HATÁROZAT január 17-ig ENGEDÉLYEZEM

D DEEBBR RE EC CE EN NM MEEG GY YE EII J JO OG GÚ ÚV VÁÁR RO OS SÖ ÖNNK KO OR RM MÁ ÁN NY YZZA AT TJ JEEG GY YZZŐ ŐJJE E Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Igazgatási Osztály VÁLLALKOZÁSI CSOPORT

 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 11. (52) 517-700  (52) 517-832 Ügyiratszám: 195.712/2/2011. Ügyintéző: Varga Viktória

Tárgy: Debrecen külterület 0147/1, 0150/1, 0150/2, 0151, 27101/2, helyrajzi számú ingatlanok területén történő évenkénti kaszálás kérése tárgyában természetvédelmi hatósági engedélyezés

HATÁROZAT A PANNON-SORFA Kft. - ügyvezető: Mészáros József - 4031 Debrecen, Postakert u. 18.sz. alatti székhelyű gazdasági társaság (továbbiakban: kérelmező) részére a Debrecen külterület 0147/1, 0150/1, 0150/2, 0151 hrsz.-ú számú, illetve Debrecen belterület 27101/2, helyrajzi számú helyi jelentőségű védett ingatlanok területén a legeltetést – minden év október 31. és április 23. napja között – és a kaszálást minden év június 15. napjától mint I. fokú természetvédelmi hatóság 2016. január 17-ig ENGEDÉLYEZEM az alábbi feltételekkel: •

• • • • • • • • • • • • •

Tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Védett természeti területen b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Minden olyan tevékenység (növényzet égetése, homokfal bontásával fészkek rombolása, stb.), amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után. A területek 2011. október 31. és 2012. április 23. között legeltethetők, az év többi napján a legeltetéshez külön engedély nem szükséges. A legelők magas állatsűrűségű - 0,5 állategység/ha, vagy magasabb marhával vagy lóval legeltethetők. Liba és sertés legeltetése a védett gyepeken nem végezhető. A gyepterület túllegeltetése tilos. Kiegészítő takarmányozás a gyepeken nem végezhetők. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat. A védett gyepeken trágya, vagy más anyagok depózása, hígtrágya kihelyezés, műtrágyázás és egyéb vegyszerhasználat nem végezhető.

1

• • • •

• • • • • •

A gyepek védett, vagy fokozottan védett növények által benépesített foltjain a legeltetés időbeli korlátozására is sor kerülhet a virágzás és termésérés idejére. A kaszáló terület a teljes terület negyede lehet, a kaszált terület évenkénti váltogatása ajánlott. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során láncfüggönyös vadriasztó lánc használata kötelező. A kaszálás befejezése után a bálázást követően a bálákat 20 napon belül el kell szállítani. A kaszálón bálakötöző zsinór nem maradhat. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos. A gazdálkodás során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos, ezért gépjárrnűvel gyepen közlekedni nem szabad! A munkagép által okozható „talaj összevágás” elkerülése érdekében a kaszálást száraz ~ talajviszonyok mellett szabad elvégezni. Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságának. Az engedélyben szereplő területek bérbeadása, a legeltetés és a kaszálási .tevékenység külső vállalkozókkal történő kivitelezése esetén az engedélyes köteles a bérlők, `vállalkozók számára e határozat másolati példányát átadni, vagy őket jelen határozat előírásairól tájékoztatni és a tájékoztatás megtörténtét dokumentálni.

Az engedélyes köteles betartani és betartatni a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére. A természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében - fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Az engedély nem mentesíti a kérelmezőt a tevékenység végzéséhez szükséges egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól. Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy • az e határozatban foglalt feltételek megsértése, maradéktalan be nem tartása esetén, valamint a helyreállítási kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmulasztása, nem megfelelő minőségű teljesítése esetén, eljárási bírság szabható ki, melynek legkisebb összege esetenként 5.000,-Ft legmagasabb összege természetes személy esetén 500.000,- Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig 1.000.000,- Ft. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható, • természetvédelmi érdekből, eseti jelleggel további korlátozást írhat elő hatóságom, illetve a kaszálás végzését időlegesen felfüggesztheti, • a vonatkozó hatályos jogszabályok és a jelen természetvédelmi hatósági határozatban foglaltak be nem tartása az eljárási bírságon túl a közigazgatási anyagi jogszabályokban megállapított további bírság kiszabását, illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget vonhat maga után. Az eljárási bírság megfizetése nem mentesíti a szabályok megsértőjét az egyéb jogkövetkezmények alól, 2

• •

amennyiben a kaszálás során a természet védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat, továbbá a jelen hatósági határozatban foglalt előírásokat megszegve kárt okozna, az engedélyes köteles azt megtéríteni a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, a fentieken túl természetvédelmi bírság megfizetésére is kötelezhetem, ami a természetvédelmi alapbírságból vagy - meghatározott esetekben - az alapbírság és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószám szorzatával kiszámított bírságösszegből áll, melynek mértéke megkezdett hektáronként 500.000,- Ft.(ötszázezer forint).

E határozat ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatalhoz (Debrecen, Piac u. 54.) címzett, de hivatalunk Igazgatási Osztályához (Debrecen, Kálvin tér 11.) benyújtott fellebbezésnek van helye, melyet 10.000,- Ft illetékbélyeggel kell ellátni. A fellebbezés elektronikus úton nem terjeszthető elő, a fellebbezés illetéke elektronikus úton nem róható le. INDOKOLÁS A kérelmező a Debrecen külterület 0147/1, 0150/1, 0150/2, 0151 hrsz.-ú, illetve Debrecen belterület 27101/2, hrsz.-ú helyi jelentőségű védett ingatlanok területén történő legeltetés és a kaszálás tárgyában kérelemmel fordult hatóságomhoz. A kérelem vizsgálata során megállapítottam, hogy a 0147/1, 0150/1, 0150/2, 0151, 27101/2 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 24/2006. (VIII. 14.) számú rendelete (továbbiakban: helyi rendelet) 1. számú mellékletének, Természetvédelmi területek c. II. Külterület 2.) pontja alatt szerepelnek az alábbiak szerint: „Debrecen-Józsa Tócóvölgyi Természetvédelmi terület Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1992. (X. 5.) Kr. sz. rendelet Terület: 128,3773 ha NATURA 2000 terület (a józsai legelő rész) Védettség indoka: a tájhatáron (Hajdúság és Nyírség) fekvő természetes vízfolyás és az azt kísérő rétek és erdők máig fennmaradt tájképi és természeti értékeinek, és az ott élő növény és állatvilág megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának és természetes viszonyainak (vízhez kötődő és egyéb társulások, a patak természetes nyomvonala, stb.), értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a patak és a környező gyep és erdőterületek területi épségének fenntartása.” Helyrajzi számok: 27101/2 (gyep) legelő 70147/1 (gyep) legelő 70150/1 (gyep) legelő 70150/2 (gyep) legelő 70151 (gyep) legelő

Megállapítottam továbbá, hogy a fentiekben említett helyrajzi számokon nyilvántartott helyi jelentőségű védett ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben is szerepelnek az alábbiak szerint: „6.22. Tócó-völgy (HUHN20122) 6.22.1. Debrecen 0132/37, 0132/38, 0132/39, 0132/40, 0132/41, 0132/42, 0132/43, 0134, 0135/33, 0135/34b, 0135/35b, 0135/36b, 0135/37b, 0135/38b, 0135/39b, 0135/41b, 0135/42b, 0135/43b, 0135/44b, 0135/45b, 0135/46b, 0135/51b, 0135/53b, 0135/54b, 0147/1, 0148, 0149, 0150/1, 0150/2, 0151, 0152/3, 0152/4, 0152/15, 0152/16, 0152/17,

3

0153/1b, 0153/2b, 0153/3b, 0153/4b, 0153/5b, 0155, 27091/5, 27100, 27101/1, 27101/2, 27101/5, 27102/73, 27907/2, 27962, 27985, 27986/4, 27986/18, 27986/19, 27986/26, 27986/47, 27986/48, 27986/54, 27986/55, 27986/57, 27986/58, 27986/17b, 27986/17d”.

Tárgyi ügyben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) továbbiakban: HNPI - ,mint a fenti területek természetvédelmi kezelője az alábbi szakvéleményt adta: „A Debrecen 0147/1, 150/1, 150/2, 151, 27101/2 hrsz.-ú földterületek a Tócó-völgy különleges természetmegőrzési terület ( 14/2010. 8V.11.) KvVM rendelet) részét képezik. A rendelkezésre álló adatok alapján a területen pompás kosbor (Orchis laxifora ssp. elegans), kései pitypang (Taraxacum serotinum), öldöklő aszat (Cirsium furiens), ürge (Spermophilus citellus), nyugati földikutya (Spalax leucodon), ugarcsiga (Helix lutestens) fajainak egyedei fordulnak elő. Egyidejűleg, a terület természetvédelmi kezelőjeként az alábbi ügyféli nyilatkozatot teszem. A területen magas állatsűrűségű -0,5 állategység/ha, vagy magasabb- marhával vagy lóval történő legeltetést tartom elfogadhatónak. A kaszálóterület a teljes terület negyede lehet, a kaszált terület évenkénti váltogatása ajánlott.”

A HNPI a Debrecen-Józsa Tócó-völgy Természetvédelmi területén lévő földterületeket érintő kaszálás vonatkozásában kiadott korábbi állásfoglalásában az alábbi szempont figyelembevételével határozta meg a kaszálás megkezdésének időpontját:

„A gyepterületek kaszálása egy olyan természetbarát kezelési mód, ami alapvetően a legeltetést helyettesíti, mivel az állatállományok drasztikus lecsökkenése miatt legeltetésre a legtöbb helyen és esetben ma már nincs lehetőség. A gyepterületek kaszálása általánosságban szükséges és kívánatos. Természetvédelmi területen, a természetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében ez csak akkor célravezető, ha évente legfeljebb egyszer történik meg — az eddigi szakmai tapasztalatok alapján — június 15. utáni időszakban, amikorra már a kétszikű növények többsége is elhullatta virágzás után a magjait, valamint az esetlegesen ott fészkelő, költő madarak és egyéb, a növényzetben élő gerinces és gerinctelen állatok utódai is felnövekedtek. Évente kétszeri kaszálás csak jó vízellátottságú területeken vagy főként csapadékosabb években fogadható el, míg háromszori kaszálás — a mi éghajlati viszonyaink között — semmiképpen sem, mivel akkor egyetlen élőlénycsoportnak sincs esélye arra, hogy magokat érleljen, utódokat neveljen, stb.”

A Debrecen külterület 0147/1, 0150/1, 0150/2, 0151 hrsz.-ú, illetve Debrecen belterület 27101/2, hrsz.-ú helyi jelentőségű védett ingatlanok tulajdoni lapjainak ingatlannyilvántartási adatai bejegyzése szerint az ingatlanok tulajdonosa - 1/1 tulajdoni hányadban – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Debrecen, Piac u. 20.) - továbbiakban: önkormányzat -. Az önkormányzat és a kérelmező 2011. január 17. napján a rendelkező részben említett ingatlanok vonatkozásában 5 év meghatározott időtartamra szóló Termőföld Haszonbérleti Szerződést kötött. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz. A tevékenység engedélyezése során a rendelkező részben adott feltételeimet a Tvt. 8.§, 17.§, 31.§, 42.§,valamint 43.§-a, valamint a helyi rendeletben foglaltak alapján írtam elő. A további korlátozások a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet előírásaira figyelemmel kerültek megállapításra, mely szerint: Korm. rend. 3. § (1) „A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. (2) Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. (3) A gyepterület túllegeltetése tilos. (4) A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. (5) Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.

4

4. § (1) A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. (2) A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. (3) Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. (4) A Natura 2000 gyepterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki: a) a nád irtásához, valamint b) az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez. (5) Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. 5. § (1) A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. (2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (3) A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. § (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. (4) Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.”

A rendelet 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a Natura 2000 gyepterület egyben védett természeti terület is, úgy az e rendeletben foglaltakat a védett természeti területekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell alkalmazni. A rendelkező részben előírtak betartásával a védett, illetve európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű gyepek kaszálással és legeltetéssel történő hasznosítása a természetvédelmi célokkal összeegyeztethető, ezért a HNPI által kiadott szakvéleményben foglaltakra is figyelemmel az ingatlanok területén történő kaszálást és legeltetést engedélyeztem. Az ügyintézési határidő lejártának a napja: 2012. február 04. Hatásköröm és illetékességem jogszabályi alapja: - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdés i) pontja: 38. § (1) „Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;”

- A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a 38. § (6) bekezdése: 15. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban a kettő együtt: jegyző) jár el a Tvt. 26. § (1)-(2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 33. § (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, 37. § (1)-(4) bekezdésében, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként. 38. § (6) E rendelet 15. §-ában és 16. § (3) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a főjegyző - jár el.

- Helyi rendelet 4. számú melléklete

IV. Egyéb előírások Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon eljáró szerv Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzője.

A fentieken túlmenően a területet érintő természetvédelmi korlátozások és szabályozás tekintetében az 1996. évi LIII. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Az illetékességem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 21. § (1) bekezdésén alapul: 21. § (1) „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy”

A jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást az alábbi jogszabályok alapján adtam meg: Ket. 98.§ (1), bekezdései, 99. § (1) bekezdése, 102.§ (1)-(2) bekezdései: 98. § „(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

5

99. § (1) „A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni..”; 102. § (1) A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Elkésettség okán a fellebbezés nem utasítható el, ha az ügyfél a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.”

Az alapeljárás illetékéről és a fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. mellékletében foglaltak alapján adtam tájékoztatást:: „1. Az alapeljárás illetéke Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint. 2. A fellebbezés illetéke a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;”

Debrecen, 2011. november 22.

Dr. Szekeres Antal jegyző megbízásából: Dr. Gulyás Tünde sk. Osztályvezető

A kiadmány hiteléül: Debrecen, 2011. december 19.

ügyintéző

Erről értesül: 1. PANNON-SORFA Kft. - 4031 Debrecen, Postakert u. 18.sz. - kérelmező 2. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály – helyben 3. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal – hírdetmény-honlap 4. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság – 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 5. Dráva Szövetség- [email protected] – hírdetmény útján 6.

Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület- [email protected] - hírdetmény útján

7.

Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség – [email protected] - hírdetmény útján

8. 9.

Reflex Környezetvédő Egyesület:- [email protected] - hírdetmény útján Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület- [email protected] - hírdetmény útján

10. Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja: - [email protected] - hírdetmény útján 11. Irattár

6