GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Iktatószám:
11416-19/2015.
Hiv. szám:
-
Ügyintéző:
dr. Király Bernadett Zsófia Bartókné Hajnali Beáta Puskás Sándor Juhász Judit Kristóf Andrea Pandur László Sovánné Nagy Gréte
Melléklet:
-
Tárgy:
Gyermely, Gyermelyi Tojás Kft. Szeszgyár tojótyúktelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata
HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – felülvizsgálva a H-753-8/2010. számú határozattal kiadott, H-12101-3/2011. és 4975-2/2013. sz. határozatokkal módosított egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat – a Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1.; a továbbiakban: Ügyfél) részére a Gyermely, 0237 hrsz.-ú, Szeszgyár tojótyúktelep megnevezésű telephelyén folytatott tevékenységre – „Nagy létszámú állattartás – Intenzív baromfitenyésztés, több mint 40 000 férőhely baromfi számára” – a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. által készített, „Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata” című dokumentáció alapján, diffúz forrásra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedélyt is magába foglaló egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint. II. 1. Az engedélyes adatai: Név: Székhely: KSH-szám: KÜJ:
Gyermelyi Tojás Kft. 2821 Gyermely, Bajnai út 1. 11992426-0147-113-11 100271207
2. A telephely adatai: Telephely megnevezése: Telephely címe: Telephely területe: EOV koordináta: KTJ:
Szeszgyár tojótyúktelep Gyermely, 0237 hrsz. 19 949 m2 X: 250 687, Y: 617 271 101057524
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
3. A tevékenység adatai: Az Ügyfel a Gyermely, 0237 hrsz.-ú ingatlanon baromfitelepet üzemeltet. A telepen 4 db tojóház található, összesen 170 000 férőhellyel. A technológia zárt rendszerű, alom nélküli száraztartás. A telep férőhely-kapacitása 170 000 férőhely. A tevékenység TEÁOR kódja: 01.47 – baromfitenyésztés; 01.62 – állattenyésztési szolgáltatás; 10.89 – máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása; 46.33 – tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme. III. A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a telephelyén lévő légszennyező diffúz forrásának üzemeltetését, és arra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. Légszennyezést okozó technológia megnevezése: T1 – tojástermelés 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrása: A T1 technológiához tartozó diffúz forrás: D1 – Szeszgyár tojótyúktelep 3. Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek: 3.1. A T1 tojástermelés D1 Szeszgyár tojótyúktelep helyhez kötött diffúz forrására vonatkozóan technológiai kibocsátási határértékek nem állapíthatóak meg. 3.2. A tojástermelés technológia során ammónia és metán légszennyező anyag kerül kibocsátásra. IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével 1. Levegőtisztaság-védelem 1.1.
Az üzemeltető a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni.
1.2.
Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a köteles a Hatóság részére a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 7. melléklete szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést benyújtani.
1.3.
A pormentesített utat minden időjárási körülmény között biztosítani kell. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni.
1.4.
A facsoportokat és a meglévő növényzetet karban kell tartani, kivágás, kipusztulás esetén pótolni kell.
2
1.5.
A kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével – a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást.
1.6.
Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tárolóhely létesítésére.
1.7.
Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon.
1.8.
A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával.
1.9.
Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel, kitrágyázáskor a trágya tartózkodási idejét a telephelyen minimálisra kell csökkenteni.
1.10.
A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasárnapokat és ünnepnapokat.
1.11.
A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell azt kezelni.
1.12.
Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, illetve magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével, a telephely takarásához szükséges sűrűségben.
1.13.
A lakosságot zavaró bűzkibocsátását minimalizálni kell.
1.14.
Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk) be kell tartani, és ezáltal meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést.
1.15.
A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl.
2. Zajvédelem 2.1.
Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóságnak.
3. Hulladékgazdálkodás 3.1.
A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni.
3.2.
A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartást kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni.
3.3.
A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell.
3
3.4.
Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben.
3.5.
A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul gondoskodni köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett környezeti elemekről, továbbá a tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Hatóságot. A környezetbe került hulladék jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről engedélyes késedelem nélkül gondoskodni köteles.
3.6.
A tevékenység végzése során az esetlegesen előforduló környezeti károk felszámolására felelősségbiztosítást kell kötni és azt folyamatosan fenn kell tartani.
3.7.
A tevékenység felhagyása esetén az üzemelés és felhagyás során keletkező hulladékok hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell.
4. A tevékenység szüneteltetése és felhagyása 4.1.
A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Hatóság hagy jóvá.
4.2.
Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni kell. V.
Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5620-1/2015.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 2832.), Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1.) kérelmére környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 11416-4/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. Be kell tartani a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó H-12617-4/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedély előírásait. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés-, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a szakkérdések vizsgálata során az alábbi véleményt adta: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya KEF/TAL/431-3/2015. számon a következő véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
4
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresésére, a 14/361-SZ munkaszámú „Gyermelyi Tojás Kft. Gyermely Szeszgyár tojótyúk telep Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálataa” című tervdokumentációban (Készítette: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100., továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek (kikötések) nélkül kiadható.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya KER/067/00688-3/2015. számon a következő véleményt adta: „A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/11416-1.zip honlapra feltöltött dokumentációt a jogszabályban foglaltaknak megfelelően áttanulmányozta. A telep közelében jelentős környezetei, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.” A tevékenység telepítési helye szerinti teleülés jegyzője a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozása, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangja tárgyában az alábbi nyilatkozatot tette: A Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője XVII/929/2015. számon a következő nyilatkozatot tette: „Általános jegyzői hatáskörömben eljárva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 11416-5/2015. számú megkeresésére a Gyermelyi Tojás Kft. egységes környezethasználati engedély tárgyában, belföldi jogsegély keretében nyilatkozom, hogy a Fegyvernekiné Ákos Katalin által készített egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata alapján a helyi környezet- és természetvédelmi előírások figyelembevételével, valamint a helyi építési szabályzat és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §-a, illetőleg a 4. melléklete alapján megfelel. A nyilatkozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. A jogorvoslati jog csak a határozat, vagy ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” VI. A jelen határozatban megadott engedély 2025. november 1. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a Hatósághoz teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani 2020. augusztus 1. napjáig. A Hatóság által kiadott 4975-2/2013. számú határozat üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozó rendelkezései 2018. április 29-ig hatályosak. VII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság a határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Hatóság a tevékenység gyakorlását korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja. VIII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX.
5
A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetén 2500 Ft, melyet az elsőfokú hatóság 10033001-0029963300000000 számú számlájára kell befizetni, és a közlemény rovatban a jelen határozat számát fel kell tüntetni. A fellebbezés díjának megfizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS A Hatóság az Ügyfél részére H-753-8/2010. számú határozatával egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a Gyermely, 0237 hrsz.-ú ingatlanon levő Szeszgyár tojótyúktelep megnevezésű baromfitelepén folytatott – nagy létszámú állattartási – tevékenységre vonatkozóan, melyet H-12101-3/2011. és 4975-2/2013. sz. határozataival módosított. Az Ügyfél benyújtotta a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) által készített, „Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata” című dokumentációt, és megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet I. sz. melléklet III. fejezet 7. és 10.1. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) és (6) bekezdése alapján hirdetményi úton értesítette a hatásterületen élő ügyfeleket az eljárás megindításáról, a civil szervezeteket továbbá elektronikus úton értesítette, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság a dokumentáció vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 8. sz. mellékletében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 75. §-ában foglaltak alapján végezte el. A hiánypótlásokkal kiegészített dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Hatóság a benyújtott és hiánypótlásokkal kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: Az Ügyfél tevékenysége a Khvr. hatálya alá tartozik, a rendelet 2. sz. mellékletének 11. a) pontja alapján: „Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfitenyésztés, több mint - 40 000 férőhely baromfi számára.” A tevékenység részletezése, az alkalmazott technológia bemutatása: A telep Gyermely településtől nyugatra, annak külterületén található. Az állattartó telep minden oldalról betonkerítéssel körülkerített, egy központi bejáraton keresztül közelíthető meg. Az épületek előtt és az istállók között szilárd burkolatú, aszfaltozott utak épültek. A telepen 4 db tojóház van, összesen 170 000 db férőhellyel. A telep részét képezi a központi tojásgyűjtő épülete (tojásraktár), a göngyölegraktár, a karbantartó műhely és az alkatrészraktár, öltöző és szociális épület, az aggregátor, a transzformátorház, az állati hullatároló és a PB gáztartályok. A technológia zárt rendszerű, alom nélküli száraztartás. Az ólakban Big Dutchman Eurovent–L típusú technológiát alkalmaznak. Az épületben a tyúkok ketrecekben, 6 szinten találhatóak. A baromfik kb. 17 hetes korukban kerülnek a telepre és kb. 1 évet töltenek az ólakban, majd 68-80 hetes korúkban kerülnek ki levágásra.
6
Az ólakban keletkezett tojás gyűjtése automata rendszerrel történik, melynek során az ólakból központilag vezérelve, emberi kéz érintése nélkül tojásgyűjtőszalag, illetve láncos tojásszállító pálya alkalmazásával jut el a tojás a tojásraktár épületébe. Az ólakban az etetés automata etetőrendszerrel történik. A tojóházaknak egyenként 1 db takarmánytároló tartálya (siló) van. Az állatok táplálására négyfajta tápot használnak: előtojó táp, csúcstojó táp, extra tojó táp és csúcs utáni táp. A ketrecekben az itatás automata itatóegységekben történik. A ketreces tartás során almot nem használnak, a rácsos aljú ketrecek alatt található gyűjtőfelületre kerül a trágya, melyet hetente 2 alkalommal, víz hozzáadása nélkül, automata tolólappal letisztítanak és szárítanak, melynek során a trágya víztartalmának közel 70%-a elpárolog. A gyűjtőfelületek végén találhatóak a trágya elvezetésére kiépített szállítószalagok, melyről a keletkezett, szárított trágya közvetlenül a szállítójárműbe kerül. A trágya a Kft. Gyermely 053/7 hrsz.-ú trágyatároló műtárgyba kerül. A trágyát mezőgazdasági területeken hasznosítják. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A baromfitelep üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. A telephelyet mezőgazdasági és erdőgazdasági területek határolják. A felülvizsgálat időszakában az állatállomány átlagos létszáma 150 000 db tyúk. A telephelyen légszennyező pontforrás nincs. A telephelyen üzemelő aggregátor 50 kg/h-nál kisebb kapacitású, és 50 óránál rövidebb ideig üzemel évente, ezért a Hatósághoz nem kell bejelentést tenni, kibocsátási határértéket nem kell kiadni. Az ólak fűtése kis teljesítményű, egyedi gázkészülékekkel történik (hőlégfúvók, kazánok stb.), teljesítményük egyenként nem éri el a bejelentésköteles 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete a telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. Az elmúlt években bűzzel kapcsolatos lakossági panaszbejelentés nem érkezett. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Hatóság hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. Az ólakban Big Detchman Eurovent–L típusú technológiát alkalmaznak. A technológia zárt rendszerű, alom nélküli száraztartás. Az épületekben a tojótyúkok ketrecekben, 6 szinten találhatók. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület a poremisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 305 méter sugarú körrel határolható le. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület az ammónia emisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 422 méter sugarú körrel határolható le. A szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete, az 1 SZE/M3 szagimmisszió távolsága a diffúz forrás geometriai súlypontjától mért 782 m-es távolságban határolható le. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még érezhető mértékű lehet. A hatásterülettel érintett ingatlanok: Gyermely, 015, 017, 018/1, 018/2, 019, 013/10, 0169, 0168/1, 0171, 0172/1, 0172/2, 0172/3, 0225/3, 0225/4, 0232/1, 0233/1, 0233/2, 0233/3, 0234, 0235, 0237, 0236/3, 0236/4, 1201, 1202, 1204, 1205, 1203/1, 1206. hrsz.-ú ingatlanok. A 3 SZE/m3 érték 395 méternél, az 5 SZE/m3 288 méternél határolható le a telephely geometriai súlypontjától mérve. Ezek azok a távolságok, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A telephelytől a legközelebbi lakóház K-i irányban 300 méterre külterületen van. Legközelebb fekvő település Gyarmatpuszta, mely D-i irányban, több mint 1,5 km távolságra található. Zajvédelmi szempontból:
7
A tojótyúk telep működése során az istállók szellőzőventilátorai, az etető-itató rendszer, a tojás kihordó szalag, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali és éjjeli időszakban is működnek. A teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációhoz becsatolt ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített R-0317/2/15 számú mérési jegyzőkönyv és szakértői vélemény megfelel a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklet előírásainak. A környezeti zajmérési jegyzőkönyv alapján, a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, az állattartó teleppel szomszédos területek zajvédelmi szempontból nem védendő külterületi mezőgazdasági és erdő területek, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek, az üzemelés során nem kell teljesülniük. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6. § alapján méréssel és számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A tevékenység zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok: Gyermely, 0225/1, 0236/2, 015, 017, 0236/4, 0235, 0236/3 hrsz.-ú ingatlanok. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolása Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/2008. (XI. 13.) és 18/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendeletekkel módosított 6/2006. (VI. 8.) önkormányzati rendelet Gyermely Község helyi építési szabályzata és szabályozási tervének előírásai szerint történt. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A felülvizsgálat időszakban keletkezett hulladékok mennyiségi adatai az alábbi táblázat szerint foglalható össze: Hulladék megnevezése Azonosító kód 2010. évi mennyiség (kg) 2011. évi mennyiség (kg) 2012. évi mennyiség (kg) 2013. évi mennyiség (kg) 2014. évi mennyiség (kg)
Emésztőgödrökből származó iszap
Hulladékká vált állati szövetek
Kevert települési szilárd hulladék
200304 400.000
020102 19.214
200301 5000
PCB-t tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok 160209 0
155.000
18.364
4520
0
655.000
4904
9180
0
-
-
-
-
-
-
-
182
8
Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket vagy a hulladékká vált állati szöveteket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. A tojástermelés során elhullott állati tetemek gyűjtése betonozott területen konténerben történik elszállításig. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, átadása a közszolgáltatónak történik. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz gyűjtőaknában történő gyűjtése és további kezelése megoldott. Az állatgyógyászati hulladékok további kezeléséről szerződés alapján az állatorvos gondoskodik. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékokról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. Földtani közeg szempontjából: A terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. A Gyermely 0237 hrsz.-ú Szeszgyár tojótyúktelepen kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az ingatlanon talajvízmonitorozás folyamatban van. A talajvíz minőségének ellenőrzésére 2007-ben monitoring kutak kerültek kiépítésre a telephelyen. Az előírt éves laboratóriumi vizsgálatok elvégzésre kerültek, melyek jelentősebb felszín alatti szennyeződést nem mutattak ki a területen. Az állattartás zárt térben történik, a trágyakezelés és gyűjtés szintén szabályozott, az előírásoknak megfelelő módon történik, a szennyvizet zárt szennyvíztárolóban gyűjtik, a kiszállítás és ártalmatlanítás engedélyezett módon zajlik, a hulladékgyűjtés és kiszállítás ugyancsak. A telep működése talajszennyezést nem okoz, a földtani közeg állapotát nem károsítja. Ha a területen már nem folytatnak tevékenységet, a terület rekultiválásra kerül, és az eredeti állapothoz hasonló feltételek jönnek létre. A rekultiváció során a közművek eltávolításra, az épületek elbontásra kerülnek, és tereprendezést végeznek. Ezt követően az eredeti állapothoz közeli állapotok állnak be. A tevékenység a földtani közeg állapotát nem befolyásolja negatívan, talajszennyezésről a Hatóságnak nincs tudomása. Üzemi kárelhárítási terv szempontjából: Az Ügyfél a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete 11. a) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Hatóság megállapította, hogy a telephely rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel, melyet a 4975-2/2013. számú határozatában jóváhagyott. Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés szempontjából: A tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik és elemzik. Részletes receptúrák alapján elkészített takarmánykeverékekben, csak az adott korcsoporthoz szükséges fehérjemennyiséget tartalmazzák a takarmányok. A takarmányfelhasználást folyamatosan nyomon követik. Az alkalmazott berendezések jól karbantartottak, szivárgásbiztos rendszerűek. A telep teljes mértékben automatizált, az etető- és itató rendszer automatizált, így takarmánykiszóródás, illetve vízelcsöpögés nem lehetséges. Az etetésből származó zaj csökkentésére önetetőket alkalmaznak. Természetes és mesterséges szellőztetés kombinációját alkalmazzák automata rendszerrel. Az ólak világítása többségében energiatakarékos izzókkal történik. Az ólakban keletkező trágya rendszeres eltávolítása biztosított. A telepen lévő létesítmények karbantartásáról folyamatosan gondoskodnak.
9
A Hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5620-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 11416-4/2015. számú – 2015. június 11-én érkeztetett – megkeresésével a Gyermelyi Tojás Kft. környezetvédelmi működési engedélyre irányuló kérelmére indult hatósági eljárásban az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés alapján az engedélyezési hatósági eljárásban környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják. A telephelyen kommunális és technológiai szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt betonaknában történik. Technológiai szennyvíz az istállók takarítása során keletkezik, mely szintén a kommunális szennyvíz aknákba kerül bevezetésre. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületeken elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kutat üzemeltetnek. A kutak üzemeltetésére vonatkozóan érvényes, H-l2617-4/2007. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: 1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 3. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. 4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg.”
10
A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése alapján, az 5. számú melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdések vizsgálata során adott véleményének indokolása az alábbiakat tartalmazza: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/431-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A tárgyi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (kivett gazdasági épület, udvar) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A kitrágyázást követően a trágyát a Gyermelyi Tojás Kft. Gyermely 053/7 hrsz-ú trágyatárolójára szállítják, majd a trágyát a Gyermely Vállalatcsoport mezőgazdasági területein hasznosítja. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 21. § (1) c) pontja rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály FER/067/00688-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Kft. 2821 Gyermely, Szeszgyár 0237 hrsz. alatti ingatlanon található, Tojótyúk telep egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség H-753-8/2010. ügyiratszámon adott ki. Jelen engedély kérelem ennek meghosszabbítására irányul. Fentiek alapján a Főosztály az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához közegészségügyi szempontból hozzájárul. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 20. § (3) bekezdés a) pontján alapul.” A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése alapján belföldi jogsegély iránt megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjét, a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében. Gyermely Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője belföldi jogsegély keretében a rendelkező részben szereplő nyilatkozatot adta. Az előírások – a fent hivatkozottakon túl – a következő jogszabályokon alapulnak: A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést az Lvr. 31. § (2) bekezdése alapján, a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés az Lvr. 31. § (4) bekezdésén alapul. A zajvédelmi előírás a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésén alapul. A hulladékgazdálkodási előírásokat a Hatóság az alábbi jogszabályok alapján állapította meg: 45/2012. (V. 8.) VM rendelet; Khvr. 11. melléklet 4. g) pontja, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. § (1) és (2) bekezdés, 65. § (1)-(5) bekezdés, 66. § (4) bekezdés, 80. § (1) bekezdés e) pontja, Khvr. 11. melléklet 4. g) pontja.
11
A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység a meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. §-a, 70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. §-a és a Khvr. 17. § (2) bekezdése, 20. § (3), (4), (11) és (12) bekezdés a) pontja, 11. sz. melléklete, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalás alapján; és a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyt az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A levegőtisztaság-védelmi engedély az Lvr. 26. § (3) bekezdésén alapul. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Khvr. 26. § (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a Hatóság a Khvr. 20/A. § (1) bekezdés alapján állapította meg. A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a Khvr. 20/A. § (4) bekezdésén alapul. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/205. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 2. § (5)-(7) bekezdésén alapul. Az utalási bizonylat másolatának benyújtásáról a Hatóság a Díjr. 5. § (6) bekezdése alapján rendelkezett. A szakhatósági állásfoglalások elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja határozza meg.
Győr, 2015. szeptember 30.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
12
