GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
449-3/2016. dr. Sebő F. Dániel/ Kelemen Gyula/ dr. Karácsony Edina +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek:
BIOKOMPLEX Kft. – IPPC 2-5. sz. mellékletek
Hiv. szám:
HATÁROZAT I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) – felülvizsgálva a 4302-4/2010. sz. jogerős határozatba foglalt környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyét – a BIOKOMPLEX Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9010 Győr, 0614/8 hrsz., statisztikai számjel: 11953476-3700-113-08, KÜJ: 100232943, KTJ: 101088263, KTJ lét.: 101606540; a továbbiakban: Ügyfél) részére a 9010 Győr, 0614/1; 0614/2 és 0614/8 hrsz. alatti ingatlanokon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) folytatott veszélyes és nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási, valamint nem veszélyes hulladék előkezelési és hasznosítási tevékenységére vonatkozóan – levegőtisztaság-védelmi engedélyt, a telephely üzemi kárelhárítási tervének, továbbá a telephely részét képező üzemi gyűjtő-, hulladéktároló helyek és komposztáló telep üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyását magában foglaló – környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt ad az alábbiak szerint. II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfél mint üzemeltető adatai Név:
BIOKOMPLEX Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhely:
9010 Győr, 0614/8 hrsz.
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-09-008607
Környezetvédelmi ügyféljel:
100 232 943
Statisztikai számjel:
11953476-3700-113-08
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A tulajdonosok adatai 2.1. Név: 2.2. Név: 2.3. Név: 2.4. Név:
HCM 1890 Hejőcsabai Cement- és Mészipari Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2531 Tokod, Kossuth Lajos u. 132.) Szirtisas Vagyonkezelő Zárkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1026 Budapest, Orsó u. 36.) GREENNETWORK GmbH (székhely: AT-1050 Wien, Wehrgasse 4.) Chinox AG (székhely: CH-8153 Rümlang, Im Kirchbrunnen 15.)
3. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:
9010 Győr, 0614/1; 0614/2 és 0614/8 hrsz.
KTJ-szám:
101 088 263
Létesítményi KTJ-szám:
101 606 540
EOV-koordináták:
EOV X: 548151 EOV Y: 265928
Alapterület:
9010 Győr, 0614/1 hrsz.: 2.301 m2, 9010 Győr, 0614/2 hrsz.: 3.612 m2, 9010 Győr, 0614/8 hrsz.: 34.230 m2
Folytatott tevékenységek: a) D8 Ártalmatlanítás: Külön jogszabályban máshol nem meghatározott fizikokémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek: veszélyes és nem veszélyes folyékony hulladékok biológiai kezelése (1. sz. tevékenység) Veszélyes hulladékok esetén a biológiai kezelést D9 fizikokémiai kezelés előzi meg, azonban a hulladékkezelés végső fajtája biológiai kezelés. b) Hasznosítás: Nem veszélyes szilárd hulladékok biológiai kezelése (2. sz. tevékenység) ba) R3 Hasznosítás: Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása bb) R10: Hasznosítás: Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös A nem veszélyes szilárd hulladékok biológiai kezelését megelőző R12 előkezelési művelet: E02 – 03: Aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés) Besorolás és volumen: 5. Hulladékkezelés a) 5.1. a) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül az alábbi tevékenységek szerint: D8 biológiai kezelés b) 5.3. a) aa) Nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül az alábbi tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével: biológiai kezelés. NOSE-P-kód: TEÁOR-kódok:
109.07 Fizikai kémiai és biológiai hulladékfeldolgozás (egyéb hulladékgazdálkodás) 3700: Szennyvíz gyűjtése, kezelése 3821: Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3822: Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
2
Maximális kapacitás:
Ártalmatlanítható veszélyes hulladékok: 53,4 tonna/nap Ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok: 231 tonna/nap Hasznosítható nem veszélyes hulladékok: 3.545 tonna/év
3.1. A telephely létesítményeinek főbb műtárgyai, berendezéseinek műszaki adatai: 3.1.1. Építmények: - Szociális és laborépület - Rácsház - Üzemviteli épület - Garázs - Raktárépület - Komposztáló csarnok 3.1.2. Technológiai létesítmények: - Aknák - Iszapdepóniák - 2 db 45 m3 térfogatú fekvőhengeres tartály - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely - Nem veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely - A szennyvízkezelő technológia műtárgyai:
Műtárgyak megnevezése
428 71 286 71 428 286 142
Hidraulikailag hasznos térfogat (m3) 418 69 280 69 418 280 138
588 580 710 639 170 170 50
570 560 690 620 165 165 50
Névleges térfogat (m3)
1. sz. UNIR összes térfogat Előülepítő tér Levegőztető medencetér Utóülepítő tér 2. sz. UNIR összesen: Levegőztető medencetér Utóülepítő tér Betonmedencék: 1. sz. olajos fogadó medence 2. sz. olajos fogadó medence 3. sz. kiegyenlítő medence 4. sz. kiegyenlítő medence Homogenizáló medence Hűtővíz tároló Iszapsűrítő
3.1.3. A technológia berendezései: - 1 db hídmérleg (kétévente hitelesítve, karbantartása szakszervizzel történik) - 3 db targonca - 1 db aprítógép - 2 db 1 m3 térfogatú billentős konténer - 2 db 45 m3 térfogatú telepített tartály - 2 db 4,2 m3 térfogatú autokláv - 50 db 1 m3 térfogatú IBC-tartály
3
- 5-6 db 0,6 m3 térfogatú fémkonténer - 1 db homlokrakodó - 1 db gumikerekes kotrógép - 2 db 0,8 m3 térfogatú műanyag fedeles konténer - 6 db szivattyú (javítások szükség szerint szakszervizzel elvégezve) - 2 db kompresszor (javítások szükség szerint szakszervizzel elvégezve) 3.1.3.1. Hulladékkomposztáláshoz az alábbi gépek és berendezések állnak rendelkezésre: - 1 db kanalas rakodógép, - 1 db 3,2 tonnás híddaru (polipmarkolóval) - 1 db aprító gép - 1 db mobil rostagép - 1 db BIOMOD 3400-2M biofilter A telepített berendezések, technológiai elemek karbantartása részben helyben történik saját szakképesítéssel rendelkező dolgozókkal, részben külső vállalkozók igénybevételével. A mozgó berendezéseket, szivattyúkat szakszervizben javíttatja az Ügyfél.
4. A telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységek és alkalmazott technológiák: 4.1. Veszélyes és nem veszélyes folyékony hulladékok biológiai kezelése (1. sz. tevékenység): D8 4.1.1. Ásványolajjal szennyezett veszélyesnek minősülő folyékony hulladékok kezelése A beszállított ásványolajjal szennyezett folyékony veszélyes hulladékokat hídmérlegen mérlegelik, regisztrálják, a szállítójegyen lévő adatokat ellenőrzik, mintát vesznek, amellyel 30 perces ülepedési próbát végeznek. A hulladékot az 1. és 2. jelű betonmedencékbe (olajos fogadó medencék) ürítik. A medencékben a felúszó és kiülepedő fázisok szétválnak. A felúsztatott olajos fázist hordozható tartályba fejtik át, ahonnan átszivattyúzzák a fűthető, szintmérővel, kármentővel és villámvédelemmel ellátott fekvőhengeres nyílttéri olajtároló tartályokba. A leválasztott olajtartalmú iszapot a gyűjtés és a szállítás biztonságosabbá tétele érdekében felitató anyaggal (pl.: fűrészporral, homokkal) összekeverik, majd betonozott aljzatú, betonfallal körülvett, csurgalékvíz gyűjtővel ellátott, nyílttéri, veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen fedett konténerben gyűjtik. A vizes fázist az olajátemelő aknán keresztül a 165 m3 hasznos térfogatú homogenizáló medencébe (volt olajos tároló I. jelű medencébe) juttatják, ahol levegőbefúvással lehetőség van a folyékony hulladék homogenizálására, pH-értékének beállítására. A homogenizáló medencében lévő vizes fázis kezelésére 2 db technológiai eljárást használnak: 1. sz. eljárás: vegyszeres emulzióbontás és ülepítés 2. sz. eljárás: szakaszos üzemű vákuumdesztillálás, bepárlás 1. sz. eljárás – Vegyszeres emulzióbontás: A vizes fázis pH-értékét 8-as körüli értékre állítják be, majd az emulzióbontóba vezetik. A berendezésbe a hulladék keverése közben a koagulációs próba szerinti szükséges mennyiségű derítőszereket (pl.: Preflock, vas-szulfát, alumínium-szulfát, vas-klorid), majd anionaktív polielektrolitot adagolnak. Ezt követően a csapadékot (iszapfázist) a keverés leállítását követően, ülepítéssel választják el a vizes fázistól. Az emulzióbontóban kiülepedett iszapot az iszaptárolóban (volt flotátumtároló), illetve a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyén tárolják – szükség esetén felitató anyagokkal összekeverve – elszállításig. 2. sz. eljárás – Szakaszos üzemű vákuumdesztillálás, bepárlás:
4
A desztillálás forraló üstökben, autoklávokban történik. Az üstök fűtőterét maximum 6 bar nyomású gőz fűti, melyet a szomszédos Győri Hulladékégető Kft. (székhely: 9010 Győr, 0610/2 hrsz.; a továbbiakban: Kft.) biztosít. A munkatérben keletkező gőz csővezetéken keresztül hőcserélőkbe jut, ahol lekondenzálódik. A hőcserélő hűtőközege az Ügyfél tisztított szennyvize. Az autoklávokon kívül egy darab 10 m3 térfogatú fekvőhengeres bepárló is üzemel. A bepárlóban gőzfűtéssel atmoszférikus nyomáson elpárologtatják a vizes fázist. A munkatérben keletkező gőz csővezetéken keresztül hőcserélőkbe jut, ahol lekondenzálódik. A hőcserélő hűtőközege az Ügyfél tisztított szennyvize. A bepárlóban maradó anyagot egy db 10 m3 térfogatú aknába vezetik, ahonnan további víztelenítésre valamelyik autoklávba tovább kezelik. A berendezésekben keletkezett üstmaradékot a művelet végén az edény alján lévő leeresztő csonkon keresztül konténerbe fejtik. Az üstmaradék gyűjtése konténerben, illetve a fűthető, szintmérővel és kármentővel ellátott fekvőhengeres tartályban történhet. Az edény fűtőterében keletkezett kondenzvizet tartályban gyűjtik, majd csővezetéken visszajuttatják a Kft-hez. A desztillátumot, illetve a vegyszeres emulzióbontással kezelt vizes fázist további tisztítás céljából a biológiai tisztítóra vezetik. 4.1.2. Növényieredetű olajos és zsíros veszélyes, és veszélyesnek nem minősülő folyékony hulladékok kezelése A beszállított növényieredetű olajos és zsíros veszélyes, és veszélyesnek nem minősülő folyékony hulladékokat hídmérlegen mérlegelik, regisztrálják, a szállítójegyen lévő adatokat ellenőrzik, mintát vesznek, amellyel 30 perces ülepedési próbát végeznek. A hulladékot két darab egyenként 10 m3 térfogatú aknába ürítik, melyekben a gravitációs szétválasztódás eredményeként felúszik a zsíros-olajos fázis. Az elmúlt időszakban a zsíros-olajos hulladékok mennyiségének csökkenése miatt csak az egyik 10 m3 térfogatú aknát használják hulladékgyűjtésre. A vizes fázist – szükség esetén vegyszeres emulzióbontást követően – kétlépcsős biológiai tisztítással kezelik. A felúszó és kiülepedő fázisokat markológépekkel konténerekbe helyezik és átmenetileg - elszállításukig - a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyén tárolják. A hulladékok szétválasztásakor képződő zsíros-olajos fázist 19 08 09 azonosító kódú hulladékként a komposztálási technológiában kezelik tovább és hasznosítják. 4.1.3. Veszélyesnek nem minősülő folyékony hulladékok kezelése A beszállított nem veszélyes folyékony hulladék tömegét hídmérlegen mérik és a kommunális fogadó vályúba ürítik. A leeresztett szennyvíz a fogadó vályún át a rácsházban lévő 15 mm gépi tisztítású rácson átvezetve a kommunális szennyvizeket fogadó átemelő gyűjtőaknába jut. A rácsszemetet zárható konténerekben elszállításig a nem veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyén gyűjtik. Az átemelő gyűjtőaknából a folyékony hulladékokat szivattyú emeli a rácsházban lévő 1,5 mm-es ívszitán keresztül az 1. jelű biológiai tisztítóegységbe (UNIR 11902), ahonnan gravitációsan jut a 2. jelű biológiai tisztítóegységbe (UNIR 11901). Az 1. jelű biológiai tisztítóegység előülepítő térből, levegőztető térből és utóülepítő térből áll. Az előülepítőben kiülepedett anyagok eltávolításra kerülnek, a levegőztető térben az oldott szerves anyagok lebontása mikroorganizmusok és levegő segítségével történik meg. Az utóülepítőben a szennyvízeleveniszap-elválasztás történik meg. A levegőztető térből és utóülepítő térből álló 2. jelű biológiai műtárgyban történik a szennyvízben még visszamaradt biológiailag bontható szerves anyagok lebontása, illetve a nitrogén-formák nitráttá alakítása, nitrifikációja. Az utóülepítő a szennyvíz-eleveniszap-elegy gravitációs szétválasztására szolgál. A tisztított szennyvizet 2 db 600 m3 térfogatú kiegyenlítő medencébe vezetik, ahonnan átfolyás mérőn keresztül nyomócsövön juttatják a városi szennyvíztisztító telepre. A biológiai tisztítók fölösiszapját iszapsűrítőbe vezetik. A gravitációsan sűrített iszapot polielektrolittal koagulálják, majd szűréssel víztelenítik. A gravitációs sűrítés, valamint a szűrés során keletkező csurgalékvizeket a csurgalék aknán keresztül visszajuttatják a biológiai tisztítókra. A víztelenített iszapot elszállításig fedett konténerekben az üzemi gyűjtőhelyen tárolják.
4.2. Nem veszélyes szilárd hulladékok biológiai kezelése (2. sz. tevékenység):
5
4.2.1. Nem veszélyes hulladékok előkezelése és hasznosítása – Komposztálás: R3 A hulladékok telephelyre történő beszállítását az adott hulladékok szállítására feljogosítással és engedéllyel rendelkező vállalkozások végzik. A kezelni kívánt hulladékokat a telephelyen lévő 30 tonnás hídmérlegen mérlegelik, majd a mennyiség és minőség regisztrálását követően a komposztáló csarnokba szállítják. A komposztálandó hulladékok előkészítése és komposztálása, valamint utóérlelése a híddaruval ellátott, Lindab trapézlemezzel borított komposztáló csarnokban történik. A kezelésre átvett hulladékokat is zárt térben, a csarnok északi részén gyűjtik és szükség szerint aprítják. Az előkészítés során a nem komposztálható frakciót kiválogatják és 19 05 01 azonosító kódú hulladékként ártalmatlanítás céljából engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerül átadásra. A csarnoképületben a kezelő téren a megfelelő nedvességtartalmat (40-60%) és a C:N arányt (25-30) a különböző hulladékok adagolásával és keverésével állítják be. A prizma levegőztetését és homogenizálását híddaru segítségével átforgatással végzik. Az átforgatásokat 6-8 héten keresztül ismétlik, mely időszak alatt a komposzthalom hőmérsékletét legalább egy hétig 65 °C felett tartják. A hőmérséklet emelkedésének megszűnését követően az átforgatást abbahagyják és a komposztot a kezelőcsarnokban utóérlelik. Az utóérlelést követően a kész komposzthalmot szükség esetén mobil rostával rostálják. Az így elkészített kész terméket a komposzttároló térre szállítják és minősítést követően a kívánt célra felhasználják. A komposztálás során keletkező csurgalékvizet egy 20 m3 térfogatú aknában gyűjtik és a telephelyen működő ásványolajos technológiába vezetik vissza. A komposztálási technológiában az állategészségügyi hatóság által engedélyezett 2. és 3. osztályú állati eredetű melléktermékek komposztálását is végzik. A komposztáló üzem 2018. szeptember 18. napjáig hatályos működési engedélyét a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal – Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága adta ki VIII-I-001/00798-011/2013. sz. jogerős határozatával. A képződött komposzt hasznosítása kétféle módon történhet: 1. A komposzt termőföldön történő elhelyezése: A komposztálási folyamatban keletkező anyag hasznosításának egyik lehetősége annak termőföldön történő elhelyezése. A talajvédelmi hatóság 269-14/2011. számú jogerős határozatával engedélyezte a komposzt szántóföldre történő kihelyezését. A 2013. évi kísérleti évben gyártott komposzt minősége megfelelt az I. fejezetének 3.1. pontja szerinti határértékeknek, amit a Környezettechnológia Kft. (székhely: 1151 Budapest, Szántóföld u. 2/A.) NAT-1-1171/2010. számon akkreditált Vizsgáló Laboratóriuma által kiállított 2012/0830 sz. mérési jegyzőkönyv is rögzít. A termőföldre történő komposzt elhelyezésének lehetőségével – bár azt engedélyezték – annak bonyolultsága és költségessége miatt ez ideig nem élt az Ügyfél. 2. A komposzt saját területen történő elhelyezése: R10 A komposzt hasznosításának másik megoldása az Ügyfél telephelyének területén történő olyan felhasználása, amely a terület környezeti állapotának javítását is szolgálja. A gumitavak helyének feltöltésével az eltérő talajszint kiegyenlítése és a talaj minőségének javítása is megvalósítható. Az Ügyfél telephelyén felszámolt ún. gumitavak területén az eredeti környezeti állapot kialakításához eddig az I. sz. (volt) gumitó területére történt komposzt kihelyezés.
4.3. A telephely anyag- és hulladékfelhasználása: 4.3.1. Felhasznált anyagok Az anyagfelhasználás tekintetében kiemelndő, hogy a telephelyen a termelő ipari üzemektől eltérően a lényegi eljárásokhoz nincs szükség nyers-, alap-, kiegészítő és visszavezetett anyagokra. Az ásványolajat és származékait tartalmazó hulladékok pH-állításához savakat és lúgokat használnak, de mindez igen ritkán szükséges. A vegyszeres emulzióbontáshoz derítőszereket (pl.: Preflock, vas-szulfát, alumíniumszulfát, vasklorid), valamint polielektrolitot használhatnak. A desztilláláshoz és a filmbepárláshoz vegyszer nem szükséges. A biológiai iszap szűréséhez polielektrolitot használnak. A munkagépekhez motorolaj, hajtóműés hidraulikaolaj, üzemanyagok, az épületek és a terület karbantartásához tisztító- és takarítószerek
6
szükségesek. Ezen anyagok egy része ÁNTSZ tevékenységi engedélyhez kötött, az Ügyfél az engedélyhez szükséges bejelentést megtette. Az anyagok veszélyessége nem jelentős, az anyagkezelés és -felhasználás a telephelyen környezeti veszélyforrást nem jelent, környezeti kár létrejötte a velük végzett műveletekből nem várható. 4.3.2. Technológiában felhasznált segédanyagok A hulladékkezelési technológiákhoz felhasználható segédanyagok felhasználhatóságának köre az azonos célok és helyettesíthetőségük miatt változhat. A legfontosabb anyagok és becsült mennyiségük: a) Szennyvíztisztítás során a Preflock flokkulálószerből évente kb. 500 kg-ot használnak fel b) Szintén szennyvíztisztításhoz évente kb. 500 liter vas-szulfátot (oldatban) használnak fel
5. A kezelhető veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: 5.1. Jelen határozatba foglalt környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: engedély) alapján ártalmatlanítható jellemzően ásványolajjal szennyezett veszélyes hulladékok – azonosító kód, megnevezés és mennyiség szerinti – körét annak elválaszthatatlan részét képező 2. sz. melléklete tartalmazza; összmennyiségük: 13.000 tonna/év. 5.2. Jelen határozatba foglalt engedély alapján ártalmatlanítható jellemzően növényieredetű, olajos és zsíros veszélyesnek minősülő és nem veszélyes hulladékok – azonosító kód, megnevezés és mennyiség szerinti – körét annak elválaszthatatlan részét képező 3. sz. melléklete tartalmazza; összmennyiségük: 6.500 tonna/év. 5.3. Jelen határozatba foglalt engedély alapján ártalmatlanítható nem veszélyes folyékony hulladékok – azonosító kód, megnevezés és mennyiség szerinti – körét annak elválaszthatatlan részét képező 4. sz. melléklete tartalmazza; összmennyiségük: 84.315 tonna/év. 5.4. Jelen határozatba foglalt engedély alapján komposztálási technológiában kezelhető nem veszélyes hulladékok – azonosító kód, megnevezés és mennyiség szerinti – körét annak elválaszthatatlan részét képező 5. sz. melléklete tartalmazza; összmennyiségük: 3.545 tonna/év. 5.5. Fenti veszélyesnek nem minősülő hulladékokon kívül 2. és 3. kategóriába tartozó állati eredetű mellékterméket; a nedvesítéshez a biológiai kezelősorról lejövő tisztított szennyvizet; a komposztálási folyamat beindításához trágyát, valamint trágyával szennyezett szalmát, egyéb mezőgazdasági mellékterméket használ fel az Ügyfél.
6. Személyi és pénzügyi feltételek: 6.1. Személyi feltételek: Az Ügyfél főállású környezetvédelmi szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat.
6.2. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Generali Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) 95599101094024600 kötvényszámú környezetszennyezési felelősség-biztosítással rendelkezik (káreseményenkénti 3.000.000,- Ft. és évenkénti 10.000.000,- Ft. biztosítási összeg erejéig).
7
III. Üzemeltetési szabályzatok jóváhagyása: 1. Üzemi gyűjtőhelyek: A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephelyen működtetett üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatát az alábbiak szerint: A telephelyen keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése – legfeljebb egy évig – az üzemi gyűjtőhelyeken történik, melyek a telephelyen belül helyezkednek el; a telephely kerítéssel és riasztó rendszerrel védett. A hulladék-ki- és -beléptetések elektronikus rendszerben kerülnek rögzítésre. A gyűjtőhelyekhez vezető közlekedési útvonal és a gyűjtőhelyek burkolata egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolat, amely a gépi szállító eszközök számára használható és jól megközelíthető. Az üzemi gyűjtőhelyeken a hulladékok hulladéktípusonként és fajtánként elkülönítetten kerülnek gyűjtésre. A gyűjtőhelyeken a hulladékok elkülönített gyűjtésére fém- és IBC-konténerek, továbbá tartályok állnak rendelkezésre. 1.1. Az 1. sz. gyűjtőhelyen történik a szilárd és iszapszerű veszélyes hulladékok gyűjtése. A terület 87 cm magas betonfallal körülvett, betonozott aljzatú, csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, nyitott gyűjtőhely. A gyűjtőhely 583 m2 alapterületű. E területen helyezik el az ásványolajos technológiában és a biológiai tisztítás során keletkező veszélyes hulladékokat fedett konténerekben, illetve IBC-tartályokban. A gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjthető veszélyes hulladék összmennyisége: 300 tonna. 1.2. A 2. sz. gyűjtőhelyen történik a nem veszélyes szilárd halmazállapotú hulladékok gyűjtése. A terület 87 cm magas betonfallal körülvett, betonozott aljzatú, csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, nyitott gyűjtőhely. A gyűjtőhely 202 m2 alapterületű. Itt gyűjtik a nem veszélyes hulladékok kezelési technológiáiban keletkezett rácsszemetet 1 m3 térfogatú fedett edényzetben. Itt gyűjtik továbbá a komposztálásra átvett hulladékok előkezelése során kiválogatott nem komposztálható frakciót, valamint a zsíros aknából kitermelt szilárd vagy iszapszerű hulladékokat szintén 1 m3 térfogatú fedett edényzetben. A gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjthető nem veszélyes hulladék összmennyisége: 16 tonna. 1.3. A 3 sz. gyűjtőhelyen történik az olajos hulladékok kezelése során kinyert veszélyes folyékony hulladékok gyűjtése 2 db 45 m3 térfogatú földfeletti, fekvőhengeres, szigetelt, kármentővel ellátott tartályban. A gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjthető veszélyes hulladék összmennyisége: 90 tonna. 1.4. A keletkező hulladékok azonosító kódonkénti egyidejűleg gyűjthető maximális összmennyisége: Azonosító kód
Hulladéktípus
Gyűjtőhely
19 02 07*
Elválasztásból származó olaj és koncentrátum
19 08 01
Rácsszemét
Veszélyesnek minősülő folyékony hulladékok gyűjtőhelye (3. sz. gyűjtőhely) Veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladékok gyűjtőhelye (2. sz. gyűjtőhely) Veszélyesnek nem minősülő folyékony és iszapszerű hulladékok gyűjtőhelye (2. sz. gyűjtőhely)
19 08 09
19 08 11*
Olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
Veszélyesnek minősülő szilárd, iszapszerű hulladékok gyűjtőhelye (1. sz. gyűjtőhely)
8
Egyidejű mennyiség 90 tonna
5 tonna
10 tonna
300 tonna
19 08 13*
19 05 01
Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap Települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója
Veszélyesnek minősülő szilárd, iszapszerű hulladékok gyűjtőhelye (1. sz. gyűjtőhely) Veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladékok gyűjtőhelye (2. sz. gyűjtőhely)
1 tonna
1.4.1. Fenti másodlagosan keletkezett hulladékok gyűjtése az alábbiak szerint történik A 19 02 07* azonosító kódú veszélyes hulladék gyűjtését 45 m3 térfogatú szimplafalú, kármentővel ellátott tartályban végzik. A 19 08 01 azonosító kódú nem veszélyes hulladék gyűjtését nyitott vízzáró tárolótéren, fedett hulladéktároló konténerben végzik. A 19 08 09 azonosító kódú nem veszélyes hulladék gyűjtését nyitott vízzáró tárolótéren, ponyvával letakart vaskonténerben végzik. A 19 08 11* azonosító kódú veszélyes hulladék gyűjtését a veszélyes hulladékgyűjtő téren, ponyvával letakart konténerben végzik. A 19 08 13* azonosító kódú veszélyes hulladék gyűjtését a veszélyes hulladékgyűjtő téren, zárt műanyaggyűjtőedényben végzik. A vegyesen gyűjtött települési szilárd (kommunális) hulladék zárt gyűjtőedényzetben kerül gyűjtésre, amit a szerződéses közszolgáltató rendszeresen elszállít. 2. Hulladéktároló helyek: A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephelyen működtetett hulladéktároló helyek üzemeltetési szabályzatát az alábbiak szerint: A telephelyen átvett veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelés előtti tárolása – legfeljebb 1 évig – a hulladéktároló helyeken történik. A telephelyen az egységes környezethasználati engedély szerint alkalmazott technológiák közül az 1. számú – ásványolajjal szennyezett veszélyesnek minősülő folyékony hulladékok kezelése –, valamint a 2. számú – növényieredetű olajos és zsíros folyékony hulladékok kezelése – technológiákban kerül sor az átvett hulladékok kezelés előtti tárolására. A tároló helyek mindkét technológiában a hulladékkezelés részei, mivel ezeken a helyeken első lépésként fázisszétválasztás valósul meg. A fázisszétválasztás szükséges a hulladékok további kezeléséhez. 2.1. Az 1. sz. technológiában a beszállított ásványolajjal szennyezett folyékony veszélyes hulladékokat az 1. és 2. sz. betonmedencékbe (olajos fogadó medencékbe) ürítik. A névlegesen egyenként 600 m3 térfogatú vasbetonműtárgyakat teljes felületükben medenceszerűen szigetelték, alátétlemezként egy réteg geofilcet alkalmaztak. A Wolfin bitumenálló, vízszigetelő lemezeket 5 cm átfedéssel, forrólevegős hegesztéssel telepítették. A medenceszigetelés mechanikai védelme és a szélszívás elleni leterhelés érdekében 15 cm vastagságú fenéklemezbetont alkalmaztak a külső peremeknél 45 cm magasságú függőleges betonozással. Az ülepítés hatékonyságának fokozása érdekében zsalukővel készített függőleges betonozást alakítottak ki, a medenceszakaszt 3 egységre osztották, a műtárgyak Lindab lemezzel lefedettek. A 2 db medencében egyidejűleg tárolható veszélyes hulladék maximális mennyisége: 1.120 tonna. 2.2. A 2. sz. technológiában a beszállított növényieredetű olajos és zsíros folyékony hulladékokat egy 10 m3 térfogatú aknába ürítik, melyekben a gravitációs szétválasztás eredményeként felúszik a zsíros-olajos fázis. A vasbeton gyűjtőakna fedett, az egyesített kezelő műtárgy része. A hulladéktároló helyen egyidejűleg tárolható folyékony hulladék maximális mennyisége: 10 tonna.
9
2.3. A telephelyen a komposztálás céljából átvett szilárd hulladékokat a híddaruval ellátott, Lindabtrapézlemezzel borított komposztáló csarnokban tárolják. A komposztáló csarnokban zajlik a komposztálásra átvett hulladékok előkezelése, komposztálása és utóérlelése is. A komposztáló csarnok burkolata egységes, egybefüggő betonozott. A hulladékok fogadása mérlegelés után a csarnok északnyugati végén lévő teherkapun keresztül történik. A komposztáló csarnok északnyugati részében lévő hulladéktároló helyen kezelés céljából átvett hulladékok maximális mennyisége: 250 tonna. A kezelés alatt lévő prizmákban egyidejűleg tárolható előkezelt biohulladék maximális mennyisége: 1.500 tonna. Egyéb hulladék, illetve tűzveszélyes anyag a komposztáló csarnokban nem tárolható!
3. Komposztáló telep: A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephelyen működtetett komposztáló telep üzemeltetési szabályzatát az alábbiak szerint: A hasznosítás céljából átvett nem veszélyes hulladékok komposztálása Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének 8.583-5/2011. sz. jogerős határozatába foglalt használatbavételi engedéllyel rendelkező komposztáló csarnokban történik. A komposztáló csarnok híddaruval ellátott, Lindab trapézlemezzel borított. A kezelésre átvett hulladékokat zárt térben, a csarnok északi részén gyűjtik, szükség szerint aprítják. Az előkészítés során a nem komposztálható frakciót kiválogatják és 19 05 01 azonosító kódú nem veszélyes hulladékként ártalmatlanítás céljából engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére adják át. A csarnoképületben az előkezelt hulladékból 10 m x 24 m alapterületű kb. 2,5 méter magas prizmákat készítenek. A prizmák készítésekor a nagyobb szárazanyag-tartalmú hulladékokat a halom szélére, míg a nagyobb víztartalmú hulladékokat a halom közepére helyezik, elkerülve így nagyarányú csurgalékvízképződést. A prizma levegőztetését és homogenizálását híddaru segítségével átforgatással végzik jelen határozat II. fejezetének 4.2.1. pontjában foglaltak szerint. A komposztáló csarnokot a csurgalék- és csapadékvíz földtani közegbe jutását megakadályozó, szilárd burkolattal ellátott területen alakították ki. Az esetlegesen keletkező csurgalékvíz a csarnok szélein kialakított lefolyókon keresztül a telephely egyesített csapadékvíz és csurgalékvíz gyűjtő rendszerébe kerül, ami egy 20 m3 hasznos térfogatú aknában végződik. Az itt összegyűlő csapadék- és csurgalékvizeket az Ügyfél kétfokozatú mesterséges biológiai tisztítással kezeli, majd a tisztított szennyvizet közcsatornába bocsátja, a kezelési technológiáról üzemnaplót vezet. A komposztáló telep az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül lett kerítve és zárható kapuval ellátott, a komposztáló csarnok teherkapuval lezárt épület. A komposztáló telep üzemeltetője a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladékról, valamint a komposztáló telepen előállított komposztról is naprakész módon üzemnaplót vezet a telephelyen. Az Ügyfél az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt jelölt ki: a komposztáló telep működtetését közvetlenül irányító vezető környezetvédelmi szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. Az Ügyfél készített a komposztáló telepen végzett tevékenységek gyakorlása során esetlegesen bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar vagy baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására vonatkozó haváriatervet. IV. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfél részére engedélyezi telephelyén az alábbi légszennyező pontforrás üzemeltetését és arra vonatkozóan az alábbi levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapítja meg. 1. A légszennyezést okozó technológia megnevezése T1
Komposztálás
10
2. A létesítmény, illetve a technológia légszennyező forrása P1
Biofilter kürtője
A kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az Elérhető Legjobb Technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek jelen határozat elválaszthatatlan részét képező 1. verziószámú mellékletében kerültek megállapításra. V. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques; a továbbiakban: BAT) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékártalmatlanítási technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit. 2. Az Ügyfél köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkori BAT-követelményeknek megfelelően üzemeltetni. 3. Környezethasználóként az Ügyfélnek a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében a BAT alkalmazásával tevékenységét úgy kell végezni és a berendezéseket működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek jelen engedélyben foglaltaknak. 4. Az Ügyfél köteles a telephelyen keletkező szennyvizek, csurgalék- és csapadékvizek elvezetését – amennyiben az szükséges, kezelésüket – mindenkor BAT-követelményeknek megfelelő szinten végezni. 5. A telephelyen folytatott tevékenység során a BAT alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződjenek. 6. Az Ügyfélnek a BAT alkalmazásával intézkedni kell arról, hogy a minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: a) légszennyezés, valamint kellemetlen szaghatások b) forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés c) aeroszolok képződése d) tűzesetek 7. Ártalmatlanításra kizárólag az a hulladék kerülhet, melynek anyagában történő hasznosítására, vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 8. Gondoskodni kell a folyamatszabályozás további optimalizálásáról. 9. A karbantartást rendszeresen el kell végezni. 10. A géppark cseréjének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni. 11. A dolgozók oktatását és képzését folyamatosan fenn kell tartani; az oktatásról és továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni. 12. Kezdeményezze a 9010 Győr, 0614/1 hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában településrendezési eszközök egyeztetési eljárás lefolytatását Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjénél jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. 1.1. Hulladékgazdálkodási előírások: 13. Az Ügyfél kizárólag jelen határozat elválaszthatatlan részét képező 2-5. sz. mellékleteiben felsorolt hulladékok biológiai kezelését végezheti telephelyén. 14. A telephelyre beérkező, kezelésre átvett, valamint a keletkező hulladékok mennyiségét mérni kell. 15. A kezelésre átvett hulladékok eredetét és összetételét átvételüket megelőzően vizsgálni kell. A telephelyen kezelésre nehézfémtartalmú folyékony hulladékok kizárólag akkor vehetők át, amennyiben a hulladékban lévő nehézfémek összkoncentrációja szárazanyagra vonatkoztatva kevesebb az 1.000
11
16. 17.
18.
19.
20.
21. 22. 23.
24.
25. 26. 27.
mg/kg sz. a. értéknél. A vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a nyilvántartás részeként kell kezelni és ellenőrzéskor a Hatóság részére be kell mutatni. A magas olajtartalmú (> 50%) hulladékolajok átvételekor be kell szerezni a termelő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az olajos hulladék hasznosítása milyen okok miatt nem biztosítható. A kezelésre átvett és keletkező hulladékok gyűjtése környezetszennyezést kizáró módon, betonozott területen ömlesztett formában és gyűjtőedényzetben; burkolatlan területen pedig csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. Hulladékbirtokosként az Ügyfélnek a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – a telephelyen elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. A telephelyen ártalmatlanítás céljából átvett hulladékok egyidejűleg gyűjthető maximális összmennyisége: 1130 tonna; míg a telephelyi tevékenységből keletkező hulladékok egyidejűleg gyűjthető maximális összmennyisége: 406 tonna. Az Ügyfél mint hulladéktermelő a telephelyen előkezelésből képződött hulladék gyűjtését a telephelyen lévő üzemi gyűjtőhelyeken hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb egy évig végezheti. A hulladék keletkezésétől számított egy éven belül a hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell. A kezelésre átvett hulladékok tárolására szolgáló hulladéktároló helyeken hulladék – a gyűjtést követően a kezelés megkezdéséig az előkezeléssel együtt – legfeljebb 1 évig tárolható. Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal keverni, amennyiben e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul. A hulladékok további kezelésre csak kezelésükre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező részére adhatók át. A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanításra való átadásakor vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, melynek – többek között – ki kell terjedni annak bemutatására, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában gazdaságosan nem hasznosítható; szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. Az – esetlegesen bekövetkező – havária elhárításához szükséges eszközöket (havária-terv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. Vegyszerek vagy folyékony hulladékok kiömlése esetén az érintett területet lokalizálni kell és a szennyezést – annak terjedését felitató anyagok alkalmazásával – meg kell akadályozni. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell.
1.1.1. Üzemi gyűjtőhelyekre vonatkozó előírások: 28. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatban foglalt tevékenységen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 29. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék fajtáját és típusát a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni. 30. A gyűjtés során a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell. 31. A gyűjtőhely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama, továbbá a be- és kiszállítások alatt a hulladék ne szennyezze a környezetet.
12
32. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékok legfeljebb egy évig gyűjthetők. 33. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a gyűjtőhely összes befogadó kapacitásaként a 406 tonna mennyiséget. 34. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokról – külön jogszabályban meghatározott tartalommal – naprakész módon köteles üzemnaplót vezetni a telephelyen. 35. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetése során az alábbi műszaki felszereltséget a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: kármentesítési anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések. 36. Az üzemi gyűjtőhelyen esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. 37. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 1.1.2. Hulladéktároló helyekre vonatkozó előírások: 38. Hulladéktároló hely kizárólag az engedély tárolásra vonatkozó előírásai szerint üzemeltethető. 39. A hulladéktároló helyen a gyűjtésen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 40. A hulladéktároló helyen tárolt hulladék fajtáját és típusát a konténeren vagy – nem konténerben történő tárolás esetén – a tárolás helyén megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni. 41. A tárolás során a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell. 42. A kezelésre átvett veszélyes és nem veszélyes hulladékok csak környezetszennyezést kizáró módon, műszaki védelemmel ellátott tároló helyen helyezhetők el. 43. Amennyiben a tároló helyen gyűjtött hulladékok mennyisége eléri a maximálisan gyűjthető hulladékok mennyiségeként az 1.380 tonnát – de legalább évi egy alkalommal – a hulladékokat a telephelyen kezelni kell, vagy azokat kezelésükre engedéllyel rendelkező részére át kell adni. 44. A hulladéktároló hely üzemeltetője a hulladéktároló helyen gyűjtött hulladékokról – külön jogszabályban meghatározott tartalommal – naprakész módon köteles üzemnaplót vezetni a telephelyen. 45. Az esetlegesen bekövetkező baleset megelőzésére, illetve környezetszennyező hatásainak enyhítésére a hulladéktároló hely üzemeltetőjének a havária-tervben foglaltakat be kell tartania. 46. A hulladéktároló hely üzemeltetése során az alábbi műszaki felszereltséget a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: kármentesítési anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon. 47. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 1.1.3. Komposztáló telepre vonatkozó előírások: 48. A komposztáló telep üzemeltetőjének a biológiailag lebomló hulladék átvételekor ellenőrizni kell, hogy a biológiailag lebomló hulladék megfelel-e a kezelési követelményeknek. Amennyiben a biológiailag lebomló hulladék a kezelési követelményeknek nem felel meg, úgy átvételét meg kell tagadni. 49. A 20 03 01 azonosító kódú egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is, csak közszolgáltatóként, vagy annak alvállalkozójaként vehető át kezelésre. 50. Amennyiben a komposztáló telep lakosságnál képződő biológiailag lebomló hulladékot is átvesz, úgy az üzemeltetőnek a komposztáló telep működési rendjéről a komposztáló telep bejáratánál és a honlapján a lakosságot tájékoztatni kell. 51. Komposztálásra csak igazoltan biológiailag lebomló hulladék kerülhet. Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédő szerrel kezelt fahulladék nem kerülhet a komposztba. Erre vonatkozóan be kell szerezni a hulladékátadó nyilatkozatát.
13
52. Biológiailag lebomló hulladék kizárólag komposztálás céljából tárolható a komposztáló telepen. 53. A komposztálandó hulladékok előkészítése és komposztálása a híddaruval ellátott, Lindabtrapézlemezzel borított csarnokban történhet. 54. A kialakított prizmákat jól láthatóan, beazonosítható módon, táblákkal kell ellátni. 55. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető komposztáláshoz felhasználandó hulladék mennyisége 250 tonna; a komposztálási technológiában levő mennyiség 1.500 tonna, míg a gyűjthető kész komposzt mennyisége 900 tonna lehet. 56. Az R10 talajban történő hasznosítási művelet esetében, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös; a kihelyezés előtt a határértéknek való megfelelőségét vizsgálni kell, a vizsgálati eredményeket 500 tonnaként a kihelyezés időpontjának és helyének méretarányos helyszínrajzon történő megjelölésével a környezetvédelmi hatósággal jóvá kell hagyatni. 57. A komposztban a mérgező elemek és káros anyagok határértékei az alábbi táblázatban foglalt határértékeket nem haladhatják meg: Paraméter Komposzthatárérték mg/kg sz. a. As 25 Cd 5 Co 50 ΣCr 350 Cr VI 1 Cu 750 Hg 5 Mo 10 Ni 100 Pb 400 Se 50 Zn 2.000 ΣPAH* 5 ΣPCB** 0,5 TPH*** 1.000 Mikrobiológiai határértékek: Humán parazita bélféreg 25 g negatív peteszám Salmonella sp. 2 x 5 g negatív Fekál coliform 500/g Fekál streptococcus 500/g * 16 vegyületre vonatkozó határértékek ** 7 PCB (25; 52; 101; 118; 138; 153; 180) *** TPH C5 – C40
58. Az R3 oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) művelettel történő hasznosítás esetében a komposzt csak az illetékes talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el mezőgazdasági területen. 59. Mezőgazdasági elhelyezés esetén a nyilvántartásban rögzíteni kell a talajvédelmi hatóság engedélyének, valamint a komposzt vizsgálati jegyzőkönyvének számát, illetve a nem megfelelő, előírástól eltérő minőségű, hulladékkezelésre átadott komposzt mennyiségének és további kezelésének dokumentálását. 60. Kihelyezési, vagy komposzt forgalomba-hozatali engedély hiányában a komposztot – a rostálásból származó maradékhoz hasonlóan – kezelésre feljogosított szervezet részére kell átadni legkésőbb az engedély lejártát követő 1 éven belül.
14
61. A hulladékhasznosítási tevékenység (komposztálás) végzésekor a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó – a megfelelés igazolására alkalmas – minőségbiztosítási rendszer tanúsítását akkreditált tanúsító szervezettel el kell végeztetni. 62. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 63. A komposztálás mérvadó jellemzőit (így különösen a hőmérsékletet és a tartózkodási időt) a higiénizációs fázisban naponta fel kell jegyezni. A rögzített adatokat 5 éven keresztül meg kell őrizni és azokat a Hatóság kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani. 64. A komposztáló telep hulladékforgalmáról éves anyagmérleget kell készíteni, valamint a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – tárgyi telephelyen elérhető – nyilvántartást kell vezetni és a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. A telephelyi nyilvántartásnak tartalmazni kell a keletkezett komposzt mennyiségét, valamint a komposztkihelyezés idejét, helyét és a kihelyezett komposzt mennyiségét; továbbá rögzíteni kell a komposzt jellemző paramétereit. 65. A komposztáló telep üzemeltetője a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladékról, valamint a komposztáló telepen előállított komposztról – külön jogszabályban meghatározott tartalommal – naprakész módon köteles üzemnaplót vezetni a telephelyen az alábbi tartalommal: a) komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladék (hulladéktípus szerint), valamint az elszállított komposzt mennyisége és összetétele b) biológiailag lebomló hulladékot a komposztáló telep üzemeltetője részére átadó természetes személy, gazdasági társaság hulladékbirtokos neve, címe és székhelye c) komposztot a komposztáló telep üzemeltetőjétől átvevő neve, címe és székhelye d) telepi komposztáláshoz használt technológiai berendezések és eszközök napi, havi és éves üzemideje, az alkalmazott kezelési technológia és kezelési műveletek e) komposztálásra vonatkozó adatok, így különösen a felhasznált alapanyagok köre, komposztálás ideje, hőmérséklete, forgatási gyakoriság száma, tekintettel a kezelési technológiára f) üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen betörés, lopás, baleset, üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedések) g) végrehajtott karbantartások (javítások) ideje és időtartama h) hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések. 1.2. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 66. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrás(oka)t, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az Elérhető Legjobb Technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket jelen határozat elválaszthatatlan részét képező 1. verziószámú melléklete tartalmazza. 67. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, melyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. 68. A technológiához tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezés(eke)t üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 69. A leválasztó berendezés(ek) karbantartásáról és a biztonsági berendezés(ek) ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 70. Az Ügyfélnek folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy a kezelési technológiához tartozó ürítő-, feladóés átadóhelyek valamint nyílt felületek mindnagyobb mértékű zárttá tételével biztosítsa, hogy a telephely környezetében a lakosságot zavaró szag, illetve bűz ne keletkezzék.
15
71. A telephelyre történő hulladékok beszállítását úgy kell végezni, hogy azt ne kísérje panaszra okot adó diffúz bűz-, illetve porképződés. 72. A szálas és porszerű anyagok gyűjtését a telephelyen olyan módon kell végezni, hogy azok szeles időben se okozzanak légszennyezést. 73. A telephelyen lévő közlekedési utakat száraz időben locsolással kell pormentesíteni. 74. A telephelyet úgy kell működtetni, hogy a tevékenység során a lehető legkevesebb légszennyezőanyag kerüljön a levegőbe, melynek elérésére a komposztálást zárt térben kell végezni. 75. A zárt kezelő csarnok szennyezett levegőjét biofilteren keresztül kell a szabadba juttatni. 1.3. Zaj- és rezgésvédelmi előírás: 76. Az Ügyfél a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, ami a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, illetve határérték-túllépést okozhat, köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóság felé.
2. Tájékoztatási kötelezettségek 2.1. Értesítési kötelezettségek: 77. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – ideértve a légszennyezést is –, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. Rendkívüli légszennyezés esetén a berendezéseket le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 78. Az Ügyfél köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 2.2. Bejelentési kötelezettségek: 79. Az Ügyfél köteles a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 2.3. Nyilvántartásvezetési, adatszolgáltatási és mérési kötelezettségek: 80. A kezelési művelet során keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezési tevékenység szerinti fő- és alcsoportba kell besorolni. 81. Az átvett, valamint a tevékenység során keletkezett hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és azonosító kódokkal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. 82. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig, míg a veszélyes hulladékokról negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. 83. Évenkénti 2 tonna mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék vagy évenkénti 2.000 tonna mennyiséget meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő év március 1. napjáig hulladékelszállítást bejelentő EPRTR-lapot is kell benyújtani a Hatóság felé.
16
84. A hulladékkezelési technológiáról sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmazni kell: beszállított hulladékok fajtája, azonosító kódja, mennyisége és eredete; felhasznált segédanyagok megnevezése és mennyisége; elvégzett technológiai műveletek megnevezése és üzemórák száma; desztilláláshoz szükséges idő, jellemző nyomás a köpenytérben; jellemző vákuum és hőmérséklet munkatérben; kezelés során keletkezett hulladékok azonosító kódja és mennyisége; szennyvízmennyiség; kezelés során esetlegesen történt rendkívüli események, üzemzavar és elhárításukra tett intézkedések. 85. A légszennyező forrás üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrő-, illetve töltetcserék elvégzésének idejét és módját, valamint az esetlegesen bekövetkező légszennyezéssel kapcsolatos adatokat. 86. A légszennyező forrásra vonatkozóan évente a tárgyévet követő év március 31. napjáig elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. (Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal /ÁNYK/ kitöltött és az Ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR-, LAL- és LM-adatlapcsomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer /OKIR/ honlapján az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen.) Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL) a tömegáram küszöbérték alatti kibocsátásokkal működő technológiák esetén is kell tenni. Amennyiben a légszennyező anyag kibocsátása eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, a légszennyezés éves mértékét (éves levegőtisztaság-védelmi jelentést) is be kell jelenteni. 87. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének évente a tárgyévet követő év március 31. napjáig éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani a Hatóság felé. (A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton beküldött LMadatlapokon kell teljesíteni.) 88. Az Ügyfél a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat az annak bekövetkezését követő 30 napon belül köteles a Hatóság felé elektronikus úton bejelenteni (az Ügyfélkapun keresztüli LAL-változásjelentés formájában), kérelmezve egyidejűleg jelen engedély módosítását. 89. Az 1. sz. komposztálási technológia P1 biofilter kürtőjének (pontforrásként kivezetett légszennyező forrás) emisszió-mérését öt évenként akkreditált szervezettel el kell végeztetni. A soron következő mérést 2017. június 12. napjáig kell elvégezni. 90. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a Hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül két példányban be kell nyújtani a Hatóság felé. 91. A kibocsátások mérése során szabványos vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. 92. A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált – a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen évente legalább egy alkalommal résztvevő – szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végezni az ellenőrző kalibrálást. 2.4. A telephelyi tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek: 93. A tevékenység felhagyását megelőzően környezeti állapotfelvételt kell végezni az egyes környezeti elemekre vonatkozóan. 94. A telephelyen végzett tevékenység megszűnése, illetve a telephely bezárása esetén az Ügyfél köteles a telephely tevékenység végzését megelőző környezeti állapotát visszaállítani, valamint a telephelyen kezelt, illetve a tevékenység során képződött hulladékok teljes mennyiségének hasznosításáról, ártalmatlanításáról a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint gondoskodni. 95. A telephely bezárásának szándékát annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Hatóság felé. A telephely bezárására indított eljárás során az Ügyfélnek be kell mutatni a működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, mely alapján a Hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket.
17
VI. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephely üzemi kárelhárítási tervét (a továbbiakban: terv) az alábbiak szerint: 96. Jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát az Ügyfél székhelyén, további egy példányát pedig telephelyén elérhetővé kell tenni. 97. Az Ügyfél köteles a tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, – szükség esetén – pótlásáról gondoskodni. 98. Az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában történő változás esetén, de legalább öt évenként a tervet felül kell vizsgálni. 99. Az Ügyfél köteles a terv adatainak folyamatos vezetéséről, valamint az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről és átvezetéséről gondoskodni. 100. A tervben bekövetkezett változásokról a Hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. 101. A terv módosításáról a Hatóságot a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni kell. 102. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, továbbá a vízminőségi kár keletkezését a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak be kell jelenteni. 103. Az esetleges káresemény bekövetkezése esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közre kell működni. 104. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat – azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően – zártan, szóródásmentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni; továbbá hasznosításukról, illetve ártalmatlanításukról a környezetvédelmi hatóság hatályos engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet részére történő átadással gondoskodni kell.
VII.
Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/9090-2/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a BIOKOMPLEX Kft. (székhely: 9010 Győr, 0614/8 hrsz.) kérelmére az egységes környezethasználati engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásra irányuló hatósági eljárásában megküldött 13595-13/2015. sz. szakhatósági megkeresésre az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az egységes környezethasználati engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. A BIOKOMPLEX Kft. telephelyéről városi szennyvízcsatorna rendszerbe elvezetésre kerülő szennyvizek szennyezettségének a következő küszöbértékeknek kell megfelelni: pH: 6,5-10 KOIk: 1000 mg/L BOI5: 500 mg/L
18
Összes szervetlen nitrogén: 120 mg/L Összes nitrogén: 150 mg/L ammónia-ammónium-nitrogén: 100 mg/L 10’ ülepedő anyag: 150 mg/L összes foszfor: 20 mg/L szerves oldószer extrakt: 50 mg/L ásványi olajok: 10 mg/L összes só: 2500 mg/L összes cink: 2 mg/L összes kadmium: 0,1 mg/L összes ólom: 0,2 mg/L összes réz: 2 mg/L BTEX: 0,1 mg/L Toxicitás: LC 50% Hígítási arány (halteszt) 4. A telephely szennyvízkibocsátását a fenti szennyező komponensekre jóváhagyott önellenőrzési terv alapján kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. 5. Az engedélyesnek gondoskodni kell az üzemi kárelhárítási terv karbantartásáról, felülvizsgálatáról és szükség esetén módosításáról, amely módosítást hatóságunkkal jóvá kell hagyatni. 6. A talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a burkolatlan üzemi felületekre veszélyes anyag ne kerülhessen. 7. A vezetékek, tartályok tömörségét folyamatosan ellenőrizni kell. 8. Be kell tartani a H-7163-4/2012. sz. határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 9. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítást azonnali megkezdése mellett – a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
VIII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá
19
adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. IX. Jelen környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2026. március 16. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfélnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál 2020. augusztus 15. napjáig.
X.
Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
XI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, (azaz háromszázhetvenötezer forint), a Reflex Környezetvédő Egyesület (székhely: 9024 Győr, Bartók Béla út 7.) által benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja – egyéb természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében is – 7.500,- Ft, (azaz hétezer-ötszáz forint); mely összegeket a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
INDOKOLÁS
A BIOKOMPLEX Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9010 Győr, 0614/8 hrsz., statisztikai számjel: 11953476-3700-113-08, KÜJ: 100232943, KTJ: 101088263, KTJ lét.: 101606540; a továbbiakban: Ügyfél) a 9010 Győr, 0614/1; 0614/2 és 0614/8 hrsz. alatti ingatlanokon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan a 4302-4/2010. sz. jogerős határozatba foglalt környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatni tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.1. a) pontja és 5.3. a) pont aa) alpontja szerint történik, melynek alapján a Khvr. 20/A. § (6) bekezdése értelmében fenti IPPC-engedély felülvizsgálatára irányuló eljárást kell lefolytatni. A Hatóság megállapította, hogy a folytatni tervezett hulladékkezelési technológia elbírálása érdekében a szükséges dokumentációk a környezet védelmének általános szabályairól szóló a 1995. évi LIII. törvény (a
20
továbbiakban: Kvt.) 75. § (1) bekezdésében; továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdésében és 2. sz. mellékletében; valamint a Khvr. 18. §-ában foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 13595-6/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik – a Reflex Környezetvédő Egyesület (székhely: 9024 Győr, Bartók Béla út 7.; a továbbiakban: Egyesület) kivételével – nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 21. § (1) bekezdés a) pontja és (2-3) bekezdései alapján közzétett 13595-7/2015. sz. hirdetmény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. Az Egyesület 2015. november 25. napján érkeztetett és 10238-9/2015. szám alatt iktatott beadványával ügyfélként jelentkezett be tárgyi engedélyezési eljárásba, mely jogállásának biztosításáról a Hatóság 1023810/2015. sz. iratával értesítette az Egyesületet; melyet – a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint – az Egyesület nevében 2015. december 1. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos további nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a Hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. Fenti kérelemnek a Khvr. 8. sz. melléklete; továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 8. §-a és 9. § (1) bekezdése; a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 26. § (1) bekezdése; valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 14. §-a, 18. §-a, 22. §-a és 2. sz. melléklete és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 25. § (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: Az Ügyfél igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 3. sz. melléklete 10. főszámának 1. alszáma alapján, figyelemmel a 4. főszámban foglaltakra. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1.
Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques; a továbbiakban: BAT) ismertetése:
Az integrált szennyezés megelőzésről és szabályozásról (Integrated Pollution Prevention and Control /IPPC/) szóló közösségi irányelv megköveteli az Elérhető Legjobb Technika alkalmazását. A BAT nem konkrét technológiák meghatározását jelenti, hanem különböző technológiai eljárások, berendezések gazdaságilag is reális alkalmazását, melyek a legkisebb szennyezőanyag-kibocsátást eredményezik. A telephely, illetve annak műtárgyai több évtizede létesültek, ezért a BAT-kritériumok vizsgálata során a gazdasági tényezők, valamint a kapacitás és ésszerűség figyelembevételével kell eljárni; az alkalmazott technológiák – ülepítés, fázisszétválasztás, baktériumos kezelés, stb. – ettől függetlenül ma is megvalósulnak minden egyes szennyvíztisztító-, illetve -kezelő telepen. A kezelő műtárgyak állapotának fenntartása, azok részbeni korszerűsítése, lefedése (csapadékvíz-bejutás elleni védelme), zárt fogadáslefejtés bevezetése is a BAT iránymutatásait követi. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az új, zárt csarnoképületben (zárt térben) végzett komposztálás – méretezett biofilterre történő rávezetéssel – megfelel
21
a BAT-követelményeknek. A biofilter véggázainak pontszerű kibocsátása méréssel ellenőrizhető, az egyéb műtárgyaknál a részbeni lefedés biztosítja a hígulásmentességet és felmelegedés (radiáció) elleni védelmet, így az anyagok kipárolgása és termikus bomlása, továbbá ezzel együtt az intenzív szagképződés elkerülhető. A légszennyezőanyagok kibocsátását az is csökkenti, hogy a telephelynek nincs saját tüzelőfűtő berendezése, hanem a szomszédos Győri Hulladékégető Kft. (székhely: 9010 Győr, 0610/2 hrsz.; a továbbiakban: Kft.) telephelyén keletkező hulladékhőt hasznosítja, amely energetikai szempontból mindenképp előnyös. Azáltal, hogy tárgyi telephely a technológia szagkibocsátása tekintetében a telekhatáron belül tudja biztosítani a 1,5 SZE/m3 alatti szagterhelési értéket, a szagkibocsátás tekintetében is megfelel a BAT-követelményeinek. 1.1. Kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása Maga a folyamat már az egyéb termelő folyamatok során keletkezett hulladékok kezelését szolgálja. A kezelés a más technológiai folyamatokban keletkezett hulladékok kezelése során a hasznosításon kívül csak további hulladék keletkezése mellett lehetséges. A hulladékok kezelése során célként került megfogalmazásra, hogy azok mennyisége a lehető legkisebb legyen. Mindennek a környezeti kérdéseken túl a gazdaságosság szempontjából is fontos szerepe van, hiszen az ártalmatlanítási költségek a kevesebb hulladék mellett lesznek a legkisebbek. 1.2. Kevésbé veszélyes anyagok használata A hulladékok kezelésekor az egyes veszélyes anyagok alkalmazása során a hulladékok tulajdonságainak ismeretében kevéssé van jelentősége a kevéssé veszélyes anyagok használatának: a hulladék kezeléskor sok esetben egyéb, kevésbé vagy hasonlóan veszélyes hulladékok felhasználásánál a külső forrásból származó anyagok veszélyessége egymással nem mindig hasonlítható össze érdemben. A lehetséges kezelési eljárásokkor a rendelkezésre álló, sokszor sokkal veszélyesebbnek tekinthető hulladék felhasználása hasznosabb a külső beszerzésből származó anyagnál: a hulladékok veszélyes hatásainak egy másik hulladéknak minősülő anyaggal történő hatáscsökkentése mindenképpen hatékony beavatkozást jelent. Természetesen ez alatt nem a veszélyesebbnek tekintett hulladék inert tulajdonságokkal bíró, nagy mennyiségű hulladéknak a hígítással történő „veszélyesség csökkentését” kell érteni. A munkaegészségügyi előírások betartásának szükségessége miatt eleve a minimálisan szükséges veszélyes tulajdonságú anyagok felhasználását preferálják és a munkafolyamatok során csekély a veszélyes tulajdonságú anyagok, segédanyagok használata. 1.3. A folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése A hulladékok kezelése során – főképp a veszélyes hulladékok kezelése során – kevés olyan technológia, illetve hulladékkezelési technológiából származó termék van, ami a hulladékok regenerálását, illetve újrahasznosítását lehetővé teszi. 1.4. Alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, melyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben A hulladékkezelési iparban, főképpen az előkezelési és további kezelési folyamatok során olyan fizikai és kémiai alapeljárások kerülnek alkalmazásra, melyek egyszerűsége, az alkalmazott eszközök több folyamatban való felhasználhatósága nem igényli sok alternatív üzemeltetési folyamat kipróbálását; az azonban rögzíthető, hogy az egyes eljárások alkalmazása során összegyűlt tapasztalatok alapján mindig történnek minimális finomítások az egyes hulladékkezelési eljárások során. Ez vonatkozik a keverékek összeállításakor és ezen folyamatok berendezéseinek, eszközeinek fejlesztésekor. Az eljárásokat az évi összes kezelt hulladékmennyiséget figyelembe véve egyes technológiákat lehet üzemi mértékűnek nevezni, de a kisebb mennyiségű speciálisnak mondható hulladékok esetén a félüzemi eljárásnak tekinthetjük az egyes technológiák felhasználásának mértékét. Az Ügyfél az eljárás során kiegészítésként több olyan üzemelő alternatív technológiát is bemutatott, melyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben.
22
1.5. A műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások A hulladékok kezelésének folyamatai (telephelyen folytatott eljárásokat figyelembe véve) alapfolyamatok. Ezen esetekben a keletkező hulladékok mennyiségei szabják meg azon felkészülési munkákat, melyek figyelembe veszik a műszaki fejlődés ide adaptálható eljárásait. A hulladékok kezelésének irányvonalai a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az új szabályozási rendszerek figyelembevételével a gazdaságosság kérdéseinek szem előtt tartásával változnak. 1.6. A vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége A folyékony és paszta/iszapjellegű hulladékok előkezelése és további kezelése során szilárd anyag kiáramlása nem tapasztalható, a jelzett anyagok vizes jellege miatt kipárolgásról sem lehet beszélni. A folyékony hulladékok, iszapok szerves anyagtartalma miatt elméletileg kipárolgás az alkalmazott eljárások során előfordulhat, azonban ezek hatása és mennyisége nem számszerűsíthető, a telephelyen kívül nem észlelhető. A technológiából távozó szennyvíz-kibocsátás határértéken belüli terheléssel jár. A telephelyen alkalmazott technológiáknál a hulladékok kezelése során gáz fejlődése nyitott rendszereknél normál körülmények között nem tapasztalható. A gázképződésekkel járó folyamatok zártrendszerű technológiák esetében fordulnak elő, ahol a gázok nyílt térbe való jutása vagy megakadályozott, vagy szabályozott. Környezetre veszélyes ágensek zárt technológiából történő kijutásának esélye minimális. 1.7. Az új, illetve meglévő létesítmények engedélyezéseinek időpontjai A vizsgált a tevékenység végzésére vonatkozó korábbi engedélyek: a) 4302-4/2010. sz. folyékony hulladék kezelő telep egységes környezethasználati engedély b) 6286-20/2010. sz. veszélyes hulladék szállítással történő begyűjtési engedély c) 547-2/2012. sz. nem veszélyes hulladék begyűjtési és szállítási engedély d) 1302-8/2013. sz. nem veszélyes hulladék kezelési engedély e) VIII-I-001/00798-011/2013. sz. komposztáló üzemeltetési engedély 1.8. Az BAT bevezetéséhez szükséges idő Az Ügyfél telephelyén az alkalmazott technológiák a hulladékkezelő létesítményben a „Hulladékkezelési iparágak” c. (2006. augusztusa) BAT referencia dokumentum (BREF) a 96/61/EK tanácsi irányelvben (IPPCirányelv) foglaltaknak megfelel. Az Ügyfél az egyes hulladékkezelési technológiáknak való megfelelőségi elemzés konklúzióit táblázatos formában állította össze, melyből a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél által végzett hulladékkezelési tevékenységek megfelelnek a BAT-követelményeknek. 1.9. A folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői, a folyamat energiahatékonysága Az alkalmazott technológiák közül alig történik vízfelhasználás, csupán kommunális célokra. A vízfelhasználást a tisztított szennyvíz hűtővízként történő felhasználásával, valamint a komposzt nedvesítésével a lehetséges minimumra csökkentették. Az iszapszűréshez használt flokkulálószer oldási eljárása során az oldódás elérésig történő vízadagoláskor az ahhoz szükséges minimális mennyiséget használják fel. A folyamatok során a környezetre való hatások minél kisebb mértékűre való csökkentése a cél, így a kezelési technológiák folytatásakor felhasznált víz mennyisége a gazdaságossági kérdések mellett ebben a kérdésben legalább ekkora mértékben figyelhető meg. A hulladékkezelési folyamatok energiahatékonyságának vizsgálatakor, a rendelkezésre álló eszközök meghibásodása során cserére kerülő berendezések kiválasztásakor figyelembe veszik azok lehető legkisebb energiaigényű változatának beszerzési lehetőségeit, de itt is elsősorban a technikai megfelelőség és a biztonságos üzemeltetés a cél. Jelentős energiahatékonyságot biztosít, hogy a szomszédos hulladékégető gőzenergiáját használják fel, valamint, hogy a kondenzvizet folyamatosan visszatáplálják a hulladékégetőhöz távvezetéken. A folyamatok során alkalmazott targoncák és gépek esetében azonban egyértelműen a környezetre kisebb terhelést kifejtő típusok alkalmazását preferálják. A telephelyen folytatott tevékenység során a már említett alapeljárások a hangsúlyos alkalmazott eljárások, a folyamatok energiahatékonysági kérdéseit az egyes
23
rendszerek egymásra hatásainak kérdéseit is figyelembe veszik. Az egyes együtthasználatok okozta túlfogyasztás eredményezte műszaki problémák megelőzése érdekében (pl.: beavatkozási intézkedések) alapozzák meg a biztonságos folyamatos hulladékkezelő tevékenységet. A berendezések, hűtők és szivattyúk pótlása esetében a technikai megfelelőség mellett természetesen felmerül a hatásfok, illetve energiahatékonyság kérdése is. Az összetett, tervezést és komoly technológiai kiépítést igénylő technológiák (pl.: autokláv, folyadékbepárló berendezés) tervezésekor figyelembe vettek alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy a technikai megfelelőség mellett a megfelelő energiahatékonyság is tervezési szempont volt. 1.10. Annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék Az Ügyfél telephelyén folytatott hulladékkezelési tevékenység során normál üzemi körülmények között a környezetre gyakorolt hatások minimalizálása megtörtént. A technológiák telepítése, illetve az alapfolyamati tevékenységek adott helyszíneinek kijelölése során a kibocsátások minimalizálása mellett az esetlegesen felmerülő anomáliák miatti kockázat minimálisra csökkentését biztosítja. Kockázat minden fizikai-kémiai, illetve kémiai folyamat esetén létezik, annak megelőzése nem lehetséges, megelőzni a kockázat mértékének növekedését kell. A telephelyen folytatott hulladékkezelő munkafolyamatok okozta talaj és talajvíz szennyezésének megelőzése érdekében tevékenység kizárólag hézagmentes szilárd burkolattal ellátott területen történik. A talajvíz állapotát rendszeres monitorozással ellenőrzik. 1.11. Annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását A telephelyen folytatott tevékenységek – azok is, melyek ténylegesen nem közvetlenül a hulladékkezelés folyamatához tartozik – baleset-megelőzési szempontok alapján elemzésre kerültek és megfelelő szabályozással rendelkeznek. A már megtörtént, normálistól eltérő körülmények következményeképpen fellépő baleseti helyzetek tanulságait feldolgozva a jelenlegi munkakörnyezeti helyzet a balesetek megelőzési igényének fokozását és az abból eredő negatív környezeti hatások megelőzését, megakadályozását preferálják. 1.12. Fejlesztési lehetőségek a BAT alkalmazásának szempontjából: A felülvizsgálat során bemutatásra került technológiák és a bemutatott külföldi példák alapján a telephelyen felmerülő lehetséges technológiai fejlesztések a következők: a) Mind a biztonságos üzemelés, mind a BAT-követelményeknek való megfelelés érdekében szükséges a hulladéktárolók szigetelésének ellenőrzése. b) A telephely területének szilárd burkolattal történt fedése nagy biztonsággal biztosítja a talaj szennyezésének megakadályozását, ezért szükséges a szilárd felület folyamatos szemrevételezése és szükség szerinti javítása. c) A keletkező hulladékok mennyiségének további csökkentése (víztelenítése) során szükség lehet hőenergia felhasználására, ezért fontos elhatározás, hogy szomszédos hulladékégetőként a Kft. felesleges hőenergiájának további hasznosítását tervezik. Az energiahasznosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a technológia során képződő szennyvíziszap víztartalmát a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék és ezáltal annak további kezelését is megkönnyítsék. d) A jelenleg engedélyezett technológiákhoz képest nincs olyan tervezett változtatás, amely újabb kockázati tényezőket és veszélyforrásokat hozna létre, így az Ügyfél hozzájárul a térség megfelelő hulladékgazdálkodásához. e) A telephelyi körülmények figyelembevételével az emulzió-bontás hőkezeléssel történő elősegítése javasolt az Ügyfél részére. A nehezebben bontható emulziók esetén vegyszercsökkentő megoldás lehet a hulladékok hőkezelése, melegítése. A helyszínen rendelkezésre áll hulladékhő, így a fűtés viszonylag olcsón megoldható; ugyanakkor a hőkezelés során szükséges egy légtechnikai szűrő és tisztító rendszer kiépítése is.
24
2.
Hulladékgazdálkodási szempontból:
2.1. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok: A telephely a 9010 Győr, 0614/1; 0614/2 és 0614/8 hrsz. alatti ingatlanokon található. Viszonylag távol fekszik a lakott településektől, a legközelebb eső lakott terület (Győr-Bácsa keleti határa) légvonalban hozzávetőlegesen 1000 méterre van. A telephely gőzellátását a Kft. biztosítja, a szennyvizet a PANNON-VÍZ Zrt. (székhely: 9025 Győr, Országút u. 4.) által üzemeltetett csatornahálózaton keresztül vezetik el. 2.2. A tevékenység adatai: Az Ügyfél – hulladékkezelési tevékenységével összefüggésben – ismertette az általa ismert és tanulmányozott alternatív megoldásokat, bemutatott két, az Európai Unióban működő létesítményt, melyek az Ügyfél által alkalmazott technológia szerint üzemelnek; továbbá indokolta a kezelés céljából történő veszélyes és a nem veszélyes hulladékok keverésének (hígításának) szükségességét is; emellett ismertette az alkalmazott hulladékkezelési folyamatok szempontjából kritikus ellenőrzési pontokat és ugyancsak ismertette a hulladékkezelő létesítmény életciklus elemzését, figyelembe véve a szükséges felújításokat, átépítéseket, illetve fentiek szerinti BAT-nak való megfelelőségüket. A Hatóság megállapította továbbá, hogy a telephely rekultivációja a technológiából kifolyólag nem szükséges, valamint az Ügyfél a továbbiakban is működtetni tervezi telephelyét. Az átvételre kerülő hulladékok beérkezésüket követően ütemezetten, rövid időn belül feldolgozásra kerülnek. A feldolgozás költségeit szerződések alapján a hulladék termelője, illetve közvetítője utólagosan viseli. Ebből adódóan az esetlegesen a későbbiekben kifizetésre nem kerülő hulladékok ártalmatlanítása is megtörténik, ezáltal nem fordulhat elő, hogy a telephelyen kezeletlen hulladékok halmozódhatnának fel. Az Ügyfél 2013. december 20. napjától az EUROCERT Kft. (székhely: 1102 Budapest, Kőrösi Csoma stny. 4., I. em. 4.) által igazolt MSZ EN ISO 9001:2009 és MSZ EN ISO 14001:2005 szabványoknak megfelelő minőségirányítási és környezeti menedzsment rendszert vezetett be és működtet tárgyi telephelyen. 2.3. Az Ügyfél 2010-2013. tárgyévekre vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatása szerint az alábbi hulladékok keletkeztek tárgyi telephelyén:
Azonosító kód
Hulladéktípus
FM forma kód
Hulladékot eredményező kezelés, ill. tevékenység kódja
19 08 01
Rácsszemét
S
D8
3.145
9
D8
3.782
F
D8
9.007
S
D8
60.960
4
D8
89.220
19 08 09
19 08 09
19 08 11
19 08 13
Olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat
25
Keletkezett mennyiség (kg)
tartalmazó iszap
19 08 13
17 01 07
19 05 01
Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól Települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója
Összesen:
9
D8
2.000
S
TEÁOR 4511
2.880
S
R10
25 171.019
3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen egy darab bejelentett – légszennyezéssel járó – komposztálási technológia üzemel, melynek légszennyező pontforrása (P1) maga a biofilter elszívó kürtője, így a komposztálási technológia, amely zárt térben zajlik, mérhető kibocsátással rendelkezik. A légszennyező pontforrás hatásterülete kén-hidrogén légszennyezőanyag esetében modellszámítás alapján kisebb mint 23 méter; az Ügyfél pontosítása alapján 13 méter sugarú körrel határozható meg a P1 pontforrás centrumához képest; a hatásterületen védendő létesítmény nincs. A biofilter légszennyező pontforrásának emissziómérését a Környezettechnológia Kft. (székhely: 1151 Budapest, Szántóföld u. 2/A.) vizsgálólaboratórium végezte el 2012. június 12. napján, a vizsgálati jelentés száma: 2012/0460/P1. A mérési jegyzőkönyv elfogadásra került, melynek nyomán az Ügyfél 1880-2/2013. sz. jogerős határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedéllyel rendelkezik. A telephelyen alkalmazott egyéb kezelési technológiák esetében bejelentett pont-, illetve diffúz légszennyező forrás nincs. A hulladékkezelési technológiák okozta szaghatások vizsgálata során a KVI-PLUSZ Kft. (székhely: 1211 Budapest, Szállító u. 6.) 2015. szeptemberében SZ-15-353-01 sz. szakértői dokumentációt állított össze az Ügyfél folyékony hulladékkezelő telep szagvédelmi hatásterületének meghatározására. A dokumentum megállapítása szerint a bűzforrás hatásterülete nem határozható meg, mivel a szagkoncentráció nem éri el a 1,5 SZE/m3-es szag expozíciós határértéket. A szagkibocsátással leginkább érintett technológiai elemek: a) Leeresztőhely (folyékony hulladékok ürítéssel történő átvétele) b) Rácsház c) UNIR berendezések (2 db) d) Egyesített műtárgyak e) Olajos tároló medence f) 600-as fogadómedencék (2 db veszélyes hulladék fogadótároló) A felsorolt technológiai elemek részben fedettek (csapadék elleni védelem). A szaghatás jellege: szkatol, szennyvíz, szénhidrogén- (ásványolaj)gőzök. Mivel tárgyi telephely eddig panaszra okot adó szag-, illetve bűzhatást nem idézett elő, a műtárgyak diffúz légszennyező forrásként nem kerültek bejelentésre, de azok hatása az együttes szaghatás vonatkozásában az eljárás során megvizsgálásra került. A vizsgálat eredményeként külön hatásterület megállapítása nem szükséges. A kezelési technológiákhoz és a létesítmény fűtéséhez szükséges hőenergiát az Ügyfél a Kft-től vételezi kiépített gőzvezetéken. A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú győri, illetve Győr környéki ingatlanokat érinti: 0614/1; 0614/2 és 0614/8.
4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból:
26
A hulladékkezelő létesítmény Győr Megyei Jogú Város külterületén, a várostól keleti irányba kijelölt „Gip” gazdasági-ipari területen helyezkedik el. A legközelebbi zajtól védendő területek Győr, illetve Kisbajcs települések belterületén találhatók 1.200 méter távolságban. A tevékenység során a szállító járművek és tehergépkocsik, valamint a telephelyen belüli biológiai tisztító, kompresszor, illetve épületen belüli technológiai zajforrások zajkibocsátásával kell számolni. A létesítmény tényleges zajkibocsátásának vizsgálata, zajvédelmi hatásterületének lehatárolása mérés és számítás útján megtörtént. A mérési eredményeket összefoglaló KÖVTERV Kft. (székhely: 7629 Pécs, Szieberth Róbert u. 12.) által készített zajvédelmi munkarész és zajmérési jegyzőkönyv nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a létesítmény környezeti zajkibocsátása megfelel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) előírásainak. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Építési Szabályzatról (GyÉSz) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ÖK rendeletében meghatározottak szerint történt. A hulladékkezelő létesítmény zajvédelmi hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, illetve egyéb épület nincs. Az anyagszállítás közúton történik a telephelyig; a szállítás mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a Zvr. 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket, ezért a szállítási tevékenység esetében hatásterületet nem kell meghatározni. Fentek alapján a telephelyre vonatkozóan külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem indokolt.
5. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Hatóság megállapította, hogy a telephely nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak; ugyanakkor a telephelytől déli irányban találhatók olyan ingatlanok, melyek részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Tkr.) létesített HUFH30004 kódszámú, ”Szigetköz” nevű különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. A Tkr. 8. § (1) bekezdése értelmében a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. Az 1987 óta folytatott hulladékkezelési tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, természet-, illetve tájvédelmi érdeket nem sért. – A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján 13595-8/2015. sz. irattal megkeresett Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének állásfoglalása nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél telephelyének a 9010 Győr, 0641/1 hrsz. alatti ingatlanon lévő részén folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység településrendezési érdeket sért. Tárgyi engedélyezési eljárást lezáró érdemi döntésének meghozatalát megelőzően a – Ket. 50. § (5-6) bekezdései által deklarált – szabad bizonyítási elve szerint járt el a Hatóság: Az Ügyfél telephelye a 2.301 m2 alapterületű 9010 Győr, 0641/1 hrsz., a 3.612 m2 alapterületű 0641/2 hrsz. és a 34.230 m2 alapterületű 0641/8 hrsz. alatti ingatlanokon terül el; melyek közül csupán a legkisebb, 2.301 m2 alapterületű 9010 Győr, 0641/1 hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában merült fel településrendezési érdekek sérelme. Figyelemmel a településrendezési összhang utóbb történő megteremthetőségére; továbbá azon körülményekre, mely szerint az Ügyfél 1987. év óta végzi hulladékgazdálkodási tevékenységét tárgyi telephelyén, melynek során az Elérhető Legjobb Technika vívmányai útján valósítja meg a fentebb
27
ismertetett pozitív környezetvédelmi célokat; a Hatóság jelen határozat V. fejezetének 12. pontjában a településrendezési eszközök egyeztetési eljárás lefolytatásának kezdeményezését írta elő számára, melynek során kiemelt figyelemmel volt a Ket. 1. § (2) bekezdésébe foglalt alapelvek által is nevesített „ügyféli jogokra és jogos – ideértve gazdasági – érdekekre”. – A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VIII. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 1359513/2015. számú – 2015. november 19. napján érkeztetett – megkeresésével a BIOKOMPLEX Kft. (székhely: 9010 Győr, 0614/8 hrsz.; a továbbiakban: Ügyfél) 9010 Győr, 0614/1; 0614/2 és 0614/8 hrsz. alatt található telephelye egységes környezethasználati engedélyének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásra irányuló kérelmére indult hatósági eljárásában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta az Ügyfél a PALOTA Környezetvédelmi Kft. (1151 Budapest, Szántóföld u. 4/A.) által 2015-ben elkészített egységes környezethasználati engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: Jelen eljárás az Ügyfél részére a 9010 Győr, 0614/1; 0614/2 és 0614/8 hrsz. alatt található telephelyén végzett folyékony hulladék kezelő telepének veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelésére és ártalmatlanítására 4302-4/2010. sz. jogerős határozattal kiadott környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára irányul. Ivóvíz-felhasználás: A telephely ivóvízellátását PANNON-VÍZ Zrt. (székhely: 9025 Győr, Országút u. 4.) biztosítja a köztük fennálló megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Az átlagos ivóvízigény 1 m3/ nap. Az ivóvízvezeték a telephelyen belül vízórával van felszerelve. Ivóvízvételi lehetőség a szociális épületben (több helyen), a rácsházban, a rácsház mellett elhelyezett aknában, valamint a gépházban (több helyen) van. Technológiai (ipari) vízfelhasználás: Technológiai célú ivóvíz felhasználás nincs. A telephely tűzívíz igényét is a városi vízellátó rendszer biztosítja. Szennyvízfelhasználás és -elvezetés: Az Ügyfél saját (szociális eredetű) ivóvíz használatból származó kommunális jellegű szennyvize megegyezik a mérő órával ellátott ivóvízvezetéken a közüzemi szolgáltatótól (PANNON-VÍZ Zrt.) vásárolt, jellemzően napi 1 m3 víz mennyiségével. A keletkező szennyvíz elvezetésére szennyvízvezeték-hálózat áll rendelkezésre. A hulladékégetőből vezetéken érkező technológiai és kommunális eredetű szennyvíz mennyiségét (kb. napi 3-10 m3) átfolyásmérő segítségével mérik. A győri Ergényi lakótelep szennyvizét a városi szennyvíztisztító telepre nyomóvezeték szállítja. Ennek megcsapolásával jut a folyékony hulladékkezelő telep a biológiai tisztítója eleveniszapjának folyamatos fenntartásához szükséges szennyvízhez. A vételezett mennyiség napi max. 100 m3. A nyomóvezetéken érkező szennyvizek a rácsházban lévő 15 mm gépi tisztítású rácson keresztül a 10 m3 térfogatú kommunális szennyvizeket fogadó, átemelő gyűjtőaknába kerülnek. Az átemelő gyűjtőaknából a szennyvizek 1,5 mm-es ívszitán keresztül az 1. jelű biológiai tisztítóegységbe kerülnek. A győri Ergényi lakótelepről vezetéken érkező szennyvíz, valamint a Győri Hulladékégető Kft-től (székhely: 9010 Győr, 0610/2 hrsz.) vezetéken érkező tisztított szennyvíz minőségét a megkötött adásvételi és vállalkozási szerződések rögzítik. A minőséget az Ügyfél szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A telephelyről kibocsátásra kerülő tisztított szennyvízmennyiség mérésére hitelesített átfolyásmérő szolgál. A tisztított szennyvizet 2006. júniusa óta az Ügyfél a kibocsátást megelőzően két darab (3. és 4. számú) 690, illetve 620 m3 hidraulikai hasznos térfogatú
28
medencében puffereli. Ez az eljárás fokozza a telephely környezeti biztonságát, mert így ellenőrizetlen minőségű szennyvíz nem kerülhet kibocsátásra. Az önellenőrzési tervnek megfelelően rendszeresen ellenőrzött minőségű tisztított szennyvíz a közcsatornába kerül. Csapadékvízrendszer, gyűjtés, tisztítás, felhasználás és elvezetés: A csapadékgyűjtő rendszer a telephelyen célszerűen kialakított csatornahálózatból áll, mely hálózat a szilárd beton burkolattal ellátott felületeken összegyűlő csapadékvizet összegyűjti és az ásványolajos aknába továbbítja. A telephelyen a nagycsapadék okozta hidraulikai túlterhelést több megoldás is megakadályozza: Egyrészt az egyesített műtárgy aknáiban legalább 40 m3 tározó térfogat folyamatosan rendelkezésre áll. Ezen aknákba szükség esetén gravitációs úton, illetve kézi szivattyúkkal juttatják a csapadékvizet. Az aknákban összegyűlt csapadékvizet a mesterséges biológiai tisztítósorra vezetik. Nagycsapadék esetén az Ügyfél nem vesz be kommunális szennyvizet az ergényi vezetékről. Ezzel az intézkedéssel a tervezetthez képest 100 m3/nappal csökkenteni tudják a biológiai tisztítók hidraulikai terhelését. Amennyiben a fentiek ellenére mégis hidraulikai túlterhelés következne be, akkor sincs környezetveszélyeztetés, mivel az utóülepítőből a tisztított víz két, 690, illetve 620 m3 hidraulikai hasznos térfogatú medencébe kerül. Hidraulikai túlterhelés esetén tehát az elúszó biológiai iszap ezekbe a medencékbe kerülne, ahol kiülepszik. A kiülepedett iszapot a hidraulikai túlterhelés megszűnését követően vissza tudják forgatni a biológiai tisztítókba. Az Ügyfél rendelkezik a telephelyre vonatkozóan jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel, talajvíz monitoring rendszerrel, rendelkezik jóváhagyott önellenőrzési, valamint üzemi kárelhárítási tervvel. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megfelelnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szemben a fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a Hatóság az Ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésén és 5. sz. mellékletének II. táblázatán alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésein alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A Hatóság állásfoglalását a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Fentiek, valamint a – népegészségügyi, talajvédelmi, termőföldvédelmi, örökségvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság – a Kvt. 81. § (1) bekezdésének, a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai és 71. § (1) bekezdés c) pontja és 79. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Khvr. 20. § (3) bekezdése és 20/A. § (12) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatával környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 3. pontjában szereplő kezelési műveleteket a Ht. 2-3. sz. mellékletei és a Hr. 2. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A keletkező és mellékletek által nevesített kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Hj.) 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság.
29
A Hatóság megállapította továbbá, hogy az üzemi gyűjtőhelyek, hulladéktároló helyek és komposztáló telep üzemeltetési szabályzatai megfelelnek a Hlr. 17. § (5) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében és 23. § (5) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek, a Hatóság – a Hlr. 15. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Hlr. 17. § (4) bekezdése, 21. § (4) bekezdése és 23. § (4) bekezdése alapján jelen határozat III. fejezetében jóváhagyta azokat. Miután a telephely részét képező komposztáló telep biofilter kürtőjének üzemeltetésére vonatkozó kérelem is megfelelt az Lvr. 5. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, a Hatóság – a Khvr. 20. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az Lvr. 25. § (4) bekezdése és 6. sz. melléklete alapján jelen határozatával egyúttal levegőtisztaság-védelmi engedély kiadásáról is döntött. (IV. fejezet) A Hatóság azt is megállapította, hogy az előterjesztett üzemi kárelhárítási terv megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről szóló és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker.) 7. §-ában és 1-2. sz. mellékleteiben foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a Ker. 6. § (5) bekezdése alapján jelen határozat VI. fejezetében jóváhagyta azt. Jelen határozat V. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken nyugodnak:
Környezetvédelmi előírások: 1-11. Ht. 4-5. § és 6. § (1-3) bekezdései; Khvr. 17. § (1) bekezdése 12. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. § Hulladékgazdálkodási előírások: 13. Ht. 15. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja 14. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 1. sz. mellékletének 5.2. d) pontja 15. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja; Hj. 2. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 8-9. pontjai 16. A hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól szóló 145/2012. (XII. 27.) VM rendelet 8. § (1) bekezdése 17-18. Ht. 12. § (4) bekezdése 19. Hlr. 15. § (6) bekezdése és 19. § (3) bekezdése 20; 32. Ht. 12. § (3) bekezdése, 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hlr. 15. § (5) bekezdése 21. Ht. 15. § (5) bekezdése és 17. § (2) bekezdése 22. Ht. 56. § (2) bekezdése; Vhr. 9. § (1) bekezdése 23. Ht. 6. § (3) bekezdése és 31. § (5) bekezdése; A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 24. Ht. 70. § (1-2) bekezdései; Hr. 9. § (2) bekezdés g) pontja 25-26. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 27. Hr. 9. § (2) bekezdés c) pontja Üzemi gyűjtőhelyre vonatkozó előírások: 28. Ht. 62. § (1) bekezdése 29. Hlr. 15. § (3) bekezdése 30. Hlr. 14. § (5) bekezdése és 15. § (7) bekezdése 31. Hlr. 16. § (1) bekezdése 33. Hlr. 15. § (6) bekezdése és 17. § (5) bekezdés c) pontja 34. Hlr. 17. § (1-2) bekezdései 35. Hlr. 17. § (8) bekezdése és 2. sz. melléklete
30
36-37; 47. Kvt. 8. § és 82. § (1) bekezdése Hulladéktároló helyre vonatkozó előírások: 38. Hlr. 19. § (2) bekezdése 39. Hlr. 19. § (8) bekezdése 40. Hlr. 19. § (6) bekezdése 41. Hlr. 18. § (3) bekezdése és 19. § (9) bekezdése 42. Hlr. 20. § (4) bekezdése 43. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hlr. 19. § (3) bekezdése és 21. § (5) bekezdés c) pontja 44. Hlr. 21. § (2-3) bekezdései 45. Hlr. 21. § (8) bekezdése 46. Hlr. 21. § (9) bekezdése és 2. sz. melléklete Komposztáló telepre vonatkozó előírások: 48. Hlr. 24. § (3) bekezdése 49. Ht. 42. § (1) bekezdés a) pontja 50. Hlr. 24. § (1-2) bekezdései; A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet (a továbbiakba: KvVM rendelet) 10. § (1-2) bekezdései 51. KvVM rendelet 3. § (6) bekezdése 52. Hlr. 23. § (11) bekezdése 53-54. Hlr. 22. § (1) bekezdése 55. Ht. 12. § (4) bekezdése 56-57. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) 11. § és 5. sz. melléklete 58. Szr. 4. § (4) bekezdése 59. Ht. 82. § (1) bekezdése 60. Ht. 15. § (5) bekezdése, 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése 61. Ht. 10. § (3) bekezdése 62. Ht. 10. § (4) bekezdése 63. Hlr. 23. § (8) bekezdés 64. Hlr. 23. § (9) bekezdése 65. Hlr. 23. § (2-3) bekezdései Levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi előírások: 66-75. Lvr. 26. § (2) bekezdése 76. Zvr. 11. § (5) bekezdése Értesítési és bejelentési kötelezettségekre vonatkozó előírások: 77-78. Kvt. 8. §; Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 79. Kvt. 82. § (1) bekezdése; Hr. 14. § (1) bekezdése Nyilvántartásvezetési, adatszolgáltatási és mérési kötelezettségekre vonatkozó előírások: 80. Ht. 63. § (1) bekezdése; Hj. 1-2. sz. mellékletei 81. Ht. 65. § (1) bekezdése; Hnyr. 3. § (1-4) bekezdései, 7. § (1-2) bekezdései és 1. sz. melléklete 82. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés a-b) pontjai, 11. § (1) és (5) bekezdései, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b-c) pontjai, (4) bekezdése, 13. § (1) bekezdése és 3-4. sz. mellékletei 83. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés b) pontja, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés e) pontja és 3. sz. melléklete 84. Ht. 65. § (4) bekezdése; Hlr. 21. § (2-3) bekezdései 85. Lvr.
31
86-87. Lvr. 31. § (2) bekezdése 88. Lvr. 31. § (4) bekezdése 89-92. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet Felhagyásra és kárelhárításra vonatkozó előírások: 93-95. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja 96-104. Ker. 8-9. § A VIII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése állapítja meg. A Khvr. 20/A. § (1) bekezdése értelmében: „Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg…” A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. § (4-5) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. (IX. fejezet) Jelen határozat X. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján és 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése, 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet és az Egyesületet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (XI. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. február 17.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
32
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 449-3/2016. SZ. HATÁROZATÁNAK 2. SZ. MELLÉKLETE Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
449-3/2016. (2. sz. melléklet) dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek: Hiv. szám:
BIOKOMPLEX Kft. – IPPC
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
01 05 05*
Olajtartalmú fúróiszap és hulladék
2.000
05 01 02*
Sótalanító berendezésből származó iszap
2.000
05 01 03*
Tartályfenék iszap
2.000
05 01 05*
Kiömlött olaj
2.000
05 01 06*
Üzem, vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszap
2.000
05 01 09*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszap
2.000
06 05 02*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 01 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 01 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 01 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 02 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 02 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 02 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 02 14*
Veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladék
2.000
07 03 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 03 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 03 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 04 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 04 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 04 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 05 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 05 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 05 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 06 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
07 06 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 06 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 07 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 07 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 07 11*
A folyékony hulladéknak a telephelyen történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
08 01 19*
Szerves oldószereket, valamint más veszélyes anyagokat tartalmazó festék vagy lakk tartalmú vizes szuszpenziók
5.000
08 03 19*
Diszpergált olaj
2.000
08 04 17*
Gyantaolaj
2.000
09 01 01*
Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldat
2.000
09 01 02*
Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldat
2.000
09 01 03*
Oldószer alapú előhívó oldat
2.000
09 01 04*
Rögzítő (fixír) oldat
2.000
10 01 20*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
10 01 22*
Kazán tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó vizes iszap
2.000
10 02 11*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
10 03 27*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
10 04 09*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
10 05 08*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
10 06 09*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
10 07 07*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
10 08 19*
Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék
2.000
11 01 11*
Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvíz
2.000
11 01 13*
Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladék
2.000
11 01 98*
Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék
2.000
12 01 07*
Halogénmentes, ásványi alapú gépolaj (kivéve az emulziót és az oldatot)
5.000
12 01 09*
Halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat
2.000
12 01 10*
Szintetikus gépolaj
2.000
12 01 14*
Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során képződő iszap
2.000
12 01 18*
Olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, hónolás, lappolás iszapja)
2.000
12 01 19*
Biológiailag lebomló gépolaj
2.000
12 03 01*
Vizes mosófolyadék
2.000
12 03 02*
Gőzzel végzett zsírtalanítás hulladéka
2.000
13 01 05*
Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulzió
2.000
13 01 10*
Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulikaolaj
2.000
13 01 11*
Szintetikus hidraulikaolaj
2.000
2
13 01 12*
Biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolaj
2.000
13 01 13*
Egyéb hidraulikaolaj
2.000
13 02 05*
Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj
2.000
13 02 06*
Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolaj
2.000
13 02 07*
Biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj
2.000
13 02 08*
Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj
2.000
13 03 07*
Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj
2.000
13 03 08*
Szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olaj
2.000
13 03 09*
Biológiailag könnyen lebomló szigetelő és hőtranszmissziós olaj
2.000
13 03 10*
Egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olaj
2.000
13 04 01*
Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz
2.000
13 04 02*
Kikötői olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladék
2.000
13 04 03*
Egyéb, hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz
2.000
13 05 01*
Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyag
5.000
13 05 02*
Olaj-víz szeparátorokból származó iszap
2.000
13 05 03*
Bűzelzáróból származó iszap
2.000
13 05 06*
Olaj-víz szeparátorokból származó olaj
5.000
13 05 07*
Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz
2.000
13 05 08*
Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok keveréke
2.000
13 07 01*
Tüzelőolaj és dízelolaj
2.000
13 07 03*
Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)
2.000
13 08 01*
Sótalanítási iszapok, emulziók
2.000
13 08 02*
Egyéb emulziók
2.000
13 08 99*
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
16 01 13*
Fékfolyadék
2.000
16 01 14*
Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék
2.000
16 05 07*
Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek
2.000
16 07 08*
Olajat tartalmazó hulladék
2.000
16 10 01*
Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék
5.000
16 10 03*
Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok
2.000
19 02 04*
Előkevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz
2.000
19 02 05*
Fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 02 07*
Elválasztásból származó olaj és koncentrátum
2.000
19 02 08*
Veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony, éghető hulladék
2.000
19 02 11*
Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék
2.000
19 07 02*
Hulladéklerakóból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó csurgalékvíz
2.000
19 08 07*
Ioncserélők regenerálásából származó oldat és iszap
2.000
3
19 08 10*
Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től
2.000
19 08 11*
Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 08 13*
Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 11 03*
Vizes folyékony hulladék
2.000
19 11 05*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 13 03*
Szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 13 05*
Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
.2.000
19 13 07*
Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz, tömény vizes oldatok
2.000
A jellemzően ásványolajjal szennyezett veszélyes hulladékok ártalmatlanításra engedélyezett összmennyisége: 13.000 tonna/év; azonban az egyes azonosító kódoknál megadott mennyiséget a ténylegesen ártalmatlanítható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg.
4
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 449-3/2016. SZ. HATÁROZATÁNAK 3. SZ. MELLÉKLETE Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
449-3/2016. (3. sz. melléklet) dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek: Hiv. szám:
BIOKOMPLEX Kft. – IPPC
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
02 01 08*
Veszélyes anyagokat tartalmazó, agrokémiai hulladék
2.000
04 02 16*
Veszélyes anyagot tartalmazó színezék és pigment
2.000
04 02 19*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 01 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 01 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 01 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 02 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 02 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 02 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 03 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 03 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 03 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 04 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 04 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 04 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 05 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 05 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 05 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
07 06 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 06 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 06 11*
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2000
07 07 01*
Vizes mosófolyadék és anyalúg
2.000
07 07 08*
Egyéb üstmaradék és reakciómaradék
2.000
07 07 11*
A folyékony hulladéknak a telephelyen történő kezeléséből származó
2.000
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
veszélyes anyagokat tartalmazó iszap 08 03 19*
Diszpergált olaj
2.000
08 04 17*
Gyantaolaj
2.000
12 01 12*
Elhasznált viasz és zsír
2.000
19 07 02*
Hulladéklerakóból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó csurgalékvíz
2.000
19 08 10*
Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től
2.000
19 08 11*
Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 13 03*
Szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 13 05*
Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
2.000
19 13 07*
Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz, tömény vizes oldatok
2.000
20 01 25
Étolaj és zsír
2.000
20 01 26*
Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től
2.000
20 01 29*
Veszélyes anyagokat tartalmazó mosószer
2.000
A jellemzően növényieredetű, olajos és zsíros veszélyesnek minősülő és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra engedélyezett összmennyisége: 6.500 tonna/év; azonban az egyes azonosító kódoknál megadott mennyiséget a ténylegesen ártalmatlanítható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg.
2
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 449-3/2016. SZ. HATÁROZATÁNAK 4. SZ. MELLÉKLETE Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
449-3/2016. (4. sz. melléklet) dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek: Hiv. szám:
BIOKOMPLEX Kft. – IPPC
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
02 01 09
Agrokémiai hulladék, amely különbözik a 02 01 08-tól
2.000
02 01 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
02 02 01
Mosásból és tisztításból származó iszap
2.000
02 02 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
02 03 02
Tartósítószer-hulladék
2.000
02 03 03
Oldószeres kivonatolásból származó hulladék
2.000
02 03 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
02 04 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
02 05 01
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag
2.000
02 05 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
02 06 02
Tartósítószer hulladék
2.000
02 06 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
02 07 03
Kémiai kezelésből származó hulladék
2.000
02 07 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
03 01 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
04 02 10
Természetes alapanyagokból származó szerves anyag (pl. zsír, viasz)
2.000
08 01 16
Festék vagy lakk tartalmú vizes iszap, amely különbözik a 08 01 15-től
2.000
08 01 20
Festék, lakk tartalmú vizes szuszpenziók, amelyek különböznek a 08 01 19-től
2.000
08 03 07
Nyomdafestéket tartalmazó vizes iszap
2.000
08 03 08
Nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladék
2.000
08 03 13
Nyomdafesték hulladék, amely különbözik a 08 03 12-től
2.000
08 04 14
Ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapja, amely különbözik a 08 04 13-tól
2.000
08 04 16
Ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó folyékony vizes hulladék, amely különbözik a 08 04 15-től
2.000
10 01 23
Kazán tisztításából származó vizes iszap, amely különbözik a 10 01 22-től
2.000
11 01 12
Öblítő- és mosóvíz, amely különbözik a 11 01 11-től
2.000
11 01 14
Zsírtalanítási hulladék, amely különbözik a 11 01 13-tól
2.000
16 01 15
Fagyálló folyadék, amely különbözik a 16 01 14-től
2.000
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
16 10 02
Vizes folyékony hulladék, amely különbözik a 16 10 01-től
2.000
16 10 04
Vizes tömény oldatok, amelyek különböznek a 16 10 03-tól
2.000
19 02 06
Fizikai-kémiai kezelésből származó iszap, amely különbözik a 19 02 05-től
2.000
19 02 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
19 04 04
Üvegesített hulladék temperálásából származó vizes folyékony hulladék
2.000
19 06 03
Települési hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék
2.000
19 06 05
Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék
2.000
19 06 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
19 07 03
Hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, amely különbözik a 19 07 02-től
2.000
19 08 09
Olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék
2.000
19 08 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
19 09 06
Ioncserélők regenerálásából származó oldat és iszap
2.000
19 09 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
2.000
19 13 04
Szennyezett talaj remediációjából származó iszap, amely különbözik a 19 13 03-tól
2.000
19 13 06
Szennyezett talajvíz remediációjából származó iszap, amely különbözik a 19 13 05-től
2.000
19 13 08
Szennyezett talajvíz remediációjából származó szennyvíz, tömény vizes oldatok, amelyek különböznek a 19 13 07-től
2.000
20 01 25
Étolaj és zsír
2.000
20 01 30
Mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től
2.000
20 02 01
Biológiailag lebomló hulladék
2.000
20 03 04
Oldómedencéből származó iszap
2.000
20 03 06
Szennyvíztisztításból származó hulladék
2.000
20 03 99
Közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék
2.000
A nem veszélyes folyékony hulladékok ártalmatlanításra engedélyezett összmennyisége: 84.315 tonna/év; azonban az egyes azonosító kódoknál megadott mennyiséget a ténylegesen ártalmatlanítható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg.
2
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 449-3/2016. SZ. HATÁROZATÁNAK 5. SZ. MELLÉKLETE Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
449-3/2016. (5. sz. melléklet) dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek: Hiv. szám:
BIOKOMPLEX Kft. – IPPC
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
02 01 01
Mosásból és tisztításból származó iszap
500
02 01 03
Hulladékká vált növényi szövetek
500
02 01 07
Erdőgazdálkodás hulladéka
500
02 02 04
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
500
02 03 01
Mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszap
500
02 03 04
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag
500
02 03 05
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
500
02 04 02
Nem szabványos kalcium-karbonát
500
02 04 03
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
500
02 05 02
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
500
02 06 01
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag
500
02 06 03
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
500
02 07 01
A nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladék
500
02 07 02
Szeszfőzés hulladéka
500
02 07 04
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag
500
02 07 05
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
500
03 01 01
Fakéreg és parafahulladék
500
03 01 05
Fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től
500
03 01 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
500
03 03 01
Fakéreg és fahulladék
500
03 03 07
Hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék
500
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
03 03 08
Hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladék
500
03 03 09
Hulladék mésziszap
500
03 03 10
Mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, szál-, töltőanyag- és fedőanyag-iszap
500
03 03 11
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 03 03 10-től
500
03 03 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
500
04 01 07
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszap
500
04 02 20
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 04 02 19-től
500
04 02 21
Feldolgozatlan textilszál hulladék
500
04 02 22
Feldolgozott textilszál hulladék
500
09 01 08
Ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír
500
15 01 01
Papír és karton csomagolási hulladék
500
15 01 03
Fa csomagolási hulladék
500
19 06 04
Települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag
500
19 06 06
Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag
500
19 08 05
Települési szennyvíz tisztításából származó iszap
2000
19 08 09
Olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék
500
19 08 12
Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11-től
500
19 08 14
Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13-tól
500
19 09 01
Durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék
500
19 09 02
Víz derítéséből származó iszap
500
19 09 03
Karbonát sók eltávolításából származó iszap
500
20 01 01
Papír és karton
500
20 01 08
Biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék
500
20 01 25
Étolaj és zsír
500
20 01 38
Fa, amely különbözik a 20 01 37-től
500
20 02 01
Biológiailag lebomló hulladék
500
20 03 01
Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is
500
20 03 02
Piacokon képződő hulladék
500
20 03 04
Oldómedencéből származó iszap
500
20 03 06
Szennyvíztisztításból származó hulladék
500
A nem veszélyes hulladékok komposztálási technológiában kezelésre engedélyezett összmennyisége: 3.545 tonna/év; azonban az egyes azonosító kódoknál megadott mennyiséget a ténylegesen ártalmatlanítható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg. 2