2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 1
V. évfolyam, 2013. 3. szám
Segítség. Meghosszabbították a szociális földprogram jelentkezési határidejét. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma résztvevők a 2013-2014-es téli időszakban lehetőséget kapnak arra, hogy más munkát is végezzenek. (10. old.) Hilfe. Die Anmeldefrist für das soziale Landprogramm wurde verlängert. Den benachteiligten, in erster Linie Roma-Teilnehmern wird in der Winterperiode 2013-2014 die Möglichkeit gewährt, auch andere Arbeiten zu leisten. (S. 10)
Felfedezni a bennünk lévő értéket Mihálylovics Béla igazi példakép. Kitartása, akaratereje sokaknak minta lehet, hiszen az egykori szakmunkás előbb érettségi bizonyítványt, majd diplomát is szerzett. Ma a Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi szakértőjeként dolgozik, a szociológia terén pedig a doktori fokozatért küzd. Azt mondja: mindegy, hogy valaki szakmát tanul és kétkezi munkát végez vagy diplomásként próbál boldogulni az életben, a lényeg a tanuláson van. (6-8. old.) Konferencia. Június közepén a foglalkoztatási és esélyegyenlőségi tervekről lesz szó a hagyományos nagykanizsai konferencián, amelyet az EXPAK AT-HU Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia keretében rendeznek. (10. old.) Konferenz. Mitte Juni geht es bei der traditionellen Konferenz in Nagykanizsa um die Pläne im Zusammenhang mit der Beschäftigung und der Chancengleichheit, welche Konferenz im Rahmen der EXPAK AT-HU Österreichisch-Ungarischen ExpertInnenakademie veranstaltet wird. (S. 10)
Den Wert in uns entdecken Béla Mihálylovics ist ein echtes Vorbild. Seine Ausdauer, seine Willenskraft kann für viele ein Beispiel sein, denn der einstige Berufsarbeiter erwarb zunächst das Abiturzeugnis und später auch das Diplom. Heute arbeitet er als Experte des Türr István Ausbildungs- und Forschungsinstituts für Chancengleichheit, daneben ist er im Bereich der Soziologie auf dem Weg zum Erwerb des Doktorgrades. Wie er sagt: egal, ob man einen Beruf erlernt und handwerkliche Arbeiten leistet oder als Diplomand versucht, im Leben zurechtkommen, unter dem Strich geht es um das Lernen. (S. 6-8)
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 2
A munka világa
Tovább csökkent az álláskeresők száma Zala megyében A közfoglalkoztatási programok bővülésének, valamint a szezonális munkaerőigények megjelenésének köszönhetően 7 százalékkal csökkent az álláskeresők száma Zala megyében – közölte Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója a távirati irodával. Április végén 17,2 ezer álláskereső szerepelt a regisztrációban, 1,3 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az
álláskeresők száma 2010-óta átlagosan 7-10 százalékkal csökkent az év negyedik hónapjában, 2009-ben viszont a válság hatására áprilisban 3,1 százalékkal nőtt. A második negyedév első hónapjában a gazdaságilag aktív népesség 13 százaléka volt regisztrált álláskereső, míg egy hónappal korábban 14 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Az álláskeresők aránya Zalaegerszeg, Lenti és Keszthely térségében tartósan alacsonyabb a megyei átlagnál, míg a
2 többi térségben átlag feletti volt a mutató. Ugyanakkor áprilisban mérséklődtek a területek közötti különbségek; Letenye térségében például február óta 20 százalékról 15,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A munkáltatók 1,6 ezer új álláshelyet jelentettek be; a legmagasabb, 500 fő feletti volt a feldolgozóipar munkaerőigénye. A közigazgatás területén – döntően közfoglalkoztatás keretében – 400 ember számára ajánlottak munkát. A munkáltatók a legnagyobb létszámban segédmunkásokat, alkalmi munkásokat, bolti eladókat, forgácsolókat, felszolgálókat, tehergépkocsi-vezetőket kerestek. A kirendeltségeken 1,4 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba, közülük 1,2 ezren már korábban is szerepeltek a regisztrációban. Az ismételten álláskeresővé válók 40 százaléka egy éven belül vált újra munkanélkülivé, több mint 25 százalékánál pedig már 4 évnél is hosszabb idő eltelt a regisztrációból való kikerülésük óta. Az áprilisban regisztrált álláskeresők közöl több százan segéd-, vagy alkalmi munkásként dolgoztak korábban, de a bolti eladók, irodai adminisztrátorok, mechanikai gépösszeszerelők, tehergépkocsi-
vezetők, felszolgálók közül is sokan veszítették el az állásukat. A regisztrációból közel 2,7 ezer álláskereső került ki; közülük 1,2 ezren támogatott foglalkoztatás keretében tudtak elhelyezkedni, 800-an pedig az elsődleges munkaerőpiacon találtak munkát. Az év első négy hónapjában összesen 6,3 ezer álláskereső tudott elhelyezkedni Zala megyében; 3,7 ezren támogatott, 2,6 ezren pedig támogatás nélküli munkakörben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében áprilisban 552 ezer álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz képest 11, az előző év azonos hónapjához képest pedig 0,5 százalékos csökkenést jelent országosan. A legtöbben továbbra is SzabolcsSzatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerestek állást, ez a két megye a teljes állomány 21 százalékát adta. Áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,4 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 8,3 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-MosonSopron megye, Budapest, Vas és Pest megye rendelkezik.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
3
Page 3
Die Welt der Arbeit
Die Zahl der Jobsucher nahm im Komitat Zala weiter ab Dank der Ausweitung der Programme der öffentlichen Beschäftigung, sowie dem Aufkommen des Bedarfs an saisonalen Arbeitskräften nahm die Zahl der Jobsucher um 7 Prozent ab – teilte József Borsos, Direktor des Arbeitszentrums der Regierungsbehörde von Komitat Zala dem Nachrichtenbüro mit. Ende April waren 17,2 Tausend Jobsucher registriert, 1,3 Tausend weniger als einen Monat früher. Die Zahl der Jobsucher nahm jeweils im vierten Monat seit 2010 durchschnittlich um 7-10 Prozent ab, 2009 stieg aber ihre Zahl im April infolge der Krise um 3,1 Prozent. Im ersten Monat des zweiten Quartals galten 13 Prozent der wirtschaftlich aktiven Bevölkerung als registrierte Jobsucher, während die Arbeitslosenrate einen Monat früher 14 Prozent betrug. Der Anteil der Jobsucher ist in den Regionen Zalaegerszeg, Lenti und Keszthely dauerhaft niedriger als der Durchschnitt im Komitat, während die anderen Regionen einen überdurchschnittlichen Index aufweisen. Die regionalen Unterschiede gingen im April je-
doch zurück; in der Region Letenye sank beispielsweise die Arbeitslosenquote seit Februar von 20 Prozent auf 15,5 Prozent. Die Arbeitgeber meldeten 1,6 Tausend neue Arbeitsstellen an; am größten war der Arbeitsbedarf der Verarbeitungsindustrie mit über 500 Personen. Im Bereich der öffentlichen Verwaltung wurde 400 Menschen eine Arbeit – überwiegend im Rahmen der öffentlichen Beschäftigung – geboten. Die Arbeitgeber suchten in der größten Anzahl nach Hilfskräften, Gelegenheitsarbeitern, Verkäufern, Zerspanungsmechanikern, Kellnern und LKW-Fahrern. An den Außenstellen wurden 1,4 Tausend Jobsucher registriert, von ihnen waren 1,2 Tausend Personen auch früher
schon mal im Register eingetragen. 40 Prozent der Personen, die erneut zum Jobsucher wurden, wurden innerhalb eines Jahres wieder zu Arbeitslosen, während bei mehr als 25 Prozent von ihnen sogar mehr als 4 Jahre seitdem vergangen sind, dass sie aus dem Register genommen wurden. Von den Jobsuchern, die im April registriert wurden, arbeiteten früher mehrere Hunderte als Hilfskräfte oder Gelegenheitsarbeiter, aber auch unter den Verkäufern, Büroadministratoren, Maschinenmonteuren der Mechanik, LKW-Fahrern, Kellnern gab es viele, die ihre Arbeit verloren haben. Etwa 2,7 Tausend Jobsucher wurden aus dem Register genommen; 1,2 Tausend von ihnen konnten eine Stelle im Rahmen der geförderten Beschäfti-
gung finden, während 800 auf dem primären Arbeitsmarkt tätig werden konnten. In den ersten vier Monaten des Jahres konnten insgesamt 6,3 Tausend Jobsucher eine Stelle im Komitat Zala finden; 3,7 Tausend von ihnen im Rahmen der geförderten Beschäftigung, 2,6 Tausend in einem nicht geförderten Arbeitskreis. Im Register des Ungarischen Nationalen Beschäftigungsdienstes waren im April 552 Tausend Jobsucher eingetragen, was landesweit eine Abnahme von 11 Prozent im Vergleich zum vorhergehenden Monat und 0,5 Prozent im Vergleich zum Referenzmonat des vorangehenden Jahres bedeutet. Die meisten Jobsucher sind auch weiterhin in den Komitaten SzabolcsSzatmár-Bereg und Borsod-Abaúj-Zemplén registriert, diese beiden Komitate machten 21 Prozent des Gesamtbestandes aus. Im April betrug der Anteil der registrierten Jobsucher im Vergleich zur wirtschaftlich aktiven Bevölkerung 12,4 Prozent, während die relative Quote im Vergleich zur Bevölkerung im Erwerbsalter einen Wert von 8,3 Prozent aufwies. Die niedrigsten Werte werden auch weiterhin im Komitat Győr-MosonSopron, in Budapest und in den Komitaten Vas und Pest verzeichnet.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 4
A munka világa
4
Folytatódnak a közfoglalkoztatási programok Zala megyében
Folytatódnak a közfoglalkoztatási programok Zala megyében, az év első négy hónapjában több mint 3600 álláskereső közfoglalkoztatása kezdődött el. A kistérségi Startmunka mintaprogramok 90 százaléka már márciusban elindult, áprilisban pedig további 12 program kezdődött el. A mintaprogramok keretében április végéig több mint 1300 álláskereső jutott kereseti lehetőséghez. A hagyományos, hoszszabb időtartamú közfoglalkoztatásba áprilisban 331 embert vontak be, 46 százalékukat a zalaegerszegi kirendeltség területén. Az év első négy hónapjában – döntő többségben 6 órás közfoglalkoztatás keretében – összesen 857 személy foglalkoztatása kezdődött
el. A közfoglalkoztatottak nagy része település-tisztasági, közintézmény-karbantartási, felújítási, parkgondozási, temető-rendbetételi feladatokat lát el, de ha a munkaadó tudja biztosítani a feltételeket, adminisztratív munkakörökben, szociális gondozóként vagy egészségügyi betanított munkásként is el tudnak helyezkedni. A hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését szolgáló, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez igazodó TÁMOP programba áprilisban 207, az év első négy hónapjában
pedig több mint 400 embert vontak be. A programba kerülők 34 százaléka tartós munkanélküli, 22 százaléka pályakezdő, 25 év alatti álláskereső, 18 százaléka pedig 50 év feletti. A projekt keretében áprilisban hat tanfolyamot indítottak; az álláskeresők gyógyszertári asszisztens, földmunkarakódó és szállítógépkezelő, kisteljesítményű kazánfűtő, CNC forgácsoló, szociális gondozó és ápoló, vendéglátó eladó képzések közül választhattak. A 25 év alatti pályakezdők munkaerő-piaci hely-
zetének javítására március elsejétől újraindult a pályakezdőket támogató központi program. Zala megyében erre a célra közel 54 millió forintot keretösszeg fordítható. Áprilisban 39 fiatal támogatása kezdődött el. Márciusban az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás igénybevételére tett közzé pályázati felhívást a munkaügyi központ. Az álláskeresők vagy rehabilitációs ellátásban részesülők 3 millió forintig terjedő tőkejuttatásra pályázhattak, de benyújthatták kérelműket a havi kötelező legkisebb munkabér összegére is, amelyet maximum fél éven át folyósítanak számukra. A támogatásokra a megyei keret összesen 65 millió forint. Tőkejuttatásra áprilisig 27 pályázat érkezett a munkaügyi központhoz, 75 millió forint értékben. A hónap végéig három pályázatot bíráltak el, a megítélt támogatási összeg 9 millió forint. A támogatásban részesült három mezőgazdasági őstermelő méhészettel, illetve zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkozik. A maximum hat hónap időtartamra nyújtható, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatásban 16 ember részesült.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
5
Page 5
Die Welt der Arbeit
Die Programme der öffentlichen Beschäftigung werden im Komitat Zala weitergeführt 90 Prozent der sog. „Start munka“–Muster programme für Kleinregionen wurde bereits im März gestartet, im April wurden weitere 12 Programme begonnen. Im Rahmen der Musterprogramme wurde bis Ende April mehr als 1300 Jobsuchern eine Erwerbsmöglichkeit gewährt. In die traditionelle, längere öffentliche Beschäftigung wurden im April 331 Personen einbezogen, 46 Prozent von ihnen auf dem Gebiet der Außenstelle in Zalaegerszeg. In den ersten vier Monaten des Jahres wurde – überwiegend im Rahmen der öffentlichen Beschäftigung für 6 Stunden – die Beschäftigung von insgesamt 857 Personen begonnen. Die Mehrheit der öffentlich Beschäftigten leistet Aufgaben im Bereich der Siedlungssauberkeit, der Wartung und Erneuerung von öffentlichen Einrichtungen, der Parkpflege, der Friedhofreinigung, wenn aber der Arbeitgeber die erforderlichen Bedingungen gewährleisten kann, können sie auch in administrativen Positionen, als Sozialarbeiter oder als angelernte Arbeiter im Gesundheitswesen eine Stelle finden.
In das sog. TÁMOPProg ramm/Operatives Programm zur gesellschaftlichen Erneuerung/, welches als ein personenbezogenes Programm im Dienste der Förderung der Stellensuche der benachteiligten Jobsucher steht und sich nach den Möglichkeiten des lokalen Arbeitsmarktes richtet, wurden im April 207, in den ersten vier Monaten des Jahres mehr als 400 Menschen eingezogen. Von denen gelten 34 Prozent als Langzeitarbeitslose, 22 Prozent als Berufsanfänger bzw. Jobsucher unter 25 Jahren, und 18 Prozent sind über 50 Jahre alt. Im Rahmen des Projekts wurden im April sechs Kurse in die Wege geleitet; die Jobsucher konnten sich für eine der nachfolgenden Ausbildungen entscheiden: Apo the kenassistent/in, Erdbewegungs-, Gabelstapler- und Fördermaschienenbediener/in, Bediener/in von Heizkesseln mit niedriger Leistung, CNC-Zerspanungs me chaniker/in, Sozialarbeiter und Sozialpfleger, Gastronomieverkäufer/in. Zur Verbesserung der Lage der Berufsanfänger unter 25 Jahren auf dem
Arbeitsmarkt wurde ab dem ersten März das zentrale Programm zur Förderung der Berufsanfänger erneut gestartet. Im Komitat Zala ist für diesen Zweck ein Rahmenbetrag in Höhe von beinahe 54 Millionen ungarischem Forint bestimmt. Im April wurde die Förderung von 39 Jugendlichen begonnen. Im März hat das Arbeitszentrum eine Ausschreibung zur Förderung der Unternehmensgründung der Jobsucher bekannt gegeben. Die Jobsucher oder die, die eine Rehabilitationsbeihilfe beziehen, konnten sich für eine Kapitalzuführung von bis zu 3 Millionen ungarischem Forint bewerben, sie konnten aber auch einen Antrag auf den Betrag des monatlichen obligatorischen Mindestlohns stellen, der ihnen
höchstens ein halbes Jahr lang ausbezahlt wird. Der Finanzrahmen des Komitats für die Beihilfe beträgt insgesamt 65 Millionen Forint. Wegen Kapitalzuführung sind bis April 27 Bewerbungen im Wert von 75 Millionen Forint beim Arbeitszentrum eingegangen. Bis Ende des Monats wurden drei Bewerbungen ausgewertet, die zugesprochene Fördersumme beträgt 9 Millionen Forint. Die Haupterwerbslandwirte, die eine Beihilfe erhalten haben, beschäftigen sich mit Imkerei, bzw. Obstund Gemüseanbau. 16 Personen erhielten eine Beihilfe, die ihnen für die Dauer von maximal sechs Monaten, monatlich in Höhe von bis zum obligatorischen Mindestlohn gewährt werden kann.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 6
Példakép
6
Felfedezni a bennünk lévő értéket Mihálylovics Béla kitartása, akaratereje sokaknak példaként szolgálhat, az egykori szakmunkás előbb érettségi bizonyítványt, majd diplomát is szerzett. A roma származású férfi, amellett, hogy a Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi szakértőjeként dolgozik, a szociológia terén a doktori fokozatért küzd.
Mihálylovics Béla 1969. május 11-én született Mohácson. Szüleivel és három testvérével a Villány melletti Márokon éltek, amely kistelepülést többségében szerbek és svábok laktak. Az általános iskolai tanulmányokat viszont már a Nagykanizsához közeli Újudvaron kezdte a kis Béla, aki úgy emlékszik: azért költözött a család Zalába, mert apai nagyszülei – akik a MÁV-nál dolgoztak – szolgálati lakást kaptak. – Az alsó tagozatot helyben végeztem, de az általános iskolát Nagykanizsán fejeztem
be, Újudvaron időközben ugyanis megszűnt a felső tagozat – mondta Béla, aki hozzátette: az iskolaváltás nem ment zökkenőmentesen, a kistelepülésről érkező társaival külön klikket
még központi fűtés, csőhálózat és berendezés szerelő szakmát tanultam, amit manapság már épületgépészetnek hívnak. A szakmaszerzést követően a ZÁÉVnél kezd tem dolgozni.
Mihálylovics Béla nem sokat gondolkodott, útnak indult a messzi KözépÁzsiába, pontosabban Kazahsztánba, ahol négy és fél éven át olajvezetékek fektetésével és szerelésével foglalkozott.
„Mindegy, hogy valaki szakmát tanul vagy diplomásként próbál boldogulni az életben” alkottak. – A sport kifejezetten jól ment, több atlétikai versenyt is nyertem, sőt asztaliteniszben is jeleskedtem. Nyol cadik osztályos koromra a tanulmányi eredményeim kissé leromlottak, ezért szakmunkásképző iskolába jelentkeztem. Akkortájt
Addigra megszerettem a szakmát, szerencsére remek brigádba kerültem, a kollégák hamar befogadtak, így aztán nagy kedvvel dolgoztam. Alig másfél év múltán viszont külföldi munkavállalásra adódott lehetőségem, amit nem akartam kihagyni.
– Ott ismertem meg a feleségemet, aki ukrán származású – folytatta Béla, majd hozzátette: első gyermekük, Andrej is Kazahsztánban született, majd később, 1994ben egy kislánnyal, Helénával bővült a család. – (folytatás a 8. oldalon)
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 7
Vorbild
7
Béla Mihálylovics wurde am 11. Mai 1969 in der Stadt Mohács geboren. Zusammen mit seinen Eltern und seinen drei Geschwistern lebten sie in Márok neben Villány, welche Kleinsiedlung vor allem von Serben und Schwaben bewohnt war. Die Grundschulausbildung begann der kleine Béla aber schon in Újudvar in der Nähe von Nagykanizsa, er erinnert sich so daran: die Familie ist nach Zala umgezogen, weil seine Großeltern väterlicherseits – die bei der ungarischen Staatsbahn /MÁV/ arbeiteten – dort eine Dienstwohnung bekommen haben.
Den Wert in uns entdecken Die Ausdauer, die Willenskraft von Béla Mihálylovics kann für viele ein Beispiel sein, denn der einstige Berufsarbeiter erwarb zunächst das Abiturzeugnis und später auch das Diplom. Der Mann mit RomaAbstammung arbeitet als Experte des Türr István Ausbildungs- und Forschungsinstituts für Chancengleichheit, daneben ist er im Bereich der Soziologie auf dem Weg zum Erwerb des Doktorgrades.
„Egal, ob man einen Beruf erlernt oder als Diplomand versucht, im Leben zurechtkommen” – Die Primärstufe habe ich vor Ort absolviert, die Grundschulausbildung selbst habe ich aber in Nagykanizsa beendet, da die Sekundarstufe in Újudvar inzwischen aufgelöst wurde – erklärte Béla und fügte hinzu: der Schulwechsel war nicht reibungslos, er und seine Kameraden aus der Kleinsiedlung bildeten eine separate Klicke. – Der Sport ging besonders gut, ich habe mehrere Athletikwettbewerbe gewonnen, sogar im Tischtennis konnte ich überzeugen. Bis ich aber
die achte Klasse erreichte, haben sich meine Schulergebnisse etwas verschlechtert, deshalb habe ich mich an eine Berufsschule angemeldet. Damals lernte ich noch den Beruf Monteur für Zentralheizungen, Rohrnetze und Anlagen, was heute als Gebäudetechnik bezeichnet wird. Nachdem ich den Beruf erworben habe, begann ich bei der ZÁÉV zu arbeiten. Ich begann, den Beruf zu mögen, zum Glück wurde ich Teil einer tollen Brigade, die Kollegen nahmen mich
schnell auf, so habe ich meine Arbeit mit großer Lust versehen. Nach etwa anderthalb Jahren kriegte ich aber eine Arbeitsmöglichkeit im Ausland, die ich nicht verpassen wollte. Béla Mihálylovics dachte nicht viel nach und nahm den Weg nach dem fernen Mittelasien, genauer gesagt nach Kasachstan auf sich, wo er sich viereinhalb Jahre lang mit der Verlegung und der Reparatur von Ölleitungen beschäftigte.
– Dort habe ich meine Frau kennengelernt, die ukrainischer Herkunft ist – setzte Béla fort und fügte hinzu: das erste Kind, Andrej ist in Kasachstan geboren, und später, 1994 bekam die Familie nochmals Zuwachs, das Mädchen heißt Helena. – Als der Auslandsdienst beendet wurde, sind wir zurück nach Ungarn gezogen und ich habe eine Stelle bei der ungarischen Staatsbahn (MÁV) eingenommen. Zu dieser Zeit habe ich die Bedeutung des Lernens mehr und mehr gespürt,
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 8
Példakép (folytatás a 6. oldalról) Amikor letelt a külszolgálat, hazaköltöztünk, s én a MÁV-nál helyezkedtem el. Ekkor már egyre inkább éreztem a tanulás fontosságát, ezért munka mellett először érettségi bizonyítványt szereztem, majd a Nyugat-Ma gyar országi Egyetem szociológiapedagógia szakára is jelentkeztem. Mihálylovics Béla elismerte: munka mellett nagyon nehéz volt tanulni, ám családja mindvégig mellette állt és segítette őt. A diploma megszerzése után a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz került, ahol főként magatartási problémákkal küzdő fiatalokkal foglalkozott. – Talán egy éve dolgoztam a TEGYESZ-nél, amikor megkeresett a Zala Megyei Munkaügyi Központ vezetője, hogy legyek szakmai irányítója az akkor induló Roma Térségi Foglalkoztatási Asszisztens Hálózatnak – folytatta Mihálylovics Béla. – A projekt lényege abban állt, hogy felkutattuk a zalai kistelepüléseken mélyszegénységben élő családokat és megpróbáltunk segíteni rajtuk. Ha kellett, életvezetési tanácsokat adtunk, másoknak képzéseket
szerveztünk és lehetőség szerint munkához juttattuk az embereket. Sajnos, a program nem folytatódott, pedig hoszszútávon remek eredményeket lehetett volna elérni. Mihálylovics Béla szerint a rendszerváltás óta ugyan sok szó esett a romák integrációjáról, ám komoly előrelépés mégsem történt e téren. A szakember szerint a beszéd helyett, ideje lenne a tettek mezejére lépni és átgondolt, hosszútávon is finanszírozható projekteket indítani. A romák integrációja ugyanis nem lehet pártpolitikai kérdés.
8 – Magyarországon a roma társadalom politikailag éppúgy megosztott, mint a többségi társadalom, ám a cigányságnak bizonyos területeken hatalmas lemaradásai vannak, ezért nem a széthúzásra, hanem az összefogásra lenne szüksége – vélekedett Mihálylovics Béla, aki szerint a roma integráció ügyben politikai konszenzusra lenne szükség. Tanulmányaival párhuzamosan a kanizsai roma nemzetiségi ön kormányzat munkáját is segítette, sőt a mai napig aktívan tevékenykedik a tanoda-programban. Mint mondta: soha-
sem jutott volna idáig, ha volt tanárai nem segítették, orientálták vol na, s mindeközben olyan emberi értékeket is közvetítettek, mint a szolidaritás, a másik elfogadása, a segítőkészség. – Szerintem mindegy, hogy valaki szakmát tanul és kétkezi munkát végez vagy diplomásként próbál boldogulni az életben, a lényeg a tanuláson van – összegezte álláspontját Mihálylovics Béla, aki úgy véli, a pedagógusoknak óriási felelőssége van abban, hogy minden gyerekben felfedezzék az értéket, s a szerint terelgessék.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 9
Vorbild
9 deshalb habe ich neben der Arbeit zunächst das Abiturzeugnis erworben, später habe ich mich an die Westungarische Universität zum Fach Soziologie-Pädagogik angemeldet. Béla Mihálylovics erkannte an: es wahr sehr schwierig, neben der Arbeit zu lernen, aber seine Familie stand die ganze Zeit hinter ihm und unterstützte ihn. Nach dem Erwerb des Diploms arbeitete er beim Lokalen Kinderschutzfachdienst /TEGYESZ/, wo er sich zunehmend mit Jugendlichen mit Verhaltensproblemen beschäftigte. – Ich arbeitete seit etwa einem Jahr bei TEGYESZ, als mich der Leiter des Arbeitszentrums von Komitat Zala aufgesucht und mir vorgeschlagen hat, Berufsleiter des Assistentennetzwerks für Beschäftigung der RomaRegion zu werden – setzte Béla Mihálylovics fort. – Beim Projekt ging es im Wesentlichen darum, dass wir die in extremer Armut in Kleinsiedlungen im Komitat Zala lebenden Familien aufgesucht haben und versucht haben, ihnen zu helfen. Bei Bedarf gaben wir Ratschläge bezüglich der Lebensführung, wir organisierten Ausbildungen
und nach Möglichkeit verschafften wir den hier lebenden Menschen Arbeit. Bedauerlicherweise wurde das Programm nicht fortgesetzt, obwohl langfristig ausgezeichnete Ergebnisse hätten erzielt werden können. Béla Mihálylovics ist der Auffassung, dass zwar seit dem Regimewechsel viel über die Integration der Roma gesprochen wurde, doch ernsthafte Fortschritte auf diesem Gebiet nicht gemacht worden sind. Nach Meinung des Experten wäre es an der Zeit, von Worten zu Taten zu schreiten und überdachte, auch langfristig finanzierbare Projekte in die Wege zu leiten. Denn die
Integration der Roma darf keine Frage der Parteipolitik sein. – In Ungarn ist die Roma-Gesellschaft politisch ebenso gespalten wie die Mehrheitsgesellschaft, doch haben die Zigeuner an manchen Gebieten riesige Nachteile aufzuholen, deshalb würde die Roma-Gesellschaft eher eine Zusammenarbeit und kein Auseinanderziehen benötigen. Parallel zu seinen Studien unterstützte er auch die Arbeit der RomaNationalitätenselbstverwa ltung in Nagykanizsa, sogar bis heute ist er aktiv am sog. „Tanoda“ Programm tätig. Wie er erklärte: er wäre nie an diesem
Punkt angelangt, wenn ihm seine Lehrer nicht unterstützt und orientiert hätten, gleichzeitig vermittelten sie aber auch menschliche Werte wie Solidarität, Toleranz und Hilfsbereitschaft. – Ich glaube, es ist egal, ob man einen Beruf erlernt und handwerkliche Arbeiten leistet oder als Diplomand versucht, im Leben zurechtkommen, unter dem Strich geht es um das Lernen – fasste Béla Mihálylovics seinen Standpunkt zusammen, und ist der Meinung, dass die Pädagogen eine gewaltige Verantwortung haben, den Wert in jedem Kind zu entdecken und das Kind dementsprechend zu führen.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 10
Aktuális
10
Foglalkoztatási és esélyegyenlőségi tervek a régióban Június közepén újabb szakmai konferenciára kerül sor Nagykanizsán a Kőnig Hotelben az EXPAK AT-HU OsztrákMagyar Szakértői Akadémia projektjének keretében. Ezúttal a foglalkoztatási és esélyegyenlőségi tervek megvalósulásáról, azok hasznosságáról fejtik ki álláspontjukat a meghívott előadók. A téma azért is aktuális, mert 2013. július elsejétől már csak azok a települési önkormányzatok pályázhatnak európai uniós
forrásokra, melyek rendelkeznek ezen dokumentumokkal. A konferencia szervezői több olyan önkormányzatot is szeretnének meghívni a rendezvényre, ahol a foglalkoztatási és esélyegyenlőségi tervekben megfogalmazott módszereket és célokat a gyakorlatban is alkalmazzák. A szakmai tanácskozásra szintén meghívást kap a Türr István Képző és Kutató Intézet, amelynek – sok más mellett – az is feladata, hogy jóváhagyja és minősítse ezeket a dokumentumokat.
Szociális földprogram: segítség romáknak is Meghosszabbították a szociális földprogram jelentkezési határidejét, június 17-éig lehet pályázni a három és félmillió forintig terjedő állami támogatásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint pályázatonként akár három és félmillió vissza nem térítendő állami támogatáshoz is juthatnak idén a programra jelentkező önkormányzatok, nonprofit gazdasági társaságok, egyházak, szociális szövetkezetek. A tavalyi 170 millióról idén 250 millió forintra emelt forrásból
150 pályázó is támogatást kaphat a szociálisan hátrányos helyzetű emberek megélhetésének segítésére, életminőségük javítására, önálló egzisztenciateremtési esélyeik növelésére. Az eredetileg május 29-én lejáró határidő meghoszszabbítása mellett könynyített jelentkezés is segíti a pályázókat. Az idei szociális földprogram a helyi munkanélküliség kezelésében, a területi hátrányok mérséklésében, a foglalkoztatás segítésében, a munkaképes csoportok aktivizálásában és a feketegazdaság visszaszorításában
kíván segíteni. A közlemény szerint a fenntarthatóság és az önellátás segítése mellett kiemelt újítást jelent, hogy a program keretein belül foglalkoztatott hátrányos helyzetű, elsősorban roma résztvevők a 2013-2014es téli időszakban lehetőséget kapnak arra, hogy más, közösségi célú önkormányzati munkákban részt vegyenek az ilyenkor sem szünetelő fólia- és üvegházas munkavégzés mellett. A szociális földprogram célja a nyilvántartott álláskeresők, illetve a támogatásban részt vevők munkavállalásának segítése.
A nyertes pályázók – jellemzően önkormányzatok – az elnyert forrásokból megszervezik, hogy a munkához nem jutó helyiek növényt termeszthessenek, állatot tarthassanak, a termést pedig akár a helyi közétkeztetésben értékesítsék. Felelős kiadó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel/fax: (93) 312-649 e-mail:
[email protected] Szerkesztő: Péter Árpád
A lap megjelenése az EXPAK AT-HU „Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia 2008-2013” program keretében történik.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 11
Aktuelles
11
Pläne im Zusammenhang mit der Beschäftigung und der Chancengleichheit in der Region Mitte Juni wurde im Rahmen der EXPAK AT-HU Österreichisch-Ungarischen ExpertInnenakademie erneut eine Fachkonferenz in Nagykanizsa im König Hotel veranstaltet. Diesmal erläuterten die Gastvortragenden ihre Stellungnahme zur Verwirklichung der Pläne im Zusammenhang mit der Beschäftigung und der Chancengleichheit, deren Nützlichkeit. Das Thema ist auch deshalb aktuell, weil sich ab dem ersten Juli 2013
nur noch die lokalen Gebietskörperschaften um EU-Mittel bewerben
können, die diese Dokumente besitzen. Die Veranstalter der Konferenz möchten mehrere Gebietskörperschaften zu der Veranstaltung einladen, die die Methoden und Ziele, die in den Plänen im Zusammenhang mit der Beschäftigung und der Chancengleichheit formuliert sind,
auch in der Praxis anwenden. Auch das Türr István Ausbildungs- und Forschungsinstitut wird zu dieser Fachkonferenz eingeladen, welches Institut – unter anderem – auch die Genehmigung und Bewertung dieser Dokumente zur Aufgabe hat.
Soziales Landprogramm: Hilfe auch für Roma Die Anmeldefrist für das soziale Landprogramm wurde verlängert, die Bewerbungen für die staatliche Subvention von bis zu dreieinhalb Millionen ungarischem Forint können bis zum 17. Juni eingereicht werden. Nach der Mitteilung des Ungarischen Ministeriums für Humanressourcen können die SelbstverwalVerantwortlicher Herausgeber: Minderheitenselbstverwaltung der Roma der Stadt Nagykanizsa mit Komitatsrecht 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel./Fax.: (93) 312-649 E-Mail:
[email protected] Redakteur: Árpád Péter
Ausgabe des Blattes erfolgt im Rahmen des Programms EXPAK AT-HU „ÖsterreichischUngarische Expertinnenakademie 2008-2013”.
tungen, gemeinnützigen Wirtschaftsgesellschaften, Kirchen, sozialen Gewerkschaften, die sich für das Programm bewerben, eine staatliche Subvention von bis zu dreieinhalb Millionen ungarischem Forint je Bewerbung erhalten. Der Gesamtbetrag i.H.v. 170 Millionen Forint wurde dieses Jahr auf 250 Millionen Forint erhöht, von dieser Summe kann sogar 150 Bewerbern eine Finanzhilfe zur Förderung der Existenz von benachteiligten Personen, der Verbesserung ihrer Lebensqualitäten, der Erhöhung ihrer Chancen auf eine selbständige Existenzgründung gewährt werden. Neben der verlängerten Frist, die ursprünglich am 29. Mai abgelaufen wäre, werden die
Bewerber auch durch eine erleichterte Anmeldung unterstützt. Mit dem diesjährigen sozialen Landprogramm möchte man bei der Bekämpfung der lokalen Arbeitslosigkeit, der Verringerung der regionalen Nachteile, der Förderung der Beschäftigung, der Aktivierung von arbeitsfähigen Gruppen und dem Kampf gegen die Schattenwirtschaft helfen. Der Mitteilung zufolge gilt als eine besondere Neuerung neben der Förderung der Nachhaltigkeit und der Selbstversorgung, dass benachteiligten, in erster Linie Roma-Teilnehmern, die im Rahmen des Programms beschäftigt werden, in der Winterperiode 20132014 die Möglichkeit gewährt wird, dass sie neben
der Arbeit in den Folienund Treibhäusern, welche Arbeiten auch in diesem Zeitraum nicht ruhen, auch bei anderen, zu kollektiven Zwecken dienenden Arbeiten der Gebietskörperschaften mitwirken können. Ziel des sozialen Landprogramms ist die Unterstützung des Zugangs der registrierten Jobsucher bzw. der geförderten Personen zur Beschäftigung. Die siegreichen Bewerber – überwiegend Gebietskörperschaften – organisieren mit Hilfe der gewonnenen Ressourcen, dass die Ortsbewohner, die keine Arbeit bekommen, Pflanzen anbauen, Tiere halten und die Ernte beispielsweise an Lebensmittel servierende, lokale gemeinschaftliche Einrichtungen verkaufen können.
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 12
Tanulmány
12 lépéseit, annak érdekében, hogy így évente elkészülhessen egy „Integrációs monitor“ című jelentés, amely a közös munkaerő-piac és a gazdasági övezet alakulását hivatott dokumentálni a projekt teljes futamideje alatt. Az „Integrációs mo nitor 2012 jelentés már a negyedik olyan beszámoló, amely az EXPAK AT.HU keretében ké szült el. A 2009., 2010. és 2011. évi beszámolók, éppúgy, mint az aktuális jelentés elérhető a projekt honlapján a www.expak-at.hu-n. Jelen beszámoló súlypontilag két fejezetre tagolódik:
Osztrák-magyar integrációs monitor 2012 (1.) Bevezetés Az osztrák-magyar integrációs monitor az Osztrák-Magyar Szak értői Akadémia (EXPAK AT.HU) ETE projekt keretében készül. Az EXPAK AT.HU a munkaerőpiac regionális szereplőinek azon fóruma, amely az információk és ismeretek, koncepciók cseréjét és a közös projektek megvalósítását, valamint a határon át nyúló munkaerő-piaci együttmű-
ködést hivatott szolgálni. Ezen projekt egyik munkacsomagja az osztrák-magyar integrációs monitor elkészítésére irányul. Tartalmi és módszertani szempontból ez az alábbi munkalépéseket foglalja magában: a határmenti térség jelenlegi munka erőpiaci helyzetéről készült tanulmányok összegzése a régió vonatkozásában releváns munkaerőpiaci adatok felkutatása, összegyűjtése és elemzése,
a vállalatok (100 magyarországi vállalat és 100 osztrák vállalat) körében évente végzett felmérések. A cél az, hogy a felmérés segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatokon túlmenően olyan adatokat gyűjtsenek össze a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekre alapozva célzott intézkedéseket, valamint a vállalatokra vonatkozóan előrejelzéseket lehet kidolgozni, ill. elkészíteni. Minden évben elvégzik az elemzés fenti
1. Az osztrák-magyar határtérség munkaerőpiaca aktuális fejlődésének, alakulásának bemutatása az adatok és a szakirodalom elemzéséből nyert eredmények segítésével. 2. A határmenti régióban működő vállalatok helyzetének elemzése az elvégzett osztrák-magyar vállalati felmérés eredményeinek mentén. 2012ben a felmérés során a kérdések súlypontilag a munkaerőigény aktuális alakulására, valamint a (folytatás a 14. oldalon)
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:33
Page 13
Studie
13
Österreichisch-ungarischer Integrationsmonitor 2012 (1.) Einführung Der österreichisch-ungarische Integrationsmonitor wird im Rahmen des Projekts der ÖsterreichischUngarischen ExpertInnenakademie (EXPAK AT.HU) ETE erstellt. EXPAK AT.HU ist ein Forum der regionalen Teilnehmer des Arbeitsmarktes, welches im Dienste des Austausches von Informationen und Kenntnissen, Konzepten, der Verwirklichung von gemeinsamen Projekten, sowie der grenzübergreifenden Zusammenarbeit auf dem Arbeitsmarkt steht. Ein Arbeitspaket dieses Projekts richtet sich auf die Erstellung des österreichisch-ungarischen Integrationsmonitors. Aus inhaltlicher und didaktischer Sicht werden dabei folgende Arbeitsschritte umfasst: Zusammenfassung der Studien über die gegenwärtige Lage der Arbeitsmärkte in der Grenzregion Erforschung, Einholung und Analyse der Arbeitsmarktdaten, die im Zusammenhang mit der Region relevant sind,
Jährlich durchgeführte Umfragen bei Unternehmen (100 ungarischen und 100 österreichischen Unternehmen). Ziel ist, mit Hilfe der Umfrage über die zur Verfügung stehenden Daten hinaus Daten im Zusammenhang mit den Unternehmen zu sammeln, auf deren Grundlage gezielte Maßnahmen, sowie Prognosen bezüglich der Unternehmen ausgearbe-
lung des gemeinsamen Arbeitsmarktes und der Wirtschaftszone während der gesamten Laufzeit des Projekts gedacht ist. Der Bericht „Integrationsmonitor 2012“ ist schon der vierte Bericht, welcher im Rahmen der EXPAK AT.HU erstellt wurde. Die Berichte aus 2009, 2010 und 2011 sind ebenso wie der aktuelle Bericht auf der Homepage des Projekts
itet bzw. angefertigt werden können. Jährlich werden die obigen Schritte der Analyse durchgeführt, um so den Bericht mit dem Titel „Integrationsmonitor“ jedes Jahr erstellen zu können, welcher Bericht zur Dokumentierung der Entwick-
unter www.expak-at.hu zu finden. Schwerpunktmäßig gliedert sich der aktuelle Bericht in zwei Kapitel: 1. Darstellung der Entwicklung des Arbeitsmarktes der österreichischungarischen Grenzregion mit Hilfe der aus der
Analyse der Daten und der Fachliteratur gewonnenen Ergebnisse. 2. Analyse der Lage der Unternehmen in der Grenzregion aufgrund der Ergebnisse der unter den österreichisch-ungarischen Unternehmen durchgeführten Umfrage. Bei der Umfrage 2012 wurde der Schwerpunkt der Fragen auf die aktuelle Entwicklung des Arbeitsbedarfs, sowie der beobachteten Auswirkungen des Arbeitsmarktes gelegt. Der Arbeitsmarkt der österreichisch-ungarischen Grenzregion Die Mitgliedstaaten der Europäischen Union verfolgen seit Jahren die Strategie, die auf ein größeres Wachstum und eine erhöhte Beschäftigung gerichtet ist, damit Europa zur wettbewerbsfähigsten und dynamischsten Volkswirtschaft gemacht wird. Zu diesem Zweck wurde 2000 die Lissabon-Strategie verabschiedet. Es wurde aber bereits in der ersten Hälfte dieses Jahrzehnts festgestellt, dass die Verwirklichung der Strategie nur schwierig vorankommt, was die wiederholte Einführung der Strategie zur Folge hatte, wo ein stärkeres
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:34
Page 14
Tanulmány (folytatás a 12. oldalról) munkaerőpiac megnyitásának megfigyelt kihatásaira helyeződtek.
Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca Az Európai Unió tagországai évek óta követik azt a stratégiát, amely nagyobb mértékű növekedésre és foglalkoztatásra irányul annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb és legdinamikusabb nemzetgazdasággá váljon. Ebből a célból fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát. Viszont már ezen évtized első felének végén megállapították, hogy a stratégia megvalósítása csak nehézkesen halad, ami a stratégia újbóli elindításához vezetett, melynek során nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatás területére. Lisszaboni Stratégiával összefüggésben készített mérlegében az Európai Bizottság ezért le is leszögezi, hogy annak céljait nem lehetett elérni. Egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság okozta gazdasági összeomlás nehezítette meg a célok
elérését, másrészt maguk a célok is túl ambiciózusak voltak. A Bizottság rámutat arra is, hogy a tagállamok túl kevés energiát fektettek a lisszaboni célok megvalósításába. Ezen okból kifolyólag dolgozták ki az „Európa 2020” stratégiát, mely arra tesz kísérletet, hogy integrált vezérelvek segítségével jobban összeegyeztesse a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját, hatásukat erősítse és így sikeresebb legyen, mint a Lisszaboni Stratégia. Az „Európa 2020” stratégia három átfogó növekedési célt fogalmaz meg: 1. Az intelligens növekedés egy a tudáson és innováción alapuló gazdasági növekedést céloz meg. 2. A fenntartható növekedést az erőforrások megóvását lehetővé tevő potenciálok kiaknázásával, az ökológiai „elemek” hangsúlyozásával, valamint a versenyképesség növelésével érjék el. 3. Az integratív növekedés a magas foglalkoztatási szint és egy ki forrottabb szociális és regionális összefüggés megteremtés elősegítését jelenti. Az új stratégia a foglal-
14 koztatásra vonatkozóan az alábbi mennyiségi célokat fogalmazza meg: a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75 százalékra történő növelése 2020-ig a fiatalok, az idősebb korosztályhoz tartozók, a szakképesítés nélküliek, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatási esélyének javításával. Itt a Bizottság 16-64-ről 2064-re módosította az életkoralapot a Lisszaboni Stratégiához képest, a célként kitűzött foglalkoztatási rátát pedig 70 százalékról összesen 75 százalékra. Hogyan alakul ezen kitűzött célszámok elérése? A 2010. évi eredmények bizonyítják, hogy a Lisszaboni Stratégia céljának, nevezetesen a 70 százalékos foglalkoztatási ráta elérése számos tagállamot – így Magyarországot is – nagy kihívások elé állította, különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra. Nemzetközi számítások alapján Ausztriában 2010-ben 71,7 százalék volt a foglalkoztatási ráta és ezzel valamivel felülmúlja a 70 százalékos célt, míg Magyarországon 55,4 százalék volt ez az arány. A nők foglalkoztatását illetően mind a két országban van még mit pótolni: Ausztriában
66,4%, Magyarországon pedig 50,6% körül van a foglalkoztatási ráta a nők körében. 2011-ben csak kis mértékben változtak ezek a számok: Magyarországon a 15-64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 55,8%, Ausztriában pedig 72,1% körül van, ami azt jelenti, hogy mindkét országban enyhe növekedést sikerült elérni. Az viszont tény, hogy Magyarországon még nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet. A két ország összehasonlítása a munkaerő-piacon végbement különböző fejleményekre derít fényt: míg az osztrák munkaerőpiac 2010. végéig lényegében kiheverte a válságot és a munkanélküliek száma csökkent, addig Magyarországon továbbra is magas munkanélküliség figyelhető meg. (Ezt a jelentést az L&R Társadalomkutató Intézet készítette. Folytatjuk.)
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:34
Page 15
Die Erhebung
15 Gewicht auf das wirtschaftliche Wachstum, sowie den Bereich der Beschäftigung gelegt wurde. Deshalb hält die Europäische Kommission in ihrer im Zusammenhang mit der Lissabon-Strategie erstellten Bilanz fest, dass die Ziele der Strategie nicht erreicht werden konnten. Einerseits wurde die Erreichung der Ziele durch den wirtschaftlichen Zusammenbruch, der auf die Finanz- und Wirtschaftskrise zurückzuführen war, erschwert, andererseits waren auch die Ziele selbst zu ehrgeizig. Die Kommission weist auch darauf hin, dass die Mitgliedstaaten zu wenig Energie in die Verwirklichung der Lissaboner Ziele gelegt haben. Aus diesem Grund wurde die Strategie „Europa 2020“ ausgearbeitet, die versucht, die Wirtschafts- und Beschäftigungsstrategie der Mitgliedstaaten miteinander mit Hilfe von integrierten Leitlinien mehr in Einklang zu bringen, ihre Wirkung zu verstärken, damit sie erfolgreicher wird als die Lissabon-Strategie. Mit der Strategie „Europa 2020” werden drei umfassende Wachstumsziele formuliert: 1. Das intelligente Wachstum zielt auf ein wissens- und innovations-
basiertes wirtschaftliches Wachstum ab. 2. Das nachhaltige Wachstum soll mit der die Erhaltung der Ressourcen ermöglichenden Nutzung der Potentiale, der Betonung der ökologischen „Elemente“, sowie der Verstärkung der Wettbewerbsfähigkeit erreicht werden. 3. Das integrative Wachstum bedeutet die Erleichterung der Verwirklichung eines höheren Beschäftigungsniveaus und einer mehr ausgereiften sozialen und regionalen Verbindung. Mit der neuen Strategie werden folgende mengenmäßige Ziele bezüglich der Beschäftigung formuliert: Erhöhung der Beschäftigungsquote der Frauen und Männer zwischen 20 und 64 Jahren auf 75 Prozent bis 2020 durch Verbesserung der Beschäftigungschancen der Jugendliche, der älteren Menschen, der Personen ohne berufliche Qualifikation, sowie der Wanderarbeitnehmer. In diesem Zusammenhang hat die Kommission im Vergleich zur LissabonStrategie die Altersbasis von 16-64 auf 20-64, die zum Ziel gesetzte Beschäftigungsquote von 70 Prozent auf 75 Prozent erhöht. Wie werden diese zum Ziel erklärten Zahlen erre-
icht? Die Ergebnisse aus 2010 beweisen, dass die Erreichung des Ziels der Lissabon-Strategie, nämlich die Erreichung einer Beschäftigungsquote von 70 Prozent, viele Mitgliedstaaten – so auch Ungarn – mit besonderer Rücksicht auf die Finanzund Wirtschaftskrise vor große Herausforderungen gestellt hat. Aufgrund internationaler Berechnungen betrug die Beschäftigungsquote in Österreich im Jahr 2010 71,7 Prozent und überstieg damit das erklärte Ziel von 70 Prozent, während diese Quote in Ungarn bei 55,4 Prozent lag.
leicht: in Ungarn beträgt die Beschäftigungsquote der Personen zwischen 15-64 Jahren ca. 55,8%, in Österreich etwa 72,1%, was bedeutet, dass in beiden Ländern ein leichter Anstieg verzeichnet werden konnte. Fakt ist aber, dass das Vorkrisenniveau der Beschäftigung noch nicht erreicht werden konnte. Der Vergleich der zwei Länder bringt die unterschiedlichen Entwicklungen des Arbeitsmarktes ans Tageslicht: während sich der österreichische Arbeitsmarkt bis zum Ende 2010 von der Krise erholen konnte und
Im Zusammenhang mit der Beschäftigung von Frauen ist in beiden Ländern noch viel aufzuholen: die Beschäftigungsquote der Frauen beträgt in Österreich ca. 66,4%, in Ungarn etwa 50,6%. 2011 veränderten sich diese Zahlen nur
die Zahl der Arbeitslosen im Land abgenommen hat, kann in Ungarn auch weiterhin eine hohe Arbeitslosigkeit festgestellt werden. (Dieser Bericht wurde vom L&R Sozialforschungsinstitut erstellt. Fortsetzung folgt.)
2013_3:2.qxd
2013.06.23.
17:34
Page 16
Kalendárium/Kalender Anno
A nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzat az elmúlt közel két évtizedben számos partneri kapcsolatot alakított ki különféle szervezetekkel és csoportokkal. Az egyik ilyen a rendőrséggel való szoros együttműködés volt. Annak idején Teleki László elnök azzal kereste meg a városi rendőrkapitányt, hogy ő meghatározott időközönként a kisebbségi önkormányzat irodájában is tartson fogadóórát. A kérés meghallgatásra talált, majd nem sokkal később egy több pontból álló együttműködés kezdett kirajzolódni. Ennek keretében a kisebbségi önkormányzat és a rendőrség közös programokat is szervezett, ahol sportvetélkedők, rendőrségi bemutatók, roma folklór műsor színesítette a programot. Időközben a roma rendőrré válás programja is kiszélesedett Magyarországon, amelyhez a kanizsai kapitányság és a Zala Megyei rendőr-főkapitányság sok segítséget nyújtott. Utóbbinak köszönhetően ma már a kanizsai kapitányság kötelékében is több roma származású rendőr tevékenykedik. A megyei rendőr-főkapitánysággal az együttműködés keretében a közrendvédelmi osztály járőrei cigány népismereti képzést is kaptak a kisebbségi önkormányzat szervezésében.
...és most Mint azt Teleki László, a kanizsai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta: a Zala Megyei Rendőrfőkapitánysággal az utóbbi időben már nincs olyan szoros együttműködés, ugyanakkor a kanizsai rendőrkapitánysággal kialakított jó viszony továbbra is él. A családi hétvégéket a mai napig megrendezik, ahol baráti, kötetlen beszélgetésekre is sort kerítenek a rnö és a rendőrség vezetői.
16
Anno Die Minderheitenselbstverwaltung der Roma in Nagykanizsa knüpfte in den vergangenen beinahe zwei Jahrzehnten zahlreiche Partnerschaftsbeziehungen zu verschiedenen Organisationen und Gruppen. Eine davon war die enge Zusammenarbeit mit der Polizei. Damals suchte Präsident László Teleki den Polizeichef der Stadt mit der Idee auf, in regelmäßigen Abstanden Sprechstunden auch im Büro der Minderheitenselbstverwaltung zu halten. Der Antrag wurde aufgegriffen, und nach kurzer Zeit zeichnete sich eine aus mehreren Punkten bestehende Zusammenarbeit aus. In diesem Zusammenhang haben die Minderheitenselbstverwaltung und die Polizei auch gemeinsame Programme veranstaltet, wo das Programm durch Sportwettbewerbe, Vorführungen der Polizei und FolkloreAufführungen der Roma bereichert wurde. Inzwischen wurde in Ungarn auch das Programm der Polizeiausbildung von Roma ausgeweitet, wozu auch das Polizeipräsidium von Nagykanizsa und das Polizeihauptpräsidium von Komitat Zala wesentlich beigetragen hat. Dank dieser Tätigkeit sind heute auch schon beim Polizeipräsidium von Nagykanizsa mehrere Polizisten mit Roma-Abstammung tätig. Im Rahmen der Zusammenarbeit mit dem Polizeihauptpräsidium des Komitats bekamen die Streifen der Abteilung für öffentliche Ordnung auch eine Ausbildung zur Volkskunde, welche durch die Minderheitenselbstverwaltung organisiert wurde.
...und jetzt Wie von László Teleki, dem Präsidenten der Minderheitenselbstverwaltung der Roma in Nagykanizsa erläutert wurde: eine so enge Verbindung mit dem Polizeihauptpräsidium von Komitat Zala besteht in letzter Zeit nicht mehr, das Verhältnis zum Polizeipräsidium von Nagykanizsa ist aber auch weiterhin sehr gut. Die Familienwochenenden werden bis heute veranstaltet, wo die Leiter der Minderheitenselbstverwaltung der Roma und die Führungskräfte der Polizei auch freundschaftliche, freie Gespräche miteinander führen.
