Farkas Szilveszter Szabó József

Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Farkas Szilveszter – Szabó József Kockázatkezelési és biztosítási gyakorlatok

Győr 2008

Tartalom 1. A vállalat kockáztatott eszközeinek térképszerő ábrázolása 2. Kockázatok számítása 3. Vállalati tevékenységek kockázatai 4. Technikai eszközök, intézkedések 5. Hiba-fa elemzés 6. Blokkdiagram 7. Biztosítási események, kizárások, mentesülések 8. Biztosítási piac elemzése 9. Biztosítótársaság(ok) gazdálkodása 10. Életbiztosítások összehasonlítása 11. Baleset- és betegségbiztosítások 12. Lakásbiztosítások

2

1. A vállalat kockáztatott eszközeinek térképszerő ábrázolása Forrás: Farkas – Szabó: Kockázati menedzsment, PMS, Budapest, 2003

A kockázatkezelés elsı lépése általában egy sajátos leltár készítése, amely tartalmazza a kockázatoknak kitett eszközöket, berendezéseket. Még jobb, ha az eredményeket ábrázolni is tudjuk.

Példa: Példánkban egy vállalati telephelyen található értékeket leltározzuk. Csak a dologi eszközök szerepelnek a példában, nincs szó emberekrıl és a termelı-szolgáltató-üzleti tevékenységek értékérıl. Az épületek értékét alapterületük alapján, a berendezések, eszközök értékét nyilvántartásokból, sok esetben becslésekkel, illetve százalékos kulcsokkal számoltuk. Mivel térképet készítünk, az épületek értékéhez hozzáadunk mindent, ami az épületben van, és együttes értéket számítunk. Például: Fıépület: 3644 m2 x 30 ezer Ft = 109,3 millió forint, a berendezés és az épületben elhelyezett eszközök értéke az épület értékének 5%-a, vagyis 5,5 millió Ft, az informatikai eszközök értéke 7 millió Ft, ez mind együtt: 121,8 Ft. A további részletek mellızésével, a következı értékeket kaptuk: A leltár eredményének táblázata

Kockázati elemek Fıépület Gépjavító mőhely és raktár Gépszín Mőhely és gépjármőtároló épület Porta Gépjármőszín Kocsimosó Garázs Technológiai területen szabadban tárolt eszközök 10 x 1 Technológiai terület elıtti parkoló 4 x 0,5 Fıépületi parkoló 4 x 0,5 Összesen

Kockázati érték 121,8 millió Ft 52,6 millió Ft 14,6 millió Ft 23,2 millió Ft 1,5 millió Ft 9,4 millió Ft 4,7 millió Ft 5,2 millió Ft 10,0 millió Ft 2,0 millió Ft 2,0 millió Ft 247,0 millió Ft

3

Ismerve a helyszínt, összeállíthatunk egy térképet, az épületek és egyéb elemek értékével arányos területő köröket rajzolva.

Gépszín 9,4 millió Ft Garázs 5,2 millió Ft Gépek, jármőek 10·1 millió Ft

Fıépület 121,8 millió Ft

Kocsimosó 4,7 millió Ft Gépjármő tároló 23,2 millió Ft

Jármővek 4· 0,5 millió Ft

Gépszín 14,6 millió Ft

IGAZGATÁSI TERÜLET Jármővek 4· 0,5 millió Ft TECHNOLÓGIAI TERÜLET

SPORTTERÜLET

Gépjavító mőhely és raktár 52,6 millió Ft

Porta 1,5 millió Ft

Elvégzendı feladatok Egy telephely vázlatos rajzának elkészítése, a telephely leírása Épületek értékének számítása Berendezések értékének számítása Összefoglaló leltár készítése Kockázati térkép elkészítése

4

2. Kockázatok számítása Forrás: Kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat A kockázatok számítását a valószínőség és a kár kombinációjaként számíthatjuk. Egyszerő esetben ez szorzást jelent. A gazdasági évek ritmusa szerint a kockázatokat egy évre határozzuk meg, tehát a kockázat dimenziója ebben a példában mindig forint/év. A számításnál a dolog értékébıl indulunk ki, ennél nagyobb kár valószínősége nulla. Az értéket célszerően választott kártartományokra osztjuk, majd megbecsüljük egy adott tartományba esı károk valószínőségét. A kárértékeket és a valószínőségeket összeszorozva kapjuk a tartományokra esı kockázatokat, majd ezeket összegezve az egy évre számított kockázatot. Mivel itt becslést végzünk, az eredményt is értékelnünk kell. A gyakorlatban az egy évre esı kockázat csak a dolog értékének töredéke lehet. A számítással tulajdonképpen várható értéket számítunk, ami az összes lehetıség súlyozott átlaga. Példa: Legyen a kockázatnak kitett eszköz egy autó. Az autó pillanatnyi értéke 4 millió Ft, ez a kár felsı határa. Válasszuk a károk értékhatárainak a következı tartományokat: 0 és 1000, 1000 és 10 000, 10 000 és 100 000, 100 000 és 1 000 000 Ft, illetve e felett. A valószínőség becslése után a tartományok középértékével való szorzással a következı táblázathoz jutunk:

Károk osztályai 0-1000 1000-10 000 10 000-100 000 100 000-1 000 000 1 000 000-4 000 000 Összesen

valószínőség 0,1 0,65 0,2 0,04 0,01 1,00

mezıközép 500 5 500 55 000 550 000 2 500 000

kockázat (forint/év) 50 3 575 11 000 22 000 25 000 61 625

A kockázat tehát egy évre vonatkozóan 61 625 Ft. Az így kapott kockázat az autó értékének 1, 54%-a körül van, ez jó becslésnek tőnik.

5

Ha a táblázat értékeibıl grafikont is készítünk, akkor láthatjuk a kockázati eloszlás görbéinek jellegzetes alakját. A bal oldali részen a vonal szinte nem is látható, de a pont mutatja, hogy honnan indul, aztán gyorsan felkúszik, hasonlóan meredeken leesik, és folyamatosan ellaposodik:

0,70 K á rv a ló s z ín ő s é g

0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

3000000

Kárkategóriák mezıközepei

Elvégzendı feladatok: Kockáztatott eszköz megadása, értékének becslése Kártartományok megadása Kockázatok számítása Az összes kockázat számítása és értékelése Grafikon elkészítése a táblázat adataiból

6

3. Vállalati tevékenységek kockázatai Forrás: Farkas – Szabó: Kockázati menedzsment, PMS, Budapest, 2003

A vállalat termelési folyamatait viszonylag egyszerő folyamatábrákba foglalni. Ez bemutathatja a termelés egymás után következı láncszemeit, feltárja az összefüggéseket. Ha számértékeket is rendelünk az egyes fázisokhoz, akkor a vállalat által teremtett érték növekedését is érzékeltethetjük. A tevékenységek elvégzését körrel, az anyagmozgatási pályákat nyíllal jelölhetjük. Ha ezt a módszert választjuk, akkor a körökhöz az adott mővelet kockázatait, illetve nyílon a mozgatás kockázatait feltüntethetjük. Ez a módszer számszerő elemzésre is alkalmas, de ezzel itt nem foglalkozunk, csak a kockázatokat adjuk meg. Mőveleti kockázat lehet a selejt, a sérülés, a gép meghibásodása, tárolási kockázat a lopás, a sérülés, az elvesztés, az érték csökkenése, a minıség romlása stb. Az anyagok mozgatásánál keletkezı károk lehetnek: lopás, sérülés, baleset, rongálás stb. Értékelésként, a folyamatok és a kockázatok vázolása után, az értékeket is figyelembe véve, kiemelhetünk néhány különösen kockázatos helyet, illetve tevékenységet.

7

Példa: Egy vállalat termelési folyamatát vázolja következı ábra: A lapan yag vásárlás

A lapan yag vásárlás

42 m illió Ft

M egm un kálás 3 m illió Ft

K ereskedelm i beszerzés

20 m illió Ft


45 m illió Ft

Beszállítások

32 m illió Ft

Raktározás 3 m illió Ft

30 m illió Ft

15 m illió Ft


20 m illió Ft

50 m illió Ft

A lkatrészek elôállítása 5 m illió Ft

30 m illió Ft Ö sszeszerelés 10 m illió Ft

100 m illió Ft 10 m illió Ft

150 m illió Ft

É rtékesítés saját üzletben

Raktározás 4 m illió Ft 30 m illió Ft 124 m illió Ft

N agykereskedelm i értékesítés

K iskereskedelm i értékesítés

A körökhöz és a nyilakhoz beírhatjuk a jellemzı kockázatokat.

Elvégzendı feladatok: A vállalati tevékenység jellegének leírása A folyamatok vázolása A folyamatok során az értékváltozás megadása A kockázatok hozzárendelése a folyamat-elemekhez Az eredmények értékelése

8

4. Technikai eszközök, intézkedések Forrás: kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat A kockázatok kezelésének számos olyan eszköze van, amit mindennap láthatunk, illetve a sajtóban tanulmányozhatunk. A kockázatkezelés egyik legnagyobb nehézsége közé tartozik a kockázatok tudatosítása, az eszközök céljának, ismeretének, használati módjának terjesztése.

Példák: Menekülı és mentési útvonalak, helyek kijelölése: minden nyilvános helyen találkozunk ábrákkal, jelekkel, feliratokkal, amelyek a veszély esetén követendı magatartást írják elı: Tőz esetén a lift használata tilos; Menekülési irány tőz esetén; A bejáratot kérjük szabadon hagyni; Parkolni tilos (fenntartott helyek tőzoltó, mentık részére), a tőzoltó-készülékek és a tőzcsapok eltakarása, eltorlaszolása tilos, . Ezek az intézkedések meglehetısen passzívak, mert általában nem tanuljuk meg a menekülési útvonalakat, a jelzésekre általában nem figyelünk, illetve esetleg nem is értjük az intézkedést (utolsó példánkban csak egy KRESZ-táblát látunk, magyarázat nélkül), idegen nyelven a feliratot esetleg nem is értjük.

Figyelmeztetések: írásban és ábrákkal, esetleg hanggal több helyen figyelmeztetnek lokális veszélyekre: Mind the gap! mondják a londoni metrón, A mozgó vonatról leszállni tilos! Mind your step! ezt halljuk minden repülıtéri futójárda, mozgójárda vége elıtt; Fejre vigyázz, írják alacsony átjárók elıtt, fölött, Vigyázz lépcsı! Ezek is passzív intézkedések, de a veszély helyén vannak elhelyezve, illetve ott és akkor szólnak, ezért mindenképpen figyelünk rájuk. Kissé más, de talán ide tartozik: A kockázatok és mellékhatásokról kérdezze meg…

Gyakran használt berendezések: sok kockázatkezelı eszköz van, amit használunk akkor is, ha nem ismerjük a célját, ebben a csoportban az a jellemzı, hogy kikerülhetetlenek. A szállodákban, közintézményekben észrevehetjük a nehezen nyíló ajtókat. Ezeket nem a közönség bosszantása érdekében helyezik el, hanem azért, hogy mindig bezáródjanak, céljuk a tőz terjedésének megakadályozása (azért is nyílnak nehezen, mert rendkívül nehéz ajtók). Nagy közönséget vonzó létesítményekben megfigyelhetjük a belülrıl mindig, kívülrıl egyáltalán nem nyitható ajtókat, ezek a menekülést minden körülmények között megengedik. Nincs lehetıségünk arra, hogy ne használjuk ezeket az eszközöket.

9

Ismert, de ritkán használt eszközök: mindenki tudja, hogy mi a vészfék, mire való, és mindenki használni is tudná. Hasonló a veszély esetén az ablakot itt betörni jelzés, a mellékelt kalapáccsal együtt, például autóbuszokon.

Kárenyhítı felszerelések: nagy terő építményeknél használják az állandóan készenlétben levı egyenletesen vizet permetezı berendezéseket. Nagy és magas raktárakban minden polcsor felett vízvezeték húzódik, és minden egység felett permetezıfej található. A színházakban a színpad felett hasonló berendezéseket tartanak készenlétben. Évad elıtt mőködésüket ellenırzik is, ez a záporpróba. Csarnokoknál tőz esetén kialakul a hıkupola. A térben valahol keletkezett lokális tőz áltan fejlesztett hı fenn összegyőlik, és ha nem sikerül kiszellıztetni, akkor visszafelé hevíti a teret, és a tőz pusztítása totálissá válik, ezért fenn az égı térben mindenképpen nyílásokat kell nyitni, és a hı távozik. Ha üzemi kéményeket építenek, akkor a legnagyobb kérdés a magasság, ugyanis ha alacsony a kémény, akkor az égéstermék kisebb területet intenzívebben szennyez, magasabb kéménynél viszont nagyobb területen osztja el az égésterméket. Persze, a kémények által kibocsátott szennyezés mértéke függ a tisztítástól, szőréstıl. Robbanásveszélyes anyagok raktáraiban kétféle védelmet alkalmaznak: a raktárt körbeépítik földgátakkal, illetve az épület tetejét gyengére építik (röptetı, repülı tetı), ezek a környezetet védik robbanás következményeitıl.

Elvégzendı feladatok: Új kategóriák felállítása, vagy a példa szerinti kategóriákat felhasználva öt eszköz, intézkedés leírása a következı szerkezetben: használat helye, célja, lényege és következménye.

10

5. Hiba-fa elemzés Forrás: Farkas – Szabó: A vállalati kockázatkezelés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2005 A hiba-fa elemzés a hibák okait és a hibajelenségeket mutatja be grafikusan. A hiba oka lehet például: rosszul állították össze a csomagot, hibajelenség lehet például: téves címzés a csomagon. Mivel a technológiai folyamat általában nem egy mőveletbıl áll, az okok egymással kombinálva adják az okozatokat. A kombinációkra az elemzés két lehetıséget ad: az egyik, amikor két vagy több hibaok bármelyike hibajelenséget okoz, ezt vagy-kapunak hívják (tehát bármelyik hibát elkövetjük, hibajelenség keletkezik), a másik esetben, ez az és-kapu a hibák mindegyikének elkövetése vezet csak a hibajelenséghez. (A példán ez jobban érthetı. A hibáknál használt további szimbólumokat is a példánál ismertetjük, ugyanezen okból.) Példa: Az a hibajelenség az, hogy egy szállítmány nincs rendben. Akkor lenne minden rendben, ha a szállítmány megfelelıen összecsomagolva tartalmazná az árut és a kísérı dokumentációt. A feladatot, a hiba-okok keresését csak a csomagolást végzı munkahely keretei között vizsgáljuk. A szállítmány tehát hibás, ha vagy a csomagolás nem megfelelı, vagy a tartalom nincs rendben. Ez vagy-kapu, bármelyik ok fennáll, rossz lesz a szállítmány. Menjünk tovább a csomagolásnál! A csomagolás hibás lehet azért, mert vagy alkalmatlan a csomagolóanyag, vagy, mert nem jól végezték el a csomagolást. Ez is vagy-kapu, mert bármelyik hibát elkövetjük, a csomagolás hibás lesz. A másik ágon, a tartalom összeállításánál, tételezzük fel, hogy mőködik egy ellenır, aki, amellett, hogy ellenırzi a tartalmat, pótolni tudja a hiányokat, illetve még ki tudja venni a felesleges vagy nem odavaló dolgokat. Így ahhoz az állapothoz, amit a „hibás a tartalom” kifejezéssel írtunk le, csak úgy lehet eljutni, ha a tartalmat rosszul állították össze, és még az végellenırzésen is hibásan át tudott menni. Ez a másik logikai elem: az és-kapu. Azt, hogy az elemi hibák milyen kapcsolatban vannak egymással, jelölhetjük a legkorábbi fázisnál, és értékelhetjük is a következı módon: az elemzés határain kívül esı (már mások által korábban elkövetetett hiba), általunk elkövetett hiba (alkalmas eszközökkel helytelenül végeztük el a

11

feladatot), illetve általunk elkövetett független hiba (olyan tevékenység, ami független, és ebben követtünk el hibát). Nézzük az ábrát!

12

Tételezzük fel, hogy a csomagoló részleget vizsgáljuk. Négy bemenetünk van, ezeket a következıképpen értékelhetjük: „Ellenırzés hibája”. Ez az általunk választott területen minden más tényezıtıl független hiba, például nem a szabályoknak megfelelıen, felületesen végezték az ellenırzést, nem vették észre a hibát. A független hibát körrel jelöljük. Ez azt jelenti, hogy további okokat már nem érdemes keresni, egyszerően hatékonyabb ellenırzést kell végezni. „Hibás összeállítás”. Tételezzük fel, hogy az összeállítást már nem a csomagoló részleg végzi el, vagyis az ilyen hibát mások követhetik el. Itt esetleg érdemes az ok-okozati láncot folytatni, keresni, hogy milyen okokból hibás az összeállítás, de a mi szempontunkból ez már kívül esik a vizsgálati területen, ezt az elemzést már másnak kell elvégeznie. Ha elvégzik, akkor számunkra az ı ábrájukkal egy csatlakozási pontot kapunk, ezt jelöljük az ábrán látható nyílszerő szimbólummal. „Csomagolási mővelet hibája”. Mivel mi végezzük a csomagolást, ezért ezt a hibát mi követjük el. Például helytelen módszert, nem megfelelı eszközt alkalmazunk, gyakorlatlanok a munkások, számos oka lehet a hibának. Érdemes tovább elemezni a dolgot, javítani a munkavégzésen. Ezt most egy ötszöggel jelöljük. A kör szimbólumhoz képest tehát az a különbség, hogy ott az ellenırzést csak egyféleképpen lehetett végezni, a hiba oka nyilvánvaló, itt viszont – saját területünkön – további vizsgálatoknak is lehet értelme. Ezért ezt a bemenetet függı hibának nevezzük. „Alkalmatlan csomagolóanyag”. Ha a csomagolóanyag hibájáról nem tehetünk, így kapjuk, akkor rajtunk kívül álló okok vezetnek ehhez a hibához, akkor ismét használhatjuk a nyíl szimbólumot, mint ahogy az már kifejtettük.

Elvégzendı feladatok Hely, mőveletek leírása, lehatárolása Okok, okozatok meghatározása Kapuk Összefoglaló ábra rajzolása Értékelés

13

6. Blokkdiagram Forrás: Farkas – Szabó: A vállalati kockázatkezelés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2005 A hiba-fa elemzésnél kissé egyszerőbb ábrázolás a blokkdiagram, és a számszerősítésre is alkalmasabb. A hibák tehát kétféleképpen alakulnak ki: több mőveletben együttesen hibát kell elkövetni (a hiba-fánál az és-kapu), illetve valamelyiket kell elkövetni (a hiba-fánál a vagy-kapu) ahhoz, hogy az eredmény hibás legyen. Mindezt a blokkdiagram máshogy ábrázolja. Ha a hibát vagy kárt több egymástól független hiba-ok okozhatja, akkor soros, ha több hiba együtt okozhat kárt, akkor pedig párhuzamos struktúrával van dolgunk. Ez a kétféle elem megfelel a hiba-fa vagy-kapujának és és-kapujának. Minden hibánál megadhatjuk az adott mővelet elvégzésének hibaszázalékát, és ez alapján kiszámíthatjuk, hogy összességében mekkora hányadban lesz hibás a munkánk. Soros kapcsolatnál a hibák összeadódnak, párhuzamos esetben pedig a szorzatot kell számítani. Példa: Itt az elızı feladat példáját használjuk fel. Az és-kapukat és vagy-kapukat tartalmazó hiba-fa könnyen átrajzolható blokkdiagrammá, az ábra szerint (az ábra több lépcsıt mutat egymás után).

14

Ha a hibás csomagolóanyag aránya 1%, a csomagolási mőveletet 2%-ban hibásan végezzük, az összeállítás 3%-ban hibás, és az ellenırzés 2%-ban téved ezek a számok a hiba valószínőségét jelentik külön-külön, összesen tehát 3% közüli értéket kapunk eredményül, ahogy a következı ábrán látható

Bemutatunk még egy bonyolultabb esete és annak számítását.

15

Az ábrán elhelyezett elemeket sorba rendezni az ún. minimális metszetekkel lehet. Az ábrán látható számítás sorai szerint haladva elıször a 3. és 4. elem együttesét számítjuk, ezzel az értékkel beiktathatunk egy helyettesítı elemet, amelyet 3,4 jelzéssel láttunk el. Ezután a párhuzamos struktúra úgy oldható fel, hogy az elemeket külön szorozzuk egymással. Az összevonással kapott elemeket jelöltük 1,(3,4) és 2,(3,4) jelekkel. Így átalakítva jutunk az utolsó, már csak soros elemeket tartalmazó ábrához, és a blokkdiagramban ábrázolt hibák összevont értékeléséhez.

Elvégzendı feladatok: Hely, mőveletek leírása, lehatárolása Mőveletek megadása a hibák valószínőségének (hibaarány, selejtarány) megadása Blokkdiagram rajzolása Számítás elvégzése Értékelés

16

7. Biztosítási események, kizárások, mentesülések Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat A biztosítási szerzıdésekben a biztosított kockázatok szerepelnek. Ezeket a biztosítótársaságok pontosan megfogalmazzák. A biztosíthatóság feltételei között szerepel a kockázatok pontos meghatározása, ezért a kizárások és mentesülések elválaszhatatlan részét képezik a biztosítók kockázatvállalásának.

Példa: Az Allianz Biztosító Otthon Biztosítási Programján mutatjuk be az esetpéldát. A biztosításban szereplı biztosítási események:

17

Kizárások (részlet)

Mentesülések (részlet)

(Mellékletben kell megadni ezeket a jellemzıket!) Értékelés Z. biztosító Y biztosításában szereplı biztosítási események, kizárások, mentesülések Biztosítási esemény

Kizárások

Mentesülések

Esemény 1. (Kapcsolódó indoklás)

Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn. A kiválasztott tételekhez főzzön rövid indoklásokat. Elvégzendı feladatok: 1. Válasszon ki egy nem-életbiztosítási szerzıdés feltételt! (Internetrıl letölthetı feltételekbıl. Ajánlott lakás- vagy casco biztosítás.) 2. Rendezze a biztosításban szereplı biztosítási eseményeket egy átlátható táblázatba! 3. Keressen kockázati kizárásokat a biztosítási feltételben egy átlátható táblázatba! 4. Keressen mentesüléseket a biztosítási feltételben egy átlátható táblázatba! 5. Értékelje a biztosításban szereplı kockázatvállalást!

18

8. Biztosítási piac elemzése Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat A biztosítási piac a kockázatok áthelyezésének intézménye, kereslet, kínálat, ár mechanizmus. A piac nagysága függ az adott ország gazdasági fejlettségétıl, a biztosítási hagyományoktól és még sok más tényezıtıl. A biztosítási piac számos adattal, mutatóval jellemezhetı. A gazdaság jellemzıje a verseny, amely a piacok mőködésének egyik sajátossága. A verseny jellege a piaci szereplı száma, piaci részesedése alapján értékelhetı. Példa: Választott piaci mutató legyen a magyar lakosság biztosításra fordított kiadása. Forrás a Magyar Biztosítók Szövetségének 2008-as évkönyve. Az adatok

Ebbıl a táblázatból kigyőjthetı legalább négy jellemzı (változó), amely bemutatja a magyar lakosság biztosításra fordított kiadásait. Például: egy fıre jutó biztosítási díj, egy fıre esı életés nem-életbiztosítási díj, bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jövedelem százalékában.

19

Az adatok táblázatba foglalása A kiválasztott mutatót rendezze táblázatba! (Az adatokat rögzítse Excel-táblában!) Az adatokat/eredményeket foglalja grafikonba! Excel adatok alapján készítsen grafikont! Értékeleje az eredményeket! Mivel az adatsor 1997-2007 közötti 11 adatot tartalmaz, ezért idısor-elemzést lehet végezni. vagy Bizonyos változók között kapcsolat mutatható ki és egyszerő regressziós elemzéssel értékelhetı.

Elvégzendı feladatok 1. Keressen általános adatokat a magyar biztosítási piacról és válasszon egy piaci jellemzıt vagy egy piaci szereplıt! 2. Keressen adatokat a választott jellemzırıl vagy piaci szereplırıl! 3. Rendezze az adatokat táblázatba! 4. Az eredményeket foglalja grafikonba! 5. Értékelje az eredményeket!

20

9. Biztosítótársaság(ok) gazdálkodása Forrás: Kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat A biztosító részvénytársaságok a biztosítási piac meghatározó szereplıi. Gazdálkodásuk sok szempontból

meghatározó,

pl.

részvényesek,

ügyfelek,

állam,

felügyelet.

A

biztosítótársaságok honlapjain általában megtalálható a beszámolók, ezek segítségével bizonyos elemzéseket elvégezhetünk, például társaságok összehasonlítása, egy társaság adatainak idıbeli összehasonlítása, értékelése. Példa: Az alábbi adatok az Allianz Biztosító 2007. évi jelentésében szerepelnek.

21

Az adatok alapján a választható mutatókra példa: 1. Saját tıke arányos nyereség; 2) Eszközarányos nyereség … Az egyes mutatók számításához szükséges adatokat 5 évre számítsa ki és foglalja táblázatba! A számított mutatókat rendezze grafikonba! Értékelés A választott mutatók ezt és ezt mutatják … Elvégzendı feladatok: 1. Válasszon ki egy biztosító részvénytársaságot! 2. Keressen elemezhetı adatokat, legalább öt pénzügyi mutató értékeléséhez győjtsön adatokat! 3. Az adatokat foglalja táblázatba! 4. Számítson pénzügyi mutatókat, készítsen grafikonokat! 5. Értékelje a számításokat!

22

10. Életbiztosítások összehasonlítása Forrás: Kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat Az egyének kockázatkezelésének, a személyes pénzügyek szervezésének igen fontos eszköze az életbiztosítás. A biztosítók sokféle életbiztosítási „terméket” kínálnak. Ismerve az alaptermékeket az interneten sokféle konkrét módozatot találhatunk. Ezek összehasonlítása és a megfelelı biztosítás kiválasztása összetett feladat. A biztosítások általános és kiegészítı feltételei tartalmazzák a biztosító szolgáltatásait a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Az interneten található biztosítási feltételekhez sok esetben díjkalkulátor is kapcsolódik, amellyel meghatározható a választott módozat fizetendı biztosítási díja. (A kalkulátor segítségével kapott biztosítási díj csak tájékoztató jellegő!) A feladathoz szükséges adatok megtalálhatók az interneten illetve a biztosítók helyi egységeiben is kérhet feltételeket, díjkalkulációkat a feladat megoldásához. Példa: Két kockázati életbiztosítás összehasonlítása. Válassza ki X és Y biztosító kockázati életbiztosítását. Szolgáltatások összefoglalása: X. és Y. biztosító szolgáltatásai Szolgáltatás

X. biztosítótársaság

Y. biztosítótársaság

1. 2. … Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn. vagy X. biztosító feltétele, Y. biztosító feltétele Kizárások és mentesülések rendszerezése X. és Y. kizárások és mentesülések X. biztosítótársaság


igen/nem (sajátosság, ha van) igen/nem

igen/nem igen/nem

1. mentesülés rövid jellemzıje

igen/nem

igen/nem

…

igen/nem

igen/nem

Kizárások 1. kizárás rövid jellemzıje … Mentesülések

Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn. vagy X. biztosító feltétele, Y. biztosító feltétele

23

Biztosítási összeg és biztosítási díj meghatározása Biztosítási összeg és biztosítási díj X. és Y. biztosítótársaság esetében X. biztosítótársaság biztosítási díj

Y. biztosítótársaság biztosítási díj

Biztosított fı adatai: (nem, kor) Biztosítási összeg (azonos díjfizetési gyakoriság mellett): xxx.xxx.xxx Ft Kiegészítı biztosítás(ok) biztosítási összege(i) Teljes biztosítási díj Forrás: online kalkulátorok elérhetıségei http://…. vagy X. biztosító ajánlat, Y. biztosító ajánlat

Értékelés A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási díjak alapján X. vagy Y biztosítót választom! Elvégzendı feladatok: 1. Válasszon ki két biztosítótársaságot, két azonos típusú életbiztosítást! 2. Foglalja össze az egyes biztosítások szolgáltatásait! 3. Rendszerezze a kizárásokat és mentesüléseket! 4. Határozza meg a biztosítási összeget és a biztosítások díját (feltételezve, hogy Ön a biztosított)! 5. Értékelje a biztosítások ár-érték arányát!

24

11. Baleset- és betegségbiztosítások Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat Az egyének kockázatkezelésének, a személyes pénzügyek szervezésének igen fontos eszköze a baleset- és betegségbiztosítás (egészségbiztosítások). A biztosítók sokféle egészségbiztosítási „terméket” kínálnak. Ismerve az alaptermékeket az interneten sokféle konkrét módozatot találhatunk. Ezek összehasonlítása és a megfelelı biztosítás kiválasztása összetett feladat. A biztosítások általános és kiegészítı feltételei tartalmazzák a biztosító szolgáltatásait a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Az interneten található biztosítási feltételekhez sok esetben díjkalkulátor is kapcsolódik, amellyel meghatározható a választott módozat fizetendı biztosítási díja. (A kalkulátor segítségével kapott biztosítási díj csak tájékoztató jellegő!) A feladathoz szükséges adatok megtalálhatók az interneten illetve a biztosítók helyi egységeiben is kérhet feltételeket, díjkalkulációkat a feladat megoldásához. Példa: Két biztosítótársaság kiválasztása, baleset- és betegségbiztosítási módozataik kiválasztása. Szolgáltatások X. és Y. biztosító szolgáltatásai Balesetbiztosítási szolgáltatások X. biztosítótársaság Y. biztosítótársaság 1. 2. … Betegségbiztosítási szolgáltatások 1. 2. … Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn. vagy X. biztosító feltétele, Y. biztosító feltétele Kizárások és mentesülések rendszerezése X. és Y. kizárások és mentesülések X. biztosítótársaság



igen/nem igen/nem


igen/nem

igen/nem

…

igen/nem

igen/nem



25



Biztosított fı adatai: (nem, kor) Biztosítási szolgáltatásonként részletezett biztosítási összeg (azonos díjfizetési gyakoriság mellett): xxx.xxx.xxx Ft Teljes biztosítási díj Forrás: online kalkulátorok elérhetıségei http://…. vagy X. biztosító ajánlat, Y. biztosító ajánlat

Értékelés A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási díjak alapján X. vagy Y biztosítót választom!

Elvégzendı feladatok: 1. Válasszon ki két biztosítótársaságot, két baleset- és betegségbiztosítási „termékét”! 2. Rendszerezze a biztosítások szolgáltatásait! 3. Hasonlítsa össze a kizárásokat és mentesüléseket! 4. Határozza meg a biztosítások díját! 5. Értékelje a biztosítások ár-érték arányát!

26

12. Lakásbiztosítások Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat A családok lakóhelyének (lakás, családi ház, albérlet) biztonságát biztosítások megkötésével is meg lehet teremteni. A megfelelı módozat kiválasztása figyelmet igénylı feladat. Lakás/otthon biztosítási feltételek is találhatók az interneten, ezen módozatoknál is elérhetıen internetes kalkulátorok, amelyek számítási eredményei tájékoztató jellegőek. A lakásbiztosítások egyik fontos kérdése az ingó és ingatlan vagyonelemek értékének meghatározása (lásd alulbiztosítás problémája). Társasházban lévı lakás esetében figyelembe kell venni a közös részek biztosításának jellemzıit is. A lakások védelmi szintjének meghatározása és annak biztosítása (pl. zárcsere, egyedi védelmek) fontos elemét jelenthetik ezen biztosításoknak. A feladathoz szükséges adatok megtalálhatók az interneten illetve a biztosítók helyi egységeiben is kérhet feltételeket, díjkalkulációkat a feladat megoldásához. Példa: X. és Y. biztosítótársaságok ilyen és ilyen jelő/nevő lakás/otthon biztosítását választottam. Szolgáltatások (biztosítási események) táblázatos összefoglalása X. és Y. biztosító szolgáltatásai Szolgáltatások X. biztosítótársaság Y. biztosítótársaság 1. 2. … Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn. vagy X. biztosító feltétele, Y. biztosító feltétele Kizárások és mentesülések rendszerezése táblázatba X. és Y. kizárások és mentesülések X. biztosítótársaság



igen/nem igen/nem


igen/nem

igen/nem

…

igen/nem

igen/nem



27



Biztosított fı adatai: (település, építési mód, alapterület, stb) Biztosítási szolgáltatásonként részletezett biztosítási összeg (azonos díjfizetési gyakoriság mellett): xxx.xxx.xxx Ft Teljes biztosítási díj Forrás: online kalkulátorok elérhetıségei http://…. vagy X. biztosító ajánlat, Y. biztosító ajánlat

Értékelés A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási díjak alapján X. vagy Y biztosítót választom!

Elvégzendı feladatok: 1. Válasszon ki két biztosítót és azok lakásbiztosítási feltételeit! 2. Hasonlítsa össze a biztosítások szolgáltatásait, biztosítási eseményeket! 3. Hasonlítsa össze a kizárásokat és mentesüléseket! 4. Választott lakásra határozza meg a biztosítás díját! 5. Értékelje a biztosítások ár-érték arányát!

28

Farkas Szilveszter Szabó József

Recommend Documents