Hibás teljesítés Dr. Joó Imre, Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
A szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni!
Hogyan kell a szerződéseket teljesíteni?
Azaz: a megszabott helyen a megszabott időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint Fokozottan érvényesül: Együttműködési kötelezettség Tájékoztatási kötelezettség
Mi tekinthető a teljesítés helyének?
Alapvetően érvényesül a szerződési szabadság (a felek szabadon meghatározhatják a teljesítés helyét) DE: főszabály szerint a kötelezett lakóhelye, székhelye PÉLDA: Egy műszaki áruházban vásárolunk egy LCD televíziót és ha saját maguk szállítjuk azt haza, akkor a teljesítés helye a kötelezett (azaz az áruház) székhelye (vagy adott esetben telephelye), ahol az LCD tv-t megvesszük ha az áruház gondoskodik a hazaszállításról, akkor a teljesítés helye a fogyasztó lakóhelye (ez fontos lehet például a, ha az LCD tv szállítás közben megsérül, mert a teljesítést ekkor jogszerűen vissza is utasíthatjuk => KÁRVESZÉLYT A KÖTELEZETT VISELI!)
Mikor kell a szerződést teljesíteni?
Alapvetően érvényesül itt is a szerződési szabadság (a felek szabadon meghatározhatják a teljesítés idejét) DE: főszabály az egyidejű teljesítés Meghatározható: időpont (pl: esküvői fotózás), határnap (pl: december 15-én), véghatáridő (pl: december 15-ig), teljesítési időszak (pl: december 15-től december 31-ig) PÉLDA: „A” narancsot értékesít „B”-nek, amelyet minden hónap 15-ig le is szállít „B”-nek a boltjába. „B” azonban a legutóbbi hónapban leszállított narancsot nem fizeti ki Visszatartási jog (nem szállítja következő hónapban a narancsot) Biztosíték adása (pl: jelzálogjog) => elállás jog Szigorú határidő (pl: hónap 20-ig fizetni kell, mert az importőrnek „A” is ebből fizet) => elállási jog
Hogyan kell a szerződést teljesíteni?
A forgalomban szokásos, jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. Jogosultnak a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e (kivéve azon tulajdonságok, amelyek minőséget tanúsítanak) Átadással járó költségek (csomagolás, mérlegelés költségei) => kötelezettet terhelik Átvétellel járó költségek => jogosultat terhelik PÉLDA: „A” csempét vesz „B”-től. „B” nem az „A” által kiválasztott színű csempét szállítja le, „A” azonban nem vizsgálja meg azt átvételkor, a neki dolgozó szakmunkások pedig felrakják azt. „A” utólag veszi csak észre, hogy a csempe nem megfelelő színű. => A károkat „A” viseli
Főszabály szerint nincs akadálya a felelősség korlátozásának, kizárásának DE: A felelősség korlátozásának kizárásának jogszabályon kell alapulnia vagy az ezzel járó hátrányt más előnnyel egyenlítik ki (pl: csökkentett ár) PÉLDA: „A” megrendel egy nyílászárót „B”-től. „B” azonban a nyílászáró beépítésének a befejezését, miután a korábbit már leszerelte, megtagadja, arra történő hivatkozással, hogy most nem ér rá,így nem is akarja befejezni a megkezdett munkálatot. „B” arra hivatkozik, hogy a szerződésben szerepel, hogy ő bármikor visszamondhatja a megrendelés teljesítését => A szándékos szerződésszegésért való felelősség nem zárható ki érvényesen!
Miként alakul a közreműködöért valo feleleősség?
A közreműködő szerződésszegéséért az igénybevevő helytállni tartozik DE: kártérítési igény az igénybevevő részéről érvényesíthető a közreműködővel szemben PÉLDA: „A” lakását „B” fővállalkozó által koordinált „C” és „D” alvállalkozók építik. A tető szerkezetét „D” hibásan készíi el, a lakás beázik, a falakon a vakolat erősen penészedni kell. „A” jótállási igényét érvényesítve kéri a tetőszerkezet kijavítását „B”-től, aki azonban elutasítja azzal, hogy a tető kivitelezéséért nem ő, hanem „D” felelős => „B” köteles helytállni, mint közreműködőt igénybevevő fővállalkozó
Elfogadható-e a teljesítés nyílt hiba esetén?
Ha a teljesítést a jogosult a hibáról tudva elfogadja jogfenntartó nyilatkozat nélkül, akkor utólag igényt nem érvényesíthet PÉLDA: „A” vásárol „B”-től egy ruhát, amelyről tudja. hogy azért olcsóbb, mert hibás. „A” utólag a hiba miatt követeli vissza a vételárat => „B” nem köteles visszafizetni azt Ha a szerződésszegés egy osztható szolgáltatásnak csupán egy részére vonatkozóan áll be, akkor a jogkövetkezmények is csak e rész vonatkozásában alkalmazhatóak oszthatatlan szolgáltatás PÉLDA: „A” megrendel „B”-től 10 zsák búzát, „B” 9-et szállít, még 1-et csak később tud => késedelem csak az 1 zsák vonatkozásában fog beállni
Milyen szabályokat kell alkalmazni a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére?
A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni (kár bekövetkezte, jogellenes, felróható magatartás, okozati összefüggés) DE: nincs lehetőség a kártérítés mérséklésére PÉLDA: Az útépítéssel foglalkozó „A” vállalkozó megrendel „B” vállalkozótól 100 tonna sódert. „B” nem szállítja időre, így „A”-nak kötbért kell fizetnie az útépítés megrenmdelőjének => „A” követelheti a kárainak a megtérítését
Állami érdek védelmét szolgálja
Mely esetekben kötelező az igények érvényesítése?
Ha a jogosult nem a saját anyagi eszközeiből fedezte saját szolgáltatását, hanem részben vagy egészben költségvetési pénzekből, akkor kötelező az igényérvényesítés PÉLDA: Egy önálló jogi személyiségű állami szerv, „A” közbeszerzési pályázat nyertesétől „B”-től megrendel 100 db számítógépet. A „B” által leszállított 100 db gépből azonban 10 db gyári hibás, azok indulás után nyomban kikapcsolnak. => „A”, illetve képviselője „A” nevében köteles igényt érvényesíteni
Mikor beszélhetünk hibás teljesítésről?
A szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek a magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha az összeszerelést a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza PÉLDA: „A” vásárol egy elemekből álló bútort „B”től,amelyet saját magának kell összeraknia, a hibás használati útmutató miatt nem megfelelően végezte el => „B” felel
„Az egyedileg meghatározott szolgáltatásnak jogi és fizikai kellékeiért fennálló tárgyi felelősség” (Szladits).
Mi a szavatosság? Milyen jogok illetik meg a fogyasztót a szavatosság keretében? Milyen határidőn belül érvényesítheti a fogyasztó a szavatossági igényeit? Kit terhel a bizonyítási kötelezettség?
Két része van tehát: kellékszavatosság és jogszavatosság Érvényesíthető igények: elsősorban a javítás vagy csere, végső soron pedig árleszállítás vagy a vételár visszafizetése (ius variandi), mindezeken túl pedig kárigény Érvényesítés határideje főszabály szerint: 6 hónapos elévülési, 1 éves vagy tartós használatra rendelt dolog esetén 3 éves jogvesztő határidő, Érvényesítés határideje állatszavatosság esetén: 60 nap elévülési határidő Érvényesítés határideje fogyasztói szerződések esetén: teljesítéstől számított 2 éves elévülési, tartós használatra rendelt dolog esetén 3 éves jogvesztő határidő
Tekintsük át az alábbi példákat!
PÉLDA: „A” vásárol „B” üzletében egy sportcipőt, amely azonban a vásárlást követő 2. hónap végén a bőr részénél erőteljesen kinyúlt, majd szakadásnak indult. „A” visszaviszi a cipőt „B” üzletébe, ahol a szavatossági igényének a teljesítését az üzletvezető a cipő szemrevételezése után elutasítja => Él a hibás teljesítés vélelme, ez alól csak egy akkreditált független minőségtanúsító intézet szakvéleménye adhat kimentést, ennek hiányában „B” helytállni tartozik PÉLDA: „A” vásárol „ B”-től egy tehenet, amely 7 hónap múlva elpusztul. Az állatorvos megállapítja, hogy a tehén egy évekkel ezelőtti megbetegedés szövődményei miatt hunyt el. „A” követeli „B”-től a tehén vételárának visszafizetését => állatszavatosság 60 nap
Mi a jótállás?
A jótállás valamely szerződési kötelezettség maradéktalan teljesítésére irányuló objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség. A jótállási idő alatt él a hibás teljesítés vélelme. Lehet a jótállás Önként vállalt Kötelező (jogszabályon alapul)
Mely termékekre vonatkozik a kötelező jótállás? Hogyan alakul a bizonyítási teher a jótállás időtartama alatt? Milyen kötelezettségei vannak a forgalmazónak kötelező jótállás esetén?
A vonatkozó szabályok: a Ptk. 248.§-a, a 151/2003 (IX. 22.) Korm. Rend. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról, 249/2004 (VIII.27.) Korm. Rend. az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról tartalmazzák, 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról Érvényesíthető igények: ugyanaz, mint a szavatosság esetében Határideje: tartós fogyasztási cikkre vonatkozó kötelező jótállás esetében a teljesítéstől számított 1 év, javító karbantartó szolgáltatásoknál 6 hónap, lakásépítés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3 év (önkéntes jótállás korlátlan időre vállalható)
Tekintsük át az alábbi példákat!
PÉLDA: „A” vásárol „B”-től egy mp3 lejátszót, amelynek a fülhallgatója meghibásodik 3 hónapon belül. „A” követeli az mp3 lejátszó cseréjét => „A” nem jogosult a cserére PÉLDA: „A” vásárol egy ágyat 100.000 Ft értékben „B”-től, amelynek a fém tartóváza eltörik 5 hónap múlva. A vázat kicserélik, minek utána 8 hónappal az ismét eltörik gyártási hiba miatt. „A” követeli az ágy javítását, de „B” megtagadja, azzal, hogy a jótállási idő eltelt => „A” igényeit érvényesítheti, ugyanis a jótállás ismételten előröl kezdődött a váz tekintetében
Milyen jogkövetkezményei vannak a hibás teljesítésnek?
Ha a hibás teljesítés megállapítást nyer: a szavatosság kötelezettje viseli a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos esetleges költségeket a jótállás kötelezettje (jogszabály szerinti forgalmazó) köteles megtéríteni a fogyasztó indokolt utazási/szállítási (visszaszállítási) költségeit Kártérítés PÉLDA: „A” vásárolt egy babakocsit „B”-től, amelynek a kereke beragad. „A” kéri, hogy szállítsák el és javítsák meg a babakocsit. „B” azonban csak akkor hajlandó erre, ha „A” megfizeti a kiszállási költségeit. => „B” köteles viselni a jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségeket
Miként bizonyíthatja a fogyasztó a vásárlás tényét?
Elegendő-e a számla a jótállási igény érvényesítéséhez?
Minden esetben köteles-e a forgalmazó a kifogásról jegyzőkönyvet felvenni?
A vonatkozó szabályok: a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről tartalmazza A fogyasztó kötelezettsége: szavatossági igény esetén bemutatni az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, jótállási igény esetén vagy a bizonylatot, vagy a jótállási jegyet A forgalmazó kötelezettsége: jegyzőkönyvet felvenni, annak másolatát a fogyasztónak átadni, nyilatkozni arról, hogy a fogyasztó igénye teljesíthető-e
Mit kell a jegyzőkönyvnek tartalmaznia?
A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról tehát jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíteni kell az alábbiakat: a fogyasztó nevét, címét a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát a vásárlás időpontját a hiba bejelentésének időpontját a hiba leírását a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt a kifogás rendezésének módját.
Mi a vásárlók könyvének funkciója? Milyen formai követelmények állnak fenn a vásárlók könyvével kapcsolatban? Miként kell eljárni panasz esetén?
A vonatkozó szabályok: a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről tartalmazza A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét. A vásárlót a vásárlók könyvével kapcsolatos jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
A bejegyzést meg kell vizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia kell.
Mit tesz a fogyasztó, ha a panaszával nem foglalkoznak? Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak az igényei érvényesítésére?
A fogyasztó közérdekű panaszbejelentéssel fordul a fogyasztóvédelmi hatósághoz A fogyasztó egyedi fogyasztói igényét jogi úton érvényesíti: a megyei békéltető testülethez fordul polgári peres eljárást kezdeményez (városi vagy megyei bíróságon a pertárgy értékétől függően)