GYÓGYFÜVEK ÉS KERTI ORVOSSÁGOK

GYÓGYFÜVEK ÉS KERTI ORVOSSÁGOK A 20. században a nyugati világban sajnálatos módon általánossá vált, hogy ha fáj a feje az embernek, akkor kapjon be egy pirulát, ha rossz a közérzete, akkor meg egy másikat. Ha rossz a kedvem, ma igencsak sok tabletta közül választhatok, ami garantáltan feldob. Sokáig nem ismerte fel az orvostudomány, hogy a mozgásnak, az étrendnek és a gondolkodásnak milyen meghatározó hatása van az egészségmegőrzésben és a betegségek gyógyításában. Mindeközben a régi, hagyományos, sok ezer év alatt bevált gyógyfüveket és egyéb, kertünkben megtalálható növényeket mellőztük, sőt nyugodtan mondhatnám, kinevettük és lenéztük. Ma már kijelenthetem: hiba volt. Ma kétféle gyógyszer, illetve gyógyhatású készítménytípust lehet a boltokban megvásárolni: mesterségest és természetest. Sokan játszanak a szavakkal, amikor egy készítmény eredetét meg akarják határozni, de én ezt nem tenném. Mesterségesnek egyszerűen azt hívom, amit kémiai úton (szintetikusan) állítanak elő és eredetét tekintve szinte semmi köze nincs a természetben megtalálható hatóanyagokhoz, hacsak nem annyiban, hogy hasonló hatást fejtenek ki. Természetesnek nevezem a gyógynövényeket és általában a növényekből kinyert, illetve a növényekben (füvekben, zöldségfélékben, gyümölcsökben) található hatóanyagokból előállított készítményeket. A ma forgalomba kerülő több ezer gyógyszer fele növényi hatóanyagokból készül. Például: a digitálisz a piros gyűszűvirágból, az aszpirin a fehér fűzfa kérgéből, a malária ellen ható kinint a cinchona fa kérgéből állítják elő. A penicillint egy gomba termeli. A sor sokáig lenne folytatható. Térjünk rá a gyógyfüveken alapuló természetes orvosságokra. Nem teljes körűen és nem elvontan, hanem a legtöbb ember számára érthető, kipróbálható példákon keresztül. Alapelvem: a gyógynövények önmagukban nem alkalmasak minden problémára, mert a gondjainkat csak a helyesen megválasztott életvitelünk oldja meg. Ehhez természetesen hozzá kell tennem, hogy a megelőzés felbecsülhetetlen fontosságú, igaz, ezt az után jelentem ki, hogy a saját káromon megtanultam. További elvem, hogy vannak betegségek, amelyek esetében kötelező érvényűnek tartom a gyógyszerek alkalmazását. Mindazonáltal az öngyógyítás fortélyait mindenkinek ajánlom elsajátításra. Ha pedig bizonytalanok vagyunk, vagy már orvos által egyértelműen diagnosztizált betegségben szenvedünk, mindenképpen kérjük ki olyan szakember tanácsát, aki mind a klasszikus, mind az alternatív terápiákban, ismeretekben és tudományokban járatos. Földünkön közel 400 000 növényfajt sikerült eddig beazonosítani, de a lista koránt sincs lezárva. Az őserdőkben jelenleg is folynak az új növényfajok katalogizálásai, s ki tudja, lesz-e valaha pont a mondat végén. E sok növény közül nagyjából 20-30 ezerre tehető azoknak a növényeknek a száma, amelyekről el tudjuk mondani, hogy legalább bizonyos szempontból megvizsgáltuk őket és találtunk közöttük gyógyhatásúakat. De ez távolról sem jelenti azt, hogy ismerjük az összes gyógyhatásukat! A farmakológia drognak hívja a növények gyógyhatású összetevőjét. A holisztikus szemlélet alapján ma már tudjuk, hogy a drogoknak nem csak a vegyi összetétele játszik szerepet a gyógyító folyamatokban, hanem a drog rezgése és az információtartalma, tehát a finomabb energiái is. Az antik korokban inkább ez utóbbira vonatkozott a hagyomány. Vagyis az ősi Kínában nem biztos, hogy tisztában voltak azzal, hogy az édesgyökér a gyulladásgátló szteroid hormonokhoz hasonló szaponinokban gazdag, de ismerték, hogy az ízületi gyulladásokra kitűnő. Ugyanígy valószínű, hogy az ősi egyiptomiak tapasztalataiknak és

alkímiai ismereteiknek köszönhetően etettek fokhagymát a rabszolgáikkal a fertőzéseket elkerülendő, s nem feltétlenül kellett nekik ismerniük a fokhagyma illóolajait. Most lehet, hogy a kedves Olvasó elmosolyodik azon, hogy itt ősi példákat vonultatok fel, pedig az i.e. 1600 körül készült egyiptomi Ebers-papirusz több mint 700 növényi orvosságot említ. Így egyebek mellett a borsmentát, a mirhát és ricinusolajat is. Ez az ősi egyiptomi szöveg említi, hogy a nyílt sebre tegyenek egy darab kenyeret. Vicces nem? Majd 1928-ban Sir Alexander Fleming „véletlenül” észrevette, hogy a kenyérpenész csodálatos antibiotikum. Ez vezette Fleminget a penicillin felfedezéséhez, s ki tudja hány embert gyógyított meg azóta ez a csodaszer. Ezek tükrében lássunk néhány hétköznapi „csodaszert”! ALMA: a császárok és a gladiátorok majdnem minden betegségére Galénosz almabort rendelt. A reumás megbetegedések, a bélműködés regulációja (szabályozása), a koleszterinszint csökkentése az alma legfőbb erénye. ALOÉ: külsőleg égésekre és sebek gyógyítására használják. Belsőleg a tápcsatorna harmonizálására kitűnő. ÁRNIKA: bőrsebeket gyógyít és bőrirritációt szüntet meg. Csillapítja az izomgörcsöket és az ízületi gyulladások fájdalmait. Belsőleg enyhíti a köhögést. ARTICSÓKA: csökkenti a vér koleszterinszintjét, serkenti a májműködést, normalizálja a szervezetben a vízfelhalmozódást. BORÓKABOGYÓ: a 16. században egy holland patikus borókabogyóból egy olcsó vizelethajtó szert készített, amit gin-nek nevezett el. Később ebből lett a közkedvelt alkoholos ital. Húgyúti problémákra, epekőre és a köszvény kezelésére kiváló. CSALÁN: a vörösvérsejtek vastartalmát szolgáltatja. Orrdugulás és szénanátha ellen jó, de a hüvelyfertőzéseket is gyógyítja. ÉDESGYÖKÉR: húgyúti bántalmakra, gyomorfekélyre, meghűlésre, torokfájásra, ízületi gyulladásra és merevségre hat jótékonyan. Évezredek óta alkalmazzák. ÉDESKÖMÉNY: nem összetévesztendő a köménymaggal! Szélhajtó és étvágyjavító. A gyulladással járó ízületi problémákra kiváló. FEKETE ÁFONYA: szembántalmakra, kiváltképp farkasvakságra nagyszerű. FEKETE NADÁLYTŐ: bőrsebek gyógyítására, bőrirritáció csökkentésére és fekélyes panaszokra nagyszerű. FOKHAGYMA: vérnyomás szabályzó, vérzsír-szint csökkentő, emésztésjavító, fertőzések és bizonyos rákos elváltozások ellen lehet alkalmazni. GALAGONYA: a szív és a keringési rendszer zavaraira nagyszerű és a vérkeringésre is pozitívan hat. Szívritmuszavarokra jó és értágító hatású. GYERMEKLÁNCFŰ: segít megszabadítani a szervezetet a felesleges víztől és sótól. Vérnyomáscsökkentő. A máj és az epehólyag problémáira jó. Vashiányos anémia (vérszegénység) ellen hat.

KAMILLAVIRÁG (ORVOSISZÉKFŰ-VIRÁG): gyulladáscsökkentő és idegnyugtató hatású. Jótékonyan hat az emésztésre, derék- és hátfájásra és a bőrirritációkra. KAPOR: jó hatással van a gyomorrontásra és az emésztési zavarokra. A bélgázok távozását segíti és étvágyjavító. KERTI KÖRÖMVIRÁG: bőrsebekre, égésekre, lázcsillapításra, fekélyekre és menstruációs görcsökre nagyszerűen használható. KURKUMA: máj- és epebántalmakra, ízületi gyulladásokra nagyon jó, továbbá gátolja vérrögképződést. MEDVESZŐLŐ: a felhalmozódott víz kiürítését segíti el, valamint a húgyhólyag- és a vesemedence-gyulladásra kiváló. METÉLŐHAGYMA: emésztésjavító és a vashiányra is nagyszerű. PETREZSELYEM: természetes görcsoldó, vizelethajtó, meghűlésre és köhögésre jó. Hatóanyagai szabályozzák a menstruációt. SÁRGARÉPA: a szemeink egészségének megőrzésében játszik kimagasló szerepet, valamint a daganatképződés ellen fejt ki hatást, enyhíti az emésztési zavarokat, csökkenti a vér koleszterinszintjét. SPÁRGA: reumás fájdalmakra jó, stimulálja a hormontermelést, a felesleges víztől és sóktól segít megszabadítani. SZEGFŰSZEG: a fogfájás csillapítására évezredek óta használják. Csillapítja a hányást és jót tesz az emésztőrendszernek. TORMA: vizelethajtó, emésztésjavító, jó köptető, megszűnteti a légzési nehézségeket és a reumás panaszokat enyhíti. TŐZEGÁFONYA: a húgyúti fertőzések és a hólyaghurut egyik legkiválóbb ellenszere, továbbá a baktériumos fertőzéseket gátolja. VADGESZTENYE: visszérproblémákra, lábszárfekélyekre hatásos, lázcsillapító hatása közismert. VÖRÖSHAGYMA: meghűléses panaszokra jó, gombaellenes hatású, fertőtlenítő, vérnyomáscsökkentő és vérrögképződés gátló, a szívbetegségek ellen hatékony. ZELLER: az emésztőrendszert tartja karban, gyomorrontás esetén jó, gázhajtó, enyhíti a reumás és köszvényes fájdalmakat. Boldog napot! Száraz György

KÍNAI MASSZÁZS

A távol-keleti világ úgy vonult be a nyugati történelembe, mint az ősi gyógymódok tárháza. Harcművészetek, karmában és többszöri testet öltésben hívő vallások és számtalan alternatív medicina jut eszébe az európaiaknak a misztikus Távol-Kelet kapcsán. A klasszikus orvoslástól eltérő gyógymódok között tartjuk számon a kínai masszázst is. Amikor kínai masszázsról beszélünk, akkor nem pusztán a test bizonyos részeinek kimozgatására, helyreillesztésére és az izmokban eltárolt feszültségek feloldására gondolunk. Hanem a különféle pontnyomások, simítások és fogások egyúttal az energiákkal történő harmonizálást is magukba foglalják. A kínai masszázsnál tehát kulcsfontosságú szerep jut az emberi testben és az embert körülvevő aurában található energiavezetékeknek. Minthogy a harmónia visszaállítását úgy érik el, hogy az energiák szabad áramlását teszik lehetővé az energiavezetékekben. Így a kínai masszázs közel áll az akupunktúra és a csi-kung művészetéhez. Az alapelvek azonosak mindegyik kínai gyógymódnál. De a masszázsnak több előnye is van. Ilyen például, hogy nem kell tűt használni, ezért aki ódzkodik a tűszúrástól, annál is alkalmazható. Továbbá azokat a neuralgikus pontokat, amelyeket akupunktúrával nem lehet kezelni, a masszázzsal sok esetben kitűnően lehet gyógyítani. A kínai masszázs egyaránt alkalmaz akupresszúrás kezelést (reflexológiai pontok nyomása), masszázsfogásokat, melyekkel az izmokat lazítja és kimozgatásokat, melyek már a csontkovácsoláshoz állnak közelebb. Így lényegében egy ötvözött technikáról van szó. A kínai masszázs célja, hogy ne csak az ízületek kerüljenek a helyükre és ne csak az izmok lazuljanak el, hanem a belső szervekben keringő életenergia is mindenhol kiegyensúlyozott mértékben legyen jelen. A legfontosabb a Yin-Yang taoista elve, vagyis a kiegyenlítődés. Eszerint kétféle célja lehet a kínai masszázsnak: erősíthet, növelhet, támogathat (tonizálás), serkenthet – ez a Yang elv erősítését jelenti, avagy nyugtathat, szelídíthet, csökkenthet, levezethet – ez a Yin elv alkalmazása. A kínai masszázs tehát összetett céllal rendelkezik: az energiák és a vér szabad áramlásán kívül a szervek energiafolyamatainak elősegítése és egyensúlyba hozatala, a test akadálytalan mozgatása és a tudat kiegyensúlyozása is kiemelt hangsúlyt kap. Összességében elmondható, hogy egy komoly gyógyító és ami talán még fontosabb, egészségmegőrző rendszer. Minden kínai iskola különböző. Ekképpen a Yijinjing (izom és ín átalakítása), Shaolin, Csikung masszázs, gyermek masszázs, harcművészeti masszázs rengeteg légző gyakorlattal kiegészítve. A kínai masszázs hatékonyan alkalmazható: legtöbb mozgásszervi betegség, belső szervek betegségei, idegrendszeri problémák, álmatlanság, túlzott stressz, vérnyomásproblémák immungyengeség, krónikus kimerültség esetében. Keleten elterjedt és népszerű az alkalmazása megelőzés céljából is. ahogy Kínában a közmondás tartja: ne akkor kezdj el kutat ásni, amikor már szomjas vagy. Ennek szellemében a prevencióra nagy hangsúlyt helyeznek. A kínai masszázst előszeretettel kombinálják egyéb

természetes gyógymódokkal, mint például a gyógynövények. A helyesen alkalmazott kínai masszázsnak mellékhatásai nincsenek. A kínai masszázs eredményeit klinikai körülmények között tesztelték és megállapítást nyert, hogy meglehetősen hatékony módszerről van szó. A kínaiak holisztikus (egységre ható) szemléletét hűen tükrözi, hogy sokszor a masszázst kiegészítik moxaterápiával, köpölyözéssel, gyógynövény-terápiával és egyéb energiaserkentő eljárásokkal. Sokan otthoni körülmények között is alkalmaznak családtagjaikon kínai masszázst, mivel könnyen elsajátítható és sokoldalúsága miatt az egész élet folyamán bármikor szükség szerint alkalmazható. Boldog napot! Száraz György

A KÍNAI KULTÚRA TEREMTÉSTÖRTÉNETE A kínaiak vallását a vallástörténet univerzalizmusnak hívja. Ennek oka többrétű. Részint azért kapta ezt az elnevezést, mert egy univerzális világképet fogalmaz meg, tehát egyetemes elveket vall, részint pedig eléggé sokféle nézetrendszert, gondolkodásmódot és hitet ötvöz magában. A kínai kultúra meglehetősen komplex. Magába ötvözi a konfucianizmust, a taoizmust, az indiai eredetű mahajána buddhizmust, a néphitet, az állami kultuszt és az ősi kozmológiai rendszert. Témánkat megválaszolandó minket elsősorban talán ez utóbbi érdekel behatóbban. Az ősi kínaiak úgy gondolkodtak, hogy a világ hármas struktúrájú: égből, földből és az emberek világából tevődik össze. Ontológiai (lételmélet) szempontból a létezés kiindulópontja a Minden-Egy állapota volt. Ezt a tökéletes nyugalom és egyneműség jellemezte. Ezt az őskezdeti állapotot egyszer megbontja valami, amit talán teremtés pillanatának lehet nevezni és elkülönülés, idegen szóval differenciálódás indul el benne. Megjelenik két őserő: a jin és a jang. Ezekből az ősi princípiumokból épül fel minden. E két őserő feszültsége, vonzása és taszítása alkotja a mindenséget. A jin erő a női, befogadó, passzív, míg a jang a férfi, kiáradó, nemző, aktív erőhatás. A kozmosz valamennyi jelenségének e két erő az alkotója és a létrehozója. Minden a polaritásokon nyugszik: föld és ég, az évszakok váltakozása, sőt minden változás előidézője a mikroszkopikustól a kozmikusig e két ősi elv, a jin és a jang. A világ tehát bonyolult és változékony természetű, amelyet a kínaiak szerint három isten kormányoz. Sang-ti a személyes főisten, aki a sarkcsillagon található palotából irányítja a világegyetemet. Mítoszok nem szólnak róla, mert ő egy elvont isten, aki mindennek okozója, kiváltója, de ugyanakkor mindig tétlen, elrejtett és meg nem mutatkozó, meg nem fogható. A legendák arról tudósítanak, hogy nem Sang-ti, hanem T’ien, vagyis az égbolt a világ legfőbb vezérlő elve. Bár ő is személyes elv, mégsem rendelkezik egy emberekre illeszkedő individuummal. Ad és elvesz, jutalmaz és büntet, de szintén láthatatlan kormányzó isteni erő Ő. A legmisztikusabb és egyben legismertebb a kínai teremtéselméletben a tao. Sokan próbálták már elmagyarázni, hogy mennyifélét jelent ez a fogalom. A tao erkölcsi törvény, vezérlő elv, helyénvaló magatartás, világelv, univerzális törvény, mindent átható szellem, stb. Ami azonban bizonyos, hogy csak a kereső és elmélyülő misztikus szemléletű személyek előtt fedi fel valódi kilétét.

A kínai kozmogónia (teremtéselmélet) legfontosabb eleme a harmónia. Voltaképpen abból indul ki, hogy a világmindenségben összhang és rend uralkodik. Az ember pedig csakis úgy lehet boldog az egyéni életében, ha felismeri ezt az összhangot és alkalmazkodik hozzá. A világ a kínai kultúra szerint szellemi természetű. Kék színű égből, amely gömb alakú és sárga színű földből áll, amely alakját tekintve négyzet. A tér négy részből áll, amelyet a négy égtájjal szimbolizáltak. Az ember saját hazája pedig középen van: ez a Mennyei Közép Birodalma. A világ azonban nem üres, s korántsem csak emberek népesítik be. Megannyi lény: istenek, démonok, szellemek és egyéb teremtmények élnek rajtunk kívül az univerzumban. A szellemi hierarchia Kínában is megtalálható. Külön említést érdemel, hogy a megfelelő rangú istenek csak rangban hozzájuk illő személyektől fogadhattak el áldozatot. Ennek értelmében a császár mutatja be az Ég Templomában Sang ti-nek szánt áldozatát, miként a termőföld és a gabona istenei előtt is a császárnak kell évente áldoznia. Mellette a császárné a selyemhernyó-tenyésztés istennőjének áldoz. További eltérés az intézményesítésben, hogy nem papok, hanem hivatalnok gyakorolják a kultuszt. A legfontosabb istenek: a városfalak istene, a Jupiter csillagistene, az irodalom, a csatornák vagy például Kuan ti hadisten. Visszatérve a kínai kozmogóniára, a Vu csi a láthatatlan, tulajdonságok nélküli ősállapot, ahová minden egyszer majd visszatér. A vu maga az üresség, a semmi. A „vu csi”-ből keletkezik a „vu vej”, vagyis az akaratlan cselekvés, a be nem avatkozás. Ez a szentek viselkedésének is a jellemzője: spontán és feltételekhez nem kapcsolódó. A tao az elv, amely a csi-n keresztül fejti ki hatását. A csi sokfélét jelent: anyagot, energiát, konkrét és elvont dolgot egyaránt. A csi éltet mindent és mindenkit. A csi-nek sokféle frekvenciája és megjelenési formája lehet. A csi betölti az egész világegyetemet. A csi-t nem látja az ember, de érzi, ha kevés van neki belőle. A csi életerőt is jelenthet. A tao tanításai szerint roppant körültekintően kell bánni ezzel az őserővel. Újra és újra fel lehet tölteni magunkat vele, ezt a célt szolgálják a meditációk, a légző gyakorlatok és sok egyéb mozgáskultúra. A jin és a jang táncából vagy játékából születik a Tízezer Lény, tulajdonképpen a világ. A jin elvhez tartozik a nőies, passzív részeken kívül az intuíció, az összehúzódás, a szelídség, a puhaság, az érzelmek, az elengedés, a nyugalom, a föld, a sötét, az éjszaka, a tél, a halál, a nedvesség, a hideg többek között. A jang elvhez tartozik a férfias, aktív energiákon túlmenően a keménység, a harciasság, a kitágítás, az intellektus, az értelem, az izgalom, az átformálás ereje, az ég, a nap, a születés, a szárazság, a melegség, a mozgás egyebek mellett. A kínaiaknak négy mágikus állatuk van: Lung, a Kínai Sárkány, az Egyszarvú, a Főnix és a Teknőc. A sárkány egy isteni lény: angyali, ugyanakkor harcos jellemzőkkel is bír. A legenda szerint egyszer egy sárkány bukkant fel a Sárga-folyó vizéből, s megmutatta a császárnak a híres jin-jang ábrát. A sárkány tehát a bölcsesség jelképe is. sokszor a jin-jang szimbólumot két egymásba kapaszkodó sárkánnyal jelöli. A sárkány a császár jelképe is volt, a császár trónját sárkány-trónnak hívták. Amikor az uralkodó eltávozott, egy sárkány vitte fel az Égbe. A sárkány tehát Kínában az isteni erőket is szimbolizálja. Így láthatjuk, hogy a kínai teremtéselmélet csodálatos köntösbe burkolva fejti ki a metafizikai tartalmakat: az Ürességet, az Egységet, a Kettősséget, a Hármasságot, a Négyességet és az Ötösséget. Ez utóbbival még adós vagyok. Az öt elem modellje a következő: A fa táplálja a tüzet. Az ember fával gyújt tüzet.

A tűz táplálja a földet. A tűz a hamujával gazdagítja a földet. A föld táplálja fémet. Az ércek a földben alakulnak ki. A fém táplálja a vizet. Az ásványi anyagok teszik élővé a vizeket. A víz táplálja a fát. A fa növekedéséhez vízre van szüksége. Az elemek kölcsönös függőségben állnak egymással. Ez nem csak az öt elemre, hanem az összes többi felosztásra is érvényes megállapítás. Amit azonban sohasem szabad szem elől tévesztenünk: a harmónia. A legfontosabb dolog, hogy mindig harmónia álljon fenn az elemek és a létező őserők között. Ezt minden kultúrában közös ismérv. Száraz György Boldog napot!

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK Önbeteljesítő jóslatnak nevezzük az olyan jóslatokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve valóra váltja önmagát. Önbeteljesítő jóslatokkal mindenhol találkozunk koroktól és népektől függetlenül, minthogy ez az emberi psziché egyik jellegzetes terméke. Meghatározására és részletes leírására Robert K. Merton szociológus vállalkozott, maga az elnevezés is tőle származik: „önbeteljesítő jóslat". „Az önbeteljesítő jóslat egy kezdetben hamis állítás, amely változást idéz elő a viselkedésben és ez a változás az eredeti hamis állítást végül valóra váltja.” Az önbeteljesítő jóslat, noha teljeséggel valótlan, mégis beváltja magát, minthogy igazságként kezelik. A legtöbbször valamilyen fajta félelem vagy logikai zavarodottság áll a hátterében, s ez készteti az embereket arra a reakcióra, hogy a hamis jóslat szerint cselekedjenek. Robert K. Merton „önbeteljesítő jóslat” fogalma a Thomas-tételből ered. Eszerint "Ha az emberek egy szituációt valósként határoznak meg, akkor annak következményei valósak lesznek." A Thomas-tétel éppen arra mutat rá, hogy az emberek sokszor nem csak az adott helyzetükre reagálnak, hanem általuk a szituációhoz kapcsolt belső értelmezésekre és érzelmi reakciókra is válaszolnak. Ezért az emberek viselkedését túlnyomó részben nem is annyira maguk a helyzetek, hanem sokkal inkább a helyzetek szubjektív értelmezése, a helyzetekhez való belső viszonyulás és a helyzeteknek tulajdonított sajátos értelmezés (felfogás) határozza meg. Így sokszor nem egy szituáció valódiságára reflektálunk, hanem a valósnak vélt hatásokra válaszolunk magatartásunkkal. Ezzel együtt a válaszreakcióink tényleges intézkedéseket fognak eredményezni. Merton a Társadalomelmélet és társadalmi struktúra című könyvében egy fiktív példán keresztül szemlélteti az önbeteljesítő jóslat működési elvét. Íme: A Cartwright Millingville bank egy jól menő üzleti vállalkozás, amely teljesen stabil alapokon nyugszik, jó a menedzsmentje és a beosztottak, valamint az ügyfelek is maximálisan elégedettek vele. Hiba tehát nincs. Mint minden banknak, ennek is csak csekélyke készpénze van, mert a legtöbb értéke különböző vállalkozásokban fekszik. Egyik nap váratlanul sok ügyfél jelenik meg a bankban. A többi ügyfél aggódni kezd a sok új ügyfelet látva a bank körül. Hamis pletykák kelnek szárnyra, hogy valami nincs teljesen rendben a bank körül, így aztán az ügyfelek rohannak a bankba és mihamarabb kivegyék a pénzüket. Ez elindít egy visszafordíthatatlan

folyamatot: egyre több ügyfél követeli vissza a pénzét, ugyanakkor a bankban dolgozók is egyre idegesebbek. Ez olaj a tűzre, mert a hamis pletykákat tovább gerjeszti és egyre többen megerősítve és visszaigazolva látják az amúgy hamis híreszteléseket. Erről a lavináról szól a történet, amely végül is maga alá temeti az amúgy jól működő bankot. A bank a nap elején még szuperül működött, aztán szárnyra kaptak a fizetésképtelenségéről és a közelgő csődről szóló híresztelések. Ez beindította az ügyfelek félelmeit, akik fejvesztve rohantak a bankba, hogy visszaköveteljék a pénzüket. De ezt a bank a kevéske rendelkezésre álló készpénzéből nem tudta hirtelenjében kielégíteni. Így végeredményben a bank ténylegesen fizetésképtelenné válik és csődbe jut. Az önbeteljesítő jóslat működése Vegyük észre az önbeteljesítő jóslat jelenségének működési mechanizmusát! Abból indul ki az egész, hogy egy szituációt hibásan értelmezünk. Ez a hibás értelmezés olyan viselkedést vált ki belőlünk, amelynek következtében az eleinte hamis értelmezés igazzá válik. Tehát mi magunk tesszük azzá. Másik oldalról megközelítve. Ha én egy adott helyzetbe már eleve meghatározott elvárásokkal állok hozzá, akkor hajlamossá válhatok olyan viselkedést produkálni, hogy az elvárásaim valóra váltsák önmagukat. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy amit önmagunkról vagy másokról gondolunk vagy hiszünk, az sokszor valóra válik. Ez az emberi elme működésével magyarázható. Az önbeteljesítő jóslat vagy Pygmalion-hatás spirituális szemszögből azzal magyarázható, hogy a gondolatainknak és az érzéseinknek teremtő ereje, illetve energiája van. Ebben a folyamatban nem annyira számít az előjel, tehát a jó vagy a rossz, a pozitív és a negatív, mint ahogyan az autó fék- és gázpedálja is önmagában még nem okoz semmit egészen addig, amíg nem párosítjuk valamilyen erőhatással. A személyes valóságunk sokszor mi teremtjük, mi alakítjuk olyanná, amilyen. Sokszor nem egy külső erő, hanem a belső erőink – hitünk, felfogásunk, valósnak vélt feltevéseink, eszméink, elveink, érzelmeinkkel átitatott gondolataink – teremtik meg a valóságunkat és ezzel tulajdonképpen befolyásolják a jelen pillanatot. Az önbeteljesítő jóslatokban rejlő erőket számos ezoterikus és alternatív módszertan felhasználja. A napi önmegerősítő szertartások, a pozitív sorsprogramozások, az önszuggesztiók és egyes jóslások hátterében a Pygmalion-hatás áll. Ezek a módszerek éppen azért lehetnek sikeresek, mert az elme teremtő erejét hozzák működésbe. Mire figyelmeztet az önbeteljesítő jóslat? Az ember alapvetően hajlamos arra, hogy egy személyt vagy egy helyzetet úgy kezeljen, hogy az elvárásait, az előítéleteit, a saját pszichéjéből kivetített tulajdonságait (aggodalmait, félelmeit) aggassa rá. Egyszóval a hitének megfelelően reagál a jelenségekre. Ez azonban legjobb esetben is csak személyes, önmagunk alkotta „valóság”, azaz illúzió marad. Veszélyessé és rombolóvá csak abban az esetben válhat, ha az ember belegabalyodik a saját igazainak, téveszméinek és önigazolásainak a hálójába. Ilyenkor az emberi psziché felépíti a saját kis virtuális világát, amely mint ahogy neve is sejteti, elrugaszkodik a realitásoktól. Milyen haszna lehet az önbeteljesítő jóslatoknak? Másfelől a pedagógiában hasznos funkciót is betölthetnek az önbeteljesítő jóslatok. Megfigyelések igazolták, hogy amikor a tanárok tudatosan dicsérték vagy okosnak minősítették a tanulókat, akkor a diákok valóban sokkal szorgalmasabbá váltak és korábbi átlaguk felett teljesítettek. Ugyanakkor ez a metódus ellenkező irányban is működött. Amikor valakiben rendszeresen hibát találtak és butábbnak, lustábbnak titulálták, akkor ők ennek

megfelelően kezdtek viselkedni. Holott mindkét esetben a tanárok tudatos gondolati konstrukcióiról volt szó és a valósághoz semmi közük nem volt az ítéletalkotásaiknak. Mit bizonyít ez a tény? Azt, hogy a kimondott szavaknak hatalmas megvalósító erejük van. A diákok akaratlanul is megfeleltek a feléjük sugallt elvárásoknak és a „követelményeknek”. Így váltak valóra a jóslatok. Ugyanez megfigyelhető a mindennapi életben is. Ha egy hölgyet megdicsérnek a szépsége miatt, bókolnak neki és sokszor kap pozitív visszacsatolásokat, akkor megfigyelhető, hogy a nőknek nő az önbecsülésük, fejlődik az önértékelésük, büszkébben kezdenek el viselkedni és boldogabbak lesznek, továbbá elégedettség sugárzódik a magatartásukból. S fordítva, ha valakit sokat sértegetnek, elnyomnak és lebecsülnek, akkor az valóban igénytelenebbül kezd öltözködni, a viselkedésében is érezhető, hogy elhanyagolja magát és az önkifejezése is devalválódik (veszít az értékéből), mert a külső nyomás hatására sérül az önmagáról alkotott képe (énképe). Én-kép és Én-ideál Roppant fontosságú, hogy az ember az önbeteljesítő jóslatokat felhasználhatja saját énképének fejlesztésében is. attól függően, hogy egy személynek vagy egy helyzetnek mekkora és milyen jelentőséget tulajdonít, mit vár el tőle, hogyan értékeli magában, mit érez azzal kapcsolatban, befolyásolhatja a sikerességét. A „meg tudom csinálni” és az „úgysem fog sikerülni” egyaránt működhet önbeteljesítő jóslatként. Az ember doppingolhatja, felspanolhatja magát, ugyanakkor lerombolhatja és az aggodalmaival és a kudarcainak a rémképeivel aláaknázhatja saját sikerességét pusztán azzal, hogy hogyan áll hozzá az élete bizonyos szereplőihez, az adottságaihoz és a lehetőségeihez. Kitűzhet maga elé például bizonyos meghatározott eszméket (ideálokat), amelyekre úgy tekint, mint vezérelvekre és mint olyan célokra, amelyeket minden körülmények között meg akar valósítani. Bár jelen helyzetében nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, mégis a napi szintű önfejlődésével, a mindennapi szituációkban meghozott döntéseivel szinte átalakítja a sorsát és bevonzza, illetve megteremti az én-ideáljának a főbb vonásait. Mihelyst közelebb kerül a valóságban az önmagáról alkotott képe az én-ideáljához, annál nagyobb lesz benne a harmónia és az elégedettség, amiből pedig újabb erőket tud meríteni a további fejlődéséhez, vagyis az önmegteremtéséhez. Amit mindenképpen meg kell értenünk: az önbeteljesítő jóslatoknál még nem történt meg az előre megsejtett hatás vagy változás, de azáltal, hogy mi rákoncentrálunk és energiáinkat arrafelé fordítjuk, megteremtjük, produkáljuk, valósággá alakítjuk az eseményeket. Az önbeteljesítő jóslatok jelenségét felhasználhatjuk arra, hogy szeretteinkből, barátainkból és kollégáinkból a legjobbat hozzuk ki. Ha már eleve úgy közeledünk hozzájuk, mint akik rendelkeznek bizonyos jó tulajdonságokkal, ha úgy kommunikálunk velük, hogy éreztetjük velük a szándékolt tulajdonságokat, akkor egy idő után meglepve fogjuk észrevenni, hogy az illető abba az irányba változott, amilyen irányba tereltük őt. Amikor te vagy az önbeteljesítő jóslat alanya, akkor mindig mérlegelt, hogy a rád kivetített tulajdonsággal óhajtasz-e azonosulni, vagy sem. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy neked (énednek) megfelel-e, tetszik-e az adott tulajdonság, s ha igen, akkor hagyd magadra hatni. Ezzel ugyanis szabad utat engedsz a tulajdonság kifejlődésének. Ha viszont azt tapasztalod, hogy a környezeted olyan tulajdonságokkal akar téged felruházni, amilyen nem szeretnél lenni, akkor bátran, karakánul jelentsd ki, hogy te nem kívánsz olyanná válni. Anekdoták az önbeteljesítő jóslatokra Amikor 1969-ben Neil Armstrong a Holdra lépett, elhangzott egy mondat a szájából, amit

azóta az egész világ megismert: "Kis lépés egy embernek, hatalmas lépés az emberiségnek!" Ezután nem sokkal mondott még valamit: "Sok szerencsét Mr. Gorsky!" Mindenki értetlenül állt a történtek előtt. Senki nem értette, mit akar ez jelenteni. Szinte nemzetbiztonságukat látták fenyegetve az amerikaiak, mert nem tudták mire vélni ezt a „kódolt” üzenetet. Egyik nyilvántartásban sem találták nyomát Mr. Gorszkynak. Amikor Armstrong visszatért, azonnal vallatóra fogták, de az űrhajós nem árulta el a titkát. Ugyanezt a kérdést még vagy ezren szegezték neki, de végül senki nem tudott meg semmit erről a titokzatos Mr Gorszkyról. 1995-ben egy riporter újra feltette a kérdést Armstrongnak, aki váratlanul így felelt: Mivel az érintettek már minden bizonnyal nem élnek, elmeséli a történetet. Mr. Gorsky és felesége a szomszédjuk volt. Egyszer gyerekkorában épp az iskolatársával baseballozott a kertben, amikor a labda véletlenül átrepült Gorskyék kertjébe. Armstrong átmászott a labdáért és ekkor hallotta, hogy Mrs. Gorsky azt kiabálja a férjének, hogy „Orális szexet akarsz? Majd akkor lesz orális szex, ha a szomszéd gyereke a Holdon sétál!" Hát, ennyit az önbeteljesítő jóslatokról. Vegyük észre, hogy sok ember azért viselkedik velünk barátságosan vagy éppen gorombán, mert mi valamilyen szinten ezt várjuk el tőlük. Tehát mivel mi előre feltételezzük valakiről, hogy így vagy úgy fog viselkedni, s mi ennek megfelelő magatartást veszünk fel, ezért a másik érezvén ezt már kapásból úgy viselkedik, ahogy mi elvártuk tőle. Ezt a túlzott tudatosságot vagy megtervezett viselkedést érdemes tompítani. Ha ösztöneinknek picit több teret engednénk az életünkben, valószínűleg megteremthetnénk személyiségünkben a harmóniát és kevesebb negatív önbeteljesítő jóslattal kell szembesülnünk az életünkben. Boldog napot! Száraz György

KÍNAI JELEK ÉS TALIZMÁNOK EREJE JIN-JANG Dinamikus erőegyensúly A kínai ezoterikus hagyomány minden változás legvégső okaként a jin és a jang erőpárost teszi felelőssé. Ez a két erőnem vagy őserő vagy princípium csap össze és simul össze minden teremtményben és minden eseményben, amely a világegyetemben létezik. A dinamizmus, a mozgás, a polaritások kiegyensúlyozottsága és az univerzum erőinek szent tánca, a folyamatos ciklikusság, az elkorhadás és a megújhodás, az enantiodrómia (az ellentétetek átcsapása, átalakulása egymásba) fejeződik ki ebben a kínai jelképben. A Sárga Császár „könyve” így ír erről:” "Az univerzumban minden az örökké váltakozó jin és jang erők határoznak meg." A jin eredetileg árnyékos lejtőt, míg a jang a napsütötte lejtőt szimbolizálja. Természetesen sokszoros jelentésrétegek bújnak meg az egyszerűnek tűnő jinjang embléma hátterében. A jin-jang talizmánként viselve a test és a lélek harmóniáját erősíti, a belső és a külső béke megteremtését, valamint az ellentétek kiegyensúlyozását hivatott szolgálni. PAN-ZHANG Hosszú és zavartalan életszalag

Kínában és Tibetben egyaránt elterjedt a végtelen hurok, más néven a hosszú élet csomója, amit a kínaiak pan-zhang ábraként tartanak számon. A pan-zhang elsődleges jelentése „hosszú tekervény”, illetve „hosszú zsinór”. A pan-zhang a buddhizmus nyolc legszentebb jelképének egyike. A keleti hagyomány eredetileg Visnu isten mellkasát díszítette, mely más relációban az isteni segítséggel legyőzött ellenség beleit jeleníti meg. (zhang kiejtve nagyon közel áll a zang szóhoz, ami beleket jelent). A kínaiak szíveses használják a pang-zhangot díszítő motívumként. Talizmánként pedig azért viselik, mert hosszú, zavartalan, harmonikus, boldog, törésektől és sorscsapásoktól mentes életet várnak tőle. Nem véletlen, hogy szerencsecsomónak is hívják Kínában. A NYOLC TRIGRAM Gyakran ábrázolják a jin-jang jelet a nyolc trigram gyűrűjében. A taoizmus legismertebb szimbólumával van dolgunk, amely a világ kettősségének nyolc ősokát sűríti bele egyetlen jelképbe. A trigramok a szünet nélküli átalakulások, idegen szóval transzformációk jelei. Minden trigram egy-egy állapotnak vagy fázisnak feleltethető meg. A valódi átalakulás mindig belső, mindig rejtett, a külső változások belőlük erednek és tőlük függnek. A természetben zajló formaváltozásoktól, a szociológia és a pszichés folyamatokig szinte mindenre könnyedén alkalmazhatóak. A trigramok sokszor nem is csak a tényekre, hanem a rejtett lehetőségekre utalnak. Lássuk a nyolc trigramot: 1. Kun („befogadó") – föld, anya, alávetettség, passzivitás, anyag, hasüreg, tehén, feketeség, forma, látszat, 2. Csen („gerjesztő” vagy „aki felriaszt") – villám, legelső fiú, láb, holló, megrázkódtatás, mozgás, gyorsaság, erő, mennydörgés, út, visszatérés, 3. Li („tapadó”, „ragaszkodó”, „aki helyben marad") – tűz, fényes, a második lány, szem, alkalmazkodás, függőség, közeledés, egyesülés, fegyver, szárazság, túlvilág, teknőc, kígyó fácán, 4. Tui („derűs, nyugodt") – tó, a harmadik lány, száj, nyugtalanság, öröm, ágyas, kötelesség, álhatatlanság, mocsár, bárány, 5. Csien ("teremtő") – ég, atya, aktivitás fej, uralkodó, sárkány, ló, arany, kör, nefrit, jég, hideg, kiszáradt fa, 6. Szun („szelídség") – szél, áthatol, behatol, az első lány, comb, törtetés, felemelkedés, tyúk, fa, munka, fehér, magasság, nyereség, szag, szélesség, homlok, 7. Kan („szakadék") – víz, középső fiú, fül, feneketlen mélység, sertés, veszély, bukás, titok, sorscsapás, tolvaj, holdfény, róka, lehetőség, 8. Ken ("mozdulatlanság") – hegy, legfiatalabb fiú, kéz, állhatatosság, tartósság, nyugalom, szerzetes, fogság, erő, ajtó, mellékút, hüvelykujj, orr, kutya. Ez a nyolc trigram a nagy családot jelképezi. Az anyát és az apát, valamint a három fiút és a három leányt. A mozgás három stádiumát fejezik ki a fivérek: a mozgás kezdete, a mozgásból eredő veszély, a mozgás vége. Míg a három leány a mozgás fázisainak belső képességeit jelenítik meg: szelíd behatolás, megvilágosodás és derűs nyugalom. Ez a nyolc trigram képezi a kínai jóskönyv, a Ji csing (Változások könyve) hatvannégy hexagramjának az alapját. Ebben az esetben a hexagram hat vonalas jelet takar, amelyet úgy kapnak, hogy a fent említett 8 trigramot kettesével összeillesztik, egymásra helyezik. Így 64 variáció, vagyis 64 darab hat vonalas jel adódik. Aki talizmánt készít belőlük, azt hozzásegítik a jövendő megismeréséhez.

FU Szerencsejelkép A Fu talizmán egy ősi kínai piktogram, melynek funkciója szerteágazó. Úgy foglalható össze a szerepe, mint gazdag, sikeres, hosszú és boldog élet jelképe. Gyakran találkozunk a Fu ábrával üdvözlőkártyákon, mert ez a piktogram a szívből jövő jókívánságok energiáit hordozza. A kínai tradíció szerint az esküvői szertartás során ezt a két jelet virágokból rakták. Ebben az esetben a termékenységet és a gyermekáldást hivatott kifejezni. SHUI SZIMBÓLUM Viselhetünk olyan talizmánt is, amely a víz jelentésű shui jelet ábrázolja. A taoista teremtéselméletben kitűntetett szerep jut a víznek. Erre a Tao te csing nyolcadik verse is céloz oly módon, hogy felhívja az ember figyelmét a víz megfeleltetéseire. Eszerint a transzcendencia (láthatatlan, igazi valóság) hasonlatos a vízhez, mert az is, miként a víz, képes felvenni mindennek az alakját. Eközben nem fejt ki ellenállást. Bár az emberek megvetik, mert közönségesnek gondolják, s mert mindenben a nagyságot és a magasságot keresik, mégis ha a valóságot akarjuk megtalálni, akkor a mélységet kell fürkésznünk és az egyszerű dolgokra kell odafigyelnünk. A víz piktogramjával ellátott talizmán hozzásegít a saját transzcendenciánkhoz, melyből a valódi béke, derű, nyugalom, boldogság, mértékletesség és harmónia fakad. Boldog napot! Száraz György

KÍNAIAK ÉS A VÍZKUTATÁS Sokan hallottak már róla, hogy léteznek földsugárzások. Ezek bolygónk természetes ökoszisztémájához tartoznak. Azokat a profi személyeket, akik a földsugárzások mérésével foglalkoznak, radiesztétáknak hívjuk. A „radio” szó sugárzást, az „esthenai” szó érzékelést jelent. A modern életet élő ember úgy képzelheti el ezeket, mint a fény- vagy a hősugárzást. Annyiban hasonlítnak is hozzá, hogy természetes kisugárzások ezek is, de a radiesztézia nem áll meg itt, hanem vizsgálódását kiterjeszti a mesterséges sugárforrásokra is, mint amilyen a rádió, a televízió, a számítógép, a mikrohullámú sütő többek között. Régen erre nem volt szükség, mert több ezer évvel ezelőtt még nem voltak effajta technikai vívmányaink. A sugárzásmérés őshazájába, Kínába látogatunk el ezúttal. Feltételezhetően innen ered a földsugárzás-mérés tudománya. A kínaiak akkor és azért fizettek az orvosaiknak, hogy egészségesen tartsák őket. Nálunk éppen fordítva működik a dolog, mi azért fizetünk az orvosoknak és a gyógyszergyáraknak, hogy az egészségünket helyreállítsák. A kínai szemlélet nyilvánvalóan természet közelibb. A kínaiak rájöttek, hogy a föld kisugárzása és az ember kisugárzása bizonyos helyeken nincs összhangban egymással. Bizonyos tüneteket és hajlamokat egyes földsugárzások felerősítenek, míg másokat gyengítenek. Az egészségünkre ártalmas földsugárzás-zónákat jobb elkerülni, mert már rövidtávon legyengítheti az embert azáltal, hogy pozitív rezgéseit elnyomja, kioltja. A kedélyállapotunkat, a képességeinket és az érzékenységünket döntően befolyásolják a támogató és a gyengítő sugárzások. A kínaiak roppant fontosnak tartották a

föld alatt megbúvó vízereket, patakokat és vízfolyásokat, mert ezek akár 50-80 méteres mélységből is képesek felsugározni a felszínre hatásaikat. Teljesen természetes dolognak számít, hogy a Föld kérgét különböző méretű vízerek hálózzák be. Számtalan repedés mentén szivárognak vízerek. Ezek kisugárzása több száz méteres magasságig érzékelhető. A radiesztéták megfigyelték, hogy ha több talajrétegben is szivárog a víz, s ezek keresztezik egymást, akkor hatásuk összeadódik és felerősödik. A vízércsomópontok kisugárzása olyan erős, hogy még a növények növekedésén is látszik, hogy igyekeznek elkerülni, vagy minél távolabbra kerülni tőlük. Ezen túlmenően érdemes megjegyezni, hogy a vízerek kisugárzásának nem állja útját sem a tégla, sem a beton, ezért a sokadik emeleten is érezhető a hatásuk. A vízerek hatásainak természete kettős: ha arra gondolunk, hogy a vízerek kisugárzásának érzékelésével vízlelő helyre bukkanhatunk, ahol kutat fúrhatunk, ivóvízzel láthatjuk el a háztartást, esetleg gyógyfürdőt alakíthatunk ki, akkor nagyon hasznos. Másfelől, ha egynémely vízér túlzottan erős kisugárzásával legyengíti az auránkat, akkor ezt feltérképezve távol tarthatjuk magunkat azoktól a zónáktól. A kínaiak kifejlesztettek egy ősi módszert a víz felkutatására. Ehhez nem szükséges egyéb, mint egy varázsvesszőnek nevezett kis Y alakú botocska vagy faág. Ezt ma már modernebb eszközzel, fémből készült pálcával helyettesítik, de a több ezer éves módszer mit sem változott. A sugárzást mérő személy (radiesztéta) a kezében tartja a pálcát, lazán és stabilan. Lassan sétálni kezd. Közben arra koncentrál, hogy a másik keze – ha mindkettőben pálcát tart, akkor az energiamezője – váljon antennává, s érzékelje a föld alatti vízerek kisugárzását. Ami itt tulajdonképpen történik, az nem varázslat, hanem csupán annyi, hogy az emberi aura összehangolódik a környezetével. Ez egyébként mindig megtörténik, hiszen energiákat és információkat napi huszonnégy órában cserélünk a környezetünkkel, csak éppenséggel erre nem figyelünk oda különösebben. Ámde a kínaiak, akik módfelett értettek az energiaáramlásokhoz, megfigyelték, hogy ha az ember koncentrál, kis gyakorlással elsajátíthatja és tudatossá teheti ezt a képességét. Minden élőlény folyamatosan kontaktusban áll a többi élőlénnyel: ember az emberrel, ember a természettel, ember a kozmosszal, az élőlények egymással. Az összefonódottság csaknem tökéletes és több szintű. A kínaiak rájöttek, hogy a víz milyen hihetetlen fontosságú tulajdonságokkal rendelkezik. Az élettani funkciókon kívül is óriási jelentősége van. De most maradjunk a víz felkutatásának témájánál. A vízkutató személy tehát önmagában az érzékelő, ha úgy tetszik, az antenna. Amikor egy olyan hely fölött sétál el éppen, ahol érzékelhető a vízér kisugárzása, a pálca vagy varázsvessző kileng, illetve elmozdul. Ekkor már megtalálta a vízér egy részét. Azután néhány további feltérképező mozdulattal detektálni képes a vízér szélességét, kiterjedését és irányát. Ez egy picit a torpedójátékra emlékeztet, ahol lépésről-lépésre lehet, mintegy koordinátarendszer alapján behatárolni a vízér, illetve a vízerek pontos helyzetét. Az így meghatározott vízerek természetesen nem statikusak, hanem időről-időre képesek a helyváltoztatásra, ezért könnyen előfordulhat, hogy pár év múltán már akár méterekkel arrébb „költözik” egy vízér. A vízkutatást egyébként befolyásolja az időjárás is, hiszen minden csepp eső mélyen beszivárog a talajba, ahol összeadódva, bármikor újabb vízerekké terebélyesedhetnek, állhatnak össze. Az is meggondolandó, hogy ezért magunk is esetleg elsajátítsuk ezt a nem túl bonyolult vízkutató módszert, hiszen a lakásunk egyes helyiségeit rendszeresen érdemes kimérni, mert így sok felesleges kínlódástól és gyengítő hatástól megkímélhetjük szeretteinket, s önmagunkat egyaránt.

A kínaiak azért is fordítottak nagy figyelmet a vízkutatásra, mert tapasztalataik alapján rájöttek, hogy a vízerek sokféle gyulladásos folyamatot indíthatnak be vagy erősíthetnek fel az emberi szervezetben. Továbbá a vízerek kisugárzása nem kis mértékben legyengítheti szervezetünk kisugárzásának ellenálló képességét. A vízerek különösen komoly hatását a daganatos betegeken figyelték meg, ugyanis a vízerek sugárzása serkentőleg hat a kóros sejtburjánzásokra. Ezért a vízereket a geopatikus sugárzásfajták közé sorolják. Az ősi Kínában a vízkutatás módszerét annyira komolyan vették, hogy még a császárnak is megtanították. Maradt fent olyan ősi agyagtábla, amelyen Yü császár egy kettős vessző segítségével vizet kutat. Yü császár ábrájáról tudni illik, hogy négyezer évvel ezelőtt készült! Hozzáteszem, az egyiptomiak és általában a sivatagi népek, a rómaiak, de a szkíták is varázsvessző segítségével kutatták fel a vízforrásokat, hiszen a víz nekik is lételemnek számított. Ahol volt víz, ott volt élet is. Száraz György Boldog napot!

KÍNAI EGÉSZSÉGES KONYHA A kínai konyha létjogosultsága mára megkérdőjelezhetetlenné vált a nyugati világban. Mivel Kína nem csak kiterjedése folytán hatalmas ország, hanem lakosainak számában világelső, ezért aligha meglepő, hogy a kínai konyha nagyon változatos. Nem lehetne – s talán nem is szabad – egységes kínai nemzeti konyháról beszélni, viszont annál inkább a régiónkénti jellegzetességekről. A kínai konyha legfőbb jellegzetessége, hogy valamilyen szénhidrátalapú ételhez, amely legtöbbször vagy rizs, vagy tésztaféle, egy kiegészítő fogás járul. Ez utóbbi lehet húsféle, hal, zöldség, tofu vagy másfajta tészta. A leves a kínaiaknál inkább az étkezés végéhez esik közelebb, nem úgy, mint idehaza. Ami tésztaféléket illeti, a rizs és a rizstészta Dél-Kínában, míg a búzából készült tésztafélék inkább Észak-Kínában terjedtek el. Persze Kínában is találkozunk kulináris kuriózumokkal, mint amilyen a "százéves" tojás. Ez nem más, mint hamu és oltott mész keverékéből álló anyaggal bevont kacsatojás. Ezt a tojást kb. másfél hónapig hagyják állni önmagában, majd utána szervírozzák. De most nem annyira a különlegességekről, hanem a kínai konyha hagyományos kategóriájába tartozó és roppant egészséges receptjeiről lesz szó. A kínai konyha eljárási módozatai és alapanyagai számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely miatt nagyon egészségnek mondható. Ilyen például, hogy a zöldségeket nem párolják és nem pirítják túl, ezért az alapanyagok megőrzik az élettani szempontból nagyon értékes hatóanyagaikat: a vitamintartalmukat és eleget tesznek az esztétikai szempontoknak is, amelyek legalább annyira meghatározók, mint az étel minősége. Tehát a színek, az íz- és zamatanyagok orgiájával van dolgunk, ha a kínai konyha finomságait kóstoljuk meg. Hőkezelési eljárásaik között kitűntetett szerepet tölt be a wokban történő ételkészítés. A wok egy speciális főzőedény. Az ízek meghatározásánál, illetve a fűszerek kiválasztásánál egzotikus hatások érvényesülnek, de mindezek úgy, hogy a fűszerek serkentik az emésztést, könnyítik a táplálékanyagok emésztését és energiával töltik fel (vitalizálják) a szervezetet és az aurát. A kínai ötfűszer-keverék (csillagánizs, fahéj, szegfűszeg, édeskömény és szecsuáni bors), szójaszósz, a rizsecet, a rizsbor, a szezámolaj, a gyömbér, a hagyma, a fokhagyma, a csili és a só elmaradhatatlan kellékei a kínai konyhának.

KANTONI RIZS Hozzávalók 4 személyre: 250g fehér rizs 1 gyömbérgumó 1 vöröshagyma 1 póréhagyma 4 tojás 1 evőkanál szójaszósz 1 maréknyi garnélafarok 4 szelet sonka 100 g zöldborsó földimogyoró olaj, só, bors Elkészítés: Főzzük meg a rizst hagyományos módon. A felvert tojásból készítsünk egy egyszerű rántottát. A szójaszószba pácoljuk be a rákfarkakat. A zöldborsót pároljuk meg. Csíkozzuk fel a sonkát és a rántottát. Földimogyoró olajon pár perc alatt pirítsuk meg a felaprított hagymát, a gyömbért, a póréhagymát. Adjuk hozzá a tojást, a sonkát és a garnélát. Majd végül hozzátesszük a rizst. Pároljuk készre. Ízlés szerint sóval és borssal ízesítsük. TENGERI HAL KÍNAI MÓDRA Hozzávalók 2 személyre: 1 db (600g) tengeri hal 1 evőkanál étolaj 1 evőkanál világos szójaszósz 1 db sárgarépa 4 db újhagyma 1 evőkanál frissen reszelt gyömbérgyökér 1 evőkanál szezámolaj só, friss korianderlevelek Elkészítés: A hal mindkét oldalát irdaljuk be (metsszük be) négy helyen. Sóval, étolajjal és szójaszósszal kívül-belül dörzsöljük be. 20-30 percig pácoljuk. Egy alufólialapra helyezzük a felcsíkozott sárgarépa, újhagyma és a gyömbér felét. Erre rakjuk a halat, majd a zöldségek másik felével beborítjuk. A pácot nyugodtan ráönthetjük. Kb. 20 percre helyezzük 200°C- os sütőbe egy vízzel teli edény fölé egy rácsra. Miután a hal megpuhult, a felforrósított szezámolajjal kissé meglocsoljuk és korianderlevelet szórunk a tetejére. KÍNAI TOFULEVES Hozzávalók 4 személyre: 1 l zöldség-alaplé 3 evőkanál édesrizs ecet 2 kávéskanál szójaszósz 1 kávéskanál szezámolaj

4 db újhagyma 25 dkg tofu Elkészítés: A zöldség-alaplé készítése hasonló a zöldségleves készítésével, csupán az az eltérés, hogy kevesebb fűszerrel készül és szűrés után csak a visszamaradt értékes, tápanyagokban gazdag levét használjuk fel. Az alaplevet először felforraljuk, hozzáadjuk a cukrot, a szójaszószt, az édesrizs ecetet és a szezámolajat. A felmelegített tofudarabkákra öntjük a forró levest. A tetejére pedig szórjunk újhagymát. A tofu magyarul szójasajt, mely magas fehérjetartalmánál fogva nem csak a vegetáriánus kedvelt étele. Egészségvédő és gyógyító hatását sokan elismerik. MANDARINLEVES Hozzávalók 4 személyre: 25 dkg sertéshús 1 evőkanál olaj 15 dkg gomba 2-3 sárgarépa 1 csokor zellerzöld 1,5 l erőleves vagy húsalaplé 10 dkg paraj 1 db tojás 2 evőkanál liszt vagy étkezési keményítő 0,5 l víz só Elkészítés: A csíkokra vágott húst megpirítjuk. A felszeletelt gombát, sárgarépát és zellerzöldet a húshoz adjuk. Összepároljuk. Felengedjük a levessel. Hozzáadjuk a felaprított parajt. Ha felforrt, belekeverjük a felvert tojást. A levest vízben feloldott étkezési keményítővel sűrítjük. KÍNAI TÖLTÖTT BATYU Hozzávalók 4 személyre: 1 csokor zöldhagyma 1 édeskömény gumó 40 dkg lazac 1 db citrom 16 rizstészta lap só, fehér bors, csipet őrölt gyömbér Elkészítés: A zöldhagyma leveleit pár percre forró vízbe tesszük. Ily módon felpuhulnak. A kockára vágott lazachúst meglocsoljuk a citromlé felével. Majd hozzáadjuk a felkockázott édesköményt, a felszeletelt hagymát és a reszelt citromhéjat. Fűszerezzük ízlés szerint sóval, borssal, gyömbérrel. A vízbe áztatott rizslapokra kanalazunk a lazacos masszából. A lapokat ügyesen felhajtjuk a sarkainál és a zöldhagyma szárával megkötözzük. Gőz fölött egy szitában 10-15 perc alatt készre pároljuk.

CUKKINIS KÍNAI TÉSZTA („KÍNAI SPAGETTI”) Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg kínai tészta 2 evőkanál fokhagyma 1 evőkanál gyömbér 4 evőkanál szezámolaj 20 dkg sertéshús 1vöröshagyma 1 csomag újhagyma 1 db cukkini 5 evőkanál szójaszósz 2 teáskanál cukor 1 db chili Elkészítés: A tésztát főzzük meg az útmutatója szerint. Közben készítsük elő a hozzávalókat. Vágjuk vékony csíkokra a húst. A cukkinit kockázzuk fel. A vöröshagymát vágjuk apróra, az újhagymát karikákra, míg a fokhagymát zúzzuk szét. Vegyük elő a wokot. Olajon pirítsuk meg pár pillanat alatt a fokhagymát és a gyömbért, majd adjuk hozzá a húst. Pár percig pároljuk, illetve pirítsuk. Ezután a felszeletelt hagymaféléket és a cukkinit adjuk hozzá. Majd a szójaszószt, a cukrot és egy kis vizet adjuk hozzá. Néhány perc alatt tökéletesen puhára pároljuk. Végül a kitálalt tésztára öntsük a zöldséges ragut. KÍNAI ZÖLDSÉGEK WOKBAN Hozzávalók 4 személyre: 1 evőkanál mogyoróolaj kevés gyömbér fokhagyma ízlés szerint 3 db újhagyma ½ chili paprika 1 evőkanál osztrigaszósz 1 teáskanál kínai rizsecet 1teáskanál szójaszósz 1 zacskó kínai zöldségkeverék Elkészítés Az wokban felforrósítjuk az olajat. Betesszük a felaprított gyömbért, fokhagymát, újhagymát és chilit. Néhány percig hevítjük, pirítjuk. Ezután beletesszük a különféle felcsíkozott zöldségeket, röviddel ezután a szószokat. Pár perc alatt res-ropogósra sütjük folyamatos keverés közben. Azonnal tálaljuk. Boldog napot! Száraz György