Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és működési szabályzat

Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és működési szabályzat

1

Solymár, 2013 Az Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) hatályossága és nyilvánossága Személyi hatálya A működési szabályzatába foglaltak az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók, a tanulói jogviszonyban álló diákok, az iskolai közösség szervezetei, az iskola működésében érdekelt szervek számára kötelező érvényűek, és a szabályok betartásában elvárt az együttműködés. Területi hatálya  2083 Solymár, József Attila utca 26.: székhely, feladat-ellátási hely, 1-4. évfolyam.  2083 Solymár, Madách utca 6.: feladat-ellátási hely, 5-8. évfolyam.  2081 Piliscsaba, József Attila u. 2.: feladat-ellátási hely, 9-13. évfolyam.  2083 Solymár PEMÜ Sportcsarnok, feladat-ellátási hely, 1-12. évfolyam. Időbeli hatálya: Jelen szabályzat 2013. március 31-től hatályos. Az SZMSZ nyilvánossága Az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatot minden érintett és illetékes személynek a rendelkezésére kell bocsátani, hozzáférhetővé kell tenni. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánosságra hozataláról az iskola igazgatója a jóváhagyástól számított 5 munkanapon belül gondoskodik. Igény esetén bármely érdeklődőnek a Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányát rendelkezésre kell bocsátani. Hozzáférés Tanári szoba (nyomtatott példány) Irattár (nyomtatott példány + CD) Igazgatóhelyettesi iroda (nyomtatott példány) Könyvtár (nyomtatott példány + CD) Az iskola honlapja

2

Az intézmény adatai Az intézmény neve: Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 2083 Solymár József Attila u. 26. Postacím: 2083 Solymár, Pf. 60 Telefon: 26/360 182, 06/20/945 8688, 06/20/924 3211 Fax: 26/360 306 E-mail: [email protected], [email protected] Azonosító: OM 101641 Az alapító okirat kelte: 2012. november 07. Az intézmény képviselője: Karkus Ottó Telephelyei: 2083 Solymár, József Attila utca 26. 2083 Solymár, Madách utca 6. 2081 Piliscsaba, József Attila u. 2. Az intézmény alapítója és fenntartója Neve: Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány Székhelye: 2083 Solymár, Bocskai u. 23. Telefon: 26/360 306, Fax: 26/360 306 A fenntartó képviselője: Mezei Mihály Az intézmény felügyeleti szervei  A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány kuratóriuma látja el.  A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya látja el. Az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése a) b) c) d)

általános iskolai nevelés-oktatás (Knt. 4. § 1. c) pont) gimnáziumi nevelés-oktatás (Knt. 4. § 1. g) pont) alapfokú művészetoktatás (Knt. 4. § 1. o) pont) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása (Knt. 4. § 1. r) pont) – fogyatékosság típusának megjelölése a Knt. 4. § 23. pontja alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 3

Az intézmény bélyegzőinek feliratai és lenyomatai

Az iskola alapelvei, működésének általános szabályai A solymári Fészek Waldorf Iskola a Waldorf pedagógia szerint működő, civil és társadalmi igény és kezdeményezés által létrehozott oktatásinevelési intézmény. Ugyanakkor a Waldorf iskola a szülők, pedagógusok és fenntartó közösségi együttműködése a gyermekek érdekében. A Waldorf pedagógiai modell egy olyan oktatási-nevelési koncepció, amely Rudolf Steiner (1861-1925) által lefektetett antropozófiai megalapozottságú metodikai és didaktikai elveken alapul. A gyermekek nevelése a szülőkkel egyetértésben, azok akaratával összhangban a Waldorf iskolák közös elveit követi. Az iskola pedagógiai célja a gyermekek optimális, harmonikus fejlődésének biztosítása. A pedagógiai célokon túl az iskola tanárai a neveléssel és az osztályok életével, közösségformálásával kapcsolatos feladatokra is koncentrálnak. Iskolánk törekszik arra, hogy a szociális hármas tagozódás, önigazgatás, demokratikus-republikánus elv intézményi keretek között meg tudjon valósulni. A szellemi életben a szabadság, a jogban az egyenlőség, a gazdaságban a testvériség. A szociális élet e három területe egymás mellé rendelt, független, önállóan működő szférák. A közösségi élet ily módon való hármas tagoltságában valósulhat meg a Waldorf pedagógia célja, hogy szabad döntésekre képes, önállóan cselekvő emberekké váljanak tanulóink, akik ki tudják bontakoztatni magukkal hozott képességeiket önmaguk és a világ javára. Iskolánk gyermek- és személyiség központú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti oktatás és a gyakorlati készségtárgyak tanítása a 4

közismereti képzéssel azonos értékű helyet foglal el. A közismereti tárgyak tanítása epochális, azaz időszakos struktúrájú. Éves munkájukról a gyerekek a tanév végén szöveges értékelést és bizonyítványverset kapnak. Az elsőtől a nyolcadik osztályig lehetőleg egy tanár, az osztálytanító kíséri végig a gyerekeket. Kilencediktől tizenkettedik osztályig osztálykísérő segíti a diákokat. A 13. osztályban a gimnáziumi érettségire készülnek fel a tanulók. Iskolánk felmenő rendszerben kiépülő, a Waldorf Kerettanterv alapján kidolgozott Pedagógiai Programmal rendelkező 12+1 évfolyamos egységes iskola (általános iskola és gimnázium). A gazdasági és fenntartó személyzet a működés közvetlen tárgyi feltételeit biztosítja. A fenntartó a törvényben meghatározott jogait és kötelességeit, ezek közül kiemelten: biztosítja a fenntartáshoz szükséges anyagi és adminisztratív hátteret. A megfelelő nevelés érdekében az iskola pedagógiai környezetének az iskolaépületeknek, a tantermeknek és az udvaroknak meg kell felelnie az egészséges környezet feltételeinek, az iskola szellemiségének és a hatályos jogszabályoknak. A fenntartáshoz szükséges munkák végzése, valamint a működtetés anyagi alapjainak biztosítása nem lehet ellentétes az iskola szellemiségével. Az iskola fenntartója és a fenntartói kuratórium működése A fenntartó A solymári Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, továbbiakban Fészek Iskola fenntartója a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány (továbbiakban: SzWNA). Az Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet. Tagjai az alapítvány képviselői és az alapítvány kuratóriuma. Az SzWNA alapítói Makovecz Imre

építész, Szederkényi szülő, Pusztai Judit,

Sándor

gépészmérnök,

alapító

villamosmérnök, alapító szülő, Waldorf pedagógus. A fenntartó által jóváhagyott, ezen intézményi SZMSZ alapján a fenntartó kapcsolatai az általa fenntartott intézménnyel: 5

 Mint az intézmény jogszabály szerinti fenntartója.  Mint az intézmények működését szolgáltatásaival támogató intézmény. Az intézmény és a fenntartó közötti kapcsolat meghatározója a Waldorfpedagógia szellemisége és annak antropozófiai alapja. Az alapítók által kinevezett kuratórium önálló Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik. Az alapítvány kuratóriuma és az intézmény közötti együttműködési megállapodás áll fenn. Az Alapítvány a pedagógiai kollégiummal közösen koordinálja az iskola működését, valamint közösséget. Továbbá a fenntartó biztosítja az Fészek Iskola működéséhez és továbbfejlődéséhez szükséges alapvető feltételeket és forrásokat. E tevékenységnek része az állami szervekkel való, törvényileg előírt kapcsolattartás is. Kapcsolattartás formái Az alapítvány a szülők, és tanárok közül kinevezett kurátorokon (kuratórium), továbbá az alapítvány képviselőjén keresztül tart fenn kapcsolatot az intézményvezetővel, a pedagógusokkal és a szülőkkel. Az intézmény fenntartója közvetlen kapcsolatban áll az alapítvány munkatársaként tevékenykedő beruházási vezetővel, az intézmény gazdasági vezetőjével, a szülők által működtetett gazdasági csoporttal. A kuratóriumi üléseken a mindenkor intézményvezető és a mindenkori kuratórium felügyelő bizottságának tagjai, a mindenkori beruházási vezető, valamint a fenntartót képviselő ügyvéd vesznek részt rendszeresen. A kuratórium feladatai  Összehangolja intézményeinek működését, mérlegeli az intézmény vagyoni, beruházási helyzetét és a tanári kollégiummal egyeztetve a szülői közösség segítségével bővíti azokat.  A fenntartó rendszeresen tart kuratóriumi üléseket, határozatokat, döntéseket hoz, melyről tájékoztatja a nevelőtestületet az intézmény vezetőjén keresztül.  Közös szülői esteken tájékoztatja a szülőket beruházási, finanszírozási terveiről, meghallgatja az észrevételeket és beszámol az elvégzett munkáról.  Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai és gazdasági vezetés munkáját. 6

 Munkáltatói jogokat gyakorol az intézmény vezetője és a beruházási megbízott felett.  A gazdasági vezető, az iskolatitkár-irodavezető személyének kiválasztásában képviselteti magát a személyes beszélgetéseken, a felvételre jogosult kiscsoport munkájában ugyanolyan döntési joga van, mint a kiscsoport más tagjainak (ld. gazdasági vezető, iskolatitkár- irodavezető).  A fenntartó a szülői körből gazdasági tanácsadói kört hívhat életre.  Évente legalább kétszer az intézmény vezetője és a gazdasági vezetője beszámolót tartanak a pedagógiai, illetve a gazdasági munkáról.  A fenntartó és az intézmény vagyoni, finanszírozási kapcsolatait szerződések határozzák meg melyeket a gazdasági igazgató dokumentál és tesz hozzáférhetővé.  A fenntartó évente két alkalommal közös szülői esten beszámol a tapasztalatairól, összegző és a jövő terveit felvázoló beszámolót tart. Esetenként közvetlen levél útján fordul a szülőkhöz. Az intézmény bővítésének kérdéseiben a Gazdasági csoporton és az Intézményi konferencián keresztül, továbbá összevont szülői esteken, osztályok szülői estjein, levelezés útján és más fórumokon a szülőkkel egyeztet.  A fenntartó eseti megbízásokat adhat, engedélyeztetési folyamatok, szakhatóságoknál való eljárás, bérleti szerződések, pályázatírásokra vonatkozólag a nevelőtestület megbízott tagjának vagy külső szakértőnek.  A fenntartó köt együttműködési szerződéseket az alapítvány céljaihoz kapcsolódó alapítványokkal, egyéb szervezetekkel.  A fenntartó kutatási ösztöndíjat adhat a Waldorf-pedagógia alkalmazásának és módszertanának kidolgozására, fejlesztésére az intézmény előremutató működésének támogatásaként.  A fenntartó az intézmény önálló ingatlanbérleti megállapodásairól előzetesen tájékoztatást kell, kapjon.  A fenntartó az alapítvány beruházási és egyéb költségvetését, gazdasági folyamatait külön kezeli az intézménytől. Az intézmény költségvetése a fenntartó által történő elfogadással lép érvénybe.  Felelős az intézmény törvény szerinti működéséért, és az alapító okiratban meghatározott oktatási tevékenység működéséért. A fenntartó egyetértési és javaslattevési jogkörei  Az SzMSz és Házirend elfogadásával kapcsolatban egyetértési joga van.  Az osztálytanító pedagógiai munkatársak felvételével kapcsolatban egyetértési joga van.  Az iskolai költségvetés módosítására (költségcsökkentő, takarékoskodást segítő eljárások, stb.) szükség esetén javaslatot tesz. 7

A vezetők és a szervezeti egységek Vezetési szerkezet Az Fészek Iskola önálló jogi személy, melyet az iskolavezetőség (intézményvezető, gazdasági vezető, ügyvivői csoport), a tanári kollégiummal együttműködésben irányít. Hosszú távú stratégia kialakításában, és az intézmény működését alapvetően befolyásoló döntések meghozatala a fenntartói kuratórium nélkül nem történhet. Az iskola saját költségvetésének keretein belül önállóan gazdálkodik. Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az Fészek Iskola intézményvezetőjét a tanári kollégium, a fenntartóval egyetértésben közösen javasolja, határozatlan időre a fenntartó nevezi ki. Az intézményvezető viseli a Fészek Iskola képviseleti jogkörét, az iskola meghatározott ügyeiben átruházhatja a gazdasági vezetőre, a Tanári Konferencia vezetőjére, beosztott pedagógusra. Az igazgató az iskola képviseletével olyan személyt bízhat meg, akit erre az ügy jellegét és fontosságát figyelembe véve alkalmasnak tart. A megbízott személy, minden esetben az igazgató nevében és utólagos beszámolási kötelezettséggel képviseli az iskolát. Az egymás mellé rendelt vezetési szintek  Kuratórium: a Fészek Iskola sorsával kapcsolatos hosszú távú döntések.  Intézményvezetés: gazdasági és működési ügyvitel, adminisztráció, a napi feladatok koordinálása, stratégiai tervezés-fejlesztés, külső kapcsolattartás az irodai dolgozókkal. Intézményvezetés személyi tagjai: intézményvezető, gazdasági vezető. Intézményvezetés testületi tagjai: ügyvivői csoport, tagjai: gazdasági vezető, intézményvezető, igazgatási asszisztens, személyi csoport egy tagja. Ügyvivői csoport feladata az iskola működésének gondozása, a működési folyamatok figyelemmel kísérése, feladattal való megbízás.  Tanári kollégium: a tanmenetek tartalmi és időbeni összehangolása, tantervi innováció. Együttműködés a Tanári Kollégiumon belül, amely munka- és feladatcsoportokra tagolódik.  Gyógypedagógia-felelősök: felvételben való részvétel, diagnosztizálás, fejlesztőfoglalkozások, konzultáció.  Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: a családokkal, önkormányzatokkal, társintézményekkel való kapcsolattartás, gyermekvédelem, egyes vonatkozó pályázatok figyelemmel kísérése. Aláírási jogosultság 8

A cégjegyzési illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az iskolából kibocsátásra kerülő, minden olyan szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az iskola részére jogok megszerzését vagy kötelezettség vállalását eredményezi (például szerződés megkötése, módosítása, megrendelés-cégjegyzési jogosultság). Valamint minden olyan szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatra (pl. levél, jegyzőkönyv stb.), amely nem eredményez jogsértést, joglemondást, vagy kötelezettségvállalást, hanem az iskola részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jog). Cégjegyzési jogosultság A cégjegyzés akként történik, hogy az iskolabélyegzővel előnyomott vagy nyomdatechnikával nyomtatott, kézzel vagy géppel előírt neve alá a jogosult(ak) az aláírási nyilatkozat(uk) szerinti aláírását (együttesen) csatolja. 300. 000 (háromszázezer) forintos értékhatárig (ha a költségvetés tartalmazza az adott tételt) az iskola vezetője (távollétében az általa megbízott tanár) és a gazdasági vezető (távollétében az általa megbízott személy) együttesen jegyzik az iskolát. 300. 000 (háromszázezer) forintos értékhatár felett (vagy költségvetésen kívül eső tétel esetén) az iskola vezetője (távollétében a gazdasági vezető vagy az egyik iskolavezető által megbízott) és a fenntartó alapítvány meghatalmazott képviselője közösen jegyzik az iskolát. Képviseleti jog Az iskola vezetője valamennyi, az iskola működésével összefüggő ügyben általános képviseletre jogosult. Az iskola vezetője vagy a Tanári Kollégium esetenként szóban vagy írásban megbízhatnak más, az iskolai közösségbe tartozót is az iskola képviseletével. A bélyegző használatára az alábbi személyek jogosultak  az igazgató  az igazgatóhelyettes  a gazdasági vezető  az iskolatitkár A munkáltatói jogkör gyakorlása Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető kinevezésekor a fenntartó a tanári kolégium véleményét is figyelembe veszi. Az intézmény igazgatója 9

feletti valamennyi munkáltatói jogot a fenntartó nevelőtestület véleményének figyelembe vételével.

gyakorolja

a

A gazdasági vezető munkáltatója az intézmény vezetője. A gazdasági vezetői és az iskolatitkári munkakörök betöltésére a fenntartó képviselője és a nevelőtestület, ill. az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet. Személyének kiválasztásában az intézmény vezetője, a fenntartó képviselője, a Személyi Csoport és a tanári kollégium dönt. A gazdasági asszisztens a fenntartó és/vagy az intézmény alkalmazásában áll. Személyének kiválasztásában, a javaslatok mérlegelése után, az intézmény vezetője, a fenntartó képviselője, a Személyi Csoport és a tanári kollégium dönt. A beruházási vezető munkáltatója a fenntartó A pedagógiai és a pedagógiai munkát támogató nem pedagógus alkalmazottak munkáltatója az intézményvezető. Az iskolatitkári, a háziasszonyi, igazgatási asszisztensi munkakörökben a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója és a Tanári Kollégiumot képviselő Személyi Csoport együtt gyakorolja. Munkaszerződést az intézmény vezetője köt velük és hosszabbítja meg. Felvételükben a javaslatok mérlegelése után az intézményvezető és a Tanári Kollégiumot képviselő Személyi Csoport dönt. Munkaköri leírásukat a megbízott az intézményvezető készíti. A takarítói, ill. a gondnoki munkakörökben a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja felette. Személyének kiválasztásában, munkájának figyelemmel kísérésében a háziasszony a felelős. A munkaköri leírásukat a háziasszony készíti. Az iskolaorvos, iskolai fogorvos, valamint a védőnő a Fészek Iskolával áll szerződéses viszonyban. Munkájukat e szerződés és a tanári kollégiummal egyeztetett munkaköri leírás alapján végzik. Személyének kiválasztásában a megbízott Személyi Csoport javaslati, a Tanári Kollégium és az intézményvezetés felhatalmazásával pedig döntési jogkörrel rendelkezik a munkáltatói jogkör keretébe tartozó jogosítványokkal, a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése kapcsolatban. Bérekkel kapcsolatos döntésekben, a bércsoporttal (pedagógusokból az intézmény vezetőjéből és a gazdasági vezetőből álló csoport) közösen döntenek, besorolás módosításáról, az alapbér megállapításáról, felmentési és felmondási idő törvény adta kereteken belüli meghatározásáról, bérpótlék megállapításáról és esetlegesen jutalom odaítéléséről 10

Munkaidővel kapcsolatos döntések, amelyeket a munkáltatói jogkörhöz tartoznak  túlmunka elrendelése, ill. engedélyezése  rendkívüli szabadság engedélyezése  fizetés nélküli szabadság engedélyezése  fizetett, indokolt távollét engedélyezése  főálláson kívüli foglalkoztatásra irányuló jogviszony tudomásulvétele  képzésen, továbbképzésen való részvétel biztosítása Vegyes jellegű döntések  Külföldi kiküldetés engedélyezése.  Magán gépkocsi térítés ellenében történő szolgálati használatának engedélyezése.  Beiskolázás engedélyezése és elrendelése.  Szociális juttatás. A képviselet szabályai  A intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.  Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet.  Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.  A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.  A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: o jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében o tanulói jogviszonnyal kapcsolatban o az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, o munkáltatói jogkörrel összefüggésben; o az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján o hivatalos ügyekben o települési önkormányzatokkal való ügyintézés során o állami szervek, hatóságok és bíróság előtt o az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 11

o intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során o a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal o más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel o az intézmény belső és külső partnereivel o megyei, helyi gazdasági kamarával o az intézmény székhelye szerinti egyházakkal o munkavállalói érdekképviseleti szervekkel o sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; o az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.  Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.  Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Az intézmény vezetője Az Intézményvezető képviseli hivatalosan a Fészek Iskolát, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Joga és feladata a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése. Az érvényes törvények és jogszabályok szerinti jogok és kötelezettségek gyakorlása során, valamint minden más esetben a tanári kollégium és fenntartói képviselettel történt egyeztetések szerint jár el. Joga van döntéseket hozni, azonban, mint a pedagógiai konferencia tagja, döntései nem térhetnek el a hetente összeülő pedagógiai konferencia határozataitól. Joga van helyettesítéshez. Feladatainak ellátásban tartós akadályoztatás esetén az Intézményvezető helyettesítésével a fenntartó a tanári kollégium erre alkalmasnak tartott tagját írásban hatalmazza meg, a tanári kollégium egyetértésével. Az intézmény gazdálkodásában felmerülő kötelezettségeket (utalványozás, ellenőrzés) a fenntartóval és a tanári kollégiummal való egyeztetés után a gazdasági igazgatóra átruházhatja, erről írásban rendelkezik. 12

Feladatai  Felelős az intézmény működéséért, az intézmény egész pedagógiai tevékenységének irányításáért, a szakképzésből adódó feladatok teljesítéséért.  Feladata az iskolában zajló munkák figyelemmel kísérése.  Felelős az intézmény általános pedagógiai munkájáért.  Munkatervek, helyi tantervek jóváhagyása.  Vezeti a nevelőtestületet pedagógiai és szellemi értelemben. Felelősen viszonyul a nevelőtestület fejlődésének gondozásához.  A munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazottai felett a tanári kollégium és Személyi Csoport és a kuratórium tagjainak javaslatainak elfogadásával és egyetértésével együtt gyakorolja.  Az iskolában folyó pedagógiai munkáról minden munkatársat, szülőt, hozzáforduló érintettet köteles tájékoztatni, vagy a megfelelő fórumhoz irányítani, illetve az észrevételeket meghallgatni. Minderről a megfelelő fórumokon beszámol.  A tanári konferenciák vezetésének megszervezése.  A nevelőtestületben felmerült problémamegoldásokhoz kialakítja a megfelelő körülményeket, a problémák kezelésének módjában, megoldásában segítséget nyújt.  Irányítja és ellenőrzi nevelő és oktatómunkát a tanári kollégiummal együtt.  Felel a költségvetés határidőre történő elkészítéséért és megteremti a feltételeket annak elfogadására.  Felelős az intézmény éves költségvetésének rendeltetésszerű felhasználásáért.  Felelős az iskola vagyonának megőriztetéséért.  Az intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi szervezési feltételek biztosítása.  Az intézményt érintő tartalmi és gazdasági ügyekben dönt, utalványozási jogkörrel rendelkezik (lásd a kapcsoló szakaszt az intézményvezető jogkörénél).  Dolgozók munkájának értékelése, minősítése.  Munkáltatói, fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása, személyzeti munka irányítása.  Bérgazdálkodási feladatok ellátása.  Minőségi pótlék odaítélése és ellenőrzése.  Napi munkakezdésének ideje az ügyeleti beosztás, az órarend, illetve az éves munkaterv szerint.  Az intézményvezető kapcsolatot tart fenn a fenntartó kuratóriumával, részt vesz a kuratóriumi üléseken.  Figyelemmel kíséri az intézmény, különböző szervezeti egységeinek működését. Felel azért, hogy ezek együttes működése a kitűzött pedagógiai célok megvalósulását szolgálja. 13

 A tanári kollégium jogkörébe tartozó döntések végrehajtásuk szakmai megszervezése, ellenőrzése.

előkészítése,

A gazdasági vezető A gazdasági vezető az intézmény igazgatójának gazdasági ügyekben felelős helyettese. Munkáját tekintve az intézmény munkájához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatok egyszemélyi felelős vezetője. Munkaköri leírását, döntési jogkörét az intézményvezető, a tanári kollégium és a fenntartó alapítvány közös konszenzus alapján határozza meg. Közvetlen döntésekben felelős munkatársai az intézményvezető, a könyvelő, a kuratórium tagjai. Joga és feladata távolléte esetén helyettesítését megszervezi. Ellenőrzési joga és kötelezettsége kiterjed különös tekintettel: az intézmény pénzgazdálkodásának és költségvetésének elkészítése terén a jogszabályok, tervezési előírások és egyéb utasításokban kiadott rendelkezések betartására, az intézményi gazdálkodással kapcsolatos valamennyi munka ellenőrzésére, az intézmény fizetőképességének folyamatos figyelemmel kísérésére, az érvényes könyvviteli-elszámolási vagyonvédelmi rend, ezen belül a vagyonbiztonság ellenőrzésére, naprakész vezetésére, munkaerő- és bérgazdálkodás terén a szabályok megtartásának és a feladatok ellátásának ellenőrzésére, felülvizsgálatára, anyaggazdálkodás ellenőrzésére, műszaki ellátás ellenőrzésére, a gazdálkodás ellátásának folyamatos ellenőrzésére a hatékonyság, az ésszerű takarékosság biztosítása érdekében, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehatásának az ellenőrzésére, az elfekvő készletek feltárásának és hasznosításának évenkénti ellenőrzésére, a pénzkezelés ellenőrzésére, az intézmény működőképességéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, az ezzel kapcsolatos munkafolyamatok ellenőrzésére. Biztosítja a gazdasági, a bér- és a munkaügyi tevékenységgel összefüggő jogszabályok betartását. Utalványozásokat és kötelezettségvállalásokat ellen jegyzi, a pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez és a követelések érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik a gazdaságilag releváns leltározás megszervezéséről és a selejtezés szabályszerű lebonyolításáról. A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos szabályzatok naprakész állapotáért felelős. Feladatai  Elkészíti az intézmény költségvetését az igazgatóval közösen.  Elkészíti a féléves és éves beszámolót.  Irányítja, felügyeli és bonyolítja az intézmény és az intézményt fenntartó alapítvány gazdálkodásának egészét.  A gazdasági vezető felelős a jogszabályoknak megfelelő anyag- és könyvvitel, továbbá a nyilvántartások vezetése egészéért. Felelős az intézmény adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséért. 14

 Minden gazdálkodással, működtetéssel és szervezéssel kapcsolatos kérdésekben együttműködik a szakirányú és testületileg illetékes hatóságokkal, hivatalokkal.  Kapcsolatot tart és beszámolási kötelezettségével él a fenntartó felé. A minisztériumokkal, szakhatóságokkal, helyi önkormányzattal kapcsolatot tart az iskola működésének nem szoros értelemben vett pedagógiai kérdésekkel kapcsolatos ügyeiben.  Előkészíti és lebonyolítja az intézmény működésével kapcsolatos különböző gazdasági megállapodásokat, szerződéseket, közoktatási, támogatási megállapodásokat és a fenntartó, illetve intézmény vezetője elé terjeszti, mérlegelve az illetékességet.  Lebonyolítja az intézmény és alapítvány számláinak kifizetését az érvényes utalványozási rend szerint. Nagyobb zavar esetén a fenntartó képviselőjét, az intézmény vezetőjét és a gazdasági csoportot értesíti, konzultálja.  Gondoskodik a bérszámfejtésről, könyvelési, utalási, köztartozási, társadalombiztosítási, számviteli munkák elvégzéséről, átutalja a béreket a megállapodottak szerint.  Összeállítja a költségvetést a bekért tételek alapján, a tanári kollégium költségvetési csoportjával és a gazdasági csoporttal együttműködve.  Rendszeres kapcsolatot tart fenn a könyvelővel és visszajelzéseket kér tőle.  Kezeli a különféle szakhatósági engedélyeztetéssel kapcsolatos dokumentumokat, nyomon követi a határidők betartását, a kérvényezést és eljár az engedélyek ügyében, együttműködve a fenntartó, beruházási vezető és a tanári kollégium megbízottjával.  Felelős a pályázati munkáért. Megszervezi külső és belső munkatársakkal.  Képes önállóan mérlegelni, hogy munkájának mely területein dolgozhat önállóan és mely területek kívánnak konzultációt. Felméri az intézmény különböző vezetői oldalának együttműködésében rejlő lehetőségeket és határokat.  Intézi az alapítvány aktuális megbízásait, kezeli az alapítvány pénztárát.  A gazdasági ügyintéző funkciók feladatait is betölti, vagy részben átruházza, amennyiben a Döntési kör módosít más munkakört, illetve új dolgozót vesz fel gazdasági ügyintézőnek.  Megszervezi, és részt vesz a szülők által létrehozott gazdasági csoportban.  Gondoskodik az Ügyviteli és Iratkezelési szabályzat és a Házipénztár kezelési szabályzat, valamint az intézmény dolgozóinak szerződésiről, munkaköri leírások elkészítéséről.  A költségvetést nyomon követi és tájékoztat róla negyedévente.  Levelezéseket bonyolít le nem pedagógiai kérdésekben.  Gazdasági ügyekben nyilvántartásokat vezet.  A fenntartóval adminisztratív kapcsolatot alakít ki és működtet.  Megbízásokat, szerződéseket készít elő. 15

 Bizalmas gazdasági dokumentumokat kezel.  Az intézmény dokumentációját nyilvántartja az iskolatitkárirodavezetővel együttműködve.  Eseti, elsősorban gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzése az intézményvezető vagy fenntartó megbízásából.  Folyamatosan kapcsolatot tart fenn a beruházási vezetővel (gazdasági vezetővel – amennyiben külön funkció).  Együttműködik az új beruházások tekintetében a beruházási vezetővel, figyelemmel kíséri a szülői vállalásokat, felhívja a figyelmet az osztályok gazdaságisánál az elmaradásokra. Évközi és éves beszámolást végez.  Kezeli a bevételek, adományok, alapítványi támogatások (és adójóváírások) pénzügyi-technikai folyamatait.  A hiteltörlesztéseket figyelemmel kíséri.  Kifizeti a bérleményeket és bevételezteti a bérbeadásokat.  Szervezi, és részt vesz a heti egy alkalommal a nem pedagógiai dolgozók munkamegbeszélésén. Szorosan együttműködik a többi nem pedagógiai munkatárssal.  Tagsága a Fészek Iskolán belüli munkacsoportokban:  A gazdasági vezető tagja a költségvetési tanári csoportnak, a szülői gazdasági csoportnak és részt vesz a kuratórium munkájában.  Tagja az intézményi konferenciának és vendége a tanári konferenciának.  Együttműködik a tanári kollégiummal és folyósítja:  A jóváhagyott továbbképzési támogatást, és egyéb járandóságokat (könyvpénz)  Összehangolja a pályázatírás tartalmi kérdéseit  A bérezésről megállapodik, szerződést köt, a tanári kollégiummal együttműködve munkaköri leírást ad A vezetők és a fenntartó közötti kapcsolattartás formája, rendje  A helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó tagjaiból alakult fenntartói kuratórium a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma.  Az iskola fenntartói kuratórium való kapcsolattartásáért az intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető a felelős.  Az fenntartói kuratóriumot működési rendjében meghatározott tisztségviselője, illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során.  Az intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető félévenként egy alkalommal beszámol az fenntartói kuratóriumnak az iskola működéséről.  Az fenntartói kuratórium elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését 16

elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető elküldi.  Az fenntartói kuratórium képviselőjét meg kell hívni a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az az intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről.  Szükséges esetben az fenntartói kuratórium képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók.  Az fenntartói kuratórium és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az fenntartói kuratórium szmsz-e, valamint munkaprogramja határozza meg. Az intézményvezető helyettesítése

vagy

intézményvezető-helyettes

Feladatainak ellátásban ideiglenes akadályoztatás esetén az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető és az igazgatási asszisztens közösen látja el. Az intézményvezető tartós akadályoztatása esetén a fenntartó a tanári kollégium jóváhagyásával az intézményvezetési feladat ellátására alkalmasnak tartott tagját írásban hatalmazza meg, a tanári kollégium egyetértésével. A gazdasági vezető ideiglenes akadályoztatása esetén a gazdasági vezető helyettesítést a gazdasági asszisztens az intézményvezetővel közösen látja el. A gazdasági vezető tartós akadályoztatása esetén a fenntartó a tanári kollégium jóváhagyásával a gazdasági vezetési feladat ellátására alkalmasnak tartott tagját írásban hatalmazza meg, a tanári kollégium egyetértésével. A kiadmányozás szabályai  Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.  Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény 17









bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: o az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) o az irat iktatószáma o az ügyintéző neve o az ügyintézés helye és ideje A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: o az irat tárgya o az esetleges hivatkozási szám o a mellékletek száma A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

Az iskola működési rendje és a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 07:30-tól délután 16:00 óráig tart nyitva. A tanári kollégium előzetes rendelkezése alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton is nyitva tartható. Az iskolába a tanulóknak reggel 07:35 – 08:00 között van lehetőségük megérkezni! Jó idő esetén, az udvaron, rossz idő esetén az iskola épületének aulájában és folyosóján van lehetőségük gyülekezni. A felső tagozaton a tanulók a tantermükben várakozhatnak. Hétfőn reggel a közös köszönés időpontjában az udvaron kell gyülekezni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 08:00 és 14:30 óra között kell megszervezni. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Alsó és középső tagozaton (1-8. osztályok) Idő intervallum Téma 08:10-10:15 Főoktatás 10:15-10:45 Szünet 10:45-11:30 1. szakóra

Egyéb 2,5 tanóra 30 perc

18

11.30-11:35 11:35-12:20

szünet 2. szakóra

12:20-12:45

Szünet

12:45-13:30 13:30-14:15

3. szakóra 4. szakóra

Felső tagozat (9-13. osztályok) Idő intervallum Téma 1 08:10-09:30 művészeti sáv

09:30-09:40 09:40-11:20

szünet főoktatás

11:20-11:35 11:35-12:20 12:20-12:45 12:45-13:30 13:30-13:40 13:40-14:25

szünet 1. szakóra szünet 2. szakóra szünet 3. szakóra

A napközi 12:00-kor nyit ki ebéd szünet lásd ebédeltetési rendet

Egyéb 2 osztálynak főoktatással kezdődik a tanítás! 2 osztálynak művészeti sáv!

11 és 12. osztályoknak heti két alkalommal 15 óráig tart a tanítás!

A tanítás az alsó és középső tagozaton 8:10-kor, a felső tagozaton 8:10kor kezdődik, mely időpontok előtt 5 (felső tagozaton 3) perccel csengetés szólítja fel sorakozóra a diákokat. Az osztálytanítók egyenként kezet fognak diákjaikkal. Az iskola köteles minden év szeptember elején megszerveznie és biztosítania az ügyeleti rendet és felügyeletet. Az iskolában reggel 07:35-től és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes tanárok kötelesek a rájuk bízott épületben, épületrészben, udvaron a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanulóknak reggel, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – lehetőség szerint az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelők egyöntetű utasítása alapján járnak el. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el, rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az intézményvezető vagy az illetékes pedagógus adhat engedélyt. 19

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 09:00 – 13:00 óra között az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskolatitkár határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. Ez alól felmentést csak az intézményvezető adhat. Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A szülőnek a gyermek távozásával kapcsolatos változásokról a tanárokat írásban (levélben aláírva) vagy telefonon kell értesítenie. Tanulók benntartózkodására vonatkozó szabályok A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével a szaktanár határozza meg. Szünetben és tanítás után csak tanári engedéllyel lehet a termekben tartózkodni. Becsengetés után az órarendtől függően vagy saját tantermükben, csendben várják a tanárt, vagy a szakterem előtt sorban állva. A tanítás befejeztével a tanulók elköszönnek, és/vagy a napközibe, vagy felelősi feladatuk elvégzése után hazamennek. A nem napközis tanulók a szülő előzetesen, írásban megtett állandó vagy alkalmi kérésére tartózkodhatnak az iskolában. Az alsó és középső tagozaton, 15:00 óra után csak azok a tanulók tartózkodhatnak az iskola terültén, akik különórákra, szakkörökre várakoznak, és erről a szülő külön kérvényt nyújtott be. Ezeknek a tanulóknak ügyeletet nem tud biztosítani az iskola. Ottlétük alatt a házirend minden pontja érvényes rájuk nézve. Az iskola területe tanítási idő alatt csak osztálytanítói vagy osztálykísérői engedéllyel, a szülő tudtával hagyható el, előzetes írásbeli kérésre. Minden más esetben csak tanári felügyelettel. Alkalmazottak benntartózkodására vonatkozó szabályok A pedagógusok kötelező óraszámaiknak megfelelősen az órarend szerint folytatnak oktatási nevelési munkát. Az iskola adminisztratív és gazdasági feladatait ellátó iroda 08:00-tól 16:00-ig tart nyitva, az irodában dolgozók ennek megfelelően folytatják tevékenységüket. Vezetők Szorgalmi időben hétfőtől péntekig, az irodai nyitva tartással összhangban 08:00-tól, 16:00-óráig, az iskola gazdasági igazgatójának, 20

intézményvezetőjének és/vagy az igazgatási munkáért felelős, a tanári kollégiumot képviselő pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. A délutáni foglalkozások rendje Napközi A napközis foglalkozások az iskola 1-4 évfolyamán vehetők igénybe írásbeli kérelem alapján. A kérelem elbírálása az osztálytanítók és a napközis tanár feladata a családi hátteret figyelembe véve. A tanóra befejeztével a napközis tanuló köteles jelentkezni a napközis tanárnál. A napközi ideje a tanítás befejeztével 16 óráig tart, rendjét (a „Napközi rendje”) a nevelő év elején közli a szülőkkel és a tanulókkal. A napközis tanárnak naplót kell vezetnie. A tanulók elbúcsúznak tőle a napköziből való eltávozáskor. A napköziből való távozás folyamatos, mivel függ a szülők időbeosztásától, különóráktól, szakköröktől. A szülők az előzetesen kiadott jelentkezési lapokon tájékoztassák a napközis tanárokat arról, hogy mikor, hova és kivel távozik a gyermek az adott tanítási évben. Fontos, hogy az ettől való ideiglenes vagy hosszú távú változásokról, a távozást megelőző napokon, írásban (vagy rendkívüli, indokolt esetben) értesítsék a napközis tanárokat. Tanulószoba A tanulószoba az 5-12. évfolyamokon hétfőn, kedden, szerdán kérhető, ill. kötelezhető a tanárok által. A tanulószobán a tanári felügyelet van, és amennyiben mód van rá, szaktanári konzultációt is biztosít az iskola. Tanulószobai pótlásra a szaktanárok kötelezhetik a tanulót. Ebben az esetben a mulasztás tanórai mulasztásnak felel meg. Tanulószobára jelentkezés: a diákok szülei az osztálytanítóknál vagy az iskola családgondozójánál tanév végén előzetesen, tanév elején megerősítve ezt, egyébként év közben is lehet. A tanulószobából való távolmaradás: betegség miatt, aki délelőtt is hiányzik, illetve akik az iskola délutáni tanórán kívüli foglalkozásain vesznek részt. A tanulószobában való tanulás megkezdéséig az udvaron, a közös helyiségben, vagy az erre kijelölt teremben lehet tartózkodni tanári felügyelettel. Az iskola területét a tanulószobában tanulóknak csak a tanulószobát vezető tanár engedélyével lehet elhagyni. A tanulószobáról előzetes szülői (gondviselői) telefonos vagy írásos bejelentés alapján lehet távol maradni. 21

A belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőségétől engedélyt kaptak. Az iskola területére azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel engedély nélkül az iskola területére belépni tilos. Azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási-nevelési intézménnyel és az iskola területére szeretnének belépni vagy az irodai alkalmazottakat vagy az iskola háziasszonyát kell megkeresniük. Az iskola helyiségeit, elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben, külső igénylőknek, külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja, valamint az iskola szellemiségével nem összeegyeztethetetlen. Az iskola létesítményeit, helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyen (iskolai területen) tartózkodhat. Az iskola helyiségeinek használói felelősek  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje Tanórán kívüli foglalkozásokat az iskolában csak a kötelező tanítási órák után lehet tartani, az ezzel megbízott pedagógus szervezésével és vezetésével. Tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a tantestület, az iskolavezetés, illetve más iskolai vagy iskolán kívüli szervezet kezdeményezheti. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésének és működésének szabályait a jogszabályi előírások, valamint az iskola pedagógiai program vonatkozó előírásait figyelembe vételével kell meghatározni A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon, önkéntesen vállalt feladat, ezért jelentkezés után az aktív részvétel már kötelező. A tanuló iskolán kívüli, más intézmény, szervezet vagy egyesület által szervezett, tanítási időt is érintő foglalkozásokon, tevékenységekben csak az osztályfőnök javaslata alapján megadott, igazgatói engedéllyel vehet részt. Tanórán kívüli foglalkozás szervezésének igényével meg kell keresni az Fészek Iskola irodájában az igazgatási asszisztenst. Aki a kérés 22

továbbítja a gazdasági vezetőnek és a háziasszonynak. Tanári korrepetálás A korrepetálási igényeket és szükségleteket a tanév során folyamatosan és dinamikusan az osztálytanítóknak, osztálykísérőknek és a szaktanároknak fel kell mérni. Igény szerint a szaktanár vagy az osztálytanító korrepetálja a tanulót. Ha erre nincs, mód akkor tanulószobai ellátást biztosít az iskola. A tanulószobát megbízott és felelős pedagógus szervezi meg. Szakkörök A szakkör az iskola pedagógiai programjával összhangban, a szabadidő alatt megvalósítható nevelő célú tevékenység. Az iskolai szakkörök célja, hogy segítsék az iskolai nevelési célok megvalósítását, illetve járuljanak hozzá a tehetséggondozás és a tananyagot kiegészítő ismeretek elsajátításához. A szakkörök ezen SzMSz-vel összhangban és éves munkaterv alapján folytatják munkájukat. A szakkörök működését a szükséges információk birtokában az intézményvezető hagyja jóvá. A szakkörök jellegegének, tartalmi munkájának, működési rendjének kialakításánál a szülők és a Diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe kell venni. A szakköri foglalkozások tartalmát lehetőség szerint a tanulók érdeklődési köréhez, igényeihez valamint az iskola pedagógiai céljaival és szellemiségével összhangban kell megszervezni. A szakkör működéséhez szükséges helyiséget az iskola biztosítja. A szükséges anyagok és az elkészült szakköri termékek nyilvántartása és kezelése a szakkörvetető pedagógus feladata. Törekedni kell a szakköri munka eredményeinek megismertetésére kiállítások, versenyek, bemutatók szervezésére és a szakkör népszerűsítésére. Szakkörök szervezésének igényével meg kell keresni az Fészek Iskola irodájában az igazgatási asszisztenst. Aki a kérést továbbítja a gazdasági vezetőnek és a háziasszonynak.

Sport rendezvények A sport rendezvények a testnevelés tantervi feladatok, illetve a mindennapi testedzés megvalósításának biztosítását szolgálja, tanulók érdeklődési körének, igényeinek figyelembe vételével. A sport rendezvények keretében kerül sor az iskolai sportnapok lebonyolítására és Waldorf-olimpiára való felkészülésre. A sport rendezvények foglalkozásokat a tanári kollégium által megbízott testnevelő tanár 23

szervezi és vezeti. A sport rendezvények foglalkozásain való részvétel önkéntes. Kirándulás, színház- és múzeumlátogatás Kirándulás, színház- és múzeumlátogatás, oktatási időben vagy azon túl, csak a tanári kollégium és az érintett szaktanárok tudtával szervezhető. A tanulmányi kirándulásokat, üzemlátogatásokat, kulturális intézmények látogatását az iskolai munkatervben, az osztályfőnöki és szaktanári tanmenetekben kell megtervezni, illetve rögzíteni. A kirándulásokat a tanulók és a szülők kéréseinek és javaslatainak figyelembe vételével kell megtervezni és megszervezni. Két vagy több napos kirándulás a pedagógiai programmal összhangban munkanapokon, vagy tanítási szünetekben szervezhetők. Az iskola által szervezett kirándulásokra, látogatásokra annyi felügyelő tanárt kell biztosítani, amennyit a zavartalan lebonyolítás igényel, de 20 fő tanulónként legalább két pedagógust. A kirándulást úgy kell megszervezni, hogy a szülőket a költségekkel csak a legszükségesebb mértékben terheljük. A szociális rászorultság alapján a tanulók a tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, kulturális létesítmények látogatása kapcsán felmerülő költségek finanszírozásának támogatására az osztálytanítónak vagy osztálykísérőnek és az osztálygazdasági felelős szülőnek tett jelzéssel pénzügyi segítséget kaphatnak. Az osztálytanító vagy osztálykísérő az osztálygazdasági felelős szülő figyelembe veheti az ifjúságvédelmi felelős javaslatát, illetve az iskola mindenkori pénzügyi lehetőségeit. A tanuló által kezdeményezett és szervezett rendezvények A tanuló által kezdeményezett és szervezett rendezvények, programok tartását, a tanulók kérelme alapján, az igazgató engedélyezi. A kérelmet a tervezett időpont, a tartalom és a részvevők körének feltüntetésével, írásban vagy szóban, legalább 7 nappal a program tervezett időpontja előtt kell benyújtani a tanári kollégiumhoz. A tanulók által szervezett programok lebonyolításához szükséges helyiségeket /osztályterem/ illetve a berendezések, eszközök használatát / bútorok, magnetofon, CD lejátszó / az iskola térítésmentesen biztosítja. A rendezvény lebonyolításának egyéb költségeinek fedezéséhez az iskola a mindenkori pénzügyi lehetőségeinek függvényében járul hozzá. A rendezvények és programok csak az arra kijelölt tanteremben, legfeljebb 22 óráig, legalább egy felügyelő tanár részvételével tarthatók. Elvárjuk a fegyelmezett, kulturált magatartást, az alkalomhoz illő viselkedést. Az iskolai rendezvényeken a vendégekre is vonatkoznak a Házirend előírásai. Aki vendéget hoz, az felel annak magatartásáért. A rendezvények során és az iskola egész területén 24

az alkohol fogyasztása szigorúan tilos.

Az intézményi védő, óvó előírásokat, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend és iskolai viselkedési szabályok A tanév első tanítási napján az osztálytanítók a balesetmegelőző, védőóvó eljárásokat ismertetik a tanulókkal. A tanév során folyamatosan felelevenítik és aktualizálják ezeket a szaktanárokkal együtt. A tanév elején tűzriadó próbát tartunk az intézményben tartózkodó személyekkel. Az egyes tantárgyak (fizika, kémia, technika, háztartási ismeretek, testnevelés) által megkívánt balesetelhárítási szabályokat a szaktanárok rendszeresen ismertetik és kérik számon. A szabadidős foglalkozásokat (napközi, tanulószoba, sportkör, tanfolyam, szakkör) vezető pedagógusok feladata a balesetek megelőzéséről gondoskodni. A tanév során szervezett kirándulások, táborok megkezdése előtt a pedagógusok felhívják a figyelmet az előfordulható balesetekre, ismertetik a szabályokat, amik lehetővé teszik a balesetek elkerülését. Az osztályfőnöki órákon a tömegközlekedési eszközökön való helyes viselkedés, magatartás témáról beszélgetnek a tanulók a pedagógussal. A járványok megelőzésére az alapvető higiéniai szabályok ismertetése és betartása minden pedagógus feladata. A balesetet azonnal jelenteni kell a foglalkozást vezető pedagógusnak vagy az ügyeletes tanárnak. A pedagógus értesíti az iskolavezetést. Súlyos baleset, illetve súlyos heveny fellépésű betegség esetén haladéktalanul a mentőszolgálat segítségét kell kérni a 104-es telefonszámon. Helyben ellátható sérülés esetén az ügyeletes tanár és / vagy a háziasszony látja el a sérüléseket. Amennyiben a nem súlyos sérülés vagy rosszullét akadályozza a tanulót a további munkájában, abban az esetben a tanuló elkülönítendő. Valamint a tanuló szülője vagy gondviselője haladéktalanul értesítendő. Ha a sérülés, rosszullét olyan mértékű, hogy orvosi ellátásra van szükség, az irodában lévő ügyeletes hívja a mentőket és értesíti a szülőket. Súlyos baleset, illetve súlyos heveny fellépésű betegség esetén haladéktalanul a mentőszolgálat segítségét kell kérni a 104-es telefonszámon. A tanuló ideiglenes ellátását a korábban említett alkalmazott végzi el. Baleseti jegyzőkönyvet készít az iskolatitkár.

25

Ha a tanuló rendszeresen veszélyezteti a saját és mások testi épségét, egészségét akkor a Tanári Kollégium érintett részének kezdeményeznie kell az esetek kivizsgálását. Valamint szükség esetén az a további kockázatok elkerülésére tett pedagógiai lépéseket kell kezdeményezni és a kialakult helyzetet jelezni kell a szülőknek. Amennyiben a pedagógiai erőfeszítések nem vezetnek eredményre akkor külső intézmény segítségét kell kérni, végső esetben pedig el kell bocsátani a tanulót.

Védő-óvó és a közösségi együttéléshez nélkülözhetetlen szabályok A védő és óvó szabályok tekintetében a pedagógusnak szabályhozatali joga van, amely vonatkozik minden az iskolával jogviszonyban álló tanulóra. A tanulónak e szabályok tekintetében minden esetben szót kell fogadnia véleményezési joggal csak a megfelelő fórumok felé élhet. Amennyiben a tanuló nem tesz eleget a pedagógus felszólításának úgy a Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározottak szerint járhat el.  Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztálytanító ismerteti tanítványaival.  Az iskola teljes területén és az iskola környezetében tilos a dohányzás és a szeszes ital fogyasztása.  A drogfogyasztás szigorúan tilos.  A szomszédok nyugalmát zavarni tilos.  A szomszédok ingó és ingatlanában kárt okozni szigorúan tilos, a kárt a károkozónak meg kell téríteni.  A szomszédok ingatlanába engedély nélkül behatolni szigorúan tilos.  A szomszédokat zavaró tevékenységet és annak közvetett, közvetlen eredményét fel kell számolni (csikk és szemétszedés).  A tanítási idő alatt a védő és óvó előírásokat be kell tartani.  Az iskolába biciklivel érkezők, a bicikli-tárolóban, lezárva tarthatják a biciklit.  Az udvaron biciklizni tilos.  A folyosók, lépcsőház korlátaira felülni, csúszkálni tilos.  Az ablakokba kiülni tilos.  Tilos az ablakpárkányba kapaszkodni.  Ablakpárkányra felmászni tilos, súlyosan balesetveszélyes.  Tilos a lépcsőről leugrani.  Tilos küllő közé dugni a kezeket, ujjakat.  Tilos a társunkat szándékosan, fellökni.  Szigorúan tilos botokat verekedéshez használni.  Szigorúan tilos a nem játékcélból épített alacsony építésű udvari térelemekre (kemence és kuka tető) felmászni.  Tilos gyújtogatni.  Tilos végtagjainkat a mozgásban akadályoztatni. 26

 A főépület előtti udvaron balesetveszély, az udvar sokféle funkciója, iskolánk és pedagógiánk jellege miatt nem lehet focizni és kidobóst játszani.  Kemény labdával játszani tilos az udvaron.  Az udvari játékok során tekintettel kell lenni mások testi épségére.  Téli időszakban csúszkálni, szánkózni (alkalmi eszközökkel is) csak a kijelölt helyen szabad, tanári felügyelet mellett.  Csak az udvaron van lehetőség labdajátékokra.  Tilos a labdát rúgni.  Az iskola épületén belül tilos futkározni, a közlekedést akadályozni  A szülők a tanulási idő alatt a folyosón vagy az udvaron várakozhatnak.  Az iskolaudvarok épségét azok erózióra való érzékenysége miatt kifejezetten meg kell óvni, az udvar növényvilágát szándékosan céltalanul rongálni tilos.  Az udvar gazdag természetes állatvilágát meg kell óvni, az állatokat háborgatni, kínozni, elpusztítani szigorúan tilos.  Az iskola területe tanítási idő alatt csak osztálytanítói vagy osztálykísérői engedéllyel, a szülő tudtával hagyható el, előzetes írásbeli kérésre.  Iskola területének engedély nélküli, illetve indokolatlan elhagyása szigorúan tilos.  Az iskolában rágógumizni tilos, mert balesetveszélyes.  Tanítási idő alatt kereskedelmi tevékenységet folytató helyekre távozni tilos.  Engedély nélkül az iskola területét elhagyni tilos. A kétoldalú elköszönés tanár és diák között engedélynek minősül. A rendkívüli „hó-szünet” elrendelésének folyamata 1. Reggel 06:30-kor solymáron lakó felelős kolléga a híradásokat és az időjárást figyelve, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az iskolába való eljutás a gyerekek és a tanárok számára akadályozott, akkor dönt a hó-szünet elrendeléséről. 2. A felelős tanár 06:45-kor értesíti az osztálytanítókat osztálykísérőket a hó-szünet elrendeléséről. 3. Az osztálytanítók és az osztálykísérők ezt osztályaikat értesítik a hó szünet elrendeléséről.

követően

és

az

saját

4. A tanárok 08:45-tól tájékozódjanak az irodán és tájékoztassák egymást is! 5. A hiányzások automatikusan igazoltnak tekintettek.

27

Senki se induljon útnak, illetve ne indítsa útnak gyermekét, ha valószínűsíthető, hogy útközben elakad és vissza kell fordulnia, vagy gyalogolnia kell a hóban, mert balesetveszélyes! A tagintézménnyel, rendje

intézményegységgel

való

kapcsolattartás

Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A nevelő, oktató munka szakszerű és zavartalan működéséhez, a közös gondolkodás, és az összehangolt pedagógiai célok megvalósítása érdekében rendszeres megbeszélésekre, értékelésekre, fórumokra van szükség. A tanári kollégium heti rendszerességgel megtartott konferenciái (minden hét csütörtökén a tanítási órákat követően) során hozott döntések, a közös munka, a koordinált, egységes intézményi feladatellátás biztosítékai. A tanári konferencia az intézményi önigazgatás alapvető fóruma, az a centrum ahol az iskola életével, működésével és a mindennapi általános pedagógiai tevékenységével kapcsolatos ügyek, ismeretek megjelennek, viták zajlanak, döntések születnek, valamint ahol egyfajta jellegzetes belső(- tanár-)képzés is folyik. A pedagógiai konferencia során foglalkoznak a pedagógusok a hosszú távú és a napi pedagógiai munka kapcsán felmerülő problémák megvitatásával és kezelésével, oktatáselméleti munkát, iskolán belüli továbbképzést végeznek, gyermekmegbeszéléseket folytatnak, művészeti tevékenységekben vesznek részt. A technikai konferencia (alsó- középtagozat és felső tagozat bontásában) során foglalkoznak a pedagógusok a hosszú távú és a napi munka során jelentkező szervezési, technikai problémák megbeszélésével, az ünnepek megjelenítésével, a vállalt feladatok elvégzéséről szóló beszámolókkal, a személyzeti és munkáltatói feladatokkal és a költségvetéssel. A konferencia során a feladatkörök tagjai háromhavi rendszerességgel beszámolnak munkájukról, így folyamatosan tájékoztatva vannak a tantári kollégium tagjai az intézményben folyó munkáról. Az alsós és középtagozatos, valamint a felső tagozatos konferenciákon a telephelyre vonatkozó feladatok külön megbeszélése heti rendszerességgel történik. További a konferencia időkeretén kívüli értekezletek  Technikai és irodai dolgozók értekezlete 28

     

Ügyvivői értekezlet Személyi csoport értekezlete Felelősségi körök értekezlete Szaktárgyi munkacsoportok értekezlete Tanévnyitó és záró tanári konferencia. Heti rendszerességgel megtartott konferencia (minden hét csütörtökön a tanév kezdetétől a végéig).  Munkacsoportok megbeszélései (saját munkatervük szerint).  Feladatköri csoportok megbeszélései (saját munkatervük szerint).  Vezetői megbeszélések (igazgató, gazdasági vezető, a témától függően az érdekelt vezetők) szükség szerint. Egyéb iskolaközösségi fórumok  Szülői estek.  Intézményi konferencia. A kapcsolattartás formái  Tanári konferencia: alsós és középtagozatos konferencia, felső tagozatos konferencia.  Rendszeres írott és szóban előadott beszámoló.  Rendszeres írásos, elektronikus és nyomtatott tájékoztatás.  Személyes megbeszélés, tájékoztatás.  Telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás.  Értekezlet.  Pedagógiai munka gondozása.  A tantári kollégium tagjai folyamatosan tájékozódnak a másik egységben zajló tanulmányi és pedagógiai munkáról.  Az iskolai dokumentumokat közösen hozzák létre. Az Intézményi konferencia Az Intézményi Konferencia havonta ülésező konzultatív fórum és nem döntéshozó szerv. Évente megújuló tagsággal. Egy-egy tag maximum 3 évig maradhat, kivéve az intézmény alkalmazottait. Tagjai  szülői képviselet (óvodai csoportok, osztályok 1-1 szülővel)  nem pedagógiai alkalmazottak (gazdasági vezető, háziasszony, iskolatitkár-irodavezető, beruházási vezető)  tanári kollégium és óvónői kollégium tagjai  fenntartó kuratóriumának tagjai Feladatai 29

 Tájékoztatást ad az iskolában folyó aktuális kérdésekről.  Információcserét biztosít az intézmény különböző fórumai között  A szülői, intézményi és nevelőtestületi oldal, valamint a fenntartó képviselőinek találkozási helye, amely a vélemények közelebbi megismerését és továbbítását szolgálja, illetve tanácsokat, ötleteket szolgáltat a különböző fórumoknak.  A szülői esteken felmerült kérdések, javaslatok megvitatásának helye.  Megoldási javaslatokat tesz az építkezési, karbantartási, az iskola aktuális és jövőbeni életének munkái, folyamatai megszervezésére.  Nyitott fórum, melyre bárki előzetesen bejelentkezhet az előkészítő csoportnál.  Jegyzőkönyvéről kivonat készül, mely bárki számára hozzáférhető.  Összegzéséről az iskolatitkári kör email rendszeresen beszámol.  A tagok felelőssége, hogy a megfelelő fórumhoz továbbítsák az információkat  Évente kétszer nyitott fórumot hirdet. Vezetők és a tanári kollégium közötti kapcsolattartás formája, rendje  Tanári konferencia, heti rendszerességgel  Rendszeres írott és szóban előadott beszámoló, rendszeresen és folyamatosan időbeli kötöttség nélkül.  Rendszeres írásos, elektronikus és nyomtatott tájékoztatás rendszeresen és folyamatosan időbeli kötöttség nélkül.  Személyes megbeszélés, tájékoztatás rendszeresen és folyamatosan időbeli kötöttség nélkül.  Telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás rendszeresen és folyamatosan időbeli kötöttség nélkül.  Nem tervezett találkozó a tanári kollégium és a fenntartót képviselő tanári kollégium között. Az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendje  Elektronikus levelezésen  Levelezés  Személyes beszélgetések,  Telefon  Családlátogatás  Osztály- és iskolaszint szülői estek  Fogadóóra Intézményünk pedagógiájának szellemében törekszünk a rendszeres és folyamatos kapcsolattartásra, de havonta legalább egyszer osztályos szülői estet tartunk. Első - tanév elején iskolaszintű szülői találkozón kerül ismertetésre a tanév rendje, az órarend, fontos tudnivalók. 30

Fogadóórák rendje: a szülői estek délutánján minden szaktanár az általa tanított tantárgy területén tájékoztatja a szülőt gyermeke fejlődéséről, tanácsot, segítséget ad és kér a továbbhaladást illetően. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok, lehetőségek szolgálnak:  Családlátogatás: Az előre egyeztetett időpontban való családlátogatás célja a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.  Szülői estek: A szülői estek feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a Waldorf-pedagógia bemutatása,  a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,  tájékoztatás az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  tájékoztatás a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  tájékoztatás a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  tájékoztatás az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola tanári kollégiuma és vezetősége felé, gyakorisága: évente 5-10 alkalommal.  Fogadóóra: A fogadóórák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése. Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb. Időpontja: alsó-és középtagozaton megállapodás szerint, felső tagozaton az egyéni lehetőség mellett évente két alkalommal, probléma esetén megbeszélés alapján munkaidőben 8-14 óra között.  Nyílt tanítási nap: A nyílt napok tartásának célja, hogy az iskolánkba járó gyerekek szülei - előzetes időpont egyeztetése alapján betekintést nyerhessenek az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódhassanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.  Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja Az intézmény feladatai ellátása és a tanulók érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel az alábbi módokon: 31

 A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei.  A kapcsolattartás módjai: o együttműködési megállapodás alapján o informális megbeszélés, megegyezés szerint o az intézmény munkatervében rögzítettek alapján o közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, o szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, o módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, o intézményi rendezvények látogatása, o hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon  A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal.  A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg.  A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái  az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;  vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;  évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; 32

 esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. Kapcsolat az óvodával  A Tanári Konferencia heti összejövetelének állandó meghívottjai az óvónők.  A beiskolázás kérdéseiről rendszeres megbeszélések tartása.  Egyes ünnepségek közös szervezése és tartása.  Szülőknek, családoknak szóló előadásokon való kölcsönös részvétel. Az intézmény külső kapcsolatai  Waldorf és más, hasonló szellemiségű intézményekkel való hivatalos kapcsolattartás:  Az intézmény a Magyar Waldorf Szövetség tagjaként megbízott képviselője által tart hivatalos kapcsolatot.  Waldorf tanárképzések: a kapcsolat tartása a tanári kollégium által felkért pedagógus valamint az erre a feladatra jelentkezett és kijelölt szülő által történik.  Más Waldorf intézményekkel való együttműködés fontos.  Fontos, hogy az intézmény hazai és külföldi Waldorf-iskolákkal „testvériskolai” kapcsolatot tartson fenn. A „testvériskolai” kapcsolat létrehozásához a tanári kollégiumnak és a fenntartónak közös jóváhagyása szükséges.  A Waldorf-iskolák szellemiségéhez kapcsolódó egyéb társintézményekkel, szervezetekkel történő hivatalos együttműködéshez a tanári kollégiumnak és a fenntartónak közös jóváhagyása szükséges. (könyvkiadás, mozgásművészetek, terápiás tevékenységek, biodinamikus mezőgazdaság) Kapcsolattartás Kormányhivatallal, a gyermekvédelmi szervekkel, a Nevelési Tanácsadóval, a helyi önkormányzattal, pedagógiai szakszolgálattal járási tankerülettel és település kulturális intézményeivel  A Pest Megyei Kormányhivatallal és annak Oktatási Főosztályával jogosult kapcsolat fenntartására jogosult személyek: intézményvezető, gazdasági vezető, iskolatitkár, gazdasági asszisztens, igazgatási asszisztens.  A tanári kollégium gyermek- és ifjúság védelmi felelőse az iskolaorvossal és a gyógypedagógussal együttműködve felel az intézmény gyermekvédelmi programjának végrehajtásáért. Kapcsolatot tart a megfelelő szakszolgálatokkal.  Az intézmény gyógypedagógusa tartja fenn a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadóval és más szakmai bizottsággal. 33

 A helyi önkormányzattal való kapcsolattartás során hivatalos ügyekben az SZWNA beruházási vezetője jár el. A helyi rendeletekről, az intézményt érintő ügyintézések fejleményeiről a tanári kollégium a beruházási vezetőtől kérhet és kap tájékoztatást.  A helyi kulturális programokban az intézmény részt vesz. Az intézmény tanulói önállóan, vagy több esetben a helyi zeneiskola növendékeiként lépnek fel. A szakmai munkaközösségek (munkacsoportok) együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében Az intézményben az alábbi szakmai munkacsoportoknak kell működniük  Humán műveltségterületi munkacsoport  Természettudományos műveltségterületi munkacsoport  Matematikai műveltségterületi munkacsoport  Nyelvi műveltségterületi munkacsoport: angol és német nyelvterület szerinti bontásban  Testnevelés műveltségterületi munkacsoport Munkacsoportok évente megbízott felelőst (vezetőt) választanak maguk közül. Csoportüléseket tartanak, valamint napi kapcsolatot tartanak fenn, legalább havi alkalommal, de mindenképpen dinamikusan a csoporttagok időbeosztásától függően. Negyedéves beszámolót tartanak munkájukról írásban és a tanári konferencián előadva. Az beszámoló írott változatát az ügyvivői csoport számára kell benyújtani. Csoportülésekről feljegyzéseket készítenek. A tanári kollégium feladatkörei A alábbi táblázatban röviden felvázolt feladatkörök határidejének a feladatokkal kapcsolatos tájékoztatásnak, valamint a feladatok elmaradásának felelőse: a nevelőtestület. A feladatokra önként vagy megbízással állnak össze a csoportok. A feladatok számonkérése a konferencián történik, félévente. A tagok visszahívhatók, a feladatkorok átruházhatóak, a felelősséget a nevelőtestület megvonhatja. Felelősségi körök és/vagy iskolán belüli együttműködési struktúra A szellemi terület feladatainak munkamegosztása Kommunikációs Konferenciac Pedagógiai csoport csoport soport Nem konferenciatagok Konferenciavezetés, Gyermekmegbeszélés tájékoztatása előkészítés, struktúra 34

Stúdium Évbeosztás

Szent Miklós ünnep

Táskaposta Honlap Képviselő a W.szövetségben Testvériskolák Közönségszervezés 9. osztályra tájékoztató, szülői est Kiadványok

Adventi kert

Szülői estek

Betlehemes játék

szülőkkel kapcsolattartás

Érettségi felelős Tanulószoba Tárgyévi epocharend Próbaérettségi

Alsós konferencia Felsős konferencia Konferenciaterem berendezése Büfé Konferencia jegyzőkönyv Döntési Füzet

Intézményi konferencia Évvégi visszatekintés, beszámolók való Konferenciára járás követése

Karácsnyi játék Mihály nap Karácsonyi összejövetel Márton nap Farsang Szalagavató Húsvét Húsvéti koncert Pünkösd János nap Évzáró Évnyitó Első osztályos évnyitó 9. osztály évnyitója Hónapünnepek Március 15-i ünnep Tehetséggondozás, felzárkóztatás Helyettesítés kidolgozása (Kompetenciamérés) Hétfői közös kezdés Pénteki elköszönés Nyelvi gyakorlat Új első osztály 9. osztály felvételi 8. osztály búcsúztatása 12. osztály befejezés 13. osztály ballagás A következő évi 35

epocharend Pedagógiai délutánok Osztálymegbeszélések Szakmai csoportok gondozása Érettségi adminisztráció Epochalezárás, szakaszlezárás Tantárgyfelosztás Felsős tanári adminisztráció 9. osztályra tájékoztató, szülői est 12. osztályos diplomák tervezése 12. osztályos diplomaosztás Színdarabok Fejlesztőpedagógia Diákönkormányzat segítése Pályaválaztás Tanulószoba vezető ügyeleti rend Felvételi A gazdasági terület feladatainak munkamegosztása Gazdasági csoport

Koordinációs csoport

Költségvetés Bér (csoport) Szociális ügyek Pályázatok Termek bérbeadása Gazdasági vezető segítése Beruházási csoport

Bazárok Szerződések művelődési házzal Környezetvédelem Termek bérbeadása Engedélyeztetés Pályázatok Jótékonysági estek szervezése Fészeknyitó fesztivál Fészekrakó fesztivál Vállalatokkal, magánmunkáltatókkal való kapcsolattartás

A jogi terület feladatainak munkamegosztása 36

Személyi csoport

Igazgatási csoport

Karácsonyi összejövetel

Gyermekvédelem

Szociális ügyek

Ügyelet, ügyelet követése

Új tanárok segítése Új tanárok keresése Szabadévesek

Eszköz és balesetvédelmi felelősök József Attila utcai kézimunka szekrény Technikai eszközök gondozása

Orvosi, védőnői és Kémiaszertár fogászati vizsgálat Minőséggondozás Fizika szertár Ünnepek jelzése, Informatika eszközök kalendárium

Eltávozó kolléga Levélbontás búcsúztatás, leszerelés Kényes pedagógiai Továbbképzés kérdések Belső megállapodások Szakkörök Tanórán kívüli tevékenységek összehangolása Házirend

Tűzvédelem Riasztó Elsősegély Zongora hangolás Munka balesetvédelem

és

Különleges hiányzások Hiányzások beírásának követése Bizonyítványok Törvényességi vizsgálat SzMSz Tanári szobák rendje Könyvtár Továbbképzés, továbbtanulás Látogatók, hospitálók Ebédlőrend Tanári tankönyvigények összgzése Tankönyvrendelés Hírdetőtábla Iskolai dokumentáció Felelősségi / kooperációs struktúra követése Napközi A felelősségi csoportok évente megbízott felelőst (vezetőt) választanak ki maguk közül. Csoportüléseket tartanak, valamint napi kapcsolatot tartanak fenn, legalább havi alkalommal, de mindenképpen dinamikusan a 37

csoporttagok időbeosztásától függően. Negyedéves beszámolót tartanak munkájukról írásban és a tanári konferencián előadva. Az beszámoló írott változatát az ügyvivői csoport számára kell benyújtani. Csoportülésekről feljegyzéseket készítenek. Az ünnepélyek, megemlékezések ápolásával kapcsolatos feladatok

rendje,

a

hagyományok

Az Fészek Iskola ünnepei Az iskolában sokféle ünnepi időszak ill. „ünnepnap” kíséri, tagolja és színezi mindennapjainkat: a keresztény ünnepkörhöz tartozó ünnepeink, nemzeti ünnepek, az iskolai ünnepek és egy-egy osztály saját ünnepnapjai. Vannak a szülők részére is nyitott alkalmak és vannak, melyeken diákok és tanáraik ünnepelnek együtt. Ünnepeink egy része találkozásainkhoz kötődik. Ilyen alkalom a minden iskolában ismert Évnyitó, amikor először találkozunk a nyári szünet után. De ilyen alkalom iskolánkban alsó-középső tagozaton a minden héten hétfő reggel és pénteken a tízórai szünet végén megtartott „közös köszönés” is, ahol a szülőket is szívesen látjuk. Ilyen ünnepi találkozások minden tanítási napon is történnek: alsóközépső tagozaton a nap elején és végén a tanító kézfogással köszönti diákjait; 1-12 osztályig pedig „ünnepi alkalom”, ahogy az osztályközösség „összetalálkozik” testben és lélekben a „mondás” a „Spruch” elmondása közben. A Waldorf-iskolák jellegzetes közösségi alkalmai a havonta, vagy 2-3 havonta megrendezett „hónapünnepek”, melyeken az osztályok a szülők és több más osztály előtt egy rövid előadás keretében bemutatják, hogy mivel foglalkoznak abban az időszakban. Ünnepeink a tanév során      

Első tanítási nap: évnyitó alsó-középső és felső tagozaton. Felső tagozaton az új 9. osztály fogadása. A tanév második hétfője: az új első osztály fogadása (alsóközépső tagozat). Szeptember vége: Szent Mihály napja - az egyes tagozatok különböző szabadtéri tevékenységekben vesznek részt. Október 23.: felsőbb osztályokban osztálykeretben. November: Szent Márton napi bazár, játékok. December 6.: Szent Miklós napja - Szt. Miklós látogatja az osztályokat (osztálykeretben alsó tagozaton).

38

               

December: Betlehemes – a mindenkori 3. osztály előadása az iskolában alsósoknak - és esetleg a településen néhány más helyen. Decemberben: Adventi kert - gyerekek és felnőttek járják az adventi spirált (osztálykeretben minden osztály, tanárok és igény szerint szülők is). Utolsó nap decemberben: Karácsonyi játék és Paradicsomi játék – a tanárok előadásában minden diák és a szülők számára. Január: Három királyok, Vízkereszt – hétfő reggeli közös köszönésen illetve osztálykeretben alsó-középső tagozaton. február 25.: A kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk Február: szalagavató a 13. osztályosoknak. Február: farsang a három tagozatnak általában külön; igény és szervezés szerint felnőtt farsang. Március 15. megemlékezés a három tagozaton- általában külön. Április 22. A Holocaust világnapja. Húsvét – osztálykeretben ill. Húsvéti koncert - diákok zenélnek. Mennybemenetel – alsó tagozaton osztálykeretben. Május 1. az iskola részt vesz a falusi ünnepségeken. Pünkösd: a három tagozat együtt ünnepel a Pünkösd utáni első tanítási napon. Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Utolsó tanítási nap: a 8. osztály búcsúztatása. Évzáró: minden osztálynak bizonyítványosztás; a 12. osztály búcsúztatása; „János napi” tűzugrás az 1-8. osztályok számára.

A Waldorf-iskolában a tanév a keresztény hagyományok ünnepeire épül. A gyermekek életkorához igazodó napi, heti, havi, évi riutálék kialakításával kiszámíthatóságot, állandóságot és ezzel biztonságot teremtünk iskolai életükben. Az évszakhoz kapcsolódó ünnepek megtartásában és megélésében fontos szempont azok életkorhoz igazított, nem intellektuális, hanem elsősorban érzelmi és tevékeny átélése, a személyes találkozások, az együttlét közösségformáló, megtartó ereje. Ilyen alkalom iskolánkban, alsó- és középső tagozaton, a minden héten hétfő reggel, és pénteken a tízórai szünet végén megtartott „közös köszönés” is, ahova a szülőket is szívesen várják. Ilyen ünnepi találkozások aztán minden tanítási napon is történnek: alsó- és középső tagozaton a nap elején és végén a tanító kézfogással köszönti diákjait. Minden osztályban „ünnepi alkalom”, ahogy az osztályközösség „összetalálkozik” testben és lélekben a „mondás” a „Spruch” elmondása közben. A Waldorf-iskolák jellegzetes közösségi alkalmai a havonta, vagy 2-3 havonta megrendezett „hónapünnepek”, melyeken az osztályok, - a szülők, a tanárok és a többi osztály előtt, - egy rövid előadás keretében bemutatják, hogy mivel foglalkoznak az adott időszakban. 39

Az ünnepek jelentőségének, formai és tartalmi leírása megtalálható iskolai honlapunkon részletezve, itt csak egy rövid áttekintést kívánunk adni, kiegészítve az osztályszinten ezekhez kapcsolódó feladatokkal. Évnyitó, az elsősök fogadása Szeptember 1-ét követő hétfőn közös évnyitót tartunk az alsó- és középső tagozaton a József Attila utcai udvaron. Iskolánkban az évnyitó, illetve az első tanítási nap nem esik egybe az elsősök fogadásával. Az új első osztály(ok) megszületése külön figyelmet érdemel, ezért új diákjaink fogadására mindig a tanév második hétfőjén kerül sor. Az elsősök virágkapun keresztül „érkeznek meg” az iskolába. Osztálytanítójuk, nevüket hangosan kimondva, egyesével szólítja őket magához. A szülők a kapuig kézenfogva kísérik gyermeküket az alsó- és közép tagozatos diákok sorfala előtt, akik énekkel vagy zenei aláfestéssel kísérik a szimbolikus átadást, megérkezést. Az újdonsült elsősök szüleik kezét elengedve a kapun már egyedül lépnek be, osztálytanítójuk egy szál virággal fogadja őket a kapu másik oldalán. Mindig megható érzés a sok kis tétova elsős után tavasszal azt látni, ahogy 13. osztályosaink sok tapasztalattal gazdagodva, testben és lélekben felnőve és megerősödve, ugyanezen a virágkapun kilépve hagyják el iskolánkat. Szülői feladatok: A 2. osztály feladata a virágakapu felállítása, és az elsősöket köszöntő rózsák beszerzése. Ezen felül kis büfével megvendégelik meg az elsős gyerekek szüleit, amíg az osztálytanító a gyerekeket felvezeti tantermükbe és mond egy rövid mesét. Mihály napi bátorságpróba Szent Mihályt ábrázolásaiban egyrészt a sárkányt legyőző harcos vitézként, másrészt a kezében mérleget tartó arkangyalként ismerhetjük fel. Mindkét aspektusa nagyon fontos, és gyermeki szinten is átélhető üzenetet hordoz. Egyrészt Szent Mihály győzedelme a mítikus sárkány felett szimbolizálja az ember belső küzdelmeit, harcát a félelem, szorongás „sárkányaival” szemben. Az ünnep napján a gyerekek izgalmas kirándulásra mennek, hogy bátorságukat próbára téve átéljék az akadályok legyőzésének érzését (barlangban kúszás, átkelés vízen, szurdok felett stb). Szervesen kapcsolódik ehhez az ünnephez a mérleg szimbolikája, hiszen a megmérettetés, jó és rossz cselekedeteit mérlege (számadás) szintén 40

szorongást keltő hatású. Pedig a régi néphagyományok és az évszak ritmusa szerint (aratás) ennek most jön el az ideje. A mérleg fontos szerepet kap az ünnepen: a gyerekek pici, hófehér kavicsokat gyűjtenek, amiket be is tesznek az udvaron felállított mérleg egyik serpenyőjébe, hogy a másik oldalon elhelyezett nagy fekete követ kibillentsék. A betakarítási időszakot megjelenítendő aznap őszi bőségkosarat gyűjtünk az udvaron, amelyet a szülők aznap termények beküldésével gazdagíthatnak. A gyerekeknek ebből meleg ételt is főzünk, a kemencében Mihály-napi cipócskák sülnek. Osztályonként 2 szülő. Ideje: szeptember 30 Feladat: Tűzrakás, előkészítés, főzés, sütés, tálalás, mosogatás rendrakás, terep-rendezése Márton napi lámpás felvonulás és bazár Ebben az időszakban a nappalok már nagyon rövidek. A külvilágban egyre jobban eluralkodó sötétségben apró lámpások fényeként csillan meg mindaz, ami az ember belső fényévé vált és még azzá akar válni. Az adventi befelé fordulás előtt ez az időszak mintha még egy utolsó kitekintésre adna esélyt, az embertársaink felé való őszinte odafordulásra, az adás-elfogadás szívmelengető misztériumának átélésére. Gyermeki szinten ezt két módon segítjük átélni. Egyrészt lámpások készítésével, amelyeket napok, holdak és csillagok díszítenek, majd a felcsendülő énekekben is szerepelnek ezek az égitestek. Így jelenítjük meg az égi erőket, amely az emberi lélek segítségével hatni akar a Földön is. Belső erőnk, "szellemi fényünk" közvetítő erejét szimbolizálja a sötét erdőben kis lámpásokkal tett kirándulásuk is. A mai ember elvesztette azt az ősérzést, hogy egy a világgal. A régi ember egy-ségben élt a természettel, nyáron teljes odaadásban, ősszel visszahúzódásban. Mi már csak tudatosan, tudatunk fejlesztésével, belső fényünk növelésével találhatunk vissza ehhez az elveszett egységhez. Szellemi munkánk gyümölcsei tetteinkben testesülnek meg. A gyerekek mindezt még "ingyen" kapják, ösztönösen élnek az égi erőkkel. Ahogy nőnek elveszítik ösztönös tudásukat, hogy majd önálló emberként, tudatosan találjanak vissza hozzájuk. A gyerekeknek akkor tudunk segíteni, ha úgy élünk - mi felnőttek - hogy méltók legyünk arra, hogy utánozzanak bennünket. A kisgyerek nem tud nem utánozni, kiszolgáltatott utánzó, így komoly felelősség "eléjük élni". Ebben az időben például úgy, hogy megkeressük mi az amit tettekre válthatunk a mártoni példából. Belső erőnk, "szellemi fényünk" közvetítő erejét szimbolizálja a sötét erdőben kis lámpásokkal tett kirándulásuk is. Ilyenkor az alsó- és középső tagozatos gyerekeket sötétedéskor várják vissza tanáraik az iskolába, hogy egy közös éneklés és lámpagyújtás után, az osztályok – időnként 41

újabb bátorságpróbának is beillő – sétát tegyenek a sötét erdőben. Kis szerencsével még a lován elvágtató Szent Márton árnyát is kivehetik az erdei tisztáson, lámpásaik fényénél. Visszatérésükkor dióval töltött sült alma várja őket. Márton napja után kezdődik a csendes előkészület az Úr érkezésére, vagyis a belső, lelki felkészülés karácsonyra. Az ilyenkor tartott adventi vásárok gyakran elviszik a figyelmet a belső tartalomról a fizikai világ felé. Ezért mi inkább a hagyományos Márton-napi bazár iskolai szintű rendezvényünkkel adunk „fél kabátot” az iskolánknak (azaz a gyerekek és árusok bevételük felét az iskola támogatására ajánlják fel). A Márton-napi bazár iskolának egyik kiemelt fontosságú rendezvénye. Érdekes előadások, színes programok, bőséges vásári kínálat mentén lehetőségünk nyílik gyermekeinkkel és tanítóikkal közösségformáló együttlétre. Ideje: a lámpás ünnep november 15 péntek, a bazár november 16 szombat Szülői feladat: A lámpás felvonulás napján a mézes-diós sültalmák elkészítése és sütése. Ehhez osztályonként 1-2 szülő segítsége szükséges. A bazár szervezését a mindenkori 4. osztály szülői közössége vállalja magára. Minthogy azonban ez egy iskolai szintű rendezvény, a lebonyolításban a többi osztály szülői is aktív részt vállalnak. (pakolás, berendezés, árusítás, lebontás, takarítás, helyreállítás, stb.) Hagyományosan minden iskolánkhoz tartozó látogató – mintegy “belépőként”, - hoz egy tál édes vagy sós süteményt, salátát, házi kenyeret stb. a büfébe. Szent Miklós látogatása Iskolánkba minden évben ellátogat Szent Miklós. A menny színében, kék palástban, az égből érkezik hozzánk. Szent Miklós a megtisztulást keresi a szívekben és jóságot, szeretetet gyűjt itt a Földön, hogy ezt magával vihesse az égbe Máriának, aki ebből szövi majd a palástot a fázó kis Jézusnak. Üzenete segíti gyermekeink morális énjének megerősítését, ugyanakkor izgalmat ígér az emberalakban megjelenő szentség misztériuma. Miklós ajándékot hoz minden gyermeknek, egy-egy aranydiót, és egy zsákocskát benne mézeskaláccsal, magvakkal és gyümölccsel. Az alsóbb iskolai osztályokba személyesen is ellátogat, a nagyobbak csak a teremajtó előtt hagyott zsákból tudják, hogy náluk is járt Szent Miklós... Ideje: december 5. csütörtök, tanítási idő alatt Szülői feladat: az osztálytanítóval megbeszéltek összeállítása

szerint

zsákok 42

Advent Az adventi időszak a várakozás, a belső elcsendesedés időszaka. Iskolai záróakkordja az adventi kert. Az egyik teremben fenyőágakat helyezünk el a padlón spirálformába rendezve. A spirál középpontjába égő gyertyát helyezünk, ennek lángjához sétálnak be gyermekeink egyesével a körülöttük állók énekével kísérve. Fellobbantják saját kis fényüket oly módon, hogy a kezükben lévő, almába állított gyertyát a központi gyertyához érintik, majd kifelé jövet a spirál vonalán elhelyezett aranycsillagok egyikére helyezik azt. Ahogy egyre többen járják végig az utat, úgy lobog egyre több lángocska a teremben, jelképezve a Fény megszületését, győzelmét a sötétség fölött. Decemberben ezen felül Betlehemes, Pásztor- és Paradicsomi játékokkal is színesítik életünket az egyes osztályok, illetve a tanári kar. Ideje: legtöbbször az ünnep előtti utolsó héten csütörtökön, és szombat délelőtt Feladat: a fenyőágak és az adventi koszorúk, az almák bekészítése a terem berendezése Szalagavató A 13. osztály hagyományos keretek között történő avatása. Ideje: február 8 szombat Helye: mindig külsős bérelt terem Feladat: a büféhez alapanyagok készítése külön lista alapján Farsang A diákok évfolyamonként eltérő tematika szerint öltöznek be jelmezbe, az ünnepet vidám előadások és táncház tarkítja. A gyerekek zsíroskenyeret és lekváros fánkot kapnak. Ideje: február 13. Szülői feladat: aulák díszítése, fánksütés A Szülők Farsangi Mulatsága az ezt követő megrendezésre. Belépés csak 18 éven felülieknek!

szombat

este

kerül

Szülői feladat: féktelen jókedv, móka és kacagás, vices előadások, meg ami még belefér... – most az egyszer csak magunknak! Húsvéti örömzene Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a gyerekek zenei képzésére, a hangszeres zenélésre és éneklésre. Nemcsak főtantárgy keretében nyílik lehetőségük erre (ének óra és furulyaoktatás), de különféle zenei szakkörök 43

kínálatából is választhatnak. Iskolánkban több éve színvonalas zongora, fuvola oktatás is folyik, a közelmúltban pedig Bussy Gábor kezdeményezésére elindult egy alapfokú, játékos zenei szakkör, hangszerekkel való ismerkedés. Terveink között szerepel saját kórus és együttes létrehozása is. Ez a tavaszi hangverseny egy igazi örömzenélés, melynek keretében minden diákunk bemutathatja hangszeres tudását, rálátást kínálva megtett fejlődésére. Ideje: április 11. Feladat: terem berendezése, büfészervezés, visszarendezés Ballagás Iskolai szintű elköszönésünk az érettségi előtt álló 13. osztálytól. Az ünnepre az elsős szülői közösség készíti el a diákok virágkapuját és koszorúit. A többi osztály diákjai egy szál virággal kezükben virágalagutat tartanak nekik a rózsakapuig. Ideje: április 30. szerda Helye: JózsefAttila utcai isklaépület udvara Szülői feladat: rózskapu feldíszítése, koszorúk készítése, virágalagúthoz ágak hozása Évzáró, tűzugrás Az év leghosszabb (vagy csak annak tűnő?) napján zárjuk az évet. Az udvaron egy rövid közös elköszönés után az osztályok elvonulnak termeikbe, ahol sor kerül a bizonyítványosztásra, majd ezt követően az udvaron kezdetét veszi János-napi ünnepségünk. Ennek megszervezése a mindenkori második osztály szüleinek feladata, akik hagyományainkhoz híven kis szabadtéri mesejátékot adnak elő, és gondoskodnak arról, hogy legyen elegendő enni-innivaló. Az est fénypontja a körtáncot és közös éneklést követő a tűzugrás. A néphit szerint az, aki a János-tüzet átugorja, az egész évben egészséges és szerencsés marad. A felső udvaron eközben zajlik a 8. osztály bankettje, melynek keretében elbúcsúztatják osztálytanítójukat. Ideje: Az utolsó tanítási napot követő 2. héten, csütörtök, délután 17 óra Szülői feladat: az ünnep előkészítése, az osztálytermek és a közös helyiségek takarítása, berendezése, díszítése. A 2. osztály számára: a János-napi ünnep megszervezése és lebonyolítása, - mesejáték előadása, büfé, zenészek szervezése, tűzgyújtás és oltás, terep visszarendezés, stb.

44

Egyéb rendezvényeink Idén megvalósult kezdeményezés a Panoráma utcai óvodában rendezett Aukció, amelyet szeretnénk rendszeressé tenni. Ennek keretében a szülők és támogatóink által felajánlott tárgyakra, szolgáltatásokra lehet licitálni. Az izgalmas licitálási folyamatot több, igen színvonalas műsorbetét gazdagítja. A bevétel részben vagy teljes egészben az iskola működésének támogatására fordítjuk. Fontos kiemelni a szeptemberi iskolakezdést követő Fészeknyitó Fesztivál szerepét, amely teljes egészében szülői kezdeményezésre indult el, és célja az iskola „nyitása”, közelebb hozása a solymári közösség felé. A fesztivál a Solymári Búcsú szombati rendezvénysorozatába illeszkedik be. 2013, -többek között a kedvezőtlen időjárás miatt – elmaradt. A hagyomány továbbéltetéséhez várjuk önkéntes szervezők jelentkezését. Nagy sikernek örvendő rendezvényünk még a Szülők farsangi mulatsága is, hiszen ekkor a sok tanév menti kötelezettségünk után, végre jut idő egy kicsit magunkra is. Itt nem szülői minőségben, sokkal inkább egy baráti kör tagjaiként tudjuk megmutatni közös játékra kész gyermeki énünk. Ez az ideje az önfeledt játéknak, nevetésnek, táncnak, és sokszínű közösségünk rejtett értékeire való rácsodálkozásnak. A FészekRakó Nap tavasszal az iskolaudvar, a kert és a telkek megszépítését célozza. A FészekMegújító Nap májusban, az éves beiratkozáskor ad lehetőséget a találkozásra, közösségi együttlétre.

Az iskola közösségi szerkezete Az intézmény közösségét az iskolai osztályok, a tanulók családjai, a nem pedagógiai alkalmazottak, az alábbiakban felsorolt testületek és fórumok tagjai alkotják, azaz mindenki, aki jelenlétével, munkájával szerves részét képezi az intézmény közösségének. Az iskola szervezeti rendszerének alapegysége az osztály. Az intézmény középpontjában a tanulók közössége áll. E közösség a pedagógusokkal alkotja az iskolai osztályokat. A pedagógus felel a rábízott tanulókkal végzett pedagógiai munkáért. Ebben segítik őt az iskola szakmai munkacsoportjai és az iskola vezetése. Az iskola működését meghatározó döntések a kuratórium testületében születnek meg. Az kuratórium tagjai: a fenntartó képviselője, az iskola vezetője, az osztálytanítók és tanulócsoportonként egy fő szülő. Részletes működési rendjét a SZMSZ határozza meg. Elfogadja az intézményvezető 45

beszámolóját az eltelt tanévről, meghatározza a következő év céljait, feladatait. A pedagógiai vonatkozású rövid és középtávú célmeghatározások szintje, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a tanári kollégium, amely heti rendszerességgel a Tanári Konferencia keretén belül ül össze. Tagjai: alkalmazási viszonytól (munkaviszony, vállalkozói szerződés, megbízás stb.) függetlenül a pedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, nevelőtanárok. A tanári konferencián jelen lehet az iskola vezetőségének képviselője is. Döntést a munkacsoportokban előkészített témákban megegyezéssel, konszenzusra törekedve hoz. A nevelőtestület munkacsoportokat alakít ki, amelyek feladata a döntések előkészítése, szakmai döntések meghozatala és esetenként kivitelezése. A különböző munkacsoportok a tanév eleji nyitókonferencián határozzák meg a folyamatos működés rendjét, felelősét, a feltételeket, a határidőket. A feladatok szétosztása miatt fontos a hatékony kommunikáció a résztvevők között. Ezért a heti, negyedévi, tanévi munkatervek tartalmazzák a folyamatos kapcsolattartás módját, ennek felelősének megjelölésével. Az iskolavezetés hetente legalább egyszer tart megbeszélést. A vezető egyszemélyi felelősként szervezi a működést, munkatársainak vagy azok csoportjának pontosan körülhatárolt döntési jogköröket és az azzal járó felelősséget delegál. A feladatok szétosztása, a felelősség megosztása, és így az önállóan működő munkacsoportok koordinálása válik a vezetés napi feladatává. Az intézmény munkatársainak, a fenntartó alapítvány kuratóriuma tagjainak, a tanári és óvónői kollégium delegált pedagógusainak, továbbá a szülői kör képviselőinek információs és a döntéshozók felé javaslattevő összejövetele az Intézményi konferencia. A minőséget a szervezet minden tagjának aktív részvételével éri el. Az aktivitást pedig azáltal, hogy a vezetés arra törekszik, hogy mindenki számára szakmai és emberi megbecsülést és kielégítő munkát, munkakörülményeket biztosítson. A tanulók A Fészek Iskolába alsó tagozatos 1-4. osztályos, középső tagozatos 5-8. osztályos és felső tagozatos 9-12 osztályos tanulók tanulnak. Az iskolának, mint integrált nevelést biztosító intézménynek lehetősége van sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére. Továbbá mindegyik évfolyamon tanulnak és tanulhatnak sajátos nevelési igényű gyermekek. 46

Az iskoláskorú tanulók a közösségi jelenlétük tudatosabb szintjén már aktívabb részesei a tanulási, nevelési folyamatnak. A házirend betartásával és közösségépítő egyéni és csoportos kezdeményezéseikkel részesei a közösségnek. Az oktatás-nevelés folyamatban adódó egyéni és csoportos érdeklődésükről, kezdeményezéseikről, gondjaikról, nehézségeikről osztálytanítójukhoz, illetve osztálykísérőjükhöz, vagy szaktanáraikhoz fordulhatnak. A tanulók és tanárok között napi konzultatív kapcsolat áll fenn. A tanulók véleménynyilvánításának formái Az iskola sikeres működésének egyik feltétele, hogy tanulóink elmondhatják véleményüket, formálhatják, alakíthatják intézményünket. Formálisan véleményüket közvetlenül az évente kétszer tartandó diákönkormányzatigyűlésen fejthetik ki. Az itt elhangzottakat az iskolaszék tárgyalja, figyelembe veszi döntései meghozatalában. Az iskola tanulóit a köznevelési törvényben és a 20/2012. EMMI rendeletben megfogalmazott jogok illetik meg. Véleménynyilvánítás színterei  Diákképviselők,  Egyénenként a tanulók,  Osztályok közösségei,  Iskola közössége.  Egyéni véleménynyilvánítás - saját és az iskola életét érintő kérdésekben, ha véleményét megfelelő módon és formában nyilvánítja (ez valamennyi tanulónak jogában áll.)  Véleményét nyilváníthatja személyesen tanárainak, osztálytanítójának, igazgatónak. Az iskola bármely tanulója, tanulócsoportja, közössége, osztálya vagy szervezete véleménynyilvánításra, kérés, javaslat előterjesztésére az igazgatót (igazgatóhelyettest) bármikor felkeresheti. A szülők A gyermekek szülei a tankötelezettségre vonatkozó érvényes jogszabályokat figyelembe véve, állampolgári jogukkal élve választják gyermekük számára a Waldorf-iskolát. Tudomásul veszik, hogy intézményünk Rudolf Steiner által kidolgozott Waldorf-pedagógia alapján működik, mely pedagógia egy szélesebb körű szellemiségből, az antropozófiából táplálkozik, ezért nemcsak a pedagógiai eljárások, hanem az egész intézmény felépítése és működése is ezen alapul.

47

A szülők és az intézmény közötti kapcsolat alapja a szülök és a pedagógusok közötti kölcsönös bizalom, melyre építve a szülők rábízzák gyermekeiket a nevelőkre, valamint figyelembe veszik és elfogadják a tanárok neveléssel, közösségformálással kapcsolatos lépéseit, kéréseit, döntéseit. A szülők nem csupán beadják gyermeküket az iskolába, hanem aktívan szerepet vállalnak az intézmény anyagi és szellemi életében. Az intézmény bármelyik évfolyamába történő felvételkor a szülők átadják a gyermekük személyi adatait, addigi fejlődésének, életének alakulását tartalmazó kitöltött kérdőívet és mellékelik mindazon dokumentumokat az iskolaorvosnak, melyek a gyermek testi-lelki fejlődésével kapcsolatosak. Amennyiben az első osztályba lépéskor a szülők rendelkeznek a sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó területi szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kiadott szakértői dokumentummal, ezt a szülő az intézménynek bemutatja, a dokumentumról az intézmény fénymásolatot készít, és iktatásba veszi, hivatalos dokumentumként kezeli a megfelelő jogszabályok szerint. Az iskolának a szükséges szempontokat mérlegelve nem kötelessége a sajátos nevelési igényű gyermek első osztályba való felvétele, vagy további évfolyamokon gyógypedagógiai ellátása. Az ismerkedő beszélgetéseken tapasztaltak, a kérdőívek adatai, az iskolaérettségről való meggyőződés után nyerhetnek felvételt az intézménybe. Az iskolaérettséget igazoló dokumentumokról való meggyőződés során az iskola felvételi eljárási metódusa kapcsán az iskola gyógypedagógusa és orvosa az osztálytanítóval folytatott beszélgetés alapján kérheti iskolán belüli tanulási képességstruktúra és beszédállapot felmérésének elvégzését. A vizsgálatot az iskola alkalmazásában álló gyógypedagógus végzi, aki ennek eredményét közli a szülővel, osztálytanítóval. A vizsgálat eredménye az intézménybe való bekerülésnél, bármely osztályfokon szempontot képez. A tanuló ezek után kezdheti meg az iskolai tanulmányait. A felvétel során a szülők megismerkednek a Házirenddel és az SZMSZszel, az iskola működésével és a szülők feladataival. A szülők legszorosabb kapcsolatban az osztálytanítóval állnak, aki általában 1-8. osztályig tanítja a főoktatás tantárgyait az osztályában. A művészeti tárgyakat, idegen nyelveket, testnevelést, euritmiát szaktanárok taníthatják, akikhez szintén bizalommal, közvetlenül fordulhatunk a szülők. A 9-12. és 13. osztályig az osztálykísérő tanárok fogják össze a felső tagozatos osztályok munkáját. A szülők gyermekeik munkájának értékelésére a Waldorf iskolák bevált gyakorlatát tudomásul kell venniük. Az iskola gyógypedagógusa heti rendszerességgel fogadóórát biztosít a szülők számára. A szülő és a gyógypedagógus kölcsönösen ilyenkor fogalmazhatja meg kéréseit, észrevételeit. A szülőnek joga van a gyógypedagógustól iskolán belüli szűrővizsgálatot kérni, – az érvényben 48

lévő vizsgálatba beleegyezési nyilatkozat aláírása mellett – annak eredményéről írásban vagy szóban tájékoztatást kapni. A szülő a területileg illetékes nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság komplex feltáró vizsgálatát önállóan, vagy az iskolával együttműködve kérheti. Gyermeke számára gyógypedagógiai ellátást igényelhet, az érvényben lévő közoktatási törvények figyelembe vételével. A szülő feladata a hatékony gyógypedagógiai ellátás érdekében az otthoni munka biztosítása. Szülők véleménynyilvánítási jogkörei  Az SzMSz-nek a szülőket érintő rendelkezéseiben  A szülőket anyagilag érintő ügyekben  A szülői estek napirendjének meghatározásában  Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában  A Házirend meghatározásában  A fenntartónak ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatainak megváltoztatásával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban  A fenntartónak ki kell kérnie a szülők véleményét az iskola vezetőjének megbízása és e megbízás visszavonása előtt  A szülői szervezet kezdeményezheti szülői fórum létrehozását  Az osztály gazdasági ügyeiért felelős szülő személyének  A fenntartót semmi sem kötelezi arra, hogy figyelembe vegye a szülők véleményét, de a vélemény kikérésének elmulasztása szabálysértés.  A szülői szervezet működése feltételezi az intézmény és a szülők közötti élő kapcsolatot, a pedagógusok és a szülők kölcsönös együttműködését.  A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. Tanári kollégium A tanári kollégium felelős az iskolában folyó tágabb értelemben vett nevelési munkáért, a tanulók fejlődéséért, és általánosságban véve a Waldorf-pedagógia intézményen belüli megvalósulásáért. A tanári kollégium a közös munka mellett kisebb csoportokban is dolgozik, a csoportok tagjait megbízhatja, vagy az önként vállalt feladatokra is létrejöhetnek csoportok. Az egyéni feladatokat vállalók munkáit segíti és támogatja. A csoportok lehetnek állandóak, alkalmiak, határozott vagy határozatlan időre szólóak. Évente megújítja, áttekinti és értékeli a csoportok munkáit. A munkamegosztásról minden év szeptemberében döntenek és a tanári szobában kifüggesztett tájékoztatón, teszik közzé az összes dolgozó számára. A szülőkre és a többi fórumra vonatkozó információkról tájékoztatják az illetékeseket. 49

Feladatai  A tanári kollégium heti rendszerességgel (minden hét csütörtök este, adott tanév augusztus 25. és június 20. között) a tanári konferencián gyakorolja a nevelői tevékenység szabad kialakítását.  A tanári kollégium munkájában valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatárs részt vesz.  A tanári kollégium konferenciáin rendszeres vendégek az óvónők és a nem pedagógiai dolgozók.  A tanári kollégium kidolgozza az intézmény pedagógiai programját, a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján kialakítja a Helyi Tantervet, az éves munka rendjét, az órarendet, teremrendet, a kötelező eszközbeszerzési és a továbbképzési tervet és a nevelőoktató munkával kapcsolatos feladatok megvalósításának menetét, tartalmi és formai kérdéseit. A pedagógiai és minőséggondozási programot, valamint az éves munkatervet az Intézmény vezetője a Fenntartóval hagyatja jóvá.  Tagjainak fejlődése érdekében folyamatos szakmai konzultációt folytat, pedagógiai, lélektani, gyermek megismerési ismereteit bővíti, foglalkozik egy-egy tanuló személyiségével kiemelten is, információcserét folytat valamennyi Waldorf-pedagógiát érintő általános, valamint speciális kérdésekről.  A Tanári Konferencia jegyzőkönyvébe és a gyermekekről szóló feljegyzésekbe (gyerekmegbeszélés) kizárólag a tanári kollégium tagjai nyerhetnek bepillantást.  A tanári kollégium felméri és kezdeményezi a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak felvételét.  A tanári kollégium, az iskola vezetése, illetve a Személyi Csoport döntenek az új tanár felvételéről. Az osztálytanító személyéről a Személyi Csoport a fenntartóval is egyeztet.  A tanári kollégium, a tanári kezdeményezheti a pedagógus munkakörből való elbocsátását. Az elbocsátásról a fenntartó véleményének figyelembe vételével a Személyi Csoport dönt.  A pedagógiai és szakmai továbbképzéseken egyénileg és közösen rész vesz.  A tanári kollégium a szülők részére előadásokat, pedagógiai esteket szervez.  A tanulókkal kapcsolatos oktatási-nevelési problémákat feltárja, elemzi, és megoldási lehetőségeket keres rá.  Az iskola ellenőrzési rendszerének és minőséggondozásának kidolgozását elkészíti és gyakorolja.  Mérlegeli új osztályok indítását, illetve létszámfogyással vagy más okok miatt osztályok megszüntetését, javaslatot tesz a Döntési körnek erre vonatkozólag.  Elfogadja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát.  Segítséget nyújt a tanári kollégium tagjainak pedagógiai és személyes gondjaiban.  Szervezi a tanulók tanórán kívüli és szabadidős programjait.  Látogatókat, hospitálókat, vendégeket fogad, tájékoztat. 50

 Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az intézmény épületében folyó tanórán kívüli intézményi és intézményen kívüli elfoglaltságokat.  Kapcsolatot tart fenn a hazai és külföldi Waldorf-mozgalommal, testvériskolákkal és Waldorf-intézményekkel.  Körvonalazza az iskolai munkából fakadó anyagi, szervezési és munkavégzési igényeket.  Gondoskodik a tanári kollégium tagjainak a megfelelő iskolai végzettségének meglétéről, segítséget nyújt a beiskolázásban  Javaslatot tesz a házirend tartalmára.  Kidolgozza ügyeleti és helyettesítési rendet, gondoskodik azok betartásáról.  A költségvetési tételekre megfogalmazza igényeit, összeállítja azt.  A költségvetési bérkeret felosztásának elveit kidolgozza, az új kollégákat erről tájékoztatja. A tanári kollégium döntési folyamata A tanári kollégium döntéshozó minden, a Tanári Konferencia elé kerülő pedagógiai, gazdasági és szervezeti kérdésben döntenek a következő döntési folyamat alapján: tények felsorakoztatása; álláspontok ismertetése; álláspontok megvitatása; a megoldást szolgáló döntés meghozatala. Döntéseiket a tanári kollégium, illetve bizonyos esetekben a fenntartó véleményét is mérlegelve, konszenzussal hozzák. Amennyiben a konszenzusos döntést nem sikerül kialakítani, úgy az egyes kérdések tartalma szerint kidolgozott döntési mechanizmus szerint döntenek. A döntési folyamatról jegyzőkönyvet vezetnek, döntéseiket írásban rögzítik, aláírásukkal hitelesítik, és arról tájékoztatják a tanári kollégiumot, illetve az érintetteket. A tanári kollégium javaslatot tehet a gazdasági vezető és az iskolatitkár-irodavezető személyére. E munkakörök esetén a jelölt felvételéről illetve a dolgozó elbocsátásáról szóló döntését csak a fenntartóval közösen hozhatja meg. Az intézmény vezetője a Tanári Kollégiumra ruházza a vezetői jogosítványainak legnagyobb részét (ld. Intézményvezető) és a pedagógiai munkatársak, illetve a nem pedagógiai munkatársak felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Minőséggondozás a Waldorf–iskolákban A minőség gondozása A nemzetközi Waldorf-mozgalom 1999-ben rendezte első minőségbiztosítási konferenciáját Rotterdamban, melyet továbbiak követtek 2001-ben Zürichben, 2005-ben Berlinben, 2008-ban Budapesten. Ezeken a konferenciákon az volt a központi téma, hogy hogyan lehet minél jobb minőséget, minél magasabb színvonalat elérni a Waldorfintézményekben. Az első konferenciákon sok eljárás bemutatására került 51

sor, sok pozitív tapasztalatot osztottak meg az előadók, de a konferenciák résztvevői közül sokan mégis szkeptikusok maradtak, mert hiteltelennek érezték, hogy különböző eljárásokkal biztosítani lehet, hogy jól működjön egy Waldorf-iskola. Azt fogalmazták meg a minőségbiztosítási eljárásokkal szemben, hogy az iskola minősége elsősorban azon múlik, milyen pedagógusok dolgoznak benne: jó pedagógusok jó iskolát csinálnak mindenféle eljárás nélkül is, a rosszak pedig rosszat. Másik aggályuk az volt, hogy ezek az eljárások elterelik a figyelmet az iskola alapfeladatáról, a nevelésről. További ellenvetés volt a kollégák részéről, hogy sok plusz adminisztrációs feladattal járnak a bemutatott eljárások, amik megint csak a gyermekekkel való foglalkozástól veszik el az időt. Vagyis elmondható, hogy sokáig nagy volt az ellenállás a konferencia résztvevői, vagyis a gyakorló pedagógusok körében. A konferencia programjában szerencsére az előadások mellett voltak fórumbeszélgetések is, ahol volt lehetőség ezeknek az aggályoknak felvetésére, megvitatására. Ezeken a vitákon fogalmazták meg a kollégák, hogy az iskola, különösen egy Waldorf-iskola, úgy működik, mint egy élő organizmus, megvannak a szervesen kialakult működési folyamatai. Egyet értettek a résztvevők azonban abban, hogy bár egy külső mechanikus eljárással nem lehet biztosítani azt, hogy az iskola jól működjön, de lehet vigyázni az iskola egészségére, lehet gondoskodni arról, hogy a lehető legjobb módon élje a mindennapjait s a vele kapcsolatban lévő emberek a lehető legjobban érezzék magukat a helyükön (gyermekek, pedagógusok és szülők egyaránt), vagyis sokat lehet tenni azért, hogy az iskola jó minőségű, jó hírű legyen. E viták eredményeképpen fogalmazták meg a kollégák, hogy mindannyian gondoskodni akarnak arról, hogy az intézményben magas színvonalú oktatás, nevelés történjen, de nem gondolják, hogy egy eljárás önmagában a jó minőséget biztosítani tudja. Ezért bevezettek egy új fogalmat a 2001-es zürichi konferencián, a „Quality Care” fogalmát, amit magyarra a MINŐSÉGGONDOZÁS szóösszetételre fordítható. A 2001-es Zürichi konferencia óta mi is ezt a fogalmat használjuk, mert meglátásunk szerint ez a fogalom magában hordozza a Waldorfpedagógusok törekvését és elkötelezettségét a jó minőségű nevelés és oktatás iránt. A Waldorf-pedagógiából adódó minőségi sajátosságok Az első Waldorf-iskola 1919-ben Stuttgartban nyitotta meg kapuit Rudolf Steiner szakmai vezetésével. Rudolf Steinernek az akkori tanárok számára tartott előadásai és az iskola indításakor folytatott szemináriumi beszélgetések a mai kor pedagógusai számára is alapvető iránymutatást nyújtanak a Waldorf-pedagógia alapelveit illetően. A Waldorf-pedagógia tartalmi alapelvei mellett olyan működési elveket is tartalmaznak, amiket 52

a Waldorf-pedagógia minőségi sajátosságainak is tekinthetünk annak ellenére, hogy ezek megfogalmazására sok-sok évtizeddel azelőtt került sor, hogy a minőségbiztosítás vagy minőséggondozás fogalmai megjelentek volna az oktatás területén. Nézzük meg most két szempontból ezeket az alapelveket, először az iskola szereplőinek oldaláról, majd az intézmény működésének szemszögéből. Az iskola szereplőit érintő alapelvek  Tevékenységünk középpontjában a gyermek áll. Minden Waldorfintézmény, legyen az óvoda vagy iskola, elsődleges céljának tekinti a gyermek fejlődésének segítését. Nem a gyermekekét általában, hanem az egyes gyermekét, az iskolába járó minden egyes gyermekét, külön-külön. Ezen a helyen nem feladatom a pedagógiai célok részletes kifejtése, de amiatt szükséges megemlíteni ezt az elsődleges célt, mert ez okozza, hogy olyan sajátos a Waldorfiskolák oktatás-szervezési rendszere és más működési alapelvek is erre a célra vezethetők vissza.  A pedagógus egyéni felelőssége. A Waldorf-iskolában kiemelt hangsúlyt kap a pedagógusok egyéni felelőssége elsősorban amiatt, mert a nevelést és az oktatást nem egy tevékenység eredményének tartjuk, hanem a gyermek és a pedagógus között létrejövő szabad interakciónak, ahol a pedagógus teljes személyiségével nevel azáltal, hogy kreatívan alkalmazza a gyermek egyéni fejlődését leginkább segítő pedagógiai eszközöket. Mindehhez nagy szakmai felkészültség, fejlett művészi érzék és sok-sok önnevelés szükséges a pedagógusok részéről. Ezért már az első Waldorf-iskola indításakor elvárás volt a pedagógusokkal szemben a rendszeres önértékelés (napi rendszerességű visszatekintés) és olyan gyakorlatok végzése, amelyek által a pedagógusok olyan lelki erőkre tehetnek szert, melyek a mindennapi feladatok ellátásához, a hibákból való tanuláshoz és a morális fejlődéshez is segítséget jelentenek.  A pedagógusok közössége. Az egyes pedagógus felelősségét az előbb említettük, nem szabad megfelejtkeznünk ugyanakkor arról, hogy az iskola teljes pedagógiai életéért a pedagógusok közössége felel. A pedagógusok közösségét Pedagógiai Kollégiumnak, vagy Tanári Kollégiumnak nevezzük, akik egymás munkáját segítve komoly együttműködésben vezetik az iskola pedagógiai életét. A Tanári Kollégium vagy Pedagógiai Kollégium határozza meg az iskola Pedagógiai Programját. A Tanári Kollégium, vagy Pedagógiai Kollégium alakítja ki az új pedagógus kollégák felvételének folyamatát és gondoskodik arról, hogy a felvétel után az új kolléga bevezetése minél gördülékenyebben történjen. 53

Tekintve, hogy az Waldorf-iskolák működése sok ponton eltér a hagyományos iskolákétól szükséges a kiemelt figyelem ezen eltérések megismeréséhez. – Az új kolléga segítésének, bevezetésének legalkalmasabb eszköze a Mentorálás, amikor az új kolléga mellé egy olyan kollégát – mentort – választ a Tanári Kollégium, aki nagy tapasztalttal bír és már régóta az intézményben dolgozik. A mentor feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az új kolléga munkáját, segítséget nyújtson, tanácsokkal lássa el, megismertesse vele az intézmény szokásrendjét, működési szabályait. Így az új belépőnek van kihez fordulnia kérdéseivel, nem érzi magát idegennek, tájékozatlannak az új környezetben. A Tanári Kollégium vagy Pedagógiai Kollégium tagjai minden héten találkoznak az ún. Tanári/Pedagógiai konferencián, ahol egyrészt közös pedagógiai munkát folytatnak, másrészt megbeszélik az aktuális feladatokat. Minden iskola maga határozza meg a konferencia konkrét tartalmát és menetét, de azt elmondhatjuk, hogy egy Konferencia általában a következő jól elkülöníthető részekből áll:  A Stúdium, melynek keretében Waldorf-pedagógiai szakirodalom egyes elemeinek közös feldolgozása történik. A kollégák közösen mélyednek el a Waldorf-pedagógia alap elveiben, így alakul ki a közös értés, az „egyet-értés” a kollégiumon belül.  Gyermek-megbeszélés vagy osztálymegbeszélés, ahol előre meghatározott metódus alapján fordítják a kollégák figyelmüket egy-egy gyermek, vagy egy-egy osztály pedagógiai problémájának megoldására. Így az osztálytanítók, vagy a szaktanárok az egész kollégium segítségével tudják megoldani a számukra nehéz pedagógiai feladatokat.  Közös művészi tevékenység, ahol a pedagógusok közösen vesznek részt valamilyen alkotó, művészi folyamatban (éneklés, festés, euritmia, vagy akármi más). A közös művészi tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógusok a nevelést, mint művészi alkotó munkát élhessék meg, továbbá sokat segít a közösség összekovácsolásában, az együvé tartozás érzésének s a bizalom légkörének kialakításában. A konferenciamunka elengedhetetlen az iskola egységes pedagógiai arculatának kialakításához és a pedagógusok szakmai fejlődéséhez. A Tanári Kollégium vagy Pedagógiai Kollégium feladata a pedagógiai munka belső értékelési rendszerének kialakítása és megvalósítása is. Minden iskola maga fogalmazza meg, hogy milyen rendszer szerint járnak a kollégák egymás óráit meglátogatni, és milyen rendszer szerint tartanak visszatekintéseket, rátekintéseket egymás munkáira, beszámolókat.

54

Az iskolánkénti különbségek mellett is elmondható, hogy iskoláinkban minden tanév végén sor kerül a Tanárértékelésekre. Ezekben a beszámolókban a kollégák önértékelése emellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kollégák visszajelzései (hospitálások, illetve az együttműködés tapasztalatai alapján), a diákok értékelései, illetve a szülői értékelések is. A tanárértékelések közül kiemelt jelentőségűek a végzős (8-os) osztálytanító, illetve a végzős (13-os) osztálykísérő visszatekintése az osztályával együtt töltött évekre. Az itt megfogalmazott tapasztalatok az egész iskola életére hatással vannak. A szülők szerepe a pedagógiában Az iskolai élet harmadik szereplője a gyermek és a pedagógus mellett a szülő. Mivel a szülőnek azzal együtt, hogy gyermekének iskolai nevelését és oktatását a pedagógusokra bízta, továbbra is jelentős szerepe van a gyermek nevelésében, ezért a Waldorf-iskolában úgy tartjuk, hogy a gyermek fejlődésének biztosítása a szülő és a pedagógus közös felelőssége. Ennek a közös felelősségnek a viseléséhez elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok nyílt, bizalomteljes együttműködése, problémamegoldásra törekvő hozzáállása. Emiatt iskoláinkban különös hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való együttműködésre, havi rendszerességű szülői esteken és egyéb rendezvényeken beszélgetünk a szülőkkel a Waldorf-pedagógiáról, a gyermekek életkorából adódó pedagógiai kérdésekről és rendszeresen tartunk fogadó órákat is. Sok iskolai rendezvényt szervezünk a szülők részvételével, amelyek során közvetlen személyes kapcsolatok tudnak kialakulni a szülők és a pedagógusok között. Az intézményi működést érintő alapelvek: autonómia, egyéni felelősség, önigazgatás Rudolf Steiner az első Waldorf-iskola megalapítása előtt előadásokban foglalta össze a pedagógiai alapelveit (ezek az előadások magyarul az Általános embertan, mint a pedagógia alapja címmel jelentek meg a Genius kiadó és a Magyar Waldorf Szövetség közös kiadásában) az előadássorozat előtti este 1919. augusztus 20-án, dr. Steiner egy megnyitó beszédet tartott, ahol nem a pedagógiáról, hanem a pedagógia céljáról beszélt. Arról, hogy a Waldorf-iskolának valódi kulturális tetté kell válnia, hogy a társadalom megújításának eszközévé lehessen. Itt olvashatunk a Waldorf-iskola sajátos működési elvéről és az egyéni felelősség jelentőségéről is. „...Ezért nem irányítási, hanem igazgatási elvek alapján alakítjuk ki az iskola működését, és republikánus módon fogjuk irányítani. Egy valódi tanár-köztársaságban nem támaszkodhatunk kényelmes vánkosként olyan rendszabályokra, amelyek az igazgatóságtól jönnek. Nekünk kell belevinnünk (magunkban hordoznunk) mindazt, ami megadja 55

a lehetőséget a teljes felelősség viseléséhez az iránt, amit tennünk kell. Mindenkinek magának kell a teljes felelősséget viselnie....” Ezen alapelvek mentén születik egy-egy Waldorf-iskola azoknak az embereknek szabad kezdeményezése által, akik a Waldorf-pedagógiában a kultúrtettet, a társadalom formáló feladatot látják. Az egyének belső elhatározásaiból közös cél születik és a közös célért küzdő emberek (szülők és pedagógusok) közösséget alkotnak, amely jogilag egy civil szervezet alakját veszi fel, és az így létrejött civil szervezet válik az iskola alapítójává és fenntartójává. A feladat nagyságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Olyan feladatra vállalkoznak szülők és pedagógusok, ami igen nagy hozzáértést és elköteleződést kíván. A gyermek nevelésére egy új forma létrehozásával vállalkoznak: autonómián, egyéni felelősségen és önigazgatáson alapuló iskolai működést alakítanak ki, mert tudják, hogy minden, ami körülveszi a gyermeket, még az iskola struktúrája is nevelő hatással bír. Tanuló közösség: Az önigazgatásból adódóan az iskola működtetésével kapcsolatos szervezési feladatok éppúgy hozzá tartoznak a pedagógusok feladataihoz, mint a tanórák megtartása. A tanulók szociális képességeinek fejlesztése ott kezdődik, hogy a gyermeket körülvevő felnőttek is nap, mint nap fejlesztik szociális készségüket. Az együttműködés területén elsősorban példával nevelnek. Szükség van a folyamatos tanulásra az új és újabb feladatok megoldásához, így válik a Waldorf-közösség tanuló közösséggé, ahol nemcsak a gyermek, hanem a közösség minden tagja fejlődhet. Szülők és pedagógusok együtt a gyermekekért: Ahogy az iskola a szülők és a pedagógusok közös elhatározásából születik, úgy a szülők és a pedagógusok egymást segítő és kiegészítő együttműködése elengedhetetlen a működés évei alatt is. Az iskola a gyermekért van s a szülők és a pedagógusok együtt tesznek meg mindent, hogy a gyermek nevelése, oktatása a lehető legjobb mederben folyjon. Ez a szokatlanul intenzív együttműködés a közösséghez újonnan kapcsolódó szülők számára először meglepő, de a tapasztalat azt mutatja, hogyha az iskola kellő figyelmet fordít az új szülők bevezetésére, akkor a kezdeti idegenség nem sokáig tart. Hamar megértik az újonnan érkezett szülők is a nevelésnek és az intézmény fenntartásának közös felelősségét. Hiszen egy Waldorf-iskolában a szülői szerepek bővebbek egy „átlagos iskolai” szülői feladatnál abból adódóan, hogy az iskoláinkat fenntartó civil szervezetek lényegében a szülőkből állnak, akik ezáltal jogilag és gazdaságilag is felelősek az intézmény-működéséért. Így elmondható, hogy a Waldorfszülők a pedagógiai együttműködés mellett napi szinten részt vesznek az intézmény-fenntartás és működtetés feladataiban is. Tudatosság az intézményi működésben: Ahogy a pedagógiában törekszenek a Waldorf-iskolák a lehető legmagasabb színvonal elérésére, úgy az intézményi működés terén is a minél gördülékenyebb működés, a 56

problémák kiküszöbölése s a folyamatok folyamatos jobbá tétele a cél. Ennek érdekében az intézmények különböző minőséggondozási eljárásokat alkalmaznak. Jelenleg még nincs egységes minőséggondozási rendszer a Waldorf-iskolák körében. Az intézményi autonómia alapján minden intézmény maga dönt arról, hogy melyik rendszert választja. Ugyanakkor elmondható, hogy a Magyar Waldorf Szövetségben, azon belül az Iskolák Gyűlésében megszületett az elhatározás arra vonatkozóan, hogy az iskolák közösen kialakítanak egy olyan minőséggondozási rendszert , amely elkészülte után meghatározó lesz a Waldorf-intézményekre nézve. Az intézmények együttműködése a Magyar Waldorf Szövetségben Ha a minőséggondozás első szintjének az intézményen belüli minőséggondozást tekintjük, akkor egy második, magasabb szintnek tekinthetjük az intézmények közötti együttműködésben közösen megfogalmazott elvárásokat, alapelveket, kritériumokat. Az iskolák ilyen együttműködésének tere a Magyar Waldorf Szövetség (MWSZ), mely 1997-ben jött létre és azóta képviseli a Waldorf-intézmények és az egész Waldorfmozgalom érdekeit. A MWSZ egyesületi formában működik, jelenleg 78 tagszervezete van (iskolák, óvodák, képzések, intézmény-fenntartó civil szervezetek). Szervezeti struktúrája biztosítja, hogy az iskolák, képviselőik útján, maguk döntsenek az Iskolák Gyűlésében az őket érintő kérdésekről, ahogy az óvodák ugyanígy tesznek az Óvodák Gyűlésében és így tovább. Így az iskolák aktív együttműködéséből, közös döntések által születnek azok a dokumentumok, amelyek kívülről határozzák meg a magyarországi Waldorf-intézmények működését.  Az első ilyen közös döntések által létrejött dokumentum a Magyarországi Waldorf-iskolák Kerettanterve volt, mely első formájában 2001-ben készült el, 2005ben átdolgozásra került és jelenleg egy újabb átdolgozása folyik.  Második ilyen – a Waldorf-iskolák összefogásán és közös döntésein alapuló – dokumentuma Waldorf-iskolák névhasználati eljárásrendje, melynek alapelvein az iskolák képviselői a 2010/2011-es és a 2011/2012-es tanévben dolgoztak. A következő tanévre maradt a névhasználati eljárásrend közgyűlés általi elfogadása, és az eljárások lefolytatása. Waldorf Ház – Pedagógiai Szolgáltató Intézet

57

A Waldorf-intézmények minőséggondozásának elengedhetetlen támasza a Waldorf-pedagógiai alapokon, országos feladatellátással működő Pedagógiai Szolgáltató Intézet, melyet a MWSZ 2008-ban Waldorf Ház néven alapított. A Waldorf Ház a pedagógiai tanácsadás, a pedagógiai tájékoztatás, az intézményműködtetés, pedagógiai értékelés területén, valamint továbbképzések szervezésében nyújt szolgáltatásokat Waldorf-pedagógusoknak, -szülőknek, -fenntartóknak és a Waldorfpedagógia iránt érdeklődőknek. Célja, hogy szolgáltatásaival a Waldorf-intézmények munkáját segítse és ezáltal hozzájáruljon megerősödésükhöz, az ott folyó szakmai munka minőségének javulásához. Tevékenységei közül kiemelendőek a Waldorf-pedagógiai továbbképzések, melyek egyedülálló továbbképzési lehetőségeket biztosítanak tanárainknak; az intézmény-működtetéssel kapcsolatos konzultációk, melyek a Waldorf-iskolák sajátos működési elveit és a szintén sajátos jogi helyzetét ismerve nyújt segítséget az intézmény-működtetéssel foglalkozó kollégáknak, civil intézmény-fenntartóknak; és végül de nem utolsósorban említeném az „Utak a minőséghez” elnevezésű minőséggondozási eljárást, mely szintén a Waldorf Ház által szervezett rendezvények és képzések által kezdett meghonosodni Magyarországon. Nemzetközi viszonylat Az országos szinten egyesületi formában együttműködő Waldorfintézményeink a nemzetközi Waldorf-mozgalomhoz is sok szálon kapcsolódnak. Elsősorban képviselőink útján részt veszünk a nemzetközi Waldorf-szervezetek munkájában:  ECSWE: European Council for Steiner Waldorf Education,  IASWECE: International Association for Steiner Waldorf Early Childhood Education,  IAO: Internationale Assoziation für Waldorfpädagogik in Mittel- und Osteuropa und weiter östlichen Ländern e.V.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (a pedagógiai munka gondozási folyamatának rendje) A pedagógiai munka gondozásának három pillére a hospitálás, az önértékelés és a mentorálás. A három pillér elvének célja, hogy minimalizálja azt a negatív benyomást a pedagógusban, hogy munkáját tőle idegen módon és célok érdekében, bizalmatlanság miatt ellenőrzik. E folyamat során a Waldorf pedagógus, kollégái segítsége mellett rátekinthet saját munkájára, szakmai pályaívére, illetve új perspektívába 58

helyezheti munkáját. Egyszóval a reflektív pedagógiai munka kidolgozásával fontos és értékes tapasztalatforráshoz juttathatjuk a pedagógust. A pedagógiai munka gondozása, tulajdonképpen a minőség gondozását jelenti, úgy hogy a minőséggondozás alapja a Waldorf pedagógiai tevékenységet végző tanár. A minőség az emberben van és a rejtett vagy nem támogatott emberi minőségek felszínre hozatala magából az emberből kell, hogy eredjen. Azaz a minőség intézményünkben az emberi minőség. Ebből következően nem egy standard kritériumoknak megfelelni kívánó minőséget szeretnénk biztosítani ezzel az eljárással, hanem egy élő, folyamatosan megújuló a kreativitás és az innováció jellemezte minőséget szeretnék kialakítani. A pedagógiai munka gondozásának célja, hogy a pedagógusokat a figyelem és kreativitás ösztönzésével segítse munkájukban. Így nem egy a pedagógus közösségtől idegen minőségbiztosítás valósul meg, ellenkezőleg: a pedagógusból, mint egyénből kiindulva valósul meg a minőség gondozása. A pedagógiai munka gondozásának, minőségbiztosításon túlmutató célja a pedagógiai munkához nélkülözhetetlen szakmai tudás elevenen tartás és a procedurális tudás gondozása és megosztása más kollégákkal is.  Hospitálás: Hospitálás célja a tanárok pedagógiai tevékenységének eredeti, természetes környezetében való megfigyelése. Fontos, hogy az esetek autentikusságára koncentrál. A hospitálás során, az iskolán belüli tanár kollégák látogatják meg az órát azzal a céllal, hogy képet alkothassanak a kollégájuk munkájáról. Ugyanakkor a hospitálás lehet képzés jellegű is, amennyiben a hospitáló tanár ismeretszerzési céllal látogatja az adott órát. A hospitáló pedagógus lehetőleg szaktanár legyen, de más műveltségterületen kompetens tanár is végezhet óralátogatást.  Önértékelés: Önértékelés lehetőséget biztosít a tanár számára, hogy szubjektíven visszatekintsen munkájára és beszámoljon arról írott formában vagy szóban. Az önértékelést a hospitáló tanárral, a pedagógiai munka gondozásának felelősével, a személyi csoport tagjaival és a mentortanárával közösen vagy külön-külön beszéli meg. Az önértékelés során remélhetőleg megoldást lehet találni a pedagógiai munkából fakadó esetleges nehézségekre, illetve új kreatív távlatokat nyithat a pedagógiai munkában. Így felszínre kerülhetnek az egyéni kezdeményezések is, amelyek esetleg a mindennapi pedagógiai munka során elsikkadnak. Önértékelésre a tanév bármely szakaszában, igény szerint rendszeresen sor keríthető, azonban arra figyelni kell, hogy a hospitálásokhoz mindig kapcsolódjon egy lehetőleg írott (elektronikus) önértékelés.  Tanácsadás: A tanácsadás folyamata során a pályakezdő vagy az iskola életében új tanároknak lenne egy-egy a tapasztalt kollégák közül a pedagógiai munka gondozásáért felelős és a személyi 59

csoport által közösen kiválasztott mentora. A tanácsadó feladatai közé tartozik, hogy bevezesse az „novícius” tanítót, tanárt az iskola életébe, szakmai tanácsokkal lássa el, illetve a problémák és nehézségek megbeszélésén, kezelésén keresztül segítse fiatal kollégáját túljutni a pedagógiai munka során adódó holtpontokon. A pedagógiai munka gondozásáért felelős a pedagógiai csoport, akik a következő feladatokat látják el  A pedagógiai munka gondozásának szervezése  A pedagógiai munka gondozásának operatív kivitelezése.  A pedagógiai munka gondozásának éves menetének tervezése.  A hospitálások tekintetében kijelöli a hospitálási időszakokat az adott tanéven belül és beosztja a hospitáló tanárokat. A hospitálás tervezetével kapcsolatban konzultál a személyi csoporttal.  A felelős csoport meghatározza az önértékelések formáját és határidőket rendel az önértékelés prezentálásához. Az önértékelés lehet írott és szóban előadott. Az önértékelések megbeszélésben a felelős csoport együtt kell működnie a személyi csoporttal és a mentortanárral.  A felelős csoport a személyi csoporttal közösen jelöli ki a mentortanárokat, illetve szükség esetén döntést hoz mentortanári támogatásról.  A felelős csoport a személyi és ügyvivői csoportok által kért félévi beszámolójában ad tájékoztatást a pedagógiai munka gondozásáról a tanári kollégium részére. A pedagógiai munka gondozásának további színterei  Pedagógiai munka a Tanári Konferencián.  A Tanári Kollégium tagjai közötti személyes, pedagógiai tárgyú beszélgetések.  Pedagógiai műhelyekben, továbbképzéseken való részvétel (IAO, Rövid kurzusok, Nyári Akadémia).  Waldorf-iskolák osztálytanítóinak, szaktanárainak a találkozói.  Az osztálytanítóknak a főoktatásban egymásnál történő hospitálásai, a tapasztalatok megbeszélése.  Az osztálytanítók hospitálása szakórákon, elsősorban a saját osztályukban tanító szaktanároknál.  A szaktanárok hospitálása főoktatáson, elsősorban azokban az osztályokban, ahol tanítanak.  Osztálytanítók és szaktanárok hospitálása a napköziben, a tanulók szociális fejlődésének nyomon követése érdekében.  Tanácsadó tanár hospitálása főoktatáson és szakórán, a tapasztaltak megbeszélése.  Osztálymegbeszélések szervezése, amikor az osztálytanító gyermekmegbeszélést folytat az osztályában tanító szaktanárokkal. Az osztályoknak hónapünnepek formájában történő bemutatkozásai egymásnak, a szülőknek és a tanároknak. 60

 Osztályok közös programjai a tanítási időben, és azon kívül.  Iskolai szintű rendezvények, ünnepek.  A szülőknek az iskola pedagógiai munkájáról történő tájékoztatása: személyes beszélgetések, szülői estek, ünnepek, családlátogatások, közös családi programok, rendezvények. „Utak a minőséghez” eljárás A nemzetközi együttműködés egyik eredményeképpen jutott el Magyarországra az a svájci kollégák által kidolgozott, „Utak a minőséghez” nevű minőséggondozási eljárás, amely a Waldorf-intézmények sajátosságait messzemenően figyelembe véve segíti az intézmény működésének javítását, a közösség tudatossági szintjének emelését, az intézményi célok szolgálatát. Egyre több intézmény ismerkedik meg ezzel az eljárással és a megismerés után egyre többen döntenek úgy, hogy ezt az eljárást akarják bevezetni a mindennapi működésük színvonalának emelésére. Rövid ismertető az „Utak a minőséghez” eljárásról Az „Utak a minőséghez” nevű minőséggondozási eljárást a svájci székhelyű Stiftung „Wege zur Qualität” munkatársai dolgozták ki azzal a céllal, hogy az olyan intézmények számára, ahol a munka ember-ember közötti kapcsolatokon alapul, releváns minőségbiztosítási megoldást nyújtson. Az eljárás különlegessége, hogy az ipari termelésben ismert vásárló-termék-folyamat és szabályozás alapú minőségbiztosítás helyett az ember-ember közötti kapcsolat szabadságának biztosítására helyezi a hangsúlyt azt vizsgálva, hogy milyen körülményeket kell ahhoz biztosítani, hogy az emberi kapcsolatokon alapuló ún. kapcsolati-szolgáltatás (tanítás, nevelés, gyógyítás, gondozás) a lehető legjobb minőségben valósulhasson meg az intézményben. Az eljárás az intézmény működésének alábbi 12 területét öleli fel 1. Feladatkitűzés: Egy intézmény szolgáltatásainak a minőségi követelményei, valamint ezek megítélése azoktól a feladatoktól és céloktól függ, amelyekre az intézmény maga vállalt kötelezettséget. Azokat a feladatokat, amelyek a mindenkori célcsoport igényeihez igazodnak, egy kötelező jellegű vezérképben határozzák meg. Ezáltal a vezérkép szakmai és jogi alapul szolgál (teljesítményígéret) az intézmény minden belső és külső szerződő fele számára. 2. Egyéni felelősség: Egy intézmény olyan mértékben tudja betölteni feladatát, amilyen mértékben az alkalmazottak hajlandók és képesek felelősséget vállalni (helyi delegáció). Ez egyrészt a feladatkitűzésen való rendszeres munkálkodással, valamint az alkalmazottak szakmai, szervezeti és szociális képzettségének állandó biztosításával érhető el; másrészt – a rendszeres visszatekintés és periodikus beszámolók 61

segítségével – ellentétes irányból is reflektálnak a valóságos fejlődésre. Ez az ingamozgás jellegű munkaritmus képezi „dinamikus delegációként” a fenti eljárás alapvető folyamatát, és ezzel a minőség megteremtésének, megtartásának és az innovatív minőségfejlesztésnek a feltételét. 3. Képesség és tudás: A teljesítmény minőségét döntően meghatározza a résztvevő munkatársak képessége és tudása. A minőségi célokból vezethető le, hogy a funkció-orientált követelmények alapján milyen legyen az alkalmazottak képzettsége. Másrészt a folyamatosan felhalmozódó tapasztalatok szakmai, szervezeti és szociális tekintetben állandó képzési és továbbképzési szükségletet eredményeznek, hogy a rendelkezésre álló szaktudás és szakmai képességek minden felelősségi szinten korszerűek, színvonalasak legyenek. Az „Utak a minőséghez” a külső továbbképzési lehetőségek mellett az intézményen belüli tanulási folyamatok megszervezésére helyezi a hangsúlyt, amelynek a meglevő munkastruktúrákba és -folyamatokba való integrációja a nap mint nap növekvő tapasztalatpotenciált nélkülözhetetlen továbbképzési forrássá teszi. A képesség és tudás területéhez az együttműködési képességek is hozzátartoznak. 4. Szabadság: Az eljáráshoz alapvetően hozzátartozik, hogy mindenekelőtt azoknak a feladatoknak, amelyek egyes személyekhez kötődnek, egyre inkább egyedivé, személyre szabottá kell válniuk. Az egyes ember helyzetébe történő beleélés képessége – mint az emberi kapcsolatokon alapuló szolgáltatások fontos minőségi mutatója –, csak akkor bontakozhat ki, ha a kompetens felelősségviselők számára alkotó munkatereket tudnak biztosítani egy teljesítményorientált intézményben is. A feladatleírások ezért nemcsak a munkához kapcsolódó kötelezettségeket tartalmazzák, hanem a kreatívan alakítandó kompetencia- és felelősségterületeket is tisztázzák. A 3. területen leírt képzés és továbbképzés megvalósítása, valamint a 2. területen tárgyalt mindenkori reflektáló folyamatokba történő beágyazás biztosítja, hogy a feladatteljesítésnek ez a nyitott része ne fusson vakvágányra. 5. Bizalom: Minden szervezeti szabályozás ellenére sem jöhet létre egy intézményben minőségileg magas szintű munka az érintettek közötti bizalom nélkül. Mivel a bizalmat nem lehet „elrendelni”, ez a terület azokkal a feltételekkel foglalkozik, amelyek között létrejöhet és megmaradhat, ill. megerősödhet a bizalom. Az ehhez szükséges formák és viselkedésmódok kutatása mellett ehhez a területhez tartozik a bekövetkezett bizalomhiány kezelésének szabályozása is. A bizalomteremtő intézkedések kérdése egyrészt az alkalmazottak közötti kapcsolatokat érinti (alá-/fölé-, valamint mellérendeltségi viszonyban egyaránt), másrészt a szolgáltatásokat igénybe vevőkhöz, hozzátartozóikhoz, ill. az intézmény más partnereihez – mint a hivatalok és/vagy költségviselők – fűződő viszonyokat, ha különböző súlyozottsággal is. 6. Védelem: A megfelelő egyeztetések (jogok és kötelességek) képezik az együttműködés minden formájának az alapját, ezáltal az egyes cselekedetek egy célirányos egésszé állnak össze. Az „Utak a minőséghez” a felnőttek közötti megegyezések legmegfelelőbb formájának a 62

szerződést, ill. a megállapodást tartja. Ez tulajdonképpen csak az egyéni és együttes felelősség elvének következetes alkalmazása, egy szerződés ugyanis kétoldalú kötelezettségvállalást és a közös feladatvállalás teljesítési szándékát jelenti a szerződő felek részéről. Így a szerződéseknek kettős védelmi jellegük van: minden más szerződő fél számára garantálják a szerződésben vállalt (saját) szolgáltatás teljesítését (teljesítési kötelezettség), ezzel együtt biztosítják a saját felelősségi területet a másik fél túlkapásaival szemben (kompetenciavédelem). Mivel egy szerződés alapja a közös akarat, a szerződésben foglaltak teljesítéséért mindkét fél felelős. A külső, az intézmény számára kötelező előírások automatikusan a belső szerződések részének minősülnek. 7. Pénzügyi kiegyenlítés: A feladatkitűzés megvalósítását és annak minőségét döntően befolyásolják a rendelkezésre álló anyagi eszközök. Ezektől függ ugyanis, el lehet-e végezni a munkát, és ha igen, milyen személyi és tárgyi feltételekkel. Minél hosszabb távon biztosítottak az anyagi eszközök, annál inkább lehet a feladatteljesítésre koncentrálni. A pénzügyi kiegyenlítést illetően három szempont áll a középpontban. – 1. Az eszközök előteremtése: Az anyagi eszközök elsősorban a teljesítések ellenértékeként és hozzájárulások formájában folynak be az intézmény számlájára. – 2. Az eszközfelhasználás: Mennyire célszerűen, szakszerűen és gazdaságosan használják fel a kapott anyagi eszközöket? – 3. Az anyagi szükségletek meghatározása: A hozzáállás a pénzügyekhez hosszú távon attól függ, milyen mértékben vonják be tudatosan az érintetteket feladatukhoz mérten a költségvetés kidolgozásába és kezelésébe. 8. Felismerésből fakadó felelősség: A munkateljesítmény alapja, hogy mind a felelősségviselők, mind az alkalmazottak helyesen értelmezzék a feladatot. Az ehhez szükséges szakmai tudás és képességek (l. 3. terület) elsősorban azokhoz a tevékenységekhez igazodnak, amelyek a mindenkori feladatok teljesítéséhez szükségesek, ezért elsősorban speciális tudásról van szó. Az emberi kapcsolatokon alapuló szolgáltatások esetén nem lehet elválasztani a teljesítés megtörténtét a teljes emberi létnek, az emberi individualitásnak és felépítettségének, belső fejlődésének, biográfiai élethelyzetének, valamint kapcsolati és társadalmi beágyazottságának megértésétől. Így a megértésnek olyan irányokba is ki kell terjednie, ahol a szakmai tudás csak részlegesen van jelen. Ebből egy olyan folyamatos felismerési folyamat alakul ki, amin állandóan dolgozni kell. Ezzel a munkával létrejön egyrészt az alkalmazottak speciálisan különböző tevékenységeinek közös alapja, másrészt kialakul a saját feladatkitűzéssel szemben egy reflektáló-kritikai tudatosság. 9. Egyéni fejlődés: Az együttműködés tapasztalatai alapján köztudott, hogy a teljesítmény minősége messzemenően függ a résztvevők hozzáállásától. Minél igényesebbek a feladatok, annál inkább fontos, hogy maguk az emberek is felnőhessenek hozzájuk, és fejlődésük biztosított legyen. Hogy milyen mértékű az effajta fejlődés, az egyrészt attól függ, hogy a résztvevők megtanulják-e saját kezükbe venni fejlődésüket. Másrészt arról van szó, hogy az együttműködési folyamatokat úgy szervezzék, hogy ösztönözzék és támogassák a fejlődést. Külön 63

jelentősége van annak, hogy figyelembe vegyék és kialakítsák a munka világa és a privát szféra közötti határt. 10. A jelennek megfelelő cselekvés: Minden intézmény részese az állandóan változó társadalmi életnek. A saját változásnak belső vagy külső konkrét indítékai lehetnek. Ez különösen érvényes az emberi kapcsolatokon alapuló szolgáltatásokra, amikor a cselekedet tárgya az ember, aki egyben önálló szubjektum: amennyiben magát az embert mint egy már állandóan fejlődő lényt tekintünk, ennek megfelelően kell a kapcsolati szolgáltatásoknak is átalakulniuk. A civilizációs környezet is, amely nagy sebességgel fejlődik, hasonlóképpen egyre újabb tájékozódási és szervezési kihívás elé állítja az intézményeket. Míg korábban a teljesítmény állandósága volt a minőség jelzője, addig ez ma egy intézménynek az a képessége, hogy a változásokra időben és alkotó módon reagáljon. A „jelennek megfelelő cselekvés” munkaterületén arról van szó, hogy egy intézmény mennyire érzékeli időben a változtatás szükségességét, hogyan kezeli ezeket a felismeréseket, és milyen módon reagál ezekre a kihívásokra anélkül, hogy elvesztené impulzusát. 11. Individualitás / egyén és közösség: Minden munkaközösség a választott jogi forma révén társadalmilag elismert jogi személlyé válik, amely felelős magáért. Ezen saját maga választotta egység szakmai és személyügyi alakítása, szervezése és igazgatása az önigazgatás, és egyben az intézmény vezetőségének a feladata.Amennyiben az egységet elsősorban eszköz és szervezeti vonatkozásban igyekeznek megvalósítani, akkor az intézmény teljesítményének a standardizálása felé mozdulnak el. Az alkotói cselekvés által létrejövő egyéni differenciálási lehetőség, amely szükséges az emberi kapcsolatokon alapuló szolgáltatásokhoz, ebben az esetben áldozatául esik az intézményi egység elvének. – Ha ezzel szemben minden személyes szándék esetében az egyéni-alkotónak a célzatos szabályfeloldó elvét alkalmazzák, úgy szubjektíven visszaélnek az intézmény egységével. Az önigazgatás akkor éri el minőségbeli célkitűzéseit, ha az alkalmazottak egyéni tevékenységeiben az egész közösség szándékai fejeződnek ki, és ha a közösség támogatja az alkalmazottak egyéni felelősségteljes tevékenységét (l. A vezérkép). A vezető szerveknek az a feladatuk, hogy a két szükséges tendencia között (egység és egyén) harmóniát teremtsenek. 12. A közösség, mint sors: Csak úgy maradhat vagy erősödhet meg hosszú távon a résztvevők azon szándéka, hogy odaadóan dolgozzanak egy munkaközösség céljaiért, ha a feladatkitűzéshez fűződő érdekeltségen túl kialakítják a többi érdekelt iránti kölcsönös érdeklődést is. Ez kiemelten vonatkozik a kapcsolati szolgáltatásokra, ahol maga az ember a tevékenység tárgya. Egyértelműen látható a munkahelyen töltött idő élethosszhoz viszonyított nagy arányából, hogy milyen mértékben befolyásolják a munkában szerzett tapasztalatok az életút fejlődését és ezzel az érintettek sorsát. Ami az ott dolgozókra érvényes, még erőteljesebben áll azokra, akik az intézmény szolgáltatásait keresik, és igénybe veszik. Amit az intézményben és az intézmény révén megtapasztalnak, az kötődésük ideje alatt teljes életvezetésük jelentős részét teszi ki. Ezért az intézmény nemcsak egy szervezeti egység, hanem 64

egyben szociális felelősségközösség is. Nemcsak a tevékenység tartalma, a „mit” fontos, hanem a „ki” és a „hogyan” is. Diákönkormányzat Az osztályközösségek tanulóinak joga az iskolai diákkörök és diákönkormányzatok létrehozása. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és alapvető feladata a tanulók érdekképviseletének és önszerveződésének megvalósítása. A működését a tanulók által felkért nagykorú személy támogathatja. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A tanulók elsősorban osztálytanítóik és osztálykísérőik által képviseltetik magukat az iskola életében. A negyedévente sorra kerülő diáktalálkozók, hónapünnepek lehetőséget nyújtanak egymás munkáinak megismerésére. (tanulmányi, művészeti, sport tevékenységek). Az éves munkákról, a gyakorlatokról szóló beszámolókon és az ezekhez kapcsolódó megbeszéléseken kívül a diákok önállóan klubdélutánokat is szervezhetnek. Így a diák önkormányzat formáit saját igényeik alapján dolgozhatják ki. Az intézmény felső tagozatának kiépülésével párhuzamosan a diák önkormányzat is – a tanári kollégium útmutatásai szerint - fokozatosan alakítja saját arculatát. A tanulók és szüleik az elektronikus körleveleken keresztül értesülnek az iskolában zajló eseményekről és tudnivalókról. Az ünnepekhez kapcsolódóan megjelenő kiadványokban a tanulók írásai is helyet kapnak. A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a diákok jogszabályokban biztosított demokratikus jogainak (részvételi, véleményezési, egyetértési, döntési jog), gyakorlására az iskolánkban diákönkormányzat működését kell biztosítani. A diákönkormányzat tagjait évente újraválasztja a tanulói közösség. A diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott osztálydiákbizottságok küldöttekből álló, iskolai diákönkormányzati-vezetőség irányítja, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár közreműködésével. A diákönkormányzat vezetősége éves munkaterv alapján dolgozik, és a havonta ülésezik. A diákönkormányzat osztály-szinten az osztályfőnökökön keresztül, iskolai szinten a diákönkormányzat munkáját segítő tanáron keresztül kapcsolatot tart a nevelőtestülettel és az igazgatóval. A diákönkormányzat által szervezett programok lebonyolításához szükséges helyiségeket (osztályterem, tornaterem, sportudvar) illetve a berendezések, eszközök használatát (bútorok, magnetofon, CD lejátszó, videó kamera, számítógép, projektor, fénymásoló) az iskola ingyen 65

biztosítja. Az iskola eseti elbírálás alapján nyújt pénzbeli segítséget, a mindenkori lehetőségek függvényében az egyéb kiadásokhoz. Diákönkormányzat rendszeres tevékenységi területei  A tanulói közösséget megillető jogosultságok gyakorlása.  A házirend módosításainak előkészítése.  Az iskolai diákügyelet szervezése, lebonyolítása.  Kirándulások, sport-, és kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása, és a tanulók aktivizálása a részvételben. A tanulót érintő fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldásában elsősorban az osztálytanító kompetens. Ugyanakkor egy osztályban előforduló, tanulót érintő nehézség óhatatlanul túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak megoldásáért.  A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító felé (gyerek, tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása.  A probléma megbeszélése az adott gyerekkel, tanárokkal, szülőkkel, valamint a segítő lépések kidolgozása. A segítő lépéseket írásban rögzítik, amelyben az érintett felek (pedagógus, szülő, gyermek) megállapodnak abban, hogy ki mivel járul hozzá a probléma megoldásához.  Ha a kérdéses nehézség nem oldódik meg, akkor annak a Tanári Konferencián való felvetése.  A konferencia segítő-tanácsadó tanárt jelöl ki (kolléga, külső segítő: fejlesztő pedagógus, tanácsadó tanár stb.), aki az adott osztályban főoktatást és szakórákat látogat, a továbbiakban figyelemmel kíséri a folyamatot, és a tapasztalatait megbeszéli az osztálytanítóval, melyet írásban rögzítenek  Az osztálytanítónak, a segítő tanárnak, a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyermekmegbeszélés, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése, terápiás segítség bevonása).  Az osztálytanító tájékoztatja a probléma felvetőit a megoldásról.  Tájékoztatás arról, ha a nehézséget nem sikerült megoldani. Ez esetben a döntést a Tanári Kollégium hozza meg és az iskolaképviselő hagyja jóvá. Súlyos a pedagógiai megoldásokon túlmutat fegyelmi vétség korrigálható fegyelmi eljárás alkalmazásával, amely eljárás pontos részleteit a 20/2012.EMMI rendelet vonatkozó passzusai szabályoznak. Ezen rendelkezések a pedagógiai célú egyeztető eljárást irányozzák elő. Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, abban az esetben meg kell kezdeni fegyelmi eljárást. Anyagi károkozás esetén pedig a kár megtérítésére vonatkozó eljárást. 66

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás  Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el.  A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít.  A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére.  Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.  Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét.  Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja.  Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti.  Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 67

 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni.  Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri.  A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.  A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet.  A fegyelmi büntetés lehet: o megrovás; o szigorú megrovás; o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; o eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; o kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.  A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható.  A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás 68

 

 

 





során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha o a tanuló nem követett el kötelességszegést, o a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, o a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, o a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy o nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 69

 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja.  A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés o esetén hat hónapnál; o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi o büntetések esetén tizenkettő hónapnál.  A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. o A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló o közeli hozzátartozója o osztályfőnöke illetve osztálytanítója o napközis nevelője o felsős tanuló esetén volt osztálytanítója o a fegyelmi vétség sértettje o az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.  A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §ai az irányadók.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézménynek címzett hivatalos elektronikus iratok, levelek az [email protected] valamint [email protected] címekre érkeznek, megnyitásukra az iskolatitkár és a gazdasági asszisztens jogosult. Az iskola elektronikus médiumain keresztül, olyan tartalmakat nem tehet közzé, amelyek ütköznek vagy nem összeegyeztethetőek egy oktatásinevelési intézmény szellemiségével. 70

Elektronikus iratnak számít a számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített, készített, elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak. Elektronikus tájékoztatás az olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző elérhetőségéről értesíti a beadványt benyújtót. Elektronikus visszaigazolás az olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét; a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti az iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Az érkeztetési adatok rögzítése, megtekintése, módosítása, lezárása, a küldemény bontása. Az elektronikus úton érkezett irat iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézőről és elérhetőségéről - az érkeztetési számra hivatkozással - a küldőt, ha ezt kérte, a beérkezéstől számított három napon belül elektronikus úton értesíteni kell. Az értesítés felhasználható az üggyel kapcsolatosan fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítésre is, de azt önállóan is meg lehet küldeni. Az elektronikus úton érkezett iratok automatikus érkeztetését az elektronikus rendszer lehetővé teszi. Amennyiben a beérkezett elektronikus küldemény a rendelkezésre álló eszközzel nem nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és az elektronikus úton történő fogadás szabályairól. Ilyen esetben az érkezés időpontjának az értelmezhető küldemény megérkezését kell tekinteni. A hivatalos megkereséseket tartalmazó e-mailek iktatásánál ugyan úgy kell eljárni, mint a nem elektronikusan beérkezett ügyiratoknál. Iktatást követően azokat elektronikusan kell azt az ügyintézőhöz továbbítani. Az emaileket ügyintézést követően -esetleges mellékleteikkel együttkinyomtatva kell irattárazni. Eljárásrend  Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani.  Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.  A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: o el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével 71

o az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” o az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát o az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.  A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. A munkaköri leírásminták Osztálytanító, osztálykísérő teljes munkaidő, heti 40 órában. A munkavállaló munkaköri kötelezettségébe tartozóan  osztályában megtartja a nem szakrendszerű órákat, illetve a tantárgyfelosztásnak megfelelően a szakórákat, az iskolai órarendben meghatározott időpontokban,  osztályával részt vesz a pedagógiai program, a helyi tanterv, illetve az éves munkaterv szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken, ezekre a tanulókat felkészíti,  megfelelően felkészül a tanórák megtartására a tanórán kívüli foglalkozásokra és rendezvényekre, illetve előkészíti ezeket,  rendszeresen –havonta egy alkalommal, de legalább 6 hetente – szülői estet tart, amelyen tájékoztatja a szülőket az osztály aktuális tanulmányairól, a Waldorf –pedagógiavonatkozó elveiről és módszereiről, az elért eredményekről és felmerült nehézségekről,  folyamatosan figyelemmel kíséri az osztály egésze és az egyes tanulók fejlődését, a tananyagban történő előrehaladást, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít,  szervezi és irányítja az osztály közösségi életét: figyelemmel kíséri és segíti a közösség formálódását, iskolán kívüli közösségi együttléteket szervez a szülőik bevonásával,  meghatározza az osztályterem belső képét, berendezés, díszítés), irányítja és szervezi a terem kialakítási munkáit, a berendezési tárgyak és eszközök karbantartását és tisztántartását  a tanév végén elkészíti a tanulók bizonyítványát  részt vesz a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, közreműködik azok szervezésében és lebonyolításában a tanári konferencia által meghatározott feladatmegosztás szerint  ellátja az általa oktatott tanulókkal kapcsolatos és a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb adminisztrációs teendőket  tanítványainak szüleivel rendszeres kapcsolattartást alakít ki, illetve a szülők számára a rendszeres tájékoztatást biztosítja a vonatkozó iskolai szabályzatokba foglaltaknak megfelelően, 72

 az óraközi szünetekben, illetve egyéb esetekben részt vesz a tanulók felügyeletében az iskolai ügyeleti rend szerinti beosztásban,  a tanári konferenciával egyeztetve hospitál az iskola tanítási óráin,  kötelezően részt vesz a tanári konferenciákon, azok csoportmunkájában,  választása szerint részt vehet a konferencia által elhatározott közös alkotómunkákban,  Waldorf pedagógiai továbbképzéseken vesz részt a tanári konferencia ajánlásai alapján  oktató-nevelő munkája során törekszik a Waldorf pedagógia alapelveit figyelembe venni és az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint végzi a munkáját,  a tanulók érdekeit figyelembe veszi, a gyermekvédelmi felelőssel, a fejlesztő pedagógusokkal együttműködik  munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat: Házirend, SZMSZ, munkavédelmi, tűzvédelmi, iratkezelési, kulcshasználati és egyéb szabályokat, közegészségügyi előírásokat, valamint a nevelő-oktató munkára vonatkozó jogszabályokat. Teljes állású tanár heti 40 óra munkaidőben. A munkavállaló munkaköri kötelezettségébe tartozóan  megtartja a tanítási órákat a tantárgyfelosztásnak megfelelően a szakórákat, az iskolai órarendben meghatározott időpontokban,  részt vesz a pedagógiai program szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken a helyi tanterv, illetve az éves munkaterv szerinti időpontokban, ezekre a tanulókat a tantárgyát érintő körben, illetve a tanári kollégium döntésének megfelelően felkészíti,  megfelelően felkészül a tanórák megtartására, a tanórán kívüli foglalkozásokra és rendezvényekre, illetve előkészíti ezeket,  gondoskodik az oktatott tantárgyban a tanításhoz szükséges taneszközökről, e körben: kezeli a tantárgyi szertárt, taneszközöket, gondoskodik a taneszköz-készlet nyilvántartásáról, megőrzéséről, tisztántartásáról és karbantartásáról, mindezek ügyében kezdeményez a tanári kollégium felé, javasol, visszajelez, tanévkezdéskor írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók egyéni felszerelésével kapcsolatos igényről,  fogadóórát ad igény szerint,  folyamatosan figyelemmel kíséri a tanított osztályok tanulóinak fejlődését, az egyes tanulók tananyagban történő előrehaladását, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít  nyilvántartja és gondosan megőrzi a tanulók beszámolóit, dolgozatait és egyéb beadott munkáit,  a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon figyelemmel kíséri és segíti a közösség formálódását a tanított osztályokban, illetve a felügyeletére bízott tanulóközösségekben, 73

 A tanított tantárgy vonatkozásában a tanári kollégium által meghatározott határidőre elkészíti a tanulók szöveges, szükség esetén érdemjegyes értékelését,  részt vesz a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, közreműködik azok szervezésében és lebonyolításában a tanári kollégium által meghatározott munkamegosztás szerint,  ellátja a munkaköréhez kapcsolódó intézményi nyilvántartási feladatokat és egyéb adminisztrációt, az osztálynaplókban, a tanulók késési és hiányzási nyilvántartásában,  együttműködik a tantárgyat oktató pedagógustársaival, különösen az általa tanított tantárgy tanítása tekintetében, és részt vesz a tantárgymegfelelő szintű oktatásához szükséges taneszközök, egyéb tárgyi és személyi feltételek intézményi szintű kimunkálásában, az éves költségvetés tervezéséhez e vonatkozásban a tanári kollégium igénye szerint adatokat szolgáltat,  tevékenyen és önállóan részt vesz a tantárgyi oktatás minőségfejlesztésre irányuló intézményi minőséggondozási tevékenységben,  tanítványai szülei számára biztosítja a kapcsolattartást, tájékozódási lehetőséget, a fogadóórák, óralátogatások egyéb személyes találkozások útján a vonatkozó iskolai szabályzatokra is figyelemmel,  késedelem nélkül jelzi a szülőnek gyermeke tanulmányi munkájában tapasztalt hiányosságokat, erről egyidejűleg tájékoztatja az érintett osztálytanítót, illetve osztálykísérőt,  ellátja mindazon külön nem nevesített feladatokat, amelyek pedagógusi minőségével kapcsolatosak, továbbá, amelyeket jogszabály vagy az iskolai szabályzatok a pedagógusra megállapítanak, illetve átmenetileg munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el a tanári kollégium felhatalmazására, utasítására,  az óraközi szünetekben, illetve egyéb esetekben részt vesz a tanulók felügyeletében az iskolai ügyeleti rend szerinti beosztásban,  helyettesítési rend szerint helyettesítést vállal,  órákat látogat az osztálytanítóknál és szaktanároknál,  rendszeresen részt vesz a tanári konferencián és a munkacsoportok összejövetelein,  a feladatmegosztás szerinti rábízott feladatokat a tőle elvárható gondossággal elvégzi,  eleget tesz a Beiskolázási és Továbbképzési tervnek megfelelően a képzési illetve továbbképzési kötelezettségeknek,  munkaköri feladatainak ellátása során munkatársaival együttműködni köteles, törekednie kell a közösségi kapcsolatok ápolására,  oktató-nevelő munkája során megtartja a Waldorf pedagógia alapelveit, és az iskola pedagógiai programjában foglaltakatmindenkor elsősorban figyelembe véve az általa tanított tanuló érdekét, 74

 munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat, így különösen a közoktatásra vonatkozó, az SZMSZ, a tűzvédelmi, iratkezelési és egyéb szabályzatot, a munkajogi szabályokat,  a munkaköre betöltése során tudomására jutott  a tanulók kapcsolatos bármely adatot, információt, bizalmasan kezeli, o az iskolára, az iskola gazdasági helyzetére vonatkozó információkat és ismeretket megőrzi. Részállású állású tanár, heti „n+1” óra munkaidőben. A munkavállaló munkaköri kötelezettségébe tartozóan  megtartja a tanítási órákat a tantárgyfelosztásnak megfelelően a szakórákat, az iskolai órarendben meghatározott időpontokban,  részt vesz a pedagógiai program szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken a helyi tanterv, illetve az éves munkaterv szerinti időpontokban, ezekre a tanulókat a tantárgyát érintő körben, illetve a tanári kollégium döntésének megfelelően felkészíti  megfelelően felkészül a tanórák megtartására, a tanórán kívüli foglalkozásokra  gondoskodik az oktatott tantárgyban a tanításhoz szükséges taneszközökről, e körben: kezeli a tantárgyi szertárt, taneszközöket, gondoskodik a taneszköz-készlet nyilvántartásáról, megőrzéséről, tisztántartásáról és karbantartásáról, mindezek ügyében kezdeményez a tanári kollégium felé, javasol, visszajelez, tanévkezdéskor írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók egyéni felszerelésével kapcsolatos igényről  fogadóórát ad igény szerint,  folyamatosan figyelemmel kíséri a tanított osztályok tanulóinak fejlődését, az egyes tanulók tananyagban történő előrehaladását, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít  nyilvántartja és gondosan megőrzi a tanulók beszámolóit, dolgozatait és egyéb beadott munkáit,  a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon figyelemmel kíséri és segíti a közösség formálódását a tanított osztályokban, illetve a felügyeletére bízott tanulóközösségekben,  A tanított tantárgy vonatkozásában a tanári kollégium által meghatározott határidőre elkészíti a tanulók szöveges, szükség esetén érdemjegyes értékelését,  ellátja a munkaköréhez kapcsolódó intézményi nyilvántartási feladatokat és egyéb adminisztrációt, az osztálynaplókban, a tanulók késési és hiányzási nyilvántartásában,  együttműködik a tantárgyat oktató pedagógustársaival, különösen az általa tanított tantárgy tanítása tekintetében, és részt vesz a tantárgymegfelelő szintű oktatásához szükséges taneszközök, egyéb tárgyi és személyi feltételek intézményi szintű kimunkálásában, az 75

 

        





éves költségvetés tervezéséhez e vonatkozásban a tanári kollégium igénye szerint adatokat szolgáltat, tevékenyen és önállóan részt vesz a tantárgyi oktatás minőségfejlesztésre irányuló intézményi minőséggondozási tevékenységben, tanítványai szülei számára biztosítja a kapcsolattartást, tájékozódási lehetőséget, a fogadóórák, óralátogatások egyéb személyes találkozások útján a vonatkozó iskolai szabályzatokra is figyelemmel, késedelem nélkül jelzi a szülőnek gyermeke tanulmányi munkájában tapasztalt hiányosságokat, erről egyidejűleg tájékoztatja az érintett osztálytanítót, illetve osztálykísérőt, az óraközi szünetekben, illetve egyéb esetekben részt vesz a tanulók felügyeletében az iskolai ügyeleti rend szerinti beosztásban, helyettesítési rend szerint helyettesítést vállal, órákat látogat az osztálytanítóknál és szaktanároknál, lehetőség szerint, rendszeresen részt vesz a tanári konferencián és a munkacsoportok összejövetelein, a feladatmegosztás szerinti rábízott feladatokat a tőle elvárható gondossággal elvégzi, eleget tesz a Beiskolázási és Továbbképzési tervnek megfelelően a képzési illetve továbbképzési kötelezettségeknek, munkaköri feladatainak ellátása során munkatársaival együttműködni köteles, törekednie kell a közösségi kapcsolatok ápolására, oktató-nevelő munkája során megtartja a Waldorf pedagógia alapelveit, és az iskola pedagógiai programjában foglaltakatmindenkor elsősorban figyelembe véve az általa tanított tanuló érdekét, munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat, így különösen a közoktatásra vonatkozó, az SZMSZ, a tűzvédelmi, iratkezelési és egyéb szabályzatot, a munkajogi szabályokat, a munkaköre betöltése során tudomására jutott o a tanulók kapcsolatos bármely adatot, információt, bizalmasan kezeli, o az iskolára, az iskola gazdasági helyzetére vonatkozó információkat és ismereteket megőrzi.

Félállású állású tanár, heti 20 óra munkaidőben. A munkavállaló munkaköri kötelezettségébe tartozóan  megtartja a tanítási órákat a tantárgyfelosztásnak megfelelően a szakórákat,az iskolai órarendben meghatározott időpontokban,  részt vesz a pedagógiai program szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken a helyi tanterv, illetve az éves munkaterv szerinti időpontokban, ezekre a tanulókat a 76

 

      

 

    

tantárgyát érintő körben, illetve a tanári kollégium döntésének megfelelően felkészíti megfelelően felkészül a tanórák megtartására,a tanórán kívüli foglalkozásokra gondoskodik az oktatott tantárgyban a tanításhoz szükséges taneszközökről, e körben: kezeli a tantárgyi szertárt, taneszközöket, gondoskodik a taneszköz-készlet nyilvántartásáról, megőrzéséről, tisztántartásáról és karbantartásáról, mindezek ügyében kezdeményez a tanári kollégium felé, javasol, visszajelez, tanévkezdéskor írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók egyéni felszerelésével kapcsolatos igényről fogadóórát ad igény szerint, folyamatosan figyelemmel kíséri a tanított osztályok tanulóinak fejlődését, az egyes tanulók tananyagban történő előrehaladását, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít nyilvántartja és gondosan megőrzi a tanulók beszámolóit, dolgozatait és egyéb beadott munkáit, a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon figyelemmel kíséri és segíti a közösség formálódását a tanított osztályokban, illetve a felügyeletére bízott tanulóközösségekben, A tanított tantárgy vonatkozásában a tanári kollégium által meghatározott határidőre elkészíti a tanulók szöveges, szükség esetén érdemjegyes értékelését, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó intézményi nyilvántartási feladatokat és egyéb adminisztrációt, az osztálynaplókban, a tanulók késési és hiányzási nyilvántartásában, együttműködik a tantárgyat oktató pedagógustársaival, különösen az általa tanított tantárgy tanítása tekintetében, és részt vesz a tantárgymegfelelő szintű oktatásához szükséges taneszközök, egyéb tárgyi és személyi feltételek intézményi szintű kimunkálásában, az éves költségvetés tervezéséhez e vonatkozásban a tanári kollégium igénye szerint adatokat szolgáltat, tevékenyen és önállóan részt vesz a tantárgyi oktatás irányuló intézményi minőséggondozási minőségfejlesztésre tevékenységben, tanítványai szülei számára biztosítja a kapcsolattartást, tájékozódási lehetőséget, a fogadóórák, óralátogatások egyéb személyes találkozások útján a vonatkozó iskolai szabályzatokra is figyelemmel, késedelem nélkül jelzi a szülőnek gyermeke tanulmányi munkájában tapasztalt hiányosságokat, erről egyidejűleg tájékoztatja az érintett osztálytanítót, illetve osztálykísérőt, az óraközi szünetekben, illetve egyéb esetekben részt vesz a tanulók felügyeletében az iskolai ügyeleti rend szerinti beosztásban, helyettesítési rend szerint helyettesítést vállal, órákat látogat az osztálytanítóknál és szaktanároknál, lehetőség szerint, rendszeresen részt vesz a tanári konferencián és a munkacsoportok összejövetelein, 77

 a feladatmegosztás szerinti rábízott feladatokat a tőle elvárható gondossággal elvégzi,  eleget tesz a Beiskolázási és Továbbképzési tervnek megfelelően a képzési illetve továbbképzési kötelezettségeknek,  munkaköri feladatainak ellátása során munkatársaival együttműködni köteles, törekednie kell a közösségi kapcsolatok ápolására,  oktató-nevelő munkája során megtartja a Waldorf pedagógia alapelveit, és az iskola pedagógiai programjában foglaltakatmindenkor elsősorban figyelembe véve az általa tanított tanuló érdekét,  munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat, így különösen a közoktatásra vonatkozó, az SZMSZ, a tűzvédelmi, iratkezelési és egyéb szabályzatot, a munkajogi szabályokat,  a munkaköre betöltése során tudomására jutott o a tanulók kapcsolatos bármely adatot, információt, bizalmasan kezeli, o az iskolára, az iskola gazdasági helyzetére vonatkozó információkat és ismereteket megőrzi. Óraadó tanár. A munkavállaló munkaköri kötelezettségébe tartozóan  megtartja a tanítási órákat a tantárgyfelosztásnak megfelelően a szakórákat, az iskolai órarendben meghatározott időpontokban,  lehetőség szerint részt vesz a pedagógiai program szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken a helyi tanterv, illetve az éves munkaterv szerinti időpontokban, ezekre a tanulókat a tantárgyát érintő körben, illetve a tanári kollégium döntésének megfelelően felkészíti  megfelelően felkészül a tanórák megtartására, a tanórán kívüli foglalkozásokra  gondoskodik az oktatott tantárgyban a tanításhoz szükséges taneszközökről, e körben  fogadóórát ad igény szerint,  folyamatosan figyelemmel kíséri a tanított osztályok tanulóinak fejlődését, az egyes tanulók tananyagban történő előrehaladását, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít  nyilvántartja és gondosan megőrzi a tanulók beszámolóit, dolgozatait és egyéb beadott munkáit,  A tanított tantárgy vonatkozásában a tanári kollégium által meghatározott határidőre elkészíti a tanulók szöveges, szükség esetén érdemjegyes értékelését,  ellátja a munkaköréhez kapcsolódó intézményi nyilvántartási feladatokat és egyéb adminisztrációt, az osztálynaplókban, a tanulók késési és hiányzási nyilvántartásában, 78

 az éves költségvetés tervezéséhez e vonatkozásban a tanári kollégium igénye szerint adatokat szolgáltat,  tevékenyen és önállóan részt vesz a tantárgyi oktatás minőségfejlesztésre irányuló intézményi minőséggondozási tevékenységben,  késedelem nélkül jelzi az osztálytanítónak, osztálykísérőnek a tanuló tanulmányában tapasztalt hiányokat,  lehetőség szerint alkalmanként részt vesz a tanári konferencián és a munkacsoportok összejövetelein.

A pedagógusokra vonatkozó összefüggő szabályok

általános

a

munkakörükkel

A pedagógiai alkalmazottak munkaköri leírásuknak megfelelően dolgoznak, a tanórán kívüli feladatokat önállóan vagy megbízás alapján, egyénileg vagy csoportokban látják el a tanári kollégiummal való egyeztetés szerint. Feladataik elvégzéséről beszámolnak. Egyéni felelősségük, hogy az intézményben folyó nevelés-oktatási folyamatról, az iskola mindennapi életéről tájékozódjanak és a közösség részeivé váljanak. Felelősségük és feladatuk, hogy tágabb és szakmai ismereteiket elmélyítsék elméletben és gyakorlatban a Waldorf-pedagógia egyes területein (nem csak a saját szakterületükön) és a Waldorf-pedagógia alapelvein keresztül lelki és szellemi képességieket fejlesszék. Kísérjék figyelemmel és ismerjék meg a Waldorf-pedagógia társterületeinek működését (antropozófiai jellegű orvoslás, mezőgazdaság, művészet, építészet) hiszen a Waldorf-pedagógia nem elszigetelt területe az antropozófiai mozgalomnak. Fokozatosan fejlődjenek az együttműködés területein, erősítsék a közösség szociális hálóját. A pedagógusoknak a magyar Waldorf-iskolák kerettantervében foglaltak szerinti megfelelő végzettséggel kell rendelkezniük. A pedagógus munkakör sajátosságai A pedagógusokkal szemben sajátos elvárások jelennek meg az órára felkészülésben, egyrészt az epochális oktatásszervezés, másrészt a heti rendszerességgel tartott tanári konferencia-üléseken való részvétel miatt. Szabadév

79

Az alapképzettség megléte mellett az iskola azt is elvárja, hogy az osztálytanítók az eredményes nyolc éves munka érdekében rendszeres éves továbbképzéseken vegyenek részt. Szakmai megújulásra adhat lehetőséget az is, hogy - amennyiben az iskola gazdálkodása ezt elérhetővé teszi - az osztálytanító két nyolc éves ciklus között egy olyan évet tölthet el, melynek során csökkentett munkaidő mellett készülhet fel a következő osztály indításának pedagógiai feladataira. Pedagógusképzés és továbbképzés A Waldorf-pedagógia emberismereti alapjainak és metodikai-didaktikai sajátosságainak elsajátítása, a különböző életkoroknak és a tanított tárgyaknak megfelelő eszközök és oktatásszervezési formák megismerése külön neveléstudományi és művészeti pedagógusképzést igényel, amelyet a Magyar Waldorf Szövetség országos szakmai szolgáltató intézet és Waldorf Pedagógiai Intézet keretében szervezett akkreditált és egyéb pedagógusképzések, továbbképzések biztosítanak. A képzés legfontosabb elemei: az antropológiai tanulmányok, a Waldorfpedagógia módszertana, a művészi-alkotó tevékenység és a szociális kompetencia. A Waldorf-pedagógusképzés a felsorolt területeken a következő célokat fogalmazza meg:  A pszichológiai-pedagógiai embertannak a gyermek szemlélő megértéséhez kell vezetnie.  A módszertani oktatás célja a tananyag embertani elmélyítése, és annak megértése, hogy az oktatás szándékai miként érvényesülnek.  A művészi gyakorlatnak – festés, agyagozás, zene, dráma, euritmia, beszédképzés – kell az utat előkészíteniük ahhoz az átalakulási és érzékennyé tevő folyamathoz, amely mind a művészi alkotást, mind a pszichológiai megismerést támogatja.  A szociális együttműködés gyakorlása segíti az emberek és a világ iránti érdeklődés kialakítását és fenntartását. A Waldorf-pedagógus munkájához elengedhetetlenül hozzátartozik a folyamatos továbbképzés és önképzés. A képzés és önképzés során kialakíthatók a tanári hivatáshoz szükséges legfontosabb erények: motiváció, önreflexió, érdeklődés, lelkesedés, kezdeményezőkészség és szaktudás.

A tanárok felvételének metódusa 80

 Az állásra jelentkezőket a már előzetesen beküldött önéletrajzuk alapján hívja be a Személyi Csoport. A felvételi bizottság mindig az adott jelentkező munkaköre szerint alakul.  Az első úgynevezett ismerkedő beszélgetés alapján szűri ki azokat a potenciális jelentkezőket, akiket az állás betöltésére alkalmasnak talál.  Ezen beszélgetés alkalmával egy kölcsönös ismerkedésre, tájékoztatásra kerül sor, melynek során mindkét fél tájékozódhat egymás lehetőségeiről, elképzeléséről és feltételeiről.  A beszélgetés alkalmával a jelentkező választ kaphat mindazon kérdésire, ami az iskolai munkájával kapcsolatban felmerülhet, ill. a tanári bizottság tájékoztatja őt az adott munkával kapcsolatos elképzeléseiről, a munka körülményeiről (munkaidő, az iskolai csoportmunkában való részvétel, fizetés, szabadság).  A második alkalommal már csak azokat hívja vissza a bizottság, akiket minden szempontból alkalmasnak talált. Ez a beszélgetés már a tanári konferencián zajlik, az iskolában főállásban és félállásban dolgozó tanárok részvételével. Utána mindenki egyenként elmondhatja a véleményét a jelentkezőről.  A döntést a Személyi Csoport hozza meg, miután mindenki érveit, benyomását meghallgatta.  A jelentkezőt a sikeres felvételijéről a Személyi Csoport tájékoztatja levélben, telefonon vagy elektronikus levélben. A felvétel mindig az adott tanév kezdetétől van érvényben, ezen dátumtól szól a munkaszerződés is.  A középiskolai tanárok felvétele nem különbözik az általános tanári felvételtől, minden annak megfelelően történik, csak a felvételiztető csoportot a felsős tanárok alkotják. Felsős osztálykísérő  A középiskolai osztályokat egy vagy két osztálykísérő viszi tovább a 9. osztálytól egészen az érettségiig.  Az osztálykísérés posztját csak középiskolai tanárok tölthetik be, akik tanítják az adott osztályt az évek során.  Az osztálykísérés betöltésére a felsős tanári kar kéri fel az adott tanárt a már tanítók közül, ill. meghirdeti az állást. A felvételi menete ez esetben az általános tanári felvétel menete szerint történik.

A tanárok elbocsátásának menete  Egy kijelölt, kb. 3-4 tanárból kialakított csoport ül le beszélgetni az adott tanárral.  Ezen alkalommal megpróbálnak megoldást találni a problémára, ill. megbeszélik mi az, amin a tanárnak változtatnia kell.

81

 Az első beszélgetés után következik egy hónapos türelmi idő, mialatt a tanár változtathat, alakíthat, törekedhet a megbeszélt megállapodást betartani.  A türelmi idő után újabb beszélgetésre kerül sor, ahol visszatekintenek az elmúlt időszakra.  Amennyiben a tanári csoport úgy látja, hogy az érintett tanár nem alkalmas a munka folytatására, úgy - kölcsönös megegyezés esetén – a munkavégzés azonnali befejezésére kerül sor. Ez irányú megegyezés hiányában a hatályos Munka Törvénykönyve által megszabott feltételek szerinti eljárás következik.

A tanárok helyettesítése  A távolmaradó a helyettesítő tanárnak adjon útmutatást a tananyagban történő továbbhaladáshoz (óravázlat, tanmenet, megbeszélés, stb.).  Továbbtanuló dolgozó helyettesítése esetén a tanulók folyamatos továbbhaladásához már előre adjon segítséget a helyettesítő pedagógusnak óravázlatok és a szükséges információk átadásával.  Ha a helyettesítésre kijelölt pedagógus a távollévő pedagógus helyettesítését szakszerűen nem tudja elvégezni, akkor saját tantárgyának tananyagával foglalkozzék. A tanárok munkájához tartozó felelősség követelmények  Iskolánk tanárainak ismernie, értenie kell a Pedagógiai programban megfogalmazott szellemiséget, törekednie kell önmaga, iskolai viszonyulásai tudatos fejlesztésére.  Az intézmény valamennyi dolgozójának úgy kell élnie, és annak tudatában kell tevékenykednie, hogy munkája és magatartása befolyásolja a nevelő, oktató munka feladatainak megvalósítását, hatással van növendékei fejlődésére.  Az iskola minden pedagógus dolgozója köteles a szolgálati titoktartás kötelezettségeinek eleget tenni.  A pedagógiai alkalmazottak teljes állásban, félállásban vagy óraadó tanárként munkaszerződés alapján, munkaköri leírása szerint végzik munkájukat. A munkaszerződés tartalmazza a munkaügyi jogszabályok szerinti jogokat és kötelezettségeket. Az osztálytanító  Osztályuk vezetését teljes körű pedagógiai felelősséggel a Waldorfpedagógia alapelveinek értelmében látják el.  Az osztálytanító a tanulócsoportjának felelős irányítója, gondozója.  Osztályára, illetve annak tanulóira vonatkozó bárminemű intézkedés csak az osztálytanító tudtával, illetve előzetes tájékoztatása alapján tehető. 82

 Az osztálytanító osztálya tanulóit jutalmazhatja, büntetheti.  Tanulóinak indokolt esetben a Házirendben meghatározott mértékű távolmaradást engedélyezhet a szülővel egyeztetve.  Az osztálytanító jogosult a pedagógusok megbeszélésének összehívására.  Az osztálytanítók nevelőtársaik véleményének figyelembevételével döntenek az osztályukba jelentkező tanulók felvételéről.  A tanulókkal kapcsolatos dokumentumokat (törzskönyv, Waldorf bizonyítvány, állami bizonyítvány, napló) pontosan vezeti, és ez alapján készíti el a félévi és év végi statisztikai jelentést.  Az osztálytanító felelős az osztályában folyó pedagógiai munkáért, a tanulók testi, lelki és szellemi fejlődéséért a tanári kollégiummal aláírt belső megállapodás alapján.  A tanuló felvételével illetve elbocsátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók.  Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a tanulók írásbeli értékelése, a tanulók hiányzásainak nyomon követése, a gyermekvédelmi munka és annak adminisztrációja.  A tanulók szüleinek bevezetése a Waldorf-pedagógia területeire illetve további ismeretek gyarapítás.  A tanulók írásbeli értékelése.  A tanulók felzárkóztatásának, fejlődési lehetőségeinek felkutatása, segítése.  Az SNI tanulókra történő fokozott odafigyelés, differenciált munka, segítségadás.  Osztálymegbeszéléseken, a gyógypedagógussal és iskolaorvossal történő megbeszéléseken az adminisztrációban az SNI tanulók kiemelt figyelmet kapnak.  A tanórán kívüli programok megszervezése, lebonyolítása.  helyettesítést vállalnak.  A tanulók családi környezetének megismerése (családlátogatás).  Szülői estek, fogadóórák biztosítása.  Együttműködés a felzárkóztató tanárokkal, iskolaorvossal, védőnővel.  A szaktanárokkal való együttműködés, osztálymegbeszélések összehívása és levezetése  Önképzésen, továbbképzésen való részvétel.  Hospitálás az osztályában zajló szakórákon, figyeli az SNI tanulókat más tanórákon.  A konferencián, és a Belső körben való aktív részvétel.  Részt vesz az osztályterem berendezésében, annak tervezésében, a munkák megszervezésében.  Felkészül az adott osztály éves tevékenységére, epocha terveket készít a szaktanárokkal együttműködve.  Felelős az osztályközösség munkájának összehangolt tervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért, tanulmányi fejlődéséért és fegyelméért. 83

 Irányítja, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok nevelő, oktató munkáját. Tapasztalatait, észrevételeit megbeszéli velük.  Aktív kapcsolatot épít ki tanulói szüleivel. Megteremti a velük való rendszeres találkozás és együttműködés formáit. Folyamatos kapcsolatot tart a tanulók ellátásában segítő szakemberekkel, az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a kollégiummal.  Részt vesz a különböző munkacsoportok munkájában.  A tanulók személyiségének sokoldalú és alapos megismerése érdekében osztálykirándulásokat szervezhet, megfigyeléseket végezhet a tanítási órákon és kulturális, sportfoglalkozásokon, felkeresheti őket otthonukban, a gyakorlati oktatás helyén, kollégiumban. Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a félévi és év végi osztályozó értekezleten ad számot.  Vezeti osztálya félévi és év végi osztályozó értekezletét.  Ellátja az osztályfőnökséggel együtt járó adminisztrációs feladatokat. Az előírásoknak megfelelően vezeti az osztálynaplót, folyamatosan ellenőrzi a bejegyzéseket, a hiányokat az érdekelt pedagógusokkal pótoltatja.  Igazolatlan mulasztás esetén intézkedik a jogszabályi előírások szerint, amelyet a házirend tartalmaz. Ha a tanuló mulasztása igazolt, (pl. beteg) osztályában megszervezi a beteg tanuló meglátogatását. Ha a tanuló előreláthatóan huzamosabb ideig beteg, tájékoztatja a tanulót a hosszabb, igazolt mulasztás következményeiről.  Értesíti a félévi tanulmányi eredményről a tanulók szüleit. Az év végi eredményről bizonyítványt állít ki.  Az intézmény pedagógiai programjának megfelelően szervezi a szülői esteket.

Az osztálykísérők  9-12. osztályokban vannak jelen. Illetve van13. osztályért felelős tanár.  Az osztálykísérő a tanulócsoportjának felelős irányítója, gondozója.  Osztályára, illetve annak tanulóira vonatkozó bárminemű intézkedés csak az osztálykísérő tudtával, illetve előzetes tájékoztatása alapján tehető.  Az osztálykísérő osztálya tanulóit jutalmazhatja, büntetheti.  Tanulóinak indokolt esetben a Házirendben meghatározott mértékű távolmaradást engedélyezhet a szülővel egyeztetve.  Jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok megbeszélésének összehívására.  Az osztálykísérő nevelőtársaik véleményének figyelembevételével döntenek az osztályukba jelentkező tanulók felvételéről. 84

 Osztályuk vezetését teljes körű pedagógiai felelősséggel a Waldorfpedagógia alapelveinek értelmében látják el.  A tanulókkal kapcsolatos dokumentumokat (törzskönyv, Waldorf bizonyítvány, állami bizonyítvány, napló) pontosan vezeti, és ez alapján készíti el a félévi és év végi statisztikai jelentést.  Összefogják az osztályaikban tanító felső tagozatos tanárok munkáját és koordinálják azt.  Adminisztratív munkát végeznek az osztály tanulóinak felvételi, elbocsátási, áthelyezési eseteiben.  A szülőkkel szoros kapcsolatot tartanak fenn. Szervezik a szülői esteket, fogadóórát adnak.  Lebonyolítják a tanulók tanórán kívüli iskolai programjait, ünnepélyeket, rendezvényeket, kirándulásokat, gyakorlatokat megszervezik és lebonyolítják. Összehangolják, és figyelemmel kísérik a szakköri és más tanórán kívüli tanulói programokat.  Nyomon követik a tanulók testi, lelki, szellemi fejlődését az iskolaorvossal, pszichológussal szorosan együttműködve.  Szorgalmazzák, szervezik és ellenőrzik a tanulók önellátó tevékenységeit (nagytakarítás, rendezvények lebonyolítása).  -A tanulókat írásban értékelik, és összehangolják a szaktanárok értékeléseinek módját és formáit.  Az epochaadók, szaktanárok, óraadók munkáját koordinálják, figyelemmel kísérik a helyettesítéseket, az osztálymegbeszélésekről értesítést küldenek.  Önképzésen, továbbképzésen vesznek részt és figyelemmel kísérik a középső tagozat pedagógiai munkáját, hospitálnak a középső tagozatban illetve saját osztályukban a szakórákon.  Fáradoznak a felső tagozat fizikai és szellemi kiépítésén, előretekintenek a felsőbb évfolyamokra (12.,13. osztály).  Figyelemmel kísérik a vizsgákra, érettségire, felvételire vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, és azok módosításait a felső tagozatos szaktanárokkal és az intézmény vezetésével.  Részt vesznek az érettségi vizsgák lebonyolításában  Az SNI tanulókra vonatkozók az osztálykísérőkre is vonatkoznak.  Megszervezi a javítóvizsgára bukott tanulók tájékoztatását a javítóvizsgáról, korrepetálás rendjéről.  Felelős a javítóvizsga eredményhirdetése után a záradék azonnali bevezetéséért a bizonyítványba és az anyakönyvi lapra.  Vezeti tanulójának osztályozó, különbözeti, illetőleg beszámoltató vizsgával kapcsolatos adminisztrációs munkát, és a 11/1994. MKM rendelet idevonatkozó rendelkezései szerint jár el.  Segíti a továbbtanulni szándékozó tanulókat, ellátja őket dokumentumokkal.  A tanév végén értékeli az osztály munkáját. A szaktanárok 85

 A szaktanárok feladata, hogy saját szakterületükön az oszálytanítókkal, osztálykísérőkkel együttműködve a Waldorfpedagógia szellemében a korosztálynak megfelelően tanítsák tantárgyaikat.  A tantárgyukhoz szükséges tárgyi feltételekről gondoskodnak  Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését, előmenetelét, szorgalmát és a tanév végén szöveges értékelést adnak róluk. Az SNI tanulókkal való munkában az osztálytanítók és osztálykísérők, a gyógypedagógus útmutatásait figyelembe veszik, számonkérésnél, értékelésnél.  A szaktanárok feladata, hogy gondoskodjanak a hiányzó tanulók mihamarabbi felzárkózásáról a szülővel egyeztetett időpontokban.  Tantárgyaikhoz kapcsolódva tanórán kívüli tevékenységeket szervezhetnek (sportkör, kézimunkakör)  Évente egy alkalommal minden osztályban hospitálnak, ahol tanítanak.  Bemutatkoznak a szülőknek a szülői esteken az osztálytanítók felkérésére  A konferencia munkájába aktívan bekapcsolódnak és néhány év elteltével a Döntési kör tagokká válhatnak, amire önként jelentkeznek.  Részt vesznek a kiscsoportok munkáiban, egyéni feladatokat vállalnak.  Saját szakterületük tárgyi feltételeinek fejlesztését és annak költségvetési vonzatait az előző tanév vége felé átgondolják, és javaslatokat tesznek költségvetési tételekre, a beszerzés lehetőségeire.  Helyettesítést vállalnak. A gyógy- és fejlesztőpedagógusok  A gyógy- és fejlesztőpedagógus az intézményvezető által deklarált munkaköri leírásának megfelelően ellátja feladatköreit, gyakorolja jogköreit, az integrált intézménynek megfelelően, felelősségi körében, a munkavégzés keretei között.  A gyógy- és fejlesztőpedagógus hospitál az osztályokban, lehetőség szerint részt vesz a tanári konferencián, a tanév végén szöveges értékelést ír.  A szülőkkel, oszálytanítókkal, és gyógypedagógiai szakmai intézményekkel kapcsolatot tart, a rábízott fiatalokat problémájuknak megfelelően, a pedagógiai program szellemében ellátja.  A terápiába vételt szakmai szempontok alapján mérlegelve, és a fejlesztő csoporttal egyeztetve önállóan dönti el, sajátos nevelési igényű gyermekeket előnyben részesítve.  A gyógy- és fejlesztőpedagógus az intézményvezető, az igazgatási asszisztens közvetlen munkatársa, a Tanári Kollégiumon belül az Pedagógiai Csoport tagja. 86

Az óraadó tanár  Megismerik a tanulókat, és legalább egy alkalommal az osztályban hospitálnak.  Az SNI tanulókkal való munkában az osztálytanítók és osztálykísérők, a gyógypedagógus útmutatásait figyelembe veszik, számonkérésnél, értékelésnél.  Lehetőség szerint részt vesznek a Tanári Konferencia ülésein, mely nem tartozik munkaköri leírásukba, de önként vállalhatják.  Tájékozódnak a Waldorf-pedagógiáról, továbbképzési lehetőségekről.  Az iskolában folyó munkáról, az évbeosztásról, a programoktól, rendezvényekről kapcsolatot tartó tanárkollégáiktól érdeklődnek.  A tanév végén szöveges értékelést írnak.  Bemutatkoznak a szülői esteken, az osztálykísérők felkérésére A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  Munkáját megbízás alapján.  Teljes hatáskörrel és önállósággal rendelkezik az intézmény gyermekvédelmi munkájában.  Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának közvetlen és felelős irányítása, tervezése.  Az osztálytanítók ifjúságvédelmi feladatának irányítása, összefogása és segítése. A tanulók szociális veszélyeztetettségének felmérése, családlátogatások irányítása. Legújabb szakmai feladatokkal való megismertetése.  Az éves munkaterv elkészítése az igazgatási asszisztensel.  A veszélyeztetett tanulók nyilvántartásának naprakész vezetése.  Az önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálataival és a TEGYESZ-szel szükség szerint kapcsolatot tart.  Az intézmény ifjúságvédelemmel kapcsolatos statisztikáinak és jelentéseinek elkészítése.  A tanulók fegyelmi és bírósági tárgyalásain az intézmény képviselete.  A kirendelt pártfogókkal rendszeres kapcsolat tartása. vesz az ifjúságvédelemmel kapcsolatos, szervezett  Részt továbbképzéseken, részt vállal az intézményen belüli felvilágosító, prevenciós tevékenységek szervezésében, végrehajtásában.  Az ifjúságvédelmi felelős az intézményvezető, az igazgatási asszisztens közvetlen munkatársa, a Tanári Kollégiumon belül az igazgatási csoport tagja. Napközis tanár  Csoportjuk vezetését teljes körű pedagógiai felelősséggel a Waldorfpedagógia alapelveinek értelmében látják el.  Napközis csoportközösségben szervezi munkáját. 87

 A napközis tanár a tanulócsoportjának felelős irányítója, gondozója.  Csoportjára, illetve annak tanulóira vonatkozó bárminemű intézkedés csak az osztálytanító tudtával, illetve előzetes tájékoztatása alapján tehető.  A napközis tanár csoportja tanulóit jutalmazhatja, büntetheti.  Tanulóinak indokolt esetben a Házirendben meghatározott mértékű távolmaradást engedélyezhet a szülővel egyeztetve.  A napközis tanár jogosult pedagógusok megbeszélésének összehívására.  A napközis tanárok az osztálytanítók, az intézményvezető és nevelőtársaik véleményének figyelembevételével döntenek az csoportjukba jelentkező tanulók felvételéről.  A tanulókkal kapcsolatos dokumentumokat (napközis napló) pontosan vezeti, és ez alapján készíti el a félévi és év végi statisztikai jelentést.  Az napközis tanár felelős a csoportjában folyó pedagógiai munkáért, a tanulók testi, lelki és szellemi fejlődéséért a tanári kollégiummal aláírt belső megállapodás alapján.  A csoporttal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a tanulók írásbeli értékelése, a tanulók hiányzásainak nyomon követése, a gyermekvédelmi munka és annak adminisztrációja.  A tanulók felzárkóztatásának, fejlődési lehetőségeinek felkutatása, segítése.  Az SNI tanulókra történő fokozott odafigyelés, differenciált munka, segítségadás.  Osztálymegbeszéléseken, a gyógypedagógussal és iskolaorvossal történő megbeszéléseken az adminisztrációban az SNI tanulók kiemelt figyelmet kapnak.  A tanórán kívüli programok megszervezése, lebonyolítása.  Helyettesítést vállalnak.  Együttműködés a felzárkóztató tanárokkal, iskolaorvossal, védőnővel.  A szaktanárokkal való együttműködés, osztálymegbeszélések összehívása és levezetése  Önképzésen, továbbképzésen való részvétel.  Hospitálás az osztályában zajló szakórákon, figyeli az SNI tanulókat más tanórákon.  A konferencián, és a Belső körben való aktív részvétel.  Részt vesz a napközi termének berendezésében, annak tervezésében, a munkák megszervezésében.  Felelős a csoportközösség munkájának összehangolt tervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért, tanulmányi fejlődéséért és fegyelméért.  Aktív kapcsolatot épít ki tanulói szüleivel. Megteremti a velük való rendszeres találkozás és együttműködés formáit. Folyamatos kapcsolatot tart a tanulók ellátásában segítő szakemberekkel, az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a kollégiummal.  Részt vesz a különböző munkacsoportok munkájában. 88

 Vezeti osztálya félévi és év végi osztályozó értekezletét.  Ellátja az osztályfőnökséggel együtt járó adminisztrációs feladatokat. Az előírásoknak megfelelően vezeti az osztálynaplót, folyamatosan ellenőrzi a bejegyzéseket, a hiányokat az érdekelt pedagógusokkal pótoltatja.  Igazolatlan mulasztás esetén intézkedik a jogszabályi előírások szerint, amelyet a házirend tartalmaz. Ha a tanuló mulasztása igazolt, (pl. beteg) osztályában megszervezi a beteg tanuló meglátogatását. Ha a tanuló előreláthatóan huzamosabb ideig beteg, tájékoztatja a tanulót a hosszabb, igazolt mulasztás következményeiről.

A konferenciavezető  A Tanári Kollégium minden tanév végén megválasztja a következő év konferenciavezetőjét. A megbízás egy tanévre szól. Munkáját akár önállóan, akár az általa megszervezett konferencia-előkészítő csoportnak a segítségével is végezheti.  a Tanári Konferencia egészének az összehangolása, előkészítése,  részletes, az egyes részekre vonatkozó időtartamokat is magába foglaló konferenciaterv készítése, a konferenciának, a tervnek megfelelő, határozott vezetése, a témák és időtartamok „mederben tartása”,  a konferencia munkájának belső értékelése: a következtetések levonása, a megoldott problémák lezárása, a megoldatlan nehézségekkel való foglalkozás életben tartása,  az egyes feladatokat ellátó személyekkel (művészeti tevékenység felelőse, ünnepek szervezésének felelőse stb.) – a konferencia megfelelő működése érdekében történő – folyamatos kapcsolattartás,  a konferencián való jelenlét figyelemmel kísérése,  a felvételre jelölt kollégák, dolgozók Tanári Kollégiumnak történő bemutatása,  az iskola életében felmerülő kérdések, problémák, döntési helyzetek mérlegelése, a fontossági sorrend kialakítása. Technikai dolgozók A gazdasági vezetőt lásd fent! A könyvelő  A könyvelőt a fenntartó nevezi ki.  A könyvelő szorosan együttműködik az Intézmény és a fenntartó Alapítvány gazdasági vezetőjével. 89

 A könyvelési feladatok mellett a költségvetés nyomon követése érdekében a külön egyeztetett kimutatásokat és beszámolókat a gazdasági vezető, illetve a fenntartó kuratórium részére havi rendszerességgel eljuttatja.  Az iskola dolgozóit tájékoztatja az adóügyi kötelezettségekről és változásokról. Gazdasági asszisztens  Munkáját a gazdasági vezető irányítja.  Munkaköri feladatait a gazdasági vezető határozza meg, egyeztetve a fenntartóval és a intézmény vezetőjével.  Munkaköri leírását a gazdasági igazgató készíti. Feladatai  Tagsága a Fészek Iskolán belüli munkacsoportokban:  Beruházási vezető  Előzetes rendelkezések  Az iskolát fenntartó alapítvány az iskola további megfelelő épületekkel való bővítésére beruházási vezetőt alkalmaz, önálló munkakörben.  Feladatait a fenntartó kuratórium jelöli ki, ellátja a fenntartó által rábízott feladatokat.  Munkakörét a fenntartóval egyezteti, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja felette. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el.  Feladata, hogy támogatókat szerezzen a további beruházásokra, az alapítvány nevében tárgyaljon, eljárjon a szakhatóságoknál, önkormányzatnál, a hiteleket és a beruházást lebonyolító szerveknél.  Intézi és koordinálja az új beruházások tervezési, építkezési, engedélyeztetési munkáit.  A meglévő intézményi épületek és környezetük fejlesztésére, állagmegóvására javaslatot tesz, és annak lebonyolítását egyezteti a tanári kollégiummal, a gazdasági igazgatóval, és ha szükséges, a háziasszonnyal (elhelyezések, szállítások, kifizetések).  Ápolja és szervezi az intézmények és a község közötti kulturális,valamint a külföldi testvérkapcsolatokat.  Segít az intézményről készülő kiadványok technikai kivitelezésében és sokszorosításában.  Munkájához az iskolatitkár nyújt segítséget.  Hetente egy alkalommal részt vesz a nem pedagógus munkatársak megbeszélésén.  Tagsága a Fészek Iskolán belüli munkacsoportokban:  A beruházási vezető szorosan együttműködik a gazdasági igazgatóval, a könyvelővel, a tanári kollégiummal, az iskolatitkárral és a háziasszonnyal.  A Tanári Konferencia vendége, az Intézményi Konferencia tagja 90

Az iskolatitkár  A munkáltatói jogokat az intézmény vezetője, a Személyi Csoport együtt gyakorolja felette.  Munkaszerződést az intézmény vezetője köt vele és hosszabbítja meg.  Felvételében a javaslatok mérlegelése után az intézményvezető és a Tanári Kollégiumot képviselő Személyi Csoport dönt.  Munkaköri leírását a megbízott az intézményvezető készíti.  Levelezések lebonyolítása (szülőkkel is), postai iktatás.  Kapcsolatot tart a közszolgáltatókkal, a háziasszonnyal együttműködve.  Vezeti a szükséges nyilvántartásokat és a házipénztárt.  A tanulók, személyi adatlapjait vezeti, címlistát készít a családokról.  Kapcsolatot tart a védőnővel és az iskolafogászattal.  Programok figyelése, meghirdetése.  Az iskola életével kapcsolatos gépelési munkákat végzi alkalmanként.  Telefonügyeletet tart, üzeneteket továbbít.  Kialakítja és ellenőrzi a helyi ügyviteli rendszert.  Lebonyolítja az irodai munkához szükséges beszerzéseket, a tanári adminisztratív tevékenységet megszervezi (napló, anyakönyv).  Biztosítja az információáramlást.  Kezeli és ellenőrzi a tanulók és a tanárok igazolványainak érvényességét.  Bizalmas adminisztratív dokumentumokat tart nyílván, kezeli azokat.  A beérkező levelek, elektronikus levelek útját követi.  Eseti, elsősorban adminisztrációval kapcsolatos feladatok végzése az intézményvezető, gazdasági vezető és a beruházási megbízott megbízásából.  Az alapítvány adminisztrációs munkáinak elvégzése alkalmanként.  A beruházási vezető megbízásainak végzése alkalmanként (telefonok, levelek.).  Szoros kapcsolatot tart fenn a gazdasági vezetővel, a beruházási megbízottal és a háziasszonnyal.  Tagsága a Fészek Iskolán belüli munkacsoportokban:  A Tanári Konferencia vendége, az intézményi konferencia tagja.  Heti egy alkalommal a nem pedagógia munkatársak megbeszélésén vesz részt. Igazgatási asszisztens  A munkáltatói jogokat az intézmény vezetője, a Személyi Csoport együtt gyakorolja felette.  Munkaszerződést az intézmény vezetője köt vele és hosszabbítja meg.  Felvételében a javaslatok mérlegelése után az intézményvezető és a Tanári Kollégiumot képviselő Személyi Csoport dönt. 91

 Munkaköri leírását a megbízott az intézményvezető készíti.  Az igazgatási asszisztens alapvető feladata, hogy a tanári kollégium és az intézményvezetés munkáját összehangolja és koordinálja.  Az igazgatási asszisztens szolgálja a tanári kollégium és az intézményvezetés igazgatással és közoktatásügyi adminisztrációval összefüggő munkáját.  Az igazgatási asszisztens gondozza a Waldorf iskolákra jellemző és a Köznevelési törvény által biztosított nem állami fenntartású iskolákra vonatkozó önrendelkezést az állam által biztosított jogi keretfeltételekre tekintettel.  Az állami rendszer elvárásainak megfelelve, de az iskola önigazgatás sértetlenségét megőrizve támogatja és segíti a tanári kollégiumot és az intézményvezetőt iskolaigazgatási munkájában.  Segíti a Fészek Iskola nevelő-oktató munkáját, valamint a Waldorfpedagiai elvek megvalósulását.  Szükség esetén napi kapcsolatot tart fenn a Magyar Waldorf Szövetséggel és a Waldorf Házzal.  Szövegezi és gondozza a munkaköri leírásokat, a házirendet és az SzMSz-t.  Elvégzi a hivatalos közoktatási és iskolai dokumentációt gondozása: előkészít, megfogalmaz, legitimáltat, aláírattat, aktualizál és tájékoztat.  Gondozza az alábbi dokumentációkat: intézményi önértékelés, minőségirányítási program, minőséggondozási füzet, szervezeti és működési szabályzat, Házirend, AMI dokumentáció, Üzemeltetési terv, felelőségi körök (javaslattevés és dokumentáció), éves munkaterv, szabályzatok: munka- és balesetvédelemi, belső ellenőrzési, leltárkezelési és selejtezési, pénzbefizetési, könyvtárkezelési, éves belsőellenőrzési terv és jegyzőkönyvek, beiskolázási és továbbképzési terv (előterjesztés), tanári lista, személyi anyagok dokumentációja, munkaszerződések (előkészítés, aktualizálás), tanításon kívüli iskolai elfoglaltságok, Pedagógiai program, Helyi tanterv, tantárgyfelosztás (csak dokumentáció), óraszámok (csak dokumentáció), címlista.  A pedagógiai program és helyi tanterv aktualizálásának megszervezésének lebonyolítása.  Elvégzi a legitimálás lebonyolítását: legitimálásban résztvevő személyek megválasztását lebonyolítja, elfogadási jegyzőkönyvet megírja.  Adatszolgáltatás hivatalos megkeresés esetén statisztikához, jelentésekhez és a Waldorf tudástárhoz.  A felső tagozat hivatalos ismertető szövegét gondozza a felsős tanárokkal közösen.  Az iskolai élettel kapcsolatos kiadványok és ismertetők megszövegezésében és szerkesztésében való részvétel.  Archiválás és iktat: hivatalos dokumentációt, plakátot, meghívót, címlistát és iskola életével kapcsolatos anyagokat.  Hirdetések és a hirdetőtábla gondozása az iskolában. 92

 Hatályos jogszabályok és rendeletek szerinti hivatalos ellenőrzésekre felkészül, tájékozat, a szükséges anyagokat előkészíti, a gazdasági vezetővel és az irodai dolgozókkal együttműködve koordinálja a munkát.  Feldolgozza a hatályos jogszabályokat és rendeleteket, azokról szükség esetén tájékoztat.  Kapcsolatot fenntartja és gondozza a hivatalos intézményekkel.  Továbbá kapcsolatot tart fenn és koordinál az iroda dolgozói, a tanári kollégium és a szülői közösség között.  Keresi az együttműködés lehetőségeit és a már kialakított kapcsolatokat gondozza Solymár Nagyközséggel.  A médiumokkal való kapcsolatot gondozza, különös tekintettel a Solymári Hírmondóra.  Pályázati ügyekkel kapcsolatban együttműködik a gazdasági vezetővel.  Személyi kérdésekben együttműködik a Személyi Csoporttal és a gazdasági ügyintézővel  Öregdiák és „öregcsalád” kapcsolatokat gondozza.  Postát bont a gazdasági ügyintéző asszisztenssel közösen.  Pedagógiai dokumentáció iktatását végzi.  Gondozza a felelősségi és tanulság dossziékat.  Felsőoktatási intézmények hallgatóit, hospitálókat, szakdolgozókat és kutatókat koordinálja. Velük való kapcsolatot gondozza.  Tanításon kívüli elfoglaltságok szervezését felügyeli, a teremrend kialakítását elvégzi.  Általános készenlétet tart fenn a Fészek Iskola József Attila utcai telephelyén.  Megkeresés esetén az igazgató helyett képviseli az iskolát, válaszol, tájékoztat, illetve koordinál. Ad hoc eseményeket koordinál.  Hivatalos eseményeken esetenként képviseli az iskolát.  Az iskolai közösségek és az osztálytanítók közreműködésével elkészíti az iskola Házirendjét és gondoskodik az abban foglaltak érvényesítésről.  Ellenőrzi a tankönyvrendelést, szakmai dokumentumok, szemléltetőeszközök megrendelését.  Megszervezi és irányítja a távollevő pedagógusok helyettesítését.  Tagsága a Fészek Iskolán belüli munkacsoportokban:  A Tanári Konferencia és az igazgatási csoport tagja. A háziasszony  A munkáltatói jogokat az intézmény vezetője, a Személyi Csoport együtt gyakorolja felette.  Munkaszerződést az intézmény vezetője köt vele és hosszabbítja meg.  Felvételében a javaslatok mérlegelése után az intézményvezető és a Tanári Kollégiumot képviselő Személyi Csoport dönt.  Munkaköri leírását a megbízott az intézményvezető készíti. 93

 A háziasszony szervezi és véleményezi a takarítók munkáját.  Feladatait a tanév elején a munkakörre készített munkaterve alapján végzi, melyet önállóan alakít ki a tanári kollégiummal kapcsolatot tartva.  Költséghelyek keretén belül a fogyóeszközök beszerzésének intézése (taneszközök, tisztítószerek) és azok tárolása  Tárolás az iskolában, bútorok raktározásának megszervezése, elhelyezése, leltározása, az igények felmérése, a szállításról való gondoskodás  Papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés  Fogyóeszközök leltárának vezetése, a raktár rendben tartása  Étkeztetés megszervezése, az ebédlő rendje az előírásoknak megfelelően  Ebédbefizetések kezelése, ebédosztás segítséggel, kapcsolattartás a szállító konyhával  Közös anyagok mosásának, rendben tartásának, festésének megszervezése, ugyanígy törölközők, konyharuhák, terítők tisztításának megszervezése.  A takarítás állapotának ellenőrzése  Az udvar és az épület állagának számontartása, a karbantartási munkák intézése (karbantartókkal, szülőkkel) állandó és megbízott munkatársakkal.  Kapcsolat közszolgáltatókkal. (vízvezeték és csatornarendszer, nyílászárók, elektromos hálózat, fűtési- és klímarendszerrel kapcsolatban)  Naponta bejárja az épületeket és az udvart – feljegyzi észrevételeit, jelzi a gondnoknak, illetve a tanári kollégiumnak a házirend be nem tartásából adódó rendellenességeket, továbbítja, intézi a tennivalókat.  Az év eleji és a tanév közbeni munkákat, nagytakarításokat összehangolja a szülőkkel és a tanári kollégiummal, koordinálja a munkákat.  Gondoskodik az épület belső virágainak ápolásáról, átültetéséről, szülők segítségével.  A virágoskertek ápolásáról gondoskodik szintén szülők segítségével  Az évszakasztalok rendezése a közös helyiségekben  A tanulók által okozott károkat jelzi, számon kéri tanári segítséggel  A nyári és nyárvégi munkákat, tisztasági festést szervezi.  Rendezvények szervezését koordinálja, részt vesz az ünnepek előkészítésében, megszervezi az iskoladíszítést és a rendezvények utáni rendrakást a szülők és tanárok segítségével.  A házirend kialakításában, betartásában részt vesz – jelzi a szabályoktól eltérő jelenségeket  Elkészíti és karbantartja az eszközök és berendezések leltárát.  Gondoskodik az ebédlő és tálalókonyha HCCP utasításának elkészítéséről, karbantartásáról és betartásáról.  Vendégek, látogatók fogadására egyszerű büfét készít  A Tanári Konferencia vendége, az Intézményi konferencia tagja 94

 Felelős a takarítási és karbantartási munkák elvégzéséért.  Tagsága a Fészek Iskolán belüli munkacsoportokban:  A háziasszony szoros kapcsolatot tart fenn a gazdasági vezetővel, iskolatitkárral-irodavezetővel, beruházási megbízottal, az igazgatási asszisztenssel, a takarítóval és a gondnokkal.  Heti egy lakalommal részt vesz a nem pedagógiai munkatársak megbeszélésén. A gondnok  Munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja felette.  Személyének kiválasztásában, munkájának figyelemmel kísérésében a háziasszony a felelős.  A takarítók munkaköri leírását a háziasszony készíti.  Feladata az épületekben felmerülő felújítási, szakipari munkák végzése: (asztalos, burkoló, dugulás elhárítás, nyílászárók karbantartása, stb.). Az iskolához tartozó különleges igények lehetőség szerinti kielégítését látja el. Munkáltatója az intézmény vezetője. Munkaköri leírását a gazdasági vezető és a háziasszony állítja össze. Munkáját a gazdasági vezető a háziasszonnyal ellenőrzi.  További kiemelt feladatai a járdák, kerti utak csúszásmentesítésének megszervezése, ezek takaríttatása, az udvar takaríttatása szülők, tanulók segítségével.  Kukák kezelése, tisztántartása, szemétszállítás.  A kerti szerszámok beszerzése, számontartása, szüksége esetén javítása.  Az év eleji nagyobb munkáknál előre megszervezi a szeméttárolást és elszállítást, a szülői munkákhoz megteszi az előkészületeket (eszközök, szállítás, munkák összehangolása). A takarító  Munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja felette.  Személyének kiválasztásában, munkájának figyelemmel kísérésében a háziasszony a felelős.  A takarítók munkaköri leírását a háziasszony készíti.  Feladatait a háziasszonnyal egyeztetve a munkakörére készített munkaterv alapján végzi.  Feladata az iskola helyiségeinek tisztántartása (minden közös helyiség, kivéve az osztálytermeket).  Az évközi, év eleji és év végi nagytakarításokban való részvétel.  A mosdóhelyiségekben gondoskodik a tisztálkodási szerekről. A meghibásodásokat jelzi a háziasszonynak, a tisztítószereket, eszközöket rendben tartja.  Felkérésre segédkezik az ebédlőben a mosogatásnál, külön ellenszolgáltatásért. 95

 Az ebédlő és kiszolgáló konyhát rendben tartja, jelzi a szükséges újra beszerzéseket (étkezési eszközök), melyet a háziasszony szerez be.  Kitakarítja a tanári szobát, irodákat, a tanácskozások után, ha kell, elmosogat.  Rendezvények előtt és után a háziasszony eseti feladatok elvégzésére kérheti. Tanulói jogviszony létrehozása A gyakorlatban a szülők részéről gyermekük beíratásával egy pedagógia választása történik meg, amely mellett sajátosan megjelenik a civil szektorbeli intézményfenntartói tevékenységben való részvétel követelménye (közhasznú cél támogatása személyes közreműködéssel és pénzbeni adománnyal). Az iskola működtetése és fenntarthatósága megvalósításának érdekében szoros együttműködés és támogatás alakul ki a szülői közösség és az intézmény között, amelytől jogi szempontból elhatárolandó a tanulói jogviszony. A tanulói jogviszony az iskola és a tanuló jogviszonya, amely nem kapcsolható össze a fenntartó tevékenységével és támogatásával. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel útján keletkezik. A mindenkori első osztály beiskolázása esetében A Tanári Kollégium az elsős felvételeiért felelős tagjai az adott tanév munkarendjében jelzett, a tanév rendjéről szóló mindenkori állami rendelettel összhangban meghatározza a felvételi folyamat menetét. Az alsós tanári kollégium feladatai a felvételi esetére  A személyi csoport feladata az elsős osztálytanító-jelöltek megkeresése, velük való beszélgetés, a konferencián történő bemutatásuk.  Az alsós tanári kollégium tagjainak közös feladata a Waldorfpedagógiát és az iskolát bemutató (nyílt nap) előadássorozat szervezése, meghirdetése.  Az iskolatitkár és az igazgatási asszisztens feladata a jelentkezési lapok kiadása és összegyűjtése.  A leendő elsős osztálytanító és a felvételiért felelős csoport feladata az ismerkedő beszélgetések időpontjának, valamint módjának a jelentkezések alapján történő beosztása.  Az iskolatitkár feladata a szülők értesítése a felvételi beszélgetések kihírdetése. 96

 A tanári kollégium közös feladata a játékos ismerkedésben, és a szülőkkel való beszélgetésben való közös részvétel a felelős csoport szervezése szerint. A tanulói jogviszony létrejöttének további lépései  A jelentkezési lapokon szereplőközlések, valamint a felvételi ismerkedés alapján a leendő osztálytanító javaslatot tesz az új első osztályba felveendő gyerekekre.  A gyermek felvételének feltétele az iskolaérettség, valamint a Waldorf-pedagógiának a szülők részéről való ismerete, elfogadása és az intézmény támogatása.  A javaslat Tanári Konferencián történő elfogadása  A Tanári Kollégium döntése a felvételről.  A döntés jóváhagyása az intézményvezető által.  A szülők írásbeli értesítése a felvételről, vagy az elutasításról, illetve a várakozó listára való esetleges kerülésről. Az értesítést az intézményvezető írja alá.  A beiratkozásért felelős csoport (az iskola irodai technikai dolgozói) az adott tanév munkarendjében jelzett, a tanév rendjéről szóló mindenkori állami rendelettel összhangban meghatározza és lebonyolítja a beiratkozást. A beiratkozásról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel összhangban tájékoztatnak az iskola kommunikációs csatornáin és felületein. A mindenkori kilencedik osztály beiskolázása esetén  A felső tagozat tulajdonképpen egyenes folytatása a középtagozatnak.  Az alsóbb osztályokban az osztálytanító a tanári kollégiummal közösen döntött a már meghatározott módon diákjai felvételéről.  A Tanári Kollégium iskolánk mindenkori 8. osztályának tanulóival, valamint szüleikkel úgynevezett küszöbbeszélgetést folytat.  Ennek legfontosabb célja tanulmányi továbbhaladással járó eseménynek a tudatosítása, melyet a felső tagozatba való továbblépés jelent.  A szülő és a diák ekkor kapja meg azokat az információkat, melyek segítenek eldönteni azt, hogy a diák iskolánkban, vagy esetleg más középiskolában folytatja tanulmányait.  A felső tagozat 9. osztályába más intézményekből jelentkező tanulók esetében az osztálykísérő javaslata alapján a tanári kollégium az intézményvezető jóváhagyásával dönti el, hogy kik azok, akik a megszokott Waldorf-pedagógia által kialakított oktatási struktúrába be tudnak illeszkedni. A felvételi elbeszélgetés során nem a tárgyi tudás mérésére kerül sor, hanem felvételiztető tanárok a felvételiző személyiségéről, kommunikációs és szociális képességeiről valamint kreativitásáról kívánnak képet alkotni. 97

 Mivel a felvételi eljárás ez esetben szubjektivitáson alapul ezért a felvételi folyamat minőségi kritériumainak elengedhetetlen feltétele a szülők és diákok körültekintő, alapos tájékoztatása. Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében  A szülők felveszik a kapcsolatot az iskolával és az iskolatitkárságon keresztül az írásos felvételi kérelmet nyújtanak be. Amennyiben az osztály és az iskola tanulói létszámra korlátozás nem áll fenn, az iskolatitkár továbbítja az írásbeli felvételi kérelmet az osztálytanítónak vagy az osztálykísérőnek.  Ezt követően az osztálytanító vagy osztálykísérő a tanári konferencián bejelenti a felvételi szándékot és javaslatot tesz a felvételi folyamatban résztvevő tanárok személyére és felkéri őket a munkára. A felvételi legalább két tanár jelenlétében történhet meg.  Az osztálytanító vagy osztálykísérő mérlegeli a felvételt, javaslatát bejelenti a konferencián, a rendes felvételi folyamathoz hasonlóan. A Tanári Kollégium dönt a jelentkező felvételéről vagy elutasításáról. A döntést az iskolaképviselő jóváhagyásával lép életbe. Ezt követően a szülők az iskolaképviselő aláírásával ellátott értesítést kapnak a felvételről, vagy az elutasításról. Az iskola értesíti a tanuló volt iskoláját a felvételről és megkéri az adminisztratív felvételhez nélkülözhetetlen dokumentumok kiadását.  A szülők felkeresik a iskola titkárság irodáját, ahol tájékoztatást kapnak az iskola működési és fenntartási költségeinek rájuk eső részéről és megteszik adminisztratív jellegű kötelezettségeiket.  A felvételi eljárás során a szülőt tájékoztatni kell a szülői felelősségvállalás módjáról, az iskola működéséről, a közösségi életről és az iskolai szokásrendről. Ennek felelőse új osztály esetén az iskola irodájának technikai dolgozói, valamint az érintett osztálytanító vagy osztálykísérő.  A személyes körülményekre tekintettel pedagógia külön megállapodást köthet a szülő és az iskola.  A megállapodást az aláírásra jogosultak évente a tanév indulásakor megújítják, aláírásukkal ellenjegyzik. Magántanulói jogviszonyról  A Köznevelési törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a tanuló joga, hogy magántanuló legyen. Ez az oktatási forma azonban alapjaiban és lényegében szigorúan ellentmond a Waldorf-pedagógia megvalósíthatóságának. Azaz a magántanulóság a Waldorf pedagógiával összeegyeztethetetlen. Ezért abban az esetben, ha ilyen kérelem érkezik a szülők részéről, az iskola tájékoztatja őket az ezzel járó nehézségekről és a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében megkéri, hogy álljon el szándékától. Ha a szülők ezek után is fenntartják kérelmüket, a Tanári Kollégium dönt a magántanulói jogviszonyról, a döntést az iskolaképviselő hagyja jóvá. 98

 A magántanulói jogviszony természeténél fogva nem, illetve csak szigorú kikötésekkel illeszthető a Waldorf-iskola sajátos pedagógiai keretei közé. A Waldorf-pedagógia a tanulók folyamatos jelenlétére és munkájára épít, az értékelés a tanuló teljes tanévi teljesítményére és jelenlétére irányul. Ez a Waldorf pedagógia elidegeníthetetlen sajátossága és nem merev elutasítás.  A magántanulói jogviszony, egy olyan jogi lehetőség, amely a tanuló jelenlétét nem feltétlenül megkövetelő (amennyiben a megkövetelt tudástartalmak és azok elsajátításának módszertani elvei ezt lehetővé teszik) hagyományos, állami, nem speciális kerettanterv alapján működő iskolai intézmény rendszerére lett kidolgozva. Ebből kifolyólag a magántanulói jogviszony Waldorf keretek között nem is értelmezhető. Viszont magántanulói jogviszonyt létesíthet a tanuló a területileg illetékes állami iskolában, anélkül, hogy ez bármilyen jogi vagy esélyegyenlőségi hátránnyal járna.  Iskolánk tekintetében magántanulói jogviszonyt csak speciális, mérlegelt és körültekintően megvizsgált esetben, az iskolával már korábban tanulói jogviszonyban álló diák létesíthet.  Am magántanulók félévi és évvégi értékelése iskolánkban két egymást kiegészítő úton történik. Egyrészt a tanuló írásban és/vagy szóban számot ad tudásáról, előre meghatározott időpontban. Másrészt szintén előre meghatározott időintervallumban, minden egyes tanévben két hétig rész vesz az iskolai és tanórai munkában. Ez idő alatt az osztálytanítóban, az osztálykísérőkben és a szaktanárokban kialakulhat az a belső kép a magántanulóról, amely alapján a Waldorf pedagógiai elveknek legjobban megfelelő objektív értékelés alakítható ki. A magántanuló szüleinek az alábbi kötelezettségeket kell vállalnia:  A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik.  A magántanuló egyénileg készül fel.  A magántanuló szorgalmát és magatartását nem kell értékelni.  A tanuló részt vehet egyéb tanórai foglalkozásokon, a tanév során.  A tanuló részt vehet napközis, illet tanulószobai foglalkozáson.  A magántanulónak nem kell részt venni a tanórai foglalkozásokon, ezért osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulók szüleinek továbbá vállalniuk kell a Waldorf pedagógiai gyakorlat sajátosságait figyelembe véve, vállalniuk kell, hogy gyermekük tanévenként két hetet kötelezően részt vesz tanórai foglalkozásokon. Ez idő alatt a tanárok megfigyelhetik a tanulót az iskolai pedagógiai környezetben. Az osztálytanító, osztálykísérő és a szaktanár így tudja értékelni az osztályozóvizsgán nem értékelhető tantárgyat, illetve az osztályozó vizsgán történő értékelés összetettségét és teljességét így lehet biztosítani iskolánkban. 99

A tanulói jogviszony megszűnése  A tanulói jogviszony a Köznevelési törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által részletezett módokon szűnhet meg.  Amennyiben a szülő más iskolába kívánja gyermekét vinni, a gyermek érdekében (felkészítés, átjárhatóság biztosítása) célszerű, de nem elengedhetetlen, ha szándékát legalább három hónappal korábban jelzi.  Az iskolából távozó tanulónak az iskola kiadja az állami bizonyítványt, valamint az egyéb, iskolában tárolt hivatalos dokumentumokat. Az iskola megküldi a befogadó iskolának a kiadásról szóló dokumentumokat. A mindennapos testedzés Iskolánk eleget tesz a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (11) bekezdésének és pedagógiai programjába a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján integrálja a mindennapos testmozgást. Lévén intézményünk alternatív valamint alapfokú művészeti iskola is egyben a mindennapos testmozgás megvalósításának módját nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg. A mindennapos testmozgás kialakítása a magyar Waldorf-iskolák kerettantervére, Fészek Iskola helyi tantervére és fejlesztő programjára alapozva kerül megvalósításra. Ezeket a célokat az iskolánkban tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében együttesen kell megvalósítani. A tanórai testnevelés órakeretének meghatározása a tantári kollégium hatáskörébe tartozik. A mindennapi testedzéshez hiányzó óraszámot a tanórán kívüli foglalkozásokkal kell kiegészíteni. Az iskolában működő sportszakkör és sport-rendezvény foglalkozások hozzájárulnak a mindennapos testedzés feltételeinek biztosításához. Az iskolában alkalmazható záradékok Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap TI. Bizonyítvány B. 1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába. Bn., N., TI., B.

100

2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 5. . ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. 6. Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. 7. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... N., Tl., B. 8. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. N., TI., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI. 12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., TI., B. 13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... –tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. 15. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy N., TI., B. A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. N., TI. 17. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B., A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. TI., B. 18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. N., TI., B. 19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. TI., B. Évfolyamot ismételni köteles. 20. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 21. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. TI., B. 23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. TI., B. 101

24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. TI., B. 25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. Bn., TI. 28. A tanuló jogviszonya Bn., TI., B., N. a. kimaradással, b. ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c. egészségügyi alkalmasság miatt, d. térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e. ........................ iskolába való átvétel miatt f. megszűnt, a létszámból törölve. 29. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N. 30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tl. 31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. 32. A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. 33. A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell 34. bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 35. Tankötelezettsége megszűnt. Bn. 36. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................rahelyesbítettem. TI., B. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt 37. érvénytelenítettem. B. 38. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 39. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 40. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 41. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve ............................................................................................... .... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, 102

két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 42. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 43. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 44. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. TI., B., N. 45. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 46. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 47. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. 48. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N. 49. Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített. B. 50. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot TI. 51. …..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte Tl., B. Az SZMSZ alapjául szolgáló és további az oktatás-nevelés ügyet szabályozó jogszabályok  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  2011. CXCV. törvény az államháztartásról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  1990. évi XCIII. törvény az illetékekről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről  2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 103

 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről  130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról  243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról  362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról  28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról  370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről  368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról  33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről  4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Határozat az SZMSZ intézményi felülvizsgálatához A Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Tanári Kollégiuma a köznevelési törvény kötelező rendelkezése folytán a helyi SZMSZ-t felülvizsgálta. A felülvizsgálat kiterjedt annak megállapítására, hogy a házirend megfelel-e a köznevelési törvény előírásainak, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) OM rendelet, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásainak. A Tanári Kollégium a felülvizsgálat nyomán a SZMSZ módosította. 104

A Tanári Kollégium megállapította, hogy az iskola SZMSZ-e a kerettantervekről szóló 17/2004. OM rendelet 2. sz. mellékletében kihirdetett és jelenleg is hatályban lévő „A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve” alapján a 2012-es Nemzeti Alaptantervvel való összhangra való tekintettel készült, így a pedagógiai program a 2012/2013. tanév végéig a kerettantervekről szóló jogszabályoknak megfelel. Valamint kisebb változtatásokkal az SZMSZ kompatibilissé tehető az új magyar Waldorf-kerettantervhez. Megállapítja továbbá, hogy a Magyar Waldorf Szövetség, mint a Waldorfkerettanterv benyújtója és jogosultja 2013. február 4. napján az oktatásért felelős miniszterhez jóváhagyásra benyújtotta az új köznevelési jogszabályok alapján felülvizsgált és megújított kerettantervet, amelynek elbírálása jelenleg folyamatban van, jóváhagyása még nem történt meg. A fentiekre tekintettel a Tanári Kollégium elhatározza, hogy az új alternatív Waldorf-kerettanterv jóváhagyását követően az iskola SZMSZét ismételten felülvizsgálja és a jóváhagyott Waldorf-kerettanterv alapján módosítja. A módosítások átvezetése a SZMSZ-en megtörtént, a Tanári Kollégium 2013 megtartott konferenciáján az egységes szerkezetű helyi pedagógiai programot elfogadta.

105