MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Fazekas László: Polgári védelmi feladatok a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben
Budapest, 2011. november 10.
1240
Bevezetés Napjainkban a polgárvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok általában az embertől független együtthatók eredményeképpen aktualitásukat élik. A lakosság védelme alapvető fontossággal bír, de nem lehet elhanyagolni a zárt jellegű intézetek védelmét sem. Az ilyen intézetek jellegéből, alapfeladataikból, a fogvatartott állomány összetételéből az következik, hogy a feladat összetettebb, sokrétűbb, mint mondjuk egy üzem területén, hiszen a fogvatartottak őrzését, a bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolása, a következmények megszüntetése, a normál működés visszaállítása során is meg kell oldani, biztosítani kell.
A feldolgozás célkitűzései A vizsgálatom célja annak a megállapítása, hogy a bv. intézetben rendelkezésre álló eszközök, felszerelések, a személyi állomány és a fogvatartottak felkészítésének gyakorlata megfelelő szintű-e. Meg kell állapítani továbbá, hogy egy esetlegesen bekövetkező esemény megelőzésére az intézet megfelelően felkészült-e, illetve a szabályzók összhangban vannak-e a magasabb szintű rendelkezésekkel.
A célkitűzések eléréséhez alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek Irodalomkutatás keretében feldolgoztam a vonatkozó hazai dokumentumokat, megjelent kiadványokat, tanulmányokat, kéziratokat, kapcsolódó internetes forrásokat. Tanulmányoztam a szakirodalmat és a jogszabályokat. Célirányos keresést folytattam könyvtárakban, valamint számítógépes hálózaton elérhető adatbázisokban. Konzultációkat folytattam a téma szűkebb szakterületeit képviselő szakemberekkel.
1241
1. Szolnok város általános jellemzői. 1.1 Földrajzi sajátosságok: Szolnok városa a Tisza és a Zagyva összefolyásánál, a környezetből kiemelkedő löszháton alakult ki évszázadokkal ezelőtt. A város fejlődését meghatározta, hogy szárazföldi- és vízi utak metszéspontjában, az árvizektől védett helyen található. Az átkelőhely kedvező fekvése, a Buda-Erdély közti legrövidebb útvonal, továbbá a hely természetes védettsége (vizes, mocsaras környezet) és védhetősége jelentős fejlesztő tényezőnek bizonyultak. Szolnok természeti, táji adottságait a Tisza szabályozása óta az Alföldre általában jellemző mezőgazdasági termelés határozza meg. A terület legfontosabb, meghatározó vízfolyása a Tisza. A folyó szabályozása a XIX. század közepén kezdődött el. A szabályozás következményeként a víz ingadozása rendkívül nagy. Szélessége - Szolnokon a Zagyva torkolatánál - kis vízállásnál 122 m, mélysége 3,1 m. Árvíz esetén ugyanitt szélessége - az árterületekkel együtt - meghaladja a 2 km-t. Az árteret 5-7m magas, 4-6m koronaszélességű töltés védi az áradástól. Két jellemző árhullám van, tavaszi (február, március) és nyárvégi (augusztus, szeptember). A gátak közlekedési utakként használhatók.
1.2 Talajviszonyok: A szolnoki löszhát uralkodó talajtípusa a termékeny réti csernozjom. A mélyebb részeken, a homokon képződött humuszos talaj a folyók árterein öntéstalaj, míg a partok mentén savanyú homoktalaj található. Egyes területek talajának egy részét térfogat-változtató agyagféleségek alkotják. Nem ritka a vastagabb, szerves rétegekkel feltöltött terület sem. 1.3. Helyi meteorológiai viszonyok: A város hazánk legmelegebb táján fekszik, ahol az évi átlagos napsütéses órák száma 1900-2000 óra körül változik. Az országos átlagot figyelembe véve az éves csapadék itt a legkevesebb,
alig
500
mm/év.
A
kevés
felhőzetnek,
a
levegő
elégtelen
nedvességtartalmának következménye az aszályra való hajlam. A téli hótakaró itt a legvékonyabb és a legrövidebb időtartamú. A hőmérséklet évi középértéke 50 éves átlagban 10,6 oC.
1242
1.4.
A település vízrajza
Természetes vízfolyások, állóvizek: Szolnok város földrajzi helyzeténél fogva mindig ki volt téve a vizek kártételeinek, ami a folyók okozta árvízi jelenségeiből és a csapadékból származó belvizekből adódik. A város a Tisza és Zagyva folyó torkolatának térségében fekszik. A belterület nagyobbik része a Tisza folyó jobb partján, a kisebbik része – Kertváros, Kocsoros, Szandaszőlős, Alcsisziget – a bal partján fekszik. Az egyéni és nemzetgazdasági vagyon jelentős része a belterületeken koncentrálódik, ezért ezek biztonságának védelme, így a vízkár elleni védelem is az önkormányzatok felelőssége. Az önkormányzat a vízkár elhárítási feladatait elsősorban helyi erőkkel oldja meg. Nagyobb szakmai és technikai erők felvonultatására azonban nem képes, ezért a VCSM Koncessziós ZRt. és a Közép-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, és Vízügyi Igazgatóság bevonásával látja el a belvíz védekezési és vízkár elhárítási feladatokat. Belterület nagysága: 2533 ha. Töltések, védművek legjellemzőbb adatai: Szolnoknál az árteret 5-7 m magas, 4-6 m koronaszélességű töltés védi az áradástól. Két jellemző árhullám van, tavaszi (február, március) és nyárvégi (augusztus, szeptember). A gátak közlekedési utakként használhatók. Csatornarendszer főbb jellemzői: A település belvíz mentesítését a két főbefogadó, a Tisza és Zagyva folyók vízszint változása befolyásolják. Az egyes elválasztott rendszerű belterületi csapadékvíz elvezető csatornák főgyűjtői magas főbefogadói vízszint esetében részben, vagy egészben csak szivattyús átemeléssel juttatják be az elvezetett csapadékvizet. Az egyesített rendszerű csatornahálózat csapadék és szennyvize normál üzemmódban a szennyvíztisztítón keresztül jut a főbefogadóba. Nagy, vagy rendkívül nagy intenzitású csapadék esetében az erősen felhígult szennyvíz a Gábor Áron térig gravitációsan megy.
1243
A település út és vasúthálózata
1.5.
Átmenő utak, vasútvonalak: Közutak: A közigazgatási területen országos főútvonal vezet keresztül, - a 4-es 32-es 442-es -, melyeken veszélyes anyag szállítása is történhet. A 4-es főútvonal hossza közigazgatási területen 12,4 km. A 32-es főútvonal hossza közigazgatási területen: 7,8 km. A 442-es főútvonal hossza közigazgatási területen: 6,3 km. A környező településeket másodrangú utak kötik össze, melyen autóbuszjáratokkal bonyolítják le a tömegközlekedés nagy részét. A város területén található közutak több mint 90%-a szilárd burkolatú, melynek állapota a karbantartásuk függvényében változó. Vasút: A vasúti hálózat K-Ny, valamint É-D-i irányban is jelentős. Közép-Európa egyik legmodernebb és legnagyobb áteresztő képességű vasúti csomópontja található a városban, a hozzátartozó kisegítő objektumaival. Hidak, felüljárók:
HIDAK:
Tiszán
1 vasúti
1 közúti
Holt-Tiszán Zagyván FELÜLJÁRÓK
2 közúti
1 vasúti 5 vasúti
2 közúti 1 gyaloghíd 5 közúti
1. sz. táblázat: Hidak és felüljárók Szolnok Városában Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszély elhárítási Feladatterve
A hidak és felüljárók alkalmasak különböző szállítások lebonyolítására, valamint igénybe vehető a lakosság kitelepítésé re is. 1.6. A település gazdasági, településhálózati jellemzői. Szolnok város beépítettsége: Közigazgatási területe: 187,24 km2 Lakott beépített területe: 37,45 km2 1244
Gazdálkodó szervek: Szolnok megyei jogú város, a megye gazdasági, igazgatási, kulturális és közlekedési központja. A város gazdasági struktúráját tekintve elsősorban ipari jellegű. Megtalálható a nehézipar, a gépgyártás (BT., Kft., Rt., stb.). A város vonzáskörzetében jelentős a mezőgazdasági termelés és feldolgozás (cukorgyártás, kenyérgyártás, húsfeldolgozás). Szolnok város a megye székhelye. A megye valamennyi közigazgatási és termelési irányítási központja megtalálható. Vonzás körzete jelentős. Közmű és energia ellátás helyzete: Elektromos hálózat: Szolnok város belterülete a Kertváros és Szandaszőlős kivételével 10 kV-ról van ellátva. Az ellátásba beletartozik a külterületre eső rádióállomás is. A területet kettő darab 120/10 kV-os alállomás látja el. Szolnok OVIT alállomás (32-es főút Zagyvarékas felé vezető szakaszán) látja el az Északiés Déli alállomásokat. A Déli alállomás (Szolnok, Kőrösi út) látja el a város déli részét és a déli iparterületet, valamint a MÁV pályaudvart. Ellátási határvonala a Tisza folyó, Táncsics M. út, Kossuth L. utca, Baross utca. Az Északi alállomás (Szolnok, Széchenyi krt.) látja el a fenti határvonaltól északra eső területeket. Terhelések: Déli alállomás terhelése 21 MW Északi alállomás terhelése 12 MW Erőművi kapacitások 10 kV-on: Papírgyár Cukorgyár
1 db
3 MVA
1 db
5 MVA
1 db
16 MVA
Mindkét 120/10 kV-os alállomás 2 db transzformátorblokkal rendelkezik, így az egyik blokk esetleges sérülése esetén a másik blokk teljes értékű ellátást biztosít. A déli állomás 120 kV-on a Szolnok OVIT alállomásból van ellátva, egy kettősrendszerű vezetékkel. Ennek esetleges sérülése pl: egy oszlop kitörés az állomás teljes kiesését jelenti.
1245
Szolnok Északi 120 kv-os alállomás 120 kV-on egyik oldalról a Szolnok OVIT alállomásból, másik oldalról Martfű irányából van ellátva, így ezek együttes sérülése nem valószínű. Szolnok OVIT alállomás 120 kV-os rendszerének sérülése a Déli alállomás teljes kiesésével jár. Az alállomások teljes kiesése esetén bizonyos mértékű korlátozásokat kell bevezetni figyelembe véve, hogy a kórházak, a T-Com NyRt., a rádióadó, vízmű, rendőrség, önkormányzat és a MÁV ZRt. lehetőleg ne kerüljenek korlátozás alá. A Déli alállomás teljes kiesése esetén egyértelműen korlátozni kell a MONDI Szolnok Papírgyár ZRt-t, MÁV Járműjavító Kft-t, az ipari parkot, a McHill ZRt-t, és a lakossági, illetve kisebb ipari fogyasztók teljesítményigényének kb. 20%-át. Az Északi alállomás teljes kiesése esetén kisebb korlátozást kell bevezetni. Ez érinti a rádióadót, nyomdát és a lakossági terület kb. 15%-át. A rádió saját aggregátorral rendelkezik, így pár óra elteltével az adó önellátóvá válhat. Üzemigazgatóságukon állandó ügyeleti-készenléti rendszer van felállítva, mely az esetleg bekövetkező káresemény esetén az üzemirányító központban elhelyezett riasztási terv alapján végzi az állomány riasztását. Vízvezeték és csatornahálózat: Szolnok város vízellátását jelenleg a 60.000 m3/nap névleges kapacitású felszíni vízmű, a hozzá kapcsolódó 70.000 m3/nap kapacitású hálózati szivattyúgépházzal, 4 db, összesen 6.200 m3 térszinti tárolóval, 2 db, összesen 5.000 m3 magastárolóval és 326 km hosszúságú vízvezetéki csőhálózattal biztosítja. Szolnok lakásának 98%-a van a hálózatba kapcsolva. A teljes ellátottságot 187 db közkifolyó teremti meg. A lakosság átlagosan 15.535 m3/nap vizet használ fel 196 l/fő/nap, az ipar vízfogyasztása 7.213, a közületeké, intézményeké 4.373 m3/nap. A Tiszából a mederpilléres vízkivételi mű emeli ki és szállítja a nyersvizet a vízmű dobszűrőibe és (ha szükséges) a levegőztetőre. Innen a homokfogón, majd a vegyszerbekeverőn át a három iszaplebegtetéses derítőbe kerül a víz az elosztóművön keresztül. A derítést követő gyorsszűrés és klórozás után a térszinti tárlórendszerbe jut, majd a mindenkori igények szerint a hálózati gépház a fogyasztókhoz, vagy a magas tárolókba juttatja az ivóvizet.
1246
A városban keletkező átlagosan 22285 m3/d szennyvizet (lakosság 13392 m3/d, közületek 3167 m3/d, ipar 5726 m3/d) a 213,3 km hosszú döntően egyesített rendszerű csatornahálózat gyűjti össze. A tisztítatlan szennyvíz 5 db végátemelő segítségével jut a Tiszába (közbülső átemelők száma 17 db). A lakások 17%-a rendelkezik bekötéssel. A települési szennyvíz 83,1%-a a Gábor Áron téri befolyásnál koncentrálódik, így nevezett átemelő üzem a szennyvízelvezetés vonatkozásában meghatározó. Gázellátás: A TIGÁZ Rt. végzi a Hajdúszoboszló - Vecsés között húzódó vezetéken a gázszállítást. A szandai átadó 25000 Nm3/h a Tószegi út melletti 37000 Nm3/h 60/6 bar nyomást nagyközépnyomásúra 6 bárra csökkentették. A lakásállomány 90 %-a közvetlenül vagy közvetve ( központi fűtés ) használ gázt. Távhőellátás: Alfa Nova Kft. a távhőellátó központ (gázüzeműek) Széchenyi lakótelepen :
6 db HOK forró vizes 3 db 12/12 gőzkazán
Móra Ferenc úton:
9 db 2t/h CK kazán
József Attila úton:
3 db HOK forró vizes kazán
1.7. A település területén figyelembe vehető lehetséges veszélyforrások. Árvíz veszélyeztetettség: „Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó szintje megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a környező településeket. Ennek során, hidrodinamikai erejével rombolja az épített környezetet, áztató hatásával pusztítja a talaj termőrétegét, és csökkenti az épületek állékonyságát. Az árvizek nagy része jégzajláskor, a hó olvadását követően, vagy az esőzések hatására következik be. A Duna átlagosan 2-3, a Tisza 1,5-2 évenként lép ki a medréből.”1
1
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. ISBN: 978-963-08-2606-8 37. oldal
1247
Árvíz által veszélyeztetett területek megnevezése: Tiszaliget, Szandaszöllős, Kertváros, Széchenyi lakótelep, Csáklya u. és térsége, Guttenberg tér. Árvíz által veszélyeztetett: lakosság száma: 40.000 fő épületek száma: 20.000 db állatállomány száma: 5.000 db
Belvízi veszélyeztetettség: Belvíz által veszélyeztetett területek megnevezése: Kocsoros és térsége, Varjú út és térsége továbbá a Hant u. Lomb u. Csallóköz térsége. Belvíz által veszélyeztetett: lakosság száma: 258 fő épületek száma: 89 db állatállomány száma: 312 db
Vízszennyezés élővizekben, ivóvíz készletekben: A vízkészlet (pl: Tisza folyó esetében a cianid, és nehézfém ) szennyező anyag hatására oly mértékben szennyeződik, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik, azáltal a lakosság és az állatállomány ivóvízzel történő ellátása kerül veszélybe. Rendkívüli időjárási körülmények: Nagy mennyiségű csapadék (eső, hó, jegesedés) következtében egyidejűleg járhatatlanná vált vasutak, főútvonalak, mellékútvonalak miatt a lakosság alapvető élelmiszerrel történő ellátása kerül veszélybe. Szélviharok (tornádó) következtében épületek rongálódhatnak meg. Tartós szárazság (aszály) következtében fokozott tűzveszély állhat fenn, elsősorban a város külterületén. Földrengés: A legutóbbi másfél ezer évben több mint nyolcszáz olyan rengés fordult elő a Kárpátmedencében amelykisebb nagyobb károkat okozott. Magyarországon 25-30 évente fordul elő földrengés, a Richter-skála szerint 3-4-es erősségű. Az elemi csapás típusától, nagyágától függően a lakóépületekben, a közműhálózatban olyan mértékű rongálódás következhet be, ami az élet- és vagyonbiztonságot, vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti. 1248
Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, vagy tárolása közben bekövetkezett veszélyeztetettség: „A vegyi anyagok gyártása, tárolása, szállítása, felhasználása megnövekedett. A veszélyes üzem súlyos balesete esetén ellenőrizetlenül káros anyagok kerülhetnek a környezetbe. Az ellenük való védekezés fontos területei a megelőzés, valamint a hatékony és gyors beavatkozás. Fontos, megoldandó feladat a lakosság gyors riasztása, tájékoztatása, a helyszínen gyors felderítés végrehajtása, információ szolgáltatása a döntést hozók, valamint a mentést végzők számára.”2
A város területén veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenység miatt az alábbi gazdálkodó szervezetek jelentenek veszélyeztetést: - Bige Holding Kft.: (kénsav, 20- és 60% óleum, kénsavak, sósav, stb.) - Víz és Csatornaművek Koncessziós Rt.: (cseppfolyós klór) - Holland Colours Hungaria Kft.: (salétromsav) - SZOLE-MEAT Húsipari Kft.: (ammónia) A 18/2006. Kormányrendelet szerinti felső küszöbértékű üzemek hatásterülete által érintett településekre, így tehát Szolnok és Szajol vonatkozásában külső védelmi terv készült. Ebben kerül bemutatásra a Bige Holding Kft., a HOLLAND COLOURS HUNGARIA Kft. veszélyeztető hatásainak kezelése. A védelmi terv aktualizálása a benne meghatározott feladatok, gyakorlatok keretei között történő elvégzése évente megtörténik.
Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. pp.1-201. ISBN: 978-963-70-60 66-3 24. old. 2
1249
A víz és csatornaművek veszélyeztető hatása:
1. sz. ábra: A víz és csatornaművek veszélyeztető hatása Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszély elhárítási Feladatterve
A vízmű területén tárolt 8 db 1 tonnás klórhordóból 1 db hordón bekövetkezett 5 cm átmérőjű sérülés következményeit értékeltük a terjedési szempontból legrosszabbnak számító körülmények – F légköri stabilitási kategória, 1,5 m/s-os szélsebesség, melynek iránya a városközpont felé mutat – között. A terjedési zónában (25 ppm-es koncentráció) 440 bejelentett lakos él, melyhez hozzá kell venni az érintett zónában található közintézményekben tartózkodó személyek számát. A 10-9 esemény adattal jellemzett izokockázati zónában 4927 bejelentett lakos él, a év
megelőzés szempontjából ennyi ember biztonságát érinti a telephelyen tárolt klór hatása.
1250
A Szole-meath veszélyeztető hatása:
2. sz. ábra: A Szole-meath veszélyeztető hatása Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszély elhárítási Feladatterve
Az ammóniás hűtőrendszer 1 illetve 3,8 tonna ammóniát tartalmazó tartálya az üzem egyik udvarának végében van elhelyezve, ahol nagy gépjárműforgalom van. 3 tonnás kibocsátást, 1,5 m/s-os, keleti irányú szelet és F stabilitású légköri helyzetet feltételezve a fenti szennyezettség alakulhat ki, ami érinti a Hetényi Géza kórház területét. Az érintett területen 250 bejelentett lakó él, de a kórház általános feltöltöttségét figyelembe véve a dolgozókkal és betegekkel együtt átlagosan, napközben 2300-2500 fő veszélybe kerülésével kell számolnunk.
1251
Veszélyes anyagok szállítása / közúton, vasúton, légi úton, / közben bekövetkezett veszélyeztetettség: Figyelembe véve azt, hogy a veszélyes anyagok szállítása lakóterületen keresztül történik, illetve érinti azt, közúti /vasúti/ baleset esetén a környezetbe jutott /„kiszabadult”/ veszélyes anyag – típusától és mennyiségétől, a széliránytól függően – városrészek, vagy az egész város lakosságát veszélyeztetheti. A vonzáskörzet veszélyeztetettségét növeli, hogy közúti és vasúti szállítások (radioaktív, fűtő és hulladék, vegyi, agrokémiai anyag stb.) alkalmával bekövetkezett balesetek esetén az elszabaduló mérgező anyagok veszélyesek lehetnek az élőlényekre és a környezetre. Járványok, járványveszélyek és állategészségügyi járványveszély: A fertőzés / járvány / típusától függően városrészek, vagy az egész város lakosságát veszélyeztetheti. Nukleáris veszélyhelyzet: A környezetbe jutott radioaktív anyag mennyiségétől, az uralkodó széliránytól függően a település lakossága kerülhet veszélybe a levegő radioaktív koncentrációja, valamint a talajra kiszóródott radioaktív részecskék egészségkárosító hatása miatt. Terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai: Szolnok tekintetében különösen nagy kockázatot jelent a VCSM Rt. felszíni vízműtelepe, amely szennyeződése esetén Szolnok és 6 környező település ivóvízellátása válik ideiglenesen megoldatlanná. További kockázatot jelent az ugyanitt tárolt nagymennyiségű klórgáz. A tároló palackok sérülése esetén a telephez igen közel fekvő belváros szennyeződhet a klórgáz által. Hasonló mértékű kockázatot jelent a Szolnokot elektromos energiával ellátó OVIT alállomás (32-es főút Zagyvarékas felé vezető szakaszán) megbénulása, amely csaknem az egész város energiaellátását biztosítja. Bajbajutott légi járművek megsegítését célzó kutató-mentő tevékenység: Magyarország légterének jelentős forgalma, mérete magában hordja annak lehetőségét, hogy Szolnok város közigazgatási területén légi jármű balesete – kényszerleszállása következik be. A baleset, kényszerleszállás következményei előidézhetnek közvetlen, vagy közvetett veszélyhelyzetet a lakosság körében. Ezek lehetnek épület romosodások, tüzek, robbanások, közművek (elektromos vezetékek, gáz, víz-, és
1252
csatorna, telefon, kábeltelevízió vezetékek) súlyos sérülései és azok következményei. Előfordulhatnak közlekedési, ellátási zavarok. Szolnok város területét fokozottan veszélyezteti a katonai légi járművek jelentős forgalma. Az intézetet közvetlenül veszélyeztető veszélyforrások: o Magas vízállás, illetve gátszakadás, Az intézetet az eddig mért legmagasabb vízállást figyelembe véve 2,5-5 m magas víz borítaná el. o Veszélyes anyagot tárolók, gyártók, felhasználó gazdálkodó szervezeteknél bekövetkezett üzemi baleset – átcsaphat katasztrófává – amely kedvezőtlen széljárás esetén veszélyeztetheti az intézetet. o Közúti közlekedésből adódó esemény – közúti baleset, katasztrófa – esetén a kiömlő veszélyes anyag felhője veszélyeztetheti a területet. A veszélyes anyag szállítmányok nincsenek előrejelezve. o Vasúti szállításból adódó műszaki hiba, baleset, stb. komoly katasztrófához vezethet, tűz- és robbanás eseménysorozata beláthatatlan következményekkel járhat. o Földrengést, mértékét és pontos helyét nehéz behatárolni, bekövetkezése és mértéke nem prognosztizálható.
2. Az Intézet személyi állományának polgári védelmi felkészítése A helyi szinten a személyi állomány, valamint a létrehozott védekezési szervezetbe beosztottak szakfelkészítése az alábbiak szerint történik: 2.1. a.)
b.)
Polgári védelmi felkészítés formái: Kiképzés: –
alapképzés,
–
szakkiképzés és továbbképzés,
–
vezetői képzés.
Gyakorlat: –
készségfejlesztő,
–
ellenőrző.
A polgári védelmi felkészítés rendszere, követelményei és időtartamai:
2.2.
a.) alapképzés során el kell sajátítani:
1253
-
az általános polgári védelmi,
-
az alapvető egészségügyi és tűzvédelmi ismereteket,
-
a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek jogait és kötelezettségeit.
Időtartama: 6 óra, ebből 3 óra elméleti, 3 óra gyakorlati jellegű foglalkozás. b.) szakkiképzés keretében el kell sajátítani: -
a szervezet megalakításával kapcsolatos tudnivalókat,
-
a megelőző készenlét eléréséhez szükséges tennivalókat,
-
az egyéni és kollektív védelem szabályait,
-
a szakalegységek tevékenységéhez kapcsolódó speciális ismereteket.
Időtartama: 10 óra, ebből 5 óra elméleti jellegű foglalkozást kell tartani. c.) továbbképzés keretében el kell sajátítani: -
az alapkiképzés tananyagát a személyi állomány azon tagjainak, akik a polgári védelmi szervezetnek nem tagjai,
-
az alap és szakkiképzés ismereteit a polgári védelmi szervezetbe beosztottaknak.
Időtartam: a 10 órát nem haladhatja meg. A szakmai felkészítéshez, a megkötött együttműködési megállapodás alapján, a JNK. Szolnok Megyei Katasztrófa Védelmi Igazgatóság szakemberei segítségét kell kérni. Az intézet polgári védelmi felkészítésének jelenlegi helyzetét szinte szó szerint jellemzi Veresné Hornyacsek Júlia pv. százados 2005.-ben írt doktori értekezése a lakosság katasztrófavédelmi
felkészítésének
elméleti
és
gyakorlati
kérdéseiről.
„A
lakosságfelkészítéssel szembeni követelményeket vizsgálva megállapítottam, hogy kiemelt elvárás,
hogy
tartalmában,
módszereiben,
rendszerében
alkalmazkodjon
az
új
kihívásokhoz, a jogszabályi háttérhez, az anyagi korlátokhoz, a felkészítést végző szervek szervezeti
felépítéséhez,
a
helyi
veszélyeztetettséghez,
a
célcsoportokhoz,
a
szükségességekhez. Érvényesülni kell a „nem mindenkit mindenre” elvének”3
3
Veresné Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései 1. kötet– Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Bp., 2005. p.42-50.
1254
3. Egyéni és kollektív védelem: 3.1. Az egyéni és kollektív rendszabályok az alábbiak lehetnek: A légzésvédő eszközök alkalmazása (a védendő személyek teljes körére) Bőrvédő eszközök alkalmazása (a személyi állomány kijelölt körére) Egyéni mentesítő eszközök, gyógyszerek alkalmazása Radioaktív sugárzás veszélye, vagy fellépése esetén sugárzásmérés, egyéni és csoportos sugárdózis mérés bevezetése, a sugárterhelés megállapítása érdekében. Ipari (civilizációs) katasztrófa bekövetkezése esetén a környezetbe került mérgező anyagok jelenlétének kimutatása. Mérgező harcanyag alkalmazása esetén annak kimutatása. Mentesítés,
fertőtlenítés
(személyek,
épületek,
technikai
eszközök,
stb.)
végrehajtása. Az óvóhelyi védelem vagy elzárkózás alkalmazása. 3.2. Az egyéni és kollektív védelmi rendszabályok bevezetésének lehetséges okai Az Alkotmányban nevesített időszakban (elsősorban rendkívüli állapotban és szükségállapotban) bekövetkező veszélyeztető események. A Polgári Védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 2. §. (2) bekezdése által megfogalmazott veszélyhelyzeti tényállások bekövetkezése. Az a/ és b/ pontokban hivatkozott jogszabályok kritériumait el nem érő, a büntetésvégrehajtási szervek objektumaiban bekövetkezett veszélyeztető események. A rendszabályok bevezetésének területi hatálya lehet: a) Országos, b) Regionális, c) Helyi. A rendszabályok bevezethetők együtt, a szükséges mértékben csoportosítva, vagy külön- a veszélyeztető hatások függvényében. A rendszabályok részletezése Légzésvédelem A személyi állomány részére egyéni védőeszközként biomaszk álarctest, szűrőbetéttel biztosított. A gázálarc az állomány egyéni felszerelése, amelyet öltözőszekrényben, illetve szolgálati helyén tárol. A fogvatartottak részére biztosított keretálarc, szűrőbetéttel.
1255
A rendszeresített keretálarcok az „M” raktárban vannak tárolva, szükség esetén azonnal kioszthatók. Olyan esetekben, amikor a szűrőtípusú légzésvédő nem használható, a sűrített levegős légzőkészüléket kell alkalmazni. Bőrvédő eszközök alkalmazása Az összfegyvernemi védőfelszerelés a személyi állománynak és ruházatának radioaktív, biológiai és vegyi szennyeződés elleni védelmét szolgálja. Bőrvédő eszközzel a hivatásos állomány azon tagjai kerülnek ellátásra, akik a veszélyhelyzeti szituációkban is szabadban teljesítenek szolgálatot. Egyéni mentesítő eszközök, gyógyszerek. Az intézet jelenleg ilyen eszközökkel nem rendelkezik, szükség esetén azokat a Megyei Védelmi bizottságtól, vagy a Katasztrófa-védelmi Igazgatóságtól kell igényelni. Az intézeti sajátosságokat, felszereléseket ismerve, sajnos nem túl nagy túlzás kijelenteni, hogy a rendelkezésre álló felszerelések az alábbi fényképen szereplő eszközökkel egyidősek, minőségben annak megfelelőek. Itt elsősorban a fogvatartottak védelmére rendszeresített eszközökről van szó, hiszen általános társadalmi megfogalmazás az, hogy a bv. intézetekben fogva tartott személyek védelmére a máshonnan kivont eszközök maximálisan megfelelnek.
1256
Készítő: Ismeretlen, Cím: sisakos fickó.jpg, Főcím: Múlt és jelen időutazás a polgári védelemmel http://jasz.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=256 Letöltve: 2011.10.30.
Mérgező anyag kimutatása: Az intézetet elsősorban vegyi anyagokhoz kapcsolódó ipari (üzemi katasztrófa) baleset veszélyezteti, kiszabaduló vegyi anyag által okozott szennyezéssel. Itt az ammónia, klór és vegyületeik jöhetnek számításba. Ipari baleset esetén a környezetbe kerülő mérgező anyag gyors és folyamatos kimutatására szolgáló eszközzel nem rendelkezünk Alapvetően klór és savas, maró hatású gázok, gőzök, valamint ammónia származékok jelenlétére vonatkozó adatokra van szükségünk. Az adatokat a Megyei Védelmi bizottság és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság biztosítja az intézetnek, még a szennyezés megérkezése előtt. Az intézet rendelkezésére álló eszközök a bekövetkezett szennyezés meglétének ellenőrzésére szolgálnak, használatuk jellemzően tábori körülmények között szükséges. Mentestés, fertőtlenítés A mentési eljárásokat három csoportba soroljuk a szennyező anyag fajtájától és attól függően, hogy a szennyeződés eltávolítása személyekről, anyagi javakról, épületről vagy technikai eszközökről történik-e. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: Sugármentesítés, Vegyimentesítés, Fertőtlenítés. A szükségmentesítő helyek, igénybevétel módja: Fürdőhelységek az intézet öltözőiben (személyi állomány részére), a fogvatartotti körleten (fogvatartottak részére), fogvatartotti konyhán (kizárólag a konyhai fogvatartottak részére) találhatóak. Igénybevétele fertőtlenítőszeres fürdetéssel történik. A veszélyeztetett területen feladatot ellátók személyi fertőtlenítésére szolgálnak. Slagok, tűzoltócsapok, tömlők, az MK-67 készlettel kiegészítve járművek, tárgyak, valamint a védekezésben résztvevők ruházatának mentesítésére szolgálnak. Ezen célokra az udvari csapokat, tűzcsapokat kell igénybe venni. A mentesítő szerek (hypo, klórmész) jellemzően helységek és területek fertőtlenítésére szolgálnak. A mentesítés végrehajtásához a helyi védekezési szervezet RBV részlegét kell igénybe venni.
1257
Óvóhelyi védelem, elzárkózás végrehajtása Óvóhelyek alatt olyan védett létesítményeket értünk, melyek funkciólyuk keretében a benntartózkodók részére védelmet nyújtanak a katasztrófák, tömegpusztító fegyverek összes, meghatározott mértékű hatása ellen. Elhelyezés szerint megkülönböztetünk épület alatti és szabadban különálló óvóhelyeket. Az intézetben csak szükségóvóhely igénybevételére, és kiszóródás elleni védelem végrehajtására van lehetőség. Szükségóvóhely céljára igénybe vehető helyiségek az intézet pincéi, melyek normál működési rend szerint raktározási és munkáltatási feladatokra kerülnek igénybevételre. Ezért óvóhelyi minőségben történő igénybevétel előtt a helyiségek kiürítésére és felszerelésére intézkedni kell. A személyi állomány elhelyezésére a parancsnoki épület alatt kialakított pincerész, fogvatartottak elhelyezésére a fogvatartotti körlet alatti pince szolgál. Mindkét pince légzésvédelmét tábori szívó-szűrő berendezéssel kell biztosítani. A szükségóvóhely kialakításával kapcsolatos feladatok: a) Pincehelységek gyors kiürítése, b) Nyílászárók lezárása, c) Falazás, d) Vészkijárat építése, e) Zsiliprendszer kiépítése, f) Higiéniai helységek kialakítása, g) Külső határfal megerősítése, h) Szívó-szűrő berendezés felszerelése, i) Ivóvíz és élelmiszer tárolására alkalmas helyiség kialakítása. Szükség óvóhely helyiségei: a) Tartózkodó terek vagy belső terek, b) Légzsilip, c) WC, illetve fertőtlenítő fülke, d) Előtér, e) Szennyezett ruhatároló, f) Élelmiszer raktár. Kiszóródás elleni elzárkózás során figyelembe kell venni a mérgező anyag fizikai természetét, terjedési mechanizmusát, - levegőnél könnyebb, nehezebb – ettől függően kell az elzárkózásra alkalmas helyet kijelölni. A helységeknek védelmet kell nyújtania: 1258
a) atomkatasztrófa esetén a kiszóródás, b) keletkező por, tűz és füstgázok hatásai, c) levegővel keveredett vegyi és biológiai harcanyagok hatása,
4. Kitelepítési terv: Az intézet kitelepítése, kimenekítése: Az intézetet kitelepíteni, kimenekíteni (60/1997. (IV.18.) Korm. rendelet 1.§ k),l) pontjai) az Országos Parancsnok intézkedésére vagy az intézet vezetőjének kezdeményezésére az Országos Parancsnok előzetes engedélye alapján a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság együttműködésével (halaszthatatlan esetben a megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján) lehet. 4.1. Kitelepítés: Minősített időszakban valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek ill. az ott található létfenntartásokhoz szükséges anyagi javaknak tervezett az arra jogosult döntésen alapuló szervezet kivonása.
Készítő. Ismeretlen, Cím: Rabok gyakorlaton jpg, Főcím: Bevetés irányítási tervgykorlat http://jasz.katasztrofavedelem.hu/kepnezo.php?hirazon=261&kepazon=1249 Letöltés: 2011.04.02.
1259
2010 márciusában a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal együttműködésben végrehajtott
gyakorlat
lényege
a
fogvatartottak
bevonása
az
árvízi
feladatok
végrehajtásába, illetve a kitelepítés gyakoroltatása volt. 4.2. Kimenekítés: Az a tevékenység amikor a kitelepítésre nincs elég idő és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása. Kitelepítést az alábbi esetekben lehet kezdeményezni: a) Fegyveres (háborús) cselekmények bekövetkezése várható az intézet közvetlen környezetében. b) Olyan méretű természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése várható, amely közvetlenül veszélyezteti a személyzet és a fogvatartottak életét, testi épségét. c) A bekövetkezett kataszrófa után a biztonságos őrzés, elhelyezés, ellátás feltételeinek lehetetlenné válása esetén. Amennyiben nincs idő a felkészülésre, az intézetparancsnok a körülmények mérlegelése után dönt a mentésről, elsődlegesen a személyi állomány és a fogvatartottak életének és testi épségének megóvására, mentésére. Intézetünk részére befogadó hely előzetesen nincs kijelölve. A célállomás (befogadó intézet) konkrét kijelölése után haladéktalanul értesíteni kell a megyei és helyi Védelmi Bizottság Elnökét, és a Megyei Rendőr-főkapitányságot az útvonal egyeztetés és biztosítás végrehajtása céljából. 4.3. Kitelepítés végrehajtásával kapcsolatos feladatok: A fogvatartotti állományt röviden érthetően tájékoztatni kell a kialakult helyzetről, részükről a teendő intézkedésekről, a magukhoz vehető és vihető személyes felszerelések köréről. A tájékoztatás lehetőleg vezetékes rádión vagy szóban személyesen kell megtenni. Ha elegendő idő áll rendelkezésre: Meg kell határozni a fogvatartotti állomány összetételét külön biztonsági csoportonként. Ha nem áll rendelkezésre elegendő idő, kimenekítés esetén követendő rendszabályok: Meg kell szervezni és biztosítani kell, a pánikmentes gyors levonulást. A gépkocsik átvételekor a szállító gépjárműveket biztonsági szempontból át kell vizsgálni. A kivonulás irányának meghatározásakor figyelembe kell venni a bekövetkezett katasztrófa jellegét (ammóniun veszélyes anyag levegőbe kerülése, árvízveszély, stb.). 1260
Továbbá figyelembe kell venni a meteorológiai viszonyokat (derült- párás- ködös idő, uralkodó szélirány). Mindezeket a viszonyokat figyelembe véve kell a kivonulás útirányát meghatározni. Ha a kialakult helyzet úgy kívánja, a bűntársakra vonatkozó előírásokat nem kell betartani. Azonban ügyelni kell a prominens, IV-es biztonsági csoportba sorolt személyek, nők és férfiak elkülönítésére. 4.4. A fogvatartottak által vihető személyes felszerelések köre: - alapvető tisztasági felszerelések (szappan, sampon stb.) - nők számára (vatta, eü. betét stb.) - rendszeresített evőeszközök - személyes iratok, dohányáru (cigaretta 20 doboz) - takaró 4.5. Az elszállításra kerülő felszerelések köre: - életmentő gyógyszerek , elsősegély anyagok - fegyverzeti, vegyvédelmi, hírtechnikai felszerelések - személyzeti nyilvántartások (élő) - bűnügyi nyilvántartási anyagok (élő) - pénztári, pénzügyi okmányok - számítógépek, számítástechnikai adathordozók - államtitkot és szolgálati titkot képező okmányok, iratok - letéti anyag (elsősorban pénz és érték) - egynapi hidegélelem
5. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet helyi védekezési szervezete. 5.1. Helyi védekezési szervezet Rendeltetése Az intézetben bekövetkező rendkívüli események (katasztrófák) által veszélyeztetett személyzet és a fogvatartottak, valamint az anyagi javak védelme.
1261
5.2. Veszély-elhárítási Törzs Katasztrófahelyzetben a bv. intézetnél a védekezési szervezet és a védekezési feladatok irányítására, koordinálására és ellenőrzésére Veszély-elhárítási Törzset kell létrehozni. 5.3. A Veszély-elhárítási Törzs felépítése Vezetője: Intézetparancsnok Tagjai:
Biztonsági osztályvezető
Gazdasági vezető
„M” megbízott
Büntetés-végrehajtási osztályvezető
Továbbá a bekövetkezett eseménytől függően az Intézetparancsnok által kijelölt személyek
5.4. A Törzs feladatai: Felkészülési időszak: Ellátja a helyi védekezési szervezet megalakításáról, magasabb készültségbe helyezéséről és az „EMELŐ” okmány kezeléséről szóló 0183/1998. sz. OP intézkedés alapján létrehozott helyi védekezési szervezet parancsnokságának feladatait Gondoskodik a személyi állomány, valamint a helyi védekezési szervezetbe beosztottak katasztrófa-védelmi képzéséről, Évente egy alkalommal törzsfoglalkozásokon értékeli a védelmi felkészülési tevékenység helyzetét. Védekezési időszak: Helyi védekezés irányítása koordinálása együttműködési
megállapodásokban
rögzítettek
szerint
együttműködik,
illetve
segítséget nyújt – Országos parancsnok előzetes engedélyével – személyzet (rendfenntartási feladatok, biztosítás, járőrözés, őrzés, felügyelet, ellenőrzés) eszköz (ágyfelszerelés, szállítójármű, hírösszeköttető berendezés), egyéb szolgáltatás (étkeztetés, egészségügyi ellátás), fogvatartotti munkavégzés (homokzsáktöltés, tereprendezés, gát- töltés- megerősítés, tűzoltás, romeltakarítás), biztosításával a helyi szintű védekezési feladatok ellátásához. együttműködik a megyei védelmi bizottsággal, a város polgármesterével.
1262
Kapcsolatot tart, információt ad és szolgáltat a BVOP Ügyeletes Tiszti szolgálatán keresztül az Operatív csoport, illetve a Bizottság részére. Következmények felszámolása és a helyreállítás időszaka: Szervezi és irányítja a katasztrófa által okozott károk felmérését. Javaslatot tesz a Bizottság részére a helyreállítás ütemére és fontossági sorrendjére. Irányítja a helyreállítási feladatok végrehajtását. Ellenőrzi a feladatok végrehajtását. Gondoskodik
a
normál
működési
rend
szerinti
tevékenység
feltételeinek
megteremtéséről. 5.5. A helyi védekezési szervezet felépítése A 0183/1998 OP intézkedés alapján a feladatok végrehajtása érdekében, a beosztásra kerülő
személyek
és
technikai
eszközök
kijelölését
a
védekezési
szervezet
munkafeltételeinek biztosítására, valamint az alkalmazási időszakban a védelmi tevékenység végrehajtására az alábbiak szerint került meghatározásra a helyi védekezési szervezet felépítése. a) Riasztó-értesítő, híradó és tájékoztató részleg b) Óvóhely részleg. c) A kitelepítési, kimenekítési, elhelyezési részleg. d) Mentő és kárfelszámoló csoport, azon belül: Radiológiai, biológiai és vegyi (RBV) részleg, Műszaki részleg, Egészségügyi részleg, Ellátó Részleg
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK Tanulmányomban bemutattam Szolnok Város általános jellemzőit, az intézetet érintő veszélyhelyzetek vonatkozásában. Érintettem az intézet személyi állományának polgári védelmi felkészítését, az egyéni és kollektív védelmet, az intézet kitelepítésének lehetséges változatait, és bemutattam az intézet helyi védekezési szervezetét. A fentiekre figyelemmel megállapítottam, hogy az intézet szabályozásai, rendelkezései, intézkedései kellő alapossággal fedik le a polgári védelmi feladatokat. Számadatokat szándékosan nem szerepeltettem a cikkben, de megjegyezném, hogy ezen szakterületen is kevés a felkészítésre, fejlesztésre fordítható pénzösszeg, amelynek eredménye, hogy az eszközök darabszáma kevés, az eszközök elavultak. A személyi állomány képzése a kötelező minimumon van. Az esetlegesen óvóhelyként kijelölt 1263
helyiségek használatra alkalmatlanok. A helyiségek veszély esetén történő felszerelése nem biztosított. A fogvatartottak egyéni védőfelszerelése kevés, minőségük nem bevizsgált. Az ország, illetve konkrétabban a büntetés-végrehajtás finanszírozását, anyagi lehetőségeit ismervén kijelenthető, hogy a polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges eszközök pótlása, korszerűsítése az elkövetkező évtizedben nem várható. A napi szakfeladatokból adódóan ezen eszközök beszerzése mindig a sor végén van, szükségessége indokolható, de elsődlegességét az egyéb feladatok fontossága felülírja. Végül egy személyes tapasztalatomat kívánom megosztani a cikk olvasóival. 2010. évben a Tisza áradásakor az intézet az eddigi vállalásán felül kívánta a fogvatartottakat bevonni az árvízi védekezésbe. Megyei Védelmi Bizottság részére több váltásos rendszerben 80-100 fő fogvatartott rendelkezésre állását kínáltuk fel. A mai napig érthetetlen számunkra, hogy miért érte meg jobban, hogy napi 4-5 ezer forintot fizetett ki a vízügy a homokzsákot pakoló munkásoknak, mintha igénybe vették volna a fogvatartotti munkát. Kiemelném azt a körülményt is, hogy a társadalom részéről alapvető elvárásként fogalmazódik meg a fogvatartottak ilyen jellegű munkáltatása, így érthetetlen a felajánlás visszautasítása. A téma feldolgozása közben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy szélesebb vizsgálatot folytatva, ezen a szálon elindulva szakdolgozati témaként választom a bv. intézetek polgári védelmi alkalmazhatóságát. Így e cikk folytatása lehet annak a vizsgálata, hogy például a feltételes szabadságra bocsátott fogvatartottak esetében milyen jogszabályi változások alkalmazásával lehetne kötelezően polgári védelmi feladatok ellátását előírni, meghatározni. Az aktualitást alátámasztja a kormány azon elképzelése, hogy a rendvédelmi szervektől 60 éves kor előtt szolgálati nyugdíjba vonult kollégák „senior” állományban történő foglalkoztatását tervezik, így a szabadult fogvatartottak felügyelete megoldható lenne, mivel valljuk, hogy ezekkel az emberekkel való foglalkozás nem a legegyszerűbb és legkönnyebben megvalósítható feladat.
1264
FELHASZNÁLT IRODALOM Írott szakirodalom: Könyvek: Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. pp.1-201. ISBN: 978-963-70-60 66-3 24. old. Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. ISBN: 978-963-08-2606-8 37. oldal Oravecz István – Korondi Csaba – Palócz András – Seemann László – Varga Péter István: Napjaink Polgári Védelme, Budapest, NOVORG kiadó, ISBN 963 485 325. PRO FUTURO alapítvány: Polgármesterek kézikönyve – veszélyhelyzetek esetére, Budapest, Future kiadó, ISBN 963 00 6601 7. Szakál Béla: Polgári védelem: jegyzet, Közreadó: SZIE YMÉK Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet, Budapest, ISBN: 978-963-7169-58-8. Folyóiratok: Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első évtizedében. Polgári Védelmi Szemle 2010. ISSN 1788-2168 19-35. oldal, Magyar Polgári Védelmi Szövetség, Budapest Prof. Dr. Szabó Sándor – Dr. Tóth Rudolf: A polgári veszélyhelyzeti tervezés helye és szerepe hazánk komplex védelmi rendszerében. Polgári Védelmi Szemle 2010. 63. szám, ISSN 1788-2168 55-69. oldal, Magyar Polgári Védelmi Szövetség, Budapest Jogszabályok, intézkedések: Oktatási segédanyag a Büntetés-végrehajtási Szervezet személyi állományának polgári védelmi alapkiképzéséhez. Készítette: Karászi Zoltán bv. alezredes Kézirat. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokának 0151/1997. OP. Intézkedése alapján A büntetésvégrehajtási szervek egyéni és kollektív védelmi terve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet részére. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Parancsnokának Intézkedése a Helyi Védekezési Szervezet létrehozására. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszély elhárítási Feladatterve. Disszertációk: Veresné Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései 1. kötet– Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Bp., 2005. p.42-50. URL: http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2005/veresne_hornyacsek_julia.pdf (letöltés: 2011. október 23.) Internetes irodalom: Polgári Védelem http://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1ri_v%C3%A9delem Letöltve: 2011.10.20. A nagyobb kihívásokhoz megújult polgári védelmi rendszerre van szükség. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=329 Letöltve: 2011.10.20. Bevetés irányítási tervgyakorlat, http://jasz.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=261 Letöltve: 2011.04.02. Felkészültség, önvédelmi képesség, a jövő nemzedékének oktatása. http://arnyekcsoport.wordpress.com/2011/03/31/felkeszultseg-onvedelmi-kepesseg-a-jovonemzedekenek-oktatasa/ Letöltve: 2011.10.30. A polgármester katasztrófavédelmi (polgárvédelmi, tűzvédelmi) feladatai. http://lakossag.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=122&content=1 Letöltve: 2011.10.30.
1265