FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE
Elemző tanulmány
Készült a „JÖVŐFORMÁLÓ” Pályaválasztást támogató rendszer kialakítása fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok számára című NCTA-2015-10974-D azonosító számon nyilvántartott és támogatott pályázat keretében
A programot a Norvég Civil Támogatási Alap támogatja. www.norvegcivilalap.hu Lebonyolító a Kárpátok Alapítvány-Magyarország. www.karpatokalapitvany.hu
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Összeállította és szerkesztette Szellő János
Szakértők Balla Ildikó Dr. Cseh Judit Dávid Andrea Fehér Ildikó Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna Németh Anita Csilla Szellő János Dr. Szilágyi Klára Varga Kéri Éva Zétényi Ákos
A kutatásban, a helyzetértékelés empirikus felmérésében, a lekérdezésben részt vettek az Országos KID Egyesület és tagszerveztetek, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület valamint az Új Perspektíva Regionális Egyesület munkatársai és önkéntesei.
2
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
4
2. Vezetői összefoglaló
5
3. Célok, célcsoportok, hipotézisek, módszertan
7
4. Fogalomkör
10
5. Jogi és stratégiai környezet
15
6. A pályaorientáció és a tartósan akadályozottság társadalmi, gazdasági megközelítése
22
7. A pályaorientáció intézményrendszerének áttekintése
29
8. A workshopok tapasztalatainak összegzése
34
9. Fókuszcsoportok, interjúk tapasztalatainak összegzése
39
10. Kérdőíves felmérés elemzése
48
Irodalom
Mellékletek
3
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1. Bevezetés Az Országos KID Egyesület, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesülettel és az Új Perspektíva Regionális Egyesülettel partnerségben, 2015. március 1 - 2016. április 30. között valósítja meg NCTA-2015-10974-D kódszámú "Jövőformáló’ Pályaválasztást támogató rendszer kialakítása fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok számára” elnevezésű projektjét, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával. A projekt célja, hogy kialakításra kerüljön a fogyatékkal élő, és egészségkárosodott fiatalokkal, pályaorientációval foglalkozó civil szervezetek számára egy olyan modell és módszertan, amely elősegíti az e célcsoporthoz tartozó fiatalok életpályájának megalapozását és hozzájárul a szervezetek meglévő szakmai tudásának bővítéséhez. Magyarországon a 13-25 év közötti fogyatékos fiatalok száma meghaladja a 22 000, míg a legalább 6 hónapja beteg fiataloké eléri az 60 000 főt. Körükben magas a korai iskolaelhagyók száma, szakiskolai lemorzsolódásuk meghaladja a 40%-ot. Nem alakult ki számukra egy meghatározó pályaválasztási, pályaorientációs rendszer. A speciális problémákra szerveződött intézmények, szervezetek a fiatal elsődleges akadályozó tényezőire koncentrálnak és jellemzően magas színvonalú munkát végeznek. Az olyan kiegészítő szolgáltatásokra viszont, mint a pályaorientáció/pályaválasztás nincs megfelelő kapacitásuk. Viszonylag zárt világot alkotnak, ahová külső speciális szolgáltatások nehezen juthatnak be. E mellett azok a fogyatékos és tartósan egészségkárosodással élő fiatalok is hátrányban vannak, akik normál iskolarendszerben tanulnak, ahol a pályaorientáció hozzáférhető, de nem tudja komplex módon kezelni az egyéni egészségi, pszichés/mentális problémáikat. További meghatározó tényező a munkavállalás és annak bizonytalansága. A projekt szükségességét alátámasztja a társadalmi, gazdasági hasznosság, az egyén önmegvalósító képessége, a holisztikus szemlélet, az empowerment, a munkaerő-piaci esélyegyenlőség. A speciális szakiskolák zömét az értelmi fogyatékosok iskolája adja. A fogyatékosság típusát jellemző igen nagy eltérés látható a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő, valamint az előkészítő szakiskola megkülönböztetésében is, az integrált oktatás sok hiányossággal bír. A projekt nemzetközi aktualitása az EURÓPA 2020 programhoz kapcsolódó Európai Fogyatékosügyi Stratégia (2010-2020), amely hangsúlyozza a képességfelméréshez és a pályaorientációhoz kapcsolódó szolgáltatások, az erre épülő képzés, és munkaerő-piaci ismeretek jelentőségét, egységesen hozzáférhetővé tételét. Kiemelten kezeli a fogyatékos fiatalokhoz kapcsolódó pályaválasztást elősegítő szolgáltatási rendszerek és hálózatok fejlesztését. Jelen tanulmányunk áttekintő módon vizsgálja, mutatja be a pályaorientáció az életpályatanácsadás helyzetét a fogyatékos és tartósan egészségkárosodással élő fiatalok körében, felhasználva egy átfogó empirikus kutatás tapasztalatait is.
4
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. Vezetői összefoglaló Az egyéni életpályák kidolgozásának, megtervezésének alappillérei közé tartozik, hogy a tanulók, diákok, felnőttek részére megbízható és állandó információs és tanácsadói rendszer álljon rendelkezésre, mely segíti a tanulási út, az életpálya és karrier tervezését. A változó munkaerőpiac, valamint az oktatás átalakításának folyamata szükségessé teszi, hogy különös figyelmet kapjon a különböző életpálya szakaszokból kilépő fiatalok továbbtanulással, pályaválasztással és foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása, szakmai útmutatása, melyek alapján felelős döntést hozhatnak.1 A pályaválasztást számtalan tényező befolyásolja, ezek közül az egyik legjelentősebb a tanuló egészségügyi állapota. A fogyatékos vagy egészségileg károsodott fiatalok egy része a munkavégzésben is erősen korlátozott, ők pályát, szakmát csak a számukra alkalmassá tett intézményben sajátíthatnak el. Más részük nem igényel speciális intézetben való elhelyezést, ők az integrált pályaorientációs folyamatok részesei lehetnek. A pályaorientáció, az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a pedagógiai intézetek, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szervezet. Nem utolsó sorban azok a civil szervezetek, amelyek szintén jelentős részt vállalnak a pályaorientációban, elsősorban olyan célcsoportoknál és területeken, amelyek körében nem vagy csak részben biztosított az állami rendszer szolgáltatásainak elérhetősége. A felmérés során 300 kérdőív került kitöltésre, valamint hét workshop, tíz fókuszcsoportos vizsgálat és harminc interjú keretében gyűjtöttünk tapasztalatokat. Főbb megállapításaink a következő: A fiatalok egyöntetű véleménye volt, hogy a szülők, tanárok nincsenek kellően tájékoztatva, felkészítve a megváltozott képességű gyermekkel kapcsolatos nehézségek elfogadására, kezelésére. Szerintük a mindennapi életben a fő nehézséget az okozza, hogy az átlagemberekéhez hasonló életvitel ütközik akadályokba. A családok szinte kivétel nélkül anyagi gondokkal küzdenek. Nincsenek megfelelően informálva a lehetséges támogatási formákról és forrásokról. A fogyatékkal élők családja sokszor nem tudja biztosítani fejlesztést vagy a szinten tartást, így az intézményi foglalkozásokat, képzéseket követően a fogyatékkal élőknél, egészségkárosodottaknál megfigyelhető az otthoni leépülés.
A szakemberek szerint szemléletbeli problémából adódóik, hogy nem a képességek, érdeklődés mentén történik a pályaválasztás, a fiatalok és a családok döntése, hanem az anyagi megfontolások a meghatározók. Mindemellett kevés a speciális képzőintézmény. A speciális intézményekben sem mindig használható, piacképes tudást sajá-
1
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2013. december 4.
5
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
títanak el. E mellett tapasztalható, hogy kialakultak azok a szegmensek, ahova a fiatal,
a szülő segítségért fordulhat. A szakértők a hatékony tanácsadó és támogató segítség területén egyrészt a civil szervezeteket (fogyatékosságra specializálódott alapítványok, egyesületek), másrészt az utóbbi időben képzett pályaorientációs tanácsadókat emelték ki. A pályaorientációt segítő ismeretek oktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépiskolák, szakiskolák) 9-10. évfolyamán van. Ez azonban nem jelent valós pályaorientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választottak. Az iskolák nagy részében pedig– főként az általános képzésben – a pályaválasztást segítő ismeretekkel való foglalkozás csak ajánlott jellegű, így az ott dolgozó igazgatók, pedagógusok elhivatottságán, hozzáértésén múlik, hogy találkozik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő információkkal, szolgáltatásokkal. A korai iskolaelhagyás, a sajátos nevelési igény kezelése, a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása sok esetben meghaladja a tanintézetek erőforrását. Mindenképpen szükséges lenne egy olyan rendszer kialakítására, amelyben érvényesülhetne a megelőzés, az intervenció, a kompenzáció. Kialakultak már olyan minták – például a mentortanár program – amelyek eredményesebben hozzájárulhatnak e célcsoport esélyeinek javításához. A sikeres életpálya-tanácsadási tevékenység egyik alapja, hogy az oktatási és szakképző intézmények megfelelő információval rendelkezzenek a munkaerőpiacról, az aktuális keresleti-kínálati viszonyokról. A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, a nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer kialakítása mellett kiemelt cél, hogy csökkenjen a rossz pálya- és szakmaválasztások száma és erősödjön a keresletvezérelt szakképzés. Ebben jelentős szerepe lehet a pályakövetésnek, melyek segítségével olyan integrált ágazati rendszer kialakítása és bevezetése a cél, amely intézményi szinten segíti az ágazati irányítási és munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelést. Hiányzik az élményalapú pályaorientáció, a pályaszocializáció, amely során a fiatalok azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítjuk el, amelyekre az adott pálya gyakorlása során szükségünk van. A folyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárok és a kortársak befolyásoló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel során a szakmai és munkacsoportok, munkatársak és felettesek szocializációs hatása válik a legerősebbé. A kérdőíves felmérés általános tapasztalata a család, a rokonok, az osztályfőnök, a tanár meghatározó szerepe a pályaválasztásban. Erőteljesen jelen van a szülői elvárásoknak való megfelelés, az anyagi megfontolás. A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok válaszai alapján a tanulmányi eredmények, a képességek, érdeklődésük jelen6
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
tősen, illetve maximálisan befolyásolták pályaválasztásukat. Elsősorban a fogyatékos fiatalok esetében volt fontos a képzés helyének megközelíthetősége, a speciális lehetőségek biztosítása. Ugyanakkor nem volt meghatározó a képzés időtartama és közepesen befolyásoló tényezőként ítélték meg az iskola „jó hírét”. Arra a kérdésre, amennyiben ma kellene választania a fiatalnak, a válaszadók döntő része (70%) újra ezt a pályát és iskolát választaná, ugyanakkor ez esetleges módosítás okaként több mint 35%-uk a „nem lehet megélni belőle” választ adta, amely sok esetben a szakmaválasztás szűkösségére, vagy a pályaválasztás megalapozatlanságára is utal. Összességében hiányoznak azok az élményalapú formák (üzem,- intézménylátogatások, szakmabemutatók) amelyek segítenék a fiatalok eligazodását.
3. Célok, célcsoportok, hipotézisek, módszertan A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok és emberek számára olyan információs és szakmai segítő rendszer kialakítására van szükség, amely a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez megfelelő alapot biztosít, hozzájárulva szociális biztonságuk és életminőségük javításához.
3.1. Célok, célcsoportok A program célrendszere:
A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek szakmai munkájának fejlesztése és általa e fiatalok élethelyzetének javítása, jövőjük megalapozása, társadalmi, szociális biztonságuk elősegítése szolgáltatási modell és módszertani tananyag elkészítésével. A fogyatékkal, tartós betegséggel élő fiatalok is a társadalom önálló tagjaivá válva aktív munkaerőként megkeressék a fenntartásukhoz szükséges anyagi javakat, megfelelő életminőséget biztosítsanak maguknak, növekedjen önbecsülésük és személyiségi jegyeik közül az erősségek kerüljenek előtérbe. A fogyatékos, tartósan beteg fiataloknak minél szélesebb körében egyéni képességeik fogyatékosságuk függvényében biztosítva legyen a legmagasabb szakképesítés megszerzésének lehetősége és a munkaerő-piacon való megmaradáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás lehetősége. Megyénként egy-egy civil, alternatív szolgáltató szervezetből álló hálózat kialakításával biztosítani a területi esélyegyenlőséget. A kidolgozott módszertan és képzési tananyag alapján e szervezetek (40 fő) felkészítése és képzése, majd a hálózaton keresztül legalább 200, a célcsoporthoz tartozó fiatal bevonásával a rendszer modellezése. A modell szakmai konszenzussal, és az érintett fiatalok bevonásával alakul ki, e cél 7
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
érdekében workshopokat szerveznek (100 fő). Fontos cél az összes érintett, tágabban pedig a teljes társadalom érzékenyítése. Közvetlen célcsoport:
Azok a civil szerveztek, amelyek alapszolgáltatásai közé tartozik a pályaorientáció, abban felkészültek. Azok a civil szerveztek, amelyek a fogyatékossággal, egészségkárosodással élő személyek (fiatalok) számára nyújtanak szakmai, mentori szolgáltatásokat, abban felkészültek. Azok a civil szerveztek, amelyek mindkettő területen (pályaorientáció, habilitáció, képzési, illetve foglalkozási rehabilitáció) rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal.
Közvetett célcsoportok:
13-25 év közötti fogyatékkal élő vagy tartós betegséggel küzdő fiatalok. Az eredeti tervtől eltérően a célcsoport korhatárát megnöveltük, amelynek egyrészt oka, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban, abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét).2 Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.3 Másik ok a fogyatékos és egészségkárosodott egyetemi, főiskolai hallgatók korcsoportja miatt növeltük meg az életkori keretet. Legfőképpen amiatt, hogy kíváncsiak vagyunk a pályaválasztás megalapozására és a jövőképre (például más pályát választana?). Ez körükben 24-25 éves korban már realizálódhat. Tényleges megoszlásuk vizsgálata a helyzetértékelő tanulmányban fog megjelenni. Tanintézetek, speciális (gyógypedagógiai) tanintézetek; szociális intézmények; munkaügyi központok; szakigazgatási, egészségügyi szervezetek; pedagógiai, nevelési tanácsadók; kamarák stb..
3.2. Hipotézisek H1: A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok megalapozott pályaválasztásának egyik lényeges akadálya az integrációs törekvések, az élményalapú orientáció, a kapcsolódó módszertan hiánya. 2 3
Eredetileg 13-20 év közötti korcsoport volt tervezve. http://www.szakkepesites.hu/szakiranytu/fogalmak.html Letöltve: 2015. július 2.
8
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
H2: A pályaorientációs problémák megoldása szolgáltatási integrációs folyamatokkal segíthető elő. Az integráció sikeressége érdekében komplex szolgáltatási rendszer kialakítása szükséges, amely a civil szervezetek összefogása, a szociális, oktatási, egészségügyi, munkaerőpiaci kapcsolatok fejlesztésével érhető el. H3: A civil szervezetek biztosíthatják a pályaorientáció társadalmi önszerveződésének és érdekérvényesítésének kereteit, alkalmat adhatnak különböző társadalmi csoportok speciális igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, biztosítására, a nem profit célú megújulás és egyes társadalmi problémák közösségi kezelésére.
3.3. Módszertan A vizsgálandó téma és terület átfogó kutatási megközelítést igényelt, ebből adódóan a módszertan is összetettebb lényegi vonatkozásokra koncentrált. Jellegét tekintve egyrészt primer (empíria), másrészt szekunder (dokumentum, illetve adatelemzés) módszereket tartalmaz. Operacionalizálás, a használandó fogalmak definiálása: az a folyamat, amelynek során, a kutatás megkezdésekor a feltevésekben megfogalmazottakat mérhetővé tettük. Úgy fogalmaztuk át ezeket az elemeket, hogy az operacionalizálás után az alkalmazott kategóriák meghatározott mérési mód vagy mérőeszköz (pl. kérdőív) segítségével mérhetővé váljanak. Irodalomkutatás, dokumentumelemzés: meglévő tanulmányok kutatási eredmények, valamint a téma szempontjából releváns statisztikai adatok áttekintése, elemzése. Kulcsszavas, tárgyszavas keresés, szükséges és elégséges dokumentumok beszerzése és vizsgálata. Számítógépes adatbázisok, keresőprogramok alkalmazása. Adatbázisok: Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrás Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Oktatási Hivatal
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Munkaügyi, oktatási kutatások adatbázisai Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft
9
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A témakörrel kapcsolatos interakciót szolgálták a workshopok, a fókuszcsoportok és az interjúk. A megvalósult hét workshop előre megfogalmazott zárt és nyitott kérdéseket dolgozott fel. A tíz fókuszcsoport szakértőket tömörített. Harminc célzott interjú során három fő kérdésre fókuszáltunk (lásd 9. fejezet). A kutatás során survey lekérdezést terveztünk 400 fogyatékos és egészségében akadályozott fiatal bevonásával. A kérdőív 14 zárt, illetve nyitott kérdést tartalmazott (lásd 1. sz. melléklet). A lekérdezés során online kitöltést és kérdezőbiztosokat (önkénteseket) alkalmaztunk. Mint a 10. fejezetben látjuk 300 kérdőív kitöltésére került sor, amely felveti a válaszadási hajlandóság problémáját is. Az összegyűjtött kvantitatív adatok teljes körű feldolgozása csak különböző matematikai-statisztikai eljárások segítségével volt megvalósítható. Jelen kutatásban az eljárásmódok kettő különböző (bár részben egymásra épülő) válfaját az egyváltozós elemzéseket és a többváltozós kereszttáblát (SPSS) alkalmaztuk. Az értékelésnél figyelembe vettük azt is, hogy a különböző fogyatékos csoportok, képességeikhez mérten másképp reagálnak különböző szituációkra.
4. Fogalomkör A definíciók egyrészt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára, másrészt a Munkaerő-piaci Fogalomtár (NFSZ) alapján lettek meghatározva, ahol ettől eltérnénk, ott azt a lábjegyzetben külön jelöljük.
Egészségkárosodás: a szervezet alkotóelemeinek (anatómiai struktúráinak), fiziológiai funkcióinak a normális populációs standardoktól eltérő volta: hiánya, csökkenése vagy torzulása. A károsodás fokát a populációs standardhoz viszonyított eltérés mértékével határozzuk meg. A populációs normáktól való eltérés lehet enyhe, közepes vagy súlyos, s ezek különböző fokozatai. A károsodás mértékének százalékos meghatározásai nem abszolút, hanem összehasonlítási értékeket képviselnek, s arra szolgálnak, hogy tájékoztassanak az egyén képességének és tevékenységének alakulásáról.4 Élethosszig tartó pályaorientáció (Lifelong guidance) olyan tevékenységek összessége, amelyek bármilyen korosztályhoz tartozó állampolgárok számára, életük bármely pontján lehetővé teszik, hogy felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődésüket; hogy ésszerű oktatási, képzési és foglalkoztatási döntéseket hozzanak; valamint, hogy menedzselni tudják egyéni életútjukat a tanulás, munka és egyéb olyan területeken, ahol ezeket a képességeket és kompetenciákat sajátíthatják el vagy használhatják.
4
www.trapilap.hu/erdek/doc/rehabilitacio.doc
10
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Élethosszig tartó tanulás (Lifelong learning): az élet teljes körére kiterjedő tanulás
olyan formális, nem-formális vagy informális tanulás, amely a mindennapi életre jellemző (személyes, társadalmi vagy szakmai) tevékenységek teljes körét lefedheti az élet bármely szakaszában. Életpálya-tanácsadás: egy pályaorientációs tanácsadó és egy egyén közötti interakció. Olyan egyéni vagy csoportos folyamat, amely hangsúlyozza az öntudatosság és a megértés fontosságát, és elősegíti egy kielégítő és értelmes magánélet/munka egyensúly megtalálását, amely a tanulással, munkával és ezek átmeneti állapotaival kapcsolatos döntések, valamint az egész élet során változó munka- és tanulási környezetre adott válaszreakciók kezelésének az alapja. Életpálya-vezetési készségek fejlesztése (Career management skills): olyan kompetenciák, amelyek lehetővé teszik egy egyén (vagy csoport) számára, hogy strukturált módon gyűjtsön, elemezzen, szintetizáljon és rendszerezzen önmagával, oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos információkat, valamint döntések meghozatalához és
kivitelezéséhez, illetve átmeneti állapotok kezeléséhez szükséges készségek összessége. Más megfogalmazásban az életpálya-vezetési készségek olyan életvitelhez, tanuláshoz, képzéshez és foglalkozáshoz kapcsolódó készségek, amelyek révén az emberek hatékonyan tudják fejleszteni és menedzselni életpályájukat. Fogyatékos az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy
gátolja. Típusai: mozgáskorlátozottság, látássérültség (gyengénlátás, aliglátás, vakság), hallássérültség (nagyothallás, siketség), siketvakság, értelmi fogyatékosság, beszédfogyatékosság (dadogás, dizartria, afázia, némaság), autizmus spektrumzavar, súlyos-halmozott fogyatékosság, pszichoszociális fogyatékosság (pszichiátriai betegségek). 5 Információnyújtás: célja, hogy elősegítse a pályaválasztást, a pályamódosítást, az elhelyezkedést. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. A kapcsolódó pályainformációs rendszerek olyan, gyakran számítógépes vagy online-elérhetőségű, vagy akár nyomtatott formátumú rendszerek, amelyek segítenek egy egyénnek vagy egy csoportnak életpályát, foglalkoztatást, foglalkozást vagy munkát választani azáltal, hogy olyan jellegű információkat gyűjtenek, rendszereznek, és nyújtanak konkrét foglalkozásokkal, szakmákkal és szervezetekkel kapcsolatosan, mint például a fizetés, 5
2013. évi LXII. törvény „A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról” 1.§
11
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
feltételek, képzések, illetve szükséges képesítések és tapasztalatok. A pályainformációs tanácsadók abban segítik az embereket, hogy felfedezzék, kövessék és elérjék az életpályájukkal kapcsolatos céljaikat. Inklúzió arra keresi a választ, hogyan lehet biztosítani a tanulási folyamatokban minden gyermek (a tehetséges és a sajátos nevelési igényű) egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelő közreműködő részvételét. Az inklúziónál az intézmény változik: az ilyen intézmények nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására alkalmasak, hanem kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő gyerekek (tehetséges, szorongó, lemaradó, újrakezdő) együttnevelését is. Az inkluzív nevelésoktatás szakmai és szakmaközi együttműködések során valósulhat meg. Célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek olyan iskolában tanulhassanak, amelynek van stratégiája a befogadásra, ahol átgondolják az együttnevelés megvalósításának szervezeti és tartalmi kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítani tudják valamennyi tanuló haladását.6
Integráció, integrálás szó a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint „különálló részének valamely nagyobb egészbe, egységbe való beillesztését, beolvadását” jelenti, ami esetünkben a fogyatékos, tartósan akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik. A nevelés – oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési – oktatási intézményt látogató gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési – oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig. A gyógypedagógiában az integráció fogalma régen használatos, hiszen a társadalomba való beillesztés mindenfajta gyógypedagógiai tevékenykedés, fejlesztés egyik fő célkitűzése. Hagyományosan azonban ezt az integrációt csak az elkülönített speciális nevelési folyamat végére tették, azaz a szegregált fejlesztés végeredményeként célozták meg az integrálást.7 Kompetencia: latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet, rátermettséget jelent. A kompetencia fogalmának azonban többféle értelmezése létezik. Van általános, hétköznapi jelentése, létezik a hétköznapi tudás naiv pedagógiája szerinti értelmezése, van az oktatáspolitika általi és van tudományos kutatásokra épülő meghatározása. Azonban ez utóbbi ellenére sincs sem alakult ki sem a hazai, sem a nemzetközi peda-
6
Kőpatakiné Mészáros Mária – Mayer József – Singer Péter: Élethosszig tanulni, de hogyan? Sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú iskolákban. Új Pedagógiai Szemle 2006. október 7 Katona László: Integrált nevelés. In: Göncziné Dr. Szabó Terézia (szerk.): Korszerűsítési törekvések a gyógypedagógiában. Nyíregyházi Főiskola képzési és Továbbképzési Intézet. www.massag.hu/konyv/korsz.torekv.integralt.neveles.doc Letöltve: 2015. július 21.
12
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
gógiában az egyértelmű, egységes értelmezése. A kompetencia valamely funkció tel-
jesítésére való alkalmasságot jelent. Ez az alkalmasság döntések meghozatalában és a döntések kivitelezésében, végrehajtásában nyilvánul meg. A döntés meghozatalának feltétele a motiváltság, a kivitelezésé a képesség. A képesség - mint a döntés kivitelezésének feltétele - is összetett rendszer. A kompetencia alapvető tulajdonságai közé tartozik, hogy olyan képesség-együttes, amely mindig cselekvéshez, egy meghatározott összefüggéshez kapcsolódik; négy képességcsaládot – képesség, ismeret, tudás és attitűd – érintenek; a képességek integrálódnak, egymásra épülnek.8 Kulcskompetenciák: azon alapvető és új alapvető készségek összessége, amelyek szükségesek a mai társadalomban való életvitelhez. Az Európai Bizottság az élethoszszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák ajánlásakor nyolc kulcskompetenciát határoz meg: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia és alapvető természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák,
8
kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Megerősítés, képessé tétel: a pályaorientáció célja felhatalmazni az embereket arra, hogy kompetenssé váljanak saját tanulmányaik és életútjuk megtervezésére és irányítására, valamint az életpályájukkal kapcsolatos átmenetek kivitelezésére. A megerősítés az egyének képessé tétele arra, hogy a kezükbe vegyék, és teljes mértékben kihasználják ismereteiket, energiáikat és ítélőképességüket. Mentorálás: olyan fejlesztési kapcsolat, amely elősegíti mind az egyén személyes növekedését, mind szakmai előmenetelét. A mentorálás életpályával kapcsolatos és pszichoszociális funkciókkal is rendelkezik. Az életpályával kapcsolatos funkciók közé tartozik a szponzorálás, coaching, védelem, expozíció és kihívást jelentő munka. A pszichoszociális funkciók pedig a szerepmodellezés, tanácsadás, elfogadás és megerősítés, valamint a barátság. Motiváció a cselekvésre ösztönző erő. A kiváltó okok között megkülönböztetnek primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) motívumokat. Az irányuk szerint lehetnek külső és belső motívumok. A belső motiváció az egyén személyiségéből fakad. Ilyen belső motiváció lehet a tudásvágy, a siker, a pénz, egyéb előnyök. A külső motiváció az egyén környezete által kiváltó indítékokat foglalja magába. A motivációt legygyakrabban a siker, az önbizalom illetve az érdeklődés befolyásolja. Pályaalkalmassági követelmények: a szakképzésbe történő bekapcsolódás - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott - azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei
Nagy József (1996): Nevelési Kézikönyv. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged
13
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására.9 Pályamódosítási tanácsadás: a pályaváltási helyzetbe (nem piacképes szakma, téves pályaválasztás, kényszerpálya esetén) került fiatalok szakmai pályájának módosításához nyújt segítséget. A szolgáltatás célja, hogy a pályamódosítás előtt állóknak segítséget nyújtson az egyéni kompetenciáikhoz, életpálya-elképzeléseikhez illeszkedő életpálya kialakításában, valamint a pályamódosítás érdekében szükséges képzések, tanulási lehetőségek kiválasztásában. Pályaszocializáció: A pályaszocializáció a szocializáció azon része, amelynek során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítjuk el, amelyekre az adott pálya gyakorlása során szükségünk van. A folyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárok és a kortársak befolyásoló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel során a szakmai és munkacsoportok, kollégák és felettesek szocializációs hatása válik a leg
erősebbé.10 Pszichológiai tanácsadás: a munkavállalást elősegítő illetve akadályozó lelki folyamatok, pszichés problémák, életvezetési nehézségek feltárására és megoldására irányul. A pszichológus segíti a tanácskérőt személyiségének jobb megismerésében, a belső erőforrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályaalkalmasságának tisztázásában, az esetleges kudarcai feldolgozásában, a bizonytalan vagy megingott jövőkép helyreállításában, motivációinak megerősítésében, munkavégzési és alkalmazkodási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célok
megfogalmazásában, valamint a munka világába való visszataláláshoz vezető út konkrét lépéseinek kidolgozásában. Az iskolapszichológus önismereti és speciális problémákat feldolgozó, problémaközpontú csoportokat szervezhet az önismeret alakítására, a személyes jóllét, ill. a társas készségek, az érzelmi intelligencia fejlesztésére, a pályaválasztási és életpálya-építési készségek alakítására. Rehabilitációs tanácsadás: az egészségi okokkal összefüggő munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét veszi számba, és olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz való hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetőségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő egészségi állapotának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat munkapiaci kilátásairól. Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcsolatban
9
2011. évi CLXXXVII: törvény a szakképzésről Szilágyi Klára (2005): A fiatalok és felnőttek pályaorientációs és karrierépítési készségeinek szintje, fejlesztési lehetőségei. NFT Bp. 10
14
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
valóságos ítéletet alkotni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidolgozni és megvaló
sítani. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.11 Speciális szakiskola: a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. Az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. Készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az
életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a 9-10. évfolyamon folyik. A tanuló a 9-10. évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.12 Szegregáció: mint az integráció ellenkezője, a csoportok elkülönítését, elkülönülését jelenti, valamely szempontból közös jegyeket mutató csoportosítás szerint. A pedagógiában ilyen mérlegelési szempont lehet, például szegregáltan vagy integráltan történjen a fogyatékos fiatalok szükségleteinek a kielégítése.13 Tartós betegségnek számít az olyan tartós egészségkárosodás, amely jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszerekkel vagy más terápiákkal kezelhető. Ilyen pl. a cukorbetegség, az asztma, a tüdőbaj, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi betegségek.14 Társadalmi (szociális) kirekesztés a korábban használt diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés szélesen értelmezett terminusa. Az Európai Unió szakirodalmában a diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés nem jelent mást, mint eltérő mérce alkalmazását azonos helyzetű egyének vagy csoportok esetében (direkt diszkrimináció), illetve azonos mérce alkalmazását eltérő helyzetű egyének vagy csoportok esetében (indirekt diszkrimináció).
11
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 13 Soósné Faragó Magdolna (2003): Mentálhigiénés pedagógiai szociálpszichológiai fogalomtár. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest 14 www.KSH.hu 12
15
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Támogatott öntájékozódás: pl. tesztek, portálok, öninformációs bázisok, használata
tanácsadó segítségével. Üzem/cég/tanműhely látogatás: célja a különböző foglalkozások, szakmák munkahelyi körülmények közötti megismerése, a pályadöntés megalapozása.
5. Jogi és stratégiai környezet Az Európai Szociális Karta szerint „Mindenkinek joga van a pályaválasztási tanácsadás megfelelő eszközeihez annak érdekében, hogy segítségével személyes képességeinek és érdeklődésének megfelelő foglalkozást válasszon”15 Mindebből következően ez fokozottan vonatkozik a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalokra is. Jelen fejezetben (nem a teljesség igényével és részletezésével) azokat a legfontosabb nemzetközi és hazai jogszabályokat, ajánlásokat, rendeleteket, irányelveket és stratégiákat mutatjuk be, amelyek meghatározóak a pályaorientáció és az esélyegyenlőség biztosításában.
5.1. Jogi alapok A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt 2006. december 16-án fogadták el a tagállamok (továbbiakban Egyezmény). Magyarország az elsők között csatlakozott hozzá, 2007. március 30-án írta alá. Az egyezmény civil kezdeményezés, először a mozgásfogyatékossággal élő személyek világszervezete, a Disabled People’s International vetette fel szükségességét. Elfogadásával a tagállamok arra kötelezik magukat, hogy a fogyatékos embert ne ellátandó tehernek, hanem olyan állampolgárnak tekintsék, akinek joga van saját döntései alapján saját életét élni. A törvény előtti egyenlőségről szóló 12. cikk szerint minden ember egyformán jog- és cselekvőképes, és ha valaki ennek gyakorlásához segítséget igényel, akkor azt biztosítani kell számára. Az Egyezmény elismeri a szabad és tájékozott döntéshez való jogot, a személyi szabadsághoz való jogot, az oktatás terén az inklúzió szükségességét. Az Egyezmény a köznevelési, illetve a felsőoktatási rendszer működtetésével kapcsolatban elvárja a tagállamoktól, hogy a fogyatékossággal élő személyeket (beleértve a gyerekeket is) fogyatékosságuk alapján ne zárja ki az ingyenes és kötelező alap- és középfokú oktatásból, felsőfokú képzésből, felnőttképzésből. Az oktatás során segítse elő a fogyatékos személyek információkhoz, tudáshoz való egyenlő esélyű hozzáférését a különböző kommunikációs eszközök és módszerek tanításával és alkalmazásával (Braille-írás oktatása, jelnyelvi kommunikáció, alternatív írásmódok, augmentatív kommunikáció), valamint gondoskodjon a speciális szükségletű tanulók, illetve hallgatók egyéni igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról. 15
Európai Szociális Karta I. rész 9. cikk
16
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ez a rendelkezés amellett, hogy a fogyatékos gyermekek és felnőttek tanuláshoz, képzéshez való jogát kívánja biztosítani, hozzájárul ahhoz is, hogy a munkaerő-piacra való be-, illetve visszalépést a képzettség hiánya ne befolyásolja hátrányosan. Az Egyezményt elfogadó államoknak a 27. cikk alapján biztosítania kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek az általános szakmai és pályaválasztási tanácsadói programokhoz, a közvetítői szolgáltatásokhoz, valamint a szakképzéshez és továbbképzésekhez. Segítséget kell nyújtani számukra az álláskeresésben, a munkavállalásban és a munkahely megtartásában is, ezzel öszszefüggésben támogatni kell a szakképzési és szakmai rehabilitációt, a munkában tartási és munkába való visszatérést segítő programokat. Az Egyezménnyel párhuzamosan született meg az Európa Tanács Miniszteri Bizottság Rec (2006) 5. sz. ajánlása, amely a tagországok számára a következőeket tartalmazza: a pályaorientáció fontos szerepet játszik abban, hogy a fogyatékos fiatal megállapíthassa, mely tevékenységekre alkalmas leginkább, valamint, tanácsot kapjon a szükséges képzés, illetve jövőbeli foglalkozása kiválasztásához. Döntő fontosságú, hogy a fogyatékos, egészségkárosodott fiatalok számára hozzáférhetők legyenek a képességfelméréshez és a pályaorientációhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a különféle képzési lehetőségek.16 Magyarországon a meghatározó 2007. évi XCII. törvény szerint: „biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hatékonyan hozzáférjenek az általános szakmai és pályaválasztási tanácsadói programokhoz, a közvetítői szolgáltatásokhoz, valamint a szakképzéshez és továbbképzésekhez.”17 Magyarország a 2012 évben nyújtotta be országjelentését,18 az ENSZ Főtitkárán keresztül a Bizottságnak, melynek véleményezése megtörtént, ahogy a tapasztaltak alapján tett ajánlások záró-következtetésekben történő megfogalmazása is. Ebben a Bizottság amellett, hogy pozitív elemként értékeli a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció kifejezett tilalmának Alaptörvénybe foglalását, az Országos Fogyatékosügyi Program (2007-2013) elfogadását, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény elfogadását és szakemberek számára hozzáférhetőségi képzések biztosítását, számos aggodalomra okot adó területet jelölt meg véleményében, melyek rendezésére javaslatokkal szolgált. Ezen belül is kiemelte szorgalmazza, hogy elegendő források elkülönítésével Magyarország biztosítsa a fogyatékos gyermekek befogadó oktatási rendszerének kialakítását, az ésszerű alkalmazkodást a fogyatékos gyermekek egyéni
16
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság Rec (2006) 5. sz. ajánlása a tagországok számára, amely a fogyatékosok jogainak érvényesítését, társadalomba való teljes körű részvételük előmozdítását segíti elő a fogyatékos emberek életminőségének javításával Európában a 2006-2015 közötti időszakban. 17 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről 27. cikk 1. d) pont 18 Nemzeti Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 35. cikkének 1. pontja alapján Magyarország http://tamogatoweb.hu/ekonyvtar_pdf/fogy_elok/crpd_nemzetijelentes.pdf
17
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
szükségletei alapján, valamint a tanárok és más oktatási dolgozók folyamatos képzését annak érdekében, hogy el tudják látni feladataikat a befogadó oktatási rendszeren belül.19 A tanintézetekben folyó pályaorientációt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza. E törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Érdekes módon a pályaorientációt nem a tanintézet, hanem a pedagógus feladatai közé sorolja. 62§ (1) A pedagógus alapvető feladatai közé tartozik tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa. A köznevelési törvény megfogalmazza, hogy a Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. A szülő és a pedagógus nevelőmunkáját, valamint a nevelésioktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén is.20 Az SNI fiatalokkal való foglalkozás feladatait az 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet szabályozza, mely szerint a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény részletesen foglalkozik a pályaorientációval. Megfelelően definiálja az életpálya-tanácsadás fogalmait. A törvény szerint „az életpályatanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni.”
19
Kovács Anikó (2013): A foglalkozási rehabilitáció középtávú stratégiája a nemzeti és közösségi irányelvek mentén. FSZK, Budapest 20 18. § (1)
18
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A pályaorientációhoz kapcsolódik még a Rehabilitációs szakigazgatási szervek által tervezhető és
biztosítandó foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete alapján a következő: Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet (33/1998 (VI. 24.) NM rendelet) alapján. Munkavállalást és megtartást támogató szolgáltatások: munkatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, munkavállalást és megtartást támogató szolgáltatások, munkavállalói készségek, képességek felmérése, munkavállalásra felkészítő és munkavégzést támogató önsegítő csoportok létrehozása és működtetése, személyre szóló állásfeltárás és elhelyezés, munkaközvetítés, munkapróba, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése, munkahelymegtartás segítése, vállalkozóvá válást elősegítő tanácsadás.
Pályaterv kialakítását és megvalósítását támogató szolgáltatások: pályatanácsadás, tanulási képességek és készségek vizsgálata, képzésre történő felkészítés, képzésben részesülők benntartásának segítése, lemorzsolódás elkerülése. Életvezetést támogató szolgáltatások: pszichológiai tanácsadás, személyiségfejlesztést, beilleszkedést és önálló életvitelt segítő tréning. Komplex támogató szolgáltatások: rehabilitációs tanácsadás, munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása, szociális információnyújtás, rehabilitációs mentori szolgáltatás, esetmenedzser.
A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapján nyújtott szolgáltatások és azok tartalma szerint a pályatanácsadás formái: pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás. A pályaválasztás előtt álló érdeklődő a tanácsadóval folytatott egyéni beszélgetése során segítséget kap a későbbi munkavállalás szempontjából értékes érdeklődési köreinek számbavételéhez, önismeretének mélyítéséhez. Az érdeklődési iránynak megfelelő információt kaphat arról, hogy hol és milyen iskolarendszeren belüli és azon kívüli képzési forma elsajátítására van lehetőség, milyen eséllyel pályázhat az általa elképzelt közép-, illetve felsőoktatási intézménybe. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, aki az eredeti szakmai képzettségének megfelelő területen nem tud elhelyezkedni, mert az a személyiségének, képességének, egészségi állapotának, vagy a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg. Megjegyezni kívánjuk, hogy az utóbbi évek igazgatási, szervezeti átalakulása nyomán a pályaorientációhoz kapcsolódó szolgáltatások nem vagy csak részben érhetők el.
19
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5.2. Stratégiák Az Európai Unióban a fogyatékossággal élők hosszú távú foglalkoztatását szolgáló stratégia célja az esélyegyenlőség biztosítása, hogy a fogyatékossággal élők élvezhessék az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez és a társadalomban való részvételhez való jogaikat. Az Európai Unió által kezdeményezett akciók az EU közös gazdasági és társadalmi értékrendjét erősítik azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak a fogyatékossággal élők számára képességeik megvalósítására, a társadalomban és a gazdaságban való részvételükre. Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a munkaképes személyek mobilizálásában és megfelelő támogatás nyújtásában, az Európai Közösségek Bizottsága az aktív integrációnak nevezett, holisztikus szemléletű stratégiák megvalósítását javasolja a tagállamoknak. Az aktív integrációra irányuló megközelítés sikeres alkalmazása a különféle elemek közötti együttműködésen múlik. A megfelelő jövedelemtámogatást munkaerő-piaci lehetőségekkel és jó minőségű szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáféréssel kell kombinálni. A társadalmi integráció és a munkaerő-piaci részvétel nem válik el egymástól. Főbb szemléletei a következők: A holisztikus szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell foglalkozni. Beleértve az egészségi és szellemi állapotát, képességeit, készségeit. Fel kell tárni a problémák okait, és az okokat kell kezelni, megszüntetni. A holisztikus szemlélet fontos eleme a megelőzés. Az empowerment komplex, sokdimenziós tevékenységet jelölő fogalom. Annak a folyamatnak a megjelölésére szolgál, amelynek során a megváltozott munkaképességű
személy hatni képes, önmagára hatalommal, önálló probléma megoldási képességgel rendelkezik, vagyis képessé válik arra, hogy saját életét irányítani tudja, és céljait képes legyen elérni. A mainstreaming közelítésmód azt jelenti, hogy a hátrányok kezelésének egyik legfontosabb eszköze az egyenlő esélyű hozzáférés, a fokozottan személyszabott megközelítés biztosítása. Az elérhető eredmények főáramba helyezésének igénye és szándéka.21
Az európai foglalkoztatási stratégia célja a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának növelése az Unióban. Az EURÓPA 2020 program három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaság. 21
Szellő János (2011): A foglalkozási rehabilitáció és a diagnosztikai eljárások. In.: A rehabilitáció komplex szemléletet (szerk.: Nagy Janka Teodóra) PTE IGYFK, Szekszárd
20
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jelle-
mezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az Európai Unió 2020 Stratégiához, valamint az Unió 2003-2010 időszakra vonatkozó Fogyatékosügyi Akciótervéhez kapcsolódóan az European Disability Forum kezdeményezte egy új egységes, uniós szintű fogyatékosügyi dokumentum megalkotásának a szükségességét. A 2011-2021 időszakra vonatkozó Európai Fogyatékosügyi Paktum (EDF, 2009) elsődleges célja, hogy hosszútávú és konzisztens irányt mutasson a tagállamoknak a fogyatékosügy minden területén, illeszkedve a többségi keretekhez. A Paktum tervezett prioritásai a következők: Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mindenki számára az oktatás területén. Egyenlő bánásmód és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mindenki számára a foglalkoztatás területén, különös tekintettel a szakképzésre, a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésre, a munka megtartására és a munkakörnyezet ésszerű átalakítására, valamint a korrekt bérezésre és karrierpolitikára.
A fogyatékos munkaerő szabad áramlásának elősegítése a tagállamok társadalombiztosítási és szociális szolgáltatási rendszereinek összehangolása által. A különféle termékekhez és szolgáltatásokhoz, a közlekedéshez, az épített környezethez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a közös piacon belül hozott egységes szabályozókkal és megvalósítási folyamatokkal, amelyek közvetítik az egyetemes tervezés követelményeit.22
A mindenkori fogyatékosságügyi program tartalmazza azokat a középtávon elérendő célokat, szükséges lépéseket, fő irányokat, amelyek a fogyatékos személyek – fogyatékosságból adódó – hátrányainak leküzdését segítik elő. Mind az Egyezmény, mind az Európa Tanács Akcióterve, illetve a 2010-2020 közötti Európai Fogyatékosságügyi Stratégia hangsúlyozza a képességfelméréshez és a pályaorientációhoz kapcsolódó szolgáltatások, az erre épülő képzés, és munkaerő-piaci szolgáltatások jelentőségét, egységesen hozzáférhetővé tételét. Ezt az elvárást az Új Fogyatékosügyi Program is beépítette szakmai tartalmába, amely a foglalkozási rehabilitációs információkhoz, valamint a nyílt munkapiaci munkavállalást elősegítő foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz való megyei szintű hozzáférés biztosítását tervezi. Kiemelten kezeli a fogyatékos emberek munkavállalását elősegítő képzésekhez, át- és továbbképzésekhez való hozzáférés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők esetében különös jelentőséggel bír a pedagógiai szakszolgálati intézmények által nyújtott megfelelő színvonalú ellátás, különös tekintettel a nevelési, továbbá a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati tevékenységekre, ezért fontos feladat az ezekhez való hozzáférés bővítése. A pályaorientációs 22
Fehér Ildikó – Schmitsek Szilvia – Schüttler Vera – Szauer Csilla: Az EU 2020 Stratégia és a fogyatékos emberek számára hozzáférhető szakiskolai innovációk Magyarországon. Gyógypedagógiai Szemle 2010/3
21
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások is egyértelműen megjelennek, kiegészítve azzal, hogy a pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztésével meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját.23 A fogyatékos személyek életét befolyásoló hoszszabb távú – oktatásukról-nevelésükről, képzésükről, munkavállalásukról, lakóhelyük megválasztásáról szóló – döntéseik meghozatala helyzetükből adódóan fokozott tervezettséget igényel, amelyben kiemelkedő szerepe lehet a különböző szakszerű tanácsadások rendszerének. A sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés előkészítése érdekében fejleszteni szükséges a szakszolgálati rendszerben biztosított továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférést. Nemzetközi jó gyakorlatokat is alapul véve ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás, a kompetenciafejlesztés és a tehetséggondozás fogyatékos emberek számára is elérhető formáit.24 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra szólóan megjeleníti a megbízható és állandó információs és tanácsadói rendszer szükségességét. A sikeres életpálya-tanácsadási tevékenység egyik alapja, hogy az oktatási és szakképző intézmények megfelelő információval rendelkezzenek a munkaerőpiacról, az aktuális keresleti-kínálati viszonyokról. A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, a nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer kialakítása mellett kiemelt cél, hogy csökkenjen a rossz pálya- és szakmaválasztások száma és erősödjön a keresletvezérelt szakképzés. Ebben jelentős szerepe van a pályakövetésnek, melyek segítségével olyan integrált ágazati rendszer kialakítása és bevezetése a cél, amely intézményi szinten segíti az ágazati irányítási és munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelést. A köznevelés területén a stratégia megfogalmazza, hogy a tanulók pályaválasztása szempontjából elengedhetetlen, hogy az iskolarendszeren belül egyre fontosabbá vált a pályaorientáció, az hogy a tanult ismereteket hol és hogyan tudják felhasználni és a munka világának megismerése. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a különböző műveltségterületeken, az alábbi képességek és készségek: tanulás tanulása, kreativitás, ítéletalkotás, döntésképesség, önismeret, önmenedzselés, pályakorrekció, kommunikáció képességének fejlesztésével és öszszehangolásával segíti elő a pályatanácsadást. Emellett elkerülhetetlen a pályaorientációs információs rendszerek továbbfejlesztése, bővítése, hogy minden tanuló számára biztosítsa a hozzáférhetőséget, valamint az iskolarendszerben folyó pályaorientációs tevékenység összehangolását a munkaerő-piaci tanácsadással.25
23
Kovács Anikó… Országgyűlési határozat-tervezet az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2020) 25 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest 24
22
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni. Magyarországon a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében a pálya- és tanulási tanácsadás, információ biztosításának célja a munkaerőpiacon való érvényesülés elősegítése a megalapozott egyéni döntéshozatal szélesedő eszközrendszerének kialakításával, konkrétan az alábbiak szerint:
a professzionális pályatanácsadás és a tanulási támogatással összefüggő szolgáltatások és információk elérhetővé tétele; a pedagógusok, osztályfőnökök felkészítése az életpálya-menedzselési képességek fejlesztésének támogatására; kompetencia szempontú értékelést, önértékelést, önismeretet is lehetővé tevő eszközök kialakítása és elérhetővé tétele.
6. A pályaorientáció és a tartósan akadályozottság társadalmi, gazdasági megközelítése A pályák világában való tájékozódás körülhatárolt és elsajátítható ismeret, azonban a szakmai végzettség megszerzésének útjai vagy az elhelyezkedést támogató technikák átadása csak aktuális és jól használható információkra épülhet. Az információk naprakészsége, az aktuális tartalmak és változások ismerete biztosítja a pályaorientációs tanácsadás megbízhatóságát. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek, fiatalok elhelyezkedésének legfőbb akadálya állapotuk mellett gyakran éppen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség hiányában keresendő. Éppen ezért a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit tudjuk-e javítani egy magasabb képzettségi szint agy egy keresettebb szakma megszerzésével.26
6.1. Az pályaorientáció, az életpálya-építés társadalmi, gazdasági meghatározottsága Ma Magyarországon az iskoláit befejező fiatalok döntő többsége 18-23 éves kora között lép először munkába és a jelenlegi nyugdíjszabályozás alapján átlagosan 42-47 év produktív munkával számolhatunk egyénenként. Vagyis a munkaerő-piacra lépőknek nem csak a jelenlegi, hanem a 2020-as, sőt a 2040-es évek munkaerő-piaci igényeinek is meg kell felelniük, 26
Szilágyi Klára: Realitásorientáció kialakításához szükséges háttérismeretek. In. A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban (szerk. Szilágy Klára 2012.). Szent István Egyetem Gödöllő, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pályatervezési és Tanárképző Intézet
23
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
miközben a globalizáció, a folyamatos technológiai megújulás a termelés szerkezetének és az elérhető szakmáknak a folyamatos átalakulásával jár együtt. Ebben a gazdasági-társadalmi környezetben az oktatás szerepe folyamatosan felértékelődik, mert a társadalom szereplői egyszerre várják el a közoktatási rendszertől, hogy komplex világunkban eligazodó állampolgárokat neveljen, a munkaerő-piacon jól foglalkoztatható munkavállalókat képezzen, így járulva hozzá az egyének sikeres és kiegyensúlyozott életéhez.27 Így válik egyértelművé, hogy a pályaválasztás helyett az életút-támogató pályaorientáció rendszerének kialakítása válik fő feladattá, amely megítélésünk szerint komplex feladat kell, hogy legyen. Egy ilyen rendszer pedig csak akkor lehet sikeres, ha a ma fiataljai felnőttként értő módon tudják igénybe venni a munkaügyi szervezet, az alapítványok, civil szerveztek és más szolgáltatók által felajánlott munkavállalási, pályakorrekciós, és az ezekhez hasonló tanácsadási lehetőségeket. Mindemellett az életpálya-tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások társadalmi-gazdasági hatása sokkal összetettebb, figyelemmel a gazdaság változókra, a munkaerő-piaci környezetre, és olyan folyamatokra, mint a meghatározó demográfia vagy a szakpolitika alakulása.28 Az életpálya-tanácsadás egyúttal olyan társadalmi szolgáltatás, amely magában foglalja esélyegyenlőséget, az életpálya-építési készségek elsajátítását. Alapja az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, továbbiakban LLL), amely az egyén életének során megszerzett összes képzettségek, képesítések, kompetenciák, készségek megszerzését, elsajátítását és fejlesztését jelenti, függetlenül a megszerzett tudás, képesség megszerzésének módjától. Ezért az életen át tartó tanulás egy állandó folyamat, amelynek során az egyén tudását folyamatosan fejleszti, az iskolai képzéseken kívül, a felnőttképzés és minden formális és non-formális képzéssel. Az egyéni életpálya építést meghatározza a folyamatosság, a fejlődés, a szakaszosság, a megszilárdítás, a pozitívumok figyelembevételének és a támogatásnak az elve. A folyamatosság elve: az életpályát jelentő aktivitásokat, mint alkotó tevékenységnek idődimenzióját, lényegében a szocializáció folyamatának tevékenységben megnyilvánuló vetületét jelenti. A fejlődés elve: az életúthoz kötődően társítja a fejlődést, amely az iskoláskort jellemzi, igényli a pszichológiai fejlődés társítását is. Vagyis az életpálya-építésben az individuális jellemzőkre vonatkozó minőségi változást kell biztosítani, olyant, amely a személyes fejlődéshez, karrierépítéshez, sikerhez hozzájárul. A szakaszosság elve: az életút alkotótevékenységének folyamatában megjelenik a szakaszosság, vagyis az ismétlődés. Ismétlődhetnek ugyanazok az élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Egymással szorosan összefüggő vagy élesen elkülönülő szakaszokat is jelenthet és mindig magasabb szintű követelmények vagy célok érdekében történik. 27
A Nemzeti Pályaorientációs Tanács állásfoglalása a közoktatási szabályozás átalakítása, a tanári életpályamodell és a pályaorientáció szerepének fejlesztése kapcsán. 2010. december 9. (NPT, 2010.) 28 Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Zárótanulmány, PTE, Pécs
24
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A megszilárdítás elve: a tevékenység feltételeként szükséges azoknak a személyiségjellemzőknek a megjelenése, amelyek a megszilárdítást fokozatosan és folyamatosan biztosítják, és csak a megszilárdult, a személyiségre jellemző tulajdonságok azok, amelyek az aktivitás folyamatát, a tevékenységet meghatározzák vagy befolyásolják. A pozitívumok figyelembevételének elve: az életpálya-építés folyamatában alapvetően a meglévő, emocionálisan kedvező tartalmakat, személyiségjellemzőket, ismereteket hangsúlyozzuk. Az erősségek kiemelése, megfogalmazása lehetővé teszi a helyes önértékelés és a megfelelő színvonalú és minőségű önbizalom kialakulásának megalapozását. A támogatás elve: az életpálya-építés mindig támogató jellegű. Olyan tevékenység, amely segíti a személyiséget abban, hogy kiválassza önmaga számára a legjobb lehe-
tőséget.29 A fenti, alapvetően pedagógiai, pszichológiai elvek kialakításánál is az alap a Super-féle életpálya-modell adaptációja, mint ahogy e koncepció megjelenik az életpálya-tanácsadás szolgáltatási folyamatában is. Növekedés szakasza (iskolaválasztás, fakultáció); keresés (középiskola-választás, felsőfokú továbbtanulás); felépítés (pályakezdés, munkakör-váltás); fenntartás (átképzés, új munkahely); hanyatlás szakasza (nyugdíjbavonulás).30 Az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance továbbiakban LLG) fogalma szerint az egész életen át ívelő tanácsadás olyan tartós folyamat, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá más olyan területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni.31 Az LLG céljai, tartalma egyúttal alapját adják a társadalmi, gazdasági hatás vizsgálati megközelítésének. E célok a következők: „Képessé tegye az állampolgárokat arra, hogy tanulmányi és szakmai életútjukat az életcéljaikkal összhangban tervezzék és irányítsák, figyelembe véve az oktatással, képzéssel, munkaerő- piaci lehetőségekkel és önfoglalkoztatással összefüggő alkalmasságukat és érdeklődésüket, elősegítve ezáltal személyes kibontakozásukat. Segítse az oktatási és képzési intézményeket, hogy olyan kellőképpen motivált diákjaik, hallgatóik, gyakornokaik legyenek, akik felelősségteljesen viszonyulnak saját tanulmányaikhoz, és maguk tűzik ki elérendő céljaikat.
Segítse a vállalkozásokat és szervezeteket, hogy kellően motivált, foglalkoztatható és alkalmazkodó munkatársaik legyenek, akik képesek megragadni és hasznosítani a
29
E. Vámos Ágnes – Puskás Aurél – Pála Károly – Rápli Györgyi (2005): Életpálya-építés kompetenciaterület. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1.központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest 30 Szilágyi Klára…. 31 Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): Életút támogató pályaorientáció. ELTE BTK doktori értekezés
25
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
munkahelyi és azon kívüli tanulási lehetőségeket. Erőforrásokat biztosítson a politikai
döntéshozók számára számos közpolitikai cél megvalósításához. Támogassa a helyi, regionális, nemzeti és európai gazdaságokat a munkaerőfejlesztés illetve a változó gazdasági igényekhez és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodás révén.” Segítse az olyan társadalmi közösségek kialakulását, melyekben az állampolgárok aktívan hozzájárulnak közösségük társadalmi, demokratikus és fenntartható fejlődéséhez.” 32
6.2. A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok helyzete A Központi Statisztikai Hivatal előző (2001-évi) népszámlálása óta alapvetően megváltozott a fogyatékosság fogalmának értelmezése Európában. A változás leglényegesebb eleme a szemléletváltás: míg korábban a fogyatékosságot inkább orvosi értelemben határozták meg a szakemberek, és egészségügyi problémaként tekintettek a jelenségre, addig ma már a társadalmi beilleszkedés oldaláról, ennek akadályoztatása szempontjából ítélik meg a fogyatékosságot. Az ENSZ-nek a 2010 körüli európai népszámlálásokra vonatkozó népszámlálási ajánlása – az ENSZ fogyatékos statisztikai Washingtoni Csoportjával összhangban – a fogyatékossággal élőket bizonyos tevékenységeik ellátásában tapasztalt korlátozottság nagyobb valószínűsége szerint határozza meg. A változás egy másik lényeges eleme, hogy változtak a fogyatékosságok csoportosítását segítő nomenklatúrák. A jelenleg érvényes osztályozás az értelmi fogyatékosságokat részletesebb csoportosításban, az autizmust kiemelve tartalmazza, új kategóriaként szerepelteti a súlyos belszervi fogyatékosságot, és megkülönbözteti a siketvakság fogalmát. A KSH definíció szerint fogyatékosságnak tekintjük azt a maradandó állapotot vagy sajátosságot, amikor a személy testi, értelmi, érzékszervi, mozgásszervi vagy kommunikációs képességét számottevően vagy egyáltalán nem birtokolja, és ez jelentős mértékben gátolja a társadalmi életben való részvételében, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában. 33 A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Magyarországon a 13-25 év közötti fogyatékos fiatalok száma meghaladta a 22 000 főt. 21,7%-uk mozgássérült; 14,2% vak és gyengén látó; 14,2% siket és nagyothalló; 10,1% belszervi fogyatékos; 30,4% értelmi fogyatékos; 5,2% mentálisan sérült; 14,6% beszédfogyatékos és 3,3% autista. A legalább 6 hónapja beteg fiataloké elérte az 60 000 főt. 34 Tapasztalati és statisztikai adatok alapján a leggyakrabban előforduló állapotok és betegségek, amelyek a pályaválasztást befolyásolják, és amire figyelemmel kell lenni, azok a következők: testi fejlettség (nagyfokú elhízás, súlytöbblet, átlag 32
Az élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika fejlesztése: Európai Kézikönyv. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest 2013. 14. p. 33 KSH Népszámlálási adatok 2011/11 fejezet. Fogyatékossággal élők 34 Forrás: KSH
26
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
alatti fejlettség); cukorbetegség; idegrendszeri megbetegedések (leggyakoribb probléma az epilepszia); mozgásszervi elváltozások; szívelváltozások. További betegségek a magas vérnyomás, májkárosodás, tüdő- és légzőszervi megbetegedések (asztma), a vérképző rendszer megbetegedései, gyógyszer-, vegyszerérzékenység, érzékszervi elváltozások (hallás-, látáskárosodások). Körükben magas a korai iskolaelhagyók száma, szakiskolai lemorzsolódásuk meghaladja a 40%-ot. Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmánya sajátos nevelési igény három nagyobb csoportját különböztette meg: az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból, a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló, tanulási nehézségekből fakadó szükségletek, a „C” kategóriába pedig az olyan szükségletek, amelyek alapja valamilyen társadalmi, kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók).35 Magyarországon sajátos nevelési igényű tanuló a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista/autisztikus, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek. 2012/2013. tanévben az általános iskolai sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma együttesen 51 ezer fő, országosan az összes tanuló 6,9%-a. A dél-alföldi régióban az átlagot 3 százalékponttal meghaladó az SNI tanulók hányada, de a nyugat- és dél-dunántúli területeken is jelentősen magasabb a mutató értéke, a legalacsonyabb (5,4%) KözépMagyarországon. Településnagyság szerint meglehetősen kiegyenlített képet kapunk, ugyanakkor a nemek szerint meglévő jelentős különbségek továbbra is megmaradtak, több mint 3 százalékponttal magasabb a fiúk között az SNI-tanulók aránya. Az általános tantervű osztályokban integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók hányada a 2012/2013-as tanévben tovább emelkedett, országos szinten megközelíti a 66%-ot, ami 34 ezer főt jelent. A 2012/2013-as tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében, az érettségit nem adó szakiskolákban az SNI-tanulók aránya a köznevelési feladat-ellátási helyek közül a szakiskolákban a legmagasabb, 13%, a gyógypedagógiai oktatást nyújtó speciális szakiskolák miatt. Ebből adódóan az integráltan oktatott SNI-tanulók aránya is itt a legalacsonyabb, 43%. A középiskolákban az SNI-tanulók száma 6 ezer fő, ami a középiskolások 1,5%-a, akik szinte valamennyien integrált oktatásban részesülnek az általános tantervű osztályokban. A 2013/2014-es tanévben lényegében ezek az arányok nem változtak.36 A sajátos nevelési igényű tanulók – minden segítő törekvés ellenére – felnőttkorukban nehezen tudnak beilleszkedni a munka világába, ezért az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek megszerzése kiemelten fontos számukra. Nem alakult ki számukra egy meghatározó pályaválasztási, pályaorientációs rendszer. A speciális problémákra szerveződött intézmények, szervezetek a fiatal elsődleges problémájára koncentrálnak, ugyanakkor magas 35 36
Special Needs Education (www.european.agency.org 2000). Forrás: KSH
27
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
színvonalú munkát végeznek. Az olyan kiegészítő szolgáltatásokra viszont, mint a pályaorientáció/pályaválasztás nincs megfelelő kapacitásuk/tudásuk. Zárt világot alkotnak, ahová külső speciális szolgáltatások nehezen juthatnak be. Másik nagy problématerület: azok a tartós egészségkárosodással élő fiatalok, akik normál iskolarendszerben tanulnak, ahol a pályaorientáció hozzáférhető, de nem tudja komplex módon kezelni az ő egészségi, pszichés/mentális problémáikat. Mindebből következően szükség van:
olyan SNI-ellátórendszer felállítása, amely képes az egyéni igények és sajátosságok felismerésére, és azokhoz többletszolgáltatások biztosítására; az SNI-fiatalok fejlődését szolgáló eszközök (eljárások, módszerek) fejlesztésének, minőségbiztosításának és hozzáférhetővé tételének támogatása, valamint olyan rendszer kialakítása, amelyben értékelhető és felmérhető a hozzáférés a minőségbiztosított fejlesztő eszközökhöz, módszerekhez; az SNI-tanulók munkaerőpiacra átvezetését szolgáló fejlesztések, programok támogatása, az életpálya-építés, pályatanácsadás és az egyéni átvezetési programok gyakorlati elterjesztése, a különböző szolgáltató rendszerek intézményei közötti szakmai együttműködési protokollok kidolgozása és a civilszervezetekkel való együttműködés támogatása.37
A fentiek mellett fontos a gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségének további fejlesztése, amelynek alapján képesek az integrálható tanulók felkészítésére a többségi iskolákba való átmenet érdekében, illetve a folyamatos támogatás nyújtására az együttnevelésben résztvevők számára. Az SNI-fiatalok életpálya esélyeinek javítása kizárólag szektorközi - oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészségügy, rendészet, szociálpolitika - együttműködésben lehet sikeres. A hatékony szektorközi együttműködés feltétele egy, a probléma megoldására irányuló, szektorokon átívelő, átfogó stratégia kidolgozása lenne.38 A speciális nevelési szükséglet mindig az iskola adottságaival, fejlesztési lehetőségeivel, követelményeivel összefüggésben határozható meg. Konzekvenciái vannak az iskolai tanulásszervezésre, a didaktikai döntésekre. Minden érintett gyermeknél individuálisan kell megállapítani, a gyermek életútjára, szociális tapasztalataira, környezetére; kognitív, motoros, nyelvi és egyéb fejlettségére alapozva. Olyan jogosultságként kell tekinteni, amelyben a gyógypedagógiai speciális nevelést igénylő személy, gyermek egyénileg részesül v. az iskolában gyógypedagógia útján, vagy gyógypedagógiai fejlesztő központban.39
37
A végzettség nélküli korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia 2014. www.kormany.hu Lásd még: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet: A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei 39 Fogyatékosság-tudományi…… 38
28
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1.
sz. táblázat: A 2013/2014-es tanévben gyógypedagógiai nevelésben részesülő tanulók megoszlása/fő
Megnevezés Gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakiskolai tanulók Gyógypedagógiai nevelésben részesülő speciális szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók együtt („szegregált” intézménytípus) Gyógypedagógiai nevelésben részesülő gimnáziumi tanulók Gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakközépiskolai tanulók Mindösszesen
Integrált
Szegregált
Összesen
%
6965
197
7162
31,9
0
8344
8344
37,2
2188
123
2311
10,3
4468
115
4583
20,6
13 621
8779
22 400
100
Forrás: EMMI A gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakiskolai tanulók közül legnagyobb arányt 64,7%ot az egyéb pszichés zavarból adódó súlyos tanulási zavarral küzdő fiatalok képviselnek (lásd 2. sz. mellékletet). A gyógypedagógiai nevelésben részesülő speciális szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók („szegregált” intézménytípus) számából 1545 fiatal készségfejlesztő szakiskolai képzésben vesz részt. Legnagyobb arányban az enyhén értelmi fogyatékosok vannak, 65,9%-ot tesznek ki (lásd 3. sz. mellékletet). A gimnáziumi tanulók esetében is az egyéb pszichés zavarból adódó súlyos tanulási zavarral küzdő fiatalok vannak többségben, arányuk eléri a 61,3%-ot (lásd 4. sz. mellékletet). A gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakközépiskolai tanulók pedig ugyanez a fogyatékossági csoport 71,1%-os (lásd 5. sz. mellékletet). A lemorzsolódó, leszakadó rétegekről az ún. korai iskolaelhagyók arányának számításával nemzetközileg is összehasonlítható információk alapján juthatunk. Korai iskolaelhagyóknak nevezzük a 18–24 éves népességből azokat, akik az oktatási, képzési rendszerből végzettség nélkül, vagy alacsony szintű (legfeljebb alapfokú) végzettséggel kerülnek ki, és semmiféle további oktatásban, képzésben nem vesznek részt.40 Az Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése európai szinten. Európai átlaguk évről évre alacsonyabb, 2011-ben már csak 13,5% volt, és Magyarország a 11,2%40
A korai iskolaelhagyás rátája az Európai Unióban hivatalosan használt definíció szerint azon 18–24 évesek arányát méri, akiknek (még) nincsen középfokú (ISCED 3 szintű, szakmunkás vagy érettségi típusú) végzettsége, és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben. A mutatót az Eurostat által koordinált éves, nagymintás munkaerő-felvétel alapján számítják. A mutató tulajdonképpen egy alsó becslés, hiszen a 18–24 éves, oktatásban résztvevők egy bizonyos hányada később sem fog középfokú végzettséget szerezni. Ráadásul a felmérés bármilyen, tehát nem végzettséghez vezető oktatásban való részvétel esetén sem sorol egy fiatalt a korai iskolaelhagyók közé.
29
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
os értékével a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik. A 2012. évi országos adatok alapján a lemorzsolódók aránya továbbra is alacsonyabb a nők esetében (10,7%), férfiak esetében 12,2%, és a nemek közötti különbségek kismértékben csökkentek. A végzettség nélküli iskolaelhagyásnak részben demográfiai (a csökkenő tanuló népességen belül folyamatosan nő a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, sajátos nevelési igényű, vagyis az SNI diákok aránya), részben oktatási okai vannak (általában lényegesen alacsonyabb arányban képes a köznevelés a hátrányos helyzetű tanulókat befejezett középfokú végzettségig eljuttatni, elsődlegesen a korábban a szakképzésben jelentkezett magasabb végzettség nélküli iskolaelhagyás miatt). Fontos megemlíteni, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal41 adatai alapján 2013-ban Magyarországon a fiatalok körében a nem tanuló, nem dolgozók száma 175 ezer főt tett ki, ami a teljes 15-24 éves népesség 15,4%-át jelenti.42 Ez némileg magasabb, mint az uniós átlag, és enyhén növekedett is 2012-höz képest. A NEET (neither in employment nor in education and training) fiatalok nagy része (43%-a) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Középfokú iskolai végzettségük alapján a 15-24 éves nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya a szakiskolával rendelkezők vonatkozásában volt a legkiugróbb (31,9%), továbbá a szakközépiskolát végzettek körében tapasztalt 20,6% is igen magasnak mondható. A különbségek az egyes iskolai végzettségi szintekkel rendelkezők eltérő továbbtanulási arányaira vezethetők részben vissza. Az általános iskolai valamint gimnáziumi végzettséggel rendelkezők ugyanis jóval nagyobb arányban tanulnak még, mint a szakiskolában végzettek vagy a szakképesítéssel is rendelkező érettségizettek.43
7. A pályaorientáció intézményrendszerének áttekintése 2000-től jött létre hazánkban a Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK), az Európai Uniós tanácsadó hálózat, az EUROGUIDANCE magyarországi tagja, amely ma már a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretei között működik. Az NPK a pályaválasztást elsősorban információs kiadványok készítésével támogatja. Részt vesznek a pályatanácsadáshoz kapcsolódó országos és nemzetközi szintű tájékoztató rendezvényeken, mint pl. a pályaválasztási kiállítások. Naprakész képzési adatbázisok létrehozásával is segítik a döntés előtt álló fiatalokat, hisz honlapjukon, a Magyarországon folyó középiskolai és felsőoktatási képzések adatbázisai is elérhetők. 41
A Kormány 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelete alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014. december 31-én jogutód nélkül megszűnt. Feladatkörei közül 2015. január 1-től a munkavédelmi- és foglalkoztatási szakterületet a Nemzetgazdasági Minisztérium, míg a foglalkozás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterületet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, vette át. A képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz került. 42 Magyarország az Európai Unió 28 tagállama között a NEET ráta tekintetében a felső harmadba tartozik. A mutató értéke2,4 %-ponttal haladja meg az EU 28 tagállamának átlagát (13,0%). 43 Ignits Gyöngyi – Nagy Ágnes – Zsámboki Krisztina (2014): Munkaerő-piaci helyzetkép 2013. Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal, Budapest
30
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szintén a hazai pályaorientációt érintő kérdés, hogy az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű LLG Tanácsok felállítását, így a Szociális és Munkaügyi Minisztérium döntése alapján 2007-ben létrejött a Nemzeti Pályaorientációs Tanács. Jelentős változás, hogy a 2012-től hatályba lépő szakképzési törvény már a gazdasági kamaráknak is szerepet szán a pályaorientációban,44 egy szintén az évi kormányrendelet45 pedig még inkább megerősíti az időközben megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a gazdasági kamarák együttműködését a pályaorientációs rendszer kialakításában és működtetésében. Szintén ebben a törvényben meghatározott, a pályaorientáció rendszerére is kiható intézkedés, hogy a 2008-tól működő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok helyét és szerepét 2012-től megyei szintű bizottságok veszik át. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testület, amely közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Többek között közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács pedig 2012-ben Pályaorientációs Bizottság felállításáról döntött, amely fő feladata, hogy a munkaügyi és oktatási döntések pályaorientációt érintő fejlesztéseit, illetve a magyarországi pályaorientációs szakpolitikai intézkedések, fejlesztések összehangolását szakmai háttérmunkájával támogassa. Ha a jelenleg fennálló rendszert összegezzük, akkor tehát azt láthatjuk, hogy az életpályatanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a pedagógiai szakszolgálat, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az első pályaválasztási döntés előkészítésében az iskola szerepe aligha megkérdőjelezhető. A diák az egyes tantárgyi ismereteken keresztül ismerheti meg leginkább a különböző pályák alapelemeit, amelyekre azután építeni lehet a pályára nevelés további programját. Amenynyiben ez a lépés körültekintően és szakszerűen valósul meg, akkor a tanulók pályával való előzetes azonosulása is elérheti az adott életkornak megfelelő szintet.46 Sajnos még ma sem mondható el ugyanakkor, hogy megvalósul az iskolákban az oktatott ismeretek pályaválasztási szemléletű értelmezése és integrálása a fiatalok életre való felkészítésének érdekében. A 44
2011. évi CLXXXVII. törvény 76. § (1) „A gazdasági kamara - a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásában.” 45 2011. (XII. 28.) évi 323. sz. Kormányrendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről 46 Zakar András: A pályaválasztás helyzete és fejlesztésének lehetőségei. In: Juhász Gábor (szerk.) (2007): PATRÓNUS. A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete. Tanulmánykötet. ÁFSZ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Pécsi Tudományegyetem. Pécs. pp.77-111.
31
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
pályaorientációt segítő ismeretek oktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépiskolák, szakiskolák) 9-10. évfolyamán van. Ez azonban nem jelent valós pályaorientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választottak. Az iskolák nagy részében pedig– főként az általános képzésben – a pályaválasztást segítő ismeretekkel való foglalkozás csak ajánlott jellegű, így az ott dolgozó igazgatók, pedagógusok elhivatottságán, hozzáértésén múlik, hogy találkozik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő információkkal, szolgáltatásokkal. Ráadásul az iskolarendszer közelmúltbéli átalakulása és ezáltal összetettebbé válása mint például a továbbtanulási formák jelentős változásai, a tanulási lehetőségek folyamatos horizontális és vertikális módosulása (4+4+4, 6+6, 8+4, 10+2 változatok) - még inkább megnehezíti a fiatalok helyzetét és egyben megnöveli a pályaorientáció jelentőségét. A tanintézetekben kevés a képzett pályaorientációs tanácsadó, ugyanakkor jelentős az osztályfőnökök, és a szaktanárok szerepe. A pedagógusok pozitív elkötelezettsége, motivációja, szakmai ismeretei ellenére a pályaorientációhoz kapcsolódó munkaerő-piaci, gazdaságkörnyezeti ismeretek hiányosak. Megállapítható, a tanácsadói munka és a napi tanítási gyakorlat között kevesebb idő jut e tevékenység ellátására. Ebből adódóan is fontosnak tartják azokat a pályaorientációs rendezvényeket (üzem-intézménylátogatás, pályaválasztási kiállítások), ahol a tanulók csoportosan kaphatnak segítséget pályatervük alakításához. Így egyet érthetünk azzal a megállapítással, amely szerint „a jelenlegi közoktatási és felsőoktatási struktúra önmagában lehetetleníti el a szakszerű és rendszerszemléletű pályaorientációs munkát. Megfelelő hatásfokú pályaorientációs szolgáltatást olyan közoktatási rendszerben lehet telepíteni, ahol az átmenetek nem járnak eleve lefölözéssel, vagy a tanuló érettségi szintjét meghaladó döntéshozatallal.”47 A pályakezdő fiatalok helyzete, változása közvetlenül visszatükrözi a munkaerőpiac feszültségeit, hatással van a társadalmi, gazdasági fejlődésekre. Fejlesztésének alapját az adhatja meg, ha a pályaválasztási rendszer jól funkcionál, ami természetesen összefügg az oktatási rendszer adottságaival, de korrelációban van a munkaerő-piaci igényekkel. A szakmai életút pályaválasztási szakasza időben mindinkább kitolódott, mivel a későbbi munkavégzéshez szükséges iskolai képzés hosszabbá vált. Fontos az is, hogy a korábbihoz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskola. Ugyanakkor az iskolai képzésből a munka világába való átmenet sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor. Egyértelmű az is, hogy a korábbi időszakban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és jogelődje készült fel leginkább arra, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel, a folyamatosan változó körülményekhez igazodva minél inkább segítse a fiatalok pályaválasztását, továbbtanulását. A fiatalok munkaerő-piaci belépését fókuszba állítva azt tapasztalhatjuk, hogy a zökkenőmentes pályakezdést számos akadály nehezíti. 47
Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): A pályaorientáció/ életpálya-menedzsment készségek helyzete a magyar közoktatásban különös tekintettel az elmúlt három év történéseire. Háttértanulmány a ’ Jelentés a magyar közoktatásról 2010’ c. kötet 5. fejezetéhez.
32
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezek közül érdemes kiemelni az oktatási, illetve képzési rendszer kibocsátása és a munkaerőpiaci kereslet közötti strukturális eltéréseket, a munkaerőpiac szempontjából releváns kompetenciák és a munkatapasztalat hiányát, a hátrányos helyzetű fiatalok, a korai iskolaelhagyók és a szakképzetlenek rendkívül alacsony esélyeit a munkaerő-piacra történő belépésre. Az is jól érzékelhető ezzel párhuzamosan, hogy a fiatal korosztály egyik legfőbb problémája az egzisztenciális bizonytalansággal, illetve ezzel összefüggésben a pályaválasztással kapcsolatos. Ezért az egyik legfontosabb feladat, biztosítani számukra minden lehetőséget, hogy a lehető legtöbb, releváns információ birtokában dönthessenek sorsuk felől (Life - wide Guidance - LWG). Az iskolában megszerzett tudás, továbbá az életpálya-szemléletű pályaorientációs tanácsadás során kapott információk segíthetnek ugyanis a fiataloknak abban, hogy a piaci igényeknek és a személyes adottságoknak megfelelően válasszanak szakmát, egy biztosabb elhelyezkedés reményében.48 Az elmúlt időszakban a fiatalok pályaválasztásának támogatásáért a legtöbbet kétségtelenül a munkaügyi szervezet tette meg. Szolgáltatásaik és programjaik révén próbálják segíteni a megalapozott pályadöntés meghozatalát. A 2000-es évektől kezdődően kiépült egy információs és szolgáltató rendszer, pozitívum, hogy ez utóbbiban a kliensközpontú és egyénre szabott segítő formák erősödése figyelhető meg. A munkaerő-piacra vonatkozó hosszú távú prognózisok azonban még ma sem tudják kellő biztonsággal megtámogatni az egyes személyek döntési nehézségeit, az információs rendszer érvényességén és alkalmazhatóságán tehát mindenképp javítani kell. Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a folyamatos átszervezések bizonytalanságot szülnek és tartanak fenn a munkatársak körében, ami érzékelhetően kihat a pályaválasztást segítő folyamatokra is. Sajnálatos tény, hogy az időközben csaknem teljes országos hálózattá szerveződött Foglalkozási Információs Tanácsadók (FIT) még mielőtt szervesen illeszkedhettek volna a rendszerbe, forrás és érdekeltség hiányában leépítésre kerültek. Mára már csak elvétve működik egy-egy FIT egyes megyeszékhelyeken. Ugyanakkor a FIT bázisokon működő Rehabilitációs Információs Centrumok (RIC) is megszűntek.
A pályaválasztási intézmények körében az volt megfigyelhető, hogy már a rendszerváltás előtt - a főváros kivételével - teljesen megszűntek a megyei szinten működött szervezetek és ezt követően vidéken sem megyei, sem regionális szinten nem jöttek létre a pályaorientációt, pályaválasztást segítő szakintézmények. A pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe is beletartozik a pályaválasztás támogatása, szolgáltatásaik fő célcsoportja a közoktatásban tanuló diákok (és szüleik) köre.49 A megyei szakszolgálatok tevékenysége azonban rendkívül szerteágazó, az intézmények túlterheltséggel, kapacitáshiánnyal küzdenek, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás általában csak a megyeszékhelyeken érhető el. Sajnos az érzékelhető, hogy a megyék pedagógiai intézeteinek szakszolgálatai a szükségesnél kevesebb 48
Cseh Judit: A hazai pályaválasztási rendszer. In: Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Zárótanulmány, PTE, Pécs 49 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
33
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
erőforrással rendelkeznek és így csak nagy nehézségek árán, sok esetben nem kellő mértékben és színvonalon tudják ellátni a pályaválasztás szerteágazó feladatait, az életpályaszemléletű tanácsadás gyakorlati megvalósulása sem jellemző. 50 A pályaorientáció hazai rendszerének szereplői között beszélnünk kell a gazdasági kamarákról, valamint az MFKB-k (Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság) ez irányú működéséről. A kamarák 2012-től vesznek részt a pályaorientációval kapcsolatos feladatok ellátásában, szerveznek pályaválasztási kiállításokat, üzemlátogatásokat, szakmai bemutatókat, osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket, szakmai versenyeket, sok esetben a munkaügyi szervezettel együttműködve.51 Problematikusnak ez esetben azt érezzük, hogy a kamarák jellegükből és tevékenységi körükből kiindulva fő céljukként a pályaválasztás előtt álló diákok szakképzés felé irányítását tartják, olyan területeket fókuszba állítva, amelyekre az adott megye gazdaságának kiemelten szüksége van (MFKB) szerepe a hiányszakmák kijelölésében). Mindez pedig a szocializmus időszakának pályairányítási céljaira emlékeztet, a gondolkodás sokkal inkább ennek a történelmi hagyatéknak az öröksége, mintsem a mai modern, életpálya szemlélettel felruházott, egyénre szabott pályaorientációs szolgáltatásokkal szembeni elvárásoknak megfeleltethető. A 2012-től megyei szintű fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB) pedig többek között közreműködnek a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában is. Egyik fontos feladataként pedig javaslatot tesznek az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiány-szakképesítés).52 A pályaorientáció hazai rendszerének igazán új lendületű működéséhez a TÁMOP 2.2.2. program járult hozzá, amely a „lifelong guidance” (LLG) rendszerének magyarországi megalapozását tűzte ki célul. 53 A projekt keretében kialakították, illetve továbbfejlesztették az egész életutat támogató pályaorientációs/karrier-tanácsadói rendszer szolgáltatás- és eszközkészletének számos elemét. A 2012 júniusától 2015 májusáig tartó második szakasz már azt a célt tűzte ki, hogy megújítsa és minden állampolgár számára elérhetővé tegye a pályaorientációs eszköz- és szolgáltatáskészletet, és általa segítse a tanulás és a munka világában hozott döntéseket.54 A projekt a pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése révén egyrészt törekszik az életpálya-tervezés korai megalapozására, másrészt pedig 50
Kiemelt figyelmet kell fordítani pl. a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén arra, hogy a feladatot ellátó pedagógusnak vagy egyetemi (mesterképzés) végzettséggel, vagy főiskolai végzettség (alapképzés) mellett diáktanácsadás, vagy iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szakképesítéssel kell rendelkeznie. 51 2011. évi CLXXXVII. törvény 76. § (1) „A gazdasági kamara - a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásában.” 52 Cseh Judit…. 53 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” 2008-tól indult és első szakasza 2010 szeptemberében zárult le. 54 TÁMOP-2.2.2-12/1
34
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
az LLL és LLG szemléletet, valamint a felnőtt tanulás minőségi fejlődését is erősíteni kívánja. A második szakaszban országosan közel 3700 fő végezte el a Pályaorientációs konzulens képzést, és további 100 fő vett részt a Szakma mesterei kurzuson.55 Az állami feladat sok esetben átvállaló civil szervezetek tekintetében alapvetően két csoportról beszélhetünk, egyrészt azokról az alternatív szolgáltató szervezetekről, akik kifejezetten a megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyeket, illetve a pályaválasztás előtt álló fiatalokat tekintik célcsoportjuknak, másrészt azokról a szervezetekről, akik egyéb, jellemzően karitatív, szociális jellegű feladataik ellátása mellett nyújtanak munkaerő-piaci szolgáltatást hátrányos helyzetű klienseik számára. Az iskolából a munka világába történő sikeres átmenet érdekében komoly igény mutatkozik arra, hogy egy közvetítő segítségét vehessék igénybe a munkaadók és az iskolák. Ezt a hídszerepet tölthetik be a civil szerveztek. A munkáltatók szívesen dolgoznak és dolgoznának együtt civil szolgáltatókkal, akik segítenének a munkaadóval való kapcsolattartásban, a munkaerő-piaci igények felmérésében, és elsősorban abban, hogy munkát közvetítsenek az álláskeresőnek, munkavállalót ajánljanak az állást hirdetőnek, illetve érdekeltté tegyék a cégeket abban, hogy fogyatékkal élő munkavállalók számára munkaköröket alakítsanak ki. Ezt a feladatot tipikusan civilszervezetek látják el Európa-szerte. A nyílt munkaerő-piaci integráció mellett lehetőség van olyan alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételére is, amelyek kifejezetten megváltozott munkaképességű munkavállalók számára biztosítanak munkalehetőséget. Ezeknek az alternatív megoldásoknak a szolgáltatására is számos civil szolgáltató és alapítvány vállalkozik. Legyen szó a fiatalok akár nyílt munkaerő-piaci, akár alternatív alkalmazásáról, a civilszervezetek belépésével olyan tudás hasznosulhatna az integrációban, amely mind az iskolai, mind a munkavállalói oldalról hiányozhat, pedig elengedhetetlen fontosságú a fogyatékos fiatalok sikeres elhelyezkedése érdekében.56 Fontos kiemelnünk, hogy kialakultak olyan kezdeményezések, hálózatok, amelyek egyrészt a foglalkozási rehabilitáción keresztül áttételesen kapcsolódnak a pályaorientációs tevékenységhez, az életpálya alakításához. Másrészt már végeznek pályaválasztást elősegítő tevékenységet. Az egyik legjelentősebb kezdeményezés a 75 civil (alternatív) szolgáltató szervezetet tömörítő Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV): megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatás-fejlesztési modellprogram. A projekt célja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek javítása. Ez által a hátrányos helyzetű emberek – köztük a fogyatékos személyek – társadalmi integrációja, az esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek
55
ngm.gov.hu (2015. 08.30.) Mártonfi György (szerk. 2011): Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest 56
35
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
munkaerő-piaci részvételének elősegítése, s ezen keresztül a társadalmi részvétel erősítése.57 A másik jelentős – a pályaorientációhoz kapcsolódó – kezdeményezés az Országos KID Egyesület nevéhez kapcsolódik, amelynek tartalmában az alábbi tevékenységek jelennek meg: Képzésre és foglalkoztatásra felkészítő tréningek (pályaorientáció, kulcsképesség fejlesztő, önismereti-motivációs, közösségi programok, kommunikációs, tanulásmódszertani, problémamegoldó tréningek). Képzési tanácsadás (képességfelmérés, információnyújtás, ügyintézés, ajánlás). Felzárkóztatás és tehetséggondozás (korrepetálások, egyénre szabott foglalkozások, OKJ-képzésre előkészítő, iskola-előkészítő és vizsgára felkészítő tréningek) Intézményi háló működtetése (a hálózat tagjai: iskolarendszerű és iskolarendszeren
kívüli képzők, a Pedagógiai Intézetek, munkaügyi szervezetek) kiegészítő tevékenységek: (könyvgyűjtés, önkéntes korrepetáló tanárok toborzása, rendhagyó osztályfőnöki órák tartása, iskolában lévőknél álláskeresésre felkészítés, preventív tevékenységek)58
8. A workshopok tapasztalatainak összegzése A felmérési szakaszban hét workshop szervezésére került sor. Célunk egyrészt a gyakorlati tapasztalatszerzés volt, másrészt a szakmai partnerek és a bevonni kívánt fiatalok véleményei, ötletei a pályaválasztási modell kidolgozásához kerülnek becsatornázásra. A találkozókon a célcsoporthoz tartozó fiatalok mellett szülők, tanintézetek, civil szerveztek, járási hivatal képviselői és szakértők (tanácsadók, pszichológusok, specialisták stb.) vettek részt. A workshopok keretében nyolc kérdéskör került elemzésre. Milyen fogyatékos vagy egészségkárosodott csoporttal áll kapcsolatban? Milyen szerepben ismeri/éli meg ennek a célcsoportnak a jellemzőit, nehézségeit: érintett fiatal, szülő, szakember, önkéntes segítő stb.? Az első kettő kérdést hasonlóságából adódóan itt összevontuk. A résztvevők egy csoportja fiatal érintettként vagy családtagként volt jelen. A szakemberek szinte mindegyik fogyatékos vagy egészségkárosodott csoporttal kapcsolatban álltak/állnak, amely egyúttal egy széleskörű, ugyanakkor beazonosítható, tipizálható problémaköröket is magában foglal. A szerepek is a státuszból vezethetők vissza. Fogyatékos, illetve egészségkárosodás szerint a résztvevők között volt látásában, hallásában, értelmében, mozgásában akadályozott, több diszlexiás, 57 58
Forrás: http://revprojekt.hu/rev-projekt Forrás: www.okide.hu
36
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
diszgráfiás valamint diszkalkuliás és mellettük elsősorban a fiatalkori cukorbetegségben (diabétesz) és keringési zavarokban (fiatalkori hypertonia) szenvedő fiatal. De volt egy olyan workshop ahol a transzplantáción átesett fiatalok körülményeit, élethelyzetét vizsgálták. Milyen nehézséget tapasztalnak az érintettek és az érintett családok a minden napjaikban: életmód, életvitel, időkeretek, anyagi, kapcsolati stb.? A workshopokon nagyon sokat „ventiláltak” a fiatalok.59 Már fiatalként, illetve fiatal felnőttként, sok tapasztalattal a hátuk mögött, több felgyülemlett sérelmet, élményt, érzést osztottak meg a résztvevőkkel, egymással.
A fiatalok egyöntetű véleménye volt, hogy a szülők, tanárok nincsenek kellően tájékoztatva, felkészítve a megváltozott képességű gyermekkel kapcsolatos nehézségek elfogadására, kezelésére. Szerintük a mindennapi életben a fő nehézséget az okozza, hogy az átlagemberekéhez hasonló életvitel ütközik akadályokba. A szabadidő társas eltöltése esetében gyakran érzik úgy, hogy nem tudják felvenni az iramot kortárs fiatalokkal, mozgásban, vagy érzékszervi hiányosságok miatt rekesztődnek ki a társaságból látás, vagy halláskárosodásuk miatt. Külön problémát jelent, hogy esetleges allergiás, diabéteszes, szigorú diétát igénylő betegségeik miatt a közös étkezések során kerülnek kellemetlen helyzetbe – részben megoldott csak a diétás menü biztosítása, többnyire otthonról hordják az ebédet és külön melegítik. Különösen nagy terhet jelent a megkérdezett korosztálynak, hogy betegségük korlátai miatt nem, vagy korlá-
tozottan vehetnek részt a kortársak által előszeretettel látogatott tevékenységekben, pl. sportolási, testedzési lehetőségek, esti, hétvégi bulik, stb. – melyek a közösségépítés részei. A családok szempontjából is komoly terhet jelent a tartós betegséggel élő családtag, hiszen több kompromisszumot és alkalmazkodást igényel, előfordul, hogy az egészséges családtag, például testvér érzi háttérbe szorítva magát. Mindemellett a szülők nehezen nyílnak meg és „nem akarják elfogadni” a gyermek fogyatékosságát vagy egészségkárosodását. Gyakori, hogy a pontos diagnózis meghozatala évekig is eltart és ezért a családok nem tudnak reálisan tervezni. Sok esetben a családok szétesnek. Volt olyan résztvevő, aki elmondta, a gyermeke kiderült autizmusa miatt a családja elfordult tőle. A családok szinte kivétel nélkül anyagi gondokkal küzdenek. Nincsenek megfelelően informálva a lehetséges támogatási formákról és forrásokról. A fogyatékkal élők csa-
59
Ventilálás: "A bajban lévő embernek komoly igénye a "kibeszélés", szakszóval ventilálás. Olyasmi ez, mint túlnyomás kieresztése, csak a mi nyelvünkben a "kiereszti a gőzt" már durvább jelentéstartalmat hordoz. A ventilálás inkább szellőzést jelent, szellőzködést. Megszellőzködést. A ventilálás az öngyógyítás azon fajtája.” Forrás: http://www.pszichologusok.hu/pszichologusok/hogyanjottunk.ht...
37
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ládja sokszor nem tudja biztosítani fejlesztést vagy a szinten tartást, így az intézményi foglalkozásokat, képzéseket követően a fogyatékkal élőknél, egészségkárosodottaknál megfigyelhető az otthoni leépülés. Bezárkóznak, nehéz őket elérni a különböző információs csatornákon. A fogyatékkal élőt családja sok esetben túlóvja, ezért még nehezebb az önállósodási folyamat. Milyen nehézségeket tapasztaltak az iskolai előmenetellel, pályaválasztással kapcsolatban: a fiataloknál, családoknál, iskolában, egyéb intézményeknél, szakembereknél stb.?
A résztvevő fiatalok az iskolában nem találkoztak pályaorientációval. Nem volt önismereti munka, olyan fórumok, helyzetek, ahol a fiatal megismerhette volna jobban a képességeit, felismerhette volna erősségeit, nehézségeit. Az egyik gátló tényező oka a pedagógusok pályaorientációs ismereteinek és szemléletének hiánya és, valamint a nem megfelelő kommunikáció a család és a pedagógus között.
A szakemberek szerint szemléletbeli problémából adódóik, hogy nem a képességek, érdeklődés mentén történik a pályaválasztás, a fiatalok és a családok döntése, hanem az anyagi megfontolások a meghatározók. Mindemellett kevés a speciális képzőintézmény. A speciális intézményekben sem mindig használható, piacképes tudást sajátítanak el. A normál képzőintézmények nincsenek felkészülve a sérült diákokra. Nincsenek az oktatók felkészítve az integráció követelményeire, nem akadálymentesített a környezet és a tananyag. Nincsenek diákmentorok az iskolákban. Szükség lenne speciális tanácsadói hálózatra, megfelelő módszertanra, eszközökre a szakemberek munkájának megkönnyítése és a nagyobb hatékonyság érdekében.
Hova tudnak fordulni a problémáikkal? Milyen szervezetek, intézmények, szakemberek, önkéntesek támogatására, segítsége számíthatnak?
Alapvető probléma, hogy a különböző intézményrendszerek között nehéz a kapcsolatteremtés és az információcsere főleg országos szinten. Nincsenek közös adatbázisok, egységesített rendszerek. Egyes intézményeknél, intézményekkel szemben kompetencia félreértések. Az intézmények, szervezetek korlátozott anyagi és humán forrásokkal rendelkeznek, ami nehezíti a személyre szabott, komplex tanácsadói munkát. Általánosságban az érintett fiataloknak kevés információja van arról, hova fordulhatnak segítségért, fontos lenne az ilyen jellegű tájékoztatás. Az érintett szülők jobban tájékozottak ugyan, de ismereteik szélesítése komoly feladat lehet. Ugyanakkor például a látás-, és hallássérülteknek speciális segítő rendszere van. Azt is ismerték a résztvevők, hogy a tanulásukban akadályozottaknak van speciális intézménye, illetve 38
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
integráltan oktatják őket. De az a véleményük, tapasztalatuk, hogy e nehézségek ke
zelésére, fejlesztésre, tényleges integrációra a pedagógusok nincsenek felkészítve. Az integrált oktatás a szakemberek véleménye szerint sok esetben csak helyben tartást jelent, és egy bélyeget, mert a „problémás” gyerek mindig is érzi a másságát, éreztetik is vele, nincs sikerélménye és szerintük nem a képességei szerinti fejlesztést, oktatást kapja, hiszen a pedagógusnak a többi mellett kellene vele differenciáltan foglalkozni. A résztvevők tudják, hogy lehet gyógypedagógus, pszichológus segítségét kérni. De ebben egy serdülő nem tud dönteni. Kell az állapot felismerése, a szülők tájékoztatása, és a motiválása a probléma felismerésére, elfogadására, a szakemberek segítésének elfogadására. Ebben a pedagógusok felkészítésének nagy szerepe van. Ugyanakkor a résztvevők megállapítása szerint a pedagógusok túlterheltek, türelmetlenek. A fentiektől függetlenül a szakemberek úgy látják kialakultak azok a szegmensek, ahova a fiatal, a szülő segítségért fordulhat. A résztvevők a hatékony tanácsadó és támogató segítség területén egyrészt a civil szervezeteket (fogyatékosságra specializálódott alapítványok, egyesületek), másrészt az utóbbi időben képzett pályaorientációs tanácsadókat emelték ki.
Milyen segítségeket igényelnének/tartanak szükségesnek, annak érdekében, hogy e fiatalok pályaválasztása pályaorientációja, iskolai előmenetele, munkaerő-piaci integrációja sikeres lehessen? Fontosnak tartják az érintettek a különféle szakmák megismerését, mivel alig van ilyen jellegű tapasztalásra mód. Jó lenne, ha ki lehetne próbálni magukat többféle területen, akár szellemi munkáról, akár fizikai munkáról legyen szó, hogy felmérhessék saját képességeiket az optimálisabb választás érdekében, az érdeklődésüknek megfelelően. Mindebből következően a résztvevők véleménye szerint a tanárok ismerjék fel, ha a gyereknek tanulási nehézségei vannak. Legyen feladatuk, idejük arra, hogy megnézzék a gyermek viselkedése, tanulási nehézsége mögött milyen ok húzódik. A pedagógus kapjon segítséget: asszisztens, gyógypedagógus, pszichológus személyében. Alapvető elvárás a szülők korrekt tájékoztatása a fiatal állapotáról, képességeiről. Tudják, hogy miben kap a gyermekük segítséget az iskolában, mi az ő feladatuk, felelősségük. A szülőket tekintsék partnernek. A hatékony pályaorientáció szükségletei közé még az alábbiak tartozhatnak:
A megfelelő, reális segítségnyújtás a beiskolázástól kezdve a továbbtanulásig, a folyamatosság és az állandóság megteremtése. Beilleszkedési pályaorientációs tréningeken való részvétel biztosítása. Alapvetően szükséges lenne a fogyatékos vagy egés-
39
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
zségkárosodott fiatalnak az érdekérvényesítő képességének javítására, önértékelésé
nek erősítésére. Működő pályaválasztási tanácsadás, üzemlátogatás, gyakorlatorientált munkakipróbálás, elérhető információ a képzésekről, szakmákról.
Milyen jó megoldásokkal /gyakorlattal találkoztak? Amit maguk alakítottak ki, vagy külföldön látták stb.?
Ausztriában és Németországban a szociálpedagógus feladata a hátrányos helyzetű fiatalok támogatása konfliktusai megoldásában, amelyek az iskolában, a gyakorlati képzésben, a szabadidő eltöltésében és esetenként a létfenntartás biztosításában jelentkeznek. A szociálpedagógiai modell a gyakorlati oktatók, a szakiskolai tanárok és a szociálpedagógusok intenzív együttműködését feltételezi, a hátrányos helyzetű fiatalok számára pedig egyéni fejlesztést tesz lehetővé. A fogyatékosok számára létrehoz-
tak egy második szakmarendszert, melyben kb. 130 szakma van felsorolva. 12-24 hónap a képzési idő, de vannak a teljes értékű szakmákhoz közel álló képesítések is, amelyek abban térnek el a normál szakmától, hogy nem önálló, hanem irányított munkavégzésre készítenek fel.60 Az Egyesült Királyságban a fogyatékos vagy egészségkárosodott fiatalnak a megmaradt képességeit nézik, amit fejleszteni lehet és nem a korlátaikat. Az, oktatási órákon sok gyakorlat van, ahol kiderül, hogy mihez jobbak az adottságaik. A fiatalok sok tevékenységgel ismerkedtek meg: asztalos munka, varrás, batikolás, fémes munkák, főzés stb. A tanulásban kevésbé jó képességű gyerekek, akik manuálisan ügyesek sikerélményt szerezhettek és a többiek is megtapasztalhatták miben jók ők. A tanulási „problémás” gyerekek mellett asszisztens van, aki segíti őket a haladásban. Az iskolában van pályaorientációs tanár, és pszichológus is. A nagy állami cégek telephelyein van a szakképzés. Minden gyermeknek, fiatalnak van napi terve, feladata elméletben és gyakorlatban is. Ezt minden reggel megbeszélték és a nap végén ellenőrizték. Péntekenként együtt értékelték a hetet. Mindenki a maga teljesítményét és azt is mit tanult, valamint a mester is értékelte minden fiatalét. Péntekenként kapnak ösztöndíjat, amibe beleszámított, hogy hiányoztak-e, és teljesítették e képességeik szerint az elvártakat. A legjobbakkal a cégek munkaszerződéseket kötöttek. Ezek a fiatalok nem
tanulnak mást, csak szakmát, számítástechnikát és munkavédelmet. Magyarországon jó gyakorlatot alakított ki a Salva Vita Alapítvány. A résztvevők e mellett kiemelték a Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium módszerét. E módszer komplex módon a
60
Lásd még pontosan: Kertész János: Pályaválasztás, pályaorientáció jelentősége a hátrányos helyzetű és fogyatékos tanulóknál. Forrás. www.epalya.hu/cikk/?cikk_azonosito=000071 Letöltve: 2015. augusztus 17.
40
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
pályaorientáció elemeit beépíti a pedagógiai programba, a tanmenetbe. Egyéni felméréseket végez a pályaválasztás előtt, a pszichológia eszközeivel vizsgálja a képességeket és a motivációt. Egyénre szabott, a tanulók érdeklődésnek megfelelő foglalkozási csoportokat választ ki, hozzá megismerési kapcsolódásokat szervez. Mellette számításba veszi a foglalkozás-egészségi szempontokat és a munkaerő-piaci környezetet. Megítélésük szerint, hogyan lehetne fenntartani a megfelelő segítés/fejlesztés rendszerét, gyakorlatát? A résztvevők szerint nagyon komoly és általános szemléletváltásra lenne szükség. Az oktatásba több pénz kellene, hogy kisebb létszámú osztályok legyenek, lehessen alternatív módszerekkel tanítani. Legyen olyan fejlesztés, ami természetes és nem megbélyegző. Legyen gyógytorna, iskola pszichológus, pályaorientáció. A forráshiány megoldására a szakképzési alap felhasználásának lehetőségét fogalmazták meg, annak a terhére kellene tanácsadó hálózatot kialakítani, bevonva azokat a civil szervezeteket is, amelyek képesek lehetnek a pályaorientáció speciálisabb feladatainak ellátására.
9. Fókuszcsoportok, interjúk tapasztalatainak összegzése A felmérés során 10 fókuszcsoportos vizsgálat és 31 interjú felvétele történt meg különböző pályaorientációs, illetve rehabilitációs szakemberrel, szakértővel, projektvezetőkkel, esélyegyenlőségi referensekkel. Az interjúk során három fő kérdést fogalmaztunk meg. A fókuszcsoportok esetében arra törekedtünk, hogy olyan civil szerveztek és szakértői csoportok vegyenek részt a vizsgálatban, amelyek nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek témakörünket illetően. Mindegyik metódus során az alábbi három kérdésre vártunk válaszokat. 1. Milyennek ítéli meg a pályaorientáció helyzetét? 2. Milyennek ítéli meg fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzetét? 3. Milyen javaslatai lennének a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának segítésére?
41
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
9.1. Fókuszcsoportos vizsgálatok A pályaorientáció helyzetének a megítélése:
A fókuszcsoportok résztvevői fontos szakpolitikai kérdésnek gondolják a pályaorientációt, mégpedig abból az aspektusból, hogy a különböző szolgáltatási rendszerek összekapcsolásának humánerőforrás, illetve anyagi/technikai támogatása országos jelentőségű. A pályaorientáció vagy az élet-pályatanácsadás intézményrendszere adott. Alapja a család, az iskola. E rendszerben meglévő tudások, metódusok azonban egymástól elszigetelten, partikulárisan működnek. Napjainkban az egyik legnagyobb gond a pályaválasztási tanácsadás egészét tekintve, hogy az összehangolás igen hiányos. A pályaválasztási folyamat szempontjából elengedhetetlen a „mindenre kiterjedő” együttműködés az oktatás-képzés és a foglalkoztatás között. Ez mindmáig csak igen kis mértékben valósult meg. A jó tervezés, az átgondolt szervezés és az integrált megvalósítás minden esetben alapját jelenti a pályaválasztási tanácsadás eredményes működésének. A pályaorientáció klasszikus formái már csak részben lehetnek sikeresek, az új generációk (Y, Z) másfajta szolgáltatást igényelnek. Előtérbe kerültek olyan kompetenciák amelyek befolyásolják az életpálya kialakítást. E kompetenciák közé tartozik a kreativitás, az önállóság, a logika, a racionalitás. Hiányzik az élményalapú pályaorientáció, a pályaszocializáció, amely során a fiatalok azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítjuk el, amelyekre az adott pálya gyakorlása során szükségünk van. A folyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárok és a kortársak befolyásoló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel során a szakmai és munkacsoportok, munkatársak és felettesek szocializációs hatása válik a legerősebbé. Az iskolarendszer átszervezése során erőteljesebbé vált az igény az iskolákban egy jól működő pályaválasztási rendszer kialakítására, amelynek fejlesztése pont az átszervezések miatt nehézkessé vált. Annak ellenére, hogy az utóbbi években Európai Uniós forrásból sokan kaptak felkészítést, a pályaorientáció területén jelentős a szakemberhiány. Így e tevékenység döntően az osztályfőnökökre, illetve néhány elkötelezett szaktanárra hárul. Hiányoznak az iskolapszichológusok és a nevelési szakemberek. Problémát jelent az is, hogy a pályaorientáció módszertana nem épült be szervesen a pedagógusképzésbe, különösen a szaktanárok esetében. 42
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pályaorientációt segítő ismeretek oktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépiskolák, szakiskolák) 9-10. évfolyamán van. Ez azonban nem jelent valós pályaorientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választottak. Az iskolák nagy részében pedig– főként az általános képzésben – a pályaválasztást segítő ismeretekkel való foglalkozás csak ajánlott jellegű, így az ott dolgozó igazgatók, pedagógusok elhivatottságán, hozzáértésén múlik, hogy találkozik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő információkkal, szolgáltatásokkal. A pályaorientáció során, részben érthető okokból is, igen erőteljes a szülői befolyás, amelyben megjelenik a túlértékelés, „ne az legyen, aki én, több legyen, mint én.” Mindemellett – tapasztalat a napi tanácsadási munkából – a meglévő proaktív és retroaktív gátlás.
A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának megítélése:
A különböző fogyatékossági típusok okán más-más sajátos nevelési igény fogalmazódik meg, egyénileg bonthatók le ezek pedagógiai konzekvenciái. Az egyéni sajátosságok alapján meghatározható egészségügyi, szociális és közoktatási többletszolgáltatások köre a különböző életkorokban eltérő, a fogyatékos személy életvitelétől, foglalkozásától, egészségi állapotától függően változik. A fogyatékos gyermek, tanuló fejlesztéséhez, tanításához, általában eltérő bánásmódot, módszereket, feltételeket, gyakran speciális eszközöket és az átlagosnál több egyéni megsegítést igényel. A többletszolgáltatások jellege és mértéke azonos fogyatékosság esetén is általában egyénenként eltérő. Ebből adódóan is fontosak azok a szervezetek, amelyek speciális igényeket, szükségleteket elégítenek ki. Az általános iskola befejezését követően a fogyatékos fiatalok továbbtanuló többsége szakiskolában, speciális szakiskolában folytatja tanulmányait. A speciális intézményekben tanuló fiatalok meghatározó hányadának kevésbé piacképes, alacsonyan kvalifikált szakmák választására nyílik lehetőségük. Az egyetemeken, főiskolákon megjelenő fiatalok alapvetően az integrált oktatásból tanulnak tovább. Jellemző az egészségkárosodás, de szinte mindegyik fogyatékos típus megtalálható. Az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) fiatalok száma, különösen az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak körében. Vélhetően a diagnosztikai eljárások fejlődése következtében a korai felismerés is hozzájárult az SNI fiatalok számának növekedéséhez. Alapvető cél és eredmény az lenne, ha az SNI tanulók nagyobb része integrált oktatásba kerüljön. A tanintézetek legyenek befogadóbbak és csökkentsék szelekciós (szegregációs) szemléletüket. 43
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló az, hogy az iskola kezelni tudja az egyéni igényeket, az eltérésekből fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. A szegregált intézmények fokozatosan specializálódtak a különböző fogyatékosságnak, tanulási nehézségeknek megfelelően. Túlnyomó részük saját, a többségitől sok esetben nagyon eltérő tanterv szerint dolgozik, speciális taneszközöket, olykor más tankönyveket használnak. E mellett vannak olyan nem szegregált intézmények, osztályok is, amelyek elkülönítetten látnak el egy-egy fogyatékossági területet. Mindemellett a szegregált intézményekben dolgozó szakemberek nemzetközi viszonyaltban is jól felkészültek. Magyarországon nincs olyan a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok integrációját segítő több területre ható módszertan, amely kiterjedne az integrációt szolgáló szakképzésre, a fogyatékosságra speciálisan kidolgozott szolgáltatásfejlesztésre (gyógypedagógiai módszertani, szociális, egészségügyi és pályaorientációs, munkaerő-piaci szolgáltatások és a fiatalok integrált foglalkoztatását biztosító munkahely megtalálására.
Javaslatok:
Olyan integrált szolgáltatási rendszer kialakítása vezethet eredményre, amelyben a pályaorientációs szolgáltatók együttműködnek. Az egymástól szeparáltan működő, egymásról olykor nem is tudó szolgáltatások kapacitásának, humánerőforrásának a fiatalok igényeire reagáló célzott egybekapcsolása egyénre szabott hatékony megsegítést tud biztosítani minden rászoruló számára. Különösen jelentős tudást képviselhetnek és adhatnak át a civil szervezetek. Az egész pályaorientációs rendszer fejlődését erősítené, ha a civil szervezetek szolgáltatásait integrált módon kapcsolnák a családi, tanintézeti, munkáltatói hármashoz. Működéséhez viszont a jelenlegi pályázati forrásokon kívül, állami normatív támogatás is szükségeltetne. Több olyan komplex programra lenne szükség, ahol a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok életpályaesélyei javulhatnak, pályaorientációjuk megalapozottabbá válik. Az egyik ilyen jellegű modell az FSZK által működtetett Dobbantó program hátrányos helyzetű, lemorzsolódott (korai iskolaelhagyó) fiatalok számára kínál preventív és aktív eszközként olyan komplex iskolai programot, amely az európai második esély típusú iskolák tapasztalatait felhasználva az érintettek számára sikeres szakképzésbe való visszavezetést tesz lehetővé, valamint a célcsoport kisebb hányadát az egy éves képzésben direkt módon készít fel a munkavállalásra. Egy másik fókuszcsoport mód44
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
szertani javaslata kapcsolódik a napi tevékenységükhöz, illetve ahhoz a koncepcióhoz, amelyet a Salva Vita Alapítvány dolgozott ki „Munkahelyi gyakorlat” címmel. A program a speciális szakiskolák értelmi fogyatékos, jól szocializált, megfelelő munkaképességgel rendelkező tanulóit készíti fel az integrált munkavállalásra, a felnőtt életre. A gyakorlat során a tanulók heti egy alkalommal különböző nyílt munkaerő-piaci munkahelyekre járnak gyakorlatra. Az évfolyamonként két-három – nagyobb személyi erőforrás esetén több – tanulót egy iskolai segítő kíséri a munkahelyekre, ahol kétkét hónapot töltenek, majd munkahelyet váltanak. Ennek következtében az iskolai tanév végére nyolc munkahelyet, és ezzel együtt nyolc munkatípust ismernek meg a település különböző pontjain. Egy harmadik modell egyike a Clearing, amelyet Magyarországon a Kézenfogva Alapítvány Trainsition projektje (2008-2009). honosított meg. A Clearing angol szó, jelentése: tisztázás, mely utal a szolgáltatás jellegére: a tanulás és a munkavállalás közötti átmenetben nyújtott tisztázó tanácsadásra és támogatásra a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű fiataloknak. A Clearing szolgál-
tatást egyes civil szervezetek nyújtják. Szoros kapcsolatot építenek ki munkáltatókkal és olyan oktatási intézményekkel, melyek 13-24 év közötti hátrányos helyzetű tanulók képzését látják el. Az iskolában az életpálya-építés kompetenciák fejlesztésének az lehet a célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat, függetlenül attól, hogy ép, egészséges vagy fogyatékos/egészségkárosodott fiatal. A korai iskolaelhagyás, a sajátos nevelési igény kezelése, a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása sok esetben meghaladja a tanintézetek erőforrását. Mindenképpen szükséges lenne egy olyan rendszer kialakítására, amelyben érvényesülhetne a megelőzés, az intervenció, a kompenzáció. Kialakultak már olyan minták – például a mentortanár program – amelyek eredményesebben hozzájárulhatnak e célcsoport esélyeinek javításához.61 Szükség van egy olyan készségfejlesztő tananyagra, amely tudatosan közvetíti az életpálya-építéshez szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. Megyei szintű pályaorientációs szakmai fórumok létrehozása segítené e tevékenység hatékonyságát. Mindemellett szükség van az iskolapszichológusok, iskolaorvosok számának növelésére.
61
Baranyában 2006 óta működik a Munkaügyi Központ által finanszírozott Patrónus Mentor-tanár program, melynek keretében munkanélküli pedagógus, szociális munkás szakemberek foglalkoztatásának támogatása valósul meg olyan általános és szakiskolákban, ahol magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek száma, aránya. Feladatuk a veszélyeztetett gyerekekkel való egyéni és csoportos foglalkozás, a hiányzások számának csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása, segítségnyújtás tanulás-módszertani kérdésekben, közreműködés egyéb szociális és családi problémák kezelésében, végső soron a korai iskola elhagyás megelőzése.
45
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pályaorientációs szolgáltatási piacon már jelen lévő szolgáltatók egybekapcsolásával, egyfajta helyi szolgáltatási hálózat kialakulásának ösztönzésével lehet a szakképzéstől a munkaerőpiacra való belépésig terjedő életút támogatását eredményesebbé, hatékonyabbá tenni. A résztvevők szerint a civil szervezetek jelentős tudás birtokában vannak a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok gondozásában, segítésében, munkaerő-piaci esélyeik javításában. Megfelelő pályaorientációs módszertan, ismeret alapján eredményesen kapcsolódhatnának be a folyamatba. Amelynek alapja egy integrált szolgáltatási rendszer lehetne. A társadalmi-szociális környezet, a megfogalmazott igények, követelmények és tapasztalatok azt mutatják, hogy sem az állami, sem a piaci szektor nem alkalmas minden társadalmi szükséglet, minden közszolgálat kielégítésére. A pályaorientáció és a kapcsolódó munkaerő-piaci esélyek javítása megkövetelik a munkaügyi, szociális igazgatási, és szolgáltatási szervezetek, valamint a civil szervezetek közötti kapcsolatrendszer és partnerség erősítését, az egységes gondolkodásának kialakítását, tevékenységük módszertani segítését.
9.2. Interjúk A pályaorientáció helyzetének megítélése: Az interjúfelvételben résztvevő szakemberek, szakértők szerint a pályaorientáció helyzete ma Magyarországon igen ellentmondásos képet mutat. Azok az irányok, amelyek Európában már erőteljesen jelentkeznek még nem teljesen elfogadott hazánkban. Az új koncepciók a pályaorientációt életpálya folyamat kontextusba helyezik. Ebből adódóan a pályaválasztási tanácsadási rendszert felváltja az életpálya-tanácsadási rendszer és módszertan.
A hátrányok kezelésében az elmúlt évtizedekben a hangsúly áttevődött a társadalmi “beilleszkedést” segítő szemléletről a társadalom átalakításának globális filozófiájára, amely elvileg minden személy szükségleteinek befogadására és ellátására irányul. A szakmai életút pályaválasztási szakasza időben mindinkább kitolódott, mivel a későbbi munkavégzéshez szükséges iskolai képzés hosszabbá vált. Fontos az is, hogy a korábbihoz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskola. Ugyanakkor az iskolai képzésből a munka világába való átmenet sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor. Emellett egyértelmű az is, hogy az elmúlt időszakban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat készült fel leginkább arra, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel, a folyamatosan változó körülményekhez igazodva minél inkább segítse a fiatalok pályaválasztását, továbbtanulását. 46
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az oktatás területén több változás volt az elmúlt másfél évtizedben, mindemellett a szakképzési struktúra változása közép- és felsőfokon egyaránt csak részlegesen találkozott a munkáltatók igényeivel. Az oktatásban és a foglalkoztatásban érdekelt szereplők közötti együttműködés nem javult, az érdekellentétek nem mérséklődtek, aminek következtében tartósan fennmaradnak és időben hullámzó intenzitással felszínre kerültek a kínálati és keresleti oldal közötti feszültségek. A pályaválasztási szakemberképzés rendszerei kialakultak, a Debreceni Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem (Gödöllő) képzései biztosítják. A képzési lehetőségek között megtalálható a tanulási és pályatanácsadó pedagógus, a pályaorientációs szakirányú szakos tanár. Ide tartoznak a munkavállalási és a pályaorientációs tanácsadói képzések is. Ugyanakkor a pályaorientációs ismeretek a tanárok alapképzésében egyáltalán nem, a pedagógus-továbbképzésekben pedig csak esetlegesen jelennek meg. Alapvető problémát a komplexitás, a szakpolitika és a rendszerszemlélet hiánya jelenti. A pályaorientáció csak részben épült be a tantervekbe. A tanintézetekben általános jelenség, hogy az osztályfőnökök magukra maradnak. Az integrált oktatásban érezhető a szakemberhiány. Nem mondható el, hogy megvalósul az iskolákban az oktatott ismeretek pályaválasztási szemléletű értelmezése és integrálása a fiatalok életre való felkészítésének érdekében. A pályaorientációt segítő ismeretek oktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépiskolák, szakiskolák) 9-10. évfolyamán van. Ez azonban nem jelent valós pályaorientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választottak. Az iskolák nagy részében pedig – főként az általános képzésben – a pályaválasztást segítő ismeretekkel való foglalkozás csak ajánlott jellegű (bár vannak nagyon jó példák), így az ott dolgozó igazgatók, pedagógusok elhivatottságán, hozzáértésén múlik, hogy találkozik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő információkkal, szolgáltatásokkal. Napjainkban a családok többségénél lényegesen nagyobb kihívást jelent a korábbiakhoz képest a gyermekek pályaválasztási folyamatának segítése és támogatása, mivel a szülők is egyre felkészületlenebbek ezen a téren. Ezért az egyéni pályaválasztási tanácsadás iránt jelentősen megnőtt az igény, amelynek megfelelő kielégítése sok helyen a feltételek hiányában igen nagy nehézségekbe ütközik. A család és az iskola kapcsolatában sajátos módszertant képviselnek a Waldorf iskolák, ahol az integrált nevelés meghatározó.62
62
A Waldorf-iskolák szülői kezdeményezésre jöttek létre, lelkes szülők alapították a Waldorf-óvodákat, iskolákat. A Waldorf-intézmények fenntartásához szülői hozzájárulás szükséges, mind anyagi, mind szellemi értelemben. A pedagógusok, az osztálytanítók, mentorok szoros kapcsolatot tartanak a szülőkkel, havonta vannak szülői estek, ahol eleven kapcsolat alakul ki a pedagógusok a szülők között egyaránt. Már az iskolába jelentkezésnél elmondják a szülőknek azt, hogy a gyermek nevelése közös munka, három pilléren nyugszik: a diák, a tanár és a szülő együttműködésén - ha valamelyik pillér sérül, akkor a nevelés nem lehet harmonikus egész. Így az
47
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pályaválasztási folyamat során jelentkező bármiféle eltérés vagy akár egy kisebb törés is már potenciálisan veszélyezteti a fiatalok életpályára való felkészülését. Mára egyértelművé vált, hogy a továbbtanulás és pályaválasztás (majd a munkahelyhez jutás) sikerének legfőbb záloga a kívánt tanulmányi előmenetel biztosítása. Sajátos problémakör, hogy a pályaválasztási döntéseknél a tanulók, illetve szüleik nem veszik figyelembe a helyi munkaerő-piaci kínálatot, így mind a küldő, mind a befogadó iskola pályairányítási felelőssége megnövekszik. A legkevesebb, ami elvárható az érintett intézményektől, hogy a munkaügyi szervezetekkel kialakítandó együttműködés keretében tájékoztatót szerveznek a szülők, tanulók részére, hogy döntéseiket kedvezően befolyásolhassák. Sok helyütt azonban még formális kapcsolat sincs a munkaügyi szervezetek és a képző intézmények között. A pályaorientáció szempontjából fontos intézmények közül átalakult a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A változás e területen visszalépést jelnet, így például több helyen (megyében) megszűnt a Foglalkozási Információs Tanácsadó és a Rehabilitációs Információs Centrum.
A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának megítélése:
Az interjúsorozatban résztvevők egyöntetűen úgy látják, hogy az elmúlt években növekedett a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok száma, annak ellenére, hogy a demográfiai folyamatok nem kedvezőek és korcsoportosan igen szignifikáns létszámvesztés tapasztalható.
A fogyatékos-csoportok sikeres integrációs folyamatának leghátrányosabb csoportjai közé vakok és csökkentlátók, az autisták és az értelmi fogyatékosok tartoznak. Utóbbi kettőnél igen erősen érezhető a környezetei elutasítás, a diszkrimináció. Az értelmi fogyatékos fiatalok oktatása alapvetően szegregáltan történik, így a tanulók nem kapnak esélyt arra, hogy szembesüljenek a felnőtt társadalom és egyben a munkahelyek elvárásaival. A munkaadóknak sincs lehetősége megismerni a sérült emberek munkavégző képességét, adottságait, ezért leginkább elzárkóznak a foglalkoztatásuk elől. A fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok és szüleik pályaválasztással, munkaerőpiaccal kapcsolatos információi hiányosak, a tájékoztatásban, orientálásban az iskola
szerepe lenne a döntő, viszont ezt a feladatot nem tudja teljes mértékben betölteni. Az integrált oktatásban való részvételnek még számos akadálya van. Az iskolák elsősorban a szakemberhiányra panaszkodnak, illetve a körülmények kialakításának fedezete is csak részben biztosított.
számít kivételnek, ha a szülő nem fogadja el a pedagógusok javaslatait (ezek a helyzetek általában konfliktust is szülnek), a legtöbb szülő együttműködő és a pályaorientációnál is támaszkodnak a pedagógusok véleményére.
48
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az is jellemző, hogy az értelmi fogyatékos fiatalok integrált oktatása számos akadályba ütközik. Alapvető problémaként jelentkezik, hogy hiányoznak az egyéni foglalkozások feltételei és speciális eszközei, valamint a nevelő-oktató munkát segítő, az érintett tanulók fogyatékossági típusának megfelelő végzettséggel rendelkező gyógypedagógusok. Valamint nem jelenik meg általánosan az integráló intézmények helyi pedagógiai programjában a sajátos nevelési igényű tanuló számára a speciális, adekvát követelménytámasztás sem. Következésképpen az oktatási intézményekben jelenleg tapasztalható integrációs állapotok nem minden esetben csökkentik az SNI-tanulók esélyhátrányát. Ezzel összefüggésben a szülők egy része magasabb évfolyamokon már szívesebben vállalja gyermeke hetenként utaztatását a bentlakásos gyógypedagógiai intézménybe, akár a családidegen nevelési helyzetet is, mert abban bízik, hogy ott a sérülés specifikus szempontok figyelembevételével jobban felkészítik gyermekét a továbbtanulásra. Tapasztalat az is, hogy a speciális szakiskolák diákjai esetében általában halmozottan jelentkeznek hátrányok a fogyatékosság mellé: objektív megközelítésben a szakképzettség, munkatapasztalat hiánya, szubjektív oldalról pedig az önbizalomhiány, a negatív énkép, a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciák gyengesége, olykor hiánya.
Javaslatok:
Az új generációk, korszerűbb pályaorientációs módszereket igényelnek. A hagyományos tájékoztató jellegű orientációt fel kell váltania a kondicionálásnak, az edzésnek, az önállóságnak. Az információáramlás javítása, a célzott tájékoztató, pályaorientációs programok, a gyermekek (és szüleik), valamint a szolgáltató intézmények közötti kapcsolatok intenzívebbé tétele nagyban segíthetné a jelenleg meglehetősen problémás folyamatok zökkenő mentesebbé tételét. Alapvető fontosságú lenne a fiatalok körében tapasztalható elzárkózás feloldása, a csoport fokozottabb társadalmi integrációjának előmozdítása, a felelős döntések fiatalok által történő meghozatalának támogatása. A gazdaság és a munkaerőpiac egymáshoz való optimális illeszkedésének biztosításához elengedhetetlenül fontos egy, a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci érdekeket kiszolgáló többszintű képzési rendszer kialakítása. Olyan információs és szakmai segítő rendszer kialakítására van szükség, amely a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez megfelelő alapot biztosít. Megoldandó a képzési profilok tartalmának modernizálása, a kompetencia alapú képzés elvárásainak abszolválása az oktató és nevelő intézményekben. 49
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Olyan szakképzési rendszer kialakítása szükséges, amely megfelel a kor változó igényeinek, rugalmasan reagál a munkaerő-piaci kihívásokra, hozzájárul az egész életen át tartó tanulás kívánalmának erősítéséhez. A pályaválasztásukban veszélyeztetett csoportok segítő támogatására speciális programok kidolgozásával és megfelelő módszerek alkalmazásával lehet eredményesen felkészülni. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fordítani még az egyéni foglalkozások szerepének növelésére, illetve a pályaválasztáson túlmutató gondok és nehézségek kezelésére is. A veszélyeztetett fiatalokkal való egyéni és csoportos foglalkozás, a mentor-tanárok tevékenységének, végső soron a társadalmi problémák „kezelésére” és a korai iskola-elhagyás megelőzésére irányuló módszerek megismertetése. Minden iskolának rendelkeznie kellene olyan pedagógusokkal (is), akik a jelen kor és társadalmi-gazdasági állapot mentén kialakuló új nevelési-támogatási funkciókat (is) ellátják: iskolai szociális munka, dogprevenciós nevelés, a szabadidő hasznosítása/szervezése, a lemorzsolódás csökkentése, hátrányos helyzetűek támogatása stb.
A szakképzés területén a pályaorientációs tevékenység szakmai tartalmát kell fejleszteni szakmacsoportonkénti szakma-specifikus információkkal. A szakképzés intézmény-rendszerében egyenértékűen kell bevezetni a munka világával kapcsolatos ismeretek oktatását, és készségek kialakítását. Ösztönző rendszert szükséges kialakítani a felnőttképzési intézmények részére, ezen ismeretrendszerek programjaikba történő beillesztésére. A pályaorientációban fontos szerepe kell, hogy legyen az iskola-egészségügynek. Kiemelten fontos a pályaválasztást korlátozó egészségi tényezők meghatározása és ezekről való információ biztosítása. A tanuló realisztikus karrier tervének támogatása, együttműködve a tanulóval, az iskolai pályaválasztási tanácsadóval, szülőkkel, és szükség esetén más szervezetekkel. A pályaválasztásnál figyelembe kell venni a betegségeket, fogyatékosságokat és azok kezelését. Fel kell sorolni azon foglalkozásokat, melyekben a betegségek és fogyatékosságok gátló tényezők, és azokat a munkákat, melyek állapotromláshoz vezethetnek. Az életcélok között szerepeljen a pálya műveléséhez kapcsolódó önmegvalósítás, az aktív életmód elfogadása, tudatosuljon a munka- és pályaterületek kiválasztásának fontossága, a fiatalok értsék meg, hogy az életpálya-építés nem egyszeri döntés eredménye, hanem folyamatos lehetőségek felismerése, azokhoz való alkalmazkodás, azok közül való választás.
50
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
10. Kérdőíves felmérés elemzése A módszertani fejezetben már jeleztük, hogy a kérdőíves felmérésben 300 fogyatékos, illetve egészségkárosodott fiatal vett részt aktívan, a tervezett 400 helyett. A kérdezőbiztosok, az önkéntesek több mint ezer megszólítást kíséreltek meg és hasonlóan más kutatóhelyi tapasztalatokhoz, a válaszadási hajlandóság napjainkban jelentősen csökkenő tendenciát mutatott. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a rendelkezésre álló minta alapján megfelelő és releváns, ugyanakkor csak részben reprezentatív következtetéseket tudunk levonni. A kérdőív fele-fele arányban, összesen 14 zárt, illetve nyitott kérdést tartalmazott. A válaszadás döntően önértékelésen alapult, amelynek során a közvetlen szakemberek, pedagógusok is segítséget biztosítottak a válaszok érvényesítésében.63 A válaszadó nemek szerinti megoszlása szerint a nők 45%-ot (134 fő), míg a férfiak 55%-ot (166 fő) képviseltek. Életkoruk szerint viszonylagos kiegyensúlyozottságot tapasztalhatunk az 1994. és 2000. év között születettek tekintetében. (lásd az 1. sz. grafikont). 1. sz. grafikon: a válaszadók megoszlása születési év szerint/fő
25
21 20
18
1717
1616
14
15
12
11 10
20
9
7
8
11
15
16 14 12 12
10
7 5
5
2
5 2 0
1
0 0
1 1
0
0
Férfi
Nő
63
Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is. A kognitív fejlődés-lélektani irányzat szerint a késői serdülőkorban a potenciálisan ellentétes tulajdonságok már nem, mint egymás ellentétei jelennek meg. A serdülő már képes ezeket integrálni, és egyre inkább a helyzettől, személyektől, időtől független identitás, önazonosság kialakításán munkálkodik. Az énreprezentáció többnyire személyes nézeteket, értékeket tartalmaz, és olyan morális standardokat, amelyek ugyan átvett értékek, de belsővé váltak, vagy amelyeket saját tapasztalatok alapján hoztak létre. Az önértékelés is pozitívabb lesz, ennek magyarázata, hogy az ideális és a reális én közötti különbség csökken. Forrás: Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében – pedagógiai megközelítésben. epa.oszk.hu A fiatal felnőttkor már más szükségleteket igényel.
51
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Lakóhely szerinti megoszlásukat vizsgálva az összes válaszadó 55%-a (165 fő) városban és 45%-a falun él. Nemek szerinti megoszlásban a válaszadó nők arányában többen élnek városban (lásd 2. sz. grafikont). 2. sz. grafikon: a válaszadók megoszlása településtípus szerint/fő 100 90
86
80
79
80 70 55
60 50 40 30 20
10 0 Férfi
Nő Falu
Város
Iskolai végzettségüket tekintve 9%-uk (27 fő) nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezik. A válaszadók közül legtöbben általános iskolát végeztek (42%, 127 fő) és a felmérés időszakában tanultak (lásd 3. sz. grafikont). 3. sz. grafikon: a válaszadók megoszlása iskolai végzettség szerint 69 70 60 50 40 30 20 10 0
58
20
16
23
17 16
7
Férfi
16 13
23
15 5 2
Nő
52
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mintában szereplők fiatalok fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlásnál az egészségkárosodást nem részleteztük (a fogalmat általánosságban használtuk, lásd 4. fejezet).64 A fogyatékossággal élők esetében hét csoportot alkottunk. A beérkezett válaszok alapján az autizmussal élők aránya 6%-ot (18 fő), a beszédfogyatékosoké 4%-ot (13fő), az értelmi fogyatékkal élőké 25%-ot (74 fő), a hallássérülteké 9%-ot (27 fő), a látássérülteké 9%ot (26 fő), a mozgásukban korlátozottaké 12%-ot (35 fő), míg a halmozottan fogyatékosoké 10%-ot (30 fő) tesz ki.65 Az egészségkárosodással élők aránya 25% (77 fő), volt a legnagyobb csoport (lásd 4. sz. grafikont). 4. sz. grafikon: a válaszadók megoszlása fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerint/fő
45 40
40
39
37
35
35
30
22
25 20 15 10 5
14
13 14
4
17 13
14
12
13
7 6
0
Férfi
Nő
64
Lásd még FNO modell: Az ember funkcionálisan akkor egészséges, ha testi funkciói és testi struktúrája, minden tevékenysége és a különböző életterületeken való részvétele megfelel az egészséges emberének. A funkcionális akadályozottság lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága a részvétel akadályozottsága. Forrás: Juhász Ferenc (szerk.) (2004). Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Medicina, Budapest. 65 Halmozottan fogyatékos, aki kettő vagy több fogyatékosságban szenved, például a siketvak. Képesség szempontjából további megkülönböztetés lehet: azok a személyek, akik veleszületett vagy (kora)gyermekkorban szerzett fogyatékosság miatt adott tanulási, munkavégzési képesség-szinttel érik el a munkaerőpiacot; illetve azok a személyek, akiknek az esetében az aktív korban, általában betegség vagy baleset következtében változik meg a tanulási- és munkaképességük. Forrás: Szellő J….
53
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A munkaerő-piaci státuszt három területet vizsgáltuk a válaszadók körében: tanul, munkát keres vagy dolgozik. Az összes válaszadó 56%-a (168 fő) tanul, 23%-a (70 fő) munkát keres, 21%-a (62 fő) dolgozik (lásd 5. sz. grafikont). A tanulók nemek szerinti megoszlásában az összes férfi, illetve nő válaszadóhoz viszonyítva a férfiak 58,4%-ot, míg a nők 52,9%-ot képviselnek. 5. sz. grafikon: a válaszadók megoszlása munkaerő-piaci státusz szerint/fő
71
Tanulok
97
34 36
Munkát keresek
29 33
Dolgozom
0
20
40 Nő
60
80
100
120
Férfi
Fogyatékosság és az egészségkárosodás alapján a válaszadók közül az egészségkárosodottak 48%-a tanul, 27,2%-a dolgozik, míg 24,8%-a munkát keres. A fogyatékossággal élők közül a legnagyobb arányt képviselő értelmi fogyatékos válaszadók (összesen 74 fő) 60,8%-a tanul, 20,2%-a dolgozik, 19,0%-a munkát keres. A 30 halmozottan fogyatékos fiatalnak viszont csak 46,6%-a tanul és 40,0%-a munkát keres. A válaszadók közül legtöbben a mozgáskorlátozott fiatalok dolgoznak, arányuk 31,4%-ot tesz ki (lásd 6. sz. mellékletet). Ez utóbb megegyezik más kutatásokkal, így például a KSH 2011. évi „Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon” című elemzésével. Fontos adat, hogy a nem tanuló magasabb iskolai végzettségű fiatalok 60%-a és mind a hét diplomás dolgozik. Vizsgáltuk a válaszadókat a tekintetben is, hogy a lekérdezés idején tanulók megoszlása iskolatípusonként milyen arányú volt. A mintában szereplők közül 119-en (40,0%) nem tanulnak. A 181 tanuló fiatal közül 12,1% (22 fő) általános iskolába, 19,8%-a (36 fő) szakiskolába, 28,1%-a (51 fő) speciális szakiskolába, 24,8%-a (45 fő) középiskolába és 15,2%-a egyetemen vagy főiskolán tanul (lásd 6. sz. grafikont). Megjegyezni kívánjuk, hogy az utóbbi iskolatípusok felülreprezentáltak és tükrözi a válaszadási hajlandóságot. Ugyanakkor fontos lehet, 54
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
hogy a megkérdezettek 59,8%-a integrált képzésben vesz részt, amely meghaladja az országos átlagot (lásd a korábbi 6. fejezetet). 6. sz. grafikon: a jelenleg tanuló válaszadók megoszlása iskolatípusonként/fő
70 60 50 40 30 20 10 0
61 58 33 15
18 18 7
18
14 10
12 9
Férfi
13 14
Nő
A mérés során megkérdeztük a szülők iskolai végzettségét is. Az édesanyák esetében válaszadók 2,7%-a, míg az édesapáknál 4%-a nem tudta megmondani a szülő/gondviselő iskolai végzettségét.66 További megoszlás szerint általános iskolát nem végzett az édesanyák 3,3%-a (10 fő), az édesapák 5,0%-a (14 fő). A szülők jelentős része, megoszlásuk szerint az édesanyák 24,3%-a (73 fő), az édesapák 17%-a (52 fő) nyolc általános iskolát végzett. Legtöbb szülő szakiskolával, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, közülük az édesanyák aránya 26,7%-ot (80 fő), az édesapáké 35,0%-ot (105 fő) tesz ki. Középiskolát az édesanyák 27,7%-a (85 fő, ebből 32 fő szakközépiskola, 53 fő gimnázium), míg az édesapák 26%-a (78 fő, ebből 50 fő szakközépiskola, 28 fő gimnázium). Egyetemet, főiskolát az édesanyák 14,3%a (43 fő), az édesapák 11%-a (33 fő) végzett. Tapasztalat, hogy a szülők megközelítően azonos iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ugyanakkor, mint ahogy a későbbiekben látni fogjuk a szülői elvárásoknak való megfelelés erősen korrelál a továbbtanulással.67 66
A gondviselő az, aki a gyermeket neveli, ugyanakkor viszont ez nem egészen tisztázott jogi fogalom, mivel a hatályos és kapcsolódó törvényekben nincs definiálva. 67 A nevelésben megtalálható különbségek érvényesek az iskolával kapcsolatos elvárásokra is: az utóbbi nevelési értékeket követő szülők számára rendszerint az iskolai teljesítmény is fontosabb: azt tartják szem előtt, hogy a gyermek „vigye valamire”, semmint hogy „jól viselkedjen.” Az oktatás és a társadalmi felemelkedés, feltörekvés motivációinak) vizsgálata rétegspecifikus különbségeket mutatott ki, amelyek összefüggnek az iskolai teljesítménnyel. A középrétegekből származó gyermekeknél a jobb teljesítmények és az aspiráció magasabb szintje egy „aktivista”, „jövőre orientált”, „individualista” nevelési értékhorizonttal függ össze. Forrás: Nagy Mária (szerk.): A nevelés társadalmi alapjai http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/nevtars/index.html
55
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A továbbtanulási szándékot illetően a válaszadók 24%-a (71 fő) már nem szeretne továbbtanulni. Jelentős a szakmunkás bizonyítvány, szakiskolai képesítés megszerzésére irányuló törekvés, 27,3%-uk (82 fő) tervezi és további 10%-uk szeretne a szakmunkás bizonyítvány mellé érettségit is szerezni. A válaszadók összetételéből adódóan magas a diplomát tervezők száma (63 fő) és aránya, eléri a 21,0 százalékot (lásd 7. sz. grafikont).68 7. sz. grafikon: a válaszadók továbbtanulási szándéka/fő
nem válaszolt technikusi végzettség szakmunkás bizonyítvány/szakképesítés szakmunkás bizonyítvány és érettségi spec. szakiskolai tanusítvány nincs megfelelő iskola a számomra nincs nem szeretnék tovább tanulni halmozott fogyatékosság gimnáziumi érettségi főiskolai vagy egyetemi diploma felsőoktatási szakképzés értelmi sérült, nem beszél értelmi sérült értelmi fogyatékos a hallássérülésből fakadóan félek, hogy nem…
01 2
7
01 01 01 01
01 01 01 01
0
51
36 35 8 10
27
36
30
40
89
10 Nő
31 15 16
20
50
60
Férfi
A továbbiakban a pályaválasztáshoz kapcsolódó döntések megalapozását vizsgáljuk, amelynek első kérdése volt, hogy milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az osztályfőnökök? Más kutatások tapasztalataihoz hasonlóan, az osztályfőnökök azok akik, helyzetükből adódóan is a legtöbbet segítenek a fiatalok pályaválasztásában.69 A válaszadók 14%-a (44 fő) szerint egyáltalán nem vagy inkább nem segítették, 20%-a közepesre értékelte a segítséget, míg 66%-uk (197 fő) szerint az osztályfőnökök, jól, illetve maximálisan segítették pályaválasztásukat (lásd 8. sz. grafikont). A fogyatékosság vagy egészségkárosodás szerinti megoszlásuk és az osztályfőnökök segítségében szignifikáns arányeltérést nem tapasztaltunk, gyakorlatilag a jól, illetve maximálisan segítették kategória a 63-69% között mozog (lásd még 6-7. sz. mellékleteket). 68
Megjegyzendő, hogy az egyetemeken, főiskolákon viszonylag nyitottak a fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodott hallgatók irányába. 69 Például: Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Kutatási zárótanulmány, PTE, Pécs
56
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
8.
sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az osztályfőnökök/fő 60
55
50
45
40
33 26
30 20
49 48
18 10
11
10
5
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen Férfi
Jól segítették
Maximálisan segítették
Nő
A tanárok segítség nyújtása kérdésnél már vannak változások. A válaszadók 23%-a (68 fő) nyilatkozta úgy, hogy egyáltalán nem vagy inkább nem, 24%-uk (73 fő) szerint közepesen segítették pályaválasztásukat. Jól valamint maximálisan segítették értékelést 53%-uk (159 fő) adta (lásd 9. sz. grafikont és a 6. sz. mellékletet). 9. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a tanárok/fő 60
48
50
42
40
40
40 30
20
31
28
13
31
17 10
10
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen Férfi
Jól segítették
Maximálisan segítették
Nő
57
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Lényeges kérdésnek tartottuk, hogy a tanintézeti pályaválasztási tanácsadók milyen mértékben segítették a pályaválasztást? A pályaválasztási tanácsadó irányt mutat az oktatással, életpályával és személyes ügyekkel kapcsolatosan. A pályatanácsadó segít az egyénnek nagyobb öntudatosságra szert tenni, megtalálni a helyes magánélet/munka egyensúlyt, jobban felismerni a tanulási és munkavállalási lehetőségeket, továbbá segíti az egyént abban, hogy önirányítóvá váljon a tanulás, munkavállalás és az ezek közötti átmeneti állapotok tekintetében.70 A válaszadók 68%-a (204 fő) szerint a tanácsadók egyáltalán nem vagy inkább nem segítették pályaválasztásukat, 12%-uk (34 fő) közepesnek ítélte meg, és mindössze 20%-uk értékelte jóra vagy maximálisra a segítséget (lásd. 10. sz. grafikont). Iskolai végzettség szerinti megoszlás hasonló adatokat mutat, a szórás 0,5% körül mozog. A fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodott fiatalok megoszlását tekintve az előbbivel megegyező mutatókat tapasztaltunk (lásd még a 7-8. sz. mellékletet). Mindebből egyrészt arra következtetünk, hogy kevés a képzett pályaorientációs szakember, ahol vannak ott tevékenységüket a napi tanítás mellett végzik. Megjegyzendő, hogy a továbbtanulás, az iskolaválasztás előkészítésének bürokráciája is nehezíti munkájukat. 10. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az iskolai tanácsadók/fő 90
84
80 70 60
57
50
35
40
28
30
30 22
20
19 12
6
10
7
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen Férfi
Jól segítették
Maximálisan segítették
Nő
Az élményalapú pályaorientáció keretében vizsgáltuk, mennyire van jelen és milyen mértékben segítik a pályaválasztást az iskola rendezvények71. A válaszadók 21%-a (64 fő) szerint ez 70
ELGPN GLOSSARY Nyílt napok, iskolába kihelyezett kiállítások, üzemek, intézmények bemutatkozása, beszélgetések különböző foglalkozások képviselőivel stb. 71
58
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
jól történik, ugyanakkor 65%-uk (193 fő) nyilatkozat alapján egyáltalán és inkább nem segítették pályaválasztásukat (lásd 11. sz. grafikont). Ez utóbbi iskolatípusonként sem változik, azzal a kitétellel, hogy a szakiskolai képzés már eleve szakmaorientált, vagyis már részben kialakultak azok a pályamotivációk, amelyek befolyásolhatták a fiatalokat (lásd még 8-9. sz. mellékletet). Sok esetben ez kényszerpálya, összefügg a fogyatékossággal, a képességekkel, de a lehetőségekkel is. A lehetőségeket befolyásolhatja a vidékiség, az iskolák közelsége, az adott képzési ajánlat, a szülői háttér, a munkaerő-piaci környezet, a közlekedés, az akadálymentesség stb.
11. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az iskolai pályaválasztási rendezvények/fő
Maximálisan segítették
5
7
Jól segítették
23
Közepesen
18
Inkább nem
18
29
25 32 62
Egyáltalán nem 0
10
20
30 Nő
40
50
60
81 70
80
90
Férfi
Elemeztük, milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az iskolán kívüli tanácsadók. Iskolán kívüli tanácsadó lehet pszichológus (ha nincs tanintézeti), munkaerő-piaci vagy civil szervezeti tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat, kamarai szakember stb. A válaszadók 20%-a (61 fő) szerint maximálisan, illetve jól, 15%-a (44 fő), úgy gondolja közepesen segítették a pályaválasztásukat, míg 65%-uk (195 fő) nem és egyáltalán nem segítették orientációjukat (lásd 12. sz. grafikont). Ez utóbbitól függetlenül azt tapasztalhatjuk, hogy vannak, működnek, dolgoznak olyan külső tanácsadók, akiket megkeresnek. Arányait tekintve az iskolán kívüli tanácsadókkal az integrációban résztvevő szakközépiskolai, gimnáziumi tanulók találkoztak és kaptak segítséget (lásd még 9. sz. mellékletet). Fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlást vizsgálva a jól vagy maximálisan jól arányokat az egészségkárosodottaknál (25,9%) illetve a mozgásukban akadályozottaknál (34,2%), az autizmussal élőknél (30%) tapasztalunk (lásd még 10. mellékletet). Az adatok mérlegelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a speciális iskolák viszonylag jól ellátottak, felkészült és sokrétű szakemberrel, kialakult módszertannal és technikákkal. 59
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
12. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az iskolán kívüli tanácsadók/fő
5
Maximálisan segítették
7 21
Jól segítették
28
21 23
Közepesen
15
Inkább nem
25 72
Egyáltalán nem 0
10
20
30 Nő
40
50
60
70
83 80
90
Férfi
Szintén az élményalapú pályaorientációhoz tartozik hozzá az a kérdés, milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a települési pályaválasztási rendezvények? A területi rendezvények egyik alapvető formája a pályaválasztási kiállítás. A pályaválasztási kiállítás általános célja, hogy segítse egy térségben a pályaválasztás, szakmaválasztás, pályakorrekció folyamatát az ebben érintettek számára, lehetőséget teremtsen a képzők és a képzést keresők közötti közvetlen találkozásra. Operatív célja, hogy segítséget nyújtson a szakmaválasztáshoz kapcsolódó információk megszerzésében és a megfelelő szakmai elképzelés kialakításában a pálya-, szakma- és iskolaválasztás előtt álló általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulóinak, a pályamódosítást, szakképzettség megszerzését vagy módosítását tervező álláskeresőknek, valamint azoknak az aktív korú foglalkoztatott személyeknek, akik pályamódosítást, továbbtanulást, átképzést terveznek.72 A válaszadók 68%-a (203 fő) úgy gondolta, hogy egyáltalán, illetve inkább nem járult hozzá pályaválasztásának eldöntéséhez (lásd 13. sz. grafikont). Ami adódhat az elérhetőség, megközelíthetőség területi és képességbeli akadályozottságából.73 De közrejátszhatnak anyagi megfontolások is, amikor a szülő, az iskola nem tudja megfizetni az utazást. A jól valamint maximálisan segítették válasz a mintában szereplő fiatalok 21%-ánál (64 fő) 72
A rendezvények egyúttal lehetőséget biztosítanak a tájékozódásra a pályaorientációért felelős pedagógusok, a szülők, osztályfőnökök számára, hogy az aktuális információk birtokában tudják segíteni a fiatalokat pályaválasztási döntésük meghozatalában. 73 Általában a területi pályaválasztási kiállítások a megyeszékhelyen szerveződnek, ritka az ilyen jellegű járási rendezvény.
60
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
realizálódott. iskolatípusonként, illetve végzettség alapján itt a legnagyobb arányt a szakiskolába (35,8%) és szakközépiskolába járók vagy azt végzettek (31,0%) jelentik (lásd még 10. sz. mellékletet). Mindemellett a fogyatékos csoportokhoz való tartozás megoszlásában a mozgáskorlátozottak 40,0%-a, az egészségkárosodottak 41,5%-a érzi úgy hogy a települési pályaválasztási rendezvények sokat segítettek (lásd még 11. sz. mellékletet). 13. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a települési pályaválasztási rendezvények/fő
4 3
Maximálisan segítették
29 28
Jól segítették
16 17
Közepesen
13
Inkább nem
24 72
Egyáltalán nem 0
20
40 Nő
60
80
94 100
Férfi
A mai fiatalok érdeklődése, fejlettsége, habitusa, (függetlenül fogyatékosságuktól vagy egészségkárosodásuktól) más, mint korábban volt. A generációváltás nyomán a fiatalokat olyan dolgok, folyamatok, fogalmak, érzések foglalkoztatják, amelyek az előző generációkat csak sokkal későbbi életkorban érték el. Mindehhez természetesen hozzájárult a technológia fejlődése, a kitárult világ, illetve az a tény, hogy a mai felnőtt generáció is más, gondoljunk csak a megváltozott életmódra, a mai szülők műveltségének tartalmára, annak színvonalára, igényeikre. Egy pályaválasztás előtt álló ifjú munkáról szerzett tapasztalatai még nagyon hiányosak, a vonatkozási kereteik átalakulóban vannak. Itt még a család, rokonok, barátok, a társadalom nagy benyomást gyakorol a pályaválasztás előtt álló tanulókra. A szülő szerepe elsődleges, hogyan tud segíteni a választásban, irányítani a gyermek számára legmegfelelőbb lehetőség felé, figyelembe véve egyrészt a gyermek alkalmasságát a kiszemelt pályára, másrészt pedig a munkaerő-piaci szükségletet. Ugyanakkor a szülő felelőssége is meghatározó.74
74
Papula Lászlóné: Mi leszel, ha nagy leszel? A pályaválasztást meghatározó tényezők. http://uni-nke.hu/. Letöltve 2015. szeptember 1.
61
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az értékelés során figyelembe kell vennünk a fogyatékosságból, egészségkárosodásból adódó lelki tényezőket és általa a szülői kötődés/függés nagyobb intenzitását. Arra a kérdésünkre, hogy a szülők/testvérek milyen mértékben segítették a pályaválasztást, a válaszadók döntő része, 85%-a (256 fő) szerint jól, illetve maximálisan, mindössze 6%-uk (19 fő) tartotta közepesnek és 9%-uk (25 fő) jelölte a negatív pólust (lásd 14. sz. grafikont). Utóbbiak csoportjába alapvetően az általános iskolát nem, illetve csak általános iskolát végzettek valamint a fogyatékosság típusát tekintve a halmozottan fogyatékos fiatalok (30%) tartoznak (lásd még 11-12. sz. mellékletet). 14. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a szülők/testvérek/fő
75
80
67
70
63
60
51
50 40 30 20
13
10 9
9
10
1
2
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Jól segítették
Maximálisan segítették
Nő
A szülők mellett további mintát, „példaképet”adhattak a rokonok, barátok. A rokonok esetében már kevésbé érvényesül a ráhatás. Tapasztalataink szerint inkább a szülő/szülők megerősítését szolgálja egy-egy rokon. A megkérdezettek 31%-a (95 fő) azt jelölte, hogy a rokonok egyáltalán nem vagy inkább nem segítették a pályaorientációt. Ugyanezt 26%-ban (76 fő) közepesnek, míg 43%-ban (129 fő) jónak ítélte meg. A barátok már nem a szülői akaratot preferálják, főleg akkor, ha egyben sorstársak is.75 Ellentétben a rokoni segítés megítélésével, azt tapasztaltuk, hogy a barátok 54%-a (161 fő) nagyobb arányban segítették a pályaválasztás adott szakaszát. A nemleges válaszok 24%-ot (72 fő) jelentettek. Érdekes, hogy a ne-
75
A kortárs segítése vagy kortárs tanácsadás, azonos vagy hasonló korcsoportba tartozó személyek (általában fiatalok) között megvalósuló interakció, amely vonatkozik a sorstársakra is, azzal a kiegészítéssel, hogy náluk további olyan tényezők is vannak, amelyek speciális tudással vértezik fel őket.
62
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
mek szerinti megoszlásnál a jó, maximális baráti segítséget, kvázi befolyásolást a nők 56,7%a, míg a férfiak 43,3%-a jelölte. Tovább vizsgálva az élményalapú pályaválasztást, értékeltük, hogy a válaszadók számára mit jelentettek, milyen mértékben segítették őket az üzem- és intézménylátogatások. Az üzemlátogatás során a szakmák, a tevékenységek részletesebb megismerésére van lehetőség. Célja, hogy egy-egy cég, üzem, intézmény tevékenységét közelebbről megismerjék a fiatalok, ezáltal szélesebb ismeretet tudjanak gyűjteni a cégek munkájáról. Segítve ezzel a szakma- és a pályaválasztás előtt álló tanulókat. Az üzemlátogatásokon a házigazdák a helyszínen, gyakorlatban mutatják be a cég, üzem, intézmény működését. A fiatalok tapasztalatokat cserélhetnek az egyes üzemi folyamatok, fogások kapcsán és olyan dolgokat is megismerhetnek, amelyek csak a gyakorlatban válnak láthatóvá, a könyvekből nem tanulhatóak meg. Tapasztalatunk, hogy ez a módszer hasonlóan más élményalapú pályaorientációhoz kevésbé elérhető a fiatalok számára, vagyis feltételezzük e látogatások és a kapcsolódó akadályozottságok hiányát. A válaszadók 60%-a (181 fő) nyilatkozta úgy, hogy egyáltalán, illetve inkább nem segítette döntését, 13%-uk (39 fő) közepesnek, míg 27%-uk (80 fő) pozitívan ítélte meg a segítséget (lásd 15. sz. grafikon). Ez utóbbi arány az egészségkárosodott fiatalok esetében 35%-ot tesz ki. A fogyatékossággal élő csoportoknál a mozgáskorlátozott fiataloknál a legmagasabb eléri a 37,1%-ot (lásd még 12-13. sz. mellékleteket). 15. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az üzem,- intézménylátogatások/fő
8
Maximálisan segítették
14 25
Jól segítették Közepesen
24
15 18
Inkább nem
33
30 59
Egyáltalán nem 0
10
20
30 Nő
40
50
60
74 70
80
Férfi
63
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Egy másik példakép lehet az adott szakmában dolgozó valaki (ismerős, szomszéd stb.), és segíti a fiatalt a szakmák közötti eligazodásban. A mérések alapján azt lehet mondani, vannak olyanok, akik maximálisan vagy jól segítették a fiatalokat, a kettő minősítés együtt 39%ot (116 fő) tesz ki, ugyanakkor 48%-uk (145 fő) negatívan értékelte a kérdést lásd 16. sz. grafikont), ami adódhat abból, hogy a környezetében nincs ilyen. A válaszadók iskolai végzettségét összevetve a kérdéssel kiemelkednek a diplomások, ahol a 71,4%-uk jelezte a segítséget és magas azok aránya is, akik középiskolát végeztek, eléri az 55,1%-ot (lásd még 13. sz. mellékletet) 16. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását, ha valaki az általuk választott szakmában dolgozik
19
Maximálisan segítették
25 27
Jól segítették Közepesen
17 10
Inkább nem
45
22
15 56
Egyáltalán nem 0
10
20
30
Nő
Férfi
40
50
60
64 70
A média szerepe meghatározó lehetne a pályaorientáció tekintetében. Sőt az egyik irányzat erőteljesen szorgalmazza az IKT tanácsadást.76 Ugyanakkor azt tapasztalhatjuk e célcsoportoknál ez mégsem így van, amely adódhat a meglévő és kevésbé fejleszthető kompetenciákból, illetve azok hiányából is.77 A válaszadók értékelése alapján 61%-uk (181 fő) negatívan nyilatkozott, míg 24%-uk közepesnek ítélte a médiumok segítség és mindössze 15%-uk (48 fő) válaszolta, hogy jól, illetve maximálisan segítették (lásd 17. sz. grafikont).
76
IKT: Információs és kommunikációs technológiák A tanintézetekben a pályaorientáció öntájékoztatást segítő eszközök lényege, hogy előzetes tanácsadói útmutatás alapján segítse a tanulók öntájékozódását, az információáramlás felgyorsítását. E mellett természetesen hozzájárul a tanácsadó saját tudásának fejlesztéséhez is. Megjegyezni kívánjuk, hogy viszonylag jól működő pályaorientációs portálok vannak, bár akadálymentesítésük még kívánni valót hagy maga után. 77
64
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
17. sz. grafikon: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a TV, újság, internet/fő
80
69 59
60
31
40
22
38
33 20
14
6 8
20
Nő Férfi
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Jól segítették
Maximálisan segítették
Nő
A segítő tevékenységek értékelése mellett lényegesnek tartottuk azoknak a fontossági tényezőknek az elemzését, amelyek közvetlenül, esetenként közvetve hozzájárulhatnak a pályaorientáció megalapozásához. E területen első kérdésünk az volt, mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,szakmaválasztásnál a tanulmányi eredmény? A tanulmányi eredmények döntően summázott (lezáró, minősítő) értékelésen alapulnak és nem minden esetben fejezik ki a tényleges kompetenciákat, az esetleges kreativitást, a fejleszthető képességeket.78 Mindenesetre a kérdésre adott válaszok szerint 78%-uk (234 fő) nagyon, illetve maximálisan fontosnak tartotta a tanulmányi eredményeit. Közepes fontosságúnak ítélte meg 16%-uk (48 fő) és nem tartotta fontosnak 6%-uk (18 fő) a fiataloknak (lásd 18. sz. grafikont). A válaszadók iskolai végzettségét és e kérdés összefüggéseit tekintve elsősorban az integrált oktatásban résztvevők körében volt kiemelten fontos a tanulmányi eredmény. A középiskolát végzettek körében a fontosság elérte a 85,7%-ok, és a diplomások esetében ugyanez a ráta volt tapasztalható. Ugyanakkor a speciális szakiskolában végzetteknél ez az arány 66,6%-ot tesz ki. A mintában szereplő fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlás azt mutatja, hogy elsősorban az autizmussal élő fiatalok (100%) és az egészségkárosodottak (79,2%) tartották nagyon és maximálisan fontosnak a tanulmányi eredményt (lásd még 14. sz. mellékletet).
78
Megjegyzendő, hogy a kompetencia alapú értékelés alapja a kompetencia alapú nevelés, oktatás. Lásd még: 4. fejezet. Fogalomkör
65
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
18. sz. grafikon: mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a tanulmányi eredmény/fő
76
80 70
61 52
60
45
50 40
26
30 20
9 2
10
3
22
4
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos Maximálisan fontos
Nő
A következő kérdés egy sajátos attitűdre, a szorgalomra kérdez rá, mint ahogy a 19. sz. grafikon is mutatja a válaszadók döntő többsége 70%-a (207 fő) a fontosságot jelölte, és egészen minimális azok aránya (6%, 20 fő), akik nem tartják fontosnak. 19. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a szorgalom/fő
56
60 50
59 54
43 38
40
30
30 20 10
8 2
5
5
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos Maximálisan fontos
Nő
A válaszadók iskolai végzettsége és a szorgalom fontosságának kapcsolódása alapján a szinte mindegyik iskolatípusnál jellemző a szorgalom fontossága (lásd még 15. sz. mellékletet). 66
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A kérdőív fontos mérési pontja volt, hogy a válaszadók mennyire tartották fontosnak saját készségeiket, adottságaikat az iskola-, illetve a szakmaválasztás során. Természetesen figyelembe kell vennünk a különböző fogyatékossági csoportok sajátosságait. Így például Az enyhén értelmi fogyatékosok adottságai, képességei a fejlődés szempontjából igen változatosak attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességeket mutatnak. A mozgáskorlátozottság többnyire idegrendszeri eredetű. A mozgászavarra elsődlegesen a nagymozgások (járás, futás) koordinálatlansága, a finommozgások kivitelezésének nehézségei jellemzőek. A látóképesség hiánya nagymértékben korlátozza a közvetlen ismeretszerzést, a képzetek és fogalmak tartalma eltér a látókétól. Korlátozott a mozgáslehetőség. A különféle eredetű károsodások következményeként megjelenő hang-, beszéd-, nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót.79 A válaszadók 72%-a (216 fő) tartotta nagyon, illetve maximálisan fontosnak készségeit és adottságait iskola,- szakmaválasztásnál. Nemek szerinti megoszlásukban az összes férfi válaszadón belüli arányuk 69,2%, míg a nők esetében 74,6%. Mindössze 7%-uk (25 fő) válaszolta a nem illetve egyáltalán nem fontos kategóriát (lásd 20. sz. grafikont, és a 16. sz. mellékletet). 20. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a készségek adottságok/fő
61 80
55
60
40
36 23
40 20
60
7
2
8 8
Nő Férfi
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos
Maximálisan fontos
Nő
79
Hallássérültek csoportjai: nagyothallók: hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében; siketek: jellemző a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, a kommunikáció általános akadályozottsága. Módosulhat a megismerőtevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészségének fejlődése; diszfáziás hallássérültek: akiknél gyermekkorban a súlyos hallásveszteség mellett a tanulási zavar egyes tünetei is jelentkeznek.
67
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az előzőekhez hasonlóan megkérdeztük azt is, mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál az érdeklődés? Az érdeklődés az a tulajdonságunk, ami alapján kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra fontos tárgyakat, személyeket, tevékenységeket.80 Ebből a meghatározásból is láthatjuk, hogy olyan személyiségjellemzővel van dolgunk, amely érzelmi viszonyulástól nem mentes, hanem érzelemmel átitatott. Az érdeklődés felébredéséhez és az érdeklődéskapcsolat kialakulásához is nagyban hozzájárul az érdeklődés tárgya által kiváltott vonzerő és az ezzel kapcsolatos érzelmek. A pályaorientációs tevékenység során az érdeklődés tárgya és intentezitása kerül elemzésre. Az érdeklődés tárgyát egyaránt alkothatja a külvilág bármely jelensége és a személyiség belső történései is. Az érdeklődés intenzitásának megállapítása összefüggést mutat a ráfordított idő mennyiségével. Ha valaki napi 4-5 órát tölt valamilyen tevékenységgel, azt igen erős érdeklődésnek mondhatjuk, míg ha heti 1-2 órát fordít csak idejéből erre a cselekvésre, akkor gyenge intenzitásról beszélhetünk.81 A válaszadók hasonlóan a képességek, készségek fontosságához a pályaválasztásban, az érdeklődést is meghatározónak tartják. A válaszadók 72%-a (215 fő) szerint az érdeklődés nagyon és maximálisan fontos. A nemek szerinti megoszlás bizonyos mértékig megegyező, a nők esetében 70,1%-ot, a férfiak körében 72,8%-ot tesz ki (lásd 21. sz. grafikont). Iskolai végzettséggel, illetve a fogyatékossággal, egészségkárosodással összefüggésben az arányok nem változnak (lásd 17. sz. mellékletet). 21. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál az érdeklődés/fő
42
Maximálisan fontos Nagyon fontos
47
Közepesen
4
13
3
Egyáltalán nem 0
10 10
20
30 Nő
81
52
33
22
Inkább nem
80
74
40
50
60
70
80
Férfi
Szilágyi Klára….. Kenderfi Miklós…..
68
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Arra a kérdésre, hogy a pályaválasztás során mennyire volt fontos a képzés hossza, a válaszadók 39%-a (117 fő) közepes fontosságúnak, 33%-a (99 fő) nem és egyáltalán nem tartotta fontosnak, míg 28%-uk (84 fő) tartotta meghatározónak (lásd 22. sz. grafikont). 22.
sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a képzés hossza/fő
15
Maximálisan fontos
20 20
Nagyon fontos
29 59 58
Közepesen
20
Inkább nem
24
20
Egyáltalán nem 0
10
20 Nő
35 30
40
50
60
Férfi
Az iskola,- szakmaválasztásnál a későbbi elhelyezkedési lehetőségek fontosságának kérdésekor eleve feltételezzük, hogy a válaszadók nagyobb részének, de akár tanáraiknak a munkaerő-piaci vagy akár pályaismerete hiányos vagy ki sem alakulhatott. A pályaismeret azokat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán, mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie; az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottságot jelenti. A pálya-, munkaválasztás szempontjából jelentős önismereti elemek (érdeklődés, képesség, érték, munkamód) a pályaorientációs tevékenység segítségével kialakítandó öndefiníció központi részét képezik. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy akkor van igazán jelentőségük, ha ezek kapcsolódnak a pályák világához, ha az egyéni jellemzők és a pályák, foglalkozások között kapcsolat alakítható ki. A pályaválasztás előtt álló vagy váltani akaró tanulók, még ha jó öndefinícióval rendelkeznek is, nem biztos, hogy eligazodnak a pálya, munka világában, a képzések között, gyakran ebben bizonytalanodnak el.82 A válaszadók 65%-a (194 fő) nagyon, illetve maximálisan fontosnak tartotta a későbbi elhelyezkedés lehetőségét, 20%-uk (61 fő) közepesnek és 15%-uk (45 fő) nem tartotta fontosnak 82
Kérdés, hogy egyes fogyatékos csoportoknál ez az öndefiníció mennyire reális, és mennyire befolyásolja a szülő, az anyagi megfontolás stb.
69
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ezt a tényezőt (lásd 23. sz. grafikont). Ugyanakkor, ha összevetjük az iskolai végzettséggel, vagy a fogyatékossági típusokkal, akkor azt látjuk, hogy a válaszadás objektivitást is tükröz.83 A halmozottan fogyatékosok esetében a nem fontos kategória 30%-os, míg a nagyon fontos 43%-ot tesz ki (lásd még 18 sz. mellékletet). 23. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a későbbi elhelyezkedési lehetőségek/fő
36
Maximálisan fontos
59 45
Nagyon fontos Közepesen
37
24 5
Inkább nem
12 11
Egyáltalán nem 0
54
10
17 20 Nő
30
40
50
60
Férfi
Az esélyegyenlőség a biztonság egyik fontos kritériuma, hogy a különböző intézmények mennyire megközelíthetőek. A felmérés során kérdésünk volt: „mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a helyben/közelben való tanulás lehetősége?”84 A háromszáz fős mintából 20%-uk (60 fő) nem tartotta fontosnak, 24 %-uk (71 fő) közepesnek ítélte meg, 66%-uk (169 fő) nagyon vagy maximálisan fontosnak tartotta a megközelítést (lásd 24. sz. grafikont). Iskolai végzettség alapján már árnyaltabb a kép, az alacsonyabb iskolával rendelkezők 29,6%-a, a nyolc általános iskolát végzettek 59,2%-a tartotta nagyon fontosnak a közelben tanulás lehetőségét. A fogyatékosság és egészségkárosodás összefüggésében érdekes módon a válaszadók 56,3% tartotta fontosnak a helyben6közelben tanulás objektív feltételét (lásd még 19. sz. mellékletet). 83
Mondhatni társadalmi valóságot. Mindemellett, talán hiányossága az elemzésünknek, hogy külön nem vizsgáltuk az intézmények akadálymentesítését (szerk. megjegyzése). 84 A helyben/közelben való tanulás lehetőségét számtalan tényező befolyásolja. Az országban például a hallássérültek (siket) számára hat helyen (Budapest, Eger, Debrecen, Kaposvár, Sopron, Vác) van speciális iskola. De idetartozhat egy más megközelítésbe az EGYMI intézmények száma, amely 34, legalábbis az Egységes Gyógypedagógiai Intézmények Országos Egyesületének honlapja szerint www.egymi.hu
70
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
24. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a helyben közelben való tanulás lehetősége/fő
54
60 50
41 40
39 40
32
34
30 20
16 18
16 10
10 0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos Maximálisan fontos
Nő
Az anyagi biztonság szorosan összefügg a szociális biztonsággal, amely a mi olvasatunkban többet jelent, mint különböző segélyek rendszerét. Az is tapasztalható, hogy a szülők nem egy esetben erőn felül teljesítenek, nem egyszer hiába.85 Ezért is vizsgáltuk, hogy a fiatalok számára mennyire volt fontos az iskola,- szakmaválasztásnál, hogy a képzés anyagilag kevésbé legyen megterhelő? A válaszadók 57%-a (171 fő) kiemelkedően 25%-uk (75 fő), közepesnek és 18%-uk nem tartotta fontosnak az anyagi megterhelés befolyását az iskola, vagy a szakmaválasztásra (lásd 25. sz. grafikont). Iskolai végzettség szerint elvileg minél magasabb képzésben vesz/vett részt a fiatal annál fontosabb az anyagi kérdés. A válaszadók közül a középiskolát végzettek 51,7%a, a diplomások 52%-a nyilatkozott az anyagi megterhelés fontosságáról. A fogyatékosság és az egészségkárosodás alapján legkevésbé az utóbbiak számára, 40,2%-ban jelentett fontos kérdést (lásd még 20. sz. mellékletet).
85
Magyarországon a humán szolgáltatásokra szánt források hiánya következtében a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok sok esetben nem kapnak tényleges segítséget a hatóságoktól és a szociális szolgálatoktól. A kutatásokból kiderült, hogy a családok helyzete és életszínvonala drámai változáson megy keresztül egy fogyatékossággal élő gyermek születése után. A társadalmi kirekesztés, illetve a korai fejlesztéshez és oktatáshoz való hozzáférés hiánya következtében a fogyatékossággal élő gyermekekre felnőttkorukban munkanélküliség, alacsonyabb életminőség és rosszabb életszínvonal vár. Béndek Julianna: Országjelentés Magyarországról a fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó tagállami szakpolitikákról szóló tanulmányhoz (2013): Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága B-1047 Brüsszel. http://www.europarl.europa.eu/studies
71
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
25. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál, hogy a képzés anyagilag kevésbé legyen megterhelő/fő
56
60 50
42
40
33
30 20
42 37
36
22 14
12 6
10 0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos Maximálisan fontos
Nő
Korábban már vizsgáltuk, hogy a szülők/testvérek, rokonok, barátok mennyire segítették az iskola/szakma választását. Most azt nézzük meg, a mintában résztvevő fiatalok mennyire tartották fontosnak, hogy megfeleljenek a szülők elvárásainak. A kérdés értékelésekor természetesen figyelembe vesszük az előző kérdés mutatóit is. A válaszadók 49%-a (145 fő) tartotta nagyon, illetve maximálisan fontosnak, hogy megfeleljen a szülői elvárásoknak, ellentétben a szülői segítésre adott 85%-os arányhoz viszonyítva.86 A nemek szerinti mintához viszonyított létszámok és arányok megegyeznek (lásd 26. sz. mellékletet). Iskolai végzettség tekintetében azt tapasztaljuk, hogy a nyolc általános iskolai és a szakiskolai végzettségűek körében volt tapasztalható a szülői elvárás fontosságának a figyelembe vétele. A egészségkárosodással, fogyatékossággal élő fiatalok esetében inkább az utóbbiaknál tapasztalható a szülői megfelelés fontossága (lásd még 21. sz. mellékletet).
86
Az ellentmondás adódhat objektív, de döntően szubjektív okokból. Kérdés azonban, hogy meddig mehet el a szülő a döntésben való támogatásban, és mi az a pont, amelyen túl a támogatás és tanácsok nem a gyermek igényeit tükrözik többé. Egy elmélet szerint a szülők gyermekükkel való viselkedését négy nagyobb csoportba oszthatjuk attól függően, hogy mennyi kontrollt és mennyi melegséget mutatnak gyermekük felé. Az autoritáriánus szülők nagyon magas elvárásokkal bírnak, és szigorúan bánnak gyermekeikkel, mindemellett pedig viszonylag kevés érzelmi támogatást nyújtanak a számukra. Az autoritatív szülők, bár szintén meglehetősen szigorúak, jelentős érzelmi támogatást és elfogadást tanúsítanak gyermekeikkel szemben. Az engedékeny elnéző szülők alacsony kontroll mellett szeretettel és megértéssel fordulnak gyermekeik felé, míg a közömbös engedékeny szülők sem a kontroll sem pedig a melegség/elfogadás területén nem jeleskednek. http//: talenti.hu Letöltve: 2015. szeptember 5.
72
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
26. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál, hogy megfeleljenek a szülők elvárásainak/fő
57
60
50
50
42
41
40
25
30 20
18 13
29
16 9
10 0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos Maximálisan fontos
Nő
Vizsgáltuk a tanárok megítélését a véleményük fontosságának szempontjából. Hasonló eltéréseket tapasztalunk, mint a szülők esetében. Zárójelbe tettük azokat az arányokat, amelyek a korábbi „Milyen mértékben segítették a tanárok a pályaválasztást” kérdésben megjelentek. A válaszadók 35%-a (14%) egyáltalán, illetve nem tartotta fontosnak a tanárok véleményét, 37%-uk (24%) közepesnek, 28%-uk (43%) nagyon fontosnak ítélte meg. Ez utóbbi fogyatékosság szerint megoszlását tekintve a mozgáskorlátozott fiataloknál 20,0%-ot, a látássérülteknél, 15,3%-ot, a halmozottan fogyatékosoknál 20%-ot, ugyanakkor az autizmussal élőknél 38,8%-ot, az értelmi fogyatékosoknál 44,5%-ot tesz ki (lásd még 22. sz. mellékletet). Kérdésünk szerint, hogy mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a népszerű szakma választása, összefüggésben a későbbi elhelyezkedés mérlegelésével, azzal analóg válaszok születtek. Itt is figyelembe kell venni mennyire ismertek a népszerű szakmák, milyen mélységű a pályaismeret. A népszerű szakma nem azonos a hiányszakmával, sok esetben egy-egy szakmát a kvázi „könnyű kereset” PR tevékenysége tesz népszerűvé. A bizonyos fokig kényszerpályán mozgó válaszadók 26%-a (77 fő) tartotta nagyon fontosnak, 34%-a (103 fő) közepesen és a 40%-a nemlegesen jelölte a kérdést (lásd 27. sz. grafikont). Fogyatékosság típusok alapján meghaladva az átlagot, az értelmileg akadályozottak 32,%-a és az autisták 44%-a tartotta nagyon fontosnak a népszerű szakma választását87 (lásd még 23. sz. mellékletet). 87
Ilyenek például a vendéglátó-ipari, egyes kereskedelmi és szolgáltatási szakmák
73
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
27. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a népszerű szakma választása/fő
52 60 50 40 30 20 10 0
51 37 27
32 24
32 24 14
7 Nő Férfi
Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos
Maximálisan fontos
Nő
Az előző kérdéssel összefüggésben vizsgáltuk, hogy mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a hiányszakma választása? Hasonlóan az előzőekben már leírtakhoz a hiányszakma fogalma sem lehet egyértelmű a fiatalok, de a pedagógusok, pályaválasztási tanácsadók körében.88 A népszerű szakmához viszonyítva e kérdésnél még alacsonyabb volt azok aránya, akik nagyon, illetve maximálisan fontosnak tartották a hiányszakma választását, 19%-ot tett ki. Közepesen tartotta fontosnak 30%-uk (90 fő) és nemleges választ adott 51%-uk (153 fő). A nemek aránya hasonlóan alakult (lásd 28. sz. grafikont). Az iskolai végzettség és a hiányszakma választásának fontossága közötti összefüggés szignifikáns eltérést nem mutat az alaparányokhoz képest. Hasonló kiegyensúlyozottság mutatkozik a fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlásban és a hiányszakmák választása között (lásd 24. sz mellékletet).
88
Azokat a szakmákat, amelyekben folyamatos, illetve visszatérő időszakos, a kínálatot meghaladó munkaerőkereslet mutatkozik, keresett vagy hiányszakmáknak nevezhető. Keresett szakma alatt azt értjük, amelyre jellemző ugyan munkaerőhiány, de a keresletet viszonylag rövid időn belül ki lehet elégíteni. Jellemző ez az idénymunkákra, illetve azokra, amelyekben nagy a fluktuáció. Ezeknél a szakmáknál természetesen egyszerre van munkaerő-kereslet és - kínálat. Hiányszakma az, amelyben az igények tartósak, hosszabb távon nem kielégíthetők. Ezen szakmák egy részében egyáltalán nincs kínálat, rendelkezésre álló szakképzett munkaerő. Vannak azonban olyan hiányszakmák is, ahol folyamatosan van. Forrás: Juhász Ágnes – Juhász Judit – Borbély-Pecze Tibor (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet azonos szakképzettséggel rendelkezők körében: a szakképzés lehetőségei. www.taninfo.hu/taulmányok/hiányszakma
74
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
28. sz. grafikon: Mennyire volt fontos a válaszadók számára az iskola,- szakmaválasztásnál a hiányszakma választása/fő
55
60 50
40
44 37
34
38
35 25
30
14
20 10
8 10
0 Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Férfi
Nagyon fontos Maximálisan fontos
Nő
A kérdések között szerepelt még, hogy mennyire volt fontos, hogy a képzőhely speciális igényeket kielégítsen, illetve az iskola jó híre. A speciális igényekre adott válaszok arányaiban egyfajta kiegyensúlyozottságot mutattak. A válaszadók 38%-a (115 fő) egyáltalán nem illetve inkább nem tartotta fontosnak (e csoportban zömmel az integrált képzésben résztvevők tartoznak), míg meghatározó fontosságúnak 43%-uk (139 fő) jelölte. Döntően a már említett kényszerpályákból adódóan a válaszadók 44%-ánál (131 fő) volt meghatározó az iskola jó híre. Bár tegyük hozzá, hogy a speciális szakiskolák esetében is találkozhatunk példaértékű nevelési, oktatási tevékenységgel. A felmérés zárószakaszában vizsgáltuk, ha ma kellene pályát választani, akkor a válaszadó mit tenne? A felmérés résztevőinek 70%-a akkor is ezt a pályát (szakot) és ezt az iskolát választaná; 9%-a akkor is ezt a pályát (szakot) de más iskolát választana; szintén 9%-a akkor is ezt az iskolát, de más a pályát (szakot) választana; míg 12%-uk más pályát (szakot) és más iskolát választana. Jobban megosztotta a résztvevőket az a kérdés, „ha megváltoztatná a pályaválasztási döntését, akkor ennek mi az oka”? A válaszadók 27,0%-a nem változtatna; 9,8%-a úgy gondolja nem a képességeinek, érdeklődésének megfelelően döntött; 11,3%-a nem elégedett a képzéssel, 9%á-nak nem tetszik a választott szakma és 36%-ának az a véleménye, hogy nem lehet megélni belőle.
75
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az empirikus felmérés során többféle módszert alkalmaztunk a fogyatékos, illetve egészségkárosodott fiatalok pályaorientációs helyzetének vizsgálatára. Főbb következtetéseinket az alábbiakban összegezzük: Bizonyságot nyert, hogy a fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok megalapozott pályaválasztásának egyik lényeges akadálya az integrációs törekvések, az élményalapú orientáció, a kapcsolódó módszertan hiánya. Hiányoznak olyan eljárások, mint az intuitív beleélő módszerek, a gyakorlatok és gyakorlás, a többszöri láttatás, az összehasonlítás és az élményközpontú megismerés (H1). Workshopok, az interjúk és a fókuszcsoportos mérések egyértelműen azt jelzik, hogy a különböző pályaorientációs szervezetek között hiányzik az összhang, a szakmai párbeszéd. Az objektivitás mellett szubjektív tényezők is közrejátszanak a sikeres pályaorientáció megalapozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolában döntően az osztályfőnök az, aki segítséget biztosít, de nincs vagy kevés a kapcsolta, mondjuk a munkaerő-piaci szervezettel. A másik és talán legfontosabb meghatározó társadalmi közeg a család, amely nem egy esetben konfliktusba kerül az iskolával. Az iskolából kikerül pályakezdő fiatal számára, egy pályakorrekció esetében nem biztosítottak a megfelelő szolgáltatások. Mindemellett a célcsoportok akadályozottsága fokozottan igényli az együttműködést. Következésképpen pályaorientációs problémák megoldása szolgáltatási integrációs folyamatokkal segíthető elő. Az integráció sikeressége érdekében komplex szolgáltatási rendszer kialakítása szükséges, amely a civil szervezetek összefogása, a szociális, oktatási, egészségügyi, munkaerő-piaci kapcsolatok fejlesztésével érhető el (H2). A fentiek alapján úgy gondoljuk, a civil szervezetek biztosíthatják a pályaorientáció társadalmi önszerveződésének és érdekérvényesítésének kereteit, alkalmat adhatnak különböző társadalmi csoportok speciális igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, biztosítására, a nem profit célú megújulás és egyes társadalmi problémák, ezen belül is az eredményes pályaorientáció általános és speciális segítésére, közösségi kezelésére, esetlegesen a híd szerep betöltésére (H3). Az élethosszig tartó tanácsadás szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőséget az egyes állampolgári csoportok számára folyamatosan bővülő mértékben fejleszteni kell. Ide tartoznak azok a fiatalok, akik félő, hogy korai iskolaelhagyók lesznek, a szakképzésben és a felsőoktatásban tanuló diákok, a felnőtt korú foglalkoztatottak, az idősödő népesség és, a fogyatékos vagy egészségkárosodott fiatalok, Hatékonyabb szakpolitikai keretekre van szükség a megfelelő differenciált szolgáltatások nyújtásához, hogy a különböző életkorú és az életük különböző szakaszában lévő embereket a szolgáltatások igénybevételére motiválják és ösztönözzék.
76
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Irodalom
A pályaorientációs szakemberek kompetenciamátrixának kialakítása. Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Pécs, 2009 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2013. december 4. A végzettség nélküli korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia 2014. www.kormany.hu Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára, ELGPN GLOSSARY magyar kiadása a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött NFA KA 1/2012 támogatási szerződés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének támogatásával valósult meg. Budapest, 2013. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság Rec (2006) 5. sz. ajánlása a tagországok számára, amely a fogyatékosok jogainak érvényesítését, társadalomba való teljes körű részvételük előmozdítását segíti elő a fogyatékos emberek életminőségének javításával Európában a 2006-2015 közötti időszakban. Az élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika fejlesztése: Európai Kézikönyv. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest 2013. 14. p. Béndek Julianna: Országjelentés Magyarországról a fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó tagállami szakpolitikákról szóló tanulmányhoz (2013): Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága B-1047 Brüsszel Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): Életút támogató pályaorientáció. ELTE BTK doktori értekezés. Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): A pályaorientáció/ életpálya-menedzsment készségek helyzete a magyar közoktatásban különös tekintettel az elmúlt három év történéseire. Háttértanulmány a ’ Jelentés a magyar közoktatásról 2010’ c. kötet 5. fejezetéhez. Bruckner László (2006): Helyzetelemzés 2006. A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest Cseh Judit: A hazai pályaválasztási rendszer. In: Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Zárótanulmány, PTE, Pécs E. Vámos Ágnes – Puskás Aurél – Pála Károly – Rápli Györgyi (2005): Életpálya-építés kompetenciaterület. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest
77
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fehér Ildikó – Schmitsek Szilvia – Schüttler Vera – Szauer Csilla: Az EU 2020 Stratégia és a fogyatékos emberek számára hozzáférhető szakiskolai innovációk Magyarországon. Gyógypedagógiai Szemle 2010/3 Fogyatékosság-tudományi Fogalomtár. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest 2009. (szerk. Könczei György) Gere Ilona – Szellő János (szerk.) (2007): Foglalkozási rehabilitáció, Jegyzet. FSZK, Budapest Ignits Gyöngyi – Nagy Ágnes – Zsámboki Krisztina (2014): Munkaerő-piaci helyzetkép 2013. Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal, Budapest Katona László: Integrált nevelés. In: Göncziné Dr. Szabó Terézia (szerk.): Korszerűsítési törekvések a gyógypedagógiában. Nyíregyházi Főiskola képzési és Továbbképzési Intézet. www.massag.hu/konyv/korsz.torekv.integralt_neveles.doc Letöltve: 2015. július 21. Kenderfi Miklós (2011) Pályaorientáció. Szent István Egyetem, Gödöllő Kertész János: Pályaválasztás, pályaorientáció jelentősége a hátrányos helyzetű és fogyatékos tanulóknál. Forrás. www.epalya.hu/cikk/?cikk_azonosito=000071 Letöltve: 2015. augusztus 17. Kovács Anikó (2013): A foglalkozási rehabilitáció középtávú stratégiája a nemzeti és közösségi irányelvek mentén. FSZK, Budapest Kőpatakiné Mészáros Mária – Mayer József – Singer Péter: Élethosszig tanulni, de hogyan? Sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú iskolákban. Új Pedagógiai Szemle 2006. október Lengyel Balázs: A tudásteremtés lokalitása. Hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer. Tér és Társadalom 2004/2 sz. Mártonfi György (szerk. 2011): Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Nagy Zita Éva - Forrai Erzsébet - Prókai Orsolya - Sőrés Anett - Szerepi Anna - Varjú Tamás (2013): Megváltozott munkaképességű embereknek nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások módszertanai Magyarországon – kutatási tanulmány. FSZK, Budapest Nagy József (1996): Nevelési Kézikönyv. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged Papula Lászlóné: Mi leszel, ha nagy leszel? A pályaválasztást meghatározó tényezők. http://uni-nke.hu/. Letöltve 2015. szeptember 1. Soósné Faragó Magdolna (2003): Mentálhigiénés pedagógiai szociálpszichológiai fogalomtár. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest Szellő János (2011): A foglalkozási rehabilitáció és a diagnosztikai eljárások. In.: A rehabilitáció komplex szemléletet (szerk.: Nagy Janka Teodóra) PTE IGYFK, Szekszárd Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Zárótanulmány, PTE, Pécs 78
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szilágyi Klára (2005): A fiatalok és felnőttek pályaorientációs és karrierépítési készségeinek szintje, fejlesztési lehetőségei. NFT Bp. Szilágyi Klára (2007): Munka-pályatanácsadás, mint professzió. Budapest, Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Szilágyi Klára: Realitásorientáció kialakításához szükséges háttérismeretek. In. A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban (szerk. Szilágy Klára 2012.). Szent István Egyetem Gödöllő, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pályatervezési és Tanárképző Intézet Zakar András: A pályaválasztás helyzete és fejlesztésének lehetőségei. In: Juhász Gábor (szerk.) (2007): PATRÓNUS. A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete. Tanulmánykötet. ÁFSZ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Pécsi Tudományegyetem. Pécs. pp.77-111.
79
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mellékletek
80
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1. sz. melléklet
KÉRDŐÍV-FOGYATÉKKAL ÉLŐ ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK (13-24 ÉVES) PÁLYAORIENTÁCIÓS KÖRÜLMÉNYEINEK FELTÁRÁSÁHOZ A "JÖVŐFORMÁLÓ” Pályaválasztást támogató rendszer kialakítása fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok számára" című NCTA-2015-10974-D azonosító számon nyilvántartott és támogatott pályázat keretében. A projekt első szakaszában empirikus felmérést végzünk a 13-24 év közötti, érintett fiatalok körében. A felmérés célja, a helyzetértékelés megalapozása és az igényeket befolyásoló vélemények gyűjtése. Kérlek, válaszold meg a kérdéseket vagy jelöld a Rád vonatkozó válaszokat! *Kötelező Melyik évben születtél? * Nemed: * o
Nő
o
Férfi
Hol élsz? * o
Város
o
Falu
Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? * o
8 általánosnál kevesebb
o
8 általános
o
szakiskola
o
speciális szakiskola
o
szakközépiskola, technikum
o
gimnázium
o
főiskola vagy egyetem
81
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mit csinálsz jelenleg? * o
Tanulok
o
Dolgozom
o
Munkát keresek
Ha tanulsz, akkor hol végzed tanulmányaidat? * o
8 általános
o
szakiskola
o
speciális szakiskola
o
szakközépiskola, technikum
o
gimnázium
o
főiskola vagy egyetem
o
nem tanulok
Milyen típusú fogyatékosságod vagy egészségi problémád van? * o
Fogyatékosság- mozgáskorlátozott
o
Fogyatékosság- látássérült
o
Fogyatékosság- hallássérült
o
Fogyatékosság- értelmi fogyatékosság
o
Fogyatékosság- beszéd fogyatékosság
o
Fogyatékosság- autizmus
o
Fogyatékosság- halmozott fogyatékosság
o
Egészségkárosodás
Mi édesapád/gondviselőd legmagasabb iskolai végzettsége? * o
8 általánosnál kevesebb
o
8 általános
o
szakiskola
o
speciális szakiskola
o
szakközépiskola, technikum
o
gimnázium 82
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------o
főiskola vagy egyetem
o
nem tudom
Mi édesanyád/gondviselőd legmagasabb iskolai végzettsége? * o
8 általánosnál kevesebb
o
8 általános
o
szakiskola
o
speciális szakiskola
o
szakközépiskola, technikum
o
gimnázium
o
főiskola vagy egyetem
o
nem tudom
Milyen tanulási/továbbtanulási terveid vannak? * o
nem szeretnék tovább tanulni
o
szakmunkás bizonyítvány/szakképesítés
o
szakmunkás bizonyítvány és érettségi
o
gimnáziumi érettségi
o
technikusi végzettség
o
felsőoktatási szakképzés
o
főiskolai vagy egyetemi diploma
o
szeretnék, de nincs lehetőségem, mert (írd a választ az Egyéb fülhöz)
o
Egyéb:
Milyen mértékben segítették az alábbiak a pályaválasztásod? * A segítség lehet beszélgetés, információátadás, személyes példa elmesélése, tájékoztató anyag átadása, stb. (Kérlek, jelöld X-szel! Az 1-es az egyáltalán nem, az 11. Milyen mértékben segítették az alábbiak a pályaválasztásod? A segítség lehet beszélgetés, információátadás, személyes példa elmesélése, tájékoztató anyag átadása, stb. (Kérlek jelöld: Az 1-es az egyáltalán nem, az 5-ös pedig a teljes mértékben kategóriát jelöli.)5-ös pedig a teljes mértékben kategóriát jelöli.) 1
2
3
4
5
Az osztályfőnököm Egy tanárom
83
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1
2
3
4
5
Egy tanácsadó az iskolából Iskolai pályaválasztási rendezvény Egy tanácsadó az iskolán kívülről Települési pályaválasztási rendezvény Szüleim/ testvéreim Más rokonaim Barátaim Üzem-, intézménylátogatás Valaki, aki az általam választott szakmában dolgozik Média: TV, újság, internet Egyéb, éspedig: Mennyire (voltak) fontosak számodra az alábbi szempontok az iskola/szakmaválasztásnál? * (Kérlek jelöld be! Az 1-es az egyáltalán nem, az 5-ös pedig a teljes mértékben kategóriát jelöli.) 1
2
3
4
5
Tanulmányi eredményem Szorgalmam Készségeim, adottságaim Érdeklődésem A képzés hossza Későbbi elhelyezkedési lehetősé84
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1
2
3
4
5
gek Helyben/közelben tanulhassak A képzés legyen anyagilag kevéssé megterhelő Szülők elvárásának való megfelelés Tanárok véleménye Népszerű szakma tanulása Hiányszakma tanulása A képzőhely speciális igényeket kielégítő legyen Iskola jó híre Egyéb, éspedig: „Ha ma kellene választanom… * o
… akkor is ezt a pályát (szakot) és ezt az iskolát választanám.”
o
… akkor is ezt a pályát (szakot) választanám, de másik iskolát.”
o
… akkor is ezt az iskolát választanám, de másik pályát (szakot).”
o
… akkor más pályát (szakot) és másik iskolát választanék.”
Ha megváltoztatnád a pályaválasztási döntésed, mi az oka? * o
nem vagyok elégedett a képzéssel
o
nem a képességeimnek, érdeklődésemnek megfelelően döntöttem
o
nem tetszik a választott foglalkozás/szakma
o
nem lehet megélni belőle
o
Egyéb:
85
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. sz. melléklet
A 2013/2014-es tanévben: Gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakiskolai tanulók száma/fő
Fogyatékosság típusa Enyhén értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgásszervi fogyatékos Beszédfogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos és gyengénlátó Enyhén értelmi fogyatékos és vak Enyhén értelmi fogyatékos és nagyothalló Enyhén értelmi fogyatékos és siket Enyhén értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar Középsúlyos értelmi fogyatékos és vak Középsúlyos értelmi fogyatékos és siket Középsúlyos értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar Siket-vak Autizmus spektrum zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos tanulási zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos figyelem zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos magatartás-szabályozási zavar Összesen
Integrált
Szegregált
Összesen
Integráltan oktatottak aránya (%)
1413 28 75 10 15 2 53 103
167 7 0 16 0 0 0 0
1580 35 75 26 15 2 53 103
89,43 80 100 38,46 100 100 100 100
3 1
0 0
3 1
100 100
4 1
0 0
4 1
100 100
7
0
7
100
2 0
0 0
2 0
100 -
0
0
0
-
1
0
1
100
0 3 74
0 0 5
0 3 79
100 93,67
4633
2
4635
99,96
297
0
297
100
240 6965
0 197
240 7162
100 97,25
86
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3. sz. melléklet A 2013/2014-es tanévben: Gyógypedagógiai nevelésben részesülő speciális szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók együtt („szegregált” intézménytípus) száma/fő
Fogyatékosság típusa
Integrált
Szegregált
Összesen
Enyhén értelmi fogyatékos 0 5504 5504 Középsúlyos értelmi fogyatékos 0 1989 1989 Nagyothalló 0 9 9 Siket 0 65 65 Gyengénlátó 0 6 6 Vak 0 84 84 Mozgásszervi fogyatékos 0 30 30 Beszédfogyatékos 0 27 27 Enyhén értelmi fogyatékos és gyengénlátó 0 16 16 Enyhén értelmi fogyatékos és vak 0 3 3 Enyhén értelmi fogyatékos és nagyothalló 0 82 82 Enyhén értelmi fogyatékos és siket 0 9 9 Enyhén értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos 0 63 63 Enyhén értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar 0 52 52 Középsúlyos értelmi fogyatékos és vak 0 19 19 Középsúlyos értelmi fogyatékos és siket 0 5 5 Középsúlyos értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos 0 53 53 Középsúlyos értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar 0 89 89 Siket-vak 0 1 1 Autizmus spektrum zavar 0 90 90 Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos tanulási zavar 0 108 108 Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos figyelem zavar 0 12 12 Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos magatartás-szabályozási zavar 0 28 28 Összesen 0 8344 8344 Megjegyzés: a fenti 8344 tanulóból készségfejlesztő speciális szakiskolában: 1545 fő
Integráltan oktatottak aránya (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
87
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------4. sz. melléklet
A 2013/2014-es tanévben: Gyógypedagógiai nevelésben részesülő gimnáziumi tanulók száma/fő
Fogyatékosság típusa
Integrált
Enyhén értelmi fogyatékos* Középsúlyos értelmi fogyatékos* Nagyothalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgásszervi fogyatékos Beszédfogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos és gyengénlátó* Enyhén értelmi fogyatékos és vak Enyhén értelmi fogyatékos és nagyothalló* Enyhén értelmi fogyatékos és siket Enyhén értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar* Középsúlyos értelmi fogyatékos és vak Középsúlyos értelmi fogyatékos és siket Középsúlyos értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar Siket-vak Autizmus spektrum zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos tanulási zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos figyelem zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos magatartás-szabályozási zavar Összesen * Nem értelmezhető adat – téves adatközlés
Szegregált
Összesen
Integráltan oktatottak aránya (%)
32 1 81 3 84 20 130 61
0 0 0 0 0 0 0 0
32 1 81 3 84 20 130 61
100 100 100 100 100 100 100 100
1 0
0 0
1 0
100 -
1 0
0 0
1 0
100 -
0
0
0
-
1 0
0 0
1 0
100 -
0
0
0
-
0
0
0
-
0 8 113
0 0 0
0 8 113
100 100
1467
123
1590
92,26
110
0
110
100
75 2188
0 123
75 2311
100 94,68
88
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5. sz. melléklet
A 2013/2014-es tanévben: Gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakközépiskolai tanulók/fő
Fogyatékosság típusa Enyhén értelmi fogyatékos* Középsúlyos értelmi fogyatékos* Nagyothalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgásszervi fogyatékos Beszédfogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos és gyengénlátó Enyhén értelmi fogyatékos és vak Enyhén értelmi fogyatékos és nagyothalló Enyhén értelmi fogyatékos és siket Enyhén értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos* Enyhén értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar Középsúlyos értelmi fogyatékos és vak Középsúlyos értelmi fogyatékos és siket Középsúlyos értelmi fogyatékos és mozgásszervi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavar Siket-vak Autizmus spektrum zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos tanulási zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos figyelem zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar - súlyos magatartás-szabályozási zavar Összesen * Nem értelmezhető adat – téves adatközlés
Integrált
Szegregált
Integráltan oktatottak aránya (%)
Összesen
178 3 120 50 74 14 94 103
10 0 1 2 1 3 60 1
188 3 121 52 75 17 154 104
94,68 100 99,17 96,15 98,67 82,35 61,04 99,04
0 0
0 0
0 0
-
0 0
0 0
0 0
-
0
4
4
0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
-
0
0
0
-
0 0 45
0 0 9
0 0 54
83,33
3512
23
3535
99,35
199
0
199
100
76 4468
1 115
77 4583
98,7 97,49
89
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
6. sz. melléklet A válaszadók megoszlása fogyatékossága és munkaerő-piaci státusza szerint
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosság- autizmus Fogyatékosság- beszéd fogyatékosság Fogyatékosság- értelmi fogyatékosság Fogyatékosság- hallássérült Fogyatékosság- halmozott fogyatékosság Fogyatékosság- látássérült Fogyatékosság- mozgáskorlátozott Összesen
Dolgozom 21 1 1 15 5
Munkát keresek 19 0 5 14 5
Tanulok 37 17 7 45 17
Összesen 77 18 13 74 27
Százalék 25 6 4 25 9
4 4 11 62
12 6 9 70
14 16 15 168
30 26 35 300
10 9 12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az osztályfőnökök/fő Egyáltalán Inkább Jól segítetMaximálisan Típus nem nem Közepesen ték segítették Összesen Százalék 8 általánosnál kevesebb 7 1 5 5 9 27 9 8 általános 12 7 23 41 44 127 42 szakiskola 1 0 7 24 7 39 13 speciális szakiskola 1 1 10 12 9 33 11 szakközépiskola, technikum 3 0 4 9 13 29 10 gimnázium 3 5 9 8 13 38 13 főiskola vagy egyetem 1 2 1 1 2 7 2 Összesen 28 16 59 100 97 300 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást a tanárok/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább Jól segítet- Maximálisan nem Közepesen ték segítették Összesen
Százalék
10 17 2 2
2 13 1 5
5 34 9 10
5 33 20 8
5 30 7 8
27 127 39 33
9 42 13 11
3 5
1 4
8 5
9 12
8 12
29 38
10 13
2 41
1 27
2 73
1 88
1 71
7 300
2 100
90
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
7. sz. melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az osztályfőnökök/fő Egyáltalán nem 6
Inkább Jól segítet- Maximálisan Közepesen Összesen nem ték segítették 5 17 23 26 77
2
1
3
1
11
18
6
1
1
3
2
6
13
4
1
2
13
36
22
74
25
3
0
5
11
8
27
9
11
0
7
8
4
30
10
2
1
5
9
9
26
9
2
6
6
10
11
35
12
28
16
59
100
97
300
100
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Százalék 25
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az iskolai tanácsadók/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Jól segítet- Maximálisan ték segítették
Összesen
Százalék
16
4
1
6
0
27
9
65 8
28 9
9 10
22 11
3 1
127 39
42 13
10
9
4
4
6
33
11
12
9
5
2
1
29
10
25
4
4
4
1
38
13
5
0
1
0
1
7
2
141
63
34
49
13
300
100
91
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
8. sz. melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az iskolai tanácsadók/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segítet- Maximálisan nem nem Közepesen ték segítették Összesen 39 12 11 12 3 77
Százalék 25
7
2
2
6
1
18
6
4
4
2
3
0
13
4
32
13
9
16
4
74
25
12
8
3
2
2
27
9
19
6
0
4
1
30
10
14
9
1
2
0
26
9
14 141
9 63
6 34
4 49
2 13
35 300
12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az iskolai pályaválasztási rendezvények/fő Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább Közepesen nem
Jól segítették
Maximálisan segítették
Összesen
Százalék
16
4
3
4
0
27
9
69 11
17 7
13 9
20 12
8 0
127 39
42 13
13
10
4
2
4
33
11
13
7
4
5
0
29
10
17
4
9
8
0
38
13
4
1
1
1
0
7
2
143
50
43
52
12
300
100
92
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
9. sz. melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az iskolai pályaválasztási rendezvények/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segítet- Maximálisan nem nem Közepesen ték segítették Összesen 39 14 16 8 0 77
Százalék 25
5
4
2
5
2
18
6
3
2
2
5
1
13
4
35
13
9
13
4
74
25
12
1
5
7
2
27
9
18
8
1
2
1
30
10
17
1
3
3
2
26
9
14 143
7 50
5 43
9 52
0 12
35 300
12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az iskolán kívüli tanácsadók/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább Közepesen nem
Jól segítették
Maximálisan Összesen segítették
Százalék
17
2
6
2
0
27
9
74 14 16
13 3 9
16 11 0
17 11 4
7 0 4
127 39 33
42 13 11
12
6
2
9
0
29
10
20
5
7
5
1
38
13
2
2
2
1
0
7
2
155
40
44
49
12
300
100
93
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
10.sz. melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az iskolán kívüli tanácsadók/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segítet- Maximálisan nem nem Közepesen ték segítették Összesen 36 6 15 18 2 77
Százalék 25
8
2
2
4
2
18
6
6
0
5
1
1
13
4
41
13
9
8
3
74
25
16
3
4
1
3
27
9
21
5
2
1
1
30
10
17
3
2
4
0
26
9
10 155
8 40
5 44
12 49
0 12
35 300
12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást a települési pályaválasztási rendezvények/fő Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább Közepesen nem
Jól segítették
Maximálisan segítették
Összesen
Százalék
18 77 11 20
4 13 5 8
2 10 9 1
2 24 14 4
1 3 0 0
27 127 39 33
9 42 13 11
13 21
2 5
4 6
9 4
1 2
29 38
10 13
6 166
0 37
1 33
0 57
0 7
7 300
2 100
94
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
11. sz. melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást a települési pályaválasztási rendezvények/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segí- Maximálisan nem nem Közepesen tették segítették Összesen 26 5 14 28 4 77
Százalék 25
7
3
3
4
1
18
6
9
2
0
2
0
13
4
44
17
5
7
1
74
25
17
2
6
2
0
27
9
24
4
2
0
0
30
10
24
1
0
1
0
26
9
15 166
3 37
3 33
13 57
1 7
35 300
12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást a szülők, testvérek/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább Jól segíKözepesen nem tették
Maximálisan Összesen segítették
Százalék
8 5 2 3
0 2 0 1
2 9 6 1
4 55 19 14
13 56 12 14
27 127 39 33
9 42 13 11
2 1 1 22
0 0 0 3
0 1 0 19
18 17 3 130
9 19 3 126
29 38 7 300
10 13 2 100
95
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
12. sz. melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást a szülők, testvérek/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segíMaximálisan nem nem Közepesen tették segítették Összesen 3 0 5 54 15 77
Százalék 25
0
1
0
5
12
18
6
0
0
1
4
8
13
4
6
1
6
23
38
74
25
2
1
1
11
12
27
9
9
0
1
9
11
30
10
1
0
0
12
13
26
9
1 22
0 3
5 19
12 130
17 126
35 300
12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az üzem, és intézménylátogatások/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Jól segítették
Maximálisan segítették Összesen
Százalék
19 59 9 12
4 20 6 10
2 12 10 3
2 22 12 6
0 14 2 2
27 127 39 33
9 42 13 11
11 20
3 5
4 7
10 5
1 1
29 38
10 13
3 133
0 48
1 39
1 58
2 22
7 300
2 100
96
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
13. sz melléklet
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az üzem, és intézménylátogatások/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segítet- Maximálisan nem nem Közepesen ték segítették Összesen 31 8 11 26 1 77
Százalék 25
8
0
3
3
4
18
6
5
3
2
3
0
13
4
38
17
11
3
5
74
25
6
6
1
6
8
27
9
20
5
4
0
1
30
10
12
5
2
4
3
26
9
13 133
4 48
5 39
13 58
0 22
35 300
12 100
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és milyen mértékben segítették a pályaválasztást az adott szakmában dolgozó minta/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Közepesen
Jól segítették
Maximálisan segítették Összesen
Százalék
18 61 11 14
1 10 2 3
3 14 7 7
4 19 16 8
1 23 3 1
27 127 39 33
9 42 13 11
7 9
2 5
4 4
10 13
6 7
29 38
10 13
0 120
2 25
0 39
2 72
3 44
7 300
2 100
97
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
14. sz. melléklet A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a tanulmányi eredmény fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
4 3 1 1
1 1 1 3
4 26 3 7
10 49 27 20
8 48 7 2
27 127 39 33
9 42 13 11
0 1
0 1
6 2
13 15
10 19
29 38
10 13
1 11
0 7
0 48
3 137
3 97
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a tanulmányi eredmény fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Maximálisan fontos Összesen 21 77
Százalék 25
3
0
Közepesen 12 41
0
0
0
9
9
18
6
0
0
2
4
7
13
4
2
1
18
34
19
74
25
0
2
4
12
9
27
9
5
3
2
11
9
30
10
0
1
4
7
14
26
9
1 11
7
6 48
19 137
9 97
35 300
12 100
98
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
15. az. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a szorgalom fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
4 3 0 1
2 5 0 2
6 26 12 13
7 48 19 14
8 45 8 3
27 127 39 33
9 42 13 11
0 1
0 1
5 8
13 13
11 15
29 38
10 13
1 10
0 10
3 73
1 115
2 92
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a szorgalom fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Inkább nem
Egyáltalán nem 3
1
18
Jól segítet- Maximálisan ték segítették Összesen 38 17 77
0
0
4
7
7
18
6
0
0
3
4
6
13
4
1
5
17
31
20
74
25
0
2
8
8
9
27
9
5
1
5
6
13
30
10
0
1
6
6
13
26
9
1 10
0 10
12 73
15 115
7 92
35 300
12 100
Közepesen
Százalék 25
99
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
16. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a készségek, adottságok fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
5 2 0 1
2 11 2 1
6 24 11 10
9 42 16 18
5 48 10 3
27 127 39 33
9 42 13 11
0 0
0 0
5 3
14 15
10 20
29 38
10 13
1 9
0 16
0 59
2 116
4 100
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a készségek, adottságok fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
3
5
Jól segítet- Maximálisan Közepesen ték segítették Összesen 19 34 16 77
0
0
1
9
8
18
6
0
1
2
3
7
13
4
1
8
18
29
18
74
25
0
0
4
15
8
27
9
5
2
3
8
12
30
10
0
0
2
4
20
26
9
0 9
0 16
10 59
14 116
11 100
35 300
12 100
Százalék 25
100
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
17. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és az érdeklődés fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
7 4 0 1
5 5 4 1
3 26 10 14
4 41 17 12
8 51 8 5
27 127 39 33
9 42 13 11
0 0
1 1
2 0
13 11
13 26
29 38
10 13
1 13
0 17
0 55
1 99
5 116
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és az érdeklődés fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Inkább nem
Egyáltalán nem 2
4
14
Jól segíMaximálisan tették segítették Összesen 34 23 77
0
0
2
5
11
18
6
0
0
1
3
9
13
4
4
5
21
26
18
74
25
0
0
7
5
15
27
9
7
2
2
7
12
30
10
0
0
5
4
17
26
9
0 13
6 17
3 55
15 99
11 116
35 300
12 100
Közepesen
Százalék 25
101
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
18. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a későbbi elhelyezkedési lehetőségek fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
10 12 1 2
2 10 2 1
3 25 13 11
3 38 15 15
9 42 8 4
27 127 39 33
9 42 13 11
2 1
0 2
3 6
14 11
10 18
29 38
10 13
0 28
0 17
0 61
3 99
4 95
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a későbbi elhelyezkedési lehetőségek fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
9
1
Jól segíMaximálisan Közepesen tették segítették Összesen 20 34 13 77
0
3
1
5
9
18
6
1
1
1
4
6
13
4
5
7
17
24
21
74
25
0
1
6
7
13
27
9
9
1
6
3
11
30
10
3
1
8
14
26
9
1 28
2 17
14 99
8 95
35 300
12 100
10 61
Százalék 25
102
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
19. sz. melléklet A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a helyben, közelben való tanulás lehetőségének fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
7 15 2 2
7 12 2 1
5 24 13 1
2 35 12 19
6 41 10 10
27 127 39 33
9 42 13 11
3 3
4 0
11 15
6 7
5 13
29 38
10 13
2 34
0 26
2 71
0 81
3 88
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a helyben, közelben való tanulás lehetőségének fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segíMaximálisan nem nem Közepesen tették segítették Összesen 7 9 34 18 9 77
Százalék 25
0
1
1
7
9
18
6
3
1
1
2
6
13
4
8
8
5
27
26
74
25
2
0
6
9
10
27
9
9
3
3
2
13
30
10
5
0
10
3
8
26
9
0 34
4 26
11 71
13 81
7 88
35 300
12 100
103
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
20. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és az anyagilag kevésbé megterhelő képzés fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
10 17 2 4
3 9 2 0
3 24 14 9
5 33 12 16
6 44 9 4
27 127 39 33
9 42 13 11
1 1
1 2
12 12
5 7
10 16
29 38
10 13
1 36
1 18
1 75
1 79
3 92
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és az anyagilag kevésbé megterhelő képzés fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
6
3
Jól segíMaximálisan Közepesen tették segítették Összesen 37 20 11 77
0
0
4
6
8
18
6
1
2
0
6
4
13
4
11
3
17
18
25
74
25
1
2
0
10
14
27
9
12
3
3
2
10
30
10
4
3
2
4
13
26
9
1 36
2 18
12 75
13 79
7 92
35 300
12 100
Százalék 25
104
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
21. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a szülői elvárásoknak való megfelelés fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
10 14 2 2
3 7 5 4
5 36 18 11
4 40 9 12
5 30 5 4
27 127 39 33
9 42 13 11
0 2
2 3
12 14
11 14
4 5
29 38
10 13
1 31
1 25
3 99
1 91
1 54
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a szülői elvárásoknak való megfelelés fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
8
3
35
Jól segíMaximálisan tették segítették Összesen 26 5 77
1
2
5
6
4
18
6
1
1
4
3
4
13
4
6
11
17
22
18
74
25
0
2
4
12
9
27
9
11
1
6
7
5
30
10
4
1
14
2
5
26
9
0 31
4 25
14 99
13 91
4 54
35 300
12 100
Közepesen
Százalék 25
105
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
22. sz. melléklet A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a tanárok véleményének való megfelelés fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
10 20 4 3
6 19 12 7
3 52 13 12
7 26 7 7
1 10 3 4
27 127 39 33
9 42 13 11
5 8
2 5
15 15
6 9
1 1
29 38
10 13
3 53
1 52
2 112
0 62
1 21
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a tanárok véleményének való megfelelés fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segíMaximálisan nem nem Közepesen tették segítették Összesen 9 17 35 15 1 77
Százalék 25
6
2
3
3
4
18
6
2
3
4
4
0
13
4
7
16
18
22
11
74
25
4
0
17
5
1
27
9
13
5
6
5
1
30
10
6
1
15
2
2
26
9
6 53
8 52
14 112
6 62
1 21
35 300
12 100
106
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
23. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a népszerű szakma választásának fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
13 28 5 2
5 21 10 7
2 43 18 18
6 25 3 5
1 10 3 1
27 127 39 33
9 42 13 11
5 8
5 8
11 9
8 8
0 5
29 38
10 13
3 64
0 56
2 103
1 56
1 21
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a népszerű szakma választásának fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segíMaximálisan nem nem Közepesen tették segítették Összesen 14 14 35 14 0 77
Százalék 25
5
2
3
5
3
18
6
3
3
2
5
0
13
4
12
18
20
18
6
74
25
0
4
13
4
6
27
9
16
3
8
2
1
30
10
7
6
7
3
3
26
9
7 64
6 56
15 103
5 56
2 21
35 300
12 100
107
Fogyatékos és egészségkárosodott fiatalok pályaorientációjának helyzete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
24. sz. melléklet
A válaszadók iskolai végzettségének megoszlása és a hiányszakma választásának fontossága/fő
Típus 8 általánosnál kevesebb 8 általános szakiskola speciális szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola vagy egyetem Összesen
Egyáltalán nem
Inkább nem
Nagyon fontos
Közepesen
Maximálisan fontos Összesen
Százalék
15 43 6 3
4 25 15 12
4 35 13 15
4 17 1 3
0 7 4 0
27 127 39 33
9 42 13 11
6 6
7 9
7 13
8 5
1 5
29 38
10 13
2 81
0 72
3 90
1 39
1 18
7 300
2 100
A válaszadók fogyatékosság, illetve egészségkárosodás szerinti megoszlása és a hiányszakma választásának fontossága/fő
Típus Egészségkárosodás Fogyatékosságautizmus Fogyatékosságbeszéd fogyatékosság Fogyatékosságértelmi fogyatékosság Fogyatékossághallássérült Fogyatékossághalmozott fogyatékosság Fogyatékosságlátássérült Fogyatékosságmozgáskorlátozott Összesen
Egyáltalán Inkább Jól segíMaximálisan nem nem Közepesen tették segítették Összesen 18 19 29 11 0 77
Százalék 25
3
3
6
3
3
18
6
3
4
2
3
1
13
4
21
19
23
8
3
74
25
5
4
8
6
4
27
9
17
6
6
0
1
30
10
7
6
6
4
3
26
9
7 81
11 72
10 90
4 39
3 18
35 300
12 100
108