Gondolatok az örmény liturgiából

az Er­dé­lyi Ör­mény Gyö­ke­rek Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let

f ü z e t e k „Emlékek nélkül, népeknek híre csak árnyék...” (Vörösmarty Mihály)

ha­vonta meg­je­lenő ki­ad­vá­nya

XII. év­fo­lyam 132. szám

2008. február

A Fővárosi Örmény Klub minden hónap 3. csütörtökén 17 órakor – hívottan és hívatlanul – mindenkit szeretettel vár a Budapest, V. Semmelweis utca 1-3. I. emeleti Bartók terembe

Gondolatok az örmény liturgiából

„Titkok vizsgálója! Vétkeztem ellened akarva és nem szándékosan, tudva és nem tudatosan. Bocsáss meg nekem bűnösnek, amiért a szent fürdőben történt újjászületésem óta istenséged előtt vétkeztem és újra vétkeztem érzékeimmel és testem minden tagjával! (És irgalmazz...)” Ismét egy bűnbánó – de bővebb – ima Szent Nerszesztől. A szent fürdő = ke­ resztségünk óta számtalan bűnt követtünk el, nagyobbakat és kisebbeket. Jó ezeket számba venni a nagyböjt kezdetén! Dr. Sasvári László Felhívás! Írásunk az utolsó oldalon, bővebb információ a külön mellékletben! Lapunk az interneten: új honlapunkon, a www.magyarormeny.hu és a www.magy-orm.axelero.hu honlapon is olvasható. Elektronikus levélcímünk (e-mail): [email protected]

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Béres L. Attila

Zarándokutakról nem csak zarándokolni vágyóknak

A 2-es metró Astoria megállójánál emelkedik a Magyarok Háza, ahol minden hónap harmadik csütörtökén tartja klubestjét a Fővárosi Örmény Klub. A rendezvényt ebben az évben is támogatja a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület. A hívó szóra sokan jelentek meg január 17-én a Budavári Örmény Kisebbségi Önkormányzat műsorán. A Semmelweis utcából nyíló bejáraton át délután öt óra előtt egyre többen igyekeztek – néhányan a lépcsőn, az idősebbek a liften – megközelíteni az első emeleti Bartók termet. Ismerősök üdvözölték egymást, az időben érkezők még fel tudták akasztani kabátjukat a fogasra, akinek pedig nem jut hely, a széke háttámlájára helyezte, vagy az ölében szorongatta. A szervezők nem feledkeztek meg a vendégváró finomságokról sem. Elsőként Dr. Issekutz Sarolta, az EÖGYKE elnöke köszöntötte a megjelenteket. A tizenharmadik év első rendezvényén visszautalt a decemberi beszámolóra, és hangsúlyozta, hogy nagyon sok problémával, gonddal, megszorításokkal kell számolni a 2008-as évben. A kisebbségi politika az eddigi működési költséget alaposan lefaragta, az ez évi anyagi támogatást pályázatok benyújtásához kötötte. A határidőt is szűkre szabta, január 29-ig lehet(ett) pályázni. A jogszabályok sem elég világosak, nagyon nehéz megfejteni, mik is az elvárások. Elmondta azt is, hogy az örmény kisebbségnek a legnagyobb költségvetési kiadást jelentő Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek februári 2

Várady Mária budavári örmény elnök

száma tartalmaz egy mellékletet is. Mivel az egyesület nem kap céltámogatást, és az idén is áremelkedésekkel köszöntött be az újesztendő, nőttek a közüzemi díjak, tovább emelkedtek az élelmiszerárak, és drágultak a postai szolgáltatások is, így az elnök asszony kérte olvasóinkat, a mellékleten jelezzék vissza a kiadónak, kik azok, akik interneten is tudnák olvasni a füzetet. Az interneten a www.magyorm.axelero.hu honlapon megtalálják új honlapcímünket, az új honlapon pedig olvashatják az örmény kisebbség híreit,

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

nagyon sok információval, reményeink mechitarista kolostor, továbbá a koraszerint naprakész módosításokkal, vala- keresztény itáliai építészet és díszítőmint a havonta megjelenő füzetet, illetve művészet ravennai és római emlékeit. a füzetek korábban megjelent számait is. Előadásának szerkesztett változatát laAz internettel rendelkező tagjaink hozzá- punkban közöljük. járulhatnak az Egyesület postai költségeA januári klubest folytatásában Dá­ inek csökkentéséhez, ha a jövőben nem vid Csaba a 2007. évi Világító Szent igénylik a füzetet. A postaköltség az ed- Gergely búcsúról, Szamosújvárról tardigi 1700 példány eljuttatásához havonta tott vetített képes beszámolót. A helyi közel 200 000 forint lenne. örmény közösség életén és ünneplésén Az elnök asszony beszámolt arról is, keresztül ismét felidézte ezt a szép erhogy 2007-ben kisebbségi díjat kapott a délyi örmény hagyományt. Budapesti Örmény Katolikus LelkészEgy erdélyi örmény család életén ség. Megtudtuk, hogy a bécsi örmény keresztül – ifj. Opra Vilmos és Böjtös nagykövet is meglátogatta a főváros XI. J. Opra Györgyi videó filmjében – pekerületében az Orlay utca 6. szám alat- dig bepillanthattunk az erzsébetvárosi ti örmény katolikus templomot. Január Nagyboldogasszony napi Örmény Katoli13-án részt vett az örmény nyelven folyt kus Búcsúba is. A meghitt hangulatú film ünnepi szentmisén, az örmény énekeket ezen az estén nemes érzéseket váltott ki együtt énekelte a katolikus közösséggel, a közösség szép számmal megjelent tagde ő értette is az énekeket. jaiból is. A pergő képek emlékeztettek, Dr. Issekutz Sarolta megemlítette, visszavezetnek Erdélybe a gyökerek, a mint minden év elején, hogy várják azo- találkozás öröme pedig tovább erősítette kat, akik segíteni tudnának munkájukkal az identitás tudatot. Elmondhatjuk, hogy az Egyesületnek, akik kivennék részü- így a film nemcsak egy családnak jelentett ket, például a szervezésből, levelezés- örömet, hanem azoknak is, akik az előadás ből, csomagolásból. Jó lenne, ha minél végén nagy tapssal kifejezték tetszésüket. többen segítenének! Ezután a budavári örmény kisebbség elnök asszonya, Várady Mária színművész színes fotókkal elevenítette fel egy zarándokút tanulságait. Az Ararát Ravennában címet viselő képes visszaemlékezésben bemutatta a velencei Az első sorban az Opra család, középen id. Opra Vilmos (95) San Lazzaro szigeti 3

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Várady Mária

Zarándoklatok és zarándokhelyek (Részletek)

Két, az őskorig visszavezethető emberi törekvés ötvöződik a zarándok-funkcióban: valamely tárgy, hely vagy személy megkülönböztetett tisztelete és e tisztelet kifejezése valamilyen fizikai áldozatvállalás árán. A keresztény szakrális gondolkodásmódot és építészetet végigkíséri a zarándokfunkció megfogalmazása, koronként és területenként változó eredménnyel. „Minden, ami körülvesz, csodálatra méltó műve az emberi erők összefogásá­ nak… és ha… kereskedelme elsorvadt, és hatalma le is alkonyult, az egész köz­ társaság léte és lényege mégsem tűnik kevésbé tiszteletre méltónak. Csupán alá van vetve az Idő hatalmának, mint minden, ami létezik” „Velence Te régi századok lelence, Azúr, aranyló mély medence, Gyémántokkal rakott szelence, Ha nem leszek, mondd elfeledsz-e Velence?” Minket, örményeket nem feledett el. A San Lazzaro-t a Szerenisszima átengedte az örmény mechitarista szerzetesrendnek, mely népének nyelvét és keresztény kultúráját ápolta a mohamedán világban. 1789-ben ma is működő örmény nyomdát állítottak fel a kolostorban, amely ellátja nemzeti nyelven kiadott könyvekkel a távoli örménységet. A kolostor, felbecsülhetetlen értékű keleti kézirataival, könyvtárával, ciprusokkal és olajfákkal övezve a nyugalom és béke hona. 4

Kedves tartózkodóhelye volt Byronnak, aki az Atyáktól örmény és keleti nyelveket tanult. Mi, mai zarándokok sem érkezünk – és nem is távozunk – üres kézzel, a San Lazzaro degli Armeni lelki és szellemi kincseket rejtő szigetéről. Egy életre szívünkbe zárjuk Vertanes Oulouhodjian Atyát, aki – nagy szerencsémre! – másodszor kalauzolt a kolostorban és mutatta meg annak szépségét és felbecsülhetetlen értékű kincseit. Bölcs és bájos humora, „interaktív tárlatvezetése” hálával és büszkeséggel töltötte el szívünket. Érdeklődéssel és szeretettel fogadta ajándékainkat: Dr. Puskás Attila Az erdélyi örmények nyo­ mában című könyvét, a 2007 áprilisában megtartott Örmény Kultúra Hete rendezvényeinek és a Vidám Örmény Est a Tabánban című előadásunk plakátját. Ajándékainkat, a kolostor kéziratokat és ősnyomtatványokat őrző klimatizált kupolatermében adtam át. A döbbenet méltóságának tisztelgő csendjében vette át Vertanes Atya Nikolaj Hovhanniszján Az Örmény Ge­ nocídium című Dr. Issekutz Sarolta által szerkesztett és bővített 2007–ben megjelent kiadását. A szerkesztő örmény nyel-

Erdélyi Örmény Gyökerek

ven is megjelenő gondolatait Vertanes Atya látható örömmel és jóérzéssel olvasta. Ott tartózkodásom idején – még a látogatási idő végeztével is különleges figyelmével tüntetett ki. Bejelentkezés alapján meglátogathatjátok. Isten áldja Önt P. Vertanes Oulouho­ djian. Isten Önnel, Atyám! „Ravennában Az Ararát ősz hegyfokán sok század, mint a pillanat, jött s eltűnt. Gyémánt csúcsait célozva, hány villám csorbult ki szablyaként, s mind eltűnt. Hány nemzedék halálűzött szeme tapadt e bérctetőn, s mind eltűnt. E percben épp te vagy soron, nézd hát te is bősz homlokát és tűnj el.” (…) Ki vagy hát?! Szentségem, Istenem, Sorsom, Végzetem: Ararát!

2008. február

keresztény hitet követő népek művészetét jelzi, szűkebb értelemben pedig az a művészet, amely rendeltetésénél, tárgyánál vagy fölfogásánál fogva a kereszténységgel szorosabb kapcsolatban van. Így különösen a középkornak vallásos érzéstől erősen áthatott művészetét szoktuk keresztény művészetnek nevezni. A kereskedelem, a hajózás, a történelem mozgató erői, a zarándoklatok mind a keresztény művészet térhódítását segítették elő. Különösen a keresztény építőművészet mai szemmel is csodálatra méltó eredményeit. A Zvartnoc-i Püs­ pöki templom (Kr. u. 641–652) közepén romjaiban ma is látható az a keresztelőmedence, ahol a hagyomány szerint a Püspök Trdat királyt megkeresztelte. Jeruzsálem eleste (638) után az arab hódítás fenyegetettségében élő keresztény államokban, így Örményországban és Grúziában is egyre erőteljesebben jelentkezett a Szent-Kereszt kultusz. A már említett Zvartnoc-i templom – Szent Gergely kultuszhelyén túl a Jeruzsálemi Szent-Kereszt hódolat színhelye is volt.

Ravennában mit keresel? Itten mi a dolgod? Velem vagy és veled élek. Életem vagy és halálom. Állsz az Idők végezetéig. Ravenna! Róma! Arménia! Ilyen mélyen még nem mártóztam az Élet Vizében.(…) A szó legtágabb értelmében Keresztény művészet a keresztény időszámítás kezdetétől a

Róma, S. Stefano Rotondo

5

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Építészeti formája a jeruzsálemi Szent Sír templom centrális terét volt hivatott jelképezni. A művészek zarándoklata megismertette Európát a szépség és tudás közös ismérveivel. A San Stefano Rotondo a magyarok nemzeti temploma. Piros téglás, egyszerű, kör alaprajzú épület. Alakja miatt sokáig azt hitték, hogy Néró vásárcsarnokából alakították át, de bizonyos, hogy az V. században épült Szent István vértanú tiszteletére. Az új kutatás szerint a templomot egy Mithrász-szentélyre építették. Tervezői az égi Jeruzsálem földi mását kívánták Rómában megvalósítani. A koncentrikusan, két körben elhelyezett oszlopok három-három hajót alkotnak, s a görögkereszt alakjában elhelyezett négy kápolna egyikét a mi Szent István királyunk tiszteletére szentelték. A templom falaira Pomarancio és Tempesta festők a

XVI. században harmincnégy jelenetben teljes realitással festették meg a vértanúk kínzásának, kivégzésének legválogatottabb módszereit. A templom külön érdekessége Lászay Jánosnak (1525-ben halt meg) a Szent Péter székesegyház magyar gyóntatójának a kőpadba süllyesztett síremléke, amelynek latin nyelvű felirata méltán híres:Vándor, ha látod, hogy az, ki a fa­ gyos Dunánál született most római sír­ ban pihen, ne csodálkozz: Róma mind­ annyiunk hazája. Hazája a római örménységnek is, aki a Via Giulián lévő Világosító Szent Gergely plébánia-templomban római katolikus, örmény rítusú szertartáson vehet részt minden nap. A templom védőszentje Szent Balázs. Róma – talán – legszebb utcájában gyönyörű kis templom hirdeti az örmények hitéletének tisztaságát és a Propaganda Fide erkölcseinek tisztességét.

Zvartnoc romjai Örményországban. Fotó: Balogh Réka

6

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

Róma nem könnyen adja meg magát. Pedig tudtam, hogy Világo­ sító Szent Gergely egészalakos szobra a Szent Péter székesegyház egyik falának szoborfülkéjében található. De hát a méretek! A tömeg! Már-már kilátástalannak látszott, hogy a szobrot megláthassam. Érdeklődtem, kutakodtam, míg jó szerencsém egy fiatal magyar idegenvezetővel a, S. Stefano Rotondo alaprajza (bal), b, Zvartnoc-i templom alapraj­ hozott össze. Ő za (jobb), alul: Zvartnoc, metszet és makett rajza hallott róla, hogy a szobrot II. Já­ nos-Pál pápa szentelte fel, és a székes­ az úton. És köszönöm, hogy megtisztelegyház jobboldali külső falának egyik tetek figyelmetekkel. Navigare necesse szoborfülkéjében van. Megvártam, est, vivere non est necesse. A zarándokmíg csoportját elrendezi, majd ő maga latok is szükségesek, így lesz teljes az vezetett el a szoborhoz, ahol hosszan élet. Egy zarándoklat vége a másiknak nézelődtünk, elbúcsúzván örömmel kezdete. Egy zarándoklat végén a szentfényképezgettünk, hogy aki még látni séggel való találkozásunk pillanatában akarja, az könnyen találjon rá a csodás vagyunk a legközelebb Istenhez. Készoborra és örményként, emberként fő- szek legyetek, hogyha eljő az Idő, az inhajtással köszönthesse azt az embert, dulás ideje, ellenetek semmi ne legyen. aki nekünk a Világosságot, a Hitet és „Menjetek, készüljetek!” a világon először államvallásként a „Szép legyen, ép legyen, Kereszténységet hozta el. Áldott légy Úgy jere hogy fogd a kezem Szent Pap! Fel az égi országba.”(…) Drága Barátaim! Örülök, hogy át kellett gondolnom, hogy mi történt velem

(Elhangzott 2008. január 17-én a Fővárosi Örmény Klubban) 7

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Kabdebó Lóránt

A mélypont ellenében 1. rész

A huszadik századot az emberiség történelme egyik mélypontjaként tartom – nem egyedül – számon. Mégis: ellenében az irodalom és művészet magaspontjának jelenlétét is benne és általa ünnepelem, a tragikus derű embert felemelő katarzisának megfogalmazásáért. Legyen rá bizonyság a magyar Nyugat című folyóirat, amely létrejöttének százados évfordulóját ünnepeljük. Írtam róla a Magyar Nemzet évzáró-évnyitó Magazinjában, és beszéltem róla a Hírtv Különkiadásában, melyet hétfő reggel és szerda délután ismételnek. Írtam és beszéltem boldogan, mert pályám alakulásába lényegében beleszólt, bárha semmilyen személyes kapcsolat már hozzá nem fűzhetett az időben. De a Rákosi korszak legsötétebb pillanataiban a miskolci Földes Gimnázium diákjának atyai barátaim, Pápay Sándor és Bándi Géza a könyvtár barátian bizalmas csöndjében úgy adták kezembe a „nyugatos” írók könyveit és fordításköteteit, hogy amikor pályát kellett választanom nem a családi hagyományt követtem, mérnök helyett tanárnak felvételiztem, azzal az irodalommal akartam foglalkozni, amelynek szellemi sugárzását éppen ez a „nyugatos” szemlélet rajzolta ki előttem. Majd pedig fiatal tanárként ugyanitt folytattam már annak a „nyugatos” költőnek a feldolgozásával, aki ezt írhatta az ostrom vérzivatara után: „A magyar költészet az én nyelvemen beszél”. A napokban emlékezett valahai diákom, majd a Petőfi Irodalmi Múzeumbeli fiatal munkatársam Tverdota György a kezdő évekre, 8

mondván, professzorként éppen erről a Nyugatról készül a kultuszkutatás szellemében konferenciát szervezni. Mert mi lehet az oka, hogy az ostrom után Ottlik Géza és barátai éppen a Nyugatot akarják újjászervezni, a rendszerváltást megelőző időszak a Nyugathoz való visszakötődést gondolta végig, és még ma is nem egy folyóirat-szerveződés erre a névre szeretné keresztelni saját vállalkozását. Túl az irodalomtörténet történelmi és poétikai esetlegességein a Nyugat „glóriával átallépi” az eseményeket, ellen- és rokonszenveket, politikai és poétikai csatározásokat, eszmévé finomodva a minőség eszményévé emelkedik a százéves távlatból. Annak igazolásaként, hogy az irodalom nem a drasztikus és látványos események, háborúk, diktatúrák törésvonalaiban-lövészárkaiban születik, hanem az írók mintha az emberiség őrzőangyalai szólalnának meg, figyelmeztetően – mindig megelőzik a bekövetkező katasztrófákat. Az alakuló Nyugat is még a „boldog békeidőben”, a kiegyezést követő látszólagos fénykorban kezdi leírni az ember bukását és kétségbeesését éppúgy, mint a túlélési vágyát, a feltámadás reményét.

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

Őrzőangyalok, Isten sajátos küldöttei: az negatívjáról a pozitív oldalra a költő és írók és az embert környező állatok, akik gondolkozó Ady: az Istennel való fogfigyelnek, és figyelmeztetnek. Beleszö- lalkozás katartikus helykereséséről vall vődnek életünkbe. De az emberek ritkán verseiben. figyelnek rájuk. És folytatom a másik számvetéssel: Csak két példát! Két félreértett es�- Babits Magyar költő kilencszáztizenszét. Ady mielőtt megírná szellemi tisz- kilencben című írásával. A forradalom tázódása enés a kommün ciklopédiáját, Száz évvel ezelőtt jelent meg egy korszakos ünnepelt köla Margitát, le- jelentőségű irodalmi lap, a Nyugat. (Az első tője már kaírja látomását szám 1908. január 1-jén.) Főszerkesztője tedráját elfogaz 1849-ben Ignotus (Veigelsberg Hugó) volt, szerkesz- lalva, AdyErdélybe Bem­ tői Fenyő Miksa és a legendás Osvát Ernő. A e l ő a d á s a i t hez készülő Nyugat stílusforradalmat jelentett, ezután tartva átadja Petőfi lelki- nem lehetett úgy írni, mint azelőtt. A folyó- népbiztos baá l l a p o t á r ó l , irat művésznemzedéke előtt nyitva állt az rátjának nagy a Petőfi nem ajtó a nyugat-európai stíluseszmények integ- meghökkent alkuszik című rálására és az új nemzeti kifejezésmód meg- költeményét, elmélkedést. fogalmazására. Számos nagy költő és író, a Szíttál-e Benne olva- így Ady Endre, Tóth Árpád, Kosztolányi De- lassú mérsom ebben az zső, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Kaffka geket címűt. eszmélkedés- Margit, Krúdy Gyula ekkor indul el pályáján. Már akkor ben a Prufrock Kabdebó Lóránt a Nyugat-eszményről szóló átéli a rossz v í v ó d á s á t , írását az MKDSZ honlapja közölte. ártalmas kia háborút is sugárzását. utóbb átélő amerikai „hortobágy poé„S a költő egymagában, félreértve az tája” Mauberley hazai kivetettségét, a egész országtól, a hallgatás szívemésztő Transszszibériai prózában elképzelt uta- szégyenében, míg nemzetét marcangolzását megélő költő vágyódását a fran- ták: önmagát tépdeste. Érezte a félreérciaországi kis Johanna után, és a rákba- tést és ki nem magyarázkodhatott, érezte rakkban feloszló test sejtelmes kiszol- a bélyeget homlokán és le nem téphette. gáltatottságát. Eliot, Pound, Cendrars S míg a tompa baljós csönd fülledt köés Benn ugyanakkor keletkezett láto- rülötte, ő megkezdte lelkében harcát a másait. Újat akarást és számvetést a ha- szavakkal, – az ő saját régi szavaival. lállal. Ady ne lett volna korszerű? Még Halljad ezt a harcot, neked jogod van Petőfit is kortársukká stilizálja. És mind számon kérni ezt is, egyedül illetékes ezt a „kisebb méretű csodát” szembesíti idegen, közönség! Mert te vagy együtt az Univerzum nagy csodájával – léte- mégis a Jelen és Jövő: minden Múltak zésével. Ugyanis ekkor, ezzel párhu- és emlékek nagy rezultánsa: Nemzet! zamosan fordul a szabadgondolkozás Mindannyiunknak nagy Bírája te vagy, 9

2008. február

te, akinek a végén mindig igazad van! Vallok tehát néked a magam nevében. Egy sokat szenvedett költő nevében. És vallom, hogy emésztő, szomorú harcot viseltem a saját régi szavaimmal és minden szavakkal. Ah, már a vallomás feszíti lelkemet, mint bűnbánó remetében, ég bennem a hónapokig visszatartott gyónás!... Minden nagyszerű és szent szavakat megtagadtam én, először a »nemzet« szent szavait, mert ölés és elnyomás esz-

Erdélyi Örmény Gyökerek

közei lettek, azután az »emberközösség« szent szavait is, mert ölés és elnyomás eszközei lettek ezek is! És így elérkeztem a Végső Kétség kopár szigetére. Egy fakóbb és szomorúbb virágom van emlékül erről a kopár szigetről, egy kövirózsa, egy kopár, sivatag énekem – amelyet akkor nem olvasott nyomtatva senki sem, mert akkor ez, szegény, veszedelmes, »ellenforadalmi« ének volt – az egyetlen énekem a kopár Diktatúra énektelen idejéből:

Ének a »Szavak Megtagadásának« korából Szíttál-e lassú mérgeket, illatok átkait? jaj, rosszabb, aki kába szók mérgéből tudva szítt, melyektől elzsibbad az ész, és megőrül a Tett – ó, kárhozat, kiben a szó először született az ábrándokbahurkoló, és álomharanghuzó, biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu szó. Haza...Szabadság...hallod ezt? ó ember! messze fuss, mert ellenséged aki szól, zsarnok és háborus: mert minden édenek neve vad poklokat büvöl s Kasszandra átkát gúnyosan visszárul veri föl. Hazánk, harsan, s már durva harc dúlja a drága tájt, s új tusa borzadt oka lesz, aki békét kiált. Eszmét neveznek – és a föld bitókkal fölfakad, jövőt – és viszik halni már a gyönge fiukat, népjavát – s a nép új nyomort lát, újabb szenvedést, emberközösség: pompa-szó! – de kerüld mint a kést; szabadság: ez még csábosabb; – de vigyázz, ki ne mondd, mert súlyosabb bilincsbe fogsz botolni majd, bolond! Ó, varázs van a szavakon, hogy a Teljesedés fordítva értse mind, s legyen elátkozott vetés, hol a konkolyt arassa az, ki a búzát veti, s szive melegjén ölyvtojást költsön a gerle ki. Ember azért, ha jót akarsz, tanácsom megfogadd és köpd ki fogaid közül a véres szavakat, – sőt hogyha érzed, hogy a szó, ez álnok gyűtövény, ártatlan is, csírázni kezd lelkednek mezején, égesd föl inkább a mezőt és legyen kételyed tikkadt és izzó, mint a láng száraz mező felett. Így tépődtem, körülöttem egy ország nagy csöndje, s egy-egy fojtott jaj ért el a csöndből hozzámig.” 10

Erdélyi Örmény Gyökerek

És rátalál az értékőrzés és nemzetmentés világirodalmi és az egyetemes történelmet szolgáló-gazdagító formulájára, az elkövetkező évtizedek Nyugat-szemléletének megfogalmazására. „Ez a szó: nemzet, maga kétértelmű. Mi az a nemzet? Néhány milliónyi horda abból a fajtából, mely a teremtés koronájává teremtette magát? Nem: több ennél a nemzet! És ha skolasztikus szigorúsággal akarunk definiálni: nemcsak quidditas, hanem qualitas is. Aki ennek a néhány millió embernek mind csupa jót akar, békét, boldogságot: azért még mindig lehet nemzetellenes. Mert ami a nemzetet nemzetté teszi: az a lelkekben van. Egy szín, egy hangulat... aki ezt a színt haloványítani, ezt a hangulatot irtani akarja: az nemzetellenes! Egy szín: egy színnel több az Emberiség nagy színskálájában. (Milyen szegény volna az egyszínű Emberiség!) Egy közös hangulat, közös emlékekből, öröklött és átélt közösségekből összeszőve. Testileg talán nem vagyunk rokonok: lelki közösség az. Egy nyelv, mely gondolkodásunkat hasonlóvá tette, ugyanazon mesék, melyeket hallottunk a gyerekszobában, ugyanazon történet, melyet tanultunk az iskolában, ugyanazon könyvek, melyeket olvastunk, hasonló városok, melyekben éltünk, hasonló tájak, amelyeket láttunk. És ugyanazon csapások, miket átszenvedtünk, ugyanazon áldatlan körülmények, amik közt tengődünk! Az egész múlt, jelenig gazdagodva, úgy, amint lelkünkben felgyülemlett. Közös lelki ősök. A nemzet az a lelkek közt, ami a faj a testi leszármazásban. S amint a faj ereje a testi múlt ereje, ismeretlen

2008. február

ősök hajlamai, betegségei és energiái, úgy képviseli a nemzet a lelki múltat, a lelki ősöket. Nemzet: a kultúra.” A Nyugat-eszményt azután atyai barátom, Vas István elbeszélései erősítették bennem, Szigligeten és szentendrei kertjükben. No meg Vas István és Ottlik beszélgetései-vitatkozásai, melyeknek néha hallgatója lehettem. Emlékszem közös rádióhallgatásunkra, a Groza Péter rakparti lakásban, amikor A háborúnak vége lett sorozatom Vas Istvánnal készült darabját együtt hallgattuk, Ottlikkal, és az utólagos vitáktól előre reszkető Szántó Piroskával. Diadallal vártuk ki végét. Igen, a Nyugat koronként és emberenként mást-mást jelent. Irodalomtörténészként élt bennem egy történeti folyamatosság is, és most döbbenten tanulmányozom két ifjú hölgy (Mann Jolán és Sudár Anna­ mária) Nyugat-képét, egy az OSZK-ban készült web-lapon. Mai szemmel emelik ki a maradandó mozzanatokat a folyóirat történetéből. A kortársak, akik számonként kísérték figyelemmel a megjelenést, bizony elcsodálkoznának, ha ezzel a szempont rendszerrel szembesülnének. Bizony egy egészen más Nyugat jelenik meg az évszázados távlatból: http://nyugat.oszk. hu/html/szakirodalom_kronologia.htm . Folytatásként pedig elismételem a Magyar Nemzetben megjelent írásomat, ahol emlékeimbe beleszövődik Szabó Lőrinc végszava: „nincs senkim kivüled”, és emlékezem, mint Németh László, tisztelettel, az eszményhez való kapcsolódással: „Azt csinálom, amit egy kéz egy másik kéz nélkül megtehet. Tisztelgek előtte.” (Megjelent az MKDSZ honlapján, 2008. jan. 6-án)

Folytatjuk 11

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Vincze Zoltán

Roska Márton, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója 4. rész

Hatalomváltás után: munka, mellőztetés, meghurcoltatás (1919-1937) A trianoni békeszerződés aláírása után, 1920 szeptemberében, sok más sorstársával egye­temben, Roska is letette az esküt a román államnak. Az egyetem tanársegéddé visszaminősít­ve alkalmazta. 1924 nyarán, miután Budayt meghívták a szegedi egyetem régészeti tanszéké­re, átvette annak mindkét beosztását: az egyetem Régészeti és Érmészeti Intézeténél előlépett adjunktussá (°ef de lucrări), az egyesület pedig rábízta az Érem- és Régiségtár vezetését. A szakmai elismerés és megbecsülés jeleként több más felelős megbízatást is kapott. Egyedüli magyar szakembere volt a román állami Műemlékvédő Bizottság Erdélyi Tagozatának (Comisiunen Monumentelor Istorice, Secþiunea pentru Transilvania), amely a nevében jelzett fel­ügyeleti tevékenységén kívül régészeti ásatásokat is szervezett. Szintén társadalmi munká­ban vállalta a magyar turista szervezet, az Erdélyi KárpátEgyesület Néprajzi Múzeumának igazgatását. Kenyéradó munkahelyén, az egyetemi intézetnél a húszas években kialakult fele­más állapotokat később így jellemezte: „Idegenek vették át a vezetést s még jó szerencse, hogy az Éremés Régiségtár élére D.M. Teodorescu professzor személyében jó szakember és megér­tő, nemeslelkü kolléga került, aki tisztelte új munkatársai fájdalmát, méltányolta tudományos múltjukat s aki alatt a munka is megindulhatott.” 22 A gyűjtemények anyagát Roskánál és Kovácsnál jobban senki sem ismerte, s 12

tájékozottsá­guknak az intézet maximális hasznát látta. A rokon intézményekkel fenntartott tudományos kapcsolatokban Roska nélkülözhetetlen munkatársnak bizonyult. Kezdeményezte a kutatás­ ban hasznosítható cseretárgyak átengedését a bukaresti, jászvásári, temesvári múzeumok ré­szére, s maga válogatta ki az ottományi ásatásokból származó fölös anyagot. A brassói H. Schroller kérésére azonosított bizonyos leleteket, lelőhelyeket. Részt vett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára szervezett kiállítás rendezésében, s hivatalo­san képviselte a kolozsvári intézetet az ünnepségeken. Felettese őt bízta meg a Magyar Nem­zeti Múzeum (Csalog József) által kért fényképek (neolitikus leletek) kikeresésével. Kiválogat­ta a groningeni (Hollandia) egyetemnek szánt tordosi, jószáshelyi anyagot (pénzhiány miatt az elküldés sajnos elmaradt).23 Nem tartozott ugyan az oktató személyzethez, az ősrégészet iránt különösen érdeklődő

Erdélyi Örmény Gyökerek

hallgatók (Susana GrinhÞescu, Makkai László) mégis kérték, hogy vele dolgozhassanak. Válaszképpen az intézet vezetősége a régészetet hallgató minden diák részére bevezette az elméleti gyakorlatot.24 Régészeti munkásságát folytatta ott, ahol a háború miatt félbe kellett szakítania. 1921-ben újból ásott a csoklovinai barlangban, s a felújított munkálatok éveken át folytak (1925, 1927, 1928). 1923ban Olábaponoron újabb paleolitikus telep ásatásába fogott, ahova később több­ször visszatért (1925-1929). Henri Breuil 1924. évi erdélyi tanulmányútja újabb lökést adott az őskőkori kutatásoknak. Ebben az évben Roska felújította a kőrösbarlangi ásatásokat, s kutatásokat kezdeményezett Kőröslórón, a Hunyad megyei Fegyeren, Karácsonyfalva három bar­langjában, a szakmai körökben már ismert Szitabodzán (ahova 19281930-ban még vissza­tért). 1928-ban újból paleolitikus lelőhelyekre látogatott (Jószáshely, Baszarabásza, Brotuna, Csoklovina, Ohábaponor, Szitabodza, Szentgerice). Az érdeklődését leginkább lefoglaló ős­kőkori kutatások után második helyen a bronzkori ásatások álltak. Felújította a félbeszakadt perjámosi munkálatokatokat (1921, 1928), újabb telepeket tárt fel Ottományban (1924, 1925, 1927) és Gyulavarsándon (1930). A paleolitikus és bronzkori súlypont mellett az érmihály­falvi rézkori telep ásása (1924) elszigetelt jelenségnek számít. A gyűjtőútjai, ásatásai nyomán született beszámolók, dolgozatok mindegyike a szakiroda­lom értékes nyeresége. A

2008. február

több évtizedes tudományos munkásság után elkövetkezett a betaka­rítás, az ös�szefoglalások ideje. Az 1913-ban megjelent szerény útmutatóban (Bevezetés az őskor­ba) bejelentette, hogy tervei közt szerepel egy igényesebb összefoglaló elkészítése. A jó évti­zed múltán megjelent Az ősrégészet kézikönyve a kor tudományosságának színvonalán foglal­ta össze a kőkorszakról rendelkézésre álló ismereteket. A két kötetet Erdély régibb, illetve újabb kőkorának fölvázolása zárja. Hiteles tanulmányok, hiszen ezt a korszakot ekkoriban Roskánál jobban senki sem ismerte, következtetéseit jórészt saját ásatási eredményeire ala­pozta. Nem rajta múlt, hogy a tervezett folytatás – a bronz- és a vaskort bemutató két kötet – elmaradt.25 Az összefoglalás újabb lehetőségét a Székely Nemzeti Múzeum jubileumi emlék­könyve teremtette meg. Tekintélyes szakirodalom, az ünneplő intézmény, s más múzeumok gyűjteményeinek áttanulmányozása után megírta A Székelyföld őskorát.26 E kötetek főképp a múzeumi dolgozók, szaktanárok útbaigazítását célozták, de az érdeklődő nagyközönség tájé­koztatását is szolgálták. Megírta egy tervezett átfogó Erdély-történetnek az ős-, népvándor­lásés honfoglaláskorról szóló fejezetét. A kéziratot 1931-ben adta le, de a kötet csak évek múltán jelent meg (A történe­ ti Erdély. Szerk. Asztalos Miklós. Budapest 1936). 1929-től Roska íróasztalán egyre szaporodtak a kizárólag szakembereknek szánt régészeti repertórium kéziratának lapjai.1936 áprilisában – az összegyűjtött adatok kiegészítését és el­lenőrzését 13

2008. február

szolgáló külföldi tanulmányút céljából – hosszabb szabadságot kért. Az ellene in­dított eljárás címén közvetlen felettese, az intézet megbízott gondnoka, Constantin Daicoviciu – aki diákkorában mások mellett épp Roska oldalán ismerkedett a régészeti ásatások mód­ szertanával – nem továbbította a kérelmet.27 Az eljárás mögött személyes és általános, társa­dalmi konfliktusok húzódtak meg. A hatalomváltáskor a román egyetem átvette ugyan az egykori magyar intézmény alkal­mazottainak többségét, ám a következő években a hatóságok minden lehetőséget megragad­tak eltávolításuk érdekében. 1921-ben kényszerítették őket, Roskát is, hogy magyar felekezeti iskolákban vállalt óráikról mondjanak le. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a gyűjtemények tu­lajdonosa, és a tárakat kezelő, használó román egyetem közötti feszült viszony hátrányosan befolyásolta az egyetem azon alkalmazottainak helyzetét, akik szerepet vállaltak az egyesület tevékenységében. A további kellemetlenségek megelőzése végett 1927-ben Roska lemondott igazgatóválasztmányi tagságáról. Az állami alkalmazottaknak román nyelvvizsgán kellett bi­zonyítaniuk alkalmasságukat. Roska kitűnő minősítéssel vizsgázott (1928), s adjunktusi be­osztásában véglegesítették.28 „1929. februárius havában, Teodorescu professzor lemondásakor – idézte jó évtized múl­tán egykori meghurcoltatásának keserű emlékeit – olyanok vették át az intézet és a múzeum vezetését, akiknek sem múzeumi neve14

Erdélyi Örmény Gyökerek

lésük, sem régészeti iskolájuk nem volt; a türelmet a féktelen türelmetlenség, a rendszeres munkát a kapkodás, a békét a megaláztatások, bántások váltották fel s a régi személyzet lassan kezdett kikopni.” 29 Az átszervezett intézet új vezetője, Emil Panaitescu professzor kifogásolta, hogy az intézetbe érkező küldemények némelyikén címzettként Roska neve szerepel. Röviddel ezután ismét az Erdélyi Múzeum-Egyesület veze­tésében vállalt szerepét firtatta.30 A személyes élű támadás – Roska idejekorán tett ellenlépése következtében – célt tévesztett. Az általános érvényű kampánnyal szemben azonban, Roska már tehetetlennek bizonyult. A nagy gazdasági válságból eredő pénzügyi nehézségeket az egyetem vezetősége a kisebbségi alkalmazottak nyugdíjazásával vélte megoldhatónak: így megőrizheti a fiatal román kutatókat, s egyúttal megszabadul a kellemetlen „idegen elemek”-től.31 A zaklatások elkerülés, érdekében Roska nyugalomba készült. Tanulmányúti kérelmével együtt ezt a beadványát is visszatartották.32 Constantin Daicoviciu feljelentést tett ellene, melynek tartalmát sajtóérte­kezleten a román közvéleménnyel is megismertette. Bűnéül rótta fel, hogy A történeti Erdélyben kihangsúlyozza e tartomány és a korabeli Magyarország területe közt a történelme folyamán mindenkor fennálló szerves egységet, hogy a magyarság erdélyi letelepedését nem Szent István, hanem a honfoglalás idejére teszi, hogy külföldi kiadványokban az erdélyi hely­ ségnevek magyar változatát használja,

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

térképeken a trianoni béke előtti országhatárokat tün­teti fel. Mindezzel pedig a magyar revizionizmusnak tesz szolgálatot. Kifogásolta, hogy a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanári címét használja, holott ez az intézmény – ­úgymond, jogtalanul – az egykori kolozsvári magyar egyetem jogutódjának tekinti magát. 33 A feljelentés nyomán Roska lakásán és munkahelyén több ízben házkutatást tartottak, és egyetemi állásából felfüggesztették (1936. június 11.).34 Közrend elleni vétség vádjával bűnügyi eljárást indítottak ellene. A hadbíróság államellenes izgatás miatt háromhavi szabadságvesztésre, ötezer lej pénzbüntetésre és politikai jogainak három évre szóló felfüggesztésére ítélte (november 13).35 A méltánytalan döntés magyar körökben általános felháborodást kelltett. Nicolae Iorga, a legtekintélyesebb élő román tudós sürgette visszavonását. A román nem­zeti ünnep alkalmából elrendelt királyi közkegyelem alapján három hét múlva elhagyta az ügyészségi fogházat.36 Ám munkahelyére nem térhetett vissza. Kénytelen volt elhagyni az országot. (Megjelent: Honismeret XXIII. 2005/5. szám)

Folytatjuk

Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Adattár, Buday Árpád hagyaték 478.21.3. - L. még: Sas Péter: Buday Árpád kolozsvári évei: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk.: Pál-Antal Sándor és mások. Kv. 2003. 501. old. 22 A szerkesztő [Roska Márton]: Előljáróba. Közlemények az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából (Közl)1.1941. 3. old. 23 KvTMlt C1 3174, 3324, 3329, 3334; C3 3090, 3667. 24 Uo. C1 3840; C3 3070, 3087. 25 Roska Márton: Az ősrégészet kézikönyve I-II. Kv. 1926-1927. 26 Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszent­györgy 1929. 27 KvTMlt C3 3578. 28 Uo. C1 2724/21, 2793, 3333. 29 A szerkesztő: Elöljáróba. Közl l. 1941. 3. 30 KvTMlt C1 3149, 3282. 31 Uo. C1 4718, C3 3161. 32 Uo. C3 3767. 33 Uo. C1 3989/2; Patria 1936. május 8.; Keleti Újság 1936. május 9. 34 KvTMlt C1 3997, C3 3754. 35 Keleti Újság 1936. november 14.; Patria 1936. november 14.; 36 Nicolae Iorga cikke: Neamul Românesc 1936. november 15. A kegyelmi rendelet: KvTMlt C3 3916; Keleti Újság 1936. december 5. 21

Megjelent!

Megjelent Száva Alex (Sándor) – Ó, barátom – Ov paregam című erdélyi örmény népdalok CD lemeze, amelyet a Fővárosi Örmény Klubban bemutattak. A lemez 2.500 Ft-ért megvásárolható a Fővárosi Örmény Önkormányzat székhelyén (1054 Budapest, Akadémia u. 1. III. 338.) Zsoldos Vanda titkárnőnél 10-15 óra között. Vásárlás előtt kérünk időpontot egyeztetni a 332-1791-es telefonszámon! 15

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Kiss Ferenc (Dés)

Örmény Múzeum – Egyesület, 1907-2007 3. befejező rész

Az Ö.M.E. megalakulása és előrelátható ünnepélyes megnyitása a továbbiakban is fokozott lelkesedést váltott ki a magyarörmények körében. Újabb adományok érkeznek: Kopatz Márton Gyergyószentmiklósról egy régi kardot és egy Mária képet, Bárány Lukács kanonok Szamosújvárról a plébániai festményeket, az örmény katolikus templom oratóriumában található szent szobrokat, domborműveket és egyházi tárgyakat, Hermann Antal egy nagyobb éremgyűjteményt, míg Tódorfi Lukács polgármester a múzeumba letéteményezi a város régi pallosát és más emléktárgyakat. Az állandó jelleggel érkező kisebbnagyobb adományok sorozatát, melyek között ezüst dísztárgyak, éremkollekciók, könyvek, kéziratok, pecsétnyomók, festmények és ruhadarabok voltak, az „Armenia” folyamatosan közli. Az Örmény Múzeum növekvő gyűjte- umra hagyta egész vagyonát, bizonyos ményének elhelyezése és az intézmény konkrét hagyományok leszámításával. működése, székhely hiányában, kez- Ezen az alapon a múzeum vezetősége detben nagy nehézségekbe ütközött. A kötelességének tartotta, hogy az özvegy gondokon enyhítendő, Szongott Kris­ érdekeit is szem előtt tartva, megindítsa tóf megtoldotta saját házát egy újabb az eljárást Szongott végső akaratának építménnyel, mely ideiglenesen szál- érvényesítésére. Az Ö.M.E. azonnal lást biztosított és lehetővé tette az új kimondotta, hogy az „Armenia” folyóintézmény működését. A székhely kér- irat, mint az intézmény hivatalos lapját a dése, végül is úgy oldódott meg, hogy továbbiakban is fenntartja. Ennek szerSzamosújvár felajánlotta az 1792-ben kesztését dr. Hermann Antal tiszteletbeli épült és 1854-ben megszűnt jó karban igazgatóra és dr. Papp Gusztáv titkárra lévő városi algimnázium emeleti részét, bízta. A múzeum igazgatói tisztségére ahol egy tágas előcsarnok és négy szoba dr. Temesváry János tanárt választották ment át a múzeum használatába. meg. Szongott Kristóf nagy lelkesedéssel Az Örmény Múzeum – Egyesület és hozzáértéssel töltötte be az Örmény ünnepélyes megnyitásának időpontját Múzeum igazgatói tisztségét. Az intéz- 1907. Szent Gergely napját követő napmény ünnepélyes megnyitását a nagy ra (június 16.) tűzték ki. Ekkor ünnepéalapító azonban már nem érte meg. lyes keretek között az új tudományos és 1907. január 24-én, lázas tevékenység kulturális intézmény elfoglalhatta méltó és néhány napos betegség után távozott helyét a magyar művelődési élet csillagaz élők sorából. Tanuk előtt tett szóbe- rendszerében. li végrendeletében az Örmény MúzeSzongott Kristóf korai és váratlan 16

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

halála az Ö.M.E. számára pótolhatatlan veszteséget okozott. A maga után hagyott űrt az utódok közül senki sem tudta kitölteni. Az „Armenia” 1907. március 15-én adta ki a Szongott Kristóf füzetet, melyben Szamosújvár nagy fiának és a tudományos armenisztika érEmlékezünk a 2007. évi zarándokútra. Lembergben Tadeosz Gevorgján demdús műve- örmény apostoli plébános szeretetvendégségen fogadja az Erdélyi Örmény lőjének állított Gyökerek Kulturális Egyesület barangoló csoportját örök emléket. A szemle következő számaiban közlik mind visszafogottabbá válik és egyre inOrosz Endre archeológus jelentését a kább a gyűjtemény állagának konzerváSzamosújvár melléki római kasztrum- lására és megőrzésére rendezkedett be. ban végzett ásatások eredményeiről, dr. Átélte a két világégést és az erőszakos átPapp Géza tanulmányát Szamosújvár rendezések időszakát, s mint ilyenkor törjövőjéről és dr. Hermann Antal A bécsi ténni szokott, a gyűjtemény anyaga erőmechitaristák és Szamosújvár című írá- sen megfogyatkozott. Az emléktárgyak sát. A szemle 1907. évi utolsó számának jó része, napjainkban, a szamosújvári és utolsó lapján, mintegy záróakkordként a kolozsvári történelmi múzeumok kololvashatjuk a szentenciózus hangvételű lekcióinak részét képezik. közleményt, mely szerint „Jelen füzeAz Örmény Múzeum – Egyesület tünkkel az „Armenia” 21 évi fennállása nagy vesztesége volt, hogy egy olyan után, mint folyóirat megszűnik, s csak, időszakban alakult meg és tárta szélesre mint a szamosújvári Örmény Múzeum – kapuit, amikor a múzsák hallgatásra kéEgyesület hivatalos közlönye fog könyv szültek és a kibontakozásra nem maradt alakban megjelenni …” Ezt a későbbiek elég idő. Újabb anyagi és szellemi felnem igazolták. lendülést már nem ért meg, de célkitűAz a már mindjárt indulásánál lan- zései és megvalósításai így is követendő kadozó Örmény Múzeum – Egyesület példaként állhatnak előttünk. tevékenysége a következő időszakokban vége 17

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Bálintné Kovács Júlia

Adatok a magyarláposi örménymagyarokról 19. rész

Folytatjuk Dr. Gábriel András írását, mely a Honismeret című folyóirat 2001/1. számában jelent meg, és előző részét a januári füzetünkben olvashatták.

Magyar sziget a Lápos felső medencéjében

A Lápos az egyesült Szamos legnagyobb mellékfolyója. Az egykori Szatmár, Szolnok-Doboka és Máramaros megyék határvidékén emelkedő vulkáni hegyekben ered. Völgye északra forduló, kanyarja és a Békás szorosra emlékeztető meredek sziklafalakkal kísért hosszú szorosa felett széles medencévé tágul. Ebben román falvakkal körülvéve fekszik az egykor erős magyar többségű régi járási székhely Magyarlápos (Tîrgu Lapuş) és a szinte teljesen magyar Domokos (Damacuşeni). A XVIII. században mindkét faluban, Magyarláposon és Domokoson kétfordulós gazdálkodás folyt, amelyről a XIX. században álltak át háromfordulósra. A XVIII–XIX. században abból is éltek, hogy sót fuvaroztak Désaknáról Szilágysomlyóra. Lápos határából 1863ban úrbéri kárpótlást kapott gróf Ester­ házy István és Szamosújvár városa. Az előbbi utóda 1910 táján még Láposon (is) lakott és 2146 holdja volt, benne 313 kh szántóföld és 1358 kh erdő. Rajta kívül még egy család gazdálkodott nagyobb szántóföldön, 240 holdon, a többi öt „birtokos” 100 holdnál kisebb szántóterületen. A többi 509 gazdára átlagosan 4,2 kh, Domokoson 4,6 kh jutott, tehát túlnyomó részük törpebirtokon élt, amiből csak nyomorogni lehetett. Más munka után kellett nézni, el- vagy kivándorolni. A szegények a nagyobb gazdáknál lehettek napszámosok, részes aratók, harmadosok, kaphattak munkát a közeli erdőkben, bányákban. Láposon sok ipa18

ros dolgozott, ahol az 1720-i összeírás is 12 iparost, kereskedőt talált. Magyarláposon 1850-ben létesült postahivatal, a múlt század végén pedig már működött tej- és hitelszövetkezet, gazdakör Domokoson is. Akkor az 1901-ben közöltek szerint Domokoson a kukorica volt a fő táplálék, de búza és rozskenyeret is ettek. A földet egyszerű eszközökkel művelték, sokat tehénfogattal, Domokoson az 1895. évi mezőgazdasági összeírás szerint 90 tehénfogatot vettek száma 77 ló-, illetve ökör- és egy bivalyfogat mellett. Láposon hetipiacot, híres várásokat tartottak, évente négyet. A vásárokra legtöbbször színtársulat is jött. Az iskolában játszottak, nagyon lelkesen 6-7en, 11-12 szerepes darabokat gyakori szünetekkel, átöltözésekkel. Ilyenkor zsúfolásig megtelt az iskola és nagyon megtapsolták őket. „Magyar szó színpadon a magyarság végvárában!” – írta róluk Kádár József 1901-ben.

Erdélyi Örmény Gyökerek

Magyarlápost egy 1553. és 1615. évi oklevél oppidumnak, mezővárosnak írja. Városi rangot újabban kapott, de csak főutcájának egymással szembenéző katolikus és református temploma táján kiszélesedő része városias jellegű. Mind a két templom a múlt század közepén épült. A régebbi, gótikus református templomot omladozó állapota miatt le kellett bontani. Az utcára néz az új kupolás kéttornyú román ortodox templom. Előtte van „A felszabadító román katona” szobra. Itt áll a nem üzemelő szálloda és egy másik kétemeletes épület, amelyben vendéglő is működik. Láposon a románok már erős többségben vannak, csaknem háromszor annyian, mint 1941-ben. Közülük mintegy 1300an ortodoxok (görögkeletiek) és 150-en görög katolikusok, akik istentiszteletüket a volt mozi épületben tartják. Fatemplomuk a falu északi végén a temetőben állt. A láposi románok többsége felsőbb akaratból 1798-ban tért át ortodoxról görög katolikus vallásra, 1945 után szintén felsőbb akaratból ismét ortodoxok lettek. Az 1941. évi népszámlálás Láposon 1517 magyar anyanyelvűt vett számba. Közülük 436-an zsidók voltak, akik – mint a 271 jiddis nyelvű – nem tértek vissza a deportálásból, vagy ha haza is tértek, elköltöztek. A magyarok száma ma kevesebb, mint 1941-ben, mintegy 1050-en vannak, akárcsak az 1850. évi katonai összeíráskor; kétharmaduk református, egyharmaduk római katolikus. Láposnak 1271-ben már volt római katolikus plébániája, Domokosnak a XIV. század elején temploma. A hitújításkor a magyarok túlnyomó része református lett,

2008. február

néhányan unitáriusok. Lápost 1639-ben virágzó református egyházközségnek írják, amelynek 1643-ig Domokos filiája volt. Katolikus misét újra 1737-ben tartottak Láposon, 1783-ban ferencesek költöztek a faluba, akik a harmincadházban miséztek. 1813-ban római katolikus fatemplom épült. Láposon a reformátusoknak évekig nem volt papjuk, ma már van fiatal lelkészük. Zokon vették, hogy régi papjukat Tőkés László Nagyváradra vitte helyettesének. Fiatal a katolikus plébános is, akárcsak Domokos református lelkésze. Domokoson kedvezőbb a magyarság helyzete, mint Láposon. Az 1941. évi 777-nél több, 950 magyar él a faluban, és szinte mind református. Az összesen 20 itteni románból 15-en áttértek a magyarok református vallására. A helyzet azonban nem ilyen kedvező, mert több magyar vegyes házasságban él, gyermekeik magyarságának megmaradása bizonytalan. Domokos új temploma magas tornyával messze uralja a táj képét. A régi 1910 táján leégett, az újat holland segítséggel tartják karban. Még régebbi templomuk Ali basa tatárjainak garázdálkodásakor égett le. Domokoson csak magyar iskola van, éspedig 8 osztályos, Láposon viszont csak 4 osztályos. A nagyobb gyerekek Domokosra járhatnának, de azt nem sokan vállalják, hanem a láposi román iskolába járnak. És ha már az iskolában román beszédre szoktak, többen ezen maradnak, és bonyolultabb magyar szöveget már alig értenek meg, alig tudnak magyarul fogalmazni. Láposon újabban román középiskola is épült. Folytatjuk 19

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Udvarhelyi Éva Tessza

„Olyan vagyok, mint egy szivacs, magamba akarom szívni az információt”1 1. rész

Isabella Manassarian (22 éves) Örményországból érkezett. 2006 szeptemberében jött Budapestre, hogy mesterdiplomát szerezzen politológiából a Közép-Európai Egyetemen2. Egy évig marad Magyarországon. Mielőtt Magyarországra jött, hét évig Egyiptomban élt. Mivel egész életét különböző nemzetközi közegekben élte, az identitás keresése fontos szerepet kapott az életében, egészen kisgyerekkora óta. Örülök, hogy idejöttem, mivel ez egy teljesen új tapasztalat ahhoz képest, amit ezelőtt megéltem. Ezelőtt Egyiptomban laktam. Apukám diplomata, így amikor 13 és fél éves voltam, ő Egyiptomba ment Örményország nagyköveteként, és én vele mentem. Jó dolog egy nagykövet gyerekének lenni, egy egész életre szóló tapasztalat. Sok kiváltságban van részed, és ami a legjobb, hogy egy nemzetközi közösségben szocializálódsz. A barátaim a világ különböző részeiről származnak. Ugyanakkor, amikor 13 évesen egy teljesen új kultúrába és környezetbe költözöl, nem érted igazán, hogy mi is történik veled. Azt gondolod, hogy vidám dolog lesz, és nagyon izgatott leszel. Aztán amikor megérkeztem egészen mást tapasztaltam, mint amire számítottam. Az első tíz nap után elhatalmasodott rajtam a vágy, hogy hazamenjek. Egyszerűen vissza akartam menni. Mondtam a szüleimnek, hogy nagyon szeretnék visszamenni Örményországba. Utáltam Egyiptomban lenni. Eltelt egy hónap, és a vágy, hogy visszamenjek, annyira felerősödött, hogy a szüleim azt mondták: 20

„Hát, talán vissza kellene őt vinnünk tíz napra, kezd kiborulni”. Sokáig sírtam, amikor hazaértem. Hallani sem akartam másról, mint hogy Örményországban fogok élni és sehol máshol. Utáltam, hogy Kairóban kellett élnem. Aztán Egyiptomban egy ideig azt gondoltam, hogy tudom, ki vagyok, már ami az identitásomat illeti. De aztán elkezdtem elveszíteni önmagam, megkérdőjelezni mindent, ami körülvett, beleértve az önazonosságomat. Elkezdtem magam új módon meghatározni. Volt egy pillanat, amikor identitás-válságon mentem keresztül, ahogy talán a legtöbb ember, aki drasztikusan más kultúrába kerül. Egy nagykövet gyerekeként és nemzetközi iskolák diákjaként, egy nagyon sokszínű diákközösségben, nemzetközi környezetben szocializálódtam. Egy ilyen környezetben az első ösztönöd azt súgja, hogy meg kell őrizned a nemzeti identitásodat, de ugyanakkor egy ilyen nemzetközi összefüggésben új módon határozod meg önmagad, örmény entitásként egy nemzetközi közegben. Én is átmentem ezen, és komoly válságként éltem meg.

Erdélyi Örmény Gyökerek

A következő kérdések merültek fel bennem: Amikor örményként örmények között vagy, tudod, hogy mi történik körülötted. Ez a te kultúrád. Általában nem kérdőjelezed meg a dolgokat. Csak úszol az árral. Én viszont nemzetközi környezetben nőttem fel, ami nagyon különbözik az átlagos örmény környezettől. Így aztán, amikor visszamegyek, nem igazán illeszkedem abba a közegbe. El vagyok veszve. Örmény vagyok, de nem vagyok örmény. De akkor ki vagyok? Milyen örmény vagyok én? Nem vagyok egyiptomi. Nem vagyok amerikai. És miért vagyok egy amerikai egyetemen, ha nem érzem magaménak azokat az értékeket? Ugyanakkor az egyiptomi értékeket sem érzem magaménak. Az örmény értékeket érzem magaménak. Akkor ki vagyok én? Fokozatosan elkezdtem újradefiniálni ön-

2008. február

magam, és végül igazi örményként határoztam meg magam. Örmény vagyok, csak egy kicsit különbözöm a többi örménytől. Egy átformált örmény, mondjuk így. Meg kellett értenem, hogy hova tartozom. Akartam tartozni valahova. Amikor ezek a kérdések elkezdtek megfogalmazódni bennem, zavarni kezdett és a legegyszerűbb kiutat választottam, ez pedig az volt, hogy örményként határoztam meg magam. A valahova tartozás érzését mindig sokkal könnyebb a saját etnikai csoportodban kialakítani. Büszke vagyok arra, hogy örmény vagyok, hatalmas a nemzeti büszkeségem. Amikor alkalmam nyílik rá, mindig próbálok segíteni az embereknek, akik Örményországban vannak. Imádom, hogy örmény vagyok, és nem valaki más. Nem vagyok kivándorló, mivel az apámmal mentem el, aki az or-

Fővárosi Örmény Klub 2008. február 21. csütörtök, 17 óra

Budapest, Magyarok Háza – Bartók terem Program: A reneszánsz kor zenéi Előadó: Vonka Viktor zenész Barangolás őseink földjén

(Marosszék, Nyárádmente, Hátszeg, Szászföld, Bánság)

Dr. Szarka György – vetítettképes programajánló A műsort rendezi: Terézvárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Támogató: Fővárosi Örmény Önkormányzat 21

2008. február

szágomat képviselte, ezért rám másképp tekintenek, mint azokra a kivándorlókra, akik gazdasági okokból hagyták el az országot. Szintén másképp tekintenek rám, mint az 1915-ös diaszpórára.3 Mégis, valahogy úgy látnak engem, mint egy túlzottan elnyugatiasodott örményt. Liberálisabb vagyok, mint az átlag. Ugyanakkor nagyon konzervatív vagyok, nagyon keleti, de mégis inkább osztom a liberális értékeket. Az egyik felem szüntelenül arra áhítozik, hogy a saját országomban élhessek. Utálom, ha megkérdezik, hogy honnan jöttem. Utálom, nagyon felbosszant. Talán azért is, mert ott szeretnék lenni, az enyéimmel szeretnék lenni, a saját nyelvemen beszélni, a saját tévémet nézni, a saját újságomat olvasni. 22

Erdélyi Örmény Gyökerek

Megjelent: Vándorok kultúrák között Az interkulturális tanulásról külföldre készülő fiataloknak – Budapest, 2007 c. könyvben Folytatjuk 1 Az interjú 2006. november 27.én készült. 2 A Közép-Európai Egyetem (Central European University, rövidítése: CEU) az Amerikai Egyesült Államokban és a Magyar Köztársaságban akkreditált budapesti székhelyű felsőoktatási intézmény, amely posztgraduális képzést nyújt a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány és a jogtudomány terén. Az intézmény kiemelten foglalkozik a társadalmi változások interdiszciplináris és összehasonlító kutatásával, a nyílt társadalmakba történő átmenet modelljeinek tanulmányozásával, valamint a nem nyugati fejlődési típust követő demokráciák elemzésével. Forrás: www. ceu.hu 3 A „diaszpóra” az 1915-ös, az Ifjú Törökök vezette kormány alatt véghezvitt örmény népirtás során kitelepített örményekre utal.

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

Zsigmond Benedek

Hat évezredes utazás Örményországban 8. rész Uniós kísérletek a katolikus egyházzal

A XII. században élénkké váltak a Rómával, majd a Bizánccal folytatott párbeszédek. Az előbbi Lambroni Nerszész, az utóbbi Kegyelemteli Szt. Nerszész közreműködésével történt. Miután azonban a bizánci császár „bekeményített”, az örmények ismét Róma felé fordultak. 1199-ben VI. Gergely katolikosz és számos örmény püspök aláírták az Örmény Apostoli Egyház egyesülését a Római Katolikus Egyházzal. Az uniót az északon, az anyaországban zsinaton megválasztottak egy katolikoszt, maradt püspökök egy része nem fo- aki a „Minden Örmények Katolikosza” gadta el. Későbbi örmény királyok is a címet vette fel. Szisz katolikosza a helyén Rómával való egységet sürgették, mint maradt, az ő utódai a „Kilikiai Nagy Ház II. Hetum, majd Osin. A katolikoszok Katolikoszai”, akik ma a Bejrút melletti közül II. Konstantin, VII. Gergely, III. Antiliászban székelnek. Minthogy a Rómával való uniós kíKonstantin Róma-barátok voltak, és az 1307-es Sziszi Zsinat újra kimondta az sérletek nem sikerültek, több évszázad egységet Rómával, amit a nép felhá- után meg kellett békélni azzal a helyborodása követett. IV. Leó uralkodása zettel, hogy az örménységnek csak egy alatt az ún. unitorok, vagyis az egysé- része ismerte el Rómát. Ez a rész 1740get szorgalmazó domonkos rendiek ben Apraham Ardzivjánt választotta letelepedtek Kilikiában. Latinosítási meg elöljárójává, akit 1742-ben Róma kísérleteik miatt ellenállást váltottak elismert, mint az Örmény Katolikus ki. Az örménység pro-latin és anti-latin Egyház vezetője. Ő Rómához való hűtáborra oszlott. Végül a király II. Jakab sége jeléül az eredeti keresztneve mellé a Péter nevet vette fel: I. Péter Ábra­ katolikoszt megfosztotta hatalmától. Miközben Kilikiában hol a bizánci, hol a hám. Azóta valamennyi örmény katolirómai egyházhoz való csatlakozást sürget- kus egyházfő felveszi a Péter nevet. A ték egyházfők, majd uralkodók, addig az jelenlegi egyházfő XIX. Péter Nerszész. idegen megszállás alatt lévő anyaország- Az örmény katolikus egyházfők a „Kaban kolostoregyetemeket alapítottak, ahol tolikus Örmények Kilikiai Házának egyfelől a nyugati tudományokat, másfelől Katolikosz-Pátriárkája” címet viselik. Jelenleg tehát három örmény katoli­ a katolikus és ortodox egyháznak tulajdonított tanokat cáfolatát tanították. Miután kátus van, ebből kettő az Örmény Aposto1375-ben a Kilikiai Örményország meg- li Egyház (egymástól független) vezetője, szűnt, a Sziszi Katolikátus is meggyengült. míg a harmadik elismeri a pápa fennható1441-ben Ecsmiadzinban 700 egyházi ságát, és a katolikus egyházhoz tartozik. Folytatjuk és laikus személy jelenlétében megtartott 23

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Murádin Jenő

Már sosem látható tájak 2. befejező rész

Erdélyi magyarörmények kiválóságai között álljon itt az építész Zárug (Zárai) Lukács neve is, kinek emlékét mára csak idős nemzedéktársai tudják fölidézni, meg a család, mely nem mondott le arról, hogy hagyatékának értékeit, minden nehézség ellenére valamiképpen közzé tegye. Az építész hagyatékában a kiállításról és a diákotthoni együttlétről több értékes fényképfelvétel maradt meg. Ezek egyikén a kiállító terem két fala látszik a felfüggesztett képekkel előtérben a diákok ülő és álló csoportjával. A kép hátoldalán az aláírások között több olyan alkotó nevére találunk, aki megmaradt a pályán, képzőművész, tanár vagy építész lett. Közülük említjük a fényképen jól felismerhető Abodi Nagy Bélát (sz. 1918), a szobrász Balaskó

Nándort (1918–1996), az ugyancsak szobrász Márkos Andrást (1919–1972), a festő Hervai Zoltánt (sz. 1919), az építész Pál Balázst. Másik felvételen egy színpadra nyíló faragott székely kapu előtt népviseletben sorakoznak föl a bukaresti magyar diákok és diáklányok. A szervezéshez más területeken is kitűnően értő Zárug Bukaresti Magyar Építészeti Munkaközösség néven fogta össze növendék pályatársait. Közössé-

Emlékezünk a 2007. évi augusztusi barangolásra. Munkács vára

24

Erdélyi Örmény Gyökerek

gükben termékeny viták és eszmecserék folytak. Véleményeket egyeztetve hivatásszerű konkrét programot fogalmaztak meg maguknak. „Elhatározták – olvassuk egy leírásban –, hogy minden munkásságukat, tudásukat és idejüket annak a székely népnek a javára, boldogítására fordítják, amelyből maguk is származtak.” (8 Órai Újság, 1941. december 21.) Ez a program elsődlegesen az erdélyi népi építészet értékeinek felmérésére, az építkezés formáinak tanulmányozására és az ebből levonható tanulságok hasznosítására vonatkozott. „Nem új »magyaros« stílust akarnak teremteni ebben a kis munkaközösségben – jegyezte föl említett írásában Juhász István–, hanem tanulmányaikat úgy végezni, hogy azokból ne maradjon ki a magyar építészet szellemének megismerése és elsajátítása sem.” A bécsi döntés után a csoport tagjai Budapesten folytatták tanulmányaikat. Elveik–törekvéseik mit sem változtak, s azokat mint látni fogjuk, a gyakorlatban is igyekeztek kamatoztatni. Élő, mozgósító program volt ez. Mindaddig érvényesülhetett míg a háborús frontátvonulások után a történelem forgószele elképzeléseiket el nem enyésztette. Zárug Lukács építészeti felmérő munkája, a népi építészet és egyben a műemlékek iránti érdeklődése jóval korábbról kimutatható, mint a tanulmányait záró 1940-es kiállítás. Nem csak a nyári szünidőkben nyílott alkalma a székelyföldi felderítő utakra, hanem meg-megszakított bukaresti tanulóévei alatt is. Ezeket a kényszerű szüneteket az indokolta, hogy önere-

2008. február

jéből kellett a folytatáshoz pénzt gyűjtenie. „Az akkori román állam nekem mint a magyar kisebbséghez tartozónak – jegyezte föl említett Életírásá­ ban – sem segélyt, sem kedvezményt nem nyújtott, kitűnő és jeles előrehaladásom dacára.” Kőművesként, majd építésvezetőként dolgozott, s közben nyitott szemmel járta a vidéket. Kezdő építészként meglepő művészettörténeti tájékozottsággal tárta föl a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom értékeit és történetét. Írása, mely a Pásztortűz folyóirat 1937. 18. számában jelent meg, ma is értékes forrása a kutatásnak. Nem csupán a templom – az egyik legszebb erdélyi műemlék – építészeti fázisait tárta föl, hanem a benne rejlő szobrok és képek eredetéről is számot adott.Ő fedezte föl a templomkerítés egyik bástyájának padlásán azt a páratlanul szép gótikus Mária-szobrot, amely a 18. századi templom helyén állott egykori kápolna oltárképéhez tartozhatott. Ezt a fába faragott Madonna-szobrot ma már csak arról a jó minőségű fényképfelvételről ismerjük, melyet ő maga készített, s amely a Pásztortűz-beli tanulmányt illusztrálja. Néprajzkutatók (Székely László, Tarisznyás Márton) nyomoztak a szobor után az 1970-es években, de már nem találták. Úgy tűnt el, mint a templom számos más értéke, talán műkereskedők kezén. Nem sokkal később, az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyószent­mik­ lósi vándorgyűlésén (1939. augusztus 27–29), pontosabban a vele egybekapcsolt kiállításon keltettek figyel25

2008. február

met a fiatal Zárug Lukács munkái. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus, illetve római katolikus templom építészeti fölmérésének rajzait mutatta be. (Murádin Jenő: Gyergyó művészeti to­ pográfiája. Győr, 2003. 60–61.) A tanulmányaikat a bécsi döntést követően Budapesten folytató erdélyi diákok már állami-közületi támogatással láthattak hozzá a falukutató, vidékfejlesztő tervek megvalósításához. Életre hívták a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE), melynek szervező magját a korábban Bukarestben tanult diákközösség képezte. Az 1941-es év nyarán 28 főiskolás hallgató négy munkaközösségben indult erdélyi falumunkára. Ehhez társult néprajzi gyűjtésre Csíkmenaságban a Képzőművészeti Főiskola tíztagú csoportja, melynek hangadó vezetője (egyben a SZEFHE alelnöke) Abodi Nagy Béla volt. Tapasztalataikról és az elvégzett munkáról a csoportok résztvevői, köztük Zárug Lukács (akkor már Zárai néven) 1941 decemberében a budapesti Műszaki Egyetemen szervezett kiállításon számolt be. Gyűjtőmunkájuk érdemleges eredményei egy más fórumon ennél sokkal nagyobb nyilvánosságot kaptak. A helyszín Kolozsvár, az alkalom egy nagyszabású országos rendezvény. Az 1942es év kora nyarán (május 9–június 6.) a kolozsvári Művészeti Hetek programja nyújtott lehetőséget a különböző alkotási területek sorában (képzőművészet, könyvművészet, színház, zene, fényképészet) egy átfogó építőművészeti 26

Erdélyi Örmény Gyökerek

kiállítás megszervezésére. Ez utóbbi rendezvényre az Unió utcai Redut termeiben került sor, abban az épületben, mely egykor az erdélyi országgyűlések helyszíne volt. Roppant gazdag, áttekintő jellegű bemutatót láthattak itt az érdeklődők. Olyan sokoldalú fölvonultatást, amely „a magyar építészeti kultúráról, annak múltjáról és jelenéről” adott számot, „erdélyi és országos viszonylatban”. Az értékelés dr. Bierbauer Virgiltől

Emlékezünk a 2007. évi augusztusi barango­ lásra. Zrínyi Ilona és gyermeke, II Rákóczi Ferenc szobra a munkácsi várudvaron

Erdélyi Örmény Gyökerek

való, aki az építészhallgatók terméről a következőket írta: „Erdély négy tá­ jának: a Kalotaszegnek, a Mezőség­ nek, Udvarhelyszéknek és Gyergyónak népi építészetéről kapunk gazdag képet, mégpedig a Zárai Lukács építész veze­ tése alatt működő építészcsoport rajzai és 72 fényképfelvétele alapján”. (Művészeti Hetek Kolozsvár, katalógus, Budapest, 1942. 83–85.) Zárai akkor már végzett építészként kapcsolódott be a háborús idők ellenére meglepően nagy lélegzetű országfejlesztő vállalkozásokba. 1941 és 1945 között az Országos Szociális Felügyelőség műszaki osztályán lett tervezési csoportvezető. Típustervek sorát készítette az úgynevezett ONCSA-házak programja számára. A betűszó feloldása: Országos Nép- és Családvédelmi Alap. Olyan lakóházak sorát jelentette ez, melyek a Teleki kormány szociális programja részeként a szegény sorú, sokgyermekes családok számára készültek. Zárait, éppúgy, mint az észak-erdélyi részekben Kós Károlyt, az tette különösen alkalmassá e feladatra, hogy a népi építészet területén elmélyült, komoly jártasságot szerzett. Igény és követelmény volt ugyanis, hogy ezek a különböző nagyságú és alaprajzú házak tömegükben és homlokzati kiképzésükben hangsúlyozott tájjelleget mutassanak. A háborút követően az építész előbb a budapesti Népjóléti Minisztériumban dolgozott, majd különböző tervező vállalatoknál. Azok az elvek és elgondolások, melyek pályakezdő lelkesedését hevítettek, itt már alig kaphattak hangot. Aktív pályája utolsó szakaszában az 1970-es években meghívott előadóként tanított a

2008. február

budapesti Műszaki Egyetemen, a gazdasági mérnök-továbbképző kurzuson. Az erdélyi utak előtte is sok éven át zárva voltak. Amikor, mint magyar állampolgár szülőföldjét ismét látogathatta, a szenvedéllyel művelt fényképezést is újrakezdte. Idősebb korában a hatalmas fényképgyűjtemény és felmérési rajzok rendezése jelentette mindennapi foglalkozását. A kasírozott képekre fölkerült a hely pontos meghatározása (település, utca, házszám), keltezés és rendszerbeli sorszám. Az utolsó felvételek már színesre váltottak át. Számomra, aki láthattam a gyűjtemény egy részét, a fehér-fekete képek a legszebbek, legértékesebbek. Az erdélyi népi építészet és különösen a székelység épített öröksége rögzítődött ezeken a nagyszerűen komponált felvételeken. Virtuális világ ez, ahogy – csak példaként – az egykori gyergyószentmiklósi városképben a Selyem utca, a Vörösmarty utca, a Rákócziút, a Békény patak menti házak megjelennek. Már soha sem látható tájak ezek, utcák és terek, melyek képzeletünkben e képekkel megidézhetők. A gyűjtemény az Eső utcából, ahol az építész lakott, nemrégiben átkerült egy rákoskeresztúri kertes házba. Leánya, Bereczné Zárai Ilona költözött ide családjával, azután, hogy édesapja 1985. április 19-én elhunyt. Bereczné Zárai Ilona okleveles építészmérnök. Példás rendben tartja a gyűjteményt. Ismeri az értékét. Valami csodára vár, hogy egyszer album formában megjelentetheti. vége 27

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Margittai Gábor

Szorításban – Beder Tibor Gebiz nemzeti öntudatáról, a székely medvéről 2. befejező rész

– Gyalogosan Törökországban című könyvében összeveti törökországi tapasztalatait saját székelyföldi életével. Mondhatnánk: a határon túli kisebbségi létforma viszonyítási rendszerében áll a török útja. – Háromszéki születésű lévén, gyermekkoromban elvittek a Rika erdejébe, Réka királyné sírjához. Meghatározóan hat az emberre Attila feleségének legenda szerinti temetkezési helye. Tudom, hogy a valóság más, de gyermekkoromban belém rögzült ez a tudat, hogy minden székely szerint ott van eltemetve Réka, s Benedek Elek is így írta, tehát ott kell lennie a hagyomány alapján. Az egész Székelyföld tele van ősmondákkal. Régebben egy odavalósi gyermek úgy nőtt fel, hogy ezeket a történeteket elmondták neki. Az Erdővidéken kezdtem a tanítást, majd a Sóvidékre kerültem s onnan Csíkba. Földrajzot és geológiát végeztem. Rengeteget vittek minket kirándulni, a táj belém ivódott, úgy voltam ezzel, mint a székely ember a medvével: kiáltott az ember az erdőben, gyere, János, mert medvét fogtam; hát hozd ide!; nem lehet, mert nem enged. A táj varázsa magához köti az embert. Egyetemista koromban körbegyalogoltam Kolozsvár környékét. Úgy éreztem, a gyalogjárás visz közel a táj emberéhez. Tanítottam, közben szenvedélyemmé vált a gyaloglás, bejártam egész Erdélyt. Ilyen előz28

ményekkel 52 éves koromban olvastam el az Élet és Tudomány cikkét, s amikor Erdély már a lábaimban volt, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy érdemes volna gyalog elmenni Macarköybe. Nem sportteljesítmény volt ez, nem bizonyítási kényszer: nekem olyan természetes volt gyalogolni, mint ahogy az ember levegőt lélegzik. – Romániai magyarként nem volt egyszerű átlépnie a török határt. – A kommunizmus idején sokszor kérvényeztem, hogy engedjenek el Törökországba, de szóba sem álltak velem. A kérdés csak az volt, honnan induljak, a hová sosem volt kérdéses: Macarköybe. Zágont, a hűség példáját választottam indulási pontul, azt a helyet, ahol a Kárpátok vonulata, mint egy íj, feszül kelet felé. Mikes hűségével és Csoma Sándor kitartásával indultam útnak az Ojtozi-szoroson keresztül, végiggyalogoltam Moldván, a csángó falvakon. Mindenképpen el akartam jutni a törökországi Magyarfaluba. Akkor éreztem, hogy minden lépéssel nő a lábam. Elértem Dobrudzsán, Bulgárián át a török határt, de ott nem engedtek át. Akkor visszamentem Zágonba, s elgyalogoltam Szatmárig, mert nem akartam leállni. Jött a nyolcvankilences fordulat, s 52 évesen végre végigjárhattam az utamat Dél-Bulgárián, Trákián át GebizMacarköyig, átlagosan napi 40 kilométert gyalogolva. Sosem tudtam, hogy honnan

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

indulok, a nap végére hová érkezem, mit hiszen arányait tekintve még mindig a eszem, s hol fekszem le. Nem akartam magyarság képviseli a többséget a Kárkorlátok között mozogni. Annyit tudtam pát-medencében. Ha bemegyek egy színcsak, hogy Macarköy felé kell mennem; román faluba, akkor is a többséget képs ha olyan helyszín akadt az utamba, viselem. Fontos megismernünk a gyökeahol magyar vonatkozású emlékek talál- reinket; erre példa Törökország. Van egy hatók, akkor azt mindenféleképpen meg- mondásuk: „Büszke vagyok arra, hogy látogattam, mint Rotöröknek születtem.” dostót, Bursát, ahol „Aki ennek a néhány millió em­ Én miért ne lehetnék Kossuth partra szállt, bernek mind csupa jót akar, békét, büszke a magyarsáKütahyát, Kossuth boldogságot: azért még mindig gomra? Van mire, emigrációjának szín- lehet nemzetellenes. Mert ami a s ha egyébre nem, nemzetet nemzetté teszi: az a lel­ helyét. a nyelvemre biz– Milyen tanul- kekben van. Egy szín, egy hangu­ tosan. Ha semmire ságai voltak egy lat... aki ezt a színt haloványítani, sem büszke az emszékelyföldi értel- ezt a hangulatot irtani akarja: az ber, úgy jár, mint a miségi számára a nemzetellenes!” falevél: oda fújja a Ady Endre macarköyi útnak? szél, ahová akarja. – Számos helyen Sokkal jobban élhetelhangzik, hogy manapság a székely tem volna, ha nem magyarként, hanem ember már nem olyan, mint amilyennek románként határozom meg magamat Tamási Áron leírta. Jött nemrég az árvíz, életem során. Például mindennap meg amely bebizonyította, hogy a székely kell harcolnom azért, hogy a nevemet ember, biza, sok szempontból mégiscsak Tiborként tarthassam fenn, s ne Tiberiu olyan. Példa volt erre, hogy Romániában legyek. Mindig azért küzdöttem, hogy mindenütt karba tett kézzel várták az ál- Erdély valamelyik sarkában mi, erdélyi lam segítségét a katasztrófa után – míg a magyarok legyünk a legfontosabbak, ne székelyek kalákába álltak össze, és hete- pedig a románok. Kell lennie egy helykig egymásnak dolgoztak. Ha helyzetbe nek, ahol én vagyok a legfontosabb, és kerül a székely, olyan lesz, mint amilyen- az a Székelyföld kell hogy legyen. Ez vinek leírták. Magyarország is számtalan szont nem megy konfliktusmentesen. Ki példáját adta a hősiességnek. Nem igaz, kell állnunk az érdekeinkért. hogy nem lehet kihozni abból az ország– Amikor egy magyar utazó Törökorból azt, amit ki kellene – csak helyzetbe szágba érkezik, megdöbbenve tapasztalkell hozni. Amikor nincs helyzet, akkor ja, milyen erős itt a nemzettudat, a népi olyanná válik, mint amilyen most. A ki- kultúra. sebbség – vagy ahogy Kossuth mondta – Budapestet én is fővárosomnak érKütahyában: a kevesebbség – mindig zem, akármennyire nem számítanak ott helyzetbe van hozva. De én semmi szín rám. Úgy érzem, ahogy Sütő mondta, a alatt, senkinek nem vagyok kisebbség, magyar nyelv erdőrengetegébe értem. Az 29

2008. február

egyik lányom is ott él, ő szokta mondani, nem is érti, hogy állhat Magyarországon ilyen alacsony szinten a nemzettudat. A gyermekeiket a Székelyföldre hozzák feltöltekezni. Becsapottnak érezzük magunkat minden szinten, de ez felerősítette a székely nemzettudatot, meg akarják különböztetni magukat a nemmel szavazó magyarországi magyartól. Ezt mi sosem tudjuk megbocsátani annak a politikai vezetőnek, aki a nemre buzdított, és nemzeti tragédiát idézett elő. Pedig nekünk egyetlen gesztus is elegendő. Ez a gondolkodás vezetett Macarköybe. Tizenhat éve építem a kapcsolatot a magyarság és Törökország között. S ha a székely embertől megkérdezik, lehet-e valamit érdek nélkül csinálni, azt mondja, lehet, de csak érdekből. – Hogyan készült el az a székely kapu, amely ma Gebiz főterét díszíti? – Farkaslaka adta a fát, és Csíkszentdomokoson faragtak belőle kaput. Sajnos a magyar állam nem vállal elég szerepet a külföldi magyar vonatkozású emlékek megmentésében. Ott van például Rodostó: fáj nekem, hogy az örmények által megvásárolt városrészből a magyarság legszebb történelmi utcáját lehetett volna létrehozni. Ki lehetett volna tatarozni a házakat, szállodákat, vendéglőket berendezni – ma minden Törökországba látogató magyar oda járna. Az én szemem előtt tűnt el legalább tíz régi épület Rodostóból, már betonházak vannak a helyükön a Magyar utcában, tavaly dőlt le a Mikes-ház, a cigányok elhordtak mindent, most meg a Bercsényi-ház dől össze. A Rákóczi-múzeum mellett beépítetlen terület van: ott kis 30

Erdélyi Örmény Gyökerek

befektetéssel magyar intézetet lehetne létrehozni. Ennek a helynek tudatalakító szerepe lehetne. A magyar történelem egyik legnagyobb búcsújáró helyévé válhatna. Huszonegy év beírásait böngésztem végig a rodostói Rákóczi-múzeum vendégkönyvében: azon a helyen mindenki magyarrá válik. Négy héten keresztül vizsgáltam, mennyi ideig tartózkodik a múzeumban egy magyarországi és mondjuk egy felvidéki csoport. Egy határon túli társaság átlag egy órát; egy magyarországi húsz-huszonöt percet. Ez azzal is magyarázható, hogy szorításban élünk, nem vallhatjuk be nyíltan nemzeti érzéseinket. A magyarországi mindenképpen magyar, ha akar, ha nem, nem kell külön erőfeszítéseket tennie érte. Érdekes az is, hogy egyre csökken a látogatók száma, tavaly ezer főnél kevesebb magyar ment Rodostóba, míg Ciprus szigetére legalább negyedmillióan. – Összességében elégedett a székelyföldi küldöttség gebizi látogatásával? – Életem jelentős napjai ezek: valamit elkezdtem, aminek most a végére érhettem. A stafétabotot továbbadtam Csíkszentdomokosnak, életképes közösség viheti tovább ezt az ügyet. Amikor a székely ember kivágja a fát, az meghal. Amikor faragni kezdi, a fa lassan feléled, mert a székely ember lelke beköltözik a fába. Lelke lesz a fának, a székely ember lelke tovább él a fában. Ez a kapu a székely ember lelkét jelképezi: aki átmegy alatta, átvesz valamit a székely lelkéből. Minél többször megy át, annál közelebb kerül a testvériességhez. (Megjelent a Magyar Nemzet 2006. július 15-i számában)

Erdélyi Örmény Gyökerek

Novák Ferenc

2008. február

Köszöntő a tánc világnapján

A tánc az emberi test csodája: a sejt- és idegrendszer tudatosan szabályozható együttműködése. Hogy a tánc művészetté, színpadi varázzsá váljon, szigorú szabályokba zárt szellemi és testi összehangolásra van szükség. Létrejöttéért táncosoknak, pedagógusnak és koreográfusnak, hosszú éveken keresztül teste és lelke egyaránt recseg és ropog. Sokszor a küzdelmekkel terhelt test és lélek – ez a műfaj lényegéből adódik – tiltakozásokkal áll ellent a fizika és a formális logika minden szabályának. Ezeknek az ellenállásoknak, a naponta megélt kudarcoknak és mégis konokul újrakezdődő küzdelmeknek a végeredménye: mozdulatokból, gesztusokból, alakját, arculatát szándéka szerint pillanatonként változtató testből épült katedrális a táncművészet. Balett, néptánc és táncművészet minden ágazata már elvitathatatlanul a magyar kultúra része. Mégis, mi táncművészek úgy érezzük, hogy hazánk művészet-építményében csak albérlők vagyunk. Színházi balett- és tánctagozatok, önálló társulatok, amatőr együt-

tesek és mozgásiskolák kénytelenek létükért vagy helyzetük méltó elismeréséért küzdeni. Reformkorszakunk óta a magyar tánc, később táncművészetünk önálló arculatú kultúránk és hazánk függetlenségének egyik értékes kifejezője volt. 1989-ben, a táncművészet világnapján naponta változó társadalmunkban, mégis szorongva kell gondolnunk hazai táncművészetünk jövőjére. Egy önállósuló és megújuló történelmi helyzetben, végre saját szándékait hirdető nemzet nem engedheti meg, hogy azok, akik naponta döntenek sorsunk felett, ne tekintsék a magyar táncművészetet is a magyar kultúra egyenértékű és a jövő számára nélkülözhetetlen gyermekének. (Megjelent: Nők Lapja XLI évf. 22.szám 1989. 06.03.)

Köszönetnyilvánítás

Hálás köszönetet mondunk az Artisthus Média Szolgáltató Bt-nek, hogy egy látványos és modern honlapot adományozott az egyesületnek, mely www.magyarormeny.hu címen élhető el. Ezen keresztül szinte naprakészen tudjuk tájékoztatni olvasóinkat, az irántunk érdeklődőket közösségünk híreiről, és amelyen az Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek havonta megjelenő kiadványunk folyamatosan olvasható lesz. Hálásan köszönjük Tüzes László 10 eFt adományát, amellyel egyesületünk működéséhez járult hozzá. 31

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Szongoth Gábor

Vendégségben az örmény katolikusoknál

Fülöp Ákos örmény katolikus lelkésszel, az egyházi gondnoksággal, az EÖGYKE képviselőkkel, illetve a magyarországi örményekkel. Elmondta, hogy Örményországban nagy becsben tartják a több mint 700 éve Örményországból elüldözött és identitásukat még mindig megőrző magyarÖrmény katolikus szentmise. országi örményeket. Arra Első sorban dr. Issekutz Sarolta, Kali Kinga, kért minket, működjünk Dr. Ashot Hovakimian bécsi örmény nagykövet együtt az elmúlt évtizedekben Magyarországra került örméJanuár 13-án meglátogatta az Orlay utnyekkel, és velük együtt képviseljük cai Örmény Katolikus Lelkészséget Dr. az örménység ügyeit Magyarországon. Ashot Hovakimian, Örményország magyarországi nagykövete, akinek székhe- Megemlítettük, hogy mi ezt tesszük. lye Bécs. A nagykövet úr részt vett az örmény katolikus szertartású szentmisén, amit Fülöp Ákos atya celebrált, a diakónus Zsigmond Benedek volt. Elismeréssel adózott a templomot megtöltő nagyszámú hívő láttán. Az örmény nyelven folyó szentmise csodálatos saragánjait pedig együtt énekelte a katolikus közösséggel. Az örmény nagykö- A bécsi örmény nagykövet (az első sorban) az Orlay utcai örmény vet a szentmise előtt a katolikus templomban együtt énekelte a csodálatos saragánokat, örmény liturgikus énekeket a katolikus közösséggel plébánián találkozott 32

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

Az elnökasszony ajándékot ad át a bécsi örmény nagykövetnek

Több kiadványt (naptárt, könyvet) szentelünk ennek a célnak, és magyarországi követei vagyunk az Örmény Genocídium elismertetésének. Két ízben nagyszabású közös genocídiumi megemlékezést szerveztünk. Sajnos a legutóbbi alkalommal a másik fél a megemlékező szentmiséken sem vett részt. Pedig a közös cél érdekében lehet és kell együtt munkálkodnunk. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben ne csak a hazai történelmi örménység, hanem a 20. század végén Magyarországra betelepült testvéreink továbbra is részt vegyenek ebben az összefogásban!

A Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség hírei

2008. évben minden vasárnap du. 16,30 órától örmény katolikus szentmisét tart Fülöp Ákos atya a Bp. XI. Orlay u. 6. szám alatti templomban.

Ünnepi szentmise lesz

2008. június 8-án, Világosító Szent Gergely búcsú szeptember 21-én Fogolykiváltó Boldogasszony búcsú. A szentmisék után közösségi találkozóra, kulturális programokra (film, zene, irodalom, előadás) kerül sor a templomban. Kérjük a kedves híveket, kapcsolódjanak be a szentmisék látogatásába, a közösségi kulturális rendezvényekbe.

A Plébánia működéséhez szolgáló bankszámlaszám: 11707024-20005210 A Múzeum felújítására szolgáló adománygyűjtő bankszámlaszám: 11707024-20465157 Fülöp Ákos atya utolérhetőségei: tel: 207-4894 (Nagytétényi Plébániahivatal), e-mail: [email protected] Fülöp Ákos atya 33

2008. február

Murádin László

Erdélyi Örmény Gyökerek

Földönfutó, ágrólszakadt

Van a szó összetételei között számos olyan alakulás, mely határozóragos szószerkezetből összetett szavú - többnyire átvitt értelmű - összetett szóvá forrt egybe. Ezeknek a szóösszetételeknek utótagja többnyire igenév. Szemléltetésképpen sorakoztassunk fel közülük néhányat. Emlegetjük a „földönfutó nagyon sze- tözködés jogától való megfosztottság gény embert.” Földönfutó volt a hon- emlékének szokás tekinteni, de ma már talan, hazátlan, az üldözött, a bujdosó a szegénységnek, mint állapotnak a kiember is. Egy 1777-ből való mondatban fejezője. A tűzről a szikra pattan ki, de még különírva találjuk: „a ‚bűn... mint- tűzrőlpattant menyecskéről is beszélünk. egy földön futóvá teszi a‘ bűnöst”. - Az Az ilyen fiatal nő eleven, fürge, tempeútonálló: rabló: Az útonálló tulajdon- ramentumos. A tűzrőlpattant menyecske képp az ‚utat elálló‘ személy volt. 1668- kifejezés keletkezésére szolgáló konkrét ból idézhető ez a alap felé mutat szövegrész: „ut Dugonics András „A nemzet az a lelkek közt, ami a faj a álló lator, fosztó, hasonló kifejezétesti leszármazásban. S amint a faj ereje útonjáróra rohase: tűzrőlpattant a testi múlt ereje, ismeretlen ősök hajla­ nó”. Lehetséges, gesztenye. mai, betegségei és energiái, úgy képvise­ hogy az útonálló Szép, tiszli a nemzet a lelki múltat, a lelki ősöket. szavunk az út álló ta búza volt a Nemzet: a kultúra.” meg az útonjáró szemen szedett Ady Endre szavak keveredébúza, ugyanis séből keletkezett. – A haszontalan, hit- régen a magnakvalót szemenként vávány, mihaszna személy semmirekellő logatták. Pázmánynál már az ‚igazság‘ vagy semmirevaló. jelzője: „Csak szemen szedett igazság Az 1524-27-ből való Érdy-Kódexben vagyon..” A szemenszedett tiszta búza a szó – különírva – még ‚hasznavehetet- és a szemenszedett tiszta igazság jól illen‘ értelmű: „megég és semmire lészen let egymáshoz, a mai nyelvhasználatban kellő”. azonban a hazugsággal kapcsolatosan A fenti mindhárom összetett szóban csontosodott meg, s csak mint szemen­ az -álló, -való, -kellő utótag jelen idejű szedett hazugság használatos. Régebben melléknévi igenév, de számos hasonló a szemenszedett mint jelző ‚színtiszta‘ funkciójú összetett szavunk utótagja jelentésű volt, s más szavak jellemzője múlt idejű melléknévi igenév. is lehetett. Mondhatjuk egy nagyon szegény Lúdas Matyi körmön font ostorral emberről, hogy földhözragadt szegény. terelte lúdjait. A körmön font ostor A földhözragadt kifejezést a szabad köl- onnan nyerte megnevezését, hogy az 34

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

rólszakadt!” Felismerhetők az összetett szóban az összetétel elemei: ágról (le) szakadt. A kifejezés egy régi bűntetőjogi szokás emlékét őrzi. A halálraítélt ember kivégzésére nemcsak az akasztófa szolgálhatott, hanem valamely élő fa ága is. Ha az akasztott ember valami módon életben maradt, akár azért, mert leszakadt az ág, akár azért mert gyenge volt a kötél, az akasztást nem volt szabad megismételni. Ha az illető megmenekült is a halálbüntetéstől, továbbra is szánalmas külsejű, ágrólszakadt ember maradt. (Szabadság, 2007. március 10.)

Emlékezünk a 2007. évi zarándokútra. Az ör­ mény katolikus püspökség lembergi székhelye jelenleg örmény apostoli templom

ágakra osztott – nem sodort, hanem font – szálait keményen a bal kéz hüvelykujjának szorították. Minthogy a körmönfont szókapcsolatnak eredeti vonatkozása lassan feledésbe merült, a szószerkezet összetett szóvá forrt egybe, és megváltozott a jelentése. A körmönfont szavunk jelentése ma ‚furfangos, ravasz‘. Már 1787-ben ezt írták egy tiszttartóról, hogy „körmönfont gazember vala”. A szánalmas, szegényes külsejű emberről mondjuk: „Ó, az élhetetlen ág­

Emlékezünk a 2007. évi karácsonyi műsorra. A kisded előtt a három királyok közül kettő

35

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

Ifj. Gabányi János:

Balázs-Bécsi Attilla „A szamosújvári magyar-örmény katolikus teme­tő monográfiája” című könyvének névmutatója 1. rész

A név után levő szám a monográfiában megjelent oldalszámot jelöli, füg­getlen attól, hogy szövegben vagy képaláírásként jelenik meg az illető családnév síremléke a kötetben.

A TEMETŐ 1. ... Márton ... TA... 54 2. Ábrahám Emánuel 62 3. Ábrahám Emánuelné sz. Mártonffy Veronika 61 4. Adler Szeverin 38 5. Adler Szeverinné Miller Mária 38 6. Ágopcsa Ferenc 53 7. Ágopcsa Gergely 53 8. Ágopcsa Gergelyné sz. Bulbuk Anna 53 9. Áján Anna 82 10. Áján család 71 11. Áján Évike 82 12. Áján Mária 77 13. Áján Tivadar 82 14. Áján Tivadarné sz. Florián Anna 82 15. Alexa Anna 69 16. Alexa Bogdán 69 17. Alexa Irén 68 18. Alexa Todor 68 19. Alexa Todorné sz. Kepri Anna 68 20. Amherger Boldizsár 42 21. Amirás Kristóf 76 36

22. Amirás Mari … 76 23. Amirás Mózsi 76 24. Amirás Mózsiné sz. Kincses Veronika 76 25. Aurélia Pasculescu sz. Voith 76 26. Ázbej Bogdán 84 27. Ázbej Rátz Istvánné sz. Tüzes Anna 84 28. Ázbej Rátz Mari 84 29. Báldi Dezső 78 30. Báldi Gerő 78 31. Báldi Jenő 78 32. Báldi Zseni 78 33. Bányai Bogdán 32 34. Bányai István 32 35. Bányai Lukács 32 36. Bányai Samu 46 37. Bárány Bogdán 32 38. Bárány Erzsébet 70 39. Bárány István 32, 70 40. Ifj. Bárány István 71 41. Bárány Istvánné sz. Papp Emilia 70 42. Bárány Katalin 70 43. Bárány Lukács 32, 70 44. Bárány Mária 69, 70 45. Bárány Márton 70, 71

46. Bárány Mártonné sz. Tüzes Katalin 70 47. Bárány Mártonné sz. Korbuly Mária 71 48. Bartha Mártonné sz. Osztián Anna 79 49. Begidsán János 79 50. Begidsán Jánosné sz. Kapatán Anna 79 51. Begidsán Mária 79 52. Bercsán Zseni 83 53. Berényi Lajos 77 54. Berényi Lajosné sz. Platsintár Anna 77 55. Dr. Bodnár Pál 82 56. Dr. Bodnár Pálné sz. Esztegár Mária 82 57. Id. Bodor Bertalanné sz. Sáhin Katalin 83 58. ifj. Bogdánfi Gábor 34 59. Bogdánfi Margit 55 60. Bulbuk Anna 53 61. Bulbuk Kristóf 57 62. Bulbuk Rebeka 57 63. Burgya Katalin 58 64. Buzeczkó Antal 77 65. Buzeczkó Antalné sz. Haraga Mária 77

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

Szomorújelentés „Szemünkben tükröz!dik tekintetük még,. S a boldog órák drága tiszta üdvét, Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt, És élnek !k tovább, sz"z gondolatként. ”

! Mély fájdalommal, de a feltámadás hitében meger!södve tudatjuk, hogy

Dr. Szentpéteri János A Magyar Bridzs Szövetség örökös tagja, életének 95. évében, családja körében, csendesen elhunyt. Temetése 2008. február 8.-án, 12 órakor volt a fóti katolikus temet!ben. Engesztel! Szentmise a temetés után, 13 órakor, a fóti Római Katolikus templomban volt. Gyászolják: Gyerekei, testvére, menyei, unokái, dédunokái, rokonai s mindazok, akik szerették

Cím: 2151 Fót, Vörösmarty u 62.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!

66. Buzeczkó Katalin 77 67. Özv. Buzeszkó Simonné sz. Amirás Mari 76 68. Capitán Aurel 83 69. Capitán Aurélné sz. Sáhin Rebeka 83 70. Cheul Antal 69 71. Cheul Antalné sz. Alexa Anna 69 72. Cheul Miklós 69 73. Cheul Tivadar 69 74. Ing. Costea Cornel 76 75. Costea Mária 76 76. Czetz Emánuel 60

77. Czetz Mária 76 78. Czetz Zakariás 76 79. Czetz Zakariásné sz. Csausz Vetti 76 80. Csausz János 76 81. Csausz Jánosné sz. Moldován Anna 76 82. Csausz Katalin 55 83. Csausz Katalin 56 84. Csausz Kristóf 76 85. Csausz Vetti 76 86. Csávos Kata 42 87. Csergedi János 47 88. Dr. Dajbukát Ferenc 83

89. Dr. Dajbukát Ferencné sz. Veress Roza 83 90. Dajbukát József 83 91. Dajbukát Józsefné sz. Harmath B. Lujza 83 92. Dajbukát Kajtán 78 93. Dajbukát Kajtánné sz. Lengyel Anna 78 94. Dr. Dajbukát Márton 83 95. Dániel Gusztáv 33

(Megjelent Magyarörmény Kultúrális Lapok VI. Évf. 1. sz. 2004. március)

Folytatjuk 37

2008. február

Erdélyi Örmény Gyökerek

A ma­ros­vá­sár­he­lyi ör­mény-ma­gyar kö­zös­ség gyer­mek­ro­vata (12. rész) Kedves Szülők és Nagyszülők! Arra kérünk benneteket, hogy hónapról hónapra, amikor kezetekbe veszitek a „Gyökereket”, hívjátok fel gyermekeitek, unokáitok figyelmét erre a rovatra, s ha nem értik, magyarázzátok el nekik fontosságát. Kedves Gyermekek! Nektek igazán megéri elolvasni és megismerni a szép történeteket, amelyek hatalmas örmény királyokról, csodaszép királykisasszonyokról, véres háborúkról szólnak. És miért éri meg megismerni őket? Mert minden történet végén találtok egy kérdést, amelyre minden hónapban várjuk válaszaitokat írásban és/ vagy rajzban, postán vagy e-mailen. Év végén a legjobb, legszebb válaszok beküldői között sorsolást rendezünk. Három szerencsés nyertes három csodálatos ajándékban részesül. Címünk a következő: Dr. Puskás Attila, Str. Busuiocului 4/C/48, RO-540535 Tirgu Mures, Románia. E-mail cím: [email protected]. Várjuk leveleiteket! Dr. Puskás Attila a Marosvásárhelyi Örmény Kulturális Egyesület nevében

Vákhársák Volt még egy nagy királyunk is, Vákhársák, aki az Ársákuni pártus királyi család tagja volt. Mindent tőle telhetőt megtett, hogy felvirágoztassa Örményországot. Az ő idejében fejlődött a földművelés, támogatta a kereskedelmet, a kézművességet. De ami a legfontosabb, mindenhol rendet teremtett, a királyi palotától kezdve a legutolsó örmény

nemes házáig. Vákhársák megtámadta az északi népeket, legyőzte őket, és kiterjesztette hatalmát a Fekete-tenger partjáig. Szeretette volna mélyebben megismerni az örmények történetét. Egy tudós bölcset, Már Ábbás Katinát azzal bízta meg, hogy a levéltárakban kutasson. Ez a tudós bejárta az országot, megírta az örmény nép történetét, és átadta azt Vákhársáknak. Mit tett a király Örményország felvirágoztatásáért? Hogy hívták az első örmény történészt, és hogy írta meg az örmények történetét?

38

Erdélyi Örmény Gyökerek

2008. február

1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% Közeledik az adóbevallás ideje... A törvény szerint személyi jövedelemadónk (kétszer) egy százalékát erre jogosult, bejegyzett egyházaknak, közintézményeknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek ajánlhatjuk.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület jogosult arra,

hogy személyi jövedelemadójának 1 %-át az EÖGYKE-nek ajánlhassa. Tizenegy éve működő Egyesületünknek így lehetősége nyílik arra, hogy működése anyagi nehézségeit részben megoldja. Meggyőződésünk, hogy az EÖGYKE kezdettől fogva „nyitott könyvként” működik, hiszen minden lépésünkről rendszeresen beszámolunk az Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek hasábjain. Akik részt vesznek programjainkon, meggyőződhettek arról, hogy a tagdíjat, adományokat, a pályázatok során elért támogatásokat kizárólag kulturális és hitéleti identitásőrzésünkre, hagyományaink ápolására, a magyarörmény társasági élet, a közösség megteremtésére, jobbítására fordítjuk. Kérjük, hogy jövedelemadója bevallásakor gondoljon Kulturális Egyesületünkre – ezáltal önmagára is. Hiszen tagságunk azért dolgozik, hogy magyarörmény közösségünk céljait megvalósítsa, örmény gyökereink tárgyi és szellemi kultúráját megőrizze, átadja gyermekeinknek, unokáinknak – az utókornak. Tartozunk ezzel tehetséges, tisztességes és jó magyarrá vált őseinknek, tehát önmagunknak is. Nem kell mást tennie, mint a jövedelemadó bevalláskor az APEH által rendszeresített bevallási nyomtatványon nyilatkozatot tegyen szervezetünkre. A kedvezményezett adószáma: 18085590-1-41 A kedvezményezett neve: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Egyúttal kérjük és javasoljuk, hogy a másik egy százalékkal támogassa a Magyar Katolikus Egyházat, amelynek technikai száma 0011, melynek részegyháza a magyarhoni, történelmi örménység Örmény Szertartású Római Katolikus Egyháza. Templomunknak, amelyet évtizedeken át Kádár Dániel apátplébános vezetett, nincs önálló technikai száma! Köszönjük, hogy gondol ránk! Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület

1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 39

Felhívás!

Tisztelt Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek magyarországi Olvasója! Kérjük, segítse munkánkat azzal, hogy felmérésünkre adott válaszát hozzánk postafordultával visszaküldi (e-mailben a [email protected] címre)! Célunk, hogy tájékozódjunk a kiadványunk hasznosságáról, valamint felmérjük, hogy anyagi lehetőségeink szűkülése és a költségek folyamatos emelkedése mellett hogyan tudjuk lapunkat fenntartani. Célunk, hogy kiszűrjük azokat a címzetteket, akik bár havonta megkapják ingyenes újságunkat, mégsem olvassák azt, illetve töröljük azokat a címeket is, amelyek címlistánk elavulása miatt már nem aktuálisak, pontosak. Célunk, hogy minél több olvasót átszoktassunk a Füzetek internetes olvasására. Weboldalunkon (új: www.magyarormeny.hu) megtalálja a Füzetek teljes terjedelmét, s emellett friss híreket és programokat is olvashatnak. Terveink szerint azáltal, hogy minél több olvasónk áttér a papír alapú Füzetek olvasásáról az internetes változatra, csökken a nyomdai és postaköltség, így tartani tudjuk a tartalom minőségét és az oldalszámot. Terveink szerint olvasóinkat e-mailben havonta értesítjük, ha a weboldalon már olvasható az új Füzetek. Amennyiben Ön lemond a papír alapú Füzetek olvasásáról, de a későbbiekben meggondolja magát, bármikor e-mailben vagy telefonon újra feliratkozhat címlistánkra. A Füzetek havonta megjelenő számait évkönyv formájában félévente kiadjuk, az évkönyvet meg lehet vásárolni, amennyiben megrendeli e-mailen vagy telefonon. További információ a külön íven mellékelt Felhívásban!!! (Szerk.) Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület folytatja a pénzadományok gyűjtését az erdélyi magyarörmény közösségek részére. Pénzbeli adományokat az egyesület bankszámlájára befizethető. Bankszámlaszám: Budapest Bank Rt. Királyhágó fiók: 10100792-72594972-00000007

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület székhelye: 1015 Budapest, Donáti utca 7/a. Postacíme: 1255 Budapest, Pf. 189. Telefon: 201-1011, fax/tel.: 201-2401 Elnök: dr. Issekutz Sarolta – füzetek

Az Er­dé­lyi Ör­mény Gyö­ke­rek Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let ha­vonta meg­je­lenő ki­ad­vá­nya­ A ki­ad­ványt tá­mo­gatja: Bp. Főv. II. kerületi Örmény Önkormányzat és a Fővárosi Örmény Önkormányzat

(Bu­da­pest, 1054 Aka­dé­mia u. 1. III. eme­let 338-339., tele­fon: 332-1791) e-mail: fo­va­ro­si­or­meny@star­tadsl.hu; fo­va­ro­si­or­me­nyon­korm@star­tadsl.hu Nyil­ván­tar­tási szám: 2.2.4/78/2002. Mb. főszerkesztő: Béres L. Attila Felelős kiadó: dr. Issekutz Sarolta Munka­tár­sak: Dr. Sas­vári László, Dr. Is­se­kutz Sa­rolta, Bál­intné Ko­vács Jú­lia, Dobó At­tila Szerkesztőség: 1255 Budapest, Pf. 189. Tel.: (1) 201-1011, Fax: (1) 201-2401 Nyomdai munkák: Mackensen Kft.