HÁZIREND (egységes szerkezetben)

Borsod – Abaúj – Zemplén megyei Önkormányzat Pszichiátriai Otthona 3462 Borsodivánka, József Attila út 1.

HÁZIREND (egységes szerkezetben)

2

Tisztelt Lakóink, Hozzátartozók és Munkatársak!

Kérjük Önöket, hogy a Házirendet, amely az Otthon életének fontos dokumentuma, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni, megismerni és egy olyan mutatónak tekinteni, amely az élet békés, családias jellegének biztosítására hivatott.

3

Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések -

Házirend célja Az ellátás igénybevételének módja II. Alapfeladattal összefüggő teljes körű ellátás, az intézmény szolgáltatásai

1. Az ellátottak szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő gondozás 2. Az ellátottak egészségi állapotának helyreállítását célzó ápolás 3. Mentálhigiénés ellátás, (lelki gondozás) 4. Foglalkoztatás megszervezése 5. Egészségügyi ellátás 6. Lakókörnyezet, lakhatás 7. Étkeztetés megszervezése 8. Szeszesital fogyasztás 9. Ruházat, textília és ellátás 10. Tisztaság, tisztálkodás 11. Ruházat, textília tisztítása és javítása 12. Jövedelemmel nem rendelkezők költőpénz juttatás mértéke, kifizetés ideje III. Alapszolgáltatáson túl nyújtott szolgáltatások, juttatások köre, térítési díjak 1. Programok, rendezvények 2. Szolgáltatások IV. Interperszonális kapcsolatok 1. Az ellátásban részesülő személyek viselkedésének egymás közötti szabályai 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai 3. Az intézményben dolgozók foglalkoztatásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről, és az ellátott személyi jogainak tiszteletben tartása 4. Az ellátottak és hozzátartozóik közötti kapcsolattartás szabályai (látogatás) 5. Az intézményből történő távozás és visszatérés rendje 6. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok 7. Az ellátottak érdekképviselete – érdekképviseleti fórum megalakulásának és tevékenységének szabályai 8. Korlátozó intézkedés elrendelése V. Vegyes rendelkezések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Érték és vagyonmegőrzés Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre Veszélyeztető tárgyak köre, ezen tárgyak birtoklásának feltételei, ellenőrzése Vagyon és tűzvédelem Szándékosan okozott kár megtérítése Térítési díj, térítési díjkedvezmény Az intézményben elhunytak eltemettetése

4

VI. Intézményi jogviszony megszűnésének esetei VII. Záró rendelkezések 1. Hatálybalépés 2. Jóváhagyás 3. Kifüggesztés

5

I.

Általános rendelkezések

A Házirend célja: Tájékoztatást adni az intézmény szolgáltatásait igénybevevők ellátási feltételeiről, az ellátottak és az őket ellátó dolgozók magatartási szabályairól, valamint a vagyon és értékmegőrzésről, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyainak használatára vonatkozó előírásokról, az intézmény belső rendjéről, az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó integrált, humanizált környezet kialakításáról. Szabályozza: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakásos szociális intézmények ellátottainak az intézményben töltött mindennapjait. A Házirend hatálya: Kiterjed:

B.A.Z. Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Otthona Borsodivánka, József Attila út 1.

Ellátottjaira Munkatársaira Ellátottakkal kapcsolatot tartó hozzátartozókra Törvényes képviselőkre Az intézményt bármely célból felkereső személyekre Az ellátás igénybevételének a módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Kivételes esetekben bíróság rendelheti el a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést. Előgondozást követően, a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátottal, törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás aláírásával és a férőhely elfoglalása napjával kezdődik az intézményi jogviszony.

II. Az alapfeladattal összefüggő teljes körű ellátás, az intézmény szolgáltatásai 1.) Az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő gondozás A gondozási tevékenység gondozási egységek kialakításával történik.

6

A gondozási egységek kialakítása az ellátottak állapotának és gondozási szükségletüknek figyelembevételével valósul meg. A személyre szóló gondozást – egyéni gondozási terv – alapján valósítjuk meg. A gondozási tevékenységen keresztül valósul meg a szolgáltatást igénybe vevő személy részére nyújtott fizikai, mentális és életvezetési segítés, amely során a hiányzó vagy korlátozottan meglévő testi , szellemi funkciók helyreállítása, képességek javítása a cél. 2.) Az ellátottak egészségi állapotának helyreállítását célzó ápolás A kórházi kezelést nem igénylő az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, az intézmény keretei között biztosítható, egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység. 3.) Mentálhigiénés ellátás A személyre szóló bánásmódot, a konfliktuskezelést, a kapcsolatok helyreállításának, illetve működésének segítését és a mindennapi életvitelhez szükséges szociális készség fejlesztését a mentálhigiénés ellátáson keresztül biztosítja az intézmény. Terápiás közösséget hoz létre, illetve munkavégzésre, munkajellegű tevékenységre irányuló motivációt fejleszt ki. A szabadidő kulturált eltöltésének feltételeiről, szükség szerinti szocioterápiás foglalkoztatásról, családi és társadalmi kapcsolatok fenntartását elősegítő tevékenységekről, a hitélet gyakorlásának elősegítéséről, a gondozási tervek illetve a foglalkoztatási tervek megvalósulásáról, az intézmény a mentálhigiénés ellátás keretében gondoskodik. Aktivitást elősegítő tevékenységek, egyéb szellemi és szórakoztató foglalkoztatások is segítik a személyiség- és képességfejlesztést. Az ellátottak ezekben érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A sport és kulturális jellegű foglalkozások a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. 4.) Foglalkoztatás Az ellátottak az intézmény által szervezett szocioterápiás foglalkoztatásban , ezen belül munkaterápiás, terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatásokban, meglévő képességeik, életkoruk és egészségi állapotuknak megfelelően, önként vehetnek részt. Ezen foglalkoztatási formák célja: a megmaradt képességek szinten tartása, fejlesztése, a munkaképesség fejlesztése. A munkaterápiás foglalkoztatásban résztvevő ellátott munkajutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom havi differenciált összegéről a foglalkoztatás jellege, a munkában eltöltött idő figyelembevételével a foglalkoztatás szervező kollektíva javaslata alapján az intézményvezető dönt. A munkaterápiás jutalom éves összege lakónként nem haladhatja meg az év első napján érvényes legkisebb öregségi nyugdíj egy évi összegének 40 %-át. A munkaterápiás jutalom kifizetése: A gondnok nyilatkozata szerint, az ellátotti pénztárban történik, tárgyhónapot követő hó 10-ig.

7

A munkaterápiás jutalomként kifizetett összeg jövedelemként nem vehető figyelembe és a kötelező költőpénz összege sem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével. Az intézményi jogviszonyban állók részére az intézmény szociális foglalkoztatás keretében munka-rehabilitációs tevékenységet biztosít az ellátott meglévő képességeinek, életkorának, fizikai és mentális állapotának megfelelően, rehabilitációs szakértői bizottság javaslata alapján. Ennek a foglalkoztatásnak a célja: a testi, szellemi képességek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése, a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés A munka-rehabilitációban történő részvételről az ellátott ( a foglalkoztatott) és törvényes képviselője az intézmény vezetőjével ( foglalkoztatóval) megállapodást köt. A munka-rehabilitációs foglakoztatás munkaideje minimum napi 4/heti 20 óra, max. napi 6/heti 30 óra. A foglalkoztatásban résztvevő munka-rehabilitációs díjban részesül, melynek összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30 %-ánál. A munka-rehabilitációs díj kifizetése: A kizáró gondnokság alatt lévő ellátottak esetében a teljes összeg a gondnok számára kerül kipostázásra. Korlátozó gondnokság alatt lévők esetében a munka-rehabilitációs díj 50 %-a a gondnok számára kerül kipostázásra. Kivételt képez, ha a gondnok olyan nyilatkozatot tesz, hogy a teljes összeg az ellátottnál maradhat. Az itt maradó összeg kifizetésre kerül az ellátottnak, kérésére egy összegben, vagy részletekben, a tárgyhónapot követő hó 10-ig. A munka-rehabilitációs díj jövedelemként vehető figyelembe, és a térítési díj megállapításának alapjául szolgál. Az intézményi jogviszonyban állók részére az intézmény területén a KÉZMŰ Nonprofit Kft. mint külső foglalkoztató, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást biztosít, rehabilitációs szakértői bizottsági javaslat alapján. Ennek a foglalkoztatásnak a célja: munkafolyamatok betanítása, az önálló munkavégző képesség kialakítása, fejlesztése, a nyílt munkaerőpiacra történő kiléptetés elősegítése. A fejlesztő felkészítő foglalkoztatásban való részvételről az ellátott ( foglalkoztatott ) és törvényes képviselője a KÉZMŰ Nonprfit Kft. vezetőjével ( foglalkoztatóval) határozott idejű munkaszerződést köt. A fejlesztő –felkészítő foglalkoztatás munkaideje minimum napi 6/heti 30 óra, maximum napi 8/heti 40 óra. A foglakoztatásban részt vevő munkabérben részesül, mely a mindenkori minimálbér időarányos része. Munkabér kifizetése: A foglalkoztató a bér 50 %át a gondnoknak, 50 %-át a foglalkoztatottnak utalja át, vagy postázza ki. A munkabér jövedelemnek minősül, és a térítési díj megállapításának alapjául szolgál. A nyílt munkaerőpiacon egyéni munkaszerződés alapján történő munkavállaláshoz orvosi és intézményvezetői javaslat, valamint gondnoki hozzájárulás szükséges. 5.) Egészségügyi ellátás Az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők részére az egészségügyi ellátást.

8

Az ellátottak egészségügyi ellátását általános, ideg – elmegyógyász szakorvosok biztosítják térítésmentesen. Fogorvosi ellátásért az ellátott a mindenkori érvényes térítési díjat fizeti.

-

Az intézmény gondoskodik az igénybevevő Egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, szűrővizsgálatokról, Orvosi felügyeletéről, Kórházi kezelést nem igénylő akut és krónikus betegek szükség szerinti ápolásáról, Szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról, Szakrendelésre, a helyben el nem végezhető vizsgálatokra és kórházi gyógykezelésre az intézmény orvosai vagy szakorvosok adhatnak beutalót. Rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról. Az intézmény az eseti gyógyszerszükséglethez igazodva biztosít eseti gyógyszerkészletet, valamint rendszeres gyógyszerkészletet. Ezek köréből állítja össze az intézmény orvosa az alapgyógyszer készletet. Ezen gyógyszereket az intézmény térítésmentesen biztosítja. Az alapgyógyszerek listája minden osztályon jól látható helyen kifüggesztésre kerül. Az alapgyógyszerek körébe nem tartozó egyéni gyógyszerszükséglet költségét az ellátásban részesülő téríti, jövedelmi viszonyának figyelembevételével. Az intézmény térítésmentesen biztosítja a testtávoli rehabilitációs segédeszközöket. A testközeli gyógyászati segédeszközök költségeit az ellátott jövedelme alapján téríti. Térítésmentesen biztosított az ellátottak szakrendelőbe, kórházba történő szállítása a mentőszolgálat vagy az intézmény gépkocsijának igénybevételével.

6.) Lakókörnyezet Az ellátottak elhelyezése 6-8 ágyas szobákban történik, az ellátott fizikai és pszichés állapotára, fogyatékosságának mértékére, esetleges baráti kapcsolataira figyelemmel. Az ellátottak korlátozás nélkül vehetik igénybe a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket; társalgókat, könyvtárat, intim szobát. A látogatók hozzátartozóikkal való tartalmas együttlétére külön helyiség áll rendelkezésre. A szobák berendezési tárgyai alkalmazkodnak az ellátottak korához, egészségi állapotához biztosítva az otthonosságot. Felkelés: a hét mindennapján Lefekvés, villanyoltás:

6 óra 23 óra

Televíziót nézők esetén legkésőbb a főműsor befejezése után. A korábban fekvő ellátottak nyugalma érdekében a később fekvők ágyaikat előre készítsék el a lefekvéshez. Televíziót nézők alkalmazkodjanak a korán lefekvők nyugalmának megőrzéséhez. Figyelemmel kell lenni a TV nézéssel, a rádió és magnóhallgatással a lakótársak nyugalmára.

9

Az intézmény füstjelző berendezéssel van ellátva, amely füst és tűz esetében a tűzoltósághoz jelzést ad, ezért az intézményben csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. A dohányzási tilalom egyaránt vonatkozik az ellátottakra, az intézmény munkatársaira is. A dohányzás miatti riasztás és kiszállás költségét az ellátott köteles megfizetni. 7.) Étkeztetés megszervezése Az intézmény az ellátott életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő napi háromszori főétkezést biztosít. Az étkeztetést szolgáltatás keretében vásárolja meg az intézmény. Orvosi javaslatra az ellátott diétás étkezésben részesül (cukros, epés ulkuszos és pépes). Cukorbetegek és a roboráló étrenden lévők a főétkezésen kívül tízórait és uzsonnát is kapnak. Fekvőbetegség esetén az orvosi javaslatnak megfelelően a rendszeres folyadékbevitel is biztosított. Főétkezés időpontja: Reggeli 7-8 óra Ebéd 12-13 óra Vacsora 17-18 óra Étkezni csak az ebédlőben lehet. Lakószobában csak az ellátott étkezhet, aki az ebédlőbe egészségi állapota miatt nem tud elmenni. Lakószobában étel nem tárolható. Az ebédlőből edények, evőeszközök nem vihetők ki. Az ellátottak által vásárolt, vagy részükre más személy által behozott ételféleségek tárolása (névvel ellátva) az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben történhet.

8.) Szeszesital fogyasztás Szeszesital behozatala az intézményben csak az osztályvezető ápoló, illetve a vezető ápolóval történő előzetes egyeztetés alapján lehetséges. Az ezen felül behozott szeszesital fogyasztása következtében bekövetkezett italos állapot a Házirend súlyos megsértésének minősül. Szeszesital intézményen belüli árusítása a Házirend különösen súlyos megsértésének minősül. Az intézményen kívüli szeszesital fogyasztás az ellátottak állapotára, gyógyszerelésére való tekintettel kismértékben sem ajánlott. Az intézményből bármilyen címen való távollét ideje alatt történő alkoholfogyasztás veszélyeiről a kezelőorvos tanácsainak figyelembevételével az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét, valamint hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell. Az intézménybe történő italosan való visszatérés a Házirend súlyos megsértésének minősül. 9.) Ruházat és textília ellátás Az ellátást igénybevevő saját ruházatát és textíliáját használhatja, ezeket azonosító jellel kell ellátni.

10

Megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkező ellátott részére az intézmény a teljes körű ellátás részeként – 3 váltás textíliát (fehérneműt, hálóruhát, ágyneműt, törölközőt, az évszaknak megfelelő felsőruházatot és lábbelit) biztosít. A saját és intézményi ruházat tisztántartásáról és javításáról az intézmény szükség szerint gondoskodik, de az ellátottaknak is lehetősége van térítésmentesen ezt saját magának is elvégezni. A saját ruházat elhasználódása esetén az ellátott csak az intézmény által biztosított mennyiségű és minőségű ruházatra tarthat igényt. Foglalkoztatás esetén a védő- és munkaruhát a munkáltató biztosít. Az intézmény saját ágynemű tisztítását, illetve cseréjét hetente, illetve szükség szerint biztosítja. A személyes használatra kiadott ruházat és textília az intézmény tulajdonát képezi, melyekről a gondozási egységekben az ápoló gondozók leltárt vezetnek. Az intézmény tulajdonát képező ruhanemű, ágytextília az épületből még tisztítás, javítás céljából sem vihető ki. Intézményen kívüli magánszemély – átvételi elismervény ellenében – csak az ellátott saját ruházatát viheti ki és tisztíthatja.

10.)

Tisztaság, tisztálkodás

Az intézményi ellátást igénybe vevők és az intézmény valamennyi munkatársának törekednie kell a tisztaság és rend megőrzésére, a higiénés követelmények betartására. Minden állátottnak közegészségügyi szempontból szükséges a személyi higiénére – a rendszeres tisztálkodásra és testápolásra – fokozott gondot fordítani. A napi tisztálkodás mellett a fürdés lehetőségét is szükséges igénybe venni. A fürdőszoba – egészségi állapottól függően – felügyelet mellett, vagy a nélkül vehető igénybe. Az önellátásban segítségre szoruló ellátottak, fekvőbetegek személyi higiénéjére az ápoló személyzet folyamatosan felügyel. A tisztálkodáshoz és fürdéshez szükséges tisztálkodó szereket (szappan, sampon, WC papír, borotválkozási szerek stb.) az intézmény havonta és szükség szerint biztosítja. Extra minőségű tisztálkodó szereket az intézmény nem biztosít, de az ellátott sajátját használhatja (tusfürdő, habfürdő, hajsampon, testápoló stb.). A tisztálkodás során a személyi higiénét biztosító hajmosást, vágást, körömápolást, borotválást szükség szerint kell elvégezni, illetve ezeket a szakdolgozóktól igényelni.

11

Fodrász ingyen végez hajnyírást és borotválást. Manikűrös, pedikűrös szolgáltatás vásárlására is van lehetőség.

11.)

Költőpénzzel való ellátás

A jövedelemmel nem rendelkező ellátott részére az intézmény – heti kifizetéssel – költőpénzt biztosít. Havi összege az év első napján érvényes legkisebb összegű öregségi nyugdíj 20%-a. A törvényes képviselő által havonta küldött költőpénz kifizetése általában gyakorisággal, ill. igény szerint történik.

heti

Kifizetésének és felhasználásának módjáról az ellátott és törvényes képviselője írásban nyilatkozik. III. Alapszolgáltatáson túl nyújtott szolgáltatások, juttatások köre A szabadidős programok és a szolgáltatások körét az ellátottak térítés ellenében érdeklődési körüknek és igényüknek megfelelően vehetik igénybe.

Programok: - Színház, mozi, művészeti és sportrendezvények látogatása - Kirándulások, túrák, üdülés kül- és belföldön. Az intézmény rendszeresen szervez közös, intézményen kívüli programokat is annak érdekében, hogy a hétköznapokat változatosabbá tegye. Az üdülések, kirándulások, színházlátogatások szervezésekor a személyzet a lehető legnagyobb mértékű fizetési kedvezményt igyekszik elérni. A költségekről a szervezés alatt konkrét tájékoztatást kapnak az ellátottak. A programok közül a több napos rendezvényen való részvételhez, kül- és belföldi tartózkodáshoz, a törvényes képviselő írásos hozzájárulása is szükséges. Önköltséges kirándulások, üdülések, színházlátogatások, stb. alkalmával, a kísérőként munkát végző személyzet költségeit, - utazás, szállás, étkezés, belépődíjak – az önköltség számításakor, az adott program járulékos költségeként kell figyelembe venni! A kísérők létszámát az ellátottak egészségi és pszichés állapotának figyelembevételével a vezető ápoló javaslatára az intézményvezető állapítja meg. Átlagosan 5 – 8 ellátottra, programtól függően, 1 fő kísérő szükséges. Szolgáltatások: - Az alap hajápoláson (vágás, mosás) és alap köröm ápoláson (vágás) túli dauer, hajfestés, manikűr, pedikűr; - Saját ruházat vegytisztítása és cipő javítása - Intézményen belül működő büfé,

12

Az intézmény gépkocsijával – az intézményvezető engedélyével – haza- és visszaszállítás, ha az intézmény feladatellátását nem zavarja; - Előzetes bejelentés alapján a látogatók részére ebéd biztosítása a vendég étkezés normájának térítése mellett. A mindenkori szolgáltatásokra és programokra az aktuális térítési díjakat ki kell függeszteni. -

IV.

Interperszonális kapcsolatok

1.) Az ellátásban részesülő személyek viselkedésének egymás közötti szabályai: Az ellátottak nyugalmának biztosítása, az otthon rendjének, tisztaságának, az épületek, berendezések állapotának megóvása érdekében a lakóközösség részére útmutatóul szolgál a Házirend, melynek betartása mindenkinek közös érdeke és kötelessége. Mindenkitől elvárható, hogy az otthonban olyan magatartást tanúsítson, ami nem sérti mások nyugalmát és személyiségi jogait. Az emberi kapcsolatok, elfogadott általános normái szerint kell az intézményben élni, amely kizárja a túlzott alkoholfogyasztást, a hangoskodást, durvaságot, az egymás és a munkatársak iránti tiszteletlenséget. 2.) Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai: Az intézmény munkatársai kötelesek a munkakörükből és hivatásukból adódóan a humánus, személyre szóló magatartást tanúsítani feladataik végzésekor. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki, öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt, illetve annak megszűnéséről számított 1 évig nem köthet. Az alkalmazottak nem fogadhatnak el az ellátottaktól, azok hozzátartozóitól, illetve törvényes képviselőitől pénzt és ajándékot. Az ellátottak és az alkalmazottak egymástól pénzt nem kérhetnek, egymásnak kölcsönt nem adhatnak, egymástól semmit nem vásárolhatnak. 3.) Az intézményben dolgozók foglalkoztatásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és az ellátott személy jogainak tiszteletben tartásáról: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

13

A szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az intézmény az általa nyújtott szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös tekintettel - az élethez, emberi méltósághoz - a testi épséghez - a testi – lelki egészséghez való jogra Az ellátottakat megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánélettel kapcsolatos titokvédelem. Az ellátottak az intézmény lehetőségeihez mérten használhatják személyes tulajdonukat képező tárgyaikat, illetve mindennapi használati tárgyaikat. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen kívüli és intézményen belüli szabad mozgásra. A kimenő idejének meghatározása az intézmény életéhez igazodva került megállapításra. Az ellátott az intézmény elhagyásának igényét köteles a szolgálatban lévő ápolónak bejelenteni. A portaszolgálatnak az azonosító kártyát felmutatni. Az intézményt engedély nélkül elhagyó ellátott abban az esetben, ha a visszautazását az intézmény végzi köteles az utazás költségét megfizetni. A munkatársak a szakmai titoktartás előírásai szerint kötelesek a hivatali és az ellátottak személyes ügyeit érintő hivatali titkokat megőrizni. 4.) Az ellátottak és a hozzátartozók közötti kapcsolattartás, látogatás szabályai Az intézmény ellátottjait a hét minden napján 9 – 17 óráig látogathatják. Ezen túlmenően egészségi állapot miatti indokoltság esetén történő látogatást az intézmény vezetője engedélyezi. A látogatás azonban a munkaviszonyban állók munkarendjét nem zavarhatja, a látogatás rendjét súlyosan és szándékosan megsértőkkel szemben az intézményvezető korlátozhatja. A látogatás tényét a szolgálatban lévő szakdolgozóval regisztráltatni kell. Alkohol befolyása alatt álló személy látogatása nem engedélyezhető. Alkohol az ellátott részére nem hozható be. A látogatók az ellátottakkal a látogatásra kijelölt helyen – a vendégszobában, a társalgóban, a parkban, – találkozhatnak. Lakószobában csak akkor, ha az a többi lakótárs nyugalmát nem zavarja. A látogatás során hozott, de el nem fogyasztott élelmiszer az ellátottak étkezőjében lévő hűtőszekrényben névvel ellátva helyezhető el.

14

5.) Intézményből történő eltávozás és visszatérés rendje Az ellátottak – egészségi állapotuktól függően – a pszichiáter szakorvossal és az intézményvezetővel, ill. az intézményvezető ápolóval történő előzetes egyeztetés után távozhatnak el az intézményből több napos szabadságra, melyet a gondnoknak ill. hozzátartozónak írásban kell kezdeményeznie. Egészségi állapotuk miatt veszélyeztetett ellátottak csak kísérővel hagyhatják el az intézményt. Az ellátottak az osztályvezetővel ill. ápolóval történő egyeztetés után - egészségi állapotuktól függően - azonosító kártyájuk felmutatásával napi szinten járhatnak ki az intézményből. Kimenő: nyári időszakban de. 7-19 óráig, téli időszakban de. 7-17 óráig lehetséges, de tekintettel kell lenni az étkezések időpontjára. Az intézményből – bármilyen címen és időre történő eltávozás – csak az ellátott egészségi állapotának veszélyeztetése miatt tagadható meg. Távollétek térítési díja A 60 napot meg nem haladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A 60 napot meghaladó távollét idejére: - Egészségügyi intézményben történő kezelés tartalmára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át; - Egyéb esetben a megállapított személyi térítési díj 60 %-át kell fizetni. - Abban az esetben, amikor az ellátott az intézményt engedély nélkül hagyja el a távolmaradás idejére a térítési díj teljes összegét kell megfizetnie. Az ellátottat szükség esetén gyógyszerrel, szabadság idejére orvosi vénnyel látja el az intézmény. A gyógyszerek alkalmazásának módjáról, a távollétet kérelmező személyt, az intézmény szakdolgozója tájékoztatja. A szabadságról visszatérő ellátottról a hozzátartozó részletes tájékoztatást köteles adni, melyet a visszaérkezéskor az átvevő szakdolgozó az ellátott kartonján köteles írásban rögzíteni. Az intézményből – bármilyen címen – való távollét ideje alatt az ellátottak szeszesitalt nem fogyaszthatnak. Az engedélyezett időn túli távolmaradás, italosan való visszaérkezés, a Házirend súlyos megsértésének minősül. Az ellátottat és látogatóját az intézményi ellátása ideje alatt kedvezményes utazásra jogosító igazolvány illeti meg. Az utazási kedvezményre jogosító igazolást a szolgálatban lévő szakdolgozótól kell igényelni.

15

6.) Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok: Az intézmény ellátottai önkéntességi alapon vallásukat egyházi felekezetüknek megfelelően szabadon gyakorolhatják. Az intézményben meghatározott napokon lehetőség van az egyházak képviselői segítségével istentiszteleten, szentmisén való részvételre. Látogathatják –egészségi állapotuktól függően, előzetes bejelentés alapján-szabadon a település templomait. 7.) Az ellátottak érdekvédelme A Házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. Az intézményi jogviszony létesítésénél az igénybevevőnek vagy törvényes képviselőjének át kell adni. Az ellátott és törvényes képviselője, hozzátartozója panaszával, észrevételével az alábbi szervekhez fordulhat: -

az Érdekképviseleti Fórumhoz az intézményi jogviszony megsértése, személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségi megszegése esetén az Érdekvédelmi Fórum a panaszt köteles kivizsgálni és annak eredményéről a panasztevőt 15 napon belül írásban értesíteni.

Az Érdekképviseleti Fórum a hozzá előterjesztett és megalapozott panasszal kapcsolatban intézkedéseket kezdeményezhet az Intézmény vezetőjénél, a beutaló szervnél, a fenntartó Önkormányzatnál, a B. A. Z. Megyei Közigazgatási Hivatalnál, egyéb hatáskörrel rendelkező szervnél, melyről a panasztevőt a vizsgálat eredményének közlésével egyidejűleg tájékoztatja. -

-

az intézményvezetőhöz az ellátás körülményeit érintő kifogásával (étkezés, egészségügyi ellátás, mentális gondozás, ruházati ellátás, elhelyezés, stb.), valamint ha panaszát az Érdekvédelmi Fórum 15 napon belül nem vizsgálja ki, vagy annak eredményével nem ért egyet. Az intézményvezető köteles 15 napon belül a panasztevőt írásban értesíteni. az intézményt fenntartó Önkormányzathoz, amennyiben az intézményvezetője az Érdekvédelmi Fórum döntése alapján nem intézkedik, illetve az intézményvezető intézkedésével nem ért egyet.

Az Érdekvédelmi Fórumi tagság 4 évre szól, választás, illetve delegálás alapján, létszáma 7 fő az alábbi összetételben: - az ellátásban részesítettek közül lakógyűlésen történő választás útján - törvényes képviselők közül gondnoktalálkozón történő választás útján - intézmény dolgozóinak képviselői,

4 fő 1 fő

16

-

dolgozói értekezleten történő választás útján; 1 fő a fenntartó Önkormányzat Hivatal Egészségügyi és Szociális Főosztályának vezetője által kijelölt személy 1 fő

Az Érdekvédelmi Fórumot az Elnök vezeti, akit az Érdekvédelmi Fórum tagjai választanak az intézményben ellátásban részesítettek, illetve a hozzátartozókat képviselő tagok köreiből. Az Érdekvédelmi Fórum határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Érdekvédelmi fórum szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Érdekvédelmi Fórum tagsága megszűnik: a megbízási időtartam leteltével, a megbízott halálával, lemondással, visszahívással, intézményi jogviszony, illetve munkaviszony megszűnésével, az ellátásban részesülő azon személy intézményi jogviszonya megszűnésével, akire tekintettel az Érdekvédelmi Fórum tagja lett. Az Érdekvédelmi Fórum működésének feltételeit, az ezzel kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátását az intézmény biztosítja. Az Érdekvédelmi fórum közreműködésével az intézményvezető legalább évente egyszer az ellátottaknak és törvényes képviselőinek értekezletet tart. Ezen tájékoztatást ad az intézmény életéről és terveiről. Az ellátottjogi képviselő: a személyes gondoskodást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.

-

Az ellátottjogi képviselő feladatai: megkeresésre, illetve saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében az intézmény kötelezettségeiről, és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról.

-

szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában

-

képviselheti az ellátást igénybe vevők, törvényes képviselőjét a intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságoknál

-

az intézményben foglalkoztatottakat tájékoztathatja az ellátottak jogáról, ezen jogok érvényesüléséről a szakmai munka során

17

V. Korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai A pszichiátriai beteg személyiségi jogait helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. Személyes szabadságában –bármely fizikai módon- csak a veszélyeztető, vagy a közvetlen veszélyeztető magatartású ellátott korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, ill. olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges, az emberi méltósághoz való jog ebben az esetben sem korlátozható. A korlátozó intézkedést az alábbi esetekben lehet alkalmazni: a) veszélyeztető magatartás: az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszély jelenthet és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. b) közvetlen veszélyeztető magatartás: az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A korlátozó intézkedések elrendelésének célja: az ellátott testi épségének megóvása, lakótársai és környezete fizikai állapotának megőrzése. Korlátozó intézkedés elrendelésére jogosult: az intézmény pszichiáter szakorvosa, aki a korlátozó intézkedés módját az ellátott dokumentációjában írásban rögzíti. Írásos elrendelés hiányában, ha az ellátott közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít a korlátozást elrendelheti: főmunkaidőben az intézményvezető, vezető ápoló, osztályvezető ápolók, távollétük esetén ügyeleti időben szakápoló. Ebben az esetben a korlátozás elrendeléséről a pszichiáter szakorvost telefonon haladéktalanul értesíteni kell, majd 16 órán belül az ellátott dokumentációjában írásban a korlátozás szükségszerűségét jóvá kell hagyatni. A korlátozó intézkedés elrendelésével egy időben „A Korlátozó intézkedés elrendeléséhez rendszeresített „ADATLAP”-ot ki kell tölteni. A fizikai korlátozást az ápolási betétlapon dokumentálni kell, e megfigyelést az elrendeléshez rendszeresített adatlapon rögzíteni kell: az ellátott pszichés állapotának leírása, ápolási probléma, diagnózis megfogalmazása, cél, terv készítése, ápolási tevékenység leírása, korlátozás kezdetének időpontja, 20 percenkénti megszakítások, korlátozás befejezésének időpontja, értékelés. A tevékenység gyakorlati kivitelezését az osztályvezető ápoló naponta ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét kézjegyével dokumentálja az ápolási betétlapon. Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés végrehajtása után annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell, a korlátozó intézkedést követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés feloldásáról. A tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni a törvényes képviselőnek.

18

Az ellátott, illetve törvényes képviselője a korlátozó intézkedés egyes formáinak alkalmazása kapcsán felmerülő panaszával az intézmény vezetőjéhez, az Érdekképviseleti Fórumhoz, az Ellátottjogi képviselőhöz írásban fordulhat, a korlátozó intézkedést követ 10 munkanapon belül. Az írásos panaszt a címzett 10 munkanapon belül kivizsgálja és írásban tájékoztatja a panaszt tevőt. VI. Vegyes rendelkezések 1.) Érték és vagyonmegőrzés Az ellátott vagy törvényes képviselőjének írásbeli kérésére – átmenetileg – készpénzt személyes nyilvántartású letétként kezeli az intézmény. A személyes letétben elhelyezhető készpénz havi összege nem haladhatja meg az év első napján érvényes legkisebb összegű öregségi nyugdíjminimum összegét. Ez az összeg szolgálja az ellátott az intézményi ellátást meghaladó igényű személyes szükségletét. A személyes letéten túli pénzösszeg kezelése a törvényes képviselők feladata, melyet gyámi fenntartásos betétkönyvben kell elhelyezni. A pénzkezelést a „Pénzkezelési Szabályzat” részletesen tartalmazza, amit beköltözéskor a törvényes képviselővel ismertetni kell. Az intézmény csak a részére két tanú által aláírt átvételi elismervény ellenében átadott értéktárgyakért vállal felelősséget. Jelentősebb értéket képező használati tárgy csak előzetes egyeztetés után, az intézményvezető engedélyével hozható be az intézménybe (Tv, videó, elektromos eszközök, bútor, kerékpár stb.) Az intézmény részére átadott értéktárgyakat az intézmény munkanapokon, munkaidőn belül, két tanú előtt az ellátottnak vagy törvényes képviselőjének bármikor kiadja. Az intézmény csak a páncélszekrényben elhelyezhető méretű értéktárgyak megőrzéséért tudja vállalni a felelősséget. 2.) Az intézménybe nem vihető veszélyeztető tárgyak köre Az intézménybe történő érkezéskor az ellátott köteles átadni megőrzésre a veszélyes tárgyakat az intézmény vezetője által kijelölt személynek. Be nem hozható tárgyak köre: - szúró, vágó szerszámok: tőr, szablya, kard, kés - ütlegelésre szolgáló eszközök: basebool-ütő, husáng, - lőfegyverek, pirotechnikai eszközök, - kábításra alkalmas szerszámok: gázspray, elektromos sokkolók Ezen tárgyak birtoklása a Házirend súlyos megsértésének minősül.

19

3.) Vagyon és tűzvédelem Az ellátottak, hozzátartozók és vagyontárgyainak, berendezéseinek állapotának megóvása.

dolgozók védelme,

kötelessége az intézmény rendeltetésszerű használata,

Elektromos készüléket az ellátott csak felügyelet mellett a teakonyhában használhatja (rezsó, kávéfőző stb.) Az intézményben csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. 4.) Kártérítés Az ellátott köteles az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, óvni és megőrizni. A szándékos károkozásból eredőbiztosítónál nem érvényesíthető-kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke a berendezési tárgy napi forgalmi értékével azonos, ill. javíthatóság esetén a javítási költséggel azonos. Kártérítésre kötelezhető az ellátott, ha a leltári nyilvántartásban szereplő tárgyakban gondatlanságból kárt okoz. Kártérítésre kötelezhető az ellátott, ha az ellátás során az intézmény dolgozójának személyes tárgyaiban kárt okoz. Kártérítésre kötelezhető az ellátott abban az esetben, ha az intézmény ellátottjának személyes tárgyát (ruhanemű, használati tárgy) eltulajdonítja. A kártérítés mértéke az újonnan beszerzett tárgy értékével egyezik meg. 5.) Térítési díj Az intézmény szolgáltatásaiért havonta térítési díjat kell fizetni. A fenntartó önkormányzat minden évben helyi rendeletében határozza meg az ellátásért az intézményi térítési díjat, melynek alapján a személyi térítési díj kerül megállapításra. A személyi térítési díj mértéke nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át. A személyi térítési díjat - jövedelem és vagyonvizsgálatot követően - az intézményvezető állapítja meg, kivéve, ha az ellátásban részesülő : a, jövedelemmel nem rendelkezik, b, tartási, vagy öröklési szerződést kötött. Ezekben az estekben a Közgyűlés Elnöke hoz határozatot. A személyi térítési díj a kötelezett kérésére csökkenthető, vagy elengedhető.

20

Nem kell jövedelem és vagyonnyilatkozatot benyújtania annak, aki külön megállapodásban vállalja az intézményi térítési díj személyi térítési díjként történő megfizetését. A személyi térítési díjat tárgy hónapot követő hó 10-ig kell megfizetni. Ha a fizetésre kötelezett térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hátralék behajtható. 6.) Az intézményben elhunytak eltemettetése Az elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi meg. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt elkülönítéséről, végtisztességre való felkészítéséről. A törvényes képviselő értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetésről a törvényes képviselő gondoskodik.

VII. Intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, mely esetben az intézmény fenntartóját elhelyezési kötelezettség terheli, a jogosult halálával, határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, a jogosult, ill. törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően a megegyezés szerinti időpontban, ha az ellátást igénybe vevőt másik intézménybe kell elhelyezni, ha az intézményi elhelyezés már nem indokolt, a házirendet súlyosan megsérti. A Házirend súlyos megsértésének minősül: A lakótársak nyugalmának rendszeres nagymértékű zavarása; Bűncselekmény elkövetése intézményen belül és kívül, melyet jogerősen bíróság ítél el; Az ellátottak és a dolgozók tettleges bántalmazása; Indokolatlan távollét; Alkohol intézménybe történő engedély nélküli behozatala, rendszeres fogyasztása, árusítása; A dohányzásra kijelölt helyen kívül pl.: lakószobában történő rendszeres dohányzás; Szándékos károkozás, rongálás; Be nem hozható tárgyak rendszeres behozatala, birtoklása; Lakótársakkal való – anyagi haszonért történő – „üzletelés”.

21

Az intézmény vezetője az ellátás megszűnéséről írásban értesíti az ellátottat, illetve a törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosul, illetve a törvényes képviselő nem ért egyet, az értesítéstől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást a kivizsgálás befejezéséig biztosítani kell.

VIII. Záró rendelkezések A Házirendet az intézmény Érdekképviseleti Fóruma megtárgyalta és elfogadta. A Házirend végrehajtásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A Házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy a jogosultak, a hozzátartozóik, és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.

Nyerges Tiborné intézményvezető

22

Záradék:

A B.A.Z. Megyei Közgyűlés Szociális és Gyermekvédelmi …………………………………….Sz. Gy. B. sz. határozatával jóváhagyta.

Bizottsága

Tamás Barnabás a bizottság elnöke