MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Nagy Szilvia Az Exxon Valdez olajszállító hajó katasztrófája, tanulságai Conclusions and disaster of Exxon Valdez oiltanker
Budapest, 2011. november 10.
777
BEVEZETŐ Napjainkban
a
katasztrófák,
természeti
és
civilizációs
egyaránt,
és
a
környezetszennyezés, környezeti problémák mondhatni, hogy a bioszférát (ezáltal az emberiség létét) egyre nagyobb mértékben fenyegetik. Amióta ember él a Földön katasztrófák sora sújt minket. Sok ezer éves történelmünk során a cselekvésünk térben és időben is erősen korlátozottak voltak, egészen a legutóbbi időkig, napjainkig. Most egy olyan ponthoz érkeztünk el, ahol az emberi cselekvés térbeli és időbeli dimenzió már kitágultak (főként az ökológiai rendszereket érintve) és szinte korlátlannak nevezhetőek. Az általunk alkalmazott technológiák már a bolygónk korlátait feszegetik és időbeli hatásaik, amiket nem láthatunk előre, viszont biztos, hogy a jövő generáció szükséglet kielégítését és létfeltételeit fogják befolyásolni. „Az emberi társadalmak létrejöttének és fejlődésének egyik fontos mozgatórugója a veszélyekkel szembeni közös védekezés szükségességének felismerése volt.”1
Mivel az emberiség sorsa és jövője a Föld fizikai és biológia állapotának a leromlásának a megakadályozásától függ, így az elkövetkező új világrend csak a zöldgondolkodás, a fenntartható fejlődés és az ökológia rendszerek figyelembevételével történhet. „A Föld elérte tűrőképessége határát.”2 A természetet „emberszámba” kell venni, ha egy biztos jövőt akarunk megalapozni magunknak és leginkább a gyermekeink számára. Az előzőekben részletezettek alapján az Exxon Valdez olajszállító hajó katasztrófája még napjainkban is aktuálisnak mondható. A technológia fejlődésével, az emberi szükségletek növekedésével (lassan már csak a szinten tartásával) megnő az olaj iránti keresletünk, így az idő múlásával a fosszilis energiahordozók kiaknázása egyre nehézkesebbé válik, beleértve az olaj kinyerését, szállítását is. Olyan helyszíneken való kitermelésre vagyunk rákényszerülve, ami kimondhatatlanul sok veszélyt és kockázatot rejt magában. Például 2010-ben a Mexikó-öbölben történt olaj fúrótorony 1500 méter mélységben való felrobbanása is ezt bizonyítja. Becslések szerint négyszer annyi olaj ömlött a tengerbe, mint az Exxon Valdez olajszállító hajó katasztrófájánál.
1
Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. 7. oldal ISBN: 978-963-70-60 66-3 Hornyacsek Júlia - Veres Viktória: Katasztrófák, sebezhetőség, biztonság, Hadtudomány XVII. évfolyam 2007/3. sz. Budapest: 2007. 101. o. ISSN: 1215-4121 2
778
A témaválasztásom még is az első legmeghatározóbb olajkatasztrófára, az Exxon Valdez katasztrófájára esett. Véleményem szerint a már megtörtént olajkatasztrófák elemzése, vizsgálata nélkülözhetetlen a „biztonságos” (már amennyire nevezhetünk valamit biztonságosnak) jövő eléréséhez. Csak ezek tapasztalataival lehet egy esetlegesen bekövetkező újabb katasztrófát megelőzni, vagy a már megtörtént katasztrófák esetében a kárfelszámolás területén hatékonyabban (együtt)működni. A házi dolgozatomban tisztázni kívánom a katasztrófa bekövetkezésének a történéseit, és lefolyását. Fontosnak tartom, hogy azokat az okokat megvizsgáljam, feltárjam, amik segítségével kiderül, hogy mi vezetett ezen katasztrófához. Fontosnak tartom még továbbá, hogy feltárjam a katasztrófa elhárítás, kárfelszámolás eszközeit, alkalmazott módszereit is. A kárfelszámolásból nyert tapasztalatokat például a Mexikói- öbölben történtek esetében is nagyszerűen lehetett használni. Vizsgáltam a kárfelszámolásban résztvevők (ez lehet hivatásos és önkéntes beavatkozó is) munkafeltételeit, körülményeit és hogy a szervezők mennyire fordítottak figyelmet a munkavédelemre. Az előzőek kifejtése után általános vizsgálom az olaj vízzel kapcsolatos folyamatait, majd az ökológiai, az állatvilágra gyakorolt hatásait tanulmányozom. Majd lezárásképpen a kártérítés (szinte véget nem érő) nagyságáról és folyamatáról ejtek néhány szót.
1. A katasztrófa Ebben a fejezetben az Exxon Valdez olajszállító hajókatasztrófájának a történetét szeretném kifejteni. Ennek minél közelebbi megértéséhez az okokat és az okolható személyeket, tényezőket vizsgálom (amiben egy saját készítésű ábra is segít). 1.1. Az olajszennyezés bekövetkezése és lefolyása A következőkben szeretném a katasztrófa kibontakozásának, eszkalálódásának a lefolyását részletezni, szűkös terjedelem miatt csupán a tejesség igénye nélkül.
779
1989. március 24-én az Exxon Mobil hajózás vállalat Exxon Valdezként elnevezett tankhajójának (ld. 1. számú ábra) fiatal, ámde tapasztalt kapitánya, Joshep Hazelwood megbízta Murphyt, a révkalauzt a tankhajó az alaszkai Prince William Sound-ból való kivezetésével, amit sikeresen teljesített, majd elhagyta a fedélzetet. Hamarosan a kapitány
1. ábra: Exxon Valdez Készítette: nincs megnevezve, forrás:1
egy jéghegy észlelésével egy iránymódosításra adott parancsot, amit, mint utóbb kiderült, időben nem teljesítettek, csak késve, amikor már visszafordíthatatlan volt a baleset. A közel 200 millió liternyi (53 millió gallonnyi) olajjal teljesen feltöltött Exxon Valdez a jéghegyet igyekezve kikerülni egy zátonynak ütközött. A megrakodott tankhajó tizenegy tartályából nyolc sérült meg, lyukadt ki ezzel szabad utat engedve a benne tartózkodó olaj „fergetegnek”. Végeredményként több mint 40 millió liternyi olaj szabadult ki.
780
A károk felszámolást megnehezítette a rossz földrajzi elhelyezkedés és az időjárási viszonyok, mivel a katasztrófa helyszíne távol esett mindentől és nagyon hideg, zord idő volt. Ezeken felül még az is hátráltatta a kárelhárítás megkezdését, hogy technikai okok miatt a „felmentő sereg” csak több mint egy nap után érkezett meg. A tisztítási műveleteket csak késve tudták megkezdeni, ezért a késedelemért pedig nagy árat kellett fizetni. A hajótestben lévő olajt egy másik tankerre szivattyúzták át, hogy ezzel is csökkentsék a nyílt vízbe áramló olajmennyiséget,
ezáltal
a
környezetszennyezést is. Ráadásul az illetékesek
sem
álltak
a
helyzet
magaslatán és nem tudták, hogy az olaj semlegesítése más vegyi anyaggal ront vagy használ az adott helyzeten. Így 10 órával a baleset után már közel 3 km2nyi területet borított az olaj a hajó körül. Néhány nappal a baleset után az Exxon Valdezt kivontatták egy közeli kikötőbe.
2. ábra: Ipari baleset: Exxon Valdez olaj kiömlés, 1989, készítette: nincs megnevezve, forrás:2
Két héttel a katasztrófa után mindössze a kiömlött olaj 20 százalékát sikerült még csak összeszedni vagy záró lánccal körülfogni, és a hatalmas olajfolt már 115 km hosszan terült el a hajó körül. A következmények és a károk nehezen felmérhetőek, és meghatározhatóak voltak akkor. Az olaj vastag rétegben terült el a víz felszínén. Körülbelül 40-50 millió liter olaj került bele tengerbe, ezzel 1300- 1400 km2-nyi területet és több száz kilométernyi partszakaszt beszennyezve. A szennyezés gyors terjedését a 2. számú ábra szemléletesen mutatja. Először még senki sem gondolta, hogy milyen katasztrofális helyzet, és hogy hatalmas környezeti károk fognak bekövetkezni.
781
1.2. Az olajszennyezést kiváltó okok Az okok meghatározása közel sem olyan nehéz feladat, mint amilyennek tűnik. Tény, hogy a következőkben felsoroltak együttes jelenléte kellett, hogy ez a katasztrófa olyan szinten és mértékben be tudjon következni és ki tudjon bontakozni, ahogy az meg is történt 1989 márciusában. Dr. Hornyacsek Júlia szavaival élve „a civilizációs eredetű katasztrófák az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai, technológiai hibák hatására következnek be.”
3
Ebben az esetben is, az
előző mondatban említettek mellett, a nem megfelelő munkakörnyezet, a rossz döntéshozatal és a lassú reagálás voltak az alapvető okok:
A kapitány és a parti őrség helyi radarfigyelője alkohol befolyása alatt álltak. A baleset utáni későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a katasztrófa bekövetkezésének az időpontjában az említett személyek ittas állapotban voltak. A hatósági vizsgálat vezetőjének beszámolója szerint az Exxon Valdez hajó kapitányának vérében a baleset után kilenc órával még 0,09, a radarügyeletesében 0,2 százaléknyi alkoholszintet állapítottak meg; a parti őrség előírása alapján már 0,04 százalékos véralkoholszint ittasságnak számít.
A harmad tiszt hibája abból fakadt, hogy túlságos kimerült volt és túlterhelt.
Az Exxon Hajózási Vállalat nem biztosított elegendő és megfelelően kipihent személyzetet.
A hajót nem a kapitány, hanem egy kevésbé tapasztalt helyettese irányította a teljes út egyik legnehezebb és legveszélyesebb szakaszán. Csak késve értesítették a kapitányt a parancs teljesítésének mulasztásáról.
A szabályzattal ellentétben csupán félórával a zátonyra futást követően értesítették a parti őrséget.
3
A tankhajón nem rendelkeztek az ilyen helyzetek elleni felszerelésekkel.
Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. p. 23. ISBN: 978-963-70-60 66-3 (2011.10.25.)
782
Kik okolhatók?
személyzet
parti őrség
időjárás
Exxon Mobil hajózási vállalat
harmad tiszt
kapitány
révkalauz
3. ábra: Kik okolhatók? Készítette: a szerző (Nagy Szilvia), forrás: 3
A 3. számú ábrán vázoltak alapján leginkább négy tényezőt ábrázoltam, amik a katasztrófa bekövetkezéséhez és kibontakozásához vezetettek. A személyzet, azon belül is a harmad tiszt (aki túlságosan fáradt volt), a kapitány (aki részeg volt) és a révkalauz (aki gyakorlatlan volt) az első számú tényezők, mivel a katasztrófa bekövetkezését elsősorban ők állíthatták volna meg. A személyzet nem kellőképpen kipihentsége egy lassú reagálást eredményezett, amit csak fokozott a kapitány nem beszámítható állapota. A második felelős tényezőnek a parti őrséget emelem ki, ahol az ügyeletes tiszt, ugyanúgy, mint a hajó kapitánya, ittas volt. Ezért nem meglepő, hogy nem tudott az elvárt módon cselekedni. Ezekhez hozzájárult az Exxon Mobil hajózási vállalat által nyújtott a szűkös technikai eszközök, csökkentett személyzeti létszám is. Ha az olajszállító hajón rendelkezésre állt volna egy ilyen baleset bekövetkezésekor alkalmazható kényszerhelyzeti terv, bevetési eszközök és felszerelések, akkor arányaiban véve jelentősen csökkent volna a keletkezett kár nagysága. Az időjárási tényező (a szinte fagyos, jeges víz és szeles idő) pedig csak megnehezítette a kárelhárítás, kárfelszámolás folyamatát.
783
2. A kárfelszámolás Ezen rövid fejezet a kárfelszámolási technikákat és résztvevőket írja le. Sajnos, hogy a következők kiderül, hogy nem minden az elképzeltek szerint történt.
A beavatkozó
állomány biztonságos, megfelelő alkalmazása nagy feladat és a tisztítási művelet kiválasztása adott területen még nagyobb feladat. 2.1 Kárfelszámolási technikák A tisztítási törekvések, amíg le nem fújták őket, négy nyarat is igénybe vettek. Számos part még ma is tisztítatlanul maradt. Lényegében három féle technikát alkalmaztak:
Forró víz: Nagyon népszerű volt mindaddig, amíg fel nem vetődött, hogy nagyobb kárt okozhat, mint az olaj. Ez a kezelési mód sterilizál, szétoszlatja az olajt, ami által eljut az olaj az érzékenyebb élőlények életterébe.
Magas nyomás: Emberek tucatjai tűztömlők segítségével, hideg és meleg vizet egyaránt használva, mosták, tisztították a partokat.
Mechanikai tisztítás: Néhány parton próbálkoztak azzal, hogy markolókkal megmunkálják a partokat, hogy feltárják a föld alatt lévő olajszennyezést, amik így eltávolíthatókká válnak.
Biodegradáció: Az enyhén fertőzött partokon van egy másik megoldás. Az Exxon és az EPA a kezdeti kísérletek után 1989 nyarán egy több mint 100 kilométer hosszú partszakaszt szórtak be folyékony és szemcsés műtrágyával, a mikroorganizmusok táplálására. Trágyával segítik elő az olyan mikroszkopikus baktériumok fejlődését, ami megeszi a hidrokarbonátot. Az ezután következő két nyáron az Exxon több mint 150 kilométert kezelt hasonló eljárással. Ezeken az eljárásokon túl, még szükség volt a nagymennyiségű megtisztíthatatlan
talajt, veszélyes anyagként zsákokban történő elszállítására is, melyeket ex situ off site módon különböző technológiákkal semlegesítettek. 2.2. Az olajszennyezés felszámolásában résztvevők Közel 10.000 ember 1000 hajó és 100 repülő és helikopter vett részt benne az olajszennyezés által okozott károk felszámolásában. A hivatásos tisztító munkásokon kívül még rengeteg önkéntes is vállalkozott a partok eredeti állapotára törekvő helyreállásban.
784
A kárelhárításban részt vevők (akik munkáját a 4. számú ábrán láthatjuk) közül sokan nem kaptak megfelelő képzést, utasítást és még felszerelést sem.
4. ábra: Exxon Oil Spill készítette: nincs megnevezve, forrás:4
A számottevő helytelenül megtervezett munkaruha is hátráltatta őket a mentesítési munkákban. Így nem meglepő, hogy ennek következtében megközelítőleg 1700 betegséget vagy sérülést jegyeztek fel Alaszka Államban. A leggyakrabban elő forduló betegségek közé tartoznak a hátsérülések, mérgezések, bokaficam. A tisztító munkások 27%-a jelentett egészségügyi problémát. Sok esetben ezek a betegségek csak később jelentkeznek és akár évek, évtizedek múlva érzik meg az olajszennyezés tisztításából származó negatív hatásokat. Emellett még a tisztítás alatt keletkezett gőz is mérgező elegyet képez az olajjal, ami bőrirritációt okoz.
Mivel a baleset következtében több tízezer gallonnyi benzin
párolgott el, a munkások, önkéntesek és még a halászok is ki lettek téve benzingőznek és csak néhányuk használt védő felszerelést, ha egyáltalán használt is valaki. A veszélyes anyagok legáltalánosabb módja, hogy mérgezzenek, a belégzés. De az olajnak a szervezetbe való bejutása ivás, evés, és dohányzás által is történhet. A tisztítási területen létrehoztak piszkos zónát, ahol maga az olajos, megtisztítandó terület van és tiszta zónát, ahol nincs olaj.
785
3. Az olaj Az katasztrófa megértésének kiinduló pontja eme fejezet.
Muszáj az olaj
különböző folyamataival, az ökológiai hatásokkal, állatvilágra gyakorolt hatásokkal tisztában lennünk, hogy el tudjuk képzelni a tisztító munkások, beavatkozó állomány, szakemberek hihetetlenül összetett munkáját. 3.1. Az olaj folyamatai Azért, hogy minél jobban meg tudjuk érteni az olaj hihetetlenül káros hatásait a vízbe kerülve, az alábbiakban részletezem az olaj folyamatait. Ha az olaj a vízbe kerül, nyolc különböző folyamattal kell számolni:4 szétterülés, párolgás, diszperzió, emulzifikáció, oldódás, oxidáció, ülepedés, biodegradáció. Ezeket ismertetném: a) Szétterülés A kiömlést követően az olaj szétterül a vízfelszínén – a szétterülés gyorsaságát alapvetően az adott olaj viszkozitása szabja meg. A kiterülő olajfolt vastagsága természetesen mindenhol nem lehet uniform, egyforma, mivel a távol eső területekre csak foszlányokban ér el az olaj. A kiterülést megszabó környezeti tényezők: szélsebesség, vízhőmérséklet és a hullámzás. b) Párolgás Ennek sebessége az olaj (komponensek) gőznyomásától függ. Így pl. a petróleum, kerozin és dízel olajok csaknem teljesen elpárolognak néhány nap alatt – a vízfelszínről. Erős hullámzás és szél, illetve magasabb hőmérséklet erősíti a párolgást. c) Diszperzió A hullámok és a vízfelszín turbulenciája az olajpaplant aprítja, diszpergálja egymástól független kisebb cseppekre. A kisebb cseppek szuszpenzióban maradnak (O/V) míg a nagyobbak (fajsúlykülönbség) újra a felszínre emelkednek. A diszperzió sebességét alapvetően az olajfajta és a víz állapota (hullámzás, szélsebesség) határozza meg. A leggyorsabb a diszperzió erős hullámzás és alacsony viszkozitású, könnyű olajok esetében. d) Emulzifikáció
4
http://www.epito.bme.hu/vcst/oktatas/feltoltesek/BMEEOVKASH2/hefop_ash2_kornyezeti_karelharitas.pdf 2010.04.19.
786
Az emulzió két folyadék elegyedésekor jön létre. A nyersolajok esetében a vízcseppek szuszpendálódnak az olajban, ennek eredménye egy nagyon viszkózus anyag képződése, amit olajgöbecsnek, v. „olajcsokinak” neveznek. Az emulziók újra olajakat alkothatnak pl. napfény hatására (reverzibilis emulzifikáció), amelyek majd újra „olajcsokivá” alakulhatnak a parti zónákban. e) Oldódás Az olaj vízoldékony komponenseit a víz oldja. Ez a folyamat az adott olajfajta összetételétől és állapotától (hőmérséklet) is függ, ám leggyorsabban akkor megy végbe, ha az olaj finom diszperzióban eloszlik a víztest vertikális, függőleges rétegeiben. A legjobban oldódó komponensek a könnyű, aromás szénhidrogének, mint pl. a benzol és toluol. Ezek szintén könnyen párolognak, amely folyamat kb. 10 -100x gyorsabb folyamat az oldódásnál. A beoldódott vegyületek között rendkívül sok a rákkeltő anyag. f) Oxidáció Az olaj az oxigénnel reagálva oldható komponensekre bomlik. Ezt a folyamatot a napfény is elősegíti (függően a környezeti körülményektől: hullámzás, diszpergáltság foka). Ez rendkívül lassú folyamat, és még erős napfényben is a vékony olajfilmeknek is csak kb. 0.1%-a bomlik le naponként. g) Ülepedés Bizonyos finomított nehézolajok nehezebbek a víznél, ezért lesüllyednek. (A legtöbb nehézolaj azonban nem süllyed le). A lesüllyedés többnyire akkor történik, amikor lebegőanyag és üledékszemcsék épülnek be az olajba. A partra került olaj keveredve a homokkal és üledékkel visszamosódva a vízbe (hullámzás, áradás) szintén lesüllyed. h) Biodegradáció A felszíni vizek mindig tartalmaznak olyan mikroorganizmusokat, amelyek részlegesen vagy teljesen képesek az olaj vízoldékony komponenseit teljesen vagy részlegesen lebontani. Bizonyos vegyületek azonban biológiailag bonthatatlanok. A biodegradációt befolyásoló főbb tényezők: a tápanyagok (nitrogén és foszfor), hőmérséklet és oldott oxigén. A biodegradáció oxigénigénye miatt a folyamat csak az olaj-víz határfelületen megy végbe, mivel az olajban nincs oldott oxigén. A terjedés, evaporáció, diszperzió, emulzifikáció és oldódás folyamatai elsősorban a kiömlést követő rövid időszakban játszanak fő szerepet. Az oxidáció, ülepedés és biodegradáció folyamatai inkább hosszabb távon jelentenek hatást az olaj végső (további) sorsára.
787
3.2. Az olaj ökológia hatásai Az olaj hatásai egyrészt az olajok fizikai természetéből adódnak (fizikai szennyezés és borítás) és/vagy a kémiai komponensek hatásaiból (toxikus és bioakkumulatív hatások). Ezeken felül a vízi ökoszisztémákat a kárelhárítás is kedvezőtlenül érintheti. Sok esetben a kárelhárítási technikák nagyobb mértékű kárt okoznak, mint maga a bekövetkezett katasztrófa. Ezért fontos a jól átgondolt beavatkozás és a megválasztott kárelhárítási forma. Az olaj legtoxikusabb komponensei gyorsan elpárolognak. Ennek következtében a nagyléptékű halálozások viszonylag ritkák, lokalizáltak, és gyorsan lezajlanak. Viszont a vízi szervezetek szaporodása, növekedése károsodik, illetve krónikus hatások esetén elhullás következhet be. A szűrő életmódot folytató fenéklakók (csigák, kagylók, stb.) különösen veszélyeztetve vannak az olaj komponenseivel szemben. Ennek táplálékhálózati következményei is lehetnek, ideértve az emberi fogyasztást is, ami adott idővel mérséklődik. A növények és állatok érzékenysége az olajszennyezésre eltérő. Ezért igen nehéz előrejelzéseket adni a lehetséges ökológiai károsodásokról. A friss nyersolaj és a könnyű finomított olajok pedig közvetlen tűz- és robbanásveszélyt rejtenek magukban. A nagynyomású gőzzel történő tisztítás és a nehéz munkagépek (kárelhárítás) további károkat okozhatnak. Az olajkiömlések az alvízi vízhasználatokat korlátozhatják, vagy időlegesen ellehetetlenítik (ivó- és ipari vízkivétel) azokat. 3.3. Az olaj által bekövetkezett ökológiai károk az állatvilágban
5. ábra: Sea otters, victims of the Exxon Valdez oil spill Készítette: Jim Lavrakas, forrás:5
788
Az olaj a vízbe bekerülve összekeveredik a vízzel és megmérgezi a vízi növényeket és a vízhez kötött madarak, halakat, emlősöket. Ezen felül még nagy problémát jelent, hogy az olaj vékony réteget alkotva a víz felszínén elterül és megakadályozza az oxigéncserét és ezzel nem engedi levegőhöz, oxigénhez jutni a halakat. Megfertőzi a táplálékláncot, tehát potenciálisan a szárazföldi élőlényeket, így az embert is fenyegeti. Az olaj rátapad a madarak tollára, ami által elvész a hőszigetelésük, így a testhőmérsékletük lecsökken, és a madár megfagyhat. Az olaj a táplálékkal vagy a vízzel a szervezetbe kerülve vérszegénységet, csökkent termékenységet okozhat. Sok gerinces hosszú életkorú és kevés utódot nevel, aminek köszönhető, hogy a populációknak elég hosszú a regenerációs ideje. Az olaj a halakra és a kagylókra nézve is toxikus, mérgező, ahogy azon vegyszerek is, amiket az eltávolításukra használnak. Káros hatásukat még 20 évvel a katasztrófa bekövetkezése után is lehet tapasztalni. Az olaj kis mennyiségben a halak szervezetébe kerülve nem vezet elhullásukhoz, viszont felhalmozódik, és a halakat elfogyasztó madarakban vagy emberekben okozhat mérgezési tüneteket. A szennyezések által érintett területeken közegészségügyi okokból évekre betiltják a halászatot, így az ottani halászok és közösségek elvesztik fő bevételi forrásukat. A tengerbe jutó rengeteg olaj számos állatfaj életét rövidítette meg (ld.: 5. számú ábra). Az olaj tönkretette a költöző madarak költőhelyeit is. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mekkora a pusztulás nagysága, de az tény, hogy 35.000 - 40.000 madár, és 10.000 tengeri vidra tetemét találták meg a parton a szennyezés után, ámde ezek csak töredékei a tényleges környezeti károknak. Az állati tetemek nagy része elsüllyedt, ezek nagysága körülbelül 250.000 tengeri madár, 2.800 tengeri vidra, 300 fóka, 250 fehérfejű rétisas, 22 gyilkos bálna halálát jelenti. Ezeken felül rengeteg lazac és heringtojás is részesült az olajszennyezésben. Sajnálatos módon még húsz évvel a katasztrófa után se állt helyre az élővilág: a halak betegek voltak, a fókák nem tértek vissza, a környék gyűjtögetésből élő őslakosai pedig szenvedtek a szénhidrogének maradványaitól. A 6. számú ábrán egy 2001-ben készült felvétel bizonyítja, hogy 12 évvel a katasztrófa után még mindig jelen van az olaj. Becslések szerint akár hetven évig is eltarthat, amíg az alaszkai madárvilág a katasztrófa előtti szintre fejlődik.
789
6. sz. ábra: A pit dug on a Prince William Sound beach in 2001 revealing oil in the sediments. Készítette: NOAA. forrás:6
4. Tanulságok Ez a katasztrófa volt az első olyan nagymértékű következményekkel és káros hatásokkal járó esemény, ami után szükséges volt a tanulságok levonása, a jövőbeni hasonló események megelőzése érdekében. Számos tanulság szűrhető le, ezek közül kiemelnék néhányat: 1. A tisztítási technika, folyamat megfelelő kiválasztása a kárelhárítás kezdeti időszakában az egyik legfontosabb és legnehezebb feladatnak mondható. Mivel sok esetben maga a tisztítási folyamat több kárt okozhat, mint az olaj (mind a fizikai és kémiai folyamat). 2. Gondolni kell arra is, hogy az olaj képes a partrész mélyebb rétegeibe is behatolni, így évek múlva a vízfelszínre jutva újra frissen tudja majd szennyezni a környezetet, a közelében lévő élővilágot. Környezeti hatásoktól nagyban függnek, mivel a talajszint alatti olajréteg fizikailag védett a zavaró hatások, oxidáció, fotolízis ellen. Ennek köszönhető az olajszennyezés évekig a talajban maradhat. 3. Különös figyelmet kell szentelni a sziklás, köves partszakaszok védelmére, tisztítására. Szinte minden esetben elsőbbséget kell, hogy élvezzen, mivel az olaj szűk, mély helyekre is el tud jutni, ahová a tisztítást végzők nem tudnak beavatkozni. Az időjárási tényezők ezeken a helyeken nem érvényesülnek , így
790
meghosszabbodik az olaj káros hatásának az időtartama, amikor (évekkel az katasztrófa után) kimosódik. 4. Az állatokon olyan hosszú távú hatások mutatkoztak, amiket előre még megjósolni se tudtak a szakemberek. A nem szennyezett állatok (madarak és főként emlősök) a katasztrófa következtében elhullott állatok húsával, és (tartós olajpocsolyáktól) szennyezett
növényi
táplálékokkal
voltak
kénytelenek
táplálkozni,
amik
következtében maguk is szennyezetté, mérgezetté váltak. 5. Az esemény bekövetkezésében közvetlenül elhullt állatok mellett még nagyobb számra tehető azoknak az élőlényeknek a száma, amik esetlegesen a katasztrófa miatt meg sem születtek, vagy deformálódtak, betegen jöttek a világra. Ez leginkább jellemző a halikrák populációjára. A hosszú távú hatás érzékelhető a halálozási rátában és a reprodukcióban is.
5. Kártérítés Az Exxon Mobil a kárfelszámolást a munkálatok során teljes mértékben támogatta (2,2 milliárd dollár összesen, amit kifizetett) és még további 1 milliárd dollárt fizetett ki a helyi településeknek és az államnak. Az Exxon Mobil vállalat ellen indult eljárásban 1994-ben a bíróság először 5 milliárd dolláros kártérítést határozott meg, amit később a fellebbviteli bíróság 2,5 milliárdra, az eredeti kártérítés felére csökkentett le. Ezt az összeget a legfeslőbb bíróság 2008-ban 507,5 millió dollárra véglegesítette, viszont ehhez még 2009-ben további nem egészen 500 millió dollár kamatot szabott ki az Exxon Mobil részére. A bírósági döntést a társaság elfogadta és a 33 ezer károsultnak ki is fizette az eddigi 15 ezer dollár mellett a további 15 ezer dollárt. Mostanra úgy tűnik, hogy amit lehetett azt elkövették mindazok, akik részt vettek a helyreállítási munkákban. Amit sikerült elérni, az nem más, mint hogy lényegesen több figyelmet fordítanak az alaszkai élővilágra, mint korábban, nagyobb az anyagi támogatás és több a figyelem jut a környezetvédelemre az olajtársaságok részéről. Természetesen az, hogy mindez nem történik meg újra abban a térségben, vagy máshol az nincsen garantálva,
791
különösen miután a jelenlegi amerikai kormányzat egyre erőteljesebben támogatja az alaszkai olajkutatásokat és kitermeléseket az olaj fokozódó szűkössége miatt.
Összegzés Barry Commoner szerint a természet ciklusait tekintve az ökológia négy különböző törvényre épül5, én csak az elsőt emelném ki, miszerint „Minden kapcsolatban van minden mással”. Ezen törvény az ökoszférában levő összefüggések érzékenye rendszerére utal, amely organizmusok, populációk, fajok és egyedek között, illetve ezek és fizikokémiai környezetük viszonylatában jelennek meg. „Minden az ökoszisztéma egyszerű tényéből ered – minden kapcsolatban van minden mással: a szisztémát (…) az ökológiai hálózat és belső forgalmának aránya meghatározza, mennyire lehet megterhelni, illetve mennyi időre, anélkül, hogy összeomolna; az ökológiai hálózat az erősítő szerepét játssza, tehát egy helyen keletkező kis zavar nagymértékű, hosszan tartó és széles körre kiterjedő hatásokhoz vezethet.”6 Ezek a „kis zavarok”, ahogy Commoner nevezi, sokrétű hatással vannak az adott területre, környezetre, vagy akár egy egész országra, kontinensre. Közvetlenül a környezetet, a flórát és faunát károsítsák, míg közvetetten a gazdaságra, a turisztikára, kereskedelemre, az iparra is hatással vannak. Ahogy a dolgozat említette is egy sérült olajszállító hajó emberek ezreinek veheti el a mindennapi munkáját és a kereseti lehetőségét, amellett, hogy az állatok élőhelyét ezáltal életét is szó szerint tönkreteszi. Vagyis olyan mértékben károsít és veszélyeztet, hogy az elhárításban és a leküzdésben a hatóság, különböző intézmények és szervezetek együttműködésére van szükség. Még ha a gazdaság, az ipar, és a lakosság is már úgy tűnik, hogy átvészelte és már feledésbe is merül, a természet, az állatvilág hosszú évtizedek után is folyamatosan érzi egy pillanatnyi helytelen döntés hatásait. Jelenleg már az emberek egyre inkább rádöbbentek e téma központba helyezésének a szükségességére. Az olaj biztonságosabb tengeri szállítását, már egy jó ideje próbálják a gyakorlatban is megvalósítani, több-kevesebb sikerrel. Ami talán javulást hozhat a statisztikákban, hogy a régebbi típusú, egyrétegű hajókat 2012 következtével kivonják a
5 6
Bándi Gyula, Korlátozott fejlődés? Gondolat Kiadó, Budapest, 1987., p 48-50. Bándi Gyula, Korlátozott fejlődés? Gondolat Kiadó, Budapest, 1987., p. 48.
792
forgalomból. Ennek a sikeressége sürgetően fontos lenne, annak érdekében, hogy a Föld egy kicsit magához tudjon térni. A vidék rehabilitációjának kérdése máig vitatott. A takarítási akciók hivatalosan 1992-ben értek véget, de egy nemrégiben végzett kutatás szerint mintegy 75 ezer liternyi olaj még mindig a partokon maradt. A sziklák között megbújva, és egy vihar könnyedén előhozhatja „búvóhelyéről”, amivel folyamatosan számolni kell.
793
Ábrajegyzék 1. ábra: Exxon Valdez http://tapperass.files.wordpress.com/2009/10/exxon_valdez_02.jpg 2. ábra: Industrial accident: the Exxon Valdez oil spill, 1989 http://www.solcomhouse.com/valdez.htm 3. ábra: Kik okolhatók? 4. ábra: Exxon Oil Spill http://www.sustainabilityninja.com/wp-content/uploads/2009/06/exxon-oil-spill.jpg 5. ábra: Sea otters, victims of the Exxon Valdez oil spill http://www.adn.com/evos/evos.html 6. sz. ábra: A pit dug on a Prince William Sound beach in 2001 revealing oil in the sediments http://www.eoearth.org/article/Exxon_Valdez_oil_spill?topic=58075
2010.04.19. 2010.03.13.
2010.04.19. 2011.10.25. 2011.10.22.
Felhasznált irodalom Rakonczai János: Globális környezeti problémák, 2003., kézikönyv, Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003., p. 190. ISBN: 978-963-9416-529 Bándi Gyula: Korlátozott fejlődés?, kézikönyv, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987., ISBN 963 281 829 6 Balogh János: 1985., A megsebzett bolygó, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963 11 3849 6 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. 7. oldal ISBN: 978-963-70-60 66-3 Dr. Hornyacsek Júlia - Veres Viktória: Katasztrófák, sebezhetőség, biztonság, Hadtudomány XVII. évfolyam 2007/3. sz. Budapest: 2007. 101. o. ISSN: 1215-4121
Felhasznált internetes források http://www.eoearth.org/article/Exxon_Valdez_oil_spill?topic=58075 (2011.10.22.) http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=49282 (2011.10.25.) http://think.transindex.ro/?p=3002 (2011.10.25.) http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ja/0/11076/olajkatasztrofak.htm (2011.10.25.) http://www.drhornyacsek.hu/sajat%20publikaciok/egyetemi%20jegyzet%20%20Hornyacsek.pdf (2011.10.25.) http://www.epito.bme.hu/vcst/oktatas/feltoltesek/BMEEOVKASH2/hefop_ash2_kornyezeti_karelharitas.pdf (2011.10.25.) http://www.maritimequest.com/freighters/pages/exxon_valdez.htm (2011.10.25.) http://www.earthlyissues.com/exxon.htm (2011.10.25.) http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=49282 (2011.10.25.) http://lmv.hu/node/2103/image_gallery?page=6
(2011.10.25.)
794
