Földrajz 5. osztály. 1. Mutassuk ki a levegőt! Nyomjuk össze a levegőt! Gázok hőmérséklete és térfogata közötti összefüggés

Földrajz 5. osztály

1

Tartalom

Földrajz 5. osztály 1.

Mutassuk ki a levegőt! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2.

Nyomjuk össze a levegőt!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3.

Gázok hőmérséklete és térfogata közötti összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4.

Különböző halmazállapotú anyagok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

5.

Vizsgáljuk meg a kőzeteket! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6.

Vizsgáljuk meg a kőzeteket! Mészkő és dolomit elkülönítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

7.

Mi van a talajban? A talajnedvesség kimutatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8.

Mi van a talajban? A talaj szervesanyag-tartalmának kimutatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9.

A talajok vízáteresztő képességének vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

10. A talajok vízmegkötő képességének vizsgálata. A talajok vízfelszívó ereje . . . . . . . . . . . . . 20 11. Különböző szemcseméretű anyagok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 12. Készítsünk „gőzhajót”! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Szerző: Dobrovodsky Tiborné Lektorálta: Dávid János főiskolai docens

A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013

2


Készítette: Dobrovodsky Tiborné

1. Mutassuk ki a levegőt! Emlékeztető, gondolatébresztő Bármerre járunk, levegő veszi körül a testünket. E gázkeverék nélkül perceken belül megfulladnánk. Mivel anyaga nehezen érzékelhető, gyakran nem veszünk róla tudomást. A levegő ritka és könnyű, mozgásunkat is kevéssé akadályozza. Ám a viharos szél szinte elfúj bennünket, és az esernyőt is kifordítja. A levegő színtelen, szagtalan, átlátszó, mindenhová beférkőzik. A levegő különböző gázok keveréke, de szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokat is tartalmaz ( por, vízgőz, egyéb gázok). A levegő anyag. Tulajdonságai mérhetők. A levegő sűrűsége a földfelszíntől távolodva fokozatosan csökken. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • félliteres műanyag palack • üvegkád • 1 db kémcső

• víz • parafa vagy gumidugó • dezodor

• stopperóra

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Merítsük víz alá az „üres” műanyag palackot! 2. Töltsük meg a kémcsövet kb. 2/3 részéig vízzel! Dugaszoljuk be! Fordítsuk fejre! Figyeljük meg a légbuborékok mozgását!

3. Helyezkedjünk el a terem egyik végében! Fújjunk a dezodorból egy kicsit a levegőbe! Stopperrel mérjük meg, hány másodperc múlva jelenik meg az illat a terem másik végében!

Feladatlap

3


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1.

2.

3.

Mi történt az „üres” üveggel a vízbemerítés során? ……………………………………………………................................. .................................................................A 1. Sárga színnel jelöljétek az 1-es ábrán a levegő elhelyezkedését a kémcsőben! 2. Megfordítás után hol lesz a levegő? …………………………………………………………….................................................. 3. Miért bugyborékolt a víz? …………………………………………………………………………………............................................. …………………………………………………………………………………………………………...................................................................… 4. A 2-es ábrába színezzétek be sárgára a légbuborékokat! 5. Hol lesz a levegő a kísérlet végén? ………………………………………………………………….......................................…….. ………………………………………………………………………………………………………..................................................................……. 6. Színezzétek sárgára a helyét a 3. ábrán! 1. Hány másodperc kellett az illat megjelenéséhez a terem másik végén? ………………………..............……... 2. A levegő (és a gázok) mely tulajdonságát mutattad ki ezzel a kísérlettel?............................................... …………………………………………………………………………………………………………..................................................................…. 3. Egészítsétek ki a hiányos mondatot a levegő tulajdonságaival! A levegő ………………………………………………, ……………………………………………….................................................…………, …………………Agázelegy.

Felhasznált irodalom TÓTH Aurél (1982): 200 Földrajzi kísérlet, Tankönyvkiadó, Budapest pp. 94-95. ISBN 963 17 5928 8 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

4



2. Nyomjuk össze a levegőt! Emlékeztető, gondolatébresztő Körülvesz bennünket, mindenhol ott van, láthatatlan, de nélküle nem élhetünk. Mi az? Megtudod, ha az összekeveredett betűk között rendet teszel! ŐGEVEL Milyen a halmazállapota? A légnemű anyagoknak nincs állandó alakjuk. Kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A részecskék között sok szabad hely van, ezért tapasztaljuk azt, hogy a légnemű anyagot tartalmazó edénybe további légnemű anyagot tudunk fújni. A jó keményre fújt labdádat melyik részén tudod a legkönnyebben összenyomni? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 2 db használaton kívüli orvosi fecskendő (kb. 20 ml) • egy pohár víz

• léggömb

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az első orvosi fecskendőt szívjuk tele vízzel! A második orvosi fecskendőt szívjuk tele levegővel! Fogjuk be az első fecskendő nyílását, majd nyomjuk erősen a dugattyút! Ismételjük meg a feladatot a második fecskendővel is! Rögzítsük a tapasztalatokat!

Vigyázz! Először a nyílást fogjuk be, utána nyomjuk a dugattyút! Aztán a dugattyút engedjük el, majd a fecskendő nyílását! 2. Vegyünk egy vékony falú léggömböt! Fújjuk fel! Mikor megtelt levegővel, engedjük el!

Feladatlap

5



2.

1. A víz térfogata az összenyomás előtt : ……………………………….......................................................…………… cm3 2. A víz térfogata az összenyomás után: ………………………………………........................................................…… cm3 Színezéssel jelöld a harmadik ábrán az összenyomott víz mennyiségét (térfogatát)! 3. A levegő térfogata az összenyomás előtt : ………………………….....................................................……………. cm3 4. A levegő térfogata az összenyomás után : ………………………………….....................................................……. cm3 Jelöld az első fecskendőn kék színezéssel a víz térfogatváltozását! Jelöld a második fecskendőn kék színezéssel a levegő térfogatváltozását! Mire következtetsz a tapasztaltakból? ................................................................................................................ ……………………………………………………………………………………………………………….........................................................……. …………………………………………………………………………………………………………........................................................………….. 1. Mi történt a léggömbbel, miután elengedted? …………………………………………………............................…………… ……………………………………………………………………………………………………………..........................................................……… 2. Magyarázd meg! ………………………………………………………………………………………...............................................………. ……………………………………………………………………………………………………………..........................................................……… ………………………………………………………………………………………………………………..........................................................…… 3. Jelöld nyíllal az ötödik ábrán, merre mozdult el a léggömb! 4. Van otthon kerékpárod? Bizonyára kellett már pumpálnod a kerekét. A kerékpárpumpa nemcsak a kerekek felpumpálásakor hasznos, hanem a levegő összenyomhatóságára is jó példa. Az egyik kezeddel fogd be a pumpa csövét, a másikkal meg nyomd le a pumpát! Figyeld meg, mit tapasztalsz! A kezeddel érezned kell az összenyomott levegő nyomását!

Felhasznált irodalom TÓTH Aurél(1982): 200 Földrajzi kísérlet, Tankönyvkiadó, Budapest pp. 183. ISBN 963 17 5928 8 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

6



3. Gázok hőmérséklete és térfogata közötti összefüggés Emlékeztető, gondolatébresztő A Földünket körülölelő levegőt légkörnek hívjuk. Tudományos neve: atmoszféra. Legalsó, kb. 10 km vastag rétege az emberi élet színtere, itt játszódnak le az időjárási jelenségek is. Sorolj fel időjárási jelenségeket! …………………………………………………………….....................................……………………….. Rajzolj le néhányat az időjárás-jelentésekben használt jelekkel!......................................................................... Tudod-e, milyen magasan repülnek a repülőgépek? Mit gondolsz, miért ezt a magasságot választják az utazáshoz? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • egy üres kémcső • egy kisméretű léggömb • kémcsőfogó

• borszeszégő • gyufa

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Egy üres kémcső szájára felhúzunk egy kisméretű léggömböt. 2. Gyufával meggyújtjuk a borszeszégőt. 3. A kémcsövet kémcsőfogóval megfogjuk, és elkezdjük melegíteni a kémcső alsó részét. 4. Figyeld meg, hogyan változik a léggömb!

Vigyázz! Óvatosan melegítsük a kémcsövet, el ne pattanjon! Figyeljünk, a láng ne érje el a léggömböt! Ha már nincs szükség a melegítésre, a borszeszégőt zárjuk le!

Feladatlap

7


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melegítés hatására mi történt a léggömbbel? ……………………………………………........................................…………… ..................................................................A …………………………………………………………………………………………………………......................................................................…… 2. Mivel magyarázzuk? ……………………………………………………………………........................................................……………….. ………………………………………………………………………………………………......................................................................……………… ……………………………………………………………………………………………………......................................................................………… 3. Egészítsd ki a második ábrát a léggömb változásával! 4. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a szöveg alatti kifejezések egyikével! A gázok ……………………………........……… a rendelkezésükre álló teret, nincs önálló …………..............................…. ……........................…………… és …………………..................………………… A részecskék minden irányban szabadon ………………………………….........…… Ha a gázok hőmérsékletét növeljük, térfogatuk ………..............................…., mert gyorsabban mozognak és ………………………………....................................................…. kerülnek egymástól. nő, mozognak, kitöltik, összenyomhatók, távolabb, alakjuk 5. Írj példákat egyéb gázokra! ………………………………………….....................................................………………………………….

Felhasznált irodalom TÓTH Aurél(1982): 200 Földrajzi kísérlet, Tankönyvkiadó, Budapest pp. 125. ISBN 963 17 5928 8 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

8



4. Különböző halmazállapotú anyagok vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A minket körülvevő világ sokszínűségét, változatosságát, jelenségeit a környezetünket alkotó anyagok sokfélesége adja. Minden, ami körülvesz minket, anyagból van. Az anyagokat tulajdonságaikkal jellemezhetjük. Az anyagok tulajdonságai közvetlenül, vagy segédeszközzel megfigyelhetők. Vannak olyanok, amelyek szabad szemmel is vizsgálhatók, mások csak kísérlettel mutathatók ki. Milyen szempontok szerint jellemeznéd környezeted anyagait? ….........………………………............…………......... .....................................................................A Hozzávalók (eszközök, anyagok) főzőpohárban előkészített anyagok: • csapvíz • konyhasó • szénpor • kénpor • étolaj • ecet

• • • • • • •

hipermangán-kristályok kavics levegő vasszeg 10 db kémcső kémcsőállvány vegyszerkanál

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Figyeljük meg az üvegtálkákon előkészített anyagok színét, szagát, halmazállapotát! A megfigyelteket rögzítsük az ábrába és a táblázat megfelelő oszlopaiba! 2. Mindegyik anyagból kb. azonos mennyiséget tegyünk egy-egy kémcsőbe!

3. Töltsük meg a kémcsöveket kb. feléig vízzel! Óvatosan rázzuk össze! Tegyük a kémcsöveket az állványra, és a tapasztalatokat jegyezzük le a táblázatba!

9

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Az anyagok megfigyelése után töltsd ki a táblázatot! szín

szag

csapvíz

halmazállapot

oldódás vízben -

konyhasó szénpor kén étolaj ecet hipermangán kristály kavics vasszög levegő 2. Színezd az ábrán azokat a kémcsöveket, amelyek vízben oldódó anyagokat tartalmaznak! 3. Melyik az az anyag a vizsgáltak közül, amelyik a természetben mindhárom halmazállapotban előfordul? ……………………………………………………………………………….................................................................……………………. 4. Mitől függ, hogy milyen az előbb említett anyag halmazállapota? ………………………………….......................…. Gondolkozz! Miért kell tél előtt az udvari csapokat, nyaralókat vízteleníteni? Otthon végezd el! Egy kis üveget tölts tele vízzel, majd zárd le! Tedd néhány órára a mélyhűtőbe! Mit tapasztaltál, miután kivetted a hűtőből? ………………………………………………………............................................ Mi történt az üveggel? ………………………………………………………………………………………..........................................……... Fagyás közben a víz térfogata ………………………………………………………………......................................………………….....

Felhasznált irodalom HARTDÉGENNÉ Rieder Éva - KÖVES Ferenc (2001) Természetismeret munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest , pp. 119120. ISBN 963 19 2044 5 ÁBRA: Saját ötlet alapján.


10


5. Vizsgáljuk meg a kőzeteket! Emlékeztető, gondolatébresztő A földkérget kőzetek építik fel. A kőzetek ásványokból állnak. Ásvány pl. az arany, a konyhasó, a kvarc. A kőzetek többféle ásvány keverékéből állnak. Milyennek látod a konyhasó kristályait? A kőzeteket többféle szempont alapján csoportosíthatjuk, pl. kialakulás, szín, keménység, szemcsenagyság stb. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • felcímkézett kőzetek: gránit, bazalt, andezit, bazalttufa, mészkő, dolomit, feketeszén, barnaszén, tőzeg, kőolaj, homok, lösz, agyag, csillámpala (kőzetgyűjtemény) • tálca

• • • • •

nagyító milliméterpapír fehér papír karcmintához futóhomok folyóvízi homok

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Figyeljük meg szabad szemmel a tálcán előkészített kőzeteket! Nagyító segítségével tanulmányozd a tálcán a kőzeteket felépítő ásványok színét, szemcsenagyságát! A jellemzők alapján nevezzük meg a kőzeteket!

2. Morzsoljunk a milliméterpapírra különkülön homokot, löszt, agyagot! Figyeljük meg nagyítóval a szemcsék méretét! Egészítsük ki az ábrát a szemcsék berajzolásával! Legyen érzékelhető a méretbeli különbség!

Feladatlap

11


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) A megfigyelés után ismerd fel a kőzeteket a leírásból! 1. Szemcséi szabad szemmel is jól láthatók, fehérek, feketék, rózsaszínűek……………………….............……. 2. Nagyon sötét színű, finomszemcsés kőzet: …………………………………………………………...............................…….. 3. Szürke, tömött alapanyagú, benne 1-2 mm-es csillogó szemcsék láthatók: …………………............………. 4. Szürkés, érdes, apró likacsú, faragható kőzet: ……………………………………………………….............................……. 5. Tömör, szürkés-fehéres, gyakran állati maradványokat tartalmazó kőzet: ……………..........………………. 6. Kemény, fehér vagy szürke, kevés ősmaradványt tartalmaz: ………………………………….....................……….. 7. Fényes felületű, fehér papíron fekete karcmintát hagy: …………………………………….....................………........ 8. Sötét színű, fehér papíron barna karcmintát hagy: ……………………………………….............................………….... 9. A kőzetben láthatók a növényi maradványok, amiből keletkezett: …………………………................………….. 10. Sűrűn folyó, barnás fekete kőzet: …………………………………………………………………….....................................……... 11. A kőzet szerkezete lemezes, felülete csillogó: …………………………………………...............................………………... 12. A kőzet nem alaktartó, éles tapintású szemcsékből áll: ……………………………….......................……………….... 13. Világossárga színű, könnyen morzsolható, porszerű: ………………………………………….........................………… 14. Apró szemcséit nagyítóval sem lehet látni, nedvesen gyúrható: …………………………..................…………….. csillámpala, gránit, kőolaj, bazalt, tőzeg, andezit, barnakőszén, bazalttufa, feketekőszén, mészkő, lösz, dolomit, homok, agyag Egészítsd ki! 1. .…………………………………….........................……… kőzetek. : a Föld belsejének anyagából szilárdultak meg. Példa: ………………………………………………………………………………………........................................................……………….. 2. …………………………………....…… kőzetek. : szárazföldön vagy tengerekben, gyűjtőmedencékben halmozódtak fel. Példa: ………………………………………………………........................................................……………………………… 3. ……………………………………………..kőzetek.: magas hőmérséklet és nagy nyomás a kőzetek szerkezetét megváltoztatta. Példa: …………………………………………….............................................................………………………….. • üledékes, átalakult, magmás • Rajzold az ábrába a nagyítók alá a homok, a lösz és az agyag szemcséit! Ábrázold a különbséget!

Felhasznált irodalom BARMWELL Martin (1983): Kőzetek és ősmaradványok . Novotrade Kiadó pp. 8-11 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

12



6. Vizsgáljuk meg a kőzeteket! Mészkő és dolomit elkülönítése Emlékeztető, gondolatébresztő Mit nevezünk kőzetnek? Miből épülnek fel a kőzetek? Mit tudunk az üledékes kőzetek kialakulásáról? A mészkő és a dolomit tengeri eredetű üledékes kőzetek. Színük világos, általában szürkésfehér. A két kőzet szabad szemmel vizsgálva nagyon hasonlít egymásra. Különítsük el a két kőzetet! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

dolomit, mészkő csigaház madártoll tülökdarab

• • • •

aprított tojáshéj papír fadarabka ecet vagy gyenge sósav

• szemcseppentő • tálca

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Figyeljétek meg a két kőzet színét! 2. Markoljátok meg a kőzeteket, győződjetek meg a keménységükről! 3. A szemcseppentő segítségével pár csepp ecetet vagy sósavat cseppentsetek a kőzetekre!

4. A tálcán lévő többi anyagra is cseppentsetek savat! Vigyázz! A sav maró anyag, kezetekre, ruhátokra ne kerüljön!

13

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Hogyan viselkedett a mészkő sav hatására? ………………………………........................................…………………………… …………………………………………………………………………………………………………...................................................................……... 2. Ábrázold a jelenséget a 2-es ábrán! 3. Mi a jelenség magyarázata? ……………………………………………………………………….................................................………. ……………………………………………………………………………………………………………...................................................................…… 4. Mi történt a dolomittal? ……………………………………………………………………………….................................................…….. ……………………………………………………………………………………………………………...................................................................…… 5. A tálcán lévő anyagok közül melyeknél tapasztaltál pezsgést? anyag csigaház madártoll szaru tojáshéj papír fa

tapasztalat (pezsgett/nem pezsgett)

6. Miért pezsegtek egyes anyagok? ………………………………………………………...............................................………………... 7. Miért nem pezsgett a többi? …………………………………………………………………………….................................................... A természetben a mészkőhegységekben találkozhatunk a savas víz alakította formákkal, a karsztjelenségekkel. Sorolj fel a víz oldó tevékenysége miatt kialakuló karsztjelenségeket! …..................……………………………………. A barlangokban a lecsöppenő meszes vízből cseppkövek épülnek. Átlagosan 15 év alatt nőnek 1 mm-t. Mióta megszülettél, hány mm-rel gyarapodhattak a cseppkövek? ......................………………………………………….. Nézz utána, hol található hazánk legnagyobb cseppkőoszlopa!

Felhasznált irodalom BÉRES István-BALANYI Miklós-HUDÁK Ferenc-MIHALIK Jenő (1988): Földrajz 7. Föld, víz, levegő I. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 29-31. ISBN 963 18 13428 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

14



7. Mi van a talajban? A talajnedvesség kimutatása Emlékeztető, gondolatébresztő Már tanultuk: A talaj a földfelszín legfelső, termékeny rétege. A talaj nemzeti kincs, természeti erőforrás. Képződése nagyon hosszú folyamat eredménye. Változatosságát meghatározza az alapkőzet, a domborzat, az éghajlat, a vízrajz és a növényzet. Hazánkban sok talajtípus alakult ki. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • bármilyen talajminta • főzőpohár • azbesztes drótháló

• borszeszégő • gyufa • üveglap (fedje be a főzőpohár nyílását)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. 2. 3. 4.

Rakjuk a főzőpohárba a talajmintát! Figyeljük meg a színét! A főzőpoharat fedjük le az üveglappal! Gyújtsuk meg a borszeszégőt és melegítsük a főzőpohárba helyezett talajt!

Vigyázz! A borszeszégőt tilos kézben tartva használni! 5. Rögzítsük a tapasztalatokat!

15

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mire következtetsz a talajminta színéből? A talaj színe sötét (barna, fekete) vöröses fehéres szín szürke

2. 3. 4. 5.

Következtetés magas humusztartalom (szerves anyag) vas jelenléte mésztartalom kiválása a talajban rosszul szellőző

A talajminta …………………………………………………………………......................................…………………, ez arra utal, hogy …………………………………………………………………………………………………..................................................…....………………………. Lakóhelyed környékén milyen típusú talajokkal találkozhatsz? ……….........……………………………....…………… …………………………………………………………………………………………………..................................................………………....…………. Mit tapasztaltál melegítés közben? …………………………………......................................…………………………....………….. …………………………………………………………………………………………………..................................................…………………....………. Hol jelentek meg a vízcseppek? ………………………………………………………………….........................................….....……… …………………………………………………………………………………………………..................................................……………....……………. Rajzold be a vízcseppeket az ábra megfelelő részébe! A talaj mely alkotórészét mutattad ki ezzel a kísérlettel? …………….........................……………………...…………….

A talajvédelem tízparancsolatából: Ne foglalj el a természettől jobb és több földet, mint amennyi okvetlenül szükséges! (Stefanovits Pál)

üveglap

főzőpohár

talajminta

vasháromláb

borszeszégő

Felhasznált irodalom BÉRES István-BALANYI Miklós-HUDÁK Ferenc-MIHALIK Jenő (1988): Földrajz 8. Föld, víz, levegő II. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 24-28. ISBN 963 18 0902 1 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

16



8. Mi van a talajban? A talaj szervesanyag tartalmának kimutatása Emlékeztető, gondolatébresztő A talajban lévő levegő különbözik a légkörben lévőtől. A talajban kevesebb az oxigén, több a szén-dioxid és a vízgőz is. Ez a talajlakó élőlényeknek is köszönhető. A talajok pusztulása természetes folyamat, amit az ember felgyorsít. A Földön évente kb. 11 millió hektár termőtalaj pusztul el. (1 ha = 10 000 m2) Hazánk teljes termőterületének 40%-án pusztít az erózió. Erózió: víz, szél, jég pusztító munkája a földfelszínen. A talajvédelem tízparancsolatából: Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet! (Stefanovits Pál) Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kezeletlen talajminta • kémcső • víz

• • • •

kiszárított talajminta mérleg borszeszégő azbesztlapos állvány

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az előkészített kémcsövet töltsük meg kb. 1/3 részéig talajjal! Töltsünk rá annyi vizet, hogy 5-6 cm-re lepje el a talajt! Mit tapasztalunk?

2. Az előre kiszárított talajmintát mérlegen pontosan mérjük meg! Jegyezzük le az adatot! Helyezzük a talajt a dróthálóra! Pár percig égessük! Újra mérjük meg! A mérési eredményeket rögzítsük!

Feladatlap

17



2.

Beletetted a talajmintát a kémcsőbe. A víz ráöntése után mit tapasztaltál? ……………….......…………………… ………………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. A talaj mely alkotórészét mutattad ki ezzel a kísérlettel? ................................................................................... ………………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. 1. A kiszárított talajminta tömege hevítés előtt: ………...........................……………………………………………..……….. 2. A kiszárított talajminta tömege hevítés után: ............………..............………………………………………………..……… 3. Miért tapasztaltál különbséget? ....................................………………………………………………………………………..……. …………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. 4. Mi égett el a talajban? ……............................................…………………………………………………………………………….……. …………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. 5. Miből képződik a talajok humusztartalma? ………...............................……………………………………………..……….. …………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. 6. Hogyan lehet a talajok szervesanyag-tartalmát pótolni? …………………......................……………………...……… …………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. 7. A harmadik ábrában színezd azt a réteget, ahol a legmagasabb a szervesanyag-tartalom! Kösd össze a természetes növényzetet a rajta kialakuló talajfajtával! füves területek barna erdőtalaj lombhullató erdők szürke erdőtalaj fenyőerdők mezőségi talaj

Válaszd szét a szavakat és egy értelmes mondatot kapsz! atalajnemzetikincs Írd le a mondatot! ……………………………………………………………………………………………………..................................................


18



9. A talajok vízáteresztő képességének vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Talaj nélkül nem lehetne emberi élet a Földön. Ha nem lenne talaj, nem teremnének meg a létünk fenntartásához nélkülözhetetlen növények. Hogyan jutnak hozzá a növények a számukra nélkülözhetetlen tápanyagokhoz? Tudtad, hogy a talajban lévő nedvesség jobban megőrizhető, ha a talaj felszínét meglazítjuk. Így a víz nem tud a felszínre emelkedni és nem párolog el. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • többféle megnedvesített talajminta (agyagos talaj, homoktalaj, löszös talaj) • többféle talajminta (agya-

gos talaj, homoktalaj, löszös talaj), kb. 100 g fajtánként • 3 db Erlenmeyer lombik (200 ml)

• szűrőpapír • 3 db, a lombik szájához illeszkedő tölcsér • víz

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. kísérlet 1. A talajmintákat nedvesítsük meg, hogy gyúrhatók legyenek! 2. Ujjaink között dörzsöljük! (kevés mintát vegyünk és a fülünk közelében dörzsöljük) 3. Figyeljük meg, milyen hangot ad! 4. Mindegyik talajjal ismételjük meg! 2. kísérlet 1. A talajmintákból próbáljunk kígyót készíteni! (gyúrás, sodrás) 2. Figyeljük meg, melyikből sikerül!

3. kísérlet 1. A tölcséreket béleljük ki a szűrőpapírral! 2. A kibélelt tölcséreket tegyük a lombikokba! 3. Az első tölcsérbe tegyünk agyagos talajt, a másodikba homoktalajt, a harmadikba erdei talajt! Ügyeljünk, hogy azonos mennyiségű talajminta kerüljön a tölcsérekbe! 4. Mindegyik mintára öntsünk 1 dl vizet! 5. Figyeljük meg, melyik üvegpohárban jelenik meg először, melyikben utoljára az átszivárgó víz!

Feladatlap

19



2. 3.

Hogyan viselkedtek a talajok a dörzspróbán? Melyik minta adott "csikorgó" hangot? ……………………………………………………………….................................…………. Mi okozta a csikorgást? ………………………………………………………………………………............................................………….. Melyik mintából sikerült talajkígyót készíteni? ………………………………………...........................………………………… (Magyarázat a lap alján!)

1. Jegyezd le, milyen sorrendben szivárgott át a víz a talajmintákon! 1. ……………………………………………………… 2. ……………………………………………………… 3. ……………………………………………………… 2. Számozd meg az ábrákat a vízáteresztés sorrendjében! 3. Miért alakult ki ez a sorrend?..A …………………………………………………………………………………………………………...................................................................… 4. Fogalmazd meg, mitől függ a talajok vízáteresztő képessége! ………………………………......................……….. ............................................................A 5. Miért fontos, hogy a talajok jó vízáteresztő képességgel rendelkezzenek? ………………..............…………. ………………………………………………………………………………………………...................................................................…………… Egészítsd ki! A talaj alkotórészei: ………………………...........................…......………… + ……………………………………..........……….......…….. ………………………………........................…......….. + ……………………….................………………………….. A humusztartalom meghatározza a talaj ……………………………………………………………………….....................................… A talajszemcsék közötti hézagokat tölti ki a talajnedvesség, ez nélkülözhetetlen a növények életéhez. A növények csak a vízben oldott tápanyagokat képesek felvenni. Ha túl sok ez a víz, kiszoríthatja a talajlevegőt, s a növény megfulladhat. A 2. kísérlet magyarázata: A nagy homoktartalmú talajból nem lehet kígyót készíteni, mert szétesik. Ha sikerült, s a kígyó még fényes felületű is, az a talaj magas agyagtartalmára utal (főleg apró, finom szemcsékből áll).


20



10. A talajok vízmegkötő képességének vizsgálata. A talajok vízfelszívó ereje Emlékeztető, gondolatébresztő Hogyan védekezhetünk a talajok kiszáradása ellen? Hogyan védhetjük meg a talajokat a szél és a víz eróziójától? Miért fontos a talaj a növényeknek, az állatoknak és az embereknek? Gondolkozz! Miért lehet cserepes növényeket alulról öntözni? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 3 féle talajminta (agyagos, homokos, löszös talaj) • 3 db Erlenmeyer mérőlombik • 3 db tölcsér, lombikba illeszkedő • vattadugó • mintánként 1 dl víz

• • • • • •

3 db alulról lyukas kémcső gumigyűrűk 3 db főzőpohár, kb. 1 cm-ig töltve vízzel alkoholos filc gézlapok mérőhenger

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A tölcsérek nyílását vattával lazán dugjuk be! Az így előkészített tölcsérekbe kb. 100 g talajt teszünk. A tölcséreket helyezzük a lombikokba! A talajmintákra öntsünk 100 ml vizet! Várakozunk, míg a víz átcsepeg ! A lecsepegés után mérjük meg a mérőhengerrel az átszivárgott víz mennyiségét és számoljuk ki, mennyi vizet kötöttek meg a talajok!

2. A kémcsövek aljára gumigyűrűvel rögzítsük a gézlapokat! Töltsük meg az egyik kémcsövet kb. 2/3-ig az agyagos, a másikat a homokos, a harmadikat a kavicsos talajjal! Állítsuk a megtöltött kémcsöveket a vízbe! 5-10-15-20 perc elteltével figyeljük és jelöljük a kémcsöveken, meddig nedvesedtek át a talajok!

21

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Kövessük a víz mozgását lefelé! A vízmegkötő képesség kiszámítása:

ráöntött víz - lecsepegett víz = megkötött víz • agyagos talaj : ………………………………….. ml megkötött víz • homoktalaj: ……………………………………... ml megkötött víz • barna erdei talaj: ………………………….. ml megkötött víz Hasonlítsd össze a három talaj vízmegkötő képességét! ……………..........................…………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………...........................................................……….. Az agyagos talajokban rendkívül sok apró talajrészecske van, ezért nagyon sok vizet képesek magukban tartani. A felszín alatt az agyag vízzáró réteget alkot, megakadályozva a víz lefelé való mozgását. A jó termőtalajok morzsásak, elegendő vizet és tápanyagot képesek megkötni. 2. A talajban lévő víz állandóan mozog. Az esővíz lefelé. Ha nagy a szárazság, a folyamat megfordul: a talajvíz felfelé vándorol. Ez a talajban kialakult járatoknak köszönhető. Úgy kell elképzelni, mint egy csőhálózatot. A 2. kísérlet eredményét jegyezd le a táblázatba! A vízfelszívó képesség azt mutatja meg, hogy a szemcsék közötti kis csatornácskák milyen magasságig képesek a talajvizet felszívni. homoktalaj agyagos talaj erdei talaj

5 perc/cm

10 perc/cm

15 perc/cm

20 perc/cm

Milyen összefüggést látsz a vízfelszívó képesség és a talajszemcsék mérete között? ……….......………………… ……………………………………………………………………………………………………………………...........................................................……….. ……………………………………………………………………………………………………………………...........................................................………..

Felhasznált irodalom UNGVÁRI Jánosné (1996): Környezetünk I. Pedellus Kiadó, Budapest pp:25-26, ISBN 963 8397 24 1 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

22



11. Különböző szemcseméretű anyagok vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Földünkön a napsugárzás melegének hatására a kőzetek kitágulnak, az éjszakai lehűlés következtében összehúzódnak. A kőzetekben így repedések képződnek, szép lassan felaprózódnak. Télen a jéggé fagyott víz, évközben a növények gyökérzete is elősegíti a lassú felaprózódást. Víz és meleg hatására megkezdődik a kőzetek mállása. Fokozatosan törmelékké, egyre finomabb anyaggá morzsolódnak. A meglazult anyagokat elfújja a szél, elmossa az eső, elhordja a folyóvíz, majd lerakódnak, leülepednek. Nézz utána! Hogyan „zenél a sivatag”? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • üvegtálkákon előkészített anyagok: homok, apró kavics, durva kőzettörmelék • 3 db főzőpohár (250 ml) • vegyszeres kanál

• főzőpohár vagy üvegpohár • víz • fémlap

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Figyeljük meg az előkészített anyagok alakját és koptatottságát! Egyik főzőpohárba tegyünk a homokból, a másikba az apró kavicsból azonos mennyiséget! Töltsük fel vízzel a főzőpoharakat kb. 2/3-ed részig! Tegyük rá a fémlapot és jól rázzuk össze! (esetleg jól keverjük össze) Vigyázzunk, hogy a víz ne lotyogjon ki! Kb. 10 percig hagyjuk ülepedni!

2. Egy nagyobb főzőpohárba tegyünk azonos mennyiséget a kőzettörmelékből, apró kavicsból és a homokból! Töltsük fel vízzel és jól keverjük össze! Hagyjuk ülepedni, míg a rétegek jól elkülönülnek!

Feladatlap

23


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Miben különbözik a kőzettörmelék a kavicstól? • alak: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………....…………….. …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………................ • sarkok élessége: ………………………………………………………………………………………………................................................. …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………................ Melyik anyag ülepedett le előbb a főzőpohárban? ………………………………………………………………...................……. Mivel magyarázod? …………………………………………………………………………………………………..........................................… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………....….................. 2. 1. Figyeld meg a főzőpohárban az ülepedés folyamatát! 2. Rajzold be a negyedik ábrába, hogyan helyezkednek el a különböző rétegek! 3. Fogalmazd meg! Mitől függ az anyagok ülepedése? ………………………………………………….........................……. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………...................... ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………...................... 4. Egészítsd ki! A hegyekből lefelé haladó folyók a hegy lábánál hordalékukat lerakva ……………………………...…….......… hoznak létre. A mederben görgetve szállított kőzetdarabokból legömbölyített ..…………...………………, alakul ki. 5. Melyik a kakukktojás? Húzd alá! Margit-sziget Mohácsi-sziget Tihanyi-félsziget Csepel-sziget Indoklás: ………………………………………………………………………………………………................................................………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………...................... 6. Melyik folyóhoz kötődnek az említett szigetek? ………………………………………………………….......................…… 7. A folyó milyen jellegű munkáját bizonyítják? ………………………………………………………........................…………. 8. Hol rombol hazánk területén a folyó? …………………………………………………………………..............................………. 9. Rajzolj az első keresztmetszetbe zátonyt, 1. 2. a másodikba szigetet!


24



12. Készítsünk „gőzhajót”! Emlékeztető, gondolatébresztő Sorold fel az emberiség legfontosabb energiaforrásait! Ezek közül melyekből végesek Földünk készletei? Milyen megújuló energiaforrásokat ismersz? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • magas peremű műanyag doboz ( jégkrémes, margarinos) • könnyen hajlítható drót

• • • •

egy rövid kémcső szemcseppentő üvege átfúrt dugó teamécses

• gyufa • egy nagy tepsi vagy üvegkád, esetleg mélyebb tálca • kés a doboz kifúrásához

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Elkészítés 1. Fúrjuk ki a margarinos doboz rövidebb oldalát kb. 1,5 cm-re a peremétől! 2. Akkora legyen a furat, hogy a kémcső szorosan férjen át rajta! 3. Dugjuk át a kémcsövet a lyukon, amilyen mélyen csak lehet, szájával kifelé! 4. A kémcsövet a dróttal rögzítsük! (a dobozon közép tájt dugjuk át a drótot, és tekerjük a kémcső köré) 5. Úgy rögzítsük a kémcsövet, hogy a teamécses

férjen alá, de a kémcső nyitott vége magasabban legyen, mint a zárt! Működés 1. Töltsünk 2-3 cm3 vizet a kémcsőbe! 2. Szorosan zárjuk le a végét a dugóval! 3. Gyújtsuk meg a teamécsest, és helyezzük a kémcső alá! 4. Tegyük vízre! 5. Ha kell, tegyünk nehezéket a hajó orrába! 6. Törekedjünk arra, hogy a hajónk minél könnyebb legyen!

25

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Miért tettük idézőjelbe a „gőzhajó” szót? Egészítsd ki a mondatokat! Azért, mert az ………………..........………… gőzhajóban a gőz segítségével …………………….....…….. működtetnek. A mi modellünk más ………………………..................................................................................................…….. működik. hajócsavart, elven, igazi 2. Milyen hajtással működik a modellünk? Húzd alá a megfelelő szót! robbanómotor, szélenergia, villanymotor, izomerő, vízi energia, egyik sem 3. Milyen elven működik akkor „gőzhajónk”? Egészítsd ki a szavakat és megtudod! (Oszloponként ugyan az a szó hiányzik.) nap…………….. ……… fogat……………………… remény…………………

friss ……………………..

fény……………………..

…………………. , Pajtás!

Tehát: ………………………………………....A 4. Ezen az elven működik az ábrán látható rakéta is. Egészítsd ki az ábrát! Írd a nyilakhoz a megfelelő kifejezéseket: szifonpatron, rakétatest, vezető drót Jelöld piros nyíllal az ábrán, merre mozog a rakéta! Jelöld kék nyíllal az ábrán a kiáramló hajtógáz irányát! A nagy nyomással kifelé áramló gáz hozza létre tulajdonképpen a sugármeghajtást. Az ereje attól függ, mekkora a kiáramló gáz mennyisége és a sebessége. A gáz hátrafelé áramlik, ez hajtja előre a rakétát. Ezt a „meghajtást” alkalmazza néhány vízi élőlény is, például a polipok és a medúzák. A polip beszívja a vizet, teste hátsó részén nagy nyomással kipréseli, ettől lövi ki magát előre.

Felhasznált irodalom ÖVEGES József (1967): Érdekes fizika. Táncsics Könyvkiadó, Budapest TN 862-g-6768 pp: 67. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j6s2s1.htm (2012.06.26.) ÁBRA: Saját ötlet alapján.

Földrajz 5. osztály ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

26

Jegyzetek

Jegyzetek ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

27


Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok

1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók

csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa

tartózkodhatnak.

meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek.

meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-

elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen

hoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből

elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről

1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja

helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók

szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi.

- Porraloltó készülék, vészzuhany

Tűz vagy égési sérülés esetén

- Elsősegélynyújtó felszerelés

- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

- Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!

se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül

- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

4. A laboratóriumban étkezni tilos.

Mérgezés esetén

5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra

- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-

sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet,

seket okoz

veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk.

kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd

Sebesülés esetén

mossuk le bő csapvízzel.

- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt

- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat,

Áramütés esetén

lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük.

- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Földrajz 5. osztály. 1. Mutassuk ki a levegőt! Nyomjuk össze a levegőt! Gázok hőmérséklete és térfogata közötti összefüggés

Recommend Documents