Gyürki László
Találkozás Jézussal a szent helyeken
Gyürki László
Ta l á l k o z á s J é z u s s a l a szent helyeken
Martinus Kiadó Szombathely, 2013
Összeállította Gyürki László
Lektorálta Fancsali Andrásné, Csuti-Mátyás Zsófia A könyvben található képek nagy része a Szentföldi Kusztódia kiadványaiból származik. Köszönjük az engedélyüket, hogy felhasználhattuk őket ebben a kiadványban. A többi fényképet a Szentföldön járt zarándokok készítették és bocsátották a rendelkezésünkre. Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/659-7320 E-mail:
[email protected] Internet: www.martinuskiado.hu Felelős kiadó: Teklits Tamás igazgató Minden jog fenntartva! Jelen könyvet vagy annak részleteit bármely formában reprodukálni vagy közölni csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével lehet. Nyomdai munkák Kapitális Nyomdaipari Kft. 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. Felelős vezető ifj. Kapusi József
HU ISBN 978-615-5091-26-1
Bevezető
Az utóbbi években nagyon sokan eljutottak a Szentföldre. Mindenkit az a vágy vezérel, hogy Jézust találja meg a szent helyeken, vele találkozzék azon a földön, ahol Ő járt. Ez a föld maga beszéljen, mert a szentatyák szerint a Szentföld az „ötödik evangélium” számunkra. Hogyan találjuk meg Őt, mint élőt, hogyan szemlélhetjük ezeken a helyeken az ugyanúgy jelenlévőt, mint 2000 évvel ezelőtt? Természetes, hogy a keresztutat végezve Jeruzsálemben a Via Dolorosán nem találkozunk vele úgy, mint amikor vitte a keresztet a vállán. Nagyon is kiábrándító lehet ezen a keresztúton, amikor a nagy tömeg között csak nehezen tudunk tovább haladni. Ugyancsak nem találjuk meg Jézus jelenlétét a Kedron völgyében, amely korunk jellegzetességeit viseli magán. Amikor bejutunk szenvedésének helyére, szintén nehezen ismerjük fel a Golgotát vagy sírját, s talán azt érezzük, hogy inkább elrejtik ezeket szemünk elől. Csalódunk a galileai tájakon is, ahol modern gépekkel dolgoznak a földeken, a Genezáret tavánál pedig már motorcsónakokkal halásznak, és a halászok nem „mossák hálóikat”, mint Péter és András Jézus idejében. Mindezek ellenére Jézus, aki itt élt, tanított, csodákat művelt és szenvedett, ma is meg akarja mutatni magát, mint aki él az őt kereső hívek szívében. Azt szeretné, hogy újra megtaláljuk őt a szent helyeken. Ugyanúgy vigasztal, azzal a hatalommal és erővel szól hozzánk, mint amikor itt járt: „Térjetek meg, mert elközelgett az Isten országa!” Szemünk elé állítja szenvedését, és hív a kereszt vállalására, s az ő követésére. Ma is beszél azokhoz, akiket boldognak és kiváltságosnak mondott azért, mert p5q
hallgatnak rá és követik őt. Jézus ma is meg akarja mutatni csodatevő hatalmát, és tudtunkra adja, hogy ezeket a mi időnkben is valóra tudja váltani bennünk, s most is megtapasztalhatjuk szeretetét. Aki ma a szent helyekre látogat, hogy megtalálja a rejtőző Jézust, és hisz Isten szava ígéretében, az érezheti ennek beteljesülését: „Keressetek engem és megtaláltok, ha teljes szívetekkel fordultok hozzám! Engedem, hogy megtaláljatok” (Jer 29,13–14). Ezzel a vággyal induljunk el a Szentföld tájaira, majd az egyes szent helyekre, lelki zarándoklatra. Már ennek a földnek különböző vidékei is teológiai mondanivalót tartalmaznak. A Bibliát kezében tartó hívőnek megadja azt, hogy lássa a „Könyv” realitását, jobban megértse ennek a földnek a történetét és magát a szöveget is. A Talmud szerint: aki csak néhány lépést tesz ezen a földön, megerősíti helyét a jövendő világban. Maga a Szentföld segít annak megértésében, amit a Biblia mond erről a földről és lakóiról. Könyvünk első részében keressük ennek a földnek a teológiai üzenetét, majd az egyes szent helyeken figyelünk az élő és jelenlévő Jézusra. Körmend, 2013. június 1. Dr. Gyürki László pápai prelátus
p6q
A Szentföld földje és a teológia
Ismerkedés a Szentföld tájegységeivel
A Szentföldre érkező zarándokot első látásra meglepi e föld változatossága. Izrael földje az ellentétek földje. A zarándok lépésről lépésre más színekkel, változatos tájakkal találkozik. Nincs a földnek még egy olyan országa, ahol ilyen kis területen ennyi változatosságot, különböző tájat lehetne találni (síkság, hegyvidék, virágzó mezők, sivatagos tájak, stb.). Ezt látjuk, amikor a Szentföld különböző vidékein járunk. Csodálkozva fedezzük föl, hogy már maga ez a föld és rajta az élet tele van teológiai mondanivalóval, Isten megtapasztalásával. Ezért az utazás után másképpen szól hozzánk maga „a Könyv” is, amely itt keletkezett, és elmondja nekünk, hogyan találkoztak az élő Istennel e helyeken történt ,,eseményekben és a hozzájuk kapcsolódó szavakban” (Dei Verbum 2.).
A Szentföld a Gemini 11 űrhajóról
p7q
A földrajz és az életmód
Az ember életmódját és történelmét befolyásolja a földrajzi adottság. Ezen a vidéken nagyon korán megjelent az ember. A legújabb archeológiai leletek napvilágra hozták a legkorábbi emberi nyomokat. Először szabad ég alatt élt gyűjtögetésből, vadászatból. Amikor az időjárás arra késztette, hogy védelmet keressen, akkor természetes menedéket, barlangokat keresett. Később megszelídítette az állatokat és pásztor lett. Majd ezután kezdett a föld műveléséhez, házakat, erődítményeket, városokat épített. Izrael földjén fejlődött ki a mediterrán mezőgazdaság három ága: a gabonafélék, a gyümölcsök termesztése és a kecskék tenyésztése. A teraszos művelés is ezen a hegyes vidéken alakult ki.
Szentföldi táj nyájjal
p8q
A hegyes vidék és gyakran az egészen kis területen lévő nagy különbségek magyarázzák meg a törzsi megosztottságot, a kis egységekre való elkülönülést, amit a Biblia elénk tár: kis városok házakkal és udvaraikkal, amiket vagy egy helyi vezető, vagy „az öregek tanácsa” igazgat. Ezzel ellentétes Mezopotámia és Egyiptom politikai rendszere, ahol hatalmas birodalmak alakultak ki a feudális tulajdonra, rabszolgaságra és a lakosok elnyomására. A három kontinens találkozásának vidéke, nyitva a Földközitengerre és a Vörös-tengeren az Indiai-óceánra, nagyon alkalmas volt kereskedelmi és kulturális cserére. Ez megkönnyítette az idegen befolyások elfogadását. Ez a terület a „folyosó” szerepét töltötte be a nagyhatalmak konfliktusában. Fontos katonai terület volt háborúk idején, s ebből fakadt sok viszontagsága és sokszor pusztulása is. Ezen a földön a kapcsolat nem volt mindig könnyű. Szamaria és Júdea hegyeinek elfoglalása küzdelmes volt, és csak lassan történt. A sivatag és a parti részek mocsaras területe megakadályozta a kapcsolatot. A mediterrán part inkább a hajózásra és halászásra volt alkalmas. Ezt a problémát egyedül a „tengeri népek” oldották meg azzal, hogy politikailag egybekovácsolták a területet. A sivatag Jeruzsálem kapujánál
Ez a terület átmenet a lakott vidék és a sivatag között. Júdea sivatagja egészen Jeruzsálem kapujáig ér. Ettől délre a Negevben csak nomádok élnek nyájaikkal. A ,,negeb” szó szárazat jelent és egyben Izrael legdélibb részének a neve. Ámbár a Nep9q
gev sziklás, elhagyatott, mégis hosszú története van. A csapadék évente az északi részen 300 mm, délre 100 mm-re csökken. Ez az elválasztás azonban változó: a bőséges esők éveiben más, mint a száraz időszakban, amikor a nomád lakók közelednek a művelt területek felé. Sokáig azt gondolták, hogy Palesztina klimatikus változáson ment át és a mai sivatagos területek régebben megművelt területek voltak. A tudósok ezt már megcáfolták: a sivatag és a művelt terület közti határ kizárólag az ember munkájától függ, és az örök harcot tükrözi a nomád és a földművelő között. Az elsőnek bőséges esőkre van szüksége, főképpen nyáron, hogy nyáját eltarthassa a száraz sivatagban. Természetesen igyekszik úgy megnövelni területét, hogy viszszaszorítja az ott letelepedett mezőgazdasággal foglalkozót, elpusztítja birtokát, kivágja gyümölcsfáit és mindazt, amit ültetett. A földet megművelő pedig munkája által igyekszik mindig előbbre vinni a határt, amikor öntözéssel területet hódít el a sivatagtól. Így igyekszik visszaszorítani és megfékezni a nomádokat. Amikor azonban a központi kormányzat meggyengül, akkor a sivatag újra előretör. A bibliai korban a Negev területén olyan törzsek éltek, mint Káleb, Jerachmeel, a keniták (Kain ősei) és a keretiek. Júda azért lett jelentős törzs, mert ezeket magába tudta olvasztani. Júdea lakóinak nagyon sokszor kellett védekezniük a Negevből jövő rablók ellen. Ezek közé tartoztak az amalekiták vagy a madianiták. Egyedül a Negev északi részén voltak igazi városok, közel a megművelhető területekhez. A leghíresebb Beer Seba, amelynek nevét a Teremtés könyve kétszeresen magyarázza: Beer jelentése kút, a Seba jelenthet esküt és hetet egyaránt (Ter 21,22). Keletre található Arad és nyugatra Gerár városa. p 10 q
Júdea sivatagja
A városoktól délre a sivatag csapásain a beduinok éltek, vándoroltak egyik kúttól a másikig és legeltették nyájaikat, kecskéiket, mint a pátriárkák is tették, féltékenyen védték a legelőket és a vizeket (Ter 26,15). Az Egyiptomból való kivonulás után a törzsekre ilyen életmód várt Kádes Barnea és az Araba völgye között, mintegy 40 éven át. Ez a vidék búvóhely volt a menekültek és üldözöttek számára, akik itt könnyen elrejtőzhettek. Ezt tette Dávid is csapatával, amikor Saul katonái üldözték (1Sám 23,14). A Szentföld kontraszt jellege különösen ott feltűnő, ahol a geográfiai struktúrák határozzák meg lakosai életét: víz/sivatag, alföld/hegység, út/város. Nem véletlen, hogy ezek a struktúrák olyan mélyen gyökereznek a palesztinai emberben, s úgy jelennek meg, mint lelkiségének meghatározói. Ezen a vidéken az ember valóra váltja azt a rendkívüli tapasztalatot, amit a mindennapi élet megenged neki az Istennel való találp 11 q
kozásban. Ez nem lehet akármilyen, hanem tükrözi mindennapi életének megélt részleteit. Az a keret, amiben ez beíródik, mindig rányomja bélyegét, eredetiségét és színét. A Biblia olvasója otthon érzi magát ezen a földön, ahol Isten „köztünk verte le sátorát” (Jn 1,14). A föld, ahonnan az ember vétetett...
A föld tehát mély befolyást gyakorolt a teológiai gondolkodásra, és meghatározta a Biblia szerkesztőinek gondolkodását is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a „föld” olyan nagy szerepet játszik a bibliai történelemben. Az ember élete teljesen a föld gazdagságától függ, ez az életének kerete, legbensőbb kapcsolat van közte és a föld között. Az ember ebből az „adamah”-ból vétetett, ahonnan a neve is származik: „Ádám” (Ter 2,7). Az ember rányomja bélyegét a földre: az egek JHW egei, de a földet Ádám fiainak adta (Zsolt 115,16). Isten rábízta az emberre, hogy birtokolja és uralkodjon rajta, ültessen kertet, és ennek ő legyen a kertésze (Ter 1,28; Sir 17,1–2). Innen van kölcsönös hatása a földnek az emberre és az embernek a földre: az ember átalakítja munkája által a földet, a föld pedig formálja az ember gondolkodásmódját. Az ember gondolatai és beszéde szüntelenül visszatérnek a „föld” képeihez. Hogyan is lehetne ez másképpen, amikor az ember olyan közel van a földhöz. Ennek a helyét nem találó népnek – akinek legrégibb története visszamegy az Ábrahámnak adott isteni parancsra: „Menj!” – egész létét az „ígéret földje” mozgatja, ahol azután végre lep 12 q
telepedhet. Izrael tudta, hogy ez a letelepedés állandó küzdelem a szárazság vagy az éhség ellen, folyamatos foglalás a rombolások után, a száműzetésben pedig a visszatérés reménye él. Ez a nép lényegénél fogva nomád. Ebből kifolyólag nyelvében nem is tudta a „lakni” fogalmat másképpen kifejezni, mint „tartózkodni”. A héber nyelv jellegzetes kifejezései: az ember „ül” (Ter 25,27), a győztes „áll” a csata után (1Sám 17,51), ahol sátra le van verve a füvön. Ez a nép, aki mindig úton van, arról álmodik, hogy megpihen a sivatag fáradalmaitól, szeretne megtelepedni, békében élni a földön, amit Isten ígéretében örökségül adott neki (Ter 49,15).
Beduin sátor
Izrael történetének minden korszakában arra gondol, hogy leveri sátrait, de nagyon jól tudja azt is, hogy „ez a pihenés, ez az örökség” csak Istenben található meg (MTörv 12,9). Szeretne visszatérni a sivatagba, „ahol Isten beszél szívéhez” (Oz 2,16). A próféták állandóan beszélnek egy olyan helyről, ahol Izrael p 13 q
Találkozás Jézussal a Szentföldön
A könyv második részében azokat a helyeket keressük föl, ahol Jézus élt, tanított, csodákat művelt, szenvedett és feltámadt. Érthető, hogy minden szentföldi zarándokot az a vágy vezérel, hogy Jézust találja meg a szent helyeken, vele találkozzék ezen a földön. Itt az „ötödik evangélium” van szeme előtt, úgy figyeli, hogy jobban megértse az írott négyet, és ennek segítségével meglelje Jézust, aki ma is él. Itt különösen áldott miden hely, mert az Irgalmas Szamaritánus van jelen, hogy sebzett lelkünket gyógyítsa, és örök életre szökellő vízforrást nyújtson szomjunkra. Ezért imádsággal forduljunk hozzá zarándokutunk kezdetén: „Urunk, Te mindig vezeted népedet Országod felé, fogadd szívesen a mi kérésünket. Add, hogy ez az út, amelyen járunk, segítsen minket a veled való találkozásra, hogy jobban megismerjünk téged. Azon helyek által, amelyeket fölkeresünk, és az emberek által, akikkel találkozunk, jobban megértsük irántunk való szeretetedet.” Názáret, Galilea virága
„Jöhet valami jó Názáretből?” Ezt kérdezte Natánael – más néven Bertalan – Fülöptől, aki találkozott Jézussal (Jn 1,46). Ez a lenéző ítélet egy Bibliából élő ember véleménye volt. Ámbár Názáret nagyon régi lakott hely volt, de nem említi az Ószövetség. Krisztus a megtestesülés szegénységében ifjúságát, férfi kora javát Galileának ebben a jelentéktelen kis helységében akarta p 30 q
leélni, rejtetten, ahol engedelmeskedett szüleinek (Mt 2,23; Lk 2,51-52). Názáretbe jött, ahol nevelkedett (Lk 4,16) – mondja Szent Lukács. A „rejtett élet” kifejezi Jézus fiatal korát, fejlődését, amelyről az evangélium semmit sem mond. Ez a jelentéktelen helység Jézus megjelenése óta lett világhírű. Názáret egy kis völgyben fekszik, köröskörül dombok övezik. Észak felé a 490 méter magas Dzsebel-en-Nebi Szain határolja. A völgy délnyugat-északkeleti irányban nyúlik el, általában 350 méter magas a tenger szintje fölött. A völgyet hosszában 20, széltében 10 perc alatt be lehet járni. A mai Názáretben arabok, főként muzulmánok élnek a dombokon, amelyek 350-500 méter magasak. Fő utcáját VI. Pál pápa látogatásának emlékére nevezték el róla. A zsidók is megépítették a maguk modern Názáretjét a régi város északkeleti magaslatán. „Nazara” jelentése: őr. A keresztények számára Szűz Mária az őr, az Ige letéteményese. Készsége és Istennek mondott IGENje nekünk adta Fiát, a világ üdvözítőjét. B. Bagatti az Angyali Üdvözlet bazilikája alatt régi cserépmaradványokat talált a római, a bizánci, a középkori és a következő századokból. Megállapíthatjuk, hogy Mária házának hagyományos helye valóban lakott volt az első században. Szent Epiphaniusz (315–403) állítja, hogy a keresztény hitre tért zsidó Tibériási József gróf egy kis templomot épített, amely magába foglalta Mária barlanglakását. A bizánci korban, 427 körül bazilika épült. 570-ben az ismeretlen Piacenzai Zarándok ezt írja: Mária háza bazilika. 670-ben a galliai Arkulf püspök azt jegyzi meg, hogy Názáretben két nagy templomot építettek: egyet a város központjában, a „Nevelkedés templomát”; a másikat pedig ott, ahol Gábor angyal hírül adta Máriának, hogy p 31 q
gyermeket fogan, az „Angyali üdvözlet templomát”. 1620-ban a ferencesek engedélyt kaptak, hogy a szentély romjain letelepedjenek, és ott kápolnát építsenek. 1730-ban építettek egy szerény templomot, amelyet 1955-ben bontottak le. Ekkor kezdett ezen a helyen ásatásokat B. Bagatti. Az Angyali Üdvözlet mai modern bazilikáját 1968-ban szentelték fel, azóta fogadja a zarándokokat. A bizánci és a középkori maradványokat beépítették az új templomba, mintegy ezek hagyománya folytatódik az Úr fogantatásának emlékére évszázadokon át. A ferencesek múzeuma és az előkerült emlékek bemutatják a Jézus korabeli Názáret faluját. A Názáreti Nővérek, a bazilika homlokzatával szemben, egy Jézus idejéből való burkolatot hoztak napvilágra. Lehet még itt látni egy sírt is, elhengeríthető kővel. Fölkereshetjük a melkita görög katolikusok keresztesek idejében épült templomát, ahol az a zsinagóga állt, ahol Jézus kijelentette, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában (Lk 4,24). A város északi részén található „Mária forrása”, amely az első században az egyetlen kútja volt Názáretnek. Ennél a forrásnál áll a görög ortodoxok Szent Gábriel temploma. Az egykor egyszerű és szegény Názáret ma fejlődő, virágzó város. Az itt élő emberek 2000 év óta alázatosságban, imádságban, elmélkedésben és munkában tesznek tanúságot Krisztus megtestesüléséről. Jézus Kis Nővérei ott élnek, ahol Charles de Foucauld Jézusról nevezett Károly testvér lett. A klarissza nővérek és a kármeliták munkájukat és imádságukat ajánlják fel Isten és az emberek szeretetére. Találunk kórházat, ahol szeretettel gondozzák a betegeket, a sérült gyermekeket, vakokat és süketnémákat. És még más jótékonysági szervezet is található itt. p 32 q
A hatalmas, kétszintes Angyali Üdvözlet-bazilikának a szíve a barlang, Mária háza. A benne lévő fehér márványoltáron olvasható: Verbum caro hic factum est (Az Ige itt lett testté). Az emberiség történetének legnagyobb eseményére emlékeztet, amelyről Szent Lukács evangéliumában olvasunk (Lk 1,26–38). E szent környezetben szinte érezzük a Szent Szűz és Gábor angyal jelenlétét és halljuk köszöntését. Ide jött a főangyal Isten trónjáról, hogy az örökkévaló Isten köszöntését hozza a kegyelemmel teljes Szűz Máriának. Szent óra ez az ég és a föld számára – a hívás órája és a kiválasztás órája: Mária, Isten téged választott ki, hogy Isten Fiának anyja légy. „A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni” (Lk 1,35). Hogyan történik ez, ha soha ilyen nem történt? Mária erre a hívásra, erre az útra – amely lehetetlennek látszik minden em-
Az Angyali Üdvözlet-bazilika oltára
p 33 q
beri teremtmény számára – „Igen”-nel fog válaszolni? Felfogha-
tatlan, Mária igent mondott. Egész léte Istennek és az ő akara-
tának ajándékozott lét, ha ez számára felfoghatatlan is. Ez az
egyedülálló óra, amelyben az ő „Igen”-je fölhatolt az égig, leszállott a Szentlélek, és Isten valóra váltotta azt, amit Gábor
angyal hirdetett. Így tudta ő a világnak ajándékozni Isten Fiát,
Jézust. „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te mé-
hednek gyümölcse” (Lk 1,42). Ismételjük mi is Erzsébettel, és kérjük az Urat: add, hogy az én életem is feltétel nélküli odaadás
legyen a te akaratodra, a te vezetésedre. Így válik valóra az, amit
Jézus mond: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám” (Mt 12,50). Jézus közel lesz
hozzá, és ő megtapasztalja Isten kegyelmét, szeretetét. Jézus
ezért imádkozott, és ezt óhajtotta teljes szívéből.
„Mária erre így szólt: Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a
te igéd szerint” (Lk 1,38).
Mária csendesen meghajol Isten akarata előtt, odaadja magát Isten
fönséges tervének, neki adja akaratát, mert tisztasággal szereti őt, s engedi, hogy valóra váljék az, amit Ő akar. (Felirat az Angyali üdvözlet templománál a barlang régi bejáratával szemben lévő kövön.) Szent József temploma Názáretben Az Angyali Üdvözlet-bazilikától száz méterre emelkedik
Szent József temploma. Ez alatt van egy barlang, amely Jézus nevelőatyjának, Szent Józsefnek a családi háza volt. Jézus itt p 34 q
Szent József temploma
p 35 q
növekedett korban és bölcsességben, itt élte hozzánk hason-
lóan hétköznapi, emberi életét, szentelte meg a kétkezi munkát. VI. Pál pápa Názáretben mondott imájában fejezte ezt ki a legszebben: „Názáret az az iskola, ahol kezdjük megérteni Jézus életét: az evangélium iskolája. Itt tanuljuk meg szemlélni, hallgatni, végigelmélkedni, mély és titokzatos jelentőségében jobban felfogni Isten Fiának ezt az igen egyszerű, igen alázatos és csodálatosan szép megnyilatkozását. Talán észrevétlenül még utánozni is megtanuljuk.” Jézus, az ács fia Szent József templomában, amely a Szent Család lakóháza volt, teljes megalázkodásban lép elénk. Újra látjuk ebben Jézus nemességét, benső nagyságát, nagyszerűségét és alázatosságának szépségét. Ez az alázatosság, amely innen sugárzik ugyanúgy, mint Betlehemben, a születés barlangjában, ahol mint kis gyermek feküdt, valamint a Golgotán, ahol úgy jelenik meg számunkra, mint a keresztre szegezett Isten Fia, mint egy gonosztevő. Mit jelent Jézusnak ezen megalázkodása, aki ebben a megvetett kis Názáretben akart növekedni? Benne vannak elrejtve a tudománynak és a bölcsességnek a kincsei. Minden, ami létezik az égen és a földön, általa teremtetett, Isten mindenható Fia által, akinek az angyalok hódolattal szolgálnak. S íme, Ő levetette nagyságát és hatalmát, egy kézműves családjában élt, sőt úgy dolgozott életének harminc évéig, mint egy munkás ács. Erre az időszakra utal az oltáron olvasható felirat: Hic erat subditus illis, azaz „Itt engedelmeskedett nekik”. Innen indult el harmincéves korában, hogy teljesítse Mennyei Atyja akaratát, és véghezvigye a megváltás művét. Ez az a hely, ahol Jézus ezt mondja nekünk: légy kicsi, alázd meg magadat! Mély megalázkodásodban várlak téged. Te pedig megtalálsz engem, felp 36 q
ismersz engem, és én kijelentem magam neked. Ekkor leszel egyenlő velem, válaszd ezért az alázatosság és egyszerűség útját, s én felemellek téged oldalamra és egy napon majd az örökkévalóságba is. „Jézus Krisztus kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez” (Fil 2,7). A világon senki sem választotta élethelyzetében és adottságaiban a megalázkodásnak azt az útját, hogy észrevétlen és ismeretlen legyen, mint Jézus, az Isten fia, az ifjú ács Názáretben. Aki szereti Jézust, ilyen utat választ. (Felirat egy kövön a ferencesek területén, a Szent Józseftemplom bejáratánál lévő körfalon.) Az örvendetes olvasó második titka
Ain Karem Jeruzsálemtől 7 km távolságra volt, de ma már összeépül Jeruzsálem új negyedével. Ain Karem jelentése: nemes forrás vagy szőlőhegy forrása. Három domb között terül el egy üde oázisban, narancsfák és szőlők között, Júdea hegyes vidékén. Szent Lukács nem említi meg a hely nevét, de hangsúlyozza, hogy Mária a „hegyek közé, Juda egyik városába sietett” (1,39). Itt találkozott idős rokonával, Erzsébettel, aki a Szentlélek indítására így köszönti: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.” Ezután Mária egy szép énekben fejezi ki háláját Isten iránt, amelynek kezdő sora így hangzik: „Magasztalja lelkem az Urat...” Szent Lukács evangéliumából megtudjuk, hogy később Zakariás házában megszületett az angyal által előre jelzett gyermek, Keresztelő János. p 37 q
Jézus idejében a tavat mintegy tíz város vette körül, amelyek
közül néhány nagyon népes volt. Nyugaton: Tibériás, Magdala,
Kafarnaum, Korozain; a keleti részen: Betszaida, Gergeza, Ga-
mala, Hipposz. Még más városok és falvak is voltak a tó körül,
amelyeknek a neve is, a helye is ismeretlen számunkra. Egyes helységekről a romok tanúskodnak, mások meg a föld alatt várják a régész ásóját, hogy megszólalhassanak.
Az evangéliumi helyek ma mind romokban hevernek, kivé-
ve Tibériást, amelyet Heródes Antipasz alapított a régi Rakkat
város romjain, és Tibériusz császárról nevezett el. Ezt a várost
a zsidók igyekeztek elkerülni, mert temető fölé épült. Valószínűleg Jézus sem járt a városban.
Tibériás Jeruzsálem pusztulása után a zsidó nép és kultúra
kisugárzó központja lett. Híres rabbi iskola működött itt. Szent Jeromos is itt tanulta meg a héber nyelvet egy rabbitól.
Galilea halászai jól ismerték Izajás próféta jövendölését: „A
nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog” (Iz 9,1; Mt 4,16).
Jézus működésének nagy részét Galileában fejtette ki, és na-
gyon sokat tartózkodott a Genezáreti-tó vidékén. Itt kezdte el hirdetni evangéliumát. A tó partján járva látta meg halászás
közben Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost, s hívta meg őket
apostolának. A csodás halfogás után végleg Jézus mellé sze-
gődtek (Lk 5,4–11). A csodás kenyérszaporítás után, éjjel a tó vízén járva közeledett hozzájuk. Ugyancsak a tavon történt, hogy a vihart lecsendesítette az apostolok kérésére: Uram,
ments meg minket, mert elveszünk! (Mt 8,25). Feltámadása
után is a tó partján találkozott apostolaival. p 54 q
Ma Tibériásból indul a kis hajó a zarándokokkal Kafarnaumba (ezt azonban már motor hajtja, nem vitorla, mint Jézus idejében). Miközben a bárka könnyedén szeli a víztükröt, a zarándokok előtt megelevenednek az evangéliumi elbeszélések, és láthatókká válnak az evangéliumból ismert helyek. Bármenynyire is romokban hever a tó környéke, a hegyek karéjától övezett tó olyan, mint a Mester idejében. Vízét ma is járják a halászok, mint amikor Jézus Pétert, Andrást, Jánost és Jakabot meghívta. „Az evangélium nagy és titokzatos színjátéka majdnem teljes egészében a tavon és a tó partján játszódik. Ez az a terület, amelyet Jézus kiválasztott... az a természet, amelynek ő birtokolta a kulcsát, a legkedvesebbnek látszott számára. Ezek azok a helyek, amelyeket megfigyelt, mint mi napnyugtakor és napkeltekor. Ide jött megpihenni, elmélkedni és imádkozni” (Lamartine). „Menyegző volt a galileai Kánában”
Jézus elhagyja Názáretet, előlép 30 éves rejtettségéből és megkezdi nyilvános működését. Isteni hatalmával borrá változtatja a vizet, és – amint imádkozzuk a világosság olvasójában – „a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét”. Szent János szerint Galileában csak egy Kána volt. Ma viszont a Szentföldön két hely is viseli a Kána nevet. Az egyik a Názárettől északra, 14 km távolságra lévő Kirbet Kána, amely ma lakatlan romhalmaz. Josephus Flavius szerint megerősített hely, meredek hegyoldalon épült a város. A keresztes időkig itt keresték Kánát. p 55 q
A másik hely, ahol ma megállnak a zarándokok, hogy Jézus első csodájára emlékezzenek: Kafr Kenna, Názárettől egy óra járásnyira, északkeletre. Ez a helység a Názárettől Tibériásba vezető út mentén a zarándokok számára könnyen megközelíthető. A ferencesek 1883-ban egy régi mecset helyére építették fel a mai templomot. A ferences régészek föltételezik, hogy ez zsidó-keresztény imahely lehetett Jézus csodája emlékére. A zarándokokkal együtt mi is itt emlékezzünk meg Jézus első csodájáról. A városka lakói mohamedánok, és kis részben keresztények: római és görög katolikusok, valamint görög ortodoxok. Mindegyiküknek van temploma is Kánában. A város bejáratánál van a forrás, amelyből korábban még úgy merítették a vizet az asszonyok, mint Jézus idejében. A kéttornyú, kupolás ferences templomban egy kőkorsót találunk, amely Jézus csodájára emlékeztet.
A kőkorsó a kánai ferences templomban
p 56 q
A felső templomban elmélkedhetünk Jézus csodájáról. Három képet láthatunk a házassággal kapcsolatban: az egyik Jézus a menyegzőn, balra a házasság rendelése a paradicsomban, végül Tóbiás és Sára házassága, mint előkép. A templom neve: Mária közbenjárásának temploma. Az altemplom oltárképe Mária közbenjáró szerepét ábrázolja az első csodánál. Kána méltó párja Názáretnek, a zarándok lelkében sok emléket ébreszt föl. Megértet velünk valamit a mi Urunk Jézus természetéből: 30 éves koráig rejtettségben élt, mint az ács fia dolgozott és élte a legegyszerűbb emberek hétköznapi életét. Most pedig kilép ebből a rejtettségből és megkezdi misszióját, nyilvános működését. Kánában kezdte meg csodajeleit és kinyilatkoztatta dicsőségét. Jézus egy szavával borrá változtatja a vizet, csodát művel a menyegzőn. Amit parancsol, az megtörténik. Ő mindenható, az Isten Fia. Minden nehézséget meg tud változtatni, minden problémát meg tud oldani, legyen az testi vagy lelki jellegű. Ami a mi számunkra keserű, azt ő édessé tudja átalakítani; mindent meg tud tenni a mi Urunk Jézus Krisztus. Első csodáját édesanyja, Mária közbenjárására művelte. Ő vette észre a fiatal pár zavarát. Anyai tekintete így figyeli a mi életünket is. Az ő utasítása, amit a szolgáknak adott, feltétele annak, hogy Jézus segítsége, csodái a mi számunkra is valóra váljanak. Ezért jól véssük szívünkbe és váltsuk valóra ezeket a szavakat: amit nektek mond, tegyétek! (Jn 2,4). Kána hirdeti: Jézus az erős Úr, aki a vizet borrá alakítja át. Ő az, aki ma is egy szavával átalakít mindent, a szomorúságot vidámsággá, a nehézségek hegyeit sima utakká. Ezért ki viszi hozzá nehézségeit? (A templom egyik kapujánál lévő kő felirata). p 57 q
Az utolsó vacsora terme (Cenákulum)
A keresztények kezdettől fogva nagy tiszteletben tartották ezt a helyet, mert üdvösségünk szent eseményei fűződnek hozzá. Nagycsütörtökön Jézus apostolaival együtt itt ülte meg a húsvéti vacsorát. Előtte megmosta tanítványai lábát, majd reánk hagyta szeretetének legnagyobb jelét, amikor a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtatta. Innen indult a Getszemánikertbe, ahol megkezdődött szenvedése. Húsvétvasárnap este ugyanebbe a terembe jöttek össze az apostolok, és a feltámadt Krisztus itt jelent meg nekik. A következő vasárnap is itt találkozott velük, de ekkor már Tamás is ott volt köztük, az előző vasárnap ugyanis hiányzott a közösségből. Jézus mennybemenetele után ebbe a terembe jöttek össze az apostolok, a tanítványok és Mária, Jézus Anyja, mintegy százhúszan várták a Szentlelket. Ez volt a helye a Szentlélek eljövetelének, Péter apostol pünkösdi beszédének és az Egyház születésének. Ezért a keresztények kezdettől fogva nagy tiszteletben tartották Jeruzsálem nyugati dombján ezt a helyet, amit a Kr. u. 4. századtól kezdve Sion hegyének neveztek. Mellette van a város falain kívül található, szép Mária-templom, a Dormitio temploma. Nagyon viharos volt ennek a szent helynek a története, és valójában még ma is ezt lehet elmondani róla. Az első zsidó felkelés során, Kr. u. 70-ben elpusztult Jeruzsálem, benne a zsidók büszkesége, a templom is. Csak a templomtér tartófala maradt meg, ez a Siratófal vagy Nyugati fal, amely a zsidóság legszentebb helyei közé tartozik. Jeruzsálem nyugati részén, ahol az utolsó vacsora terme is van, viszonylag kisebb volt a pusztítás. Nagyon korán kis templomot építettek p 104 q
a keresztények ezen a helyen, majd a 4. században egy nagy
bazilikát. Ezt nevezték a Szent Sion templomának, és ez volt
az első keresztény templom, Szent Jakabnak és utódainak
„székesegyháza”. Benne tartotta összejöveteleit az ősegyház,
valószínűleg itt volt az első apostoli zsinat is. Kr. u. 326-ig ez volt Jeruzsálem egyetlen temploma, amely régebbi volt, mint
a Szentsír temploma. A perzsák 614-ben feldúlták az egész
Szentföldet és lerombolták a keresztény templomokat. Ekkor
pusztult el először a Szent Sion temploma is. A perzsák felgyújtották, és kapuja előtt sok ezer keresztényt öltek meg. A ke-
resztesek érkezéséig a bazilika romokban hevert. Ők azután
nagyon hamar felépítették a háromhajós bazilikát.
Ez a templom sem állt sokáig, mert a keresztesek távozása
után újra romba dőlt. Anjou Róbert 1333-ban megvásárolta a
romokat a szultántól és a szentszéknek adományozta, azzal a
kikötéssel, hogy a ferencesek legyenek a szent hely örökös őrei
és gondozói. A ferencesek ekkor építették újjá az utolsó vacsora felső termét gótikus stílusban. A termet két oszlop két hajóra
osztja. Ebben a formában találhatjuk ma is. A ferencesek azon-
ban csak két évszázadon át maradhattak ezen a helyen, nagy áldozatok árán. Elterjedt ugyanig az a vélemény, hogy az alsó
teremben van Dávid király sírja. Dávid prófétát a mohamedá-
nok is tisztelik. 1551-ben azután a törökök kiűzték a ference-
seket az utolsó vacsora terméből, és az épületet Dávid próféta
mecsetjévé alakították át. A ferencesek ezért a Cenákulum észa-
ki oldalán kis kolostort építettek, s ennek kápolnája pótolja az
elvett szentélyt. A Szentföldre látogató zarándok itt elmélkedhet a Cenákulumhoz fűződő eseményekről. p 105 q
A múlt századig keresztények nem léphettek be a Cenákulumba. Később ugyan meglátogathatták, de tilos volt a hangos imádság, az ének és a szentmise bemutatása. VI. Pál pápa is csak csendben imádkozhatott itt 1964-ben (még ezt is rossz néven vették tőle). Az utolsó vacsora terme 1948-ban az izraeliek kezébe került. Az alsó termet zsinagógának alakították át, s ebben tisztelik ők is Dávid sírját. A felső termet is ők kezelik, nem adták vissza a keresztényeknek, akik most is csak látogathatják, de szentmisét nem mutathatnak be benne. Ez a Cenákulum viszontagságos története, ahol Krisztus egyháza megszületett. Boldog II. János Pál pápa szentföldi zarándoklatának egyik jelentős eseménye volt, hogy 1551 után ő újra szentmisét mutatott be a Cenákulumban. A pápa arcán látszott a meghatottság. Homíliájában utalt a helyhez fűződő eseményekre, majd az Eucharisztiáról elmélkedett. ,,Ez az én testem. Az emeleti teremben összegyűlve hallottuk az Utolsó Vacsora evangéliumi elbeszélését. Hallottuk a szavakat, melyek Isten Fia megtestesülése misztériumának mélyéből fakadnak. Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, majd tanítványainak adta e szavakkal: „Ez az én testem.” Istennek népével kötött szövetsége az Ő Fia, a testté lett Örök Ige áldozatában éri el csúcspontját. Most teljesednek be a régi próféciák: ,,Áldozatot és fölajánlást nem akartál, de testet alkottál nekem... Íme, eljövök, hogy megtegyem, ó Isten, a te akaratodat...” (Zsid 10,5–7). A megtestesülésben Isten Fia, aki egy az Atyával, emberré lett és testet kapott Szűz Máriától. Most, a halála előtti éjszakán mondja apostolainak: ,,Ez az én testem, mely értetek adatik áldozatul.” Nagy megindultsággal halljuk újra ezeket a kétezer évvel ezelőtt elhangzott szavakat. Azóta nemzedékről nemzedékre ismételték azok, p 106 q
akik a papszentelés által részesei lettek Krisztus papságának. Így maga Krisztus ismétli állandóan e szavakat papjai szava által a világ minden helyén.” A Kedron völgye
A Dávid korabeli Jeruzsálemet három völgy határolta és védte: a Tiropeion-völgy nyugatról, a Kedron keletről és délről, továbbá a Hinnom-völgy. A Kedron és a Tiropeion-völgyben mintegy 15 méter törmelékréteg halmozódott föl, ezért a Tiropeion-völgy már alig látható. A Kedron völgye Jeruzsálemtől északra mintegy két km-re kezdődik, az ún. „Bírák sírjánál”. A Kedron elválasztja Jeruzsálemet az Olajfák hegyétől. Az Ofel-magaslat déli részén találkozik a Tiropeion-völggyel,
Kedron völgye
p 107 q
majd a Hinnom-völggyel is, és tovább folytatódik Júdea sivatagján át a Holt-tengerig. Csak esőzések idején van benne víz. A Kedron völgyét a templom magaslata, a Moria és az Olajfák hegye közti részen nevezik Jozafát völgyének. A Kedron a könnyek völgye volt Dávid számára, amikor átment rajta és menekült, mert saját fia, Absalom tört az életére, és vonult Jeruzsálem felé. Dávid megállt a Kedron-patak völgyében és elindult fölfelé az Olajfák hegyén. Egyre sírt, mezítláb volt, s a feje befödve. (2 Sám 15,23–30). Jézus 1000 évvel később, az utolsó vacsora után kiment tanítványaival a Kedron-patakon túlra, a Getszemáni-kertbe. Itt fogták el a katonák a főpap szolgáival, és vezették az „Árulás barlangjától” egyedül, kísérete nélkül a Kedron-patakon át a főpap udvarába (Jn 18,13). Tanítványai elhagyták, elfutottak. Nem úgy ment át a völgyön, mint Dávid, aki szabad ember volt, katonái kíséretében, hanem megkötözve, mint a vágóhídra hajtott állat. A pribékek ütötték, verték, így hajtották bírái elé. Jézus kifejezhetetlen szeretettel szívében, mint az ég és a föld ura, telve nagysággal és méltósággal, engedte, hogy megkötözzék, mint egy szelíd bárányt. S mindezt azért tette, hogy mi, akik megátalkodottságunk, törtetésünk és makacsságunk rabszolgái vagyunk, megszabaduljunk mindezek kötelékeitől. Ő megküzdött a mi szabadságunkért, megszabadított önzésünktől, amely megbilincsel és boldogtalanná tesz minket. Felszabadultunk az Úr által, szabadon kapcsolódhatunk szerető szívéhez, megtaláljuk az értelem egész teljességét és személyiségünk igazi kiteljesedését. A megkötözött Jézus most hív minket: kövessetek engem és engedjétek, hogy a szeretet szabad akaratával kötözp 108 q
zelek meg titeket, s legyetek készek elfogadni a szenvedést is. Ezzel az odaadással legyünk készek Jézus követésére bármely
helyen, bármely körülmény között. Ő vezetni akar minket,
talán fogság és a halál által is, hogy részesüljünk az ő életében, és ő legyen örök örömünk és boldogságunk.
Uram, Te mint fogoly mentél át a Kedron-völgyön, a könnyek völ-
gyén, telve szenvedéssel és gyötrelemmel. Egyedül voltál, senki sem
követett téged, talán csak az angyalok sírtak, mert a Teremtő szenved.
Ki ne lenne hálás neked, ó legszeretőbb Jézus? Bárcsak az én szerete-
tem lenne a hála áldozata számodra!
A Getszemáni bazilika Az Olajfák hegyének lejtőjén van egy bekerített terület, a
Getszemáni-kert. A „getszemáni” név jelentése: olajprés kertje.
Jézus idejében egy major volt itt, amelyben olajsajtó volt. Jézus
ismerhette a kert gazdáját, mert az evangélisták ismételten em-
lítik, hogy Jézus „szokása szerint” kiment az Olajfák hegyére. A bizánci elemekkel díszített kerítés mögött nyolc ősi olajfa ta-
lálható, amelyek megadják a Getszemáni-kert lelki légkörét. A
botanikusok szerint ezek az olajfák nagyon régiek. (2000 évig
is élnek.) Jeruzsálem ostromakor Titusz kivágatta a város körül
lévő fákat. Az olajfák azonban nem halnak meg, gyökereik újra
kihajtanak. Ezek a fák vagy látták a haláltusáját vívó Jézust, vagy azok gyökeréből hajtottak ki. A hívek mindig tisztelettel vették körül őket. A ferencesek 1666-ban vásárolták meg ezt a
területet.
p 109 q
Tartalomjegyzék
Bevezető ......................................................................................... 5
A Szentföld földje és a teológia Ismerkedés a Szentföld tájegységeivel ................................... 7 A földrajz és az életmód ........................................................... 8 A sivatag Jeruzsálem kapujánál .............................................. 9 A föld, ahonnan az ember vétetett... ...................................... 12 A sivatag a találkozás helye .................................................... 14 A sivatag megvilágítja az ember szívét ................................. 14 Sziklák, kövek mindenfelé ...................................................... 16 Az életadó víz ............................................................................ 19 Istentisztelet a hegyen .............................................................. 20 A síkság az ember birodalma .................................................. 24 Kanyargós csapások földje ...................................................... 25 A tenger: démoni hely .............................................................. 26
Találkozás Jézussal a Szentföldön Názáret, Galilea virága ............................................................ 30 Szent József temploma Názáretben ....................................... 34 Az örvendetes olvasó második titka ...................................... 37 „És az Ige testté lett” ................................................................ 40 Keresztelő Szent János és a kumráni közösség .................... 44 „Aki a Jordán vízében megkeresztelkedett” ........................ 47 A negyvennapos böjt hegye .................................................... 50 Jézus a Genezáreti-tó vidékén ................................................. 52 „Menyegző volt a galileai Kánában” ..................................... 55 A Boldogságok hegyén ............................................................ 58 Kafarnaum, Jézus városa ......................................................... 61 Jézus tanított Galilea zsinagógáiban ...................................... 66 Tabga – a kenyérszaporítás helye ........................................... 71 A naimi ifjú faluja ..................................................................... 74 p 190 q
Jézus Jákob kútjánál ................................................................. 76 Szent Péter vallomása Fülöp Cezareájánál ........................... 78 A Színeváltozás hegyén ........................................................... 81 A Kármel-hegyi Boldogasszony szentélyénél ...................... 84 Jeruzsálem szíve a templom ................................................... 87 Jézus a Beteszda-fürdőtónál gyógyít ..................................... 91 Betánia, a barátság háza ........................................................... 94 Lázár sírja Betániában .............................................................. 97 A „Dominus flevit”-kápolna .................................................. 100 Az utolsó vacsora terme (Cenákulum) ................................. 104 A Kedron völgye ...................................................................... 107 A Getszemáni-bazilika ............................................................ 109 Az „Árulás barlangja” ............................................................. 112 Szent Péter tagadásának temploma (Gallicantus) .............. 115 A Lithosztrotosz (Köves udvar) ............................................. 118 A Megostorozás kápolnája ..................................................... 120 A Halálra ítélés- és a Kereszt felvételének kápolnája ......... 123 A keresztút Jeruzsálemben ..................................................... 126 A Golgota a Szentsír-templomban ........................................ 128 Jézus sírja a Szentsír-templomban ........................................ 131 Találkozás Jézussal Emmauszban ......................................... 133 Tabga, a csodás halfogás helye .............................................. 137 A Miatyánk temploma ............................................................ 140 A Menybemenetel kápolnája .................................................. 145
Boldog II. János Pál pápa szentföldi zarándoklata Zarándoklat az üdvösségtörténet kezdeteihez .................. 149 Zarándoklat a Sinai-hegyhez ................................................. 150 Zarándoklat a Szentföldre ...................................................... 153 Zarándoklat Jordánia területén ............................................. 155 Zarándoklat Izrael területén .................................................. 160 Hazatérés a Szentföldről ............................................................ 189 p 191 q