ALFÖLDY JENÔ–BAKOS ISTVÁN–HÁMORI PÉTER–KISS GY. CSABA
„HAZA, A MAGASBAN” MAGYAR NEMZETISMERET I. A KÜLHONI MAGYAR DIÁKOKNAK
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
„MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN”
Németül írta meg országismertetô könyvét Csaplovics János, melyben a fenti mondatot olvashatjuk a régi Magyarországról. A tudós író személyében is képviselte ezt az örökséget. 1829-ben szélesebb közönséghez kívánt szólni, ezért írt németül. Magyarországot tartotta hazájának, de szlovák származását sem tagadta meg. Valóban, az 1918 elôtti ország, a Magyar Királyság a „népek hazája” volt, ahol az évszázadok alatt természetes formái alakultak ki a különbözô nyelvek, felekezetek és vallások együttélésének. Szent István Imre herceghez intézett Intelmeiben figyelmeztetett arra, hogy gyönge az egynyelvû ország. Bizonyára mást jelentett ez a megállapítás elsô királyunk idején, mint késôbb, ám a kivételes tarkaság és sokszínûség körülményei között századokon keresztül intett a kölcsönös türelemre. A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe érkezve nem teljesen lakatlan vidéket találtak. A hegyvidék és a síkság határain, a folyóvölgyekben a szlovákok ôsei, a Dunántúl délnyugati részén pedig délszláv szórványok éltek, de feltehetôleg megérték a magyarok bejövetelét az avarok és besenyôk kisebb csoportjai is. A középkorban fokozatosan érkeznek a betelepülôk Magyarországra, részint a királyok tudatos telepítései, részint pedig folyamatos bevándorlás eredményeképpen. Így
A Mátyás-graduáléban (1480-as évek) a korabeli Magyarország gazdagságát jelképezô tájat és tárgyakat (szôlôprés, korsók, méhkaptárak, kenyér, megmûvelt kertek, földek stb.) látunk
6
ELKÉPZELÉSEK A MAGYARSÁG HUN–SZKÍTA EREDETÉRÔL
Hosszú évszázadokon keresztül a magyarok azonosságtudatának meghatározója a hun–magyar eredetmítosz volt, amelyet a középkor historikusai és uralkodói is vallottak. IV. László udvari papja, Kézai Simon 1283 táján írott Magyar Krónikája Attilával kezdôdik. Arany János Csaba-trilógiája és az abban található Rege a csodaszarvasról címû énekvers is hûen tükrözi a hun–magyar legendát. Olvassátok el az irodalom fejezetben található verset! Királyaink és krónikásaink a rettegett hun uralkodót, Attilát tekintették a magyarok ôsatyjának, aki a sztyeppéken élô lovas nomád népeket katonai egységbe szervezve az 5. században meghódította az Uráltól egészen a Rajnáig esô területet. Attila a monda szerint csodás körülmények között jutott Isten kardjának birtokába, s vált a hatalmas hun nép világhódító uralkodójává.
Hunor és Magor, a két dalia ûzi a Csodaszarvast. László Gyula festménye
13
Legutóbb Hideo Matsumoto japán genetikus publikációi keltettek meglepetést, amelyben az egész világra kiterjedô génmarkervizsgálatainak eredményeit közölte. Kimutatta, hogy egyes humángenetikai jegyek egyrészt a japánok, a koreaiak, az ainuk, a tibetiek, a tunguzok, jakutok, eszkimók; másrészt az ujgurok, indiánok, irániak és távolabbról a szardíniaiak és a magyarok között jelentôsebb mértékben kimutathatók, míg más népeknél nem vagy csak alig találhatók meg. Sokak szerint e tény ôsi kapcsolatokra, genetikai rokonságra utal. Voltak, akik a rejtélyes eredetû etruszkokkal, a keltákkal, az ôslatinokkal, a szkítákkal, a szanszkritokkal, mások – valószerûbben – a törökökkel, az irániakkal, a kaukázusi népekkel vélték felfedezni a rokonságot, de akadtak, akik – szabadon idézve – „a zsidókkal keresték atyafiságunk”. (Ady Endre: A szétszóródás elôtt, 1914.) Legelfogadhatóbbnak közülük László Gyula nézetét tartjuk, aki a feltárt leletanyagok, a temetkezési szokások és az edényeken, ékszereken megtalálható griffesindás díszítômotívumok alapján a késô-avarokat korai magyarokként azonosította. Véleménye szerint ôk az elsô, már magyarnak tekinthetô honfoglalók a Kárpát-medencében, akik a késôbb ideérkezô Árpád népével együtt a 10. században államalapító nemzetté váltak. A földrajzi tájhoz és a békésebb társadalmi környezethez idomulva az elômagyar (vagy késô-avar) törzsek élete fokozatosan átalakult. Az idônkénti hadjáratok, a lovas nomád életmód helyett egyre többen a pásztorkodó-földmûves életmódot választották, letelepedtek. A gyorsan felszedhetô jurták helyébe a félig földbe rejtett kemencés házak léptek, s a lovakat a teherbíróbb ökrök váltották föl. Íj és kard helyett faekét, ásót, kapát használtak, földjeiken búzát, rozsot, árpát, kölest, lencsét és más növényeket termesztettek. Sámánjaik helyett egyre inkább a keresztény papok tanítását és szavát követték.
Rovásfelirat az erdélyi Énlaka unitárius templomának kazettás mennyezetén. Jobbról balra kell olvasni: „Egy az Isten”. A székely rovásírás tankönyvét 1598-ban állították össze. A rovásírásos ábécét Forrai Sándor munkája alapján közöljük
18
Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a Hortobágyon c. festménye (1903) a szilaj, ôsmagyar világ hangulatát tükrözi
AZ URALTÓL – HUNGÁRIÁIG A finnugor eredetet a kiegyezés után – fôként nyelvészek képviselték. A 18. század végéig a hun–magyar rokonságtudattal együtt meghatározó volt a híres zsoltárfordító, Szenczi Molnár Albert véleménye, aki 1610-ben kifejtette, hogy Európában „rokontalan nyelv” a magyar. Az oktatást, az írásbeliséget, az egyházi és a hivatali életet uraló latin nyelvet a 18. századtól a nemzeti nyelvek kezdték minden téren fölváltani. Nyelvtankönyvek és szótárak készítése során egyre többen kutatták a nyelvek eredetét, rokonságát. Sajnovics János jezsuita szerzetes 1770-ben megjelentette a magyar és lapp szavakat rokonító, összehasonlító munkáját, Gyarmathy Sámuel pedig a finnugor nyelvek (finn, észt, lapp, komi/zürjén, mari/cseremisz, hanti/osztják, manysi/vogul stb.) közös vonásait kimutató vizsgálatait. A finnugor eredetet valló tudósok szerint a magyarok elôdeit is magában foglaló Urál-vidéki finnugor ôsnép a Volga és a Káma folyók erdôs-ligetes tájain békés, gyûjtögetô halász-vadász életmódot folytatott évezredeken keresztül. Idônként odébb ûzték, vándorlásra késztették ôket délrôl és keletrôl azok a harcos, pusztai nomád vándorló törzsek, akik közé a hunok és avarok is tartoztak. A szomszédos bolgár-török, türk, alán és más sztyeppei népekkel tartós kapcsolatot építettek ki. Az évszázadok népi érintkezése és keveredése során a békés erdei halász-vadászok és a harcos nomád pásztorok ivadékaiból – Kr. e. 500–Kr. u. 300 között – elôbb a finnpermi, majd az ugor rokon népekbôl kiválva – alakult ki az a közös nyelvet beszélô magyar törzsközösség, amely a mai Baskíria tájékán létrehozta Magna Hungariát. 19
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK
„Rossz szomszédság – török átok” – tartja a régi szólás. A Kárpát-medencében eltöltött ezeregyszáz esztendô alatt a magyarság igazán megtapasztalhatta e szólásnak a keserves igazságát, csakúgy mint szomszédai. Persze, túlzás volna minden szomszédságunkat „rossznak” mondani. A hosszú évszázadok alatt Közép-Európa múltjában ott vannak, együtt, a történelmi tragédiák és a fölemelô sikerek. A dicsôségek, az építô korszakok és az elnyomás századai. Ami a szomszédságot illeti, Szent István államalapítása óta gyakran került Magyarország köztes helyzetbe, két nagyhatalmi erôközpont közé. Élvezhettük ennek a helyzetnek az elônyeit, de pusztító hátrányait is tapasztalhattuk. Úgy mondhatjuk, ez a külsô szomszédság övezete volt. Elsô királyunk idejében a fokozatosan szétváló nyugati és keleti kereszténység, Róma és Bizánc volt a két pólus. A hatalmi befolyást tekintve pedig a Német-római Birodalom és Bizánc. Úgy is lehet jellemezni Magyarország helyzetét: Nyugat és Kelet között. Bizonyos értelemben határvidéken voltunk a középkori államalapítástól, a kereszténység fölvételétôl kezdve: a nyugati világ, a „latin glóbusz” keleti határvidékén. Nyugat-Európa, ha úgy tetszik, a Nyugat határa a Magyar Királyság keleti határával egyezett meg. Így lett Magyarország – csakúgy, mint Lengyelország – századokon keresztül a kereszténység pajzsa és védôfala, antemurale christianitatis.
Völkertafel Stájerországból a 18. század elejérôl, amelyen a különbözô európai népek fôbb jellemzôit ábrázolták. Jellegzetes ruháikban mutatták be a spanyol, francia, olasz, német, angol, sváb, lengyel, magyar, orosz és török/görög nép képviselôit
21
Erdélyi táj. Csíkdelne határa
Dunántúli táj a Mecsek környékén
A magyar nép történelme során négy – természetföldrajzilag is eltérô – nagy tájegységet alakított ki és nevezett meg a Kárpát-medencében. A központi helyen lévô fôváros felôl a Duna folyásirányában nézve – jobbra terül el a Kisalföldet és a Csallóközt is magában foglaló Dunántúl, balra pedig a Duna–Tisza közét is magában foglaló Nagy-Alföld. A két nagy tájegységet a Duna választja el egymástól. A Duna és a Tisza folyóktól északra terül el a hegy-völgyes Felföld (Felvidék), melynek északkeleti részét Kárpátaljának is nevezik. Az Alföldet délkeletrôl határoló hegyeken, erdôkön túl terül el Erdély. Az ötödik nagy tájegység a Dunántúltól délre, az Alföldtôl délnyugatra fekvô egykori Délvidék magyarlakta területeit részben a Dunántúl (Muraköz, Baranyai-háromszög), de fôként az Alföld (Bácska, Bánság) részeként tárgyaljuk. Most tekintsük át a térkép segítségével a Kárpát-medence természeti adottságait! 29
A KÁRPÁT-MEDENCE HEGYEI I. A Kárpátok hegyláncait kristályos kôzetek, mészkôszirtek, vulkáni eredetû hegységek alkotják, amelyek a földtörténet különbözô korszakaiban keletkeztek. Az egész hegykoszorút annak külsô határán végigfutó, különbözô üledékekbôl (homokkô, márga stb.) álló kôzetanyag, az úgynevezett flisvonulat forrasztja össze egységes hegységkeretté. A Kárpátokat négy részre oszthatjuk, az Északnyugati-, az Északkeleti-, a Keleti- és a Déli-Kárpátokra. Az Északnyugati-Kárpátok a Dévényi-szorostól a Zborói-hágóig nyúló hegykoszorú, a Kárpátok legszélesebb kiterjedésû területe. Itt található a Kárpátok legmagasabb hegysége, a Magas-Tátra (Gerlachfalvi-csúcs 2655 m), a Fátra és az Alacsony-Tátra. A vulkáni vonulat tagja a Mátra (Kékes, 1014 m) és a Börzsöny, illetve az aszúboráról híres Tokajihegy is. A Magas-Tátra ormai
Az Északkeleti-Kárpátoknak a Zborói-hágótól a Borsai-hágóig nyúló keskenyebb hegykoszorúját a folyók (az Ung, a Latorca) völgyeikkel felszabdalták. Nevezetes része a Vihorlát vulkáni hegysora és a Vereckei-hágó (841 m). E régiót – a Tiszahát síkvidékével együtt – ma Kárpátaljának nevezzük. A Kárpátok látványa Verecke környékén
A Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsai-hágótól a Törcsvári-szorosig terjed. Magában foglalja a Háromszéki-, a Gyergyói- és Csíki-havasokat, valamint a székelyek szent hegyét, a Hargitát. Itt találjuk Maros forrásvidékét, a Torjai-büdösbarlangot, a Szent Anna-tavat, a Békás-szorost.
A Szent Anna-tó a Keleti Kárpátokban
30
A Margit-sziget madártávlatból. Baloldalt a Királyi Vár látható
Lakitelek. Tôserdô a Holt-Tiszával
A 20. század utolsó évtizedeiben – a mértéktelen és tervszerûtlen erdôirtások következtében – újabb pusztító árvizek sújtották a Tiszahát, az ezredfordulón pedig a Rétköz és a Bereg vidékének településeit és lakóit. A Tiszának sok mellékfolyója van. A folyók zöme keletrôl, Erdély felôl érkezik. Erdély felôl fut a Tiszába a Petôfi által megverselt Túr, az Ady említette Kraszna, a Szamos, a Berettyó, a Körös, a Temes és az egész Erdélyen áthaladó Maros, melynek hatalmas víztömege Szegednél ömlik a Tiszába.
A Maros völgye Ratosnya környékén, Erdélyben
33
Európa-szerte magyar csodaként emlegették a 19. század végén a képen látható Kincsem versenylovat (szül.: 1874), amely 54 futását 54 gyôzelemmel fejezte be. Hat ország tizenkét lóversenypályán veretlen maradt a Tápióbicskén tenyésztett angol telivér, amelynek sok-sok utóda ma is versenyez.
A híres Pick szalámi alapanyagát az ôsi magyar mangallica sertés adja
Magyar szürkemarha-csorda a híres kilenclyukú hídnál a Hortobágyon. (A szabad ég alatt tartott állatokat évszázadokon át lábon hajtották a hajdúk Nyugat-Európa állatvásáraira, mészárszékeire.)
• Mangalicasertés: régi magyar tenyésztésû zsírsertés, amelynek többféle színváltozata van. Kiveszôben van, bár egyes különleges hústermékek és sonkák csak mangalicából készíthetôk. Egyik típusa az Alföldön egykor népszerû szalontai sertés. • Jellegzetes baromfifajtáink a magyar sárga, a magyar fehér és a magyar kendermagos tyúk, az erdélyi kopasznyakú tyúk, a fodros tollú lúd, és van 25 magyar tenyésztésû galambfajtánk is. • A nemzetközi szövetség hivatalosan kilenc magyar eredetû kutyafajtát tart számon. Közülük legismertebbek: a komondor, a kuvasz, a magyar vizsla, a puli, a pumi, a magyar agár és az erdélyi kopó. 39
TARTALOM
MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar ôstörténetrôl (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Isten kardja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Attila fiai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csörsz árka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Uraltól–Hungáriáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6 11 13 14 15 17 19
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
21
A KÁRPÁT-MEDENCE, A MAGYAROK HAZÁJA (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kárpát-medence rövid leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kárpát-medence hegyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26 28 30 31 36
MAGYAR TÖRTÉNELEM A HONFOGLALÁSTÓL AZ ÖNKÉNYURALOMIG (H. P.) . . . . . . . . . . 1. „Árpád jöve magyar néppel” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. „A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket” . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az államalapító Szent István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A Szent lovagkirály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A középkori Magyarország elsô fénykora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Magyarország pusztulása és a második országalapítás . . . . . . . . . . . . . 7. Szentekkel ékes Pannónia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Az utolsó aranyágacska . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Az Árpádok utódai: Anjouk a magyar trónon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Zsigmond, a diplomata uralkodó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. A törökverô Hunyadi János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. A magyar középkor utolsó nagy uralkodója: Hunyadi Mátyás . . . . . . 13. A Jagellók kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. Az egységes magyar állam bukása: Mohács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A három részre szakadt Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. A hitújítás Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
40 40 43 44 46 48 51 52 54 55 58 60 62 65 67 69 72
194
17. A tizenötéves háború és a Bocskai-felkelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. Erdély aranykora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. A királyi Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20. Katolikus megújulás és ellenreformáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. A török kiûzése és az új ország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. A Rákóczi-szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23. Királynô a magyar trónon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24. A „kalapos király” és a napóleoni háborúk kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. A reformok kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26. „Száz vasutat, ezeret!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27. Forradalom Pesten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28. A szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
75 78 79 82 83 86 89 91 93 95 98 101
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE (A. J.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jövevényszavaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsô összefüggô magyar nyelvû írásos emlékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Reformáció és ellenreformáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Reneszánsz és barokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felvilágosodás és nyelvújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Reformkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalmi nyelvünk megszilárdulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Névtelen és híres nyelvmûvelôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
105 106 109 110 111 111 112 113 113
MAGYAR IRODALOM (A. J.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népmese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar népdalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdô nincsen zöld ág nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hej, halászok, halászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Weöres Sándor gyermekdalaiból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szán megy el az ablakod alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Haragosi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Suttog a fenyves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Két vers a kuruc korból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csinom Palkó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöld erdô harmatát… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kölcsey Ferenc: Himnusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vörösmarty Mihály: Szózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Petôfi Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . János vitéz (részletek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A négyökrös szekér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti dal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Arany János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Toldi (részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
114 115 116 116 118 119 119 120 120 121 121 122 123 125 127 127 131 133 135 135 195
Családi kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rege a csodaszarvasról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gárdonyi Géza: Egri csillagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ady Endre: Szent Margit legendája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . József Attila: Perc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Versek az édesanyához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Petôfi Sándor: Füstbement terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . József Attila: Mama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dalok karácsonyra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szent karácsony éjszakáján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csanádi Imre: Karácsony fája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . József Attila: Betlehemi királyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ajánlott olvasmányok és filmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
139 142 145 150 151 152 153 153 154 155 156 156 157 157 158
ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS KÜLHONI MAGYAROK (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ki a magyar? Mi a magyar? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiskáté a magyaroknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kik s ki népei vagyunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hányan voltunk, hányan lettünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honfitársak és nemzettársak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határon túli magyarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar szórványok, szigetek, tömbök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
159 159 160 161 162 164 165 167 169
A MAGYAR MÛVÉSZET PANTEONJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar mûvészet – építészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar képzômûvészet – festôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar képzômûvészet – szobrászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar filmmûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar zenemûvészet és folklór . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Híres magyar zenemûvészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar sportról az olimpiák tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
171 171 176 183 185 188 198 192
Tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
194
196
TARTALOM
Mi a magyar? (K. Gy. Cs.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzetrôl és a nemzetjellemrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti jelképek világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar címer és a nemzeti színek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti ünnepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti jelképversek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarság jelképvilágáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A történelmi panteon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földrajz, néprajz, honismeret (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Alföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alföld tájai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alföld népe és települései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alföld nevezetességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alföld hitélete, híres szülöttei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Dunántúl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kisalföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alpokalja vagy Ôrvidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Dunántúli-dombság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mecsek és környéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mezôföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Dunántúli-középhegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Budapest és környéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Balaton és környéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Felföld vagy Felvidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Felföld nép- és tájtörténete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Palócföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kárpátalja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Északi-középhegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdély tájai és népe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdély történelmi nevezetességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdély egyházai és híres magyar szülöttei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdély magyar népcsoportjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pillantás a Székelyföldre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A csángók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar történelem a kiegyezéstôl a 3. ezredfordulóig (H. P.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Önkény és kiegyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A dualizmus kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az ezredévtôl a világháborúig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A világ lángba borul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Forrongó Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
212
6. A trianoni béke és az ország talpra állása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Felemelkedés – de milyen áron? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A második világégés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Demokráciától a diktatúráig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. A diktatúra évei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Amikor a világ Magyarországra figyelt… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Terror és restauráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Az új demokrácia születésének elsô évtizede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar nyelvismeret (A. J.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszéd és írás; hangok és betûk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar ábécé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi különbözteti meg a magyar nyelvet a többi nyelvtôl? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyelvünk és a költôi formák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Köznyelv és nyelvjárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar nyelv helye a földkerekségen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar irodalom 2. (A. J.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Janus Pannonius: Pannonia dicsérete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Balassi Bálint: Egy katonaének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csokonai Vitéz Mihály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Reményhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Petôfi Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szeptember végén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy gondolat bánt engemet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jókai Mór: A kôszívû ember fiai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vörösmarty Mihály: A vén cigány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Arany János: A walesi bárdok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mikszáth Kálmán: A néhai bárány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ady Endre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szent Margit legendája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A föl-földobott kô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utálatos, szerelmes nációm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Füst Milán: A magyarokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . József Attila: Bukj föl az árból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnóti Miklós: Nem tudhatom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ki viszi át a szerelmet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tûz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A külhoni magyar diaszpóra (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyugati és tengerentúli magyarság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyarok a déli féltekén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afrika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztrália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dél-Amerika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amerikai Egyesült Államok (USA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kanada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ázsia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Izrael . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugat-Európa magyarsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európai magyar szervezetek és fórumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
213
Magyar iskola – Magyar Panteon (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar iskolaügy régen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar Panteon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „marslakók” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti intézmények (B. I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar intézmények külföldön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. Magyar nagykövetségek és fôkonzulátusok címlistája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A Magyar Köztársaságnak nemzetközi szervezetek mellett mûködô állandó képviseletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. Külföldi magyar kulturális intézetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
214