Fosszilis energiahordozók
Nemzetközi gazdaságtan 10.
• Kimerülı, nem megújítható • Kıolaj, földgáz • Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)
A kıolaj a világgazdaságban, KÖZEL-KELET és Észak-Afrika
– (40 évre, 1700 mrd hordó)?
• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó • Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! 1
2
1
A világ kıolajfogyasztása
Kína • Kína kıolajexportır volt a 90-es évek elején
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1950
Source: BP
• Ma: a világ második legnagyobb importıre Millió hordó/ nap
Million Barrels/Day
Million Barrels
1950-2004, millió hordó/nap (1 t =7,3 hordó)
7 6
fogyasztás
5
Consumption
4
termelés
3
Production
2 1
1960
1970
1980
1990
2000
2010
0 1970 3
1980
1990
2000 Source: DOE
4
2
A fosszilis energia – 70 évre? Készletek (mrd t)
2003
term (mó t)
2001
2002
2003
Kína
2,5
Brazília
68
77
79
India
0,7
Kanada
109
120
127
Irán
12,3
Kína
165
169
169
Irak
15,2
Irán
183
167
190
Kuvait
13,3
Irak
128
105
68
Kıolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó 14
Volt Szovjetunió
12
1,8
Kuvait
102
92
110
8,2
Mexikó
167
169
179
Szaúd-Arábia
36,0
Nigéria
100
89
107
Egy.Arab Emir.
13,0
Norvégia
163
158
154
USA
3,8
Oroszország
348
380
421
Venezuela
11,2
Szaúd-Arábia
434
417
475
Egyéb országok
24,7
Egyesült Kir.
109
108
99
USA
289
286
286
Venezuela
160
159
150
0
Egyéb országok
942
945
982
1950
Világ összesen
3467
3441
3596
Világ összesen
142,7
Million Barrels
Mexikó Oroszország
10 8
USA
6 4 Szaúd Arábia
2
5
Source: BP
1960
1970
1980
1990
2000
2010 6
3
Termelık
Szibéria
Kuvait 6%
Egyesült Arab Emirátusok 6%
Venezuela 6%
Irán 7%
Nigéria 6%
USD/hordó
12
Mexikó 5% Algéria 4% Irak 4%
Líbia 3%
Katar 3%
Szaúd-Arábia 22%
Kazahsztán 3%
Perzsa öböl, Arab-félsziget
5-6
Fogyasztás gyorsan nı
Indonézia, Irán, Nigéria
6-8
- Fejlettek
10-15
- Fejlıdık
USA
Norvégia 8% Oroszország 17%
18-20
Északi tenger
GDP/fı vásárlóerı paritáson: 5270 USD/fı Masrek: Szaúd-A, Bahrein, Katar, E. Arab Emirátusok, Omán, Jemen (É, és D), Kuvait, Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael Maghreb:Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó, Mauritánia Nílus völgyi országok: Egyiptom, (Szudán, Dzsibuti, Szomália) Irán (perzsa lakosság)
1 mrd hordó/nap export feletti exportırök
• OPEC (60 %) – 11 ország • Nem OPEC • Eltérı kitermelési költségek Kitermelés ktg-e, Lelıhely
Alapadatok:
7
(2000-ben) Közel-Kelet: Masrek É-Afrika: Maghreb Nílus-völgy: Egyiptom, Szudán... Irán Összesen:
Terület: m km2 3,8 5,7 4,1
Lakosság: m fı 100 75 101
GDP/fı USD 4150 1500 984
1,6 15,2
63 339
1800 2060
8
4
Ásványkincsek: KİOLAJ! a föld készletei 2/3-a, kitermelés ¼-e itt
TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sivatagi és félsivatagi öv, évi csapadék max- 250-300 mm Szahara pereme, Arab félsz. belseje, Szír Arab táblavidék Folyók mentén, oázisokban öntözés + szikesedés Földközi tenger partján mediterrán
Atlasz hegység (Marokkó, Mauritánia): foszfát, vasérc, színesérc Ipar: kıolajra alapozott
TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK
A GAZDASÁG SZERKEZETE:
Iszlám vallás (kivétel: Izrael), többnyire arab nép (kivétel: Törökország, Irán) , Arab Liga: 22 tagország, 200 millió fı Jövedelemszint-beli különbségek Világgazdasághoz kötıdés egyoldalú, 1-2 nyersanyagra épül Export nagy szerepe – kiszolgáltatottság, diverzifikálás szüks. Heterogén lakosság, változatos politikai rendszer (monarchia, teokrácia, demokrácia, diktatorikus) 9
Ország Év: 2000
GDP GDP/fı Mezıg. Ipar Feldolg. ipar Szolgált. USD Mrd USD GDP %-a GDP %-a GDP %-a GDP %-a Közel-Kelet + É660 2060 14 37 14 48 Afrika
Szaud-Arábia 173 Világ össz. 31492,8
6900 5170
7 5
48 31
10 22
45 64
Állattartás - nomád pásztorkodás -juh, kecske Növénytermesztés: elmaradott agrotechnika + aszályos éghajlat (kis hozamok) oázisok: búza, árpa, gyapot, datolya, Mediterrán partvidék: citrusok, szılı, zöldség
Földhasználat: Nagybirtok + részesbérlet a termék 20%-áért versenyfutás a népszaporulattal + élelmiszerimport A lakosság 41 %-a vidéken él, a földterület 36 %-án növénytermesztés
10
5
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Közel-Kelet az ókori civilizáció bölcsıje – monoteista vallások 622: Mohamed, iszlám civilizáció (Hidzsra) 100 év alatt Perzsiától Spanyolországig terjedı birodalom katonai és politikai hatalom, kultúra és tudomány! 12-13.szd. Hanyatlás, mongol betörések, 1400-as évektıl: oszmán török birodalom – fokozatosan gyengül 20.szd.: Európai hódítók Franciák Észak-Afrikában, angolok Egyiptomban,Perzsiában 1.vh. után brit és francia érdekek szerinti területfelosztás II. vh. után: függetlenség elnyerése, mőködıképes gazdaság iparosítási programok, arab szocializmus (NASSZER) probléma: tıke, technológia, képzettség, infrastruktúra hiánya 1960-70-es évek: olajkincs feltárása – 60-as évekig multinac. Vállalatoké („hét nıvér” koncessziója, alacsony díjért) 60-as évek vége: olajtermelés államosítása – jövedelem a hazai kormányé Olajárrobbanások: 1973- OPEC; 1979 – Iráni iszlám forradalom „aranyévtized”: olajtermelık számára olajjal nem rendelk.: vendégmunkások, arabközi segélyek 1970-85: a gazd. növekedés üteme a világ élvonalában! importhelyettesítı iparosítás, magas vámok, protekcionizmus 11
A fejlıdés 3 útja: a, ásványkincsekben gazdag, de gyéren lakott országok: Perzsa öböl sivatagi országai + Líbia (Kuvait, Katar, Egy. Arab Em, Szaúd-A.) Termelési tényezık: Természeti erıforrások + külföldi korszerő technika + vendégmunkások Jövedelem felhasználás: a forrás meghaladja a szükségleteket! külf. segélyek, külf. befektetések + hazai beruházások, ingyenes szoc. rsz., luxus fogyasztás Kıolajtermelés infrastruktúráját kiépítik: Kıolajfinomítók + petrolkémiai üzemek (mőtrágyák, mőanyagok) Földgáz - energiaforrás: hıerımővek, tengervíz sótalanítók – szervetlen vegyipar, vaskohászat, cementgyártás, alumíniumkohók
b, népesebb kıolajtermelı országok (Egyiptom, Algéria) a fejlıdés kevésbé látványos, az iparfejlesztés létszükséglet forrással! Munkaig. könnyőipari ágazatok, fogy. cikkek a szomsz. orsz-ba is. Vendégmunkásokat küldenek az a, országokba c, kıolajjal nem rendelkezı országok – a szomszéd országok munkaerıforrásai, fellendülés itt is. 12
6
Kıolajtermelés: Kıolaj, földgáz: A legfıbb kapocs a világgazdasághoz Kıolajexport - áruexportbevételek 96%-a(1981), 80%-a (2000), (fı olajexportıröknél> 90%)
Komparatív elıny: kitermelés olcsó 80-as évek:0,4-3,0 $/hordó (USA-ban: 3-10 szföldi, 13-15 tengeri) arab olaj: különbözeti bányajáradék! 1 kút átlagos hozama: Öböl- országok: 100-200 ezer tonna, Szaúd-A: 600 et (Venezuela: 7 et Magyaro: 1,8 et USA: 0,8 et) Felhasználás: Ny-Európa, Japán
Vegyipar: IPAR petrolkémiai iparágak: Marokkó, Tunézia foszfátmőtrágya, komparatív elıny fejlesztések tıkeigényesek, de van forrás az olajbevételekbıl vevıpiacok: ázsiai, afrikai, és fejlett országok is! Mőtrágyaexport: Korea, Thaiföld, majd Kína, India (agrárprot. miatt fejlettekhez nehéz!) Textil és ruházati piac - Marokkó, Tunézia. (Egyiptom, Öböl-orsz) Probléma: MFA eltörlése (GATT) – konkurrencia várható (de: EU-ba !) (MFA: : nagy termelık – Kína, India - csak kvótáig exportálhattak) Egyéb feldolgozóipar: autóalkatrész és elektronikai összeszerelés (Tunézia) beszállítók európai cégekhez + de: KKE országok konkurrenciája! versenyhátrány: magas bérek, alacsony képzettség, bürokr. akadályok Agrárexport: csökkent, de továbbra is magas arányt tesz ki fı piac: EU, gyümölcsök - Euro-med szabadkeresk. kiterjesztése agrárterm.re korlát: víz és termıterületek Turizmus: kedvezı adottságok (természeti, kulturális)Elıny: Európa közelsége Hátrány: terrorakciók, politikai kockázat Egyéb szolgáltatások: kereskedelmi és pénzügyi szolg.: nagy hagyományok földrajzi helyzet kedvezı (Európa, Ázsia, Afrika találkozása) Szuezi csatorna használati díja + szolgáltatások. évi 3 MRd USD bev.
13
STRUKTURÁLIS REFORMOK, termelési str. és jöv. források diverzifikálása Izrael: fejlett orsz., humán tıke és technológiai fejlettség: high tech iparágak Terv: fejlett Izrael és munkaerıben gazdag arab országok kooperációja (???) Nagy népességő orsz.-ban élelemimport – szükséglet
14
7
Regionális integrációk: Arab egység: 60-as évek, arab nacionalizmus – közös nyelv, kultúra, vallás Politikai unió-kísérletek – a szándék szintjén maradnak Gazdasági integrációk: „kollektív önerıre támaszkodás” Arab Közös Piac (ACM – 1965, Egyiptom, Irak, Jordánia, Szíria ) késıbb + Jemen, Líbia, Mauritánia is kereskedelmi és vámkorlátok leépítése, még nincs teljes liberalizáció adminisztratív és mennyiségi korlátozások vannak ⇒ ACM-országok egymással való kereskedelme CSÖKKENT! nem komoly integrációs együttmőködés! Öböl-menti Együttmőködési Tanács (GCC): - Perzsa-öböl menti arab államok az egyetlen sikeres integráció az arab világban 2003.01.01-tıl vámunió, de munkaerı és tıke szabad áramlása is terv: 2007: közös piac, 2010: monetáris unió Euro-mediterrán partnerség: 1995 – EU + 12 mediterrán ország Cél: 2010-re szabadkereskedelemi övezet Elınye: segíti a térség országait a reformokban és egymás közti keresk.-ben EU anyagi támogatást is nyújt külföldi tıke számára is vonzóbb közvetett és közvetlen veszteségek a déli országoknak támogatások alacsonyak, liberalizáció hátrányai
15
8
