Gyűjthető Ormánsági gyógy-, és fűszernövényeink sorozat Prototípus I. FEKETE BODZA (Latin neve: Sambucus Nigra) A vadon termő növény közönséges neve:

1 DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT

Gyűjthető Ormánsági gyógy-, és fűszernövényeink – sorozat „Prototípus” I. A vadon termő növény közönséges neve:

FEKETE BODZA (Latin neve: Sambucus Nigra)

This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF


Nyíló bodzavirág

    

a növény leírása, fotók, hatóanyagok, felhasználási lehetőségek, fellelhetősége, gyűjtési idő, gyűjtési, feldolgozási praktikák, javaslatok receptek, értékesítés.



Tartalomjegyzék 1. Bevezető ................................................................................................................. 4 2. A kiválasztott növényfaj: fekete bodza (Sambucus Nigra) ..................................... 5 3. A bodza, mint ősrégi gyógy- és aromanövény ........................................................ 8 4. A vadnövény-gyűjtés alapjai ................................................................................ 13 5. A gyűjtés etikai szabályai ..................................................................................... 17 6. A vadon termő bodza, mint gyógy- és aromanövény begyűjtési és védettségi előírásai..................................................................................................................... 19 7. Törvények, rendeletek, adminisztratív előírások, etikai szabályok ...................... 20 8. A bodza felhasználásának néhány alternatívája: ................................................... 21 9. BODZÁS RECEPTEK: ........................................................................................ 22 BODZÁS PALACSINTA - PALACSINTATÉSZTÁBA MÁRTOTT, MAJD ROPOGÓSRA KISÜTÖTT, PORCUKORRAL MEGSZÓRT BODZAVIRÁG .............................................................................................. 22 BODZAVIRÁG SZÖRP ................................................................................ 23 BODZÁS EPERLEKVÁR ............................................................................ 24 RÁNTOTT BODZAVIRÁG EPERSALÁTÁVAL ..................................... 25 BODZAFÁNK ................................................................................................ 26 Bibliográfia (felhasznált anyagok, információk és irodalom) ................................... 27



1. Bevezető A „Természetes és vad” multilaterális CE pályázati program („Traditional and wild” - Promoting traditional collection and use of wild plants to reduce social and economic disparities in Central Europe) szerves részeként a magyar partnerszervezet az ormánsági célterület vadon termő gyógynövényei közül a fekete bodza, mint az egyik legismertebb és legjelentősebb mennyiségben gyűjtött, valamint legsokrétűbben felhasznált gyógy-, aroma-, színezék- és élelmiszernövény termőhelyi feltételeivel, erőforrás-gazdálkodásával és a gyűjtés-felhasználás-értékesítés menedzsment-fejlesztésével foglalkozik. A programban kiválasztott gyűjtési terület, mint célterület megfelel a néprajzi értelemben vett Ormánság tájegység területének. A program a vadon-gyűjtés és hasznosítás kérdéskörében azt promótálja, hogy a helyben, szervezetten és környezet-etikusan, természetkímélő módon begyűjtött, illetve háztájiban és esetleg közösségi bio-gyógyfüvészkertekben – de nem nagyüzemi ültetvénygazdálkodásban!! - nevelt gyógy- és aromanövényeket helyben fel is kellene használni: a) a helyben élők egészségének megtartására, bajaik megelőzésére, betegségeinek gyógyítására, ahogyan azt évezredekig tették vidéken, falun (gyógynövényként), b) a lakosság élelmiszer-önellátására (táplálékként, táplálékkiegészítőként, aromaként, fűszerként), c) a feleslegeket pedig piaci termékként (első sorban biogazdálkodásból származóan, naturáliaként, valamint lehetőleg minél magasabb fokban feldolgozott, tehát szárított, aszalt, tartósított, befőzött, tinktúrált stb. formában) értékesíteni,



a falusi turizmus beszállítójaként és falu-városi termelőifogyasztói közösségek keretei között („házhoz viszem”). Ebben a tájékoztató füzetben a T. Olvasó megtalálja a növényre vonatkotó legfontosabb információkon túl a gyűjtés, vadon szedés legfontosabb alapszabályait, a vonatkozó jogszabályi előírásokat és a növény gyógy- ill. aromanövényként történő felhasználhatóságának néhány példáját is (receptek). Reméljük, hogy sikerült kedvet csinálnunk Önöknek is a bodza szedéséhez és finomabbnál-finomabb, egészséges ételek, italok elkészítéséhez! Sok sikert hozzá!

2. A kiválasztott növényfaj: fekete bodza (Sambucus Nigra) A bodzát eleink évezredes hagyománnyal használták, a népi konyha, gyógyítás, kelmefestés, fafelhasználás egyik tradícionális, központi, s legismertebb alapanyaga. Az Ormánságban is nagyon általános, sokat emlegetett és hasznosított növény. A bodza növény cserje vagy kistermetű fa formájában az eurázsiai lombos erdők cserjeszintjében, hazánkban leggyakrabban az akácos erdőkben, cserjés fasorokban elegynövényként fordul elő. Lombfakadása korai. A fekete bodza 3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy ritkán fa, amely aroma-, fűszer-, festék- és gyógynövényként egyaránt felhasználható. A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük.



Kifejlett, virágzó bodzabokor Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, szélük fogazott. Virágai aprók, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű húsos bogyó. Egyetlen termés kb. 100-200 bogyóból is állhat. Előfordulása gyakori, a vadon gyűjtés egyik legkedveltebb alanya: főképpen a virágzatát nagyon sok család gyűjti be májusban, virágzás idején és szörpöt, hűsítőt, fánkot készítenek belőle. A tájékoztató füzet végén közlünk néhány népszerű receptet, jó étvágyat hozzá!



Forrás: wikipedia.hu



3. A bodza, mint ősrégi gyógy- és aromanövény A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegényember patikája: ennek főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is. Mindehhez kellő elővigyázat kellett, mert a virágok és a terméshús kivételével a növény minden része mérgező. A bodzabokrot a magyar néphiedelmekben egyes helyeken boszorkányos tulajdonságai miatt félték, másutt – ez volt az általánosabb - a rontó erőket távol tartó növényként tisztelték: szinte minden parasztportán megtalálható volt. A bodza termése tartalmaz A- és B-vitamint, C-vitamin tartalma pedig duplája a citrusfélékének! De találunk még benne folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket: vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, valamint illóolajat és antociánokat (ez utóbbiaktól fekete a bodzabogyó). A leveléből főzött teát vizelethajtóként, izzasztónak, lázcsillapítónak, valamint reumatikus bántalmak ellen használják. A virágzatából készült tea hűléses megbetegedések esetén használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó hatású, részben hasonló az aszalt termésből készült tea is. A fagyási sérülések kezelésére használták a zsírban párolt aprított leveleit. A népi gyógyászat használta még a kérgéből készült teát is szív- és vesebetegségek, illetve reumatikus bántalmak ellen.



Virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, szénsavas üdítő italt kapunk, készíthetünk belőle szörpöt, de a frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthetjük, illetve tinktúrát, vagy mézbe áztatva ízesített édességet is készíthetünk belőle. Gyümölcse (bogyója) vitaminokat, fehérjéket, ásványi anyagokat, mikroelemeket, cukrokat, szerves savakat és cseranyagokat tartalmaz. Kedvező beltartalmi összetevői miatt reformkonyhai élelmiszerekben és gyógykészítményekben is használható, kitűnő antioxidáns. A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító, továbbá vizelethajtó, vértisztító és enyhe hashajtóhatású, a levele szintén tea formájában reumás bántalmak ellen is használatos. A koszorúér megbetegedésben szenvedőknél légszomj beállta esetén alkalmazzák.



Zsírban megpárolt, apróra vágott levelét fagyási sérülések kezelésére használták. Aszalt terméséből főzött tea szintén jó hashajtó, vízhajtó és izzasztószer, míg a bodzakéreg tea a népi gyógyászat szerint szív és vese betegségek valamint reumatikus bántalmak kezelésére alkalmas. A bodzabogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle, amely rendkívüli kuriózum (alacsony kihozatala miatt) és drága aperitif, de belőle pl. szederrel vagy almával vegyítve lekvárt is főzhetünk (elegyarányra vigyázzunk, mert íze inkább kesernyés, mint évezhető). A bodzavirág borban áztatva annak muskotályszerű ízt ad, míg helyenként bodzabogyóval a vörösbor színét mélyítik. Magas antocián tartalma miatt egyik legfontosabb természetes élelmiszeripari színezék, de használják bőr- és fatárgyak festésére is. A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek. Levelét az érés gyorsítására komposzthalmokba keverik. Erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték. Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják. A bodza virágát és bogyóját rengetegen gyűjtik és használják magánháztartásaikban, de szezonálisan felvásárlók át is veszik a szakszerűen gyűjtött és kezelt, csomagolt, ellenőrzött helyről származó virágot, bogyós gyümölcsöt.



Füvészkönyvi rajzok

A bodzanövénynek tehát szinte minden része felhasználható és kiváló gyógyhatásokkal rendelkezik, viszont mérgező hatása miatt óvatosan bánjunk vele!



A fehér, vajszínű, illatozó bodzavirágot május-júniusban, teljesen kibomlott, de még rázáskor nem hulló állapotban, a termést – haragoslila bogyót – pedig a teljes beérést követően augusztusszeptemberben kell szedni, gyűjteni, lehetőleg száraz időben.

Bodzabogyó

Minden zöld része, a friss kéreg, a kocsány, valamint az éretlen bogyó is sambunigrin glikozida-tartalma (cianid) miatt enyhén mérgező, görcsöket, hányingert okoz. Hevítés hatására azonban a méregtartalom elbomlik, tehát a növény feldolgozva fogyasztható.



4. A vadnövény-gyűjtés alapjai a) Alapismeretek A gyógynövénygyűjtés célja - akár saját használatra, akár értékesítésre történik -, a legjobb minőségű drog (hatóanyag) előállítása, mely mikrobiológiai és fizikai szennyeződésektől, szermaradványoktól mentes, megfelelő hatóanyag-tartalommal rendelkezik és gyógyításra alkalmas szer, áru állítható elő belőle. A kereskedelmi célra gyűjtött növények esetében a gyógyszerkönyvi minőségű gyógynövény készáru elkészítésének is a megfelelő, jó alapanyag biztosítás az alapja. A gyűjtés során arra kell törekedni, hogy a gyűjtött növényi részekből a legjobb minőségű, tetszetős külsejű, teljes hatóanyagtartalmú drog legyen, mely előállításának alapvető feltétele a növényi nyersanyag szakszerű gyűjtése, kezelése, szárítása, illetve a termék (drog) szakszerű csomagolása és tárolása. Bármely munkafolyamatban elkövetett hiba károsan befolyásolja a drog minőségét. b) A szakszerű gyűjtés feltételei A vadon termő gyógynövények gyűjtési tevékenysége Magyarországon nem kötött hatósági engedélyhez, azonban helyének, időpontjának megválasztása során a vonatkozó országos és helyi természetvédelmi, illetve önkormányzati rendelkezéseket be kell tartani. Kereskedelmi célra szánt gyűjtés őstermelői igazolvány kiváltatásával végezhető, az ehhez kapcsolódó szabályok maximális figyelembe vételével.



c) Az élőhely ismerete, helyismeret A növények por- és szennyeződésmentes, lehetőleg érintetlen és tiszta élőhelyről gyűjtendők be, pl.: el kell kerülni a nagyüzemi mezőgazdasági kemikáliákkal (műtrágyák, növényvédőszerek) szennyezett területek közvetlen szomszédságát a szerek elsodródási veszélye miatt, a közlekedési szmoggal szennyezett útszélek (nehézfémsók lerakódása) és sűrűn lakott lakótelepek területeit. A bodzaszedőknek általában a forgalmas utaktól legalább 100-200 m-re tenyésző cserjékről szabad a gyűjtést végezni. A lakott területeken az alacsony környezetterheléssel (kicsi gépjárműforgalom, nincs a közelben ipari üzem, szemétdomb, emésztőgödör, erősen kemikálíázott szántóterület, vagy permetezett gyümölcsös, stb.) rendelkező szérűskertekből, hostelekből lehet gyűjteni, de a forgalmas közterületek kerülendőek. A gyűjtőkkel tudatosítani kell, hogy a szabályok megsértése egyrészt a szigorú minőségbiztosítási, rendszeres mintavételi és elemzési szabályok miatt valószínűleg gyorsan kiderül, ez bizalom, sőt, állásvesztéshez vezet, másrészt a teljes akkor gyűjtött mennyiség átvételét biztosan meg fogják tagadni (bevétel kiesés a gyűjtőnek, presztízsveszteség az értékesítő integrátornak). Figyelemmel kell lenni az adott gyűjtés helyén a védett területekre, pl.: természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti parkok, amikor is a gyűjtési folyamatnál szükséges néhány hivatalos és nyilvános engedély, amely korlátozott lehetőséget nyújt bizonyos növényfajták begyűjtésének időszakára és helyére vonatkozóan.



d) A védett és veszélyeztetett növények, a gyűjtendő növényi részek ismerete ismerete Magyarországon a jogszabály írja elő, hogy a védett növények nem gyűjthetők. Rendkívül fontos annak ismerete, hogy az adott faj mely része és milyen állapotban szolgáltatja a drogot. Fontos alapelv, hogy az egyes növényeket és növényi részeket egymástól teljesen elkülönítve kell gyűjteni. A felhasználásra kerülő alapanyag csak a nevével teljes mennyiségében azonos legyen, más növényi résszel, idegen növény fajjal nem keveredhet. 

Virágdrog: a teljes nyílottság állapotban kell gyűjteni a bodzavirágot, az egész virágot-virágfürtöket.



Termésdrog – az érett terméseket („bodzabogyó legyező”) kell gyűjteni, igazodva az elvárt, meghatározott színhez (sötétlilás, szinte fekete) is.

e) Gyűjtési időpontok ismerete, gyűjtési naptár A gyógynövényeket nem teljes érettség állapotában, hanem az ún. technológiai érettség fázisában kell gyűjteni, az optimális gyűjtési időpont függ a drogtípustól is, a bodza esetében: 

a virágokat kinyílva, szárazon, száraz időben, napsütéskor,



a terméseket (bogyót) teljes beérésekor gyűjtik.

Az egyes növények ill. növényi részek az év különböző szakaszaiban érik el a gyűjtésre alkalmas állapotot. Pl.: a bodzavirág tavasszal



gyűjthető (teljes nyíláskor). Nyárvégi időszakban gyűjthető a bodzabogyó (teljes beéréskor). GYŰJTÉSI NAPTÁR Gyűjtendő rész virágzat Fekete bodza termés Növény neve

Gyűjtési idő május augusztus

Beszáradási arány 6:1 5:1

A megfelelő gyűjtési módszer megválasztása - amellett, hogy optimális drogminőséget eredményez -, tekintetbe veszi, hogy a termőhely életközösségeinek ökológiai egyensúlyát ne bontsa meg, így az a következő időszakokban is drognyerési forrás maradjon. A megfelelő eszközök (metszőolló, kés, kesztyű) és göngyölegek alkalmazásával is javítható a drog minősége. A törődésre, nyomódásra, sérülésre legérzékenyebbek a virágok, amelyeket a barnulás, elszíneződés és összetapadás elkerülésére kosarakba kell gyűjteni és/vagy dobozba csomagolni. A szállítás, csomagolás előtt a virágokon található rovarokat el kell távolítani (lerázni, levenni), lehetőleg életüket meghagyva. A lédús terméseket vödrökbe szedik. Mindezen feltételek betartásával a mikrobiológiai szennyeződések minimalizálódását segíthetjük elő.



5. A gyűjtés etikai szabályai 

Mindenki úgy gyűjtsön bármilyen vadnövényt, vagy gyógynövényt, hogy ugyanott, ugyanazt jövőre, vagy hosszú távon is megtalálja, vagyis az egyed és a faj állománya túlélje gyűjtést.



Tiszta helyről (szeméttelepektől, közlekedési útvonalaktól, ipari üzemektől, intenzív mezőgazdasági műveléstől stb. minél távolabbról), egészséges, rágástól, sérülésektől, szennyeződésektől mentes növényi részeket szabad gyűjteni.



Csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalanul el tudunk szállítani és fel is tudunk használni (magunknak, ismerőseinknek vagy értékesítésre).



A növényről csak a gyűjtendő részeket, lehetőleg késsel vágva, kíméletesen (nem tépve, szaggatva) szabad szedni. Fákról, bokrokról csak a virágot, termést, az ágak letörése nélkül szedjük. Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.



A növényen midig maradjon annyi levél, virág, amennyi elegendő az egyed túléléséhez, szaporodásához.



Fákról, bokrokról a fás részek eltávolítása nélkül szabad a gyűjtést végezni.



Rétek, kaszálók, magánerdők területéről történő gyűjtéshez mindig szükséges (tanácsos is) a tulajdonos engedélye.





Az élőhelyet, ahol a gyűjtés történik nem szabad túlzott taposásnak kitenni, különösen vonatkozik ez a rétekre, sáros, vizes élőhelyekre.



A gyűjtött növényeken élő rovarokat, élőlényeket finoman, halálukat lehetőleg nem okozva távolítsuk el, főképpen a szedés helyszínén.



Saját célra történő gyűjtés esetén a gyűjtött mennyiség ne haladja meg a ténylegesen felhasználásra kerülő mennyiséget.



A gyűjtést tárolásra alkalmas edényekbe kell végezni, pl.: kosár, doboz, kerülendő a műanyag zacskó, zsák használata, mert a növények befüllednek, értéküket vesztik.



Az erős hatású, mérgező anyagokat tartalmazó növényi részeket – márpedig a bodza ilyen nyers állapotában - védőkesztyűben kell szedni, a munka során szájat, szemet nem szabad érinteni, hazatérés után alaposan kezet kell mosni.



Minőségbiztosítás: A szigorú minőségbiztosítási szabályokat el kell sajátítani és minden körülmények között fegyelmezetten, pontosan be kell tartani és a társakkal is betartatni, mivel ez az üzleti bizalom és a minőség közös alapja. A megkövetelt gyűjtési körülményeket, jelöléseket, csomagolásokat stb. szigorúan és valósághűen kell dokumentálni, mellékelni, leadni. Ez a gyűjtő és átvevő közös érdeke (elszámolhatóság, felelősség tisztázása, nyilvántartás, teljesítmény- és minőségi szint összevethetősége).



6. A vadon termő bodza, mint gyógy- és aromanövény begyűjtési és védettségi előírásai A fekete bodza hazánkban nem védett, közönséges elegyfafaj a lomboserdők szélein, akácosokban, cserjés fasorokban, legelőkön, előfordulása általános egész Európában. Állománysűrűsége nem változik, nem fenyegetett növény. A célterületen is jellemző cserjefajta, minden ormánsági tájegységben, faluhatárban és településen megtalálható. A bodzagyűjtést – elviekben – közterületen nem kell engedélyeztetni: az útszéli cserjesávokból minden gyűjtő szabadon kielégítheti szükségleteit. A gyűjtők a tevékenységet őstermelői igazolvánnyal végzik. A magántulajdonban, ill. erdészeti kezelésben álló területeken annak tulajdonosától kell engedélyt kérni a belépésre és a szedésre, ezt az erdőgazdálkodótól ill. az állami erdészettől kell beszerezni. Az ormánsági célterületen a gyógynövénygyűjtés nagyrészt állami tulajdonú védett területen folyik (Nemzeti Park, egyéb tájvédelmi körzet, helyi védettséget élvező és Natúra 2000 területek), mely a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs kezelésében van. A területeken kizárólagosan engedéllyel, regisztrációt követően lehet e tevékenységgel foglalkozni. Ehhez az szükséges, hogy a gyűjtők pontosan ismerjék a területet, a növényeket, a szabályokat és a szakszerű gyűjtés követelményeit.



7. Törvények, rendeletek, adminisztratív előírások, etikai szabályok A vadnövény-gyűjtést természetvédelmi törvény szabályozza: védett növényt tilos gyűjteni. Védett területen csak engedéllyel lehetséges a gyűjtés. Az engedélyt a területileg illetékes Zöldhatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, DDNP Igazgatóság) lehet kérelmezni. Az erdőtörvény alapján nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősül: állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiséget, az erdő talaját és biológiai sokféleségét nem károsító módon lehet gyűjteni, ilyen a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; amely nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.



8. A bodza felhasználásának néhány alternatívája:

Forrás: http://www.erdokostolo.blogspot.hu



9. BODZÁS RECEPTEK: BODZÁS PALACSINTA - PALACSINTATÉSZTÁBA MÁRTOTT, MAJD ROPOGÓSRA KISÜTÖTT, PORCUKORRAL MEGSZÓRT BODZAVIRÁG Hozzávalók: bodzavirágok és porcukor, a palacsinta-tésztához: liszt, cukor, 1 tojás, 1 vaníliás cukor, kevés olaj, só, tej Elkészítése: A bodzavirágokat megmossuk, lecsepegtetjük. A többi hozzávalóból a szokásos módon palacsintatésztát készítünk. Egy serpenyőben olajat hevítünk, a bodzavirágokat egyenként belehelyezzük, és ráöntünk kb. 3 evőkanálnyi palacsintatésztát. Úgy is megpróbálhatjuk, hogy a virágot megmártjuk a tésztában. Ha átsült az egyik oldala, megfordítjuk. Miután mindkét oldala megsült, kivesszük, a felesleges olajat lecsepegtetjük és porcukorral meghintve tálaljuk.



BODZAVIRÁG SZÖRP

Hozzávalók: 30-45 bodzavirág tányér, 3 db citrom, 3 kg kristálycukor, 30 szem citrompótló. Elkészítése: Tegyük a bodza virágokat egy nagy fazékba, és öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. A virágokat nem szükséges megmosni. Adjuk hozzá a vékony karikákra felszeletelt citromot, keverjük jól össze, majd fedjük be fedővel. Hagyjuk állni és áztassuk legalább egy napon keresztül. Másnap sűrű szövésű géz anyagon szűrjük át, majd öntsük egy nagy fazékba. Adjuk hozzá a cukrot, citrompótlót, majd forraljuk fel. Még forrón töltsük üvegekbe, jól zárjuk le, majd tegyük szárazdunsztba. Jéghideg vízzel, egy-egy levél friss mentával hígítva fogyasszuk. Készíthetjük mézzel is, cukor helyett körülbelül 3 kilónyi mézet használjunk az elkészítéséhez. Használhatunk hozzá befőtt tartósítószert is.



BODZÁS EPERLEKVÁR

Hozzávalók: 1,2 kg eper, 500 gr befőző-cukor (2:1), 5-6 szem citrompótló, 6 db bodzavirág. Elkészítés: A megtisztított epreket mossuk meg jól, majd csepegtessük le, vágjuk kisebb darabokra, majd tegyük egy lábasba, szórjuk rá a befőzőcukrot, adjuk hozzá a bodzavirágot, citrompótlót és jól keverjük össze. Állandó kevergetés mellett kezdjük el főzni, majd forraljuk még körülbelül tíz percig kis lángon, míg a habját el nem főli. Töltsük tisztára mosott üvegekbe a még forrásban lévő lekvárt és azonnal zárjuk le tetejét, utána pár percre állítsuk fejre, így nem kell tartósítószert használnunk az eltevéshez.



RÁNTOTT BODZAVIRÁG EPERSALÁTÁVAL

Hozzávalók:16 tányér bodzavirág, 40 dkg eper, 3 evőkanál bodzaszörp, porcukor, olaj a kisütéséhez. Tésztához: 350 gr liszt, 4 db tojás, 1 evőkanál porcukor, 5 dl tej, 1 csipetnyi só. Elkészítés: Egy keverőtálba üssük bele az egész tojásokat, adjuk hozzá a tejet, sót és a porcukrot. Habverővel állandó kevergetés mellett fokozatosan adagoljuk hozzá a szitált lisztet. Ügyeljünk, hogy ne legyen csomós a palacsinta tészta. Forrósítsunk fel egy nagy serpenyőben annyi olajat, mintha rántott húst készítenénk. Mártsuk a tésztába a viránytányér száránál fogva a bodzát, majd tegyük a forró olajba. Addig süssük, míg aranysárgára nem pirul, kiszedve várjuk meg míg, a felesleges olajat felszívja egy kéztörlőpapír. Az epersalátához vágjuk kisebb darabokra a megmosott eperszemeket, majd tegyük egy nagy tálba. Tépkedjünk rá bodzavirágokat, csorgassuk meg bodzaszörppel, majd óvatosan keverjük össze. Tegyünk pár darabot a megsütött bodzavirágból nagy tányérokra, tetejét szórjuk meg porcukorral, majd mellé tálaljuk az epersalátát.



BODZAFÁNK

Hozzávalók: 3 dl tej, 3 dkg élesztő, 50 dkg finomliszt, 5 dkg vaj, 5 evőkanál cukor, 2 tojássárgája, csipetnyi só, 8 tenyérnyi bodzavirág. A sütéshez: olaj. Elkészítés: Az élesztőt kevés cukorral ízesített, meglangyosított tejben megfuttatjuk, majd a liszthez adjuk. A cukorral, a vajjal, a tojások sárgájával és csipetnyi sóval jól összedolgozzuk. A lecsipkedett virágokat is beledagasztjuk, majd letakarva a kétszeresére kelesztjük. Lisztezett deszkán másfél centi vastagra nyújtjuk és egy közepes méretű fánkszaggatóval kiszaggatjuk. Forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Az olajból papírszalvétára szedve lecsepegtetjük és azon melegében, esetleg porcukorral meghintve kínáljuk.



Bibliográfia (felhasznált anyagok, információk és irodalom) http://www.wikipedia.org http://www.erdokostolo.blogspot.hu http://www.nosalty.hu http://www.kaldeneker.hu http://www.tudatosvasarlo.hu DDRFK Kht: Ormánysági Ökoszociális Program, 2005. DDRFK Kht: A Drávamenti Ökorégió fenntartható fejlesztésének koncepciója és stratégiai programja, 2007. Oláh Andor Dr.: A természet patikája Ős-Dráva Program, Aquaprofit ZRt, 2010.


Gyűjthető Ormánsági gyógy-, és fűszernövényeink sorozat Prototípus I. FEKETE BODZA (Latin neve: Sambucus Nigra) A vadon termő növény közönséges neve:

Recommend Documents