SZÁSZ FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
HÁZIREND EGYSÉGES SZERKEZETBEN Módosítva 2010. február 25-én.
2010.
Tartalomjegyzék
1. TANULÓINK JOGAI ÉS A JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................... 4 1.1. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ....................................................................................................... 4 1.2. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ........................................................................................................ 4 1.3. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA ................................................................................................................. 4 1.4. A KÉRDEZÉS, A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ÉS AZ ÉRDEMI VÁLASZADÁS RENDJE ........................................... 6 2. A TANULÓK KÖTELESSÉGEINEK GYAKORLÁSI MÓDJA ............................................................... 7 3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................... 8 3.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................................................ 8 3.2. A DIÁKÉLET MINDENNAPI KÉRDÉSEIT ÉRINTŐ SZABÁLYOK .......................................................................... 9 3.3. TÁVOLMARADÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...................................................................................... 10 3.4. AZ OSZTÁLYOZÓ-, JAVÍTÓ-, KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ................................................ 11 3.5. DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS ......................................................................................................................... 11 3.6. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI ............................................ 12 3.7. A TANULÓKRA VONATKOZÓ VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOK ............................................................. 13 3.8. A TÉRÍTÉSI DÍJ, ILLETVE TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ....... 13 3.9. SZOCIÁLIS ÉS NORMATÍV KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK, AZ ÖSZTÖNDÍJ FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ..... 14 3.10. A TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS SZABÁLYAI .................................................................................................... 14 3.11. A TANKÖNYV ELVESZTÉSE, VAGY RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATRA ALKALMATLANNÁ VÁLÁSA ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS ........................................................................................................................................ 15 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.......................................................................................................................... 16 5. MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 17 1. SZ. MELLÉKLET: LEGITIMÁCIÓS DOKUMENTUMOK ........................................................................................ 17
2
HÁZIREND A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola (1087 Bp., Szörény u. 2-4.) Házirendjének előírásai a tanulóra, a pedagógusra, az iskola más alkalmazottjára és a szülőre – aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, teljesít kötelezettségeket, – kötelező érvényűek. A Házirend alapja az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (a továbbiakban: Kt.) és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet. A Házirend az iskolai élet tanulókra vonatkozó szabályainak alapdokumentuma. Vonatkozik a teljes iskolai életre (beleértve az iskolába érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola területén kívüli iskolai programokra, rendezvényekre. A Házirend megalkotása során alkalmazott jogszabályok: • a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet • a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény • a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet • a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet • a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. Rendelet • a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelet • 2003.évi CXXII. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A Házirend ismerete és megtartása iskolánk valamennyi tanulójának és dolgozójának közös érdeke, be nem tartása jogkövetkezménnyel járhat. A Házirend személyi hatálya: kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra, és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottakra. A Házirend területi hatálya: A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez és amelyeken az iskola pedagógusai ellátják a tanulók felügyeletét. A Házirend az iskola területére, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvények területére is érvényes.
3
1. Tanulóink jogai és a jogok gyakorlásának szabályai 1.1. A tanulói jogviszony keletkezése •
A tanulói jogviszony a beírással jön létre.
•
Az intézmény beiskolázási körzete: Budapest és Pest megye, illetve a fenntartó mindenkor hatályos irányelvei által meghatározott.
•
A felvétel és az átjárhatóság feltételeit a Pedagógiai Program (II.2.2.) szabályozza.
•
A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait – a jelen Házirend 3. pontjában foglaltak szerint – a beiratkozás napjától kezdve gyakorolhatja.
•
Az osztályba- és csoportba sorolás szempontjai: − az iskolatípus, − a tanult idegen nyelv alapján történik. Az osztályba sorolásról az igazgató dönt.
•
Az iskolában „a tanulók nagyobb csoportja” alatt egy-egy osztályközösségnek megfelelő létszámot tekintünk.
1.2. A tanulói jogviszony megszűnése •
A végzősöknek a vizsgaidőszak utolsó napján (Kt. 75. § 1. e, f).
•
Tanköteles korú tanuló esetén a tanulói jogviszony megszűnik a szülő vagy gondviselő kezdeményezésére, átiratkozással.
•
Nem tanköteles tanuló esetén a tanuló jogviszony megszűnik, − ha a tanuló szülője, gondviselője kezdeményezi, − a nagykorú tanuló saját kezdeményezésére, − ha a tanuló 30 órát igazolatlanul mulasztott (két értesítés után) − érvényes kizáró fegyelmi határozat következtében.
1.3. A tanulói jogok gyakorlása •
A tanuló joga, hogy minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatáshoz, személyisége fejlesztéséhez, ismereteinek folyamatos megújításához, korszerűsítéshez.
•
Iskolánk minden tanulójának joga, hogy szorgalmi időben az iskola helyiségeit, felszerelési tárgyait a tanév megkezdésétől az azokra vonatkozó külön szabályok szerint, tanári felügyelettel használja.
•
A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről.
•
A tanuló joga, hogy tanulmányai során a – Pedagógiai programban és a vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a vizsgatárgyakat, melyeket tanulni kíván. A választás időpontját és módját a mindenkor
4
hatályos jogszabályok határozzák meg, melyről a tanuló az osztályfőnökétől kap felvilágosítást. •
A tanulási zavarral küzdő (KT 30.§.(9).bek) (pl. dislexia, disgraphia, discalculia, stb.) tanuló joga, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesítse egyes tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A mentesítés iránti kérelmet a szakértői vélemény egyidejű bemutatásával írásban kell kérni az igazgatótól. Iskolatípus váltásnál a mentességet újra kérelmezni kell. Mentesítés esetén a tanuló joga, hogy részt vegyen a szakértő által javasolt, az iskola által szervezett egyéni fejlesztési terv alapján végzett foglalkozáson. A felkészülésben a tanulót fejlesztőpedagógus is segíti.
•
A tanuló joga, hogy sajátos helyzetére való tekintettel – kiskorú tanuló esetében a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló saját kérésére a jogszabályi keretek szerint – az igazgató engedélyével – magántanulói jogviszonyt létesítsen.
•
A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Ehhez kérheti osztályfőnöke, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákmozgalmat segítő tanár segítségét.
•
A tanuló joga, hogy az iskolai diákszervezetek (ODB, IDB, DSK) működésében részt vegyen. Minden tanuló választó és választható ezen szervezetek vezetőségébe, mely az osztályok által delegált képviselőkből kerül megválasztásra. (Ennek részletes szabályozása „A diákélet mindennapi kérdéseit érintő szabályok” fejezetben olvasható.)
•
A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök (szakkör) munkájában és kezdeményezze a diákönkormányzatnál ezek létrehozását. -
Ha iskolánk legalább 8 tanulója közös tevékenységük megszervezésére diákkör létrehozásának javaslatával él, azt minden tanév április 15-ig az IDB-nél kell írásban előterjesztenie.
-
Az IDB összegyűjti, összesíti és az iskola igazgatójának továbbítja az igényeket.
-
Az iskola igazgatója döntéséről szeptember 15-ig értesíti az érintetteket.
-
A diákköri foglalkozások október 1-jén kezdődnek.
-
Az iskola minden olyan kezdeményezést támogat, melynek az anyagi és személyi feltételei a költségvetésében biztosítottak, és alapvető pedagógiai céljaival nem ellentétesek.
•
A 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése szerint az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók fakultációs tantárgyat választhatnak. A tanulók május 20-ig adhatják le a tantárgyi és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. A tanuló az igazgató engedélyével tanév megkezdéséig módosíthatja választását.
•
A tanuló joga, hogy az ifjúságvédelmi felelőstől tanácsot, segítséget kérjen. Az ifjúságvédelmi felelős neve és fogadóórája az ifjúságvédelmi iroda ajtaján olvasható. Erről a tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök is tájékoztatást ad.
5
•
A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint javaslatot tegyen, és kérdést intézhessen az iskola vezetőjéhez, pedagógusaihoz, és a feltett kérdésekre legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon.
•
A tanuló joga, hogy az iskola Pedagógiai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát és a Házirendet az iskola könyvtárában tanulmányozza, illetve szóbeli tájékoztatást kérjen az iskola pedagógusaitól.
1.4. A kérdezés, a véleménynyilvánítás és az érdemi válaszadás rendje • A tanuló, a szülő, a pedagógus, illetve a Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) szóban vagy írásban véleményt nyilváníthat, intézkedést kezdeményezhet, felvilágosítást kérhet az iskola vezetőitől, a nevelőtestület tagjaitól. • A szóbeli megkeresésre lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 napon belül szóban, ezt követően írásban legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell adni. • Írásbeli megkeresésre minden esetben 15 napon belül írásban kell választ adni. • Ha a megkeresett érdemi választ nem tud adni vagy nem illetékes, a kérdést, panaszt, észrevételt haladéktalanul írásban továbbítania kell a következő illetékességi szintre: - osztályfőnök - illetékes igazgató helyettes - igazgató. •
Közérdekű megkeresés, vélemény esetén a választ nyilvánosan az érdekeltek tudomására kell hozni (pl. körlevél, faliújság, iskolaújság).
•
A tanuló jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint járhat el.
•
A Közoktatási törvény által biztosított jogorvoslati lehetőségeken kívül a tanuló az őt érintő iskolai döntések ellen panasszal élhet az − osztályfőnökénél, − ifjúságvédelmi felelős tanárnál, − diákmozgalmat segítő tanároknál, − iskolai diákparlamenten.
•
A címzett köteles a panaszt haladéktalanul kivizsgálni, az esetleg szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a tanulót lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül szóban, kérésre írásban tájékoztatni.
•
Azonos vagy hasonló sérelem esetén, vagy ha a tanuló nem ért egyet az intézkedéssel, joga van az iskola igazgatóhelyetteséhez fordulni.
•
Az igazgatóhelyettes az előzőekben szabályozottak szerint köteles eljárni.
•
Az iskolai élet bármely kérdéséről a tanuló tájékoztatást kaphat pedagógusaitól és osztályfőnökétől, továbbá információt szerezhet az iskolaújságból, körlevél kihirdetése során, a folyosókon elhelyezett faliújságokról.
6
•
A tájékoztatás egyik legfontosabb fóruma az iskolaújság, mely naprakész információt nyújt minden iskolát érintő kérdésről.
2. A tanulók kötelességeinek gyakorlási módja •
Minden tanuló alapvető kötelessége az iskolai tananyagot a legjobb tudása szerint elsajátítani.
•
Kötelessége a tanítási órákra felkészülni, csengetéskor az órarend szerinti teremben tanulásra alkalmas állapotban, tanszereit és ellenőrző könyvét előkészítve várni a tanárt, és a tanórákon fegyelmezetten dolgozni.
•
A tanuló köteles az ellenőrző könyvét az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra magával vinni, az osztályzatokat beíratni. Ezen túlmenően a szakiskolai képzésben résztvevők kötelesek a foglalkozáson való részvételt az utolsó órát tartó pedagógussal igazoltatni.
•
A tanuló kötelessége, hogy vigyázzon saját és társai személyes tulajdonára, az iskola épületére, berendezéseire, felszerelési tárgyaira. A gondatlanságból, vagy a szándékosan okozott anyagi kárt – fegyelmi felelősségre vonás terhe mellett – meg kell téríteni. (Erről a Közoktatási törvény 76-77.§-a, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. sz. melléklete részletesen rendelkezik.)
•
A tanulónak részt kell vennie az iskola kötelező ünnepi rendezvényein (tanévnyitó, ballagás, október 23., március 15.), továbbá ha azt az iskolavezetés elrendeli. Az ünnepi megjelenés (fehér blúz/ing és sötét szoknya/nadrág) kötelező.
•
A tanulás-tanítás zavartalansága érdekében a tanórák alatt a mobiltelefont kikapcsolt állapotban kell tartani.
•
A tanuló köteles az osztályfőnök beosztásának megfelelően hetesi feladatot ellátni. A hetesi teendőket osztályonként két tanuló látja el, akik felelnek az osztályterem rendjéért, tisztaságáért. Teendőik: − Gondoskodnak a tiszta tábláról. − Ellenőrzik a létszámot (napközben is), a hiányzók nevét felírják a táblára. − Becsöngetéskor gondoskodnak arról, hogy a folyosóról minden társuk bemenjen a tanterembe. − Amennyiben becsengetés után 10 perccel nem érkezett tanár a terembe, értesíti az ügyeletes igazgatóhelyettest. − Gondoskodnak a tanítás befejezésekor a tanterem tisztaságáról, a padok kiürítéséről. − Gondoskodnak arról, hogy a szünetben az osztályterem ablakai zárva legyenek. − Rongálást, esetleges balesetet, vagy bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelentik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek.
•
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen pedagógusa irányítása mellett saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásában, és segítse az iskolai rendezvények előkészítését lebonyolítását és lezárását.
7
•
Az iskola pedagógiai programjának végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken a Házirend iskolán belüli viselkedésre vonatkozó szabályai érvényesek.
3. Az iskola működési rendje 3.1. Általános tudnivalók •
Iskolánk 07.00-18.00 óráig tart nyitva.
•
Rendezvények esetén a nyitva tartás igazgatói engedéllyel meghosszabbítható.
•
Az iskola 7:20-tól becsengetésig, illetve az óraközi szünetek ideje alatt – az előzetes beosztás szerint – ügyeletet tart.
•
A szorgalmi időszak tanítási szüneteinek időpontját, a tanév rendjét az OM határozza meg. A rendelkezésre álló tanítás nélküli munkanapokat a Pedagógiai program által meghatározott célokra fordítjuk.
•
A tanulók az iskolában a nyitva tartás ideje alatt az alábbiak szerint tartózkodhatnak: − 7:20-tól emeletenként tanári ügyeletet biztosítunk. − Csengetési rend: 1. óra 07.45 – 08.30 2. óra 08.40 – 09.25 3. óra 09.35 – 10.20 4. óra 10.40 – 11.25 5. óra 11.35 – 12.20 6. óra 12.30 – 13.15 7. óra 13.20 – 14.05 8. óra 14.10 – 14.55
•
Kívánatos, hogy a tanulók az órarendjük szerinti tanítás megkezdése előtt 10 perccel előbb megérkezzenek.
•
Tanulóink csak a beléptető kártyájukkal, és ennek hiányában diákigazolványukkal és ellenőrző könyvükkel léphetnek be az iskolába.
•
A tanulók a liftet csak igazgatói engedéllyel használhatják.
•
A tanítási idő alatt a tanuló csak az ügyeletes igazgatóhelyettes ellenőrzőbe beírt engedélyével, valamint a szülő hozzájárulásával hagyhatja el az épületet.
•
Az iskola területén idegen csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint, engedéllyel tartózkodhat.
•
A tanuló jogszerű tartózkodása az iskolában – mely alatt az intézménynek gondoskodnia kell felügyeletéről – az érkezéstől az órarend szerinti utolsó óráig, illetve a tanórán kívüli foglalkozás kezdetétől annak befejezéséig tart.
•
A tanórán kívüli foglalkozások kezdete az órarendhez kapcsolódik. Amennyiben a tanórán kívüli foglalkozás időtartama a 90 percet meghaladja, szünetet kell tartani.
•
Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek használata tanári felügyelet mellett a védőóvó előírások betartásával lehetséges (Ld. 3.7. pont).
8
•
Az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés az iskola épületében történik.
•
Az iskola tanulói heti öt napos munkarendben dolgoznak.
•
A szakközépiskola 10. évfolyamán magyar és történelem tantárgyból, a 11. évfolyamán idegen nyelv…………. szintvizsgát szervez.
•
A Kt. 12.§.(4) bekezdésben meghatározott – a tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében – terméket, dolgot, alkotást, iskolánk szakmai jellegénél fogva a tanulók nem készítenek.
•
Az iskolának nincs kollégiuma, de szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős tanár segíti az arra rászoruló tanuló kollégiumi elhelyezését.
•
Az iskola területére szigorúan tilos olyan tárgyakat behozni, amelyek mások megfélemlítésére alkalmasak, vagy sérülést okozhatnak.
•
Az iskolába pénzt vagy értéktárgyat a tanuló csak saját felelősségére hozhat. A keletkező kárért az iskola felelősséget nem vállal. A tanuló értékeit az osztályfőnöknél a tanítás előtt letétbe helyezheti.
•
Tilos az iskolában a tanulónak dohányozni, szeszes italt, illetve bármely narkotikumot fogyasztani és/vagy terjeszteni.
3.2. A diákélet mindennapi kérdéseit érintő szabályok •
Iskolánkban a diákönkormányzat (DÖK) a tanulók legfontosabb és legmagasabb szintű érdekképviseleti- és érdekérvényesítő szervezete. Így valamennyi diákot érintő kérdésben a jogszabályban előírtak szerint véleménynyilvánítási- és egyetértési joga van. Minden tanuló választó, és választható a diákok érdekeit képviselő szervezetbe.
•
Az osztályok élén választott osztály diákbizottság (ODB) áll, melynek titkára képviseli az osztály közösségét az iskolai fórumokon. Az ODB-titkárok közül kerülnek megválasztásra az iskolai diákbizottság (IDB) tagjai, melynek élén az IDB-titkár áll.
•
A DÖK jogosultságait és feladatát saját Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
•
Az IDB képviselője a diákokat érintő ügyekben részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken és az ott hallottakról tájékoztatja a diákok közösségét.
•
Évente legalább egy alkalommal diákgyűlést kell szervezni, a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.
•
A szorgalmi idő alatt egy tanítás nélküli munkanap – Diáknap – kijelölése az iskolai diákönkormányzat vezetőségének (IDB) joga. A Diáknap lehetséges időpontjára a javaslatot a nevelőtestület teszi. A tanítás nélküli munkanap időpontjáról minden tanév szeptember 15-ig kell dönteni.
•
A Diáknap programjára az osztályközösségek javaslatokat tehetnek. A programajánlatokat az IDB gyűjti. Az osztályfőnökök, a diákmozgalmat segítő tanárok és a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja a programok megvalósítását a nevelőtestület tagjainak segítségével.
•
A diákönkormányzat tevékenységét a költségvetés függvényében az iskola támogatja.
9
3.3. Távolmaradással kapcsolatos szabályok •
A szülő vagy gondviselő köteles az osztályfőnököt, hiánya esetén az ügyeletes igazgatóhelyettest, értesíteni a tanuló hiányzásának első napján telefonon (tel.: 06-1333–0552; 333-0553; 333-0554; 333-0555). Ha a tanuló a tanórai foglakozás kezdetére nem érkezik meg, késik. A késés ténye „K" jellel az osztálynaplóba, időtartama az „osztálytükörbe” kerül beírásra. A késést igazolni lehet. A késések percei összeadódnak, 45 perc késés egy igazolt, ill. igazolatlan órának minősül.
•
A tanuló az oktatásról való mulasztását orvosi, hatósági és szülői igazolással igazolhatja. Egy tanévben a szülő 3 napot (maximum 21 órát) igazolhat. Az igazolást osztályfőnökének a hiányzást követő első alkalommal kell bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, távolmaradása igazolatlan.
•
A szülő vagy a nagykorú tanuló előzetes írásbeli kérésére (az ellenőrző könyv útján) az osztályfőnök 3 napos távolmaradásra adhat engedélyt évente egy alkalommal (maximum 21 óra időtartamra).
•
Kivételes esetben a szülő írásbeli kérésére az igazgató az elméleti oktatás alól három napnál hosszabb időre is felmentést adhat.
•
Igazolatlan mulasztás esetén az iskola értesíti a szülőt − a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, − ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.
•
A tanköteles tanuló ismételt igazolatlan mulasztásakor - a 10.óra után - az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
•
Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt.
•
Az igazolatlan mulasztás következményei tanköteles tanuló esetén: − 5 igazolatlan óra elérése esetén: osztályfőnöki figyelmeztető − 10 igazolatlan óra elérése esetén: osztályfőnöki intő − 15 igazolatlan óra elérése esetén: igazgatói figyelmeztető − 20 igazolatlan óra elérése esetén: igazgatói intő − 30 igazolatlan óra elérése esetén: tanköteles tanuló esetében: fegyelmi eljárás megindítása nem tanköteles tanuló esetén: − 5 igazolatlan óra elérése esetén: osztályfőnöki intő − 10 igazolatlan óra elérése esetén: kizárás Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja: − a 250 tanítási órát, vagy − egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
10
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végén meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. A projektlapú képzés esetében a projekt teljesítésével történik a teljesítmény értékelése. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az előzőekben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni.
3.4. Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai • • •
A nevelőtestület jóváhagyásával osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek a mulasztása meghaladta a jogszabályban meghatározott mértéket. Javítóvizsgát tehet a tanuló, aki a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott. A különbözeti vizsgára vonatkozó szabályozás az iskolai Pedagógiai Program 2.2. pontjában található.
3.5. Dicséret és jutalmazás •
Dicséret és jutalmazás elvei: A tanulóközösségek vagy egyes tanulók kiemelkedően példás magatartását, szorgalmát, tanulmányi eredményét jutalmazni lehet. A jutalmazás során iskolánk nevelőtestülete figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit és az egyes tanulók fejlődését.
•
Az elismerések odaítélését kezdeményezheti: − a tantestület bármely tagja, − a nevelőtestület, − a diákönkormányzat, − a szülői közösség tagjai.
•
Az egyéni teljesítmények értékelésének fokozatai: − Tanári tantárgyi dicséret adható − Osztályfőnöki dicséret közösségi munkáért adható. − Igazgatói dicséret adható az iskola vagy az osztály hírnevét növelő tanulóknak vagy közösségnek (igazgatóhelyettes, igazgató). − Nevelőtestületi dicséretben az a tanuló részesülhet, - akinek a tanulmányi eredménye hosszabb időn át – legalább 1 éves időtartamra – jeles vagy kitűnő, és az iskolai közösségért jelentős teljesítményt nyújtott, - aki a képzési idő alatt huzamosabb ideig nyújtott egyenletes jó teljesítményt, - aki valamilyen területen az iskolának dicsőséget szerzett.
11
- az élenjáró teljesítmények oklevéllel, könyvjutalommal, tárgyjutalommal, pénzjutalommal is elismerhetők. •
A dicséreteket és elismeréseket az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe, a tantárgyi- és nevelőtestületi dicséretet a bizonyítványba és a törzslapra is be kell jegyezni.
3.6. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések elvei és formái 3.6.1. Fegyelmező intézkedések •
Fegyelmező intézkedések elvei: A tanuló, aki a Házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedések alkalmazása során figyelembe vesszük a diákok életkori sajátosságait és a fokozatosság elvét.
•
Fegyelmező intézkedések fokozatai: - szaktanári figyelmeztetés, - szaktanári intő, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intő, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intő, - fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás, - fegyelmi eljárás
•
A fegyelmező intézkedések bejegyzése: - Az ellenőrző könyvbe valamennyi fegyelmező intézkedés bejegyzésre kerül. - Az osztálynaplóba valamennyi osztályfőnöki és igazgatói fegyelmező intézkedést be kell jegyezni. Az „osztálytükörbe” a szaktanárok által adott fegyelmező intézkedések kerülnek.
•
3.6.2. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és a kártérítési felelősség szabályai •
A fegyelmi eljárás rendjéről és szabályairól és a kiszabható büntetésekről és a kártérítési felelősségről a Közoktatási törvény 76-77.§-a, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. sz. melléklete részletesen rendelkezik.
•
Ha a tanuló a Házirend előírásait vétkesen, súlyosan és/vagy sorozatosan megszegi, az fegyelmi eljárást von maga után. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.
•
Súlyos fegyelmi vétségnek minősülnek: − a személyiség durva megsértése, − megfélemlítés, fenyegetés, − testi épség szándékos veszélyeztetése, − szándékos rongálás, − magántulajdon elleni vétség, − önkényuralmi jelképek használata, − rasszista megnyilvánulások, kijelentések, − dohányzás, szeszes ital fogyasztása, drogozás.
•
Fegyelmi büntetést kezdeményezheti:
12
− − − − •
a tantestület bármely tagja, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülői közösség tagjai.
A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét, vagy törvényes képviselőjét értesíteni kell.
3.7. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok •
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját, és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottjait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve tüzet, balesetet észlelt, továbbá ha megsérült.
•
Az egészségvédelmi, balesetvédelmi rendszabályokról, tűz- és munkavédelmi előírásokról a tanulók tájékoztatást kapnak az első tanítási napon osztályfőnöki órán, első testnevelési órán, osztálykirándulások előtt, valamint minden olyan esetben, ahol az egészség veszélyeztetettsége áll fenn.
•
Azokban a helyiségekben (pl. tornaterem, kémiai előadó, informatika terem, taniroda, stb.), ahol speciális foglalkozásokat tartanak, a helyiség használatára vonatkozó szabályok az adott helyiségben megtalálhatók.
•
Kívánatos, hogy a tanulóink elsajátítsák az alapvető emberi normákat, a kulturált magatartást.
•
Elvárjuk, hogy a tanulók a tanítás megkezdése előtt, óraközi szünetekben, a folyosón, lépcsőházban történő közlekedés során ne veszélyeztessék önmaguk és társaik testi épségét.
•
Az ablakot a tanuló csak a tanár engedélyével, és jelenlétében nyithatja ki, és tarthatja nyitva.
•
Az iskolában betartandó baleset-megelőzési és tűzvédelmi szabályokat az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatai, valamint az SZMSZ tartalmazza.
•
Az iskolában iskolaorvosi és védőnői szolgálat működik, mely megszervezi a tanulók éves kötelező orvosi vizsgálatát.
•
A tanulók jogosultak az óraközi szünetekben, vagy tanári engedéllyel igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat a rendelő ajtaján feltüntetett időpontban.
3.8. A térítési díj, illetve tandíj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések (Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 115.§-116.§.) •
A térítési díj, illetve tandíj fizetésére kötelezettnek a tanév első félévére vonatkozó térítési díjat, illetve tandíjat szeptember 15-ig, a tanév második félévére vonatkozó térítési díjat, illetve a tandíjat február 15-ig kell az iskola pénztárába befizetnie,
13
•
Amennyiben a tanuló önhibáján kívül nem kezdi meg, illetve nem folytatja tanulmányait a már befizetett térítési díjat, illetve tandíjat részére részarányosan készpénzben vissza kell fizetni az ok igazolásától számított 15 napon belül.
3.9. Szociális és normatív kedvezmények és támogatások, az ösztöndíj felosztásának elvei •
A tandíjjal és térítési díjakkal összefüggő kedvezmények egyéni elbírálás alapján adhatók.
•
A különféle támogatások összegét tanévenként az iskola igazgatója határozza meg.
•
Az iskola által étkezési utalvány formájában biztosított étkezési támogatásra a tanulók tanévenként pályázhatnak. A pályázatokat bizottság bírálja el. − Az a tanuló, aki egymást követő két hónapban nem veszi át az iskola pénztárában az utalványt, a továbbiakban nem tarthat igényt a támogatásra. Helyette más rászoruló, pályázó tanulónak ítéli a támogatást a bizottság. − A tanulónak a szociális helyzetében időközben bekövetkezett változást 30 napon belül írásban kell bejelentenie a bizottság elnökének.
•
Tankönyvtámogatás helyi szabályai − A jogszabályokban megállapítottak szerint a tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesülhet, illetve tartós tankönyvhöz juthat. − Az ingyenes és tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. A képzési szakasz végén ezeket ép, használható állapotban a könyvtárnak vissza kell szolgáltatni. Rongálás esetén a kárt meg kell téríteni. − Tartós tankönyvnek minősülnek a szöveggyűjtemények, táblázatok, atlaszok, függvénytáblázat, illetve a több éven keresztül használatos tankönyvek, − A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra rendelkezésre álló keret létszámarányosan kerül szétosztásra az osztályok között. Az osztályon belüli differenciálást a rászorultság figyelembe vételével az osztályfőnök és az ODB végzi, együttesen döntenek részesülők számáról és a támogatás mértékéről, a támogatás tényéről és annak összegéről az osztályfőnök írásban értesíti az érintett szülőket.
•
Tanulmányi ösztöndíj − Iskolánk tanulói a 9. évfolyam második félévétől kezdődően félévenként tanulmányi ösztöndíjra pályázhatnak. A pályázatokat bizottság bírálja el. - A pályázat feltételei: - 4,3 feletti tanulmányi átlag, - nincs közepes vagy rosszabb tantárgyi osztályzata (félév, év vége), - a magatartás ill. szorgalom jegye nem lehet jónál rosszabb, - kiemelkedő közösségi munkát végez.
3.10. A tankönyvkölcsönzés szabályai A tankönyvkölcsönzés szabályai megegyeznek az iskolai könyvtár könyvhasználati szabályaival. A könyvtár pedagógiai tevékenységének leírását a „ Könyvtárhasználat” tartalmazza
14
3.11. A tankönyv elvesztése, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válása esetén követendő eljárás A tankönyvkölcsönzés szabályai A tankönyvkölcsönzés szabályai megegyeznek az iskolai könyvtár könyvhasználati szabályaival. A könyvtár pedagógiai tevékenységének leírását a „ Könyvtárhasználat” tartalmazza A tankönyv elvesztése, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló megrongálódása esetén a tanuló köteles megvásárolni a tankönyvet és így pótolni azt. Kártérítést mérsékelni, elengedni egyéni mérlegelés alapján az igazgató jogosult. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei: az iskolai könyvtárból tankönyvet megvásárolni nem lehet.
15
4. Záró rendelkezések A Házirend hatálybalépése: Jelen Házirend 2010.…………………………..-én lép hatályba és visszavonásig érvényes. Egyidejűleg az előző 2008. november 4-én hatályba lépett Házirend hatályát veszti. A Házirend módosítása: A Házirend módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján. A Házirend módosítását kezdeményezheti az iskolai diákönkormányzat, az iskola dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást a diákönkormányzathoz vagy az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A Házirend közzétételének, nyilvánosságának biztosítása: A Házirend előírásai nyilvánosak. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve a Házirendben történt érdemi változás esetén minden tanulónak és szülőnek át kell adni. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető: • az iskola portáján, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola tanári-nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, az igazgató helyetteseinél, • az osztályfőnököknél, • az diákönkormányzatot segítő tanároknál, • az iskolai szülői szervezet vezetőjénél, • az iskola honlapján. A Házirend főbb rendelkezéseit az osztályfőnököknek minden tanév elején meg kell beszélniük a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel szülői értekezleten. A Házirendről minden érintett további tájékoztatást kérhet az osztályfőnöktől fogadóórán, az iskola igazgatójától vagy helyettesétől előre egyeztetett időpontban.
16
5. Mellékletek 1. sz. melléklet: Legitimációs dokumentumok A. A nevelőtestületi elfogadás igazolása A nevelőtestületi elfogadás jegyzőkönyve B. Az iskolai DÖK véleményezése C. A Szülői Szervezet véleményezése D. Fenntartói jóváhagyás
Budapest, 2010. február 25.
17
A Az intézmény Házirendjének elfogadása
A Házirend módosítását a nevelőtestület 2010. február 25 -én tartott értekezleten elfogadta.
Budapest, 2010. február 25.
……………………………………. Bodosi József igazgató
18
Jegyzőkönyv Felvéve: Budapest, 2010. február 25. Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola tanárijában Tárgy:
nevelőtestületi értekezlet az iskola Házirendjének módosításáról
Jelen vannak: jelenléti ív szerint 44 Igazoltan távol: 6 Igazolatlanul távol: -
fő fő fő
A jelenlévők aránya 88 % , a nevelőtestület szavazatképes. Bodosi József igazgató megnyitja az értekezletet. Károssy Ágnes igazgatóhelyettes ismerteti a Házirend javasolt módosításait és indokait. A nevelőtestület részéről kérdés, javaslat, kiegészítés nem merült fel. A módosításokat a jelenlévők kézfeltartással, egyhangúan elfogadták. A jegyzőkönyvet felvette:
Major Szilvia
A jegyzőkönyvet hitelesítette: Kisbenedek Katalin Bodrogi Józsefné
………………………………… Major Szilvia
………………………………… Kisbenedek Katalin
………………………………… Bodrogi Józsefné
19
B.
Az intézmény Házirendjének véleményezése
A Házirend módosítását az iskola Diákönkormányzata 2010. február 24 –én tartott ülésén véleményezte és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
Budapest, 2010. február 24.
……………………………………. Az iskola Diákönkormányzatának vezetője
20
C.
Az intézmény Házirendjének véleményezése
A Házirend módosítását az iskola Szülői Szervezete 2010. február 24 -én tartott ülésén véleményezte és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
Budapest, 2010. február 24.
……………………………………. Az iskola Szülői Szervezetének képviseletében
21
D Az intézmény Házirendjének elfogadása
A Házirend módosítását a fenntartó ………………………………………-én jóváhagyta és ezzel az előző 2008. november 4-én hatályba lépett Házirend hatályát veszti.
Budapest,
…………………………………….
22
