Pánszky Ügyvédi Iroda H-1026 Budapest, Gábor Áron u. 16.
HÍRLEVÉL 2011. augusztus Tartalom
I. Jogszabályváltozások.............................................................................................................. 2 1. A Munka törvénykönyvének (Mt.) változásai.................................................................... 2 2. Új közbeszerzési törvény.................................................................................................... 7 3. Új adatvédelmi törvény ...................................................................................................... 7 4. Módosult a zenés, táncos rendezvényekről szóló rendelet ............................................... 10 5. Rendeletben határozzák meg a gyógyszertárak alkalmazottainak számát ....................... 11 II. Média ................................................................................................................................... 11 1. A Médiatörvény változásai............................................................................................... 11 2. Megszűnt a Független Hírügynökség............................................................................... 13 3. Az NMHH megbírságolta az RTL Klubot a ValóVilág miatt.......................................... 13 4. A Médiatanács ajánlása termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról ..................... 13 5. Az ÖRT társszabályozási magatartási kódexe ................................................................. 14 III. Egyéb hírek ........................................................................................................................ 15 1. Megtévesztő szlogeneket közölt a Lidl ............................................................................ 15 2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a Vodafone sms játékában ................................ 15
H-1026 Budapest, Gábor Áron u. 16. • tel.: +36 1 200 3416 • fax: +36 1 200 3881 •
[email protected] • www.panszky.hu
I. Jogszabályváltozások 1. A Munka törvénykönyvének (Mt.) változásai Az Országgyűlés 2011. július 6-án elfogadta az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CV. törvényt (a továbbiakban: „Módtv.”), amely többek között a Munka törvénykönyvének a próbaidőre vonatkozó rendelkezéseit, a kismamákat és a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottakat érinti.
1.1. Hosszabb próbaidő kollektív szerződés esetén A próbaidő ideje továbbra is 30 nap, illetve a felek megállapodása alapján maximum 3 hónap, azonban 2011. augusztus 1-től legfeljebb 6 havi próbaidő is kiköthető, amennyiben a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés így rendelkezik. 1.2. Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan ok következtében a tárgyévben ki nem adott rendes szabadság kiadására hosszabb határidőt biztosít a törvény a munkáltató számára, amennyiben a munkavállalói távollét (amely idő alatt a rendes szabadság kiadására nem volt mód) az Mt.-ben megállapított hosszabb időtartamot meghaladja. Ennek megfelelően amennyiben a munkavállaló betegsége vagy a személyében rejlő más elháríthatatlan akadály a 183 napot meghaladja, úgy a tárgyévben ki nem adott szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell kiadni, míg a 183 napot el nem érő távollét esetén a korábbi szabály alkalmazandó, vagyis a ki nem adott szabadság kiadására az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül köteles a munkáltató. Szintén 2011. augusztus 1-jétől kezdődően az Mt. lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabadság kettőnél több részletben történő kiadása ne csak a munkavállaló kérésére történhessen, hanem arra a munkáltatónak kivételesen fontos gazdasági érdekből, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt is módja legyen. 1.3. A kismamákat érintő változások 2011. augusztus 1-től a munkáltatói terhek csökkentése érdekében a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság csupán első 6 hónapjára jár szabadság, ennek megfelelően legfeljebb 6 hónapig halmozódik a szabadság a korábbi egy év helyett (Mt. 130. (2) bek. c) pont). Az új szabály a Módtv. hatályba lépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében alkalmazandó.
A munkába visszatérő munkavállalókat kívánja plusz anyagi juttatáshoz segíteni a szintén 2011. augusztus 1-től hatályba lépő Mt. módosítás, amely lehetővé teszi a gyes után ismét munkába állók felhalmozódott szabadságának részbeni pénzbeli megváltását. Ennek megfelelően amennyiben a gyermek gondozása vagy ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkavállaló gyermek gondozása vagy ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó rendes szabadságot nem kapta meg, úgy azt a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. A szabadság megváltásáról szóló megállapodás a Módtv. hatálybalépését követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető. Vagyis a korábbi szabályozás szerint a 2011. augusztus 1-je előtt kezdődött fizetés nélküli szabadság első egy évére járó szabadságból is megváltható pénzben a ki nem adott első hat hónap, amennyiben a fizetés nélküli szabadság 2011. augusztus 1-jét követően jár le. A szabadság kiadására vonatkozó szabályok fenti 1.2. pontjában tárgyalt módosításból következik, hogy a – 2011. augusztus 1-jét követően kezdődött - fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, vagy – a 2011. augusztus 1-jét megelőzően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetén első egy évére járó, tárgyévben ki nem adott szabadságot a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 183 napon belül köteles kiadni a munkáltató, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem érte el egybefüggően a 183 napot. A munkába visszatérni kívánó kismamákat érintő további változás, hogy 2011. augusztus 1-től a gyermek otthoni gondozása vagy ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadságát megszakítani kívánó munkavállalónak a megszakítás szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató a fenti fizetés nélküli szabadságot annak kezdetétől számított 6 hónapon belül megszakító munkavállaló esetében a bejelentést követően 30 napon belül köteles a foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, míg a fizetés nélküli szabadságot annak kezdetétől számított 6 hónapon túl megszakítók esetében pedig 60 nap áll a munkáltató rendelkezésére, hogy a foglalkoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Az Mt. ezen új rendelkezése megerősíti a Munka törvénykönyvének más rendelkezései és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) ajánlása szerinti eddigi gyakorlatot, amely alapján a szülési szabadság után a munkáltatónak vissza kell vennie a munkavállalót. A vezető állású munkavállalókat érintő új rendelkezés, hogy 2011. augusztus 1-től kezdődően a munkáltató köteles a vezető terhessége kezdetétől a szülési szabadsága végéig1 terjedő időszak alatt a rendes felmondását az általános szabályok szerint megindokolni. Egyéb esetekben a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi rendes felmondása esetén a munkáltatót – az általános szabályokkal ellentétben – indokolási kötelezettség nem terheli.
1
Az Mt. 138. § (1) bekezdése alapján a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melyet úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
1.4. A munkaerő-kölcsönzés A Módtv. megváltoztatta a munkaerő-kölcsönzés szabályait - a módosított szabályokat a 2011. december 1. követően létesített munkaviszonyokra kell alkalmazni, a kollektív szerződéseket pedig 2011. december 31-ig felül kell vizsgálni. A Módtv. a munkaerő-kölcsönzés fogalmi elemévé tette az ideiglenességet; a munkaerőkölcsönzés 2011. december 1. után csak határozott idejű, de legfeljebb 5 éves időtartamra jöhet létre, függetlenül attól, hogy a munkavállaló munkaszerződése a kölcsönadónál határozott vagy határozatlan idejű. Ennek megfelelően a határozott időtartamot meghaladóan tilos a munkavállaló kölcsönzése, és az ilyen megállapodás semmisnek minősül. A munkavállalók védelme érdekében a Módtv. kimondja azt is, hogy ha a munkaviszony a kölcsönbeadóval nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa. További változás, hogy kölcsönbeadó belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és szövetkezet mellett olyan az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is lehet, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat. A módosításra az Európai Bíróság döntése miatt volt szükség: az Európai Bíróság a C-298/09. számú előzetes döntéshozatali ügyben ugyanis kimondta, hogy az a magyar szabályozás, amely a munkaerő-kölcsönzési tevékenység gyakorlását csak a belföldön székhellyel rendelkező vállalkozásoknak teszi lehetővé, ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével. A kölcsönbeadó és a kölcsönbe vevő munkáltatók között továbbra sem születhet olyan megállapodás, amely megtiltja vagy korlátozza, hogy a munkavállaló a kölcsönbe vevő munkáltatóval létesítsen munkaviszonyt a kölcsönzést követően, azonban 2011. december 1-től kivételt képez a tilalom alól a kölcsönbeadó és a kölcsönbe vevő azon megállapodása, hogy a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő díjazást fizet, ha a kölcsönzés megszűnését követő 3 hónapon belül a munkavállaló a kölcsönvevőnél létesít munkaviszonyt.
1.5. Rendes munkaidő átmeneti csökkentése és a túlmunka A Munka törvénykönyvének 117/B.§ (2) bekezdése alapján a munkáltató és a munkavállaló a 40 órás teljes munkaidő helyett rövidebb tartalmú teljes munkaidőben is megállapodhatnak. Az Mt. módosítása értelmében ha a munkáltató és a munkavállaló legalább heti 36 órás teljes munkaidőben állapodtak meg, akkor a felek megállapodhatnak a munkaidő mértékének átmeneti megemeléséről, de a munkavállaló heti munkaideje - az eredeti munkaidő és a megemelt munkaidő különbözetének figyelembevételével - így sem haladhatja meg a heti 44 órát. A fenti módón meghosszabbított teljes munkaidőt legfeljebb 1 évig lehet alkalmazni, és ezen idő alatt nem lehet a munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okra
alapozott rendes felmondással felmondani, amennyiben a munkavállaló teljes munkaideje a heti 40 órát meghaladja. A munkaidő megemeléséről szóló megállapodás időtartamát követően a heti 40 órát meghaladó munkaidő alkalmazása súlyos szankcióval jár: ilyen esetben a munkáltató a megállapodott időtartamon túli időszakra járó bér háromszorosának megfelelő összegű átalány-kártérítést köteles a munkavállaló részére megfizetni. Az Mt. 147.§ (2) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka (túlóra, túlmunka) esetén a munkáltatónak túlmunka-pótlékot kell fizetnie, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) vagy felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett a túlmunkának megfelelő szabadidő jár. A Módtv. értelmében 2011. augusztus 1-től a pótlék helyett járó szabadidő kiadása ezentúl nem kollektív szerződéstől vagy a felek megállapodásától függ, hanem arról a munkáltató egyoldalúan jogosult dönteni. Természetesen az Mt. azon rendelkezése, amely előírja, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb a végzett túlóra időtartamánál, továbbra is változatlan maradt.
1.6. A kollektív szerződés bejelentése Az Mt. kollektív szerződést alkalmazó munkáltatókat érintő változása, hogy 2011. augusztus 1től a kollektív szerződés megkötését kizárólag elektronikusan, a kormányzati portálon keresztül, az ott megtalálható elektronikus adatlapok kitöltésével be kell jelenteni a munkaügyért felelős miniszternek (Nemzeti Erőforrás Minisztérium). A bejelentésre a szerződés megkötését követő 30 nap áll rendelkezésre.
1.7. Alacsony keresetű munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzése Az alacsony keresetű munkavállalók keresete nettó értékének megőrzése érdekében az Országgyűlés elfogadta az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényt. A 2012. január 1-jével hatályba lépő törvény egyrészről a Munka törvénykönyvének módosításával felhatalmazza a Kormányt, hogy a bruttó 300.000,- Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg, ennek megfelelően 2012. január 1-től a munkáltatóknak kötelező lesz a - várhatóan leghamarabb csak ősszel megszülető kormányrendeletben előírt béremelést megvalósítani az alacsony keresetű munkavállalók körében.
A törvény másrészről módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt, mely módosításnak megfelelően a 2012. január 1-jét követően indult eljárásokban a munkaügyi ellenőrzés minden esetben ki fog terjedni annak vizsgálatára, hogy a munkabéreket a kormányrendeletnek megfelelő mértékben emelték-e. Amennyiben a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság úgy találja, hogy nem tettek eleget a kötelező béremelésnek, nem hívja fel a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, és nem kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, hanem azonnal határozatot hoz a jogsértés megállapításáról. És ugyan a hatóságnak bírság kiszabására nincs lehetősége, ki kell emelni, hogy a jogsértést megállapító határozatot úgy kell tekinteni, mintha bírság kiszabására került volna sor, így amennyiben valamely jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi (pl. közbeszerzési törvény), akkor ez alatt a fenti jogsértést megállapító határozatot is érteni kell. Ezzel a megoldással közvetett módon több kedvezménytől is elesik azon munkáltató, amely a béremelést nem hajtja végre. Ezen felül amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, akkor a fenti jogsértést megállapító határozatot úgy kell tekinteni, mintha a legmagasabb mértékű bírság kiszabására került volna sor. Így annak ellenére, hogy bírság kiszabására nem kerül sor, a kötelező béremelés elmulasztásának hatósági megállapítása súlyosan érintheti a munkáltató cégeket, ugyanis a törvény kifejezetten is előírja, hogy a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két évig a munkáltató -
közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, a központi költségvetésből és elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.
Ezen felül a jogsértő munkáltató felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára, szintén a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évre. A jogsértés megállapításának nincs helye abban az esetben, ha - megfordult bizonyítási teherrel - a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább 2/3-a esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek. A törvény által bevezetett rendelkezések átmeneti jellegűek: a 2012. január 1-i hatálybalépést követően 2014. január 2. napjáig maradnak hatályban. Mindazonáltal a törvény hatályának megszűnése nem érinti az ennek alapján megállapított jogsértésékhez kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását. Így amennyiben a hatóság a törvény hatálya alatt megállapította a jogsértést, a munkáltató a határozat jogerőre emelkedését követő két évig akkor sem vehet részt például ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban, ha a törvény hatálya időközben megszűnik.
2. Új közbeszerzési törvény Az Országgyűlés elfogadta a közbeszerzésekről szóló új, 2011. évi CVIII. törvényt, amely 2012. január 1-től kezdődően a jelenleg hatályos 2003. évi CXXIX. törvény helyébe lép, és a rendelkezéseit 2012. január 1. után megkezdett eljárások tekintetében kell alkalmazni. A 2011. december 31-ig megkezdett eljárásokra még a régi törvény rendelkezései lesznek irányadóak. A törvényalkotó szándékai szerint az új közbeszerzési törvény gyorsabb és egyszerűbb eljárásokat tesz lehetővé, magyar és nemzetközi elemzők véleménye szerint azonban az új törvény lehetőséget ad a korrupcióra azzal, hogy a korábbinál szűkebb körben teszi kötelezővé közbeszerzési eljárás lefolytatását. 2012. január 1-jét követően a 25 millió forint alatti értékű árubeszerzések, és a 80 millió forint alatti értékű építési beruházások esetében az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy nem tesz közzé hirdetményt, hanem legalább három ajánlattevőnek egyidejűleg küld ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételi felhívást olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő vállalkozásoknak kell kiküldeni, amelyekről az ajánlatkérő feltételezi, hogy teljesíteni tudják a feltételeket. A határidőben - 15 napon belül beérkezett pályázatok akkor is elbírálhatóak, ha nem érkezett legalább három ajánlat, és olyan vállalkozás ajánlatát is elbírálják, amely olyan vállalkozással pályázott közösen, amelyet korábban nem hívtak fel ajánlattételre. Az új közbeszerzési törvény az eljárást egyszerűsítő, az adminisztrációs terheket csökkentő új rendelkezése, hogy pusztán a formai követelmények be nem tartása nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását, valamint a törvény az uniós értékhatár alatti beszerzéseknél lehetővé teszi önálló eljárási szabályok kialakítását és alkalmazását. A közbeszerzésre kötelezettek az új törvény alapján az eddigi legfeljebb 3 év helyett 5 évre szóló ún. in-house szerződéseket (a közbeszerzésre kötelezett és a saját leányvállalata közötti szerződések) is köthetnek. 3. Új adatvédelmi törvény 2012. január 1-jével új adatvédelmi törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény váltja fel a jelenleg hatályos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Az új adatvédelmi törvény továbbra is az ún. közös modellt követi, akárcsak a korábbi törvény, vagyis nem csak a személyes adatok védelméről, hanem a közérdekű adatok megismeréséhez való jogról is rendelkezik. Az új törvény által hozott egyik legfontosabb változás, hogy megszűnik az adatvédelmi ombudsman tisztsége, és feladatait részben egy új, az Adatvédelmi Biztos Irodájánál erősebb eszközökkel rendelkező hatóság, a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóság
veszi át, amely a jogsértő adatkezelővel szemben akár hatósági eljárást is indíthat, míg egyes esetekben kötelező a hatósági eljárás megindítása, és ennek keretében bírságolhat is. Az új adatvédelmi hatóság a korábbiaktól eltérően nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az adatvédelmi nyilvántartásra. Az adatkezelőknek, ahogy korábban is, úgy 2012. január 1-től is minden adatkezelést nyilvántartásba kell vetetniük a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságnál, még az adatkezelés megkezdése előtt. Az egyes adatkezelések adatvédelmi nyilvántartásba vétele eddig ingyenes volt, azonban 2012-től a bejelentés díjfizetés ellenében történik. A Hatóság 8 napon belül végrehajtja a nyilvántartásba vételt, és ha ezt az előírt határidőn belül nem teszi meg, akkor úgy tekintendő, mintha a nyilvántartásba vétel megtörtént volna. A Hatóság bizonyos, a törvényben meghatározott adatkezelésekről nem vezet nyilvántartást, ennek megfelelően a 2011. évi CXII. tv. 65.§ (3) bekezdése alapján az adatkezelőket nem terheli bejelentési kötelezettség, ha az adatkezelés a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy – a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével – ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik; b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik; c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségével, egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokra vonatkozik gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából; d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra vonatkozik; e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira, vagy a büntetés-végrehajtás során a büntetésvégrehajtással összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozik; f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy – törvényben meghatározottak szerint – az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik; g) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiatartalomszolgáltató olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységét szolgálják; h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra; i) a levéltári őrizetbe vett iratokkal összefüggésben valósul meg.
A Hatóság a nyilvántartásba vételről határozatot hoz, amely tartalmazza az adatkezelés nyilvántartási számát. A nyilvántartásba vétel azonban továbbra sem tanúsítja az adatkezelés jogszerűségét. 2011. december 31-ig az Adatvédelmi Biztos Irodájához továbbra is ingyenesen be lehet jelenteni az adatkezelést a következő honlapon: http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=179 . Aki 2012. június 30-ig nem jelenti be a 2012. január 1. előtt megkezdett adatkezelést, az a továbbiakban nem folytathat adatkezelést. Az adatkezelés bejelentésének elmulasztását a jelenleg hatályos adatvédelmi törvény nem szankcionálja, 2012. január 1-től azonban a mulasztásért akár bírság is kiszabható. A bejelentéskor az adatkezelés célja a fő szempont - ennek megfelelően minden adatkezelést külön be kell jelenteni, még akkor is, ha ugyanazok a kezelt adatok. A bejelentéseket a hatóság külön felhívása nélkül kötelesek az adatkezelők teljesíteni. A nyilvántartásba vétel díját a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben fogja megállapítani. Az új adatvédelmi törvény lehetővé teszi a személyes adatok érintett hozzájárulása nélküli kezelését, amennyiben az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna és a személyes adat kezelése (i) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy (ii) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Azonban kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett az adatkezeléshez nem járul hozzá. Amennyiben az érintett hozzájárulását adja személyes adatai kezeléséhez, úgy az adatkezelő az érintett további hozzájárulása nélkül, sőt a hozzájárulás visszavonását követően is kezelheti az adatokat, az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Az új adatvédelmi hatóságnál, a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok, vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. Az eljárás ingyenes, nem közigazgatási eljárás, melyben a Hatóságnak két hónapon belül kell megvizsgálnia a panaszt, és döntenie arról, hogy a vizsgálatot lezárja, vagy adatvédelmi hatósági eljárást indít. A vizsgálat eredményeképpen a Hatóság felszólíthatja az adatkezelőt az adott esetben szükséges intézkedések megtételére, vagy ajánlással élhet az adatkezelő felügyeleti szerve felé. (Ugyanilyen panaszok esetében korábban ezek voltak az adatvédelmi ombudsman eszközei.) Az előbbi esetében az adatkezelőnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Hatóság felszólítására. Amennyiben a Hatóság fenti intézkedése nem vezet eredménye, úgy a Hatóság elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését, a jogellenesen kezelt személyes
adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását, a személyes adatok külföldre továbbítását, vagy elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, nagyobb számú érintett esetén elrendelheti a határozatának nyilvánosságra hozatalát, valamint új elemként 100.000 Fttól 10.000.000 Ft-ig terjedő bírságot is kiszabhat A bírság indokoltságának, illetve mértékének megállapításához alkalmazott szempontokat elsősorban a gyakorlat fogja eldönteni, ugyanis a törvény ezeket nem határozza meg közelebbről: általánosságban csupán annyit mond, hogy az eset összes körülményeit, így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét kell figyelembe venni. Fentieken felül a Hatóság a közérdekű adatokkal kapcsolatos jogsértés esetén a jogsértő adatkezelővel szemben polgári pert indíthat, bűncselekmény, illetve szabálysértés vagy fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén pedig büntető, illetve szabálysértési vagy fegyelmi eljárást köteles kezdeményezni. 2013. január 1-től ún. adatvédelmi audit keretében bármely adatkezelő kérelmezheti a Hatóságtól, hogy - az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díj ellenében - adatvédelmi szempontból vizsgálja meg a már elvégzett vagy tervezett adatkezelését. 4. Módosult a zenés, táncos rendezvényekről szóló rendelet A rendezvényszervezők számára kedvező módon módosították a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételérő szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendeletet. Az ún. diszkórendelet módosításai 2011. július 6-án léptek hatályba, és a módosított rendelkezéseket a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A módosítás a szabadtéri eseményeknél pontosította az 1000 fő számítását: csak akkor vonatkozik az engedélykérési kötelezettség a szervezőre, ha várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők száma egyidejűleg meghaladja az 1000 főt a rendezvény bármely szakaszában (egész napos, vagy több napos rendezvények esetében tehát nem adódik össze például a délelőtti programokon résztvevők száma az esti koncerten résztvevőkével). A módosítás alapján a rendezvény helyszínéül szolgáló építmény üzemeltetője elsősorban az építmény tulajdonosa, kivéve, ha az építményt jogszabály vagy szerződés alapján más természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó működteti. A módosító jogszabály korrigálta a zenés, táncos rendezvény fogalmát: 2011. július 6-tól rendelet hatálya alá az olyan rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvények tartoznak, amelyeken a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. Következésképpen a céges rendezvények, illetve a színházi előadások nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
A rendezvénytartási engedély iránti kérelemhez csatolandó biztonsági tervnek szabadtéri rendezvények esetén nem kell tartalmaznia az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését, elegendő, ha a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési terv kerül feltüntetésre. A jogszabályváltozás következtében pontosításra kerültek a szervező feladatai, melynek következtében a rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, továbbá felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések betartásáért, és ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről. 2011. július 6-tól megszűnt az a korlátozás, hogy a zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, illetve kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet. A rendezvényszervezést segítő módosítás, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatóságot nem kell bevonni az engedélyezési eljárásba. 5. Rendeletben határozzák meg a gyógyszertárak alkalmazottainak számát 2011. augusztus 27-én hatályba léptek a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendeletnek a 48/2011. (VII.27.) NEMFI rendelet által módosított szabályai. A módosítás következtében meghatározásra került, hogy a gyógyszertárakban bizonyos nyitvatartási idő és vényforgalom mellett hány fős szakszemélyzetet kell alkalmazni. A gyógyszertárak az új szabályokat - másfél év felkészülési időt követően - 2013. január 1-től kötelesek alkalmazni. II. Média 1. A Médiatörvény változásai A 2011. évi CVII. törvény módosított több, az elektronikus hírközléssel kapcsolatos törvényt, így többek között a Médiatörvényt (Mttv.) is, melyek közül a legfontosabb változások a következők: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak fizetendő díjak és határozatban megállapított bírságok 2011. augusztus 3. napjától adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A frekvenciapályázatokon ezentúl nem indulhatnak olyan vállalkozások, melyeknek fennálló tartozásuk van a Médiatanács felé. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezentúl – az Alap (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) vezérigazgatójával történő konzultációt követően - évente felülvizsgálhatja
a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy hány médiaszolgáltatást, milyen műsorterjesztési megoldások révén működtessenek a közszolgálati médiaszolgáltatók. 2011. augusztus 3. követően a médiatartalommal kapcsolatos jogsértések miatt - kérelemmel vagy bejelentéssel - csak a médiatartalom közzétételétől, illetve folyamatos közzététel esetén az első közzétételtől számított 3 hónapon belül lehet eljárást kezdeményezni az NMHH előtt; az eljárás kezdeményezésének eddig nem volt határideje. Ugyanakkor hivatalból az NMHH is csak a közzétételtől számított egy éven belül indíthat eljárást. 2011. augusztus 3-ától a Médiatörvény hatálya - a törvényben meghatározott esetekben - így az impresszum és az ár feltüntetéséről, valamint az ingyenes kötelespéldányokról szóló rendelkezések vonatkozásában - a kiadványokra is kiterjed. A kiadvány a Médiatörvény 203.§ 22. pontjában meghatározott fogalma nem változott, ennek megfelelően továbbra is kiadványnak minősülnek többek között a könyvek, a sajtótermékek, az online és letölthető időszaki kiadványok, a nyomtatott üzleti reklámanyagok, a katalógusok, a prospektusok, a reklámposzterek, a film-, video-, televízióműsor-készítés termékei, a hangfelvételek és a zeneművek. A reklámok mellett ezentúl a műsorelőzetesek hangereje sem lehet a környező műsorszámokénál nagyobb. 2. A Médiaalkotmány módosítása A Médiatörvény mellett 2011. augusztus 3-i hatállyal a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, vagyis az ún. Médiaalkotmány (Smtv.) is módosításra került. Megváltozott a burkolt kereskedelmi közlemény definíciója; a változás szerint a kereskedelmi közlemény akkor burkolt, ha annak közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget, nem pedig félrevezetheti. A 2011. évi CVII. törvény egységesítette a támogatásnak az Mttv-ben és az Smtv-ben meghatározott fogalmát, ennek megfelelően a támogatást nyújtó bármilyen vállalkozás lehet. A műsorszámok támogatását érintő változás, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatás vagy annak műsorszáma más audiovizuális médiaszolgáltatást végző, illetve audiovizuális műsorszámok vagy filmalkotások készítésével foglalkozó vállalkozás által nem támogatható. Az ún. gyűlöletbeszéd Smtv-ben található fogalma megváltozott, a sértettek köréből kikerültek az egyes személyek, így a médiatartalom csak a nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére nem lehet alkalmas. Az Smtv. már korábban is lehetővé tette, hogy bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezhesse a médiatartalom-
szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban jogviszonyban álló személyt. Az Smtv. pontosította a információforrás felfedésére bíróság és nyomozó szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban jogviszonyban álló személyt.
vagy más, munkavégzésre irányuló fenti rendelkezést, ennek megfelelően az hatóság kötelezheti a médiatartalomvagy más, munkavégzésre irányuló
2. Megszűnt a Független Hírügynökség Megszűnt a 2004-ben alapított Független Hírügynökség, amely az MTI versenytársaként naponta 150-200 hírt és hangoshírt adott ki. Az idén februárban új tulajdonoshoz került Független Hírügynökség azután döntött a bezárás mellett, hogy 2011. májusától az MTI hír- és képanyagai részben ingyenessé váltak, és emiatt az hírügynökség megrendelései drasztikusan csökkentek, és bevételei már nem fedezték a hírszolgáltatás költségét.
3. Az NMHH megbírságolta az RTL Klubot a ValóVilág miatt A Médiatanács végig figyelemmel kísérte a ValóVilág adásait és végül a több mint 900 alkalommal történt jogsértés miatt összesen 280 millió forintos bírsággal sújtotta az RTL Klubot, amely fellebbezéssel élt a döntés ellen. A bírságok kiszabásakor a Médiatanács figyelembe vette a Való Világ kiemelkedő nézettségét és népszerűségét, valamint elérhetőségét a 12 év alatti korosztály számára is. A Médiatanács a bírság egy részét a Való Világ 2010-es adásaiban látható termékmegjelenítésért szabta ki, amely a korábbi médiatörvény alapján tilos volt, és azt az új médiatörvény 2011. január 1-től tette a törvényben meghatározott feltételekkel lehetővé. A Médiatanács a kiskorúak személyiségfejlődésére káros hatásúnak ítélte a műsorban bemutatott nagymértékű alkoholfogyasztást és dohányzást, a szexuális töltetű jeleneteket, a trágár beszédet, valamint szereplők közötti fizikai és verbális agressziót. A Médiatanács többször is azért szabott ki bírságot, mert az RTL Klub helytelenül sorolta be a II. korhatár kategóriába, a 12 éven aluli nézők számára ajánlott műsorok közé a Való Világ egyes adásait, miközben a műsorban bemutatott jelenetek 16-os karikát érdemeltek volna. Az RTL Klub azzal is jogsértést követett el, hogy a 16 éven felülieknek ajánlott műsorszám előzetesét rossz idősávban tette közzé. 4. A Médiatanács ajánlása termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról Az NMHH Médiatanácsa az új Médiatörvény által 2011. január 1-től engedélyezett termékmegjelenítésről júliusban ajánlást tett közzé. Az ajánlás a termékmegjelenítésre
vonatkozó szabályozás összefoglalása mellett, iránymutatást ad termékmegjelenítés egyes kérdései, így különösen a termékmegjelenítés tényéről szóló tájékoztatás módja, valamint a sportműsorszámok és a szórakoztató műsorszámok elhatárolása tekintetében. A Médiatanács ajánlása elérhető a következő weboldalon: http://www.mediatanacs.hu/uploads/9/11/1311166762mediatanacs_ajanlas_termekmegjelenites _2011.pdf 5. Az ÖRT társszabályozási magatartási kódexe A Médiatörvény lehetővé teszi, hogy a Médiatanács a jogszabályoknak megfelelően létrehozott és működő önszabályzó szervezettel együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést kössön bizonyos hatóságok hatáskörébe tartozó ügyek, az önszabályzó szervezettel megosztottan történő ellátása, illetve bizonyos, a médiapolitikához, médiaigazgatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzése tárgyában. A Médiatörvény ezen felhatalmazásának keretében a Médiatanács és az Önszabályzó Reklám Testület (ÖRT) között 2011. július 6-án közigazgatási szerződés jött létre, amely alapján reklámpanaszok elbírálását ún. társszabályozási eljárás keretében az ÖRT végzi a Médiatörvény és a közigazgatási szerződés mellékletét képező Magatartási Kódex eljárási szabályainak megfelelően. A Magatartási Kódex hatálya a műsorterjesztők, médiaszolgáltatók, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, valamint a sajtótermékek kiadói által Magyarországon közzétett valamennyi nyomtatott és internetes sajtótermékben, valamint lekérhető médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményre (ideértve a társadalmi célú hirdetést és a támogatást is, de ide nem értve a termékmegjelenítést, valamint a műsorszámmal egyidejűleg történő támogatás közzétételét, és a politikai reklámokat) kiterjed, azok megjelenési formájától függetlenül. Az ÖRT-hez azok fordulhatnak társszabályozási eljárás iránti kérelmükkel, akiknek jogát vagy jogos érdekét a Magatartási Kódex, a Médiatörvény, illetve a Médiaalkotmány szabályaival ellentétes magatartás sérti, de az ÖRT bizonyos esetekben az eljárást hivatalból is megindíthatja. Abban az esetben is az ÖRT jogosult eljárni, ha a panaszos kérelmét mind a Médiatanácsnak, mind az ÖRT-nek megküldi. Az ÖRT a panaszos kérelmét formai szempontból megvizsgálja, majd a kérelmet megküldi az eljárás alá vont fél részére, amellyel egyidejűleg az eljárás alá vont felet felhívhatja arra is, hogy a panaszossal 3 napon belül egyezséget kössön. Amennyiben a felek között nem jön létre egyezség, úgy az ÖRT felhívja az eljárás alá vont felet, hogy 3 napon belül írásbeli észrevételeit és esetleges ellenkérelmét, annak bizonyítékaival együtt, terjessze az ÖRT az ügyet vizsgáló bizottsága elé. Az eljárás során az ÖRT a felekkel elsősorban írásban kommunikál, azonban amennyiben az a tényállás tisztázása, vagy az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükséges, tárgyalást is tarthat. Az ÖRT az eljárás lezárásáról határozatot hoz, amelyben, amennyiben a megalapozott kérelemnek helyt ad, a normasértés megtörténtét megállapítja, szükség esetén kötelezi az eljárás alá vontat a normasértő magatartás megváltoztatására, abbahagyására, és ha
lehetséges, az eredeti állapot helyreállítására; kötelezheti az eljárás alá vont felet a normasértéssel azonos súlyú elégtétel vagy egyéb nem vagyoni elégtétel adására, akár oly módon, hogy az elégtétel a normasértéssel azonos nyilvánosságot kapjon. A fentieken túl az ÖRT határozatában - a normasértés súlyától függően - meghatározott időre megtilthatja az eljárás alá vont fél azon jogosultságának gyakorlását, hogy az ÖRT járjon el az általa elkövetett az ÖRT eljárásának hatálya alá tartozó jogsértés esetén. Az ÖRT határozatában bírságot nem szabhat ki, azonban az eljárás alá vont fél számára a bírság kiszabásánál súlyosabb szankciót jelenthet, hogy az ÖRT az eljárást lezáró határozatát, valamint a határozat végrehajtását akadályozó tényeket és körülményeket a normaszegő eljárás alá vont fél megnevezéssel és a normaszegés megállapításával nyilvánosságra hozhatja.
III. Egyéb hírek 1. Megtévesztő szlogeneket közölt a Lidl A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. elleni eljárásában megállapította, hogy a társaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor a karácsony előtti, és újévi akciós kiadványaikban a "6 éve a legjobb árak", illetve a "2011-ben is a legjobb árakkal várjuk Önöket!" szlogeneket alkalmazta. A GVH nem fogadta el a Lidl Magyarország Bt. azon érvelését, hogy a fenti szlogenek csak a Lidl áruházak termékeire vonatkoztak, és nem hozhatók összefüggésbe az áruházlánc versenytárasainak áraival. A GVH szerint a szlogenek egyértelműen arra utaltak, hogy a Lidl Magyarország Bt. az akciós kiadványban megjelölt termékekre a társaság valamennyi versenytársához képest alacsonyabb árakat alkalmaz, tekintettel arra, hogy a kérdéses kiadványok nem tartalmaztak utalást arra, hogy a „legjobb árak” szlogen azt jelentené, hogy az akciós újságban megjelölt termékeket a Lidl Magyarország Bt. saját áraihoz képest a legjobb áron lehet megvásárolni az akció időtartama alatt. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásáért a GVH 10.000.000,- Ft-os bírságot szabott ki a Lidl Magyarország Bt-re. A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette, hogy a kérdéses akciós kiadványokat a társaság több héten keresztül terjesztette a fogyasztók számára kiemelt fontosságú karácsonyi és újévi időszakban, így a jogsértés a fogyasztók széles körét érintette. 2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a Vodafone sms játékában A GVH a Vodafone elleni eljárásában megállapította, hogy a társaság tisztességetlen kereskedelmi gyakorlatot tanúsított a 2010. június 21. és 2010. augusztus 15. között lebonyolított „Nyerj a Vodafone-nal” elnevezésű emeltdíjas sms játéka során, amikor a játékról szóló, különböző kereskedelmi kommunikációiban megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott a játék tartalmát, lemondási lehetőségeit és költségeit illetően, illetve elhallgatta a
játék lényeges jellemzőit. A résztvevők egy sms küldésével jelentkezhettek a játékra, amelyet követően egy héten keresztül egyre nehezedő kérdéseket kaptak sms-ben. Minden játékidőszakban az a játékos nyert, aki a helyes válaszokkal az adott idő alatt a legtöbb pontot gyűjtötte össze. A kérdéseket tartalmazó sms-ek mellett a játékosok bizonyos időközönként a játékra buzdító, a nyereményekről tájékoztató sms-eket is kaptak, A GVH megállapítása szerint a játék a fogyasztónak küldött sms-ek alapján egyszerűbbnek tűnhetett a fogyasztó számára, a fokozatosan egyre több, és más információt tartalmazó sms-ek révén a fogyasztók azonban nem kapták meg a szükséges információkat a játék menetével kapcsolatban, nem alakíthattak ki reális képet a játékról, és ezt az egyensúlytalanságot maguknak a játékosoknak kellett volna helyrebillenteniük további tájékozódással. A buzdító sms-ek kiemelték a válaszadás gyorsaságának fontosságát, valójában azonban a gyorsaság nem befolyásolta a nyerési esélyeket. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásáért a GVH 100.000,- Ft-os bírság megfizetésére kötelezte a Vodafone-t, figyelembe véve a játékból befolyt bevétel nagyságát, a játék több mint két hónapos időtartamát, valamint a játék kommunikációjának kifejezetten agresszív jellegét.
Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2011. augusztus 31.
Pánszky Ügyvédi Iroda