HÁZIREND A tanulói jogok és kötelességek intézményi szabályozása
Alkotmányos jogi kötelezettség a jogszabályok betartási kötelezettsége és mások jogainak tiszteletben tartása.
Hatálybalépése:
…………………………
2013.
A Házirend az érvényben lévő (1993 évi LXXIX.sz.)Közoktatási Törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló (11/1994. (VI.8) miniszteri rendelet,a
nemzeti
köznevelésről
szóló
2011.
évi
CXC.
törvény,a
szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata valamint a Pedagógiai Programja alapján készült.
A Házirendet a nevelőtestület a ……………………-i megbeszélésén egyöntetűen elfogadta, a diákönkormányzat és a Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorolt.
A házirend területi hatálya az iskolai életre (beleértve az intézménybe érkezéstől a távozásig tartó időt, a más telephelyekre való közlekedést), valamint az intézményen kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki.
Tartalomjegyzék I.
A tanulói jogviszonnyal összefüggő tanulói jogok gyakorlása illetve végrehajtásának módja .................................................................................................. 6 1. 2. 3. 4. 5. 6.
II.
Diákjogok gyakorlása - a tanulói érdekképviselet, érdekegyeztetés .......................... 9 7. 8. 9. 10.
III.
A tanulmányi kötelezettség ............................................................................................... 11 A tanulói jogviszonyt érintő egyéb kötelezettségek .......................................................... 11 A tanulmányi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos tájékoztatás .................................. 12
A munkarend, a foglalkozások és a szünetek rendje ................................................. 12 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
V.
A diákönkormányzat ........................................................................................................... 9 A tanulók nagyobb csoportja............................................................................................. 10 A kérdezés – érdemi válasz ............................................................................................... 10 A személyes ügyek intézése .............................................................................................. 11
A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek................................................. 11 11. 12. 13.
IV.
A tanulói jogviszony létesítése ............................................................................................ 6 A tanulói jogviszony megszüntetése ................................................................................... 7 A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos felmentések eljárási szabályai .................................. 7 Átiratkozás más iskolába ..................................................................................................... 8 Átvétel más iskolából .......................................................................................................... 8 Diákigazolvány igénylése, érvényesítése, használata ......................................................... 8
Tanítás nélküli munkanapok ............................................................................................. 12 Elméleti foglalkozás .......................................................................................................... 12 Testnevelés ........................................................................................................................ 13 Tanműhelyi foglalkozás .................................................................................................... 14 Tanórák közötti szünet ...................................................................................................... 14 Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................ 15 Tanári felügyelet ............................................................................................................... 16 A hetes feladatai ................................................................................................................ 16
Az iskola létesítményeinek használati rendje ............................................................. 17 22. 23. 24. 25. 26.
A helyiségek és a berendezési tárgyak használat lehetőségei, korlátai ............................. 17 A tanulók által használt eszközök rendben tartásának szabályai ...................................... 19 A taneszközökért vállalt felelősség szabályai ................................................................... 19 Személyi anyagi felelősség ............................................................................................... 19 Az iskolába be nem hozható tiltott tárgyak ....................................................................... 20
VI.
A foglalkozásokról való távolmaradás, késés ............................................................. 20 27. 28. 29. 30.
VII.
A mulasztások engedélyezésének rendje .......................................................................... 20 A mulasztások igazolása ................................................................................................... 20 Késés a foglalkozásról ....................................................................................................... 21 Igazolatlan mulasztás következményei (R. 20.§) .............................................................. 21
Tanulói tevékenység értékelése .................................................................................... 22 31. 32. 33. 34. 35. 36.
A számonkérés formái ....................................................................................................... 22 Értékelés, osztályozás ........................................................................................................ 24 Osztályozó- javítóvizsga ................................................................................................... 26 Dicséret, jutalmazás .......................................................................................................... 27 Fegyelmező intézkedések .................................................................................................. 27 Anyagi kártérítési felelősség ............................................................................................. 28
VIII. Tanulói magatartás ....................................................................................................... 29 37. 38. 39. 40.
IX.
Az ellenőrző könyv használata..................................................................................... 31 41.
X.
45. 46.
Tanulói juttatások, segélyek .............................................................................................. 33 Tandíj, térítési díj .............................................................................................................. 33 Tankönyvellátás rendje, tankönyvtámogatás (2001. XXXVII. Tv. A tankönyvpiac rendjéről)..................................................................................................... 34 Étkezés, az étkezéssel összefüggő kedvezmények ............................................................ 35 A tanulók által létrehozott termékek tulajdonjoga ............................................................ 35
A tanulókat védő, óvó szabályok ................................................................................. 35 47. 48. 49.
XII.
Az ellenőrző könyv érvényesítése, használata .................................................................. 31
Szociális és normatív kedvezmények, juttatások, térítési díjak, tandíjak ............... 33 42. 43. 44.
XI.
Magatartás az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken ................................ 29 Súlyosan elítélendő tanulói magatartás ............................................................................. 29 Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás ................................................................... 29 Egészségkárosító tevékenységek iskolai korlátozása ........................................................ 30
Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................. 36 A rendszeres egészségügyi ellátás formái ......................................................................... 36 Baleset esetén teendő intézkedések ................................................................................... 36
A szülők tájékoztatásának rendje, a kapcsolattartás formái ................................... 36 50. 51. 52.
Személyes vagy telefonon történő kapcsolattartás ............................................................ 36 Ellenőrző könyv ................................................................................................................ 37 Szülői Szervezet működése ............................................................................................... 37
XIII. Iskolánk hagyományos rendezvényei .......................................................................... 37 XIV. Jogorvoslat rendje (KT. 83.§) ...................................................................................... 38 53.
Az elbírálást megindító kérelem ....................................................................................... 38
XV.
A Házirend nyilvánossága (KT. 40.§ (7-8), VHR 8.§ (2), KTV 14.§ (1)................... 38 54. 55. 56.
Tájékoztatás rendje ............................................................................................................ 38 A Házirend felülvizsgálata, módosítása ............................................................................ 39 Zárórendelkezések ............................................................................................................. 39
I.
A tanulói jogviszonnyal összefüggő tanulói jogok gyakorlása illetve végrehajtásának módja A tanulói jogviszony olyan szerződés, amely az iskola minden használója számára jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
1.
A tanulói jogviszony létesítése 1.1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely szerződés a beiratkozás napján jön létre. (KT. 66.§) 1.2. A beiratkozó tanulók számára a tanév munkarendjéhez, az intézmény létesítményeinek használatához kapcsolódó tanulói jogok gyakorlása csak az első tanév megkezdésével válik lehetővé. 1.3. Az iskolába történő felvétel jelentkezés alapján történik. a) A 9. évfolyamra történő jelentkezés az általános iskola szervezésében a Közoktatási Információs Irodán keresztül bonyolódik. b) A szakképzési évfolyamokra és az érettségit adó képzésre(nappali, esti tagozat) jelentkezni az iskola titkárságán kapható jelentkezési lap kitöltésével lehet. c) A fentiektől eltérő esetben a felvételi kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. 1.4. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézéséhez fiatalkorú tanuló esetén (18. életév betöltése előtt) mindenkor a szülő v. gondviselő jelenléte is szükséges. 1.5. A tanulói jogviszony létesítésekor a tanulónak- szakiskolai képzésbenpályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. A vizsgálatot külön beosztás szerint az iskolaorvos végzi beiratkozáskor. 1.6. A szakképzésre felvett tanulóink gyakorlati képzését az iskolai tanműhelyekben biztosítjuk, de tanulószerződés is köthető külső gazdálkodó szervezettel. 1.7. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, etnikai vagy nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, azt kifejezésre juttassa, feltéve, ha nem ütközik más jogszabályba, nem veszélyezteti mások joggyakorlását (pl.: méltósághoz való jog, testi védelméhez való jog, tanuláshoz való jog) 1.8. Az érettségire épülő szakképző osztályokban fakultációban német vagy angol nyelvet tanulhatnak a tanulók a beiratkozáskor tett írásbeli kérelem alapján. 1.9. A fakultáció iránti igényeket írásban minden tanévet megelőzően május 20ig kell leadni az iskola titkárságán. 1.10. A választott fakultációs tantárgy tanulása a jelentkezés után kötelező.
2.
A tanulói jogviszony megszüntetése 2.1. A nem tanköteles korú diák tanulói jogviszonya saját elhatározás alapján is megszűnhet. Fiatalkorú tanuló esetén a kiiratkozáshoz a szülői jelenlét is szükséges. 2.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérvényeket az iskola igazgatójának írásban kell benyújtani. 2.3. Az intézményvezetői döntést követően a tanulónak az intézményi dokumentumokkal (diákigazolvány, ellenőrző könyv, házirend) és a használatra átvett értékekkel (könyvtári könyv, sportfelszerelés, egyéb iskolai tulajdon) el kell számolnia. 2.4. A szakképző évfolyamok diákjaitól a munkaruhát (szakmai gyakorlat) nem vesszük vissza, a tanulók annak árát a használat időtartamának függvényében az iskolának megtérítik. 2.5. A tanulói jogviszony az iskolai „Beírási napló”-ból való kiírás napján szűnik meg. 2.6. A tanulói jogviszony automatikusan megszűnik: a) A képzési idő befejezését követően, a szóbeli képesítő vizsga napján. b) Nem tanköteles korú tanulónál 30 igazolatlan óra esetén. c) Fegyelmi tárgyalás „kizárás az iskolából” határozatával.
3. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos felmentések eljárási szabályai 3.1. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos felmentési kérelmeket írásban (a szükséges indoklással, szakértői véleményekkel, előrehozott érettségi vizsga törzslap kivonattal) minden tanév szeptember 15-ig kell az iskola igazgatójának benyújtani. 3.2. Fiatalkorú tanuló esetén a kérelmet a tanuló és a szülő együttesen adja be. 3.3. A tanuló - különösen indokolt esetben - kérvényezheti tanulmányi kötelezettségének magántanulóként való teljesítését. Az engedély megadását korlátozza, hogy a Közoktatási törvény értelmében a gyakorlati képzés alól felmentés nem adható. 3.4. A tantárgyak alóli felmentési kérelmek osztályfőnöki véleményt is csatolni kell.
mellé
szaktanári,
illetve
3.5. Szükség esetén az igazgató beszerzi az illetékes Gyermekvédelmi- és Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleményét is. 3.6. A testnevelés tantárgy alóli felmentések- részleges vagy teljes- elbírálása orvosi, iskolaorvosi vélemény alapján történik. A szakorvosi igazolások beszerzése és az iskolaorvosnak történő bemutatása a tanuló kötelezettsége. 3.7. A felmentés az igazgató írásos engedélyének napjától érvényes. A felmentés maximum egy tanévre szól. A felmentéseket az iskolai dokumentumokba az osztályfőnöknek kell bejegyeznie.
3.8. A szakképesítő vizsga alóli felmentési kérelmeket a vizsgaidőszakban az Állami Vizsgabizottság elnökéhez kell benyújtani.
4.
Átiratkozás más iskolába 4.1. A tanuló tanév közben is kérheti átvételét másik oktatási intézménybe. Az iskola igazgatójának benyújtott kérvény mellé csatolni kell az átvevő iskola befogadó nyilatkozatát. 4.2. Fiatalkorú tanuló esetén a kérelmet a tanuló és a szülő együttesen nyújtja be. 4.3. Az intézményvezetői döntést követően a tanulónak a Házirend 2.§ (3) bekezdése szerint kell eljárnia. 4.4. Az átiratkozás a tanuló „Beírási napló”-ból való kiírásának napjával lép érvénybe. 4.5. A tanév közben történő átiratkozás esetén az átvevő iskola hivatalosan megkapja a tanuló megszerzett tantárgyi érdemjegyeit és az összesített mulasztásainak óraszámát.
5.
Átvétel más iskolából 5.1. A tanuló tanév közben is átiratkozhat iskolánkba. 5.2. Az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján az átvételről az intézmény vezetője dönt. 5.3. Az iskolánk által kiállított „Befogadó nyilatkozat” alapján az átadó iskolával fennálló tanulóviszonyt rendezni kell. 5.4. Az átvétel a tanuló „Beírási naplóba” való történő beírásának napján jön létre. 5.5. Az átvételkor az addig megszerzett tantárgyi érdemjegyeket és az összesített mulasztások óraszámát az osztálynaplóba átvezetjük. 5.6. Azokból a tantárgyakból, amelyekből az átadó iskola nem értékelte a tanuló munkáját, – külön határozat szerint – különbözeti vizsgát kell tenni. 5.7. Az átiratkozás időpontjában a tanuló az iskolai Házirend egy példányát is megkapja.
6.
Diákigazolvány igénylése, érvényesítése, használata 6.1. Az iskola a beiratkozó tanulók számára - a tanulói jogviszonyt (is) igazoló – diákigazolványt ad ki. (A diákigazolványt nem az iskola készíti.) A diákigazolvány jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére (is) szolgáló okirat..
Az első diákigazolvány igénylése a beiratkozáskor történik. 6.2. Az igazolvány elkészítési ideje a megrendelést követően 4-6 hét. Az átmeneti időben (minden tanév október 30-ig) az előző iskola által kiállított és érvényesített diákigazolvány érvényes. 6.3. Az iskolába járó tanulók diákigazolványát minden tanév első hetében érvényesítjük. 6.4. Más iskolából átiratkozó tanulók a diákigazolvány igényléssel (Házirend 6.§ (2) bekezdés) egyidőben ideiglenes diákigazolványt kérhetnek.
Az ideiglenes diákigazolványt az adminisztrátor állítja ki. A kiállítás napjától számított 60 napig érvényes. Igényléséhez 1 db igazolványkép és az eljárási díj befizetése szükséges. 6.5. Az elveszett diákigazolvány pótlásának igénylésekor az (5) bekezdés szerint kell eljárni. 6.6. Az iskolából való kiiratkozáskor a diákigazolványt az iskola titkárságán le kell adni. (A tanulói jogviszony megszűnése után a diákigazolvány felhasználása „visszaélésnek” minősül.)
II. Diákjogok gyakorlása - a tanulói érdekképviselet, érdekegyeztetés A tanulók közösségeinek, az iskolai diákönkormányzat létrejöttének, működésének, jogosítványainak törvényi hátterét a Ktv. 62.§ (1), (2) 63.§ (1-7.), 64.§ (1-4.) pontjai, a R. 31.§ (1-5.) pontjai tartalmazzák. A tanulók véleménynyilvánítási joga kapcsán kiemeljük: a tanuló joga, hogy véleményét bármiről elmondhatja úgy, hogy ezzel mások emberi méltóságát nem sérti meg.
7.
A diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat az iskola tanulóinak olyan önszerveződő érdekképviseleti szerve, amely a diákok által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján szerveződik, s tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (Az iskolai élettel kapcsolatos vélemények, személyes sérelmek, a tanórán kívüli iskolai programok iránti igények e fórumon érvényesíthetők.) Az iskolai diákönkormányzat munkájában az osztályban osztálytitkár útján vagy személyesen lehet részt venni.
megválasztott
A diákönkormányzat munkájáról az osztálytitkár a rendszeresen ülésező diákönkormányzati fórumon elhangzottak alapján ad tájékoztatást a legközelebbi osztályfőnöki órán. Bármilyen információért, támogatásért a diákönkormányzat munkáját segítő tanárhoz lehet fordulni, aki képviseli a DÖK érdekeit. A DÖK működéséhez az iskola ingyenesen bocsátja rendelkezésre az épületet, melynek helyiségeiben (osztálytermek, könyvtár, fogadószoba, tornaterem, ebédlő) előzetes egyeztetés után tarthatja programjait, értekezleteit stb. Az egyeztetés a DÖK munkáját segítő tanár és az igazgató között történik. A DÖK működéséhez az iskola korlátozott pénzügyi támogatást nyújthat. Biztosítja az iskolarádió működtetésének eszközeit, s ezek folyamatos fejlesztését és karbantartását. Félévi és év végi jutalmazásra az iskola a tanulólétszám arányában biztosíthat pénzügyi keretet. A DÖK dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményezése alapján. A DÖK bármely jogának sérelme esetén, 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be az iskolafenntartóhoz, az iskola fenntartójának határozata pedig 30 napon belül megtámadható a bíróság előtt. (Ktv. 11.§. (1) bek. G. pontja
Fegyelmi ügyekben a érdekképviseletet.
DÖK választott
képviselője látja el
a tanulói
Az iskola – a hagyományok és lehetőségek figyelembevételével – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozás keretében diákköröket szervez. A tanulók igényeit tanév elején (szeptember 15-ig) a DÖK méri fel és terjeszti a nevelőtestület elé. A diákkörök minden tanévben október 1-jétől kezdik meg működésüket, a diákkörökön való részvétel ingyenes.
8.
A tanulók nagyobb csoportja 8.1. A tanulók nagyobb csoportjának a mindenkori október 1-jei iskolai tanulólétszám 25%-a + 1 fő minősül. 8.2. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a tanuló tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a megbeszélésen. 8.3. Az adott ügyben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét.
9.
A kérdezés – érdemi válasz 9.1. A tanuló személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdéseket tehet fel és javaslatokat fogalmazhat meg a szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, iskolavezető és a DÖK felé. A tanulói véleménynyilvánítás színterei: szakórán (a tanulmányokkal kapcsolatban) osztályfőnöki órán, diákfórumon, ÜT ülésen, Diákparlamenten. 9.2. Az igazgató az írásban megfogalmazott kérdésekre és javaslatokra 30 napon belül érdemi választ ad.
10. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, minden érintettnek meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél, az iskola gyakorlati oktatásvezetőjénél, a DÖK-patronáló tanárnál, az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, az iskola honlapján 3. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól, nyilvánosságáról minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell: a tanulókat az osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten.
4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal az első osztályfőnöki órán, a szülőkkel az első szülői értekezleten. Az érintettek a tájékoztatás meghallgatását aláírásukkal igazolják.
A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az igazgató helyetteseitől, valamint az osztályfőnöktől, a szakmai tanárok fogadóóráján vagy- ettől eltérően- előre egyeztetett időpontban.
11. A személyes ügyek intézése 10.1. Hivatalos ügyek (iskolalátogatási igazolás, diákigazolvány érvényesítése vagy cseréje stb.) a titkárságon és a gazdasági irodában intézhetők minden nap, az ajtón kifüggesztett félfogadási időben. 10.2. Az őszi, téli, tavaszi és a nyári szünetekben az iskola szerdai napokon 9.0013.00 óra között fogad. 10.3. A vezetői, tanári ügyeletről a 62-es terem melletti faliújság ad információt. 10.4. Kérésekkel, problémákkal az osztályfőnökhöz, illetve távol-létében az ügyeletes vezetőhöz lehet fordulni. 10.5. Az iskolaorvos minden szerdán a szünetekben, a kiírt rendelési időben az orvosi szobában kereshető fel. (Az esetleges órai távollétet az osztályfőnökkel egyeztetni kell.) 10.6. A tanulók a tanórai szünetekben a bejáratnál álló nyilvános telefont használhatják. 10.7. Ebédbefizetés: minden hónap harmadik hetében a kijelölt időpontban, a gazdasági irodában.
III. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek 10. A tanulmányi kötelezettség A Mándy Iván Szakképző és Speciális Szakiskola minden tanulójának kötelessége, hogy: 1) a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatot készítsen. 2) jelen legyen az írásbeli számonkéréseken, megírja a dolgozatokat, megfeleljen a tantárgyak követelményeinek. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. 3) a tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. 4) azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett. 5) magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 6) védje a személyi és közösségi tulajdont, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén a tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. Az iskola termeiben, berendezéseiben okozott szándékos kárt a tanuló a jogszabályi előírások alapján köteles megtéríteni. 7) az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben. 8) az ellenőrzőjét minden tanítási napon hozza magával, kapott érdemjegyeit naprakészen vezesse, az ellenőrzőbeli bejegyzéseket a szülővel, a gondviselővel írassa alá, 9) teljesítse az évfolyama, osztálya számára kirótt tanórán kívüli feladatokat, amennyiben azok az iskola életének szervezéséhez, hagyományainak ápolásához szükségesek (pl.: a 11. évfolyam feladata a ballagáson) 10) az osztályfőnök megbízása alapján, ha a tanár a csengetés után öt perccel
nem érkezik meg az órára, jelentse ezt az ügyeletes igazgatóhelyettesnek, 11) a terembe érkezve felméri a terem rendjét, és ha kirívó rendetlenséget, rongálást tapasztal, azonnal jelenti azt a tanárnak, ill. az osztályfőnöknek 12) óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Sajátítsa el és tartsa be a baleset-és tűzvédelmi szabályokat, 13) öltözéke, megjelenése legyen tiszta, kulturált, iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő, nem lehet közszeméremsértő, és nem viselhet tiltott önkényuralmi jelvényeket.
13. A tanulmányi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos tájékoztatás 13.1. A tanulmányi kötelezettség teljesítése a tanulmányi eredményességben mutatkozik meg. A szaktanárok feljegyzései, az osztálynapló és az ellenőrző könyv folyamatos tájékoztatást adnak a tanuló iskolai teljesítményéről. 13.2. A tanulmányi kötelezettség teljesítésének mérföldkövei a negyedévi, félévi és háromnegyed évi értesítések és év végi bizonyítvány. 13.3. A tanulmányi eredménytelenséget jelzik: a) Elégtelen tantárgyi érdemjegyek b) Elégtelen félévi és év végi osztályzatok c) Igazolatlan mulasztások, késések d) Osztályozó-, javító- és pótló vizsgák e) Fegyelmi intézkedések
IV. A munkarend, a foglalkozások és a szünetek rendje A tanév rendjéről a Közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján az oktatási miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezések alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület – a szükséges egyeztetések után – készíti el, majd az iskola az éves munkatervében rögzíti.
11. Tanítás nélküli munkanapok 14.1. A tanév folyamán 5 tanítás nélküli munkanap adható; négyről a nevelőtestület határoz, egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásáról, annak tartalmáról, programjáról a diákönkormányzat dönt a nevelőtestület véleménye alapján. 14.2. Két vagy több napos osztálykirándulás esetén egy tanévben igazgatói engedéllyel egy munkanap vehető igénybe.
12. Elméleti foglalkozás 15.1. Az elméleti órák száma naponta maximum 7 óra lehet. 15.2. Az elméleti órák 45 percesek, a köztük lévő szünetek 10 percesek, kivéve a nagyszünetet, amely 20 perces. 15.3. Becsengetéskor a tanulók a tanteremben várakoznak, a terembe érkező tanárral, előadóval kölcsönösen – felállással – üdvözlik egymást. 15.4. Tanítási óra alatt az osztályterem csak tanári engedéllyel hagyható el.
15.5. A tanórán csak a szaktanár által meghatározott és engedélyezett taneszközök használhatók. 15.6. Önálló feladatmegoldás (pl. dolgozat) esetén nem megengedett segédeszköz (pl. jegyzetek, elektronikus eszközök) használata tilos. 15.7. A tanuló tanórai teljesítményéért is kaphat érdemjegyet, az a naplóba és az ellenőrzőbe kerül. 15.8. Mobiltelefon, illetve egyéb szórakoztató elektronikai eszköz használata a tanórai foglalkozások alatt tilos. 15.9. Az elméleti órák és szünetek rendje 0. óra
7.10- 7.55
1. óra
8.00- 8.45
2. óra
8.55- 9.40
3. óra
9.50- 10.35
4. óra
10.55- 11.40
5. óra
11.50- 12. 35
6. óra
12.45- 13.30
7. óra
13.40- 14.25
8. óra
14.35- 15.20
15.10. Az iskola 45 percnél rövidebb órákat is szervezhet( 20/2012. R. 16§ (2)). Erre az igazgató engedélyével kerülhet sor (pl.: értekezletek, iskolai rendezvények, ünnepélyek, rendkívüli események során)
13. Testnevelés 16.1.
Testnevelési órák előtt minden felszerelést és személyes holmit az öltözőbe kell vinni.
16.2.
Öltözék a testnevelési órán: vászon tornacipő (nem edzőcipő), póló, tornanadrág, vagy tréningruha. Testnevelés órán a tanuló órai munkája felszerelés hiányában is értékelhető, ha az adott órán számonkérés van.
16.3.
A testnevelés felszerelés az iskolában nem tárolható. Az itt hagyott felszerelésekért az iskola felelősséget nem vállal.
16.4.
Balesetvédelmi és vagyonvédelmi okok miatt az értéktárgyak (gyűrű, lánc, karkötő, fülbevaló, karóra stb.) a foglalkozások megkezdése előtt a testnevelő tanárnak leadhatók, a testékszereket a tanulók biztonsága érdekében le kell ragasztani. Az öltözőben maradt értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.
16.5.
Az öltözőben a testnevelési óra alatt tanuló nem tartózkodhat. A testnevelő az öltözőt bezárja.
16.6.
A tornateremben tanár jelenléte nélkül tanuló nem tartózkodhat.
16.7.
Egészségügyi okok miatt könnyített testnevelésre eseti engedélyt a testnevelő tanár adhat.
16.8.
Betegség után a testnevelési órákat is érintő orvosi igazolást a testnevelő tanárnak be kell mutatni.
16.9.
Tanórai távollétet a felméréseket (fizikai, erőnléti, színmérő stb.) a tanárral egyezetve pótolni kell.
16.10. Az éves teljes vagy részleges felmentésekről és a gyógy-testnevelésről szóló szakorvosi igazolásokat a tanévkezdésre kell beszerezni és az iskolaorvosnak szeptember 15-ig bemutatni. A felmentések az igazolás bemutatásának napjától érvényesek. A gyógytestnevelés órákon való részvétel kötelező. (A havonta kapott érdemjegyek a naplóba és az ellenőrzőbe bekerülnek.)
14. Tanműhelyi foglalkozás 17.1.
A gyakorlati foglalkozás időtartama fiatalkorú tanulók esetén napi maximum 7 óra, nagykorú tanulók esetén napi 8 óra.
17.2.
A tanműhelyi foglalkozás szakképző osztályoknál 6 és 14 óra között kezdődhet.
17.3.
A gyakorlati foglalkozások 60 perces órákból állnak. A foglalkozások ideje alatt 25 perc pihenőidő áll rendelkezésre.
17.4.
A tanműhelyben csak a szakoktató, szaktanár felügyeletével lehet tartózkodni.
17.5.
Munkakezdés előtt a felszerelést, munkadarabot, varrógépet a munkára elő kell készíteni.
17.6.
A foglalkozás befejezésekor a munkahelyet és annak környezetét rendezetten kell elhagyni.
17.7.
A tanműhelyben előírt munkaruha: munkaköpeny (az iskola biztosítja), lapos sarkú, lehetőleg zárt munkacipő v. váltócipő.(Átöltözésre a tanműhelyi öltözőben van lehetőség.)
17.8.
Az öltözőben hagyott értéktárgyakért nem vállalunk felelősséget. Esetenként – ideiglenesen – az iskolába hozott nagyobb értékek megőrzésére a szakoktatót lehet megkérni.
17.9.
A tanműhelyben be kell tartani a szakmára jellemző speciális és általános munka- és balesetvédelmi előírásokat (ékszerek, hajviselet, öltözék, cipő).
17.10. Mobiltelefont, illetve egyéb szórakoztató elektronikai eszközt a tanműhelyi foglalkozások alatt használni tilos. 17.11. Anyagi felelősséggel tartozik a tanuló a munkadarabon figyelmetlenségből, fegyelmezetlenségből, szándékosságból okozott kárért. (KT. 59.§) 17.12. A műhelyöltözők rendjéért az osztály kijelölt tanulója és a szakoktató felel.
15. Tanórák közötti szünet
18.1.
A szünetet a folyosókon, az ebédlőben, a büfé előtti társalgóban, az osztályteremben, ill. a nagyszünetet az iskola belső udvarán töltheti a tanuló.
18.2.
Egészségügyi okok, közlekedési nehézségek és a balesetek megelőzése miatt a folyosók kövezetére, a lépcsőkre, az ablakpárkányokra és radiátorokra nem szabad ülni.
18.3.
A szünetben a terem rendjéért a hetesek felelősek.
18.4.
A tanórák között szünetekben kell a heteseknek a táblát letörölni (lemosni), krétát a tanáriban vagy a portán kaphatnak.
18.5.
Probléma esetén a tanuló szünetekben az ügyeletes tanárhoz fordulhat segítségért.
18.6.
Gazdálkodó szervezeteknél, külső oktatási helyeken a munkarend ill. a szünet igazodik a képzőhely munkarendjéhez.
16. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolában folyó tanórán kívüli foglalkozás a tanulószoba, a korrepetálás, a szakkör, a sportkor, szakmai- és kulturális versenyek, vetélkedők, a könyvtár, az újságszerkesztés, az iskolarádió, tanulmányi kirándulások. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését elsősorban tanulók, a diákönkormányzat kezdeményezi, de indítására az iskola egyéb szervezetei is javaslatot tehetnek. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon jelentkezés alapján történik. 1) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére a következő lehetőségek működnek: szakkör (elméleti és gyakorlati tantárgyi), érdeklődési kör (pl.: filmszakkör), művészeti csoport (pl.:színjátszó kör) sportköri foglalkozás, tömegsport, stb. 2) Diákkör létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, ill. a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A diákkör létrehozásának feltétele minimum 12 jelentkező tanuló, a megjelölt tevékenység illeszkedjen az iskola pedagógiai programjába, működési rendje írásban legyen lefektetve. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején –az adott lehetőségek figyelembevételével –a tantárgyfelosztás,valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért pedagógus vagy nagykorú személy vezeti. 3) Az iskola –a szülő osztályfőnöknek benyújtott írásbeli igénye alapján –a 9. és 10. évfolyamon tanulószobai foglalkozást szervez, amelyre a tanulókat korlátozás nélkül felveszi (indokolt esetben tanév közben is). 4) A tehetséggondozó, felzárkóztató, fejlesztő és egyéni foglalkozások az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását segítik.
5) Szabadidős foglalkozások: iskolai, osztálykirándulás, múzeum-, színház, mozilátogatás, iskolai sportnap, versenyek, vetélkedők, bemutatók, amelyeket évente rendszeresen szervezünk.
17. Tanári felügyelet Feladata a tanítási órák megkezdése előtt, az óraközi szünetekben, valamint a tanítási órákat követően az osztálytermek, a folyosók és mellékhelyiségek rendjének felügyelete. A tanári ügyeletről a faliújságra és a hirdetőkre kihelyezett ügyeleti beosztások adnak információt. Az iskola nyitvatartási idején belül a vezetők és a pedagógusok 7.40- 15.30 között tanévenként elkészített rend szerint ügyeletet tartanak.
18. A hetes feladatai 21.1.
Az osztályfőnök által kijelölt két hetes megbízatása egy hétre szól.
21.2.
Az órák előtti szünetekben a hetes: a)
szellőztet,
b)
lemossa a táblát és krétát hoz,
c)
a táblán jelzi a napi dátumot és a hiányzók nevét,
d)
köteles a teremben tartózkodni, ahol felel a rendért.
21.3.
Csengetéskor 5 perc elteltével a tanárért megy.
21.4.
Az óra elején jelent a hiányzókról, változásokról.
21.5.
A tanítás végén
21.6.
a)
ellenőrzi a terem tisztaságát,
b)
a székeket felrakására figyelmezteti társait.
Bármilyen berendezési tárgy károsodását, az esetleges rongálást azonnal jelenti az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes vezetőnek.
Az iskola létesítményeinek használati rendje 19. A helyiségek és a berendezési tárgyak használat lehetőségei, korlátai 22.1.
22.2. 22.3. 22.4. 22.5. 22.6. 22.7. 22.8.
22.9. 22.10.
22.11.
22.12. 22.13. 22.14. 22.15.
22.16. 22.17. 22.18.
Az iskola helyiségei, berendezései az éves munkatervben meghatározott tanítási napokon 6 és 21 óra között, tanítás nélküli munkanapokon a munkarendhez igazodva használhatók. A tanulók az iskola helyiségeit, berendezéseit munkaszüneti napokon az igazgató engedélyével vehetik igénybe, tanári felügyelettel. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, gépei csak rendeltetésszerűen használhatók. A tantermeket az ajtón kifüggesztett beosztás szerint használhatják az osztályok. A tantermek kulcsát az első óra előtt a tanáriból kérhetik el a tanulók. A tanteremben elhelyezett televíziót, videót, írásvetítőt, egyéb szemléltető eszközt a diákok nem működtethetik. A nyelvi laborban és az informatikai kabinetben a diákok csak szaktanári felügyelettel tartózkodhatnak, a tanítási órákon kívül az informatikai kabinetet a terem előtt kihelyezett tájékoztató szerinti időpontokban vehetik igénybe. A tornateremben és a sportpályán – sportolás céljából – a diákok csak testnevelő tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A tornatermi leányöltözők kulcsát a tanulók a portáról vehetik fel a testnevelés óra előtt, majd az átöltözés után becsöngetéskor a szaktanár az öltözőt bezárja. A tornatermi és tanműhelyi foglalkozáshoz használt fiúöltöző kulcsát a portán kérik el a diákok, majd az átöltözés után a portán adják le. A kulcs felvételét és leadását a portán elhelyezett füzetbe aláírásukkal igazolják. A tanműhelyekben és a szabászati előkészítőben csak a szakoktató vagy szaktanár által felügyelt időben tartózkodhatnak a tanulók. A tanműhelyi öltözők kulcsait a diákok a portán kérik el, majd az átöltözés után a szakoktatóknak adják. A könyvtári szolgáltatások a könyvtári hirdetőn feltüntetett nyitvatartási időben vehetők igénybe. A tanórák közötti szünetek a folyosókon, az ebédlőben, a büfé előtt, az osztálytermekben, a mellékhelyiségekben illetve a nagyszünetet az iskola belső udvarán tölthetők. A folyosók ablakait a kereszthuzat és a balesetek elkerülése miatt még jó idő esetén is zárva kell tartani. Gyakorlati foglalkozáson csak a tanműhely számára kijelölt, zárt mellékhelyiséget használhatják a tanulók. Az elektromos hálózati főkapcsolókhoz nyúlni tilos!
22.19. Tanítási időn kívüli munkanapokon az iskola helyiségei, berendezései és eszközei szervezett keretek között, tanári felügyelettel vehetők igénybe. 22.20. A speciális termek – informatika kabinet, nyelvi labor, tornaterem, szabászati gyártáselőkészítő, gyakorlati tanműhely – használati rendje az adott tanterem vagy tanműhely ajtaján kifüggesztve található.
20. A tanulók által használt eszközök rendben tartásának szabályai 23.1. 23.2. 23.3. 23.4. 23.5.
23.6.
Az oktatás során használt eszközöket rendeltetésszerűen kell működtetni, kezelni. A használat során bekövetkezett meghibásodást a szakoktatóknak, szaktanároknak azonnal jelenteni kell. A tanulóknak tanműhelyi munka megkezdése előtt a gépeket, eszközöket elő kell készíteni A gyakorlati foglalkozások befejezésekor a munkahelyeken rendet kell rakni. A tanórák végén a tantermeket rendben kell elhagyni. Az adott tanteremben az utolsó óra végén a tanulóknak kell a székeket felrakni, a rajzbakokat összerakni, az ablakokat bezárni, a villany lekapcsolni. A tantermet a pedagógus zárja és a kulcsot a tanáriban helyezi el. A testnevelés óra végén a sportszereket, a rajz, a tervezési és tanműhelyi gyakorlat végén a használt eszközöket a pedagógusok által zárható szertárban vagy zárható szekrényben kell elhelyezni.
21. A taneszközökért vállalt felelősség szabályai 24.1. 24.2. 24.3.
24.4.
24.5. 24.6.
Az iskolai taneszközök bizonyított szándékos megrongálása anyagi felelősségre vonással jár, eltulajdonítása fegyelmi vétség. Az eszközök, gépek, berendezések meghibásodását, rongálódását, eltűnését a szaktanárnak, a szakoktatónak azonnal jelenteni kell. A könyvtárban elhelyezett és kikölcsönzött könyvek, videófilmek, kazetták, CD-k, DVD-k állagmegóvása a tanuló kötelessége. A kölcsönzött könyvtári informatikai adathordozókat az utolsó tanítási napig vissza kell hozni. A tanműhelyek rendjét, a tanműhelyekre vonatkozó munka- és balesetvédelmi előírások betartását, a gépek, berendezések használatát a beosztott szakoktatók felügyelik. A tartós tankönyveket rendeltetésszerű használat után a szóbeli szakképesítő vizsga napjáig vissza kell adni a könyvtárba. A tanuló köteles a tanár által rábízott taneszközöket rendeltetésszerűen használni, azok állapotát, működőképességét megóvni.
22. Személyi anyagi felelősség 25.1.
25.2.
25.3. 25.4.
A tanulók által az iskolába behozott értéktárgyakért (ékszer, pénz, mobiltelefon, elektronikai eszközök stb.) és egyéb személyes tárgyak elvesztéséért, eltűnéséért az iskola felelősséget nem vállal, kárigény az iskolával szemben nem támasztható. Az iskolába behozott értéktárgyakat a tanulók a testnevelési óra vagy a gyakorlati foglalkozás elején megőrzésre átadhatják a szaktanároknak, szakoktatóknak vagy az osztályfőnöknek. Fegyelmezetlenségből, szándékosságból, eltulajdonításból bekövetkező károkozás esetén a tanuló anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. Az iskolai könyvtár használata ingyenes, de az elveszett könyvek, CD-k, DVD-k, videókazetták értékét meg kell téríteni.
25.5. 25.6.
Az elvesztett tartós tankönyvek értékét a tanulónak meg kell téríteni. A tanulóra a rábízott eszközökért anyagi felelősséggel tartozik.
23. Az iskolába be nem hozható tiltott tárgyak 26.1. 26.2. 26.3.
A tanuláshoz nem feltétlen szükséges tárgyak az iskolába nem hozhatók. Az iskolába kábítószerféleséget, szeszes italokat, robbanószereket (petárdákat), másokra veszélyes tárgyakat behozni tilos. Mobiltelefonok, illetve egyéb személyes szórakoztató elektronikai eszközök használata a tanítási órákon és a gyakorlati foglalkozásokon tilos.
V. A foglalkozásokról való távolmaradás, késés 24. A mulasztások engedélyezésének rendje Az igazolt és igazolatlan hiányzások minimálisra csökkentésére azért törekszünk, mert mindenfajta távollét a következő tananyagrész megértését, a szakma elsajátítását és a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését veszélyezteti. 27.1. Indokolt esetben a szülő előzetesen, írásban (az ellenőrző könyvben) kérheti az osztályfőnöktől a hiányzás engedélyezését. Ez az engedély max. három – de nem összefüggő – napról szólhat. További hiányzások engedélyezését az igazgató előzetes írásos kérelem alapján bírálja el. Az elbíráláshoz kikéri az osztályfőnök (a szaktanárokkal egyeztetett) véleményét. 27.2. Előre nem látható ok miatti hiányzás esetén a szülőnek értesítenie kell az osztályfőnököt, vagy tájékoztatni az ügyeletes vezetőt a 333-8924-es telefonszámon. Az igazolást utólag – ilyenkor is írásban, az ellenőrző könyvben kérjük. 27.3. Óráról való távolmaradást az osztályfőnökkel kell egyeztetni. Az iskolából tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető engedhet el tanulót, az ellenőrző könyvbe való bejegyzéssel. Ha az ok rosszullét vagy betegség, akkor csak felnőtt kísérettel engedjük el tanulóinkat. (Az eltávozást a portán regisztrálják.)
25. A mulasztások igazolása 28.1. 28.2. 28.3. 28.4. 28.5.
Betegség esetén a hiányzás első napján értesíteni kell az iskolát (osztályfőnököt, szakoktatót, ügyeletes vezetőt). Az iskolába tanuló csak gyógyultan jöhet. Ennek igazolásaként az iskola elfogadja az orvosi igazoláson a szülő aláírását. Az orvosi igazolást az iskolába jövetel első napján kell az osztályfőnöknek átadni. Ha a tanuló hatósági intézkedés (vagy egyéb alapos ok) miatt hiányzik, és ezt igazolja, a távolléte igazolt hiányzásnak minősül. A tanulónak nem kell külön igazolni az iskola által szervezett, az iskolai ügyekben történő tanórai távol maradást, az egyeztetés az érintett pedagógusok feladata.
26. Késés a foglalkozásról 29.1.
29.2. 29.3.
Iskolánkban magasabb rendű szempont a tanóra védelme ezért, a tanulóknak a napi foglalkozások megkezdése előtt 10 perccel, a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt 15 perccel célszerű az iskolába megérkezniük. Késésnek minősül, ha tanuló az órakezdés után érkezik az órára. A becsengetés utáni órai késéseket a naplóban vagy külön füzetben a szaktanár regisztrálja, majd az osztályfőnök összesíti. Az összesített késések igazolatlan órát, órákat eredményezhetnek. (A késés percei elméleten 45 perc, gyakorlaton 60 perc után 1 igazolatlan óraként regisztrálandók.) A késés mértékének megállapításakor az iskolai óra a mérvadó.
27. Igazolatlan mulasztás következményei (R. 20.§) 30.1. 30.2.
30.3.
30.4. 30.5.
Ha a tanuló a távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. Az iskola a tanköteles korú tanuló első igazolatlan mulasztásakor és akkor, ha a nem tanköteles korú tanuló mulasztása a 10 órát eléri, értesíti a szülőt. Ha az igazolatlan órák száma eléri a hatot, az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetésben részesíti a tanulót. Minden további igazolatlan hiányzás a következő tantestületi, illetve igazgatói büntetésfokozatot vonja maga után: a) osztályfőnöki intő b) osztályfőnöki megrovás c) igazgatói figyelmeztető d) igazgatói intő e) nevelőtestületi elmarasztalás f) iskolai fegyelmi bizottság fegyelmi tárgyalása nyomán (a szülő jelenlétében): (1) igazgatói megrovás (2) igazgatói szigorú megrovás (3) áthelyezés másik osztályba, iskolába (4) eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú tanuló esetében) (5) kizárás az iskolából (nem tanköteles korú tanuló esetében) Nem tanköteles korú tanuló tanulóviszonya 30 igazolatlan óra után automatikusan megszűnik. (R. 28.§ (2)) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: az általános műveltségi szakaszban (9-10. évfolyam) a 250 tanítási órát (Ktv. 8.§ (1) c), a szakképzési évfolyamokon az elméleti és gyakorlati órák 20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem értékelhető – a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (Osztályozó vizsga csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.)
30.6.
30.7.
30.8.
30.9.
30.10.
30.11.
30.12.
30.13.
30.14.
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, s emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga bizottság előtt zajlik. A tanulót a szorgalmi időszak befejezésekor tájékoztatjuk a vizsga anyagáról és időpontjáról, s ezt a tájékoztatót a szülőnek is megküldjük. A szaktanárok a nyári szünetben egy konzultációs napot is kijelölnek. Az osztályozó vizsga a szakképző évfolyamon az egész tanév tananyagát tartalmazza. A 9-10. évfolyamon osztályozó vizsga esetén a négy alaptantárgyból (magyar, matematika, történelem, fizika) kötelező vizsgát tenni, a többi tantárgy osztályzata megajánlható. Amennyiben az így megajánlott jegyek bármelyikét a tanuló nem fogadja el, akkor az adott tantárgyból osztályozó vizsgát tesz. Ha a tanuló a tanév végén nem osztályozható, illetve kettőnél több tantárgyból sikertelen osztályozó vizsgát tesz, vagy az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol marad – tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja vagy folytatni köteles. A nyári gyakorlatról akár egyetlen óra igazolatlan hiányzás után a tanuló tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. Ha az igazolt hiányzás a nyári gyakorlat óraszámának 10%-át meghaladja, az iskola pótlási lehetőséget biztosít a tanulónak. A 9-10. évfolyamon a szakmai alapozó gyakorlatból elégtelen év végi osztályzattal minősített vagy osztályozó vizsgára kötelezett tanulók a javítóvizsga előtt 15-18 órás intenzív felzárkóztató oktatáson vehet részt, melynek időpontját a tanév végén jelöljük ki és erről a szülőt írásban tájékoztatjuk. Az iskola összes évfolyamán a testnevelés tantárgyból osztályozó vizsgára kötelezett vagy elégtelen év végi osztályzattal minősített tanulók 15 órás egyénre szabott, tanári irányítású edzésprogramon vehetnek részt osztályozó- vagy javítóvizsga előtt. Azok a tanulók, akik a 10. osztályt olyan iskolánkban végezték, ahol könnyűipari szakmai alapozást nem tanultak és női-, férfiruha-készítő vagy kötőipari konfekciós-fehérneműs szakképesítésben tanulnak tovább, részt vehetnek egy 3 napos intenzív felzárkóztató képzésen, melynek időpontjáról a beiratkozáskor kapnak felvilágosítást. A hiányzás miatti elmaradások pótlását a szaktanárokkal kell megbeszélni, a hiányzó dolgozatokat pótolni kell.
VI. Tanulói tevékenység értékelése 28. A számonkérés formái 31.1. 31.2.
Szóbeli felelet: kérdés – felelet, önálló előadás, levezetés, táblai rajz, szerkesztés Írásbeli felelet a) Ideje szerint: röpdolgozat, dolgozat, témazáró-dolgozat, versenyfeladatlap, házidolgozat
31.3.
b) Formája szerint: kérdés – felelet, teszt, leíró jellegű feladat, rajzos jellegű feladat, számításos feladat, szerkesztéses feladat Gyakorlati feladat végrehajtása (a tanulók által önállóan készített, komplex tudást igénylő feladatok elvégzése) a) termékek, kisalkatrészek, ruhadarabok elkészítése b) szabásminták elkészítése c) rajzok, tervek elkészítése d) anyagvizsgálatok elvégzése, dokumentálása e) gyűjtemények, dokumentációk készítése f) kiállítások, bemutatók létrehozása g) szakmai gyakorlatból félévi és év végi szintfelmérés: önálló munkavégzés meghatározott munkadarabon
31.4.
Az otthoni feladatok végrehajtása: a) gyakorló feladatok elvégzése b) gyűjtemények, dokumentációk készítése c) rajzok, tervek elkészítése d) szabásminták elkészítése e) egyéb önálló munkák f) munkafüzet kitöltése g) számítógéppel kivitelezett megoldások
31.5.
h) könyvtár és Internet használat lehetőségét tartalmazó megoldások A szóbeli és írásbeli számonkérés módjai: a) Röpdolgozat 10-15 perces, kisebb tananyagrészt magába foglaló rajzos-írásos önálló munka, az előző órán tanult anyag számonkérése. Minden órán iratható, előzetes bejelentés nélkül. b) Dolgozat 45 perces, átfogó anyagrészt záró rajzos-írásos önálló munka, előző órán való bejelentéssel. c) Témazáródolgozat 45 perces (szakrajzból 90 perces is lehet), több kisebb vagy nagyobb anyagrészt foglal magában. Előzetes ismétléssel, összefoglalással, rendszerezéssel, előzetesen (2 tanítási órával előbb) bejelentve. d) Versenyfeladatlap 60-120 perces, tantárgyi, szakmai versenyeken induló tanulóink tudásának mérésére szolgáló egy vagy több évfolyam tananyagát magába foglaló feladatlap.
29. Értékelés, osztályozás 32.1. 32.2. 32.3. 32.4.
32.5.
32.6.
A tanulói munka értékelése a szaktanár, a szakoktató feladata. Egy félévben egy-egy tanulónak minimum annyi érdemjegyének kell lennie, amennyi az adott tárgy heti óraszáma +1. A szaktanár a félévi osztályzat meghatározásakor a féléves, az év végi osztályzat kialakításakor a tanuló egész éves munkáját veszi figyelembe. A félévben vagy az egész évben mutatott elégtelen tanulmányi teljesítmény nem javítható néhány érdemjeggyel sem félévkor, sem év végén. A tantárgyi versenyekre való felkészülést, illetve az ott elért eredményeket tantárgyi érdemjeggyel is lehet minősíteni, ez a tanuló éves teljesítményébe beszámítható. Nem megengedett segédeszközök (pl. jegyzetek, könyvek, elektronikus eszközök stb.) használata a feladat végrehajtásának felfüggesztését vonja maga után. Következménye a hiányos dolgozat értékelése, vagy a dolgozat ismételt megíratása lehet.
32.7.
32.8. 32.9. 32.10.
32.11.
32.12. 32.13.
32.14. 32.15.
A szakmai gyakorlaton a tanulók munkájának értékelési alapja az általuk készített munkadarab minősége és az elkészítési idő meghatározásával számított teljesítmény. Szakmai gyakorlaton a javíthatatlan hiba miatti selejt munkadarabra csak elégtelen érdemjegy adható. Szakrajz tantárgyból a házi feladat elkészítését feladatcsoportonként, illetve témakörönként mindenkor érdemjeggyel is értékeli a szaktanár. A tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom osztályzatát – a szakoktatók, a szaktanárok és az osztály diákközösségének egyetértésével, véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök állapítja meg és az osztályozó értekezleten a nevelőtestület hagyja jóvá. Nem lehet a magatartása példás annak a tanulónak, akinek az adott félévben igazolatlan órája van. A 10 óra feletti igazolatlan mulasztás esetén a magatartás csak rossz minősítésű lehet. Két igazolatlan órát meghaladó hiányzás miatt a magatartás osztályzat az adott félévben közepes is lehet. Az I. félévi magatartás és szorgalom osztályzatok a II. félévben javíthatók. Az érettségire épülő képzésekben résztvevő tanulók magatartását és szorgalmát nem osztályzatokkal minősítjük, hanem az osztályfőnök félévente személyre szóló értékelést ad. Az osztályfőnökök félévente egyszer az ellenőrző könyvben szövegesen is értékelik a tanulók teljesítményét. A tanév elején benyújtott tantárgyi felmentés kérelméről az igazgató dönt az alábbiak figyelembevételével: a) Szakképzés esetén a központi program előírásai alapján
32.16. 32.17. 32.18. 32.19.
b) Idegen nyelvnél a szakértői vélemény alapján Testnevelés tantárgyból részleges és teljes felmentést az iskolaorvos adhat a szakorvosi vélemény alapján. A gyógytestnevelésen résztvevők osztályzata a testnevelés tantárgy osztályzatának minősül. Az érettségire épülő és a ruházati kereskedő képzések testnevelés óráinak értékelése nem érdemjeggyel, hanem aláírással történik. Fakultáció értékelése: a) Idegen nyelvi fakultáció (13-14. évfolyam) A tanév folyamán négy nyelvi teszt megírása kötelező. A fakultáción való sikeres részvétel feltétele minimum 3 nyelvi teszt megírása. A tanár félévkor és év végén aláírásával igazolja a részvételt. Az év végi bizonyítvány megjegyzés rovatába az alábbi záradék kerül: ”Angol nyelvi fakultáción részt vett.” Ha a ténylegesen megtartott órák 30%-ánál többet hiányzik a tanuló, akkor félévkor/év végén az osztályozó vizsgák keretében pótló nyelvi vizsgát kell tennie. A sikeres vizsga feltétele félévkor 50%-os, év végén 65%-os teljesítmény.
b) Tantárgyi fakultációk (11-12. évfolyam) A tanév folyamán négy teszt megírása kötelező. A fakultáción való sikeres részvétel feltétele minimum 3 teszt megírása. A tanár félévkor és év végén aláírásával igazolja a részvételt. Az év végi bizonyítvány megjegyzés rovatába az alábbi záradék kerül: ”………… fakultáción részt vett.” Ha a ténylegesen megtartott órák 30%-ánál többet hiányzik a tanuló, akkor félévkor/év végén az osztályozó vizsgák keretében pótló vizsgát kell tennie. A sikeres vizsga feltétele félévkor 50%-os, év végén 65%-os teljesítmény.
30. Osztályozó- javítóvizsga 33.1.
33.2.
33.3.
Nem osztályozható év végén a tanuló, ha egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja 9-10. évfolyamon a 250 tanítási órát, a szakképző évfolyamon az elméleti vagy a gyakorlati órák 20%-át. A nevelőtestület engedélyezheti az ilyen tanuló esetében, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (Az osztályozó vizsga csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.) A 9-10. évfolyam osztályozó vizsgája esetén a 4 alaptantárgyból (történelem, magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika) kötelező vizsgát tenni, a többi tantárgy érdemjegye megajánlható. Amennyiben az így megajánlott jegyek bármelyikét a tanuló nem fogadja el, akkor a tanuló az adott tantárgyból is osztályozó vizsgát tesz. a) Az osztályozó vizsga bizottság előtt zajlik. b) A tanulót a nyári szünet megkezdése előtt tájékoztatjuk a vizsga anyagáról, s ezt a szülőnek is megküldjük.
33.4.
33.5.
33.6.
33.7.
c) A szaktanárok a nyári szünetben egy konzultációs napot is kijelölnek. Eredményes osztályozóvizsga után a tanulmányok folytathatók a magasabb évfolyamon. Eredménytelenség esetén a tantárgyankénti bukások számától függően vagy javítóvizsgára vagy évismétlésre kötelezhető a tanuló. Elégtelen tanév végi bizonyítvány esetén a tanulók az elégtelen tantárgyakból javítóvizsgát tehetnek. Sikeres javítóvizsga esetén a tanulmányok a magasabb évfolyamon folytathatók, elégtelenség esetén a tanévet meg kell ismételni. Három vagy annál több tantárgy elégtelen osztályzata esetén a tanulónak tanévet kell ismételni. Az iskola a tanítási év utolsó napján megszünteti annak a nem tanköteles tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette. A 9-10. évfolyamon a szakmai alapozó gyakorlatból elégtelen év végi osztályzattal minősített vagy osztályozóvizsgára kötelezett tanuló a javítóvizsga előtt 15-18 órás intenzív felzárkóztató foglalkozáson vehet részt, melynek időpontját a tanév végén jelöljük ki és erről a szülőt írásban tájékoztatjuk.
33.8.
33.9.
Az iskola összes évfolyamán a testnevelés tantárgyból osztályozó vizsgára kötelezett vagy elégtelen év végi osztályzattal minősített tanulók 15 órás egyénre szabott tanári irányítású edzésprogramon vehetnek részt az osztályozó- vagy javítóvizsga előtt. Azok a tanulók, akik a 10. osztályt olyan iskolában végezték, ahol könnyűipari szakmai alapozást nem tanultak, és női-, férfiruha-készítő vagy kötőipari konfekciós-fehérneműs szakképzésre iratkoztak be, részt vehetnek egy 3 napos intenzív felzárkóztató képzésen, melynek időpontjáról a beiratkozáskor kapnak felvilágosítást.
31. Dicséret, jutalmazás 34.1.
34.2. 34.3. 34.4. 34.5.
Az iskolai követelmények maradéktalan teljesítése dicsérettel jár, a dicséretnek fokozatai vannak. Az írásos dicséretek a magatartás osztályzatba beszámíthatók. A kiemelkedő tantárgyi munkát értékelő dicséretek bekerülnek a bizonyítványba és a tanulók jutalomban részesülnek. A tanév végén a sem igazoltan, sem igazolatlanul nem hiányzó tanulók a példás magatartási osztályzat mellett külön jutalomban is részesülnek. A jeles és kitűnő bizonyítványért a tanulók igazgatói dicséretben és jutalomban részesülnek. Az iskolai közösségi munkában aktívan résztvevő tanulók a tanév végén igazgatói dicséretben és jutalomban részesülnek.
32. Fegyelmező intézkedések 35.1. 35.2.
Aki a Házirendben foglalt kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező büntetésben részesül. A fegyelmező intézkedések büntetés fokozatai: a) szakoktatói, szaktanári figyelmeztető b) szakoktatói, szaktanári intő c) osztályfőnöki figyelmeztető d) osztályfőnöki intő e) osztályfőnöki megrovás f) igazgatói figyelmeztető g) igazgatói intő h) nevelőtestületi elmarasztalás i) iskolai fegyelmi bizottság fegyelmi tárgyalása nyomán (a szülő jelenlétében): (1) igazgatói megrovás (2) igazgatói szigorú megrovás (3) áthelyezés másik osztályba, iskolába (4) eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú tanuló esetében) (5) kizárás az iskolából (nem tanköteles korú tanuló esetében)
35.3.
(Ha a szülő a fegyelmi tárgyalás második kijelölt időpontján sem jelenik meg, akkor a fegyelmi tárgyalás a szülő jelenléte nélkül is lefolytatható.) Az előzőekben felsorolt fokozatok egymásra épülnek, de az eset súlyosságától függően fokozati ugrás is lehetséges. Az ellenőrző könyvbe bejegyzett egymásra épülő írásos büntetések hatálya a tanév végén szűnik meg.
33. Anyagi kártérítési felelősség 36.1.
36.2.
Az iskola helyiségeiben, berendezéseiben, taneszközeiben a tanuló által bizonyítottan szándékosan okozott kárért, az eszközök bizonyított eltűnéséért a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője) anyagi kártérítésre kötelezhető. (Ktv. 76.§ (2), Ptk 339356.§ és a R. 33.) A kártérítési eljárást az igazgató kezdeményezi a Ktv. 77.§ (2) alapján.
VII. Tanulói magatartás 34. Magatartás az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken 37.1.
37.2.
37.3.
37.4.
37.5.
Az iskolai magatartás alapja, hogy iskolánk minden tanulója az iskola vezetői, tanárai, felnőtt dolgozói, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, amely az eredményes együttműködés záloga. /Alk. 8.§, 54.§, Ktv. 19.§ (7)/ A kultúrált viselkedést és beszédstílust, a gondozott, ápolt megjelenést várjuk el mindenkitől. (Iskolai ünnepélyeken az előírt ünnepi öltözetben kell részt venni. Fiúknak: fehér ing és sötét nadrág, lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya vagy nadrág. Az iskolai rendezvényeken és az iskolai szervezésű iskolán kívüli programokon a Házirend vonatkozó előírásai és a közösségek által megbeszélt előírások érvényesek. Tanulói jogviszony alapján az iskolán kívüli rendhagyó magaviseletről az iskolát értesítik, egyes esetekben az iskola pedagógusaitól szakvéleményt kérnek. Azok a tanulók, akik magatartásukkal sértik mások tanuláshoz való jogának gyakorlását - a szaktanár belátása és felelősségvállalása alapján – ideiglenesen, korlátozottan kizárhatók az óráról addig, amíg nem képesek részt venni az órai munkában. A kizárt tanuló a tanterem előtti folyosószakaszon várakozik, amíg vissza nem térhet.
35. Súlyosan elítélendő tanulói magatartás 38.1.
Iskolánkban súlyosan elítélendő magatartásnak számít: a) Mindennemű fizikai és lelki durvaság, erőszak, agresszió, trágárság. b) Mások egészségét veszélyeztető magatartás. c) A tanulói kötelességek vétkes és folyamatos megszegése. d) Eltulajdonítás, szándékos rongálás.
38.2.
e) Hamisítás, mindennemű hamis szándék. Az ilyen esetek ellen azonnali fegyelmi lépéseket kezdeményez az iskola a nevelőtestület, a szülők és a gyermekvédelem bevonásával. (Ktv. 10.§ (2), (3)/
36. Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Fegyelmi vétség elkövetése esetén a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. 39.1. Az egyeztető eljárás célja: a) A kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
39.2.
Az egyeztető eljárás rendje: b) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. c) A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta. d) A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. e) A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. f) Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi bizottság felfüggeszti. g) Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. h) Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza.
Az egyeztető eljárást az iskola nevelési igazgatóhelyettese vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz a sértett, a kötelességszegő, az érintett kiskorúak szülei, az Iskolaszék elnöke, a DÖK elnöke, a DÖK segítő tanár, a gyermekvédelmi felelős. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül.
37. Egészségkárosító tevékenységek iskolai korlátozása 40.1.
40.2.
40.3.
Egészségügyi szempontok miatt a Közoktatási törvény rendelkezései alapján az iskola valamennyi tanulójának az iskolában (természetesen a mellékhelyiségekben is!), valamint az iskolán kívül, az iskola környezetében, az iskola által szervezett programokon a dohányzás szigorúan tilos! /R. 6.§ (9), (10). A nemdohányzók egészségének és jogainak védelmében az iskolaépületen belüli illegális dohányzást az ügyeletes tanárnak azonnal jelenteni kell. A dohányzási tilalom megszegői az alábbi fegyelmi felelősségre vonásban részesülnek: a) Osztályfőnöki intő (első alkalom)
b) Igazgatói figyelmeztető (második alkalom)
40.4. 40.5. 40.6.
40.7.
40.8. 40.9.
c) Igazgatói intő és vele egyidejűleg tűzrendészeti feljelentés (harmadik alkalom) (Kiskorú tanuló esetén a tűzrendészeti eljárást a hatóság a szülővel szemben indítja meg.) A 18. életévüket betöltött tanulók a dohányzási tilalom alól felmentést kérhetnek. Az osztályfőnök által ellenjegyzett kérelem alapján a max. egy tanévre szóló írásos igazgatói engedély az ellenőrző könyvbe kerül. Az engedéllyel rendelkező tanulók az udvari teraszon, a számukra kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak. A dohányzóhely rendjéért, tisztaságáért a dohányzó tanulók felelősséggel tartoznak. (Az udvari terasz kijárati ajtaja a fűtési időszakon túl sem lehet nyitva.) A dohányzóhelyen tanuló csak ellenőrző könyvben igazolt engedéllyel tartózkodhat. (A tanári ügyelet a rendeltetésszerű használatot folyamatosan ellenőrzi.) A „csak levegőző” tanulók a belső udvart használhatják. (lásd Házirend 19/1. pont) Az engedélyezett dohányzás kizárólag a foglalkozási szünetek időtartama alatt érvényes. (lásd csengetési rend) „Visszaélés a kábítószerrel”, „kóros szenvedélykeltés”, drog- és szeszes italok fogyasztása az iskolában, az iskolai rendezvények alatt tilos! A kábítószeres vagy ittas állapotban lévő tanulót a tanulóközösség védelmében az iskolából kitiltjuk./R. 6.§ (9), Ktv. 12.§ d, Btk. 1978. év IV. törv.
VIII. Az ellenőrző könyv használata 38. Az ellenőrző könyv érvényesítése, használata 41.1. 41.2.
41.3.
41.4. 41.5.
41.6. 41.7.
Az ellenőrző könyv fontos személyi okmány, amit minden tanítási napon köteles a tanuló magával hozni. Az ellenőrző könyv az iskola és a szülő (ill. tanuló) folyamatos kapcsolattartásának eszköze, melyben a tanárok és a szülő (gondviselő) rendszeresen tájékoztatják egymást. Az ellenőrző szeptember 15-i történő hitelesítéséhez (az iskolai bélyegzővel való érvényesítéshez) a személyi adatok kitöltése mellett egy igazolványkép szükséges. Az ellenőrző könyv küllemét, állagát egész évben meg kell őrizni. Elvesztése, megrongálása, adatainak javítása, hamisítása fegyelmi vétség. Az érdemjegyeknek az ellenőrző könyvbe történő beírása a tanuló feladata. Az érdemjegyeket és egyéb értesítéseket a szaktanárokkal és a szülőkkel alá kell íratni. Az ellenőrző könyv hiánya, illetve „otthon felejtése” nem mentesít az abba történő bejegyzéstől, csak késlelteti azt. Az ellenőrző könyv átadásának megtagadása magatartási vétség. Ha a tanuló az ellenőrző könyvét kérésre nem adja át a pedagógusnak, akkor gátolja őt a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésében. Az ebből adódó információkéslekedésért a tanuló a felelős.
41.8.
A tanév elején kapott ellenőrző könyv ingyenes. A hanyag kezelés miatt használhatatlanná vált vagy elvesztett ellenőrző könyv: a) első cseréje / pótlása:
100,- Ft
b) minden további csere /pótlás: 41.9.
500,- Ft
A fenti összegeket az iskola pénztárába kell befizetni. Az utolsó tanítási napon (szakképző évfolyamokon a nyári gyakorlat végén) az ellenőrző könyvet az osztályfőnöknek (szakoktatónak) le kell adni.
IX. Szociális és normatív kedvezmények, juttatások, térítési díjak, tandíjak 39. Tanulói juttatások, segélyek 42.1.
42.2.
A gyakorlati képzés ideje alatt tisztálkodási eszköz (szappan), munkaruha (köpeny) illeti meg a tanulót. A munkaruha a kihordási idő letelte után a tanuló tulajdonába kerül. Az összefüggő nyári szakmai gyakorlat időtartamára díjazás jár (4/2002.(II.26.) OM rendelet), amelynek mértéke a mindenkori minimálbér jogszabályban meghatározott százalékos értékének a napokra eső részarányos összege.
40. Tandíj, térítési díj 43.1.
43.2.
Az állami költségvetés egy tanuló tanítására fordított hozzájárulásának összegét (normatíva) az éves költségvetési törvény határozza meg. (210.000,- Ft/tanuló/2005.) Térítési díjat kell fizetni: a) A szakképzési évfolyamokon a tanulmányi kötelezettségek nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor. A térítési díj tanévenként az egy tanulóra jutó költségvetési normatíva 25%-a.
43.3.
b) Az igénybe vett iskolai étkezés után a tanulónak térítési díjat kell fizetnie. Az étkeztetési térítési díjról az iskolafenntartó rendeletben határoz, annak összegéről a beiratkozáskor adunk tájékoztatást. Az étkezési díjat a tárgyhónapot megelőző héten kell a gazdasági irodában befizetni. Tandíjat kell fizetni: a) A szakképzési évfolyamokon az évfolyam 3. és további alkalommal történő megismétlésekor. b) A második szakképzésre való felkészüléskor. Az éves tandíj mértéke megegyezik az állami költségvetés egy tanulóra eső normatív hozzájárulás összegével. c) A tandíj mértéke a félévi és év végi tanulmányi eredmény alapján csökken: (1) 3,0 tanulmányi átlag felett 10%-kal (2) 3,5 tanulmányi átlag felett 20%-kal (3) 4,5 tanulmányi átlag felett 30%-kal d) Az éves tandíj három részletben fizethető, tanévkezdéskor 50%, a félév megkezdésének napja előtt 25%, a háromnegyed év kezdetének napjáig 25%. e) A tanulói jogviszony megszűnése esetén a befizetett éves tandíj részarányosan kerül visszafizetésre. f) A közoktatási törvény 114.§. (2) bekezdése szerint a hátrányos helyzetű tanulók számára továbbra is ingyenes a második
szakképzettség megszerzése. Az ilyen tartalmú kérvényeket az iskola igazgatójához kell benyújtani.
43.4. 43.5.
g) A második szakképzés utáni szakmai vizsga, pótlóvizsga, javítóvizsga esetén. A vizsgadíjak összege azonos az egy főre eső vizsgáztatás költségeivel, melyet a vizsgára jelentkezéskor kell az iskola pénztárába befizetni. A tandíjat fizető tanuló nem jogosult a tankönyvtámogatás és az étkezési hozzájárulás igénybevételére, így ezekért teljes összeget kell fizetnie. A tanulói jogviszony – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék esetén is megszűntethető.
41. Tankönyvellátás rendje, tankönyvtámogatás (2001. XXXVII. Tv. A tankönyvpiac rendjéről) 44.1.
44.2.
Az iskola a beiratkozás napján (9., 11., 13.), illetve a tanévzáró alkalmával (10., 12., 14. évf.) tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tankönyvtámogatás összegét a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben határozzák meg. A tankönyveket ingyenesen kapja meg a nappali rendszerű oktatásban résztvevő minden tanuló, aki: a) Tartósan beteg b) Sajátos nevelési igényű c) Három vagy többgyermekes családban él d) Egyedülálló szülő által nevelt e) Nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult f) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül
44.3.
44.4.
A jogosultság megszerzéséhez az igazolásokat be kell szerezni és a tankönyv-vásár napján bemutatni. A 2. pontban nem részletezett esetekben a tankönyvtámogatás összege nevelőtestületi döntés alapján – a Szülői Szervezettel való egyetértésben – évfolyamonként egységes. (Az egyes évfolyamok tankönyvcsomag értékének arányában). A tankönyvkölcsönzés szabályozása a) A tartós tankönyv az iskola tulajdonába, azaz az iskolai könyvtár állományába kerül. A könyvtár közzé teszi azoknak a tartós tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket a tanulók kikölcsönözhetnek. b) A tartós tankönyveket az iskola ingyenesen a tanulók rendelkezésére bocsátja – szülői kérésre és osztályfőnöki javaslatra - azzal a kötelezettséggel, hogy azt megfelelő, jó állapotban kötelesek visszaszolgáltatni a tanulmányaik befejezésével a tanév végén. c) A könyvtár a tartós tankönyveket a leltári nyilvántartás jellege szerint időlegesen és egyedi vagy összesített formában tartja
nyilván. (Csoportos állományba-vétel, összesített kiadási nyilvántartás) d) A tartós tankönyv elvesztésével, használhatatlanná tételével okozott kárért a tanuló 100%-os kártérítési kötelezettséggel tartozik. e) A tartós tankönyv átvételét a tanuló aláírásával igazolja, és egyben tájékoztatást kap a tankönyv beszerzési áráról.
44.5.
f) Az iskolai könyvtár állományában lévő tartós tankönyvekből – a tankönyv elhasználtságától függően – évente selejtezés történik, melyről jegyzőkönyv készül. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei a) A tartós tankönyvek év közben vagy év végén a beszerzési áron megvásárolhatók.
42. Étkezés, az étkezéssel összefüggő kedvezmények 45.1.
45.2.
A tanulónak joga, hogy a család anyagi helyzetétől függően, kérésére kedvezményes vagy ingyenes étkeztetésben részesüljön. A helyi önkormányzat rendeletben határozza meg a fizetendő térítési díj mértékének csökkentésére és elengedésére vonatkozó eseteket. A kérelmek benyújtásának menete: a) Kedvezményes étkeztetéshez (50%-os térítés): A szülő kitölti az iskolától kapott nyilatkozatot, melyben igazolja, hogy 3-nál több gyermeket nevel, vagy a család rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. b) Kedvezményes vagy ingyenes étkeztetéshez: A szülő az önkormányzattól beszerzett formanyomtatványhoz támogató értékelést kér az osztályfőnöktől. A nyomtatvány kitöltése és beadása után az önkormányzat elbírálja a kérelmet.
43. A tanulók által létrehozott termékek tulajdonjoga 46.1.
46.2.
46.3.
46.4.
A kötelező tanítási órák keretében a tanulók által készített „termékek” az iskola tulajdonába kerülnek, kivéve azokat a saját méretre készített egyedi tanműhelyi termékeket, amelyek készítésére a tanuló szakoktatói engedélyt kapott. Amennyiben az iskola a tanulók által készített termékek tulajdonjogát átruházza (értékesíti), akkor a nyereség terhére a tanulót (a teljesítményének arányában) díjazásban részesíti. A termékérték nyereségének meghatározásakor az önköltségszámítás szabályait kell alkalmazni. A tanulók által „hozott anyagból” készített termékek tulajdonjoga a tanulót illeti. (Saját részre történő termék-előállítást a szakoktatóval előzetesen engedélyeztetni kell!) A tanórán kívüli tevékenységek során (pl. szakkörökön) létrehozott termékek tulajdonjogát előzetesen a szakkörvezetővel kell egyeztetni.
X. A tanulókat védő, óvó szabályok
44. Gyermek- és ifjúságvédelem 47.1.
47.2.
Iskolánkban önálló gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, akinek munkájából adódóan jelentős szerepe és feladata van az egészségmegőrzésben, a felvilágosító munkában. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden nap szünetben és tanítás után felkereshető az irodájában tanácsadás, segítségnyújtás (iskolai és családi ügyekben), iskolánk kívüli ügyintézés, gyermek- és családvédelmi szervezetekkel való egyeztetés ügyében.
45. A rendszeres egészségügyi ellátás formái 48.1.
48.2.
48.3.
Iskolánkban minden szerdán iskolaorvos és védőnő (egészségügyi asszisztens) végzi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését, tervezett időpontokban (ezek: pályaalkalmassági, szakorvoshoz irányítás, felmentések, felvilágosítás). Az iskolaorvos a szünetekben eseti vizsgálatokra, tanácsadásra is felkereshető. Új tanulóink – iskolánkban szervezett – ingyenes egészségügyialkalmassági vizsgálaton vesznek részt (kiskorúak a szülő v. szülők részvételével), melynek időpontjáról értesítést küldünk. A tanuló esetleges rosszulléte, betegsége esetén, ha szükséges, a beteget elkülönítjük társaitól, a szülőt értesítjük.
46. Baleset esetén teendő intézkedések 49.1. 49.2.
49.3. 49.4.
49.5.
49.6.
49.7.
Az iskola összes tanulóját az állam biztosítja. Minden tantárgy keretében oktatjuk tanulóinknak a biztonságuk és testi épségük megóvásával kapcsolatos ismereteket, szabályokat és viselkedési formákat. Az első osztályfőnöki órákon munkavédelmi tájékoztatót tartanak az osztályfőnökök, melyet az osztálynaplóba is bevezetnek. Munka- és tűzvédelmi oktatásban – tájékoztatásban részesülnek tanulóink testnevelési és sportfoglalkozások előtt, a gyakorlati foglalkozásokon, iskolán kívüli iskolai szervezésű programok előtt (pl. osztálykirándulás) és ha új oktatási környezetbe kerülnek. Az iskola a szakmai gyakorlati idejére minden tanulónak munkaköpenyt biztosít és előírja a váltócipő használatát a tanműhelyben. A nyári gyakorlat ideje alatt tanulóinknak védőitalt biztosítunk. Környezet- és munkavédelem órákon a szakképesítésekhez előírt szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelően készítjük fel a tanulókat a speciális ismeretek alkalmazására. Az iskolában történő bármilyen tanulóbaleset kapcsán (Ktv. 121.§ (1).) azonnal értesíteni kell az iskola valamely felnőtt dolgozóját, aki segít az intézkedésben. (Az intézkedés alapja: 11/1994. MKM rendelet 2. melléklet)
XI. A szülők tájékoztatásának rendje, a kapcsolattartás formái 47. Személyes vagy telefonon történő kapcsolattartás
50.1. 50.2. 50.3.
50.4. 50.5. 50.6. 50.7.
A „Nyílt napok” keretében, amelyet minden tanév novemberében rendezünk meg, szülők és leendő diákok látogathatnak iskolánkba. Részt veszünk a pályaválasztási börzéken. A beiratkozás és a tanév végén írásos, részletes tájékoztatást adunk (tankönyvek, azok várható árai, tankönyv-vásár, ebédbefizetés időpontja, beszerzendő iskolai eszközök stb.). Minden évben legalább 2 alkalommal tartunk szülői értekezletet, melynek konkrét időpontját az osztályfőnökök az ellenőrzőben jelzik. Évfolyamszintű szülői értekezletet évente egyszer tartunk a kezdő és a végzős évfolyamokon. A tanulók iskolai munkáját érintő ügyekben a szülőt telefonon is megkeressük, vagy hivatalos levélben értesítjük. Az iskola minden pedagógusa – telefonon történő egyeztetést követően – felkereshető az iskolában.
48. Ellenőrző könyv Az ellenőrző könyvbe beírt érdemjegyeket és a szülőnek szóló egyéb iskolai értesítéseket a szülőnek láttamoznia kell. Az osztályfőnökök félévente egyszer az ellenőrző könyvben szövegesen értékelik a tanulók teljesítményét.
49. Szülői Szervezet működése Az iskolai Szülői Szervezet tagjai meghívást kapnak az iskolai rendezvényekre és az éves munkaterven kívül félévente az iskola tájékoztatót is küld. /Ktv. 59.§, 60.§, R. 30/A
XII. Iskolánk hagyományos rendezvényei 1. A közösségfejlesztés színtereként iskolánk a nemzeti ünnepeink és az OM rendeletben meghatározott iskolai megemlékezéseken túl hagyományos rendezvényeket is szervez. 2. A rendezvények éves rendjét és a megemlékezések szintjét az iskolai munkatervben rögzítjük a nevelőtestület és a DÖK együttműködése és javaslatai alapján. Tanévnyitó ünnepély
Szeptember október 6. Október
október 23. Gólyaavató
November December
Vers- és prózamondó verseny Közismereti tantárgyi, szakmai versenyek Télapó, karácsonyi ajándékozó ünnepségek
Január
Helyesírási verseny
Február
Megemlékezés a kommunizmus üldözöttjeiről
Szalagtűző Ünnepség Március
Március 15.
Április
Megemlékezés a holokauszt áldozatairól Ballagás
Május
Diákönkormányzati nap
Június
Tanévzáró ünnepség
XIII. Jogorvoslat rendje (KT. 83.§) 50. Az elbírálást megindító kérelem 53.1.
53.2. 53.3. 53.4.
53.5. 53.6.
Az iskola döntése vagy intézkedése ellen a tanuló (fiatalkorú tanuló esetén a szülővel együtt) a tudomására jutástól 15 napon belül eljárást megindító kérelemmel élhet. Az eljárási kérelmet írásban az elsőfokú döntési jogkör gyakorlójának – az iskola igazgatójának – kell benyújtani. Az írásban beadott kérelmekre az intézmény vezetője 30 napon belül érdemi választ ad, illetve határozatot hoz. A tanuló magatartásával, szorgalmával, valamint a tanulmányok értékelésével és minősítésével kapcsolatban eljárást megindító kérelem nem adható be, kivéve, ha az nem az iskola Pedagógiai Programjának megfelelően született. Felülbírálati kérelem egyéni sérelemre, törvényességi kérelem jogszabálysértésre hivatkozással nyújtható be. A felülvizsgálati kérelmet a nevelőtestületből álló 3 tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság javaslatára: a) A kérelem elutasítható b) A döntés megsemmisíthető c) A döntéshozó új döntés meghozatalára utasítható d) A döntés elmulasztója döntéshozatalra szólítható fel
XIV. A Házirend nyilvánossága (KT. 40.§ (7-8), VHR 8.§ (2), KTV 14.§ (1) 51. Tájékoztatás rendje 54.1.
54.2.
54.3.
A Házirend előírásai nyilvánosak. A tanulók (szülők) beiratkozásakor a Házirend egy példányát megkapják. A Házirendben történt érdemi változása esetén a tanulók és a szülők a változásokról értesítést kapnak. A Házirend megismerése és előírásainak értelmezése, egyénileg, valamint osztályfőnöki órákon zajlik. A Házirend rendelkezéseit az osztályfőnököknek minden tanév elején meg kell beszélniük a tanulókkal. A Házirend megismerése az új tanulók számára kiemelten fontos. A Házirendről minden érintett - előre egyeztetett időpontban - további tájékoztatást kérhet az osztályfőnöktől, illetve az iskola vezetőitől.
54.4. 54.5.
A Házirend hozzáférhető az iskola könyvtárában (nyitvatartási időben) minden iskolahasználó számára. Az iskola alapdokumentumai (Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Pedagógiai Program) betekintésre az iskolatitkárságon állnak rendelkezésre.
52. A Házirend felülvizsgálata, módosítása 55.1. 55.2.
55.3.
55.4.
A Házirend érvényesítésének figyelemmel kísérése különösen az iskolavezetőség és a DÖK feladata. A Házirend módosítását a jogszabályi rendelkezések változásai teszik szükségessé. A változtatás igényét az iskola igazgatójánál (írásban) az alábbiak kezdeményezhetik: a) Iskolafenntartó b) Tantestület c) Diákönkormányzat d) A tanulók nagyobb csoportja e) Szülői Szervezet A Házirendet – lehetőleg – tanév közben nem módosítjuk, ezért a következő tanévre szóló módosítási javaslatokat (a jogi eljárás viszonylag hosszú átfutási ideje miatt) minden tanév áprilisának végéig kell benyújtani. A Házirend módosításával kapcsolatos eljárási rend megegyezik a Házirend megalkotásának törvényi rendjével.
53. Zárórendelkezések 56.1. 56.2.
56.3.
A Házirend személyi hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottakra. A Házirend területi hatálya azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola pedagógusai ellátják a tanulók felügyeletét. A Házirend az iskola területére illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvények területére érvényes. A Házirend hatályba lépése: a Házirend …………………….n a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Házirend hatályba lépésével érvényét veszti a 2008. május 15-étől érvényben lévő előző Házirend.
Hivatkozási helyek: A Házirend készítése során felhasznált jogszabályok: Az 1993. évi LXXIX. törvény – a közoktatásról Az 1993. évi LXXVI. törvény – a szakképzésről A 11/1994. (VI.(.) MKM rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet – nemzeti alaptanterv kiadásáról A 15/1994. (III.24.) OM rendelet – a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről
A 2001. évi XXXVII. törvény – a tankönyvpiac rendjéről A 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az 1997. évi XXXI. Törvény – a gyermekvédelemről A 73/1996. (XII.20.) Főv. Kgy. Rendelet – a fővárosi oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításáról Az 5/1997. (II.14.) Főv. Kgy. Rendelet – a fővárosi oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról
A Házirend szorosan kapcsolódik az alábbi iskolai szabályzatokhoz: Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Intézményi Minőségirányítási Program Budapest, 2013. április 3. Szabados Attila igazgató
