MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Fekete János őrnagy Iskolák és óvodák védelme kettős rendeltetésű létesítmények alkalmazásával, illetve kitelepítéssel Defense of schools and nursery schools with over-pressurization airconditioning system and evacuation.
Budapest, 2011. november 10. 314
Abstract: Katasztrófavédelmi tanulmányaim során találkoztam egy különleges lakosságvédelmi megoldással. Az Egyesült Államok Oregon államában egy vegyi anyag gyár körzetében lévő iskolák és óvodák védelmét látják el ezzel a számunkra még ismeretlen eljárással. Ezt a módszert a mi fogalmaink szerint az elzárkózás és az óvóhelyi védelem kombinációjaként tudnám meghatározni. Veszélyhelyzetben az iskola, illetve az óvoda épületei, vagy annak egy része szolgál óvóhelyként, amelyet felszereltek egy túlnyomást biztosító szellőző-levegőellátó rendszerrel. Tanulmányomban a módszer bemutatásán túl beillesztem a hazai védelmi eszközök, módszerek, eljárások rendszerébe, áttekintem a felkészülés és a végrehajtás alapvető rendszabályait, illetve vizsgálom a megvalósítás anyagi hátterének lehetőségét is. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Lázár Gábor tanár úrnak, aki a téma kidolgozásában támogatást nyújtott.
Kulcsszavak: kiürítés, kitelepítés, óvóhely, védelem, elzárkózás, evacuation, shelter, protection, isolation
Defense of schools and nursery schools with over-pressurization air-conditioning system and evacuation. I have met a special public defense protocol during my disaster management education. This method, which is still unknown in Hungary, is used to protect schools and nursery schools near to chemical factories, in Ohio, US. I could explain this method as a combination of seclusion and shelter policy. In the case of a disaster the buildings of schools and nursery schools can be used as a shelter, which is equipped with an over-pressurization air-conditioning system. In my paper, I would like to adopt this method into the system of national defense protocol. I overview the basic regulations of preparation and execution, and analyze the financial background of the realization. Special thanks to Dr. Lázár Gábor, who helped a lot writing this paper.
2
Bevezető: Katasztrófavédelmi tanulmányaim során találkoztam egy különleges lakosságvédelmi megoldással. Az Egyesült Államok Oregon államában egy vegyi anyag gyár körzetében lévő iskolák és óvodák védelmét látják el ezzel a számunkra még ismeretlen eljárással. Ezt a módszert a mi fogalmaink szerint az elzárkózás és az óvóhelyi védelem kombinációjaként tudnám meghatározni. Veszélyhelyzetben az iskola, illetve az óvoda épületei, vagy annak egy része szolgál óvóhelyként, amelyet felszereltek egy túlnyomást biztosító szellőző-levegőellátó rendszerrel. Tanulmányomban a módszer bemutatásán túl beillesztem a hazai védelmi eszközök, módszerek, eljárások rendszerébe, áttekintem a felkészülés és a végrehajtás alapvető rendszabályait, illetve vizsgálom a megvalósítás anyagi hátterének lehetőségét is. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Lázár Gábor tanár úrnak, aki a téma kidolgozásában támogatást nyújtott. Veszélyes üzemek Magyarországon A jelen érvényben lévő jogszabályok alapján a veszélyes üzemeket alsó (AK) és felső küszöbérték (FK) szerint sorolják be. A következő ábra ezek elhelyezkedését mutatja. Jól látható, hogy szinte az ország teljes területén találhatunk különböző veszélyes tevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervezeteket.
1. Kép: Veszélyes üzemek Magyarországon Forás: BM OKF honlap1 Hazánkban jelenleg 71 felső küszöbértékű üzem található, melyek megyénkénti megoszlását az 1. sz. ábra mutatja. A legtöbb felső küszöbértékű üzem Veszprém megyében, míg a legkevesebb Baranya, Győr-Moson-Sopron, valamint tolna megyében található.
1
BM OKF honlap: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_map (letöltve: 2011. 10. 25.)
3
KÜSZÖBÉRTÉK FELETTI ÜZEMEK 12
10
egyéb
ÜZEMEK SZÁMA
8
veszélyes hulladék robbanó-anyag műtrágya
6
gyógy-szer raktár, logisztika növény-védő szer
4
műanyag ált. vegyipar erőmű
2
gáz olaj
Bo r
so dAb B aú ara j-Z ny em a p Bu lén d Bá ap cs es -K t isk us Bé Cs kés on Gy gr őr ád -M os Fe on j -S ér Ha opr jd on Já úsz Bi -N ha a r Ko gy H k e m u v ár nom Sz es -E oln Sz sz ok te ab rg ol om cs -S za P tm e ár st -B er eg To ln a V Ve as sz pr ém Za la
0
MEGYÉK
1. ábra: Küszöbérték feletti üzemek Magyarországon Készítette: Fekete János2
Ha az üzemek tevékenységét elemezzük a statisztika alapján, akkor a 2. ábrán jól látható, hogy a cégek legnagyobb számban olajfeldolgozás, gázszolgáltatás, illetve az általános vegyipar területén működnek.
2
BM OKF honlap alapján: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_db&kuszob=FK (letöltve: 2011. 10. 25.)
4
VESZÉLYES ÜZEMEK MEGOSZLÁSA TEVÉKENYSÉG SZERINT
25 20 15 10
egyéb
veszélyes hulladék
robbanó-anyag
műtrágya
gyógy-szer
raktár, logisztika
növény-védő szer
műanyag
ált. vegyipar
erőmű
gáz
0
olaj
5
2. ábra: A veszélyes üzemek megoszlása tevékenységi kör alapján Készítette: Fekete János3
Bár a veszélyes üzemeket nem közvetlenül lakott területre telepítették, de jó néhány található lakókörnyezetben. Erre jó példa Budapest belterületein telepített gyógyszergyárak sora. Néhány példa a veszélyes tevékenység során alkalmazott anyagokról, az előállított termékekről: karbamid-típusú növényvédő szer hatóanyag gyártása; klór-acetanilid típusú növényvédő szer hatóanyagok és növényvédő szer készítmények gyártása; foszgén-gyártás, közvetlenül a foszgén előállítás után, növényvédő szer fázistermék és intermedier gyártása; tiolkarbamát növényvédő szer hatóanyagok, ill. tiolkarbamát EC növényvédő szer készítmények gyártása. Az alkalmazott vegyianyagok egészségkárosító hatást gyakorolhatnak a védőfelszereléssel nem rendelkező személyekre, a lakosságra. Az esetlegesen kiszabaduló veszélyes anyagok elsődlegesen légzést károsító hatást fejtenek ki, másodlagosan az anyagok maró hatása miatt a test felületén bőr irritációk és sérülések alakulhatnak ki. Mérgező hatásuk rombolja az egészséget. A kijutott vegyi anyagok környezeti károsodást okozhatnak és hosszú távon visszahatnak az ott élők egészségére 4 Az ilyen jellegű 3
BM OKF honlap alapján: (letöltve: 2011. 10. 25.)http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_db&kuszob=FK 4 BM OKF honlap alapja: Sajóbábony Lakossági tájékoztató http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/telepules_db/Lakossagi_tajekoztato_Sajobabony.pdf (letöltve: 2011. 10. 25.)
5
katasztrófák elleni hatékony védekezés feltételezi a megelőző intézkedéseket, valamint a gyors beavatkozást. Fontos a lakosság gyors riasztása, korrekt tájékoztatása, kimenekítése (mentése), a helyszín lezárása és a felderítési adatok alapján a mentési- és kárelhárítási feladatok megkezdése.5 A lakosságvédelmi tájékoztatókban a lakosságvédelem fő módszereikét többször olvashatjuk a kitelepítést, kimenekítést, elzárkózást. Ebből könnyen lehet következtetni, hogy adott katasztrófahelyzetben a lakosságot érő szennyezéssel is számolnak a szakemberek. És itt kapcsolódok vissza a bevezető elején említett kombinált módszer létjogosultságára. A védelmi szakemberek a tárolt anyagmennyiség, illetve azok terjedési sebessége, hígulási tényezőik és egyéb paraméterek alapján kiszámítják a veszélyeztetett terület nagyságát, a kitelepítésre, kimenekítésre rendelkezésre álló időt, meghatározzák a kimenekítés irányát, a befogadó objektumokat, valamint az irányító koordináló erőszükségletet. Abban az esetben, ha egy adott területen a kitelepítésre nincs elegendő idő, vagy más feltételek (szállítási kapacitás, irányító szervezet, egyéni védőfelszerelés) alkalmazásra kerülhet egy kettős rendeltetésű építmény. A következőkben tekintsük át egy ilyen lehetőség hazai viszonyok közötti alkalmazásának jogi vonatkozásait.
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 28. o. ISBN: 978-963-08-2606-8 5
6
1. Jogszabályi háttér, főbb veszélyelhárítási és kezelési dokumentumok Első lépésként tekintsük át e témakör jogszabályi hátterét. A 2012. január 01-én hatályba lépő Alaptörvényünk 53. cikk (1) pontja rögzíti, hogy „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” Ugyancsak 2011. január 01-én lép hatályba az Alaptörvényben említett - e területet szabályzó - sarkalatos törvény a 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. E törvény rögzíti azokat az alapfogalmakat melyek e témafeldolgozás szempontjából fontosak, valamint meghatározza azokat a feladatokat, kötelességeket és feltétel rendszereket, amelyek mentén a védekezés általam vizsgált és bemutatott módszere megvalósítható. A törvény az alábbiak szerint definiálja a katasztrófát: „ a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési
lehetőségeit,
önkormányzatok
és
az
és
különleges
állami
intézkedések
szervek
folyamatos
bevezetését, és
szigorúan
valamint
az
összehangolt
együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”6 A fogalom sugallja, hogy itt egy olyan komplex helyzetről van szó, amelyben különböző jogszabály alkotási joggal felruházott szervek, szervezetek, személyek, intézmények, tevékenységéről, annak financiális hátterének biztosításáról, a szervezeti és feltételrendszer megteremtéséről lesz szó. Ezek után a katasztrófavédelem fogalma: „ a különböző katasztrófák elleni védekezés azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi
6
2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pont
7
javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.”7 Természetesen a jogszabály taglalja ezen védelmi feladatok végrehajtási elveit, s innen tegyünk egy lépést , amely közelebb visz bennünket témánkhoz. A törvény rögzíti azokat az alapdokumentumokat, melyek a védekezési folyamatot végigkísérik az első lépésétől az utolsóig. Induljunk el onnan, hogy ha egy adott területen - a lakosságot veszélyeztető anyagok felhasználásával - gazdálkodási tevékenységet terveznek, azt mind a helyi, mind az országos hatáskörű hatalmi szervezet, felé be kell jelenteni, illetve a tevékenység végzéséhez egy engedélyezési folyamaton kell átesni. Ezek során mindkét félnek, tehát a gazdálkodó félnek és a hatalmi szervnek is meg kell tervezi az adott veszélyhelyzetre vonatkozó védelmi feladatait. A gazdálkodó szervezet „saját portáján belül tesz rendet”, míg a lakosságot képviselő helyi önkormányzat, illetve a területileg illetékes katasztrófavédelmi hatóság a gazdálkodó szervezet területén kívül lévő személyeket és anyagi javakat hivatott védeni. Ennek kapcsán a gazdálkodó szervezet Belső védelmi tervet készít, amely nem más, mint „a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését,
a
balesetek
elhárítását,
következményeinek
mérséklését
szolgáló
intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.”8 A Belső védelmi terv elkészítése mellett meg kell fogalmaznia a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá be kell mutatnia annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszerét, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. E gondolatokat rögzítő okmány a Biztonsági elemzés.9 A dokumentumok áttanulmányozása során a hatóság megvizsgálja az adott létesítmény tevékenységére jellemző veszélyeket, valamint a balesetek, katasztrófák bekövetkezése elhárítására tervezett megelőző intézkedéseket, műszaki megoldásokat ezért 7
2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 8. pont 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 1. pont 9 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 2. pont alapján 8
8
„A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.”10 Az előkészítés másik, az üzemeltető által készített fő dokumentuma a Biztonsági jelentés, „amely annak bizonyítására szolgál, hogy az üzemeltető rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.”11
CÉL ÉS TARTALOM Súlyos balesetek kialakulásának megelőzése BELSŐ VÉDELMI TERV (üzemeltetői okmány)
Balestek elhárítása Következmények mérséklése
VÉGREHAJTÁSI REND,
Intézkedések megtétele
FELTÉTELRENDSZER
Értesítés, riasztás Felkészítés 1. ábra: a Belső védelmi terv cél és tartalom egysége Készítete: Fekete János
A hatóság a hozzá benyújtott Biztonsági jelentés, illetve Biztonsági elemzés alapján eldönti, hogy a környező települések, illetve terület védelme érdekében szükséges-e Külső védelmi terv készítése. A szükségesnek ítélt tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el.
10 11
2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 2. pont 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 2. pont
9
CÉL ÉS TARTALOM lakosság mentése KÜLSŐ VÉDELMI
VÉGREHAJTANDÓ RENDSZABÁLYOK,
károk enyhítése
TERV
adatszolgáltatás
VÉGREHAJTÓ SZERVEZET
1. ábra: a Belső védelmi terv cél és tartalom egysége Készítete: Fekete János
A törvény a polgármester (a fővárosban a főpolgármester) feladataiként határozza meg az illetékességi területén történő felkészülés, védekezés rendszerének kialakítását. Ennek keretében köteles a település védelmi rendszerét összefogó veszély elhárítási tervet készíteni, amely tartalmazza a katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem(ek) külső védelmi tervét..12 Hasonló az eljárás a küszöbérték alatti üzem esetén is. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti. A hatóság az elbírálást követően indokolt esetben előírhatja súlyos káresemény elhárítási terv készítését. 13 Összegzés: Az előbbiekben vázoltak szerint a lakosság és az anyagi javak védelmének kereteit jogszabályaink megadják és e téren mind a veszélyes üzem üzemeltetője, mind a területileg érintett polgármesterek és a katasztrófavédelmi hatóság feladatait megszabta. A következő ábra szemlélteti az egyes dokumentumok kapcsolatát, így látható, hogy a település veszély elhárítási terve tartalmazza az illetékességi területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek külső védelmi terveit, az érintett üzemek pedig rendelkeznek a tevékenységük veszélyessége mértékének megfelelően hatóságilag elrendelt belső védelmi tervel, illetve súlyos káresemény elhárítási tervvel.
12 13
2011. évi CXXVIII. törvény 15. § (1), (2) valamint a 3. § 25. bekezdés alapján 2011. évi CXXVIII. törvény 40. § (1), (2) bekezdés alapján
10
ZMNE - Védelmi igazgatási szak – Katasztrófavédelmi szakirány LBVÉKA21, Fekete János (GM3L05)
TELEPÜLÉS VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERV
KÜLSŐ VÉDELMI TERV
VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BELSŐ VÉDELMI TERV BIZTONSÁGI ELEMZÉS
KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEM
BIZTONSÁGI JELENTÉS
SÚLYOS KÁRESEMÉNY ELHÁRÍTÁSI TERV
3. ábra: A védelem tervezésének főbb alapdokumentumai14 Készítette: Fekete János
14
KÜLSŐ VÉDELMI TERV
2011. évi CXXVIII. törvény alapján
323
2. Kitelepítés, kimenekítés, befogadás és visszatelepítés, mint veszélyhelyzeti intézkedési lehetőség Tovább közelítve témánkhoz nézzük meg, hogy ez a speciális védelmi forma hol helyezkedik el a katasztrófavédelmi, polgári védelmi lehetőségek rendszerében. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 4. §-a gyűjti csokorba a polgári védelmi feladatokat, úgy mint: a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra; a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása; a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás; az egyéni védőeszközökkel történő ellátás; az óvóhelyi védelem; a lakosság kimenekítése és kitelepítése; a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme; az elsötétítés, a fényálcázás; a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések; a polgári védelmi tervezés, szervezés; a települések veszélyeztetettségének felmérése; közreműködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei
elleni
védekezés
külön
jogszabályban
meghatározott
feladatainak
ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában. Témám szempontjából két területet emelek ki, az óvóhelyi védelmet valamint a lakosság kimenekítését, kitelepítését.
324
Katasztrófák esetén a lakosság védelme érdekében életvédelmi létesítmények alkalmazására kerülhet sor, melyek lehetnek óvóhelyek, szükségóvóhelyek, valamint a kettős rendeltetésű létesítmények. „Az óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen. Kettős rendeltetésű létesítmény: olyan építmény, amely elsősorban békeidőszaki polgári felhasználásra
szolgál,
fegyveres
összeütközés
és
katasztrófa
esetén
életvédelmi
létesítményként használható.”15 Amennyiben a katasztrófa bekövetkezéséig, illetve eszkalációjáig elegendő idő áll rendelkezésre kitelepítést kell végrehajtani, illetve a közvetlenül veszélyeztetett területen kimenekítést kell alkalmazni. „Kitelepítés: minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása. Míg a kimenekítés: az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idő és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása.”16 Az eljárás során gondoskodni kell a kitelepített, kimenekített lakosságnak, valamint anyagi javaik veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezéséről, ellátásáról, azaz befogadásukról. A veszélyeztető esemény elmúltával a kitelepített, kimenekített lakosságot és anyagi javaikat szervezett formában vissza kell juttatni eredeti lakóhelyükre.
15
60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól, 1. § a-d pontok alapján 16 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól, 1. § k. és l. pont
325
3.
Iskolák
és
óvodák
védelme
kettős
rendeltetésű
létesítmények
alkalmazásával, illetve kitelepítéssel 17 3.1. A védelmi rendszabályok bevezetésének célja: Az felső küszöbértékű ipari létesítmények körzetében működő oktatási intézmények (iskolák, óvodák, stb.) tanulóinak, személyzetének megóvása a bekövetkező mérgező szintű légszennyezés esetén, illetve az érintet területről történő kimenekítése. Az érintettek szükséges időben történő riasztása, alapinformációk biztosítása az előírt védelmi szintekhez meghatározott feladatok végrehajtásához. A gyermekek, illetve a velük foglalkozó tanárok, iskolai személyzet felkészítése a feladatok végrehajtására. 3.2. A védelmi övezetek kijelölése, a védelmi szintek meghatározása: Az iskolák, óvodák védelme, illetve kiürítése az adott körzetre vonatkozó komplex védelmi rendszer (veszélyelháratási terv) egyik eleme. Az ipari létesítmény körül egy „azonnali reagálási körzet” és egy külső védelmi övezet” került kijelölésre. Azonnali reagálású körzet: az a körzet melyen belül egy bekövetkező légszennyezés során nincs idő a kitelepítés végrehajtására, a személyek védelmét csak elzárkózással, levegőszűrővel, túlnyomást biztosító rendszerrel ellátott helységek alkalmazásával lehet biztosítani, a védelemben résztvevő felszámoló erők csak védőfelszerelés alkalmazása mellet végezhetik mentési feladataikat. Külső védelmi övezet: az azonnali reagálású körzeten kívüli terület, ahol a személyek védelmét rövid idejű elzárkózással, a terület elhagyásával lehet biztosítani. Az övezetben lévő személyek meghatározott időig – egészségkárosodás veszélye nélkül – tartózkodhatnak, mozoghatnak, közlekedhetnek. A külső védelmi övezeten kívül kárfelszámoló központ (továbbiakban KFK) kerül telepítésre. A KFK személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit úgy alakították ki, hogy adottak legyenek a területén lévő létesítményekben tanuló illetve dolgozó személyek biztonságának szavatolása. 17
Oregon Állam honlapja: Kémiai balesetek bekövetkezésekor végrehajtandó feladatok CSEPP.ORG: Incident Response Action Plan for the Greater Umatilla Community (letöltés: 2011.10.05.)
326
Minden egyes kiemelt létesítményre vonatkozóan maghatározták a veszélyeztetettségi szintet az ehhez tartozó egyedi védelmi szinteket, a foganatosítandó rendszabályokat. 3.3. A védelmi rendszerek kialakítása: Az azonnali reagálású övezetben lévő kijelölt létesítményekben kialakítottak óvóhelyeket, illetve a létesítményen belül olyan területet, amelyet kollektív túlnyomást biztosító rendszerrel láttak el. A túlnyomást biztosító rendszerek beszívják a külső levegőt és aktív szénszálas szűrőn keresztül továbbítják a tisztított levegőt egy lezárt térbe az iskolán belül. A légnyomás a biztonságos területen belül magasabb minta külső levegő nyomása, arra az esetre, ha rés keletkezne a védelmi rendszeren. Tiszta levegő ventilláció indul be biztosítva a tanárok és tanulók fertőzésmentességét, és kizárja a kémiai anyagot tartalmazó levegővel történő érintkezést.
2. Kép: Aktív szenes légszűrő rendszer Készítette: Fekete János
Az épületrész leválasztását úgy oldották meg, hogy a védett területen belül minden típusú allétesítmény megtalálható legyen, vizesblokk, pihentető rész, étkezde stb. A területet automatikusan záródó ajtókkal, ablakokkal látták el, melyek nyitott, vagy zárt állapotát távfelügyelettel lehet ellenőrizni. A védett személyek biztonságba helyezését követően a határoló ajtók és ablakok belülről nem működtethetők, nyitásukat riasztó jelzi. 327
A védett terület és a külső terület kapcsolatát zsiliprendszerrel oldották meg, melyen keresztül lehet biztosítani a gyermekorvos, pszichológus belépését, illetve e bennlévők kimenekítését.
3. Kép: A szellőz-levegőellátó rendszer elemei Forrás: CSEPP.ORG http://www.csepp.org/photos/image/95#image-load
(letöltve: 2011. 10. 05.)
Az adott létesítmény veszélyeztetettségi szintjének megfelelően meghatározták, hogy a rendszernek milyen hosszú ideig kell biztosítania a tiszta levegőt. A rendszereket úgy kialakították ki, hogy azok minimum 72 órán át biztosítsák az ott lévő személyek elhelyezését, védelmét. Ez a tartózkodási idő biztosítja a védekezésbe bevont szervezetek részére e vegyi felderítést, valamint a védett létesítményből a személyek esetleges kimenekítését, abban az esetben, ha a veszélyes kémiai anyag terjedése nem akadályozható meg, illetve az anyag biztonsági határérték alá történő hígulása nem történik meg a túlnyomásos rendszer üzemidején belül. A területen lévő létesítmények különleges berendezésekkel történő felszereléséért, ellátásáért és azok működtetéséért, ellenőrzéséért, karbantartásáért a területet veszélyeztető ipari létesítmény a felelős.
328
A KFK kötelessége a rendszer üzemeltetéséért felelős ipari létesítmény üzemeltetési, karbantartási és ellenőrzési feladatai végrehajtásának rendszeres ellenőrizése. A létesítmény azon részét, ahol a tanulók és a személyzet a veszélyeztetett időszakban tartózkodni fog ellátták audiovizuális, és szórakoztató eszközökkel. Telefon, internet segítségével biztosítják a személyes kapcsolatot a védett területen lévők és családtagjaik között.
4. Kép: Interaktív foglalkozás gyermekek részére Forrás: VAM DESIGN KFT Interaktív foglalkozás óvodásoknak: : http://www.vamdesign.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=89 (letöltve: 2011. 10. 05.)
A védett területek túlnyomásos rendszerét távfelügyelettel látták el, melyet a kárfelszámoló központokba kötöttek be, így a rendszert 24 órán át felügyelni lehet és riasztás esetén távirányítással lehet üzembe helyezni. A rendszereket működés közben is folyamatosan felügyelik. Megszervezték a meghibásodások azonnali elhárításának személyi, tárgyi feltételeit. 3.4. A védett létesítmény felszerelése: A védett létesítményen belüli elhelyezés érdekében készletezték, a veszélyeztetet személyek létszámának, illetve a tartózkodási idő maximumára tervezetten ivóvizet, élelmiszert, fektetési anyagokat, gyógyszereket. Előre felmérik a gyermekek által használt gyógyszereket, illetve a szülők minden nap bekészletezik a gyermek részére előírt – a tartózkodási idő maximumának megfelelő 329
mennyiségű – gyógyszert, melyet a tanárok részére adnak át és a gyógyszerek beszedését a tanárok felügyelik. 3.5. A kitelepítés, kimenekítés: A riasztás elrendelését követően azonnal megkezdik a védett létesítményben lévők kimenekítésének megszervezését, de csak akkor hajtják végre, ha a felderítési adatok és számítások alapján a létesítmény maximális védelmi idején túlnyúlik a veszélyhelyzet felszámolása. Minden
kitelepítésre
tervezett
létesítményhez
hozzárendeltek
egy
befogadó
létesítményt, ahol biztosítják a tanulók és a személyzet megfelelő elhelyezését, amíg a szülők a tanulókat el nem viszik. A kitelepítésre kerülő létesítményekhez biztosítanak készenléti buszokat, melyek a KFK riasztására kivonulnak a létesítményhez és az előre megtervezett és meghatározott útvonalon elszállítják a kitelepítendő személyeket, a kijelölt helyre. A készenléti buszok biztosítása történhet a meghatározott szintidőnek megfelelő körzetből történő útba indításával, vagy a kijelölt létesítményben történő tárolásával és a közelben dolgozó gépjárművezető berendelésével. A szülők részére meg kell határozni a kijelölt létesítményeket, hogy veszélyhelyzetet követő kitelepítésnél tudják, saját gyermekük hol került biztonságba helyezésre. A tanárokat és az iskola egyéb személyzetét felkészítették a gyermekek, tanulók kitelepítésének általános feladataira és a speciális – a korcsoportnak megfelelő – bánásmód alkalmazására, a gyermekek a megszokottól, normálistó eltérő viselkedésére, valamint a bennük kialakult stresszhelyzet kezelésére. A kitelepítés részfeladatait pontosan megtervezték és begyakorolták, az elért szintet ismétlő gyakorlásokkal tartják meg. Az iskolapszichológusokat bevonják a feladat végrehajtásába, valamint a tanárok és személyzet felkészítésébe. A fogadó létesítményben biztosítják a gyermekek elhelyezésének, alapvető ellátásának feltételeit. (élelmezés, foglalkoztatás, szórakoztatás, stb.) Előzetes felmérés alapján felkészülnek arra, hogy a mentésben résztvevő szülők gyermekeiket nem biztos, hogy a munkaidő végéig haza tudják szállítani, így megszervezték a gyermekek éjszakai pihentetését, élelmezését, valamint felügyeletét.
330
3.6. Riasztás, kapcsolattartás, tájékoztatás: A iskolák riasztásáért a KFK felelős. Többcsatornás riasztási rendszer került kiépítésre. (telefon, internet, a távfelügyeleti rendszeren keresztül hangjelzéssel, illetve közvetlen rádió kapcsolat) A
kárfelszámoló
összeköttetésben
van
parancsnok a
védett
a
kiépített
területen
rendszereken
tartózkodó
keresztül
vezetőkkel
folyamatos
(iskolaigazgatók,
óvodavezetők, stb.). A vezetők megadott szempontrendszer alapján rendszeresen jelentenek a kárfelszámoló parancsnoknak, így az információk folyamatosak, naprakészek, ezzel segítve a parancsnokot a megfelelő intézkedések meghozatalában. Összegzés: A vázolt védelmi módszer jól szemlélteti a különböző veszélyeztetettségi szintekhez igazodó védelmi rendszabályok kialakítását, valamint e speciális technikai eszköz alkalmazhatóságát a lakosságvédelem során. A védelmi eszközök alkalmazásának tervezésével, beszerzésével foglalkozó szakemberek tudják, hogy a védelme ilyen szintű megvalósítása nagyobb anyagi hátteret igényel, így joggal merül fel a kérdés, hogy ki lesz a költségviselő?
4. A védekezés anyagi hátterének biztosítása. A bemutatott rendszer esetében a kettős rendeltetésű építmény védelmi célokra történő kialakításának többlet költségeit a veszélyeztető üzem állja, illetve a felügyelettel, a veszélyelhárítás és a felszámolás irányítására kialakított vezetési pont létesítése és működtetése szintén az ő feladata. A hazai szabályozás ettől eltérő követelményeket határoz meg. Amennyiben a veszélyes üzem működésével kapcsolatban a hatóság védelmi rendszabályok, eljárások alkalmazását, vagy eszközök, építmények telepítését, létesítését határozza meg, annak költségei az üzemet terhelik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha kötelezték munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítására, működtetésére.18 „A polgármester az óvóhelyi védelmi feladatokra történő felkészülés során a település polgári 18
védelmi
besorolásának
megfelelően
2011. évi CXXVIII. törvény 75. §
331
határozatban
kijelöli
az
életvédelmi
létesítményeket, valamint gondoskodik az önkormányzati tulajdonban lévő életvédelmi létesítmények fenntartásáról. 19 A fent leírtakból következik, hogy ha hazánkban egy-egy veszélyeztetett körzetben iskolákat, óvodákat kettős rendeltetésű óvóhelynek alakítanának ki, akkor az átalakítás költségeit a területileg érintett önkormányzatnak kell viselnie. Figyelembe véve azonban az önkormányzatok folyamatos anyagi gondjait ez nem tűnik megvalósíthatónak. Rendelkezik ugyan a törvény arról is, hogy az állami költségvetésből kell megtéríteni a védekezésbe bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő költségeit, továbbá arról is, hogy a Kormány döntése szerint katasztrófa károsító hatása által érintett területen a károk enyhítését is a központi költségvetésből kell fedezni, de az ilyen speciális védelmi rendszer kialakításának magas költségviselőit sehogyan sem tudtam „besorolni”. Úgy vélem, hogy mivel jelenleg a hazai gyakorlatban ilyen eszközrendszerrel nem találkozunk, nincs kialakítva a költségviselés módja, rendszere. Megoldást jelenthet a 2012. január 01-én hatályba lépő Katasztrófavédelmi törvényben megjelenő új fogalom, illetve a hozzá tartozó finanszírozási eljárási rendszer a „katasztrófavédelmi hozzájárulás”. A katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. A törvény rögzíti a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét, a felhasználás módját, illetve a költségkerettel rendelkező szervet is. Mivel ez a szerv a központi katasztrófavédelmi szerv, így várható, hogy amennyiben a védekezés eme különleges módszerét kell választani nem lesz akadálya a megvalósításnak.
19
60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól, 6. § alapján
332
Összegzés: Tanulmányomban áttekintettem egy külföldön jól bevált és hosszabb ideje alkalmazott lakosságvédelmi eljárást, a hazai fogalmak szerint a kettős rendeltetésű építményt, mely veszélyektől mentes időszakban, mint egy hagyományos épület funkcionál, azonban veszélyhelyzet estén az elzárkózást biztosító óvóhelyként működik. Feltártam a módszer alkalmazásának jogi hátterét, a lakosságvédelem rendszerében kijelölhető helyét és megvizsgáltam a kialakítás anyagi hátterének biztosítási lehetőségét. Bízom abban, hogy a gazdaság teljesítőképessége a közeljövőben lehetővé teszi, hogy veszélyeztetett területen élő, illetve tanuló gyermekeink ilyen magas színvonalú védelemben részesüljenek.
333
Irodalom 1.
Oregon Állam honlapja: Kémiai balesetek bekövetkezésekor végrehajtandó feladatok
CSEPP.ORG: Incident Response Action Plan for the Greater Umatilla Community (letöltés: 2011.10.05.) 2.
BM OKF honlap alapja: Felső küszöbértékű veszélyes üzemek
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_db&kuszob=FK (letöltve: 2011. 10. 25.) 3.
BM OKF honlap alapja: Sajóbábony Lakossági tájékoztató
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/telepules_db/Lakossagi_tajekoztato_Sajobabony.pdf (letöltve: 2011. 10. 25.) 4. Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 28. o. ISBN: 978-963-08-2606-8
Jogszabályok:
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól, 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről,
.
334
