Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről*

Tudománypo

litika

Glatz Ferenc

Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről* Lingua f r a n k á k , regionális lingua f r a n k á k , anyanyelvek és a n é m e t nyelv

Első tézis arról: az Európai Uniónak miért nincs

humán-stratégiája?

Az EU ismeretes módon az e u r ó p a i szén- és acéltrösztök szerveződéséből nőtt ki. Ma m á r e l m o n d h a t j u k : az Európai Unió 40 éves előtörténet u t á n a l a p j a i b a n készen áll (gondoljunk Maastrichtra, 1992): v a n politikaiigazgatási szervezete (komisszió, adminisztráció, p a r l a m e n t , választási rendszer), van védelmi-stratégiai szervezete (gondoljunk a NATO kiterjesztésére) elkészült a gazdaságpolitikai konstrukció (ipar- és agrártermelési normatívákkal, E u r ó p a Bankkal, az Euro bevezetésével, 1999), sőt, van m á r az EU-nak környezetpolitikája és formálódik tudománypolitikája (elsősorb a n a termeléshez kötödö k u t a t á s i ágazatokra koncentrálva). De elfeledkez ü n k , hogy az Európai Unióban e m b e r e k is fognak élni, a k i k n e k n e m c s a k védelmi, termelési és igazgatási-rendészeti problémáik lesznek. Ezek a jövendő Európai Unióban élő e m b e r e k n e m c s a k ipari termékeket és élelmet p r o d u k á l ó egyedek, n e m c s a k k a t o n á s k o d ó vagy szavazó individuumok, de érző, gondolkodó, az életet szellemileg is élvezni akaró egyedek, a k i k n e k van kulturális, érzelmi világuk is. Emberek, akik mozognak a k o n t i n e n s e n , a k i k n e k be kell illeszkedniük ú j közösségekbe: törököknek, lengyeleknek, m a g y a r o k n a k Nyugat-Európába, n é m e t e k n e k , angoloknak, f r a n c i á k n a k Kelet-Európába. Mindez konfliktusokat vált ki a jövevények é s a hagyomán y o s a n kialakult szokásrendszerek között. Mindezzel egy időben zajlik a termelési-kulturális globalizáció, az információs forradalom, a k u l t u r á l i s k o m m u n i k á c i ó eszközeinek forradalma, amely az é r i n t k e z é s k u l t ú r a ú j formáit alakítja ki. Ezért az EU-nak azzal is foglalkoznia kell: milyen nyelveken

' A német nyelv szerepe című konferencián tartott előadás. MTA, Budapest, 2001. m á r c i u s 30. 780 Magyar Tudomány 2001. 6. szám

853

Glatz Ferenc

fognak beszélni az emberek, milyen legyen a k o n t i n e n s e n létező képzésiutóképzési r e n d s z e r e k koordinációja. És mindezek u t á n választ kell m a j d a d n i a k é r d é s ü n k r e : lehet-e az o k t a t á s - és kultúrpolitikát lényegében c s a k nemzetállami s z i n t e n működtetni. Miért nincs azt E U - n a k kultúrpolitikája? Az EU-ból máig h i á n y z i k egy h u m á n p o l i t i k a i koncepció, egy humánpolitikai vízió. Ha az EU költségvetésére t e k i n t ü n k , u g y a n c s a k feltűnik a h u m á n p o litika hiánya: m e g d ö b b e n t ő e n kis ráfordítást (néhány százalékot) l á t h a t u n k o k t a t á s r a , nyelvi programokra, n e m beszélve arról, hogy az EUrendszerében a m o d e r n értelemben vett kultúrpolitika is szétesik némi okt a t á s r a , ifjúságpolitikára, médiapolitikára. Az EU teljesen eltávolodik a h a gyományos e u r ó p a i politikai s t r u k t ú r á t ó l , amelyben a kultúrpolitika a 1 9 2 0 . században igen f o n t o s helyet foglalt el. Azt is m o n d h a t n á n k : E u r ó p a 192 0 . századi e m e l k e d é s é n e k egyik titka a színvonalas oktatás- és kultúrpolitik a kiépítése volt. Az adófizetők pénzéből igenis törődni kell az életminőségn e k n e m c s a k az anyagi-materiális, de értelmi-érzelmi tényezőivel is. (Zárójelben hadd tegyem hozzá: nem vagyok a b b a n biztos, hogy ezen a téren is feltétlenül másolni kell az amerikai politikát, amelyik a k u l t ú r á t a l a p j á b a n az egyén dolgának fogja fel.) Ezért is csak örülni lehet a n n a k , hogy az EU nyelvek kérdését n a p i r e n d r e tűzi, konferenciákat ösztönöz, aminek eredmén y e k é n t egy e u r ó p a i u n i ó s nyelvstratégia rögzülhet. Második

tézis arról, hogy mi is az EU célja?

Az Európai Unió m i n t igazgatási egység első s z á m ú célja szerintünk n e m lehet más, minthogy igazgatási-szakigazgatási eszközökkel segítse a területén élő polgárok versenyképességét. A 21. század visszavonhatatlanul a globalizáció s z á z a d a lesz, ami azt jelenti, hogy m i n d e n falu, iskolaterem, sőt, dolgozószoba a világverseny részévé válik. Az információs forradalom egyelőre csak ipari-technikai f o r r a d a l o m n a k látszik, de h a m a r o s a n l á t h a t ó lesz: itt egy világméretű kulturális forradalomról v a n szó. Egyrészt művelts é g a n y a g u n k modernizálásáról, m á s r é s z t az egész érintkezéskultúra átalakulásáról van szó. Aki n e m t a n u l j a meg a m o d e r n információs technikát, aki n e m sajátítja el az ú j érintkezéskultúra alapelemeit, az elbukik ebben a világversenyben. Harmadik

tézis arról, hogy a nyelvismeret

ma már szociális

kérdés

Mi köze a v e r s e n y k é p e s s é g n e k a nyelvekhez? Ahhoz, hogy a globális tud á s a n y a g h o z h o z z á f é r h e s s ü n k , s z ü k s é g e s a világnyelv vagy világnyelvek ismerete. Jelenleg az angol látszik az egyetlen világnyelvnek, n o h a ú j r a és ú j r a megerősödik a z eszperantó t á b o r a . Ez u t ó b b i a k érve: az e s z p e r a n t ó könnyebb, p o n t o s a b b a n szólva k ö n n y e b b m a g a s irodalmi szintre j u t n i benne, mint az a n g o l b a n . Csak hát az angol mögött a világ l e g d i n a m i k u s a b b gazdasági és k a t o n a i n a g y h a t a l m a áll, és ez az anyagi érdek eldönti a teoret i k u s vitákat, b e h o z h a t a t l a n előnyt biztosítva az anyanyelvű angoloknak, mindenekelőtt az a m e r i k a i a k n a k . Kereskedés, diplomácia, t u d o m á n y , informatikai r e n d s z e r e k világszintű m ű k ö d t e t é s e m a m á r angol nélkül elképzelhetetlen. Ez t é n y e k , n e m pedig érzelmek kérdése.

854

Magyar Tudomány 2001. 7. szám

Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről

A világnyelv mellett u g y a n a k k o r szükséges a lokális lingua frankák ismerete, amilyen az angolon túl a francia, a spanyol, az orosz, az a r a b , a kínai, a német. Ezekről az igazságokról mindenki beszél, ez ma m á r a politikában amolyan common place, sőt, a sajtó szintjén is. Sajnos, az EU szintjén nagyon keveset t e s z ü n k azért, hogy a lingua f r a n k á k oktatása, h a s z n á l a t a erősödjék. Kérdés, hogy r á h a g y h a t j u k - e c s a k az individuumra az idegen nyelv t a n u l á s á n a k belátását? Nem kellene az u n i ó s tagállamok iskolarendszerébe a kötelező idegen nyelvek o k t a t á s á t u g y a n ú g y erőszakkal erősíteni, mint például előírni a paradicsom f o r m á j á n a k , méreteinek követését? Az idegen nyelv szükségessége - közhely! Sajnos kevesebbet beszélünk az anyanyelv fontosságáról. A lingua f r a n k á k közvetítő nyelvek. Az igazgatás, a kereskedelem, a személyes t u r i z m u s , a t u d o m á n y , a s z a k m á k érintkezési eszközei. Egy ideig sokan azt hitték, ezek a világnyelvek kiszorítják az anyanyelveket. Azt hitt ü k , 2000-ben az Alföldön m á r minden kisgyerek angolul vagy n é m e t ü l fog érettségizni. Nem így történt, és Németországban, Kínában s e m így történik. Világos lett: a modern technikát, az ú j világ bonyolult társadalmi-világnézeti konfliktusait az ember c s a k anyanyelvén érti meg. Érzelmi világát kiteljesíteni anyanyelven fogja a jövőben is. Ezért t e h á t a kis nyelveket is modernizálni kell. Ha n e m lesz m a g y a r vagy szlovák, vagy r o m á n nyelven modern fizika-, kémia-, biológiaoktatás vagy n e m lesz szépirodalom, v e r s k u l t ú r a , akkor az alföldi vagy regáti, vagy k á r p á t a l j a i kisgyerekek a h o l n a p világversenyében m á r hatéves k o r u k b a n szociális h á t r á n y b a k e r ü l n e k a midwest vagy m á s n a g y k u l t ú r á b a született kisgyermekekkel szemben. Ma m á r n e m a kisnyelvek eltűnésének veszélye fenyeget. Hanem az, hogy a kisnyelvek konzerválódnak. A m á s i k veszély: nyelvi alapú szociális diszkrimináció. Kiemelkedik egy felső középosztály, amelyik egy m o d e r n fogalomvilággal operál, korszerű világnyelvet vagy világnyelveket beszél, azon ír, gondolkodik, és kialakul egy k u l t u r á l a t l a n tömeg, amelyik csak a modernizálatlan, s z u b k u l t ú r á b a süllyedt anyanyelvet beszéli. Ennek elkerülésére az eszköz: egyrészt a kis anyanyelvek modernizálása, másrészt a világnyelv, illetve a lokális lingua f r a n k á k o k t a t á s á n a k erősítése költségvetési pénzből. És itt ismét az EU céljaihoz é r k e z ü n k vissza: a k o n t i n e n s t á r s a d a l m a i n a k versenyképességének kérdéséhez. A 16-20. században E u r ó p a emelkedésének egyik titka volt, hogy (szemben a kínai, a r a b és m á s kultúrákkal) az elit- és a t ö m e g k u l t ú r a n e m szakadt szét. Ebben a zsidó-keresztény életelvek követése és a görög-latin demokratizáló írás-, o l v a s á s k u l t ú r a segített b e n n ü n k e t . A 21. század az emberminőség százada lesz é p p e n az ú j érintkezéstechnika következtében. Ma m á r az USA-ban, K í n á b a n egyaránt látj á k , hogy a chipkorszak igénye a tömegműveltség emelkedése. Azért bírálják s a j á t oktatási rendszereiket, mert az elit- é s tömegműveltség elszakadt egymástól. E u r ó p á t csak most fenyegeti az amerikanizálódás: n e m az angol nyelv h ó d í t á s a a veszély, és még kevésbé az amerikai elitkultúra b e á r a m l á s a (sőt, ezt kevésnek tartjuk!), a veszély az amerikai primitív kommerciális k u l t ú r a hódítása, és az, hogy szociálisan-kulturálisan amerikai módra széts z a k a d n a k az európai t á r s a d a l m a k . Az európai kiegyensúlyozott tömegműveltség hagyományát kell ú j r a e r ő s í t e n ü n k , aminek első s z á m ú feltétele a nyelvi érintkezés színvonalának erősítése. A világnyelv, a lingua f r a n k á k Magyar Tudomány 2001. 7. szám

855

Glatz Ferenc

kötelező o k t a t á s a , a feltételek előírása részben EU-, részben nemzetállami feladat. A kis nyelvek modernizálása viszont c s a k a nemzetállamok feladata. De e kis nyelvi k u l t ú r á k f o n t o s s á g á n a k d e m o n s t r á l á s a az EU feladata. Ez meg is történik egyelőre a n n y i b a n , hogy az EU kijelenti a tagállamok nyelvének egyenjogúságát. Negyedik

tézis: a kulturális

diverzitásról

A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k sokat beszélnek a biológiai diverzitásról. Vagyis arról: az emberiség érdeke a földgolyó, egész természeti környezetünk élővil á g á n a k sokszínűségét, a biodiverzitást megőrizni. Én legalább ennyire font o s n a k tartom a k u l t u r á l i s diverzitást. Vagyis: az emberiségben több százezer év alatt kialakult sokféleséget meg kell őrizni. E u r ó p a történelme folyamán egyedülálló k u l t u r á l i s diverzitást fejlesztett ki. Aránylag kicsiny területen több m i n t h ú s z e g y e n r a n g ú a n kiművelt nyelvi k u l t ú r a él, amelyn e k tagjai világszinten j u t n a k anyanyelvükön ismeretekhez. Ez a k u l t u r á l i s diverzitás n e m c s a k etikai, h a n e m anyagi-materiális szempontból is fontos, sőt, h a s z n o s . A különböző k u l t ú r á k egymás mellett élése és találkozásai, igaz, konfliktusokhoz is vezetnek (mint ahogy például az állandó európai h á b o r ú k h o z ) , de ugyanakkor egészséges versenyhez is. A szokásrendszerek és h a g y o m á n y o k b a rögződött s a j á t o s s á g o k ütközése kihívásokat is megfogalmaz, de egyben versenyhelyzetet is teremt. (Mint ahogy azt teremt m a az Egyesült Államokban is az afrikai gyökerű, a spanyol gyökerű, az ázsiai gyökerű, az európai gyökerű és a j e n k i gyökerű k u l t ú r á k együttélése, csak erről keveset beszélünk, h a n e m az egészet belefoglaljuk az ú n . amerikai k u l t ú r a fogalmába. Ezt a befogadókészséget természetesen h a d d tegyük hozzá - őszintén csodáljuk.) A 21. század a mi elképzelésünk szerint a k u l t u r á l i s diverzitás százada lesz. E u r ó p á n a k ez a h a g y o m á n y a tehát nagyon is k o r s z e r ű lehet. De hogyan őrizhető meg, sőt, fejleszthető a k u l t u r á l i s diverzitás? Ezen emberi sokféleség megnyilvánulási formája a szokásokban, az életf o r m á b a n és a nyelvekben megtalálható sokféleség. Ezek közül ma m á r kétségtelenül legerősebb eszköz a nyelv. A kulturális (etnikai, vallási) sokszín ű s é g hordozója a nyelv. Ezért t e h á t a sokféle anyanyelv megőrzése a k u l t u rális diverzitás megőrzésének eszköze. De mint látható, én n e m az a n y a nyelvek konzerválását t a r t o m elérendő célnak, h a n e m modernizálását. É s természetesnek t a r t o m , hogy az anyanyelvek, éppen lingua f r a n k á k révén, állandó k a p c s o l a t b a n v a n n a k egymással. Folytonos interferencia áll fenn az egyes anyanyelvek, v a l a m i n t a lokális lingua f r a n k á k és a világnyelv között. Legalábbis én ezt t a r t o m ideálisnak a következő évtizedekben. Tehát a világnyelv (vagy világnyelvek), lokális lingua f r a n k á k és modernizált anyanyelvek - ez lehet az európai 21. századi versenyképesség alapja. Ismétlem: e h á r m a s nyelvi szintnek a kiépítése és t á m o g a t á s a n e m c s a k egyszerűen humánetológiái alapkérdés, h a n e m nagyon is h a s z n o s a jövőnk szempontjából.

856



Ötödik tézis: Európa

emancipálódásáról

Az Európai Unió történelmének nagyobb része és alapjainak lerakása is a hidegháború k o r á r a esik. A világ kettéosztottságában Nyugat-Európa „természetes" szövetségese, az Egyesült Államok oldalán állott, KeletE u r ó p a viszont az ellenfél, a Szovjetunió megszállása alatt élt. Most, amikor a szovjet h a t a l o m összeomlott és Oroszország visszahúzódott történelmi h a t á r a i mögé, E u r ó p a sajátos kontinentális érdekei világosan látszanak. Továbbra is természetes szövetségben él az atlanti világ egészével, de m a m á r ezen a szövetségen belül erősek a versenytényezők. Ma m á r az európai k o n t i n e n s termelési bázisai egyáltalán n e m ideológiai-politikai vonalak szerint tagozódnak, h a n e m üzleti, illetve lokális érdekeik szerint. És az európai termelési és k u l t u r á l i s közösség nemegyszer legerősebb versenytársa éppen az Egyesült Államok vagy netán J a p á n , azaz a korábbi úgynevezett szabad világ államai. E u r ó p á n a k tehát meg kell t u d n i fogalmaznia a maga s a j á t kontinentális gazdasági és kulturális célkitűzéseit is. Az Európai Unió ú j a b b fejlődési szakasza E u r ó p a e m a n c i p á l ó d á s á n a k elősegítése. E u r ó p a e m a n c i p á l ó d á s á n a k első számú feltétele az európai k u l t ú r a történelmi szerepének újravizsgálata. Amerikai, de kínai b a r á t a i m is gyakran kérdezik, miért n i n c s b ü s z k e európai ember - míg az amerikaiak, sőt, a délamerikaiak, az afrikaiak, a kínaiak rendkívül b ü s z k é k a m ú l t j u k r a és a jelenükre. Az én válaszom erre mindig az: de m i n á l u n k k r i t i k u s a b b embertípus n i n c s e n . Az ő k é r d é s ü k : miért van az, hogy míg m á s k o n t i n e n s e k világszemlélete a l a p j á b a n jövőorientált, addig a m i é n k elsősorban múltorientált, és a jogos önkritikák mellett képtelen v a g y u n k a t ö r t é n e l m ü n k b e n megtalálható előremutató sajátosságokra jövőt felépíteni? Tankönyvekben és filmekben E u r ó p a 19-20. századi történelme elsősorb a n negatív vonásokkal van lefestve. E u r ó p a itt úgy jelenik meg, mint gyarmatosító hatalom, amelyik kizsákmányolta az akkor még fejletlen afrikai, ázsiai vagy éppen dél-amerikai népeket. De kevés szó esik a zsidókeresztény k u l t ú r k ö r , azaz az európai k u l t ú r k ö r folytonos kíváncsiságáról, arról, hogy ez az E u r ó p a vitte el ezen világrészekre a modern technikai eszközöket, az emberi jogok becsületét és a politikai k u l t ú r á t . Vagyis E u r ó p a szerepe az emberiség 19-20. századi történelmében nagyon is pozitív volt. Még akkor is, h a ez az európai jelenlét a világ különböző részein az európaiak uralmi pozícióinak megerősítésével j á r t együtt. (Ahogy a későbbi k o r b a n a z u t á n ugyanígy viselkedett az elmaradott területekkel szemben a j a p á n , a kínai és az a r a b kulturális-katonai terjeszkedés is.) Vagyis: mi, európaiak: angolok, franciák, n é m e t e k , hollandok, portugálok, belgák, magyarok szólj u n k c s a k továbbra is ö n k r i t i k u s a n az ipari f o r r a d a l m a k k o r á n a k gyarmatosító mozzanatairól, de legyünk b ü s z k é k a r r a a t e c h n i k á r a és a r r a az irodalmi, nyelvi és közösségszervező k u l t ú r á r a , amelyet e k o n t i n e n s e n kifejleszt e t t ü n k , és amelyet a világ különböző részein, h a rossz eszközökkel is terj e s z t e t t ü n k . És legyünk m a őszintén kíváncsiak é s befogadók az ázsiai, az afrikai, a dél-amerikai vagy éppen az a r a b k u l t ú r á k k a l szemben. De a legsúlyosabb vád ellenünk, európaiakkal szemben az, hogy a kontin e n s két világháborút termelt ki. És ez m á r teljes m é r t é k b e n igaz is. Egyesek h a j l a n d ó k ezen h á b o r ú s konfliktusok felelősségét egy vagy két nemzetre (általában a németre) vagy az európai tőkére (itt elsősorban a n é m e t , kisebb Magyar Tudomány 2001. 7. szám

857

Glatz Ferenc

m é r t é k b e n az angol, a francia tőkeérdekeltségre), m á s o k ideológiai á r a m l a t o k r a , a k o m m u n i z m u s és f a s i z m u s megjelenésére hárítani. Akárkinek is v a n igaza, e világégések joggal késztetik önkritikára az európai k u l t ú r a mai képviselőit, mint amilyenek mi is v a g y u n k . Az állami h á b o r ú k gyakorlata, az e m b e r i jogokat s e m m i b e vevő d i k t a t ú r á k és á r t a t l a n e m b e r e k tömeges p u s z t í t á s a soha n e m lehet „ b o c s á n a t o s bún". Ezért t e h á t jogos az önkritik u s európai m a g a t a r t á s . De úgy gondolom, hogy a II. világháborút végre be kell fejezni. Nem lehet százmilliókat politikai rendszerek vagy k o r m á n y o k vagy politikai p á r t o k b ű n e i é r t felelőssé tenni. És főképp n e m lehet felelőssé t e n n i az u n o k á k a t a nagyapáik b ű n e i vagy tévedései miatt. Nem lehet azt t o v á b b folytatni, hogy a világ gazdasági versenyében az európai cégek vers e n y t á r s a i n a p m i n t n a p előveszik az európai államok h a t v a n évvel ezelőtti v i l á g h á b o r ú s tetteit, é s ezzel p r ó b á l j á k meg európai v e r s e n y t á r s a i k a t erkölcsileg, a média segítségével a víz alá nyomni. (Fiatalkorom élménye j u t e s z e m b e , amikor a p r o l e t á r d i k t a t ú r a p r o p a g a n d á j a úgy igyekezett csökkent e n i az amerikai a u t ó k és technikai cikkek presztízsét, hogy azt m o n d t a n e k ü n k : igen, de az amerikaiak m i n d e n n e k érdekében kiirtották az indiánokat.) Ez a gazdasági t é r e n m u t a t k o z ó Európa-ellenesség m e g m u t a t k o z i k a szellemi életben is, amelynek a kárvallottja elsősorban a n é m e t k u l t ú r a . Hatodik

tézis: a német kultúra és a német nyelv

emancipálódásáról

A második világháború és a f a s i z m u s , valamint a holokauszt tragédiáját n e h e z e n dolgozta é s dolgozza fel az emberiség. Érthető. És é r t h e t ő az is, h o g y az európai o r s z á g o k b a n létezett fasiszta mozgalmakat g y a k r a n teljesen a tényekkel ellentétben - elsősorban a német f a s i z m u s r a és a n é m e t történ e l e m r e vezették vissza. A francia, az angol, a skandináv, az olasz, a kelete u r ó p a i - így a m a g y a r - nemzeti történelmek ezzel a k a r t a k m e g s z a b a d u l n i a m a g u k nemzeti f a s i z m u s a i n a k tényétől. Ha n e m is helyes és h a n e m is e l j á r á s ez, de érthető. É s még az is é r t h e t ő - igaz, hogy szintén h a m i s í t á s - , h o g y a világ film- és irodalmi k u l t ú r á j á b a n 1945 u t á n a negatív h ő s ö k m ű veltsége, viselkedése a világ m i n d e n s a r k á b a n amolyan n é m e t e s vonásokkal volt felruházva. Szemináriumi dolgozat t é m á j a volt, milyen tulajdonosággal r u h á z t á k fel a v i l á g h á b o r ú s filmekben a németeket: embertelenség, cinizm u s , m a g a s technikai műveltség, arrogancia, m á s o k lenézése, sőt, k u l t u r á l a t l a n s á g . Ezek az ú n . kollektív t u l a j d o n s á g o k a z u t á n á t r a g a d t a k a civil t é m á j ú filmekre is, amelyekben h a n é m e t ember megjelent, az többnyire fel volt r u h á z v a ezen t u l a j d o n s á g o k egyikével. A f a s i z m u s - h u m a n i z m u s , dikt a t ú r a - d e m o k r á c i a életérzés ellenpárjából így alakult ki a k u l t ú r a k o n t r a n é m e t e k ellentétpárja. És arról m á r n e m is beszélek, hogy a n é m e t történel e m n e k mindazok az elemei, amelyeket ideológiájában felhasznált a hitleri politikai rendszer - a germán hagyományoktól a lutheri h a g y o m á n y o k o n át a wagneri zenéig - kiiktatódott a n é m e t s é g kultúrtörténetéből. A n é m e t tört é n e l e m elsősorban a n é m e t f a s i z m u s előtörténeteként jelent meg. Ami ezután m á r n e m is érthető, az a diszkriminatív m a g a t a r t á s a n é m e t nyelvvel szemben 1 9 4 5 u t á n . Mindenki előtt ismeretes az, hogy nagyon sok á l l a m i iskolarendszerben a n é m e t nyelv o k t a t á s á t erőszakkal szorították vissza. Sőt, az UNESCO által m e g h a t á r o z o t t világnyelvek közé s e m kerül858



hetett be, és az UNESCO égisze alatt rendezett t u d o m á n y o s konferenciák nyelvei közül is kizárták a német nyelvet. Ez d e f o r m i t á s t idézett elő t ö b b t u d o m á n y á g és t ö b b s z a k m a művelésében, ahol a n é m e t nyelvű h a g y o m á n y vagy a német nyelvű szakirodalom alapvetőnek számított. Az utólagos a n t i f a s i z m u s jogos kibontakozása deformitást idézett elő a z u t á n a n é m e t értelmiség egy részében is. A n é m e t értelmiség rendkívüli önkritikával vizsgálta és vizsgálja nemzete történelmét. Én ezt példaértékűn e k tartom. Úgy látom, hogy a s a j á t negativ h a g y o m á n y o k k a l legőszintébben és legkritikusabban a németek szálltak szembe. Ismétlem: követendő m a g a t a r t á s ez mind az európai, mind az amerikaiak vagy akár a j a p á n o k , kínaiak és a r a b o k s z á m á r a is. Mégsem h a l l g a t h a t o m el, hogy léptennyomon zavar az, hogy ez az ö n k r i t i k u s m a g a t a r t á s egy k o m p e n z á l á s s a l párosul. Érthető, de n é h a m á r k o m i k u s volt az, a m i k o r figyelmeztetni kell n é m e t kollégáinkat: legalább ne tiltakozzanak az ellen, hogy mi szóba hozt u k a második világháború u t á n i n é m e t kitelepítések jogtalanságát. Az elm ú l t 15 év m á s k o m i k u s esetei közül talán csak m é g egyet említek. 1999ben B u d a p e s t e n r e n d e z t ü k a T u d o m á n y I. Világkonferenciáját. Mint a rendezőbizottság elnöke kértem az UNESCO-t, hogy a konferencia h a t világnyelve mellett a n é m e t is lehessen hivatalos nyelv. É s e h h e z először a n é m e t diplomáciai testület kollégáit kellett meggyőzni, hogy mégsincs r e n d j é n ez a diszkrimináció a n é m e t nyelvvel szemben. Úgy gondolom, Európa e m a n c i p á l ó d á s á n a k peremfeltétele a n é m e t k u l t ú r a e m a n c i p á l ó d á s a . A g e r m á n vasművesség, a g e r m á n faluközösség előremutató szerepének m e g m u t a t á s a éppenúgy, mint a középkori német szövetségi területszervezési h a g y o m á n y , a vallásmegújítás, az európai d r á m a , zene, természet- és t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k európai h a g y o m á n y a i n a k visszaemelése E u r ó p a kultúrtörténetébe, és e h a g y o m á n y a n y a g felhasználása a közös e u r ó p a i jövő építésében és egyúttal a n é m e t nyelv beemelése a világnyelvek közé. C s a k örömömre szolgál, hogy éppen a mai konferenciánk szerint is ez az évtizedes, sok kis csatatéren meghívott h a r c végül is győzelemmel zárul é s m a m á r a német nyelv szerepéről b e s z é l h e t ü n k az európai együttélés kikovácsolásában. Hetedik tézis: A német nyelv és kultúra közép-európai szerepéről

és

magyarországi

A németek az okcidens keleti h a t á r t e r ü l e t é n helyezkedtek el, és így természetesen 1500 éve állandó érintkezésben voltak a keleti h a t á r o k o n elhelyezkedő szlávokkal, magyarokkal, vagy az éppen a régióba betörő és h o s s z ú ideig itt tartózkodó törökökkel. Természetes, hogy az Északi-tenger, az Adria, illetve a Fekete-tenger háromszögében a n é m e t telepesek ú j r a és ú j r a kiáramlottak a 10-19. századig. Ezek a területek m u n k a a l k a l m a t k í n á l t a k és szakképzett földműves, iparos vagy éppen k a t o n á s k o d ó m u n k a e r ő t igényeltek. Mindenki előtt ismeretes, hogyan alakultak ki a Baltikumtól a Kárpát-medence déli csücskéig, a mai Romániáig, illetve Jugoszláviáig a k ü l ö n böző n é m e t telepes csoportok. Sőt, ismeretes az is, hogy a 20. századig a térség városi k u l t ú r á j a nagyon erősen n é m e t k u l t ú r a volt: a telepesek n e m c s a k szerszámaikat hozták magukkal, de közösségszervezési formáikat é s nyelvüket is. A magyar fővárosban, B u d a p e s t e n p é l d á u l még az 1870-es években is a lakosság több mint 70%-a beszél n é m e t ü l . És a lakosság nagy Magyar Tudomány 2001. 7. szám

859

Glatz Ferenc

r é s z e n é m e t a n y a n y e l v ű n e k vallja m a g á t . A n é m e t nyelv a t é r s é g b e n egészen 1945-ig az első s z á m ú világnyelv szerepét töltötte be. M o n d a n o m sem kell, h o g y a térségbe b e á r a m l ó szőlőmüveseknek, drehereknek, vagy éppen sörf ő z ő k n e k , műszaki tisztviselőknek e s z ü k á g á b a n sem volt a n é m e t nemzeti e s z m e győzelemre j u t t a t á s a , ahogy azt a n é m e t nacionalista é s fasiszta ideológia, a Drang n a c h Osten-ideológiája 1930 és 1945 között hirdette, mert t ö r t é n e l m i alapot k í v á n t teremteni a III. birodalom a k t u á l i s keleti terjeszked é s é h e z . De t e r m é s z e t e s e n az sem igaz, amit a háború u t á n i utólagos antif a s i s z t a ideológia állít, hogy u g y a n i s ezek az emberek a n é m e t imperializm u s é s a germanizálás előharcosai lettek volna. Ez is ideológia volt 1945-től m á i g . Az ideológia egyik forrása a n é m e t f a s i z m u s kelet-európai rombolása o k o z t a fájdalom volt: a kelet-európai kis népek l e r o h a n á s a és a kelete u r ó p a i népirtások fölött érzett fájdalom. De volt egy másik, legitimáló forr á s a is: a térségbe b e n y o m u l ó orosz n a g y h a t a l o m érdekeit szolgálta. 1999 u t á n - m a m á r l á t h a t j u k - ú j fejezet kezdődött a térség népeinek és a n é m e t s é g k a p c s o l a t á n a k történelmében. A szovjet zóna összeomlása, a m e g s z á l l á s u t á n n a p i r e n d r e került a térség szorosabb k a p c s o l ó d á s a az okcidenshez, az ú n . v i s s z a t a g o z ó d á s u n k E u r ó p á b a . A n y u g a t - e u r ó p a i népek é s a z Egyesült Államok sokat ígértek, é s a politika, valamint a védelmi polit i k a (NATO) szintjén s o k a t is tettek. (Különösen az Egyesült Államok volt a k t í v e téren.) De a m i n d e n n a p o k szintjén egyedül a n é m e t értelmiség és a n é m e t középosztály volt az, amelyik szívósan figyelt a kelet-európai térség b e l s ő társadalmi p r o b l é m á i r a . Míg a multinacionális cégek mozgási r á d i u s z a globális - ezek között nagy s z á m m a l t a l á l h a t j u k az Egyesült Államokat és a távol-keleti informatikai cégeket is - , addig a térségben létrejött közös kisvállalkozások (joint venture) több m i n t 8 0 % - a a szomszédos nyugati területekről, német, o s z t r á k területről származik. Vagyis: ismét m ű k ö d é s b e léptek a z évezredes m e c h a n i z m u s o k . Szó s i n c s n é m e t imperializmusról, szó sincs D r a n g nach Osten-ről, h a n e m egyszerűen emberi, gazdasági érdekekről és h o z z á j u k kapcsolódó folyamatos k u l t u r á l i s interferenciáról v a n szó. A Kelet-Európában élő népek s z á m á r a t e h á t a német nyelv a 21. század l o k á l i s lingua f r a n k á j a és a n é m e t k u l t ú r a az egyik t e r m é s z e t e s közvetítő és t e s t v é r k u l t ú r a . A t é r s é g ü n k b e n élő (még ki n e m telepített) n é m e t s é g az egyik pillére lehet e n n e k a megújuló közép-európai n é m e t k u l t ú r á n a k . Ehh e z viszont az s z ü k s é g e s , hogy a térség értelmisége és politikai középosztálya véglegesen számoljon le a németellenes beidegződésekkel é s meg t u d j a különböztetni Goethe é s Schiller k u l t ú r á j á t a Mein Kampf követőitől.

860


Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről*

Recommend Documents