„FORRÁS” WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA GYŐR O.M.: 101 503 Fenntartó: Győri Waldorf Egyesület
HÁZIREND
Átdolgozta: Tanári Kollégium (2013.)
1
A házirend célja,
Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A Házirendet az intézményvezető készíti el, és a tanári kollégium fogadja el. Elfogadáskor, illetve módosításkor az intézményt fenntartó Győri Waldorf Egyesület - a továbbiakban GYWE – a szülői közösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Szülők Együttműködő Közössége – a továbbiakban SZEK - és a Diákönkormányzat – a továbbiakban DÖK - a munkafolyamatban részt vehet, javaslatokkal élhet. A tanári kollégium által meghatározott Házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A Házirend elősegíti iskolánk oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend – az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt – az alábbiakban szabályozza az iskola belső rendjét: Az Intézmény Házirendjének megismerése Az iskola Házirendje nyilvános. Megtalálható az iskola irattárában, az iskola titkárságán, az intézményvezetőnél és a diákönkormányzat vezetőjénél. A Házirend olvasható az iskola honlapján is. Minden szülőnek joga, hogy megismerje az iskola Házirendjét. Minden osztálytanító/osztálykísérő minden tanév első szülői körén ismerteti a szülőkkel a Házirend tartalmát. A szülő aláíró íven igazolja, hogy a Házirend tartalmát megismerte. A szülők az iskola dokumentumairól az Szülői Együttműködő Közösségén keresztül, továbbá szülői körökön is kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diák önkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően minden szülőnek, akinek első és kilencedik osztályos gyermeke van, a Házirend egy nyomtatott példányát át kell adni. A hatályos köznevelési törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskola Szervezeti Működési Szabályzatának diákokat közvetlenül érintő részeinek megismerhetősége az intézmény irodájában minden iskolahasználó számára biztosított.
2
1.
A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 1.1 Felvétel, átvétel feltételi eljárási rendje
A tanári kollégium feladata, hogy minden tanév záró konferenciáján (a szorgalmi időszakot követő héten) felkérje a következő tanév felvételi munkacsoportját. A felvételi felelősök – gyermekfelvételi csoport - feladata: a; a jelentkezések meghirdetése, előkészítése b; a felvételi eljárás koordinálása c; a felvettek közzététele és értesítése d; a gyermekfelvételi csoport munkájában és összetételében a Pedagógiai Program I.13.1. pontjában megfogalmazottak szerint jár el.
A gyermekek felvétele kapcsán alapvető elvárás a Waldorf-pedagógia irányába való nyitottság a szülők részéről. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, ami felvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony feltétele, hogy az adott tanuló szülei/gondviselői Tanulói Megállapodást kössenek az iskolával, továbbá, hogy Közérdekű Kötelezettségvállalási dokumentumukat az Intézményi Tanács elfogadja. Új tanulók felvételéről a tanári kollégium tesz javaslatot. A felvételről a javaslatnak megfelelően az intézményvezető dönt. Az osztálytanítóknak/osztálykísérőknek jogában áll a felvételi folyamat bármely pontjánál - indokolt esetben – a felvételi kérelmet elutasítani. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a fejlesztő csoport véleménye döntő fontosságú. Amennyiben a felvételt támogatja a gyermekfelvételi csoport és a TK határozata írásos formában az IT elé került, az intézményvezető döntése előtt az új szülők (vagyis, akiknek még nem jár gyermekük az iskolába) beszélgetnek a Szülői Együttműködő Közösség – továbbiakban SZEK - és a Győri Waldorf Egyesület egy-egy képviselőjével is. A felvételi eljárás eredményéről a felvételit intéző munkacsoport megbízottja minden esetben írásban, indoklással ellátva értesíti a szülőket. A felvett jelentkezők OM- azonosítóját közli az iskola honlapján.
1.2.
Az első és a kilencedik osztályba történő beiskolázás
Az első osztályba történő beiskolázás esetében a tanári kollégium és a SZEK szeptember 15-ig a leendő első osztályt előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül. A tanári kollégium február 15-ig megnevezi a következő tanév elsős osztálytanítóját, aki bekacsolódik az előkészítő csoport munkájába. 3
Kilencedik osztályba történő felvétel esetében a tanári kollégium szeptember 15-ig bezárólag a leendő kilencedik osztályt előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül, amelynek vezetője a mindenkori nyolcadik évfolyam osztálytanítója. A tanári kollégium február 15-ig megnevezi a leendő kilencedik osztály osztálykísérőjét, aki bekapcsolódik a működő csoport munkájába. A kilencedik évfolyamra történő beiratkozás folyamatát és elveit a Pedagógiai program I.13.2. pontja tartalmazza. 1.3. Már meglévő osztályokba történő felvétel A gyermek és a család felvétele intézményünk bármely évfolyamára tanév közben, az első, illetve a kilencedik évfolyamra történő jelentkezéssel megegyező módon zajlik. A szülőkkel és a diákokkal felvételi elbeszélgetést folytatunk, melynek célja a család és a tanuló megismerése. A tervezett találkozó időpontjának egyeztetésekor a gyermekfelvételi csoportot vezető tanár bekéri a gyermek füzeteit, ellenőrzőjét, bizonyítványát, esetleg versenyeken elért eredményeit, művészeti munkáit. Kiemelt figyelemmel kezeljük az SNI-s papírokkal rendelkező tanulók felvételi folyamatát, ilyenkor részt vesz az eljárásban egy gyógypedagógus is. A beszélgetés során feltárjuk a tanuló hiányosságait, majd ezeket a szülők tudomására hozzuk, türelmi időt biztosítunk ezek pótlására, a felzárkózásra. A szülő aláírásával tudomásul veszi és vállalja a hiányosságok pótlását. Az osztálytanító és az érintett szaktanárok felügyelik és ellenőrzik a türelmi idő alatt az egyes pótlandó feladatok teljesülésének valódiságát. A felvételre a Tanári Kollégium javaslatot tesz, a felvételről az intézményvezető dönt. SNI-s tanuló esetében a meglévő osztály adottságai és az érintett tanuló problémáinak összevetése után a Tanári Kollégium dönt a beilleszthetőségről, illetve a tanuló ellátásának módjáról.
1.3.1 A gyermekfelvétel, -átvétel elutasításának rendje Amennyiben a gyermekfelvétel lehetőségét a tanári kollégium határozatban elutasítja, a gyermekfelvételi csoport megbízott felelőse azt írásban megküldi az érintett családnak. A határozatnak tartalmaznia kell a tanári kollégium indoklását.
2.
A munkarenddel kapcsolatos szabályok
2.1 A tanítás megkezdése Az intézményt minden reggel az arra kijelölt személy (az ügyeletes tanár) nyitja 7.15kor 4
Az ügyeletes tanárok személyét az éves munkarendben, a tanévnyitó konferencián rögzítjük. A reggeli ügyeletet igénybe vevő tanulók 7 15 perctől az iskolaudvaron vagy az iskola épületén belül gyülekeznek és ügyeletes nevelő felügyelete mellett töltik el idejüket. A tanítás megkezdéséig az ügyeletes nevelők ügyelnek a rendre és a tanulók testi épségére. Valamennyi tanulótól elvárjuk, hogy legalább 10 perccel a tanítás megkezdése előtt érkezzen meg az iskolába. Tanórán kívüli foglalkozásokat igénybe vevő tanulók a megbeszélt helyen várják a foglalkozást vezető nevelőt. 2.1.2. A tanulási időre vonatkozó szabályok A főoktatást tartó tanár kézfogással üdvözli a terembe lépő diákokat, majd közösen köszöntik egymást. A tanórai tevékenységet a nevelő szervezi meg. A tanulók a tanár útmutatásai szerint végzik a tanórai munkát, fegyelmezett munkavégzésükkel biztosítják a társak tanuláshoz való jogát. Kicsengetéskor a tanár befejezi az órát, a tanulók összepakolják felszerelésüket. A tanulók rendbe teszik a tantermet. Könyvtárba, tornaterembe, számítástechnikai terembe tanári felügyelettel mehetnek be tanulók. A szünetekben a tanulók a tanteremben, a folyosón, vagy az udvaron tartózkodnak. A szünetideje alatt a termekben a villanyt lekapcsolják, a termet kiszellőztetik. A tanórák rendje a Madách utcai telephelyen 1.-5. évfolyamokon: 8 - 1000: 10- 1100: 11-1200: 12-1300: 13-1400: 14-1430:
főoktatás első szakóra második szakóra harmadik szakóra negyedik szakóra ebédszünet
Tanórák rendje a Balassi utcai telephelyen 6.-13. évfolyamokon: 750 – 920 Főoktatás 935 - 1020 1. szakóra 1030 – 1115 2. szakóra 1125 – 1210 3. szakóra 1220 - 1305 4. szakóra 1315 – 1400 5. szakóra 1410 – 1455 6. szakóra Az ötödik, hatodik szakóra: művészeti sáv, kezdés osztályonkénti megállapodás alapján a szaktanárral egyeztetve is szervezhető. A tanulók az iskola épületét csak az osztálytanító/kísérő vagy az Intézményvezető írásos engedélyével hagyhatják el. A tanóra a szüneteket jelző csengő elhangzása után kezdődik, mely időre a tanulók kötelesek a tanteremben munkára kész állapotban várakozni. 5
A tanulók a tanuláshoz szükséges (tanév elején és az előző óra végén megállapodott) taneszközöket, felszereléseket kötelesek a tanóra kezdésére biztosítani. Amennyiben több alkalommal is hiányzik a tanuló felszerelése, amely az adott tanórán akadályozza a tanulást, a tanuló fegyelmi vétséget követ el, szaktárgyi figyelmeztetésben részesül. Erről a tanuló szülőjét is értesítjük. A tanulók önmaguk fejlődése érdekében felkészülnek a tanítási órákra, elkészítik a kijelölt házi feladatokat, egyéni vagy csoportos önálló munkákat. Az iskolából való távolmaradás esetén a hiányzó ismereteket a tanuló a tanár által megjelölt időre pótolja. A tanuló köteles a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályokat megismerni – erre az intézmény minden tanév első szorgalmi hetében szervezett formában lehetőséget biztosít - és betartani, az iskola épületében fegyelmezetten közlekedni. A tanulók kötelesek az iskolai ünnepségeken részt venni, az alkalomhoz illő ruhát viselni. 2.1.3. A tanítás után Az utolsó tanítási óra, vagy a tanórán kívüli foglalkozás végén a tanulók az iskolát osztályonként - vagy csoportonként - önállóan, fegyelmezetten, - a tantermet rendbe téve, kitakarítva – hagyhatják el. A tantermek rendjét az utolsó szakórát tartó tanár ellenőrzi, és a tantermet bezárja. 2.1.4. A tanórák rendje: A tanórákra a diákoknak pontosan kell érkezni. A szakórák és az óraközi szünetek végét csengőszó jelzi, melyet a tanév elején meghatározott és az éves munkarendbe rögzített ügyeleti táblázat alapján az ügyeletes tanár végez el. Az órák megkezdése előtt a tanulók előkészítik a felszerelésüket, ügyelnek felszerelésük és padjuk rendjére, tisztaságára. Az utolsó óra után a terem rendjéért mindenki felel, a takarítást a mindenkori hetes végzi. A tanterem zárásáról az utolsó órát adó tanár gondoskodik.
2.2 Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai A tanítási időt 7.50 óra és 17.00 óra között kell megszervezni. Az Iskola köteles az első tanóra megkezdése előtt 30 perccel a tanulók részére az Iskola meghatározott részén való tartózkodás lehetőségét és a felügyeletet biztosítani. Az Iskola köteles az utolsó tanóra után 15 percig a tanulók részére az Iskola meghatározott részén való tartózkodás lehetőségét és a felügyeletet biztosítani. A felügyelet szervezéséért a Tanári Kollégium a felelős. Az óraközi szünetekben ügyelet működik. Az ügyeletes a rábízott épületrészben köteles a tanulókra és az épület rendjére ügyelni. Az ügyelet szervezéséért a Tanári Kollégium a felelős, az ügyeleti rend az Éves munkaterv része. az ügyeleti rendet a folyosón és a tanári szobában kifüggesztjük. Az Iskola könyvtára heti két alkalommal, heti négy órában áll a diákok rendelkezésére. 6
Az Iskola könyvtárának nyitva tartása: A Tanári Kollégium által ezzel a feladattal megbízott tanár minden évben szeptember 15-ig - az adott tanévre vonatkozóan - köteles tájékoztatást adni az iskolai közösség számára, és a nyitva tartásnak az Iskola honlapján történő megjelenítést megszervezni. A tanítási szünetek idején a hivatalos ügyek intézéséhez az Iskolának külön ügyeleti rend szerinti nyitva tartása van. Az ügyeleti rendet az Intézményvezető határozza meg, és erről a szünet megkezdése előtt tájékoztatnia kell az Iskola közösségét és az Egyesületet. Az eltérő nyitva tartásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási szünetek nyitvatartási és ügyeleti rendjét az intézményvezető határozza meg, erről tájékoztatja az érintetteket. Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés a következő: - Titkársági - Iskolatitkár - Gazdasági A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a szünetben vagy tanítás után intézhetik. A szülők és a diákok számára az ügyfélfogadási idő az ajtókon kifüggesztve és a honlapon is elérhető.
2.3 A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben a tanévnyitó konferencián az érintett közösségek véleményének figyelembevételével.
2.3.1. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -
az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (érettségi, osztályozó, javító, különbözeti) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – miniszteri rendelet keretein
belül, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét (A tanév rendje NEM tartalmazza a SZEK és az Egyesület rendezvényeit és programjait, de annak mellékleteként ilyen készülhet.) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az osztálytanítók/osztálykísérők az első tanítási héten ismertetik a -
7
tanulókkal, az első szülői körökön pedig a szülőkkel. A nyitva tartást és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 2.3.2 Az iskolán kívüli programok rendje A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából eredően van jelen, a házirend előírásai értelemszerűen alkalmazva érvényesek. Így pl. osztálykiránduláson, iskolai szervezésű orvosi ellátáson, annak oda- és visszaútján, közös színházlátogatáson, koncerteken, stb. Ezen esetekben az adott foglalkozásért, programért felelős pedagógus kéri számon a házirend betartását. Ugyanakkor megszűnik a kötelezettség és ezzel együtt az iskola felelősségi köre is a foglalkozások után, pl. iskolából hazamenet. 2.3.4. Rendezvények, ünnepélyek normatív rendje Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepélyeken a tanári kollégium és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása (az iskola és a diákönkormányzat éves munkatervében foglaltak szerint) minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztálytanító/osztálykísérő az osztálynaplóba bejegyzi. A tanulók az iskolai rendezvényeken megfelelő öltözékben jelennek meg. Az iskola ünnepi műsorainak, a megemlékezések időpontját a tanév rendje tartalmazza, a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az Iskola hagyományos ünnepeit, rendezvényeit a tanév rendje részletezi.
2.3.5. Tanórán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. -
8
A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
-
A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.
-
A Gimi Galériában havi gyakorisággal különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból. Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott pedagógus feladata.
-
Könyvtár : A könyvtárban csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A kikölcsönzött könyveket a kölcsönzési idő lejártáig tisztán és épségben kell visszavinni. A kikölcsönzött könyvekért a diákok gondviselői anyagi felelősséggel tartoznak.
-
Sport: A tornaterembe csak az előírt ruházatban, tornacipőben lehet sporttevékenységet végezni, és csak tanári felügyelettel lehet ott-tartózkodni. A tornaszereket rendeltetésszerűen kell használni.
-
Mozi- és színházlátogatás
2.3.6. Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban Becsengetés előtt a tanulók a következő óra helyére mennek, s csengetéskor bevonulnak a terembe. A hetes gondoskodik a tanterem rendjéről. Minden óra előtt letörli a táblát, szellőztet, összeszedi/összeszedeti a szemetet. (A szülői közösség tudomásul veszi, hogy a szünetek nem az ügyintézésre, megbeszélésekre szánt időkerethez tartoznak, ilyen alkalmakkor nem keresik a pedagógusokat) 3.
A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok
3.1 A tanulók jogai: A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjen és tanuljon. Iskolai tanulmányi idejét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítja az iskola. A tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. Válasszon a választható tanórai foglalkozások közül. Részt vegyen a diákkörök munkájában, 14 éves kortól a diákönkormányzat munkájában. Tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, sport és más köröknek. Az iskola minden felszerelési tárgyát rendeltetésszerűen használhatja. Választó és választható diákképviseletbe. A diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatja érdekképviseletét. A DÖK 11.,12., és 13. osztályos tagjai közül két főt delegálhat az IT-be, ahol a diákokat érintő kérdések megvitatásakor vesznek részt és véleményezési joggal rendelkeznek.Véleményt mondhatnak 9
az iskolai házirend kialakításakor. Minden tanuló egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesül. A tanuló joga, hogy szükség esetén gyermek- és ifjúságvédelmi ellátásban részesüljön. Ennek elveit a Pedagógiai Program I.10 pontja szabályozza. 3.2. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, a tanóra kezdési időpontjában ott legyen. Eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek. Megtartsa a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit (fénymásolatok, könyvek, füzetek, szaktárgyi eszközök). 3.3 A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere A tanulókat közvetlenül érintő tanári kollégiumi döntések előkészítő szakaszában az TK kikéri a DÖK véleményét, javaslatát. A TK véleményformálási jogot biztosít a DÖKnek minden olyan értekezleten, melynek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése. A DÖK-öt a diákok nagyobb közösségét érintő intézményi döntésekbe – a diákmozgalmat patronáló pedagógus közvetítésével - véleményezési jogkörrel az intézményvezető bevonhatja. 3.4 A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje A diákoknak joguk van problémás ügyeikkel a szaktanárokat, az osztálytanítókat/osztálykísérőket, az ifjúságvédelmi felelőst, a DÖK - patronáló tanárt, az intézményvezetőt felkeresni. A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapni. Intézményünkben érdekvédelmi csoport működik, amely szervezeten keresztül diákjaink mindennemű érdekérvényesítési jogaikkal élhetnek. A következő dokumentumok tartalmazzák a részletes leírását a döntési folyamatokban való részvételi lehetőségeknek: SZMSZ, DÖK-SZMSZ, Házirend 3.5 A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés.
10
Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni! A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézményvezető kezdeményezi. A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a DÖK - gyűléseken, a rendszeres partneri elégedettség-mérések alkalmával és a diákközgyűléseken. A tanulói létszám minimum 50%-os nagyságrendű érintettségénél kötelező az adott ügyben kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösségét érintő írásbeli kérdést a tanári kollégium kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz, és azt indokolja. A tanuló az őt illegő jogokról az osztálytanítójától/ osztálykísérőjétől, ha érintettség miatt ez nem megoldható, akkor az intézményvezetőtől, vagy a DÖK - patronáló tanártól kaphat információt. 3.6 Véleménynyilvánítás gyakorlása A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a DÖK-ön keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik.
4.
A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája
Az intézmény minden nyilvános dokumentuma megtekinthető az iskola honlapján, ill. nyomtatott formában az iskolatitkárnál. Az intézmény tanulóinak rendszeres tájékoztatásának formái: - heti rendszerességgel az osztályfőnöki órákon (alsó és középtagozaton a főoktatás egyéb részeibe integrálva) - heti rendszerességgel az elektronikus úton terjesztett Heti hírmondóban - 2 havi rendszerességgel az osztálytanítók/kísérők/szaktanárok fogadóóráin - 2 havi rendszerességgel a szülői körök alkalmával a szülők bevonásával - évente a tanév első osztályfőnöki óráján - rendkívüli esetben a faliújságon kihelyezett tájékoztatókban 11
-
4.1.
egyéb megoldással (kör e-mail, sms) az osztálytanító/kísérő saját hatáskör alapján
Jogorvoslati jog gyakorlása
Az iskola a jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belső jogorvoslati fórumrendszert működtet. Ezek: - diákközgyűlés, - rendszeres tájékoztatás a DÖK-től - intézményvezetői fogadóóra Ezen túlmenően, az osztálytanító/osztálykísérő köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában. A tanárokat megillető jogok és kötelességek
5.
5.1 A tanárok jogai és kötelezettségei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy -
-
-
12
személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
-
szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
-
szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
6.
-
jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.
-
a felsoroltak mellett az intézmény Pedagógiai Programjának vonatkozó - I.8. pontja – is érvényes
A szülőket megillető jogok és kötelességek
6.1.A szülők jogai és kötelezettségei különösen:
13
-
a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai Programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról
-
gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
-
írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, iskolaszék/SZEK, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az iskolaszéktől, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
-
a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
-
a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
-
kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,
-
kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,
-
személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,
-
jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon
-
Pedagógiai Programunk vonatkozó fejezete: I.12.3.-4.
6.2. A szülő kötelessége
7.
-
gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
-
biztosítsa gyermek tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését
-
figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
-
rendszeres kapcsolatot tartson (fogadóórák, szülői körök, iskolagyűlés) a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,
-
elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
-
megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
-
tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok
7.1 Az épület, a terület és a berendezések használati lehetőségei, szabályai; tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei időpontokban Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus-felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást 14
tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A tanuló általános felelősséggel tartozik az intézmény vagyontárgyai, helyiségei iránt. A szándékosan, vagy vétlenül okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról az osztálytanító/osztálykísérő jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az intézményvezető a szülőt írásban értesíti a kártérítési folyamatról. 7.2 A tanulók kártérítési felelőssége: Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. A vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: Gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezetővel való egyeztetés után használhatja. Egyesület- az illetékesek bevonásával - gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara, tornaterme a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola tanulói és dolgozói együtt gondoskodnak. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. Előadótermekben, számítógéptermekben, tornateremben, a tanulók csak tanárok, felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket, műszereket, gépeket csak a szaktanár irányításával használhatják. A termek felhasználásának egyeztetését az órarendek készítői végzik. A szertárakat a tanári kollégium által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, felelős a megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. A szertárosok nevét az éves munkatervben rögzítjük.
15
Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés felnőtt felügyelet mellett engedélyezi. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodni.
7.3. A használat korlátai A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az iskola épületében politikai rendezvényt nem lehet tartani. 7.4. A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok Az iskola használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák. 8.
A tanulókra vonatkozó védő- óvó rendszabályok
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetőségének meghatározása 8.1
Az ifjúságvédelmi felelős személyét a tanév elején az osztálytanítók/osztálykísérők ismertetik a tanulókkal, és tájékoztatják a diákokat az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről, fogadóórájának időpontjáról is. 8.2 A rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje A köznevelési törvény az alapszolgáltatások körébe sorolja fel a rendszeres egészségügyi felügyeletet. Az iskola egészségügyi orvosi ellátását szakképesítéssel rendelkező iskolaorvos, együttműködésével biztosítja. A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Mindkét épület tanári szobájában központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik.
16
Rosszullét esetén az osztálytanító/osztálykísérő, vagy az intézményvezető írásos engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár indokolt esetben értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha az egész osztály, akkor az órát tartó tanár, vagy az osztálytanító/osztálykísérő, ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik helyettes tanár kíséri a tanulókat. 8.3. Baleset-megelőzési előírások, baleset-megelőzés érdekében teendő intézkedések Minden iskolahasználó kötelessége különösen, hogy a munka-, tűzvédelmi, balesetmegelőzési szabályokat megismerje és betartsa. E szabályzatok az iskolatitkárságokon és a weboldalon olvashatók. A megismertetésükért felelős az osztálytanító/osztálykísérő. Veszélyhelyzet, baleset észlelése esetén minden iskolahasználó köteles azonnal intézkedni. A tanuló a legközelebbi felnőttet, pedagógust értesítse. Tiltott cselekvés az épületeken belül és a tanítási időben a dohányzás, egyéb tűzveszély okozása. Tilos a szeszesital, bármilyen kábítószer fogyasztása. Veszélyes tárgyak, fegyvernek minősülő szúró, vágó eszközök, robbanószerek, petárda illetve kábítószer birtoklása esetén az iskolavezetés a rendőrségen keresztül szabálysértési eljárást kezdeményezhet. 8.4 A pedagógusok által készített tárgyak A pedagógus csak olyan tárgyakat vihet be a tanítási és tanításon kívüli órákra, melyről előzőleg meggyőződött, hogy nem balesetveszélyes. 8.5 A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően kezelje. A tanuló kérésére, saját célra igénybe veheti az iskola bizonyos vagyontárgyait. Átvételkor aláírásával tudomásul veszi, hogy egyúttal vagyonvédelmi felelősséget is vállalt. Az esetleges kárt ez esetben is meg kell téríteni. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges tárgyak iskolába történő behozatalát a Házirend tiltja. Így az Intézménybe különösen nem hozhatóak be az alábbi eszközök, anyagok: -
17
kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak, veszélyt hordozó eszközök (robbanó, szúró, vágó eszköz, kábítószernek minősülő anyagok stb.). mobiltelefont és magán célra szórakoztató elektronikai berendezéseket tanítási órán sem a tanulók, sem a tanárok nem használhatnak, ezen eszközök tanítási óra alatt kikapcsolva tartandók
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 9.
. 9.1 Az osztályozó vizsga és a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét a tanév rendje,
tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az intézmény Házirendje, Pedagógiai Programja szabályozza. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit az I. számú melléklet tartalmazza. 9.2 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti és a tanulmányok alatti
vizsgák ideje:
Különbözeti vizsga fogalma: A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. Minden olyan esetben (pl.: iskola-váltáskor előírt) különbözeti vizsga paramétereit az intézményvezető– a vizsga engedélyezésekor – határozatba foglalja. A különbözeti vizsga idejét az átvételt követően az érintett szaktanár/ok és a tanári kollégium közösen határozza meg, a teljesíthetőség figyelembevételével. Javítóvizsga fogalma: Azon tanulónak megszervezett vizsga, aki a tanév végére nem teljesíti az elégséges szintet egy adott tantárgyból. A tanév vége előtt megszervezett vizsga sikeres teljesítése a felsőbb évfolyamba lépés feltétele. Javítóvizsga idejét a következő tanévet előkészítő tanári nyitókonferenciát megelőző hét. A pontos időpontot minden év elején a tanév rendje tartalmazza. Osztályozó vizsga fogalma: Az intézményvezető engedélyével a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók számára valamint - a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén -a megengedettnél többet hiányzó tanulóknak szervezett vizsga, melynek célja a félévi illetve év végi osztályzatmegszerzése egy adott tantárgyból. Ideje: Osztályozó vizsgát évente két alkalommal, a téli szünetet követő két héten belül és a tanévnyitó konferenciát megelőző héten szervez az intézmény. Az osztályozó vizsgára azok a 11. és 12. évfolyamos tanulóknak, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni, a vizsgát megelőző tanév április 15-éig kell írásos jelentkezést benyújtaniuk az intézményvezetőhöz. 9.3 Tantárgy módosítás, tantárgy-, foglalkozás- tanárválasztás rendje
A tanulóknak joga van választani a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A kerettantervben, a pedagógiai programban meghatározott keretek között joga van megválasztani azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván. A kötelező tanórai foglalkozások választása az iskolába történő beíratáskor történik. A választás joga a kiskorú tanuló esetén a szülőt illeti meg.
18
A kerettantervre épülő helyi tantervek szerinti oktatásban részesülő tanulók számára az iskola igazgatója minden év április 15-ig, elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a mindenkori 11. évfolyam tanulói kétszintű érettségire való felkészítést választhatnak. A kétszintű érettségire felkészítő csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam év végi osztályzat megszerzése után – írásos szülői kérelem alapján – léphet ki. A fenti csoportok munkájába a 12. évfolyamon csak különbözeti vizsga letétele után lehet bekapcsolódni. A tanuló írásban osztálykísérőjén keresztül jelentkezhet választható foglalkozásokra, melyeken jelentkezése után a részvétele kötelező. 9.4. A számonkérés formái, tilalmi szabályok A tanuló írásbeli ellenőrzésének formái a következők: epochazáró dolgozat: a tantervben meghatározott témakörök végén íratott, egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, általában egy epochaóra (120 perc), az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli ellenőrzési forma. Az epochazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak Ha a tanuló igazoltan hiányzik az epochazáró dolgozat írásakor, a szaktanár a dolgozat megíratását későbbi időpontban, de két héten belül jelöli ki.
9.4.1. A dolgozatok értékelése 13. évfolyamon -
minden írásbeli dolgozat értékelése egy tantárgyi érdemjeggyel történik, de magyarból az értekező jellegű dolgozatra irodalom és nyelvtan osztályzatot is adunk; az érdemjegyek megállapítása a tantárgyanként kialakult gyakorlatnak megfelelően történik; a tanulókkal ismertetni kell az értékelés szempontjait, a ponthatárokat ill. százalékos arányokat.
9.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei
és értékelése: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik. A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adható írásbeli, szóbeli és gyakorlati házi feladatot. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező írásbeli és szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét értékeli.
19
9.6 A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai Felmentést kérhet a tanuló – a szülő írásbeli kérelme alapján - az egyes tantárgyak tanulása, ill. az órák látogatása alól. A kérelemről az iskola igazgatója dönt a szaktanár véleménye alapján. Felmentést kaphat a tanuló, ha: -
teljesítette a pedagógiai programban előírt követelményeket
-
ha előrehozott osztályvizsgát tesz az adott tantárgyból
-
előrehozott osztályvizsga csak egész éves tananyagból tehető
-
az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel – szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni.
-
a nyelvi órák alóli felmentést külön határozat szabályozza, ezzel kapcsolatos információ az iskolaképviselőtől kérhető.
9.7. Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit az I. számú melléklet tartalmazza, melyet a TK 2013.10.09-ig készt el. 10.A diákönkormányzat iskolai támogatása A diákönkormányzat működési feltételei: Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 10.1 DÖK-nap felhasználásának szabályai A tanítás nélküli munkanap programjának döntési joga az iskolai diákönkormányzaté a TK véleményének kikérése mellett. A diákönkormányzat dönt e tanítás nélküli munkanap dátumáról és programjáról. A tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében és lebonyolításában a TK közreműködik. 11. A tanulók jutalmazásának formái, rendje
20
11.1. A tanuló jutalmazásának elvei, formái, szabályai Dicséretben részesül az a tanuló, aki példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez. Az a közösség, amelyik kiemelkedő együttes munkát végzett, vagy példamutatóan egységes helytállást tanúsított, csoportos dicséretben, vagy jutalomban részesül.
11.2. A jutalmazás formái Dicséretek: -
szaktanári, osztálytanítói, tanári kollégium általi intézményvezetői csoportos és egyéni
11.3. Szaktanári dicséretet kap a tanuló, ha tantárgyi tanulmányi munkájában hosszabb ideje lényeges javulás állt be, önálló kutató vagy gyűjtőmunkában példaértékű munkát végzett, területi pályázaton díjazott lett, sportkupákon 1.- 3. helyezést ért el. A dicséretet a szaktanár a bizonyítványban rögzíti. -
11.4. Osztálytanítói/kísérői dicséretet kap a tanuló, ha osztály, illetve iskolai szintű rendezvény szervezésében, lebonyolításában átlagon felüli mértékű, elismerésre méltó szinten végzett valamely munkát, - valamely tanuló segítésében, patronálásában huzamosabb ideig tevékenykedett, - az osztály életében megbízást vállal, s azt hosszantartóan, megbízhatóan látja el. Az osztálytanítói dicséretet az osztálytanító adja az osztályközösség véleményének figyelembevételével, az adott időszak lezárásakor. -
11.5. Intézményvezetői, Tanári Kollégiumi dicséretet kap a tanuló, ha -
21
tantárgyi tanulmányi verseny területi, regionális versenyén 1-3. helyezett lett, rangsor hiányában, ha bejutott a megyei döntőbe, országos szintű pályázaton díjat nyert, megyei vagy területi válogató sportverseny alapján bejutott az országos döntőbe, meghívásos sportkupákon első helyezést ért el, megyei szintű sportversenyeken 1-3. helyezést ért el.
Az Intézményvezetői és Tanári Kollégiumi dicséretet az Intézményvezető az iskola közössége előtt mondja el, az eredmény megjelölésével, az eseményt követő egy héten belül. 11.6. Csoportos dicséretben részesül az a közösség, amelyik kiemelkedően végzett el együttes munkát, osztály átlagon felüli tanulmányi és magatartási eredményt ért el. A dicséretet az Intézményvezető az iskola közössége előtt mondja el. -
12. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai 12.1 A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldásában elsősorban az osztálytanító/osztálykísérő kompetens. Ugyanakkor egy adott osztályban előforduló, tanulót érintő nehézség, probléma túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak meg oldásáért. A megoldás a lépései: - A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító/osztálykísérő felé (gyerekek, -
tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása. A probléma megbeszélése az érintett tanulóval, szülőkkel, valamint segítő lépések kidolgozása. Pedagógiai Programunk I..9.3 pontjában meghatározott KimPayne –féle módszer alkalmazása Ha a kérdéses problémát nem sikerült megoldani, akkor annak az osztálytanító/osztálykísérő által a Tanári Konferencián történő felvetése. Az osztálytanítónak/osztálykísérőnek, a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyerekmegbeszélés, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése, terápiás csoport bevonása).
Ha a tanulóval kapcsolatos problémát többszöri próbálkozásra sem sikerült megoldani, akkor a megoldás lépései: - Az osztálytanítónak/osztálykísérőnek, (felső tagozatban a segítő tanárnak) és az érintett
szaktanároknak a tanuló további sorsát illető közös javaslata. - A Konferencián hozott döntés a javaslat és a körülmények teljes körű figyelembe vételével. - A döntés jóváhagyása az Intézményvezető által. - A döntésről a szülőknek, tanulónak az osztálytanító/osztálykísérő és az Intézményvezető aláírásával ellátott értesítése.
22
Rendszeresen visszatérő vagy hosszabb ideig tartó probléma, illetve súlyos fegyelmi vétség esetén a Tanári Kollégium döntést hozhat a tanuló Iskolából történő eltanácsolására év közben is.
12.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
23
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a EMMI 20/2012.. 53.§ szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg -
-
-
-
-
-
-
-
24
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
-
-
az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
12.3 A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony a jogszabályokban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a Tanulói Megállapodás bármely okból kifolyólag felmondásra kerül. A tanulói jogviszony megszűnése előtt a szülők rendezik adósságaikat és az Iskolától átvett eszközöket maradéktalanul visszaszolgáltatják. Ezután az Iskola megszünteti a Tanulói Megállapodást az adott tanuló szüleivel.
13. A szülők tankönyvekről, tájékoztatásának mikéntje
taneszközökről
egyéb
felszerelésekről
történő
A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: - a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, - a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. §(1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. §(3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.
13.1. A tankönyvellátás célja és feladata 25
Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.
13.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 13.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.
26
A tankönyvfelelős a 13.3 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adhat. 13.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A 13.3 pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 13.5. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét az Intézményi Tanács szabályozza. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. Minden tanév végén a szülők írásbeli (pl: írásbeli felhívás a hirdető táblán) tájékoztatást kapnak a következő tanévre vonatkozó taneszközök, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelésekkel kapcsolatos kéréseinkről.
27
14. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ 5.5.4. – 5.5.8. pontjai rögzítik. A tanuló által előállított termékek, alkotások vagyoni joga a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselőt ) illetik.
15. Szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit Intézményünk a szociális ösztöndíj rendszerét nem alkalmazza. A szociális támogatások megállapításának, felosztásának elveit (pl. étkezési támogatás) a törvények értelmében az SZMSZ-ben szabályozza, az IT döntési hatáskörével. 16. A foglalkozásról történő távolmaradással kapcsolatos kérdések Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Három napnál nem hosszabb távolmaradásra az osztálytanító/osztálykísérő a TK tudtával és egyetértésével, hosszabb időre az intézményvezető adhat engedélyt. Sportolók, illetve művészeti csoportok tagjainak távolmaradását minden esetben – az osztálytanító/osztálykísérő javaslatára – az intézményvezető engedélyezi. Az előzetes engedély nélküli mulasztást igazolását a hiányzást követő osztályfőnöki órán, illetve egy héten belül kell az osztálytanítónál/osztálykísérőnél, vagy az iskolatitkárnál igazolni. Három napnál nem hosszabb mulasztás esetén évente két alkalommal szülői, egyébként orvosi igazolás szükséges. Szakrendelésre tanulóink lehetőleg tanítási időn kívül menjenek! Az óráról való elkésés tényét a tanár a naplóba rögzíti. A késések időtartamai összeadódnak és 45 percenként egy igazolatlan órának minősülnek. Tanítási idő alatt az iskola épületét elhagyni nem szabad. Ha ez mégis szükségessé válik, akkor ezt szülői kérésre – kivételes esetekben e nélkül – az osztálytanító/osztálykísérő vagy az iskolaképviselő engedélyezheti.
28
16.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. 16.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: -
első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése
Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: -
első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.
Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
17. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái 17.1 A fakultatív hit- és vallásoktatás ideje, helye Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson
29
való részvétel a tanulók számára önkéntes. A vallásoktatásra való jelentkezés évente az első tanítási héten történik. A jelentkezést írásban az osztálytanítónál/osztálykísérőnél kell megtenni.
Záró rendelkezések A Házirend módosítása A rendszeres – évenkénti felülvizsgálatának és módosításának rendszere illetve eljárási szabályai: - A házirend módosítását bármely érintett fél (TK, DÖK, SZEK, Egyesület) kezdeményezheti írásban az intézményvezetőnél. - A benyújtott írásbeli kérelem alapján az intézményvezető megszervezheti a Házirend módosítását, beszerzi a szükséges véleményeztetési nyilatkozatokat és a fenntartó elé terjeszti egyetértési jogának gyakorlására.
A Győri Waldorf Egyesület, mint fenntartó a dokumentumot megismerte az (Nkt.25§ (4) bekezdése értelmében a benne foglaltakkal egyetért. Győr, 2013. április 2. --------------------------------------Eperjessy János s.k. elnök
A jóváhagyást megelőzően a jogszabályban foglaltaknak megfelelően az Nkt.25§ (4); EMMI 122§ (9) paragrafusa értelmében a SZEK-nek, az Nkt.25§ (4); 48§ (4) d); 120§ (4)-(5) paragrafusa értelmében a a DÖK-nek és az EMMI rendelet 121.§ (7) paragrafusában meghatározottak szerint az I.T-nek a „Forrás” Waldorf Általános Iskola és AMI HÁZIRENDJÉT vélemény nyilvánítás céljából átadásra került. A a„Forrás” Waldorf Általános Iskola és AMI HÁZIRENDJÉT vélemény nyilvánításra átvettem:
30
___________________________ Kocsis Árpád s.k. I.T. levezető elnök
_____________________________
___________________________ Dr. Borbély Margit s.k. SZEK-elnök
____________________________ Kollár Anna s.k. DÖK-elnök
A Házirend nyilvánossága: Az Nkt.25§ (4); EMMI 82§ (3) bekezdése értelmében a Házirend minden tanuló, szülő és tanár számára elérhető.
A HÁZIREND LEGIMITÁCIÓJA Az Intézmény házirendjére vonatkozó szabályzatot a Tanári Kollégium az Nkt. 25§ (4), 70§ (2) értelmében ELFOGADTA. Győr, 2013. március 26. -------------------------------Grábner Zsuzsanna s.k. konferencia vezető
Az Intézmény házirendjére vonatkozó szabályzatot az intézményvezetője jóváhagyta. Győr, 2013. március 26. --------------------------------Kurcsis László s.k. iskolaképviselő-igazgató
31