GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
1265-17/2016.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Tatár Beatrix Margit Bartókné Hajnali Beáta Nagyné Bakonyi Ildikó Tarjányi István
Mellékletek:
Telefon:
Bedők László Sulyok Zoltán Pandur László (96) 524-000
Hiv. szám:
Rajka, EXTRA PIG Kft. 070 hrsz. alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata
-
HATÁROZAT
I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – felülvizsgálva az 1531-2/2015. számú határozattal módosított H-506-7/2011. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat – az EXTRA PIG Kft. (9224 Rajka, Meixner tanya, a továbbiakban: Ügyfél) részére a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Rajka 070 hrsz. alatti (KÜJ száma: 100393185) sertéstelepen folytatott nagy létszámú állattartási tevékenység végzésére vonatkozó - levegőtisztaság-védelmi engedélyt is magába foglaló – egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint. II. 1. Az engedélyes adatai: Név: Székhely:
Extra Pig Korlátolt Felelősségű Társaság 9224 Rajka, Meixner tanya
KSH törzsszám: KÜJ:
11996028-0146-113-08 100393185
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A telephely adatai: Telephely neve: Telephely címe:
Sertéstelep Rajka 070 hrsz.
Telephely területe: EOV koordináta: TH-KTJ szám:
47869 m2 X: 292951, Y: 507105 101163320
3. A tevékenység besorolása: TEÁOR 08 szerint:
01.46
sertéstenyésztés
4. A tevékenység megnevezése és kapacitása "Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztés, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára és 750 férőhely kocák számára." Férőhely kapacitás: 15520 férőhely (1100 tenyészkoca, 8200 malac, 6200 hízó és 20 tenyészkan) III. 1. Levegőtisztaság-védelmi engedély: A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a telephelyén lévő légszennyező diffúz forrás üzemeltetését, és azokra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1.1. A légszennyezést okozó technológia megnevezése: T1 Sertéstenyésztés 1.2. A létesítmény, illetve technológiák légszennyező forrásai: A T1 technológiához tartozó diffúz forrás: D1 sertésólak 1.3. Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek: 3.1. A D1 diffúz forrására vonatkozóan technológiai kibocsátási határértékek nem állapíthatóak meg. 3.2. A sertéstenyésztés során ammónia (6) és metán (100) légszennyező anyag kerül kibocsátásra. 2. Üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása A Hatóság a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben előírtak alapján a 1531-2/2015. számon kiadott határozatban jóváhagyta a Rajka 070 hrsz. alatti (KÜJ száma: 100393185) sertéstelepen folytatott nagy létszámú állattartási tevékenység végzésére vonatkozó 2020. március 14. napjáig hatályos üzemi kárelhárítási tervet. IV. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1. Levegővédelmi előírások 1. Az állattartó telep üzemeltetése során elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.
2
2. A Hatóság a telephely diffúz forrásaitól – ólak, trágyatárolók – számítva 300 m nagyságú védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek az üzemeltetőt terhelik. 3. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. A telephelyen lévő növényzetet, védőerdőt rendszeresen gondozni kell. 4. A takarmánytárolókból való elszállítása, odaszállítása, a takarmányfélék esetleges keverése esetében úgy kell eljárni, hogy az megakadályozza, vagy minimálisra csökkentse a levegőbe történő porkibocsátást. 5. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 6. Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk) be kell tartani és ez által meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést. 7. Az időjárási, vagy egyéb körülmények miatt kialakuló erős trágyaszag bűzhatásának csökkentése érdekében a trágyát szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni, amelynek idejét, mennyiségét üzemnaplóban kell rögzíteni. 8. A trágyát a földekre szivárgásbiztos járművel kell kiszállítani. 9. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 10. A trágya kijuttatását száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. 11. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni. 12. Az üzemeltető a légszennyező forrás(ok)ra vonatkozóan köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR, LAL és LM adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. 13. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Hatóság részére elektronikus úton - az ügyfélkapun keresztül benyújtott LAL változásjelentés formájában - jelezni kell, mellyel egyidejűleg kérnie kell az egységes környezethasználati engedély módosítását. 14. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a légszennyező tevékenységet azonnal le kell állítani, illetve gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 2. Hulladékgazdálkodási előírások 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben.
3
5. A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul gondoskodni köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett környezeti elemekről, továbbá a tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Hatóságot. A környezetbe került hulladék jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről engedélyes késedelem nélkül gondoskodni köteles. 6. A tevékenység végzése során az esetlegesen előforduló környezeti károk felszámolására felelősségbiztosítást kell kötni és azt folyamatosan fenn kell tartani. 7. A tevékenység felhagyása esetén az üzemelés és felhagyás során keletkező hulladékok hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell. 3. Zaj- és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos előírások 1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 4. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 4.1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Hatóság hagy jóvá. 4.2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni kell. V. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3342-1/2015.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) az Extra Pig Kft. (9224 Rajka, Meixner tanya.) részére a Rajka 070 hrsz. alatti telephely egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljáráshoz az alábbi fe lté te le k k e l h o z z á já ru l:
1. Köteles biztosítani, hogy a trágya gyűjtőmedencék/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot.
2. Gondoskodni kell a trágya- és egyéb tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és
3. 4.
5.
6.
karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése! A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat, mely magába foglalja az adatszolgáltatást is. Mivel engedélyköteles tevékenységet folytat, ezért adatlap benyújtására kötelezett. A KAR adatlapokat és a FAVI adatlapokat az Igazgatóság részére 2016. június 30-ig kell benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. Az adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. A tevékenység során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki hígtrágya tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, illetve egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban, forrástól, valamint emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
4
7. A beruházás területén a talajra, talajvízre veszélyt jelentő anyagok tárolása a környezet veszélyeztetését kizáró módon, külön engedéllyel rendelkező, dupla falú, szivárgásérzékelővel ellátott tartályokban végezhető. 8. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettség! határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 9. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - az Igazgatóságnak. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” VI. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: A Rajkai közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 879-2/2016. számon a következő véleményt adta: „A Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint 1. fokon eljáró szakhatóság, az Extra Pig Kft. (9224 Rajka, Meixner tanya) által indított, a Rajka, Extra Pig Kft., 070 hrsz. alatti telephely egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében a szakhatósági hozzájárulást megadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés keretében támadható meg.” VII. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály GY/NEP/00517-2/2016. számon a következő véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Sopronkövesd Kapuvár II. - Fertőszentmiklós TSZ 22 kV-os szabadvezetékek összekötésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 13.) részére a Sopronkövesd - Kapuvár II. - Fertőszentmiklós TSZ 22 kV-os szabadvezetékek összekötésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/490-2/2016. számon a következő véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr,
5
Árpád út 28-32.) fent hivatkozott megkeresése és a megkereséshez mellékelt, a VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.) által készített, 15/406. munkaszámú „Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata Extra Pig Kft. Rajka Meixner tanya" szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom, a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: • •
• •
A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az állattartónak az állattartó telepen képződött trágya vonatkozásában, a folyamatosan vezetett nyilvántartása alapján az adatszolgáltatási kötelezettségét minden év december 31. napjáig teljesítenie kel! a talajvédelmi hatóság felé. A sertéstelepen a trágyakezelés tevékenységei során a „Helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait” be kell tartani. Az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható.” VIII.
A jelen határozatban megadott engedély 2026. augusztus 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a Hatósághoz a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani 2021. február 15. napjáig. A Hatóság által kiadott 1531-2/2015. számú határozat üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozó rendelkezései 2020. március 14. napjáig hatályosak. IX. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság a határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Hatóság a tevékenység gyakorlását korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja. X. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért az 250 000 Ft (azaz kétszázötvenezer forint) összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. XI. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft (azaz százhuszonötezer forint), természetes személyek és civil szervezetek esetén 2 500 Ft (azaz kétezer-ötszáz forint), amit az elsőfokú hatóság 10033001-00299633-00000000 számú számlájára kell befizetni, és a közlemény rovatban a jelen határozat számát fel kell tüntetni. A fellebbezés díjának megfizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
6
INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az EXTRA PIG Kft. (9224 Rajka, Meixner tanya, a továbbiakban: Ügyfél) részére az 1531-2/2015. számú határozattal módosított H-506-7/2011. számú határozatával egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a Rajka 070 hrsz. alatti (KÜJ száma: 100393185) sertéstelepen folytatott nagy létszámú állattartási tevékenység végzésére. Ügyfél kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát kérte. Ügyfél a Hatóság felhívására megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 30.) FM rendelet 2. § (1) bekezdése, valamint a 3. számú melléklete 7. és 10.1. pontja alapján megállapított 250 000 Ft (azaz kétszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) és (6) bekezdése alapján hirdetményi úton a hatásterületen élő ügyfeleket, elektronikus úton pedig a civil szervezeteket értesítette az eljárás megindulásáról, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság a dokumentáció vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 8. sz. mellékletében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 75. §-ában, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM) foglaltak alapján végezte el. A dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A dokumentációt készítette: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) Hatóság a szakértők jogosultságát vizsgálta, azt a dokumentáció tartalmazza. A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következőket állapította meg: Az Ügyfél tevékenysége a Khvr. hatálya alá tartozik, a rendelet 2. mellékletének 11. b) pontja alapján „Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztés, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára” A) Tevékenység ismertetése: A sertéstelep Győr Moson Sopron megye nyugati felén, Hegyeshalomtól kb. 9 km re helyezkedik el, ipari szolgáltató művelésű területen. A terület kiépített szilárdburkolatú úton közelíthető meg Hegyeshalom és Bezenye irányából. A szilárdburkolatú bekötő útról kavicsfeltöltésű út vezet a 070 hrsz ú területre. A telephelyen mélyalmos tartástechnológiával kocatartás, választás, malacnevelés, süldőnevelés és hízlalás folyik. A telephelyen 15 db épület található összesen. Funkciójukat tekintve: a sertéstelep és kiszolgáló létesítményei, raktárak, trágyatároló, hígtrágyatároló, szolgálati lakás, munkásszálló emeleti rész, szociális helyiségek találhatóak. A sertéstelepen lévő istállók száma: Kocaistállók száma: 7 db (2, 9, 15, 20, 21, 22, 31*) *a 31 es jelű istállót használják vemhesítő istállóként is. Hízó és kocaistálló: 4 db (1, 17, 18, 19) Hízóistálló: 6 db (14, 23, 24, 33, 34, 36)
7
Fialtató istálló: 1 db (37) Fialtató istálló, malacistálló: 1 db (38) - Kanszállás A telephelyen kocatartás, választás, malacnevelés, süldőnevelés és hízlalás folyik. A rajkai sertéstelep nagy létszámú állomány befogadására alkalmas. A sertéshízlalás átlagos időtartamát tekintve kedvező piaci körülmények között évente 2,2 turnus kerül ki a telepről. A telep lehetőséget biztosít tenyészsüldő forgalmazására, saját utánpótlás biztosítására, választott malac, hízósertés értékesítésére. Az istállók természetes megvilágításúak, szükség esetén mesterséges világítás biztosított. Az ólakban mélyalmos tartási technológiát alkalmaznak. A tenyészkanokat egyedi ketrecekben helyezik el a kanszálláson. A kocák megtermékenyítése a telepen lévő kanok segítségével vagy vásárolt spermával mesterséges úton történik. Az állattartó ketrecek csúszásmentesek, beton padozatúak, enyhén lejtenek. A vemhes kocák nevelése a kocaistállókban zajlik. A koca istállók padozata mélyalmos, szalmás. Ebben az istállóban tartózkodik a vemhes koca a vemhesség kb. 40. napjától a fialtató istállóba kerülésig. A szellőztetés természetes. A várható szülés előtt 5 10 nappal a vemhes kocák bekerülnek a fialtató istállóba, ahol a fialást követően a szopós malaccal együtt 25 35 napig tartózkodnak. Az istállók szellőztetése természetes és mesterséges úton történik, így a malacok nincsenek kitéve erős légmozgásnak. A tartási rendszer mélyalmos. A trágya csurgalék elvezetése a nyitott folyókákban („csatorna rendszerrel”) történik. A fiaztató kutricákban egy egy min 2,1m és 0,7m széles kocaállás biztosítja a kocák zavartalan pihenését. A kocaállás rácsos szerkezete állítható, rácsozása úgy van kialakítva, hogy a koca ürüléke abból hátrafelé kiessen, kifolyjon. Szárazdarás egyedi etetés, illetve itatás történik, szopókás önitató rendszerrel. A kocák etetésére szolgáló vályúk a kutricán belül helyezkednek el, melyek fölött elhelyezésre kerül a szopókás önitató. A választáskor a szopós malac súlya kb. 8 10 kg. A leválasztott malacok a leválasztást követően átkerülnek a malacistállóba. Itt 80 85 napos korukig hízlalják őket, kikerülési súlyuk kb. 25 30 kg. Az állatok etetésére kézi feltöltésű szárazdarás önetetők szolgálnak. Az itatás szopókás önitatóval történik. Az állatok mozgatását az arra kialakított ketrec segítségével oldják meg. Az állatokat csoportos tartással, mobil elválasztású boxok elhelyezésével végzik. A malacistállóból átkerülnek a hízóistállóba ahol 110 kg körüli vágósertéssé nevelkednek és így vágósertésként értékesítik őket. Az állatok etetése szárazdarás önetetőkkel takarmánymennyiség korlátozása nélkül történik. Egy egy etetőhelyhez 28 30 cm széles vályú van elhelyezve. Az ivóvíz ellátást szopókás önitatós rendszer biztosítja. Az istállók szellőztetése természetes szellőztetéssel biztosított. B) Trágyakezelés: A trágyacsurgalék, a technológiai mosóvíz, a szennyezett csapadékvíz a központi gyűjtőbe: hígtrágyatározóba kerül átmenetileg betárolásra, mezőgazdasági területen történő felhasználásáig. A mélyalmos tartástechnológia során keletkező minimális trágyacsurgalék gyűjtő aknákba és és a hígtrágya tárolóba kerül, ahonnan szippantó kocsival szállítják el a használatukban lévő mezőgazdasági területekre. A központi hígtrágya tározó összesen 3126 m3 hígtrágya befogadására alkalmas. A hígtrágyatározó kialakítása: vízzáró, vasbeton monolit szerkezet. paraméterei: D=26,0 m, H=6,0m befogadóképesség: 3126 m3
8
C) A tevékenység környezeti hatásai: 1. Levegőtisztaság-védelem A telephely Rajka település külterületén helyezkedik el, ipari szolgáltató területen, lakóterülettől kb. 5 km távolságban, a mód. 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 2. számú GyőrMosonmagyaróvár légszennyezettségi zónában. A telephelyen mélyalmos tartástechnológiával kocatartás, választás, malacnevelés, süldőnevelés és hízlalás folyik. Az állatállomány átlagos létszáma 2013-ig 8863 db volt, jelenleg 10 + 44 db koca található a telephelyen. Az engedélyt 1100 tenyészkoca, 6200 hízósertés, 20 tenyészkan és 8200 malac állat tartására kérik. Az állatok takarmányellátása a Kft. saját keverőjéből történik. A sertéstelep üzemelése során a munkagépek és szállítójárművek (homlokrakodó, traktor pótkocsival, takarmánykeverő és kiosztó kocsi) kipufogógázainak légszennyező hatásával, a takarmány beszállításakor, leborításakor és a silótér megbontásakor, száraz időszakban az utak felületéről származó porképződéssel és az állattartásból, valamint trágyakezelésből adódó bűzhatással kell számolni. Az elérhető legjobb technika követelményének való megfelelés: az ügyfél által alkalmazott gépészeti berendezések kielégítik az elérhető legjobb technikai követelményeket. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján diffúz forrás üzemel. Hatáskörünkbe tartozó légszennyező pontforrás a telephelyen nincs. A levegőterhelést okozó technológia megnevezése: T1 Sertéstenyésztés A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: D1 Sertésólak A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga, trágyája, felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények okozzák. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó szaganyag diffúz légszennyezésként jelentkezik, viszonylag egyenletes eloszlásban de az időjárási körülmények a szag intenzitását erősen befolyásolják. A bemutatott MSZ 21459/1,2:1981 és MSZ 21457/4:1980 sz. szabvány számítások alapján megállapított bűzkibocsátás hatásterülete az ólaktól számított 214 méterre határolható le (3 SZE/m3). A telephely közvetlen környezetében lakóház, védendő objektum nincs. A telephelyet mezőgazdasági és erdőgazdasági területek határolják. A hatásterülettel érintett ingatlanok: Rajka 068, 069, 071/3, 072, 071/2, 071/5. A védelmi övezet nagyságát meglévő sertéstelep esetén, a hatásterület figyelembevételével 300 m-ben állapította meg a Hatóság. 2. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú sertéstartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is
9
Hulladékkód 20 03 01
Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében
Hulladékkód 18 02 02*
Hulladékgazdálkodási szempontból a fenti hulladékok keletkezése, telephelyen történő megfelelő kezelése esetén jelent jelentő környezeti hatással nem kell számolni. Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően szolgáltatási szerződés alapján kezelik. Az elhullott állatokat zárt műanyag gyűjtőedényekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben, a veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A tevékenység során keletkező almos trágya érlelés után, mezőgazdasági területekre történő kihelyezése megoldott. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. 3. Zaj- és rezgés elleni védelem A benyújtott felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt külterület, mezőgazdasági-üzemi terület, zajtól védendő létesítmények 2 km-nél távolabb találhatók. A telephelyen egységes környezethasználati engedély birtokában történik az állattartás, az engedély kiadása óta a tevékenység mennyiségi, illetve tartástechnológiai szempontból változatlan. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő belső szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező R1216/2/10 számú mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működése mellett a telep zajvédelmi hatásterülete nem lépi túl a saját ingatlan telekhatárát. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 5. § (6) bekezdése alapján, Rajka Község Önkormányzata 22/2013. (XI. 4.) sz. településrendezési terve szerint területi kategóriák alapján került lehatárolásra. A hatásterülettel érintett ingatlan a sertéstelep területe: Rajka Meixner tanya, 070 hrsz. A felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a sertéstelep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, a létesítményre külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység a telephez vezető kiépített üzemi úton történik, lakóterületek érintése nélkül. A változás bejelentési kötelezettséget a Zajr. 11. § (5) bekezdése írja elő. 4. Természet- és tájvédelem Az érintett ingatlan nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, de része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH10004 kódszámú, ”Mosoni-sík” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű
10
természetmegőrzési területnek, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. A telephely és a tevékenység már a Natura 2000 hálózat kijelölése előtt is létezett, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerint a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 5. Földtani közeg védelme A terület a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. Az érintett területen kármentesítés nincs folyamatban A műtárgyak vízzáró szigeteléssel ellátottak, míg a hígtrágyatározó monolit vasbeton szerkezet. Normál üzemmenet esetén a földtani közeg szennyezése kizárható. A pótlásként benyújtott alapállapot vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a hígtrágyatározó közelében vett minták ammónium, nitrit, nitrát komponensek szennyezést nem mutatnak. D) Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan: Ügyfél a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete 11. a) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Hatóság megállapította, hogy a telephely rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel, melyet a 1531-2/2015. számú határozatában jóváhagyott. E) A Hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik és elemzik. Az etetés során figyelembe veszik az állatok életkorát, annak megfelelően keverik össze a takarmányt. Az etetés során figyelembe veszik a trágya nitrogén és foszfor tartalmának csökkentését, a takarmányozás során premixeket alkalmaznak. A takarmányba az állat életkorának megfelelő mennyiségű vizet adagolnak. Itatásra szopókás önitatókat alkalmaznak. Az istállók takarítását száraz takarítási módszerrel végzik. Az istállól nem fűtöttek. A szellőztetést természetes és a malacistállók esetén mesterséges úton biztosított. Az épületekben nagyrészt energia takarékos világítótesteket használnak. A trágya eltávolításáról rendszeresen gondoskodnak. A telepen lévő berendezések karbantartásról gondoskodnak.
A Hatóság – a Ket. 44. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata 3. pontja alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3342-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Kormányhivatal) 1265-4/2016. számon megkereséssel fordult az Igazgatósághoz mint elsőfokú vízügyi hatósághoz, az Extra Pig Kft. Rajka 070 hrsz.-ú ingatlanon elhelyezkedő telephelyének
11
egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához szükséges szakhatósági állásfoglalásának megadása iránt. Az Igazgatóság az elérhető dokumentumok alapján a következő megállapításokat teszi: A telephely vízellátása fúrt kútról történik, mely rendelkezik jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel (661226/2001 számú határozattal kiadott valamint a 8228-7/2011 számú határozattal módosított vízjogi üzemeltetési engedély), a lekötött vízmennyiség éves szinten 25550 m3, az Extra Pig Kft a lekötött vízmennyiség után vízkészletjárulékot fizet. A telepen keletkező kommunális szennyvíz a szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkezik, gyűjtésére 2 db 15 m3- es földalatti, vízzáró kivitelű vasbeton akna szolgál. Innen a kommunális szennyvizet szerződés alapján az AQUA Szolgáltató Kft. veszi át kezelésre. A telephelyen keletkező hígtrágya a hígtrágyatárolóba kerül, ahonnan kihelyezése Levél település külterület 0109/3, 0109/4 hrsz-ú termőföld területekre történik. A zöldfelületekre hulló csapadékvíz teljes mennyisége természetes úton elszikkad. A telepen 3 monitoring kút került kialakításra, a kutak H-l 6781-2/2009. számon vízjogi üzemletetési engedéllyel rendelkeznek. A telephely vízbázis védőterületét nem érinti. A fentiek alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. Az Igazgatóság a csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírást a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10.§-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő. Az Igazgatóság a hígtrágya kihelyezésére vonatkozó előírásokat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 4. § (8) bekezdése, a 2. előírást a FVM rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján írta elő. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (HL 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. Az Igazgatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.”
12
A Hatóság a tevékenységnek a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: A Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 879-2/2016. sz. véleményének indoklása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya által megküldött szakhatósági megkeresés és a Vidra Környezetgazdálkodási Kft (9025 Győr, Bálint M. u. 1Q0.) által készített 15/406 munkaszámú tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az Rajka község településrendezési tervvel illetve, a helyi környezet és természetvédelmi szabályozásokkal nem ellentétes ezért az eljárás lefolytatásához hozzá járultam. A szakhatósági eljárás lefolytatásához hatáskörömet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése állapítja meg. A jogorvoslatról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (9) bekezdése alapján rendelkeztem.”
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály GY/NEP/00517-2/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: a vízbázisok; távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet.a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennnyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7) Korm. rendelet. A Győr-Moson-Sopron Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/490-2/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u, 28-32.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. Megállapította, hogy: • A tárgyi állattartó telep termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. • A telepen képződő hígtrágya mezőgazdasági hasznosítása vonatkozásában hatóságunk a 17.2/795-7/2013. számú engedélyt adta ki. • Az állattartó adatszolgáltatási kötelezettségének a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) R/M rendelet alapján köteles eleget tenni. • Hatóságunk a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadja. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakított ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során.
13
Jelen állásfoglalás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. § (1) bek., a 2. § 19. pont, 43. §, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés, 5. sz. melléklet valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § -án alapul.” A határozat a fent hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.). A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 8. és 9. számú melléklet. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklet. Levegőtisztaság-védelem Levegőtisztaság-védelemi engedély és a légszennyező diffúz forrás működtetésével kapcsolatos előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban K r.) 22. § és 26. §-án alapulnak. A védelmi övezet kijelölése a K r. 5. § (3)-(4) bekezdése szerint történt. A Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározásakor a K r. 31. § (1), (2) és (4) bekezdései alapján járt el, a mérésre vonatkozó rendelkezéseket a K r. 25. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján állapította meg. A LAL változásjelentésre vonatkozó rendelkezések a K r. 31. § (4) bekezdésén alapulnak. A levegőtisztaság-védelmi engedély kiadására és módosítására vonatkozó rendelkezéseket a K r. 22. § (1), (4) és (5) bekezdései tartalmazzák. Az üzemnapló vezetéséről a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § (1) bekezdése rendelkezik. Hulladékgazdálkodás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.). A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet (a továbbiakban: 45/2012. (V. 8.) VM rendelet) Az előírások hivatkozása: 1. pont: 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 2. pont: Ht. 65.§(1)-(5) bekezdései 3. pont: Ht. 66. § (4) bekezdése 5. pont: Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja 6. pont: Ht. 31. § (1) és (2) bekezdései 7. pont: Khvr. 11. melléklet 4. g) pontja Zaj- és rezgés elleni védelem A rendelkező részben tett zajvédelmi előírásokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) A változás bejelentési kötelezettséget a Zajr. 11. § (5) bekezdése írja elő.
A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység a meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad a Kvt. 66. §-a, 70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. §-a és a KHV r. 17. § (2), 20. § (3), (4) és (11) bekezdése, a 20/A. § (12) bekezdés a) pontja, 11. sz. melléklete, a fent megállapított
14
tényállás és a szakhatósági állásfoglalás alapján; és a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a KHV r. 26. § (1) és (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a Khvr. 20/A. § (1) és (4) bekezdésén alapul. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 2. § (5)-(7) bekezdésein alapul. Az utalási bizonylat másolatának benyújtásáról a Hatóság a Díjr. 5. § (6) bekezdése alapján rendelkezett. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja határozza meg. Győr, 2016. 06. 28. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
15