A Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény neve: Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 201314 Az intézmény képviselője: Nemerey Péter székhelye: 7633 Pécs, Bánki Donát u. 2. tagintézmény: Tettye Völgye Waldorf Óvoda székhely: 7625 Pécs, Cserző köz 2. Az intézmény fenntartója: Mandulafa Egyesület székhelye: 7635 Pécs, Fábián Béla u. 7. bírósági bejegyzés száma: Pk. 60.04062009/4. nyilvántartási szám: 2965 adószám: 18332500-1-02 Az intézmény működési területe: Az intézmény körzete nem kötött semmilyen közigazgatási területhez sem. Baranya megye területéről fogad az óvoda gyermekeket, az iskola tanulókat. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási formája, gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretei között önálló gazdálkodást folytat, e körben a fenntartó jóváhagyása nélkül vállalhat kötelezettségeket és szerezhet jogokat. Az Intézmény saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik Az intézmény a működésével felmerülő gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat önállóan látja el: adószámmal és bankszámlával rendelkezik, a társadalombiztosítás hatálya alá bejelentkezett foglalkoztató. Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet csak kiegészítő jelleggel, alapfeladatainak sérelme nélkül folytathat, azzal, hogy az ebből származó bevételt alapfeladatainak ellátására fordítja. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, amely az alábbi típusú nevelési-oktatási intézmények feladatait látja el: óvoda - nevelő intézmény

az általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás és nevelés alapfokú művészeti oktatás Az intézmény évfolyamainak száma:

Óvoda egy csoport. Nyolc évfolyamos általános iskola felmenő rendszerben. Első évfolyam 2009. szeptember 1-én indult, évente egy új első évfolyammal. Alapfokú művészeti oktatási intézmény Waldorf pedagógiai program szerint. Feladatellátási helyenként az intézménybe felvehető maximális gyermek/tanulólétszám: Székhely: - Általános iskolába: 26 fő osztályonként - Napközi otthoni ellátás: 26 fő osztályonként - Alapfokú művészetoktatás: 26 fő osztályonként

-

Tagintézmény Óvodában: egy csoport, 30 fő csoportonként

Az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:    

óvodai nevelés (Knt. 4.§ 1. a) pont) általános iskolai nevelés-oktatás (Knt. 4. § 1. c) pont) alapfokú művészetoktatás (Knt. 4. § 1. o) pont) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása (Knt. 4. § 1. r) pont): tanulási, beilleszkedési tartós nehézségek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperaktivitás, hiperkinetikus zavarok

Az intézmény feladata, tevékenysége (TEÁOR-besorolás szerint) Alapfeladat:  

Iskolai előkészítő oktatás (TEÁOR 85.10): óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Waldorf - pedagógia alapján, valamint a testi és szellemi fogyatékkal élők speciális nevelése ezen a szinten Alapfokú oktatás (TEÁOR 85.20): alapfokú oktatás, az alapfokú művészetoktatás, az alapfokú oktatás szintjének megfelelő fejlesztő felkészítés, és a testi és szellemi fogyatékkal élők speciális képzése ezen a szinten Kiegészítő tevékenységek: Egyéb vendéglátás – Iskolában, óvodában szervezett közétkeztetés (TEÁOR 56.29) Gyermekek napközbeni ellátása – Iskolai napközi foglalkozás szervezése (TEÁOR 88.91) Sport, szabadidős képzés – Diáksport tevékenység (TEÁOR 85.51) Kulturális képzés – Szakkörök, önképző körök, egyéb szabadidős elfoglaltságok (TEÁOR 85.52) M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 85.59)

Művészeti ág és tanszak: Az EMMI által jóváhagyott Waldorf kerettanterv alapján Waldorf művészeti nevelés:

   



Zeneművészeti ág – klasszikus zene – furulya tanszak: a Waldorf-kerettantervben Zene tantárgyként jelölve, valamint a tanulók által szabadon választható egyéb hangszer szakon; Táncművészeti ág – kortárs tánc tanszak: a Waldorf kerettantervben Euritmia tantárgyként jelölve (Marie Steiner által kidolgozott modern mozgásművészet); Képző- és iparművészeti ág – grafika, festészet, szobrászat tanszak – fatárgykészítő és textilműves tanszak: a Waldorf-kerettantervben Képzőművészetek és Mesterségek tantárgyként jelölve; Színművészeti-bábművészeti ág – színjáték vagy bábjáték tanszak: a Waldorfkerettantervben Dráma tantárgyként jelölve (valamint a Magyar nyelv és irodalom tantárgyban, a Gyakorlatok tantárgy ’Színház’ részében), illetve Bábkészítés tantárgyként jelölve; Elméleti tárgy: a Waldorf kerettantervben Művészettörténet/Esztétika tárgyként jelölve, valamint a Gyakorlatok tantárgy ’Művészeti tanulmányút’ részében. I. Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:    

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a titkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény Pedagógus Konferenciája 2013. augusztus 28-án elfogadta. Jelen SZMSZ elfogadásával egyidejűleg a 2013. április 2-án a fenntartó által elfogadott SZMSZ érvényét veszti. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, külső megállapodások, konferencia-, illetve vezetőségi döntések betartása az Intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényűek.

A Szervezeti és Működési Szabályzat határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes Nyilvános, bárki számára megtekinthető az intézmény honlapján, az intézmény titkárságán és a tagintézmény nevelői szobájában.

III. Az Intézmény vezetése A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve (2013) alapján, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 21140-2/2013/KOIR számú határozatával elfogadott, és a Waldorf Óvodapedagógiai Program alapján a magyarországi Waldorf iskolák az intézményszervezés tekintetében eltérhetnek a 2011. évi CXC törvény a Köznevelésről vonatkozó rendelkezéseitől. A Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában . az óvodai nevelő munka pedagógiai döntéshozó szerve az Óvónői Kollégium (továbbiakban ÓKoll), az iskolai nevelő, pedagógiai munkáé a Tanári Kollégium (továbbiakban TKkoll). Az Intézmény pedagógusainak összessége a Pedagógus Kollégium (PKoll). Az ÓK és a TK közös munkájának színtere a Pedagógus Konferencia (továbbiakban PK). Feladata az évnyitó, a tanítási-nevelési év rendjét meghatározó, a tanévre visszatekintő évzáró konferenciák és több évközi egyeztető konferencia szervezése, megtartása. Döntési jogkörrel a PK az alábbiakban rendelkezik: megalkotja és elfogadja a tanév rendjét, az intézmény SZMSZ-ét, jóváhagyja a kollégiumok által alkotott és elfogadott Pedagógiai és Nevelési Programot és munkatervet. A Pedagógus Kollégium tagjainak rendelkezniük kell a szükséges Waldorf-pedagógiai ismeretekkel. A Pedagógus Kollégium elfogadja és követi a Rudolf Steiner által útjára bocsátott Waldorfpedagógia alapelveit, valamint a nemzetközi Waldorf óvodai és iskolai hagyományokat. A fentiek tiszteletben tartása mellett az Intézmény nevelőtestületének tagja minden olyan pedagógus, akinek munkaköri leírásában ez rögzítve van. A kollégiumok a munkájukat konferencia-üléseken végzik: a Pedagógus Kollégium ülése a Pedagógus Konferencia, a Tanári Kollégiumé a Tanári Konferencia, az Óvónői Kollégiumé az Óvónői Konferencia. A konferenciákon elhangzott lényeges információkról feljegyzés készül. A konfereia vezetője személyes felelősséget vállal a döntési folyamatért. A döntés megvalósításáért az adott feladatot vállaló konferencia-tag(ok) vállal(nak) felelősséget. A döntések tára tartalmazza a döntéseket. A Tanári Konferencián belül működik az ún. Belső Konferencia (BK). Döntés előkészítő szerv, személyi kérdéseket gondoz, nyomon követi a vállalásokat, figyeli a határidőket. Együttműködik az Intézményműködtetési Konferenciával. Tanügyi igazgatási feladatokat lát el.

Az Intézmény vezetője és képviselője az Intézményképviselő ( az intézményvezető szinonimájaként használt kifejezés) aki jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy a gazdasági vezetőre átruházhatja. A hosszú távú és a napi munka során jelentkező szervezési, technikai problémák megbeszélésével, és a költségvetéssel a szintén hetente tartandó, szűkebb körű (iskolaképviselő, iskolatitkár, konferenciavezető, gazdaságivezető) Intézményműködtetési Konferencia (IMK) foglalkozik. Feladatai: jogi és gazdasági kérdésekben döntéshozás, szerződések előkészítése, döntés alkalmazásról és elbocsájtásról a Tanári Kollégium és Óvónői Kollégium ajánlása alapján.

Az intézményvezető – a Köznevelési törvény előírásai szerinti feladatait a következő szerveknek delegálja:

– az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért felelős az IMK , - az intézményvezető a munkáltatói jogokat az IMK és a PK egyetértésével gyakorolja., - a pedagógiai munkáért felelős az ÓK és a TK - a konferencia-folyamatokért felelős és az intézmény belső ellenőrzésének rendjéért illetve a belső fórumokon való pedagógus képviseletért az ÓK és a TK vezetője felelős Az intézményképviselő felel gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és helyettese minden ügyben, a gazdasági vezető és az intézményi titkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztálytanítók az értékelések törzskönyvbe, bizonyítványba való beírásakor. A tagintézmény vezetője a hivatalos ügyek intézésekor. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. alapján 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is - az SZMSZ-ben foglaltak szerint - köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Az óvoda vezetőjének helyettese akadályoztatás esetén az intézményben tartózkodó óvónő. Az intézmény vezetőjének akadályoztatása esetén őt az intézményvezető helyettes helyettesíti. Amennyiben ő is akadályoztatva van, helyettese az intézményi titkár és /vagy a gazdasági vezető. Az Óvónői és a Tanári Kollégium minden tanévet megelőző évkezdő konferenciáján megosztja az alábbi feladatokat, melyek mellé személyeket vagy fórumot rendel: − a Pedagógus Kollégium jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése: Belső Konferencia, Óvónői Konferencia − a rendelkezésre álló költségvetés alapján az Intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása: Intézményműködtetési Konferencia − a szülői közösséggel[-1], a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés: Intézményi Fórum − a nemzeti és iskolai ünnepek, beiskolázási programsorozat [-2]megszervezése: Óvónői Konferencia, Tanári Konferencia Az egyes feladatokkal megbízott kollégiumi tagok névsorát a 1. sz. melléklet tartalmazza. Az intézményvezetői (intézményképviselő) megbízást a Pedagógus Kollégium véleményezési jogkörének megtartásával és javaslata alapján a Fenntartó adja. Ezt a megbízást az Intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja a jogszabályban és a Munkaügyi Szabályzatban előírt feltételek figyelembe vételével 5 év időtartamra. Az intézményvezetői (intézményképviselő) posztra jelölt személy(ek) megismerteti(k) a Pedagógus Kollégiummal pedagógiai és vezetési elképzelései(ke)t legkésőbb a mandátum lejárta előtti április hó 30. napjáig. A Pedagógus Kollégium a választandó intézményvezető személyére tett javaslatát eljuttatja a fenntartónak. A véleménynyilvánításra akkor is sor kerül, ha csak egy jelölt van. Az Intézményképviselő megbízatása 5 évre szól

Az 5 év letelte után az Intézményvezető újraválasztható. Az Intézményképviselő minden nevelési év július 31-ig beszámol az addig végzett munkájáról a Pedagógus Kollégiumnak és a Fenntartónak. A megbízatás rendkívüli esetben vonható vissza, illetve akkor, ha a Pedagógus Konferencia teljes egyetértésben, konszenzussal vonja meg a bizalmat. Ebben az esetben a Pedagógus Konferenciának egyidejűleg javaslatot kell tennie az új jelölt személyére. Ilyen esetben is az intézményvezetői megbízásra leírt fenti eljárást és szabályokat kell követni. A belső ellenőrzés rendjét a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza (3. sz. melléklet). A tanácsadó pedagógusi, mentori feladatkör ellátásának anyagi feltételeiről az intézmény gondoskodik a szerződésben meghatározott feltételek alapján. A tanácsadó pedagógus(oka)t a Pedagógus Konferencia meghatározott feladat(ok) ellátására hívja meg. IV. Az Intézmény pedagógiai szervezeti egységei Az Intézmény pedagógiai szervezeti egységei: − óvodai csoport(ok); − 1-8. osztály általános iskolai tagozat V. Az Intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve és egyéb belső szabályzatok 2. Az Intézmény működését meghatározó dokumentumok Az Intézmény valamennyi dolgozójára, az Intézmény óvodájába járó gyermekekre és az Intézmény tanulóira vonatkozó védő-óvó előírások rendszere az alábbi dokumentumokban található, betartásuk az Intézménnyel jogviszonyban álló gyermekekre, tanulókra és dolgozókra egyaránt kötelező: - Házirend - Tűzvédelmi Szabályzat - Tűzriadó terv Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el,

illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 26. § (1) ) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az intézmény pedagógiai programja a 20/2012 (VIII. 31.)EMMI rendeletben meghatározott tartalommal készül. A pedagógiai programot a nevelőtestület alkotja meg és fogadja el, az óvodai nevelési programot az Óvónői Kollégium, az iskola Pedagógiai Programját a Tanári Kollégium. A fenntartó a 2011. évi CXC törvény 83. § i) pont alapján ellenőrzési jogával élhet. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a titkárságon továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvodai nevelési program az óvoda nevelői szobájában. A Pedagógiai Program és a Nevelési Program tartalmáról tájékoztatás kérhető az intézmény titkárságán ügyfélfogadási időben. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a Pedagógus Konferencia (Óvónői Konferencia, Tanári Konferencia) készíti el, elfogadására a tanév- előkészítő konferencián kerül sor. A tanév, nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezetek [-3]véleményét. A munkaterv egy példánya az intézmény székhelyén és a tagintézmény székhelyén rendelkezésre áll. A tanév, nevelési év helyi rendjét az intézmény weblapján és az óvodai, iskolai hirdetőtáblákon is el kell helyezni. A szülők, gyermekek, tanulók tájékoztatására az őket is érintő információkról eseménynaptár készül. Ezt az Intézményvezető teszi közzé az adott tanév első hetében (10. sz. melléklet)

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat, melyet jelen SZMSZ 9. sz. melléklete tartalmaz, az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei és február 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az intézményi titkár és a gazdasági munkatárs) férhetnek hozzá. Intézményünk elektronikus naplót nem alkalmaz. 3. Teendők rendkívüli események esetére A teendőkről a jogszabályi előírások és az adott körülmények figyelembe vételével az Intézményvezető, távolléte esetén a jelen lévő pedagógusok döntenek. Amennyiben egyik megbízott sincs jelen az Intézményben, az eseményt észlelő dolgozó telefonon haladéktalanul értesíti az Intézmény vezetőjét. A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Rendkívüli esemény esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben rendkívüli eseményt tapasztal, azonnal bejelenti iskola esetén az intézmény vezetőjének, óvoda esetén a tagintézmény vezetőjének illetve a Bánki Donát úti Általános Iskola vezetőségének. A felelős személy a bejelentés valóságtartamának ellenőrzése nélkül köteles riadót elrendelni. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a gyermekeket sorakoztatni, a jelen lévőket és hiányzókat haladéktalanul megszámolni, a gyerekek kíséretét és felügyeletét ellátni és a gyülekező helyre kísérni és velük ott tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet átvevő munkavállaló törekedjék

arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az intézmény vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. A szülők, gyermekek, tanulók tájékoztatására az őket is érintő információkról eseménynaptár készül. Ezt az Intézményvezető teszi közzé az adott tanév első hetében (10. sz. melléklet)

VI. Munkarend 1. A pedagógusok munkarendje Az adott nevelési évre szóló tantárgyfelosztás, a munkatervben meghatározott feladatok, valamint a konferencia-üléseken hozott döntések alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje a tanévkezdő konferencián kerül meghatározásra. erről személyre szabott dokumentum készül tanévenként, amely a munkaköri leírás mellékletét képezi és tartalmazza a kötelező benntartózkodás formáit és időkeretét. 2. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendje Az Intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét az 1992. évi XXII. tv. (a Munka Törvénykönyve) betartásával az Intézményvezető állapítja meg, munkájukat a munkaköri leírásuknak megfelelően végzik 2. sz. melléklet). 3. A pedagógusok jogai és kötelezettségei A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62-63. § rögzíti. 4. A gyermekek, illetve tanulók munkarendje Az Intézmény, illetve a tagintézmény Házirendje tartalmazza az óvodába járó gyermekek, illetve a tanulók jogait és kötelezettségeit, belső munkarendjük részletes szabályozását, a tanítási órák és szünetek rendjét, az intézmény és a tagintézmény nyitva tartási rendjét valamint az Intézmény és a tagintézmény helyiségeinek használatára vonatkozó szabályokat. 5. A nevelési év helyi rendje A nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. Az iskolai szorgalmi időszak a tanévnyitóval kezdődik és a tanévzárón fejeződik be. A nevelési év helyi rendjét a Pedagógus Kollégium határozza meg, és a nevelési évet előkészítő értekezleten dönt jóváhagyásáról. Az éves munkaterv tartalmazza − a szülői estek időpontját, − a Pedagógus Konferencia, az Óvónői Konferencia, illetve a Tanári Konferencia üléseinek

− − − −

időpontját, az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek tartalmát és időpontját, a nevelés, illetve tanítás nélküli munkanapok időpontját és programját, az intézményben rendszeresen ülésező csoportok találkozóinak időpontját, az előre tervezhető események előkészítő folyamatainak rendjét.

A nevelési év helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az óvónők, illetve az osztálytanítók ismertetik meg a szülőkkel és a gyermekekkel, illetve tanulókkal. Az Intézmény gazdasági vezetése, az IMK egyetértése mellett határozza meg − az éves költségvetés elkészítésének határidejét, − az éves gazdasági eredmények közzétételének időpontját, − az éves leltár időpontját. VII. Az Intézmény nevelőtestületei és munkaközösségei 1. Pedagógus Kollégium A Pedagógus Kollégium az Intézmény szabad szellemi vezetője. A pedagógusok munkájának alapja a Rudolf Steiner-i embertanon alapuló Waldorf-pedagógia. A pedagógusok legfontosabb feladata a tanítás/nevelés, a tanulás és az önképzés. Munkájukhoz tartozik az igazgatási feladatok ellátása, a költségvetési folyamatokban való aktív részvétel, a mindennapos óvodai-iskolai teendők, a szülőkkel való kapcsolattartás, a kommunikációs folyamatokban való részvétel, az Intézmény pedagógiai stratégiájának képviselete a fenntartásban. . 2. A Pedagógus Kollégium értekezletei A tanév során a Tanári és az Óvónői Kollégium (nevelőtestület) az alábbi szokásos értekezleteket tartja: − 1-3 napos tanév-előkészítő értekezlet − 1-3 napos év végi értékelő értekezlet − a heti rendszerességgel megtartott Tanári Konferencia és Óvónői Konferencia ülések pedagógiai tanácskozásai Rendkívüli pedagógus kollégiumi értekezlet hívható össze szükség szerint az Intézmény lényeges problémáinak megoldására. 3. A konferenciák döntései, határozatai A konferenciák döntéseiket és határozataikat lehetőség szerint konszenzusos alapon hozzák. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel döntenek. 4. A Pedagógus Kollégium tagjainak részvétele az egyes csoportok munkájában A Pedagógus Kollégium tagjai részt vesznek az Intézmény, a Fenntartó, valamint a Szülői Fórum által létrehozott csoportok és bizottságok munkájában. A csoport- és bizottsági tagok meghatározott

időközönként beszámolnak végzett munkájukról a megfelelő fórumokon (Óvónői, Tanári, Pedagógus Konferencia, Intézményi Konferencia, stb.). Az állandó bizottságok és csoportok jegyzékét, azok feladat- és hatásköreit, valamint az azokban mandátummal, feladattal rendelkező személyek nevét a 4 . sz. melléklet tartalmazza. 5. A Pedagógus Kollégium szakmai munkaközösségei A Nemzeti Köznevelésről 71. § (1) alapján a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség tagjai vezetőt választhatnak tevékenységük szervezésére, irányítására, koordinálására. Magyarországon a Waldorf-tanári továbbképzésnek kiterjedt hálózata van, amely évek óta magas színvonalon működik. Ilyen intenzív továbbképzések: − Tanári Műhely; − IAO konferenciák középiskolai tanárok, és szaktanárok számára; − osztálytanítók intenzív nyári továbbképzése (1-8. osztályig); − szaktanári továbbképzések (5-8., illetve 9-12. osztályig); − minőséggondozási kurzus. Az Intézmény költségvetésben előirányzott forrás bevonásával gondoskodik a továbbképzéshez szükséges szabadidőről, a felmerülő költségek fedezéséről, valamint a szakszerű, fizetett helyettesítésről. VIII. Az Intézmény közösségei, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az Intézményt alkotó közösség Az Intézményt alkotó közösség (a Pécsi Waldorf Közösség) az alkalmazotti, szülői és gyermek/tanulói közösségek összessége. Az alkalmazotti közösség az Intézmény Pedagógus Kollégiumából, valamint adminisztratív és technikai munkavállalóiból áll. A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban működik a szülői képviselet egyéb formája, az intézmény tantestülete és egyéb szervei nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. Az Intézményben jelenleg óvodaszék, illetve iskolaszék nem működik. Az Intézmény a Szülői Fórum, illetve az Intézményi Fórum számára biztosítja azokat a jogokat, amelyeket a Knt. 73. §-a biztosít. A Szülői Fórum jogai: − véleményezi a költségvetést, − részt vesz az intézményi ünnepségek szervezésében, − véleményezi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, a jogszabályokban meghatározott keretek között egyetértési jogot gyakorol, − egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, − véleményt nyilvánít a Pedagógiai Program elfogadásakor − véleményez az éves munkaterv elfogadása előtt

− dönt saját szervezeti és működési rendjéről és képviseletéről (ennek alapjai rögzítésre kerülnek mellékletben) Az óvodai csoportok, illetve az osztályok szülői közösségének tevékenységét a csoportvezető óvónők, illetve az osztálytanítók segítik. A szülői közösségek véleményét a választott szülői képviselő vagy a csoportvezető óvónő, illetve az osztálytanító juttatja el az illetékes Konferenciához vagy a Szülői Fórumhoz. A Szülői Fórum az óvoda, illetve az iskola szülői köreinek közös egyeztető fóruma, önszerveződő közössége, melynek célja a szülői érdekek, feladatok összehangolása, a gazdasági, gyakorlati, működtetési feladatok egyeztetése, a szülők intézmény iránti felelősség erősítése. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében a Szülői Fórum véleményét ki kell kérni a pedagógiai [-4]program, az SZMSZ, a Házirend elfogadása előtt[V5]. 2. Intézményi Fórum Jelenleg az Intézményben a nevelő és oktató munka elősegítésére, a Pedagógus Kollégium, a szülők és a gyermekek, illetve tanulók, a Fenntartó, a Szülői Fórum, továbbá az Intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására az Intézményi Fórum hivatott. Működési rendjét önmaga határozza meg, összetételét, jogkörét jelen SZMSZ 5. melléklete tartalmazza. Tagjai: a Szülői Fórum delegált képviselői, a Pedagógus Kollégium és a Fenntartó képviselői, valamint az Intézmény gazdasági vezetője és az intézményi titkár alkotja. Tagjaiból levezető elnököt választ, akinek feladata az Intézményi Konferencia üléseinek előkészítése, összehívása, napirendi pontjainak közzététele a szülők felé, az ülések levezetése, a tagok közötti folyamatos kapcsolattartás biztosítása, illetve a jegyzőkönyvről való gondoskodás. Az Intézményi Fórumnak egyetértési joga van: − a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásában; − a Házirend elfogadásában; − a nem meghatározott célú bevételek felhasználásában; joga továbbá: − információ és tájékoztatás kérése az Intézmény szerveitől minden, az Intézmény működését érintő ügyben; − probléma- és vitafelvetés és egyszeri újratárgyalás kérése minden, az Intézmény működését érintő kérdésben. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében az Intézményi Konferencia véleményét ki kell kérni a pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a munkaterv elfogadása és a köznevelési szerződés megkötése előtt. 3. A Diákönkormányzat A Knt. 48.§ rendelkezik a tanulóközösséget és a diákönkormányzatot érintő kérdésekről. Az Intézmény támogatja a belső önszerveződésen alapuló közösségek tevékenységét, biztosítja törvényes működésüket. A Diákönkormányzat megbízottai javaslataikkal, problémáikkal közvetlenül a Tanári Kollégiumhoz fordulhatnak.

A Knt. alapján a Diákönkormányzat az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Jelenleg intézményünkben tekintettel az alacsony osztályfokokra diákönkormányzat nem működik. 4. Az óvodai és az osztályközösség Az óvodai csoport a Waldorf-óvoda, az osztályközösség a Waldorf-iskola alapvető egysége. Az osztálytanító az általános iskolai tanulmányok befejezéséig tartja a kapcsolatot tanítványaival. Az óvodai csoport működését a csoportvezető óvónő, az osztályközösség szerteágazó tevékenységét az osztálytanító hangolja össze, a Waldorf-pedagógia alapelveinek megfelelően. Az óvónő, illetve az osztálytanító feladatairól és hatásköréről lásd az 1. sz. mellékletet. 5. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az Intézményt alkotó közösségek közötti kapcsolattartás rendszeres formái a szülői estek, rendezvények, tanácskozások, fogadóórák, nyílt napok, stb. A kapcsolattartás rendszeres, illetve eseti időpontjait az Intézmény éves munkaterve tartalmazza. 6. A szülők tájékoztatásának formái A Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek megfelelve az Intézmény a nevelési év során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokról. Az óvodai csoportok és az osztályok szülői közössége számára a csoportvezető óvónő, illetve az osztálytanító szülői esteket tart. A szülők a nevelési rendjéről az első szülői esten kapnak tájékoztatást. A csoportvezető óvónő, illetve az osztálytanító gondoskodik arról, hogy a szülők az óvodai csoportban, illetve az osztályban dolgozó valamennyi pedagógust személyesen megismerjék. Rendkívüli szülői estet a szülők és a csoportvezető óvónő, illetve az osztálytanító indokolt esetben, egyeztetett időpontban egyaránt összehívhatnak. Az egyéni fogadóórák időpontját minden érintett pedagógus közli a szülőkkel. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívül szeretne gyermeke pedagógusával konzultálni, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az Intézményvezetőnek, az Intézményvezető megbízása alapján a Pedagógus Kollégiumnak, továbbá óvodai csoportjukat, illetve osztályközösségüket érintő ügyekben a csoportvezető óvónőnek, illetve az osztálytanítónak lehetősége van arra is, hogy írásos tájékoztatást adjon az iskolában történtekről. A szülők kérhetik a Szülői Fórum segítségét problémáik, ügyeik megfelelő szerv elé juttatásában. Amennyiben a szülőnek személyes kifogása támad valamely pedagógus szakmai munkájával vagy pedagógusi magatartásával szemben, s a problémát személyesen az érintett pedagógussal nem sikerül megnyugtatóan rendezni, panaszának kivizsgálása céljából az Óvónői, illetve Tanári Konferencia vezetőjéhez fordulhat. Amennyiben az Óvónői, illetve a Tanári Konferencia vezetője megegyezik a kifogásolt pedagógussal, a szülő közvetlenül az Intézményvezetőhöz fordulhat panaszával. Az Óvónői, illetve a Tanári Konferencia köteles kivizsgálni a felmerült panaszt és a konferenciavezető (érintettsége esetén az Intézményvezető) köteles arról gondoskodni, hogy a probléma kezelve legyen, illetve hogy a szülő két héten belül írásban választ kapjon problémájára, felvetésére.

7. Munkakapcsolatok társintézményekkel Az Intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel: − a fenntartó Mandulafa Egyesülettel, − az alapító Hármas Egység Pedagógiai Alapítvánnyal, − a Magyar Waldorf Szövetséggel, annak szervezeteivel, − a Szabad Waldorf Iskolák Nemzetközi Szövetségével, − a Waldorf-pedagógusképzésekkel, − hazai és külföldi Waldorf-iskolákkal, − az esetleges testvériskolákkal, − az Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadóval és a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. IX. fegyelmi szabályok Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: − szaktanári figyelmeztetés, − osztálytanítói figyelmeztetés, − a Tanári Kollégium írásbeli intése. Az írásbeli fegyelmi intézkedéseket az osztálynaplóba be kell írni. A Tanári Kollégium intését minden esetben a szülővel folytatott beszélgetésnek kell megelőznie. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 53. § (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ 7. sz. melléklete tartalmazza. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A köznevelési tv. 58. § szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: − megrovás, − szigorú megrovás, − meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, − áthelyezés máik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába − eltiltás a tanév folytatásától, − kizárás az iskolából. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a Knt. rendelkezései az irányadóak. A fegyelmi eljárás rendjét a 7. sz melléklet szabályozza. .

X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az éves munkaterv tartalmazza (10. sz. melléklet). Azokon a foglalkozásokon, ahol munkabér vagy tiszteletdíj kifizetésére kerül sor (pl. rendszeres gyógypedagógiai foglalkozások), haladási naplót kell vezetni. XI. Az intézményi hagyományok ápolása Az Intézmény évről évre visszatérően megrendezi hagyományos óvodai, illetve iskolai ünnepségeit. Ezek időpontjáról és helyéről írásban tájékoztatja a szülőket. A hagyományos rendezvények időpontjai és az ezek megrendezéséért felelős személyek nevei az éves munkatervben szerepelnek, melyekről a szülők írásos tájékoztatást kapnak a tanév elején. XII. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására a megalkotására vonatkozó szabályok az irányadóak. Az Intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, amelyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatóak, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény Pedagógus Kollégiumának megítélése ezt szükségessé teszi. A mellékleteket évente felül kell vizsgálni. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: A Pedagógus Kollégium mint testület leírása, az egyes feladatokkal megbízott kollégiumi tagok névsora pedagógusok munkarendje és feladataik (munkaköri leírások) 2. sz. melléklet:Az Intézményvezető által meghatározott nem pedagógus munkakörök: Az ezekben a munkakörökben alkalmazott személyek munkaköri leírását ez a melléklet tartalmazza. 3. sz. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat 4. sz. melléklet: Az állandó bizottságok és csoportok jegyzékét, azok feladat- és hatásköreit, valamint az azokban mandátummal, feladattal rendelkező személyek nevét 5. sz. melléklet: Az Intézményi Fórum és a Szülői Fórum működésének rendje, felépítése, feladatai, összetétele 6. sz. melléklet: A szülői szerződések mintaszövege 7. sz. melléklet: A fegyelmi eljárás során biztosítandó egyeztető eljárás részletes szabályai 8. sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat 9.sz. melléklet: Tankönyvrendelés és tankönyvellátás szabályozása és a tankönyvkölcsönzés rendje. 10. sz. melléklet: Éves munkaterv, eseménynaptár

Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a Pedagógus Konferencia módosíthatja az Intézményi Fórum és a Szülői Fórum véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait, a szülői befizetések rendjét – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Pécs, 2013. augusztus 28.

………………………… intézményvezető

Nyilatkozat A Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI Szülői Fórumának képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, észrevételeinket megtettük. Pécs, 2013. …………………….. A Szülői Fórum képviseletében

Nyilatkozat A Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI Intézményi Fórumának képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, észrevételeinket megtettük. Pécs, 2013. …………………….. Az Intézményi Fórum képviseletében

Az intézmény fenntartója, a Mandulafa Egyesület elnöksége a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 83.§ (2) i pontjában leírt jogával élve jelen SZMSZt ellenőrizte. Pécs, 2013. november ………....................................................... A Mandulafa Egyesület elnöke

1.sz Melléklet

A Pedagógus Kollégium mint testület leírása, az egyes feladatokkal megbízott kollégiumi tagok névsora, pedagógusok munkarendje és feladataik A Pedagógus Kollégium A Pedagógus Kollégium az intézmény pedagógiai irányító szerve. Tagjai az iskolában pedagógus minőségben dolgozó munkavállalók: osztálytanítók, óvónők, óvodai kisegítők (dajka), főállású vagy óraadó szaktanárok, tanácsadó tanárok, napközis pedagógusok. Az intézmény Pedagógus Kollégiuma az Óvónői, illetve a Tanári Kollégiumból áll. A Pedagógus Kollégium feladatai és jogai A Pedagógus Kollégium legfontosabb feladata a pedagógiai program és helyi tanterv létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal az óvodába és iskolába járó gyermekek Waldorf-pedagógiai alapelvek szerinti nevelésének biztosítása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a Pedagógus Kollégium véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményt érintő ügyekben. Ezen belül a Pedagógus Kollégium közvetlen döntési jogkörrel rendelkezik az alábbi területeken: - a Pedagógus Kollégium nevében, adott ügyben eljáró pedagógus(ok) kiválasztása; - a tanév munkatervének elfogadása; - az intézmény egészét érintő, kizárólag pedagógiai hatáskörbe tartozó ügyek intézése (pl. ünnepek szervezése); - átfogó értékelések, beszámolók jóváhagyása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - intézményvezetői programok szakmai véleményezése; - a házirend elfogadása és módosítása; - az intézményben pedagógus vagy a pedagógiai munkát közvetlenül segítő (pl. pedagógiai asszisztens) munkakörben dolgozók személyi összetételének meghatározására javaslattétel - az iskolai felvételi követelmények meghatározása, a gyermekek felvétele és esetleges elbocsátása; fegyelmi ügyekben való eljárás; Egyéb pedagógiai kérdésekben a közvetlen döntési jogkört ugyan nem a Pedagógus Kollégium gyakorolja, de a döntéshozó szerv vagy személy döntését csak és kizárólag a Pedagógus Kollégium javaslatával összhangban hozhatja meg. Ilyen kiemelten fontos területek az alábbiak: - a pedagógiai program elfogadása és módosítása; - az SZMSZ elfogadása és módosítása; - az intézmény képviselőjének (vezetőjének) megválasztása és esetleges visszahívása; - bérezési szempontok meghatározása, - szakmai célokra fordítható pénzeszközök felhasználása - az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapítása Az iskola működését meghatározó alapvető dokumentumok (pedagógiai program, SZMSZ, házirend) esetében csak 100%-os támogatottság esetén lehet jóváhagyó döntést hozni. Egyéb esetekben a jóváhagyó döntéshez legalább 75%-os támogatottság szükséges, de ekkor is törekedni kell az ellenvélemény nélküli javaslat elérésére. A Pedagógus Kollégium szakmai fórumai: a Tanári Konferencia és az Óvónői Konferencia

A Tanári Kollégium és az Óvónői Kollégium hetente egy alkalommal, csütörtökönként ún. Tanári, illetve Óvónői Konferenciát tart, amely az óvoda és az iskola pedagógiai munkájának elsődleges színtere. A Konferenciák elsősorban pedagógiai kérdésekkel, de az óvodát és iskolát érintő minden egyéb aktuális kérdéssel is foglalkoznak. Az intézmény kollektív pedagógiai munkájának színtere a Pedagógus Konferencia, ezen belül a Tanári Konferencia és az Óvónői Konferencia. A főállású pedagógusok számára a Konferenciákon való részvétel kötelező, óraadók számára ajánlott. Az Óvónői és a Tanári Konferencia esetében a pedagógiai munka alapvető részei a stúdium, azaz valamely Waldorf-pedagógiai szakirodalom feldolgozása, valamilyen művészeti tevékenység, valamint a gyermekmegfigyelés. A Konferenciát a konferenciavezető tervezi meg és vezeti le. Feladata a Konferencia által megvitatandó témák összegyűjtése, azok rendszerezése, időbeli ütemezése és az adott témára fordítandó időtartam meghatározása. A Tanári Konferencia vezetőjét a Tanári Kollégium választja meg. Mandátuma a Kollégium által meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre szól. A Tanári Konferencia vezetője az intézmény vezető-helyettese. Az Óvónői Konferencia működtetése a vezető óvónő feladata, melyet átruházhat az intézmény más óvodapedagógusára. Ehhez az Óvónői Konferencia egyetértése szükséges. A konferenciavezetők egyes témák vezetését átadhatják a téma felvetőjének. Az óvónői és tanári Konferenciákról emlékeztető készül. Jegyzőkönyvvezetőnek a Kollégiumok kérnek fel valakit tagjaik közül. Mandátumuk szintén a Kollégiumok által meghatározott időtartamra szól. A jegyzőkönyvnek a Konferenciát követő három napon belül el kell készülnie, és azt a Kollégiumok két tagja aláírásával hitelesíti. A Pedagógus Kollégium tagjai a 2013/14-es tanévben: Óvónői Kollégium: Sipos Mihályné, Baranyai Andrea Zsófia, Ambrusné Storcz Edina Óvónői Konferenciák időpontja: csütörtökönként 16.45 – 20.00 Tanári Kollégium: Nemerey Péter, Csillag Veronika Judit, Csajka Barbara, Frey Hajnalka, Martos Csongor, Olessák András, Bod Krisztina, Jakab Erika, Rózsáné Katzirz Petra, részvétel ajánlott: Babic Tamás, Szentkereszty Tamás, Kristine Vilimaite, Galkó Blanka Tanári Konferenciák időpontja: csütörtökönként 16.45 – 20.00 Az Óvónői Konferencia és a Tanári Konferencia együttes pedagógiai munkájának színtere a Pedagógus Konferencia. Ennek időpontját a két kollégium közösen határozza meg. A 2013/14-es tanévben a Tanári Konferencia vezetője: Csillag Veronika Judit A 2013/14-es tanévben az Óvónői Konferencia vezetője: Sipos Mihályné Konfliktuskezelés a Pedagógus Kollégiumon belül A pedagógusok közti konfliktusok kezelésének színtere a Pedagógus Konferencia. Amennyiben a konfliktus a tanári és óvónői konferencián közvetlen párbeszéddel nem orvosolható, a Pedagógus Kollégium tagjaiból egy 3 fős konfliktuskezelő munkacsoportot hoz létre, amelynek nem lehetnek tagjai az ügyben érintett pedagógusok. A konfliktuskezelő munkacsoport a megalakulásától számított egy héten belül az érintettekkel egy közösen egyeztetett időpontban találkozót szervez. A találkozó az érintett felekkel külön-külön és együttesen is történhet. A konfliktuskezelési folyamatba, beleértve a találkozókat, kívülálló, független személyek (pl.: tanácsadó) is bevonhatók. Erre javaslatot maguk az érintettek is tehetnek. A konfliktuskezelő munkacsoport feladata az, hogy

a felmerült problémára olyan megoldást javasoljon, amely összhangban van az intézmény szellemiségével, és egyúttal mindkét fél számára elfogadható. Az egész folyamatot, a problémafelvetéstől a megoldási javaslatig, a lehető legpontosabban dokumentálni kell. Amennyiben bármelyik fél számára elfogadhatatlan megoldási javaslat születik, akkor az érintettek a Magyar Waldorf Szövetséghez fordulhatnak segítségért. Az iskola képviselője - az intézményvezető A Pedagógus Kollégium a Nemzeti Köznevelési Törvénynek megfelelően javaslatot tesz az iskola egyszemélyi felelősségét viselő pedagógus személyére. Ez a személy intézményi igazgatói jogkörrel rendelkezik. A gyakorlatban viszont önálló döntési joga nincsen, hanem - ha az nem ütközik jogszabályba - köteles a Pedagógus Kollégium javaslatai alapján jóváhagyó döntést hozni, illetve a Pedagógus Kollégium döntései szerint eljárni, illetve az Intézményműködtetési Konferencia részeként a konszenzusra törekedve döntést hozni. (Ennek megfelelően ebben a dokumentumban az igazgató, az intézményvezető, az intézményi képviselő elnevezést egyenértékűnek fogadjuk el.) Az intézményvezetőt (intézményi képviselőt) a Pedagógus Kollégium javaslatát jóváhagyva a fenntartó nevezi ki, amennyiben az semmilyen jogszabályba nem ütközik. Az intézményvezető mandátuma öt tanévre szól, s meghosszabbítható. Mindemellett azonban törekedni kell arra, hogy az iskolaképviseleti mandátum forogjon a Pedagógus Kollégium tagjai között. Az intézményvezető a Pedagógus Kollégium által bármikor visszahívható, s ezt a javaslatot - amennyiben nem törvényellenes – a fenntartónak jóváhagyó döntéssel szintén el kell fogadnia. Az intézményben a pedagógus munkakörökhöz tartozó munkaköri leírások a következők: Az osztálytanító munkaköri kötelezettségébe tartozóan: osztályában megtartja a tantárgyfelosztás szerinti tanítási órákat az iskolai órarendben meghatározott időpontokban, egyéb osztályfokokon megtartja a tanévre érvényes tantárgyfelosztás szerinti szakórákat az órarendben meghatározott időpontokban, osztályával részt vesz a pedagógiai program, a helyi tanterv, illetve az éves munkaterv szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken, ezekre a tanulókat felkészíti, megfelelően felkészül a tanórák megtartására, a tanórán kívüli foglalkozásokra és rendezvényekre, illetve előkészíti ezeket, rendszeresen – a tanév rendjében meghatározottak szerint - szülői estet tart, amelyen tájékoztatja a szülőket az osztály aktuális tanulmányairól, a Waldorf-pedagógia vonatkozó elveiről és módszereiről, az elért eredményekről és a felmerült nehézségekről, folyamatosan figyelemmel kíséri az osztály egészének és az egyes tanulók fejlődését, a tananyagban történő előrehaladást, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít szervezi és irányítja az osztály közösségi életét: figyelemmel kíséri és segíti a közösség formálódását, iskolán kívüli közösségi együttléteket szervez a szülői közösség bevonásával

meghatározza az osztályterem belső képét /berendezés, díszítés stb./, a kialakítási munkák elvégzésében, valamint az osztály használatában lévő tárgyak és eszközök karbantartásában és tisztántartásában szervezi és irányítja a szülői közösséget, a tanév végén elkészíti a tanulók bizonyítványát, félévkor elkészíti a tanulók értesítőjét részt vesz a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, közreműködik azok szervezésében és lebonyolításában a tanári konferencia által meghatározott munkamegosztás (vállalások) szerint, ellátja az általa oktatott tanulókkal kapcsolatos és a munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb adminisztratív teendőket, vezeti a tanügyi dokumentációt: osztálynapló, törzslap, bizonyítvány tanítványainak szüleivel rendszeres kapcsolattartást alakít ki, illetve a szülők számára a rendszeres tájékozódás lehetőségét biztosítja a vonatkozó iskolai szabályzatokban foglaltaknak megfelelően, az óraközi szünetekben, illetve egyéb esetekben részt vesz a tanulók felügyeletében az iskolai ügyeleti rend szerinti beosztásban, a tanári konferenciával egyeztetetten hospitál az iskola tanítási óráin, illetve más Waldorfiskolákban, kötelezően és érdemben részt vesz a tanári konferenciákon, amelyek heti rendszerességgel csütörtöki napokon 16.45 – 20.00 óráig tartanak, részt vesz a Konferenciavezető által meghatározott időpontban szükség szerint tartott rendkívüli konferenciákon, oktató-nevelő munkája során megtartja a Waldorf-pedagógia alapelveit és az iskola pedagógiai programjában foglaltakat – mindenkor figyelembe véve a tanulók érdekeit, munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat (Házirend, SZMSZ, munkavédelmi, tűzvédelmi, iratkezelési stb. szabályzat, közegészségügyi előírások, valamint a nevelő-oktató munkára vonatkozó jogszabályok), eleget tesz a pedagógusokra a mindenkori hatályos jogszabályokban előírt továbbképzési kötelezettségnek, továbbá Waldorf-pedagógiai továbbképzésben részt vesz az intézményt érintő pályázatok szakmai előkészítésében és megvalósításában, a szakmai munka minőségének biztosítása érdekében az intézmény mentorával együttműködik, hospitálását lehetővé teszi, heti munkaidejének 55-65 %-át tanítási órák megtartásával, 15-25 %-át egyéb, a munkavégzés helyén megvalósítandó teendőkkel tölti. A munkaidő beosztása tanévenként eltérő lehet. Ennek pontos meghatározása a tanévkezdő Tanári Konferenciákon, a tantárgyfelosztás elkészítésekor történik.

A munkaköre betöltése során tudomására jutott, a tanulókkal kapcsolatos bármely (pedagógiai vagy egyéb) adatot, információt bizalmasan kezel és azt csak jogszabályban meghatározott esetekben és az ott feljogosított személy, szerv részére adja ki, az iskolára, az iskola belső életére, gazdasági helyzetére, tevékenységére vonatkozó információkat és ismereteket megőrzi és bármely olyan adatot, információt, amely az iskolára, az iskola tanulóira vagy alkalmazottaira vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat, vagy helytelen megítélését eredményezheti más személlyel nem közöl. A tanári munka a munkaköri leírásoknak megfelelően a tanítási és iskolaműködtetési feladatok elvégzéséből áll. A minőséggondozás az alábbiak segítségével történik: 1. Visszatekintések  Negyedévente, a nagy iskolai szünetek előtt a TK keretein belül sor kerül visszatekintésre, és lehetőség van a nehézségek jelzésére.  Minden tanév elején a tanárok ismertetik pedagógiai céljaikat és év végén, a TK-n, személyesen visszatekintenek az éves munkájukra.  A PK minden kiemelt eseményre (felvételi, drámanapok, évszakünnepek, ünnepek) hagyományosan visszatekint a TK-n 2. A pedagógusi feladatokkal és a működtetési feladatokkal kapcsolatos vállalásokat és azok teljesítését az éves Vállalási Naplóban rögzítjük. 3. A tanárok a személyes nehézségeiket személyes tanári beszélgetések során, a heti TK-n jelzik. 4. A tanárok egymás munkájára vonatkozó véleményüket a. Hospitálások kapcsán b. Személyes beszélgetésen c. A TK –n jelzik 5. A TK fogadja, és figyelembe veszi a szülők minőséggel kapcsolatos jelzéseit: a. Szülői beszélgetéseken b. Szülői esteken A szaktanár munkaköri kötelezettségébe tartozóan: a) megtartja a tanítási órákat a tanévre irányadó tantárgyfelosztás szerint az órarendben meghatározott időpontokban, b) részt vesz a pedagógiai program szerinti tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai rendezvényeken az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezekre a tanulókat a tantárgyát érintő körben, illetve a tanári kollégium döntésének megfelelően felkészíti, c) megfelelően felkészül a tanórák megtartására, a tanórán kívüli foglalkozásokra és iskolai rendezvényekre, illetve előkészíti ezeket, d) gondoskodik az oktatatott tárgyban a tanításhoz szükséges taneszközökről, e körben: kezeli a tantárgyi szertárt, taneszközöket, gondoskodik a taneszközkészlet nyilvántartásáról, megőrzéséről, pótlásáról, tisztántartásáról és karbantartásáról, mindezek ügyében a tanári kollégium felé kezdeményez, javasol, jelzéssel él, továbbá tanévkezdéskor írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók egyéni felszerelésével kapcsolatos igényről

e) rendszeresen fogadóórát tart, amelyen a szülők tájékozódhatnak gyermekeik tanulmányairól, illetve a tantárgy oktatására vonatkozó Waldorf-pedagógiai elvekről és módszerekről, az elért eredményekről és a felmerült nehézségekről azaz tanítványainak szülei számára biztosítja a rendszeres kapcsolattartás, tájékozódás lehetőségét a fogadóórák, óralátogatások, egyéb személyes találkozások útján a vonatkozó iskolai szabályzatokra is figyelemmel, f) folyamatosan figyelemmel kíséri a tanított osztályok és az egyes tanulók fejlődését, a tananyagban történő előrehaladást, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít g) nyilvántartja és megőrzi a tanulók beszámolóit, dolgozatait egyéb tanulmányi munkáit, alkotásait h) a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon figyelemmel kíséri és segíti a közösség formálódását a tanított osztályokban, illetve a felügyeletére bízott tanulóközösségben, i) munkáját az osztálytanítóval való konzultációk mellett, együttműködéssel végzi j) a tanított tárgy vonatkozásában a tanári kollégium által meghatározott határidőre elkészíti a tanulók szöveges (szükség esetén érdemjegyes) értékelését, k) részt vesz a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, közreműködik azok szervezésében és lebonyolításában a tanári kollégium által meghatározott munkamegosztás szerint, l) ellátja a munkaköréhez kapcsolódó intézményi nyilvántartási feladatokat és egyéb adminisztrációt, így különösen: az osztálynaplókban naprakészen vezeti a megtartott tanórákat, a tanulói hiányzásokat, késéseket, m) az általa oktatott tantárgy tanítása tekintetében 1. részt vesz a tantárgy megfelelő szintű oktatásához szükséges taneszközök, egyéb tárgyi és személyi feltételek intézményi szintű kimunkálásában, az éves költségvetés tervezéséhez e vonatkozásban a tanári kollégium igényei szerint adatokat szolgáltat, 2. tevékenyen és alkotóan részt vesz a tantárgyi oktatás minőségfejlesztésére irányuló intézményi minőséggondozási tevékenységben n) késedelem nélkül írásban jelzi a szülő felé gyermeke tanulmányi munkájában tapasztalt hiányosságokat, erről egyidejűleg tájékoztatja az érintett osztálytanítót, o) ellátja mindazon külön nem nevesített feladatokat, amelyek pedagógusi minőségével kapcsolatosak, továbbá, amelyeket jogszabály vagy az iskolai szabályzatok a pedagógusra megállapítanak, p) az óraközi szünetekben, illetve egyéb esetekben részt vesz a tanulók felügyeletében az iskolai ügyeleti rend szerinti beosztásban,

q) a helyettesítési rendben foglaltak szerint részt vesz a betegség vagy egyéb okból a tanításban akadályozott pedagógustársai tanítási óráinak, illetve az átmenetileg be nem töltött munkakörbe tartozó tanórák megtartásában (helyettesítés), r) a tanári konferenciával egyeztetetten hospitál az iskola tanítási óráin, illetve más Waldorfiskolákban, s) kötelezően és érdemben részt vesz a tanári konferenciákon, amelyek heti rendszerességgel csütörtöki napokon 16.45 – 20.00 óráig tartanak, t) részt vesz a Konferenciavezető által meghatározott időpontban szükség szerint tartott rendkívüli konferenciákon, u) tevékenyen bekapcsolódik a tanári kollégium feladatellátásába és az így rábízott feladatokat felkészülten, a tőle elvárható gondossággal, határidőre elvégzi, v) eleget tesz a pedagógusokra a mindenkori hatályos jogszabályokban előírt továbbképzési kötelezettségnek, továbbá Waldorf-pedagógiai továbbképzésben w) oktató-nevelő munkája során megtartja a Waldorf-pedagógia alapelveit és az iskola pedagógiai programjában foglaltakat – mindenkor elsősorban figyelembe véve az általa tanított gyermek, tanuló érdekét, x) munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat (Házirend, SZMSZ, munkavédelmi, tűzvédelmi, iratkezelési stb. szabályzat, közegészségügyi előírások, valamint a nevelő-oktató munkára vonatkozó jogszabályok), y) a munkaköre betöltése során tudomására jutott, a tanulókkal kapcsolatos bármely (pedagógiai vagy egyéb) adatot, információt bizalmasan kezel és azt csak jogszabályban meghatározott esetekben és az ott feljogosított személy, szerv részére adja ki, illetve az iskolára, az iskola belső életére, gazdasági helyzetére, tevékenységére vonatkozó információkat és ismereteket megőrzi valamint bármely olyan adatot, információt, amely az iskolára, az iskola tanulóira vagy alkalmazottaira, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat, vagy helytelen megítélését eredményezheti más személlyel nem közöl z) részt vesz az intézményt érintő pályázatok szakmai előkészítésében és megvalósításában, aa) a szakmai munka minőségének biztosítása érdekében az intézmény mentorával együttműködik, hospitálását lehetővé teszi, bb) heti munkaidejének 55-65 %-át tanítási órák megtartásával, 15-25 %-át egyéb, a munkavégzés helyén megvalósítandó teendőkkel tölti. A munkaidő beosztása tanévenként eltérő lehet. Ennek pontos meghatározása a tanévkezdő Tanári Konferenciákon, a tantárgyfelosztás elkészítésekor történik. A tanári munka a munkaköri leírásoknak megfelelően a tanítási és iskolaműködtetési feladatok elvégzéséből áll. A minőséggondozás az alábbiak segítségével történik: 29. Visszatekintések

  

Negyedévente, a nagy iskolai szünetek előtt a TK keretein belül sor kerül visszatekintésre, és lehetőség van a nehézségek jelzésére. Minden tanév elején a tanárok ismertetik pedagógiai céljaikat és év végén, a TK-n, személyesen visszatekintenek az éves munkájukra. A PK minden kiemelt eseményre (felvételi, drámanapok, évszakünnepek, ünnepek) hagyományosan visszatekint a TK-n

30. A pedagógusi feladatokkal és a működtetési feladatokkal kapcsolatos vállalásokat és azok teljesítését az éves Vállalási Naplóban rögzítjük. 31. A tanárok a személyes nehézségeiket személyes tanári beszélgetések során, a heti TK-n jelzik. 32. A tanárok egymás munkájára vonatkozó véleményüket d. Hospitálások kapcsán e. Személyes beszélgetésen f. A TK –n jelzi 33. A TK fogadja, és figyelembe veszi a szülők minőséggel kapcsolatos jelzéseit: c. Szülői beszélgetéseken d. Szülői esteken

Az óraadó szaktanár munkaköri kötelezettségébe tartozóan: 1. megtartja a tanítási órákat a tanévre irányadó tantárgyfelosztás szerint az órarendben meghatározott időpontokban, 2. megfelelően felkészül a tanórák megtartására 3. gondoskodik az oktatatott tárgyban a tanításhoz szükséges taneszközökről, e körben: kezeli a tantárgyi szertárt, taneszközöket, gondoskodik a taneszközkészlet nyilvántartásáról, megőrzéséről, pótlásáról, tisztántartásáról és karbantartásáról, mindezek ügyében a tanári kollégium felé kezdeményez, javasol, jelzéssel él, továbbá tanévkezdéskor írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók egyéni felszerelésével kapcsolatos igényről 4. az osztálytanító meghívására részt vesz szülői esten, ahol tájékoztatja a szülőket a tantárggyal kapcsolatos speciális tudnivalókról, körülményekről, elvárásokról, 5. folyamatosan figyelemmel kíséri a tanított osztályok és az egyes tanulók fejlődését, a tananyagban történő előrehaladást, mindezekről rendszeresen feljegyzéseket készít 6. nyilvántartja és megőrzi a tanulók beszámolóit, dolgozatait egyéb tanulmányi munkáit, alkotásait 7. munkáját az osztálytanítóval való konzultációk mellett, együttműködéssel végzi 8. a tanított tárgy vonatkozásában a tanári kollégium által meghatározott határidőre elkészíti a tanulók szöveges (szükség esetén érdemjegyes) értékelését,

9. ellátja a munkaköréhez kapcsolódó intézményi nyilvántartási feladatokat és egyéb adminisztrációt, így különösen: az osztálynaplókban naprakészen vezeti a megtartott tanórákat, a tanulói hiányzásokat, késéseket, 10. az általa oktatott tantárgy tanítása tekintetében részt vesz a tantárgy megfelelő szintű oktatásához szükséges taneszközök, egyéb tárgyi és személyi feltételek intézményi szintű kimunkálásában, az éves költségvetés tervezéséhez e vonatkozásban a tanári kollégium igényei szerint adatokat szolgáltat, 11. késedelem nélkül írásban jelzi az osztálytanító felé ha valamely gyermek tanulmányi munkájában hiányosságokat tapasztal, 12. akadályoztatása esetén haladéktalanul értesíti az adott osztály tanítóját, hogy helyettesítése időben megszervezhető legyen 13. a tanári konferenciával egyeztetetten hospitál az iskola tanítási óráin, illetve más Waldorfiskolákban, 14. meghívásra részt vesz a tanári konferenciákon, amelyek heti rendszerességgel csütörtöki napokon 16.45 – 20.00 óráig tartanak, 15. eleget tesz a pedagógusokra a mindenkori hatályos jogszabályokban előírt továbbképzési kötelezettségnek, továbbá Waldorf-pedagógiai továbbképzésben 16. oktató-nevelő munkája során megtartja a Waldorf-pedagógia alapelveit és az iskola pedagógiai programjában foglaltakat – mindenkor elsősorban figyelembe véve az általa tanított gyermek, tanuló érdekét, 17. munkavégzése során betartja az intézmény működésére és a pedagógusok oktató-nevelő munkájára vonatkozó szabályokat (Házirend, SZMSZ, munkavédelmi, tűzvédelmi, iratkezelési stb. szabályzat, közegészségügyi előírások, valamint a nevelő-oktató munkára vonatkozó jogszabályok), 18. a munkaköre betöltése során tudomására jutott, a tanulókkal kapcsolatos bármely (pedagógiai vagy egyéb) adatot, információt bizalmasan kezel és azt csak jogszabályban meghatározott esetekben és az ott feljogosított személy, szerv részére adja ki, illetve az iskolára, az iskola belső életére, gazdasági helyzetére, tevékenységére vonatkozó információkat és ismereteket megőrzi valamint bármely olyan adatot, információt, amely az iskolára, az iskola tanulóira vagy alkalmazottaira vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat vagy helytelen megítélését eredményezheti más személlyel nem közöl 19. a szakmai munka minőségének biztosítása érdekében az intézmény mentorával együttműködik, hospitálását lehetővé teszi, A vezető óvónő a tagintézmény vezetője. Pedagógiai és vezetői munkáját a Waldorf Óvodapedagógiai Program (2013) alapján végzi. Az óvodavezető feladatkörébe tartozik:  Gyermekek közötti munka irányítása és ellenőrzése

  

Óvónői Konferencia jogkörébe tartozó döntések előkészítése, ezek végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése Balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység Részvétel az iskolával közösen tartandó Pedagógus Konferenciákon

Óvodavezető munkáltatói feladatai, melyben együttműködik az Óvónői Konferenciával  Munkarend meghatározása, munkafegyelem betartása, ellenőrzése  Szabadságolási terv készítése  Hiányzások nyilvántartása, túlmunka elrendelése Tanügyi-igazgatási teendők:  Gyermekfelvétel az Óvónői Konferenciával együttműködve  Igazolatlan hiányzások esetén szükséges intézkedések kezdeményezése  Gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezése  Tanügyi dokumentumok vezetése  Óvoda zárva tartásának engedélyeztetése a fenntartónál  Tanköteles gyerekekről szakvélemény készítése, általános iskolai beíratással kapcsolatos óvodai feladatok megszervezése  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Gazdálkodási feladatok:  Biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása  Ingó- és ingatlan vagyon védelme  Leltározás, selejtezés megvalósítása  A munkavégzéséhez szükséges eszközök, kellékek, stb. listájának leadása a józan takarékosság keretei között „Eszközigény” címmel a gazdasági vezetőnek a megjelölt határidőig  óvodát érintő pályázatok szakmai támogatása, együttműködés a pályázatírókkal és megvalósítókkal Pedagógiai feladatok:  Óvónői Konferenciák előkészítése, lebonyolítása heti rendszerességgel (e feladatát átadhatja egy, az intézményben dolgozó másik óvónőnek)  Továbbképzések megtervezése és ennek eljuttatása a megfelelő szervhez  Szülők és az óvoda kapcsolatának elmélyítése azaz a Szülői Estek megtartása  Az óvoda részvételének biztosítása a minőségbiztosítás bevezetésében  éves beszámoló készítése  Óvoda nevelési programjának megvalósítása az Óvónői konferenciával együtt  együttműködés az óvoda mentorával  Ünnepek méltó megszervezése pedagógusokkal együtt Jelzési kötelezettség  Bármely, az óvoda működésével kapcsolatos vagy az óvodai munkavállalókat érintő jogellenes, szabálytalan működést köteles írásban 5 napon belül jelezni az intézmény döntéshozó szerve felé. Az intézmény működésével, a dolgozókkal, szülőkkel, valamint a gyermekekkel kapcsolatos információkat, hivatali titkokat köteles megőrizni.

Az óvoda vezetője együttműködik az Intézményvezetővel. Az óvoda vezetője gondoskodik az óvoda képviseletéről a különböző fórumokon. Óvónő: Jogok, kötelezettségek, feladatok: -

-

-

-

Munkáját a Waldorf óvodapedagógiai Program (2013) alapján végzi. Munkaidejét a munkarendben rögzített munkaidő beosztásban végzi. Munkaidejét, munkarendjét pontosan betartja. Munkaidejéből a kötelező óraszámokat töltse a csoportban. Munkáját mindig a gyermekek napirendjéhez igazítja. Biztosítja a pedagógiai munka feltételeit, és a gyermek személyi higiénéjét. A pedagógiai munka dokumentálását naprakészen végzi (csoportnapló, felvételi és mulasztási napló, stb.). A munkájához kapcsolódó egyéb dokumentációkat elkészíti és folyamatosan vezeti (gyerekek személyi anyaga, családlátogatások,stb.). Rendszeres visszatekintést végez: mérlegeli, végiggondolja, hogy elképzelései milyen formában valósultak meg. Kötelezően részt vesz a hetente csütörtöki napon tartott Óvónői Konferencián. Kötelezően részt vesz a Szülői Esteken. Minden téren együttműködik a szülőkkel, kollégákkal, fenntartóval és az intézményvezetővel azért a célért, hogy eredményesen és zavartalanul folyhasson a pedagógiai munka. Közreműködik a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Aktívan részt vesz az intézmény külső és belső környezetének esztétikusabbá tételében. Ellátja a környezetvédelmi és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Folyamatosan ellenőrzi az eszközöket, berendezési tárgyakat a balesetek megelőzése érdekében. A pedagógus számára túlmunkát a tagintézmény vezetője vagy az intézményvezető rendelhet el. Köteles az intézményt károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére felettese felé. Köteles a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzés során okozott károkért és hibákért. Jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre felettese felé. További jogait a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szabályozzák. Ellátja a fentieken kívül mindazokat az időszakos és állandó feladatokat, melyeket közvetlen felettese a feladatkörébe utal.

Dajka Jogok, kötelezettségek, feladatok: -

Munkáját a Waldorf óvodapedagógiai Programmal (2013) összhangban végez. Munkaidejét a munkarendben rögzített munkaidő beosztásban és feladatmegosztásban végzi. Munkaidejét, munkarendjét pontosan betartja. Munkáját a gyermekek napirendjéhez igazítja. Kötelezően részt vesz a hetente csütörtöki napon tartott Óvónői Konferencián. Részt vesz a Szülői Esteken.

-

-

Együttműködik a szülőkkel, kollégákkal, fenntartóval és az intézményvezetővel azért a célért, hogy eredményesen és zavartalanul folyhasson a munka. Közreműködik a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Aktívan részt vesz az intézmény külső és belső környezetének esztétikusabbá tételében. Ellátja a környezetvédelmi és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Folyamatosan ellenőrzi az eszközöket, berendezési tárgyakat a balesetek megelőzése érdekében. Számára túlmunkát a tagintézmény vezetője vagy az intézményvezető rendelhet el. Köteles az intézményt károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére felettese felé. Köteles a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzés során okozott károkért és hibákért. Jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre felettese felé. További jogait a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szabályozzák. Ellátja a fentieken kívül mindazokat az időszakos és állandó feladatokat, melyeket közvetlen felettese a feladatkörébe utal.

Az intézmény működésével, a dolgozókkal, szülőkkel, valamint a gyermekekkel kapcsolatos információkat, hivatali titkokat köteles megőrizni.

2. sz. Melléklet

Nem pedagógus munkakörök a 2013/14-es tanévben: − − − − −

gazdasági vezető gazdasági munkatárs intézményi titkár hangszer-, jelmez- és díszlettáros rendszergazda projektkoordinátor

Intézményi titkár kötelezettségek és feladatok: 

    

intézményi levelezés, postaforgalom lebonyolítása, iktatása, e-mailek, faxok fogadása, továbbítása, iktatása, intézményi irattár kezelés információk beszerzése, honlapok figyelése, továbbítása az illetékes szervek felé, levelezőlistákra információk továbbítása telefonbeszélgetések lebonyolítása, telefonok fogadása nyilvántartások kezelése, alkalmazotti nyilvántartás vezetése, diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés kapcsolattartás a hivatalos szervekkel, káreseménynél kapcsolattartás a biztosítóval kedvezményes étkezésekre, tankönyvkedvezményre és egyéb kedvezményekre vonatkozó dokumentumok nyilvántartása szükség esetén elsősegélyben való részesítés kötelező orvosi ellátások, szűrések megszervezése közreműködés a pályázatok megírásában KIR-rel való kapcsolattartás, tanuló ill. pedagógus adatok bejelentése, nem gazdasági jellegű statisztikák elkészítése Támogató cégekkel, személyekkel való kapcsolattartás elősegítése Személyes jelenlét az óvodában meghatározott időközönként Személyes jelenlét az iskolában Iskolai tanügyi dokumentumok kezelése Új osztály indítása esetén dokumentáció előkészítése Munkaügyi és egyéb ellenőrzéseken személyes jelenlét, adatszolgáltatás Műszaki segítségkérés koordinálása határozatok, hivatalos jegyzőkönyvek vezetése, iktatása és továbbítása a megfelelő fórumoknak Adatváltozások bejelentése (gazdasági vonatkozásúakat kivéve) más Waldorf iskolákkal kapcsolattartás Tankönyvrendelésben való részvétel Pedagógusigazolványok, utazási igazolványok kezelése Adománygyűjtésben való közreműködés (levelek írása, iktatása)



Óvodai, iskolai szerződés (szülőkkel) előkészítése, megkötés koordinálása



beiratkozások lebonyolítása



beiskolázási programban való közreműködés



részvétel és jelenlét az IF és az IMK munkájában

                  



a TÁMOP 3.1.4-2012/2-1004 azonosító számú pályázat projektmenedzseri teendőit ellátja

gazdasági vezető által ellátott feladatok:  Előkészíti az intézmény életét érintő döntések gazdasági lehetőségeit, megvalósíthatóságát  Előkészíti az intézmény éves költségvetését, szervezi az éves költségvetési folyamatot, az elfogadott költségvetést betartja és betartatja.  Szervezi, követi és nyilvántartja az iskola gazdálkodását, biztosítja annak az elhatározottak szerinti megvalósulását, figyeli és megállapítja változását;  Megszervezi a szükséges feladatok végrehajtását, beszerzések és beruházások megvalósítását.  elvégzi az évközi egyeztetéseket, módosításokat;  a költségvetés keretén belül 100.000 Ft-ig önálló döntésre jogosult, melyről utólag tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az intézmény döntéshozó szerve felé  beszámol az intézmény gazdasági helyzetéről a fenntartónak  részt vesz azokon a megbeszéléseken, konferenciákon, ahol jelenléte indokolt (IMK, IF)  együttműködik az intézmény mentorával gazdasági vonalon  pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseknél rendelkezésre áll, adatot szolgáltat  eszközigények fogadása  szerződések előkészítése  könyvelővel való kapcsolattartás, a könyvelés teljes előkészítése  nyilvántartások készítése, szigorú számadású nyomtatványok  közreműködés a pályázatok elkészítésében, pénzügyi elszámolások elvégzése  normatíva előkészítése, benyújtása, elszámolása  az alapítvány és az egyesület pénzügyi helyzetének monitorozásában való közreműködés, adatszolgáltatás a költségvetés tükrében, észrevételek megtétele  egyéb pénzügyi források felderítésében közreműködés, gazdasági szervezetben való tevékenység  Óvodai, iskolai szerződés (szülőkkel) előkészítése  Új osztály indításának engedélyezése – PK-val együttműködve  iskolai beiratkozás, felvételi folyamatban való részvétel – szülőkkel való találkozás, közös és egyéni beszélgetések, székfoglalók  az intézmény bővítésében (új óvodás csoport, iskolaépület létrehozása) való közreműködés 

gazdasági statisztika

gazdasági munkatárs feladatai:  kapcsolattartás a bérszámfejtéssel, betegszabadságok feljegyzése  bérfizetés és előkészítése ( könyvelővel együttműködve, jelenléti ívek összesítésével) 

eszközök rendelése, kiadása

 tárgyi eszközök leltározása (gazdasági vezetővel közösen)  adóigazolások kiállítása

 kapcsolattartás a hivatalos szervekkel, ügyintézés  egyéb befizetések kezelése  szülői hozzájárulások kezelése, elmaradások figyelése, jelzése a családok felé, igazolások kiadása, kapcsolat tartás a Szoc.Biz.-zel  pénzügyi feladatok ellátása, (Bank, pénztár-kezelés, bizonylatok kezelése, pénztárjelentés elkészítése, bankkivonatok ellenőrzése, számlák bekérése, továbbítása, fizetések átutalása)  befizetések, szabadság nyilvántartás  Apeh 1% ügyintézés  bankszámla kezelése, utalások intézése, számlák befizetése, egyéb kifizetések  pénztárak kezelése (ISKola, OVI) az ebédrendelés és befizetés – nyilvántartás kezelését hangszer- díszlet- és jelmeztáros feladatai: 

Az intézményben a művészetoktatás során használt eszközök, kellékek biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a Tanári Kollégiummal együttműködve végzi.  Jelenti munkáltatójának és az intézmény gazdasági vezetőjének a károkat és rongálásokat. Javaslatot tesz az anyagi kártérítés mértékére. kiemelten:  euritmia ruhák és cipők beszerzésében való közreműködés, a beszerzésben a források feltérképezése,  euritmia cipők és ruhák karbantartása illetve karbantartásának megszervezése,  az első osztályok indításakor szükséges (az osztálytanító által meghatározott) hangszerek beszerzési forrásainak feltérképezése,  hangszerkészítés során a szaksegítség felkutatása, szükség esetén árajánlatok bekérése, a folyamat segítése az osztálytanítóval való együttműködés mellett,  a hangszerek készítéséhez szükséges eszközök és anyagok beszerzése,  zongora karbantartása, hangoltatása, kapcsolattartás szakemberrel,  rongálódás esetén a hangszerek (furulyák, lírák egyéb kis értékű zenei eszközök) javíttatása, pótlása,  festéshez szükséges eszközök (festékek, ecsetek, papír) beszerzése, cseréje, pótlása, a költséghatékony források felkutatása,  a Waldorf intézményekben használt speciális eszközök (méhviasz kréták, körmöcskék, méhviasz gyurma stb.) költséghatékony beszerzési lehetőségeinek feltérképezése,  kézműves- és kézimunka órákhoz szükséges anyagok (fonalak, gyapjú, rövidáru) beszerzése, költséghatékony források felkutatása,  oktatáshoz szükséges bábok, jelmezek beszerzési forrásainak feltérképezése,  más Waldorf iskolákkal kapcsolattartás, szükség esetén a kölcsön-eszközök szállítása,  évszakünnepek előtt a Tanári Kollégiummal történt egyeztetést követően a díszlet(ek) szállítása, tárolása, őrzése  egyéb ünnepek és rendezvények során szükséges eszközök beszerzése, tárolásának biztosítása





drámanapok és dráma-epochák alatt szoros együttműködés az osztálytanítókkal és szaktanárokkal a jelmezek és díszletek kialakításában, a szükséges eszközök beszerzésében és szállításában kézműves szaktanár, kézimunka tanár, zenetanár útmutatásai alapján egyéb, munkaköréhez szorosan kapcsolódó feladatok ellátása.

rendszergazda feladatai: 

 

 

 

   

Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a Tanári Kollégiummal együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az intézményvezetőnek, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. Javaslatot tesz ingyenes programok használatára. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja.

projektkoordinátor feladatai: 

Az iskolai oktatás céljára a fenntartó által kijelölt istenkúti épületbe való átköltözés feladatainak koordinálása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési céljainak alárendelve, a Tanári Kollégiummal és a gazdasági vezetővel együttműködve végzi.





A munkaköri leírásban körülírt feladatok teljesülése érdekében rendszeres kapcsolatot tart a kijelölt feladat felelősével, Nemerey Péter intézményvezetővel, akivel folyamatosan konzultál, tőle utasításokat fogad el. Munkájáról, a projekt állásáról rendszeresen beszámol a fenntartónak.

Kiemelt feladatai az építkezés szempontjából:        

Az istenkúti épületbe való átköltözés feltételeinek megteremtésében való hatékony közreműködés Projektcsoport felállítása, vezetése, rendszeres összehívása A működési engedély feltételeinek feltérképezése: Kormányhivatallal, Építési hatósággal és szakhatóságokkal való egyeztetések lefolytatása Építésztervezőkkel való kapcsolattartás, egyeztetések, a pedagógiai igények közvetítése A projekt költségvetésének, pénzügyi tervének tervezése, elkészítése a gazdasági vezető közreműködésével Kivitelezésre árajánlatok bekérése, összehasonlítása, a kiviteli tervek és/vagy árajánlatok megrendelése Ütemtervek készítése (feladat és időtábla) és betartatása különös tekintettel a pályázati határidőkre Pályázati források feltérképezése, pályázatírásban való közreműködés (a lehetséges források kiaknázása) - a Pályázatíró Munkacsoporttal való szoros együttműködésben



Lehetséges támogatók felkutatása, a korábbi támogatókkal való kapcsolatfelvétel, tárgyalás, a támogatói folyamat kísérése



Kapcsolattartás külföldi partnerekkel



Egyéb források megtalálása a közösség tagjainak bevonásával



A szükséges tárgyi eszközök, anyagok listájának összeállítása



Szülői kör folyamatos tájékoztatása, mozgósítása



Szülői kalákák szervezése, koordinálása – a fenntartóval és a szülői képviselőkkel való együttműködésben



Nyilvánosság biztosítása: naprakész információk biztosítása a honlaphoz, Facebook oldalra, sajtómegjelenések intézése együttműködésben a kommunikációs és honlap munkacsoporttal



Lehetséges adományozók felé PR anyag és adománykérő levél elkészítése



Önkormányzattal való kapcsolattartás, beszámolók készítése



Az önerőhöz esetlegesen szükséges hitellehetőségek feltérképezése



Az építkezés lefolytatásához szükséges generálkivitelező/kivitelezők kiválasztásának előkészítése, szerződéskötések előkészítése



A kiválasztott építésvezetővel/felelős műszaki vezetővel való együttműködés



Pályázati elszámolások elkészítése a gazdasági vezetővel együttműködve



Iskola engedélyeztetési eljárásának koordinálása a fenntartóval, a PK-val és az intézményi titkárral együttműködésben



Közműszerződések ügyintézése



Átköltözés koordinálása, szervezése



Megnyitó ünnepség, protokoll esemény szervezése, sajtó koordinálása

3.sz Melléklet

A belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzés feladata: ●biztosítsa az intézmény törvényes működését ●segítse elő a nevelő és oktató munka eredményességét ●segítse az intézmény takarékos szakszerű gazdálkodását ●feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi előírásoktól való eltérést illetve megelőzze azt. ●megfelelő adatot szolgáltasson a külső és belső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzés éves munkatervét az intézmény vezetése készíti el, és annak végrehajtását is ellenőrzi. A belső ellenőrzésre az általa alkalmasnak ítélt pedagógust felkérheti. 3/1. Nevelő - oktató munka ellenőrzésének rendje: a.) Tankötelezettség teljesítése: A Belső Konferencia ellenőrzi a felvett és áthelyezett tanulók/ gyermekek nyilvántartásba vételét, beíratását. b.) Tanügyi dokumentumok ellenőrzése: A tanmenetek, foglalkozási/epocha tervek ellenőrzését a Belső Konferencia végzi. Az osztálynaplók folyamatos és rendszeres vezetését a Belső Konferencia tagjai havonta ellenőrzik és a hiányosságokat a következő hónap első Konferenciáján jelzik az érintetteknek, amelyet azok pótolni kötelesek egy héten belül. Az ellenőrzés tényét aláírásukkal igazolják a naplóban. Az óvodában vezetett kötelező tanügyi dokumentáció ellenőrzését a titkár végzi havonta. c.) A pedagógiai munka ellenőrzése: A tanórák/foglalkozások ellenőrzése külső tanácsadó, illetve a pedagógus kollégium tagjai által történik. Az óralátogatások tapasztalatait a hospitáló először a fogadó tanárral/kollégával osztja meg. Ezután ha bármelyikük szükségesnek tartja, akkor lehet az esetleges felvetéseket a konferenciák elé tárni. Külső mentort az iskolaalapítás első nyolc évében alkalmaz az intézmény, hospitálásait minden látogatási időszak előtt a tanári konferencia megbízottja egyezteti le. Törekedni kell arra, hogy egy látogatási időszakban minden pedagógusnál tudjon hospitálni a külső mentor. A belső hospitálásokat kezdeményezheti a fogadó tanár, vagy a hospitálni szándékozó tanár illetve a Belső Konferencia is. Törekedni kell arra, hogy egy tanévben minden pedagógus legalább egyszer hospitáljon minden más pedagógus tanóráján. Külső mentort az óvoda mindaddig alkalmaz, ameddig az óvoda összes pedagógusa megszerzi Waldorf képesítését. d.) Törzslap, osztálynapló, bizonyítvány megegyező adatainak

egyeztetése: A törzslapba, bizonyítványba illetve osztálynaplóba beírt adatok egyezőségét 3 összeolvasó pedagógus végzi. Ezen iratok lezárását a tanév végén az intézményvezető aláírásával ellenjegyzi. 3/ 2. Túlórák, helyettesítések, ügyeletek, tanórán kívüli foglalkozások elszámolásának rendje, ellenőrzése. Helyettesítések: A helyettesítést szervező a Tanári Konferencia által megbízott pedagógus. Óvodában az óvodavezető, A helyettesítési naplóban a tanóra megtartásának tényét rögzíti. 3/3. Előre tervezhető hiányzások kezelésének rendje: a.) Előre tervezhető távollét pl. továbbképzés, rendkívüli családi helyzet esetén - ha a távollét az iskola érdekében, annak felkérésére történik: minden költséget az iskola fizet és az érintett kolléga fizetése ugyanaz marad, mintha tanítana. Törvény szerint járó anyasági nap (fizetett távollét): az intézmény úgy támogatja, ahogyan a törvény előírja. b.) Saját igény szerinti távollét: - a kolléga bejelenti szándékát az intézmény vezetésének - az javaslatot tesz, amelyet a PK jóváhagy vagy visszautasít és határozat formájában rögzít: ●teljes egészében támogatja ●vagy külön pénzügyi támogatást nem ad, de a fizetést nem csökkenti, ●vagy engedélyezi a távollétet, de semminemű támogatást nem ad és a távollét idejére eső fizetést levonja a havi bérből – fizetés nélküli szabadság ●vagy egyáltalán nem fogadja el a távollétet. A hiányzásokkal kapcsolatos döntéseket írásos formában kell meghozni, melyet aláírásával az intézményvezető hitelesít. A pedagógiai munka minőségének ellenőrzése elsősorban a konferenciákon történik, ahol rendszeres beszámolók zajlanak az óralátogatásokon tapasztaltakról ill. a mentori jelenlétekről. 3. / 4. Tanári továbbképzések ellenőrzése: Waldorf szempontú és a törvényben szabályozott 7 évenkénti 120 pontos továbbképzés területén. Ennek menetét a továbbképzési program szabályozza. 3. / 5. A gazdálkodási terület ellenőrzése A IMK a Gazdasági vezetővel negyedévente ellenőrzi a költségvetésben előirányzottakat és ennek eredményéről a fenntartó felé beszámol.

3. / 6. Munkaügyi terület ellenőrzése Az IMK tanévkezdést megelőzően, félévkor és tanév végén áttekinti a munkaszerződéseket, munkaköri leírásokat, és a szükséges módosításokat elvégzi. Pl: átsorolások, az adott évi munkakörváltozás, stb.

4.sz. Melléklet

Állandó bizottságok, csoportok jegyzéke a 2013/14-es tanévben:  Intézményi Fórum: - Szülői Fórum: Óvoda: Dulicz Éva, Üski Timea 1. osztály képviselője: Wágner Kriszta, Nagy Tünde 2. osztály képviselői: Rakita Ildikó, Mescha Zsuzsanna 3. osztály képviselője: Hajzer Erzsébet, Szabó Szilárd 4. osztály képviselője: Erdősi Judit, Csatlós Ferenc 5. osztály képviselői: Kertész Vanda, Panka Andrea -

IMK tagjai (pedagógusok: tanárok, óvónők, gazdasági vez., titkár)

-

Mandulafa Egyesület( fenntartó) részéről alkalmanként változó delegált tag.

 Szülői Fórum: Óvoda: Dulicz Éva, Üski Timea 1. osztály képviselője: Wágner Kriszta, Nagy Tünde 2. osztály képviselői: Rakita Ildikó, Mescha Zsuzsanna 3. osztály képviselője: Hajzer Erzsébet, Szabó Szilárd 4. osztály képviselője: Erdősi Judit, Csatlós Ferenc 5. osztály képviselői: Kertész Vanda, Panka Andrea

 Minőségbiztosítási csoport: koordinátor: Benke Gábor tagok: pedagógus részről Jakab Erika, Birghoffer Zsolt, Somos Tímea, Sipos Mihályné, Mescha Zsuzsanna, Galkó Blanka és változó tagok  Épület mcsop. Istenkútért projekt koordinátora: Kertész Vanda  Kommunikációs mcsoport: szülői részről tagja Panka Andrea, pedagógus részről Katzirz Petra és Nemerey Péter.  Kézimunka csoport: koordinátora Villányi Éva

 Kertészeti mcsop.: Koordinátor: Géczi János, tagok ösztöndíjasok és alkalmi segítők  Honlap munkacsoport: pedagógus részről Olessák András, szülői részről Szabó Szilárd, Hajzer Erzsébet, Szabó Dénes  Szociális Bizottság: Bod Krisztina, Fésű Anita, Galkó Blanka  Pályázatíró csoport: koordinátora Gyürüs-Kutnyánszky Ivette, tagok: Somorjai Eszter, Kertész Vanda, Galkó Blanka és projektenként változó egyéb tagok

5.sz. Melléklet

Az Intézményi Fórum és a Szülői Fórum működésének rendje, felépítése, feladatai, összetétele A SZÜLŐI FÓRUM

A Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a 2012/2013-as tanévtől, így a 2013/14-es tanévben is a szülői érdekképviselet a Szülői Fórum biztosítja. A Szülői Fórum az óvoda, illetve az iskola szülői köreinek közös egyeztető fóruma, önszerveződő közössége, melynek célja a szülői érdekek, feladatok összehangolása, a gazdasági, gyakorlati, működtetési feladatok egyeztetése, a szülők intézmény iránti felelősségének erősítése, a szülők körében felmerült problémák, kérdések, javaslatok, igények megvitatása, megválaszolása, megoldási javaslatok keresése. Feladata az iskola és az óvoda szülői körének összefogása, a szülői igények megfogalmazása, a felvetések megtárgyalása és szükség esetén delegálása az érintett Fórum felé (elnökség, IK, PK). Felelőssége az iskola és óvoda pedagógiai munkájának, biztonságos működésének segítése, a szülői munkák rendszerének kidolgozása, koordinálása. Képviselők A Szülői Fórumba az iskola minden osztálya és az óvoda egy, esetlegesen két fő képviselőt delegál. A képviselőket az osztályközösségek/óvoda szülői köre választja a jelöltek közül minden tanév első, tanévindító szülői estjén. A Szülői Fórum képviselők mandátuma egy tanévre szól. Lehetőség szerint - de nem kötelezően – évente új képviselő(k) delegálása javasolt, hogy minél több szülő beleláthasson az intézmény szervező életébe, feladataiba, működésébe. A Szülői Fórum koordinátora A Szülői Fórum első ülésén tagjai közül koordinátort választ, akinek a feladatai:  az ülésre a napirendi pontok összegyűjtése a képviselőktől,  az összegyűjtött témajavaslatok megküldése a Fórum tagjainak,  a Szülői Fórum üléseinek vezetése, szükség esetén emlékeztető készítése a találkozóról,  kapcsolattartás az IF és a PK vezetőjével. A koordinátor mandátuma vállalás alapján fél vagy egy egész tanévre szól. Munkarend A Szülői Fórum havonta ülésezik, lehetőség szerint a tervezett IF időpont előtti szerdai napon. Szükség esetén rendkívüli ülést tart. Nyilvánosság A Szülői Fórum ülései nyilvánosak, minden szülő előtt nyitottak. A szülői képviselők feladata, hogy az osztálya/óvodai csoportja szülői körét tájékoztassa a felmerült feladatokról, közérdekű információkról, kérésekről, továbbá a következő Szülői Fórum időpontjáról és témáiról, valamint szülői esteken az osztálytanító által biztosított időkeretben beszámoljon a Szülői Fórum munkájáról. Feladata továbbá az osztálya/óvodai csoportja szülői köre véleményének megkérdezése, összegyűjtése és annak képviselete a Szülői Fórumon. A Szülői Fórumok időpontjai az intézmény elektronikus hírlevelében (Waldorf Hírlevél) is megjelennek. Jogai, feladatai  véleményezi a költségvetést,  részt vesz az intézményi ünnepek, rendezvények szervezésében,  véleményezi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, a jogszabályokban meghatározott keretek között egyetértési jogot gyakorol,

      

egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, dönt saját szervezeti és működési rendjéről és képviseletéről, összefogja az iskola és az óvoda szülői körét, összegyűjti a szülői körben felmerült igényeket, kéréseket, problémákat, javaslatokat, ötleteket és azokat megvitatja, majd az ügy jellegétől függően megválaszolja, vagy továbbterjeszti a megfelelő Fórum felé, kidolgozza és koordinálja a szülői munkák, vállalások rendszerét, igény szerint, de évente legalább 2 alkalommal műhelymunkát, egyeztető megbeszélést folytat a Pedagógus Kollégiummal, képviselők útján részt vesz az IF ülésein (a delegálás a felterjesztett témáktól függően, minden SZF alkalmával esetileg történik meg, nincs kijelölt állandó képviselő, minden SZF tagnak legalább 1 alkalommal képviselni kell a SZF-ot az IF ülésén).

SZÜLŐI FÓRUM Képviselők 2013/14 tanév Koordinátor: Kertész Vanda Óvoda: Dulicz Éva, Üski Timea 1. osztály képviselője: Wágner Kriszta, Nagy Tünde 2. osztály képviselői: Rakita Ildikó, Mescha Zsuzsanna 3. osztály képviselője: Hajzer Erzsébet, Szabó Szilárd 4. osztály képviselője: Erdősi Judit, Csatlós Ferenc 5. osztály képviselői: Kertész Vanda, Panka Andrea

Az Intézményi Fórum (a korábbi Intézményi Konferencia utóda) Az Intézményi konferencia a Szülői tanács delegáltjaival, az egyes tisztségviselő csoportok és konferenciák képviselőivel a 2012-13-as tanévre újjáalakult majd a 2013/14-es tanévben Intézményi Fórummá lett. Az intézményi működésre rátekintő, véleményalkotó, szervező színtér. Tagjai: intézményműködtetés résztvevői, munkacsoportok vezetői, szülői képviselők (osztály-, csoportképviselők), a fenntartó képviselője. Az Intézményi Fórum ülései a szülők számára nyitottak. Tagjai közül az aktuális tanév végén a következő tanévre koordinátort választ. A koordinátor feladata: - ülésrend kialakítása - meghívók kiküldése - napirendi pontok bekérése, rendszerezése, kiküldése - egy-egy témához témavendégek meghívása - az ülés levezetése Kooordinátora a 2013/14-es tanévben: Nemerey Péter Az Intézményi Fórum ülésein jegyzőkönyv készül. Jegyzőkönyvvezető az intézményi titkár, a 2013/14-es tanévben: Galkó Blanka Tagok a 2013/14-es tanévben: - Szülői Fórum:

Óvoda: Dulicz Éva, Üski Timea 1. osztály képviselője: Wágner Kriszta, Nagy Tünde 2. osztály képviselői: Rakita Ildikó, Mescha Zsuzsanna 3. osztály képviselője: Hajzer Erzsébet, Szabó Szilárd 4. osztály képviselője: Erdősi Judit, Csatlós Ferenc 5. osztály képviselői: Kertész Vanda, Panka Andrea -

IMK tagjai (pedagógusok: tanárok, óvónők, gazdasági vez., titkár)

-

Mandulafa Egyesület( fenntartó) részéről alkalmanként változó delegált tag.

Az IF ülésein készült jegyzőkönyv a szülői körnek kiküldésre kerül az intézmény elektronikus, hetente megjelenő tájékoztatóján keresztül. Ebben a tájékoztatóban jelenik meg az ülések időpontjáról szóló híradás is. Az IF a Szülői Fórummal azonos véleményezési joggal bír.

6.sz. Melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (7633 Pécs Bánki Donát u. 2.., OM azonosító: 201314, képviseli Nemerey Péter), mint a közoktatási ellátás biztosítója (a továbbiakban: Intézmény), másrészről Szülők: Név: Lakcím:

Név: Lakcím: mint a közoktatási ellátásban részesülő alábbi gyermek(ek) törvényes képviselői (szülei, a továbbiakban: Szülők) között az alábbi feltételek szerint. Ez az egység írott alapja kíván lenni az Intézmény és az intézményt működésében mind anyagilag, mind lelki–szellemi jelenlétükkel támogató szülők őszinte kapcsolatának.

1.

A Szülők szándékuk és szabad elhatározásuk szerint létrehozzák/megújítják az alábbiakban felsorolt gyermekük/gyermekeik tanulói/óvodai jogviszonyát az Intézménnyel a 2013/2014-es tanévre.

Gyermek neve: Osztálya/ csoportja: Gyermek neve: Osztálya/ csoportja: Gyermek neve: Osztálya/ csoportja: Gyermek neve: Osztálya/ csoportja: Közös lakcím:

cc) Az Intézmény vállalja az 1. pontban megnevezett gyermek(ek) nevelését és oktatását pedagógiai programjának, valamint a Waldorf-pedagógia szellemiségének megfelelően. Az Intézmény vállalja, hogy az intézménybe felvett gyermeket a gyermekkor minden felismert sajátosságának tiszteletben tartásával neveli. Vállalja továbbá, hogy a gyermekek egyéniségét szem előtt tartva, az emberi méltósággal összhangban végzi munkáját. A pedagógusok szabad elhatározásukból vállalják, hogy munkájuk során az antropozófiai emberismeretre támaszkodó Waldorf–pedagógiát igyekeznek megvalósítani. Ennek érdekében erőfeszítéseket tesznek ezen pedagógiai szemléletmód elmélyítésére és önálló alkalmazására. dd) A Szülők a felvételi időszakban, illetve a szülői esteken tájékozódtak a Waldorf-pedagógia elveiről és gyakorlatáról, jelen megállapodás aláírásával azokat elfogadják. Ezért vállalják, hogy részt vesznek a szülői esteken, képességeikhez és lehetőségeikhez mérten részt vesznek a szülői közösség életében, , az óvoda/ iskola ünnepein és egyéb rendezvényeken támogató jelenlétükkel biztosítják a közösség sikeres működését. Amennyiben nem tudnak részt venni,előzetesen tájékoztatják az óvónőt/ osztálytanítót. ee) A szülők mindent megtesznek azért, – a Waldorf pedagógia szellemiségének értelmében – hogy a gyerekek intézményen kívüli és otthoni élettere ne legyen lényegesen eltérő az általuk választott pedagógiától. ff) A szülők tudják és elfogadják, hogy az intézmény pedagógusai autonómak, akik tanító-nevelő munkájukat szabadon, felelősséggel szervezik meg, betartva az iskola/óvoda helyi tantervében előírtakat, mely a Waldorf Kerettanterv és a Waldorf Óvodapedagógiai Program alapján készült. gg) A szülők gyermekük nevelésével, vagy az iskola/óvoda életével kapcsolatban felmerülő személyes problémáikkal legelőször az óvónőkhöz, az osztálytanítóhoz, vagy az érintett szaktanárhoz fordulnak segítségért, avagy tisztázás végett, amennyiben az érintett pedagógussal nem jutnak dűlőre, úgy a pedagógus kollégiummal veszik fel a kapcsolatot írásban, a konferenciavezetőnek címezve 7. A szülők ismerik és elfogadják a pécsi Waldorf küldetését, és elősegítik annak megvalósulását. Ez a következő: „A pécsi Waldorf célja, hogy a Waldorf-pedagógia szellemiségén alapuló, továbbfejlődni képes közösséget formáljon, amely a gyermekeknek (szeretetteljes második otthonként) óvodát és iskolát hoz létre és tart fönn, hogy ennek révén hiteles, önmagukat ismerő, szellemileg szabad egyéniségekként vegyenek részt a világ alakításában.” 8. Az Intézmény vállalja, hogy a gyermek nevelése, tanítása érdekében a) pedagógiai programját a fennálló tárgyi feltételek, anyagi körülmények figyelembevételével megvalósítja, b) a szülőket rendszeresen tájékoztatja gyermekük fejlődéséről, és kész a szülők nevelési kérdéseire válaszolni, az esetleges problémákról konzultálni, c) Lehetőséget biztosít a szülők Waldorf-pedagógiával kapcsolatos ismereteinek elmélyítéséhez. 9. A Szülők tudomásul veszik, hogy az iskolai intézményi felvétel és a tanulói jogviszony fenntartása érdekében őket fizetési kötelezettség – a továbbiakban: székfoglaló ill. térítési díj terheli az Iskola Intézmény felé, a Nemzeti Köznevelésről szóló (2011. évi CXC.) törvény 31. §

(1) bek. c) pontja alapján. a) Az egyszeri, minden új tanulóra, óvodásra vonatkozó, beiratkozáskor fizetendő székfoglaló: 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint, melynek befizetését a Fizetési Rend szabályozza. A szülők tudomásul veszik, hogy a székfoglaló összege nem igényelhető vissza. b) Szülők kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Intézménnyel óvodai/tanulói jogviszonyban álló, fentnevezett gyermeke(ik) után 2013/2014 -es tanévre vonatkozóan 12 hónapon keresztül, havonta gyermekenként ………………............................... Ft, azaz ……………………………………………………………………………… forint térítési díjat fizet(nek). A tanév/ nevelési év közben az intézményből távozó családok esetében a térítési díj annak a hónapnak a végéig esedékes, amelyben a gyermek(ek) óvodai/tanulói jogviszonya fennáll. Lezárt tanév esetén a júliusi és augusztusi hozzájárulás is fizetendő, iskolaváltás esetén is A Szülő(k) az esedékes térítési díjat (minden hónap 10. napjáig) háromhavonta (2013. szeptember 10-én, 2013. december 10-én, 2014. március 10-én és 2014. június 10-én) félévente (2013. szeptember 10-ig és 2014. március 10-ig) utó összeget egy összegben (2013. szeptember 10. napjáig) fizetik be. Tartós adományozási szerződés megkötésére a Mandulafa Egyesülettel, mint fenntartóval van lehetőség. Nyilatkozom, hogy az intézmény felé fizetendő térítési díjat tartós adományozási szerződés útján kívánom kiegyenlíteni. A Magyar Waldorf Szövetség állásfoglalása alapján ez után az adomány után nem vehető igénybe társasági adókedvezmény. Igen

/ Nem

Szülők tudomásul veszik, hogy a térítési díjból október és február hónapban 12.000 Ft-ot művészeti hozzájárulás címszóval, külön – a térítési díjból leszámolva - kell utalniuk vagy befizetniük. Mivel a Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve és a Waldorf Óvodapedagógiai Program alapján melynek része a komplex művészeti nevelés - köteles pedagógiai munkáját végezni ( 211402/2013/KOIR sz. határozat, Emberi Erőforrások Minisztériuma) , ezért a művészeti normatív támogatásról a szülő nem mondhat le. Szülők tudomásul veszik , hogy abban az esetben, ha gyermekük másik művészeti iskolában is tanul, csak az egyik intézmény tudja igénybe venni a művészeti normatív támogatást a gyermek után, így a másik helyen kötelesek ezt megfizetni. 10.

A fizetés módja:

átutalás

csekk

készpénz.

Átutalás esetén az összeg a Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 50800104-15310116 számú bankszámlájára folyósítandó. 11. Szülők nyilatkoznak, hogy az intézmény Fizetési Rendjét megismerték és elfogadják. Szülők tudomással bírnak arról, és átérzik annak felelősségét, hogy a székfoglaló és/vagy a térítési díj nem fizetése az Iskola/Óvoda, így az egész Intézmény működtetését veszélyezteti. 12. Jelen megállapodást a Szülők bármikor indoklás nélkül felmondhatják. Vállalják azonban, hogy döntésüket az óvónővel/osztálytanítóval legalább 30 nappal előzetesen egyeztetik. Az óvodai/tanulói jogviszony megszüntetéséről a felek írásban állapodnak meg, és a térítési díj annak a hónapnak végéig fizetendő, amelyben még fennállt az óvodai/ tanulói jogviszony. Amennyiben előzetes egyeztetés nem történt és/vagy az esedékes havi térítési díjat a Szülők nem fizetik meg, úgy az Iskola 3 havi térítési díjnak megfelelő bánatpénz követelésére jogosult. 13. Jelen megállapodást az Intézmény csak indokolt esetben és írásban mondhatja fel, kizárólag abban az esetben, ha - az óvónő/osztálytanító és az Intézmény Pedagógus Kollégiuma a gyermek(ek) nem megfelelő fejlődését, előrehaladását, vagy az óvodai/ iskolai és az otthoni nevelés jelentős ellentmondását észlelik, és ez az írásban rögzített véleményük a Szülőkkel történt beszélgetések ellenére sem változik, ezért a gyermek(ek) nevelését pedagógiai okokból tovább vállalni nem tudják, vagy a gyermek jelenléte esetén az óvodai csoport/osztály fejlődéséért nem tudnak tovább felelősséget vállalni. Ebben az esetben az Intézmény az „Elbocsájtási eljárásrend”-ben foglalt megbeszéléseket a Szülőkkel lefolytatja, amely legalább 3 jegyzőkönyvben is rögzített szülői beszélgetésből áll. - a Szülők a 9. pont b) bekezdésében részletezett kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és ezért az Iskola a Fizetési Rendben részletezettek szerint jár el. Jelen Megállapodás megszüntetésére minden esetben az írásbeli értesítést követő két héten belül kerülhet sor. A tanulói jogviszony a más iskolába – elsősorban a gyermek lakhelye szerint területileg illetékes iskolába – történő áthelyezéssel szűnik meg, az átvétel napján. Az óvodai jogviszony más óvodába történő áthelyezéssel szűnik meg az átvétel napján. 14. A szerződő felek vállalják, hogy kapcsolatukat a jogszabályoknak és az Intézmény SZMSZének megfelelően alakítják, az azokban foglaltakat betartják. 15. Jelen megállapodás az aláírásával lép hatályba, és a 2014/2015-ös tanévre szóló új megállapodás aláírásáig, de legkésőbb 2014. augusztus 31-ig érvényes. Szülők tudomásul veszik, hogy a 2014/2015-ös tanévre vonatkozóan a megállapodás csak akkor írható alá, ha nincs tartozásuk az Intézmény felé, vagy érvényes megállapodással rendelkeznek a tartozás rendezésére. 16. A Szülők hozzájárulnak, hogy a személyes adataikat, illetve gyermeke(ik) személyes adatait az Intézmény a jogszabályi előírásoknak, illetve belső szabályzatának megfelelően kezelje. Szülők nyilatkoznak, hogy gyermekükről készült fotó az intézmény kiadványain, honlapján megjelenhet. Igen / Nem 17. Kérjük, hogy bármilyen, az intézménnyel kapcsolatos médiában történő megjelenésre ill. megosztásra ( fotó, szöveg, videó ) a pedagógus kollégiummal való egyeztetést követően kerüljön sor.

17. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződésben nem érintett kérdésekben az a Köznevelési törvény, valamint a Waldorf kerettanterv, az intézmény SZMSZ –e (Fizetési Rend, Házirend) rendelkezései irányadóak. A szülők a Házirendet ismerik és elfogadják. 18. Jelen szerződés 2 példányban készült és azt a család képviseletében legalább az egyik szülő, elvált szülők esetében a gyermek gondviselője , az Intézmény képviseletében az Intézményvezető, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá. A gyermekek sorsának érdekében szem előtt tartják, hogy az intézmény a szülők igénye, illetve a pedagógusok képessége és felelősségvállalásának erőiből létezik, valamint mindkettőjük áldozatkészsége és együttműködése által fejlődik tovább. Pécs, 2013.

---------------------------------------------Szülő

-----------------------------------------------Szülő

-----------------------------------------------------------------Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezető

Előttünk, mint tanúk előtt: 1. ………………………

2. ………………………

Név: ……………

Név: …………………

Lakcím: ………………………

Lakcím:………………………

7.sz. Melléklet A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a Tanári Konferencia bízza meg, a Tanári Kollégium ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A a Tanári Kollégium nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének külön-külön.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó Tanári Konferencia időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

 a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát vagy egy külső személyt felkérhet, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

8.sz. Melléklet

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

A közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján és a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről - alapján

2013 1. Általános szabályok

1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya az intézmény dolgozóira, továbbá az intézmény által kezelt iratokra terjed ki. 1.2. A szabályzat tartalma A szabályzat meghatározza a következő témaköröket:  az iratkezelés szervezete,  az iratok kezelésének általános követelményei,  az iratkezelés folyamata,  küldemények átvétele,  a küldemény felbontása és érkeztetése,  az iktatás,  az iktatás módjai,  az iratok átadása az ügyintézőknek,  a kiadmányozás,  az iratok továbbítása, postázása (expediálás),  irattározás,  selejtezés,  hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme  irattári terv  az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

1.3 .Az intézményi titkár feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az intézményi titkár munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai az alábbiak:  a hivatali ügyek nyilvántartása,  az ügyiratok nyilvántartása,  a küldemények átvétele, (posta, csomagszállító, futárszolgálat stb.)  a hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása,  az iratok iktatása  kiadványozás előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladása,  az ügyiratokról hivatalos másolat készítése,  az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése,  az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése,  az irattári anyag selejtezése vagy archiválása

2. Az iratkezelés szervezete Az iratkezelési feladatok ellátása a következő szervezeti keretek között történik:  Az iratkezelés feladatok, tevékenység ellenőrzésére jogosult az intézményvezető  Az iratkezelési feladatok a székhelyen kerülnek ellátásra.  Az iratkezeléssel kapcsolatos egyes tevékenységeket, kezelési feladatokat az intézményi titkár végzi

2.1. Az iratkezelés irányítása Az iratkezelés rendjét az intézményvezető hagyja jóvá. Az intézményi titkár felelős            

az iratkezelési szabályzat elkészítéséért, az iratkezelési szabályzat rendszeres felülvizsgálatáért, az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, irattár kialakításáért és működtetéséért, az iratkezelés olyan megszervezéséért, hogy az intézményhez és az intézményegységekhez érkezett, ott keletkező, illetve továbbított irat: azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető legyen, visszakereshető legyen; tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek; a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen;

Az intézményvezető felelős  az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért,  a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; 2.2. Az iratkezelés felügyelete Az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető gondoskodik:  az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását;  az iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről;  az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) beszerzésének biztosításáról;  a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről;

2.3. Iktatás Az intézményben az iratkezelés az intézményi titkár feladataként kerül megszervezésre.

2.3.1.Az iktató feladata:  a jelen szabályzatban leírt iratkezelési feladatok szabályozásnak megfelelő végrehajtása,  védje az iratokat és az adatokat  a jogosulatlan hozzáférés,  a megváltoztatás,  a továbbítás,  a nyilvánosságra hozatal,  a törlés,  a megsemmisítés, valamint  a megsemmisülés és  a sérülés ellen. 2.4. Az iratkezelésben résztvevő ügyintézők, ügykezelők Az iratkezelésben résztvevő ügyintézők, egyéb iratkezelő személyek feladata, hogy  tevékenységüket a jelent iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásával végezzék,  az intézménybe/tagintézménybe érkezett iratokat és egyéb dokumentumokat haladéktalanul eljutassák a titkárságra.  védjék az iratokat és az adatokat:  a jogosulatlan hozzáférés,  a megváltoztatás,  a továbbítás,  a nyilvánosságra hozatal,  a törlés,  a megsemmisítés, valamint  a megsemmisülés és  a sérülés ellen.

3. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása . Az intézményi titkár az ügyintézők részére - elintézés céljából - az ügy iratait iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint határidő kitűzésével - aláírásuk ellenében adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell a nyilvántartókönyvbe. 4. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az intézményi titkárnak kell nyilvántartani. A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni:  a bélyegző lenyomatát,  a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét,  a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását,  a bélyegző kiadásának dátumát,  a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét. A bélyegzőt használók jelzése alapján, a sérült és elavult bélyegzőket meg kell semmisíteni, helyettük új bélyegzőket kell beszerezni. A megsemmisítés tényét a nyilvántartólapon fel kell tüntetni. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítésére az intézményvezető intézkedik.

5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy pedagógus alkalmazott illetve az intézményvezető adhat. Tanulónak, gyermeknek valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a gyermekre vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges - az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. 6. Az iratok kezelésének általános követelményei 6.1.. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Irat minden írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adat-hordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Az irattári terv foglalja rendszerbe az intézmény által ellátott ügyköröket, és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat, ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv ezáltal az iratok rendszerezésének az alapja. 6.2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot – ha csak az elintézés nem indokolja – a munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető, vagy az intézményi titkár engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az ügykezelő a nála lévő iratba akkor tekinthet be, ha az a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 6.3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az intézményi titkár adhat ki. A másolatot ”A másolat az eredetivel mindenben megegyező" felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. 6.4. Az iratok rendszerezése Az intézménynél - az ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében - az azonos ügyre, egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokból készült papír alapú másolatok kezelési rendje megegyezik a papír alapú dokumentumok kezelési rendjével. 6.5 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: Az intézmény hivatalos e-mail címére érkezett elektronikus leveleket az intézményi tikár fogadja, aki saját hatáskörben , a dokumentum tartalmának fontossága alapján dönthet arról, hogy szükséges e papír alapon előállítani a dokumentumot. Amennyiben igen, úgy arról nyomtatott változatot készít, melyet ellát az intézmény pecsétjével és saját aláírásával. Így válik a másolat hitelessé. 6.6. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása Az iratot – az iktatókönyv kötelező tartalmi elemeire vonatkozó adatok rögzítésével – az e célra rendszeresített papíralapú iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen az, hogy  ki,  mikor,  kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy:  az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető,  az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. Az iratkezelési folyamat szereplőit  az intézmény megszűnése, illetve  személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal el kell számoltatni. Az elszámoltatás alapját a nyilvántartások képezik, melyek alapján az érintettet tételesen el kell számoltatni. Az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

6.7. Az iratkezelés megszervezése Az intézményben az intézményvezető intézményi titkár foglalkoztatásával biztosítja az iratkezelést. 7. Az iratkezelés folyamata Az iratkezelés folyamatába különösen a következő tevékenységek tartoznak bele:  küldemények átvétele,  küldemények felbontása és érkeztetése,  iktatás,  kiadmányozás,  irattározás,  selejtezés,

 elektronikus formátumú dokumentumok papír alapúvá tétele ( és hitelesítése) 8. Küldemények átvétele 8.1. Az Intézményhez érkezett küldemények Az intézményhez érkezett küldemények jellemzően a következők lehetnek:  levél (papír alapú vagy elektronikus formátumú)  fax,  postai csomag,  postai utánvételes csomag,  csomagküldő szolgálattól érkezett csomag,  csomagküldő szolgálattól érkezett utánvételes csomag. A küldemények érkezhetnek:  postai úton (levél, csomag, utánvételes csomag),  elektronikusan  csomagküldő szolgálattal, futárszolgálattal (levelek, csomagok, utánvételes csomagok),  kommunikációs eszközök segítségével (fax),  közvetlenül, személyesen az ügyféltől (levél, egyéb irat). 8.2. Az átvételre jogosult személyek Az intézmény részére postán csomagküldő szolgálattal, futárszolgálattal érkezett levelek, csomagok vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az intézményi titkár, gazdasági vezető, a gazdasági munkatárs, az intézményvezető vagy a tagintézmény-vezető veszi át. Az utánvételes csomagok esetében a csomag átvételére a pénzkezeléssel megbízott személy jogosult. 8.3. A küldemények felbontása Az intézményhez érkezett küldemények felbontása az intézményi titkár hatáskörébe tartozik valamennyi küldemény vonatkozásában. A faxon, e-mailban érkezett irat esetében – amennyiben hivatalos ügyről van szó -először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről és annak hitelesítéséről. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:  a tévesen címzett küldeményeket,  a névre szóló iratokat, (melyeken nem szerepel a név előtt vagy után az intézmény neve) és amelyekről megállapítható, hogy tartalmuk magánjellegű és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje az általa felbontott hivatalos küldeményt - iktatás céljából - soron kívül köteles eljuttatni az intézményi titkárhoz. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján

megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken - az intézmény neve előtt vagy után - névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. Amennyiben az intézményi titkár azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt - értesítés ellenében - vissza kell küldeni a feladónak. 8.4. A küldemény ellenőrzése átvételkor A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni:  a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát,  a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét,  az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét. Utánvételes csomagok esetében célszerű ellenőrizni azt, hogy a küldemény átvétele szükséges-e, ismert-e a termék megrendelője, illetve a csomag tartalmából egyértelműen következtetni lehet-e a megrendelőre, illetve arra, hogy a csomag átvétele indokolt.

8.5. Az átvétel igazolása Az átvétel igazolása a küldemény jellegétől függően változhat. A papír alapú iratok esetében az átvevő a kézbesítőokmányon az átvételt - olvasható aláírásával és - az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el. Postai küldemények esetében a posta, a csomagküldő szolgálatok esetében a szolgáltatók által kért átvételi igazoláson az intézmény hivatalos bélyegzőjét is szerepeltetni kell. Az "azonnal" és "sürgős" jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység ( tagintézmény) veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén azt a székhelyre átadni illetve ha ez nem lehetséges, akkor az érkezés tényéről az intézményi titkárt értesíteni. 8.6. Sérült küldemény kezelése Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni szükséges a küldemény tartalmának meglétét. (A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt - jegyzőkönyv felvételével - értesíteni kell.) A csomagküldő szolgálattól érkezett sérült csomagot, utánvétes csomagot nem szabad átvenni. A sérülten érkezés tényéről tájékoztatni kell a csomag megrendelőjét.

8.7. Gyors elintézést igénylő iratok kezelése A gyors elintézést igénylő ("azonnal", vagy "sürgős" jelzésű) küldeményt - azonnal továbbítani kell az intézményi titkárnak.

8.8. A küldemények téves felbontása A küldemények téves felbontásakor  a felbontó az átvétel és felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd  gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. 8.9. A küldemény ellenőrzése bontáskor A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell az iraton, illetve borítékon jelzett melléklet(ek) meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák esetén  a probléma tényét rögzíteni kell,  a problémáról tájékoztatni kell a küldőt. Irathiány esetén az irathiány tényét jegyzőkönyvben, illetve az iraton vagy az előadói íven kell rögzíteni. (Jegyzőkönyv felvétele esetén annak egy példányát a küldeményhez kell mellékelni.) 8.10. Pénz, illetékbélyeg és egyéb érték kezelése Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó  az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és  a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. A küldeményhez felragasztatlanul mellékelt illetékbélyeget:  ha a beadvány illetékköteles – a következő pontban foglaltak előzetes figyelembevételével - az ügyintéző a beadványra felragasztja és az illetékjogszabályban megfelelően értékteleníti.  nem szabad a beadványra az illetékbélyeget felragasztani, ha az ügyfél azt a beadványban kért illetékköteles okirat (kiadvány) kiállításához csatolta.  ha a kért okirat kiadását az intézmény megtagadja, vagy kiadja ugyan, de az nem illetékköteles, az illetékbélyeget – mellékletként feltüntetve – ajánlott küldeményként vissza kell küldeni az ügyfélnek.  vissza kell küldeni a beadványhoz felragasztatlanul mellékelt illeték- és postabélyeget is, ha a beadvány nem illetékköteles. A beadványra ragasztott illetékbélyeget keltezési bélyegzővel vagy a bélyegen a keltezés tintával történő átírásával kell értékteleníteni. Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben vagy egyáltalán nem rótták le, az illetékjogszabályok szerint kell eljárni. Ez az eljárás azonban – ha

jogszabály másként nem rendelkezik – nem akadályozhatja a további folyamatos kezelést, illetőleg ügyintézést. 8.11. Az irathoz véglegesen csatolandó dokumentumok A küldemény borítékját, a küldemény egyéb információhordozóját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha:  az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,  a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,  a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg,  bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel

9. Iktatás 9.1. Az iktatókönyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat:  iktatószám;  iktatás időpontja;  küldemény érkezésének időpontja, módja  küldemény elküldésének időpontja, módja;  küldő megnevezése, azonosító adatai;  címzett megnevezése, azonosító adatai;  érkezett irat iktatószáma (idegen szám);  mellékletek száma;  irat tárgya;  kezelési feljegyzések;  ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja;  irattárba helyezés időpontja. 9.2. Iktatószám és alszám Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival. Az iktatást minden évben 1-gyel kell kezdeni. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott

alszámokon kell nyilvántartani. Az iktatószámnak tartalmaznia kell:  az iktatási főszámot,  az alszámot, valamint  az iktatószám kiadásának évét.

9.3. Az ügyirat tárgya Az ügyirat tárgyát - illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot - az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintően lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. 9.4. Az iktatókönyv lezárása Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. 9.5. Az iktatás időpontja Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő 3 munkanapon belül be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni  a határidős iratokat,  táviratokat,  expressz küldeményeket,  a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 9.6. Az iktatóbélyegző Intézményünk iktatóbélyegzőt nem használ. 9. 7. A gyűjtőszám Gyűjtőíven, egy gyűjtőszám alkalmazásával lehet nyilvántartani azokat az iratokat, melyek:  intézkedésre vagy felhívásra azonos témakörben érkeznek,  egy adott szervtől érkező tájékoztatók, utasítások,  felügyeleti, illetve egyéb központi szervtől érkező meghívók,  olyan, az intézményhez különböző személyektől érkező, illetve kiküldött levelek, melyeknek tárgya azonos, s külön iktatószámon való iktatása indokolatlan. A gyűjtőszám alkalmazása esetén a küldeményekre fel kell írni az iktatószámot és a gyűjtőív sorszámát. A gyűjtőív használatát jelölni kell az iktatókönyvben. Az ügyintézés után a gyűjtőív az

iratok mellett marad és így kerül irattárba. 9.8. Téves iktatás Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. 10. Az iktatás módjai 10.1. Az iktatás módja Az iktatás módja: - papír alapú iktatókönyv alkalmazásával, amelybe a bejegyzéseket manuálisan kell végezni, 10.2. A kézi iktatás A kézi iktatás során a következőket kell figyelembe venni:  ne kell tartani a 9. pontban meghatározott előírásokat,  a kézi iktatókönyvben nem szabad:  sorszámot üresen hagyni,  a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni.  ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon, a javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. 11. Kiadmányozás 11.1. Az ügyintézők Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. 11.2. A kiadvány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadványoknak) az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell:  az intézmény nevét, székhelyét,  az iktatószámot és a mellékletek számát,  az ügyintéző nevét,  az ügyintézés idejét,  az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

11. 6. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadványon feltüntetett címzettek részére az intézményi titkár készíti el. A

borítékon fel kell tüntetni a postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott, elsőbbségi, ajánlott-elsőbbségi, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként, csomagban illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén internet-en lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára - ha az nem közönséges levélként történik - az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Elsőbbségi levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes illetve helyben továbbítandó esetekben szabad küldeményeket továbbítani. A küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel. 11.7. Aláírás, hitelesítés Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak az ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni.  Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.  Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, hanem hitelesített kiadványként, - a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét "s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A keltezés alatt baloldalon "A kiadvány hiteles" záradékot kell ráírni. A hitelesítést végző dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. Bélyegzőlenyomat (körbélyegző) csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha:  szerepel az aláírás, azaz azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az "s.k." jelzés szerepel,  a kiadmányozó személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. A nyomdai sokszorosítás esetén az irat akkor hiteles kiadmány, ha  a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírásmintája és  a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata szerepel. 11.8. Hiteles másolat Az intézmény által készített hiteles kiadmányról hiteles másolat - papír alapú kiadmány esetében – kiadható. 1319. Bélyegző, mint hitelesítési eszköz Kiadmányozáshoz alkalmazható bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A kiadmányozáshoz

 az állami címeres körbélyegzőt vagy a hosszúbélyegzőt kell alkalmazni 11.10. A kiadmánynak ismert iratok Nem minősülnek kiadmánynak az intézmény működése során az ügyfelek ügyintézését és joggyakorlását, kötelezettségteljesítését segítő tájékoztatók, melyek közvetlen jogot és kötelezettséget nem keletkeztetnek, csupán általános jellegű információt szolgáltatnak. 12. Iratok továbbítása, postázása Az iratok továbbításáról, postázásáról az intézményi titkár gondoskodik. 13. Irattározás 13.1. Az irattározás dokumentálása Az

irattárba adást és az irattári visszakereshetően kell végezni.

anyag

kezelését

dokumentáltan,

Az irattárba csak lezárt évfolyamú ügyiratok adhatók le.

14. Selejtezés 14.1. Selejtezés A selejtezést az Intézményi tikár és a gazdasági munkatárs együttesen végzi, az intézményvezető jóváhagyásával. 14.2. Selejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezésről az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatni kell. A selejtezési jegyzőkönyvet legalább 2 példányban kell készíteni:  1 pld. az iktatásé  1 pld. a levéltáré. 14.3. A selejtezés végrehajtása, a megsemmisítés módja A selejtezés időpontját a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A papír alapú iratok selejtezése, megsemmisítése az intézményvezető utasításának megfelelően történhet különösen:  iratmegsemmisítővel,  égetéssel. 15. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme

15.1. Hozzáférés az iratokhoz Az intézmény által kezelt iratok esetében biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozásának feladatai kiterjednek:  az intézményen kívüli személyekre, ügyfelekre, valamint  az iratkezelőkre. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozása minden iratkezelést végző személy feladata az általa kezelt iratok vonatkozásában. Az intézmény dolgozói csak azokhoz az iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az intézményvezető felhatalmazást ad illetve az intézményi titkár hozzáférést biztosít. 15.2. Az iratok védelmét célzó utasítások Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók:  „Saját kezű felbontásra!”,  „Más szervnek nem adható át!”,  „Nem másolható!”,  „Kivonat nem készíthető!”,  „Elolvasás után visszaküldendő!”,  „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével),  valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. Az itt meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. 16. Irattári terv 16.1. Az irattári terv kiadásra, módosításra történő előkészítése Az intézményvezető az intézmény által használt irattári tervét a jogszabályban kiadott irattári mintaterv figyelembevételével állítja össze. Az irattári mintaterv alapján készült egyedi irattári tervben nem szabad megváltoztatni az egyes irattári tételek selejtezésére, vagy levéltárba adására vonatkozó, az irattári mintatervben megjelölt határidőket. 16.2. Az irattári tételek kialakítása Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket - az intézmény ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével - tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Külön irattári tételeket lehet kialakítani iratfajta alapján  a jogszabályban vagy belső utasításban előírt, különböző célú és adattartalmú nyilvántartásokból;  az előző pont szerinti nyilvántartások alapirataiból

 a választott testületek, bizottságok, valamint az intézmény működése szempontjából meghatározó jelentőségű, rendszeresen megtartott értekezletek irataiból (ideértve a jegyzőkönyveket vagy emlékeztetőket és a határozatokat is), továbbá a belső utasításokból. 16.3. Az iratok selejtezhetősége Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meg kell határozni, hogy  melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és  melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző - határidő megjelölése nélkül - helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhető és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni az irattári őrzés időtartamát. A személyes adatot tartalmazó iratok őrzési és selejtezési idejét a célhoz kötött adatkezelés követelményére tekintettel kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét az Ltv. 12. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben más jogszabály nem határoz meg őrzési időtartamot akkor a központi irattári mintatervben foglaltak alapján kell rendelkezni. Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni. Az irattári tervet a 3. sz. melléklet tartalmazza. 17. A tanügyi nyilvántartások 17.1. A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet az óvodapedagógusok vezetnek. Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az intézményvezető által kijelölt - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott - alkalmazott vezeti. A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony viszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani és a KIR-be 5 napos bejelentési kötelezettség mellett fel kell vezetni. Ha az óvoda, az iskola sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság  nevét,  címét,  a szakvélemény számát,  kiállításának keltét,  a felülvizsgálat időpontját.

Az óvoda, az iskola a fenti adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. 17.2 A foglalkozási napló Az óvodai, a tanórai foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. 17.3. A törzslap Az iskola a tanulókról - a tanévkezdést követő harminc napon belül - nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A törzslap csak a 2011. CXC. köznevelési törvényben meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a tanuló év végi szöveges minősítéseit, osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot a fentebb leírtak (1-2 bekezdés) szerint kell kiállítani. 17.4. A bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján - kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanulóírásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, ésnyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.

A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. 17.5. A tantárgyfelosztás és az órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást a Pedagógus Kollégium készíti el, az intézményvezető és a Konferenciavezető hitelesíti aláírásával. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. 17.6. A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény pedagógus kollégiuma a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelésioktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 17.7. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztálytanító vezeti az osztálynaplót, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Az intézményvezető megbízása alapján - vezeti az egyéni foglalkozási naplót, a csoportos foglalkozási naplót. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztálytanító és az intézmény vezetője által kijelölt két összeolvasó pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.

Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az e pont 1-2 bekezdésében meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. 17.8. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az intézményvezető, az intézményi titkár vagy az általuk megbízott személy férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet  az üres bizonyítvány-nyomtatványokról,  a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról,  az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. 18. A szabályzat záró rendelkezései 18.1. A szabályzat hatályba lépése A szabályzat 2013. március 31-én lép hatályba. 18.2. Az elektronikus iktatás Az iratkezelési szabályzat elektronikus iktatásra vonatkozó szabályokat nem tartalmaz, mivel az intézménynél elektronikus iratkezelés - a szükséges feltételek hiányában - nem folyik.

2013. március 31. Záradék: Az iratkezelési szabályzatot 2013. szeptember 2-án módosítottam.

Galkó Blanka intézményi titkár

Nemerey Péter intézményvezető

Mellékletek: - 1. sz. melléklet: A küldemények átvételére jogosult személyek - 3. sz. melléklet: Az intézmény hivatalosan használható fejléce.

- 2. sz. melléklet: Irattári terv

1. sz. melléklet A küldemények átvételére jogosult személyek

Az intézményhez érkezett küldemények átvételére az alább felsorolt dolgozók jogosultak:

Név Nemerey Péter Galkó Blanka Wekler Mária Pogány Anikó

Beosztás Intézményvezető Intézményi titkár Gazdasági munkatárs Gazdasági vezető

Páka, 2013. március 31.

Galkó Blanka intézményi titkár

Nemerey Péter intézményvezető

2. sz. melléklet A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok (20/2012 (VIII. 31.) EMMI Rendelet)

I. Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

10

5.

Fenntartói irányítás

10

Szakmai ellenőrzés

20

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, Statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5

6. 11

Nevelési-oktatási ügyek

12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

Gazdasági ügyek

27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

28.

Társadalombiztosítás

50

29.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31.

A tanműhely üzemeltetése

5

32.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

33.

Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

II. Az iskolák által alkalmazott záradékok

1. 2.

Záradék

Dokumentumok

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) ....................iskolába.

Bn., N., Tl., B.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., Tl.

3.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., Tl., N.

4.

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.

Bn., Tl., N.

5

...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

N., Tl., B.

6.

Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

N., Tl., B.

7.

..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ....

N., Tl., B.

8. 9.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

N., Tl., B. N., Tl.

10.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

N., Tl., B.

11.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.

N., Tl.

12. 13. 14.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

N., Tl., B.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet: N. Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

N., Tl.

15.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

N., Tl., B.

16.

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., Tl.

17.

A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet.

N., Tl.,B., Tl., B.

18.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.

N., Tl., B.

19.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.

Tl., B.

20.

A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett.

N., Tl.

21.

Osztályozó vizsgát tett.

Tl., B.

22.

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

Tl., B.

23.

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

Tl., B.

24.

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.

Tl., B.

25.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

Tl., B.

26. 27. 28.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

Tl., B., N.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig Bn., Tl. szünetel. A tanuló jogviszonya

Bn., Tl., B., N.

a) kimaradással,

b) ......... .......... óra igazolatlan mulasztás miatt,

c) egészségügyi alkalmasság miatt,

d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,

e) ......... ............... iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29.

............................ fegyelmező intézkedésben részesült.

N.

30.

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

Tl.

31.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra.

Bn., Tl., N.

32.

Tankötelezettsége megszűnt.

Bn.

33.

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

Tl., B.

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

34.

B.

35.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. Tl.

36.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. Tl.

A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

37.

38.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.

39.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.

Tl., B.

Pót. B.

40.

Érettségi vizsgát tehet.

Tl., B.

41.

Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.

Tl., B., N.

42.

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

43.

Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

45.

Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

N.

46.

Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévig ........ óra közösségi szolgálatot teljesített.

B.

47.

A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot

Tl.

44. 12

48.

..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

Beírási napló

Bn.

Osztálynapló

N.

Törzslap

Tl.

Bizonyítvány

B.

Tl., B.

III. Az óvoda által használt kötelező nyomtatványok Felvételi előjegyzési napló Felvételi és mulasztási napló Óvodai csoportnapló Óvodai törzskönyv Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény 6. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről* 7. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről* 1. 2. 3. 4. 5.

Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok 2.

Beírási napló*

4. 11. 14. 19. 20. 21. 22. 23. 27. 28. 31. 32. 33.

Bizonyítványkönyv* Gyógytestnevelési és könnyített testnevelési napló Jegyzőkönyv a vizsgához Órarend Órarendi kimutatás Összesítés a vizsgát tett tanulókról Osztálynapló (csoportnapló) Osztályozóív a vizsgához Tantárgyfelosztás Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap)* Továbbtanulók nyilvántartása Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről* Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről*

Megjegyzés: * jelölt nyomtatványok csak az Oktatási Minisztérium engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók, + jelölt nyomtatványok csak az Oktatási Minisztérium engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók, ** jelölt nyomtatvány a rendelet hatálybalépése előtt megkezdett oktatásban alkalmazható.

9.sz Melléklet

Tankönyvrendelés és tankönyvellátás szabályozása és a tankönyvkölcsönzés rendje A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A Tanári Konferencia tagjai közül minden tanévet megelőző konferenciáján tankönyvfelelőst választ. Amely kötelezettségeket a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről az intézmény vezetője számára meghatároz, azt az adott tanévre választott tankönyvfelelős hordozza. 3. támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata 



 

  

JANUÁR 10-IG a tankönyvfelelős felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást a) az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, b) a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, c) hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. tájékoztatni kell a felméréskor a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, és ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló jogosult a) ingyenes tankönyvre* b) normatív kedvezményre** c) hányan igényelnek és milyen típusú tankönyvtámogatást a fentieken túl a)-b) esetben „igénylőlapot” kell kitölteni és bemutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló iratokat, a bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra hirdetményben közzétenni: normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit JANUÁR 20-IG felmérés eredményéről tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához JANUÁR 25-IG a vélemények alapján meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú tanulót

* ingyenes tankönyvre jogosult az Nkt. 46. § (5) alapján az 1-8. évfolyamon tanuló **normatív kedvezményre jogosult a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 4. tankönyvellátási szerződés: - Könyvtárellátó és az iskola köti - tankönyvellátásra - emellett a könyvtárellátó kötelese segíteni az iskolának a) a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásában, kölcsönzésében, b) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzésében c) az e rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzésében d) az iskola által kifejlesztett könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárásának lefolytatásában, a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány előállításában. 5. tankönyvrendelés - meg kell küldeni: KIR-nek és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak - határidő: MÁRCIUS UTOLSÓ MUNKANAPJA - módosítás: június 15. - pótrendelés: szeptember 5. 6. tankönyvrendeléssel szembeni elvárások: 1. lehetőség szerinti legteljesebb körben, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások 2. azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével (WALDORF-ISKOLÁBAN indok az alternatív Waldorf-pedagógia és Waldorf-kerettanterv tankönyvhasználatra vonatkozó elvei) 3. belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni 4. úgy kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét 5. ha van a tankönyvjegyzéken a matematika kivételével bármely tantárgyra, műveltségterületre van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, a tartós tankönyvek közül kell választani. 7. módosítás, pótrendelés csak indokolt esetben (pl. osztálylétszám változása) csak tankönyv darabszámot lehet módosítani, és maximum 10% lehet az eltérés az eredetitől 8. szülői jogok - szülőkkel megismertetni, a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik + egyetértési jog: az 1-4. évfolyamok órarendjének összeállításánál (különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel)

szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyeseket máshogy pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani - kötelező tájékoztatás: használni szándékozott tankönyvek össztömegéről (1-4. évfolyamoknál az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege 3 kg-ot nem haladhat meg) 9. a tankönyvrendelés elkészítésének további kérdéseit a házirendben kell meghatározni 10. május 31-ig közzététel a könyvtárból a tanulók által kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét -

11. „iskolai tankönyvellátás helyi rendje” - tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg készül - tartalmazza: a tankönyvfelelős és feladatai megnevezését, a tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit, a tankönyvtörvényben meghatározott iskolai feladatok ellátását, azaz: az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása (a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadása, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszárú kezelés iskolán belüli feladatainak ellátása, és az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzése), annak biztosítása, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek - iskola átveszi a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre és a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában - a Könyvtárellátó díjazást fizet az iskolának - az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerint az 1-8. évfolyamon az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint - a tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt - közzé kell tenni Az intézmény könyvállománya Az iskolai könyvek gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A szakkönyvekhez való hozzáférés a Pedagógus Kollégium számára a tanári szobában megoldott. A kölcsönzést a könyvállományt nyilvántartó íveken kell dokumentálni. A tanulók számára a tankönyvek kölcsönzése az osztálytanítók, szaktanárok által történik. A könyvállomány bővítése folyamatos, a lehetőségekhez mérten, az igényeket átgondolva és figyelembe véve történik. (A könyvállomány nyilvántartási naplójának vezetése az osztálytanítók, szaktanárok feladata.)