GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2015. 10.20. Iktatószám:
15464-2/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Sebő F. Dániel, Bedők László
Melléklet:
Tárgy:
VIAT Szolgáltató Kft. KÜJ: 102317280 KTJ: 101879292 Hulladékgazdálkodási kötelezés
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a VIAT Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9484 Pereszteg, Temető u. 20.; a továbbiakban: Ügyfél) 9495 Kópháza, 356/50 és 356/55 hrsz. alatti ingatlanon jogellenesen folytatott hulladékkezelésnek minősülő tevékenységét (feltöltés) azonnali hatállyal
megtiltja.
II. Az Ügyfél jelen határozat I. fejezetében foglaltak betartására annak kézhezvételét követően haladéktalanul köteles.
III. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
IV. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti kötelezettség megszegése esetén – amennyiben az számára felróható – a határozat végrehajtása mellett az Ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
V. A Hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031
VI. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
VII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 10.000,Ft, (azaz tízezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni.
INDOKOLÁS
A – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett panaszbejelentés szerint a 9495 Kópháza, Kossuth Lajos utca végén található Mária-szobornál lévő területen lakóházak bontásából származó építési-bontási (inert) hulladékot helyeztek el, ami palát, kátránypapírt, továbbá kommunális hulladékot is tartalmazott. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 46. § (1) és (5) bekezdései alapján a Hatóság megidézte a VIAT Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9484 Pereszteg, Temető u. 20.; a továbbiakban: Ügyfél) nyilatkozattételre jogosult törvényes képviselőjét 2015. szeptember 21. napján. Az Ügyfél képviseletében nyilatkozatot tevő Varga József (lakcím: 9484 Pereszteg, Temető u. 20.) előadta, hogy a 9495 Kópháza, 356/50 és 356/55 hrsz. alatti ingatlanon (a továbbiakban: ingatlan) Szatmár Balázs (lakcím: 9400 Sopron, Ív u. 3/B.) tulajdonos megbízása alapján végzett víziközműfejlesztést és fenti építési telkekhez vezető magánút alapjába tiszta, kizárólag cserép- és téglafrakciókat tartalmazó bontási anyag került elhelyezésre; ami a 9495 Kópháza, Soproni út (677/2 hrsz.) alatti ingatlanon – általa végzett – bontási tevékenységből származott, melynek során sem kátrány-, sem azbeszttartalmú palahulladék nem keletkezett. A bontási munkálatok során keletkező hulladékokat megfelelő módon kezelték, melynek keretében kerültek a tiszta tégla- és cserépfrakciók elhelyezésre tárgyi ingatlanon lévő útalapba mintegy 150 tonna mennyiségben; a felhasznált töltőanyagot az Ügyfél nem tekinti hulladéknak. Fentiek nyomán a Hatóság helyszíni ellenőrzést tartott tárgyi ingatlanon 2015. szeptember 25. napján a Ket. 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján, melynek során az alábbi GPS-koordináták kerültek rögzítésre: E 469950; N 257006. Ellenőrzése során a Hatóság megállapította, hogy tárgyi ingatlanon ténylegesen víziközmű kiépítést (csatornázás) végeztek; míg a 9495 Kópháza, 356/55 hrsz. alatti ingatlanon építési törmelékből útalapot alakítottak ki, a feltöltés (láthatóan) nem helyszíni tereprendezésből származott. Az ellenőrzés időpontjában az építési törmelék a 9495 Kópháza, 356/50 hrsz mentén volt elterítve, azonban annak az útalapba való elhelyezése még nem történt meg. A feltöltés mintegy 80 x 10 méteres területet érint 0,3 méter vastagságban, továbbá a bevezető úton nagyjából 150 méter hosszan. A bontási anyag a 9495 Kópháza, Soproni út 21. (677/2. hrsz.) alatti ingatlanon elvégzett bontási munkálatokból származott, ahol a Grubits és Társa Kft. (székhely: 9495 Kópháza, Kossuth Lajos u. 38.; a továbbiakban: Kft.) folytat kereskedelmi tevékenységet. Az ellenőrzés időpontjában a bontás helyszínét már térkövezték, mindösszesen egy darab 6 m3 térfogatú konténerben voltak még bontási hulladékok. A Kft. nyilatkozattételre jogosult törvényes képviselőjeként Grubits Gyula (lakcím: 9495 Kópháza, Kossuth Lajos u. 38.) tájékoztatása szerint a bontás során sem pala, sem kátrány- szigetelőanyag-hulladék nem keletkezett. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (4) bekezdése értelmében: „A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.”
2
A Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja alapján: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, hulladéknak minősül. A Ht. 2. § (1) bekezdés 26. pontja alapján – a 36. pont szerinti kezelési műveletként – a hulladék 20. pont szerinti hasznosítása is hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül. A Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontja értelmében: „Feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor.” Fentiek alapján a feltöltéshez felhasznált anyagokat – hulladékstátuszuk megszűnésének igazolása hiányában – az alábbi hulladékoknak kell tekinteni: 17 01 07 azonosító kódú beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól (becsült mennyiség: 148 tonna); 17 03 02 azonosító kódú bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től (mennyiség: 2 tonna). A Ht. 62. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” A Ht. 15. § (2) bekezdése értelmében: „Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. Fentiekkel összefüggésben a Hatóság nyilvántartása alapján azt állapította meg, hogy az Ügyfél nem rendelkezik sem hatályos hulladékkezelési, sem hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A Hatóság megállapította, hogy ugyan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet alkalmazásának nincs helye jelen eljárásban, ekképp e jogszabályhelyre hivatkozással – továbbá más jogforrásra hivatkozással – sem lehet helye a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásának; ugyanakkor a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát maga a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja első tagmondatának második fordulata zárja ki: „…és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható,…”
3
Fentiekből világosan következik, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja érvényesülésének korlátját nem kizárólag a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága határozza meg, hanem annak szűkebb körét éppen a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg azzal, hogy nem támasztja elégséges feltételnek a jogellenes magatartás megszüntetését, illetve a jogszerű állapot helyre állítását; hanem ezzel konjunktív módon az elkövetett jogszabálysértésnek orvosolhatónak is kell lenni oly’ módon, hogy annak káros következményei a véglegesség igényével felszámolhatók legyenek, sőt, felszámolásra is kerüljenek a jogellenes magatartás megszüntetésével, illetve a jogszerű állapot helyreállításával egyidejűleg. A Ht. 65. § (1) bekezdése értelmében: „A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet.” A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 3. § (1) bekezdése értelmében: „A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet.” A Ht. 65. § (5) bekezdése értelmében: „A nyilvántartás vezetésére kötelezett…a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat…” A Hnyr. 12. § (1) bekezdése értelmében: „Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.” Fenti hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartást a Hnyr. 3. § (2-4) bekezdései, 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése és 1. sz. melléklete szerinti tartalommal kell vezetni, melynek alapulvételével kell teljesíteni az azzal összefüggő Hnyr. 12. § (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja és 3. sz. melléklete szerinti adatszolgáltatást. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél ilyen tartalmú nyilvántartást nem vezetett, továbbá az – akárcsak az adatszolgáltatása teljesítése – a jövőben sem áll módjában, tekintettel arra, hogy az inert hulladékok hasznosítására – engedély nélkül – nem volt jogosult. Mindezek következtében az engedély nélküli hasznosítási tevékenységgel megvalósított jogellenes magatartás következményei pusztán az engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenység abbahagyásával (megszüntetésével) nem számolhatók fel maradéktalanul, azok továbbra is fennállnak, melynek nyomán a jogszerű állapot utóbb már nem állítható helyre, ami összességében az elkövetett jogsértést „orvosolhatatlanná” tette. Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A Hatóság 2015. szeptember 22. napján hivatalból indította jelen eljárását az Ügyféllel szemben 15464/2015. iktatószám alatt, melyről szóló értesítést a Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja alapján mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás megindítását követő nyolc napon belül meghozta érdemi döntését.
A Hatóság eljárását megelőzően fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát.
4
A Ht. 84. § (2) bekezdése értelmében: „A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” Fenti tényállás és jogszabályhelyek alapján a hulladékgazdálkodási kötelezés kibocsátásáról döntött.
Hatóság
jelen
határozat
I.
fejezete
szerinti
A Ket. 101. § (5) bekezdés e) pontja értelmében: „A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi.” Fentiekre tekintettel a Ket. 101. § (6) bekezdése alapján a Hatóság jelen határozat III. fejezete szerint rendelkezett, melynek során figyelemmel volt azon körülményre, hogy jogellenes hulladékkezelésként a feltöltés – különös tekintettel az eddig elhelyezett mintegy 150 tonna mennyiségre – maradandóan befolyásolja az érintett tájat, illetve tájképet. A nevesített hulladék körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A határozat IV. fejezetében foglalt felhívását a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (V. fejezet) A határozat VI. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene.
5
A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. a) pontja alapján határozta meg a Hatóság. (VII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. szeptember 30.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Makra Gábor sk. osztályvezető
6
