GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
9102-23/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Balogh-Máté Rita Bartókné Hajnali Beáta/ Perjés Katalin/ Pandur László/ Sovánné Nagy Gréte/
Melléklet:
Tárgy:
Mocsa, Fiorács Kft. sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata
1 db
HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban Hatóság) a FIORÁCS Kft. (székhely: 2941 Ács, Fő u.43., a továbbiakban Kft.) H-5231/2010. számú határozattal kiadott és 9692-9/2014. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és működési engedély felülvizsgálatára irányuló kérelmének helyt ad, és a részére a Mocsa 0467,0498/3 valamint 0471 hrsz. ingatlanon lévő telephelyén, nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére, a pontforrásra és a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedélyt is magába foglaló egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad: II. 1./A tevékenység megnevezése: "Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztés, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára és 750 férőhely kocák számára" Férőhely kapacitás: 8679 férőhely 2./ A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a telephelyen lévő légszennyező pontforrás és diffúz forrás üzemeltetését, és azokra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: A diffúz forrás és technológia megnevezése: T1Fűtési meleglevegő ellátása P1 Gázkazán kémény A kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek a mellékelt 8. verziószámú táblázatban kerültek megállapításra. T3. sertéstenyésztés D1 Állattartó telep A telephelyen üzemelő diffúz források: 16 db istálló és egyéb létesítmények A T3 állattenyésztési technológiához tartozó D1 diffúz források által kibocsátott légszennyező anyagok: ammónia, metán
III. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: A./ Környezetvédelmi előírások: Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni hatóságunknak.
Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A hatályos jogszabály 7. sz. mellékletében foglaltak szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a hatóság részére éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtania. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül beküldött LM adatlapokon kell teljesíteni. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap. 2. Az üzemeltető a légszennyező forrás(ok)ra vonatkozóan köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR, LAL és LM adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Felügyelőség részére elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül benyújtott LAL változásjelentés formájában - jelezni kell, mellyel egyidejűleg kérnie kell az egységes környezethasználati engedély módosítását. 3. Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk) be kell tartani és ez által meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést. 4. Törekedni kell a meglévő növényzet, facsoportok megtartására, karbantartására. 5. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 6. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell. 7. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 8. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 9. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. A trágyaszállítás a település elkerülésével, kijelölt útvonalon történhet. 10. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. 11. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell
2
telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephelytakaráshoz szükséges sűrűségben. 12. A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl.. 13. A légszennyező forrás kibocsátását ötévente méréssel kell igazolni. Az első mérést P1 pontforrás esetében legkésőbb 2018. október 17-ig el kell végezni és a jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Hatóság részére. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a Hatóságot értesíteni kell, majd a mérési jegyzőkönyvet 60 napon belül meg kell küldeni. 14. A mérés során előírt - szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű - mérési módszert kell alkalmazni, amelyet csak arra akkreditált mérőszervezet végezhet. 15. A kizárólag földgázzal üzemelő tüzelőberendezésnél kén-dioxid és szilárd anyag emisszióját, illetve a füstgáz sebességét és nyomását nem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással a hulladékkeletkezéstől számított 1 éven belül gondoskodni kell. 4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 5. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni.
A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell.
IV. Szakhatósági állásfoglalások: 1. Győr-Moson-Sopron Megyei szakhatósági állásfoglalása:
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
35800/6081-1/2015
számú
„ Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr. Árpád u. 2832.), Fiorács Kft. (2941 Ács, Fő u. 43.) kérelmére a Mocsa sertéstelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati engedélyezési eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 9102-8/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja:
3
A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. Be kell tartani a telephely vízgazdálkodására vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt 1708-8/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedély előírásait. 2. Be kell tartani a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó H-14425-4/2011. számú vízjogi üzemletetési engedély előírásait. 3. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp -és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. ” 2. Győr-Moson-Sopron Megyei szakhatósági állásfoglalása:
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
35800/6081-3/2015.
számú
„Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr. Árpád u. 28-32.), Fiorács Kft. (2941 Ács, Fő u. 43.) kérelmére a Mocsa sertéstelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati engedélyezési eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 9102-20/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35800/6081-1/2015. ált. számon kiadott szakhatósági állásfoglalást kiegészíti az alábbi szakhatósági állásfoglalással: környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 2. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. 3. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról — ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. 4. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül — ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel Összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 5. A változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Felügyelőséget, valamint a GyőrMoson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot tájékoztatni kell. 6. Az engedélyes az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a kárelhárításban az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása mellett - a tervben foglaltak szerint - köteles közreműködni. 7. Az üzemi kárelhárítási tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 8. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak be kell jelenteni. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
4
V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fősztályának KER-/067/007123/2015. számú véleménye: „Ügyiratszám: KER/067/00712-3/2015 Vizsgálatot kérő szerv és ügyszám megnevezése: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, 910211/2015. Megvizsgált szakkérdés megnevezése: Fiorács Kft. (2941 Ács, Fő u.43., Továbbiakban: Kft.) Mocsa, Felsőrét 0467., 0498/3., 0471. hrsz. alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata. A szakkérdés megválaszolásában közreműködő szervezeti egység és ügyintéző: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi osztály (Továbbiakban: Főosztály), Szabó Andrea közegészségügyijárványügyi felügyelő. A vizsgálatot megalapozó, ill. követelményeket tartalmazó jogszabályok megnevezése: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján. Szakkérdés vizsgálatának eredménye: A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/9102-4.zip honlapra feltöltött dokumentáció a jogszabályban foglaltaknak megfelelően áttanulmányozta. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.” 2.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztályának KEF/TAL/432-3/2015. számú véleménye: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdés 5. melléklet I. táblázat 5. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli „TELJESKÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT Fiorács Kft. Mocsa Sertéstelep (Hrsz: 0467, 0471, 0498/3) című dokumentációban (Készítette: ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft. Mérnöki Iroda 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek nélkül kiadható. A tárgyi Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (kivett gazdasági épület, udvar) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A telepen teljes egészében hígtrágyás technológiát alkalmaznak. Az állattartó telepen éves szinten keletkező ~12,000 m3 hígtrágya hatóságunk által korábban engedélyezett területeken megfelelő vetésforgó alkalmazásával környezet kímélően elhelyezhető. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel.
5
A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18.§ (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21.§ (1) c) pontja rendelkezik.” VI. FIORÁCS Kft. (székhely: 2941 Ács, Fő u.43.) befizette a kérelem elbírálásáért járó 250.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély 2025. november 30-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie 2019. december 31-ig. A 9692-9/2014.számú határozattal jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv 2019. november 1-ig hatályos. VIII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díját a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-00299633-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
INDOKOLÁS FIORÁCS Kft. (székhely: 2941 Ács, Fő u.43., a továbbiakban Kft.) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz a részére a Mocsa 0467,0498/3 valamint 0471 hrsz. ingatlanon lévő telephelyén, nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére t H-5231-4/2010. számú határozattal kiadott és 9692-9/2014.számú határozattal módosított egységes környezethasználati és működési engedély felülvizsgálatára. A hatóság felhívására megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat és bizonylattal igazolta valamint eleget tett a műszaki hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. A hatóság a kérelem, a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: Tevékenység ismertetése: A sertéstelep Komárom- Esztergom megye északi részén található, Mocsa, Felsőrét 0467, 0498/3, 0471 hrszú ingatlanon. A telephelyhez kapcsolódik a hígtrágyatározó, mely a Mocsa 0471 hrsz-ú ingatlanon helyezkednek el. A telephely Mocsa településtől északkeleti irányba található. A telepet minden irányból mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldek határolják. A telepen sertéstenyésztés és hízlalás történik. A tenyésztés keretében a tenyészállatok tartása, a malac előállítása- nevelés történik, míg a hízlalás feladatait az utónevelés és hízlalás képezi. A tevékenység végzése a tenyésztési ciklus beosztása szerint külön épületekben történik. A telepen 16 db különböző férőhely nagyságú istálló áll rendelkezésre. Az istállókban összesen a tenyészállatok (kocák) részére 2154 férőhely biztosított, az elő- és utóhizlaláshoz pedig 6525 férőhely.
6
Az iparszerű sertéstenyésztéshez a szükséges spermium a Fiorács Kft. Ács- Újmajorban található Központi sertéstelepen lévő tenyészkanoktól származik. A szaporulatot a mesterségesen termékenyített tenyészkocák biztosítják, amelyek elhelyezkedése 7 db istállóban (8., 9., 12., 13., 15., 16.) történik. A tenyészkocák táplálása előre bekevert nedves takarmánnyal történik, naponta kétszer, zárt rendszeren keresztül. Az elletés előtt (112 nap) egy- két nappal a kocákat a battériás fiaztatóban helyezik el. A malacok elválasztása 21 napos korban történik, és 5-6 kg-osan kerülnek a battériás előhizlaldába, ahol száraztakarmányt és vizet kapnak. Az etetés battériánként elhelyezett etetőből, az itatás automata szopókás itatóból történik. Az előhizlalás 2 db összesen 1831 m2-es battériában történik. Az előhizlalt sertéseket kb. 20-25 kg-osan 5 db hizlaldába összesen 1981 m2-en helyezik el, ahol elérik az értékesítési súlyt (110-115 kg). A sertéseket itt önetetőből táplálnak, amelybe a száraztakarmány és víz csővezetéken egyaránt be van vezetve. A vízigényük automata szopókával biztosított. A többi malac bérhízlalásra kerül.
A telep járulékos létesítményei: 1 db iroda és szociális épület, 1 db hídmérleg, 1 db kerékfertőtlenítő, 1 db hullatároló, 1 db hidroglóbusz, 1 db veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhely, 1 db tárolóépület, 1 db gázolaj tároló, 1 db karbantartó műhely, 1 db használaton kívüli kanszállás,. Trágyakezelés: A telep teljes egészében hígtrágyás rendszerben üzemel. Az állattartó épületekben keletkező hígtrágya az istállók padozata alatt kialakított trágyacsatornában gyűlik össze. Az állatok a rácspadozatú helyiségben az ürüléket a rácspadozaton keresztül a trágyacsatornába tapossák be, továbbá a padozat mosásánál az ürülékkel szennyezett mosóvíz is ide folyik be. A telep központi istállóiból a tenyészállatok szállásaiból, a palás és malacnevelő istállóból a hígtrágya a 240 m3-es tárolóba kerül, ahonnan homogenizálás után a földalatti vezetéken keresztül az agyaggal tömörített és 8 mm vastag keménygumi szigeteléssel ellátott 18 000 m3-es kapacitású tárolóba kerül. A telep északi részében lévő 6 db istálló külön gyűjtő-elvezető rendszerrel rendelkezik, amelyből a hígtrágya közvetlenül gravitációsan jut ki a tárolóba. Földtani közeg A terület a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.)Korm. rendelet alapján a telephely és a hígtrágya tározók területe nitrátérzékeny területnek minősül.
Levegőtisztaság-védelem A tevékenység 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1.d) pontja „Intenzív állattartó telep – sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára” szerint hatásvizsgálat köteles tevékenység, valamint a rendelet 2. számú mellékletének 11.c) pontja „Nagy létszámú állattartás – 750 férőhely kocák számára”, pontja szerint egységes környezet használati engedélyhez kötött tevékenység. A telephelyen jelenleg 16 istállóban 2154 db anyakocát helyezhetnek el, az elő és utó hizlaláshoz 6525 férőhely biztosított. A tevékenység telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek légszennyező kibocsátásával lehet számolni, átmenetileg. A benyújtott dokumentáció alapján, a legközelebbi lakóépületei 700 m-re találhatóak az istállóktól. A sertéstelep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek találhatók. A tevékenység végzése során várható környezeti hatások: A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások, illetve fűtési tevékenység. A benyújtott dokumentáció szerint Hatóságunk hatáskörébe tartozó légszennyező pont és diffúz forrást üzemeltetnek. T1 Fűtési meleglevegő előállítása
7
P1 Gázkazán kémény A T1 technológiához tartozó pontforráson kibocsátott légszennyező anyagokra a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI.13.). KöM rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott határértékek kerültek meghatározásra, az oxigéntartalmat a gáztüzelés esetén előírt 3%-ban határoztuk meg. T3 sertéstenyésztés D1 sertéstelep A tevékenység hatásterületének beazonosítása bűz, szaghatásra vonatkozóan a telephely súlyponti középpontjától (EOV x:259532, y:584108) számított 230 m sugarú körrel jellemezhető, amely lakóingatlant közvetlenül nem érint. A hígtrágyatározó (középpontja:EOV x:259633, y:583897) szaghatásterülete 90 méter sugarú körrel határozhat meg. A szag hatásterülettel érintett helyrajzi számok: Mocsa 0462/1, 0462/2, 0467, 0471, 0476/2, 0477/1, /4, 0498/3. A tevékenység hatásterületének beazonosítása ammónia légszennyezőanyagra (tervezési irányérték alapján) a telephely súlyponti koordinátájától számított 260 m sugarú körrel jellemezhető, amely lakóingatlant közvetlenül nem érint. A hígtrágyatároló hatásterülete 120 méter sugarú körrel határozhat meg. Az ammónia légszennyező anyag hatásterülettel érintett helyrajzi számok: Mocsa 0462/1, 0462/2, 0465, 0468, 0474/2, 0477/4, 0470, 0476/1, 0476/2, 0477/1 A LAL változásjelentésre vonatkozó rendelkezések a Kr. 31. § (4) bekezdésén alapulnak. A Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározásakor a Kr. 31. § (1), (2), (4) és 32. § (1) bekezdései alapján járt el, a mérésre vonatkozó rendelkezéseket a Kr. 25. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a Hatóság a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg. A Hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a mérés során a mérési módszer megválasztása és a műszerek kalibrálása, karbantartása tekintetében a VM rendelet 6. §-a rendelkezései szerint kell eljárni. A Hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a mérést kizárólag a VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló Lr. 31. § (2) bekezdése alapján, a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatások 2015. január 1-jétől kizárólagosan elektronikus úton teljesíthetők, ennek értelmében a javított változásjelentést is így kell beküldeni a felügyelőségre. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni.
Zajvédelem A sertéstelep működése során az istállók szellőző ventilátorai, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali és éjjeli időszakban is működnek. A benyújtott dokumentáció alapján, az elvégzett zajmérések szerint a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, az állattartó teleppel szomszédos területek zajvédelmi szempontból nem védendő külterületi általános (Má) és kertes (Mk) mezgőgazdasági területek, valamint külterületi gazdasági erdő terület melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj-
8
és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek, az üzemelés során nem kell teljesülniük. A létesítmény a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§-a alapján számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a tevékenységnek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A tevékenység zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok: Mocsa, 0462/1, 0462/2, 0462/3, 0465, 0468, 0474/2, 0477/4, 0471, 0476/2, 0477/1 hrsz.-ú ingatlanok. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolása Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 12/2006. (X. 30.) és a 12/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendeletekkel módosított 7/2005. (IV. 25.) önkormányzati rendelet Mocsa Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve szerint történt. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Létesítés: A felülvizsgálati dokumentáció alapján a telephely változatlan kapacitással üzemel, bővítését nem tervezik. Az istállók téglaépítésűek, hullámpala héjazattal ellátott épületek. A telephely több mint 5 éve üzemel. Az üzemelés: A sertés telep a 0467, 0498/3 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, ahol jelenleg hígtrágyás technológiával folyik az állattartás. A keletkező hígtrágya mezőgazdasági területekre kerül kihelyezése, így annak további kezelése megoldott. A 0471 hrsz-ú területen a sertéstelephelyez kapcsolódó 18.000 m3 kapacitású fóliaszigeteléssel ellátott medence (hígtrágya tározó) helyezkedik el. A telephelyen összesen 8.679 férőhely áll rendelkezésre a sertések számára, ebből 30 kg-on felüli sertése száma: 4679 férőhely. Az évi átlagosan 54 tonna mennyiségben keletkező állati hullák gyűjtését konténerekben végzik, melyek elszállítása hetente több alkalommal történik. A telephelyen végzett nagy létszámú sertéstartás során állatgyógyászati hulladék 180202*, fertőtlenítőszeres göngyölegek, festékes doboz 150110* megnevezésű hulladékok keletkezik, melynek gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen történik, a további kezelésre történő átadásig, de maximum 1 évig. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, melyet a közszolgáltató szerződés alapján szállít el. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz gyűjtése gyűjtőaknában történik. A különböző hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzik. A telep gépjármű parkja: 1 db MTZ traktor és 1 db szippantó autó. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása során az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, annak elszállítása az üzemelés alatt folyamatosan történik. A telephely teljes felszámolása esetén, bontási hulladékok keletkezése várható. A felhagyáskor a telephelyen folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatása külön kerül vizsgálatra. A sertés telep felhagyását a Kft. a közeljövőben nem tervezi.
9
A Fiorács Kft. mocsai telephelyén (0467, 0498/3, 0471 hrsz) kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az alapállapot jelentés keretén belül az ingatlanon 4 feltáró fúrást végeztek, melyekből talajmintavétel történt. A fúrások teljes szelvényű spirálfúróval készültek. Furatonként 1 m, illetve 3-4 m mélységből zavartminta vétel történt. A feltáró fúrások alapján a földtani közeg szerkezete homok és iszapos homok rétegekből tevődik össze. A talajvíz nyugalmi szintje 3,30 és 3,90 m mélységben jelentkezett. A minták vizsgálati eredményeiből látható, hogy az általános szennyező anyagok koncentrációi (Ammónium, Nitrit, Nitrát, Szulfát, Foszfát, Klorid) 1 minta kivételével (MO-2/1,0 m) nem haladják meg a vonatkozó szennyezettségi határértéket. „A szomszédos szántóföld közelében létesített MO-2 (MO-2/1,0 m nitrát tartalma 1080 mg/kg) referencia fúrásból származó minta esetében magas nitrát tartalom figyelhető meg, amely valószínűsíthetően a helyi műtrágyázás következménye.” Az azonos pontból, 4 méteres mélységből származó MO-2/4,0 m sz minta nitrát tartalma mindössze 51 mg/kg, amely igazolja, hogy a magasabb nitrát tartalom származhat a szomszédos ingatlanon folyó mezőgazdasági tevékenységből. A telepen 6 havi keletkező hígtrágya tárolására elégséges kapacitás áll rendelkezésre. A hígtrágyát kijuttatásig fóliaszigetelésű földmedencében tárolják. Mivel a földmedencék szigeteltek, a szennyező anyagok földtani közegbe jutása nem valószínűsíthető. A telepen folyó tevékenység nem befolyásolja negatívan a földtani közeg állapotát. Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan A Kft.a 90/2007.(IV.26.)Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete 11. b) és c) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A hatóság megállapította, hogy a telephely rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel, melyet a 9692-9/2014 számú határozatában jóváhagyott.
Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik, a hígtrágya felhasználása a mezőgazdasági területeken biztosított. Az épületek ún. lagúnás technológia szerint üzemelnek. A lagúnás, hígtrágyás sertéstartási technológia megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek. A 6 havi keletkező trágya tárolására elégséges kapacitás áll rendelkezésre a telephelyen. Részletes receptúrák alapján elkészített takarmány keverékekben, csak az adott korcsoporthoz szükséges fehérje mennyiséget tartalmazzák a takarmányok. A takarmány felhasználást folyamatosan nyomon követik. Az alkalmazott berendezések jó karbantartott, szivárgás- biztos rendszere. A telep teljes mértékben automatizált, folyékony takarmányozási rendszert alkalmaznak, így takarmány kiszóródás nem lehetséges. Az állattartó épületek közül a malacneveldék, valamint a szoc. épület fűtésére korszerű berendezéseket alkalmaznak. A tartástechnológia nem teszi lehetővé a természetes szellőzés alkalmazását, ezért teljes mértékben szabályozott szellőzési rendszert alkalmaznak. Az ólak megvilágítása napszaktól függően természetes és mesterséges magvilágítással történik. A világításra kompakt fénycsöveket alkalmaznak. A hatóság a benyújtott dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságot. A szakhatóság, az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárult. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6081-1/2015 számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9102-8/2015. számú 2015. július 3-án érkeztetett - megkeresésével a Fiorács Kft. kérelmére indult, Mocsa sertéstelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatának eljárásában a az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban:KatasztrófavédelmiIgazgatóság)szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (ni. 30.) Korm .rendelet 28.§ (3) bekezdés alapján az engedélyezési hatósági eljárásban környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó
10
környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban , illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják, amely a H-l708-9/2011. sz. határozattal módosított H-1708- 8/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 15 m3-es zárt aknában történik. Az állattartás során keletkező hígtrágya az istálló padozata alatt kialakított trágyáésatomába gyűlik össze. A hígtrágya a műszaki védelemmel ellátott 18.000 m3-es tárolóba kerül. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületeken elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kutat üzemeltetnek. A kutak üzemeltetésére vonatkozóan érvényes- H-14425-4/2011. - vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A csatolt alapállapot jelentés alapján a felszín alatti víz esetében szulfát- és nitrát-ion koncentráció meghaladja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EÜM- FVM együttes rendeletben foglalt szennyezettségi határértékeket. A szennyezőanyag változás nyomon követésére a meglévő monitoring rendszer kibővítését tervezik 1 db monitoring kúttal. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: 1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (Víl. 21.) Korm. rendelet. 2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 3. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. 4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (ÜL 14.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Két. 44. § (9) bekezdése zárjaki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 481/2013. (XII. 17.) Korm .rendelet 33.§ (3) bekezdés, illetékességét a 223/2014. (IX. 4. ) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6081-3/2015. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9102-8/2015. számú 2015. július 3-án érkeztetett - megkeresésével a Fiorács Kft. kérelmére indult, Mocsa sertéstelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatának eljárásában a az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági
11
állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (ni. 30.) Korm .rendelet 28.§ (3) bekezdés alapján az engedélyezési hatósági eljárásban környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban , illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják, amely a H-l708-9/2011. sz. határozattal módosított H-1708- 8/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 15 m3-es zárt aknában történik. Az állattartás során keletkező hígtrágya az istálló padozata alatt kialakított trágyáésatomába gyűlik össze. A hígtrágya a műszaki védelemmel ellátott 18.000 m3-es tárolóba kerül. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületeken elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kutat üzemeltetnek. A kutak üzemeltetésére vonatkozóan érvényes- H-14425-4/2011. - vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A csatolt alapállapot jelentés alapján a felszín alatti víz esetében szulfát- és nitrát-ion koncentráció meghaladja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EÜM- FVM együttes rendeletben foglalt szennyezettségi határértékeket. A szennyezőanyag változás nyomon követésére a meglévő monitoring rendszer kibővítését tervezik 1 db monitoring kúttal. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: 5. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (Víl. 21.) Korm. rendelet. 6. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 7. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. 8. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (ÜL 14.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Két. 44. § (9) bekezdése zárjaki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 481/2013. (XII. 17.) Korm .rendelet 33.§ (3) bekezdés, illetékességét a 223/2014. (IX. 5. ) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg.
12
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER/067/00712-3/2015. számú szakkérdés vizsgálati eredményének indokolása: “A vizsgálat eredményének indoklása: A Kft. 2911 Mocsa, Felsőrét 0467., 0498/3., 0471. alatti ingatlanon található sertéstelep egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség H-5231 / 2010. és 3128/2012. ügyiratszámon adott ki. Jelen engedély kérelem ennek meghosszabbítására irányul. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a Főosztály.”
A hatóság megkereste belföldi jogsegély keretében a Ket. 26.§ (1) bekezdés c) pontja alapján Mocsa Község Jegyzőjét, amelyre a Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 937-2/2015. számon az alábbi nyilatkozatot tette:
„ A Fiorács Kft (2911 Mocsa sertéstelep, Mocsa 0467, 0498/3 és 0471 helyrajzi számok) egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata során: nyilatkozom arról, hogy a fenti tevékenység Natúr a 2000 területet nem érint, természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sért, illetve nem veszélyeztet, és az érvényben levő településrendezési eszközökkel, a helyi környezet és természetvédelemi szabályozással, helyi rendeletekkel nem ellentétes. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a 9102-2/2015. számú megkeresésében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 1. § (6/b) bekezdése alapján, fenti ügyben a helyi környezet és természetvédelemre valamint a településrendezési eszközökkel való összhangra kiterjedően nyilatkozatot kért. A fenti hatóság honlapján megtalálható dokumentáció áttekintésével megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység helyszíne nem áll Natúr a 2000 védettség alatt. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett projekt nem sérti Mocsa Község Képviselőtestülete 7/2005.(IV.25.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt településrendezési terve és helyi építési szabályzata előírásait. Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 7/2005. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletének 1. számú függeléke tartalmazza azon helyrajzi számokat, amelyek helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ilyenek a mocsai 0543, 0632, 0512, 0588/1, 0486, 0541/2, 0587 és a 0595. hrszámú területek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján különleges természet megőrzési területekkel érintett földrészletek Mocsai ürgés legelő (HUDÍ20032), és a Mocsa 0476/1, 0476/2, 0476/4, 0476/5, 0476/6, 0477/1, 0499/1, 0595/13, 0595/14, 0595/15, 0596/2, 0599/2. hrszámú területek Jelen nyilatkozatom a fenti jogszabályhelyeken, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (1) és (5) bekezdés előírásai alapul.” A határozat a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A levegővédelmi előírások a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakon alapulnak. A hulladékgazdálkodási előírások az alábbi jogszabályhelyeken alapulnak: nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet . A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő
13
bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. § (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. § (4) bekezdésén alapul. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésén alapul. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. § (1) bekezdésén és a (4) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2) bekezdése, a R. 20. § (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, R20/A.§ (12) bekezdése a) pontja, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés c) pontja, Ktv. 79.§ (1) bekezdése és 81.§ (1) bekezdése alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (2)-(4) (5) bekezdésén és 26. § (6)-(8) bekezdésein; az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésén alapul. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a Hatóság az FM rendelet 2. § (5) bekezdése alapján állapította meg. A határozattal szembeni fellebbezést a Ket. 96. §-ában, a Ket. 98. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a Ket. 99. § (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül van mód előterjeszteni, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. október 13. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető
14
