GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Iktatószám:
10271-26/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
Dr. Kuller Gábor Kristóf Andrea Sovánné Nagy Gréte Bedők László Bender Ferenc
Melléklet:
Tárgy:
Dág, Gyermelyi Tojás Kft., Dág Binder baromfitelep, IPPC engedély felülvizsgálata
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1., KÜJ: 100271207, TH-KTJ: 101057281, EH-KTJ: 101617502, a továbbiakban: Ügyfél) részére, a Dág 0103/17 hrsz.-ú ingatlanon, nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére a H-750-11/2010. számú határozattal kiadott, és a H-120934/2011. számú, valamint a 1113-2/2013. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt, a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.) által készített, 14/361-BN munkaszámú tervdokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan – a diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magában foglaló környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint:
II. 1. Az engedélyes adatai Engedélyes neve: Gyermelyi Tojás Kft. Cím: 2821 Gyermely, Bajnai út 1. KSH törzsszám: 11992426-0147-113-11 Cégjegyzékszám: 11-09-007596 Telephely neve: Binderpuszta baromfinevelő telep Telephely címe: Dág, 0103/17 hrsz. EOV koordináta: X: 255521 , Y: 624931
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
Engedély köteles tevékenység fő TEÁOR kódja: 0147 –baromfitenyésztés, 0162 állattenyésztési szolgáltatás, 1089 máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártás, 4633 tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme E-PRTR kód: 55 Engedélyezett tevékenység NOSE-P kódja: 110.05 2. A tevékenység besorolása: 1. baromfitelep több mint 85 ezer férőhellyel broilerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára. 2. nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint 40 000 férőhely baromfi számára. A kiépített termelési kapacitás: A baromfinevelő telepen mélyalmos baromfitartást folytatnak Állatállomány: 200. 000 db tyúk. A technológia zárt rendszerű, alomos tartás, cél a baromfinevelés. 3. A levegő terhelést okozó technológiák, források adatai: KTJ: 101057281 Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: T1 - Baromfitartás Kapcsolódó légszennyező forrás megnevezése: Diffúz forrás: D1 csirkeólak /12 db egyenként 1000 m2- es épület (200 000 db összférőhelyes)
III. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: 1.1. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. Az üzemeltető a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni. 2. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év -első alkalommal az üzemelés megkezdését követő évben- március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést benyújtani. 3. Törekedni kell a meglévő növényzet, facsoportok megtartására, karbantartására. 4. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 5. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell. 6. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 7. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 8. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. A trágyaszállítás a település elkerülésével, kijelölt útvonalon történhet. 9. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak tisztaságát, pormentességét. Szükség esetén száraz időben locsolással pormentesíteni kell.
2
10. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephely takaráshoz szükséges sűrűségben. 11. A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl. 12. A lakosságot zavaró bűzkibocsátását minimalizálni kell. 13. Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk) be kell tartani és ez által meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést. 1.2. Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóságnak. 1.3. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 5. A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul gondoskodni köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett környezeti elemekről, továbbá a tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Hatóságot. A környezetbe került hulladék jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről engedélyes késedelem nélkül gondoskodni köteles. 6. A tevékenység végzése során az esetlegesen előforduló környezeti károk felszámolására felelősségbiztosítást kell kötni és azt folyamatosan fenn kell tartani. 7. A tevékenység felhagyása esetén az üzemelés és felhagyás során keletkező hulladékok hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell. 1.4. Kármentesítési előírás: 1. Az Ügyfél által folytatott tevékenység nem akadályozhatja a 2943-8/2015 számú határozattal előírt műszaki beavatkozás elvégzését. 1.5. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások: 1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Hatóság hagy jóvá. 2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. 2.Szakhatósági előírások: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5578-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály részére, a Dág, Gyermelyi Tojás Kft. ., Dág Binder baromfitelep IPPC engedély felülvizsgálata tárgyában az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához
3
az alábbi előírásokkal hozzájárulok:
Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. A tevékenység végzése során minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a tárgya felesleges víztartalmát növelő víz elcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. Állományváltáskor – jellemzően évente 9 alkalommal – olyan takarítási technológiát kell alkalmazni, hogy a forróvizes-gőzös mosás során a keletkező csurgalékvizet fel lehessen itatni. A felitató anyagot (faforgács) az almostrágyával megegyező módon kell kezelni. Az istállók, szociális helyiség, berendezések mosása, tisztítása során keletkező technológiai szennyvizet tilos elszikkasztani. Az elsikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. Rendkívüli havaria-események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni, azokról írásos dokumentumok kell készíteni, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot értesíteni kell. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. Felszín alatti vízszennyezés megelőzése érdekében a kialakított szigetelt és zárt, kommunális szennyvízgyűjtő aknából a szennyvizeket engedéllyel rendelkező szállító féllel kell elszállítani, és engedéllyel rendelkező fogadó féllel kell befogadtatni. A kármentesítő monitoringot folytatni kell. A monitoring kutakból negyedévente vízszintmérést és vízmintavételt kell végezni. A minták vizsgálatát általános vízkémiai paraméterekre és TPH komponenskörökre kell elvégeztetni. A vizsgálati eredményeket, a mintavételt követő 30 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A mintavételezéseket és a vízminőség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a hatóságot sorok kívül értesíteni kell. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.
Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.
IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztályának XIV-G-033/13232-2/2015. számú véleménye: „A GY.-M.-S. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály közvetlen megkeresésére, a 10271-20/2015. számú ügyirata alapján végeztem a SZAKKÉRDÉS VIZSGÁLAT- át. A Gyermelyi Tojás Kft. Dág, Binder Baromfinevelő Telep egységes környezethasználati engedély kiadásához erdészeti hatósági szempontból hozzájárulok.” 2.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztályának KEF/TAL/407-3/2015. számú véleménye:
4
„A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 5. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a 14/361-BN munkaszámú „Gyermely Tojás Kft. Dág, Binder baromfinevelő telep Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata (Készítette: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100., továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek (kikötések) nélkül kiadható. A tárgyi Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (kivett sertéstelep) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A kitrágyázást követően a trágyát a Somodori Kft. Szomor 066/3 hrsz.-ú és a Gyermelyi Tojás Kft. Dág 0103/13 hrsz.-ú trágyatárolóiba szállítják, majd a trágyát a Gyermely Vállalatcsoport mezőgazdasági területein hasznosítja. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18.§ (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21.§ (1) c) pontja rendelkezik.” 3.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának KER/067/006633/2015. számú véleménye: „Vizsgálatot kérő szerv és ügyszám megnevezése: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, 102718/2015. Megvizsgált szakkérdés megnevezése: Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1., továbbiakban: Kft.) Dág Binder baromfitelep 0103/17 hrsz. egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata. A szakkérdés megválaszolásában közreműködő szervezeti egység és ügyintéző: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály (Továbbiakban: Főosztály), Kulcsár Beáta népegészségügyi ellenőr. A vizsgálatot megalapozó, ill. követelményeket tartalmazó jogszabályok megnevezése: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján. Szakkérdés vizsgálatának eredménye: A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/10271-1.zip honlapra feltöltött dokumentáció a jogszabályban foglaltaknak megfelelően áttanulmányozta. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel. A vizsgálat eredményének indokolása: A Gyermelyi Tojás Kft. (Továbbiakban: Kft.) 2821 Gyermely, bajnai út 1. alatti ingatlanon található baromfinevelőtelep egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség H-750-11/2010. ügyiratszámon adott ki, H-120934/2011. továbbá 1113-2/2013. ügyiratszámmal módosított. Jelen engedély kérelem ennek meghosszabbítására irányul. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a Népegészségügyi Főosztály.
5
Fentiek alapján a Főosztály az egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(III.31.) számú MvM utasítás 20. § (3) bekezdés a) pontján alapul.” 4.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának KE-06D/EP/2148-3/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a „Dág, Binder baromfitelep; egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata” ügyében –a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklete alapján- örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg hatóságomat. (A megkeresés folyó év október 6-án érkezett.) Vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telepen folyó tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített körülményeinek megfelel-e? A szakkérdés vizsgálatának eredménye: -
A tevékenység által érintett baromfitelep (Dág, 0103/8 hrsz.) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi adatai alapján csaknem teljes terjedelmében az 1994 („Dág – Dági-puszta I.”) ex lege védett régészeti lelőhely területén fekszik. Ebből kifolyólag az ingatlan a kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 17. pontja alapján régészeti érdekű területnek minősül.
-
A telepen folytatott tevékenység a régészeti örökség talajszint alatt esetlegesen még meglévő elemeit nem károsítja, ennél fogva örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható. Azonban bármilyen jellegű építkezéssel, közművesítéssel, terepszint alatti munkálatokkal járó beruházáshoz szükséges beszerezni Hatóságom engedélyét, vagy szakhatósági hozzájárulását.
A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(III.30.) MvM utasítás 24-26. § -ai-, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárások vizsgálatára vonatkozó átmeneti szabályokról szóló KEB/3/292-1/2015. számú utasítás IV. pontja szerinti eljárásrendet alkalmaztam. A kiadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 20/2015. (IV. 1.) számú utasítása 4. számú függelékén alapul.” 5.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztályának 10.167/1/2015. számú véleménye: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, mint a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében eljáró, elsőfokú ingatlanügyi hatóság a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. melléklet I/7. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megkeresése alapján, a Dág külterület 0103/17 hrsz-ú ingatlanon található baromfitelep IPPC engedélyének felülvizsgálata során az alábbi előírásokat javasolja előírni az engedélyes részére:
Az üzemeltetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az eljárás tárgyát képező földrészlettel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tevékenység ne akadályozza.
Az udvar füvesített területrészére vonatkozóan, az engedélyes köteles a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni. (mellékhasznosítás)
Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság az általa javasolt előírásokat, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. § és 8. §-ai alapján határozta meg.
6
Az eljárás során költség nem merült fel. Az ingatlanügyi hatóság hatásköréről a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, illetékességéről a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezik. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III.31.) számú MvM Utasítás 20.§ (3) bekezdés b) pontján alapul.”
V. A jelen határozatban megadott engedély 2025. november 30-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a Hatósághoz az engedély lejártát megelőzően a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz, 2020. július 31.ig
VI. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi.
VII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért fizetendő 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
VIII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz százhuszonötezer forint), melyet a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-0029963300000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg.
INDOKOLÁS A Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1., a továbbiakban: Ügyfél) képviseletében eljáró Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.) 2015. április 20-án kérelmet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság) és kérelméhez csatolta a 14/361-BN munkaszámú tervdokumentációt ezenfelül a tervdokumentáció elfogadását, így a H-750-11/2010. számú határozattal kiadott, és a H-12093-4/2011. számú, valamint a 1113-2/2013. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és egyben működési engedély módosítását és időbeli hatályának meghosszabbítását kérelmezte.
7
Az Ügyfél a Hatóság 10271-2/2015. számú hiánypótlási felhívására megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, az I. sz. melléklet 3. fejezet 7. és 10/1. pontjai szerinti 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat továbbá megfizette a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 10271-3/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 21. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2015. március 9-én, a Hatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. szám alatti hivatali helyiségben közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. A Hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján a felülvizsgálati eljárása során a következőket állapította meg: Tárgyi tevékenység az Ekr. 2. számú melléklet 11. pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A telephely elhelyezkedése: Gyermely település Komárom-Esztergom megyében, a Keleti-Gerecse kistáj területén helyezkedik el. A baromfinevelő telep Dág település külterületén található, megközelíthető a Máriahalom és Úny településeket összekötő útról, északnyugati irányban. Az alkalmazott technológia: A telepen az 1970-es évek óta állattartás folyik. Kezdetben hígtrágyás sertéstartást folytattak, majd 1987-tól 2000- ig üresen állt a telep. A telep átépítése 2001- ben kezdődött meg és 2002- óta mélyalmos csirkenevelést folytatnak a telephelyen. A telepet 2006-tól az Ügyfél üzemelteti. A telepen mélyalmos baromfitartás, baromfinevelést végeznek. Az állattartás 12 db egyenként 1000 m2- es épületekben folyik. A nevelést a holland BIG-DUTCHMAN tartástechnológiával végzik. A baromfinevelés 120 napos turnusban- évi 2 turnus történik. Az állatok a 120. nap után kerülnek értékesítésre, melyet a Bábolna Tertra Kft. végez. A kitelepítést egy 5 hetes pihentetési időszak követi. Az állattartó telep minden oldalról körbekerített, egy központi bejárattal rendelkezik. A telep úthálózata szilárd burkolatú. A baromfinevelés 12 db egyenként 1000 m2 -es épületekben történik. Az istállók könnyűfém szerkezetűek, beton padlózattal rendelkeznek. A telep állatlétszáma 284730 db naposcsibe volt 2014. évben. A baromfievelés jelenleg 120 napos turnusban (évi két turnusban) történik. A mélyalmoláshoz szecskázatlan szalmát használnak, éves mennyisége az időjárás függvényében alakul. Az istállókhoz egyenként takarmánytároló tartozik, melyek az istállók mellett helyezkednek el és egyenként 11 tonna granulált takarmány befogadására képesek. A takarmány 2-3 naponta érkezik a telephelyre. A felnevelési idő alatt a takarmányozás alsópályás, zárt rendszerű etetővel történik, mely kizárja az elszóródást és a rágcsálók hozzáférését a takarmányhoz. Az istállókban az itatás is zárt rendszerű, automata itatóegységekben történik. A technológia higéniai előírásoknak való megfelelőségét az épületek fertőtlenítésével, tisztításával tudják elérni. A fertőtlenítéshez ködképző berendezést alkalmaznak, így szennyvíz nem keletkezik. Az épületek takarítása az állatállomány elszállítása után történik. A padló és az oldalfalak mechanikai módon lesznek tisztítva. A takarításkor keletkező hulladék a trágyával együtt kerül elhelyezésre. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: A telepen az elmúlt 5 évben keletkezett trágya mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza.
8
Trágya (t)
2010
2011
2012
2013
2014
2200
2300
1400
415
240
Az állatállomány elszállítását követő napokban kezdődik meg az istállók kitrágyázása. A homlokrakodó a trágyát az épületek előtt várakozó járművekre rakja, majd a Somodori Kft. Szomor 066/3 hrsz.-ú és az Ügyfél Dág 0103/13 hrsz.-ú trágyatároló műtárgyába kerül elszállításra az Akács Transz Kft. által. A trágyát a befogadó cégek komposztálják és komposzt formájában a Vállalatcsoport mezőgazdasági területeire juttatják ki. A Binder baromfinevelő telepen lévő hidroglóbusból a vételezett víz elosztó hálózaton keresztül a telephely épületeibe jut. A fogyasztást hitelesített vízmérőórával mérik, a vízelosztás felszín alatti vezetékhálózat segítségével történik. A szociális vízigény 0,5 m3/nap. A dolgozók ivóvízellátása ballonos ivóvízzel biztosított. A technológiában felhasznált vizek nagy része itatásra szolgál. Nevelési napokon a baromfik vízigénye 1,1 m3/nap/istálló. A technológiai vízigény kis mennyisége az istálló tisztítás során kerül felhasználásra, turnusonként (évente 2 alkalommal) kb. 18 m3/telep. Takarmányozás: Az istállóknál egyenként 1 db takarmánytároló tartálya van. A takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe, az etetés gördülő adagológarattal történik. Az állatok ivóvíz igényét zárt itatóberendezés biztosítja. Levegőtisztaság-védelem Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése során – mélyalmos állattartás, a szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. A telephely környezetében 3 km-es körzetben lakóház, védendő objektum nincs. A telephelyet mezőgazdasági és erdőgazdasági területek határolják. A telephelyen légszennyező pontforrás nincs. A telephelyen üzemelő aggregátor, 50 kg/h-nál kevesebb a kapacitása és 50 óránál rövidebb ideig üzemel évente, ezért a Hatósághoz nem kell bejelentést tenni, kibocsátási határértéket nem kell kiadni. Az ólak fűtése kis teljesítményű, egyedi gázkészülékekkel történik (hőlégfúvók, kazánok, stb.) teljesítményük egyenként nem éri el a bejelentés köteles 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt. A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) alapján a Hatóság hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. 12 db csirkenevelő 1000 m2 /épület. A telep állatlétszáma 200 000 db. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete a telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. Az elmúlt években bűzzel kapcsolatos lakossági panaszbejelentés nem érkezett. Dág a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 4/2002.(X.7) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid, szén –monoxid, nitrogén-oxid és benzol F, a szilárd légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva, intézkedési program nem szükséges a településre vonatkozóan. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület a poremisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 235 méter sugarú körrel határolható le. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület az ammónia emisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 363 méter sugarú körrel határolható le. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A mélyalmos állattartás során anaerob bomlási folyamatok is lezajlanak, amelyek, ammónia, kén-hidrogén, stb. képződéssel járnak. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és szag anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A mellékelt szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete a telephely geometriai súlypontjától mért 898 méterben határolható le. Ez az érték az 1 SZE/m3 szagemisszió távolsága. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még érezhető mértékű lehet.
9
A hatásterülettel érintett ingatlanok: Dág: 06/1 – 06/3, 010, 057/6, 057/23, 057/27, 092, 094, 096, 0101/9, 0103/13, 0103/2, 0103/9, 0103/11, 0103/12, 0103/15, 0103/17, 0103/14, 0103/16, 1511/11, 1507/4, 1508, 1509, 1510, 1511/1, 1511/4, 1511/5, 1511/8, 1511/9, 1511/10, 1511/12, 1512, 1513/-4, Máriahalom: 058/29, 058/30, 058/35, 058/36, 067 a-b, 077, 078/1-4, Úny: 024, 025, 026/12, 029/3, 740/1, 740/3, 748-760, 761/2, 763, 764/2, 765, 766, 767/2, 768, 762/2. A 3 SZE/m3 érték 454 méternél, az 5 SZE/m3 a 331 méternél határolható le a telephely geometriai súlypontjától mérve. Ezek azok a távolságok, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A bemutatott számítás alapján a bűzkibocsátás hatásterülete lakott területet nem érint. A telephez a legközelebbi lakóház 1500 m- re található Úny település területén. Zajvédelem A baromfitelep működése során az istállók szellőző ventilátorai, az etető-itató rendszer a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali és éjjeli időszakban is működnek. A benyújtott, az ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. R-0317/1/15 számú környezeti zajmérési jegyzőkönyve alapján, a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak. Az állattartó teleppel szomszédos területek zajvédelmi szempontból nem védendő külterületi mezőgazdasági és erdő területek, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek, az üzemelés során nem kell teljesülniük. A létesítmény a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján méréssel és számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A tevékenység zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok: Dág 094, 092, 057/27, 057/23 hrsz.-ú ingatlanok. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolásánál Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/2008. (XI. 13.) és 18/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendeletekkel módosított 6/2006. (VI. 8.) önkormányzati rendelet Gyermely Község helyi építési szabályzata és szabályozási tervének előírásai szerint történt. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A tárgyi ügyben benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet, az Ekr., valamint a tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak zaj- és rezgésvédelmi szempontból megfelel, elbírálható. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a szakértői jogosultság igazolását csatolták a dokumentációhoz. Természetvédelem Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok:
10
A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú baromfitartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés Vizes folyékony hulladék Egyéb települési hulladék, ide értve a vegyes települési hulladékot is
hulladékkód 16 01 10 20 03 01
Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
hulladékkód 13 02 05* 15 01 10* 15 02 02*
Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően szolgáltatási szerződés alapján kezelik. Az elhullott állatokat zárt műanyag gyűjtőedényekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. Az állományváltáskor keletkező vizes folyékony hulladékot 2 db 20 m3-es aknában gyűjtik, további kezeléséről engedélyezett kezelőnek történő átadással gondoskodnak. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik. A keletkező veszélyes hulladékokat zárt gyűjtő edényzetben épületen belül kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A tevékenység során keletkező almos trágya érlelés után, mezőgazdasági területekre történő kihelyezése megoldott. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak Az Ügyfél Dág Binderpuszta 0103/17 hrsz. telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt, az alábbiak mellett kármentesítési szempontból a Hatóság elfogadja. A Dág, Binderpuszta baromfinevelő telep tárgyában benyújtott műszaki beavatkozási záró-dokumentációt a Hatóság 2943-8/2015 számú határozatával nem fogadta el, a záró-dokumentáció elfogadására irányuló kérelmet elutasította, egyben műszaki beavatkozás folytatására valamint ismételten műszaki beavatkozási záró dokumentáció benyújtására kötelezte az Ügyfelet. A határozat előírásai alapján a műszaki beavatkozás elvégzésének határideje 2016. november 30. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A tevékenység során keletkező hulladékok szelektív gyűjtése zárt helyen történik, további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik és elemzik. A trágya a telephelyről a lehető legrövidebb idő alatt elszállításra kerül. A fertőtlenítés a vizes takarítás után - a minimális mosóvíz az elvezető rendszeren keresztül kikerül a tárolókba - következik, amely során a fertőtlenítőszert porlasztással juttatják a falakra, padozatra és az istállóban lévő tárgyakra. A porlasztott fertőtlenítőszer kis mennyiségéből fakadóan vizes elfolyás nincs, a kijuttatott anyag vékony bevonatot képez, majd felszárad. Részletes receptúrák alapján elkészített takarmány keverékekben, csak az adott korcsoporthoz szükséges fehérje mennyiséget tartalmazzák a takarmányok. A takarmány felhasználást folyamatosan nyomon követik. Az istállók megfelelő hőszigetelő tulajdonságú épületek; mesterséges szellőztetést alkalmaznak.
11
Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan Az Ügyfél a a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 90/2007.(IV.26.)Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete 11. b) és c) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Hatóság megállapította, hogy a telephely rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel, melyet a 1113-2/2013. számú határozatában jóváhagyott. Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat IV. fejezet 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 102717/2015 számon, 2015 június 12. napján érkezett levelében a Dág, Gyermelyi Tojás Kft., Dág Binder barmfitelep, IPPC engedély felülvizsgálatának eljárásában szakhatóságként megkereste az I. fokú vízügyi és vízvédelmi hatóságot. Az interneten elérhető egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló dokumentációt megvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg: - A vízellátás a Máriahalom 058/7 hrsz.-u ingatlanon fúrt kútból történik. A vízjogi üzemeltetési engedély száma: 440-3/2014/VH - 395-20/2014. számon kiadott vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező kútból tervezik biztosítani a plussz szükséges vízellátást a telephely számára. Az engedélyezési eljárás az üzemeltetésre folyamatban van. - A dolgozók ivóvízellátása ballonos vízzel történik. - A technológiában felhasznált vizek nagy része itatásra szolgál. - A telephelyről nem kerül kivezetésre szociális és technológiai jellegű szennyvíz. - A szennyvíz 3db, 1x10, ill. 2x20 m3-es földalatti, vasbeton anyagú, zárt szennyvíztárolóba kerül. - A szociális épület kommunális szennyvizei az épület melletti 10 m3-es vasbeton kivitelű, vízzáróan kialakított aknákba jutnak. - A kommunális szennyvizet havonta 2 alkalommal szerződés alapján Kovács és Fiai Szolgáltató Bt. szállítja el. Az itatóvíz nagy része az alomba kerül, kis része az istállók tisztításra használt vizekkel együtt technológiai szennyvízként az épületek közepén található két-két mosó-, illetve csurgalékvíz elvezetőn és az összegyűjtését szolgáló KG csatornahálózaton keresztül, gravitációs úton a két 20- 20 m3-es zárt, vízzáróan kialakított, vasbeton aknába kerül. - A telepen lévő épületegyüttesre kerülő csapadékvizet szennyezés-mentesen vezetik el az épületek közt található zöldfelületekre, ahol természetes úton elszikkad. - A telephely felszín-alatti vizei korábbi tevékenység révén szennyezettnek minősülnek. A telephelyen korábban víztisztító berendezés üzemelt. Jelenlegi állapotban monitoring kutak üzemelnek a szennyezés nyomonkövetésére, illetve a felúszó szénhidrogén-fázis lefölözése os a monitoring kutakon keresztül történik. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és-. (3) bekezdése és a 2. számú melléklet 1. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti módon, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 33. § (1) bekezdése és 5. melléklet 3. pontja alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg.
12
A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A 2015. június 22.- június 26. közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33.§ (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.” A Hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklet I. táblázata alapján megkereste az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály XIV-G-033/13232-2/2015. számú véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 1.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal megkeresett kérelmével, amelyben a Gyermelyi Tojás Kft. Dág, Binder Baromfinevelő Telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata iránti eljárásában a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. sz. melléklet I. táblázat 6. pontja alapján szakkérdés vizsgálatát kérte az erdészeti hatóságtól. A hivatkozott jogszabályhely alapján a környezethasználati engedély felülvizsgálatában részletezett Gyermelyi Tojás Kft. Dág, Binder Baromfinevelő Telep működésének erdőre gyakorolt hatását vizsgálva megállapította, hogy a telep működtetésének a környezetében lévő erdők életközösségére, talajára gyakorolt hatása nem számottevő. A dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az ügyfél által folytatandó tevékenység erdő igénybevételével nem jár. Fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2 § (2) bekezdése állapítja meg.” A Hatóság belföldi jogsegély keretében, az Ekr. 1. § (6b) bek. alapján megkereste Dág Község Jegyzőjét, és kérte, hogy nyilatkozni szíveskedjék tárgyi tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjáról. Dág Község Jegyzője 740-2/2015. számon az alábbi állásfoglalást adta: „A Dági Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresésére nyilatkozom, hogy a Gyermelyi Tojás Kft. (székhelye: 2821 Gyermely, Bajnai út 1.) Dág, Binder baromfitelep tevékenysége a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással és a településrendezési eszközökkel nem ellentétes.” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvénnyel (a továbbiakban: Ht.) kapcsolatban módosított vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban Vgtv 44/F. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett. Az ilyen jellegű és összetételű anyagok 2013. évtől már nem minősülnek hulladéknak. Az elhullott állati tetemek esetében az állategészségügyi jogszabályok az irányadóak. A Hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a H-750-11/2010. számú határozattal kiadott, és a H-12093-4/2011. számú, valamint a 1113-2/2013. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025
13
Győr, Bálint Mihály u. 100.) által készített, 14/361-BN munkaszámú tervdokumentáció alapján felülvizsgálta, és a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint az Ekr. 17. § (2) bekezdése, az Ekr. 20. § (3) bekezdése, az Ekr. 20/A § (12) bekezdés a.) pontja, az Ekr. 11. sz. melléklete, a Kvt. 66. § (1) bekezdés, a Kvt. 70. § (1) bekezdése, a Kvt. 71. § (1) bekezdése és a Kvt. 79. § (1) bekezdése és a Kvt. 81 § -a alapján. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A Hatóság által tett előírások a Ht., az Ekr., a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapulnak. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést az Ekr. 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság az Ekr. 20/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg. felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés az Ekr. 20/A § (4) bekezdésén alapul.
A
A határozattal szembeni fellebbezést a Ket. 96. § -ában és a Ket. 98. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a Ket. 99. § (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül van mód előterjeszteni, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5) - (7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal; melynek hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. október 26. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
14
