Foglalkoztatási útmutató

Foglalkoztatási útmutató

Ez a foglalkoztatási útmutató A romák munkaerőpiaci integrációjának elősegítése a Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégióban (HURO/0801/108), a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósuló projekt kiadványa. Megjelenését az Európai Unió (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és a román kormány finanszírozta.

© Partiumi Keresztény Egyetem, 2011

Fedélterv, szerkesztés, tördelés és nyomtatás: Alfa Motor Trade Kft., Nagyvárad

Tartalomjegyzék Felzárkóztató és szakmai képzési programok hátrányos helyzetű roma munkakeresők részére....................................................................9 I. Munkaerőpiaci áttekintés.........................................................................9 I.1. Az Európai Unió munkaerőpiaca.........................................................9 I.2. Románia és Magyarország munkaerőpiaca........................................13 I.2.1. Románia...................................................................................16 I.2.2. Magyarország..........................................................................17 I.3. Bihar és Hajdú-Bihar megye munkaerőpiaci helyzete.......................18 I.3.1. Bihar megye.............................................................................18 I.3.2. Hajdú-Bihar megye..................................................................22 II. Speciális felzárkóztató és képzési programok hátrányos helyzetű roma munkakeresők számára.............................................................................26 II.1. Alapozó modul..................................................................................28 II.2. A 8 osztály elvégzése........................................................................29 II.3. Szakképzés........................................................................................30 II.4. Számolás, írás, olvasáskészség..........................................................32 II.5. Írás, olvasás, számolás......................................................................34 II.6. Szövegértés, szövegalkotás...............................................................36 II.7. Alapozó modul..................................................................................41 II.7.1. Egészségügyi alapismeretek...................................................41 II.7.2. Kulturális és kommunikációs ismeretek.................................43 II.7.3. Információs és kommunikációs eszközök használata ...........46 II.7.4. Állampolgári és jogi alapismeretek........................................49 II.7.5. Munkavállalói és munkaügyi alapismeretek..........................51 II.8. Szakképzési programok.....................................................................54 II.8.1. Zöldség- és gombatermesztő..................................................54 II.8.2. Gépkezelő...............................................................................58 II.8.3. Köszörűs, kulcsmásoló...........................................................63 II.8.4. Zsaluzó...................................................................................67 II.8.5. Takarító, hulladékkezelő........................................................71

III. Könyvészet..........................................................................................77 III.1. Statisztikai adatforrások...................................................................77 III.2. Foglalkoztatással kapcsolatos online szakmai oldalak....................77 III.3. Publikációk és egyéb források.........................................................77 A roma lakosság foglalkoztatási esélyeinek javítása a Bihar–HajdúBihar Eurorégióban................................................................................80 I. Bevezető................................................................................................81 II. Roma kutatások a szociológiai szakirodalomban.................................85 III. Bihar és Hajdú-Bihar megyék roma lakossága...................................90 III.1. A Bihar megyei roma lakosság társadalmi jellemzői ......................90 III.2. A Hajdú-Bihar megyei roma lakosság társadalmi jellemzői...........92 IV. Kvantitatív adatelemzés......................................................................95 IV.1. Elégedettség az élettel......................................................................95 IV.2. A romák gazdasági sebezhetősége...................................................97 IV.3. Lakáskörülmények...........................................................................98 IV.4. A régió és negyed szegénységi szintje...........................................113 V. Következtetések.................................................................................120 VI. Könyvészet:......................................................................................123

4

Az ábrák jegyzéke Felzárkóztató és szakmai képzési programok hátrányos helyzetű roma munkakeresők részére....................................................................9 1. ábra: Az Európai Unió foglalkoztatottsági mutatóinak alakulása.........10 2. ábra: A foglakoztatási ráta alakulása 2007 és 2010 között...................15 3. ábra: A munkanélküliségi ráta változása..............................................16 4. ábra: Bihar megye munkanélküli rátájának változása...........................20 5. ábra: Munkanélküliség a férfiak és a nők körében, Bihar megye.........21 6. ábra: Betöltetlen munkahelyek Bihar megyében, 2011. feburár...........22 7. ábra: A foglalkoztatás aránya az Észak-Alföldi régióban.....................23 8. ábra: A munkanélküliség változása Hajdú-Bihar megyében (%).........24 9. ábra: A képzési programok szerkezete.................................................28 A roma lakosság foglalkoztatási esélyeinek javítása a Bihar–HajdúBihar Eurorégióban................................................................................80 10. ábra: Elégedettség az életkörülményekkel (magyarországi romák). . .96 11. ábra: Elégedettség az életkörülményekkel (romániai romák).............96 12. ábra: A jövedelem értékelése (a magyarországi romák esetében)......97 13. ábra: A jövedelem értékelése (a romániai romák esetében)...............98 14. ábra: A magyarországi romák elégedettsége a lakással......................99 15. ábra: A romániai romák elégedettsége a lakással...............................99 16. ábra: A lakás tulajdonjogi helyzete (magyarországi romák)............100 17. ábra: A lakás tulajdonjogi helyzete (romániai romák esetében).......101 18. ábra: A lakás építésénél használt anyagok (magyarországi romák). 102 19. ábra: A lakás építésénél használt anyagok (romániai romák)...........102 20. ábra: A magyarországi romák lakósűrűsége.....................................103 21. ábra: A romániai romák lakósűrűsége..............................................104 22. ábra: A magyarországi romák lakásainak mérete.............................105 23. ábra: A romániai romák lakásainak mérete......................................105 24. ábra: A lakóhely szobáinak száma (magyarországi romák).............106 25. ábra: A lakóhely szobáinak száma (a romániai romák esetében).....107 26. ábra: A lakás mellékhelyiséggel való ellátottsága (magyar minta)...108

27. ábra: A lakás mellékhelyiséggel való ellátottsága (román minta)....108 28. ábra: Konyhával felszerelt lakások aránya, magyarországi romák...109 29. ábra: Konyhával felszerelt lakások aránya, romániai romák............110 30. ábra: A lakás fűtése (a magyarországi romák esetében)...................111 31. ábra: A lakás fűtése (a romániai romák esetében)............................111 32. ábra: A lakhely vízellátása (a magyarországi romák esetében)........112 33. ábra: A lakhely vízellátása (a romániai romák esetében).................113 34. ábra: A lakónegyed szegénységéről alkotott vélemény (HU)...........114 35. ábra: A lakónegyed szegénységségéről alkotott vélemény (RO).....115 36. ábra: A szomszédság etnikai szerkezetének percepciója (HU).........116 37. ábra: A szomszédság etnikai szerkezetének percepciója (RO).........116 38. ábra: Elégedettség a lakóhely környékével (magyarországi romák) 117 39. ábra: Elégedettség a lakóhely környékével (romániai romák)..........117 40. ábra: A lakónegyeddel való elégedettség (magyarországi romák)...118 41. ábra: A lakónegyeddel való elégedettség (romániai romák).............119

6

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A zöldség- és gombatermesztő foglalkozások jellemzői..........................................................54 2. táblázat: A fűrészgépkezelő és építési kisgépkezelő foglalkozások jellemzői..........................................................58 3. táblázat: A köszörűs, kulcsmásoló foglalkozások jellemzői..........................................................63 4. táblázat: A zsaluzó (zsaluzóács) foglalkozás jellemzői..............................................................67 5. táblázat: A zsaluzó hulladékkezelő, takarító foglalkozások jellemzői..........................................................71

Felzárkóztató és szakmai képzési programok hátrányos helyzetű roma munkakeresők részére

*

Munkaerőpiaci áttekintés

I. I.1.

Az Európai Unió munkaerőpiaca

Mérleget vonva a 2010-es esztendőt vizsgálva és előretekintve a 2011es évre, gazdasági és munkaerőpiaci vonatkozásban, még mindig a 2008ban kirobbant gazdasági válság és annak hatásai dominálnak és foglalkoztatnak mindenkit. Egész Európa próbálja a válság előtti időszak mutatóit reprodukálni, megállítani a gazdaságot a lejtőn és újra növekvő pályára állítani. A növekedés nem lesz ugrásszerű Európában, csak lassan, kis lépésekkel fognak a gazdaságok kimászni a válság okozta gödörből. Nagyon kis változás a tavalyi év közepétől érzékelhető ezen a téren. A

munkaerőpiac

is

megsínylette

a

kedvezőtlen

gazdasági

eseményeket, csökkent a foglalkoztatás világszerte. Sokan egyik napról a másikra munkanélküliek lettek, másoknak csak a munkaideje, keresete csökkent kisebb vagy nagyobb mértékben. Az EU tagállamok foglalkoztatása az Európai Unió statisztikai hivatala szerint (Eurostat) 2008-ban 65,9% volt majd 2009-re 64,6% -ig esett és 2010-ben 64,2% volt. Ezt a foglalkoztatási szintet mindenképpen növelni szeretné az

A tanulmány és a képzési programok szerzői az Albin Alapítvány szakértői.

*

9

Európai Bizottság, a cél az, hogy 2020-ra ez az arány elérje a a 75%-ot a 20 és 64 év közötti aktív lakosság tekintetében.

66% 65,9% 65%

Forrás: Eurostat

65,4% 64,6%

64%

64,2%

63% 62% 61% 60% 2007

2008

2009

2010

1. ábra: Az Európai Unió foglalkoztatottsági mutatóinak alakulása

Az Európai Bizottság szerint javult 2011 elejére a munkaerőpiac helyzete, de még mindig nagyon óvatosnak kell lenni. Majd két évi folyamatos csökkenés után a foglalkoztatás az EU-ban 2010 közepétől megállt és ha csak nagyon enyhe mértékben is, de mégis növekedésnek indult, együtt a gazdasági mutatók lassú felfele való kúszásával együtt. 2010 második negyedévében 0,2%-os javulás volt megfigyelhető a foglalkoztatási adatok tekintetében. Ebben a periódusban 5,6 millióval volt magasabb a munkanélküliek száma mint 2008 ugyanazon időszakában. A 2010-es évet a munkanélküliség szempontjából a stagnálás jellemezte az EU 27 tagállamának együttes adatait nézve. 2011 10

első hónapjában 9,6% volt, ahogyan előző év novemberében és decemberében is. 2010 decemberében valamivel több mint 23 millió munkanélküli volt az Unióban. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátákat Ausztria, Hollandia, Luxemburg tudja felmutatni, ahol 4%-5% közötti adatokat regisztráltak. A legrosszabb helyzet a Litvánia, Észtország, Lettország és Spanyolország munkaerőpiacain tapasztalható, ahol 17-18%-os a munkanélküliségi ráta, de Spanyolország esetében ez az érték 20% fölé emelkedik. A jövőbeni tendenciák javulását sejtetik, februárban az EU munkanélküliségi rátája 9,5%-ot mutat, ami noha csak 0,1 százalékpontos javulás az előző havi értékhez képest, de a munkaerőpiac növekedésének beharangozója lehet. Minden változás esetében, legyen az jó vagy rossz, vannak olyan szereplők akik kevésbé és vannak akik jobban érintettek. Nem volt ez másképpen a gazdasági válság hatására átrendeződött munkaerőpiacon sem. A munkaerőpiaci elemzésekből kiderül, hogy a leginkább negatívan érintett kategóriák közé sorolhatóak a férfiak, a fiatalok és az alacsonyan képzettek vagy képzetlenek csoportja. Aki az előbb felsorolt csoportokból többe is beletartozik, az még inkább hátrányos helyzetbe került. Ezek a csoportok (kivéve a férfiakat) a recesszió előtt is kedvezőtlenebb pozícióból indultak a munkaerőpiaci versenyben, de az esélyeik az utóbbi években még inkább csökkentek a munkavállalás szempontjából. Az Európai Bizottság 2011 januári jelentéséből kiderül, hogy a fiatal munkanélküliek száma elérte az 5,2 milliót, ami 2008 tavaszához képest majdnem 30%-os növekedést jelent vagyis 1,2 millió fiatallal többet.

11

Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy felborult a kereslet-kínálat a munkaerőpiacon az elmúlt évekhez képest. Nagy az aránytalanság a kettő között, noha egyre növekszik a munkaerő kereslet. A munkaadók (néhány szektor kivételével) különösen jó alkupozícióban vannak, mivel alacsony a felkínált munkahelyek száma és sokan pályáznak ezekre, jóval többen mint az előző években. Sokkal nagyobb a merítési lehetőség a munkaadók

számára,

nagyobb

követelményeket

támaszthatnak

a

jelentkezőkkel szemben, éppen ezért a képzetlen munkaerőhöz tartozók még inkább kiszorulnak a munkaerőpiacról. Az Európai Bizottság jelentéséből a következőket tudjuk leszűrni, ami egyben irányt is mutat a következő periódusban szükséges intézkedések felé: • A munkaerőpiac bizonyos változásokon ment keresztül, amely mindenképpen megköveteli, hogy a munkaerő is változzon, alkalmazkodjon a változásokhoz, ezért támogatni kell a munkaerő alkalmazkodóképességét. • Bizonyos munkakörök elavulttá vállnak, más munkakörök pedig új készségeket követelnek, ezért a képzés hangsúlyosabban szükségessé válik, mint az azt megelőző időszakban. • Ha megfigyeljük a tagállamok munkaerőpiaci politikáit, akkor világossá válik, hogy azon kívül, hogy kevés a képzett személy, de hiányoznak azok a képzések is, amelyek versenyképessé tennék a munkavállalókat.

12

• Kevés a célirányos aktív munkaerőpiaci intézkedés, amely a hátrányos

helyzetű

csoportok

tartós

munkanélküliségi

problémáját hivatott kezelni. • Alacsony az önfoglalkoztatás is és ugyanakkor az is elmondható, hogy kevesen vállalkoznak. A tennivalók listája hosszú, mindenképpen fontos a munkahelyek teremtése, a gazdasági növekedés szempontjából döntő fontosságú, de a szegénység elkerülése és a társadalmi kirekesztettség elkerülése tekintetében is esszenciális. Ennek irányába mutat az Európa 2020, az Európai Bizottság gazdasági stratégiája is, amelynek egyik legfőbb követelménye az európai munkaerőpiac vonatkozásában hosszú távon a foglalkoztatás növelése és rövid távú célkitűzésként a munkanélküliség gyors csökkentése. Ezek érdekében mind a rövid és hosszú távú intézkedések szerves részét képezi az oktatás és képzés. Rövid távú intézkedések között fontos szerepe van a célirányos képzéseknek, a hosszú távú tervek között, pedig szintén összpontosítanak az oktatásra és képzésre, annak modernizálására. Ezen kívül még fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az Európai Bizottság jelentéséből kiderül, hogy fontos a szociális párbeszéd, a szociális partnerek a megfelelő körülmények között lényeges szerepet vállalnak és vállalhatnak a munkaerőpiac megfelelő működését szolgáló megoldások kialakításában.

I.2.

Románia és Magyarország munkaerőpiaca

Románia és Magyarország mutatói is eltérnek az Európai Unió átlagától, Románia jobb helyzetben van mint Magyarország, a

13

munkanélküliségi ráta alacsonyabb az átlaghoz képest, Magyarországon viszont nehezebb helyzetben van a munkaerőpiac mint a az uniós átlag, mind a foglalkoztatás, mind pedig a munkanélküliség tekintetében. A foglalkoztatás mindkét országban 60% alatt van Romániában 59% alatt mozog valamivel, Magyarországon pedig 2011 februári adatok szerint 55,4%. Azt lehet megfigyelni, hogy 2010 november és 2011 február között az ingadozás sokkal jelentősebb Magyarországon mint Romániában, akire inkább jellemző ebből a szempontból a stagnálás. Magyarországon a 2010 novemberi 57,3%-os foglalkoztatás 2011 februárjára 55,4%-ra csökkent, ahelyett hogy javult volna legalább az előző hónapokhoz képest, romlott a helyzet, míg Romániában megfigyelhető egy kis mértékű növekedés ilyen téren. A munkanélküliség esetében szintén jelentős eltérés van a két ország között, amíg Magyarország 11-12% körüli munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, addig Romániában 7% körül mozog ez az érték. Amit még érdemes megemlíteni az az hogy a romániai helyzet javult 2011 elejére a múlt év végi statisztikákhoz viszonyítva: 7,4%-ról csökkent a munkanélküliség 6,6%-ra a februári hónapban. Magyarországon fordított irányú tendenciával találkozunk, a 11% feletti munkanélküliség 2011 februárjában elérte a 12%-ot, ami legfeljebb a 2011 januári adathoz képest csekély javulás, amikor is 12,1% volt a munkanélküliségi ráta.

14

68% 66%

Forrás: Eurostat

65,90%

65,40%

64,60%

64,20% 58,80% 55,40%

56%

58,60%

59,00%

55,40%

58%

56,70%

60%

57,30%

62%

58,80%

64%

54% 52% 50% 2007

2008 EU 27

2009

Magyarország

2010

Románia

2. ábra: A foglakoztatási ráta alakulása 2007 és 2010 között

A munkanélküliek arányának alakulása érdekes, ha abból a szempontból figyeljük meg, hogy hogyan alakultak a munkaerővel kapcsolatos járulékos költségek. Az Eurostat adatai szerint Romániában 2010 utolsó negyedévében ezek a költségek 5,4%-al növekedtek (ami a második legnagyobb növekedés Európában, ennél már csak a bolgár munkaadók költségei nőttek meg jobban), míg Magyarországon csökkentek a munkaadók terhei mintegy 2,3%-al. A munkanélküliségi mutatók alakulása nem igazodik ezekhez a változásokhoz, mert a költségek növekedése az alkalmazásokra negatívan hat és csökkenésük bátorítja a munkaadókat, hogy újabb személyeket alkalmazzanak, de a munkanélküliek aránya ellenkezően alakul a két országban. Az uniós átlag 2 százalékpontos növekedést mutat. **

AJOFM: Megyei Munkarő Ügynökség, Bihar megye

**

15

9,5%

6,6%

6,7%

7,4%

8%

12,0%

12,1% 9,6%

11,3%

9,6% 7,4%

10%

9,6%

12%

11,1%

14%

6% 4% 2% 0% 2010 XI. EU 27

2010 XII.

Magyarország

2011 I.

Románia

2011 II. Forrás: Eurostat, AJOFM**

3. ábra: A munkanélküliségi ráta változása

I.2.1.Románia Románia munkaerőpiaca jól áll az EU átlaghoz képest, ahogy azt már látni lehet a grafikonon is, 6,6%-os a munkanélküliség 2011 február végén, ez 600.308 regisztrált munkanélkülit jelent az Országos Munkaerő Ügynökség statisztikái alapján. Ha ezeket az adatokat a férfiak és nők csoportjára lebontjuk, akkor ugyanazzal a tendenciával találkozunk mint ami az EU-ra is jellemző általában: a férfiak közül többen vannak munka nélkül. A férfiak körében februárban 7,27%-os munkanélküliséget mértek, míg a nők esetében 5,8%-os a munkanélküliség. A legnagyobb munkanélküliségi ráták Vaslui, Teleorman, Mehedinţi, Dolj

megyékben

szembesülünk,

mérhetők,

Vaslui

ahol

megyében

mind ahol

10% a

fölötti

adatokkal

legnagyobb

értékeket

regisztrálták 11,66%-os a munkanélküliség. A legtöbb embernek Bukarestben van munkája, ahol csak 2,21%-a nem dolgozik a

16

munkaképes lakosságnak. Ha az országos adatokat nézzük, akkor azt látjuk hogy a munkanélküliek aránya hónapok óta csökken, de megyékre lebontva nem mindenhol tapasztalható javulás, 6 megyében nőtt a munkanélküliek száma, ezek Bákó megye kivételével mind az ország déli részén helyezkednek el. A legnagyobb javulás Ialomiţa, Vaslui, Prahova, Temes, Mehedinţi és Brăila megyékben érezhető, legalább 0,4% fölötti csökkenést regisztrálva.

I.2.2.Magyarország Magyarország helyzete az uniós átlaghoz képest jelentősen rosszabb, ezt mutatják mind a munkanélküliségi mind a foglalkoztatási adatok is. 2011 februárjában a munkanélküliek száma meghaladta a 487 ezer főt a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez az adat az egy évvel korábbi periódushoz képest magasabb. A fiatalok körében a nemdolgozók aránya 1%-os csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest. Az álláskeresők adatait vizsgálva azt látjuk, hogy a szakképzetlenek csoportja van leginkább bajban, az ő arányuk a legnagyobb, 2010-ben több mint felét teszik ki a munkaerőpiacon elhelyezkedni kívánóknak, míg a diplomások aránya alig több mint 5%. Az álláskeresők aránya a férfi lakossághoz viszonyítva 12%, a nőknél pedig 10,9%. Ha Magyarország területi egységei szerint vizsgáljuk a munkaerőpiac helyzetét, akkor azt látjuk, hogy mind a foglalkoztatottak mind pedig a munkanélküliek száma a közép-magyarországi régióban a legnagyobb, több mint 1,2 millió főnek van munkája és 120 ezer a munkanélküliek

17

száma, de ez leginkább a fővárosnak tudható be. Ha a százalékos adatokat szemléljük, akkor azt látjuk, hogy Közép-Magyarország van a legjobb helyzetben, százalékban mérve itt a legnagyobb a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta itt a legalacsonyabb, 9 százalékpontot mutat. A legalacsonyabb

foglalkoztatási

ráta

a

két

északi

régióban

volt

tapasztalható 2010-ben, ahol az értékek nem haladták meg az 50%-ot. A munkanélküliségi ráták is itt a legnagyobbak, Észak-Magyarország 16,1%, míg Észak-Alföld 14,6%, de Dél-Dunántúlon is 12% fölött van a munkanélküliek aránya.

I.3.

Bihar és Hajdú-Bihar megye munkaerőpiaci helyzete

Noha szomszédos a két megye egymással, de jelentős eltérések tapasztalhatók Bihar és Hajdú-Bihar munkaerőpiaci helyzetében, mind az abszolút értékeket vizsgálva, mind pedig az országos és EU-s adatokhoz viszonyítva. Míg Bihar megye az országos átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat a munkaerő terén és a fejlődő megyék közé tartozik, addig HajdúBihar megye Magyarország sereghajtó régióihoz tartozik ezen a téren és az adatok elmaradnak az országos átlagtól, még ha az észak-alföldi régión belül átlag fölött teljesít a munkaerőpiacon.

I.3.1.Bihar megye Az elmúlt év utolsó felében és 2011 elején a Bihar megyei munkaerőpiac tendenciái igazodnak az uniós átlaghoz, stabilizálódni látszanak és lassú javulás mutatkozik. Amíg még mindig sokakat tettek az utcára főleg a téli szezonra hivatkozva, néhány vállalat új munkahelyeket

18

is kínál. A Megyei Munkaerő Ügynökség egyik vezetője jónak tartja Bihar megye helyzetét, mivel csökken a munkanélküliség és egyre több azok száma akik munkába állnak. Ha nem is sorolható azon megyék közé, amelyekben legdinamikusabban fejlődik a munkaerőpiac, de a mutatók sokkal jobbak a válság által leginkább sújtott területekéhez viszonyítva, az országos átlaghoz képest is jobb adatokat tud felmutatni Bihar megye, ami a munkaerőpiacot illeti. A foglalkoztatottak számának alakulása Bihar megyében 2010 utolsó két negyedévében folyamatosan csökkent a júliusi majdnem 155 ezer alkalmazottból az év végére nem maradt csak kevesebb mint 150 ezer, januárra tovább csökkent ez az érték, de 2011 februárjára már növekvő tendenciáról lehet beszámolni a januári hónaphoz viszonyítva, még ha csak 44 személlyel nőtt is a munkába állók száma az előző hónaphoz képest. A munkanélküliségi adatokból az derül ki, hogy a munkaerő ebből a szempontból Bihar megyében az országosan regisztrált mutatókhoz képest is jobban teljesít, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió átlagához képest is jól pozicionálja magát, figyelembe véve, hogy a romániai átlag az uniós átlagnál alacsonyabb munkanélküliséget mutat. 2010 harmadik negyedévében egy enyhe emelkedést mutat, elérve szeptemberben a 6,1%-ot, ami több mint 17,5 ezer regisztrált munkanélkülit jelentett, ez az előző évi hasonló időszak adatait is meghaladta.

Az

utolsó

negyedévben

csökkenésnek

indult

a

munkanélküliségi ráta, októberben 5,9% volt, november és december

19

hónapokban pedig 5,8%, így Bihar megye kevesebb mint 17 ezer munkanélkülivel zárta a 2010-es évet.

6,5% Forrás: AJOFM

6,0% 5,9%

6,0%

6,1% 5,9%

5,8%

5,8%

5,5% 5,4%

5,3% 2011 II.

2011 I.

2010 XII.

2010 XI.

2010 X.

2010 IX.

2010 VIII.

2010 VII.

5,0%

4. ábra: Bihar megye munkanélküli rátájának változása

Ami a nemek közötti megoszlást illeti, a férfiak körében mért munkanélküliség jelentősen magasabb a nőkénél, de ez a trend mutatkozik nemcsak országosan, de az egész EU szintjén is. Ami szembetűnik a fenti grafikont vizsgálva az, hogy amíg a nők körében mért munkanélküliségi ráta 2010 utolsó negyedévétől kezdődően folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, addig a férfiaknál a decemberi hónapban növekszik ez a mutató, majd 2011 elejére visszatér a csökkenő pályára. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sokan a téli időszakra való tekintettel elbocsájtásokat eszközölnek és mivel a szezonmunkákban leginkább a férfiak vesznek részt, ezért tapasztalható ez a jelenség inkább ennél a csoportnál.

20

8,0% 7,5% 7,0%

6,9%

7,0%

7,0%

6,8%

6,7%

6,9% 6,3%

6,5% 6,0% 5,5% 5,0%

4,9% 5,0%

6,2%

5,3% 4,9% 4,9% 4,8% 4,4% 4,3%

4,5% 4,0%

2010 VII. 2010 IX. 2010 XI. 2010 I. 2010 VIII. 2010 X. 2010 XII. 2010 II. Nők

Forrás: AJOFM

Férfiak

5. ábra: Munkanélküliség a férfiak és a nők körében, Bihar megye

A munkanélküliség enyhítése érdekében és a munkaviszony nélküliek jobb elhelyezkedési esélyeinek növeléséért a Megyei Munkaerő Ügynökség általános és különböző területeket érintő állásbörzéket szervez illetve képzéseket, amelyeken a regisztrált munkanélküliek ingyenesen vehetnek részt. A munkanélküliek versenyképességét javítandó, a következő továbbképzések indulnak Bihar megyében az év első felében: eladási ügynök, számítógépes hálózatok karbantartója, fegyver nélküli biztonsági őr, angol nyelv kurzus, masszőr, szállodai szobalány, szabó. Az ügynökség képviselői szerint a tanfolyamokat elvégzők 60%-a egy éven belül munkába áll majd. Összesen 20 továbbképző tanfolyamot terveznek Bihar megyében, amelyen 433 munkanélküli vehet majd részt. Ezen kívül azok a vállalkozók, amelyek munkanélkülieket alkalmaznak, különböző kedvezményekben részesülnek.

21

43

felsőfokú

110

középfokú és szakiskola szakképzetlen

232

Forrás: AJOFM

6. ábra: Betöltetlen munkahelyek Bihar megyében (a szükséges alapképzettség szerint csoportosítva), 2011. feburár

I.3.2.Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye az Észak-Alföldi Régióban helyezkedik el, ahova még Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék is tartoznak. A régió az ország átlagához viszonyítva a nehéz helyzetben lévő térségekhez tartozik, a sereghajtó az Észak-Magyarországi régió, a Hajdú-Bihar megyét is felölelő régió mutatói leginkább ennek a régiónak az adataihoz közelítenek, amelyek az átlaghoz képest kimagaslóan alacsony adatokat mutat fel. A gyenge adatok mind a foglalkoztatás, mind pedig a munkanélküliség tekintetében rossznak bizonyulnak a régióban, a megye az Észak-Alföldi régión belül a második helyet foglalja el, JászNagykun-Szolnok teljesít legjobban és Szabolcs-Szatmár-Bereg a leggyengébben teljesítő megye a régióban, ami a munkaerőpiacot illeti.

22

49% 48% 47% 46% 45% 44% 43% 42% 41% 40% 39%

48,0%

47,8%

Forrás: KSH

45,5%

45,5% 43,1%

2010, III. negyedév Hajdú-Bihar

42,6%

2010, IV. negyedév

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

7. ábra: A foglalkoztatás aránya az Észak-Alföldi régióban

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatás szempontjából az elmúlt év utolsó két negyedévében 45,5%-os értéket sikerült tartani Hajdú-Bihar megyének, amíg ez az érték a régió szintjén csökkent, de a másik két régiót alkotó megyében is csökkent a dolgozó lakosság aránya. Hajdú-Bihar megyében 2010 második felében több mint 187 ezer embernek volt munkahelye. A munkaerőpiac másik fontos mutatója a munkanélküliségi ráta, amely az Észak-Alföldi régió és Hajdú-Bihar megye esetében követi az országos tendenciát. A Központi Statisztikai Hivatal negyedéves adatokat közöl a régiókra és megyékre, ezért a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait vettük alapul, hogy bemutassuk hogyan alakul hónapról hónapra Hajdú-Bihar megyében a munkanélküliség. A vizsgált adatok a nyilvántartott álláskeresők arányát mérik a munkavállalási korú népesség százalékában. Ahogyan már említettük a statisztika követi az országos trendet vagyis 2010 harmadik negyedévében stabilizálódni látszik a munkanélküliség Hajdú-Bihar megyében, a decemberi hónapban egy 23

kisebb növekedés látható, de 2011 elejére megugrik az álláskeresők száma, 2011 februári hónapban több mint 54 ezer álláskeresőt tartottak számon. Ez a tendencia eltér az európaitól, ahol 2011-ben átlagosan további javulás észlelhető az előző évhez képest, még ha csak 0,1 százalékpontos csökkenésről van is szó.

16%

15,2%

Forrás: KSH

14% 11,5%

11,6%

11,4%

11,6%

2010 VIII.

2010 IX.

2010 X.

2010 XI.

12,8% 11,9%

2010 VII.

12%

14,7%

10% 8% 6% 4% 2%

2011 II.

2011 I.

2010 XII.

0%

8. ábra: A munkanélküliség változása Hajdú-Bihar megyében (%)

A Hajdú-Bihar megyei munkanélküliek közül a KSH statisztikáit vizsgálva láthatjuk, hogy a 15-24 évesek korcsoportja körében jelentősebb a munkanélküliek aránya mint a 25-64 éves korosztály

24

esetében. Ami a nemekre lebontott munkanélküliségi rátát illeti, a megyében is, ahogyan ez amúgy átlagosan az egész országban és az EUban is tapasztalható, a férfiak munkanélküliségi rátája magasabb mint a nők körében mért munkanélküliség. A KSH adatai szerint 2010-ben Hajdú-Bihar megyében a férfiak esetében 14,7%-ot, míg a nőknél 14,3%ot mutat a munkanélküliségi ráta. A munkaerőpiac fellendítését különböző programok szolgálják, melyek együttesen a foglalkoztatáspolitikai eszközöket teszik ki. Ezek egy része bér illetve egyéb jellegű támogatás, mint például a mobilitás, vagy a munkahely-megőrzés támogatása, a többit munkaerőpiaci képzések és programok alkotják. A képzések két részre tagolódnak, egyrészt a foglalkoztatást elősegítő képzésekre irányulnak, másrészt a munkaviszonyban állók képzését jelentik. A képzések fontosságát jelzi, hogy külön regionális képzési központok léteznek országszerte, így Debrecenben is.

25

II. Speciális felzárkóztató és képzési programok

hátrányos helyzetű roma munkakeresők számára A képzés egyike a legfontosabb eszközöknek, amellyel a romák munkapiaci

versenyképességét

összefoglalóból

is

látható,

növelni hogy

lehet.

nem

csak

A

munkaerőpiaci Romániában

és

Magyarországon, de Európa-szerte is fontos szerepet szánnak a képzésnek és a szakképzésnek. Az álláskeresők munkaerőpiaci érvényesülése érdekében mindenhol megtalálhatók a képzések az akciótervekben, legyen szó rövid vagy hosszú távú stratégiai célok eléréséről. A képzés jelentőségének felismerésével egyre több figyelmet és forrást áldoznak ezekre. Az is kiolvasható a munkaerőpiaci jelentésekből, hogy az egyik leginkább sújtott csoport a szakképzetleneké. A megoldás minden esetben a munkaerőpiacon tengődők minél szélesebb rétegének a képzése, amely jelentősen célcsoportja

megnöveli különösen

ezek

elhelyezkedési

hátrányos

esélyeit.

helyzetben

van,

A

program

amikor

a

munkaerőpiacon és főleg a jelenlegi helyzetben amikor nagy a munkanélküliek száma. A munkaadók számára nagyobb a kínálat nem csak összességében, de több a szakképzett humán erőforrás is a piacon, mint a néhány évvel ezelőtti periódusban, ezért a szakképzetlen munkavállalók sokkal inkább háttérbe szorulnak. Az állások nagy része is inkább azoknak szól, akik valamilyen végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek. Amennyiben növelni szeretnénk a romák elhelyezkedési esélyeit, mindenképpen képezni kell őket, hogy reális alkalmazási esélyekkel induljanak a munkaerőpiacon.

26

A képzési struktúra, amely a romák esetében szükséges, különbözik egy egyszerű szakképesítést biztosító kurzustól. A célcsoport kultúrájából és helyzetéből kifolyólag szükséges, hogy olyan területekre és témákra is kiterjedjen, amely más népcsoportok esetében nem szükséges, mivel ezeket „természetszerűleg” elsajátították. Ahhoz hogy szakképzésben részesüljenek, olyan alapvető dolgokat kell megtanítani, mint például néhány higiéniai és általánosan elfogadott viselkedési szabály és norma, amelyek mások számára természetesek, de amelyek elengedhetetlenek a beilleszkedéshez,

elhelyezkedéshez

és

munkavégzéshez.

Ez

a

felzárkóztató program a képzés alapozó modulját képezi, melynek célja hogy minden résztvevő 8 osztály elvégzésére alkalmas legyen és ezt teljesítse is, mert csak így részesülhet bármilyen szakképzési programban. A képzés másik része a tulajdonképpeni szakképzés, mely keretén belül öt szakképzési modul indul. Ezek mind olyanok, amelyekhez a 8 osztályos oktatási program elvégzése alapfeltétel.

27

9. ábra: A képzési programok szerkezete

II.1. Alapozó modul A képzési program alapozó modulja két részre osztható: • Az első az olvasás, írás és számolás terén biztosítja az alapvető ismereteket, amely lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők elvégezzék a kötelező 8 osztályt. • A második modul olyan alapvető ismereteket, normákat tartalmaz, amelyeket a mindennapi élet során az emberek nagy része elsajátít és amelyek egy sikeres beilleszkedés és munkahelyi tevékenység alapvető elemei: ‒ egészségügyi alapismeretek ‒ kulturális és kommunikációs ismeretek ‒ információs és kommunikációs eszközök használata 28

‒ állampolgári és jogi alapismeretek ‒ munkavállalói és munkaügyi alapismeretek Az alapozó modult képező csomag – ahogyan a szakképzési modulok is – a projekt első részében történt felmérés eredményeinek összegzése során került kialakításra, figyelembe véve a feltárt hiányosságokat és szem előtt tartva az igényeket és elvárásokat, amelyek hozzájárulnak a célcsoport sikeres munkaerőpiaci integrációjához.

II.2. A 8 osztály elvégzése Az alapozó modul sikeres elvégzése lehetővé teszi, hogy a résztvevők helyt álljanak az iskolai oktatásban és elvégezzék a nyolc osztályt, amely minimális előfeltétel a szakmai képzésekben és a továbbtanulásban való részvétel esetében. A romániai foglalkozásokat tartalmazó osztályozás három végzettségi szintet szab meg a különböző foglalkozások esetében, ezek közül legalacsonyabb az általános tanulmányokkal végezhető foglalkozások. A magyarországi szabályozás esetében is hasonló a helyzet, mivel a legalacsonyabb végzettséggel szerezhető szakképesítések is legalább nyolc osztály elvégzését feltételezik. Ezért célunk az, hogy a szakképesítési programba való felvétel előtt elérendő képzési szint minimálisan a nyolc osztály megszerzése legyen. A képzés révén szeretnénk lehetővé tenni ezt azzal, hogy felzárkóztatjuk a résztvevőket egy olyan szintre, amely elérésével ez ne jelentsen gondot.

29

II.3. Szakképzés A program keretén belül 5 szakképzési modult kínálunk a program célcsoportjának. Ezek úgy lettek kiválasztva, hogy megfeleljenek a 8 osztályos oktatási szintnek, hosszú távon is megélhetést biztosítsanak. Olyan szakmákról van szó, amelyeknek jövőjük van a folyamatosan átrendeződő munkaerőpiacon és nem fenyegeti őket az a veszély, hogy a későbbiekben aktualitását vesztik. Nem csak az volt fontos számunkra, hogy kereslet legyen a felkínált szakképesítések iránt, hanem az is, hogy valahogyan kapcsolódjanak a romákhoz, ezek hagyományai, kultúrája és tradicionálisan űzött foglalkozásai révén. Fontosnak tartjuk azt, hogy a felkínált szakmák iránt nagyobb érdeklődés mutatkozzon, mert akkor könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb az elsajátítása és a tanulási folyamat. A szakképzési modulok kialakításakor több szempontot és adatot vettünk figyelembe, a fent említett szempontok mellett egy másik lényeges

faktor

volt

a

Vienna

Test

System

foglalkoztatási

alkalmasságfelmérő rendszer segítségével elvégzett mérés eredménye. A Vienna Test System egy számítógépes pszichológiai értékelő eszköz, amely a pszichológiai vizsgálatok minden területét lefedi, közöttük a munka- és szervezet-pszichológiát is. A teszt segítségével mérni lehet az egyénben rejlő motivációt, vezetői potenciált, a teljesítménnyel és a minőségi munkával kapcsolatos kompetenciákat, illetve fontos társas és egyéni személyiségdimenziókat, amelyeknek fontos szerepük van a munkavégzés

során

képességfelmérés

és

során

meghatározzák a

kognitív,

30

annak

hatékonyságát.

motivációs

A

jellemzőket,

kulcskompetenciákat, illetve szakmai és foglalkoztatási képességeket mértük fel a célcsoporthoz tartozó 300 aktív korú személy körében. A

kialakítandó

szakképzési

modulok

kidolgozása

céljából

Nagyváradon egy workshopot szerveztünk, amelyen foglalkoztatási és szakképzési szakemberek, munkaadók illetve roma vezetők vettek részt, ahol megvitatták a szakmai kompetenciák értékelésének eredményeit. A kínált szakképzések listája ezen workshop következtetései alapján körvonalazódott a szakértők jóvoltából, bevonva munkaadókat és a roma közösség képviselőit is. A két országra különböző szakképzési modulokat alakítottunk, amennyire lehetséges volt ezeket minél inkább adaptálva az adott megye környezeti tényezőit és a romák kultúráját figyelembe véve, például a Hajdú-Bihar megyei romáknak kínált zöldségtermesztő szakképesítés esetében; Bihar megyében a gombatermesztő, feldolgozó szakképzést alkalmasabbnak találjuk, mivel Romániában, Erdélyben a romák már tradicionálisan foglalkoznak a gombaszedéssel, melyet az út szélén és egyéb helyeken próbálnak meg értékesíteni. Mivel ez egy egyszerű és kézenfekvő módja a pénzszerzésnek, ezért ez már beépült a kultúrába, a hagyományokba és napjainkban már az egész család részt vesz ebben a tevékenységben, ezért ez iránt nagyobb affinitást és érdeklődést mutatnak. Az 5-5 szakképzési modul a következő a két országra lebontva:

Románia, Bihar megye: • Gombatermesztő, feldolgozó

31

• Fűrészgép-kezelő • Késélező, kulcsmásoló • Zsaluzó • Hulladékkezelő Magyarország, Hajdú-Bihar megye: • Zöldségtermesztő • Gépkezelő • Késélező, kulcsmásoló • Zsaluzó • Takarító

II.4. Számolás, írás, olvasáskészség Napjainkban egyre nagyobb probléma az analfabetizmus és a funkcionális analfabetizmus kérdése, a világ lakosságának egyre nagyobb aránya küzd ezekkel a problémákkal. Különbséget kell tenni a kettő között, mert amíg az analfabetizmus azt jelenti, hogy nem tanult meg írni olvasni, addig a funkcionális analfabéták megtanultak és tudnak olvasni, írni, de nagyon rosszul, ki tudja olvasni a leírtakat, de nem tudja értelmezni és nem alkalmas a továbbtanulásra emiatt. Nem tud megtanulni sem vezetni, sem pedig számítógépet kezelni. Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatási biztosa úgy véli, hogy az iskolát korán elhagyók és a funkcionális analfabéták száma az európai fiatalok körében aggasztó mértékben növekszik. De elmondásai szerint a jelenség sajnos ugyanúgy jelen van a felnőttek körében is,

32

jelenleg nagyjából a felnőtt lakosság egyharmada funkcionális analfabéta, számszerűleg ez körülbelül 80 millió embert tesz ki. A funkcionális analfabéták számának becslése problémás, mivel az emberek titkolják, hogy problémával küzdenek ezen a téren. Az viszont biztos, hogy Európa közép és keleti része jobban ki van téve ennek a jelenségnek. Románia és Magyarország esetében Romániát nagyobb mértékben érinti ez a probléma: az Európai Bizottság adatai szerint 2006-ban több mint fele a lakosságnak nem érti amit olvas, magyarországi adatok szerint a lakosságnak körülbelül az egyharmada az aki hasonló problémákkal küzd. Vizsgálva az adatokat és az irodalmat kiderül, hogy a romák körében sokkal nagyobb az analfabéták és a funkcionális analfabéták aránya. Ami az analfabetizmus hatásait illeti, az irodalomból kiderül az is világosan, hogy a kirekesztettség és visszaeső bűnözés egyik oka illetve ezen kívül komoly gazdasági hatásai lehetnek és tulajdonképpen gazdasági problémaként is felfogható. Elsősorban a munkaerőpiac és egy adott régió humán tőkéjének a szempontjából jelentős. A probléma már a munkához jutás fázisában felmerül, amely nem csak az analfabetizmus, de a funkcionális analfabetizmus esetében is, mivel a jelentkező nem tud egy önéletrajzot írni, nem tud kitölteni egy egyszerű jelentkezési lapot sem, de már a munkakeresésben is problémát jelent, mivel nem tudják elolvasni vagy megérteni az álláshirdetéseket. Amennyiben ezeket a nehézségeket mégis sikerül áthidalni, akkor a későbbiekben a munka során jelentkeznek problémák, mely abban merülhet ki, hogy a munkavégzés biztonságának a rovására mennek az írás – olvasás terén jelentkező hiányosságok. Ezért mindenképpen fontos, hogy ez legyen az első lépés a romák képzésének a terén, hogy felkészültebbek legyenek és nagyobb sikereket érjenek el a

33

munkaerőpiaci versenyben. A másik jelentős eltérés a két országban vizsgált romáknál, hogy Hajdú-Bihar megyében csak funkcionális analfabétákkal találkoztunk, viszont Bihar megyében sok az analfabéta, ezért az ő esetükben külön képzési programra van szükség az írás, olvasás és számolás terén, hogy felzárkóztassuk őket.

II.5. Írás, olvasás, számolás A romániai romák esetében mindenképpen az írás, olvasás, számolás megtanítására van szükség, mivel sokan egyáltalán nem tanulták ezeket. Ebben az esetben a betűk ismerete és a a matematikai alapműveletek ismerete a cél. Az írás, olvasás tanulás és a számolás a romák esetében egy speciális probléma és ennek megfelelően kell kialakítani a módszertanát is. Alapul lehet venni az elemi oktatásban használt metodológiát, viszont mindenképpen változtatásokat kell eszközölni, hogy megfelelő legyen a célcsoportnál való sikeres gyakorlatba ültetés szempontjából. Két alapvető feltételt szem előtt kell tartanunk: • A modul résztvevői arra tudnak építeni a megértési és tanulási folyamat során, amit már ismernek. • A tanulás egy aktív és nem passzív folyamat kell legyen, ahhoz hogy sikerrel záruljon. A

modul

osztályokban

időtartama

szintén

alkalmazotthoz

változhat

képest,

mivel

a

megszokott nem

iskolás

elemi korú

személyekről van szó, magasabb koncentráló képességgel rendelkezve, elvárható, hogy nagyobb iramban, nagyobb lépésekben lehessen haladni, 34

mint a kisiskolások esetében. Ezért a modul időtartama 6 hónapra korlátozódhat, amely időtartam alatt a résztvevők megtanulnak írni, olvasni és az alapvető számítási műveleteket. A modul célja minimálisan az, hogy akik elvégzik, azok tudása és ismereteik legalább olyan szinten legyen, hogy a szövegértés és szövegalkotás modulban helytálljanak. Az írástanulás módszertanát tekintve szemléletes tanulási módszerekre és eszközökre van szükség. A képolvasás a legegyszerűbb ilyen módszer, amelyet a gyerekek esetében is alkalmaznak. Ennek lényege hogy a képen látható ábra mellett a kezdő betű olvasható, így asszociálva könnyebben megtanulhatók a különböző betűk. Eleinte csak betűtanulással majd könnyebb illetve később összetettebb szótagok megismertetésével kell elkezdeni az írás-, olvasástanulást, amely a szavak ismeretével fejeződik be. A folyamat interaktivitásából kiindulva a tanulás során leginkább olyan témákat kell megjeleníteni, amelyek közel állnak a célcsoporthoz, ezáltal elősegítve, hogy minél aktívabban részt vegyenek a folyamatban és hogy a résztvevők figyelmét jobban lekösse a foglalkozás. A roma kisebbséghez nagyon közel áll a zene világa, mindennapjaikhoz szervesen hozzátartozik az ének és a tánc, ezek az érzelmek legfontosabb és legreprezentatívabb kifejezési formái. Ezért jelentősen növelhető a tanulási folyamat sikeressége, ha az oktatásban az ének, népdal, tánc és vers helyet kap közvetítőként. Mivel nagyon fogékonyak a zenére és táncra, dalok és versek tanulásán keresztül megkönnyíthető a tanulási folyamat. Az érdeklődés felkeltése mellett fontos figyelembe venni, hogy különböző fejlettségű és szintű résztvevőkből áll a célcsoport, ezért

35

egyénre szabottnak kell lennie a modulnak. Ennek oka az, hogy elkerülhető legyen, hogy bizonyos személyeket hátráltatva legyenek a tanulásban a többi résztvevő által vagy ellenkező esetben a gyorsabban tanulók miatt egyesek számára ne legyen túl gyors a tanulási folyamat menete. A számolástanulás esetében elmondható, hogy általában valamilyen tapasztalata mindenkinek van ezzel kapcsolatban, még ha nem is tanult számolni, mivel a mindennapi életben már találkozott valamilyen hasonló feladattal, ha nem más, akkor egy egyszerű vásárlás során. Ebben az esetben is fontos, hogy egyénre szabva történjen a tanítás és célszerű olyan élmények és helyzetekhez kötni a számítási ismeretek oktatását, amivel mindenki találkozott már vagy találkozhat a jövőben a mindennapi életben. Valószínűleg a szöveges feladatok egyesek számára nehézséget jelenthetnek és meggondolandó ezek alkalmazása akár az egész csoportra nézve vagy ennek részét illetően is.

II.6. Szövegértés, szövegalkotás Ennek a modulnak a célja, hogy a képzésben résztvevő romák szövegértési és szövegalkotási készségét olyan szintre emeljük, hogy ezáltal készen álljanak arra, hogy a hagyományos iskolai képzésben helytálljanak és el tudják végezni a 8 osztályt, amely a további képzésre alkalmassá teszi őket. Ezen kívül a modul elvégzésével a résztvevők munkaerőpiacon való boldogulását tesszük lehetővé és javítjuk azt. A további képzés szempontjából esszenciális a szövegértés, amely kulcsfontosságú nemcsak a mindennapi életben, de mindegyik iskolai

36

tárgy sikeres tanítása és tanulása szempontjából is. A modul elvégzésével elkerülhetőek a továbbtanulással kapcsolatos kudarcok, de ezáltal fejlesztjük a kommunikációs készséget is. A modul a következő hiányosságokat pótolja: információgyűjtés terén felmerülő problémák; egy szövegben szereplő információk fontosságának rangsorolásának problémája, amely során a résztvevők el tudják dönteni, hogy az mennyire lényeges vagy lényegtelen, a szövegben bemutatott szereplőknek

és

azok

háttérközleményeinek

viszonyainak

felfedezésében

meghatározása; és

a

szöveg

értelmezésében

történő

nehézségek kiküszöbölése; a szövegben ábrázolt körülmények időbeli és térbeli viszonyainak meghatározásának megkönnyítése; a szövegben ábrázolt szerepek felismerése, ezek között való különbségtétel (magán, publikus)

és

nem

utolsósorban

megoldást

biztosít

a

szókincs

szegénységére, ami a kommunikációs készség javításában is döntő jelentőségű. Folyamat A szövegértés elsajátításában első lépésként meg kell tudnunk, hogy a csoport minden tagjának milyen szintű a szövegértése. Ennek a felmérésnek mindenképp a legelején kell megtörténnie, ez egy szövegértési feladatlap segítségével fog történni, amelyet a résztvevőknek ki kell tölteniük. Fontos, hogy a feladatlapok mindegyikét személyre szabottan értékeljük. A feladatlap értékelése során világossá válik, hogy melyik résztvevő milyen szinten áll, és melyek azok a hiányosságok, amelyeket ki kell küszöbölni illetve kiderül az is, hogy melyek a fejlesztendő területek és ez milyen lépések során fog megtörténni. Mivel 37

nem homogén a résztvevők összetétele, ezért arra kell számítani, hogy a programban képzettek szövegértési szintje és problémái különbözőek lesznek. A képzés menetét ennek megfelelően kell majd meghatározni úgy, hogy mindenki a szintjének megfelelően tudjon előrehaladni és senki ne maradjon le, illetve a modul végére mindenki a megfelelő szintű készségekkel rendelkezzen. A képzési csomag ezen modulja különböző nehézségű szövegekből épül fel, de fontos, hogy mindegyik nehézségi fokozathoz különböző szintű kérdések legyenek, hogy a különböző szinten levő résztvevők mindegyike fel tudja dolgozni az adott szöveget. Fontosnak tartjuk azt, hogy a szöveggel kapcsolatos összes kérdést megválaszolására sor kerüljön. Ez történhet több módon is: akár a képzést vezető tréner válaszolja meg ezeket, akár közösen megbeszélve tisztázódnak a kérdéses aspektusok, de lényeges, hogy mindenki számára világos legyen minden részlet. Ahogy már az előbb is említettük különböző nehézségű szövegek kerülnek majd megbeszélésre, amely fontos tényező a fokozatosság szempontjából. Módszertanilag lényeges, hogy az egyszerű szövegekkel kezdve apróbb lépésenként haladjanak a résztvevők a bonyolultabb feladatok felé, megadva mindenkinek a lehetőséget a fejlődéshez. A szövegek és az azzal kapcsolatosan kiadott vagy felmerülő kérdések szempontjából

azt

tartjuk

leglényegesebbnek,

hogy

ezek

megválaszolásának kulcsa a szövegben megtalálható legyen. Tehát a válaszoknak minden esetben megtalálhatóak kell legyenek a szövegben.

38

A feladatok elvégezhetőek egyénileg vagy csoportosan, de utóbbi esetben csak kisebb (legtöbb 5 fős) csoportokat alakítsunk, az eredményeket minden esetben össze kell vetni, le kell ellenőrizni illetve közösen megbeszélni. A szövegek lehetnek egyszerű, minden szómagyarázatot nélkülöző szövegek, melyeknek könnyebb megértéséhez segédeszközöket lehet használni, mint például internetet vagy szótárat. Ezen kívül ki lehet adni preparált szövegeket is, amelyek a nehezebb, kevésbé elterjedt és érthető szavak magyarázatát is tartalmazzák. A hosszabb szövegekből vázlat készítését lehet kérni, amely egyénileg és csoportosan is elvégezhető. Továbbá fontos a szöveggel kapcsolatos viták megejtése, amely során mindenki számára világossá válik minden vitás kérdés. A szövegek tartalmával kapcsolatosan azt tartjuk fontosnak, hogy olyan szövegeket adjunk ki feladatba, amelyek aktuális eseményeket vagy személyes vonatkozásokat dolgoznak fel. A szövegek témái lehetnek például: a család, annak összetétele, családfa, étkezés, háztartás, nők, férfiak, szerelem, iskola, barátok, munka, utazás, aktuális hírek. Azokat a szövegeket, amelyek érzelmileg is érintik a részvevőket, nagyobb érdeklődéssel fogják fogadni, nagyobb hatással lehetnek rájuk és emiatt nagyobb a motivációja az azt feldolgozóknak, hogy kérdezzenek és részt vegyen aktívan a feladat megoldásában. Minden esetben törekedni kell hogy minden résztvevő találjon a tudásszintjének megfelelő szöveget. A feladatok több típusa javasolt a szövegértési modul keretén belül, ezek vonatkozhatnak: • Mondatokra

39

• Több mondatra, rövidebb szövegrészekre • Teljes bekezdésekre • Teljes szövegre A feladatok lehetnek többfélék, mindegyik más és más céllal, ezek különböző készségeket fejlesztenek, típusai szerint a következőkre gondoltunk: • Általános szövegértés • Szövegértelmezés • Információ-visszakeresés • Reagálás a szöveg tartalmára és szerkezetére A feladatok egy készséget több megközelítésből is vizsgálhatnak illetve több módszerrel segíthetnek annak kialakításában a képzés során, a következő feladatok közül lehet választani: • Szócsoportokból kakukktojás kiválasztása • Szövegben található részek felismerése • Szöveg- vagy versrészlet leírása saját szavakkal • Szövegrészlet átírása, átfogalmazása • Szövegrészek sorrendbe állítása • Gyakran használatos szófordulatok megmagyarázása • Szavak kiegészítése a hiányzó betűkkel • Ellentétes szópárok csoportosítása • Egy szónak minél több rokon értelmű megfelelőt találni • Mondatok helyének azonosítása egy szövegben

40

• Egy levél megszerkesztés egy bizonyos céllal, témában • Szövegben előforduló fogalmak meghatározása, körülírása • Szöveghez kapcsolatos kérdések megfogalmazása vagy kiválasztása • Szöveghez kapcsolódó kijelentésekről eldönteni, hogy igaz vagy hamis • Szöveghez kötődő kérdésekre válaszolni • Szó helyes formájának, szóalakjának a megadása • Több szó közül kiválasztani a szövegbe illőt • Szituációs gyakorlatok, különböző helyzetek szimulálása • Bemutatkozás • Szöveg szereplőinek a jellemzése

II.7. Alapozó modul II.7.1.Egészségügyi alapismeretek Az egészségügyi alapismeretek kurzus keretén belül olyan ismereteket és információkat kell átadni, amit a nem hátrányos helyzetű emberek egy hagyományos család és egy modern közösség keretén belül elsajátítanak vagy a középiskolás években megtanulnak. Az ismeretanyag és a kurzus a következő elemeket tartalmazhatja: • Higiéniai ismeretek • Egészséges életmód, betegségek • Az emberi test • Elsősegélynyújtás alapjai 41

Higiéniai ismeretek elsődlegesek kell legyenek a romák esetében, mert a tapasztalatok szerint kevesen élnek olyan környezetben, ahol ennek fontosságát megértették volna és kifejlődött volna az igény a tisztaság és a higiénikus környezet iránt. Tudatosítani kell, hogy miért fontos ez és milyen következményei lehetnek az alapvető higiéniai előírások be nem tartásának. Sokan az alapvető higiéniával tisztában vannak, de ettől függetlenül sokaknak valószínűleg azt is meg kell magyarázni, hogy mi is az alapvető higiénia. Az egészséges életmód keretén belül meg kell ismertetni a résztvevőket az egészségkultúra fogalmával, a betegségek fogalmával és a megelőzés fontosságával. Leginkább az egészséges életvitel alapelveit kell ismertetni, amelyek között sok olyan van, amely nem költséges, hanem csak néhány szokásról kell lemondani és másokkal pedig megbarátkozni. Ez a része az egészségügyi alapozó kurzusnak az egészségmegőrzésre kell koncentráljon és azokra az elemekre, amelyek segítségével ez megvalósítható. Beszélni kell elsősorban az egészséges étkezésről és étrendről, mint az egészséges életmód normái közül az egyik legfontosabbról, a fizikai erőnlét és a mozgás jelentőségéről és ennek hatásáról az egészségre. Szólni kell az emberi kapcsolatok fontosságáról, a higiénia jelentőségére újból utalni kell, a káros szenvedélyek és szokások hatásával külön órák keretén belül kell foglalkozni. Az emberi test felépítését és működését az iskolában is tanítják, minden középiskolát végzett személynek vannak erről alapvető ismeretei, de a mi esetünkben a célcsoportot képező személyek csak kis része az aki rendszeresen látogatta az iskolát. Ezért a legalapvetőbb tudnivalókat az

42

emberi testről bele kell foglalni ebbe a modulba. Az információk csak a legalapvetőbb elemekre kell kitérjenek és semmiképpen sem részletekbe menően. Az emberi test felépítése, a belső szervek és néhány alapvető működési szabálya az ember fiziológiájának. A célja ennek a résznek az, hogy mindenki tudja legalább azt, hogy például hol vannak a különböző szervek és hogy milyen szerepe van a lélegzésnek, a napi szükséges minimális folyadék bevitelnek. Az elsősegélynyújtás alapjai keretén belül a legfontosabb, hogy az életmentéshez szükséges alapvető ismereteket és újraélesztési ismereteket átadjuk a résztvevőknek, ezen felül fontos, hogy a segítséghívás szabályait ismertessük illetve azt, hogy mi a teendő hasonló esetekben. Röviden a mindennapos kisebb balesetek ellátására is ki kell térni, különleges figyelmet fordítva a munkahelyi balesetek kezelésére. Az ebbe a témakörbe tartozó ismeretátadás nem lehet kizárólag elméleti, mindenképpen tartalmaznia kell gyakorlati technikákat is, amelynek segítségével a tanultak reális helyzetben alkalmazhatóvá válnak.

II.7.2.Kulturális és kommunikációs ismeretek Ennek a kurzusnak a célja az, hogy megfelelő viselkedési és kommunikációs normákat ismerjenek meg és sajátítsanak el a résztvevők, amelynek segítségével hatékonyan kommunikálhatnak a társadalom és a közösség bármely tagjával. Sokat segíthetnek ezek az ismeretek nemcsak a

mindennapi

életben,

de

a

munkahelyszerzésben

és

az

új

munkakörnyezetbe való beilleszkedésben is. A kommunikáció, egyre nagyobb szerepet kap és egyre nagyobb jelentőségű, ezért mindenkinek el

43

kell sajátítani bizonyos alapvető normákat. Ahogyan már utaltunk rá, a projekt célcsoportját képező romák mind kultúrájukból, mind pedig környezetükből fakadóan nem minden esetben sajátították el és ismerik a tágabb környezetük által elfogadott kommunikációs normákat. Ezért szükségesnek tartjuk az ilyen téren történő kulturális adaptáció elősegítését

képzési

modulunkkal,

ez

hozzásegít

a

célcsoport

kirekesztettségének csökkentéséhez, és így az érintettek munkavállalását is megkönnyíti. Az alapozó modul ezen részét két fontos elemből és összetevőből állítottuk össze, amelyeket külön kell tárgyalni az oktatás során: • Kultúra és kulturális ismeretek • Kommunikáció és kommunikációs ismeretek • Viselkedési- és illemszabályok A kultúra és kulturális ismeretek mellett a fentiekben utaltunk már a kommunikáció fontosságára is. Először is ismertetni kell a kultúra és a kulturális különbségek jelentőségét a résztvevőkkel, mivel ők közvetlen érintettjei ennek a jelenségnek. Fontos azt kiemelni, hogy ezeknek a különbségeknek és eltéréseknek mi az oka és forrása valamint azt, hogy milyen hatással vannak a kommunikációra és milyen akadályokat gördítenek ennek útjába. Ki kell emelni, hogy ezek a kulturális különbségek sok esetben onnan erednek, hogy más kultúrákhoz tartozó emberek

különféleképpen

viszonyulnak,

vélekednek

és

ami

a

legfontosabb, hogy másképpen értelmeznek bizonyos dolgokat. A kultúra hatására másképpen fejeznek ki hasonló érzéseket és azonos helyzetekben másképpen viselkednek. Ugyanakkor olyan fontos tényezőket, mint az

44

emberi viszonyok is másképpen fognak fel eltérő kultúrájú emberek, mások a normák és elvárások egy közösségben és másképpen alakulnak a közösségen belüli alá- és fölérendelési viszonyok, amelyek mind nagy kihatással vannak az emberek kommunikációjára is. Mindenképpen össze kell kötni a kultúra fogalmát a kommunikációval és kiemelni, hogy ennek okán más emberek másként értelmezhetnek bizonyos üzeneteket, mint ahogyan azt az üzenet „feladója” megfogalmazta. A kommunikációs részben az alapfogalmak tisztázásával kell kezdeni, de mindenekelőtt ki kell térni a kommunikáció fontosságára és arra hogy milyen hatással lehet a mindennapi életünkre és a környezetünkkel való kapcsolatra. Ezek után röviden meg kell határozni mit is jelent a kommunikáció és mi ennek a folyamata, csatornái, szereplői. Beszélni kell a kommunikáció fajtáiról röviden és mindegyik szerepéről a kommunikációs folyamatban. A kommunikációs folyamatok elemei között ki kell térni egy fontos tényezőre, a kommunikációs zajra és feltárni, hogy ezen belül melyek lehetnek azok a környezeti feltételek és általános kondíciók, amelyek akadályozhatják vagy eltorzíthatják a közölni kívánt információ lényegét vagy tulajdonképpeni üzenetét. Ezt az anyagrészt össze kell kötni a fent tárgyalt kultúrával és annak hatásával a kommunikációra, mivel ez is képezhet zajforrást a kommunikációs folyamatban. Lényeges azt is tárgyalni, hogy ezeket a kommunikációt befolyásoló zajokat hogyan tudjuk kiküszöbölni és áthidalni. A viselkedési és illemszabályok megismertetése és gyakoroltatása talán a leglényegesebb és a mindennapi életben legjobban hasznosítható része ennek a kurzusnak. A célcsoport kulturális sajátosságainak és a

45

társadalommal

való

viszonyának

köszönhetően

néhány

alapvető

viselkedési szabályt és normát nem tartanak be és nem ismerik ennek fontosságát. Fontos lépés ebben az esetben is megértetni mindenkivel, hogy miért lényeges betartani bizonyos szabályokat és hogyan befolyásolják ezek mindennapi életüket. Az együttélés ezen normáinak megszegése hozzájárulhat

a kirekesztettség megvalósulásához. A

tananyag leginkább ezekre a szabályokra kell kitérjen, olyan témákra, amelyek a mindennapi társas érintkezés elengedhetetlen követelményei, még ha ezek íratlan szabályok is. A következő témákat kell érinteni: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegeződés, telefonálás, levelezés, öltözködés (kitérni a munkahelyi öltözködésre), étkezés. Mind a három témakör esetében amennyire csak lehet a gyakorlatias oktatási formákat kell alkalmazni. Ezek felkeltik az érdeklődést, érdekesebbé válnak a témák, ez megkönnyíti a tanulás folyamatát. Sokkal szemléletesebb, könnyebben érthető és kézzel fogható a szituációs gyakorlatok segítségével bemutatott tananyag. Az is fontos, hogy egy adott helyzetre ne csak elméleti megoldásokkal készítsük fel a résztvevőket, mert az még nem garancia arra, hogy a valós szituációkban azt megfelelően tudják alkalmazni.

II.7.3.Információs és kommunikációs eszközök használata A kommunikáció mára már elengedhetetlen a mindennapi életben, teljes iparágak szerveződnek e köré, a kommunikáció alapvető eleme az információ. A projekt célcsoportjának tagjai sokkal kisebb mértékben birtokolnak infokommunikációs eszközöket, mint a társadalom többi

46

tagja, ezért kevésbé tudják használni azokat. Emiatt hátrányban vannak több szempontból is a közösség és a társadalom többi tagjához képest. Nemcsak arról van szó, hogy az információs társadalom kirekeszti őket, de kisebb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon is, nem kizárólag azért, mert sok esetben az információs eszközök kezelésének ismerete előfeltétel egy állás megpályázásánál, hanem kevesebb információval is rendelkeznek,

mivel

bizonyos

kommunikációs

csatornák

adta

lehetőségekkel nem tudnak élni. Az információs és kommunikációs eszközök hiánya nemcsak a szegénység és a rossz anyagi helyzet oka, hanem sokan úgy gondolják, hogy nincs is szükségük hasonló technikai termékekre. Viszont ezek használata egyre fontosabbá válik és egyre jobban behálózza a mindennapokat. Az alapozó modul ezen kurzusa két részből állhat: • Kommunikációs eszközök használata • Információs eszközök használata A kommunikációs eszközök, melyek közül a legelterjedtebb a telefon, mobiltelefon ma már szinte mindenkinek van, szinte státusszimbólummá vált. Ettől függetlenül még mindig problémát jelent sokaknak a kezelésük mert nem is akarnak használni ilyesmit, vagy a koruk miatt nehezen tanulják meg az alapvető funkciókat. A mindennapi életbe egyre jobban beépülnek, a magánélet

ugyan még elképzelhető telefon vagy

mobiltelefon nélkül is, de az üzleti életben a mobiltelefonok használata elengedhetetlen. Ezért ahhoz, hogy a projektben részt vevő romák megállják helyüket egy üzleti környezetben, mindenképpen meg kell tanulniuk kezelni az alapvető kommunikációs eszközöket. Ezzel a

47

munkaerőpiaci versenyképességüket is növelik egyúttal, de akár úgy is fogalmazhatunk, hogy versenyben tartják magukat, mivel ezek az ismeretek

nem

előnynek

számítanak,

hanem

előfeltételnek

és

alapkövetelménynek. A képzés során ki lehetne térni akár a különböző elektronikus tájékoztató és egyéb automatákra és kommunikációs felületek alapszintű bemutatására, mint például egy polgármesteri hivatalban elhelyezett elektronikus tájékoztató vagy jegyautomata. Az információs eszközök közül legfontosabb a számítógép és annak legalább alapszintű felhasználói ismerete. Sok esetben ez is kizáró feltétel egy munka megpályázásához, viszont a képzési program keretén belül kínált szakképzésekkel megpályázható állások esetében ez nem valószínű. Mégis úgy gondoljuk, hogy alapvető elemeket meg kell tanítani, mivel sokaknál a foglalkoztatási alkalmasság-felmérés során nehézséget jelentett, hogy egy számítógépes szoftver felhasználói felületével találkoztak. A legalapvetőbb ismeretek mellett arra is meg kell tanítani a résztvevőket, hogy hogyan tudnak a számítógép és internet segítségével munkahelyet keresni az online adatbázisokban. Minden esetben fontos a szemléltetés és, hogy az ismeretek leginkább gyakorlati elsajátítására tevődjön a hangsúly, hogy ne csak egy elméleti ismeretanyaggal szembesüljenek, amelynek alkalmazása elmarad, hanem a fent említett eszközökkel folyjon a képzés és azok kipróbálásával és megismerésével sajátítsák el az ismereteket.

48

II.7.4.Állampolgári és jogi alapismeretek A romák speciális helyzetére való tekintettel különösen hasznosak ebben a témában nyújtott ismeretek, mivel nem csak mint egyszerű állampolgárok vannak jelen a két országban, hanem a kisebbségez tartoznak. A kirekesztettség és nehéz gazdasági helyzetük miatt sok területen hátrányt szenvednek és kevesebb információval rendelkeznek. Ilyenek az alapvető jogok is és kötelezettségek, de ezen kívül a munkavállalással kapcsolatos jogszabályokat sem ismerik, amelyeket az alapozó modul külön kurzusában fogunk velük ismertetni. Amellett hogy a romák a kisebbséghez tartoznak, egy másik meghatározó tényező, hogy a bűnözési statisztikákban nagy arányban szerepelnek, ezért úgy gondoljuk, hogy az ismeretek a következő három területre kell kiterjedjenek: • Állampolgári ismeretek • Kisebbség jog • Büntetőjogi alapismeretek Az állampolgári ismereteknek az alapvető jogi fogalmak tisztázásával kell kezdődnie, ezután pedig az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket kell ismertetni, olyan egyszerűnek tűnő fogalmak tisztázásával mint például az állampolgár és a szabadság. A jogok kapcsán, leginkább a következő személyes jogokra kell kitérni: az élethez, testi épséghez és emberi méltósághoz való jog, személyes szabadság és sérthetetlenség,

a

mozgásszabadság

49

joga,

a

magánlakás

sérthetetlenségéhez való jog vagy a személyes adatok védelme. Az alapvető emberi jogok ismertetése is részét képezheti ennek a résznek. Kisebbségi jog keretén belül be kell röviden mutatni a kisebbségek fogalmát és helyzetét és a rájuk vonatkozó alapvető jogszabályokat ismertetni. Beszélni lehet a diszkriminációval kapcsolatos elvekről és rendelkezésekről. A büntetőjogi alapismeretek tanítását a magas bűnözési arány indokolja, visszatartó ereje lehet és hozzájárulhat a megelőzéseshez azáltal, hogy előre tudják, hogy milyen szankciókkal és büntetésekkel járnak

a

különböző

bűncselekmények.

Meg

kell

határozni

a

bűncselekmények fogalmát, a büntetőjogi felelősséget és ismertetni lehet a büntetések típusait. A kurzus célja, hogy a résztvevők ismerjék alapvető jogaikat, és tudják érvényesíteni azokat a mindennapi életben az egyszerűbb esetekben és nagyobb sikerrel tudják megelőzni, hogy csalások áldozatai legyenek. Nem az a cél, hogy törvényeket és paragrafusokat tanuljanak meg a résztvevők, hanem a gyakorlatiasabb törvények tartalmát ismerjék, amelyek segítségével el tudják dönteni, mi az ami megfelel a jogszabályoknak és mi jogtalan.

50

II.7.5.Munkavállalói és munkaügyi alapismeretek A munkavállalói és munkaügyi alapismeretek az alapozó modul egyik legfontosabb része, mivel bemutatja a résztvevőknek a munkavállalás kevésbé ismert vetületeit. Sokan nem tudják milyen jogszabályok adják meg az alkalmazás keretét, és a munkaügyi szabályozások mit tartalmaznak.

A

romák

helyzetükből

kifolyólag

még

kevesebb

információval rendelkeznek a munkaügyi kapcsolatokról mint a társadalom többi tagja, ezért a munkavállalás során ezzel egyes munkáltatók visszaélhetnek. Ezenfelül a munkavállalói jogi ismeretek után csökkenhetnek a különböző szabálysértések a munkába álló romák részéről és az ebből származó konfliktusok is, mivel a kurzuson résztvevő személyek

tisztában

lesznek

a

kötelezettségeikkel

és

azok

elmulasztásának következményeivel. A kurzus során tisztázni kell mit is jelent munkába állni, a munkaviszony fogalmát és az ehhez tartozó kapcsolódó fogalmakat. A munkavállalói ismeretek anyag gerincét a 2011-ben módosított Munka Törvénykönyv képezheti, amelyből a lényegesebb és gyakorlatban sűrűbben felmerülő témákat kell a foglalkozások során feldolgozni. Emellett a másik fontos téma, mivel a célcsoport tagjai többnyire fizikai jellegű munkát tudnak végezni, a munka biztonságát szabályozó előírások. A kurzus három részre oszlik: 1.

Munkakeresés, munkavállalás

51

2.

Munkaviszony és az azt szabályozó előírások

3.

Munkabiztonság

A munkakeresésről és munkavállalásról szóló részben ismertetni kell, hogy a munkaerőpiacon hogyan zajlik a toborzás, szelektálás és munkavállalás, hogy a résztvevők később részt tudjanak venni ebben a folyamatban. Fontos felkészíteni őket arra, hogy hogyan kell felkészülni egy állásinterjúra és mi a munkavállalás menete. A munkaviszonyt szabályozó rész leginkább a Munka-törvénykönyvre épül és a következő témákat kell tárgyalja: • A munkaszerződés és legfontosabb elemei, érvényessége • A munkavállalók jogai • A munkavállalók kötelezettségei • Bér • Próbaidő • Munkakörülmények • Munkabiztonság • Korhatár • Munkaidő • Pihenő idők, szabadság • Alkalmazottak felelősségvállalása, büntethetősége • Felmondás

52

A munkabiztonsági előírásokra nézve több szabályozás is létezik, az oktatott ismeretek a szakképzési modulokban található munkák jellegének megfelelő elemekre kell felhívják a figyelmet különösképpen. Ki kell térni a munkabiztonsági rendszerek fontosságára és az előírások be nem tartásának jogi és egyéb következményeire. Fontosnak tartjuk, hogy ebben az esetben is a képzés gyakorlatias legyen, ennek elengedhetetlen kellékei a különböző esetleírások, amelyek révén gyakorlatiasabbá és alkalmazhatóbbá válnak az elméleti ismeretek. A

kurzus

során

a

résztvevőknek

találkozniuk

kell

különböző

formanyomtatványokkal, amelyeknek elemeivel meg kell ismertetni őket, hogy amennyiben a munkavállalás során újból találkoznak ilyenekkel, akkor ki tudják ezeket tölteni.

53

II.8. Szakképzési programok II.8.1.Zöldség- és gombatermesztő

Megnevezés

Románia

Magyarország

Gombatermesztő,

Zöldségtermesztő

-feldolgozó Száma az

COR: 611202

OKJ: 31 622 01 0010 31

országos

04

jegyzékben Szükséges

8. osztály

8. osztály

Mezőgazdaság

Mezőgazdaság

előképzettség Szakmacsoport

1. táblázat: A zöldség- és gombatermesztő foglalkozások jellemzői

Javasolt óraszám: 400 Kurzus időtartama: 4 hónap Gyakorlati rész aránya: 60% A munka jellege: Szabadban illetve zárt helyiségben végzendő munka, ülő, álló, guggoló testhelyzetben. Közepesen nehéz fizikai munka. Indoklás: A zöldségtermesztő szakképzés és ennek a tovább szakosított változata a gombatermesztő modul, amely a Bihar megyei romák számára

54

indul, olyan szakmák, amelyek a megyei foglalkoztatási intézmények képzési

programjaiban

nem

szerepelnek.

Csak

ehhez

hasonló

képesítéseket biztosító képzéseket találunk, amelyek nem helyettesíthetik a fent említett szakképzést. Gyümölcstermesztő illetve kertész képzést kínálnak

a

megyei

foglalkoztatási

intézmények.

Emellett

a

zöldségtermesztés- és feldolgozás nem annyira szezonális jellegű (a melegházakban való termesztésnek köszönhetően), mint a többi mezőgazdasági foglalkozás, tehát nem csak az év bizonyos szakában nyújthat megélhetést. A másik érv, ami a zöldségtermesztés mellett szól az, hogy önfoglalkoztatásra is lehetőséget biztosít, amelynek szintje alacsony az EU-n belül. Nem igényel nagy befektetést, amennyiben a megfelelő földterület rendelkezésre áll. A gombatermesztő és –feldolgozó szakképesítés létjogosultsága a projekt romániai célcsoportja esetében azért indokolt, mert ezen a vidéken egyrészt elterjedt a gomba, másrészt pedig a romák egy része már most is foglalkozik a gombaszedéssel és eladással, de ezt szakképesítés nélkül teszik. A modul elvégzése után több hasonló feladatban is részt tudnak venni, illetve immár szakképesítéssel rendelkeznek majd egy olyan foglalkozásban, ami már tradicionálisnak mondható a romák körében. Tartalmi elemek: A képzés mind elméleti, mind pedig gyakorlati részt kell tartalmazzon, a gyakorlati elemekre fektetett hangsúly döntő fontosságú, amelyben a zöldségtermesztés- és feldolgozás gyakorlati oktatása valósul meg. A

55

kurzus általános képet nyújt a legfontosabb illetve a Bihar és Hajdú-Bihar megyékben legelterjedtebb zöldségfajokról, ezek termesztéséről és ökológiai igényükről. A tanfolyam során ismertetve lesznek a zöldségtermesztés alapjai, a zöldségek fényigénye, hőmérsékleti követelményei, vízszükséglete illetve a talaj- és tápanyagigénye, emellett a szaporítási módokkal is megismertetjük a résztvevőket. A kurzus során megismerhetőek az ápolási, betakarítását, csomagolási és tárolási feladatok. Röviden ki kell térni a termesztőberendezésekre, gépekre illetve a zöldségtermesztés során használt eszközök ismertetésére is. A tananyag elméleti része a következő témák köré csoportosulhat: • Zöldségtermesztés fogalma, jelentősége • Zöldségfélék környezeti igénye: víz és tápanyag • Zöldségfélék hő- és fényszükséglete • Növényváltás a zöldségtermesztésben • Zöldségfélék szaporítása • Talajművelés • Elterjedt zöldségek termesztése • A zöldségek ápolása • A zöldségnövények betakarítása • A zöldségfélék feldolgozása • A zöldség, mint áru A gyakorlati rész az elméletben tanultak kiegészítéseként a következőket foglalja magába:

56

• Vetőmagismeret • Vetési és talajművelés tervezése • Öntözés és szaporítás a gyakorlatban • Talajművelés gyakorlati elemei • Zöldségfélék (és gombafélék) fajtáinak ismerete és termesztésének gyakorlata A gombatermesztő és feldolgozó szakképesítő kurzus keretében a gomba

termesztésével

és

feldolgozásával

külön

foglalkozik

az

ismeretanyag is és a gyakorlati rész is. A gombatermesztési ismeretek hozzáadódnak a fent felsorolt tananyaghoz. Kompetenciák: A kurzus elvégzése után a résztvevő a zöldségtermesztés- és feldolgozás (ill. a gombatermesztés, -feldolgozás) összes feladatainak elvégzésére alkalmas: • Előkészítő tevékenységet végez. • Eszközöket, gépeket használ, üzemeltet és karbantart. • Előírások szerint dolgozik • Szaporítóanyagot állít elő. • Zöldségtermesztési feladatokat lát el • Gombatermesztési feladatokat lát el. • Zöldségápolási feladatokat végez. • Értékesít.

57

II.8.2.Gépkezelő

Megnevezés

Románia

Magyarország

Fűrészgép-

Építési kisgépkezelő

kezelő Száma az országos

COR 614105

jegyzékben

OKJ 31 582 15 0100 31 01

Szükséges

8. osztály

8. osztály

előképzettség Egészségügyi vizsgálat Szakmacsoport

szükséges faipar

építészet

2. táblázat: A fűrészgépkezelő és építési kisgépkezelő foglalkozások jellemzői

Javasolt óraszám: 240 Kurzus időtartama: 2-3 hónap Gyakorlati rész aránya: 70% A munka jellege: Leginkább szabadban végezhető munka, jellemzően álló helyzetben. Közepesen nehéz, nehéz fizikai munka. Bizonyítani kell az egészségügyi alkalmasságot. Indoklás: A romák eddig leginkább képesítést nem igénylő segédmunkákat vállaltak és vállalhatnak mind az építkezésben, mind pedig a fakitermelésben

és

fafeldolgozásban,

58

mivel

nincs

semmilyen

szakképzésük nagy többségüknek. Ezek a munkák sokkal kevesebb bért biztosítanak egy szakképesítéssel végezhető foglalkozáshoz viszonyítva. Szezonális és átmeneti jellegükből adódóan sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az ilyen tevékenységet végzők nem tudnak egy munkaközösség állandó tagjává válni. A recesszióból való kilábalásnak már most vannak jelei, amelyek nem csak általános mutatókban jelentkeznek, hanem az építőipar is lassan magához tér. A tervezőirodák egyre több megrendelést kapnak, ami az építkezéseken növekvő keresletet fog generálni. A faipari tevékenységek is fellendülnek a recesszió elmúltával és az építőipar növekedésével együtt. Romániában sok helyen még mindig (a városokban is) fafűtésű rendszereket találunk a lakásokban, ezért itt nagyobb a kereslet a fa gépi felvágásához értő munkaerőre. A romániai célcsoport tagjai közül néhányan már most is dolgoznak a fafeldolgozó szektorban, Bihar megyében több faipari vállalkozás is működik. Tartalmi elemek: Ahogyan eddig is hangsúlyoztuk a gyakorlati alkalmazhatóság fontosságát, úgy a gépkezelői modul esetében is ki kell emelni, ezt egészíti ki az elméleti ismeretekkel való alapozás. Mivel a két országban oktatott gépkezelési képzés két különböző iparágban alkalmazható, ezért ennek megfelelő kell legyen a tananyag is és egy bizonyos óraszám után teljesen ketté kell váljon az oktatás a két ország célcsoportja számára. A kurzus célja, hogy az adott iparágon belül az egyszerűbb gépek ismeretét

59

és kezelését ismertesse a résztvevőkkel és azok biztonságos használatát megtanítsa. Az elméleti része a tananyagnak két részre oszlik és ezek a következőképpen épülnek fel: • Közös törzsanyag ‒ Munkavédelmi és tűzrendészeti alapismeretek ‒ Általános gépkezelési ismeretek • Iparág-specifikus ismeretek ‒ Iparágspecifikus eljárások ‒ Iparágspecifikus gépek ismerete ‒ Iparágspecifikus gépek használat és biztonsági ismeretei A közös törzsanyag szerepe olyan ismereteket átadni, amelyek az iparágtól függetlenül el kell sajátítaniuk a tanfolyam hallgatóinak a biztonsági előírásokat és a munkabiztonsági eljárásokat illetően. Ezen felül néhány olyan alapvető ismeretet, amely a gépkezelés általános szabályait rögzíti és a gép specifikumától független fontos tudnivalókat tisztáz. A következő rész azokat az ismereteket tartalmazza, amelyek csak az adott iparágra és az abban használatos gépekre vonatkoznak, itt mindenképpen szét kell váljon a képzés. Természetesen a két iparágra vonatkozó ismeretek átadása párhuzamosan is folyhat.

60

Fűrészgép-kezelői specifikus tananyag: • A fa • A fa, mint nyersanyag és iparban használt fajtái • A fa nedvességtartalma és hibái • Faipari alaprajzok, mérés • Faipari szerszámok • Faipari gépek és működésük Építési kisgépkezelői specifikus tananyag: • Építőipari és építészeti alapfogalmak • Építőanyagok ismerete • Építőipari rajzok alapismeretei • Építőiparban használatos szerszámok ismerete • Építési kisgépek és kezelésük A gyakorlati rész a képzés kétharmadát teszi ki, különösen fontos, mivel az elméletben tanultak csak a gyakorlati képzés pillanatában érthetők meg és sajátíthatóak el teljességében, amikor a résztvevők szembesülnek az anyagok és gépek fizikai valóságával. A gépek kezelésének megtanulása esetében még inkább nélkülözhetetlen a gyakorlati vetület. A gyakorlat megkezdésekor (de ha lehetőség van rá, akkor a gyakorlati képzés egész időtartama alatt) ki kell látogatni egy fakitermelő és -feldolgozó telephelyre illetve építkezésre, hogy a folyamatokat és a tevékenységet egészében lehessen bemutatni. Fontos hogy a gépek megismerése mellett, időt szánjunk azokra a gépekre, amelyek a szakképesítéshez tartozó feladatok elvégzése közben 61

többet fognak használni a résztvevők. Ezek használatát a lehetőségekhez mérten és az óraszámok kereteit betartva, biztonságosan és magabiztosan kell elsajátítsák, hogy később balesetmentesen tudjanak velük dolgozni. Kompetenciák: A kurzus során szerzett kompetenciák révén a célcsoport tagjai a következő feladatokat tudják majd ellátni: • Előkészíti a biztonságos munkavégzést • Előkészíti a gyártást (szükség esetén) • Előkészítő tevékenységet végez • A munka megkezdéséhez szükséges mérési feladatokat lát el • Eszközöket, gépeket használ, üzemeltet és tart karban

62

II.8.3.Köszörűs, kulcsmásoló

Megnevezés

Románia

Magyarország

Késes, köszörűs

Késes, köszörűs, kulcsmásoló

Száma az országos

COR 722404

jegyzékben Szükséges

OKJ 31 521 15 1000 00 00

8. osztály

8. osztály

Egészségügyi vizsgálat

szükséges

szükséges

Szakmacsoport

vasipar

gépészet

előképzettség

3. táblázat: A köszörűs, kulcsmásoló foglalkozások jellemzői

Javasolt óraszám: 320 Kurzus időtartama: 3 hónap Gyakorlati rész aránya: 70% A munka jellege: Leginkább zárt helyiségben végzendő munka, jellemzően álló helyzetben végezhető. Közepesen nehéz fizikai munka. Bizonyítani kell az egészségügyi alkalmasságot. Indoklás: A köszörűs és kulcsmásoló szakma régóta létezik és fejlődött az idők során, leginkább a technikai újításoknak köszönhetően. Vannak olyan szakmák, ahol a technikai újítások nagy mértékben átrendezték a 63

szükséges kompetenciák összességét, sok esetben iparágak és ezzel egyúttal foglalkozások szűntek meg. Sok helyen az emberi kéz által végzett munkát robotok vették át, de ez nem lehetséges minden területen. Ilyen a késélező, köszörűs és kulcsmásoló is, ahol bizonyos dolgokat szintén gépek végeznek vagy gépek segítségével kell dolgozni, de nem helyettesíthető az ember jelenléte. Néhány tradicionális szakma esetében azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mennyire képesek fennmaradni és milyen szükség lesz a jövőben rájuk. A köszörűs és kulcsmásoló foglalkozás esetében nem fenyeget az elavulás vagy a szolgáltatás iránti szükséglet megszűnése, mivel késélezésre és kulcsmásolásra más helyettesítő szolgáltatás nincs. A keresletre utal az is hogy mind Bihar, mind pedig Hajdú-Bihar megyében találhatunk néhány állásajánlatot és szerszámok adás-vételéről szóló hirdetéseket és egyéb közzétett bejegyzéseket, ami szintén a szakma aktív voltára utal. Egy másik tényező, amely alátámasztja a létjogosultságát, hogy önfoglalkoztatásra ad lehetőséget a szakképzés elvégzése. Az igaz, hogy bizonyos tőke szükséges egy ilyen szolgáltatás beindításához, de kevés indulótőkével is elkezdhető a tevékenység. Kereslet lenne rá, mivel leginkább a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken van néhány köszörűs, kulcsmásoló, de a kisebb településeken csak elvétve találhatunk ilyeneket. Tartalmi elemek: A képzés elméleti része hozzávetőlegesen a teljes képzés egyharmadát teszi ki, itt is a gyakorlati tevékenységek dominálnak. Noha a foglalkozásokat tömörítő két országos adatbázisban különbözik a szakma 64

megnevezése, mind a két ország célcsoportja számára ugyanazokat az elemeket fogjuk oktatni. Még ha nincs is benne a romániai megnevezésben, de annyira összefonódott a kulcsmásoló tevékenység a köszörű, késélező foglalkozással, hogy a romániai szakképzési modulba is bevettük és az ehhez párosuló kompetenciák megszerzésére a Bihar megyei romáknak is lehetőségük lesz. Az elméleti anyag egyrészt általános elemeket tartalmaz, amely nem kötődik kizárólagosan a köszörűs és kulcsmásoló szakmához, mint például

a

munkabiztonsági

ismeretek

vagy

általános

gépészeti

alapismeretek, majd az elméleti rész második felében a szakág specifikus gépeivel és azok használatával foglalkozik a tananyag. Az elméleti rész a következő elemekből épül fel: • Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek • Kézi szerszámgépek biztonságtechnikája • Műszaki rajz és mérési alapismeretek • Fémipari szerkezettan • Használatos szerszámok ismerete • Köszörülés, csiszolás • Kulcsmásolás • Kereskedelmi alapismeretek A gyakorlati rész az elméleti részre építkezve a képzés nagy részét teszi ki, annak mintegy 70%-át és az anyagok és azok tulajdonságának illetve szerszámok, gépek megismerésével kezdődik. A következő fázisban a különböző anyagokkal való bánásmódot, különböző kezelési

65

folyamatait sajátítják el a résztvevők és végül a gépek felhasználását a különböző munkafolyamatokban a munkadarab megmunkálása során. Mindenképp fontos, hogy egy teljesen felszerelt műhelyt látogathassanak meg és a gépekkel a felhasználási környezetükben is találkozzanak, ahol a munkafolyamatokat az elejétől a végéig szemügyre vehetik és nem csak különálló munkafázisokat láthatnak. Kompetenciák: A kurzus során szerzett kompetenciák a következő feladatok elvégzésére teszik alkalmassá a szakképzést sikeresen elvégzőket: • Előkészíti a biztonságos munkavégzést • Előkészíti a munkafolyamatokat és a munkadarabot • Munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat lát el • Alkatrészt gyárt, alakít, javít • Alkatész- és termékellenőrzést végez • Késeket készít • Eszközöket köszörül • Kulcsokat másol • Értékesít

66

II.8.4.Zsaluzó

Megnevezés

Románia

Magyarország

Zsaluzóács

Zsaluzóács

(Betonöntő) Száma az országos

COR 712301

jegyzékben Szükséges előképzettség

OKJ 31 582 05 0100 21 01

8. osztály

nem igényel iskolai végzettséget

Egészségügyi vizsgálat

szükséges

szükséges

Szakmacsoport

építészet

építészet

4. táblázat: A zsaluzó (zsaluzóács) foglalkozás jellemzői

Megjegyzés: A Romániában érvényben levő foglalkozások országos nyilvántartása nem tartalmaz zsaluzóács szakmát, csak ehhez hasonló vagy ennek kiegészítő tevékenységeit végző foglalkozásokat (például betonöntő) és a zsaluzó feladatai ezek között oszlanak meg. Ezért javasolni fogjuk a zsaluzóács foglalkozás felvételét az országosan nyilvántartott listára. Javasolt óraszám: 360 Kurzus időtartama: 3-4 hónap Gyakorlati rész aránya: 60%

67

A munka jellege: Leginkább szabadban végezhető munka. Közepesen nehéz fizikai munka. Bizonyítani kell az egészségügyi alkalmasságot. Indoklás: A célcsoport tagjai számára az építőipar és az építkezések eddig is kínáltak elhelyezkedési lehetőséget, de leginkább a szakképesítést nem igénylő munkákra vették fel őket. Amellett hogy ezek különösen nehéz munkák, ráadásul a legalacsonyabb bérezési kategóriába tartoznak, mivel nem szükségeltetik hozzájuk semmilyen tudás és ezért szinte bárki el tudja ezeket a munkákat végezni. A segédmunkások alkalmazási ideje sok esetben csak átmeneti vagy az építkezés lezárásáig, de van hogy hamarabb megszűnik a munkaviszony, így csak átmeneti időre nyújt megélhetést. Egy másik negatív vetülete a segédmunkának az, hogy sok esetben a munkáltató nem köt szerződést a munkavállalóval és ezáltal a munkás kiszolgáltatottsága elkerülhetetlen. Egy ilyen esetben egyik napról a másikra kitehetik az építkezésről a segédmunkásokat és emellett még az a veszély is fenyeget, hogy nem kapják meg járandóságukat az elvégzett munkájuk után. Mivel a munkaviszony nem volt hivatalos nem lehet bizonyítani hogy a munkáltatónak még pénzt kell adnia a munkásnak, így utólagosan sem lehet kérni a ledolgozott időszakra járó bért. Abban az esetben, ha a célcsoport tagjai elsajátítják ezt a szakmát, akkor már nem segédmunkás kategóriába lesznek sorolva, a munkájukért járó fizetés nagyobb lesz, mivel a szolgáltatott munka hátterében tudás és gyakorlati ismeretek állnak, így több pénzt is fognak kapni. Emellett 68

megnő a munkahely biztonsága is, mivel így kevésbé kell attól tartani, hogy megszűnik a munkaviszony. A közelmúlt trendjei azt mutatják, hogy az építőipar kezd feléledni. A magánemberek és az építőipari vállalkozók is egyre több építkezést fognak kivitelezni,

tehát az

építkezéseken

végezhető

bármilyen

szakmának, foglalkozásnak jövője van, ami szintén fontos szempont volt a szakképzés kiválasztásában. Tartalmi elemek: A tananyag nagyobbik része, ami 60%-ot tesz ki, ebben az esetben is a gyakorlati képzés által biztosított. Az elméleti rész több elemet tartalmaz, ahogyan azt az eddig tárgyalt modulok esetében is bemutattuk. Mivel a kurzus az építészeti szakmacsoportba tartozik, ezért az építészeti alapfogalmakat kell megismertetni a kurzuson résztvevőkkel, amely biztosítja azt, hogy az építkezéseken dolgozó egyéb szakemberekkel könnyebben

megértsék

egymást

és

zökkenőmentes

legyen

a

kommunikáció, ami a feladatok hatékony elvégzéséhez járul hozzá. Az építkezések baleset-veszélyessége miatt, a biztonsági előírásokat és feltételek ismeretére nagy hangsúlyt kell fektetni, ami szintén az elméleti tudnivalók általános elemei közé tartozik. Ezután a zsaluzóács szakma specifikus ismereteire tér ki a tananyag.

69

Az elméleti rész a következő témákat dolgozza fel: •

Munkavédelmi alapismeretek

•

Építőipari és építészeti alapfogalmak

•

Építőanyagok ismerete

•

Építőipari rajzokkal kapcsolatos alapismeretek

•

Építőiparban használatos szerszámok ismerete

•

Mérés

•

Zsaluzóács által használt szerszámok, gépek és kezelésük

•

Zsaluzás

A gyakorlati rész mindenképpen reális körülmények között kell bemutassa az elméletben tanultakat, ezért néhány alkalommal legalább ki kell látogatni építkezésekre a résztvevőknek, ahol az anyagokal, szerszámokkal és munkafolyamatokkal ismerkedhetnek meg. Fontos, hogy a szerszámok és gépek használatát megfelelően elsajátítsák a résztvevők, mivel így nagymértékben lecsökkenthető a balesetek száma. Kompetenciák: • A kurzus során szerzett kompetenciák segítségével a következő feladatok végezhetőek el: • Előkészíti a biztonságos munkavégzést • Ellenőrzi a fogadószerkezetet a rendszerzsaluzathoz • Zsaluzat előkészítést végez

70

• Zsaluzza a helyszíni monolit beton és vasbeton szerkezetet • Helyszíni beton és vasbeton munkát végez • Zsaluzással kapcsolatos rendszerállványokat épít, elhelyez és bont • Hagyományos és speciális zsaluzatot készít és bont • Zsaluzatot szerel, épít és bont

II.8.5.Takarító, hulladékkezelő Románia

Magyarország

Megnevezés

Hulladékkezelő

Takarító

Száma az országos

COR 916101

OKJ 31 814 01

jegyzékben

0000 00 00

Szükséges

nem igényel iskolai

8. osztály

előképzettség

végzettséget

Egészségügyi

szükséges

szükséges

szakképzetlen munkák

egyéb

vizsgálat Szakmacsoport

szolgáltatások 5. táblázat: A zsaluzó hulladékkezelő, takarító foglalkozások jellemzői

Javasolt óraszám: 400 Kurzus időtartama: 4 hónap Gyakorlati rész aránya: 55%

71

A munka jellege: Szabadban vagy zárt helyiségben végezhető munka, álló, guggoló és olykor megterhelő testhelyzeteket igényel. Közepesen nehéz fizikai munka. Indoklás: A modern kor társadalmára jellemző, hogy egyre több hulladékot, szemetet és piszkot termelünk magunk körül, ami a fogyasztói társadalom velejárója. Ugyanakkor egyre többekben lép fel az igény a tiszta környezet iránt, viszont sokan nem akarják vagy idejük szűkösségéből vagy egyéb okokból adódóan nem tudnak erre elég figyelmet fordítani, ezért egyre inkább elterjed a takarítási szolgáltatások igénybe vétele. A magánszemélyek is egyre többen takaríttatnak otthonukban, de az egyre növekvő irodák, irodaházak, plázák és egyéb közösségi terek száma is biztosítja a jövőben a takarító szolgáltatás iránti kereslet növekedését. Ezért úgy gondoljuk, hogy van jövője ennek a szakmának és egy ilyen szakképesítéssel hosszú távon biztosíthatja az elhelyezkedést. A takarítás és hulladékgyűjtés, a piszok és a szemét miatt riasztó foglalkozások és ezért nem mindenki vállalja ezt, de a romák esetében ez egy olyan belépési pontot biztosíthat a munkavállalók körébe, ami becsületes munkával hosszú távú megélhetést biztosít és állandó munkahely révén biztos kereseti lehetőséget nyújt. A hulladékkezelés esetében a célcsoport azon tagjai is munkát kaphatnak, akiknek nincs vagy nehezére esik megszerezni a 8 osztályos végzettséget, de elvégezték a szakképesítő tanfolyamot. Többen már most is dolgoznak ezen a területen, de ők szakképesítés nélkül végzik munkájukat, ezért bizonytalanabb a

72

munkahelyük. A szakképzés megszerzésével egyúttal versenyképesebbek is lesznek a projekt célcsoportjának tagjai a munkaerőpiacon az adott foglalkozások szempontjából. A két ország célcsoportja részére azért kínálunk két különböző szakképesítést, mivel egyrészt más a szolgáltatások iránti igény, másrészt máshogyan oszlanak meg a célcsoportok a képezhetőség területén. Míg Magyarországon nagyobb a betanított munkára alkalmas és képezhetőek csoportja, addig Romániában csak az egyszerű betanított munkára alkalmas romák csoportja a nagyobb. Ezért szükséges volt valamilyen szintű differenciálás a kínált szakképzések iránt, így a romániai szakképzések között a hulladékkezelő modul szerepel, amely könnyebb és egyszerűbb munka és jobb perspektívákat kínál a romániai romák kevésbé képezhető csoportja számára, mivel ehhez alacsonyabb előképzettség szükséges. Tartalmi elemek: Az elméleti és a gyakorlati részek különböző módon oszlanak meg a két szakképzési modul között, a foglalkozások bonyolultságának eltérő szintjéből

adódóan.

A

hulladékkezelő

szakképesítési

modul

hozzávetőlegesen 100 órával rövidülhet a takarító kurzus óraszámához viszonyítva és a gyakorlati részben pedig kiegészülhet a hulladékkezelő gépek általános ismertetésével.

73

Az elméleti rész felépítése: • Hulladékkezelő tananyag: ‒ Egészségügyi és higiéniai alapok ‒ Munkabiztonsági alapismeretek ‒ Hulladékok ismerete és csoportosítása ‒ Hulladékgyűjtés ‒ Hulladékgyűjtés helyszínének tisztán tartása ‒ Hulladékkezelés ‒ Hulladékok szortírozása ‒ Hulladékkezelő gépek általános ismertetése • Takarító tananyag: ‒ Higiéniai előírások és ismeretek ‒ Felületek osztályozása ‒ Különböző felületek kezelése ‒ Használt szerek ismertetése ‒ Használt eszközök ‒ Szennyeződések osztályozása ‒ Nem tapadó szennyeződések eltávolítása ‒ Tapadó szennyeződések eltávolítása ‒ Fertőtlenítés ‒ Speciális feladatok ‒ Kiegészítő feladatok A gyakorlati rész mindkét szakképesítés esetében elengedhetetlen; látható, hogy a takarítói képzés esetében az elméleti rész és a tananyag 74

kiterjedése miatt is indokolt a magasabb óraszám. Mivel az elméleti rész jelentős, a gyakorlatnak alá kell támasztani és szemléltetni kell azt. Fontos hogy két szakképzés esetében tanított eljárásokat és folyamatokat gyakorlatban is megmutassuk, mert csak így lehet elérni azt, hogy bizonyos

tevékenységek

megfelelően

elvégezhetők

legyenek.

A

gyakorlati rész során a hulladékok, felületek és szennyeződések felismerése is fontos, mert csak akkor végezhetőek el megfelelően a feladatok, hogy ha a felmérés is helyesen történt meg és helyesen vannak kiválasztva a használandó eszközök, szerek és azok mennyisége. Kompetenciák: A kurzus végén a résztvevők a megszerzett kompetenciáknak megfelelően a következő feladatok ellátására lesznek képesek:

• Hulladékkezelő: ‒ Biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket és előkészületeket. ‒ Hulladékot gyűjt be. ‒ Tisztán tartja a hulladékgyűjtés helyét. ‒ Gondoskodik a hulladékok elszállításáról (értékesíthető és nem hasznosítható anyagok). ‒ Intézkedik a hulladékok kezelésének módjáról (feldolgozás, tárolás). ‒ Minősíti a hulladékokat. ‒ Elvégzi az adminisztrációs feladatokat.

75

• Takarító: ‒ Alkalmazza a munkaköréhez tartozó előírásokat. ‒ Tisztázza a feladatot és dönt a megvalósíthatóságról. ‒ Előkészül a munkavégzésre. ‒ Eltávolítja a tapadó és nem tapadó szennyeződéseket. ‒ Kiegészítő feladatokat lát el. ‒ Speciális feladatokat lát el. ‒ Lezárja a feladatok teljesítését.

76

III. Könyvészet III.1. Statisztikai adatforrások • Megyei Munkaerő Ügynökség, Bihar megye (http://www.bihor.anofm.ro ) • Országos Munkaerő Ügynökség, Románia (http://www.anofm.ro) • Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu ) • Országos Statisztikai Hivatal, Románia (http://www.insse.ro) • Központi Statisztikai Hivatal (http://www.ksh.hu) • Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (http://www.afsz.hu)

III.2. Foglalkoztatással kapcsolatos online szakmai oldalak • Országos Felnőttoktatási- és Szakképzési Tanács, Románia (http://www.cnfpa.ro) • Országos szakképzési portál (http://www.okj2006.hu)

III.3. Publikációk és egyéb források •

*** Annual Growth Survey: advancing the EU’s comprehensive response to the crisis, European Commission, Brussels, 2011 (http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/en_final.pdf)

77

•

*** Különféle elemzések és dokumentumok, Europe 2020, A European Strategy for Smart, Sustainable and Inclusive Growth (http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htm)

•

*** Uniós lemaradás az oktatás terén, növekvő funkcionális analfabetizmus, Euractiv (http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/unios-lemaradas-azoktatas-teren-nvekv-funkcionalis-analfabetizmus)

•

Gelu Duminică, Marian Preda, Accesul romilor pe piaţa muncii [A romák munkaerőpiaci integrációja], Editura Cărţii de Agribusiness, Bucureşti, 2003.

•

Kiss Tamás, Fosztó László, Fleck Gábor, Incluziune şi excluziune: studii de caz asupra comunităţilor de romi din România [Inklúzió és kizárás: esettanulmányok a romániai roma közösségről], Editura Kriterion, Cluj Napoca, 2009.

•

Lucia Copoeru: ABC-ul programului a doua şansă [A „Második esély” program ABC-je], Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 2007.

•

Mariana

Zamfir

alfabetizare

Străuţ,

[Intuitív

Strategii

didaktikai

didactice

stratégiák

intuitive az

tanításában], Creative Media & Art, Constanţa, 2008.

78

în

írástudatás

•

Németh Lilla, Minden ötödik felnőtt írástudatlan: harc az analfabetizmus

ellen,

Nyelv

és

Tudomány

(http://www.nyest.hu/hirek/minden-otodik-felnott-irastudatlanharc-az-analfabetizmus-ellen) • Szilágyi Gabriella: A funkcionális analfabetizmus hazánkban, iNapló, (http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/weblibrary/ 682-a-funkcionalis-analfabetizmus-hazankban)

79

A roma lakosság foglalkoztatási esélyeinek javítása a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégióban Șerban Olah PhD, egyetemi docens (Nagyváradi Egyetem) Flóra Gábor PhD, egyetemi tanár (Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad) Székedi Levente egyetemi adjunktus (Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad) Dió Zoltán elnök (Humán Fejlesztők Kollégiuma, Debrecen) Gergely István menedzser (At Work Kft., Budapest)

A tanulmány a határ két szomszédos oldalán: Bihar megyében (Románia) és Hajdú-Bihar megyében (Magyarország) végzett kutatáson alapul, a Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósított projekten belül, melyet az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja, valamint Magyarország és Románia kormányai finanszíroztak. A kutatás célcsoportját Bihar és Hajdú-Bihar megyék öt településének roma lakossága képezte. A határ romániai oldalán Nagyvárad, Fugyivásárhely és Köröskisjenő, a magyarországi Hajdú-Bihar megyéből pedig Biharkeresztes és Told roma közösségei kerültek be vizsgálódásaink körébe. A dolgozat első része áttekintést nyújt a szakirodalomban fellelhető legfontosabb kutatási eredményekről, míg a második részben saját kutatási adatainkat elemeztük. Kutatásunkban több módszert használtunk. A potenciális roma munkavállalók kognitív és motivációs tulajdonságait, kompetenciáit a Vienna Test System program segítségével értékeltük ki. A roma lakosság életminőségének sajátosságait kérdőíves felmérés segítségével igyekeztünk feltérképezni. A roma lakosság foglalkoztatási

80

lehetőségeinek feltárása érdekében öt fókuszcsoport-interjút készítettünk foglalkoztatási

szakértőkkel,

roma

érdekképviseleti

szervezetek

vezetőivel, valamint a munkaadói szféra képviselőivel. A tanulmány a kutatási eredményeken alapuló javaslatok bemutatásával zárul.

I.

Bevezető A romák egyedi sajátosságokkal rendelkező kisebbségi csoportot

alkotnak. Más népcsoportokkal ellentétben fejlődésük nem kötődik egy történelmi hazához, Európa és Közép-Ázsia csaknem összes országaiban jelen vannak. Eredetük, valamint Európában történő megjelenésük körülményei továbbra is vitatott kérdések. A történelmi dokumentumok azt mutatják, hogy a romák hullámokban vándoroltak Észak-Indiából Európa felé a IX. és XIV. század között. Etnokulturális sajátosságaik tekintetében rendkívül változatos képet mutatnak, több alcsoportot alkotnak

nyelveik,

sajátos

történelmi-kulturális

vonásaik,

vallási

jellemzőik és szakmai differenciálódásuk alapján. Míg egyes országokban a romák nomád körülmények között élnek, a legtöbben Közép- és KeletEurópában helyhez kötötté váltak, egyesek a török uralom alatt, míg mások a kommunista pártállami politikák eredményeként telepedtek le.1 Meghatározni a roma népesség nagyságát korántsem könnyű feladat. A népszámlálási adatok igen vitatottak, mivel a legtöbben nem vállalják a roma identitást a népszámlálások során. A hivatalos adatoknak

Ringold, Dena, Orenstein, Mitchell, Wilkens, Erika, Roma in an Expanding Europe. Breaking the Poverty Cycle, 2003, The World Bank, p. 1 1

81

ellentmondanak a szociológiai felmérések eredményei. 2 Becslések szerint a roma népesség növekedési üteme Bulgáriában, Macedóniában, Szlovákiában és Romániában eléri az évi 6-9 %-ot, s ez az ütem, tekintettel a roma és nem roma lakosság termékenységi arányszámainak nagy mértékű eltérésére, a közeljövőben valószínűleg még növekedni is fog. Románia rendelkezik a szám szerint legnagyobb roma népességgel Európából – a becsült számok 1 és 2 millió között mozognak. Nagy arányú roma populáció él Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Törökországban és Szerbiában is (400.000 és 1 millió között). A legnagyobb

roma

közösség

Nyugat-Európában

Spanyolországban

található (kb. 630.000), majd Franciaország (310.000), Németország (70.000), Olaszország (130.000) következik. Európában a roma lakosság száma 7 és 9 millió közé tehető, ami nagyjából megfelel Svédország vagy Ausztria lakosságszámának.3 Románia és Magyarország roma közösségei a többi kisebbségekhez képest számos jellegzetességgel bírnak. Hagyományosan alacsony társadalmi státusú, a legszegényebbnek tartott népességi kategóriát képeznek, amely nagy mértékben kiszolgáltatott a diszkrimináció és társadalmi exklúzió jelenségének és mindeddig képtelennek bizonyult felzárkózni a modernizáció folyamatához.4

Preoteasa, Ana Maria, Prezentarea unei cercetări internaţionale cu privire la starea romilor în Europa Centrală şi de Est, Calitatea Vieţii, XIV, nr. 2, 2003, p. 265 3Ringold, Dena, Orenstein, Mitchell, Wilkens, Erika, Roma in an Expanding Europe. Breaking the Poverty Cycle, 2003, The World Bank, p. 1 4Voicu, Mălina (coordonator), Nevoi şi resurse în comunităţile de romi, Fundaţia Soros România, Bucureşti, 2007, p. 7 2

82

A történelem során a roma népesség folyamatosan előnytelen helyzetben volt, bár jogi státusukban a XIX. században változás következett be. Ezután ugyanazokban a jogokban részesültek, mint a lakosság többi része, ugyanakkor kisebb földdarabokat is kaptak. A XX. század második felében a régióban uralkodó kommunista rendszerek politikája lehetővé tette a romák iskoláztatási szintjének fejlődését, valamint a formális munkaerőpiacra való integrálódásuk első lépéseit. Az ár azonban, amit fizetniük kellett, az asszimilációs folyamatba való erőltetett bevonásuk, kulturális sajátosságaik fokozatos gyengülése volt.5 Az átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba számos változást hozott a romák életében. Egyes roma lakosok nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmus időszakára, amikor, bár nem voltak elismerve nemzeti kisebbségként, az akkori, beolvasztásukra törekvő politika mégiscsak elérhetővé tette számukra az anyagi biztonság bizonyos fokát. Ezzel

szemben

a

poszt-szocialista

időszak

ellentmondásos

következményekkel járt számukra. Bár egyrészt lehetővé vált a roma identitás politikai és kulturális elismerése, ugyanakkor azonban erőteljesebbé vált gazdasági-társadalmi kirekesztettségük és elutasításuk.6 A romák helyzete jelenleg sem egyszerű. Ehhez több gazdasági és társadalmi tényező is hozzájárul, de a kérdéskör etnikai dimenzióját sem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindez nagy mértékben kapcsolódik a posztkommunista átmeneti időszak válságjelenségeihez. Gazdasági vonatkozásban a romák Románia és Magyarország legszegényebb rétegét Ibidem Pons, Emanuelle, Ţiganii din România, Editura Compania, Bucureşti, 1999, p. 137 5 6

83

alkotják. A romániai Szegénységellenes Bizottság (CASPIS) adatai szerint a roma lakosság több mint fele súlyos szegénységben él, míg a román népességnek mindössze 9% él hasonló körülmények között. A romák a pénz hiányát és az anyagi kiszolgáltatottságukból fakadó sebezhetőségüket tekintik fő problémájuknak. 7 Szegénységük forrása több tényező kombinációjából ered. A szegénység, esetükben – Marian Preda megfogalmazása szerint – csak a társadalmi kirekesztettség egyik dimenzióját, a pénzügyi jellegű kirekesztettséget jelenti 8, de emellett jelen vannak az exklúzió más dimenziói is: a demokratikus és jogi rendszerből, a munkapiacról, a jóléti, valamint a kommunikációs rendszerből történő kirekesztésük. Amint az utóbbi évek kutatási eredményei igazolják, a romák gazdasági sebezhetősége lényegében egymással összefonódó és egymás negatív hatásait erősítő tényezők halmazának következménye, amelyhez hozzájárul iskolázottságuk alacsony szintje, a munkapiacon elfoglalt marginális szerepük, a roma családok jellemzően magas gyermekszáma, a többségi csoportok részéről elszenvedett diszkrimináció, valamint az informális gazdaságba történő bekapcsolódásuk. Mivel nagy részük szegény, nincs meg az anyagi lehetőségük, hogy befejezzék az iskolát vagy részt vegyenek képzéseken. Sokan közülük abbahagyják az iskolát 4, 5 vagy 6 osztály elvégzése után, így igencsak nehézzé válik számukra, hogy

hivatalosan

munkahelyet

találjanak.

Ezért

inkább

feketegazdaságban vesznek részt, vagy külföldre vándorolnak. Voicu, Mălina (coordonator), Nevoi şi resurse în comunităţile de romi, Fundaţia Soros România,Bucureşti, 2007, p. 7 8Preda, Marian, Politica socială românească între sărăcie şi globalizare, Editura Polirom, Iaşi, 2002, p. 101 7

84

a

A gazdasági tényezők mellett azonban a roma marginalizáció előidézésében számos szociokulturális tényező is érvényesül. Például: a lányok többsége már 13-14 évesen együtt él jövendőbeli férjükkel, mivel a hagyományok ezt követelik meg, az állam azonban nem fogadja el a házasságot, ha a nő fiatalabb 16 évnél, a férfi pedig 18 évnél. Ez a helyzet nagyon sok roma lányt arra kényszerít, hogy otthagyja az iskolát. Mivel tanulmányaikat nem fejezték be, jellemző módon vagy háziasszonyok lesznek, vagy szakképzetlen munkásként alkalmazzák őket, esetleg prostituált vagy kéregető életmódot folytatnak majd. A romák kultúrája alacsony szinten értékeli az iskola intézményét, a tisztességes és folyamatos munkát, a pontosságot – így látja őket a többségi lakosság jelentős része. Mivel nagy többségük nem rendelkezik szakképzettséggel, általában szakképzetlen munkásként alkalmazzák őket, ahol a jövedelem igencsak alacsony, havonta 200 euró alatti összeg. Ez nem felel meg elvárásaiknak, ezért inkább az anyasági támogatásból és szociális segélyekből próbálnak megélni. Sokuknak van művészeti tehetsége, főleg a zene terén, némelyikük muzsikus lesz és a népzenében érvényesül. Ez viszont csak egy nagyon kis részük számára biztosít kitörési lehetőséget. Többségük folytatja a küszködést az említett problémákkal.

II. Roma kutatások a szociológiai szakirodalomban A szociológiai irodalomban a roma közösségek problémáit bemutató művek jelentős számban vannak jelen. A roma közösségekről végzett kutatások egyaránt alkalmaznak kvantitatív és kvalitatív jellegű

85

megközelítésmódokat. Mindkét módszertani iránynak megvannak az előnyei, illetve hátrányai. A mennyiségi módszer hasznos abban, hogy segítségével árnyaltan értelmezhetők a különbségek romák és más etnikumok

között

országos,

valamint

európai

összehasonlító

perspektívában. A roma lakosság számáról rendelkezésre álló adatok azonban alacsony szintű kredibilitással rendelkeznek, ugyanakkor nagyon nehéz megszerezni őket. Az önazonosság vállalásával, az etnikai identitás bevallásával kapcsolatos ellentmondások fennállása komoly határokat szab a kvantitatív jellegű elemzéseknek. Ennek ellenére, a mennyiségi adatok nélkülözhetetlenek azokhoz az elemzésekhez, amelyek a jólétiilletve

a

szociálpolitikák

megalapozásához

nyújthatnak

fontos

támpontokat. Bár a kvantitatív jellegű megközelítésmód kiválóan alkalmas annak kimutatására, hogy a romák szegénysége sajátos jellemzőkkel bír, nem szolgál azonban a legmegfelelőbb eszközül ahhoz, hogy feltárjuk a roma lakosság gazdasági sérülékenységének sajátos dinamikáját. A minőségi jellegű kutatások előnye ezzel szemben, hogy segítségükkel a szociális folyamatokat, magát a kirekesztődési mechanizmust követhetjük nyomon, illetve olyan változók közti kapcsolatokat tudunk feltárni, melyeket igen nehéz észre venni mennyiségi kutatások során. A minőségi kutatásoknak is van viszont hátránya. Az ilyen jellegű vizsgálódások általában egy specifikus kérdésre fókuszálnak, ezért csak korlátozott számú tényező hatását vehetik figyelembe. Mindebből kiindulva a mennyiségi és minőségi

jellegű

kutatások

leginkább

együttesen,

a

maguk

komplementaritásában járulhatnak hozzá ahhoz, hogy összefüggő képet

86

és jobb megértést nyerjünk a roma lakosság helyzetével kapcsolatos társadalmi problémák és politikák jellemzőiről.9 A közép-kelet európai roma népesség társadalmi jellemzőiről 1999-2000-ben jelentős nemzetközi összehasonlító kutatásra került sor Szelényi Iván vezetésével.10 A Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Lengyelország, Oroszország és Románia roma lakosságára kiterjedő vizsgálat során a kutatók országonként 10.000-19.000 roma háztartást kerestek fel. Ugyanezt a felmérést a nem roma szegény emberekből álló kutatási mintán is elvégezték. A válaszadókat arról kérdezték, hogy életük három meghatározott időpontjában (akkor, amikor 14 évesek voltak, 1988-ban és végül 2000-ben) mennyire voltak szegények. Az alanyok válaszai alapján kiderül, hogy a vizsgált országokban az életszínvonal jobb volt 1988-ban (a szocialista időszak alatt) mint 2000ben (a rendszerváltás után tíz évvel). A válaszadók arra is emlékeznek, hogy szegénységük mértéke jelentősen enyhült 1988-ig, ami arra utal, hogy

a

közép-kelet

európai

országok

közötti

életszínvonalbeli

különbségek csökkentek a szocializmus ideje alatt. Egy másik következtetése a tanulmánynak, hogy 1993-ban a megkérdezettek minden vizsgált országban az életszínvonal csökkenését észlelték 1988-hoz viszonyítva. 2000-től viszont a szegénység csökkenése mutatható ki nemcsak azokban az országokban ahol a kilencvenes években „radikális” reformokat vezettek be (ilyenek például Magyarország és Lengyelország)

Ringold, Dena, Orenstein, Mitchell, Wilkens, Erika, Roma in an Expanding Europe. Breaking the Poverty Cycle, 2003, The World Bank, p. 4 10Iván Szelényi (ed.), Poverty, Ethnicity and Gender in Transitional Societies. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002 9

87

hanem azokban az országokban is (mint amilyen Románia és Bulgária) ahol a „fokozatos átmenet” elvét alkalmazták.11 Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a szegénységet etnikai megoszlás

szerint

is

vizsgálták.

Ezekben

az

országokban

összehasonlították a roma és nem roma személyek sorában mért szegénységi arányt. Eszerint a magyarországi romák például valamivel szegényebbek, mint a nem romák Bulgáriában. Mindegyik országban a roma nemzetiségű emberek azok, akik a legszegényebb kategóriát képviselik, bár a roma lakosság körében sem mindenki szegény. Ugyanakkor a legtöbb ember, aki kimondottan szegény, nem a roma származásúak közül kerül ki. Minden országban létezik a romáknak olyan kategóriája, amely viszonylag jó színvonalon él. Azok a romák, akik sikeresen megtartották hagyományaikat, hagyományos mesterségeiket, jobban elkerülték a szegénység csapdáját, szemben a társadalom szélén rekedtek tömegeivel. Egy másik, részben hasonló jellegű összehasonlító kutatást 2001-ben végeztek Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban és Romániában.12 Eredményei alapján a romák helyzete igen megegyező mind az öt országban, az eltérő gazdasági fejlettségi szintek ellenére. A roma lakosság körében a teljes kutatási mintán 40%-os munkanélküliségi arányt mutattak ki, Szlovákiában 64%-os, Romániában viszont csak 24%os munkanélküliségi arányt mértek. A kapott eredmény ellentmondásos, ami

feltehetően

a

romák

feketemunkában

történő

részvételével

Ringold et al, op. cit. p. 9 A. Zhelyakova et. al, The Roma in Central and Eastern Europe. Avoiding the Dependency Trap, Bratislava, UNDP, 2002. 11 12

88

magyarázható, ez Romániában különösen elterjedt. Ami a háztartások bevételét illeti, megfigyelhető, hogy jelentős különbség van a városi, illetve vidéki környezet között (a vidéki környezetben a szegénység sokkal hangsúlyozottabban jelentkezik). A kutatás kimutatta, hogy a roma lakosság megélhetési körülményei igen nagy mértékben függnek a szociális segélyektől. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy csak nagyon alacsony arányban folytatják tanulmányaikat az általános iskola után. 13 A roma közösségek szociológiai kutatása Romániában napjainkban főleg a bukaresti Életminőségkutató Intézet vizsgálataihoz kapcsolódik. Meg kell említeni a tényt, hogy az első kutatásokat e területen Ion Chelceanak köszönhetjük az 1930-as években. A második világháború utáni évtizedekben is megjelent néhány tanulmány e kérdéskörről Mihail Merfea és Nicolae Gheorghe tollából, még ha ez az időszak összességében nem is kedvezett a tudományos vizsgálódásnak. 1990 után, amikor a rendszerváltás után lendületet kapott a szociológiai kutatás is, számos

új

tudományos

munka

látott

napvilágot,

ezek

közül

jelentőségében mindmáig kiemelkedő az Elena és Catalin Zamfir által vezetett kutatás eredményeit összefoglaló kötet14, amelyben a romák olyan alapvető

problémái

kerülnek

elemzésre

mint

a

lakóhely,

az

iskoláztatottság, a szakma és a munkahely illetve a család és a gyermekek életkörülményei. A tanulmány szerzőinek legfontosabb következtetése az, hogy a központi problémát a romák sajátos kulturális hagyományon alapuló életvitele jelenti. A hagyományos életstratégiák csak a túlélés Preoteasa, Ana Maria, Prezentarea unei cercetări internaţionale cu privire la starea romilor în Europa Centrală şi de Est, Calitatea Vieţii, XIV, nr. 2, 2003, p. 267 14Cătălin Zamfir, Elena Zamfir, Ţiganii între îngrijorare şi ignorare, Editura Alternative, Bucureşti, 1993 13

89

lehetőségét biztosítják, az ezen túllépést viszont már nem, s ezáltal folyamatosan újratermelik a roma lakosság társadalmi kirekesztettségét.

III. Bihar és Hajdú-Bihar megyék roma lakossága III.1. A Bihar megyei roma lakosság társadalmi jellemzői A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bihar megye a harmadik helyet foglalja el Romániában, ami a romák számbeli arányát illeti (5,01%), Maros megye (6,96%) és Szilágy megye (5,01%) után. Megközelítőleg

30.200

roma

él

Bihar

megyében.

Többségük

Nagyváradon él, szám szerint hozzávetőleg 6000-en. A legjelentősebb egy tömegben élő roma közösségek Székelyhídon (3700), Tenkén (2.500), Diószegen (1.500), Feketebátorban (1.500), Szentmártonban (1.070), Élesden (1.000), Berettyószéplakon (900) és Köröskisjenőben (850) vannak. A roma tanulók 89%-a az általános iskola befejezése után elhagyja az iskolát. A munkaképes roma lakosok mindössze 10%-a dolgozik hivatalosan és csak minden második roma etnikumhoz tartozó polgárnak van személyi igazolványa. Akárcsak Románia más területein, a legfőbb problémák a romák csökkenő iskolázottsági szintjével, a munkapiacon való elégtelen részvételükkel, valamint életszínvonalbeli és egészségügyi helyzetükkel kapcsolatosak.

90

Az utóbbi években két kvalitatív jellegű kutatást is végeztek a Bihar megyei romák helyzetéről. Az egyik tanulmány 15 legfőképpen az iskolából való kiesésük arányát és körülményeit tanulmányozta. Következtetései szerint a tanulás fontos szerepet hivatott betölteni a romák életének modernizálásában, felzárkóztatási esélyeik javításában. Talán az oktatási és továbbtanulási lehetőségekből történő kizáródásuk jelenti a legmeghatározóbb kirekesztő tényezőt, mivel alacsony iskoláztatottsági szintjük negatív hatással van a munkapiacon történő elhelyezkedésére, ugyanakkor pedig a fiatalkorú bűnözést favorizáló tényezőként is hat. A másik kutatás16 a nagyváradi romák helyzetével foglalkozott. Az elemzés a roma lakosság körében tapasztalható következő főbb problémákat emelte ki: • nem megfelelő életfeltételek • súlyos szegénység • egészségügyi problémák (főleg fertőző betegségek, mint például a TBC) • a szakmai gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőségek hiánya, bizonytalan helyzet a munkapiacon, alacsony jövedelmi szintek, főként a szakmai felkészülés hiánya miatt

Olah, Șerban, The School Dropout in Bihor county. A Qualitative Approach, Revista Universitara de Sociologie, Craiova, Romania, 2009, Year VI, nr. 1(11), p. 101 16Olah, Șerban, Băltățescu, Sergiu, Nevoi şi servicii sociale în comunităţile de romi. Studiu calitativ în municipiul Oradea, Revista de Asistență socială (nr. 3-4), București, 2008, p. 34 15

91

• az iskolai tanulmányok folytatásának nagyfokú bizonytalansága, az iskolából kimaradók igen magas aránya A tanulmány szerint a fő okok, melyek miatt Bihar megyében a romák abbahagyják az iskolát, a következők: mélyszegénység, a szülők alacsony iskolázottsági szintje, a szülők közömbössége az iskolai problémák iránt, rendezetlen családi élet, a roma közösség hagyományai, a pedagógusok hibás hozzáállása a roma tanulókhoz, a segítő szakemberek hiánya az iskolában.

III.2. A Hajdú-Bihar megyei roma lakosság társadalmi jellemzői Hajdú-Bihar megyében 10.836 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek a 2001-es népszámlálás alkalmával, ami 5,7%-ot jelent Magyarország összlakosságából, Magyarország roma lakosságának pedig 2%-át teszi ki. Azoknak a száma viszont, akik tipikusan roma életmódot folytatnak, ennél sokkal nagyobb. A Központi Statisztikai Hivatal által 2003-ban végzett felmérés szerint a közvetlen szomszédok 44.200 emberről (az összlakosság 8,2%-a) mondják azt hogy roma (cigány). Eszerint Hajdú-Bihar az a megye, ahol Magyarország ötödik legnagyobb roma közössége él. A

Hajdú-Bihar

megyei

roma

népesség

ugyanolyan

jellegű

problémákkal küszködik, mint a határ másik oldalán élő romák: • igen magas termékenységi és halálozási szint, fiatal népesség • az országos átlagnál jóval alacsonyabb iskolázottsági szint • a gazdasági aktivitás igen alacsony szintje

92

A Debreceni Egyetem Szociológiai Tanszéke által végett felmérés 17 eredményei szerint a munkanélküliség aránya a romák körében hatszor nagyobb (a női lakosok esetében pedig hétszer nagyobb) mint az országos átlag. A legtöbb roma megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy szeretne dolgozni, de vélekedésük szerint nagyon nehéz elhelyezkedni. Az általános helyzetképen túlmenően, kimutathatók nemzedéki hovatartozás szerinti különbségek is. A középkorú generáció tagjai, akiknek már volt alkalmazotti minőségük a kommunista rendszerben, nagy valószínűséggel ma is a munkaviszonyból származó megélhetési módozatokat választanák, viszont az 1989 után felnövekvő nemzedék tagjai már inkább a szociális juttatások fogadására rendezkednének be. Legtöbbjüknek nem is volt még hivatalos munkahelye. A diszkrimináció kérdéskörét illetően a potenciális roma munkavállalók 72%-a nyilatkozta, hogy a munkahelykeresés során nem tapasztaltak semmilyen hátrányos megkülönböztetést, ugyanakkor viszont 26%-uk úgy vélekedett, hogy roma hovatartozásuk miatt nem alkalmazták őket. A megkérdezett családok 40%-ának van valamilyen aktív termelői kapcsolata a mezőgazdasággal: 18%-uk megműveli a földdarabját, 10%-nak állattenyészete van, 12%-uk pedig mindkettővel foglalkozik. Abban az esetben, ha kapnának adómentes földeket magánhasználatra a helyi önkormányzattól, 25%-uk úgy nyilatkozott, hogy nem vetné be, 72%-uk viszont igennel válaszolt (41% magánfogyasztásra termelne, míg 31% a piacon értékesítené az árut).

Béres Csaba (2004), A Hajdú-Bihar megyében élő roma lakosság helyzete. http://www.romaweb.hu/doc.../szociologiai_tanulmany_htm. Letöltve: 2011.3.30 17

93

A felmérést megelőző hónapban a megkérdezettek 10%-a alkalmi munkákból élt, ami általában mezőgazdasági munkát jelentett. Egy átlagos munkanapon a mezőgazdaságban, ahol a munkaidő 10 órát tart, a napi kereset 3000 forint (megközelítőleg 12 euró). Azok az emberek, akik valamilyen betegségben is szenvednek, a roma lakosság legszegényebb rétegéhez tartoznak, még ezt a szerény keresetet biztosító munkát sem képesek elvégezni. A kutatás eredményei ugyanakkor arra is utalnak, hogy bizonyos feltételek mellett az alkalmi munka a foglalkoztatási integrációt segítheti elő. Például az egyik településen (Bagaméren) egy foglalkoztatási projekt keretében 50 roma lakos nyert alkalmazást mezőgazdasági napszámos munkában, amelynek során megtanulták, hogyan termeljenek tormát. A projekt célja az volt, hogy az elkövetkezőkben a romák felhasználhassák a megszerzett tapasztalatot, azáltal, hogy hogy saját termelést indítanak azokon a földeken, melyeket a helyi lakosoktól vesznek bérbe. A hatóságok által kezdeményezett szociális föld-bérbeadási program támogatta a roma közösségeket saját önálló kisgazdaságaik (pld. mákültetvények vagy kecsketenyészetek) létrehozásában. Néhány ilyen jellegű törekvés sikeres volt, mások viszont nem, legfőképpen a romák mezőgazdasági hagyományainak és üzletkötési ismereteik hiánya miatt. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen e programok pozitív hozadékát, a Debreceni Egyetem kutatócsoportjának tagjai azt ajánlották a célcsoport tagjainak, hogy első lépésben főként önellátásra termeljenek.

94

IV. Kvantitatív adatelemzés A következőkben szeretnénk bemutatni annak a kutatásnak az eredményeit, melyre e tanulmány bevezetőjében utaltunk; a kutatást 2010 január 10 és március 7 között végeztük Románia és Magyarország határmenti roma közösségeiben. Erre a felmérésre néhány kutatási kérdéssel indultunk: hány roma elégedett az életével, a magyarországi roma

lakosság

életszínvonala

magasabb-e

a

romániai

romák

életszínvonalánál, milyen a romák lakásainak minősége a két országban, hogyan viszonyulnak a romák a munka különböző vonatkozásaihoz, melyik a legmagasabb iskolai és szakmai végzettségük, milyen tapasztalatokat szereztek a hivatalos gazdaságban, milyen jövedelmeik vannak, mennyire egészségesek és mennyire vallásosak. Mivel sok információt szereztünk, a kutatás nagyon összetett, jelen tanulmányban csak az eredmények egy része kerül bemutatásra.

IV.1. Elégedettség az élettel Mennyire vannak a romák megelégedve életükkel? Melyek azok a meghatározó tényezők, mely az élettel felé való elégedettség szintjét befolyásolják? A magyarországi, illetve a romániai minta alapján a helyzetet a következő grafikonokban foglaltuk össze:

95

10. ábra: Elégedettség az életkörülményekkel (magyarországi romák)

11. ábra: Elégedettség az életkörülményekkel (romániai romák) 96

A két grafikonból kitűnik, hogy Romániában a nagyon elégedett romák aránya nagyobb (7,21% a 0%-hoz viszonyítva) a teljesen elégedetlenek aránya pedig kisebb (31,98% a 37,62%-hoz viszonyítva). Vajon ez egy magasabb életszínvonalra utal, vagy pedig más tényezők hatása miatt alakul ki ez a különbség? Mindezekre a következőkben próbálunk választ adni.

IV.2. A romák gazdasági sebezhetősége Az első lépés, hogy megtudjuk, miként vélekednek a romák saját szegénységükről.

12. ábra: A jövedelem értékelése (a magyarországi romák esetében)

97

13. ábra: A jövedelem értékelése (a romániai romák esetében)

Elemezve a két grafikont, megfigyelhetjük, hogy a romák mindkét országban szegénynek, illetve nagyon szegénynek tekintik magukat. Ha az első két elemet vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy a megoszlás hasonló mindkét ország esetében (88,29% Romániában és 90% Magyarországon). Ha viszont a 3-as és 4-es elemet vesszük figyelembe, akkor a magyarországi romák helyzete kedvezőbb.

IV.3. Lakáskörülmények Az első lépés a fenti ábrákon megjelent információk magyarázatára az lenne, hogy feltegyük a következő kérdést: milyen a lakáskörülményekkel való elégedettség szintje a két országban? Íme, az eredmények: 98

14. ábra: A magyarországi romák elégedettsége a lakással

15. ábra: A romániai romák elégedettsége a lakással 99

A két grafikon alapján kitűnik, hogy a megelégedettek illetve a nagyon elégedettek aránya nagyobb Magyarországon (26,71% és 24,79%) mint Romániában (18,47% és 20,27%) ugyanakkor az elégedetlenek és a nagyon elégedetlenek aránya nagyobb Romániában (19,82% és 13,5%) Magyarországhoz viszonyítva (4,95%, illetve 2,97%). Feltehetően ennek a vélekedésbeli eltérésnek a kialakulásában olyan tényezők játszanak szerepet mint a lakófelület nagysága, a szobák száma és az építkezési anyagok milyensége.

16. ábra: A lakás tulajdonjogi helyzete (magyarországi romák esetében)

Összehasonlítva a két országbeli romák megkérdezése nyomán nyert adatokat, észrevehetünk néhány érdekességet. Elsősorban Romániában több olyan eset van, ahol a roma lakosok lakbért fizetnek a helyi

100

tanácsnak (30,18%), míg Magyarországon az ilyen helyzetben levők aránya

nagyon

alacsony

(0,99%).

Magyarországon

viszont

a

lakástulajdonosok aránya kedvezőbb (5,.49%) a romániai helyzethez képest (41,44%). Ugyanakkor Magyarországon több olyan eset van, ahol a romák rokonaiknál laknak (41,58%) vagy olyan személyeknél, akik nem hozzátartozóik (2,97%). Romániában ez az arány 16,67% illetve 0%.

17. ábra: A lakás tulajdonjogi helyzete (romániai romák esetében)

A következő két grafikont összehasonlítva megfigyelhetjük, hogy a magyarországi romák lakásai modernebb építésűek, leggyakrabban téglából készülnek (60,40%), csak kisebb arányban készítik a házakat vályogból

(34,65%).

A

Bihar

megyei

romák

lakásai

viszont

leggyakrabban vályogból készültek (34,65%), majd gyakoriság szerint a tégla (36,04%), illetve más anyagok (fa – 8,56%, beton – 2,7%, patics – 0,45%) következnek.

101

18. ábra: A lakás építésénél használt anyagok (magyarországi romák)

19. ábra: A lakás építésénél használt anyagok (romániai romák) 102

Egy másik fontos mutató a lakósűrűség, azaz a lakásokban élő személyek (családtagok) száma.

20. ábra: A magyarországi romák lakósűrűsége

A két grafikonból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a lakóhely sűrűsége nagyobb Romániában mint Magyarországon, mivel a háztartások számottevő része esetében 6-7 vagy 7-nél több ember tartózkodik egy lakásban (33,33% illetve 12,61%), ez az arány pedig nagyobb, mint Magyarországon (27,72% illetve 5,94%). Ugyanakkor az 1 illetve 2-3 személyt befogadó lakások esetében Magyarország helyzete jobb (8,91% illetve 20,79%), mint Romániáé (0,45% illetve 13,5%).

103

21. ábra: A romániai romák lakósűrűsége

Ezeket az eredményeket ki kell egészíteni a lakás nagyságáról, a szobák számáról és a felszereltségről szóló adatokkal. A következő oldalon található két grafikon azt mutatja, hogy Romániában a 60 m²-nél kisebb alapterületű lakások vannak túlsúlyban, míg Magyarországon számottevő részarányt képviselnek azok a lakások, amelyek alapterületei nagyobbak 60 m²-nél.

104

22. ábra: A magyarországi romák lakásainak mérete

23. ábra: A romániai romák lakásainak mérete 105

Egy másik fontos mutató a szobák száma. Lássuk mi a helyzet a két országban ezen a téren:

24. ábra: A lakóhely szobáinak száma (a magyarországi romák esetében)

A különbségek itt is jelentősek. A magyarországi romák 44,4%-a él három vagy annál több szobás lakásban, míg a romániai minta esetén ez az arány csak 13,4%. Ezzel szemben a romániai mintába bekerültek 79%ának van egyszobás vagy kétszobás lakása, a magyarországi romák esetében ez az arány 64,4%.

106

25. ábra: A lakóhely szobáinak száma (a romániai romák esetében)

A következő oldalon található két grafikonból világosan kitűnik, hogy a magyarországi romáknak jobb helyzetük van a mellékhelyiséget tekintve, mint azoknak, akik Romániában élnek. Ha összehasonlítjuk a legjobb helyzetben lévőket, akiknek mellékhelyiség és mosdó is van a lakásában, az arányuk Magyarországon 69,31% míg Romániában 40,09%. Ha viszont a legrosszabb körülményeket vesszük figyelembe, azoknak a számát, akiknek nincs mellékhelyiségük vagy mosdójuk, Romániában ez az arány 14,86%-ot, Magyarországon pedig 1,99%-ot mutat.

107

26. ábra: A lakás mellékhelyiséggel való ellátottsága (magyar minta)

27. ábra: A lakás mellékhelyiséggel való ellátottsága (román minta)

108

Még egy fontos tényezőt kell itt megemlíteni, mégpedig a konyhát. A következő két ábrán mutatjuk be a két országban mért helyzet közötti különbséget.

28. ábra: Konyhával felszerelt lakások aránya a magyarországi romák esetében

Míg Magyarországon a roma családok 98,02%-ának van konyhája, ugyanez csak 59,46%-ban mondható el a Romániában élő romákról. 7,66%-ban azzal az esettel találkozunk, amikor a konyha a háztól külön van, 24,77%-ban a konyhájuk nincs befedve és egy nagyon alacsony százalékban (0,99%) vannak azok, akik a konyhát más családokkal közösen használják.

109

29. ábra: Konyhával felszerelt lakások aránya a romániai romák esetében

Ugyancsak egy fontos kérdés a lakás kifűtésének megoldása. Lássuk, mi a helyzet a két esetben. Amint a következő oldali ábrákon látható, mindkét esetben a többség a fát használja mint fűtőanyagot (85,59% Romániában illetve 81,19% Magyarországon), Magyarországon viszont előfordulnak még olyan helyzetek, ahol a lakást szénnel fűtik ki (1,98%), vagy akár gázzal működő saját központi rendszerük van, vagy pedig más fűtőanyagot használnak mint a fentebb említettek.

110

30. ábra: A lakás fűtése (a magyarországi romák esetében)

31. ábra: A lakás fűtése (a romániai romák esetében)

111

Ami az ivóvízhez való hozzáférést illeti, ugyancsak jelentős eltérések mutatkoznak a két mintánál nyert eredmények között. Magyarországon 69,31%-nak, míg Romániában 43,69%-nak van vízhálózata kiépítve a lakásban. Romániában a romák 9,91%-nak van saját kútja a kertben, Magyarországon senkinek. A kerttől 100 méteren belül fekvő kutat az esetek 15,32%-ában használják a romániai romák, míg a magyarországiak 22,7%-ban élnek ezzel a lehetőséggel. 100 méternél messzebb lévő kutat a romániai romák 21,62%-a használ, Magyarországon nincsenek ilyen helyzetben levő megkérdezettek.

32. ábra: A lakhely vízellátása (a magyarországi romák esetében)

112

33. ábra: A lakhely vízellátása (a romániai romák esetében)

IV.4. A régió és negyed szegénységi szintje A két országból kiválasztott romák a minta alapján legtöbb esetben szegényebb negyedekben laknak mint a lakosság többi része. Lássuk, hogyan vélekednek a romák a szegénység jelenlétéről azokban a lakónegyedekben, melyekben a lakásuk található. A következő két grafikon alapján megfigyelhetjük, hogy a romániai romák sokkal inkább szegénynek tartják saját lakónegyedüket, mint a magyarországi romák. Ha az első két kijelentést vesszük figyelembe

113

(„mindenki vagy majdnem mindenki szegény” illetve „a legtöbb itt lakó szegény”),

az

arány

magasabb

Romániában

(82,4%)

mint

Magyarországon (54,4%). Ha a negyedik kijelentést tekintjük („senki, vagy szinte senki nem szegény”), Romániában alacsony az ezzel a véleménnyel

azonosulók

aránya

(1,80%),

ugyanez

az

arány

Magyarországon viszont lényegesen nagyobb (7,92%)

34. ábra: A lakónegyed szegénységi szintjéről alkotott vélemény (a magyarországi romák esetében)

114

35. ábra: A lakónegyed szegénységi szintjéről alkotott vélemény (a romániai romák esetében)

Ehhez

a

kérdéshez

kapcsolódik

a

következő,

az,

hogy

a

megkérdezettek szomszédságát roma lakosok alkotják-e, vagy sem. Amint a következő ábrákból kitűnik, lényeges eltérések figyelhetőek meg a szomszédság etnikai hovatartozását illetően is. A romániai romák olyan környéken laknak, ahol a saját etnikumukhoz tartozók vannak többségben (82,88%). A hasonló helyzetben levő romák aránya a magyarországi mintában viszont csak 33,66%. Ugyanakkor, ha a 3-as és 4-es elemet vesszük figyelembe, akkor a vonatkozó arányszám Magyarországon 44,55%, míg Romániában mindössze 1,35%. 115

36. ábra: A szomszédság etnikai szerkezetének percepciója (a magyarországi romák esetében)

37. ábra: A szomszédság etnikai szerkezetének percepciója (a romániai romák esetében) 116

38. ábra: Elégedettség a lakóhely környékével (magyarországi romák)

39. ábra: Elégedettség a lakóhely környékével (romániai romák)

117

Az előző

ábrák

azt

szemléltetik, hogy a romániai

romák

elégedetlenebbek mint a magyarországiak (ha csak az 1-es és 2-es pontokat visszük figyelembe, az arányok Romániában 35,5% míg Magyarországon 19%). Ha a 4-es és 5-ös elemet vesszük figyelembe (mely az elégedettek és nagyon elégedettek számát tükrözi), a magyarországi romák esetében jóval magasabb elégedettségi szint mutatkozik (52% és 37%). Lássuk

a

továbbiakban,

milyen

eredményeket

nyertünk

városnegyeddel kapcsolatos elégedettségi mutató vonatkozásában.

40. ábra: A lakónegyeddel való elégedettség (a magyarországi romák esetében)

118

a

41. ábra: A lakónegyeddel való elégedettség (a romániai romák esetében)

Ha a lakónegyeddel való elégedettség szintjét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a nagyon elégedetlenek és elégedetlenek aránya majdnem kétszer nagyobb Romániában mint Magyarországon (megközelítőleg 38,77% és 20%) Érdekes szemügyre venni az elégedettek és nagyon elégedettek arányát is, mely ugyancsak számottevően nagyobb Romániában mint Magyarországon (33,79% és 27%).

119

V. Következtetések A roma közösségekre vonatkozó adatokat elemezve Romániában és Magyarországon, megfigyelhetünk néhány fontos különbséget: bár a romániai

romák

elégedettebbek

életükkel,

feltehetően

az

hagyományosabb életstílusuk miatt, de az etnikai versenyhelyzetnek köszönhetően is, a magyarországi romák viszont elégedettebbek életszínvonalukkal és lakhelyükkel. Az objektív mutatók szerint (a tulajdonjog állapota, az építkezési anyagok, a szobák száma, a háztartásban élők száma, a higiéniai feltételek, mellékhelyiséggel illetve konyhával ellátott lakás, illemhely, főzésre alkalmas eszközök) a magyarországi romák jobb életkörülmények között élnek. Ellentétben a romániai romákkal, a magyarországi romák olyan környezetben élnek, ahol szomszédjaik jelentős arányban nem roma származásúak, és ez a tény igen fontos szerepet játszik társadalmi integrációjukban. Annak ellenére, hogy – amint azt Michael Stewart is kiemeli – a magyarországi romák ellenálltak az asszimilációs folyamatnak a kommunizmus ideje alatt, kutatási eredményeink azt mutatják, hogy jelenleg közelebb állnak mint valaha annak a társadalomnak a domináns civilizációjához, melyben élnek. Fontos megjegyeznünk, hogy ebben az értelemben a magyarországi romák jellemzően „magyar cigányoknak” vallják magukat, míg a romániai romák inkább aszerint határozzák meg hovatartozásukat, hogy melyik roma „nemzetséghez” („neamuri”) tartoznak. A magyarországi romák magasabb integrációs szintje azzal a ténnyel is alátámasztható, hogy vallásilag a településük nem roma

120

lakosságának egyházaihoz tartoznak, míg Romániában a neoprotestáns vallásos közösségek befolyása igen jelentős a roma népesség körében. A lakóhely minősége fontos mutató az integrációs folyamatban. Ebből a szempontból is a magyarországi romák sokkal jobban beilleszkedtek, mint a romániai romák. Romániában a romák házainak minősége jóval a magyarországi romák házainak színvonala alatt van, de ugyanakkor sokkal a romániai többségi lakosság lakásainak színvonala alatt is. A romániai romák lakóhelyének minőségét egy hagyományos életstílus jellemzi. Ez nagyobb mértékben észrevehető mint a magyarországi romák esetében. Ami az a vidéki és városi környezet egymástól eltérő életminőségét illeti , a kettő közötti különbség Romániában jobban érzékelhető. Itt, kutatási eredményeink alapján, a fugyivásárhelyi közösség a legszegényebb nemcsak Nagyvárad, de Köröskisjenő viszonylatában is. Az életfeltételek befolyásolnak más mutatókat is az életminőség vonatkozásában, mint például az egészségi állapot, az oktatáshoz való hozzáférés és valamilyen szinten a formális gazdaságban való részvétel. A

lakóhely

minőségének

javításához

szükség

lenne

a

helyi

önkormányzatok aktívabb részvételére, de a civil szervezeteknek és a roma vezetőknek is nagy szerepük lenne ebben, még akkor is, ha a lakóhely minősége nagy mértékben függ a család jövedelmétől, ami a legtöbb esetben problémák kiindulópontját jelenti. A szomszédság minősége szintén nagy hatással van a lakóhely körülményeire. Ha a romák látják, hogy a szomszédjuk szegény, akkor nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy javítsanak az

121

életfeltételeiken és a továbbiakban is hasonló szinten fognak lakni. Abban az esetben viszont, ha romák szomszédjai más etnikai csoporthoz tartoznak,

észreveszik,

hogy

szomszédjaiknak

sokkal

jobb

életkörülményeik vannak és ez számukra is ösztönző hatással lehet. Ez a tényező nagy mértékben befolyásolja a lakóhelyi különbséget a romániai és magyarországi romák között. A romániai romák olyan helyen élnek, ahol a roma közösség tagjai nagy számban, nagy mértékben homogén szociokulturális entitásként vannak jelen. Ez többszörös szociális hátrányhoz vezet és állandó modernizációs deficitet eredményez. Talán az egyik megoldás az lenne, ha a romániai romák olyan helyen élnének, ahol a közösség nemcsak romákból áll hanem más etnikumú emberekből is. A romániai romák elszigetelten, kirekesztetten és kiközösítve élnek más etnikai közösségekhez viszonyítva, mind a lakóhely szempontjából, mind pedig az oktatáshoz való hozzáférés és a formális gazdaságban való részvétel tekintetében. A hosszú távú megoldás azt jelentené, hogy beruházásokat eszközöljenek olyan összehangolt tanulmányi, munkaerőpiaci és szociális programokba, melyek hozzájárulnának a romák beilleszkedéséhez a formális gazdaságba. Ez olyan megélhetést biztosítana számukra, mely javíthatna az életkörülményeiken és jobb civilizációs feltételeket teremtene.

122

VI. Könyvészet: • Béres, Csaba, A Hajdú-Bihar megyében élő Roma lakosság helyzete, 2004. http://romaweb.hu/doc/debrecen/szociologiai_tanulmany_hbm.doc

• Fraser, Angus, Țiganii, Editura Humanitas, București, 2010. • Marcuse, Peter şi Van Kempen, Ronald, Of States and Cities, Oxford University Press, 2002. • Murie, Alan, Siedow-Knorr, Thomas, Van Kempen, Ronald, Large Housing Estates in Europe. General Developments and Theoretical Backgrounds, Utrecht University, 2003. • Olah, Şerban, Băltăţescu, Sergiu, 2008, Nevoi şi servicii sociale în comunităţile de romi. Studiu calitativ în municipiul Oradea în Revista de Asistență socială (nr. 3-4), București, 2008. • Olah, Şerban, The School Dropout in Bihor County. A Qualitative Approach, Revista Universitară de Sociologie, Craiova, Romania, Year VI, nr. 1 (11), 2009. • Pons, Emanuelle, Ţiganii din România, Editura Compania, Bucureşti, 1999. • Preda, Marian, Politica socială românească între sărăcie şi globalizare, Editura Polirom, Iaşi, 2002. • Preoteasa, Ana Maria, Prezentarea unei cercetări internaţionale cu privire la starea romilor în Europa Centrală şi de Est, Calitatea Vieţii, XIV, nr. 2, 2003.

123

• Ringold, Dena, Orenstein, Mitchell, Wilkens, Erika, Roma in an Expanding Europe. Breaking the Poverty Cycle, The World Bank, 2003. • Stănculescu, Manuela Sofia, Berevoescu, Ionica, Sărac lipit, caut altă viaţă!, Editura Nemira, Bucureşti, 2004. • Stewart, Michael, The Time of the Gypsies, Westview Press, Colorado, 1997 • Szelényi, Iván, Poverty, Ethnicity and Gender in Transitional Societies, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. • Voicu, Mălina (coordonator), Nevoi şi resurse în comunităţile de romi, Fundaţia Soros România, Bucureşti, 2007. • Zamfir, Cătălin – Zamfir, Elena, Ţiganii între îngrijorare şi ignorare, Editura Alternative, Bucureşti, 1993. • Zhelyakova A. et. al, The Roma in Central and Eastern Europe. Avoiding the Dependency Trap, Bratislava, UNDP, 2002.

124