GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
10850-24/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Balogh-Máté Rita/ Tóth Judit +36 (96) 524-000
Mellékletek: Hiv. szám:
STRABAG Általános Építő Kft. Tata, Szomódi u. 6. 2048/9, 0465 hrsz. – Előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT
I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) STRABAG Általános Építő Kft. (1117 Budapest, Gábor Dénes u.2., KSH szám:11750053-4211-113-01 KÜJ:102605578 KTJ:100356424, a továbbiakban: Ügyfél) által kérelmezett, Tata, Szomódi u. 6. sz. 2048/9, 0465 hrsz. alatti telephelyére szóló nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására vonatkozó, előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja
a következőket: II. Az előzetes vizsgálati dokumentációt a Hatóság elfogadja, miután a környezeti hatások nem jelentősek és a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel; ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. III. 1.A telephely és a vizsgált tevékenység adatai: Telephely: KSH szám:
2890 Tata, Szomódi u. 6. 2048/9, 0465 hrsz. 11750053-4211-113-01
KÜJ: KTJ:
102605578 100356424
1.1. A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység: A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység: nem veszélyes hulladékok előkezelése és hasznosítása. Előkezelések: E 0203 - aprítás E 0205 - válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32.. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
Hasznosítás:
E 0206 - válogatás anyagminőség szerint (osztályozás) R5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
Az előkezelni és hasznosítani tervezett nem veszélyes hulladékok összes mennyisége: 110.000 t/év A tevékenység volumene (110 munkanap/év): 1000 tonna/nap nem veszélyes hulladék kezelése. IV. Az engedélyezési eljárás menete: Az – egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött – hulladékkezelési tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedély birtokában, annak tartalma szerint végezhető. Jelen határozat a vizsgált tevékenység folytatásához szükséges – külön jogszabály alapján más hatóságok által kiadandó – egyéb engedélyek megszerzése alól nem mentesít. V. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Tata Város Jegyzője. VII-632-2/2016 számon a következő állásfoglalást adta: „A fenti hivatkozási számú megkeresésükre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély keretében, az előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása után az alábbiak szerint tájékoztatom: A tárgyi ügyben érintett 2048/9 és 0465 helyrajzi számú ingatlanokat Tata Város Önkormányzat Képviselőtestületének Tata Város Építési Szabályzatáról szóló 38/2005.(XII.6.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: TÉSZ) és tervlap jegyzékének 10. sorában szereplő,'Északi Ipari Park (és Újhegy északkeleti része)' elnevezésű szelvénye az Gip-ÚH-2 jelű (egyéb ipari - környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági területek) övezetbe sorolja. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése szerint: „Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.” A TÉSZ 5. mellékletének T3.2. jelű, gazdasági, ipari területek építési paramétereit összefoglaló táblázata szerint a Gip-ÚH-2 jelű övezetben: Megengedett Beépítési Megengedett Megengedett Legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb zöldfelület mód* beépítettség [%] építménymagasság [m] [%] telekméret [m2] Kialakult/10 000
szabadon álló
40
10,5/12,5
25
A TÉSZ Gip-ÚH-2 jelű övezetekre vonatkozó 21.§ (6) bekezdése értelmében az övezetbe tartoznak a fejlesztést befogadni képes működő ipartelephelyek, a maximális építménymagasság irodaépület esetén 12,5m, csarnok esetén 10,5 m, a telephely északi-északnyugati határán, a Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettségű telekrészen a „városképi illeszthetőség” érdekében többszintes (fa- és cserje). Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a telephelyen a hulladékgazdálkodási tevékenység további folytatása, és a kapacitásbővítés a településrendezési eszközökkel nem ellentétes, az egyéb építésügyi jogszabályoknak való megfelelésről – a végleges és részletes dokumentáció birtokában - lesz módom nyilatkozni. Az előzetes vizsgálati dokumentációban megfogalmazott hulladékgazdálkodási tevékenység további folytatása, a kapacitásbővítés Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a természeti értékek
2
védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012. (I.30.) önkormányzati rendelet alapján helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, arra közvetlen hatással nincs. „ VI. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/4963-1/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) részére a tatai 2048/9 és 0465 hrsz.-ú ingatlanokon végzett hulladékkezelés kapacitásbővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához
feltételek közlése nélkül hozzájárul
Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít.
Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” VII. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályának KE/067/007043/2016.számú véleménye: “A Főosztály a http: / / edktvf.zoldhatosag.hu /közérdekű /2016 /melléklet / 10850-l.zip honlapra feltöltött dokumentációkat áttanulmányozta. A szakkérdést, a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően vizsgálta. A tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel. ” 2.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának KEF/TAL/582-3/2016.számú véleménye: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. mellékletének I. táblázatának 4. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva megállapította, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a 0418/2016. munkaszámú „Szakértői Vélemény a Strabag Általános Építő Kft. Tatai Telephelyén meglévő hulladékkezelési tevékenység folytatásához, kapacitásának 3
bővítéséhez szükséges előzetes környezetvédelmi vizsgálatáról 2893 Tata, Szomódi u. 6. sz. alatti ingatlanon - című dokumentációjában (Készítette: TETRAÉDER-ÖKO Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft., 8200 Veszprém, Gyöngyvirág u. 16/A., kelte: 2016.06.06., a továbbiakban: tervdokumentáció) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek nélkül kiadható. A tárgyi tervdokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (Tata 2048/9 és 0465 hrsz.) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatók. A tervdokumentáció szerint a tervezett tevékenység üzemszerű működése során a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. 3.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának KE-06D/EP/1327-3/2016. számú véleménye: „A tevékenység által érintett ingatlanokon (Tata 0465 hrsz.) részben kiterjed a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi adatai szerint az 50990 (Szomód-1/2005.lelőhely) azonosítóval nyilvántartott régészeti lelőhely. Önmagában a területen végzendő, a kérelemben szereplő ipari tevékenység nem károsítja a régészeti örökség talajszint alatt esetlegesen meglévő elemeit, így örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható. Amennyiben azonban a tevékenység talajszint alatti beavatkozásokkal járó kivitelezést igényel, a létesítéshez hatóságom hozzájárulása szükséges.” 4.) A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály PE/V/15402/2016. számú véleménye: „A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (a továbbiakban Bányafelügyelet) a tárgyi hulladékkezelő telephely működtetése előzetes környezeti vizsgálatának eredményét, megállapításait elfogadja.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megküldte a fenti, 2016. június 30-án kelt, (július 4-én érkezett) szakkérdés vizsgálatára vonatkozó megkeresést a Bányafelügyeletnek. A Bányafelügyelet a dokumentációt áttanulmányozta, és ez alapján megállapította, hogy a tárgyi telephely területe sem bányászati tevékenységgel, sem földtani veszélyforrással sem érintett, a tervezett tevékenység nem fogja szennyezni a földtani közeget. A Bányafelügyelet hatáskörét a Bt. 43. § (1) bekezdés biztosítja, illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete, bevonásának feltételeit a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm.rendelet 28. § (3) bekezdése és az 5. sz. melléklet 8. pontja állapítja meg. „ VIII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. 4
IX. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint) –, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS STRABAG Általános Építő Kft. (1117 Budapest, Gábor Dénes u.2., KSH szám:11750053-4211-113-01 KÜJ:102605578 KTJ:100356424, a továbbiakban: Ügyfél), Tata, Szomódi u. 6. sz. 2048/9, 0465 hrsz. alatti telephelyére szóló nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására vonatkozó, előzetes előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A STRABAG Általános Építő Kft. (továbbiakban: Kft.) Tata, Szomódi u. 6. sz. alatti telephelyére 525119/2011. számú hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik. Kapacitásnövekedés miatt a Kft. előzetes vizsgálatot nyújtott be (nem veszélyes hulladék hasznosító telep- 10 t/nap kapacitástól; kapacitás: 1000 tonna/nap). A Khvr. 3. § (4) bekezdése alapján közzétett közlemény nyomán az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül nem érkezett. Fenti kérelemnek a Khvr. 3. §-a és 4. sz. melléklete szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: a hulladékkezelési technológia környezeti hatásainak előzetes vizsgálata és értékelése érdekében a szükséges dokumentációk benyújtásra kerültek, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 35. főszáma alapján. 1. A Hatóság eljárása során az alábbi technológiát vizsgálta a tervezett tevékenységgel összefüggésben: A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység: nem veszélyes hulladékok előkezelése és hasznosítása. Előkezelések: E 0203 - aprítás E 0205 - válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás) E 0206 - válogatás anyagminőség szerint (osztályozás) Hasznosítás: R 5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása Az előkezelni és hasznosítani tervezett nem veszélyes hulladékok összes mennyisége: 110.000 t/év A tevékenység volumene (110 munkanap/év): 1000 tonna/nap nem veszélyes hulladék kezelése. 5
A telephelyen lévő, a technológiákat kiszolgáló épületek és létesítmények: -
60 tonnás méréshatárú hídmérleg mérlegház főporta műhely raktár iroda szociális helyiség, öltöző veszélyes hulladék gyűjtő konténer.
A tevékenység folytatásához rendelkezésre álló berendezések: hídmérleg, homlokrakodó gép, törő/aprító berendezés, aszfaltkeverő berendezés.
2. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a tervezett tevékenységgel összefüggésben: Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A tervezett tevékenység a meglévő technológia – aszfaltgyártás és hulladékgazdálkodás - üzemeltetésével jár, új telepítése, illetve a tevékenység megvalósításához további létesítmények nem szükséges. Az osztályozó, törő berendezés telepítési helye, a telephelyen belüli útvonalak, illetve a hasznosított anyag depónia a telephelyen kiépült. A létesítés termelési hulladék keletkezésével nem jár. Üzemelés Nem veszélyes építési, bontási hulladékok telephelyre történő beszállítását billenőplatós tehergépjárművekkel végzik szerződött partnerek, illetve a hulladék tulajdonosa. Átvétel, 60 tonnás hitelesített hídmérlegen történő mérlegelést követően szemrevételezéssel ellenőrzik a szállítmányt, majd az aszfaltkeverő mellett létesített depóniákban gyűjtik a nem veszélyes hulladékokat, illetve az előkezelt 2 3 hulladékokat is. A depóniák három oldalról zárt, egyenként 240 m alapterületűek, 960 m hulladék tárolására alkalmasak, ahol – legfeljebb 6 hónapig - különböző szemcseméret és minőség szerint történik a hulladékok és másodlagos alapanyagok átmeneti gyűjtése. Egy időben gyűjthető mennyiség a depóniák kapacitása alapján: 9.792 tonna. A nagyobb darabokból álló aszfalt és beton hulladékokat max. 200 tonna/óra teljesítményű törő és osztályozó géppel évente több alkalommal (főként téli időszakban) a szükséges szemcseméretűre törik. A telephelyen hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése, éves mennyisége és kezelési kódja Azonosító kód
Hulladék megnevezése
Mennyiség (tonna/év)
17 01 01 beton
15.000
6
Kezelési kód E 0203 E 0205 E 0206 R5
17 01 07
30.000
E 0203 E 0205 E 0206
bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től
15.000
E 0203 E 0205 E 0206 R5
föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
20.000
E 0205 E 0206
kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól
30.000
E 0203 E 0205 E 0206
beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
17 03 02
17 05 04 17 09 04
Összesen:
110.000
Az előkezelt aszfalt hulladékot keverőüzemi újrahasznosításhoz használják fel a telephelyen, továbbá minősíttetést követően patkaépítések során, zúzalék-helyettesítőnek, alsóbbrendű utak burkolatának megerősítésére másodnyersanyagként külső munkaterületen építik be, illetve értékesítik. A tört betont leggyakrabban patkaépítések során, zúzalék-helyettesítőnek, alsóbbrendű utak burkolatának megerősítésére használják fel, illetve értékesítik. A hulladék földet átmenetileg deponálják a telephelyen, beépítésre alkalmasságát laboratóriumban vizsgáltatják, megfelelősége esetén munkaterületen feltöltésre, töltésépítésre, tereprendezésre, padka humusz réteggel történő takarására használják fel, illetve értékesítik. A kevert építési hulladékként, a bontások során kitermelt beton, kő, cserép, kerámia és tégla kerül a telephelyre, mely válogatás, őrlés, aprítás és osztályozást követően homogén, útalapba felhasználható építési anyaggá válik. A beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól megnevezésű hulladékot szintén válogatás, őrlés, aprítás és osztályozást követően útalapba felhasználható zúzott kő helyettesítésére. Karbantartási tevékenység során 15-ös és 13-as főcsoportú veszélyes hulladékok veszélyes hulladékok keletkeznek, elszállításig történő gyűjtésük üzemi gyűjtőhelyen történik, majd arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek átadásra. A telephelyen keletkező 200301 kódszámú hulladék közszolgáltatás keretében kerül továbbadásra. Felhagyás: A telephelyen maradó nem hasznosított hulladékok, illetve másodlagos hulladékok engedéllyel rendelkezőhöz történő átadásról gondoskodnak. A hasznosításból kikerülő másodnyersanyagokat saját építkezései során felhasználja, vagy értékesíti. A telephelyen folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység hulladékgazdálkodási szempontból nem várható jelentős hatás, környezetvédelmi hatásvizsgálat végzése nem indokolt.
Levegővédelmi szempontból:
7
A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése –Tata - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1., 2. melléklete alapján a 3. „Komárom-Tatabánya-Esztergom” kategóriába tartozik. Az érintett terület Tata város külterületén, ipari területen található. A telephelytől DK-i irányban, mintegy 220 m-re (a pontforrásoktól 270 méterre) földszintes társasházak és sorházak helyezkednek el. A telephely területe: 15 850 m2, ebből az aszfaltkeverő területe 1 500 m2, a törő és osztályozó gépsor kb. 100 m2, a hasznosított hulladék depóniák kb. 600 m2 területet foglalnak el, a burkolt felület 4 600 m2. A telephelyen aszfaltkeverő termelő tevékenység folyik. A technológia alapvető berendezései: egy 100 t/h teljesítményű, WKC -100 típusú aszfaltkeverő berendezés, egy TR-35 típusú 410 kW névleges hőteljesítményű, földgáz üzemű, bitumenmelegítő, hőközlő kazán, egy RUBBLE MASTER RM 70 GO típusú, 120 t/h feldolgozó teljesítményű, kalapácsos törőgép, egy RUBBLE MASTER CS 3600 típusú, 200 t/h teljesítményű osztályozógép. A porszívás a dobszárító végéről és a meleg rostákról történik, az elszívott szilárd anyaggal szennyezett levegő és füstgáz a durva leválasztóba kerül. Az előtisztított füstgáz további tisztítása a BMD GARANT-GTFSL 3,75/2, 7/450 típusú zsákos porszűrő berendezéssel történik. A zsákos porszűrő tisztítása automatikusan, sűrített levegővel történik. A tevékenység célja az útfelújítási munkák során képződött, darabos, bontott beton és bitumen alapú, aszfalt hulladékok hasznosítása, útalapokban, vagy megfelelő minőség esetén az aprított aszfaltnak a gyártásba való visszavezetése útján való felhasználásával. A hulladékokat közúton szállítják be a telephelyre, a telephelyen erre a célra kijelölt területen ledepózzák, majd a törőberendezéssel aprítják. Az aprított betont és aszfaltot, mint már terméket másik helyre depózzák, majd minősítés után kiszállítják a hasznosítási területekre. A beérkező hulladékok, a hasznosított hulladékok és a kitermelt talaj deponálása során szükség esetén vízpermetezéssel minimalizálják a kiporzást. A törési művelet során a fogadó garatba történő vízpermetezéssel vagy locsolással védekeznek a kiporzás ellen. A telephely szállítási forgalmát, a tervezett hulladékhasznosítási kapacitás növekedését követően is az aszfaltgyártó technológia határozza meg. A hulladékhasznosítási tevékenység volumen növekedése maximum napi 5 tehergépjármű forduló forgalom növekedést jelent, mely a Szomódi út és az 1-es számú főközlekedési út forgalma okozta levegőterheléshez képest elhanyagolható hatású. A telephely levegővédelmi hatásterülete (a benyújtott számítások alapján) a P4 pontforrás pontforrástól számított 232 m sugarú körön belül jelölhető ki (ez magába foglalja a hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó diffúz kibocsátások hatásterületét is). Hatásterülettel érintett ingatlanok: Tata 2048/27, 2048/24, 2048/23, 2048/18, 2048/16, 2049, 07/29, 07/28, 07/27, 07/26, 07/25, 07/22, 07/2, 07/3, 07/4, 017, 0466/4, 0466/5 hrsz-ú ingatlan. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Amennyiben egyéb szempontok szerint hatásvizsgálat elvégzése indokolt, levegőtisztaság-védelmi szempontból az előzetes vizsgálaton túlmenően további információkra nincs szükség. Zaj és rezgésvédelmi szempontból: A Tata, Szomódi út 6. hrsz. alatti ingatlanon történő hulladékgazdálkodási tevékenység tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezési terület „Gksz” besorolású gazdasági terület, környezetében kijelölt lakóterület, valamint egyéb gazdasági területek valamint közlekedési létesítmények találhatók. A vizsgált ingatlanon a vállalkozás aszfaltgyártó telepe is üzemel. A tevékenység megkezdése jelentős építési munkával nem jár, a telephely meglevő, kiépített. Az üzemelés során a telephelyen jellemzően hulladék felvásárlása, előkezelése, szállítása, rakodása valamint autóbontás történik. A telephelyen törő és osztályozó, rakodógépek valamint szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni a nappali időszakban. A létesítmény zajvédelmi hatásterületen belül található tatai ingatlanok: 8
2125/32 15280 15230 2048/24 0425/2 15231 024 0466/5
2125/12 15281 15229/2 2048/23 07/17 07/2 016 0228/9
2125/13 15282 15228/1 2049/1 07/19 07/3 011/2 0228/7
2125/14 2125/15 2125/16 2125/17 15283 15285 15286 15287 15227/5 15227/4 15227/1 15226 07/27 07/22 07/23 07/25 07/25 021/3 15284 15278/1 017 018 019 020 06 08 09 010/1 0228/6 0466/3
2125/18 22129 2130/4 15288/115288/2 15290 2048/272048/16 2048/18 07/26 07/29 0425/1 15278/215232/2 15232/1 021 022 023 0226/2 0228/10 0466/4
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telephelyen tervezett, hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során zaj és rezgésvédelmi szempontból nem várható jelentős hatás, környezetvédelmi hatásvizsgálat végzése nem indokolt.
Természetvédelmi szempontból: Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, nem része az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Földtani közeg védelme és kármentesítési szempontból: Az üzemeltetés során a hulladékok tárolása vízzáró aljzaton történik, a tevékenyég során keletkező hulladékokat aljzatszigeteléssel ellátott helyen gyűjtik, normál üzemmenet esetén kibocsátás nem történik, a földtani közeg nem szennyeződhet. A tevékenység esetleges felhagyása esetén a földtani közegre gyakorolt hatás nem számottevő. Havária: a tevékenység során történő elfolyásból adódó szennyezés esetére felitató anyag, műanyag zsák, rendelkezésre áll. A keletkező veszélyes hulladékot a kialakított gyűjtőhelyen gyűjtik átadásig. Eljárás további menete A telephelyen tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység (nem veszélyes hulladékok előkezelés és hasznosítása) kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában, és annak tartalma szerint végezhető. A nem veszélyes hulladék tárolóhelyek üzemeltetési szabályzatát, illetve a másodlagosan keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyének működési szabályzatát jóváhagyás céljából be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A dokumentáció szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterülete érint zajtól védendő területet, épületet, így a tevékenységből származó tényleges, üzemszerű körülményeket tükröző zajkibocsátás dokumentálása mellett zajkibocsátási határérték megállapítása szükséges, melyet a létesítés további szakaszában lefolytatandó hulladékgazdálkodási engedélyezés során kell az üzemeltetőnek kezdeményeznie.
Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VI. fejezetében rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: 9
„ A Környezetvédelmi Hatóság 10850-6/2016. ügyiratszámmal ellátott, 2016. 06. 30-án érkezett megkeresésében a STRABGAG Általános Építő Kft. kérelmére, előzetes vizsgálati eljárás keretén helül kérte a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalását. Az Igazgatóság a benyújtott dokumentációk, és az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg: Az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához feltételek közlése nélkül hozzájárult. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése állapítja meg. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015 (III. 30.) Korm. Rendelet 28 § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. számú táblázata alapján adta meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt eljáró Hatóságot, hogy a Két. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni, továbbá kérem, hogy fellebbezés esetén a szakhatóságot megillető fellebbezési díjról szóló tájékoztatást határozatuk rendelkező részében szíveskedjen szerepeltetni.” Fentiek, valamint a – KE/067/00704-3/2016. számú népegészségügyi, KEF/TAL/582-3/2016. számú talajvédelmi, KE-06D/EP/1327-3/2016. örökségvédelmi és PE/V/1540-2/2016. számú bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményeit is figyelembe véve a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően jelen határozat rendelkező része szerint döntött. A Hatóság 10850-9/2016.számon megkereste Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, azonban jelen határozat kibocsátásáig a megkeresésre válasz nem érkezett A jelen határozatban szereplő kezelési műveleteket, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A kezelhető hulladék körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. sz. mellékelte szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlása által történő munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése; továbbá a létesítés és a tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés b) pontja és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján. 10
Jelen határozat VII. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5)-(7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. augusztus 22. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt főosztályvezető h.
11