MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Farkas Zoltán A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár helye, szervezetei és feladatai a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerben Place, Organizations And Functions Of The HDF 5th „Bocskai István” Infantry Brigade In The Defence Emergency Management System
Budapest, 2011. november 10.
289
Absztrakt A tanulmányban a szerző betekintést nyújt a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (HKR) felépítésébe, elemei képességeibe, az esetleges korlátozásokkal együtt. Teszi mindezt a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár szemszögéből, annak az alakulatnak a szemszögéből, mely létszámát és műszaki képességeit tekintve az egyik kulcsfontosságú eleme a rendszernek. Részletesen tárgyalja a dandár által a HKR-be biztosítandó munkacsoportok összetételét, és alkalmazási lehetőségeiket. A tanulmány egyben gondolatébresztő és problémafeltáró célt is kitűz maga elé, amikor a jelenlegi rendszer esetleges optimalizálási lehetőségeire kíván rávilágítani. Kulcsszavak: szolgálati út; katonai erő; katasztrófák elleni védelem; Magyar Honvédség, reagáló erő Key words: chain of command; military force; disaster relief operations; Hungarian Defence Forces, response force
BEVEZETŐ Ma Magyarországon a katasztrófák elleni védekezés nemzeti ügy. Az, hogy a Magyar Honvédség a katasztrófavédelmi szervezetek mellet az egyik legfontosabb szereplővé vált az elhárítás, a védekezés és a mentés során rengeteg munkának, fáradtságnak és verítéknek az eredménye. „Az árvízvédelemben a fegyveres erő bizonyította felkészültségét, tudását, az ország lakossága iránti elkötelezettségét, a katonák védték a hatalmas víz ellen az ország vagyonát, a lakosság biztonságát és az értékeket.”1 Ennek a rendszernek az apró építőelemei azok a katonák, akik a gátakon éjt nappallá téve dolgoztak, megtapasztalva a katasztrófák minden nehézségét. A dolgozatban át kívánom tekinteni a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer elemei és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár munkacsoportjai alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait, az előremutató lehetőségek felvetésével gondolatokat ébreszteni a további fejlesztések, változtatások végrehajtásához. A dolgozathoz szükséges anyagok gyűjtése során nagymértékben támaszkodtam a munkacsoportokat a terepen vezető parancsnoki állomány tapasztalataira és véleményére, melyet a személyes megbeszélések és a végrehajtott értékelések során gyűjtöttem be, valamint a szakterülethez kapcsolódó elöljárói parancsok, szakintézkedések rendszerére. 1
Hornyacsek Júlia - Szternák György: „Árvízvédelem 2006”, Polgári Védelmi Szemle 2007/1-2 szám, 23. oldal, ISSN 1788-2168
290
Az elemzések ennek tükrében a jelenlegi katasztrófavédelmi rendszert bizonyos tekintetben alulnézeti szempontból tekintik át, de ez lehetőséget biztosít a későbbi átfogó mélyebb értékelések vonatkozó szempontjainak megértéséhez is.
1. Globális és regionális kihívások 1.1
Éghajlatváltozás A tanulmány célját nem érhetné el azon tényezők áttekintése nélkül, melyekkel
szemben a HKR elemeinek adott esetben fel kell venni a küzdelmet. Felkészülni ellenük ugyanis csak azonosításuk és felmérésük után lehet. “Az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat.”2 Ezt figyelembe véve tekintsük át a kockázati tényezők első nagy csoportját, a természeti tényezőket. Az emberi faj az elmúlt alig két évszázad alatt, az ipari termelés és a világkereskedelem kiépülése és felfutása óta olyan mértékben avatkozott be a természetes folyamatokba, amely nem maradt, nem maradhatott következmények nélkül. Ezeket a következményeket tapasztalhatjuk napjainkban, mikor a természeti és civilizációs (ipari) katasztrófák mintegy “kilépnek” a televízió képernyőjéről, és a maguk félelmetes, pusztító valóságukban rombolják le az addig biztonságosnak hitt otthonainkat. Az elmúlt években Magyarország bővelkedett olyan eseményekben, amelyek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia fent idézett mondatát tették napi aktualitássá. Gondolhatunk a 2006-os tiszai vagy a 2010-es borsodi árvízre, a nyaranként lassan állandósuló hőségriadókra, és a velejáró járulékos csapásra, a jégverésre. Az egyre extrémebbé váló időjárási jelenségek egyértelműen az emberi faj globális méretű ökológiai beavatkozásának következménye.
2
Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025
291
1. ábra A Föld éghajlata melegszik3
A klímaváltozás hatásait tekintve - különös tekintettel azok fizikai hatásaira –kettő részt különböztethetünk meg. Az elsődleges hatások csoportjába azok a fizikai hatások tartoznak, melyeket a klímaváltozás közvetlen módon képes kiváltani: Ebbe a csoportba a szélsőséges időjárási fenomének 4 tartoznak: -
extrém magas vagy alacsony hőmérséklet;
-
extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás);
-
szélvihar (orkán, forgószél) stb.
A másodlagos hatások, amelyek a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be: -
ár és belvíz;
-
sárfolyam, földcsuszamlás;
-
aszály, elsivatagosodás;
-
intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása;
-
kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása;
-
egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása;
-
társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.5
3 4
Forrás: Dr. Földi László: Klímaváltozás-katasztrófavédelem „phainomenon” – fenomén, görög szó, jelentése: „jelenség”
292
1.2
Földrajzi adottságok A földrajzi elhelyezkedés adottságai csak jobban ráerősítenek az előbbi adatokra.
Tény, hogy a Magyarország első helyen áll Európában a kiépített árvízvédelmi gátrendszerek hosszát tekintve. A Kárpát-medence területén azonban nagyjából 2,5 millió ember él árterektől kiszakított és gátakkal védett területen. Ennyi lakost kell minden egyes árhullám esetén védeni. Ez előre vetíti azt is, hogy a gátrendszer védelme kiemelt fontosságú, és egyben jelentős kockázattal bíró tényező, melyet a katasztrófavédelmi felkészülések során nem lehet figyelmen kívül hagyni. 1.3
Civilizációs hatások A természet erőinek ráhatása nélkül is alakulhat ki katasztrófa. Az elavult ipari
technológia, a biztonsági követelmények felületes alkalmazása, esetleg figyelmen kívül hagyása súlyos katasztrófák forrása lehet. Erre sajnos a kolontári vörösiszap katasztrófa is ékes példát szolgáltatott. Jelentős kockázati forrásnak minősül az energiaipar. A kőolaj, földgáz kitermelő ipar, a nukleáris energia előállítása mind-mind hozott már fel olyan példát hazánk történelmében, ami ráirányítja a figyelmet ezekre a veszélyforrásokra. De akár csak Csernobil, vagy Fukushima nem elhanyagolható fizikai hatása folytonos aktualitást biztosít a nukleáris baleset-elhárításnak. A védekezés hazai aktualitását igazolja a 2003 áprilisában, a paksi atomerőműben üzemanyag-kazetták tisztítása során bekövetkezett üzemzavar. Hazánkban a katasztrófa fogalmába tartozó ipari baleset bekövetkezésének lehetősége nem zárható ki száz százalékosan, viszont az előírások betartása a létesítésnél és működésnél, a hatósági munka, a tervszerű megelőzés és a célirányos felkészülés a katasztrófavédelemben jó eséllyel megelőzheti azokat. Ezek a természeti és civilizációs kockázati tényezők adják meg az alapot a hazai katasztrófavédelmi rendszerek, jelen dolgozatban a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer vizsgálatához. Miután már tudjuk, mivel kell szembenézni, nézzük át a hatások csökkentésére tett intézkedések összességét átfogó rendszert, a HKR-t.
5
Forrás: Dr. Földi László: Klímaváltozás-katasztrófavédelem
293
2. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer felépítése A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer vázlatát a 2. számú ábra mutatja be.
A HKR vezetésének jelenlegi rendje Honvédelmi Miniszter HM HVKF
HM közigazgatási államtitkár HÁKOT (HM TKF főov.; HM VH főig.; MH MDK Pk.)
KOB (HM TKF, HM HKF, HM VH, MH MDK, MH HEK)
MH ÖHP KOCS
BÚVCS/2, EMGCS/2, EÜCS/9, FMGRCS/1, KFMGRCS/1, GENVCS/5, KVMCS/3, NKMCS/6, ROBCS/3, SZVCS/2, SZZCS/3, TECS/1, TVFMCS/8, VSZCS/3, VRKMCS/10, VTCS/2, ABVFCS/1, ABVMCS/1, LSFTIJ/1, AMARTCS/1, LCS/1, TVFMCS/2, VRKMCS/1, LSFCS/1, KVMCS/1, OBCS/3, HAVLAB/1,
MH TD KOCS
VRKMCS/1 RENDCS/3 TECS/1 KOBCS/1, SZSZCS/1 GENVCS/1,
IPB
EPIDCS/2 OLTÓCS/1 DIAGNCS/1
HM ÁEK OVCS ORVECS
MH HEK SEÜLAB/1 MOCS/1
ÁIK MH GAVIK, MH HEK, MH GEOSZ
2. ábra AHKR jelenlegi rendszere6
A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár a
Honvédelmi
Katasztrófavédelmi Rendszer egyik jelentős eleme, a végrehajtási (operatív) szinten a legnagyobb létszámú és technikai eszközt felvonultató katonai alakulat. Elhelyezkedés szempontjából a rendszer végrehajtói végén, az operatív szinten helyezkedik el. Az alárendeltségében lévő alegységek állománya 22 darab, különböző feladatú munkacsoportot biztosít a HKR-be. Az alakulat, mint a Magyar Honvédség legnagyobb létszámú alakulata, jellemzően kettő területen határozza meg a HKR-be lebiztosított erők harcértékét: egyfelől a létszámával arányosan részt vesz a védelmi 6
Forrás: Grósz Péter mk. őrnagy - A HKR felsőszintű vezetési és irányítási rendszerében tervezett változások, MS PowerPoint prezentáció, 4. dia, Göd, 2011.06.09.
294
romeltakarító kézi munkacsoportok biztosításában, másrészt az alárendeltségébe tartozik a Művelettámogató Műszaki Zászlóalj (MMZ) és a TISZA Többnemzeti Műszaki Zászlóalj magyar moduljának bázisát biztosító harctámogató műszaki század is. Ez a jelentős műszaki képesség pedig különösen az árvízi védekezések során jelent rendkívül hasznos védekezési, estelegesen mentési képességet. Az országos rendszer részét áttekintve, a következő fejezetben tekintsük át a dandár katasztrófavédelmi reagáló erői rendszerét.
3. A dandár katasztrófavédelmi rendszere 3.1
A dandár katasztrófavédelmi feladatai: A dandár az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségében található,
jelenleg
Debrecen,
Hajdúhadház
és
Hódmezővásárhely
helyőrségekben
települ.
Katasztrófavédelmi feladatait az elöljáró szintű intézkedések a következőkben határozták meg. -
A honvédelmi ágazat személyi állományának, anyagi javainak védelme, mentése,
-
Részvétel az alábbi típusú katasztrófák elleni védekezésben: a./ Természeti (elemi) csapásokkal összefüggő (áradás, rendkívüli időjárási helyzet, földrengés, stb.) katasztrófák. b./ Nukleáris tevékenységgel összefüggő katasztrófák, ezen belül hazai nukleáris,
illetve
radioaktív
anyagokat
tartalmazó
és
tároló
létesítményeknél, a nukleáris és radioaktív anyagok szállításakor, az ország területén kívül és nukleáris energiaforrással rendelkező űrobjektumok földre való visszatérésekor bekövetkező katasztrófák, c./ Ipari, vegyipari anyagok alkalmazásával összefüggő katasztrófák, d./ Veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetek (légi, közúti, vasúti, vízi) f./ Humán járványügyi katasztrófák. g./ Humanitárius segítségnyújtás tömeges méretű migráció esetén. -
Nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban való részvétel.
A katasztrófavédelmi munkacsoportok vezetésére, irányítására Operatív Csoport (OCS) került létrehozásra a dandár Műveleti Központ bázisán. Az OCS külön parancsra a
295
készültségi foktól függetlenül kerül aktivizálásra. Az OCS -ba beosztásba kerülhet 24 órás váltással a dandár törzs személyi állománya külön szolgálat vezénylés alapján. Az OCS közel azonos létszámmal teleül Debrecenben, illetve Hódmezővásárhelyen. Ez biztosítja a törzs megosztott aktivizálásával a nagyobb távolságra való áttelepülés elkerülését a Tisza árterülete mentén, és lehetőséget ad a váltások megszervezésével az OCS állomány pihentetésére is, miközben az alárendeltekkel, az együttműködésre kötelezettekkel és az elöljáró felé továbbra is megfelelő az információcsere. A Védelmi Bizottságokkal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokkal való együttműködés a következő területekre terjedhet ki:
3.2
-
Információcsere, tájékoztatás;
-
Összekötők útján a felkészülés, beavatkozás összehangolása;
-
Válságkezelő szervek információinak folyamatos cseréje;
-
Beavatkozások során szerzett tapasztalatok cseréje;
-
Az ABV RIÉR szervezetek adatainak kölcsönös cseréje;
-
Állandó, közvetlen kapcsolattartás az ügyeleti szolgálatok útján.
Felelősségi területek
A dandár katasztrófavédelmi felelősségi területei a következők: - Hajdú-Bihar megye -
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
-
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
-
Csongrád megye
-
Békés megye
Az adott megyék Védelmi Bizottságain kívül a dandár kapcsolatot tart a következő vízügyi igazgatóságokkal: -
Észak-Magyarországi KÖVIZIG (Miskolc);
-
Felső-Tiszavidéki KÖVIZIG (Nyíregyháza);
-
Tiszántúli KÖVIZIG (Debrecen);
-
Alsó-Tiszavidéki KÖVIZIG (Szeged)
A fenti felelősségi területek (megyék) irányában a dandár 2-2 fő összekötő tisztet jelölt ki a kapcsolattartásra a védelmi bizottságok operatív törzseibe.
296
3.3
A dandártól kijelölt katasztrófavédelmi erők összetétele, képessége A dandár HKR munkacsoportjainak összeállítása tükrözi a békeidőszaknak
megfelelő szervezeti struktúrát, beleértve a harcoló, harctámogató és a harctámogatókiszolgáló alegységek által biztosított speciális és általános képességeket is. A HKR állandó jelleggel szervezett készenléti szolgálatot ellátó speciális munkacsoportjai (az MH ÖHP parancsnok 104/2007 sz. intézkedés 6. pont alapján) biztosítják egyes (elsősorban nukleárisbaleset-elhárítási)
feladatok
végrehajtásának
gyors
megkezdését.
E
munkacsoportok a II. fokú katasztrófavédelmi készenléti fokozatok feladatait 4 órán belül, a III. fokozat feladatait 2 órán belül hajtják végre, így riasztástól számított 7. óra végére elérik a menetkészséget. Nehéz földmunkagép és gépi romeltakarító (NFMGRCS) Feladata: különböző talajmozgatási feladatok végrehajtása. Összetétele: 2 db. TATRA-815, 1 db BAT-2, 1 db UDS-114, 1 db KOMATSU, 1 db daru, 1 db műhely tgk., 2 db trailer, 2 db önkiürítő tgk., kezelőszemélyzettel. Képessége:
összesített útépítési teljesítmény:
1,5-10 km/ó
földmozgatási teljesítmény:
150-400 m3 /ó
Létszáma: 15 fő
3. ábra Bulldózer Szerző: Prof. Dr. Padányi József mk. ezredes7
A munkacsoport egyben a nukleárisbaleset-elhárítási munkacsoport készenléti szolgálatot is ellátja, ez alapján a bázislaktanyából (Hódmezővásárhely) a riasztást követő 7. órában képesek a feladat végrehajtásának megkezdésére. 7
Forrás: http://www.sija.hu/letoltesek/padanyi_jozsef_a_magyar_honvedseg_lehetosegei.pdf, letöltve 2011.10.22.
297
Könnyű földmunkagép és gépi romeltakarító (KFMGRCS) Feladata: különböző talajmozgatási feladatok végrehajtása. Összetétele: 1 db KRAZ-255, 1 db UDS-114, 1 db KOMATSU, 1 db daru, 1 db műhely tgk., 1 db trailer, 2 db önkiürítő tgk., kezelőszemélyzettel. Képessége:
összesített útépítési teljesítmény:
1,5-10 km/ó
földmozgatási teljesítmény:
150-400 m3 /ó
Létszáma: 12 fő Áramellátást és világítást biztosító csoport (GENVCS): Biztosítandó: 1 raj. Feladata: áramellátási, és világítási feladatok biztosítása. Összetétele: 3 fő kezelő, 1 klt. TÁVISZ- 77. Képessége: 8 kW -ig áramellátási és világítási feladatok végrehajtása. Nehéz kétéltű mentőcsoport (NKMCS): Biztosítandó: 1 csoport. Feladata: nehezen járható terepen és vízen szállítási és mentési feladatokban való részvétel.
4. ábra PTSZ-M a védekezés során8 (Szerző: Ismeretlen)
Összetétele: 12 fő, 2 PTSZ-M, 2 KRAZ –255 vontató, 2 trailer. Képessége (2,5 m/s sebességű vízfolyásig, 3 km hosszon): vízen: 2x10 tonna teher vagy 70 fő szállítása 8
Forrás: Farkas Zoltán – Árvíz a Felső-Tiszán, MS PowerPoint prezentáció, 4. dia, 2003.
298
szárazon: 2x5 tonna teher vagy 70 fő szállítása Robbantó csoport (ROBCS): Biztosítandó: Debrecenben 1 csoport, Hódmezővásárhelyen 2 csoport. Feladata: különböző jég, talaj (műtárgy) robbantási munkák végrehajtása a vízügyi szervek tervei alapján. Összetétele (csoport): 14 fő,1 db tj. szgk., 2 db tj. tgk., 1 db seb száll. gk. Képessége: a feladat nagyságának függvényében napi 2-4 robbantási feladat előkészítése. jégrobbantás esetén 1 m-es jégvastagságig 2 kg-os töltetekkel: 10 db/óra/ raj, gátrobbantás esetén előkészített furatok szerelése: 10 db/óra/raj. Szállító-vontató csoport (SZVCS): Biztosítandó: Debrecenben 1 csoport, Hódmezővásárhelyen 2 csoport. Feladata: anyagi eszközök szállítása, a megsérült, meghibásodott technikai eszközök vontatása. Összetétele:
1. raj 11 fő, 3 db tj. tgk., 2 db. KRAZ tj. tgk. 2. raj 11 fő, 5 db tj. tgk.
Képessége: egy fordulóval kb. 20 tonna anyag szállítása, egyszerre történő alkalmazás esetén 5 db technikai eszköz vontatása. Szárazföldi utak, területek zárását biztosító csoport (SZZCS): Biztosítandó: Debrecenben 1 csoport, Hódmezővásárhelyen 1 csoport. Feladata: a nagy létszámú katonai erő igénybevétele esetén az alkalmazási körletben katonai rendészeti feladatok ellátása Összetétele:
1. csoport: 33 fő, 3 db tj. tgk., vagy 3 db BTR-80 2. csoport: 35 fő, 4 db. tj. tgk., 1 db. tj. szgk.
Képessége: terep viszonyoktól függően ellenőrző-áteresztő pontok, gyalogos, vagy gép(harc-)járműves járőrök működtetése, lövész szakasz erővel. Téli veszélyhelyzetet felszámoló és mentő csoport (TVFMCS): Biztosítandó: Debrecenben 2 csoport. Feladata: a téli rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzet felszámolásakor az élet és vagyontárgyak mentése, betegek gyógyintézménybe szállítása, az alapellátáshoz szükséges cikkek szállítása.
299
Összetétele:
1. csoport: 12 fő, 2 db PTSZ-M, 1 db 4-5 t tj.tgk., 2 db. KRAZ-255
vo., 2 db. trailer. 2. csoport: 4 fő, 2 db 4-5t tj. tgk. Képessége: közúti kerekes járművek által nem járható terepen, havas közúton közlekedni, hóban rekedt tömegközlekedési eszközöket, személygépkocsikat (azok utasait) kimenteni, fontosabb útcsomópontokat felszabadítani, járhatóvá tenni, betegeket, rászorultakat halaszthatatlanul gyógyintézetbe szállítani, elzárt körzeteket élelmiszerrel, gyógyszerrel stb. ellátni. A megalakításra nem kötelezett alegységek a téli időszakban felkészülnek meglévő erőikkel ideiglenes munkacsoportok kiadására. Védelmi romeltakarító kézi munkát végző csoport (VRKMCS): Biztosítandó: Debrecenben 2 csoport, Hódmezővásárhelyen 3 csoport. Feladata: töltés-megerősítés, rom - és törmelék eltakarítás sánc szerszámokkal, talaj, illetve homokzsákok töltése és kézi beszállítása, részvétel figyelő szolgálat ellátásában, valamint élet, és vagyonmentési feladatok ellátása vízügyi szakközegek szakmai irányításával. Összetétele (csoportonként): 57 fő sáncszerszámokkal felszerelve, 4 db tj. tgk. Képessége: homokzsák rakodása gépkocsira 5 m-en belül: 2500 db/óra, homokzsák töltése lapáttal: 800 db/óra, Egészségügyi csoport (EÜCS): Biztosítandó: Debrecenben 1 csoport, Hódmezővásárhelyen 1 csoport. Feladata: első szaksegély biztosítása, amely magába foglalja az életmentő elsősegélynyújtást és a szaksegély által meghatározott segélynyújtási formákat. Összetétele:
1. raj: 4 fő, 1 seb. száll. gk. 2. raj: 4 fő, 1 seb. száll. gk.
Képessége: egy fordulóval 4 fő fekvő és 1 fő ülő sérült, vagy 2 fő fekvő és 4 fő ülő sérült szállítása, átlagos napi teljesítmény: 150 km
3.4
Logisztikai támogatás rendszere A KOB vezetője által kijelölt ellátó katonai szervezet bázisán Tábori Ellátó
Csoportokat (TECS) kell létrehozni, amelyek a bázislaktanyába, vagy az érintett körzetben a megyei védelmi bizottság által kijelölt objektumba települnek. Bázislaktanyaként a
300
dandár vonatkozásában Debrecen, Hajdúhadház és Hódmezővásárhely laktanyái kerültek kijelölésre. Az objektumokban az elöljárói elgondolás alapján fel kell készülni 5-700 fő védekezésben érintett katona ellátására és elszállásolására. A védekezési területen feladatot végrehajtó katonaállomány ellátását a TECS-ek által kiküldött ellátó erők hajtják végre. A TECS-ek összetételét, feladatát és működési rendjét az MH ÖHP KOCS javaslata alapján a KOB vezetője határozza meg. A TECS-ek működtetését alapvetően a HKR-ben a dandár debreceni és hódmezővásárhelyi helyőrségeire lebiztosított 1-1 logisztikai támogató csoportra tervezi. A TECS-ek feladat függvényében képesek kell, hogy legyenek tábori logisztikai elemek telepítésére és működtetésére. A TECS-ek bázisát biztosító logisztikai támogató csoportok a 2010.évi borsodi árvizek során bizonyították alkalmazhatóságukat, stabil hátteret biztosítva a gátakon dolgozó munkacsoportoknak. 3.5
TISZA többnemzeti műszaki zászlóalj Az előzőekben felsorolt munkacsoportok és képességek mellett a dandár feladatai
között megtalálható a nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel. A mintegy 700 fős Tisza-zászlóalj magyar-román-szlovák-ukrán közös alegységének alaprendeltetése a Tisza vízgyűjtő területén bekövetkezett árvizek, illetve más természeti csapások, ökológiai katasztrófahelyzetek esetén az érintett lakosság megsegítése, a károk elhárításában való részvétel. A zászlóalj, mint ideiglenes katonai szervezet négy műszaki századból áll, törzse évente tart törzsvezetési gyakorlatot. Parancsnokát rotációs rendben az a nemzet biztosítja, akinek a területén a védekezés folyik, illetve a felkészülési gyakorlat zajlik.
301
5. ábra PTSZ-M traileren a Blonde Avalanche 2011 gyakorlaton 9 (szerző: Galambos Sándor / honvedelem.hu)
Összefoglalva a fejezetben leírtakat megállapítható, hogy a dandár a HKR részeként a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő biztosítási feladatokat kapott az elöljáró MH ÖHP intézkedéseiben meghatározva. Ezeket a kijelölt munkacsoportokat a megfelelő készenléti szinten tartja, a csoportok felkészítése tervszerűen, évente kettő alkalommal történik meg. A felkészített (esetlegesen a készenléti szolgálatot adó) munkacsoportok aktivizálása a következő fejezetben kerül kifejtésre.
4. Az árvízvédelmi készenléti fokozatok, a készenlétbe helyezés szabályai 4.1
Árvízvédelmi készenléti fokozatok és azok típusai: A beavatkozó erők három árvízvédelmi készenléti fokozatba helyezhetők. A
feladatelrendelésben meghatározásra kerül, milyen árvízvédelmi helyzet kezelésére kell felkészülni. Készenléti fokozatok: - I. fokú katasztrófavédelmi készenlét (Árvízvédelmi készenléti fokozat) - II. fokú katasztrófavédelmi készenlét (Árvízveszély fokozat) - III. fokú katasztrófavédelmi készenlét (Árvízvédelmi bevetési készenléti fokozat)
9
Forrás: http://bocskaidandar.hu/images/stories/2011_09/blonda2011/3.jpg, letöltve 2011.10.22.
302
4.2
A készenléti fokozatok tartalma
Alapállapot: A beavatkozó erők normál működési rendje. Végrehajtandó feladatok: -
A szervezetre vonatkozó katasztrófa-elhárításban történő részvételt biztosító tervek, rendszabályok kidolgozása, aktualizálása;
-
az operatív csoport (OCS) katasztrófavédelmi feladatainak kidolgozása, aktualizálása;
-
a kijelölt munkacsoportok okmányai, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos adattárak, nyilvántartások és tervek kidolgozása és naprakészen tartása;
-
katasztrófavédelmi (árvízi védekezésre) felkészítés végrehajtása a résztvevő erők részére évente 2 alkalommal;
-
a végrehajtó erők munkacsoportjai gyakoroltatása, részvétel az ágazati, országos és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatokon;
-
a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők, technikai eszközök folyamatos meglétének és alkalmazhatóságának biztosítása;
-
az állomány riasztási, aktivizálási és működési feltételeinek biztosítása.
„ÁRVÍZVÉDELMI KÉSZENLÉT” fokozat: Akkor kerül elrendelésre, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet erők igénybevételére. Végrehajtandó feladatok munkaidőben elrendelt készenlét esetén az elrendeléstől, illetve munkaidőn kívüli elrendelt készenlét esetén a következő munkanap kezdetétől számított 12 órán belül: -
Elrendelés esetén az Operatív Csoport megalakítása;
-
a kialakult helyzetnek megfelelően végrehajtó erők kijelölése;
-
a
feladat-végrehajtásra
kijelölt
erők
kiértesítése,
szolgálati,
illetve
szolgálatteljesítési helyre történő berendelése; -
a
várható
feladat
tanulmányozása,
alkalmazási
tervek,
munkajegyek,
utalványok, málházási jegyek, egyéb okmányok pontosítása, ellenőrzése; -
a kijelölt munkacsoportok, valamint a kirendelésükhöz szükséges támogató állomány ideiglenes készenléti szolgálatának megszervezése, kihirdetése (a kijelölt állomány az ideiglenes készenléti szolgálat szolgálati intézkedése és 303
szolgálatvezénylése alapján folyamatosan 24 órás (munkaidőn kívül lakáson eltöltött) készenléti szolgálatot lát el oly módon, hogy 3 órán belül szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyére beérkezzen); -
a várható feladat jellegének megfelelően a személyi állomány eligazítása, szükség
esetén
feladatorientált
felkészítésük,
balesetvédelmi
oktatásuk
végrehajtása; -
összekötőtiszti rendszer pontosítása, az összekötők szükség szerint kiküldése;
-
a kijelölt erők személyi feltételeinek, technikai eszközeinek és anyagi készleteinek pontosítása, kiadása;
-
EDR rádiók, mobil telefonok felvétele, a hálózati működés ellenőrzése;
-
a kiértesítés feltételeinek folyamatos biztosítása;
-
szállítás (közúti, vasúti, légi) megszervezése;
-
a készenlét jelentése.
„ÁRVÍZVESZÉLY” fokozat: A készenléti fokozat a reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre. Végrehajtandó feladatok az elrendeléstől számított 6 órán belül: -
Az ÁRVÍZVÉDELMI KÉSZENLÉT fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése;
-
a
készenléti
szolgálatot
teljesítők
berendelése
szolgálati,
illetve
szolgálatteljesítési helyükre; -
az utaltsági, eszközellátási rend, a lebiztosított objektumok, szolgáltatások, eszközök pontosítása;
-
az
anyagok,
eszközök
átvétele,
málházás
végrehajtása,
a
besorolás
megszervezése; -
az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról;
-
a készenlét jelentése.
„ÁRVÍZVÉDELMI BEVETÉSI KÉSZENLÉT” fokozat: A beavatkozó erők legmagasabb készenléti fokozata. Akkor kerül elrendelésre, amikor az erők alkalmazása valószínűsíthető, és indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. Végrehajtandó feladatok az elrendeléstől számított 3 órán belül: -
Az ÁRVÍZVÉDELMI KÉSZENLÉT és az ÁRVÍZVESZÉLY fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése;
304
-
a besorolás végrehajtása, a málházás illetve az állomány ellenőrzése;
-
a személyi állomány eligazítása;
-
az 1 órás menetkészség elérése és fenntartása;
-
a készenlét jelentése.
Árvízvédelmi készenléti fokozat váltását, illetve az egyes készenléti fokozatokhoz tartozó rendszabályok bevezetését/elhagyását a vezetési rendszernek megfelelő szolgálati úton, fokozatonként, rendkívüli esetben fokozatok kihagyásával a KKB elnöke kezdeményezi. 4.3
Riasztás végrehajtása: A beavatkozó erők riasztását a kialakult helyzet függvényében a vízügyi szolgálat
vezetője, vagy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban BM OKF) főigazgatójának, vagy a fővárosi és megyei védelmi bizottságok elnökei javaslatára a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöke rendeli el, illetve kezdeményezi a honvédelmi miniszter útján. Honvédségi erők katasztrófavédelmi célból történő kirendelésének általános rendje szerint a kirendelésről a honvédelmi miniszter dönt. A riasztás vételét és annak jogosságának ellenőrzését követően a debreceni laktanya ügyeletes (LAKT Ü) soron kívül értesíti ki a dandárparancsnokot, illetve az ügyeletes parancsnokot. A LAKT Ü a riasztási, értesítési tervben meghatározottak alapján hajtja végre a kijelölt erők riasztását, készenlétbe helyezését. A Hódmezővásárhelyen, illetve a Hajdúhadházon települő alegységek riasztását is a debreceni laktanya ügyeletesen keresztül lehet végrehajtani. 4.4
Az erők igénybevételének rendkívüli esetben Amennyiben a HKR nincs aktivizálva, illetve az élet- és vagyonmentés indokolja
az azonnali intézkedést, a dandárparancsnok saját hatáskörében dönt a segítségnyújtásról, és szolgálati útján kezdeményezi annak jóváhagyását a HM Honvéd Vezérkar főnökétől. A katonai szervezetet közvetlenül érintő, a személyi állományt, vagy az anyagi javakat veszélyeztető katasztrófa, vagy annak veszélye esetén az állományilletékes parancsnok (ügyeleti szolgálat) azonnal intézkedik a személyi állomány és az anyagi javak mentésére, értesíti a mentésben közreműködésre tervezett külső szerveket, ezek után haladéktalanul értesíti a szolgálati elöljárót (elöljáró ügyeleti szolgálatot).
305
Ennek során jelenti: - a bekövetkezett esemény típusát, a bekövetkezett, illetve várható kár előzetesen becsült nagyságát, - az esemény felszámolására tett intézkedéseit, - ha a szükséges védekezési feladatok meghaladják a katonai szervezet erejét, segítséget kér elöljárójától. Közvetlen megkeresés esetén, élet és állami vagyon mentése céljából segítséget nyújthat a polgári lakosság részére, amennyiben rendelkezik a megfelelő erőkkel, de az alkalmazás tényét azonnal köteles jelenteni a szolgálati rendnek megfelelően az MH KÜnek, a HM HVKF, vagy a miniszter jóváhagyásának, engedélyének megszerzése céljából. Amennyiben az engedélyezés megtörtént, folytathatja katasztrófavédelmi tevékenységét. 4.5
A TISZA TMZ igénybevétele A Tisza Többnemzeti Műszaki Zászlóalj integrálva lett a Honvédelmi
Katasztrófavédelmi Rendszerbe. A zászlóalj igénybevétele és riasztása három féle módon történhet: -
Az első esetben kizárólag a magyar modul kerül aktivizálásra, magyar területen,
-
a második esetben az egész zászlóalj magyarországi területen kerül alkalmazásra,
-
a harmadik, pedig amikor a magyar század külföldi területen kerül alkalmazásra.
Ha külföldi területen történik az alkalmazás, akkor a Technikai Megállapodás szerint, diplomáciai úton érkező felkérésnek kell legelőször érkeznie. A zászlóalj magyar részei készenléte fokozásának elrendelésére a Honvéd Vezérkar Főnök jogosult 10. Magyar területen történő alkalmazás esetén a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) határozata, illetve felkérése alapján az MH Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság (MH KOB) vezetője tesz javaslatot. Az irányítását az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Katasztrófavédelmi Operatív Csoportja (MH ÖHP KOCS) végzi, összhangban a HKR-rel. A fejezetben áttekintésre kerültek a felkészített és rendszerbe integrált képességek igénybevételének folyamatai, módjai. Mint mindenhol, ezen a területen is találhatók olyan
10
129/14/2002 sz. A „Tisza” TMZ magyar kontingense készenlétének, készenléte fokozásának szabályai 1.o.
306
lehetőségek, amelyek további hatékonyságnövelési opcióval bírnak. Ezeket a területeket a következő fejezetben részletezem.
5. Lehetséges optimalizációs területek A riasztás tekintetében a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országos Bevetésirányítási Terve az árvízi védekezési feladatokra és a szakág intézkedései (539/2011. HVKF intézkedés és az MH ÖHP PK 338/2011.sz. intézkedése készenléti (beérkezési) időpontok szempontjából eltérésekre ad lehetőséget. A megyei védelmi bizottságok katasztrófahelyzetben működtetett Operatív Törzsébe az összekötőket a jelenlegi szabályzási rend szerint riaszthatja (aktivizálhatja) az együttműködés vezetésére kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyelete, illetve a Magyar Honvédség Központi Ügyeletén keresztül az alakulatok ügyeleti szolgálatai. A két riasztási nyomvonal hatásköre átfedi egymást, a riasztási (beérkezési) határidők vonatkozásában pedig egymásnak ellentmondhatnak. A végrehajtó állomány számára komoly dilemmát okozhat a parancsadási (aktivizálási) jogkörök elmosódása. A későbbi számon kérhetőség vonatkozásában ezt a területet célszerű lenne kíméletlen szigorúsággal meghatározni, és a határokat élesen meghúzni. Az egyik megoldási változat szerint a honvédségi erőket, eszközöket igénybe venni kizárólag a Honvédelmi Minisztérium KOB-ján keresztül legyen lehetséges. Ez a megoldás már a minisztériumi szinten leválasztaná a végrehajtásra kijelölteket a védekezésbe bevont többi erőtől (rendőrség, katasztrófavédelem, pv.), egyértelművé téve számukra, hogy kizárólagosan a katonai parancsnoki vonal létezik számukra információs csatornaként Ez egyben a reagálási idő meghosszabbodásával is járhat, a közbeiktatott szintek miatt, bár ennél a megoldásnál kevesebb lehetőség lenne az információvesztésre. A másik megoldási javaslat szerint az igénybevétel az aktiválást követően a helyszínre delegált (megfelelő rendfokozattal bíró) összekötőn keresztül közvetlenül történhet. Ebben az esetben a KOB és az illetékes KOCS csak tudomásulvételi jogkörrel bírhat. A végrehajtók az illetékes megyei operatív törzzsel (OT) dolgoznak együtt, a tőlük kapott feladatokról csak tájékoztatják az elöljárói szinteket (KOCS, KOB, HÁKOT). Ez a megoldás a stratégiai döntések meghozatalát meghagyná a megfelelő (minisztériumi) szinten, az operatív döntések felelősségét és lehetőségét pedig leadná a helyszínen lévő (operatív) katonai vezető személyének. A jelenleg rendelkezésre álló információim alapján a kidolgozási folyamat ebben az irányban indult el.
307
Szintén a vezetési lánc problematikus eleme, hogy a HVKF nincs benne a HKR felsőszintű vezetési irányítási rendszerének parancsnoki láncában, az esetleges katasztrófa elhárításának időszakában nincsenek valós feladatai a jelenlegi 23/2005. HM rendelet szerint. A szakirányítást a KÁT gyakorolja, aki a HKR vezetési irányítási rendszerének aktivizálásról a HÁKOT tagok javaslatára
dönt.
A
KOB
vezetője, mint
a
katasztrófavédelmi katonai feladatok irányításáért felelős szerv vezetője, a KÁT-nak van alárendelve a végrehajtás időszakában. Minisztériumi szinten már elkezdődött a HM rendelet felülvizsgálata, a szakértői egyeztetések folyamatban vannak. A tervezett módosítás lényege, hogy a rendelet a HVKF-hez telepíti a Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság irányításának jogkörét. Lényeges, hogy a módosítással a HKR vezetési-irányítási rendszere egycsatornás marad. A HKR rendszerének a közigazgatásba való beágyazódása miatt (BM vezető szerepe, tárcák közti együttműködés…) a HKR rendszerét továbbra is a KÁT szakirányítja, ugyanakkor a katonai feladatok irányítása a HVKF kezébe kerül, ezzel megalapozva a rendszer hatékonyabb működését, valamint a HVKF rendszeren belüli vezető, irányító szerepét.11 A kiaknázható lehetőségek csoportjába tartozik az a tény is, hogy az alakulat rendelkezik a Magyar Honvédség egyetlen felderítő zászlóaljával, az 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljjal. Az egykori egri felderítők Debrecenbe történő áttelepülésük és beintegrálásuk után új képességekre tettek szert, melyek alkalmazását a HKR-en belül is érdemes lenne megfontolni. Ezen képességek részeiben már 2010-ben alkalmazva lettek, jóllehet a mai napig nem tartalmazza semmilyen elöljárói intézkedés őket. Ezek a képességek a harci búvárok és a pilótanélküli felderítő repülőgépek (SUAV) biztosította képességek. Az első képességet a dandár mobil operatív csoportja javaslatára a dandár parancsnoka a 2010-es borsodi árvízi védekezésben már hatékonyan alkalmazta, amikor az elöntött településrészek megközelíthetetlen épületeiben a harci búvárok tudták végrehajtani az ottrekedt személyek mentését, együttműködve a kirendelt egyéb csoportokkal.
11
Forrás: Grósz Péter mk. őrnagy - A HKR felsőszintű vezetési és irányítási rendszerében tervezett változások, Göd, 2011.
308
6. ábra Harci búvárok mentésben (Szerző: ismeretlen)12
A második esetben a katasztrófa sújtotta területek vizuális (akár éjszakai) felderítése is megkönnyíthető lenne, az eszköz képességei határain belül. A SUAV hátránya a kis hatósugár, a bonyolult időjárási viszonyok közötti alkalmazhatósági korlátok, valamint az esetleges meghibásodás esetén az eszköz visszaszerzésének bonyolultsága. Előnye a gyors telepíthetőség, a szolgáltatott információ költséghatékony volta, és az információ fontossága. Ezeket a lehetőségeket a jelenlegi rendszer még nem, vagy nem eléggé aknázza ki. A fejezetben felvetett gondolatok azonban a végrehajtók szintjén felvetve érdemes lehet a magasabb, döntéshozói szint figyelmére, és a rendszerbe történő beépítésére is.
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK “Becsület-Bátorság-Helytállás”. Ez a három szó, melyet a dandár jelszavaként sajátjának vall, megfelelően tükrözi azt a szervezeten belüli elvárást, amely a mindennapok elvárásai mellett különösen jellemzi a “bocskaisokat” akkor, ha helytállást igénylő feladat érkezik.
12
Forrás: Farkas Zoltán – Árvízi jelentés 2010., MS PowerPoint prezentáció, 24. dia, 2010.
309
7. ábra Bocskaisok Borsodban13 (szerző: ismeretlen)
Az élet pedig egyre több olyan helyzetet produkál, amikor a katonaembernek ki kell állnia, és bizonyítania kell a társadalom előtt, hogy nem egy megfoghatatlan, elérhetetlen fantomszervezet tagja, hanem a Magyar Honvédség tagjaként s szervesen kötődik a mai magyar társadalomhoz. Ennek a kapcsolatnak azonban kétirányúnak kell lennie. A társadalomnak ugyanis világos és félreérthetetlen szabályrendszert, valamint megfelelő feltételrendszert kell biztosítania a Magyar Honvédség számára, mert csak ez biztosítja azt, hogy a katasztrófák elleni védekezési munkákra fordított erőforrások (anyagi, szellemi, pénzügyi, stb.) nem vésznek kárba. Idézve prof. Dr. Padányi József mk. ezredes urat: „A katonák igénybevétele nem lehet öncélú, nem helyettesítheti azoknak az erőknek a munkáját, akiknek elsőrendű feladata az árvédekezés. Ebből következően a katonai erő igénybevétele akkor indokolt, ha a veszélyeztetés megszüntetése meghaladja a helyi beavatkozó erők lehetőségeit.” A HKR szabályrendszere napjainkban közel sem tökéletes. Ez komoly kritika is lehetne, azt azonban el kell ismerni, hogy ez a rendszer még mindig a legéletképesebb, a leginkább a realitások által finomított rendszer a mai magyar katasztrófavédelmi rendszerben. Erős potenciállal bír az áldozatvállalás és a logisztikai biztosítás területén, és vannak területei, melyeket lehet még hatékonyabbá is tenni. De az alaprendeltetésből adódó szervezettség az, ami a legértékesebbnek bizonyul katasztrófák esetén. Ahogy prof. Dr. Padányi József mk. ezredes úr foglalta össze: „A HKR az országos katasztrófavédelmi rendszer fontos eleme, biztosítja az erők és eszközök szervezett igénybevételét.”14
13 14
Forrás: Farkas Zoltán – Árvízi jelentés 2010., MS PowerPoint prezentáció, 24. dia, 2010. Forrás: http://www.sija.hu/letoltesek/padanyi_jozsef_a_magyar_honvedseg_lehetosegei.pdf, 5. oldal
310
Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár erői felkészültek a katasztrófavédelmi feladataik ellátására. Sokrétű az alakulat elkötelezettsége, készen kell lenniük összetett feladatokat gyakran egymástól távol eső helyszíneken egy időben megoldani, de a végrehajtók lelkesedése méltó a jelmondatban foglaltakhoz. Szervezettségük és fegyelmezettségük gyakran mutat példát és ad erőt a bajba jutottaknak. Végezetül álljon itt egy mondat egy idős nénitől, aki a 2010-es árvízi mentési munkálatok során csak ennyit mondott az ott dolgozó újságíróknak: „Isten után már csak a katonákban bízhatunk…”
311
FELHASZNÁLT IRODALOM a.
A katasztrófavédelem aktuális kérdései – HM Zrínyi Média Közhasznú Nonprofit Kft. 2011, Budapest, ISBN 9789633275245
b.
Hornyacsek Júlia - Szternák György: „Árvízvédelem 2006” Polgári Védelmi Szemle 2007/1-2 szám, Budapest, ISSN 1788-2168
c.
Kaszanyi Sándor mk. őrnagy: Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Művelettámogató Műszaki Zászlóalj feladatrendszere, képességei, Honvédségi Szemle, Budapest, 2011. január, ISSN 2060-1506
d.
Dr. Padányi József: A Magyar Honvédség lehetőségei és korlátai az árvízi védekezésben, http://www.sija.hu/letoltesek/padanyi_jozsef_a_magyar_honvedseg_lehetosegei.pd f, letöltve: 2011.10.22.
e.
Dr. Padányi József: Éghajlatváltozás és a biztonság összefüggései, http://mhtt.eu/hadtudomany/2009/1_2/033-046.pdf, letöltve: 2011.10.22.
f.
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025, http://www.kvvm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf, letöltve: 2011.10.22.
g.
dr. Halász László: Éghajlatváltozás – Katasztrófavédelem, http://www.mtahtb.zmne.hu/PDF/Halasz_Laszlo.pdf, letöltve: 2011.10.22.
h.
A HM Honvéd Vezérkar főnökének 593/2011. HVKF intézkedése az árvízvédelmi feladatokra való felkészülésről
i.
A globális felmelegedés – konferenciaanyag, 2010.05.12., MH Műveleti Központ
j.
Grósz Péter mk. őrnagy - A HKR felsőszintű vezetési és irányítási rendszerében tervezett változások, Katasztrófavédelmi konferencia, Göd, 2011.06.09., Microsoft PowerPoint prezentáció
k.
Benesóczky Imre ezredes – dr. Kádár Pál őrnagy: A honvédelmi tárca katasztrófavédelmi kötelezettségei és kapcsolódó igazgatási feladatok a haderő tízéves
fejlesztésének
tükrében,
Tanulmányok-2004,
89-106.
http://www.honvedelem.hu/files/9/4954/07.pdf, letöltve 2011.10.17. l.
Farkas Zoltán – Árvízi jelentés 2010., MS PowerPoint prezentáció, 2010.
m.
Farkas Zoltán – Árvíz a Felső-Tiszán, MS PowerPoint prezentáció, 2003.
n.
www.bocskaidandar.hu
o.
www.honvedelem.hu
p.
www.artofwar.hu
312
oldal,