FŐSZERKESZTŐI KÖSZÖNTŐ. Kedves Olvasók!

FŐSZERKESZTŐI KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasók! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen el kell végezni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki majd megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna ugyan, de Senki sem csinálta meg. Valaki nagyon megharagudott emiatt, hiszen ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki sem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna… Azt hiszem a gondolatébresztő tanmese mindenki számára ismerős, a sokak által nem kedvelt munkahelyi vagy egyéb, közösen is elvégezhető feladatokat idézi képzeletünkbe. Minden munkahelyen, közösségben, szervezetben és családban vannak olyan feladatok, amiket többen is elvégezhetnének – ha lenne idejük, vagy csupán kedvük – mégis könnyebb megoldást jelent arra várni, hogy majd más megcsinálja azokat. A népszerűtlen feladatokat sokszor hajlamosak vagyunk összecsapni, elkapkodni, majd utólag bosszankodni, ha korrigálni kell. Sokszor fel sem fogjuk, mennyivel könnyebb dolgunk lenne, ha együtt tudnánk működni társainkkal, kollégáinkkal: csapatként. Gyakran halljuk, hogy mi, magyarok nem szeretünk és nem is tudunk csapatban dolgozni. Éppen ezért csapatban gondolkozni sem tudunk, mindent magunk kívánunk megoldani. Ezt az állítást különféle vállalati felmérések, statisztikai adatok is alátámasztják, okait a szocializmus egyik hatásaként határozza meg a szociológiai szakirodalom. A közös munka a manufakturális munkamegosztással (és a közös zh-írással :) ) ki is merül, de ez nem igazi csapatmunka. Az egyéni munkavégzés, a felelősség egy személyre terhelése a „trendi” napjainkban, s fel sem merül, hogy sok esetben együttműködve sokkal hatékonyabbak, sikeresebbek lennénk, lehetnénk feladataink végzése során. Egy csoport, csapat, munkahelyi közösség vagy család egyaránt tud csapatban gondolkozni. Ha mindenki hozzáteszi a folyamathoz azt, amihez ért, egy egészen sikeres produkciót alkothatunk. Vajon miért nem törekszünk erre? Miért tartunk attól mi, Valakik, hogy bevonjuk társainkat a Mindenki és Bárki által elvégezhetőfeladatokba? Miért idegenkedünk attól, hogy segítséget kérjünk? Az összehangolt, precíz csapatmunka előre visz, a közös célok érdekében pedig mindenképp előnyünkre válik majd, ha nem egyedül szállunk szembe a Szélmalmainkkal… Legyen a Miskolci Jogi Kar csapata egy olyan Szupercsapat, ahol Mindenki csinálja, amiben a legjobb, Bárki segítséget kérhet, Valakik segítenek is, és Senki sem jár rosszul! ;) Sikeres és energikus 2015-16-os tanévet kívánunk! A Vadlaw csapata nevében: Kiss Lilla Nóra Főszerkesztő IMPRESSZUM

FŐSZERKESZTŐ: KISS LILLA NÓRA FŐSZERKESZTŐ HELYETTES, HONLAPFELELŐS: BIHARI BERNADETT LUCA SZERKESZTŐK: ARANYOSI GERGŐ, ARLETT ANITA, BIHARI BERNADETT LUCA, HANNA, SOMLYAI DÓRA, SOMOGYI GRÉTA KINCSŐ FELELŐS KIADÓ: BERZEVICZI MÁRK NYOMDA: GAZDÁSZ-ELASZTIK KFT. MEGJELENIK 400 PÉLDÁNYSZÁMBAN. BORÍTÓ: KISS-KONDÁS DÓRA HONLAP: WWW.VADLAW.HU 2

FÜLÖP CSILLA, GYÖKÉR ÁDÁM, GREGOR

IN MEMORIAM

PROF. DR. BÍRÓ GYÖRGY Ma is tisztán emlékszem arra a néhány előadására, melyet még másodévben Tanár Úr tartott nekünk. A füzetemben még ott szerepelnek azok a vicces példák és jogesetek, amiket egy-egy témában mondott nekünk. Ezzel az összefoglalóval szeretne Újságunk megemlékezni szeretett tanárunkról, Prof. Dr. Bíró Györgyről. Bíró György 1955. április 21-én látta meg a napvilágot. Tanár úr így nyilatkozott korábban gyermekkoráról: „Miskolcon születtem ’55-ben, s kis túlzással a Mikes Kelemen utcában, pontosabban annak egy négyzetkilométeres vonzáskörzetében nőttem fel, illetve azóta is itt élek. Az akkori Felszabadítók útján található -, egy ma könyvtárként működő - óvodába jártam általánosba, a Vörösmarty-iskolába, illetve a Földes Ferenc Gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat. Még sportolni is a környéken sportoltam: a Népkertbe jártam pingpongozni.” (1) Középiskolai tanulmányai alatt a jog és a közgazdaság között hezitált, azonban jogász édesapja, illetve a matematika iránt érzett ellenszenve hatására végül a jog javára döntött. 1973 kitűnő eredménnyel érettségizett, s felvételt nyert a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karára, ahol 1978-ban sikeresen diplomát szerzett. Az egyetemet követően hazatért Miskolcra, ahol a Diósgyőri Gépgyár jogi előadójaként dolgozott, majd 1982-ben letett szakmai vizsgáját követően jogtanácsosként tevékenykedett, egészen 1982 februárjáig. Ekkor Novotni Zoltán professzor úrtól meghívást kapott a Miskolci Egyetem Polgári jogi tanszékére, s tanársegédként kezdett polgári jogot oktatni. Így emlékszik vissza rá Tanár Úr: „1982-ben Novotni Zoltán professzor, későbbi mesterem a Miskolci Egyetem Polgári Jogi Tanszékére hívott tanársegédnek. Elfogadtam az invitálást, amit azóta sem bántam meg.” (2) 1984-től adjunktus, majd 1993-tól docensi kinevezéssel, 1999-től pedig egyetemi tanárként tevékenykedett Karunkon. 1993-ban Novotni Professzor váratlan halálával Bíró György tanár urat bízták meg a Tanszék vezetésével, amelyet egészen haláláig végzett. Tanulmányi dékán-helyettesként (1996-1999), majd 2000-től (két cikluson keresztül) tanulmányi rektorhelyettesként kísérte figyelemmel a fiatal tehetséges hallgatók tanulmányait, segítve fejlődésük szakmai iránymutatásaival. 3

MUNKÁSSÁGA: Bíró György nem csupán kiváló jogtudós, de elismert gyakorló jogász is volt. Az oktatás és a tudomány mellett gyakorlati jogászként is helytállt, mint a 10. számú Ügyvédi Iroda vezetője, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Egy emlékezetes ügye: „Volt egy ügyem például, amelynek országos visszhangja lett. Egy október 20-ra datált Magyar Közlönyben hirdettek ki egy jogszabályt, amely a kihirdetést követő nyolcadik napon lépett volna hatályba. Ez normális emberi számítás szerint október 28-a lett volna, s ebben az esetben az általam képviselt ügyfél elvesztette volna a pert. Sikerült azonban kideríteni, hogy a 20-ai közlöny csak 24-én hagyta el a nyomdát, azaz ez a dátum számított a kihirdetés napjának. Ez már kedvezett ügyfelemnek, s nyertünk is.” (3) Professzor Úr az ADVOCAT, a B-A-Z Megyei Ügyvédi Kamara hivatalos lapjának főszerkesztője is volt 1998-tól. Több, mint 100 kiadvány jelent meg gondozásában. Számos egyetemi jegyzet, tankönyv, tanulmány és cikk szerzője, társszerzője. Ekképp beszélt munkásságáról: „ma is végzek egyéb elméleti, illetve gyakorlati jogi képviseleti tevékenységet. 1989 óta vezetek egy egyetemi oktatók által létrehozott ügyvédi irodát, ’92-től pedig a megyei ügyvédi kamara elnökségi tagja, ’97-től elnökhelyettese vagyok. Részt veszek a Miskolci Akadémiai Bizottság Állam- és Jogtudományi Bizottságának munkájában, ’90-től pedig az Igazságügyi Minisztérium jogi szakvizsgabizottságában is dolgozom. A Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Társaság szakmai kiadói tevékenységét is én irányítom. Nagy szerepünk van a magánjogi jegyzetek megjelentetésében.” (4) Halálával hatalmas veszteség érte Karunkat, a jogi-tudományos világot, s a gyakorló jogász társadalmat is. Szerkesztőségünk ezúton szeretne emléket állítani a Tanár Úrnak.

„Ha munka után egyikünk Többé nem jőne fel; Zokogja el fájó szívünk: Pajtás, Szerencse fel! Ha béke nem juto neked Míg nap sütö le rád; Megadja néked majd a sír, Pajtás, jó éjszakát! Ha az, ki elment közülünk, Eszedbe jut megint, Köszönts rá egy “Jó szerencsét!” Bányász szokás szerint.” Selmeci nóta: Imhol a föld alá megyünk (részlet) Bihari Bernadett Luca Hivatkozások: (1) (2) (3) (4) - Napkelet Népe internetes oldal (Unokáin is olvasni fogják rovata) 2012. 4

DÍSZDOKTORI CÍMET ADOMÁNYOZTAK EGYETEMÜNK REKTORÁNAK, PROF. DR. TORMA ANDRÁSNAK

Hatalmas megtiszteltetés érte Alma materünk elsőszámú vezetőjét, ugyanis a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták Prof. Dr. Torma Andrást, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzorát. A tiszteletbeli címet ünnepség keretében adták át a Petru Maior Egyetem Főépületének Aula Magna termében november 4-én. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott többek között a Petru Maior Egyetem Rektora, Prof. Dr. Calin Enachescu, a Gazdaságtudományi, Jogi és Igazgatási Kar Dékán Asszonya Prof. Dr. Szabó Zsuzsanna, akik kiemelték, hogy karuk és egyetemük számára egy igazi ünnep a mai nap, melyen egy ilyen nagyszerű szakembert, oktatót és egyben barátot avathatnak díszdoktorrá. Véleményük szerint a 2 egyetem között fennálló eddig is kiváló kapcsolatot sikerült még inkább elmélyíteni és továbbra is törekedni fognak a közös programok, projektek megvalósítására. Az ünnepi méltatást, köszöntést, azaz a laudációt Prof. Dr. Lucian Chiriac, a Gazdaságtudományi, Jogi és Igazgatási Kar professzora tartotta. Torma András Professzor Úr az elmúlt közel egy évtized során a Petru Maior Egyetem irányába (is) tett kiemelkedő nemzetközi kapcsolatteremtő, kutató, szervező és együttműködő tevékenységével érdemelte ki az egyetem legmagasabb kitüntető címét, melyet baráti környezetben vehetett át. A díszdoktorrá avatás után Prof. Dr. Torma András „Új államszervezési megoldások Magyarországon” címmel tartott tudományos előadást a résztvevők számára. Az ünnepséget követően Rektor Úr a következőképpen értékelte a díjat: ,,Eddigi életem egyik legnagyobb eseményén vagyok túl, nagyon felemás érzések munkálkodnak bennem. Egyfelől nagyon megtisztelő, hogy egy egyetem díszdoktorává fogadott, másfelől az a feszültség, ami az avatás előtt bennem volt, még mindig bennem munkálkodik… De azt szeretném mindenkinek a tudomására hozni, hogy az embernek mindössze tenni kell azt, amit a Jó Isten neki rendelt, a munkát úgy kell ellátni, hogy az a lehető legjobb legyen és ha az ember a munkát elvégzi, meg is lesz majd annak az eredménye. Köszönöm a kitüntetést, ez további erőt fog majd adni nekem, hogy tovább munkálkodjak az egyetemek közötti együttműködés érdekében.’’ A díszdoktori kitüntetés nagy dicsőség és igazi elismerés Karunknak is. Rektor Úrnak ezúton is őszintén gratulálunk, és jó egészséget kívánunk további munkájához. Kiss Lilla Nóra 5

VLADÁR GÁBOR EMLÉKKONFERENCIA A budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében rendezték meg 2015. október 16án a Vladár Gábor Emlékkonferenciát. A konferencián előadást tartott Antal Tamás, Mirák Katalin, Révész Béla, Fabiny Tamás, Trócsányi László és Boleratzky Lóránd egyházjogász, a Miskolci Evangélikus Jogakadémia utolsó tanára. A rendezvényen a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karának képviseletében Barzó Tímea egyetemi docens, Kocsis Bianka doktoranda, és Sereg Péter negyedéves joghallgató vett részt. Boleratzky tanár úr Vladár Gáborról szóló előadása végén köszönetet mondott Trócsányi László igazságügyi miniszternek a közreműködéséért, valamint a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karának az áldozatkész munkájáért, amit a Miskolci Evangélikus Jogakadémia iránt tanúsított. A konferencián került bemutatásra a Vladár Gábor emlékkötet, amelyből az első száz darab a konferencián résztvevők között került kiosztásra. A tervek szerint a könyvesboltokban is kapható lesz a közeljövőben a kötet. Az igazságügyi miniszter által alapított Vladár Gábor díj első alkalommal a konferencián került átadásra, amit Boleratzky Lóránd tanár úr kapott meg. A konferencián szűnni nem akaró vastaps következett... Boleratzky Lóránd 1920. augusztus 26-án született Neszelén, Zala megye egyik kis településén. 1938 és 1942 között volt a Miskolcra áttelepült jogakadémia hallgatója, majd 1947 és 1949 között pedig egyetemi magántanári képesítéssel rendelkező oktatója. A 95 éves Boleratzky tanár úr maga „az élő történelem”, hiszen olyan emberekkel találkozott és beszélt személyesen, mint Zsedényi Béla, Bruckner Győző, Novák István, Sztehlo Zoltán, Hacker Ervin, Kapi Béla, Ordass Lajos, Vladár Gábor. Pólay Elemérrel pedig a tárgyalóteremben mérhette össze tudását, mint ellenérdekű féllel. Tiszta szívünkből gratulálunk a Vladár Gábor díj elnyeréséhez Boleratzky Lóránd tanár úrnak! „Istent imádni, hazát szeretni, példát róla vegyetek!” Sereg Péter 6

INTER-YOU

amivel második helyezést értem el Alkotmányjogi szekcióban – az ő emlékére ajánlottam. Ekkor kezdtem el kutatni komolyabban a jogakadémia történetét. Mik a hosszabb távú terveid ezzel? Bennem is felvetődött ez a kérdés már 2013 őszén. Az egyik alternatíva a magyar nemesi magánjog feltárása családomra vetítve, ami miatt a Kassai Állami Levéltárban is voltam kutatni Dr. Koncz Ibolya Katalin tanárnő segítségével. Viszont éreztem, hogy ebben kevesebb távlati kifutási lehetőség rejlik, ezért Dr. Bragyova András professzor úr javaslatára a Királyi Curia történetével kezdtem el foglalkozni. Ez volt a második TDK témám, amelynek a „Vizsgáld a kort: s megérted emberét; vizsgáld az embert: s megérted korát! A Királyi Curia története a reformkortól a kiegyezésig” címet adtam.

Őszi számunkban Sereg Péter negyedéves joghallgatóval beszélgettünk. Péter a Miskolci Evangélikus Jogakadémia történetét kutatja, s ezáltal Karunk történetét teszi ismertté. Beszélgetésünkből megismerhetitek Péter munkáját, eddigi kutatásainak eredményeit, további terveit, s a Miskolci Jogi Kar talán sokak számára ismeretlen múltbeli, de nem elmúlt értékeit, történetét.

Hogyan kanyarodtál vissza ismét a Jogakadémiához? Teljesen véletlenül vetődött fel ismét a jogakadémia története, amikor Dr. Szilágyi János Ede tanár úrral beszélgettem egy alkalommal, és kérdezte, hogy mit tudok a jogakadémiáról. Mondtam, hogy kutatásokat végeztem az intézményről, TDK-t is írtam belőle. Megörült, hogy én vagyok az ő embere, mert szeretne ezzel foglalkozni. Innentől az egész nyár arról szólt, hogy a jogakadémia történetét próbáltuk meg minél jobban felderíteni. Eddig főleg Stipta professzor úr kutatta ezt az elmúlt évtizedekben, publikált, könyvet jelentetett meg a témában.

Hogyan esett a választásod a Miskolci Evangélikus Jogakadémiára, mint kutatási témára? Az egész egy pályamunka megírásával kezdődött még érettségi előtt a Földes Ferenc Gimnáziumban. A XLII. Istvánffy Gyula Megyei Honismereti Gyűjtőpályázatra készítettem el a Katonasorsok családomban című munkát, amihez egy idős rokonommal, dr. Ujj Lászlóval is készítettem egy interjút, aki 1942-től 1946-ig volt a Miskolci Evangélikus Jogakadémia diákja. Mikor idejöttem a Miskolci Egyetemre, ezt a pályamunkát adtam oda Dr. Stipta István professzor úrnak, aki elolvasta, és javasolt három lehetőséget számomra. Az egyik a nemzetközi hadijog területe - bár ez elsősként nagyon nehéz lett volna - a másik az, hogy Laci Bácsi (dr. Ujj László) miatt a Jogakadémia története, a harmadik pedig a családfakutatás okán a magyar nemesi magánjog feltárása. Végül a jogakadémia történetét választottam.

Honnan tudsz anyagot, információt gyűjteni a témához kapcsolódóan? Az elmúlt három évben a miskolci régiségvásáron mindig gyűjtöttem a jogakadémiával kapcsolatos régiségeket. A leckekönyvekben mindig megnéztem a tanárok aláírását, és volt egy név, Boleratzky Lóránd, ami szemet szúrt, mert az Édesapám és testvérem is Lóránd. Kíváncsi voltam, hogy ki is lehetett ez a Boleratzky Lóránd, hiszen egy nem túl gyakori névről van szó. Kiderült, hogy Boleratzky tanár úr még él, és jó egészségnek örvend. Szilágyi tanár úrnak sikerült megszereznie az elérhetőségeit és megbeszéltük, hogy készítek vele egy interjút ez év augusztusában. Boleratzky tanár úr nagyon készséges volt, azt mondta, szívügye a jogakadémia, az 1990-es években kétkötetes munkát publikált a jogakadémia történetéből. Két és fél órát beszélgettünk vele, de ez is kevés volt 95 évnyi elmék felidézésére. A két világháború közötti időszakra jellemző neveltetés, a végtelen

Az első TDK dolgozatod „Miskolci Evangélikus Jogakadémia” címmel jelent meg. Hogy illetve hol tudtál hozzá anyagot gyűjteni? Jártam a városi-, megyei könyvtárban, kutattam az interneten, országgyűlési naplókban, voltam az egyetemi levéltárban, készítettem hangfelvételt dr. Ujj Lászlóval, ami most belekerült a jogakadémiáról szóló dokumentumfilmbe is (a film elérhető a www.youtube.com oldalon jogakadémia kereső szó alatt). dr. Ujj László sajnos 2013 nyarán elhunyt, de az elkészített TDK-t – 7

kapcsolatfelvételben és Erdős Éva tanárnő is támogatója volt az ügynek. De Miskolc Városa, Menyhárt Szabolcs illetve az Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás is nagyon sok mindenben támogatott minket, valamint meg kell említenem Farkas Ákos dékán urat illetve Torma András rektor urat is.

alázat és tisztelet mások felé mind a mai napig a lehető legteljesebb mértékben megmaradt Tanár Úrban. Életének múltja épp olyan, mint a jelene: méltóságteljes, szerény, jóindulattal és szeretettel teli. Az élő szemtanúk megkérdezésén kívül a források felkutatása türelmet igényel. Tudni kell, hogy a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara csak úgynevezett szellemi jogutódja a jogakadémiának, ugyanis az 1949-ben jogutód nélkül szűnt meg. Ebből kifolyólag szabadrablás-szerűen történt a jogakadémia dolgainak az széthordása, elvitele. A levéltári anyagok jelentős része az ELTE levéltárába került.

Milyen volt a fogadtatás? Különösképpen gondolok itt a Kutatók Éjszakájára… Az, hogy a tizenöt festmény egy helyen volt, annak volt egy sajátos hangulata. Azt éreztem, hogy méltó megemlékezés ez a „Mennyei Alma Mater”-ről. Mindenki, akivel beszéltem itt az egyetemen, gratulált és örömmel fogadta ezt a kezdeményezést, szóval abszolút pozitív volt a fogadtatása a dolognak. Én nagyon jól éreztem magam.

Lesz állandó kiállítás az elért eredményekből? Most, hogy lezárult a kutatók éjszakája, van kézzel fogható eredmény is. A film, illetőleg a jogakadémia történetét bemutató molinó, ami a XX-as előadó előtti falon van és ott is fog maradni. Mindemellett sikerült meggyőzni Dr. Farkas Ákos dékán urat, hogy a tizenöt darab festmény – amik egykori eperjesi és miskolci jogakadémiai tanárokat ábrázolnak –, amiket levittünk a dékáni tanácsterembe, ott maradjanak állandó jelleggel. Ezek a képek egyébként az Evangélikus Egyház tulajdonában vannak, de 1992-ben letéti szerződést kötött a Karral, ezért lehetnek most nálunk. A festményeket még Eperjesről menekítették át 1919-ben.

A hallgatók körében milyennek érezted a fogadtatást? Diákok részéről szintén ezt tapasztaltam. Csináltam nyáron egy facebook csoportot Miskolci Jogászélet címmel – jelenleg már több mint 300 tagja van a csoportnak –, ide töltöm fel a jogakadémiával kapcsolatos dolgokat. Többen voltak, akik írtak, hogy ebben vagy abban tudnak segíteni, vagy kérdésük volt a témával kapcsolatban. De személyesen is, a kiállítást követően is sokan gratuláltak, elismerve a befektetett munkát. Magánszemélyek is megkerestek már, illetve az egész városban azt vesszük észre, hogy pozitív visszajelzést kapunk mindenkitől az üggyel kapcsolatban.

Mennyi munkát fektettél bele eddig a kutatásodba? Nyáron szinte csak ezzel foglalkoztam, ez tulajdonképpen folyamatos kutatást igényel. Az internet világában azért mindez könnyebb, mintha az összes levéltári jegyzéket át kellene nézni. Természetesen Szilágyi tanár úr nagyon sokat segített, közösen csináltuk az egészet.

Mik a jövőbeli tervek? Van egy távlati cél, aminek az a lényege, hogy szeretnénk egy helyre összegyűjteni a fentebb említett, szétszóródott anyagokat. Ezeknek a helyéről jobbára hallomásból, történeti jegyzőkönyvekből szereztünk tudomást. Szeretnénk létrehozni egy alapítványt, egy jogi személyt, ami tudná kezelni ezeket, illetve aminek tulajdonába bekerülhetnének. Ez persze rengeteg munka, és az állam részéről is sok segítséget igényel, hiszen mind állami intézmény, ahol ezek a dolgok vannak. Itt a kutatás része már inkább háttérbe szorul.

Kik segítették még a munkádat? A családom támogatása a legfontosabb, hiszen ők azok, akik mögöttem álltak, állnak az életben. A tudományos kutatásban nagyon sokan voltak, de akinek igazán köszönhető, az Boleratzky tanár úr. Ha ő nincs, akkor nagyon sok dologra nem derül fény. Egy élő szemtanú, aki nagyon nagy lökést adott a történetnek. De ugyanúgy fontos szerepet játszott dr. Ujj László, mert ha ő nincs, nem kezdek el kutatni a jogakadémia története után; Stipta tanár úr, aki ha nincs, nem írok belőle TDK dolgozatot, Koncz Ibolya tanárnő, aki társkonzulensként segített a kutatásban az első évben, Csák Csilla tanárnő, aki segített a Boleratzky Tanár Úrral való

Köszönöm az interjút! Gregor Hanna

8

MIÉRT JÓ A NYÁRI GYAKORLAT?! A jogi kar hallgatói tanulmányaik kötelező„elemeként” két alkalommal 3 hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt, melyek célja a megtanult ismeretek, elméletek gyakorlatban történő kipróbálása, alkalmazása és ezáltal a tapasztalatszerzés. A harmadév után közigazgatási szakmai gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, míg negyedévet követően igazságügyi szakmai gyakorlatra járnak. Mivel alapvetően büntetőjog-orientált vagyok, nem volt kérdés, hogy a két szakmai gyakorlat közül melyik áll hozzám közelebb – s mivel a rendőri munka érdekel leginkább az igazságszolgáltatásból, gyakorlatom teljesítésének helyéül a Mezőkövesdi Rendőrkapitányságot választottam. Az eltöltött három hét alatt rendkívül színes képet kaphattam az igazságszolgáltatás eme szegmenséről, némi bepillantást nyerve a rendőri munka tartalmas, ámde sokszor bonyolult mindennapjaiba. Sok gyakorlati információt, tapasztalatot szereztem – többek között rájöttem arra, hogy teljesen tiszta bűncselekmény igen ritkán létezik, talán az ittas járművezetést és a garázdaságot kivéve, ahogy az is valós, hogy a törvény betűi és a gyakorlatba történő átültetése nem mindig fedik egymást. Mivel gyakorlatom fő helyszíne a közlekedésrendészeti osztály volt, itt töltöttem több időt, de ezen felül lehetőségem volt megismerni a rendőri szervek egyéb tevékenységeit is. A kihallgatások, szembesítések során a vizsgálati osztályon rá kellett jönnöm, hogy vannak, akik jogi végzettség nélkül is igen otthonosan mozognak a BTK szakaszain belül, kiváltképp jellemző ez azon egyénekre, akik már élvezték vagy jelenleg is élvezik valamely BV-intézet „vendégszeretetét”. De a különböző kihallgatási módszerek, technikák is hasznos ismeretekkel szolgáltak számomra, ahogy a folyamat adminisztratív részének tanulmányozása, például a különböző iratok felépítése, egy adott ügy iratainak rendezési szempontjai az ügyirat elemi és azok egész egységgé alkotása. A közlekedésrendészeti osztályon megtapasztalhattam, hogy az ittasan járművet vezető személyek kivétel nélkül azt állították, az elfogyasztott szeszes ital tényének tudatában voltak, azonban annak hatását önmagukon nem érezték – némi ironiával állapítom meg tehát azt, hogy ezek szerint az alkohol járművezetés közben máshogy hat. :) Az elméleti ismereteken túl lehetőségem volt gyakorlati tapasztalatok szerzésére, habár ezek nem tartoznak a szűken vett jogi oktatásban tanított információk közé, de úgy gondolom, a lexikális ismereteken túl ezek is hasznos tudással szolgálnak – ennek keretében megtekinthettem a fegyverszobában a különböző eszközöket, illetve kézbe vehettem a különböző egyéb eszközöket, a kényszerítő eszközökön keresztül egészen az alkoholszondáig és a bűnügyi technika világát is megismerhettem. Érdekes volt számomra, hogy az elméletben tanult büntetőjogi cselekmények, büntető eljárásjogi szabályok megállapítása, alkalmazása hogyan alakul gyakorlattá, s ezzel kapcsolatban hasznos tapasztalásokkal szolgáltak a kihallgatások, melyeken részt vehettem. Ahogy a különböző iratokba történő betekintés során is képet kaptam a gyakorlati, formális és tartalmi követelményekről, elemekről. Bár a gyakorlatra szabott három hetes időtartam gyorsan eltelt, szívem szerint legalább ugyanenynyit maradtam volna még, mivel a mindennapok során igen változatos, sokrétű dolgokkal, feladatokkal találkoztam, jó volt a jogalkalmazás ezen szegmensében is elmerülni kicsit. Azoknak a hallgatóknak, akik a büntetőjogot érzik közelebb magukhoz, bátran ajánlom az igazságügyi gyakorlatuk letöltése céljából a rendőrség valamely szervezeti egységét, mivel sok új ismeretre tehetnek szert és kamatoztathatják egyetemen megszerzett tudásukat is. Beszámolóm végén szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik a gyakorlatom alatt szakmailag éppúgy, mint emberileg a segítségemre voltak. Külön szeretném köszönetemet kifejezni instruktoromnak Varga János rendőr alezredes úrnak, a közlekedésrendészeti osztály osztályvezetőének és munkatársainak: Kováts Istvánnak, Kunder Józsefnek, Lakatos Lajosnak. Köszönöm továbbá Vizi Zoltán rendőr őrnagy, vizsgálati osztályvezetőnek a lehetőséget, hogy kijelölt helyem után a leghoszszabb időt osztályán tölthettem el, valamint Derekas Orsolya rendőr főhadnagy, fővizsgálónak, aki lelkesedésével, pozitív kisugárzásával és szakmaszeretetével vezetett be és kedveltette meg velem a vizsgálói munka részleteit. Köszönöm szíves segítségüket, empátiájukat, a szűnni nem akaró kérdéseimre adott válaszaikat és azt, hogy látássérültként − az ezzel együttjáró többlet feladataik ellenére − lehetővé tették számomra a gyakorlatom letöltését.

Aranyosi Gergő 9

bALEK lettem… bALEK lettem… bALEK lettem kénytelenek voltak kevesebb időt áldozni a vidám hangulatú feladatok végrehajtására. Ettől eltekintve azonban rendben zajlottak az oktatások.

Oktatás -i Jöjjön már pogány, köszönni ki fog? Barlangban lakik, az ajtó nyikorog... Felesel velünk és ki is nevet? Citrompótlót, védőitalt, bevehet!

Az elsősök már a Gólyatábor alatt betekintést kaphattak az oktatások anyagába és a rájuk váró megpróbáltatásokról. Legtöbbjük már ekkor eldöntötte, hogy részt vesz az oktatásokon, amik a megszokottnál korábban, szeptember végén kezdetüket vették. Az oktatások is hamarabb lezajlottak, aminek az egyik nagy előnye, hogy a frissen keresztelkedett hallgatóknak is lehetőségük van részt venni a novemberben megrendezésre kerülő Selmecre tervezett kiránduláson, ahová csak megkeresztelkedett hallgatók mehetnek.

Azt hiszi, vicces, ha a Firma téved? Önmagában képtelenség ez a képlet... Dicsősége, Fényessége kifogástalan, Poros, kicsiny pogánynak felfoghatatlan. Ha Firma beszél, pogány hallgat, Örül neki, ha mellette maradhat... Üres fejük ők töltik meg Kinyitják, ha kell... majd behegged Selmecről mit tudni érdemes Megtanulni mind, felettébb kellemes! Szorgalmas körmölés gyümölcse Fejest ugorhat, a sörös vödörbe.

Vidám feladatokban viszont ez alkalommal sem volt hiány, mind az oktatók mind az első évesek jól szórakoztak a feladatok megoldása alatt. Idén a szokásos daltanításon kívül ahol alkalom nyílik megismerni a szakestélyeken énekelendő nótákat valamint a karok himnuszait, ezúttal egy újítás is történt a programban, ez pedig a nem rég megnyílt Selmeci múzeum látogatása is szerepelt a programok között. Kicsit talán közelebb sikerül hozni Selmecet a diáksághoz, még azelőtt, hogy személyesen is részt vennének a kiránduláson.

bALEK akar lenni, ennyi? Sokat kell még azért Magának tenni... Ha komolyan veszi, csinálja meg Amit csak a Dicső Firmák kérnek! Jutalma a gyötrődést követve Keservesen hosszú vizsga este. Azután kerülhet csak hab az arcra, bALEK lettem, bALEK lettem, ki hitte volna... Sikeresen lezajlottak karunkon a sötét pogányság oktatásai, hogy elinduljanak az Isteni fény felé. Az idei oktatás a korábbiakhoz hasonlóan zajlott le az E/1-es kollégiumban. Az elsős diákok elszántan vették az eléjük kerülő akadályokat. Sikeresen túljutottak mind az írásbeli mind pedig a későbbi szóbeli vizsgán is. A hétfőn megrendezésre került balekkeresztelő szakestélyen nagyjából 40 elsős bált balekká és tette meg az első lépést a Firmává válás útján.

A szakest a szünet előtt került megrendezésre. Nagyon jó hangulatban apró változtatásokkal folyt a keresztelés, lehetőség volt minden új balekot megismerni, immáron a Firmák által adott, alias, nevükkel egyben, ugyanis az egész szakest előtt történt a keresztelés egyetlen helyszínen. Mint megkeresztelkedett oktató, zárásul szeretném buzdítani az elsőéveseket, a Firmáikkal kialakult viszony elmélyítésében, hogy valóban patrónát, társat, barátot leljenek egymásban, ezáltal szerezve új kapcsolatokat. Remélem, későbbiek folyamán sem bánják meg döntésüket, és akik esetleg valamilyen ok miatt idén nem keresztelkedtek meg, azokat buzdítanám, a keresztelkedésre.

Az oktatások megszokott menete idén nem teljesen a megszokottak szerint zajlott. Ez nagyban betudható a szükséges szigorításoknak, amiket a tavalyi botrányok miatt kellett bevezetni a szervezőknek, illetve további problémák is akadtak. A tanszékekre háruló anyagmennyiség sajnos rányomta pecsétjét az eddig megszokott menetre is, az oktatók

Somlyai Dóra 10

CINEFEST 2015 Mint minden évben, idén is megrendezték a Jameson Cinefestet Miskolcon, immáron a 12. alkalommal. A programkínálat az előző évekhez hasonlóan alakult. Színvonalas fellépők, koncertek színesítették a vetítéseket. A bemutatott filmek között több, később a hazai mozikban bemutatott filmet is megtekinthettek az érdeklődők. Többek között a „MÉLYÜTÉS” és a ÉN, EARL ÉS A CSAJ, AKI MEG Fog HALNI. A záróünnepélyt a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Bíró Tibor nyitotta meg és elmondta, hogy minden eddigi évnél többen látogattak el a fesztiválra idén. Miután a zsűritagoknak és a támogatóknak is köszönetet mondott, Miskolc kulturális életéért felelős alpolgármestere méltatta a fesztivált. Köszönetét fejezte ki a CineFest szervezőinek, hogy idén is Miskolcon kerülhetett megrendezésre Európa egyik legszínvonalasabb filmfesztiválja. Személyesen is volt szerencsém részt venni a vetítések többségén. Két filmet emelnék ki. Az egyik a Kevin Bacon főszereplésével készült „Cop Car” a másik pedig Ian McKellen szereplésével forgatott „Mr. Holmes”. A Cop Car egy tipikus elborzasztó film a gyermekek naivitásáról és kalandvágyó szellemiségükről. Mit csinál két 10 éves kölyök, ha belebotlik egy elhagyottnak tűnő rendőrautóba a mező közepén? Naná, hogy beülnek és elhajtanak! A páros boldog tudatlansággal néz szembe a végzettel minden egyes kanyarban, és a dolgok csak még rosszabbra fordulnak, amikor a korrupt kisvárosi rendőr úgy dönt, visszaszerzi az autóját − bármi áron… Jon Watts rendező körömrágós, torokban-dobogószíves kalandjában. Személyes élményem a folyamatos izgalom, ahogy szurkolunk a két gyermeknek és közben már világosan látjuk magunk előtt, mik azok a dolgok, amiket a saját gyermekünknek azonnal el fogunk magyarázni, amint eléri a megfelelő kort. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne valami – a megszokotthoz képest − másfajta akciót nézni, aki valami újra vágyik, ami sokkal közelebb van a relativitáshoz, mint a röpködő autók és a sértetlen főhősök. A másik általam megtekintett film a „Mr. Holmes” volt. Ajánlom mindenkinek, aki rajong a furcsa szokású, kissé pökhendi, ám zseniális koponyáért, Sherlock Holmes detektívért. Napjainkra annyi feldolgozása született Doyle hőséről, hogy követni se bírjuk az újabb és újabb Holmesokat. Ezért itt van még egy. 1947-et írunk. Az öregedő Sherlock Holmes (Ian McKellen) épp Japánból tér vissza, ahol egy erősítőnek hitt ritka növény után kutatva szembesülnie kellett a nukleáris háború pusztításával. A világtól elzárt tengerparti házacskájában Holmes méhészkedéssel tölti napjait, várja az elkerülhetetlen elmúlást. Bejárónője és annak fia, Roger jelentik számára a társaságot. Egykor oly éles elméje hanyatlásával viaskodva Holmes egyre inkább a fiúra támaszkodik, vele próbálja megoldani az esetet, ami nyugdíjba kényszerítette. Közben az élet és a szerelem nagy rejtélyeit is igyekszik sorra venni, mielőtt még túl késő lenne. A szereplők játéka magával ragadó és hiteles. Valahol mélyen mégsem hisszük, hogy az öregember, aki szenilitással küzd valóban a mi jól megszokott éles eszű detektívünk lenne. A történetet már csak emiatt is átjárja a mély szomorúság és lélekszorító érzés. Ritka, hogy egy népszerű karakter öregedő periódusát bemutató film szülessen. Az öregedés mindenki életében bekövetkező periódus, mégis a siker-történetekből általában ezt a hanyatló emberi szakaszt szokás kihagyni. A film pont ettől lesz emberi, valós és magával ragadó minden szomorú pillanata ellenére. Mindenképp ajánlom nem csak az elkötelezett rajongóknak, hanem mindenki másnak, akit érdekel Sherlock Holmes leáldozóban lévő csillaga. Összességében a fesztiválról az előző évekhez hasonló véleményt tudnék megfogalmazni. A színvonal nem romlott, sőt ahogy fentebb írtam még talán emelkedett. A versenymunkák kimagasló eredményt mutatnak. Olyan lelki mélységeket tárnak a közönség elé, amivel a szokásos Hollywood által gyártott filmben nem minden esetben találkozhatunk. Aki ott volt annak, azért aki pedig nem annak azért ajánlom a következő évi CineFestet! Jó szórakozást! Somlyai Dóra 11

Egy kártya mind felett, kártya az Egyetlen; avagy az E-kártyáról szakszerűen A minden személyi azonosság igazolására szolgáló dokumentumot tömörítő e-kártya szuper, modern, helytakarékos és praktikus megoldásnak tűnik. Az e-kártya ötlete már jóval korábban is felmerült, viszont gyakorlati megvalósítására mindezidáig várnunk kellett.

LXXXIII. törvény szerinti elsődleges kártyának tekintendő.” A biometrikus azonosításnak köszönhetően az okmány és annak birtokosa könnyen beazonosítható. Az újabb generációs útlevelekhez hasonlóan az e-kártya tárolóelemén is dokumentálva lesz a kérelmező ujjlenyomata.

2015. július 6-án a Parlament elfogadta a 2015. évi CXXX. törvényt, az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvényeket, illetve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló jogszabályt.

Akik a jelenlegi igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt legfeljebb 60 nappal kérik, vagy nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal, azoknak 1500 forint illetéket kell fizetniük az új iratért.

Mi is valójában az e-kártya?

Az eljárás az alábbi esetekben illetékmentes: • a 12 évet be nem töltötteknél; • azon 18. évnél fiatalabbak esetén, akik nem rendelkeznek más személyazonosító okmánynyal; • a 65 év felettieknél határidő nélküli igazolványt kérőknek; • a külföldre utazás tilalma hatálya alatt állóknak; • azoknak, akik igazolványát a tároló elem hibája miatt kell cserélni.

Az 1743/2014. (XII. 15.) Kormány határozat értelmében egy „elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosításra és elektronikus aláírásra alkalmas okmány, amely biztosítja az állampolgárok számára, hogy egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét, azáltal alkalmas a TAJ kártya és az adóigazolvány kiváltására, és legyen alkalmas közlekedési szolgáltatások igénybevételére is.” Az e-kártya tehát nem más, mint a személyazonosító okmányok új generációjának képviselője. Egy olyan okoskártya (smart card), ami a rajta lévő mikrochip segítségével képes digitális adatok tárolására is. Nem az első alkalom, hogy egy ilyen eszköz lesz a mindennapjaink szereplője, gondoljunk csak a bankkártyákra, vagy régi diákigazolványra, de akár a különböző pontgyűjtő kártyákra, amelyeket évek, évtizedek óta hordozunk a pénztárcánkban. Az újdonság, hogy mostantól az okoskártyát a hivatalos ügyek intézésére is fel tudjuk használni, hova tovább digitális környezetben is azonosíthatjuk magunkat az e-aláírás segítségével.

Egyéb esetekben az igazolvány illetéke 5000 forint. Amennyiben ideiglenes személyazonosító igazolványra lesz szükség, az illeték összege 1500 forinttal emelkedik meg. Az e-kártyának számos pozitív hatása van. Sokan érvelnek azzal, hogy az elektronikus személyi igazolványt már 16 uniós tagállamban bevezették. Mindemellett éjjel-nappali ügyintézést biztosít az okmánnyal rendelkezőknek. Az igazolványok cseréje fokozatosan történik. Az okmány érvényességi ideje 6 évben került meghatározásra, amit a kártyában lévő tárolóelem várható elhasználódási ideje indokol. A kártya biztonságát hivatott szolgálni az a megoldás, hogy minden állami szerv csak a rá vonatkozó adatokhoz férhetne hozzá eljárása során.

A kártya bevezetésének célja nem más, mint: 1.az e-kártya biztonságának növelése, valamint 2.az elektronikus ügyintézés megteremtése, kialakítása.

Az első tervek már 2002-ben elkészültek, de az akkori kormány nem lépett. Pedig az Európai Unió is ösztönzi az elektronikus adathordozók használatát. Észtországban már iskolai beiratkozás is intézhető a kártyával, mindemellett a szavazást, népszámlálást is e-kártyával bonyolítják le.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításával bővül a személyi igazolvány tartalma, illetve annak tároló elemének adattartalma. A törvény rögzíti, hogy „az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártyakibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi

Somogyi Gréta Kincső 12

A STELLA-DÍJ: A TALÁNYRÓL Ahogyan az élet produkál sokszor vicces helyzeteket, úgy a bíróság elé is kerülhetnek megnevettető, olykor bizarr esetek. Cikkemből megtudhatjátok, hogy mi is a „Stella-díj” és hogyan kapcsolódik a joghoz? A Stella név Stella Liebeck-nek tiszteleg, aki sikeresen perelte több millió dollárra a McDonald’s étteremláncot, miután harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a magára öntött kávétól. Az étterem ellen szóló érvek közül az egyik „legütősebb” az volt, hogy a csészékre nem írták rá a figyelmeztetést, miszerint „a forró ital veszélyes”, ezért égési sérüléseket okozhat. Az USAban divattá vált kártérítési pereket indítani multik ellen bagatell figyelmeztetések és egyébként evidens tények árukon, termékeken történő feliratozásának elmulasztása miatt. A Stella-ügy mérföldkővé, szimbólummá vált, s az eset emlékére osztják ki virtuálisan minden évben a Stella-díjat. A díj nyertese az Egyesült Államok mindenkor aktuális legnevetségesebb kártérítési pere. Sok internetes oldal vitatja a közölt történetek valódiságát. Több esetről bebizonyosodott, hogy fikció, néhány perről viszont lehet tudni, hogy valóban megtörtént. A következőkben válogatásom tekinthetitek meg az elmúlt években Stella-díjat nyert perekről: 1. Méltán lett a díjra érdemes a texasi Kathleen Robertson, aki egy bútorboltban átesett egy szaladgáló kisgyereken és eltörte a bokáját. Ezzel 780 ezer dollárra tett szert. Az üzlet tulajdonosát meglepte az ítélet (többek között), hiszen a szaladgáló kisgyerek Kathleen Robertson gyermeke volt. 2. A 10 éves Philip Garner esete szintén Stella-díjasnak nevezhető. A fiú szülei a beperelték a főbérlőt, mert a gyermek alatt eltörő WC csésze hatalmas lelki traumát okozott Philipnek. A WC-fóbia kialakulásának lehetősége komoly veszélyeztető tényező egy gyermek egészséges fejlődését illetően, így tekintélyes összegű kártérítés híján bizonyára komoly következményei lettek volna ennek az ügynek. 3. A 19 éves los angeles-i Carl Truman 74,000 dollárt és orvosi kiadásainak megtérítését kapta, mert a szomszédja áthajtott a kezén Honda Accordjával. Mr. Truman nem vette észre, hogy valaki ül az autó kormányánál, miközben megpróbálta ellopni a gépkocsi dísztárcsáit! 4. Terrence Dickson (Bristol, Pennsylvania) kifelé tartott abból a házból amit éppen kirabolt. A garázson keresztül próbált kijutni a házból, de mivel az ajtónyitó automatika meghibásodott nem tudta kinyitni. Természetesen megpróbált visszajutni a házba, de a garázst és a házat öszszekötő ajtó bezárult miután becsukta maga mögött. A ház tulajdonosa éppen nyolc napos vakációját töltötte, ezért Mr. Dickson nyolc napig a garázs rabja maradt. Egy rekesz kólán és egy nagy zsák kutyatápon élt egy hét alatt. Beperelte a tulajdonos biztosítóját az ajtónyitó hibájára hivatkozva és arra, hogy a történtek túlzott mentális kínokat okoztak számára. Az esküdtszék 500,000 dollárnyi kártérítést ítélt neki. Még szerencse, hogy Kólát talált a garázsban és nem fagyálló folyadékot, ki tudja ezek után vajon a ház távollévő tulajdonosát elítélték volna-e emberölésért vagy annak kísérletéért…?! 5. Jerry Williams (Little Rock, Arkansas), 14,500 dollárt és orvosi kiadásainak fedezését nyerte, mert a szomszéd vadászkutyája megharapta a fenekét. A vadászkutya a szomszéd bekerített kertjében volt láncon. A kártérítés kevesebb volt, mint várták, mert az esküdtszék úgy érezte, hogy a kutyát enyhén provokálta Mr. Williams azzal, hogy folyamatosan légpuskával lőtte. Vajon a kutya-trénerek szerint adekvát volt-e az egyébként vélhetően intelligens és nyugodt vadászkutya reakciója? Vajon miként értékelik az állatvédők (és a közvélemény), ha egy ember merő szórakozásból légpuskával puffogtat egy mozgásában korlátozott, kikötött és kerítéssel elzárt állatra? 6. Egy Philadelphiai éttermet 113,500 dollár kártérítés megfizetésére kötelezték, miután Amber Carson elcsúszott a földre öntött röviditalon és eltörte a farkcsontját. Az ital azért volt a földön, mert Ms. Carson kb. fél perccel korábban a barátjára öntötte, miközben vitatkoztak. 7. Kara Walton (Claymont, Delaware) sikeresen perelte egy disco tulajdonosát, mert leesett a toalett ablakából és kitörte két első fogát. Ms. Walton megpróbált lelépni a szórakozóhelyről 13

a WC ablakon keresztül, mert nem akarta kifizetni a 3.50 dolláros számlát. 12,000 dollárt és fogászati kiadásainak fedezését ítélte az esküdtszék. Az senkiben sem merült fel, hogy közlekedésre az ajtót szokták igénybe venni és hogy ha a hölgy is így teszi, akkor még a fogai meglennének. Nem is említve a célzatot, amiért mindezt bevállalta… 8. Mr. Grazinski vett egy vadiúj 32 láb (majdnem 10 méter) hosszú Winnebago lakóautót. Első útján hazafelé az autópályán beállította a sebességet 110 km/h-ra, majd elhagyta a vezetőülést és hátrament, hogy készítsen egy kávét. Mint az várható volt a lakókocsi letért az autópályáról, összetört és felborult. Mr. Grazinski beperelte a Winnebagot, mert nem jelezték a használati utasításban, hogy menet közben nem hagyhatja el a vezetőülést. Az esküdtszék 1,750,000 dollárt és egy új lakókocsit ítélt meg Mr. Grazinskinek. Ezek után a cég megváltoztatta a használati útmutatókat, hogy megelőzzön egy újabb hasonló esetet. Felmerül a kérdés, ha egy átlagos autó kormányát és vezető ülését nem hagyhatja el a sofőr vezetés közben, akkor vajon mitől lenne másképp egy csaknem 10 méter hosszú lakóautó esetében? A lakóautók robotsofőr üzemmódja valószínűleg még várat magára… 9. Egy kaliforniai nagymama azzal a panasszal fordult a bírósághoz, hogy, mikor unokáival Disneylandben jártak, Mickey Mouse a színfalak mögött levetkőzött, ezzel a gyerekeknek hatalmas csalódást okozva. 10. Egy amerikai férfi, Jessie Ingram megunva, hogy rövid időn belül háromszor is betörtek a bérelt házába, elhatározta, hogy megerősíti otthona védelmét. Az ablakokba elektromos áramot vezetett, hogy ha valaki betöri az üveget, azt ártalmatlanítsa a berendezés. A veszélyre fel is hívta a figyelmet, de ennek ellenére egy férfi mégis megpróbált bemászni az ablakokon. Ekkor azonban működésbe lépett az elektromos védelmi rendszer és a betörő halálos áramütést kapott. A rendőrség nem találta szabálytalannak a halálosnak bizonyult védelmi berendezést, mert a helyi törvények szerint mindenkinek joga van megvédenie a tulajdonát. A meghalt betörő családja azonban nem törődött bele ebbe és kártérítési pert indítottak a lakás bérlője és tulajdonosa ellen. Annak ellenére, hogy a védelmi felszerelést megrendelő férfi időközben meghalt, a pert lefolytatták és 75 ezer dollár kártérítésre kötelezték a tulajdonost és a bérlő özvegyét. Az összegből 60 ezer dollárt kellett az özvegynek kifizetnie. Az áramot a kerítésbe c. tulajdonvédelmi projekt nálunk sem ismeretlen, ám a magyar jog nem ennyire elnéző a tulajdonát ily módon védeni kívánókkal szemben. 11. Egy ohio-i ügyvéd azért perelte be a Delta Airlines légitársaságot,mert amikor New Orleans-ból Cincinatti-ba repült, mellette egy különösen testes férfi ült. Így a repülés teljes ideje alatta térdtől vállig összeért a testük. Az ügyvéd szerint emiatt ő végig zavarban volt, kényelmetlenül érezte magát, hajtogatnia kellett magát, hogy elférjen, szenvedett, testi-lelki kínokat kellett átélnie. Ezért kártérítést követelt. A bíróság végül 9500 dollárt ítélt meg neki kényelmetlenségeit enyhítendő. 12. Három kaliforniai testvér azért perelt be egy kórházat és az egyik orvost, mert úgy vélték: hatalmas stressz érte őket, amikor bekísérték édesanyjukat egy rutinvizsgálatra a kórházba. Az orvos ugyanis úgy döntött, a nőt azonnal a sebészetre kell szállítani, mert komplikációk adódtak. A testvérek nem azt kifogásolták, hogy az orvos az édesanyjuk kezelése során nem járt el körültekintően, hanem hogy nekik megrázkódtatást okoztak azzal, hogy anyjuk életveszélybe került és így kellett látniuk. A kaliforniai legfelsőbb bíróság végül elutasította a keresetet, ez már nekik is SOKK volt Hogy mi az igazság a Stella-díjjal kapcsolatban? Az interneten található, fent említett esetek nagy részéről később kiderült, hogy kitaláció, vagy pedig egy valós per megnevettető elferdítése. Mindenesetre maga a Stella-díj valóban létezik - ahogyan meghökkentő (már-már nonszensz) bírósági döntések is. A Stella-díj weboldal Randy Cassingham coloradói humorista This is True (Ez igaz) weboldalának egyik projektje. Cassingham This is True címen különböző amerikai lapokban bizarr, de igaz történetekről ír cikkeket, amiket aztán az oldalon is publikál. Randy Cassingham azóta könyvet is írt „The true Stella Awards” címen, amelyben valós, nem mindennapi, megnevettető peres eseteket olvashatunk. Arlett Anita 14

WHISKY TIME a művészeknek lesz ez egy kikapcsolódás. Tehát, akik az előadást követően kijönnek, jól érzik magukat, kapnak egy kis könnyűzenei dózist. Aztán később nyitottá vált ez a hely. Anynyiban változtak a dolgok, hogy már nem annyira belterjes. Nagyon nehezen tudom eldönteni, hogy melyik variáció a jobb. Az biztos, hogy itt megtelik a nézőtér, csak azért, mert én itt játszom. Ez nagyon jó érzés. Ami a legjobban hiányzik, az a nemzetközi együttesek, például hogy 50 olasz kórista elénekli Verdi: Rabszolga kórusát (Nabucco) a kíséretemmel, és remeg a levegő… Amikor azt lehet érezni, hogy itt van 50 ember, aki pont azt csinálja, amit a világon a legjobban szeret.

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált 2001 nyarától rendezik meg, világhírű énekesek és együttesek részvételével. A Miskolci nemzetközi operafesztivál nem csak operákat kínál a zenét szerető közönségnek: ezen a műfajon kívül szimfonikus és kamarazenei hangversenyek, dal- és kórusestek, gyermekprogramok, illetve a könnyűzenei műfaj is tiszteletét teszi a rendezvényen. Mindemellett képzőművészeti kiállításokat, szabadtéri koncerteket, irodalmi esteket is rendeznek. Már a kezdetektől fogva a fesztivál visszatérő és kiemelkedő alakja, Weszely Ernő, harmonikaművész, akivel június 16-án készíthettem egy rövid interjút. Weszely Ernő 1953-ban született Sümegen. Három éves korától vonzódik a zenéhez. Négyes éves volt, mikor édesapja elvitte egy vak kántorhoz, ahol elkezdett ismerkedni a zongorázás alapjaival. 1959ben kezdte meg tanulmányait a vakok iskolájában, ahol 1971-ig tanult, zenei képzésben is itt volt része.

Több interjújában olvastam, hogy már egy éves korától nagy szerepet játszik az életében a zene. Zongorán kezdett tanulni, hogyan jutott el a harmonikáig? Az úgy volt, hogy 11 éves voltam, amikor nagyapámtól kaptam egy harmonikát, hogy ne unatkozzak otthon, vagy nehogy jól érezzem magam a tanítási szünetben. Otthon harmonikázni kellett tanulnom, gyakorolnom kellett, és valahogy megkedveltem. Ahogy fejlesztik a hangszert, így még jobban szeretem.

Többször hallottam egy-egy blokk után, hogy a „Whisky time” szójátékot használja. Ezt szeretném a riportom címének adni. Mit gondol erről? Mit jelent ez valójában?

Riportjaiban sokat említi Ray Charles-t, aki a dalaiban is megjelenik. Mit gondol, mennyiben hasonlít az Ön élete az övéhez?

Ez nagyon egyszerű. Sokat játszottam külföldön jazz klubokban, és a következő szünetre hívó megoldások a következők voltak, mint a short break vagy a take five. A take five-ot mindenki félreérti, a short breakről senki nem tudja, hogy mit jelent. Így lett az egyértelmű whisky time.

Szerintem a 20. század legnagyobb muzsikusa volt. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy ő nem volt egy amerikai koncert közönségnek látvány. Szemüveg volt rajta, hogy ne lássák a szemét. Nem azért mert csúnya, hanem mert visszatetsző, ha egy vak ember szemébe néznek, és nem jön le semmi. A nézésben van egy láncolat, ami élővé teszi az emberek szemét. Miközben valaki néz valakit, a tükröződésből gondolatok, érzések sugároznak vissza. Ez egy folyamatos művelet, ami sok ember között jön létre, és

2001 nyarán volt az 1. operafesztivál Miskolcon. Hogyan emlékszik vissza az első fesztivál élményekre? Hogyan látja a fesztivál helyzetét most? Nekem az első fesztivál azért volt emlékezetes, mert akkoriban a kocsmákba nem jártak be idegenek, csak a művészek. Valójában azért volt, mert azt reméltem, hogy 15

Először is a szerzői jogi honoráriumtól függ, hogy mennyire helytálló gondolata van. Ha nagy szerzői jogi honoráriumot kapok, mert elénekelné például Zorán, akkor nem tudnék ezzel vitatkozni. Én soha nem voltam a tömegnek játszó muzsikus. A 80-as években megvolt az a lehetőségem, hogy én is sztár leszek. Én a hosszú, bizonytalan jövőre szeretek alapozni. Rájöttem, hogy annak mégis van értéke, mert hosszan senkinek lenni, az sokkal könnyebb, mint csak 2 évig sztárnak lenni. Az Én meg a zongora ezt akarja elmesélni, ha elmegy valaki egy piánó-bárba és szerencséje van, akkor olyan zongorista fog ott ülni, aki tudja, hogy ő kicsoda, tudja, hogy mi kell neki, mitől lesz boldog és ennek tetejében még Ray Charles-t, a blues-t, meg a bossa novát is szereti, akkor nincs semmi gáz. Köszönöm az interjút! Somogyi Gréta Kincső

amelyet a pillanat szül. Ezt egy vak ember nem tudja produkálni, így fogja magát, felvesz egy szemüveget. Ahhoz, hogy Ray Charles az lett, aki, először is egy szabad, előítéletességtől mentes nép kell. Egy ilyen országra van szükség, ha valaki boldogulni akar. Bocsánat, de tényleg így van. Az életem derekáig a nagy vakok irányították a könnyű zenei szakmát. Külföldön én is sikeres voltam. 1992-ben voltam utoljára külföldön, és azt gondoltam, hogy most már itthon kellene karriert csinálni. Ezt az ötletem már nagyon szánom-bánom. Az azért nagyon nehéz, hogy az embernek van 15 jó napja egy évben. Ezt nem panaszként mondom, de ez az igazság. Az Én meg a zongora című dala nagyon szép gondolatokat tartalmaz. Mit gondol, a mai világban mennyire helytálló a dal mondanivalója?

KARI TDK INFORMÁCIÓK ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Díjátadó ünnepség: 2015. december 10. csütörtök 14 órától ÁJK Mintatárgyaló Díjakat átadja: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, dékán Dr. Erdős Éva PhD egyetemi docens, dékánhelyettes, TDT elnök I.

AGRÁRJOGI ÉS KÖRNYEZETJOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Dr. Csák Csilla, dr. habil., intézetigazgató, intézeti tanszékvezető egyetemi docens Helye: C/2. ÁJK Mintatárgyaló Ideje: 2015. december 2. szerda 14 óra

1.

Bukodi Blanka Eszter, ÁJK-CTI, IV. évfolyam J-404 A bor, mint szellemi alkotás, különös tekintettel a Tokaji szabályozására Konzulens: Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens

2.

Fodor Annamária, ÁJK-CTI, II. évfolyam JII2 A Földforgalmi törvény az Alkotmánybírósági joggyakorlat tükrében Konzulens: Dr. Szilágyi János Ede, PhD, egyetemi docens

3.

Iszprávik Péterné Végvári Orsolya ÁJK-CTI, IV. évfolyam Elektronikai eszköz újrahasznosítás jogi hátterének és támogatási rendszerének elemzése Konzulens: Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens

4.

Juhász Judit, ÁJK-CTI, IV. évfolyam J-404 A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási vadkár és ezek elhatárolása más felelősségi alakzatoktól, a vadkárért való felelősség Konzulens: Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens 16

5.

Lemák-Török Viktória ÁJK-CTI, IV. évf. A vadászati jog, a vadászatra jogosult felelőssége a vadászható vadkár okozásáért Konzulens: Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens

6.

Maksa Bence, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-504 A kiterjesztett gyártói felelősség a közjog és magánjog metszetében Konzulens: Dr. Csák Csilla, dr. habil., intézetigazgató, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

7.

Orosz Flóra, ÁJK-CTI, IV. évfolyam J-404 Szociális farm, Kiút a hátrányos helyzetből Konzulens: Dr. Csák Csilla, dr. habil., intézetigazgató, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

8.

Sipos Ildikó, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-503 A fiatal gazdálkodókra vonatkozó piaci és vidékfejlesztési támogatások összehasonlító elemzése Konzulens: Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens

9.

Vártás József, ÁJK-CTI, IV. évfolyam A helyi önkormányzati termőföldvagyonnal való gazdálkodás és hasznosításának irányai Konzulens: Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens

II.

BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Prof. Dr. Görgényi Ilona, intézeti tanszékvezető egyetemi tanár Helye: ÁJK Kari Könyvtár (A/5 31.) Ideje: 2015. november 25. szerda 14:00 óra

1.

Csizmár Réka, ÁJK-BTI, IV. évfolyam J-404 A három csapás múltja, jelene; és jövője? Konzulens: Dr. Gula József, PhD, egyetemi docens

2.

Hajdu Eszter Júlia, ÁJK-BTI, V. évfolyam, J-502 A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések Konzulens: Dr. Gula József, PhD, egyetemi docens

3.

Kállai Klaudia, ÁJK-BTI, IV. évfolyam J-401 A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi szankciók elmélete és gyakorlata Konzulens: Dr. Sántha Ferenc, PhD, egyetemi docens

4.

Kerékgyártó Annamária, ÁJK-BTI, V. évfolyam A parancsnokok, elöljárók speciális büntetőjogi felelőssége Konzulens: Dr. Sántha Ferenc, PhD, egyetemi docens

5.

Kovács Dóra, ÁJK-BTI, IV. évfolyam J-404 A prostitúció, különös tekintettel a kliensek szerepére Konzulens: dr. Gilányi Eszter, tanársegéd

6.

Kovács Anna Kornélia, ÁJK-BTI, V. évfolyam J-505 A pénzmosás elleni fellépés legújabb tendenciái az Európai Unióban - a negyedik pénzmosási irányelv hatásai a magyar büntetőjogra Konzulens: Dr. Jacsó Judit, PhD, egyetemi docens

7.

Páhi Barbara, ÁJK-BTI, V. évfolyam J-504 A véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjogi korlátai Konzulens: Dr. Gula József, PhD, egyetemi docens

17

8.

Szabó Andor, ÁJK-BTI, V. évfolyam J-505 A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati kérdései Konzulens: Dr. Sántha Ferenc, PhD, egyetemi docens

9.

Tímár Noémi, ÁJK-BTI, V. évfolyam J-505 A szexuális bántalmazás lélektani aspektusai különös tekintettel a gyermekbántalmazásra Konzulens: dr. Gilányi Eszter, tanársegéd

III.

BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Prof. Dr. Farkas Ákos dékán, intézetigazgató egyetemi tanár Helye: ÁJK Kari Könyvtár (A/5 31.) Ideje: 2015. december 2. szerda 14 óra

1.

Fekete Judit, ÁJK-BTI, V. évfolyam J-501 Gyermekközpontú igazságszolgáltatás? Avagy a 14. életévét be nem töltött sértett tanú helyzete a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Róth Erika, dr. habil, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

2.

Kiss Dalma, ÁJK-BTI, V. évfolyam J-502 A gyanúsított kihallgatása a nyomozási szakaszban Konzulens: Dr. Jánosi Andrea, PhD, adjunktus

3.

Menyhért Enikő, ÁJK-BTI, IV. évfolyam J-401 Az elítéltek reintegrációja Konzulens: Dr. Nagy Anita, PhD, egyetemi docens

4.

Tímár Noémi ÁJK-BTI, V. évfolyam J-505 A sértett szerepe a büntető eljárásjogban, különös tekintettel a gyermekkorúakra Konzulens: Dr. Róth Erika, dr. habil, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

IV.

ALKOTMÁNYJOGI, EURÓPAI JOGI, KÖZIGAZGATÁSI JOGI ÉS INFORMÁCIÓS JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Prof. Dr. Bragyova András, egyetemi tanár Helye: Államtudományi Intézet könyvtára (A/6. 216.) Ideje: 2015. november 26. csütörtök 14 óra

1.

Bihari Bernadett Luca, ÁJK-ENI IV. évfolyam, levelező Az Európai Unió biztonsági stratégiája Konzulens: dr. Marinkás György, tanársegéd

2.

Csizmár Ada, ÁJK-JTI, IV. évfolyam J-403 A közhatalom gyakorlásának korlátai az Alkotmánybíróság értelmezése tükrében Konzulens: Dr. Turkovics István, PhD, adjunktus

3.

Mirczik Ádám, ÁJK-JTI V. évfolyam, levelező A szükségesség és arányosság érvényesülése a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók alapvető jogainak korlátozása során, különös tekintettel az információs önrendelkezési jogra és a tisztességes eljáráshoz való jogra Konzulens: dr. Pap Gábor, egyetemi adjunktus

4.

Orosz Emese, ÁJK-ÁTI, II. évfolyam, J2 II3 A rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök vizsgálata a gyakorlat tükrében Konzulens: Dr. Nyitrai Péter, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

5.

Ritó Evelin, ÁJK-ÁTI, IV. évfolyam, J-402 „Amikor méltányosságból sincs mentesség – avagy az objektív felelősség a közlekedési szabályszegések terén” Konzulens: dr. Czékmann Zsolt, tanársegéd Dr. Tisza Tamás, főügyészségi ügyész, B-A-Z Megyei Főügyészség 18

6.

Somogyi Gréta Kincső, ÁJK-JTI, III. évfolyam, J-304 A közelmúlt történetének megismerhetősége Konzulens: Prof. Dr. Majtényi László, intézeti tanszékvezető egyetemi tanár

7.

Takács Nikolett, ÁJK-ENI, V. évfolyam, J-504. Menekültügy, különös tekintettel a non-refoulement elv érvényesülésére Konzulens: dr. Marinkás György, tanársegéd

V.

JOGTÖRTÉNETI, JOGELMÉLETI ÉS RÓMAI JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Prof. Dr. Szabó Miklós, egyetemi tanár Helye: Kari Tanácsterem (A/6. fsz. 31.) Ideje: 2015. december 1. kedd 14 óra

1.

Barják Annamária, ÁJK-JTI I. évfolyam, J-103 A gyámügy jogi szabályozásának igénye Magyarországon Konzulens: Dr. Petrasovszky Anna, PhD, egyetemi docens

2.

Borbély Friderika, ÁJK-JTI II. évfolyam, J2 II3 Halálbüntetés szabályozása a dualista kori Magyarországon Konzulens: Dr. Petrasovszky Anna, PhD, egyetemi docens

3.

Budai Katalin, ÁJK-JTI II. évfolyam, J-202 Diszkrimináció a törvények és az áldozatok szemén keresztül Konzulens: Dr. Vinnai Edina, PhD, intézeti tanszékvezető adjunktus

4.

Fügedi Anna, ÁJK-JTI I. évfolyam, J-103 Az elmebetegség, az elmezavar és az öntudatlan állapot büntetőjogi szabályzása a dualista kori Magyarországon Konzulens: Dr. Koncz Ibolya Katalin, PhD, intézeti tanszékvezető, egyetemi docens

5.

Ivancsó Balázs Zoltán, ÁJK-JTI II. évfolyam, J-204 A Catilina-féle összeesküvés Konzulens: Dr. Sáry Pál dr. habil, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

6.

Petrasovszky Berta, ÁJK-JTI I. évfolyam, J-103 A közegészségügy jogi szabályozásának igénye Magyarországon Konzulens: Dr. Koncz Ibolya Katalin, PhD, intézeti tanszékvezető, egyetemi docens

7.

Pejkó István, ÁJK-JTI V. évfolyam Deák és Mocsáry Konzulens: Dr. Petrasovszky Anna, PhD, egyetemi docens Sereg Péter, ÁJK-JTI IV. évfolyam, J-403 A Magyar Királyi Curia szervezeti átalakítása a dualizmus korszakában Konzulens: Dr. Koncz Ibolya Katalin, PhD, intézeti tanszékvezető, egyetemi docens

8.

VI.

KERESKEDELMI JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Dr. Csillám Katalin, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese Helye: Kari Tanácsterem (A/6. fsz. 31.) Ideje: 2015. november 30. hétfő 13 óra

1.

Braun Péter, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 A korlátozott tagi felelősséggel való visszaélés, különös tekintettel a bírói gyakorlatra és annak hatásaira Konzulens: Dr. Barta Judit, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

2.

Čertický Mário, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 A sérelemdíj tapasztalatai és kezelése a felelősségbiztosítás területén Konzulens: Dr. Barta Judit, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens 19

3.

Incze Márton, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 A vállalkozásrész fejlődése a magyar és az uniós jogban Konzulens: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi, PhD, egyetemi docens

4.

Jámbor Bianka, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 Fogyasztói tudatosság a hazai és európai fogyasztóvédelem tükrében Konzulens: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi, PhD, egyetemi docens

5.

Pásztor Petra Judit, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 A választottbíróság szerepe a társasági jogvitákban Konzulens: Dr. Barta Judit, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

6.

Tamás Krisztina, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 A közbeszerzések aktuális hazai és uniós ellenőrzései és azok gyakorlati következményei Konzulens: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi, PhD, egyetemi docens

7.

Varga László Bánk, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 Az üzleti titok védelme a magánjogban és a versenyjogban Konzulens: Dr. Barta Judit, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

VII.

MUNKAJOGI ÉS SZOCIÁLIS JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Dr. Kenderes György, PhD, egyetemi docens Helye: Civilisztikai Tudományok Intézete könyvtára (A/6. 117/A.) Ideje: 2015.november 26. csütörtök 16:30 óra

1.

Cseri Petra Patrícia, ÁJK-CTI, V. évfolyam, J-503 A nyugdíjkoordináció aktuális kérdései Konzulens: dr. Mélypataki Gábor, tanársegéd

2.

Csomós Rebeka, ÁJK-CTI, III. évfolyam J3MU1 Az egyenlő bánásmód szabályai a munkajogban Konzulens: Prof. Dr. Prugberger Tamás, professzor emeritus Farkas Viktor, ÁJK-CTI, III. évfolyam J3MU1 A nappali tagozatos hallgatók munkavállalási lehetőségei Konzulens: dr. Mélypataki Gábor, tanársegéd

3.

4.

László Vivien, ÁJK-CTI, IV. évfolyam, J-401 A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élők helyzete a munka világában Konzulens: Dr. Rácz Zoltán, PhD, egyetemi docens

5.

Máté Dávid Adrián, ÁJK-CTI, II. évfolyam, J-201 A munkaerő szabad áramlása és a migráns munkavállalók esélyei Konzulens: dr. Mélypataki Gábor, tanársegéd

VIII.

PÉNZÜGYI JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Dr. Erdős Éva, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens Helye: Kari Tanácsterem (A/6.31.) Ideje: 2015. december 3. csütörtök 15 óra

1.

Budavári Anna Fruzsina, ÁJK-ÁTI, V. évfolyam J-504 Adózás és sport? Látvány-csapatsportok támogatása utáni társasági adókedvezmény Konzulens: Dr. Nagy Zoltán, PhD, egyetemi docens

2.

Fazekas Kinga, ÁJK-ÁTI, V. évfolyam J-505 A vámjog szabályai Konzulens: Dr. Varga Zoltán, PhD, egyetemi docens

20

3.

Fedák Judit, ÁJK-ÁTI, V. évfolyam J-505 A nyugdíjrendszer finanszírozása Konzulens: Dr. Varga Zoltán, PhD, egyetemi docens

4.

Jámbor Bianka, ÁJK-ÁTI, V. évfolyam J-505 Pénzügyi felügyelet, különös tekintettel a pénzügyi fogyasztóvédelemre Konzulens: Dr. Varga Zoltán, PhD, egyetemi docens

5.

Osztrogonáczné Bernáth Dóra, ÁJK-ÁTI, V. évfolyam J-505 Családtámogatások pénzügyi rendszere Konzulens: Dr. Varga Zoltán, PhD, egyetemi docens

6.

Pók Mercédesz, ÁJK-ÁTI, V. évfolyam J-504 Vállalkozások adóoptimalizálási lehetőségeinek vizsgálata, elemzése és értékelése Konzulens: Dr. Erdős Éva, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

7.

Veres János Jenő, ÁJK-ÁTI, IV. évfolyam A pénzmosás elleni küzdelem a jegybanki felügyelet szemszögéből Konzulens: Dr. Erdős Éva, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

X.

POLGÁRI JOGI SZEKCIÓ Szekcióelnök: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens Helye: Civilisztikai Tudományok Intézete könyvtára (A/6. 117/A.) Ideje: 2015. november 30. hétfő 12:30 óra

1.

Banu Balázs, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-505 Az átigazolás, mint speciális adásvételi szerződés a labdarúgásban Konzulens: dr. Tóth Gergő József, tanársegéd

2.

Budai Barbara, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-503 Az öröklési szerződés a régi és az új Ptk.-ban Konzulens: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

3.

Czető Bettina, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-504 A házassági vagyonjogi szerződés, mint esetleges fedezetelvonó szerződés Konzulens: Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka, PhD, adjunktus

4.

Fekete Zsanett, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-503 Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Konzulens: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

5.

Fogarasi Eszter, ÁJK-CTI, V. évfolyam J-501 Az általános szerződési feltételek egyes kérdései Konzulens: Dr. Leszkoven László, PhD, egyetemi docens

6.

Halász Csenge, ÁJK-CTI, IV. évfolyam J-401 A szerződések érvénytelenségének kérdései, különös tekintettel a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre Konzulens: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea, PhD, intézeti tanszékvezető egyetemi docens

7.

Kiss Andrea, ÁJK-CTI, IV. évfolyam J-402 Az örökségről való lemondás és visszautasítás az új Polgári Törvénykönyv és a bírói gyakorlat tükrében Konzulens: Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka, PhD, adjunktus

8.

Koós Donát, ÁJK-CTI, III. évfolyam J-304 A jóhiszeműség elvének érvényesülése a polgári jogi jogviszonyokban Konzulens: dr. Tóth Gergő József, tanársegéd 21

JOGKORSZAK Somogyi Gréta Kincső rovata Őszi számunkban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását mutatjuk be, melynek legújabb novellája a végrehajtás szervezetén, valamint az önálló bírósági végrehajtók jogállására vonatkozó rendelkezéseken változtat. A módosítások a törvényszéki végrehajtást nem érintik. A változás értelmében a végrehajtói szervezetet érintő főbb változások a következők: Magyar Bírósági Végrehajtói Kart érintő változások 2015. szeptember 1. napjával jogutódlással megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, helyét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar veszi át. A Kamara tagjai ipso iure a Kar tagjaivá válnak. A Kar szervei a közgyűlés, az elnökség, illetve a kar hivatali szerve. A hivatali szerv vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter 7 évre nevezi ki. A miniszteri biztos látja el továbbra is a végrehajtói kar felügyeletét. Kötelező iroda A végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói irodát alapítani, vagy irodába tagként belépni. Ennek elmulasztása esetén a végrehajtói szolgálat megszűnik. Állandó helyettes A végrehajtó a kinevezését követő 90 napon belül köteles bejelenteni a Kar hivatali szervének állandó helyettesét. A végrehajtót kizárólag a bejelentett állandó helyettes vagy az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes helyettesítheti. Állandó helyettes bejelentésének elmulasztása esetén a végrehajtói szolgálat megszűnik. A végrehajtási jogállásban bekövetkező változások Határozott idejű kinevezés: A törvény szerint a végrehajtói állást 2015. szeptember 1-től pályázat útján lehet elnyerni. A pályázatot a miniszter bírálja el. A pályázat útján történő kinevezés 7 évre szól. A határozott idő lejártát követően, azonban főszabály szerint pályázniuk kell. Ha a határozott időre kinevezett végrehajtót 7 év működés során legfeljebb két alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, és ezek közül legfeljebb egy figyelmeztetésnél súlyosabb volt, azonban egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál, a miniszter megállapítja a végrehajtói szolgálat folyamatosságát, így pályázat nélkül folytathatja a végrehajtói tevékenységet. 22

A Vht. megköveteli, hogy a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek egyetemi jogi végzettséggel és végrehajtói szakvizsgával rendelkezzenek: a) Egyetemi jogi végzettség A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtóknak egyetemi jogi végzettséget kell szerezniük 2022. december 31-ig, kivéve azoknak, akik a következő hét évben elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt. A jogi végzettséggel nem rendelkező végrehajtóknak 2017. december 31. napjáig a jogi tanulmányokat el kell kezdeni. Amennyiben a végrehajtó 2022. december 31. napjáig nem szerez jogi végzettséget, a végrehajtói szolgálata megszűnik. A végrehajtó-helyetteseknek szintén egyetemi jogi végzettséget kell szerezniük 2027. december 31. napjáig, a tanulmányokat 2020. december 31-ig kell megkezdeni. b) Végrehajtói szakvizsga 2017. március 31. napjáig minden végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtónak le kell tennie a végrehajtói szakvizsgát. Ennek elmaradása esetén a szolgálata megszűnik. A végrehajtó-helyetteseknek is a fentiek szerint kell letenniük a végrehajtói szakvizsgát, annak elmaradása esetén a végrehajtó-helyettest törlik a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből. A Vht. a jövőben szankcionálja a végrehajtó huzamosabb idejű távollétét. Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói szolgálat szünetel. Szünetel akkor is, ha a távollét egy naptári évben meghaladja a 90 napot. Ha az egy naptári évben a távollét meghaladja a 275 napot, vagy három egymást követő évben a 270 napot, a végrehajtói szolgálat megszűnik. A fegyelmi eljárás változásai követik a végrehajtói fegyelmi bíróságok elnökei és az OBH által tett javaslatokat. Lehetőséget biztosít a Vht. a feljelentőnek arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse. Végrehajtási ügyintéző kinevezése A Vht. 263.§ (2) bekezdése szerint a végrehajtási ügyintéző kinevezése tekintetében a végrehajtási ügyintézői státusz nyugdíjba vonulás miatti megüresedésekor fél évvel korábban meg kell hirdetni az álláspályázatot. A Vht. módosítás azonban hatályon kívül helyezi a 232.§ (2) bekezdését, mely szerint a törvényszék elnökének mozgásterét az álláspályázat kiírásában e rendelkezés 2015. szeptember 1-től kezdődően nem szűkíti le.

23

HÍRES BŰNESETEK Bihari Bernadett Luca rovata A rosztovi rém ébredése, Andrij R. Csikatilo igaz története Kedves Olvasók! Az idei tanév első számának Híres bűnesetek rovatában Andrij R. Csikatilo szovjet sorozatgyilkos megborzongató, ám igaz történetével jelentkezem. 1978-tól egészen 1990- es börtönbe kerülésééig 56 embert ölt meg, áldozatai nagyrésze fiatal nők voltak. A rendőrség azonban 3 gyilkosságot nem tudott rábizonyítani, így 1992-ben 53 rendbeli emberölés és 5 rendbeli fiatalok ellen elkövetett szexuális zaklatás (mai hatályos magyar jogszabály szerint szexuális visszaélés vádjával állították bíróság elé. Végül halálra ítélték, melyet 1994-ben végre is hajtottak. A kezdetek: Andrij Romanovics Csikatilo 1936. október 16-án a Szovjetunió területén (ma Ukrajna) lévő Jablocsnoje nevezetű kis faluban látta meg a napvilágot, a holodomor idején ( holodomor: mesterségesen előidézett éhínség, amely az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt). Szülei a kolhozban végeztek fizikai munkát, melyért nem járt munkabér, így gyermekkorát a nélkülözés és az éhezés határozta megolyannyira, hogy állítása szerint 12 éves koráig nem evett kenyeret, testvérét pedig a szomszédok elrabolták és megették. Nem csupán rossz anyagi körülmények között éltek, de családi életük sem volt épp felhőtlennek mondható. Anyjával rossz volt kapcsolata, aki folyton szidta és bántalmazta, apját pedig elhurcolta a Vörös Hadsereg, és soha nem tért haza. A középiskolában minta tanuló volt (pl. az iskolai újság főszerkesztője), ám szegénysége, gyenge fizikuma miatt gyakran tették osztálytársai gúny tárgyává. A serdülőkorba lépve észlelte, hogy krónikus impotenciában szenved, amely csak tovább fokozta önértékelési problémáit, és erősen kihatott szociális viselkedésére is. 17 évesen beleszeretett egy osztálytársnőjébe, de sosem mert tőle randevút kérni. Ez oly annyira frusztrálttá tette, hogy 11 éves húga barátnőjét molesztálta. Ekkor jött rá, hogy számára az erőszak kielégülést okoz. Csikatilo érettségi után jelentkezett a Moszkvai Egyetemre, ahová hely hiány miatt nem sikerült bekerülnie, azonban ő úgy gondolta, apja háborús bűnei miatt került megbélyegzésre. Tanári „karrierje”: 1970-ben a Rosztovi Egyetemen sikeresen diplomázott orosz nyelv és irodalom szakon. Habár elméleti tudásával nem volt gond, rossz tanárnak tartották, mivel nem tudott fegyelmet tartani osztályában, a diákok rendszeresen kigúnyolták. Nemcsak gyenge természete miatt volt alkalmatlan tanárnak. Csikatilo pályafutása tanárként 1981-ben ért véget, miután több tanuló (mindkét nemből) is jelentette, hogy szexuálisan zaklatta őket, emiatt eltanácsolták az iskolából. Ezután egy építőipari gyárban kezdett el dolgozni mint beszerzési hivatalnok. A gyilkos ébredése: Első- dokumentált- gyilkosságát 1978 szeptemberében követte el, miután Rosztov városából Sahtiba költözött. Az áldozat a 9 éves Jelena volt, akit egy elhagyatott házba csalogatott, amelyet titokban megvásárolt, azzal az ürüggyel, hogy ad neki cukorkát, majd megpróbálta megerőszakolni, ám mivel egészségügyi problémája miatt nem járt sikerrel, fojtogatni kezdte, végül háromszor késszúrással végzett vele, amely a kielégülés érzetével töltötte el. A lány holttestét két nappal később a közeli tóban találták meg. Számtalan bizonyíték szól ellene, szemtanúk hozzá hasonló férfit írtak le, a gyanú mégis a 25 éves Alekszandr Kravcsenkóra terelődött, aki korábban vandalizmus miatt már a rendőrség látókörébe került. A férfinak volt alibije, hiszen a gyilkosság napján feleségével és egy barátjukkal töltötte az estét. Azonban a hatóság megfenyegette az asszonyt, hogy ha nem vall férje ellen, bűnrészességgel fogják vádolni, így a hamis vallomás hatására Kravcsenko ártatlanul beismerte Jelena megölését, melyért halálbüntetést kapott. 24

További rémtettei: Első gyilkossága olyan „sikerérzettel” töltötte el, hogy folytatta ámokfutását. A legtöbb áldozata gyermek vagy fiatal nő volt (prostituáltak, hajléktalanok). Következő áldozata a 17 éves Larisza volt, akit egy buszmegállóban szólított meg és csalt egy közeli erdőbe. Ismételten kísérletet tett a szexuális erőszakra, így dühében sárral betömte a diáklány száját, és addig fojtogatta, amíg meg nem halt. Kés hiányában saját fogaival csonkította meg a holttestet. Őt követte a 13 éves Ljubov Birjuk, akit már erőszakkal hurcolt magával, és 22 késszúrással végzett vele. Elveszítve önkontrollját, 1982 júliusa és szeptembere között 5 embert ölt meg brutális módon. Áldozatai 9 és 19 év közötti, főleg otthonról elszökött fiatal lányok voltak, akiket rendszeresen busz- vagy vonatpályaudvaron szólított le és csalt a közeli erdőbe. Ahogy nőtt áldozatainak száma, úgy lettek módszerei is egyre brutálisabbak, már nem „csupán” megfojtotta és leszúrta, hanem kibelezte, megcsonkította őket. Magyar áldozata: A 19 éves Varga Ilona cserediákként érkezett a Szovjetunióba, de már soha nem térhetett haza kisgyermekéhez. Csikatilo „44. áldozatával” a buszon ismerkedett meg, aki készségesen vele ment egy Rosztov melletti faluba, s miután végzett vele, evett a méhéből. Egyes források szerint nem ez volt az egyetlen eset, mikor kannibalizmusra vetemedett, gyermek áldozatainak gyakran elfogyasztotta valamely belső szervét. Hajsza a rém után: Csikatilo egészen 1983 júniusáig szüneteltette a gyilkosságokat, amikor megölte a 15 éves Laurát. 1983-ig elkövetett gyilkosságok ugyanarra a tettesre mutattak, ezért már nem helyi szinten történik a nyomozás. Moszkvából egy rendőrségi egységet küldenek Rosztov városában. Mivel a holtestek megcsonkítása „profi” munka volt , kezdetben a rendőrség nem egy személyt gyanúsított , hanem arra következtetett, hogy vagy egy szervkereskedő csoport vagy egy szekta lehet a tettes. A rendőrség sokáig tévúton jár a valódi gyilkos elfogásánál, 1983-ban több férfi is elismerte bűnösségét az erőszakot sem nélkülöző kihallgatások hatására. A vallomások ellenére további holtestekre bukkantak. Elfogása: Először 1984 szeptemberében tartóztatták le, miután feltűnt különös viselkedése egy, a közelben tartózkodó civilruhás rendőrnek. Kötelet és egy kést találtak nála, ezért bevitték a rendőrségre, ahol kiderült, egy korábbi lopás miatt már körözik. Ez remek ürügyként szolgált, hogy bent tartsák, hiszen egyre több jel arra mutatott, elkapták a Rosztov rémet. Azonban a vércsoportja (A) nem egyezett egy korábbi áldozaton talált vér csoportjával (AB), így csupán lopás vádjával 1 évre ítélték börtönbüntetésre, 3 hónap után jó magaviselete miatt szabadult, s tovább folytatta gyilkosságait. A rendőrség megfigyelés alatt tartotta, de csak 1990-ben sikerült terhelő bizonyítékot találni ellene. 1990.novemberében követte el utolsó bűntettét, egy 22 éves lány sérelmére. Bár csak a gyilkosság után 2 héttel további megfigyelések eredményeként sikerült letartóztatni őt. Második letartóztatása alkalmával ártatlannak vallotta magát, s arra hivatkozott, hogy 1984-ben már meggyanúsították őt, azonban ejtették ellen a vádakat. Végül a KGB főhadiszállásán tartották 10 napig előzetes letartóztatásban, s trükkel rávették, ismerje be tetteit. Csikatilo azt gondolva, ha elmeállapotára hivatkozik, megúszhatja a börtönt. Ennek hatására a hozzá kötött 36 gyilkosságból 34-et elismert, s részletesen be is számolt róluk. A pszichiáter megállapította, hogy annak ellenére, hogy szadista vonásokkal rendelkezik, valamint Borderline személyiségzavarban szenved, tudatában volt tetteivel és annak következményeivel, így bíróság elé állítható. A tárgyalás: A bíró két napig ismertette a vádakat, s minden egyes gyilkosság részleteit ismertette. Csikatilo-t egy „vaskalitkában” kellett őrizni a tárgyaló teremben, hiszen sokszor az indulattól túlfűtött rokonok szeretteik halálának körülményeit hallva, meg akarták őt lincselni. Csikatilo-t 53 rendbeli emberölés és 5 rendbeli fiatalok ellen elkövetett szexuális zaklatás vádjával halálra ítélték, melyet 1994-ben hajtottak végre a börtönbe egyetlen fejlövéssel. A tárgyalás nyílt volt, melyet a bíró így indokolt a jelenlévő sajtónak: „A tárgyalás legalább megtanít minket arra, hogy ilyen soha többé és sehol ne forduljon elő újra”. 25

Színház, mint presztízs-kérdés? A mai külsőségektől meghatározott világban csodálkozhatunk-e azon, hogy a színházba járás már nem a művészet szeretetéről, hanem jóval inkább egy társadalmi osztályba tartozásról, ennek mutatásáról szól? Valóban így van? Körülnéztem ma, kik is járnak színházba idehaza, kik látják a darabokat, és miért is mennek be a színházba. A látottak alapján elmondhatom, hogy a bérletesek egy része társadalmi státusz-szimbólumként kezeli a színházi eseményeket. Bérletem van, tehát rendszeres látogatója vagyok a színháznak, minden alkalommal van egy okom arra, hogy kiöltözzek és a lehető legmagasabbra tupírozzam a hajamat, férjemet pedig öltönybe bujtatva kéz a kézben nézzük meg az éppen soron következő előadást. Azt az előadást, amit később meleg szívvel nem ajánlok senkinek, hiszen teljesen érthetetlen számomra, a színészi játék is másodrangú, és egyébként is ki az a Moliére? Sajnos manapság a színházi darabok aktualizált mondanivalóját nagyon kevesen értik. Az aktualizálásra pedig szükség van, hiszen állandósága abban rejlik, hogy mindig a kor igényeihez alkalmazkodva mondjon valami újat életünkről. Kedves ismerősöm a színházban dolgozik és egyik beszélgetésünk alkalmával kifejtette, hogy a nézők gyakran panaszkodnak arról, hogy érthetetlenek a rendezések, elmaradnak a katarzis élmények, és hogy a színházba beköltözött a vállalhatatlan szexualitás. Persze, ne legyünk álszentek valóban vannak, voltak, és lesznek is olyan darabok, amit Peter Brook csak „üres térként” nevez meg, ami nem jelent mást, mint rossz színházat… Ilyet fogunk még látni, de nem minden olyan egyszerű és vállalhatatlan, mint azt elsőre a néző gondolja. Jómagam is napról napra értékelem át első vagy második reakciómat egy-egy megtekintett darabról. Amit kritikaként róttam fel egyik nap azt lehet a másik nap már máshogy vélem, tapasztalataim és mindennapi eseményeim kapcsán. Úgy gondolom, ez a színház… Ami megmozgat, gondolkodtat, szinte már ellentétbe kerülök magammal és a gondolataimmal, hiszen elindít valamit bennem a látott-hallott, megélt és át is élt történet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a rendezők ma már próbálnak minél árnyaltabban és minél gondolkodtatóban rendezni. Azonban kérdem én: az a színház, amit szájbarágósan megért a néző és jó színháznak ítél meg, vagy az, ami eseményként valamilyen élethelyzetről árulkodik, kérdéseket tesz fel, és felismerjük benne saját korunkat, helyzetünket? A kérdés megválaszolása úgy vélem nehéz, hiszen a darab nézettségétől függ a kész mű jövendőbeli élete, ha nincs néző, előbb utóbb lekerül a darab a színlapról. Ez a tény egyenesen párhuzamos lenne azzal, hogy a darab nem jó? Ha pedig túl sokat kell gondolkodni: az „érthetetlen”, ha keveset akkor pedig: „a, szakmai világ nem lát benne újat, értékelhetőt”? Itt kapcsolódik össze a néző és az elkészült mű. Milyen szerepe is van a nézőnek valójában a színházi eseményben? Ha a néző státusz-szimbólumként tekint a színházra, és azért megy, hogy elmondhassa: „igen láttam és érthetetlen” az erősen meghatározza a színházlátogatás értelmét. Hogyan lehet az, hogy a Shakespeare színházban a szegény paraszt a színpad előtt állva vagy a színpadon ülve sörrel a kezében hamarabb megértette az olykor két nap alatt megírt és megrendezett darabot, mint mi ma kulturált színházfogyasztók? Mi színház-értőknek mondjuk magunkat, akiknek igazából a részvétel számít, s nem az érték, mi akik fontosabbnak tartjuk hogyan nézünk ki az előadás alatt, mint hogy felkészüljünk egy olyan utazásra, amit a színház adhatna. Abban az időben ahol nem volt internet, olvasáskultúra, érdemesebb volt a színházba járás. Miért? Mert a nézők egyszerűen felfedezték magukat a színházi műben. Egy-egy eseményben, magukra ismervén felkiáltottak, igen ez én vagyok, erről szól az életem! Politika, szerelem, pénz, szex elfogadott téma volt a színház történetében. Ma pedig nem ismerünk rá a színpadon játszódó eseményekre és személyekre, mert nem akarunk, nem merünk, tabu-témákat sorakoztatunk fel, álszentként prűdnek mutatkozunk, mert az mások erkölcsi moráljának megfelelő. Nem merjük vállalni érzéseinket, gondolatainkat a színház és a darabok kapcsán. Nem átélni akarjuk a színházat, csak túlesni rajta. Kérem, nyissuk ki a szemünket, és legyünk befogadóbbak, éljük meg a színházat, azt az ünnepet ahol hús-vér emberek mesélnek nekünk valós történeteket, adjuk át magunkat az élménynek, és kapcsoljuk ki a telefonokat. Az új évad lehetőséget biztosít arra, hogy vérbeli színházimádókká váljunk, hogy szeressünk járni és ne féljünk utánaolvasni egy-egy momentumnak, szimbólumnak, jelképes attitűdnek, pláne ha ez az ára annak, hogy megértsük a darabot és többek legyünk általa. Gondolkodjunk el a látottakon, elemezzük ki a legapróbb részletekig. Ha megtettük és úgy sem értjük, akkor kritizáljunk, ne ajánlgassunk, háborodjunk föl, de előtte adjunk esélyt a színháznak, hogy valami csodát adjon nekünk, hogy megtanítson minket valamire, hogy megláthassuk magunkat benne. Fülöp Csilla 26

Csomasz Brass Band a Művészetek Völgyében A Csomasz Brass Band 2015 nyarán a Művészetek Völgyében tette tiszteletét, ahol a zenekar vezetőjével, Molnár Attila karnagy úrral készítettem egy rövid interjút. A Felsőzsolcai Fúvószenekar 2003-ban alakult. 2008-ban vette át a zenekar vezetését. Mennyire ment zökkenőmentesen az átállás? Valóban 2008-ban vettem át a fúvószenekar irányítását és egy teljesen újraszervezett zenekar jött létre. Az alapoktól kezdtem az építkezést. Ez az építkezés egy megtervezett, célokkal teli folyamat volt, amit megálmodtam és kitaláltam. Úgy gondolom az elmúlt 8 évben ezek a célok szerint tudtunk fejlődni, haladni. Az első 3 év azzal telt, hogy egy színes repertoárt alakítottunk ki, a könnyűzenétől az indulókon át a komolyzenéig. Közben volt 1-2 az szereplésünk. 3 év után kiléptünk a nagyszínpadra és jöttek a nagyobb szereplések. 4 év után pedig kértem egy országos minősítést a Fúvószenekari Szövetség elnökétől, ahol egy 3 tagú szakmai zsűri értékelte a zenekart. Ezen a minősítésen „A” kategóriában (ifjúsági kategória) arany minősítést, koncertfúvós zenekari kategóriában pedig ezüst minősítést kaptunk. 4 év után ez volt az első nagy mérföldkő az életünkben. Dolgoztunk tovább, egyre komolyabb felkéréseink voltak, például Miskolcon a Bartók+ Nemzetközi Operafesztiválon is felléphettünk 2 alkalommal. Felsőzsolcán, a városban folyamatosan szerepeltünk a városi rendezvényeken, szüreti felvonulásokon. Ezeket is örömmel tettük. 3 évvel ezelőtt új fenntartónk lett, így református zenekar lettünk, református fenntartással. Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézményeként működtünk tovább. Az új nevünk Csomasz Brass Band Felsőzsolca. Eljutottunk külföldre is. Az első külföldi utunk Erdélyben volt. Ez nem csak egy egyhetes koncertkörút volt, hanem Erdély Csíki részét is bebarangoltuk, ami óriási maradandó élmény mindegyikőnknek. Meghívást kaptunk Lengyelországba, egy nemzetközi fúvószenekari fesztiválra, ahol 15 fúvószenekarral együtt egy nagyszabású rendezvényen vehettünk részt, ami egy újabb mérföldkő volt az életünkben. Ennek az útnak a hozadéka, hogy ebben az évben meghívtak minket Ribnyikbe egy igazi fúvószenekari verseny- és fesztiválra, ahol egy megtisztelő felkérést kaptam, hiszen én vezényelhettem az Európai Himnuszt a nyitórendezvényen. Ezen a versenyen 3. helyezést értünk el. Úgy gondolom, hogy életünkben ez a csúcsok csúcsa, amit büszkén őrzünk magunkban. A lengyel út után a Csillagpont rendezvényen vettünk részt Tatán, egy nemzetközi református rendezvényen, ahol egy háromnegyed órás hangversenyt adtunk. Másnap egy áhítaton vettünk részt, ahol egy zsoltárt és egy dicséretet játszottunk el. Mindezek után Kapolcsra, a Művészetek Völgye Fesztiválra kaptunk meghívást, ami köztudott, hogy Európa legnagyobb összművészeti fesztiválja. Az idősebb tagok hogyan tudnak segíteni a fiataloknak? Leginkább a szaktanáraink segítenek. A mélyrézfúvós kollega, Dobos János tanár úr, illetve Horváth Sándor tanár úr, aki szintén a zeneiskolában tanít. Nagyon büszke voltam arra, hogy soha nem volt kisegítőnk. Most van egy segítségünk, aki egy nagyon kedves barátom, Nagy Zoltán. Ő első trombita szólamba szállt be. Az előadásaikon látszik, hogy öröm zenélnek. Meddig lehet ezt még fokozni? Ezt nagyon jól láttad. A gyereken is látszik a szakmai alázat és a zene szeretete. Nekem az a vágyam, hogy ezt megőrizzem. Köszönöm az interjút!

Somogyi Gréta Kincső 27

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2015.