EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 B u d a p e s t e l ő m i n ő s í t ő p á l y á z a t a
Víz és metropolisz Egy nagyváros kultúrája a 21. században
EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 Budapest előminősítő pályázata
Víz és metropolisz Eg y nag yváros kultúrája a 21. században
„… nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab, vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” Bartók Béla
„A kulturális főváros egy olyan műalkotás, amelynek anyaga maga a város.” Wolfgang Lorenz, a Graz 2003 intendánsa
Projektgazda
Közremûködõk
Dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes
Arnold István Bächer Iván Bojár Iván András Buza Péter Ekler Dezső Erő Zoltán Fogarasi Lajos Gáncs Andrea Kirschner Péter Kovács Györgyi Körmendy Ferenc Dr. Nagy Katalin N. Kósa Judit Perczel Anna Polyák Levente Ráday Mihály Ruboszky Rita Szabó György Szabó János Zoltán Szívós Erika Török András valamint Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala illetékes irodái, ügyosztályai
Projektfelelõs Datner Katalin
Projektvezetõ Inkei Péter
Projektkoordinátor Imely Zoltán
Szerzõk Inkei Péter Keresztély Krisztina Kőrösi Orsolya Ongjerth Richárd Serfőző Szabolcs Szemző Hanna Tosics Iván
Olvasószerkesztõ Martos Gábor
Felelõs szerkesztõ Inkei Péter
Fotók Budapesti Történeti Múzeum Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. Budapesti Turisztikai Hivatal Ekés András Erő Zoltán Hegedűs Viktória Koszorú Lajos Locsmándi Gábor Szilágyi Klára Tosics Iván Végh László
TARTALOMJEGYZÉK
Miért Budapest? Céljaink és várakozásaink ................................................................................................... 9 Tehát: Miért Budapest a természetes választás?................................................................10 A jövő – egy közép-európai kulturális központ víziója ....................................................10 Víz és metropolisz – az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 koncepciójának summázata .................. 11 A víz ..............................................................................................................................12 A metropolisz .................................................................................................................12 A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fôvárosa év kulturális programja .............................................15 Az Európa Kulturális Fôvárosa év „húzó projektje”: városfejlesztési nagyberuházások...................17 Észak-Buda: új múzeum, dunai kapcsolattal ...................................................................18 A város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése: a budai rakpart átépítése és a Várkert bazár felújítása ......................................................18 A Közraktárak épülettömbjének hasznosítása .................................................................19 Gyalogoshíd a Duna felett..............................................................................................20 A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja ..........................................................................20 Együttélés a társadalmi környezettel: a sokszínû metropolisz ...............................................................23 Befogadás: a kisebbségek kulturális hagyományainak bemutatása ...................................23 Krúdy Budapestje ..........................................................................................................24 Szolidaritás: a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek értékeinek bemutatása, a peremkerületek kulturális egyenjogúsítása....................................................................24 Sokszínű régió ................................................................................................................25 Együttélés az épített környezettel: élhetô, átlátható és átjárható metropolisz ................................27 Műemlékek – sokszínű városkép ....................................................................................27 A közterek, mint a város dinamizmusának indikátorai....................................................28 A parkok, mint a város szimbolikus birtokbavételének terei ............................................30 Együttélés a természettel: a víz, a Duna és a város kapcsolata ............................................................. 31 Budapest, a fürdőváros ...................................................................................................31 Budapest és a Duna ........................................................................................................32 A Duna és a régió ...........................................................................................................34 A város fejlesztésének az Európa Kulturális Fôvárosa projekthez kapcsolódó irányai .....................35 Az épített örökségnek a városfejlesztési tervekbe való bekapcsolására és a természeti örökség megóvására vonatkozó elképzelések ............................................36 Jelentősebb önkormányzati, illetve vállalkozói fejlesztések, új közösségi terek létrehozása..........................................................................................36
5
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Elképzelések a kulturális, közlekedési és turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztésére ......37 Budapest település- és régiófejlesztési tervei, a hátrányos helyzetű települések beruházási tevékenységeinek összehangolása, hálózatépítés .............................................38 Folyamatban lévő és tervezett beruházások .....................................................................38 Együttműködés a magántőkével .....................................................................................39 Összefogásban ...................................................................................................................................................... 41 Szervezetek és civil szerveződések bevonása a koncepció kidolgozásába ...........................42 A helyi és regionális szerepvállalás ...................................................................................42 Testvérvárosi és határ menti kapcsolatok.........................................................................43 Az események innovatív terjesztése, az európai lakosság bevonása a programokba ...........43 A Kulturális Főváros év hosszú távú hatásai ....................................................................44 Egy felkészült nagyváros ....................................................................................................................................45 1.
Budapest és térségének szerepe az európai történelemben és az európai kultúra és mûvészet fejlôdésében ...........................................................................47 Budapest a kiegyezést követő évtizedekben .....................................................................47 Budapest Európában a második világháborúig ...............................................................49 A bezárkózás évtizedei ....................................................................................................50
2.
Budapest és térségének szerepe a kistérség, a megye, a régió, a nemzet, illetve Európa kortárs kulturális életében ......................................................................53 Újjászülető művészeti elismertség és a hozzájuk kötődő új intézmények .........................54 Nemzetközi rangú események ........................................................................................56 Egyedi vonzerők .............................................................................................................56
3.
A város regionális, megyei és kistérségi központi szerepe a térség kulturális életében, megyei és regionális kapcsolatai, egyéb társadalmi kapcsolatrendszere ...............................59
4.
Budapest testvér- és partnervárosi kapcsolatai Európában ...................................................... 61 4aa) Budapest európai testvérvárosai...........................................................................62 4ab) Budapest Európán kívüli testvérvárosai ...............................................................63 4b) Budapest határ-menti együttműködései ..............................................................64 4c) Más együttműködések ........................................................................................64 4d) Az egyes kerületek testvér-, illetve partnervárosai ................................................64
5.
A város kulturális aktivitása és a közmûvelôdés általában vett helyzete ..............................67 5a) A város kulturális életének fejlődését szolgáló helyi jogszabályok .........................67 5aa) A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága és annak hatásköre .........67 5ab) A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési, művészeti intézmények, valamint közgyűjtemények ........68 5ac) A fenti intézményekben foglalkoztatott személyek száma .........................68
6
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
5b)
5c) 5d) 5e) 5f ) 5g) 5h) 5i) 5j)
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Budapest kulturális fejlesztési stratégiája..............................................................69 5ba) Budapest és térsége kulturális fejlesztéseinek szerepe a regionális fejlesztési tervekben ...............................................................70 5bb) Folyamatban lévő és tervezett kulturális beruházások ...............................71 5bc) A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület finanszírozására fordított összeg százaléka ................................................75 Budapest kulturális intézményeinek bevétele .......................................................78 A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázatai ...............................................................................78 A magántőke bevonása a kulturális fejlesztésekbe és tevékenységekbe ..................79 Kistérségi, megyei és régiós kulturális együttműködések ......................................81 Együttműködés a civil szervezetekkel ..................................................................82 Közmeghallgatások, helyi fórumok .....................................................................82 A kulturális és művészeti civil szervezetek tanácskozási joga a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában ....................................83 Kulturális tevékenységet elismerő kitüntetések, címek .........................................83
6.
A természeti és az épített örökség állapota ...................................................................................85 6a) A természeti örökség ...........................................................................................85 6b) Épített örökség ...................................................................................................88 6c) A kortárs építészet...............................................................................................90
7.
Közép-Magyarország – kreatív és kulturális ipari gócpont ....................................................... 91
8.
Budapest és környékének kulturális kínálata ...............................................................................101
9.
Budapest – a Kárpát-medence elsô számú turisztikai célpontja ...........................................107 9a) Önálló, egyedi vonzerők száma, jellege..............................................................107 9b) Turisztikai látogatószám éves bontásban az elmúlt négy évben ..........................109 9c) A turisztikai infrastruktúra állapota ...................................................................110 9d) Budapest turisztikai fejlesztései számokban .......................................................112 9e) Budapest városmarketingre fordított kiadásai ....................................................113 9f ) Turisztikai jelentőségű vállalkozói fejlesztések alakulása 2002. óta .....................114
10.
Budapest közoktatási rendszere – a magyarság szellemi kimûvelésének fô bázisa .........115 10a) Budapest, a magyarországi felsőoktatás központja .............................................115 10b) Az önkormányzatok feladatai alá tartozó közoktatás Budapesten .......................117
Függelék ............................................................................................................................................................... 123 Három táblázat az 5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele című fejezethez ....123 Négy intézmény adatai az 5d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázatai című fejezethez .............................................125
7
Miért Budapest? Céljaink és várakozásaink Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával Budapest mint az Osztrák-Magyar Monarchia második hatalmi központja és mint modern, európai fővárosa mutatkozott be a világ előtt. Ilyen nagyszabású, egész Európa figyelmét felkeltő bemutatkozásra ad lehetőséget az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése is 2010-ben. Ahogy 1896-ban Budapest a kiegyezést követő majd három évtized során elért eredményeit mutatta be, úgy 2010-ben a 20 éves modern Magyar Köztársaság fővárosának értően megóvott klasszikus szellemi és épített örökségét, befogadó és virágzó kortárs kultúráját és a jövőről alkotott nagyszabású vízióját tárhatja a világ elé; a hagyomány és a modernizáció sajátos kulturális ötvözetét, üzenetét fogalmazhatja meg a város, az ország és Európa lakosai számára. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése az adott város szimbolikus önreprezentációjára ad lehetőséget, hasonlóan a nagy nemzeti kiállításokhoz – mint amilyen az 1896-os budapesti is volt –, vagy a világkiállítások nemzeti pavilonjaihoz. Az Európa Kulturális Fővárosa akcióit egyfajta hatalmas szakkiállításként foghatjuk fel, amelynek témája a város maga, annak sokszínű kultúrája és művészete, helyszíne a város egésze, annak terei és intézményei, közönsége pedig a város lakói és az ideérkező belföldi és külföldi látogatók. Amit Budapest elveszített azzal, hogy az EXPO, illetve az Olimpia nem valósulhatott meg, mindazért most a Kulturális Főváros jóval reálisabb céljával kárpótolhatja magát. Egy ilyen nagyszabású kulturális és művészeti eseménysorozat egyedülálló alkalmat teremt arra, hogy a város fejlődésében érdekelt szereplők együttműködjenek, valódi partnerekké váljanak: a Kulturális Főváros programsorozatának előkészületei és lebonyolítása a város szimbolikus „újraegyesítésének” a lehetőségét is nyújtja. Az akció felkészíti Budapestet arra, hogy alkalmas legyen későbbi, még nagyobb szabású nemzetközi rendezvények lebonyolítására; illetve a Kulturális Főváros sikeres megszervezése esetén Budapest bebiztosítja helyét mint Európa egyik vezető kulturális metropolisza. Ez az egész magyar kultúra sikere lesz, nemcsak a budapestieké.
9
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Tehát: miért Budapest a természetes választás? Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat első körében, 1985–2000 között a korábbi EU tagok 11 fővárosa kapta meg a címet. Miután elfogytak a fővárosok (illetve soha nem is pályáztak, mint pl. London, Róma vagy Bécs) az utóbbi években kisebb (100–600.000 lakosú) városok kapták meg a címet. Az uniós bővítést követően újabb tíz ország szembesül a dilemmával: vajon akad-e a kitüntető címre alkalmasabb, mint a főváros. Az elsőnek sorra kerülő Litvánia 2009-re magától értetődő természetességgel jelöli Vilniust. Magyarországon – az ország történelmi fejlődésében gyökerező okok miatt – Budapest képes és alkalmas a legkisebb befektetéssel a legnagyobb kulturális, gazdasági és turisztikai hasznot hozni az országnak az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat révén. Erről tanúskodik a város adottságainak az előpályázati kiírás szempontjaihoz igazodó, a későbbi fejezetekben olvasható részletes ismertetése. Annak fényében, hogy évtizedünkben jobbára egymilliónál kisebb lélekszámú városokhoz kerül a cím, különleges jelentősége lenne annak, ha 2010-ben újra egy nagy népességű metropolisz lenne a Kulturális Főváros. Budapest sikeres pályázatával lehetőség nyílna arra, hogy a metropolisz, a nagyvárosi élet által felvetett kérdések és az erre adható, kulturális és művészeti kontextusba helyezett válaszok újra az európai közfigyelem fókuszába kerülhessenek; hogy téma legyen egy nagyváros kultúrája a 21. században.
A jövô – egy közép-európai kulturális központ víziója Budapest jövőképe a város gazdag kulturális örökségére és sokszínű jelenkori értékeire épít, a tradíció, valamint a kreativitás és innováció együttes megjelenítésére törekszik. A 2003-ban elfogadott, 15 évre szóló Városfejlesztési Koncepció célul tűzi, hogy Budapest a jövőben – földrajzi, geopolitikai helyzetéből adódóan – regionális központtá váljon, elsődleges közvetítő szerepet töltsön be Nyugat-, Kelet- és Délkelet-Európa között. Ahhoz, hogy Budapest legyen Európa nyugati és keleti-délkeleti felének találkozási pontja, nemcsak üzleti, gazdasági, hanem kulturális szempontból is, feltétlenül szükséges, hogy vonzó város legyen, megfelelő életminőséget és gazdag kulturális kínálatot adjon, a szabadidő eltöltésének sokféle lehetőségét tudja nyújtani. Budapest regionális kulturális központi szerepének kialakítása és megtartása nagymértékben függ attól, hogy milyen sikerrel fogja a város a jövőben a klasszikus és kortárs kulturális kínálatát bővíteni. Ám legalább ennyire fontos, hogy az elkövetkezendő évek során a város egy, a mainál tágabb kultúra-fogalmat kíván szem előtt tartani, amely felöleli a mindennapi élet kultúráját, a városlakók egymáshoz és a városhoz való viszonyát, az épített és a természeti környezethez fűződő kapcsolatát is. A jövő Budapestjének víziója tehát nem csupán a kulturális örökségét ápoló, a kortárs művészeti törekvéseket felkaroló regionális kulturális központról szól, hanem egy élhető nagyvárosról, ahol a társadalmi szolidaritás és a környezettudatos gondolkodás is meghatározó eleme a mindennapi életnek.
10
Víz és metropolisz – az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 koncepciójának summázata A szakmai koncepció a városlakók és a víz, a környezet, valamint a nagyváros kapcsolatát állítja középpontba. A művészet és a kultúra egyedi eszköztárára épülő programok sorozatával mutatjuk be a városlakóknak a természeti, az épített és a társadalmi környezethez való viszonyát, az élhető metropolisz fogalmát, a 21. századi európai nagyvárosi lét kihívásaira adott válaszokat. Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben Budapest tehát olyan kulturális és művészeti bemutatkozásra törekszik, amely a gazdag kulturális örökségét ápoló, s ezzel egyidejűleg a kortárs európai művészeti törekvéseket integráló és továbbgondoló metropoliszként, s egyben közép-európai regionális közvetítőközpontként jeleníti meg a fővárost. Ugyanakkor – a kultúra fogalmát a hagyományos felfogásnál tágabban értelmezve – a programsorozat egy új Budapest-képet kíván megteremteni, azáltal, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít a mindennapi városi élet kultúrájának, a társadalmi szolidaritásnak és a környezettudatos gondolkodásnak, vagyis egy új, az „élhető nagyváros” fogalom megteremtésének. Ez a tágan értelmezett kultúra-fogalom teszi lehetővé a városlakók és a látogatók széles tömegeinek interaktív bevonását a programsorozat eseményeibe. A városlakó ember és a táj, a víz, a környezet, valamint a nagyváros kapcsolata, mint téma egyszerre lehet művészeti produkciók inspiráló forrása, kulturális események, fesztiválok ihletője és tudományos konferenciák tárgya. A program kulturális és művészeti koncepciója a tradíció és a modernitás, a kreativitás és az innováció együttes megjelenítésére törekszik. Így közelíthető ugyanis meg leginkább Budapest múltja, jelene és jövője: a városnak a hagyományos kultúra-fogalom szerinti értékei (a klasszikus és a kortárs művészet szellemi közege, a századfordulós és a modern építészeti környezet), valamint a múlt tapasztalatait is felhasználva a jövőről alkotott víziója, a progresszív, kreatív és innovatív kulturális és művészeti törekvések.
11
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat célközönsége minden európai polgár. A 2010-es budapesti programoknak mind helyi, mind európai vonatkozásban olyan üzeneteket kell közvetíteniük, amelyek képesek egyszerre megszólítani a külföldieket és a belföldieket, a budapestieket és a térség lakóit. A központi gondolat: a városlakó ember és a víz, a táj és a nagyváros kapcsolata, olyan kulturális üzenet, amely mind helyi, mind európai vonatkozásban jól kommunikálható és nagy társadalmi támogatottságra számíthat. Budapest Európa Kulturális Fővárosaként a „városi kultúra” fogalom átalakulásának üzenetét fogalmazza meg Európa lakossága számára. Olyan kultúra-felfogást, amely nem korlátozódik a művészetekre, hanem kiterjed a mindennapi élet kultúrájára, az életmódra, az embereknek egymáshoz és környezetükhöz való viszonyára is.
A víz A programsorozat művészeti és kulturális koncepciójának központi szimbóluma a víz. Aki csak egyszer is járt nálunk, meggyőződhetett arról, hogy Budapest alapvetően a tájba épült város. A városkép fő meghatározója, Budapest legismertebb szimbóluma a Duna. Szorosan fűződik a város nevéhez a gyógyvíz- és fürdőkultúra is. A metropoliszt éltető víz művészi értelmezése, illetve az értelmezés művészi formába öntése a téma interpretációjának végtelen lehetőségét adja a hazai és a meghívott európai művészek, a városlakók és a látogatók számára a Duna, a gyógyvizek és a fürdők városában. A víz tágabb és elvontabb értelemben is kulturális üzenetek hordozója, művészi alkotások ihletője, amit a program során a lehető legjobban ki kivánunk aknázni. A víz a környezetvédelemnek is fő stratégiai kérdése. Legáltalánosabban a víz az élet egyik szinonímája: e jegyben nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezte a 2005 és 2015 közötti időszakot „a víz az életért” évtizedének. A programsorozat évében – az ENSZ évtized derekán – Budapest egy olyan, a vízzel kapcsolatos valamennyi tudományág szereplőjének részvételével zajló nagy, nemzetközi konferenciát kíván megvalósítani, amely a világ figyelmét a fővárosra és az Európai Kultúra Fővárosa programsorozatra irányítja.
A metropolisz Buda és Pest képét kétezer éves római kori romok, a várnegyed középkori lakóházai, a török fürdők, a barokk és klasszicista templomok és paloták formálták. Budapest jellegzetes arculatát azonban metropolisszá válásával öltötte föl. Ekkor és itt jött létre az értékes eklektikus városkép, született a megannyi historizáló köz- és magánépület, rajzolódott ki a világörökség rangjára emelt panoráma. Az épített környezet mellett Budapest szellemi örökségében is kitüntetett szerepe van a nagyvárosi életmód helyi hagyományainak, mint például a fürdők, a kávéházak és a kisvendéglők, a korzók és a városi parkok, a vásárcsarnokok, vagy akár az operett, a kabaré és a cigányzene világa. Ez a
12
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
polgári-nagypolgári miliő, a mára kissé megkopott elegancia Budapest egyedi hangulatának egyik legmeghatározóbb eleme. Az 1873-as városegyesítést követően egy minden korábbinál pezsgőbb, gazdagabb kulturális élettel rendelkező főváros jött létre, ahol számtalan nemzet képviselői találkoztak. Budapest nagyvárosi olvasztótégellyé vált, ahol nem csupán a Monarchia népei, de más bevándorlók is megtelepedtek, asszimilálódtak, és együtt hozták létre a Kárpát-medence egyik legsokszínűbb kultúráját. Budapest egyszerre volt Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő városa, kávéházaiban és folyóirataiban formálódott az a szellemi teljesítmény, amely Márai, Szerb Antal, Kosztolányi és Molnár Ferenc révén máig hódít; Berlin, London és Hollywood filmes világa is a Budapestről indult alkotók keze nyomát őrzi. A 21. századra még jellemzőbb a nagyvárosi lét és szellemiség, mint elődeinkre. Az Európai Unió 456 milliós lakosságának több mint 60, a föld népességének pedig 45 százaléka él városokban, jelentős részük nagyvárosokban. Az ember és természeti-társadalmi környezete, s ezen belül is különösen az élhetővé teendő nagyváros viszonya a 21. század egyik legfontosabb társadalmi és környezeti kihívása lesz. Európa Kulturális Fővárosaként Budapest a kultúra fogalmának kiterjesztésével az élhető metropolisz fogalmát állítja a középpontba. A koncepcióban rejlő eszmény az átlátható, átjárható, megélhető és szerethető metropolisz, amelynek megteremtéséhez segítségül hívjuk a kultúrát.
13
A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fôvárosa év kulturális programja Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a Kulturális Főváros akciósorozatra vonatkozó megnyilatkozásaiban fontos szerepet kap az európai kulturális sokszínűség és együttműködés igénye. Saját kulturális értékeink bemutatása mellett ezért szem előtt kell tartanunk, hogy az év során minél több alkalmat teremtsünk arra, hogy más nemzetek kultúráit is megjelentessük. Budapest 2010-ben nemcsak a magyar kultúra kirakata kíván lenni, hanem az európai kultúrák találkozóhelye. A programsorozat gerincét a hagyományos, nagy múltra visszatekintő budapesti művészeti fesztiválok alkotják, mint például a Tavaszi, az Őszi, a Sziget Fesztivál, a Zsidó Nyári Fesztivál, illetve a tervezési szakaszban lévő Nyári Fesztivál. Az Őszi Fesztivál, mint az innovatív, kreatív művészeti kezdeményezések fóruma a jelenleginél nagyobb szerephez jutna, ami által megerősödhetne Budapest, mint a kortárs művészetek otthona szerepe. A város kultúrájának fontos eleme a ciklikusan sorra kerülő zenei versenyek megrendezése. Budapest úttörő volt a televíziós karmesterversenyek terén – ezek anyagi okból szünetelnek. A Kulturális Főváros évében azonban ismét megújíthatjuk a hagyományt. Vagy ennek keretében, vagy más módon, a kortárs zene Budapesthez is köthető géniuszai, Ligeti, Kurtág és Eötvös előtt is tisztelegni tervezünk. Az Európa Kulturális Fővárosa év alatt a nagyobb budapesti múzeumok nagyszabású időszaki kiállításokkal színesíthetik a programot, fókuszba helyezve Európa viszonyát a „perifériáihoz”, illetve a „perifériális” országok viszonyát egymáshoz. Ennek értelmében a programsorozat egyik fontos eseménye lehetne egy, a Nemzeti Galériában rendezett kiállítás Európa „perifériális” helyzetű országainak a századfordulós, illetve szecessziós művészetéről. A jelenleg érvényes fejlesztési koncepció értelmében a Budapesti Történeti Múzeum rekonstrukciója éppen 2010-re fejeződik be, azaz az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra érkező vendégek immár egy megújult, korszerű
15
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
múzeumba látogathatnának el. A tematikába illeszkedve a Budapesti Történeti Múzeum bemutathatná Budapest és a környező fővárosok századfordulós építészetét. Amennyiben az észak-budai fejlesztések fogják a kulturális főváros programsorozat „húzó projektjét” alkotni, akkor a Kiscelli és az Aquincumi Múzeum kiemelt szerepet kaphat a programokban. Az itt említett és további kulturális programok megalkotóinak szép feladata, hogy a közelebbi tematika kialakítása során megtalálják azokat a pontokat, ahol erőltetettség nélkül, természetes módon megjeleníthető a sorozat koncepcionális üzenete: a víz és a metropolisz éltető kölcsönhatása. A Nemzeti Múzeum több nagyszabású kiállítást rendezhet a Történeti Képcsarnok gyűjteményére építve, például a Dunai tájakat, vagy a 19. századi magyarországi fürdőkultúrát bemutatva. További elképzelés a Duna magyarországi szakasza mentén élő etnikai csoportokról reprezentatív fotókiállítás rendezése, több nagy közgyűjtemény (Vízügyi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Közlekedési Múzeum, Sportmúzeum) összefogásával. A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat terve kisebb költségvetésű, ugyanakkor nagyhatású, figyelemfelkeltő köztéri események sorozatát is tartalmazza. Ilyen korábbi nagy sikert aratott köztéri akcióként említhetjük a pontonhíd-projektet, a Szabadság-híd gyepesítését, a Lánchíd futurisztikus kivilágítását, vagy a Duna-parti házak homlokzatára vetített képeket. Az ezekhez hasonló, köztéren megvalósuló projektek, a public art fogalmával rokonítható akciók esetében különösen nagy hangsúlyt kap a város lakóinak bevonása, részvétele, ami által ezek a rendezvények különösen alkalmasak egy adott gondolatra, művészeti üzenetre irányítani széles tömegek figyelmét. Ugyancsak kisebb költségvetésből megvalósítható egy különleges, a programsorozat központi gondolatát kifejező architektúra, egy szimbolikus szerepet betöltő, provizórikus építmény, például egy úszó malom, illetve úszó park a Dunán, egy könnyűszerkezetes gyaloghíd, vagy egy hatalmas üvegbuborék a Margit-híd középső pillérénél a vízen. (Ilyen szimbolikus, sőt metaforikus jelentőségű jellé, az egész 2003-as rendezvénysorozat jelképévé vált a Grácban az óratorony „árnyékaként” emelt építmény.) A programsorozat keretében a Duna-menti városok bemutatkozási lehetőségére is mód nyílik: a résztvevő városok pl. egy-egy hajót úsztatnak Budapestre, s a hajókon a nyári hónapokban közös, egymás kulturális jelenlétét erősítő és értelmező rendezvényeket szerveznek. A vélhetően könnyen megnyerhető osztrák és német városok mellett a város jövőképéhez (kapocs nyugat és kelet között) híven külön figyelmet fordítunk az aldunai városok és kultúrák megjelenítésére. Nem elzárkózva a folklorisztikus bemutatóktól, a fő hangsúlyt a kortárs kultúrák egymásrahatására helyezzük. Budapest kifejezésre óhajtja juttatni, hogy önmagán kívül az ország egészének a kultúráját kívánja láttatni. Ezért az évnek lesznek olyan időszakai, amikor egy-egy megyei városnak engedi át az első helyet, mintegy félárbocra ereszti a Kulturális Főváros zászlaját, hogy az átmenetileg más városházán loboghasson.
16
Az Európa Kulturális Fôvárosa év „húzó projektje”: városfejlesztési nagyberuházások A nemzetközi gyakorlat szerint az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként egy, vagy több nagyberuházás is megvalósul, ami emeli a város kulturális életének színvonalát és hozzájárul a város életminőségének javításához. Egy ilyen fejlesztés egyfelől a rendelkezésre álló (állami) pénzügyi forrásoktól, másfelől a politikai akarattól és elkötelezettségtől függ. Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan itt is működtethető lesz a PPP fejlesztési modell (például a város a tulajdonában lévő területet biztosítja a városfejlesztési projekthez, de magát a beruházást különböző befektetők finanszírozzák). Az új nagyberuházás alternatíváinak átgondolása előtt fontos megjegyezni, hogy figyelmet kell fordítani a befejezésre váró, félbehagyott városrendezési és kulturális projektekre is. Ilyen problémát jelent például a Millenáris Park sorsának rendezése, funkciójának meghatározása, valamint a jelenleg még romos állapotban álló csarnok hasznosítása, akár a 2010. évi programok egyik központjaként, vagy az otthont kereső múzeumok egyikének színhelyeként. A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fővárosa pályázat előkészítése során több alternatív javaslatot fogalmazunk meg új beruházásokra. A város a pályázat első fordulójában nem kíván választani a lehetséges nagyberuházások között, a fejlesztésről a második fordulóban – ahová reményei szerint a pályázat bejut – széles nyilvánosság előtt, lakossági és szakmai fórumok bevonásával, a kormánnyal egyeztetve kíván dönteni.
17
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Észak-Buda: új múzeum, dunai kapcsolattal Észak-Budán kiemelkedő római kori történeti és kulturális értékek találhatóak, amelyek feltárása, bemutatása messze elmarad a lehetőségektől. A Hajógyári-sziget északi csücskénél lévő térség egyúttal Budapest egésze szempontjából alapvetően szükséges közlekedési beruházás (a megépítendő Aquincumi-híd) színtere, is ahol a – fővárosi tulajdonban lévő – Óbudai Gázgyár területe jelentős fejlesztési lehetőséget kínál. A terület részben kulturális célú revitalizálására és fejlesztésére vonatkozó elképzelések között szerepel egyebek mellett a Műszaki Múzeum elhelyezése, illetve egy „tudomány park” (science park) kialakítása. Más európai nagyvárosok kulturális intézményi palettáján rendszerint megtalálható egy ilyen intézmény, ez azonban Budapesten még hiányzik, ugyanakkor a hasonló profilú Csodák Palotájának népszerűsége a pozitív fogadtatást valószínűsíti. A terület hasznosítása során kiaknázandók az aquincumi régészeti és romterület, valamint a Duna (Római part), illetve a Hajógyári-sziget közelsége által kínált lehetőségek (vízi sportok, szabadidős programok), a folyó és a városnegyed – Budapest más területein hiányzó – közvetlen kapcsolatának megteremtése (gyalogos- és kerékpáros-híd a budai Duna-part és a Hajógyári-sziget északi csücske között). A fejlesztés a területen működő, nemzetközi hírű Graphisoft céggel együttműködve, illetve más befektetők bevonásával (például további informatikai cégek letelepedésével) valósulhat meg. A rozsdaövezeti városrehabilitációs projekt a meglévő és tervezett kulturális vonatkozások (Aquincumi Múzeum, Műszaki Múzeum) mellett oly módon is kapcsolható a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz, hogy a kialakuló új városrész beépítettsége nem haladja meg a 35 százalékot, így „zöld üzleti- és irodaparkként”, illetve „zöld lakóparkként” az élhető város egyik mintaprojektjeként mutatható be. Ezen felül a Gázgyár lehet a 2010-es programsorozat egyik művészeti és köztéri akcióterülete is. Tekintettel arra, hogy a Műszaki Múzeum állami fenntartású intézmény, a beruházás állami szerepvállalást is igényel. Itt kell megemlíteni, hogy a Kormány programjának Nemzeti örökség, nemzeti kultúra fejezete is tartalmazza a terület rendezésére vonatkozó célkitűzést: „Az Óbudai Gázgyár területén hozzáfogunk a múzeumi negyed kialakításának előkészítéséhez”.
A város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése: a budai rakpart átépítése és a Várkert bazár felújítása A pesti és a budai Duna-part mentén végighúzódó gyorsforgalmi utak jelenleg elzárják a várost a folyótól, akadályozzák a városlakókat a folyó jelenlétének élményszerű, közvetlen megtapasztalásától. Kikötők, közvetlen vízkapcsolattal rendelkező terasz, park, illetve sétány kiépítésével a Duna jelenléte közvetlenül átélhető élménnyé válna a város lakói számára, a vízpart új közösségi térré válva fontos integráló szerepet játszhat a város és lakói életében. A budai főgyűjtő-csatorna tervezett kiépítéséhez kapcsolódóan felvetődik a budai rakpart rendezésének terve is. A Fővárosi Közgyűlés által 2004. októberében elfogadott, a Központi Szennyvíztisztító Telep és a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna beruházásáról szóló rendelet értelmében a Petőfi
18
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
hídtól a Nagyszombat utcáig terjedő, több mint hat kilométer hosszú szakaszon a budai alsó rakpartot mintegy 10 méterrel kiszélesítik és új partfalat építenek, s a kiszélesített rakpartsáv alatt épül meg a főgyűjtőcsatorna. A beruházás kapcsán megfogalmazódott az az elképzelés, hogy a kiszélesített, 10 méter széles rakpartsávon zöld sétányt alakítsanak ki. A kialakítandó sétány hasznosításához a felső rakpart felől megközelíthetővé kell tenni a zöld sávot, és ezen keresztül magát a Dunát is. Ez távlatokban a rakparti út lesüllyesztését indokolja, átmeneti megoldásként azonban elképzelhető több gyalogos átjáró kiépítése is az autóút fölött. A Duna és a város közvetlen kapcsolatának megteremtésében – a rakparti fejlesztések mellett – kiemelt szerepet kap a Várkert-bazár revitalizálása. Az utóbbi hónapok fejleménye, hogy befektető bevonásával rendeződött a világörökség részét képező épületegyüttes sorsa. A tervek szerint a felújítás során az építményhez tartozó lakóépületeket irodaházakká alakítanák, míg az egykori Ifjúsági Park közparkként nyílna meg újra, a déli és az északi bazársorban pedig üzletek, kávézók, éttermek kapnának helyet. Így a Várkert-bazár a 2010-es programsorozat egyik fontos vízparti helyszíneként tud majd működni, a Francia Intézettel és a Corvin téri Budai Vigadóval (Hagyományok Házával) pedig egy új budai, vízivárosi kulturális centrum kialakulásának lehetőségét vetíti előre.
A Közraktárak épülettömbjének hasznosítása Különböző fórumokon többször is felmerült a Közraktárak elhanyagolt épületegyüttesének felújítása és részben kulturális célú hasznosítása. A főváros tulajdonában lévő Közraktárak épülettömbje a felújítás után a kulturális hasznosítás különböző módjait teszi lehetővé. Egyes elképzelések szerint az összesen 9.600 négyzetméteres alapterület közel 20 százalékán önálló programokkal és befogadó funkcióval rendelkező kulturális létesítmények – például egy 300 férőhelyes koncertterem és mozgásszínház, egy 150 férőhelyes, illetve két 100 férőhelyes színház, zenekari próbahelyek és kisebb kiállítótermek és galériák – helyezhetők el. A terület további 25 százalékán kulturális szolgáltatólétesítmények – antikváriumok, jegyirodák stb., további 25 százalékán pedig éttermek, kávézók kapnának helyet. Végül a fennmaradó 30 százalék felhasználása sem lehet ellentétes az épületegyüttes kulturális, szórakoztató, turisztikai és kereskedelmi funkciójával. A komplexum Duna-parti fekvése különösen jó lehetőségeket kínál a közösségi térként való hasznosításra, a pesti belvároshoz való közelsége pedig hosszú távon biztosíthatja, hogy megfelelő számú érdeklődő látogassa meg az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat befejeződése után is. A jelenlegi elképzelések értelmében a felújítást követően teljesen megnyitnák az épületegyüttest a Duna-part irányába, és egy gyalogos sétány kialakításával összekötnék a Nehru-parkkal. A kulturális programsorozat kapcsán itt megrendezendő események – éppen a Duna közvetlen közelsége miatt – könnyen fókuszálhatnak a programok egyik központi témájára, a víz és a város kapcsolatára.
19
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Gyalogoshíd a Duna felett A jelentős részben befektetői tőkéből megvalósítható új, gyalogos és biciklis forgalom lebonyolítására szolgáló Duna-híd eminens módon fejezné ki a víz és az élhető metropolisz szimbolikáját. A magántőke bevonása egy kétszintes hídszerkezet kialakításával érhető el, amelynek alsó, zárt szintjén kb. 4000 négyzetméternyi, kereskedelmileg hasznosítható passzázst lehet kialakítani, felső, nyitott és parkosított szintje pedig a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára áll rendelkezésre. A 2010-es programsorozat során a különleges dunai panorámát nyújtó alsó szint helyiségei projekttérként lehetnek hasznosíthatóak (különböző, az öko- és a víz-tematikához kapcsolódó kiállításokkal, eseményekkel), és csak ezután alakulnának át kereskedelmi célokra. A koncepció fontos eleme, hogy a hidat nemzetközi tervpályázat során kiválasztott, nemzetközi rangú építész tervezze, így a híd a város új szimbólumává válhat. Az új gyalogos Duna-híd nagymértékben hozzájárulna ahhoz is, hogy a belváros visszakapja a pláza-gyűrű kiépülésével elveszített agóra-funkcióját, s a budai várat, a budai Duna-partot és a pesti belvárost összekapcsolva összefüggő városmagot hozna létre. A gyalogos Duna-híd megépítésének alternatív helyszíneként felmerült a Duna Petőfi- és Lágymányosi-híd közötti szakasza is, az új dél-pesti (Millenniumi) és dél-budai (lágymányosi) városnegyed összekapcsolása céljából. De illeszkedhet a Közraktárak rehabilitálásához is a Szabadság- és Petőfihíd között.
A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja Nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a Dunához, de jól körvonalazódó projekt a régi pesti zsidónegyed felújítása. Ennek keretében végre új funkciót kaphat a város kivételes építészeti értékét képviselő, évtizedek óta üresen álló, Otto Wagner által tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, illetve a Gozsdu-udvar. A városnegyed-rehabilitáció – összekötve a Városháza mögötti park és kulturális centrum kiépítésével, az Erzsébet téri buszpályaudvar épületének Magyar Design Központként való hasznosításával, illetve az Erzsébet-téri park megújításával és a „Gödör” fölött létesült új közparkkal – egy új kulturális központ és egy zöld városmag megteremtésének lehetőségét kínálja, amely szökőkutak, tájépítészeti és land art elemek együttesével a városkép meghatározó elemévé válhat. A Belső Erzsébetváros Károly körút–Dohány utca–Klauzál utca–Klauzál tér–Csányi utca–Király utca által határolt területe jelenleg ideiglenes műemléki (terület-)védelem alatt áll. Ez a terület 2002-ben régi pesti zsidónegyed elnevezéssel az Andrássy úttal kibővített világörökségi terület védőzónájaként felkerült az Unesco világörökségi listájára. A régi pesti zsidónegyed a rehabilitáció után – hasonlóan más európai nagyvárosok zsidónegyedeihez, mint például a párizsi Marais, a berlini Scheunenviertel, vagy a krakkói Kazimierz – a budapesti zsidó közösség kulturális örökségét lesz hivatva reprezentálni. A Dohány utcai neológ nagytemplom, a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga és a Rumbach Sebestyén utcában álló, a neológ irányzat hagyományőrző, a status quo hitközséghez közel álló ágához tartozott zsinagóga hármasa építészeti-, város- és kultúrtörténeti unikum, mely kiemelkedő építészeti értékei mellett jelképezi a magyarországi zsidóság három irányzatát. Ma is itt él a vallásos budapesti zsidó közösség jelentős része, itt található a budapesti és a magyarországi zsidó hitközség központja, Európa legnagyobb működő zsinagógája, a Goldmark-terem, a Zsidó
20
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Múzeum, a Hősök temploma, a Hősök temetője és a terület házai máig őrzik a második világháború és a holocaust szörnyű emlékét. Itt működik 1913 óta – a Gozsdu alapítványhoz kapcsolódva – a budapesti román közösség ortodox temploma is. A rehabilitáció lényege nem a negyed muzealizálása, hanem revitalizálása. A megújuló területen olyan élő/élhető negyed jön majd létre, ahol jó lakni, szórakozni, sétálni és bevásárolni. Egyszersmind meg kell őrizni a negyed különleges hangulatát, historizáló stílusban épült és korai szecessziós házait, ami a zsidó kulturális örökségen kívül a pesti alsó középosztály és képzett munkásság valamikori életformáját is megidézi. A városnegyed-rehabilitáció fontos eszköze a három zsinagóga közötti közterületek, valamint a Klauzál tér revitalizálása, az autós forgalommal szemben a gyalogosok elsőbbségét biztosító felújítása. A színvonalas rehabilitáció záloga, hogy nemzetközi tervpályázat segítségével valósuljon meg. A Belső-Erzsébetvárosra jellemző átjáróházak újbóli megnyitása és a közterületek színvonalas rekonstrukciója biztosíthatja, hogy a negyed ne csupán megtartsa az alternatív szórakozóhelyek itteni megtelepedése által az utóbbi időben kialakult fiatalos hangulatát, hanem Budapest egyik izgalmas és dinamikus területévé váljon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hamarosan 60 épületet helyez műemléki védettség alá, ezzel biztosítva a negyed városképi értékének megőrzését. A megújuló negyed arculatát további két, részben már elkészült, részben megvalósítás alatt álló nagyberuházás befolyásolja: a frissen felújított Király utca és a Kazinczy utcáig megépülő Madáchsétány. A Madách-sétány Kazinczy utca után következő szakaszát jelenleg tervezik át. Annyi biztosan tudható, hogy a módosított szabályozási tervben már sok, korábban bontásra ítélt épületet helyeznek védelem alá, ezzel passzázzsá „szelídítve” a korábban tervezett sétányt. A Kazinczy utcáig megvalósuló rész remélhetőleg a negyedhez méltó, igényes építészeti megoldásokkal megvalósuló épületekből áll majd. Ugyanígy a negyed többi üres telkére épülő házak esetében is nagy hangsúlyt kell kapnia az igényes tervezésnek. A 2010-ig a sétány kapcsán megvalósuló, a negyed egészét érintő beruházás a nemrég magánbefektető tulajdonába került Gozsdu-udvar felújítása, aminek nyomán a műemléki védelem alatt álló épületegyüttes iroda- és lakófunkciót kap. Az állami, fővárosi és kerületi szerepvállalással, a műemlékvédelem szabályainak megfelelően megújuló negyed 2010-ben nem csupán a programsorozat egyik legfontosabb helyszíne lehet, de már létrejöttével is demonstrálhatja azt a sokszínűséget, ami Budapest lakosságát egészen a második világháborúig jellemezte.
21
Együttélés a társadalmi környezettel: a sokszínû metropolisz A város, a metropolisz olyan bonyolult térbeli, időbeli és társadalmi képződmény, amelyet a maga összetettségében kell szemlélnünk ahhoz, hogy eligazodjunk benne. A várost a benne élő városlakók, az épített, illetve a természeti környezet organikus egységeként foghatjuk fel, amelynek sajátos ökológiája van. Az Európa Kulturális Fővárosához választott tematika megadja annak a lehetőségét, hogy a városlakók és az idelátogatók a művészetek és a tágan értelmezett kultúra sajátos eszközrendszerével, az alkotók és alkotásaik közreműködésével megfogalmazzák a 21. század városai előtt álló kérdéseket és válaszokat adjanak azokra. Az élhető metropolisz, az élhetőbb Budapest célkitűzés csak úgy valósítható meg, ha a társadalmi, az épített, és a természeti környezet harmonikus és szerves egysége létrejön. Ennek az egységnek a kialakulását az Európa Kulturális Fővárosa év eseményei a következő tematikai egységekkel támogatják. A társadalmi környezettel való együttélés programja a kisebbségek kulturális hagyományainak, a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek, települések értékeinek, valamint a város-térség érdekes helyszíneinek bemutatására vállalkozik.
Befogadás: a kisebbségek kulturális hagyományainak bemutatása Budapest a városegyesítés időszakában a Kárpát-medence olvasztótégelye volt, ahol magyarok, németek, szerbek, zsidók és szlovákok mellett éltek görögök, örmények, bolgárok és még sok más nemzetiség képviselői. Ez a mára már letűnt sokszínűség ma is érzékelhető a főváros építészeti örökségén, s része annak a „Budapest-tudatnak”, ahogyan a fővárosiak és a környéken lakók gondolkodnak Budapestről.
23
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A német, szerb, szlovák és zsidó örökséget, továbbá a roma kultúrát bemutatni azonban többet jelent, mint feleleveníteni a város és környéke történetét. Sokkal inkább olyan keretet biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a programsorozat értelmezze ezt az örökséget a mai kor embere számára. Nem elég felidézni azt a kulturális sokszínűséget, ami valaha megteremtette Budapestet, hanem annak segítségével a mai kor kihívásainak megfelelő új hagyományokat kell teremteni. A roma kultúra közkinccsé tétele, a magyar és a roma kultúra egymásra hatásának bemutatása, illetve a roma kultúrával kapcsolatos előítéletek és tévképzetek átértékelése terén az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat különleges alkalmat kínál. A programsorozat összekötendő a VIII. kerület Magdolna negyedében megvalósuló szociális városrehabilitációval, de ezen túlmenően természetesen számos más városi és városon kívüli helyszín is bekapcsolódik a programsorozatba. A német, szerb, szlovák és zsidó örökség városon belüli és a városkörnyéki településeken még ma is megtalálható nyomainak feltárása és szisztematikus bemutatása pedig lehetőséget teremt ennek az örökségnek a mai korhoz kapcsolására. Ennek a kulturális sokszínűségnek a felelevenítése jó előkészítés a közeljövőben várható új folyamatokra való megfelelő reagáláshoz. Budapest EU „peremvárosként” várhatóan növekvő vonzerőt jelent majd az unión kívüli országok állampolgárai számára is, így nagy szükség lesz a városlakóknak az új beköltözők irányában tanúsítandó toleranciájára.
Krúdy Budapestje A kulturális sokszínűség fontos részét képezik a gasztronómiai hagyományok is. A presszók, kávéházak, kisvendéglők világa szorosan hozzátartozik Budapest múltjához és jelenéhez. Egy kirándulás a budapesti gasztronómia történetében egyben kirándulás a város történetében is. Éppen ezért a főváros sokszínűségének, multikulturalizmusának bemutatása 2010-ben elképzelhetetlen Krúdy Budapestjének felelevenítése nélkül: a kisvendéglőkben és főleg a kávéházban létező magyar szellemi élet világának megidézése nélkül.
Szolidaritás: a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek értékeinek bemutatása, a peremkerületek kulturális egyenjogúsítása A környezet fogalma a természeti és az épített környezet mellett magában foglalja a társadalmi környezet fogalmát is. Az élhetőbb Budapest ezért nagyobb fokú társadalmi szolidaritást is feltételez. Az elmúlt 15 év során a gyors gazdasági fejlődés Budapesten a társadalom erős polarizálódásával járt együtt. Az agglomerációba való kitelepülés a népességszám gyors csökkenését eredményezte, egyes városrészek leszakadása felerősödött. Ennek a tendenciának a megfordítása, a város szociális széttagoltságának megszüntetése már ma is a főváros egyik fő célkitűzése és az egyik legfontosabb eleme az elfogadott Városfejlesztési koncepciónak. A szolidáris város megteremtésének eszméje egybecseng a kormányprogrammal, és célul tűzi ki a térbeli-társadalmi tagoltság megszűntetését. Az elkövetkező években ezért hangsúlyt kell kapjon a külső kerületek fejlesztése, ami kulturális szempontból a helyi művelődési házak revitalizálását, a kulturális alközpontok kialakulásának elősegítését jelenti.
24
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A város szociális problémái, a hatalmas társadalmi szakadék, az óriási életmód- és életminőségbeli különbségek elkerülhetetlenné teszik, hogy az Európa Kulturális Fővárosa év programja kiemelten foglalkozzon a lemaradó társadalmi csoportok, illetve városrészek problémájával, új esélyeket teremtve ezek számára. A sokszínű metropolisz másik aktuális tartalma magának a városi térségnek a sokszínűsége, az, hogy a városban és a környékén rengeteg érdekes helyszín, bemutatható, átélhető kulturális és környezeti vonatkozású érdekesség van. A város egyközpontúságán lehet enyhíteni ezeknek a helyszíneknek a szisztematikus feltárásával, bemutatásával, nem beszélve arról, hogy e helyszínek lakosságának bevonása számukra nézve is új lehetőségekkel, előnyökkel jár. Különösen igaz ez a város elmaradottabb részeire, ahol a kulturális hagyományok, vagy éppen az épített, vagy a természeti környezet adottságainak kihasználása munkahelyteremtő beruházásokat is jelenthet, hosszabb távon is javítva a lakosság életkörülményeit. Budapest számos kerületében sok olyan kulturális adottság, természeti, vagy épített környezeti érték található, ami megérdemli a nagyobb ismertséget. Utalhatunk itt például a budafoki borkultúrára, az ezzel összefüggő hangulatos utcákra, terekre, borospincékre. Hasonlóan izgalmas lehetőségeket rejt Kőbánya mélye, ahol a kiterjedt pincerendszer kapcsán már sokféle hasznosítási elképzelés megfogalmazódott. A Budapesthez 1950-ben hozzácsatolt elővárosok, falvak szinte mindegyike (Békásmegyertől Rákoscsabán keresztül Pestimréig és Nagytétényig) rendelkezik saját hagyományokkal, szinte érintetlenül megmaradt eredeti falurészletekkel. Mindezeknek az értékeknek a bemutatása (hozzáférhetővé, elérhetővé tétele, a kulturális hagyományok kiteljesítése) nemcsak a Budapestre látogatóknak, hanem maguknak a városlakóknak is megadja a „város újrafelfedezésének” örömét és színesíti az Európa Kulturális Fővárosa év programjainak kínálatát.
Sokszínû régió Budapesthez hasonlóan a régiónak is vannak rejtett, vagy kevéssé ismert kincsei. Szentendre és Gödöllő kiemelkedő értékeinek méltó bemutatásán túlmenően fontos feladat a régió többi értékének (csak példaként említve Ráckevét, az ócsai építészeti és természeti kincseket, Biatorbágyot, Zsámbékot, Visegrádot, Nagymarost, Vácot, Gödöt, Isaszeget stb.) feltárása és szisztematikus bemutatása, természetesen a helyi lakosság aktivitására alapozva. Egy további szempont a régió elmaradottabb területeinek, így például a Szobi kistérségnek, a Tápió-mentének fokozott bekapcsolása, azzal a céllal, hogy az itt megvalósítható kulturális programok a lakosság megélhetését is könnyebbé tevő, hosszabb távon fenntartható, munkahelyteremtő beruházásokat is jelentsenek. A Budapest körüli városgyűrű (Esztergom, Tata, Tatabánya, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok, Jászberény, Gyöngyös, Gödöllő, Salgótarján, Vác) része a főváros tágabb értelemben vett térségének. Ezek a városok évszázadok óta megalapozott, önálló identitással rendelkeznek, némelyikük a történelem egy-egy időszakában országosan is vezető szerepet töltött be. E hangsúlyok figyelembevételével az említett városok mindegyike lehetőséget kapna a bemutatkozásra a kulturális év során, illeszkedve a programsorozat fő üzenetéhez.
25
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Egy-két település esetében már most is érzékeltethető, milyen konkrét formában valósítható meg a programsorozat regionális kiterjesztése, noha ezek konkrét formáiról korai beszélni. •
Gödöllő városa, visszanyúlva a Gödöllői Művésztelep koncepciójához, a „Gödöllő – az élő művészet kertje” szlogennel kívánna részt venni a rendezvénysorozatban, utalva arra, hogy a kert a természet és a kultúra kapcsolatának kitüntetett helye és szimbóluma.
•
Gyöngyös esetében a Mátra közvetlen közelsége illusztrálhatja a természet és a város együttélésének tematikáját, felhívva a figyelmet a Mátra kiemelkedő szépségére, a helyi borkultúra fontosságára.
•
Esztergomban – szintén illeszkedve a tematikához – a Duna menti programok, a határmenti együttműködés, illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló termál- és törökfürdő állhat a programok középpontjában.
•
Vác szintén Duna menti programokkal kapcsolódhat a rendezvényekhez, illetve a jelenleg is népszerű Váci Tavaszi Fesztivállal, amely már most is kötődik a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz.
•
Szentendre a hagyományos kulturális értékek bemutatásával vehetne részt, ahol kiemelt szerepet kapna a Szentendrei Néprajzi Múzeum, a szabadtéri színházi előadások, a város közismerten jelentős képzőművészetének bemutatása, illetve a város félszáz kisvendéglője által képviselt gasztronómiai kultúra.
Kialakítunk olyan csomagokat is, amelyben a szervezett kulturális kirándulások ezeken a városokon túlmenően bekapcsolják az adott irányba eső távolabbi nagyvárost is. Így például az esztergomi túra opciója egy több napos, Győrt is bekapcsoló kirándulás lesz, Gyöngyösről Eger és/vagy Miskolc felé visszük az utast, Gödöllőről Debrecenbe vagy Kecskemétre, és így tovább.
26
Együttélés az épített környezettel: élhetô, átlátható és átjárható metropolisz Európa Kulturális Fővárosaként Budapest fontos célkitűzése a nagyvárosi élet dinamizmusának újrateremtése, az élhető, átlátható és átjárható metropolisz megteremtése. A környezettudatosabb életmód megteremtése és a társadalmi környezet javítása, a társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése mellett Budapest élhetőbbé tételének fontos feltétele az épített környezet és a közterek revitalizálása, a közterületek kultúra-közvetítő szerepének elmélyítése is. Ez a három célkitűzés szorosan összefügg egymással, egymást erősítik, s mindhárom tényező együttes hatása szükséges a mindennapi élet minőségének javításához, az élhetőbb Budapest megteremtéséhez.
Mûemlékek – sokszínû városkép A város és a környezet kapcsolata magában foglalja az épített környezet fogalmát is. A 2010-es programsorozat ezért nagy hangsúlyt helyez Budapest egyik legfőbb kulturális értékének tekinthető építészeti örökségére, a városképet nagyban meghatározó historizmus és szecesszió építészetére, a sokszínű városkép, a város sokféle építészeti arculatának bemutatására. 2010-re számos nagyszabású műemléki helyreállítás valósul meg magántőkéből (például a New York-palota, a Várkertbazár, a Gozsdu-udvar, a Balett-intézet stb.), amelyekre az Andrássy úthoz és a Gresham-palotához hasonlóan méltán lehet büszke a főváros, s nemzetközi szinten is meghatározó elemévé válnak a város imázsának. A következő években várhatóan folytatódik a budai Várnegyed rekonstrukciója, a Sándor-palota helyreállítását követően, a Mátyás-templom felújítása mellett elkezdődik az egykori honvéd-főparancsnokság épületének rekonstrukciója, amelyben a magyar kultúra európai teljesítményét mutatják majd be, s várhatóan sor kerül a volt lovarda területének beépítésére
27
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
is. Az elkövetkező években folytatódnak a nagyszabású városnegyed-rehabilitációs projektek a IX. kerületben és a Szigony utca környékén, s elkezdődik a régi pesti zsidónegyed felújítása. Budapest éjszakai panorámáját nagymértékben gazdagítani fogja a Szabadság- és az Erzsébet-híd hamarosan megvalósuló díszkivilágítása. Az Európa Kulturális Fővárosa év egyúttal kitűnő alkalmat teremt arra, hogy a főváros törlessze régi adósságát, s az épített környezet kiemelkedő értékéhez és rangjához illően létrehozza az Építészet Házát, s kiállítóhelyet biztosítson az Építészeti Múzeum számára. Budapest építészeti örökségének emlékei azonban nemcsak a belső negyedekben, hanem szerte a város területén elszórva is megtalálhatók, a nagytétényi kastélytól a Wekerle-telepen és a Bauhaus lakónegyedeken át az ipari műemlékekig. A programsorozat célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet ezekre az elfeledett értékekre, s ezen keresztül Budapest újrafelfedezésére inspirálja a kül- és belföldieket, helyieket és látogatókat egyaránt. A hangsúlyok eltolásával, a központ helyett a periférián fekvő területek kiemeltebb szerepével a program megkísérli a város szimbolikus újraegyesítését, az elmúlt időszak negatív tendenciáinak megfordítását. Az utóbbi 15 év társadalmi változásainak sajnálatos következménye, hogy a budapesti bérházak kapui – néhány kivétellel – állandóan zárva vannak. Pedig a kapukon túl gyakran gyönyörű udvarok, gondozott kertek találhatóak, amelyek ugyanúgy hozzátartoznak a főváros építészeti örökségéhez, mint a Lánchíd, vagy a körút utcaképe. A programsorozat részeként – ha időlegesen is – újra megnyílna ezeknek az udvaroknak, kerteknek egy része, így a „privát-terület” egy ideig megint a „köz” része lesz, megmutatva valamit a város eddig rejtett arcából. Az Európa Kulturális Fővárosa cím és a gazdag építészeti örökség arra is kötelezi Budapestet, hogy néhány kortárs építészeti csúcsprojektet is felmutasson. A kortárs építészet nemzetközi viszonylatban is meghatározó egyéniségei ez idáig nem kaptak meghívást nagy budapesti beruházásokra, így az elmúlt 15 évben nem, vagy alig épültek Budapesten olyan épületek, amelyeket a kortárs építészet kiemelkedő alkotásainak tekinthetnénk, ellentétben például Berlinnel, de akár Prágával is. A 2010-es programsorozat nemcsak lehetőséget kínál, hanem kötelezi is a fővárost, hogy ebben a tekintetben lépéseket tegyen hátránya csökkentésére.
A közterek, mint a város dinamizmusának indikátorai Az elmúlt 15 év társadalmi változásainak következtében Budapesten jelentős mértékben megváltozott a térhasználat módja: részben átalakult a közterek funkciója, a privát sok vonatkozásban előtérbe került a közzel szemben. Pedig a városi élet sajátosságának, a városi lét utánozhatatlanságának titka éppen az „élő” közterekben keresendő. Abban a városban jó élni, ahol a város polgárai nemcsak az épületeken és lakásokon belül, hanem a köztereken is otthon érzik magukat. A közterek, azaz közösségi terek, a mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhető nyilvános terek mindenekelőtt a társadalmi nyilvánosság színterei, agóra-funkciójuk miatt évezredek óta elengedhetetlen feltételei a városi életnek. Itt zajlik a város közösségi élete, a társadalom tagjainak interakciója. A közösségi terek és a társadalmi környezet tehát szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban állnak egymással, ebből következően a közterek a társadalom állapotának, a város dinamizmusának elsőrangú indikátorai.
28
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Budapest közösségi terei, mint a közlekedés, a vásárlás és a közösségi élet fontos helyszínei jelentős átalakuláson estek át az elmúlt másfél évtizedben. Ennek az átalakulásnak megvan a maga jó és a rossz oldala is, így az élhetőbb Budapest program elsődleges célja a pozitív folyamatok fölerősítése és a negatív folyamatok korlátozása és visszafordítása. Az élhetőbb Budapest megteremtése érdekében 2010-ig sor kerül a belváros forgalomcsillapítására. Ennek célja, hogy számtalan európai nagyváros mintájára Budapest szívében az élhetőség a funkcionalitás fölé helyezhető értékké váljon, aminek előfeltételeként a mindennapi átmenő forgalom a belvárosból kijjebb kell szoruljon. A „gyalogos belváros” terve szerint a Nagykörúton belüli terület egésze csillapított forgalmú és sétálóutcák hálózatává válik, aminek eredményeként nagymértékben javul a belváros használhatósága, élhetősége és nem utolsósorban presztízse. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a belváros visszanyerje agóra-funkcióját. Az elmúlt években ugyanis a bevásárlóközpontok terjedése, a kiskereskedelmi forgalom koncentrálódása a kisebb belvárosi üzletek kiüresedését, a hagyományos bevásárló-utcák köztér-szerepének visszaszorulását eredményezte, míg ezzel párhuzamosan a bevásárlóközpontok „sétányai” új, azonban csak félig nyilvános közterekként jelennek meg a városszerkezetben. Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a megszűnt belvárosi üzletek helyén különböző szolgáltatóipari funkciók (kávézók, éttermek) jelennek meg. Ezt a folyamatot, együtt az üzletek egy részének visszatérésével, nagyban felgyorsíthatja a „gyalogos belváros” koncepció megvalósulása. A 2010-es programsorozat kiemelt helyszínként kezeli a tömegközlekedési csomópontokat. Az itt elhelyezett installációk és itt megrendezett programok – kapcsolódva a kulturális év tematikájához – felhívják a tömegközlekedés résztvevőinek a figyelmét a környezettudatosság és az élhető metropolisz tematikájára. A közterek nemcsak indikátorai a város dinamizmusának, hanem bizonyos értelemben a város kulturális életének, a városlakók közösségi életének motorjai is. A közterek rekonstrukciója nemcsak helyet biztosít a közösségi eseményeknek, hanem indukálja is azokat. Erről tanúskodnak azok a változások, amelyeket a Szent István tér, a Szabadság tér, a Ráday utca, vagy a Hajós utca felújítása indított el. Várhatóan hasonlóan pozitív folyamatokat eredményez majd a Király utca csökkentett forgalmúvá való alakítása. A város szimbolikus birtokbavételének további sikeres példájaként említhetjük az Erzsébet téri „Gödör” fölött kialakított közparkot, a Liszt Ferenc teret, vagy a Corvin tér felújítását. A 4-es metró beruházása kapcsán 2010-ig Budapest számos közterének felújítása történik majd meg, így a Móricz Zsigmond körtér és a Gellért-tér részben már megvalósult rekonstrukciója mellett sor kerül a Fővám tér, a Rákóczi tér, a Köztársaság tér, a Baross tér átépítésére, s ez várhatóan hasonlóan pozitív folyamatokat indít majd el ezeken a területeken is. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat lehetőséget ad a város egyes, leszakadóban lévő térségeiben is a közterületeknek a lakosság bevonásával történő fejlesztésére. Ennek a programnak a keretében egy szakértőkből álló bizottság lakossági pályázatok alapján kiválaszt mintegy húsz teret, amelyeket az ottani lakosság aktív részvételével felújítanak. A lakosság képviselőinek döntő befolyása van arra, hogy milyen módon valósuljon meg a rehabilitáció. A felújított terek a programsorozat alatt fontos események (installációk, művészeti produkciók) helyszínévé válnak, egyenként, és virtuális láncolatba szervezve együttesen is. Mindez a felújítás alatt véghezvitt közösségfejlesztéssel együtt azt
29
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
eredményezi, hogy a terek újra dinamikussá, élővé, és a helyi lakosság számára is vonzóbbá válnak, az itt megrendezett események pedig vonzerőt gyakorolnak a városlakókra és az idelátogatókra, újra Budapest részévé téve ezeket a területeket.
A parkok, mint a város szimbolikus birtokbavételének terei Nagymértékben hozzájárul a városi élet minőségének javításához a zöldterületek, parkok, sétányok számának és nagyságának növelése, ezek minőségének javítása. A Városliget, amely több mint száz éve a budapestiek szabadidős programjainak egyik legfontosabb helyszíne, jól mutatja, hogy a park, mint köztér, nemcsak városépítészeti, hanem kulturális szempontból is revitalizálja a várost: lehetőséget teremt a szabadidő eltöltése mellett kulturális és közösségi események megrendezésére is. A parkok fontos integráló szerepet tölthetnek be a város életében a közösség önszerveződésének helyszíneiként. (A parkokban rendezett piknik sok európai nagyvárosban a fiatalok, fiatal családok, baráti közösségek kedvelt szabadidős programja.) 2010-re megvalósul néhány, a városlakók életminőségét alapvetően befolyásoló nagy parkrekonstrukció. Mind a megújuló Népliget, mind pedig az Orczy-kert a szabadidő kulturált eltöltésének és a 2010-es programsorozat eseményeinek színhelyei lehetnek: az Orczy-kertbe kisebb, míg a Népligetbe a nagyobb tömegeket vonzó kulturális eseményeket lehet telepíteni. További célkitűzés a Csepel sziget északi csücskén egy új park kialakítása, az Epres-kert megnyitása a közönség előtt, valamint a Gellérthegy, mint közpark és közösségi tér integrálása a városszerkezetbe.
30
Együttélés a természettel: a víz, a Duna és a város kapcsolata Visszatérve a szakmai koncepció magjához, azt rajzoljuk föl, hogy 2010-ig milyen irányokban tehető szervesebbé a víz, a táj és a város kapcsolódása egy élhető, szerethető metropolisz jegyében. Budapest, a budapestiek és a környékbeliek életében mindig kiemelt szerepet játszott a víz: a Duna, a szigetek, a források, a fürdők, a szökőkutak egyaránt hozzátartoznak a városban lakók és a városba látogatók alapélményéhez.
Budapest, a fürdôváros Budapest egyik legnagyobb értéke a város termálvízkincse és fürdőkultúrája, amely méltán ismert világszerte. Budapest 80 hőforrásának napi 70 millió liter termálvize 12 gyógyfürdőt táplál. A főváros területén kétezer éve vannak fürdők: Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel. A mai Rác és Rudas fürdők helyén már a török kort megelőzően is fürdők álltak. A jelenleg is használt létesítmények közül a legrégebbi emlékek a Rudas és a Király fürdőben találhatók, amelyeknek egyes részei még a török hódoltság idején épültek. A 19. század során egymás után nyíltak új fürdők Budapest területén, 1937-ben pedig a Budapest Fürdőváros Egyesület kezdeményezésére a városban rendezték meg az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust. A Budapest fürdőváros elnevezés is ebben a korban született meg. Ez egybecsengett a 19–20. század fordulójának egyik fontos elképzelésével, amely szerint a budai rakparton, kihasználva a természeti adottságokat, fürdők összefüggő sorát tervezték kialakítani. Bár ez az elképzelés soha nem valósult meg, a fürdők ma is szerves részét képezik a budapesti életnek és kultúrának, és nagyban meghatározzák a városról külföldön kialakult képet.
31
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hangsúlyozza a fürdőkultúrát, s felhasználja a fürdőket a programsorozat újszerű művészeti helyszíneiként.
Budapest és a Duna Budapest a 19. század második felében fordult a Duna felé. A folyómeder rendezése, a rakpartok kiépítése a folyó mindkét oldalán felértékelte a dunai látványt. A Duna a város „főutcájává” vált, a város „homlokzatát” adó legszebb épületsorok, a legrangosabb középületek a folyó partjára települtek. A Vámház, az Akadémia, majd később a Várkert-bazár, az Országház, a Műegyetem nagy léptékű, a városképet meghatározó épületei a dunai panoráma keretében érvényesülnek. A város legrangosabb szállodái majdnem mind a Duna partjára települtek. Budapest legnagyobb léptékű városépítészeti kompozíciója maga a „Dunatér”, legidőállóbb mérnöki alkotásai a hidak. A Duna korábban a város fejlődésének, gazdagodásának is legfontosabb erejét adta: a város kereskedelme, malomipara, építőipara alapvetően a Dunának köszönhetően tudott megerősödni és versenyképessé válni. Budapest Városfejlesztési Koncepciója – amelyet 2003 márciusában fogadott el a Fővárosi Közgyűlés – kiemelten foglakozik a Duna mint várostengely és a parti zóna fejlesztésének kérdésével. A fő célkitűzés, hogy a Duna, a Duna-part és a dunai szigetek a jövőben sokkal nagyobb szerepet kapjanak a város életében, ezen belül a közlekedésben, a szabadidős programokban és a turizmusban. A pesti és a budai Duna-part mentén egyaránt végighúzódó gyorsforgalmi út jelenleg elzárja a várost a folyótól, akadályozza a városlakókat a folyó jelenlétének élményszerű, közvetlen megtapasztalásától, a Duna-part közösségi térként való használatától. A város törekszik arra, hogy a jelenleginél sokkal intenzívebben aknázza ki a vízi és vízparti programokban, látványos dunai attrakciókban rejlő lehetőségeket. Ebbe a folyamatba illeszkednek a közelmúlt sikeres akciói, a Budapest-plázs, a pontonhíd-projekt, a Szabadság-híd befüvesítése, vagy a Lánchíd hétvégenként történő gyalogoshíddá tétele, amelyek nagy sikere további hasonló akciók megrendezését indokolja. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében kikötők, közvetlen vízkapcsolattal rendelkező teraszok, parkok, illetve sétányok kiépítésével a Duna jelenléte közvetlenül átélhető élménnyé válhat a város lakói számára, a vízpart új közösségi térré válva fontos integráló szerepet játszhat a város és lakói életében. A jelenleginél jóval több, különböző funkciókat ellátó állóhajó ugyancsak hozzájárulhatna a folyó hangsúlyosabb jelenlétéhez a városszerkezetben. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hozzájárul ahhoz, hogy a folyó visszanyerhessen valamennyit a fővárosi tömegközlekedésben korábban játszott szerepéből. Egyébként is szükséges a hajózási infrastruktúra fejlesztése, több kikötési lehetőség biztosítása a nemzetközi hajóknak, jachtoknak a városközponttól távolabbi területen. Ez a feltétele annak, hogy Budapest a jelenleginél nagyobb teret nyerjen a dinamikusan fejlődő, folyami nagyhajók által lebonyolított európai minőségi turizmusban, és idecsábíthassa az Európai Unió mintegy kétszázezer jachttulajdonosának egy részét. A dunai turizmus fejlesztésének céljára jött létre a Dunai Turisztikai Bizottság, amelynek jelenleg a tíz Duna-menti ország közül nyolc a tagja: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Románia, Szerbia-Montenegró és Bulgária. Az európai folyamok között a Dunának 33 százalékos turisztikai piaci részesedése van, a dunai luxus hajóutak évente mintegy 400 millió euró
32
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
bevételt jelentenek a hajóstársaságoknak. Budapest mellett jelenleg csak Esztergom és Kalocsa szerepel a megállóhelyek között, így feltétlenül támogatandó, hogy a jövőben több magyarországi város is szerepeljen a dunai kirándulóhajók programjában. Ehhez többek között új kikötőkre, korszerűbb határvizsgálatra, jobb áruellátásra és új turisztikai programokra is szükség van. A Duna vízminőségének javítása sok szempontból előfeltétele a folyóhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mint ahogyan pozitívan befolyásolja a vízparton tartózkodás élményét is. Az uniós források segítségével 2009-re elkészülő központi szennyvíztisztító-telep beruházásának eredményeként jelentősen csökkenni fog a folyó szennyezettsége. A szennyvízkezelés problémája ugyanakkor az egyik legjelentősebb, globális környezetvédelmi kihívás. A 2010-es budapesti rendezvénysorozathoz kapcsolódóan ezért megrendezünk egy, az UNESCO vízgazdálkodási programjához kapcsolódó, az ivóvízkészlettel, a szennyvízgazdálkodással és az elsivatagosodással foglalkozó nemzetközi konferenciát. Jelentős rehabilitációs kihívás a Duna-parti volt ipari területek városi funkciókkal való ellátása. Már a 19. század végétől kezdve megfigyelhető az a folyamat a Duna mentén, ahogy az ipari funkciók átadják helyüket a magas igényű városi funkcióknak Ez a folyamat ma is tart: a közelmúltban szűnt meg a teherpályaudvar a Boráros tér alatt, az ipartelep a jelenlegi lágymányosi Info-park helyén, a hajógyár az Óbudai szigeten és Angyalföldön, vagy a Gázgyár és a házgyár Aquincumban. Az egykori funkciók egyik utolsó, kiemelt helyen lévő emléke a városközpontban a Közraktárak elhanyagolt épületegyüttese. A közeljövőben számos Duna-parti volt ipari területen jelentős fejlesztések várhatók: •
észak-nyugaton az Óbudai-(Hajógyári-)sziget térsége (az Óbudai hajógyár területének további revitalizációja, az Óbudai-sziget szabadidős/rekreációs funkcióinak fejlesztése, a volt Gázgyár területének barna-mezős rehabilitációja, a Graphisoft-park továbbfejlesztése);
•
észak-keleten a Rákos-patak torkolatától északra, az ún. FOKA-öböl, a Népsziget ipari területeinek teljes funkcióváltása (lakóterületek építése, intézmények telepítése), Újpesten a Váci úti iparterület funkcióváltása a zöldpartok megőrzésével;
•
dél-nyugaton a lágymányosi Informatikai Központ további kiépülése, a lágymányosi iparterület és a Kopaszi-gát körzetének funkcióváltása. A Lágymányosi-öbölben 2005-ben nagyszabású rehabilitációs program indul. A Kopaszi-gátnál, a Dombóvári út és az öböl közötti területen fedett, télen-nyáron működő aquapark (a mogyoródihoz hasonló vízi élménypark), vízi szabadtéri színpad, szálloda, jachtkikötő, valamint sportlétesítmények épülnek, míg az öböl partja és a Kopaszi-gát alig beépített zöldterületté válik;
•
dél-keleten a Boráros tértől délre új városközpont kiépülése kulturális és lakófunkciókkal, a Csepel-sziget csúcsánál új városi park létesítése stb.
A 2010-es rendezvénysorozat jelentős ösztönzést jelentene a vízparti fejlesztések felgyorsítására és arra, hogy a fejlesztésekben a városlakók érdekei, a kulturális és a közösségi célokra való hasznosítás megfelelő súlyt kapjon.
33
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A Duna és a régió A Duna nemcsak Budapest, hanem a Közép-Magyarországi Régió nagy részének és a Közép-Duna Völgye területfejlesztési stratégiájának is meghatározó eleme. Az Esztergomtól a Csepel-sziget déli csücskéig terjedő Közép-Duna Völgye térség Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő területe, ahol az utóbbi időben a gazdasági funkciók terület-felhasználásának ugrásszerű megnövekedésével párhuzamosan megfigyelhető a biológiailag aktív felületek csökkenése. A Közép-Duna Völgye területfejlesztési koncepciója, az ún. Beszédes-program különösen nagy hangsúlyt helyez a komplex ökológiai megközelítésre, a Duna jelenléte révén kialakult természeti erőforrások és a térséget alkotó települések társadalmi és gazdasági potenciálja által teremtett lehetőségek komplex és integrált, a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság követelményének megfelelő fejlesztésére. A Közép-Duna Völgy hosszú távú régiófejlesztésének stratégiai eleme északon a Dunakanyar, a Közép-Magyarországi Régióban az Ipolytól a Csepel-szigetig terjedő szakasz, valamint a Duna-Tisza közti homokhátság területén található élővizek, folyók, patakok, csatornák, holtágak és a homokhátság vízpótlásának revitalizációja, a Szentendrei sziget, valamint a RáckeveSoroksári Duna-ág és térsége területének ökológiai egyensúlyának megteremtése, az ökológiai gazdálkodás fejlesztése. Különösen fontos a Ráckevei-Soroksári Duna-ág revitalizációja, amellyel elkerülhető a Duna-Tisza közi homokhátság ökológiai katasztrófája (elsivatagosodása). A Beszédes-program fontos célja a víz hasznosításának komplex fejlesztése. A cél elérésének eszközeként szolgálhat a hajózás lehetőségeinek távlati fejlesztése, kikötők létesítése; a Dunához kapcsolódó turisztikai fejlesztések; a vízi szabadidős tevékenységek feltételeinek kiszélesítése: turisztikai célú hajózás, evezőssportok, motorcsónaksport, sport- és hobbihorgászat; a vízparti strandolás és szabadidős programok lehetőségeinek kialakítása; bányatavak turisztikai célú hasznosítása, stb. Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvényei – a környezet és a Duna hangsúlyával és az ezekre szervezett programokkal – nagymértékben hozzájárulnának a folyó és a sűrűn lakott térség közti harmónia igényének tudatosításához és a megoldáshoz vezető út megalapozásához.
34
A város fejlesztésének az Európa Kulturális Fôvárosa projekthez kapcsolódó irányai Az épített örökségnek a városfejlesztési tervekbe való bekapcsolására és a természeti örökség megóvására vonatkozó elképzelések A város és környezete kapcsolatának tematikája magában foglalja az épített környezet fogalmát is. A 2010-es programsorozat ezért nagy hangsúlyt helyez Budapest egyik legfőbb kulturális értékének tekinthető építészeti örökségére, a városképet nagyban meghatározó historizmus és szecesszió építészetére, a város közel 250 műemlék-épületére, a sokszínű városkép, a város sokféle építészeti arculatának bemutatására. 2010-re számos nagyszabású műemléki helyreállítás valósul meg magántőkéből (például a New York-palota, a Várkert-bazár, a Gozsdu-udvar, a Balett-intézet stb.), amelyekre a Gresham-palotához, vagy a világörökséggé nyilvánított Andrássy úthoz, a Várnegyedhez és belvárosi Duna-parthoz hasonlóan méltán lehet büszke a főváros, s nemzetközi szinten is meghatározó elemeivé válnak a város imázsának. A következő években várhatóan folytatódik a budai Várnegyed rekonstrukciója, a Sándor-palota helyreállítását követően a Mátyás-templom felújítása mellett elkezdődik az egykori honvéd-főparancsnokság épületének rekonstrukciója, és várhatóan sor kerül a volt lovarda területének beépítésére is. Az elkövetkező években folytatódnak a nagyszabású városnegyed-rehabilitációs projektek a IX. kerületben és a Szigony utca környékén, s elkezdődik a régi pesti zsidónegyed felújítása, aminek keretében végre új funkciót kaphat a város kivételes építészeti értékét képviselő, Otto Wagner által tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, illetve a Gozsdu-udvar. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hamarosan 80 épületet helyez műemléki védettség alá, ezzel biztosítva a zsidónegyed városképi értékének megőrzését.
35
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Budapest építészeti örökségének emlékei azonban nem csupán a centrumban, hanem szerte a város területén elszórva is megtalálhatók, a nagytétényi kastélytól a Wekerle-telepen és a Bauhaus lakónegyedeken át az ipari műemlékekig. A programsorozat célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet ezekre az elfeledett értékekre, s ezen keresztül Budapest újrafelfedezésére inspirálja a külföldieket és belföldieket, helyieket és látogatókat egyaránt, s emellett a hangsúlyok eltolásával, a központ helyett a periférián fekvő területek kiemeltebb szerepével megcélozza a város szimbolikus újraegyesítését.
Jelentôsebb önkormányzati, illetve vállalkozói fejlesztések, új közösségi terek létrehozása 2010-re jelentősen átalakul a főváros arculata: befejeződik a 4-es metró beruházása, megvalósul a Központi Szennyvíztisztító, jelentős csatorna-fejlesztés történik a budai rakpart vonalában, megépül az M0-ás autóút keleti és északi szakasza (utóbbi a Budakalász magasságában lévő új Dunahíddal), befektetői pénzből megvalósul a Várkert bazár revitalizációja, a FOKA-öböl és a Kopaszigát fejlesztése, és jócskán előrehaladott állapotban lesz a Középső-Józsefváros revitalizálását megcélzó Corvin-Szigony projekt. 2010-re kiépül a Millenniumi Városközpontként is ismert dél-pesti, Duna-parti városnegyed területén egy 5000 fő befogadására alkalmas konferenciaközpont. Szintén állni fog a 2005. tavaszára elkészülő Művészetek Palotája és a 2005. őszén megnyíló Jövő Háza. Ezek a fejlesztések minden esetben új közösségi terek születésével járnak, amelyek mindegyike helyszínként szolgálhat a 2010-es programok alatt. A kifejezetten az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kapcsán megvalósuló nagyberuházásra Budapest jelen pályázatában öt opció van, végleges döntés a második fordulóba kerülés esetén várható. A beruházások minden esetben önkormányzati részvétellel, de PPP alapon történnek, és jelentős kulturális hozadékkal járnak, új közösségi terekhez juttatva a városlakókat. Az öt lehetőséget – Észak Buda: új múzeum kiépítése, dunai kapcsolattal; a régi pesti zsidó negyed rehabilitációja és a Városháza mögötti park kiépítése; a város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése a budai rakpart átépítésével és a Várkert bazár felújításával; gyalogoshíd a Duna felett; a Közraktárak épülettömbjének hasznosítása – jelen koncepció részletesen tárgyalja az Európa Kulturális Fővárosa év „húzó projektje”: városfejlesztési nagyberuházások cím alatt. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat koncepciójának egyik kulcseleme a szolidaritás erősítése a városban. Éppen ezért nagy hangsúlyt kap a külső kerületek és a régió legelmaradottabb térségei művelődési házainak rekonstrukciója és ott jelentős kulturális események szervezése, illetve Budapest leromlott tereinek a lakosság és a civil szféra bevonásával kivitelezett rehabilitálása és kulturális hasznosítása.
36
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Elképzelések a kulturális, közlekedési és turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztésére Bár a programsorozat elsősorban nem turisztikai, turizmus-fejlesztési és gazdasági célokat szolgál, világos, hogy a kulturális fogyasztás és a turizmus a város gazdasági életének egyik fontos szegmense. Az utóbbi két évtized Kulturális Fővárosainak tapasztalatai azt mutatják, hogy az adott város nemzetközi ismertségének növekedésével együtt mintegy 10 százalékkal nő a városba látogatók száma, s a programok átlagosan 30-35 millió eurós költsége a látogatók járulékos fogyasztásával rendszerint megtérül. Budapest jelenleg készülő turisztikai koncepciójának célkitűzései sok szempontból összecsengenek jelen pályázat elképzeléseivel. A turisztikai koncepció is hangsúlyozza azt a gondolatot, hogy Budapest egyedi és nemzetközi viszonylatban megkülönböztető élményeit elsősorban a természeti környezet és az épített adottságok szimbiózisa, a Duna lélegzetelállító panorámája, a város építészeti emlékei és fürdőlétesítményei biztosítják. Akárcsak a jelen pályázat, a turisztikai koncepció is olyan várost képzel el, ahol a város és a Duna kapcsolata élővé válik, a folyó és a szigetek kínálta lehetőségeket a turisták és a lakosok is jobban kihasználják. A jelenleg épülő, Millenniumi Városközpontként is ismert dél-pesti, Duna-parti városnegyed területén épül fel a tervek szerint egy 5000 fő befogadására alkalmas konferenciaközpont, amelynek hiánya a Budapest Kongresszusi Központ és a Royal Szállóban kialakított konferenciaközpont megléte ellenére is régóta akadálya annak, hogy Budapest a régió legjelentősebb konferenciaközpontjává váljon. Közismert, hogy a konferenciaturizmus a turisztikai iparág egyik legnagyobb bevételt hozó szegmense, a nagy nemzetközi kongresszusok résztvevői költik a legtöbbet itt-tartózkodásuk során a szállodákban, éttermekben, stb. A városnéző turizmus mellett a konferenciaturizmus az egészségturizmussal együtt így komoly húzóágazattá válik majd a főváros gazdasági életében. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kapcsán bármelyik fentebb említett kulturális „húzóprojekt” valósul is meg, az a város későbbi élete során is maradandó pozitív hatást gyakorol, a városlakók életminőségét javítja. Igaz ez az „élhető, átlátható és átjárható metropolisz” programsorozatban kifejtett közterület-fejlesztésekre és a revitalizációs programokra is. Az itt megvalósuló kulturális programok és események nem csupán a város kulturális életét pezsdítik fel, de hosszú távon hozzájárulnak egyes elszakadt területek „bekapcsolásához” a város vérkeringésébe. Ugyancsak hosszú távú pozitív hatást kelt a város nemzetközi ismertsége és a kulturális élet fellendülése. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat 2010-es megrendezéséig – összhangban a programsorozat központi elemével, a metropolisz és a környezet jobb együttélésének, együttműködésének hangsúlyozásával – Budapest az elfogadott Városfejlesztési koncepció alapján jelentős közlekedési fejlesztéseket kíván végrehajtani. Ennek kulcsfontosságú elemei: a nagykörúton belüli forgalomcsillapítás, a Kiskörúton belül gyalogos belváros kialakítása, a városi és elővárosi tömegközlekedés fejlesztése a 4-es metróval, az 1-es villamos vonalának a Lágymányosi-hídon Kelenföldre való átvezetésével, a Ferihegyi gyorsvasút megépítésével és a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozásával. Ezzel párhuzamosan, az egész város területén segíteni kívánja a kerékpáros közlekedés elterjedését, amely Európa számos nagyvárosában (például Amszterdam, Berlin, Bécs) már a városi közlekedés egyik fontos, a többi közlekedési módhoz képest környezetkímélő, gyors és olcsó formája.
37
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Budapest település- és régiófejlesztési tervei, a hátrányos helyzetû települések beruházási tevékenységeinek összehangolása, hálózatépítés A Budapest 2010 – Európai Kulturális Fővárosa programsorozat egyik központi témája felhívja a figyelmet a regionális szinten való gondolkodás szükségességére, arra, hogy a városok elválaszthatatlanok az őket körülvevő régióktól. Budapest és a térséghez tartozó települések ezer szállal kötődnek egymáshoz. A programsorozat fentebb említett céljai – a város és a természeti környezet közötti összhang megtalálása, a város szimbolikus újraegyesítése – így nem csupán Budapesten belül, hanem az egész régióra is értendők. Budapest, amennyiben elnyeri az Európai Kulturális Fővárosa programsorozat rendezési jogát, a szélesebb értelemben vett városi térség többi településével közösen kíván az eseményeknek otthont adni, közel négymillió embert vonva be ebbe a „partnerségi” viszonyba. Az egyik cél a városi térség értékeinek minél teljesebb bemutatása, nemcsak a Duna mentén fekvő településekre koncentrálva, hanem a többi természeti, kulturális, turisztikai értékekkel rendelkező településre is. Mindezek mellett a programokban komoly szerepet kapnak az elmaradottabb területek, mint a Tápió-mente, az Ipoly-völgye, vagy a Galga-mente is. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat tematikus alegységeibe könnyen beilleszthetőek a regionális elemek, hiszen az események fókuszában álló kérdések – a táj, a víz köré csoportosuló kérdések, az épített környezet és a város kapcsolata, a társadalmi kérdések – éppen annyira relevánsak a régió városaiban és falvaiban is, mint Budapesten. Éppen ezért a programok között nincs külön regionális tematika, hanem mindem tematikus programsorozatban keverednek a regionális elemek a Budapestre koncentrálókkal.
Folyamatban lévô és tervezett beruházások A kulturális ágazat 2004. évi fejlesztési előirányzata: 3.365,0 MFt, 2004. évi felújítási előirányzata összesen: 123,828 MFt, ami a kulturális ágazathoz tartozó intézmények (15) és közhasznú társaságok (9) felújítási feladatainak megvalósítását szolgálja. A Fővárosi Önkormányzat következő esztendőkre tervezett kulturális beruházásai: Fővárosi Állat- és Növénykert, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXII. Kossuth Lajos utcai fiókkönyvtár, Vígszínház – Pesti Színház rekonstrukció, Bábszínház rekonstrukció, BTM Aquincum Múzeum rekonstrukció I. Ütem, József Attila Színház rekonstrukció, Budapesti Művelődési Központ rekonstrukció, Petőfi Csarnok épületrekonstrukció, TRAFÓ – Kortárs Művészetek Háza II. ütem építése, Közraktárak kulturális hasznosítása, Múzeum-negyed kialakítása a III. kerületi Szentendrei úton (volt Gázgyár).
38
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Együttmûködés a magántôkével A kulturális beruházások közül az elmúlt években Budapesten magánbefektetői tőkéből jött létre és működik például a Fonó – Budai Zeneház, az A38-as hajó, a KOGart Galéria, a MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény, vagy számos más kisgaléria. Ismét régi patinájukban működnek a főváros várostörténeti-építészeti-gasztronómiai szempontból kiemelkedő kávéházai, a Gerbaud és a Művész cukrászda, a Centrál és a Hauer, de kedvelt új helyek is létrejöttek, például az Eckermann Kávéház, vagy az Európa Kávéház. Ezek mellett a Liszt Ferenc tér, a Ráday utca, valamint a Váci utca területén is sokféle hangulatú, profilú étterem és kávézó koncentrálódik. A budapesti közművelődési intézményekről elmondható, hogy esetükben a magántőke bevonásának – hasonlóan az ország egészéhez – még nincs általánosan elterjedt, gyakorlata, hagyománya. A kulturális intézmények közül a legkiemelkedőbb szponzori hálózattal a Fővárosi Állat- és Növénykert rendelkezik, amely alapvetően az Állatkert Alapítványon keresztül tud támogatásokat befogadni. Rendezvénytámogatásra ugyanakkor kiemelkedő példa a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál, amelyeken már támogatók tucatja szerepel a főtámogató Főváros mellett. 2003-ban a Fővárosban működő közel 130 művelődési ház jellegű intézmény tekintetében az összbevételek 4–5 százalékát tette ki szponzori támogatás.
39
Összefogásban Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat megrendezése – a főváros lakosságának mozgósításával –, nagymértékben hozzájárul a környezethez, a város szellemiségéhez fűződő budapesti identitás, a büszke „budapesti-tudat” kialakításához. A programsorozat fontos célkitűzése a városlakók egymáshoz és a városi (épített és a természeti) környezethez való viszonyának középpontba állítása, a nagyvárosi életből fakadó problémák tudatosítása és azok megoldási lehetőségeinek keresése: ezt ma a budapestiek jelentős része „felülről” várja. Ezért különösen fontos a lakosság mozgósítása, az „alulról” jövő kezdeményezések felkarolása, annak érdekében, hogy a város lakói együtt gondolkodjanak saját cselekvési lehetőségeikről, s arról, mit tehetnek saját eszközeikkel az élhetőbb Budapest megvalósításáért. Vagyis a programsorozat megálmodói, megszervezői és a főváros lakossága az egymást követő, változatos események és akciók során megpróbálják újradefiniálni a városi élet jelentését, s ezáltal újra felfedezik, még jobban birtokba veszik Budapestet. A közösségépítő élmények, a szemlélet- és attitűdformáló akciók hozzájárulnak új hagyományok megszületéséhez is, amelyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy a város nemzetközi (középeurópai) szinten is újra tudja definiálni önmagát, az európai nagyvárosok sorában elfoglalt helyét, különös tekintettel közvetlen riválisaihoz, Bécshez és Prágához viszonyítva.
Szervezetek és civil szervezôdések bevonása a koncepció kidolgozásába A kerületek és számos település mellett – amelyeket már a koncepció-készítés folyamatába is bevontunk – kiemelt módon kapcsolandók be a programsorozat kialakításába a főként kulturális, művészeti profilú civil szervezetek, mint például (a teljesség igénye nélkül) a Szeretem Budapestet mozgalom, a Városvédő Egyesület, a Richard Wagner Társaság, a Liszt Ferenc Társaság, a Junior
41
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Stage Társaság, a Budapesti Székely Kör. Hiszen az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik kiemelt célkitűzése a város dinamizálása és szimbolikus újraegyesítése, illetve Budapest és a régió települései közötti kapcsolat erősítése és javítása. Ezek elképzelhetetlenek az alulról jövő kezdeményezések pártolása nélkül. Ezeknek a kezdeményezéseknek az egyik leghatékonyabb megvalósítási módja éppen a civil szerveződések segítségével lehet, akik egyfajta mediátorként működhetnek a főváros, a városrész és a lakosok között. Éppen a programsorozat tematikája miatt is különösen fontos szerepet kell kapjanak a környezetés a városvédő szervezetek, valamint a kisebbségeket képviselő civil szerveződések. Ilyenek – a teljesség igénye nélkül – a városi környezetvédelem területén a Levegő Munkacsoport, az Energia Klub, a Humusz, a városi élet és az építészet értékeinek megőrzése érdekében tevékenykedő ÓVÁS, a társadalmi esélyegyenlőségért küzdő Roma Polgárjogi Alapítvány, vagy a Nagycsaládosok Egyesülete. Ezeken kívül több olyan civil szervezet is van, amelyek egy-egy városrész problémáival foglalkoznak. A civil szervezetek közreműködése azonban nem merül ki a koncepció kidolgozásának lehetőségében, a főváros számít rájuk a programok megvalósításában is. A civil szervezetekkel együtt és azok által megvalósított programok célja, hogy az általuk vallott oly fontos értékek, mint a környezet védelme, vagy a szociális szolidaritás túllépjenek a szlogenek szintjén, és valódi tartalommal töltődjenek meg, ezáltal kerülve közelebb a mindennapi élethez, az emberekhez. A városi élet minőségében ugyanis akkor következik be döntő változás, ha maguk a városlakók is integrálni tudják saját életükbe ezen értékeket. A programsorozat elősegítheti e folyamatot, amennyiben a civil szervezeteket közelebb viszi az emberekhez, megismerteti velük céljaikat, tevékenységüket, eddig elért eredményeiket. A civil szervezetek ismertségének növelése szélesítheti azok társadalmi bázisát, s hozzájárulhat az emberek egyéni felelősségérzetének növeléséhez a közösségi célok elérésében.
A helyi és regionális szerepvállalás Ahogy azt az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat tematikája mutatja, Budapest széles tömegeket érintő kérdéskörre és széles tömegbázisra kívánja saját programját építeni. A koncepció kidolgozását már eddig is segítették a főváros kerületei, a Közép-Magyarországi Régió számos települése és a régión túlmutatva a „csapágy-városgyűrű” települései. Budapest célja, hogy rajta keresztül a környék települései maguk is részesüljenek a programsorozat előnyeiből, ők is elvezzék a hasznot, amelyet egy ilyen esemény megrendezése jelent. A programsorozat egyik célkitűzése – ahogyan az a „sokszínű metropolisz” és az „élhető, átlátható és átjárható metropolisz” tematikai egységekben megfogalmazódik – a hátrányos helyzetű rétegek, az elmaradottabb városrészek és települések bekapcsolása a kulturális „vérkeringésbe”. A környezetre fektetett nagy hangsúly lehetőséget teremt a pest-megyei települések bekapcsolására, Budapesten pedig kiemelt szerepet kap a kisebbségek kultúrájának bemutatása, illetve a leromlott terek és utcák revitalizálása, az ott rendezett kulturális programok és ezzel összefüggésben a helyi lakosság bevonásának a segítéségével.
42
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Ugyanezt a célkitűzést szolgálja a rendszerváltozást megelőző korszak jelentős méretű és kiterjedt funkciójú kultúraközvetítő hálózatának újragondolása, a még létező, de funkciójukat vesztett épületek felújítása, valamint napjaink igényeinek megfelelő újjáélesztése Budapesten és a régióban. A 21. század igényeinek megfelelő művelődési házak hálózata a kulturális programsorozat megvalósulásának évén túl, hosszú távon is biztosítaná egy-egy elszigeteltebb település kultúrához, művészetekhez való hozzájutásának a jogát.
Testvérvárosi és határ menti kapcsolatok A külföldi városokkal a legjelentősebb kapcsot a programban a Duna jelenti. A programsorozat kiemelt szerepet szán a Duna által összekötött országok és nagyobb városok bemutatkozási lehetőségének a programsorozat központi eleméhez, a vízhez kapcsolódva, az ezekből a városokból érkező, a Dunán horgonyzó hajókon. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik helyszíne az Esztergom központtal szerveződő Ister Granum Eurorégió lesz, ahol előtérbe kerülnek a határ menti együttműködéssel szervezett programok. További határ menti programok lehetőségeit kínálják Budapest Szabadkával, Eszékkel és Nagyszalontával ápolt kapcsolatai. Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatai legerősebb szálakkal a német kultúrához kötődnek. Miután 2010-ben éppen Németország adja a programsorozat másik helyszínét, kiemelt szerepet kap a programsorozat megvalósítása során Budapest német testvérvárosokkal fenntartott, hagyományosan tartalmas kapcsolata, illetve a fővárosi kerületek együttműködése egyes német városok kerületeivel. A jelenlegi kapcsolatok erősítése, fejlesztése, és a Duna mentén fekvő városokkal történő új testvérvárosi kapcsolatok kialakítása pedig hosszú távon segít létrehozni az adminisztratív határokon átnyúló kulturális hálózatot, segítve Budapestet közép-európai kulturális centrum-szerepének erősítésében. A programsorozat jó lehetőséget teremt más magyarországi városokkal való szorosabb kulturális együttműködés kialakítására is. A cél elérése érdekében Budapest az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot három szakaszban kívánja megrendezni, és a szakaszok közötti szünetben más magyarországi városoknak kíván lehetőséget biztosítani, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek.
Az események innovatív terjesztése, az európai lakosság bevonása a programokba Az eseménysorozat terjesztésének egyik leghatékonyabb eszköze az Internet, egy többnyelvű, informatív, szórakoztató és interaktív honlap készítése, amelyen mind a programsorozatról, mind pedig a közlekedésről, a szálláshelyekről, a vendéglátóhelyekről stb. felvilágosítást kaphat az érdeklődő. Ezt elősegítendő a főváros fontosabb terein, illetve a környékbeli településeken számítógépes infopontokat kívánunk felállítani. Ezeken a pontokon külföldiek és belföldiek díjmentesen tájékozódhatnak a programsorozat eseményeiről, de a városlakók és a látogatók tájékozódását segíti majd a nagyszámú, több nyelvet beszélő, Budapest 2010 feliratú trikót viselő fiatal önkéntes.
43
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Az európai közönség bevonása természetesen elengedhetetlenné teszi egy komolyabb média- és hirdetési kampány beindítását, amely külföldön és belföldön egyaránt felhívja a figyelmet az Európa Kulturális Főváros 2010-es budapesti eseménysorozatának főbb tematikai elemeire és legfontosabb attrakcióira. Egyes események – mint például a tervbe vett nagyszabású vízügyi világkonferencia – remények szerint maguktól is olyan sajtóvisszhangot generálnak, hogy számos külföldi látogató lesz kíváncsi a programsorozatra. A belföldi és a Budapesten belüli népszerűsítést a médiakampány mellett maguk az akcióterületi, a dinamizálást megcélzó események is szolgálják. Az olyan programok, mint a pályázatban részletesen tárgyalt közterület-revitalizálás a helyi lakosság és a civil szervezetek bevonásával, hozzájárulnak az eseménysorozat népszerűsítéséhez.
A Kulturális Fôváros év hosszú távú hatásai Az Európa Kulturális Fővárosa év legfontosabb hosszú távú hatása egy „élhetőbb” Budapest megteremtése lesz. Az élhetőség egyszerre jelenti a lakosság dinamizálását és azt a tényt, hogy többen érzik magukénak a várost, és ezáltal többen is használják annak köztereit. A közösségi terek és események előtérbe kerülése, a programsorozat alatt a város kulturális vérkeringésébe bekapcsolt külső, elmaradottabb területek fejlesztése pedig egyaránt a város szimbolikus újraegyesítését szolgálja. A szimbolikus újraegyesítés azonban nem csupán a városon belül, de régión belül is cél: a programsorozat hosszú távon segít Budapest és a környező települések közötti feszültségek megoldásában és egy kölcsönösen aktív együttműködés kialakításában. A fentebb felsorolt hatásokon túl egy ilyen esemény megrendezése Budapest esetében mindenképpen a város nemzetközi szerepének erősödését hozza magával: Bécs és Prága mellett végre Budapest is egyenrangúvá válik mint közép-európai kulturális központ. Az eddigi tapasztalatok alapján a kulturális év eredményeinek hosszú távú fenntartását az biztosítja leginkább, ha az év folyamán nem kizárólag nagy rendezvényekre, hanem több kisebb, helyi kezdeményezésekre koncentrálnak a szervezők. Így kiemelt fontosságú feladat lesz a közösség-fejlesztés, kiemelt figyelem irányul a gyerekekre, az idősekre, az etnikai csoportokra, a hátrányos helyzetű rétegekre, s jelentős hangsúlyt kap a meglévő kulturális intézmények, a város független csoportjai és művészei közötti kapcsolat erősítése, illetve sok esetben a kapcsolat megteremtése. A minél hatékonyabb és természetesebb integrációnak, a csatlakozási pontok találó kiválasztásának előfeltétele a város életét szervező és működtető – hagyományos és alternatív – csoportok megkeresése és a velük történő együttműködés. Ennek a célkitűzésnek a sikeres megvalósulása egyben az egész rendezvény utólagos hatásainak megteremtését is előkészíti, élő kapcsolatot teremtve a szakmai csoportok széles körével.
44
Egy felkészült nagyváros Budapest, az ország és a magyarság kulturális központja, eszmei és infrastrukturális értelemben is felkészült arra, hogy akár néhány hónapon belül európai versenyképességgel (azaz Genovához, Corkhoz, Patraszhoz, Nagyszebenhez és Stavangerhez mérhető sikerrel) megrendezze a kulturális fővárosi programsorozatot. Jelen sorok olvasói ezzel minden bizonnyal tisztában vannak az itt következő ismertetés nélkül is. A mi mércénk azonban magasabban van. Az előminősítő pályázati kiírás I. számú mellékletében sorolt kérdésekhez igazodó részletes bemutatás révén arról kívánjuk meggyőzni a magyarság szellemi és politikai vezetőit, döntéshozóit, hogy erre az alapra építve lehet az ország és a magyar kultúra egészének a legtöbb hasznot hajtani. Az Európa Kulturális Fővárosa olyan fogalommá vált, amivel élni egy egész nemzet javára kell. Az Unió berkeiben a hivatalos megnyilatkozásokban sem élőszóban, sem írásban nem mutatható ki az a mostanában Magyarországon elterjedt fölfogás, mely szerint a cím fő célja a háttérben lévő kulturális központok beemelése az első sorokba. Nem, ez az értelmezés a nagyvárosok „elfogytával” erősödött meg, de nem homályosította el a program eredeti elsődleges célkitűzését. Ez pedig az európai kulturális sokszínűség és együttműködés erősítése. Az Unió elsősorban ma is azt várja a tagállamoktól, hogy az alapcél szempontjából leginkább felkészült és alkalmas várost terjesszék fel az Európa Kulturális Főváros címre. Szeretnénk, ha a Budapest kulturális és szellemi adottságaira vonatkozó leírást ilyen szemmel olvasnák.
45
1. Budapest és térségének szerepe az európai történelemben és az európai kultúra és mûvészet fejlõdésében Budapest a kiegyezést követô évtizedekben Budapest, bár a területén lévő települések sok száz éves múltra tekintenek vissza, jelenlegi formájában alig több mint 130 éve létezik. A Pest, Buda és Óbuda városok egyesítésével 1873-ban létrehozott várost vezetői tudatosan fejlesztették európai rangú fővárossá, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központtá. A főváros a 19–20. század fordulójára vált európai jelentőségű metropolisszá. A városegyesítést követően minden korábbinál pezsgőbb, gazdagabb kulturális, szellemi élettel rendelkező település született, amelynek ekkor létesített kulturális intézményrendszere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Bécs után Budapest legyen Közép-Európa második, soknemzetiségű kulturális és művészeti központja. A Béccsel való versengés, a nagy európai fővárosokhoz való felzárkózás vágya mindig erős motivációt jelentett Budapest számára.
47
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Budapest méreteiben is megközelítette Európa akkori metropoliszait. Lakosainak száma, ha az elővárosokat is ideszámítjuk, 1910-re egymillió körül járt. A magyar főváros a régió minden tájáról vonzotta a bevándorlókat, akik bár nyelvükben túlnyomórészt magyarrá váltak, mégis hozzájárultak az etnikai sokszínűséghez: a 19. század folyamán görög, szerb, szlovák, német, zsidó családok asszimilálódtak a magyar többséghez, megőrizve természetesen saját identitásukat is. Az itt élő nemzetiségek kultúrája jelentősen hozzájárult a város kulturális sokrétűségéhez, kozmopolita miliőjének kialakulásához. Budapest a kultúra számtalan műfajának jelentett éltető közeget a 19–20. század fordulóján. A nagyszámú budapesti színház – amelyek az igények sokféleségét is tükrözték – kulcsszerepet játszott az európai drámairodalom magyarországi meghonosításában. Ugyanakkor a budapesti színházi kultúra is jelentős hatást gyakorolt Európa más országaira; Molnár Ferenc színdarabjai, vagy Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei nagyon népszerűek voltak szerte a kontinensen. A könyvkiadás és a sajtó területén Budapest szintén vezető pozíciót töltött be Magyarországon. A 19. század végén Budapest vált a képzőművészeti élet központjává is. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok megalapításával létrejöttek az első nagy művészeti közgyűjtemények, illetve kiállítóhelyek, amelyeket a századfordulón egy sor újabb kiállítási intézmény, galéria és művészeti egyesület alapítása követett. Ez a részben állami forrásokból, részben magánkezdeményezésekből létrehozott hálózat fontos szerepet játszott az európai művészet magyarországi megismertetésében, a modern irányzatok itteni meggyökereztetésében. A tárlatokon rendszeresen szerepeltek jelentős kortárs európai művészek, és a modernizmusra fogékony, külföldön tapasztalatot szerzett magyar művészek, művészcsoportok alkotásai. Az állami képzőművészeti főiskola, a rendszeres vándorkiállítások, a vidéki művészek budapesti megbízásai, valamint az állami és a magán-mecenatúra jelentős mértéke szintén a város központi szerepet erősítették ezen a téren. A képzőművészet mellett az építészetben is jelentős volt a főváros hatása. A budapesti Műegyetemen (és részben külföldön) tanult budapesti építészek az ország egész területén működtek, elterjesztve bizonyos stílusokat, mintákat, új városépítészeti megoldásokat. Ezzel nagyban hozzájárultak a magyarországi, sőt a monarchiabeli városok sajátos építészeti, városképi jellegének kialakulásához. Éppen ezek a 19-20. század fordulóján kialakult jellegzetességek azok, amelyek a régió városaiban a történelmi negyedek arculatát, a városközpontok hangulatát mind a mai napig meghatározzák. Budapest akkori szerepe megegyezik mai közvetítő szerepével: a hivatalos formában, valamint a magánkezdeményezésekre kialakult művészeti és kulturális intézményrendszer segítségével közvetítette, terjesztette el Magyarországon az európai kultúra alkotásait, új irányzatait, folyamatait, impulzusokat, ihletet és mintát adva ezzel a magyar művészeti élet számára, Emellett kulcsszerepe volt a fővárosnak a kulturális fogyasztás, a szórakozási formák, az életmód és az anyagi kultúra új mintáinak elterjesztésében is. A 19. században Budapest egy nagyon sajátos funkciót is betöltött: hosszú időn keresztül Pest-Buda, illetve Budapest volt a Magyar Királyságban élő egyes nemzetiségek kulturális és politikai mozgalmainak a központja. Ilyen volt például a szlovák és a szerb nemzeti újjászületési mozgalom, illetve a pánszláv mozgalom. A nyelvi, irodalmi újjászületésért küzdő Matice srbska 1826-ban alakult meg
48
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Pesten, s ezt követően itt jelent meg több jelentős, szerb szerzők által írt nyelvészeti és irodalmi munka. Ugyancsak Pesten, ugyanabban az évben jelentette meg itt egy szlovák lelkész, Ján Kollár Slávy dčera (Szláva leánya) című művét, amelyet a pánszlávizmus egyik alapvető írásaként tartanak számon; második kiadása szintén Pesten jelent meg 1832-ben. Paradox módon tehát Pest-Buda volt a bölcsője azoknak a mozgalmaknak is, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után létrejövő – és a trianoni Magyarországgal hűvös viszonyban álló – utódállamok nemzettudata, ideológiája szempontjából voltak lényegesek.
Budapest Európában a második világháborúig Az európai és a magyar szellemi élet egymásra hatásának szempontjából talán a legfontosabb szerepet a külföldön tanuló és dolgozó budapesti művészek, tudósok, értelmiségiek töltötték be. Egyrészt az ő munkásságuk révén kapcsolódott be a főváros – és általa egész Magyarország – a különböző nagy európai központok szellemi műhelyeinek életébe, munkájába, másrészt a hazatérők közvetítették az európai kulturális, művészeti és tudományos élet eredményeit, mintáit Budapestre. A 19. század végén és a 20. század elején ezek a személyes kapcsolatok Ausztrián kívül különösen Németországgal és Franciaországgal voltak szorosak. A magyar oktatási rendszer 1867. utáni fejlesztésének is köszönhetően több kiemelkedő értelmiségi generáció lépett színre a századelő Budapestjén. Ehhez a nemzedékhez tartozott például a szépirodalom terén a Nyugat köre, a Nyolcak képzőművészei, a később nemzetközileg is ismertté vált tudósok, művészek közül Bartók Béla és Kodály Zoltán, vagy a Vasárnapi Kör tagjai, Lukács György, Mannheim Károly, Hauser Arnold, Balázs Béla, stb. A Freuddal szoros munkakapcsolatban álló Ferenczi Sándor nevéhez fűződik a pszichoanalízis nemzetközileg is jelentős első magyar műhelye. 1919. után politikai okokból (az 1918–19-es forradalmakban való részvételük miatt) a fiatal értelmiségiek, művészek közül sokan kényszerültek emigrációba, s helyezték át tevékenységüket Európa más városaiba. Ennek a tendenciának egyik kiemelkedő példája Kassák Lajos és folyóirata, a MA, amely Bécsben a nemzetközi avantgárd egyik fórumává vált; jelentős volt a folyóirat szerzőinek együttműködése a németországi expresszionizmussal és más modern irányzatokkal is. A két világháború közti korszakban a fiatal művészek generációjának számos tagja élt külföldön. A 20. század építészetére és lakberendezési kultúrájára döntő befolyást gyakorló németországi Bauhaus tagja volt például Moholy-Nagy László és Breuer Marcell – mindketten nemzetközi hírnévre tettek szert. Fiatal budapesti építészek vettek részt a korszak modern európai építészeti mozgalmaiban; Molnár Farkas és mások tagjai voltak a CIAM-nak (Congrès International d’Architecture Moderne). A modern európai építészet magyarországi térnyerése elsősorban nekik volt köszönhető. A két háború közti korszakban, majd 1945. után is jelentőssé vált az I. világháború előtt Budapesten működött Vasárnapi Kör tagjainak pályafutása. A filozófus Lukács György, a szociológus Mannheim Károly, a művészettörténész Hauser Arnold hatása nemcsak Európában, de a tengerentúlon is számottevő volt. A húszas-harmincas évek jelentős németországi filmgyártásának hatására számos fiatal magyar filmes működött egy ideig a weimari köztársaságban, így például Korda Sándor (Alexander Korda), vagy a filmesztéta-forgatókönyvíró Balázs Béla.
49
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
E nemzedék számos tagjának sorsát befolyásolta a történelem. 1933. után sok művész és tudós távozott az Egyesült Államokba, további munkásságukat ott teljesítetve ki, számtalan esetben jelentős hatást gyakorolva a tengerentúli szellemi életre is. Magyarország két világháború közötti hivatalos kulturális kapcsolatai legfőképpen Olaszországra és Németországra irányultak. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején hozták létre a magyarok külföldi tanulását, tapasztalatszerzését segítő külföldi magyar intézeteket, amelyek közül a legjelentősebb a Római Magyar Akadémia és a bécsi, valamint a berlini Collegium Hungaricum volt. A képzőművészek közül is sokan utaztak Olaszországba; főként az itáliai hatások nyomán alakult ki az ún. római iskola a budapesti képzőművészetben. Budapesten ebben az időszakban sok világszerte ismert művész, tudós és értelmiségi élt és alkotott – addig, amíg a 30-as évek végén ez a politikai viszonyok miatt lehetetlenné nem vált a számukra. A harmincas évekre itthon és külföldön egyaránt elismertté vált Kodály Zoltán és főleg Bartók Béla. A budapesti tudományegyetem világhírű professzorai voltak a korszakban Fejér Lipót matematikus és Békésy György biofizikus.
A bezárkózás évtizedei A második világháború utáni néhány évben Magyarország művészeti és kulturális élete követte az európai mintákat, újra megélénkültek a nemzetközi kulturális kapcsolatok. A kommunisták hatalomra kerülése (1948–49) után azonban a főváros nemzetközi helyzetében is változás történt. Hosszú időre a Szovjetunió és más kelet-európai országok nagyvárosai kerültek előtérbe, mint Budapest egyedüliként lehetséges partnerei. Háttérbe szorultak, vagy teljesen eltűntek azok a szellemi, művészeti irányzatok, amelyek a hivatalos kultúrpolitika elvárásainak nem feleltek meg. Ebben az időszakban a szovjet mintáknak megfelelően erőteljesen átszervezték a kulturális és a szellemi élet intézménystruktúráját; ennek következményeit a magyar kulturális intézményrendszer mindmáig őrzi. A tudomány, a kultúra és a művészet számos kiváló, Budapesten élő művelője és alkotója távozott ekkor külföldre. Az itthon maradók írásaikat – nem kis kockázatot vállalva – legtöbbször Nyugaton tudták csak megjelentetni, olyan fórumokban, mint a párizsi Magyar Füzetek, az Irodalmi Újság, vagy a Münchenben működő Szabad Európa Rádió. A Kádár-korszakot ugyanakkor nem lehet csak a tiltások és korlátok alapján megítélni, hiszen ez a hosszú időszak az 1950-es évekhez képest az enyhülés és a nyitás időszakát jelentette. A nyugateurópai és tengerentúli kulturális és művészeti élet eredményeinek egy része ekkor már ismét hatott Magyarországon is; a hatvanas évek elejétől kezdve a nyugat-európai és az amerikai irodalom magyar fordításban is megjelent, a populáris kultúra számos formájával – például a beat- és rockzenével – együtt. A keleti blokkon belül Magyarországon érvényesült a legliberálisabb kultúrpolitika, nemcsak abban a tekintetben, hogy nyugati kultúra bizonyos termékei megjelenhettek az országban, hanem abban a tekintetben is, hogy a II. világháború utáni nemzetközi áramlatok – például a képzőművészetben a pop-art és az op-art – által inspirált magyar művészeti alkotásokat be lehetett mutatni az itthoni közönségnek.
50
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Budapestet a külföldi, köztük a nyugati filmek iránti nagyfokú nyitottság is jellemezte. Noha a televíziózás terjedésével a mozik jelentősége az 1970-es, 80-as évekre visszaszorult, a magyar főváros mozi-kultúrája később is megmaradt; a művészfilmek kínálata szinte egész Európában egyedülállóan széles volt. A rendszer viszonylagos engedékenységének köszönhetően a filmgyártás területén is kiépülhettek az európai kapcsolatok. Egyes filmkészítők – például Jancsó Miklós, Szabó István és mások – együttműködhettek nyugat-európai partnerekkel, forgathattak külföldön, illetve készíthettek külföldi koprodukciókat. Ilyen együttműködés eredményeképp született meg például Szabó István 1983-ban Oscar-díjjal jutalmazott filmje, a Mephisto. A 80-as évektől kezdve Budapest színházi kapcsolatai is megélénkültek Nyugat-Európával; az Európai Színházi Unió tagja lett a budapesti Katona József Színház, amelynek társulata rendszeresen vendégszerepelt Európa nagyvárosaiban. A rendszer türelmi szintjét jelzi az is, hogy a Kádár-korszak második felében különféle európai országok létesítettek kulturális intézeteket Budapesten (British Council, Francia és Olasz Intézet, Goethe Intézet). Noha ezek az intézetek semmilyen politikai jellegű tevékenységet nem folytathattak, könyvtáraik, tanfolyamaik, nyelvoktató munkájuk révén mégis hozzájárultak ahhoz, hogy az ott tanuló, művelődő magyarok közelebbi ismeretségbe kerüljenek az adott ország kultúrájával, politikai és civil intézményrendszerével. Ezen a téren vezető szerepet játszott a British Council és annak könyvtára. A külföldi magyar intézeteket, amelyeket 1948-49-ben felszámoltak, már a Kádár-korszak elején újjászervezték. 1959-ben újra megnyílt a Római Magyar Akadémia, 1963-ban pedig a bécsi Collegium Hungaricum. Később számos más külföldi magyar intézet, illetve kulturális központ nyílt szerte Európában; ezek feladata a tudományos és a művészeti kapcsolatok ápolása volt. Az 1970-es évektől kezdve Budapest – a többi kelet-európai fővároshoz viszonyítottan jó ellátottsága, aránylag szabad légköre és nem utolsósorban egyedülálló természeti adottságai miatt – egyre nagyobb mértékben vonzotta az európai turistákat. Ezt felismerve a központi kormányzat különféle erőfeszítéseket tett a turisztikai és kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Nemcsak nagyobb szállodák sora épült ekkor, hanem olyan, gyakran nagy befogadóképességű kulturális létesítmények is, mint például a Budapest Kongresszusi Központ, a Petőfi Csarnok és a nagy koncertek rendezésére is alkalmas Budapest Sportcsarnok. A főváros történelmi negyedeiben a főbb utak és terek, valamint a Várnegyed ekkor kezdődő rehabilitációja, felújítása is összefüggött a növekvő turizmussal. A kulturális turizmus élénkítésére alapították meg az 1980-as évek elején az azóta is minden évben megrendezett, nagy sikerű és nemzetközi rangú Budapesti Tavaszi Fesztivált. Budapest az elmúlt majd’ másfél évszázadban jelentős kulturális hagyományokkal bíró, fejlett, a modernizáció útjára lépett kulturális intézményrendszerrel rendelkező fővárossá fejlődött. Ugyanakkor az 1948-tól 1989-ig terjedő négy évtizedet Budapest egyfajta kényszerű elszigeteltségben töltötte, elszakadva az európai kultúra és művészet fejlődési tendenciáitól. Ez a tény is szerepet játszik abban, hogy a magyar főváros az elmúlt két évtized fejlesztései ellenére sem talált még egyértelműen vissza ahhoz a kulturális központ-szerephez, amelyet a 19-20. század fordulóján a régióban magáénak tudhatott.
51
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Az 1896-os millenniumi kiállításon Budapest mint az Osztrák-Magyar Monarchia második hatalmi központja és mint a modern Európa új fővárosa mutatkozott be a világ előtt. Ilyen nagyszabású, egész Európa figyelmét felkeltő bemutatkozásra ad lehetőséget az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése 2010-ben. Ahogy 1896-ban Budapest a kiegyezést követő majd három évtized során elért eredményeit mutatta be, úgy 2010-ben a húsz éves modern Magyar Köztársaság fővárosának értően megóvott klasszikus szellemi és épített örökségét, befogadó és virágzó kortárs kultúráját és a jövőről alkotott nagyszabású vízióját tárhatja a világ elé; a hagyomány és modernizáció sajátos kulturális ötvözetét, üzenetét fogalmazva meg a város, az ország és Európa lakosai számára.
52
2. Budapest és térségének szerepe a kistérség, a megye, a régió, a nemzet, illetve Európa kortárs kulturális életében A rendszerváltozás után megélénkült Budapest kulturális élete és új tartalommal telítődött a főváros európai kapcsolatrendszere. Megteremtődött a lehetőség arra, hogy a főváros ismét Közép-Európa kulturális és szellemi központja, a Nyugatot Délkelet-Európával összekötő kulturális és szellemi híd legyen. Ennek az egyedülálló pozíciónak a kialakítását azonban megnehezítette, hogy a kilencvenes évek után Budapest egyre erőteljesebb versenyhelyzetbe került a szomszédos országok nagyvárosaival, elsősorban Prágával, Varsóval, Krakkóval és Pozsonnyal, és ebben a versenyben – a BudapestBécs közötti hagyományos kapcsolatok és a termékeny rivalizálás újjászületése, valamint az egyre szaporodó kulturális és művészeti események, a nagyszabású infrastrukturális beruházások, modern intézmények létrehozása ellenére – nem tudta visszaszerezni a térségben korábban játszott vezető pozícióját. A főváros ezért azt a hosszú távú stratégiai cél tűzte ki maga elé, hogy Budapest a térség egyik meghatározó gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja legyen, amely európai, modern és ugyanakkor egyedi kulturális kínálattal és infrastruktúrával hívja fel magára és ezzel együtt az egész országra a figyelmet. A kilencvenes évek elejének kezdeti nehézségei után az évtized közepétől, második felétől megsokszorozódtak azok a kulturális fejlesztések, amelyek megalapozzák Budapest újfajta nemzetközi szerepének kialakítását.
53
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Újjászületô mûvészeti elismertség és a hozzájuk kötôdô új intézmények Az utóbbi évek egyik figyelemreméltó változása a kortárs magyar irodalom néhány meghatározó személyiségének Európa-szerte tapasztalható „felfedezése” volt: Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter a kilencvenes évek során tettek szert nagyobb nemzetközi ismertségre. A klasszikusok közül Márai Sándor és Szerb Antal újrafelfedezése örömteli jelenség. Kertész Imre 2003-as irodalmi Nobel-díja pedig nagyon sokat jelentett a magyar irodalom európai ismertsége szempontjából. Budapest színházi élete európai hírű, és jelentős szerepet játszik a városról kialakult képben. A Katona József Színház egy reflektorfényben működő, elit színházi szervezet aktív tagjaként tér vissza rendszeresen Európa fesztivál-pódiumaira. A Giorgio Strehler és Ingmar Bergman alapította Európai Színházi Unió, a kontinens színházi repertoárját, a szakavatott publikum igényeit, a rendezői orientációt, a stílust széles körben befolyásoló szervezet munkáját néhány évig Zsámbéki Gábor irányította elnökként, aki máig is az Unió vezetőségének tagja. Az Európai Színházi Unió évente szervezett fesztiváljai közül kettőt, az 1993-ast és a 2000. évit Budapest rendezte meg. A nyitott és progresszív színházi élet jeleként Budapesten számos alternatív színház is működik, amelyek szintén kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. 1994-ben és 2004-ben Budapest látta vendégül az Informal European Theatre Meeting több száz résztvevőjét, akik találkozni akartak a budapesti kortárs színházak produkcióival. A színházi élet fontos szereplője a Merlin – Nemzetközi Színház, ahol rendszeresen fellépnek nagynevű külföldi társulatok. A Merlin állandóan fellépő nemzetközi társulattal is rendelkezik, angolra fordított magyar színdarabok bemutatójára is lehetőséget nyújt, illetve külföldi fesztiválokon is képviselteti magát. A filmművészet alkotói a legkülönfélébb műfajokban dolgoznak Budapesten. Az évente tartott Filmszemle mindig nagy nemzetközi visszhangot kelt; az elmúlt években a legújabb generáció első filmes rendezői jelentős sikereket szereztek nemzetközi filmfesztiválokon (Kontroll, rendező: Antal Nimród). A budapesti Art-mozi hálózat létrehozásával a Főváros Kelet-Európában egyedülálló módon akadályozta meg a kereskedelmi mozik elszaporodása mellett a művészfilmeket vetítő mozik eltűnését (a budapesti hálózathoz hasonló csak Párizsban található). Az Art-mozikban nemzetközi filmfesztiválok, tematikus filmhetek zajlanak (például az Európa Filmhét), egyre növekvő sajtó- és közönségérdeklődés mellett. Budapest az európai zenei élet egyik központja. A zenei kínálat és a zenei infrastruktúra fejlesztése a Budapest Városfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott kulturális stratégiának kiemelt célkitűzése. A kortárs komolyzenei kínálat meghatározó szereplői a nemzetközi rangú hazai zeneszerzők és előadóművészek (Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter, Kocsis Zoltán stb.), a rangos zenekarok (Budapesti Fesztiválzenekar, Matáv Szimfonikusok), illetve a nemzetközi rangú intézmények (Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia). A klasszikus zenei hagyományok ápolását, erősítését szolgálják a zenei múzeumok (Bartók Múzeum, a Zeneakadémián belül működő Liszt Múzeum) és a zenei társaságok (Magyar Liszt Társaság, Magyar Bartók Társaság) is. A kortárs komolyzenei kínálat mellett jelentős vonzerőt jelentenek a jazz, illetve az alternatív, etnoés világzenei irányzatokat bemutató központok. Ilyen kiemelkedő és nemzetközileg is egyre elismertebb központ a Fonó – Budai zeneház, amely saját lemezkiadót is működtet. Szintén számos
54
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
nemzetközi előadót hívott meg és számos, különböző tematikájú fesztivált szervezett a 2003-ban megnyílt A38 hajó (az elektronikus zene nemzetközi sztárjaitól a balkáni zene képviselőin keresztül a roma karácsonyig a legkülönbözőbb modern, népzenei és alternatív zenei együttesek léptek itt fel). Az egyik legfontosabb kulturális központ a Millenáris park, amely sok egyéb műfaj rendszeres szerepeltetése mellett kortárs zenei rendezvénynek is otthont ad. Budapest zenei életének nemzetközi elismertségét növeli a Sziget fesztivál, amely folyamatosan bővülő művészeti kínálata mellett továbbra is elsősorban a kortárs zenei programjairól ismert. A nyolcvanas években egyedülálló zenei központként működött a Petőfi Csarnok, ez az intézmény a felújítása után a kortárs könnyűzenei élet központja lesz. Budapesten egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kortárs tánc- és előadó-művészet. Ennek a műfajnak egyedülálló, rendhagyó, egész Európában híres intézménye a Trafó – Kortárs Művészetek Háza, amely a rendszeresen meghívott, már elismert művészeken és társulatokon túl (Josef Nadj, Frenák Pál társulata, Bozsik Yvette) újító és alternatív színházi- és tánc-produkciókat is bemutat. A Trafóhoz hasonlóan a kortárs tánc számos kulturális intézmény, alternatív színház kínálatában (MU Színház, Nemzeti Táncszínház, Szkéné, Merlin Színház, stb.), illetve fesztiválokon is (Sziget Fesztivál, Tavaszi Fesztivál, Őszi Fesztivál) megjelenik. Budapest kulturális életében egyre nagyobb szerepet kap a képzőművészet, azon belül is – a nemzeti rangú múzeumok klasszikus kiállításai mellett – a modern és kortárs képzőművészet. Az elmúlt években több nemzetközi kiállítás is volt Budapesten, amelyek más fővárosok kiállításainak (Bécs, Párizs, Berlin) mintájára országos rangú attrakcióként jelentek meg. Közülük a legsikeresebb a tavalyi Monet-kiállítás volt, de megemlítendő a Szépművészeti Múzeum Giacometti- és Miró-kiállítása, a Magyar Nemzeti Galéria Bécs-Budapest-, illetve Mednyánszky-kiállítása, vagy a Dohány utcai Zsidó Múzeumban tartott Modigliani, Soutine és montparnasse-i barátaik című kiállítás. A nemzetközi rangú kortárs képzőművészeti bemutatók szempontjából a legfontosabb intézmény az 1990-ben létrehozott Budapesti Ludwig Múzeum, amely az egykori szocialista országokban egyedülálló módon állandó gyűjteménnyel rendelkező kortárs művészeti intézmény: gyűjteményében az amerikai pop-art képviselőitől a magyar és kelet-európai kortárs művekig találhatók műtárgyak, amelyeknek a beszerzését az aacheni központú Ludwig Alapítvány támogatta. A budapesti múzeum – a Ludwig Alapítvány nemzetközi múzeumhálózatának tagjaként – több nemzetközi rangú, utazó-kiállítást is szervezett az elmúlt években (A fal után – Budapest-Berlin-Stockholm; Az éden illúziói, Innen nézve – Bécs-Budapest-USA; Pozíciók – Művészet Közép-Európában 1949–1999. – Bécs–Budapest–Barcelona–Southampton). 2000-ben a CIMAM (International Committee of Museums and Collections of Modern Art) itt tartotta éves közgyűlését, többek között a londoni Tate múzeum, a párizsi Pompidou Centre, valamint a New-York-i MoMa vezetőinek részvételével. A kortárs képzőművészet egyre fontosabbá válását (és egyben piaci értékének növekedését) mutatja, hogy ezen a területen jöttek létre az első magánvagyonból létrehozott kulturális intézmények (MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény, illetve a 2004 tavaszán az Andrássy úton megnyitott KOGart.) Érdekes kortárs művészeti intézmény Budapesten a VIII. kerületben található, szintén magánvagyonból létrehozott A.P.A.! – Atelier’s Pro Arts műteremház is.
55
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Nemzetközi rangú események Budapest nemzetközi kulturális programjait keretbe foglalják a különböző fesztiválok, illetve a nemzetközi kulturális évadok. 1995-ben fogadta el a Fővárosi Önkormányzat a „Budapest – fesztiválváros” koncepciót, amely a fővárosban zajló fesztiválok folyamatosságára és nemzetközi színvonalú kínálatára épít. A legismertebb fesztivál a nyolcvanas évek óta létező Tavaszi Fesztivál. Ennek országos hatását az adja, hogy vidéki városok is csatlakoznak a programsorozatához, s ezen kívül minden évben más város kap lehetőséget kulturális és művészeti bemutatkozásra. A Budapest ifjúsági kultúráját markánsan meghatározó Sziget Fesztivál az elmúlt tíz év alatt úgy vált európai rangú nemzetközi eseménnyé, hogy annak finanszírozásában a közszféra csak minimális részt vállalt. A fesztivál 2002-ben 355 ezer látogatót fogadott és több mint egymilliárd forintos költségvetéssel rendelkezett. Az elmúlt években a Sziget Fesztiválnak is megjelent a „regionális” megfelelője, a soproni Volt Fesztivál. A budapesti kortárs és alternatív művészet szempontjából egyre nagyobb szerepet kap az Őszi Fesztivál. A fesztiválok sorozatát a Nyári Zsidó Fesztivál, a kortárs zenei Minifesztivál, a Budapesti Búcsú és a Budapest Parádé egészítik ki. A hazai kulturális életet jelentős mértékben gazdagítják, inspirálják a külföldi kulturális intézetek programjai. Az intézetek egy része aktívan részt vesz a nemzetközi rangú és kitekintésű kulturális események szervezésében, olykor finanszírozásában is. Ezek az intézetek a budapesti kulturális intézményeket közvetlenül is támogatják, hiszen a velük való együttműködés keretében programjaikat gyakran helyezik ki a fent felsorolt intézmények valamelyikébe. A külföldi intézetek közül hagyományosan a legaktívabb a Francia Intézet; a Goethe Intézet, amely közkedvelt kávézót (Eckermann) és galériát is működtet az Andrássy úton; a British Council, amely számos programot támogat és jelentős könyvtárral rendelkezik; vagy a Holland Nagykövetség, amely galériákat, kiállításokat is támogat. Budapest – és természetesen az egész ország – kultúrájának nemzetközi elismertségét segítik a külföldi kulturális évadok (például 2004-ben az angol és a holland), amelyek mind magyar művészek külföldi, mind külföldiek magyarországi bemutatkozását lehetővé teszik. A kortárs művészetekre termékenyítően ható inspiráción és megmérettetésen túl a magyar kultúrát fogadó ország kulturális intézményrendszerével, a civil szervezetekkel és az egyes művészeti műhelyekkel és művészekkel kialakuló hosszú távú együttműködések megindulása adja ezeknek az évadoknak a fő hasznát.
Egyedi vonzerôk Budapest egyik legnagyobb értéke a város termálvízkincse és fürdőkultúrája, amely méltán ismert világszerte. Budapest 80 hőforrásának napi 70 millió liter termálvize 12 gyógyfürdőt táplál. A főváros területén kétezer éve vannak fürdők: Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel. A mai Rác és Rudas fürdők helyén már a török kort megelőzően is fürdők álltak. A jelenleg is használt létesítmények közül a legrégebbi emlékek a Rudas és a Király fürdőben találhatóak, amelyeknek egyes részei még a török hódoltság idején épültek. A 19. század során egy-
56
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
más után nyíltak új fürdők Budapest területén, 1937-ben pedig a Budapest Fürdőváros Egyesület kezdeményezésére a városban rendezték meg az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust. A város másik különleges, egyedi vonását a budapesti fiatalok életének sajátos rítusai, a divatos, felkapott szabadtéri „helyek” (Rác-kert, Kultiplex, Zöld Pardon, stb.), a pezsgő, mediterrán hangulatú új vigalmi negyedek (Liszt Ferenc tér, Ráday utca, Hajós utca), valamint az utóbbi években a lerobbant belvárosi bérházak udvarain kialakult romszórakozóhelyek (Szimpla-kert) adják. Ezek nem csupán esti szórakozóhelyek, de több kulturális eseménynek is teret adnak (koncertek, kertmozi, irodalmi felolvasóestek, stb.), és ezekhez egyedi, Budapestre különlegesen jellemző környezetet biztosítanak. Budapest nemzetközi kulturális kínálata mind az alkotók, mind az intézmények, mind a rangos események szempontjából jelentősen gazdagodott a rendszerváltás óta. Ez a fejlődés számos új terv, elképzelés megjelenését is lehetővé tette. A kilencvenes évek ugyanakkor Budapest történetében elsősorban az átalakulás és a nemzetközi felzárkózás évei voltak, amikor a várospolitika középpontjában elsősorban a napi gazdasági, infrastrukturális, lakás- és egyéb szükséges fejlesztések álltak. A 21. század első évtizedére a rendszerváltás és az átmenet részben lezárult, így a továbbra is fennálló gazdasági, infrastrukturális, vagy társadalmi kérdéseken túl Budapestnek már a minőségi átalakuláson is gondolkodnia kell: azon, hogy hogyan képes kulturális és turisztikai vonzerejét olyan egybefüggő, koherens és egyedi erővé varázsolni, amely képes biztosítani a város és az egész ország hosszú távon is fenntartható, nemzetközi gazdasági, kulturális és turisztikai vonzerejét.
57
3. A város regionális, megyei és kistérségi központi szerepe a térség kulturális életében, megyei és regionális kapcsolatai, egyéb társadalmi kapcsolatrendszere Budapest regionális és térségi szerepvállalása, illetve a kulturális élet szervezésének módja szorosan összefügg a fővárosnak az Alkotmányban és az önkormányzati törvényben, illetve a területfejlesztési törvényben meghatározott sajátos helyzetével. Budapest ugyanis – bár Pest megye székhelye a városban található – önálló szervezeti egység, amely formálisan csak a Közép-Magyarországi Régió keretein belül, illetve egyes, a mindennapi működés szempontjából meghatározó területeken működik együtt a várost körülölelő régió önkormányzataival. Budapestnek kistérség-központi szerepe – az alkotmányos sajátosságokból fakadóan – nincs. Ugyanakkor – tekintettel a város önkormányzati rendszerének minden szintjén, továbbá a Régió másik alkotóelemében, Pest Megyében folytatott önálló, a különféle szervezetek százait–ezreit
59
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
támogató kultúrpolitikára, az itt zajló, igen változatos, színes és gazdag kulturális életre, amelynek keretében a város és a térség lakói önkormányzati megállapodások nélkül is mindennapos résztvevői a több tízezer rendezvénynek és programnak – formális együttműködés a régió, vagy a megye és a főváros és a kerületek vezetői között mindeddig szükségtelennek bizonyult.
60
4. Budapest testvér- és partnervárosi kapcsolatai Európában A Főváros nemzetközi tevékenységének egyik fő célja, hogy tudatos városfejlesztéssel a középeurópai kohéziót erősítő egyik regionális központjává váljék. Kitüntetett geopolitikai helyzete révén Budapestnek jó esélyei vannak e szerepkör megszerzésére Közép-Európa más városaival szemben. Ebben a versenyben a kultúra, a tudás, az innováció nem a rivalizálás, hanem éppen az együttműködés, a minél sokoldalúbban és mélyebben kiépített, kölcsönös kapcsolatrendszer révén erősíti a Fővárost. Ezt a célt szolgálja Budapest mindinkább bővülő és egyre tartalmasabb együttműködése testvér- és partnervárosaival. Budapest kulturális csereprogramokkal, szakmai tapasztalatcserékkel, közös rendezvényekkel (pl. Budapest Napok) erősíti diplomáciai, kulturális és turisztikai kapcsolatait európai és Európán kívüli partnervárosaival. Ezeknek a városdiplomáciai tevékenységeknek révén a Fővárosi Önkormányzat egyrészt sokoldalú tapasztalatokkal gazdagodik, másrészt Európa- és világszerte megismerteti Budapest eredményeit és lehetőségeit, ezzel is növelve a város tekintélyét.
61
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
4aa) Budapest európai testvérvárosai Berlin (Németország) Berlin egyike azoknak a városoknak, amelyekkel Budapest a legintenzívebb kapcsolatban áll. Az együttműködés kereteit az 1992. augusztus 28-án aláírt Barátsági és Együttműködési Megállapodás határozza meg, amelynek meghosszabbítására 1996. október 10-én került sor. A két főváros kapcsolatainak intenzitását tovább fokozta az uniós csatlakozásra történő felkészülés. Rendszeresek a találkozók a politikusok és a közigazgatási szakemberek, valamint a kultúra képviselői között Berlinben és Budapesten egyaránt. Az átlagosan kétéves gyakorisággal megvalósuló kulturális csereprogramoknak szintén felváltva ad helyet a két főváros.
Bécs (Ausztria) Budapest a szomszédos országok fővárosai közül Béccsel alakította ki a legszorosabb, a régió szempontjából is modellértékű kapcsolatot. A két főváros közötti kapcsolat kereteit több megállapodás is rögzíti, jelenleg a 2002. szeptember 24-én aláírt szerződés van érvényben. A Béccsel fenntartott jó kapcsolat az uniós csatlakozásra történő felkészülés során különösen felértékelődött. A két főváros között rendszeresek a szakmai tapasztalatcserék, a budapesti kulturális életet több éven át színesítette a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Bécs Bál. A 2004. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóeseményeként a Budapesti Történeti Múzeumban került sor Az áttörés kora című kiállítás megnyitására, amely az osztrák fővárosban korábban nagy sikert aratott, bécsi és budapesti múzeumokban őrzött alkotások közös, nagyszabású bemutatója volt.
Frankfurt am Main (Németország) Frankfurt am Main a demokratikus átmenet idején elsőként ajánlotta fel testvérvárosi kapcsolatok kiépítését Budapesttel. Az 1990. március 24-én aláírt megállapodás keretében Frankfurt a könyvkiadás egyik központjaként védnökséget vállalat a Budapesti Nemzetközi Atlantisz könyvprogram felett. Frankfurt ennek szellemében jelentős szerepet vállalt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál beindításában, amelyen rendszeresen vezetői szinten képviselteti magát. 1994-ben Budapestnek ítélték a Frankfurt am Main és a Frankfurti Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Frankfurt Award for City Communication díjat. Az indoklás szerint Budapest „a külföldön legsikeresebben bemutatkozó, legjobb kapcsolatteremtő, újjáéledt kelet-európai város”.
Lisszabon (Portugália) A Lisszabon kezdeményezésére 1992. szeptember 28-án aláírt testvérvárosi megállapodás fontos lépés volt az EU fővárosaival kialakított kapcsolatok sorában. 1993-ban Strasbourg városának bevonásával az együttműködés trilaterálissá vált, ami lehetővé tette EU projektek megvalósítását a városrendezés és a városi értékvédelem területén. Ez az együttműködés az Eurocities hálózat keretében tovább bővült. Lisszabon 1994-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, s ehhez kapcsolódva Budapest Lisszabon testvérvárosaként megszervezhette az Európai Kulturális Hónapot. 1996-ban a Lisszaboni Közlekedési Vállalat faliképet ajándékozott Budapestnek, amelyet a Deák téri metróállomáson helyeztek el.
62
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Szarajevó (Bosznia-Hercegovina) A délszláv háború egyik legtöbbet szenvedett városával, Szarajevóval 1995. január 28-án került sor a testvérvárosi megállapodás aláírására az ostromlott városban, amikor is a fegyverszünet alatt tizenkét európai és ázsiai város vezetői szolidaritási konferencián emlékeztek meg a település ezer napos ostromáról. Budapest Szarajevó iránti szolidaritását több humanitárius küldeménnyel, valamint az ottani intézmények helyreállításához történő hozzájárulással is kinyilvánította.
Zágráb (Horvátország) Budapest és Zágráb a Fővárosi Közgyűlés előzetes jóváhagyása alapján emelte testvérvárosi szintre a két település kapcsolatait; az erre vonatkozó szerződést 2003. október 20-án írta alá Budapest és Zágráb főpolgármestere.
4ab) Budapest Európán kívüli testvérvárosai New York (USA) A világ pénzügyi központjának tartott metropolisszal New York megkeresésére létesítettünk testvérvárosi kapcsolatot, amelyet együttműködési megállapodások rögzítenek (1991. március 16., 1994. december 1.). New Yorkban önkéntes Testvérvárosi Bizottság koordinálja az együttműködést. Az amerikai partnertől jelentős támogatást kapott Budapest a Vállalkozásfejlesztési Központ beindításához. Budapest a testvérvárosi kapcsolatokat az évenként – rendszerint márciusban – megrendezett Budapest–New York Testvérvárosi Nap keretében ápolja.
Fort Worth (USA) A testvérvárosi megállapodást – személyes kapcsolatoknak köszönhetően – Fort Worth kezdeményezésére, 1990. június 15-én írták alá. Ezt a kapcsolatot a Főváros a rendszerváltás után is tovább ápolta. Különösen jelentős együttműködés alakult ki az oktatás területén: nővérképzés, egyetemi oktatás, diákcserék formájában. A két város vezetői 1994. március 1-jén külön megállapodást írtak alá kölcsönös kulturális hetek megrendezéséről, így jöhetett létre 1994 szeptemberében a budapesti Texas Hét, majd viszonzásképpen egy Budapestet bemutató kiállítás Fort Worth-ben. A budapesti Texas Hét megrendezésének elismeréseképpen az amerikai Sister Cities International testvérvárosi szervezet kitüntetést adományozott a két városnak. Rendszeresen visszatérő esemény a Fort Worth-i polgárok látogatása Budapesten.
Tel-Aviv (Izrael) Az 1989. november 23-án, a Tel-Aviv-i Városi Közgyűlés népes küldöttségének budapesti látogatása alkalmából aláírt testvérvárosi megállapodás a magyar–izraeli kapcsolatoknak is fontos állomását jelentette, ugyanis a korábban megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének közvetlen előzményéül szolgált. Az együttműködés elsősorban kulturális területre terjed ki: többször látogattak
63
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Budapestre Tel-Aviv-i zenepedagógusok, kórusok, valamint a híres Chameri Színház. Budapesti részről kórusok viszonozták a látogatást, valamint az 1995-ben megrendezett Jeruzsálemi Budapest Hét műsorát Tel-Avivban is bemutatták.
4b)
Budapest határ-menti együttmûködései
Budapest számára kiemelkedő jelentőségűek a határ-menti együttműködések. A határokon túli magyarság támogatását a Szabadkával, Eszékkel és Nagyszalontával kialakított intenzív együttműködés illusztrálja. A főpolgármester kezdeményezésére a Fővárosi Vízművek többi más fővárosi közmű-vállalat hozzájárulásával ivóvíz-kutat alakított ki Szabadkán a város ivóvízellátási gondjainak enyhítésére. Az eszéki magyar oktatási és kulturális központot jelentős magyar nyelvű könyvadománnyal támogattuk. Mindkét városban bemutattuk a Történelmünk tükre: Budapest című kiállítást. Nagyszalontán a rossz állapotban levő Magyar Ház rendbe hozásával segítettük az ottani közösséget.
4c)
Más együttmûködések
A fenti testvérvárosi kapcsolatokon kívül Budapest Fővárosnak jelenleg közel 60 várossal van – részben írásos megállapodásokon alapuló – együttműködése. Ezek száma a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott nemzetközi koncepció alapján folyamatosan bővül.
4d)
Az egyes kerületek testvér-, illetve partnervárosai
Budapest egyes kerületei – a Fővárosi Önkormányzattól függetlenül – is rendelkeznek saját nemzetközi kapcsolatokkal. Ezek nem kizárólag a környező országok városaival, vagy nagyvárosainak egyes kerületeivel létesülnek, de többnyire Európán belül maradnak. A kerületek testvérváros-kapcsolatai elsősorban a kulturális, a turisztikai és a műemlékvédelmi együttműködést állítják középpontba, de gyakran tartalmaznak vendég-fellépéseket, diákcsere-programokat is. I. kerület:
Pozsony Óvárosa (2004.), Prága I. kerülete (Óváros) (2004.), Bécs I. kerülete (2004), Székelyudvarhely (1996.), Carouge (1993.), Capestrano (1996.), Regensburg (2004.)
II. kerület:
Mosbach
III. kerület:
Amstelveen (1991.), Billigheim (1997.), Csíkszereda (1999.), Kassa (2001.), Udine (1992.), Varsó-Bemowo (1999.)
V. kerület:
Gyergyószentmiklós (1994), Rozsnyó (1997.) Berlin Charlottenburg kerülete (1998), Torockó (1999.), Énlaka-Etéd (1999.), Rahó (2000.), Topolya (2001.), Prága I. kerülete (2004.), Krakkó I. kerülete (2004.)
64
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
VI. kerület:
Bécs VI. kerülete, Arezzo, Szófia Szredec kerülete
VIII. kerület:
Pescina, Bécs Josefstadt kerülete, Kassa, Temesvár, Komandó, Szozopol
IX. kerület:
Mayadahonda (1992.), Kanizsa (1994.), Királyhelmec (1994.), Sepsiszentgyörgy (1994.), Beregszász (1996.)
XI. kerület:
Ada (1997.), Marosvásárhely (1997.), Ustron (1997.), Kézdiszentlélek (2001.), Nádszeg (2001.), Prága V. kerülete (2003.), Trogír (2003.); Stuttgart Bad Cannstadt kerülete, Beregszász Járás, Bene község
XII. kerület:
Brüsszel Watermael-Boitfort kerülete (2004.)
XIII. kerület:
Bécs Floridsdorf kerülete, Varsó Ochota kerülete, Szováta, Eszék, Kassa Délvárosa
XIV. kerület:
Alsórákos
XV. kerület:
Bécs XXIII. kerülete (Liesing) (1997.), Berlin Marzahn-Hellersdorf (1991.), Donji Kraljevec (Tótszentmárton) (2004.), Kassa III. kerülete (Nad Jazerom) (2000.), Maroshévíz (Toplica) (1997.), Mosonmagyaróvár (1997.), Obervellach (1997.), Kisinyov (1997.)
XVI. kerület:
Novi Vinodolski (1999.), Krakkó XVI. és VII. kerületei (1999.), Waltershausen
XVIII. kerület:
Tusnádfürdő (1997.), Dombrowa Tarnowska megye (2000.), Nin (Horvátország) (2001.), Nesebar (2004.), San Nicola la Strada (2004.)
XIX. kerület:
Szmoljan, Vrbovec, Zombor (Sombor)
XX. kerület:
Székelykeresztúr (2001.), Bölön (2004.), Olgiate Comasco (2004.), Frankfurt am Main X. kerülete (2004.)
XXI. kerület:
Neuenburg am Rhein, Juankoski, Vámosgálfalva, Nagyszalonta, Rijeka
XXII. kerület:
Bonn IV. kerülete (1991.), Barót (1996.), Kristianstad (1998.), Varsó Bialoleka kerülete (1999.), Várna Primorszki kerülete (2004.)
65
5. A város kulturális aktivitása és a közmûvelôdés általában vett helyzete Budapest elsődleges céljának megvalósítása, hogy a közeljövőben a közép-európai kohéziót erősítő egyik regionális központtá váljék, meghatározza a város kulturális szerepvállalását is. A kitűzött szerepkör betöltéséhez alapvető feltétel, hogy Budapest vonzó város legyen, megfelelő életminőséget, gazdag kulturális kínálatot, közművelődési lehetőséget, a szabadidő értelmes eltöltésének, a szórakozásnak sokféle lehetőségét biztosítsa a budapestiek és az idelátogatók számára. Budapest ennek a célnak megfelelően alakítja, fejleszti kulturális és művészeti intézményhálózatát, a kulturális finanszírozás rendszerét, s határozza meg szerepét egyrészt a törvényi kötelezettségek, másrészt saját érdekei és meggondolásai alapján.
5a)
A város kulturális életének fejlõdését szolgáló helyi jogszabályok
Lásd: Vonatkozó melléklet.
5aa)
A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága és annak hatásköre
A Kulturális Bizottság jogrendjének és hatáskörének leírása a csatolt mellékletekben található.
67
EURÓPA
5ab)
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési, művészeti intézmények, valamint közgyűjtemények
A Fővárosi Önkormányzat fenntartása alá tartozik 14 kulturális költségvetési intézmény: •
6 színház Budapest Bábszínház, Kolibri Színház, Radnóti Miklós Színház, Vígszínház, Katona József Színház, Budapesti Operett Színház
•
2 egyéb művészeti intézmény Bartók Béla Emlékház, Budapest Galéria
•
3 közgyűjteményi intézmény Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Főváros Levéltára, Budapesti Történeti Múzeum
•
3 közművelődési intézmény Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapesti Művelődési Központ, Napház Khamarro Kisebbségi Kulturális Intézmény
Továbbá 9 közhasznú társaság:
5ac)
•
8 színház József Attila Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Szabad Tér Színház, Thália Színház, Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Új Színház, Vidám Színpad
•
1 kulturális kht. Petőfi Csarnok Ifjúsági Szabadidő Központ
A fenti intézményekben foglalkoztatott személyek száma 1. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak létszámadatai
Intézmény megnevezése
Budapest Bábszínház Kolibri Színház Radnóti Miklós Színház Vígszínház Katona József Színház Budapesti Operett Színház Bartók Emlékház Budapest Galéria Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Főváros Levéltára Fővárosi Állat- és Növénykert Budapesti Művelődési Központ Napház Khamarro Kulturális Intézmény ÖSSZESEN
68
2003
2004
123 63 47 264 80 357 8 35 244 662 125 168 40 5 2.221
123 63 47 264 85 327 8 35 244 642 129 168 40 5 2.180
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
2. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális kht-k foglalkoztatási létszám-adatai Intézmény megnevezése
Szabad Tér Színház Trafó Kortárs Művészetek Háza Mikroszkóp Színpad Thália Színház Madách Színház József Attila Színház Új Színház Vidám Színpad Petőfi Csarnok ÖSSZESEN
2003
2004
13 10 24 22 185 144 73 21 17 509
5 14 25 21 200 144 48 14 20 491
A kulturális ágazatban foglalkoztatottak létszámadatai nem tartalmazzák az intézményeknél megbízási szerződéssel, vagy vállalkozás keretében dolgozók adatait.
5b)
•
A kulturális ágazat létszáma 2003-ban: 2.327
•
Számarány a lakosság létszámához viszonyítva: 0,129 százalék (1.800 ezer fő lakosságszámmal)
•
A kulturális ágazat létszáma 2004-ben: 2.427
•
Számarány a lakosság létszámához viszonyítva: 0,135 százalék (1.800 ezer fő lakosságszámmal)
Budapest kulturális fejlesztési stratégiája
Budapest Városfejlesztési Koncepciójában külön fejezet foglalkozik a város kulturális fejlesztési stratégiájával A kultúra és a szabadidő városa címmel. A stratégiában megfogalmazottak szerint a kulturális szerepvállalás elsődleges célja, hogy Budapest váljon a közeljövőben a Közép-Kelet Európai régió vezető központjává. Ennek érdekében a Fővárosi Önkormányzat alapvető feladataként jelöli meg a város mai kulturális identitásának megőrzését, s ezzel párhuzamosan a sokszínű kulturális élet fejlesztését. Ezt szolgálja a kulturális–művészeti intézményrendszer finanszírozásának átalakítása, modernizálása. A kulturális fejlesztési stratégia az alábbi átfogó célokat fogalmazza meg: •
A belváros rehabilitációs programja, amely az építészeti örökség megmentésén kívül célul tűzte maga elé, hogy ezt a negyedet olyan kulturális, kereskedelmi és szórakoztató funkciókkal lássa el, amelyek révén a város élő részévé és vonzó turisztikai célponttá válik.
69
EURÓPA
5ba)
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
•
A multikulturális Budapest program célja olyan élhető és sok-kultúrájú város megteremtése és fenntartása, amelyben minden társadalmi csoport szabadon alakíthatja, művelheti, fejlesztheti a maga kultúráját, szórakozását.
•
A Budapest, mint Európa egyik zenei központja program célja Budapest zenei arculatának megerősítése, új helyszínek, befogadó-terek létrehozásával, a zenei kínálat egyenletesen magas színvonalának és állandóságának biztosításával, fesztiválok fejlesztésével és a zenei oktatás szerepének újjáépítésével.
•
A szabadidő-szórakozás program célja az eddig ki nem használt, különleges városi területek (mint például az úgynevezett rozsdaövezet) integrálása a város életébe, az elvándorló lakosság megtartása olyan feltételek megteremtésével, amelyek lehetővé teszik a budapestiek és az idelátogatók színvonalas kikapcsolódását.
•
Az info-sztráda kiépítésének programja segítségével a város lakói és az idelátogatók könnyebben juthatnak hozzá az Internet kínálta lehetőségekhez, s ezen belül is kiemelten a kulturális és turisztikai információkhoz.
•
A kreatív oktatási és képzési formák támogatásának programja megfogalmazza egy képességfejlesztő, az ismeretek mellett – és részben helyettük – a kompetenciákat a középpontba állító, konvertálható tudást és korszerű felkészültséget adó iskolarendszer kialakításának szükségességét.
Budapest és térsége kulturális fejlesztéseinek szerepe a regionális fejlesztési tervekben
A Közép-Magyarországi Régió Rekreációs Struktúraterve szerint „a főváros kiemelkedő szerepet játszik mind az idegenforgalom, mind a helyi rekreáció vonatkozásában. A struktúraterv készítése során Budapestet a környezetével együtt értelmezett nagyvárosi térségként kezeltük, és húzó szerepét a régió kulturális identitásának kialakításában tartjuk a legfontosabbnak. (...) A városban korábbról itt maradtak, megújíthatóak, illetve részben újrateremthetőek azok a struktúrák, intézmények, amelyek közvetíteni képesek egyrészt a változatos problémafelvetések, másrészt a multikulturális megoldáskeresések között. Új kreativitásra, új találkozási pontokra, bohém, nyitott helyekre van szükség. Budapestnek és környezetének ezt a kultúrát kellene fejlesztenie, erre kellene építenie.” A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve (2001–2006.) is hangsúlyt fektet a kulturális gazdaság fejlesztésére: „a kulturális gazdaság a nagyvárosi régiókra jellemző szektor, amely a KözépMagyarországi Régióban is fontos és támogatásra érdemes. A kulturális gazdaság fejlődéséhez elsősorban a fővárosban és az agglomerációs gyűrűben biztosítottak a feltételek.” Ennek megfelelően a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja (2004–2006.) egyik intézkedése a „Kulturális gazdaság fejlesztése”. A fővároshoz kötődő régió adottságai, kulturális öröksége kedvező helyzetet teremtenek a kulturális gazdaság fejlesztéséhez. Az agglomerációs folyamatok elősegítik az intézmények együttműködését, az információ-szervezés hátterének kialakulását, illetve biztosítják a kultúrát szolgáltató intézmények számára szükséges fogyasztói sűrűséget.
70
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A Budapest Közép-Dunavidék Régió Regionális Turisztikai Koncepció és Fejlesztési Program egyik intézkedése a „Kulturális- és örökségturizmus fejlesztése”. Ezen belül Budapest különösen a múzeumfejlesztési és a világörökségekre vonatkozó programokban érintett.
5bb) Folyamatban lévő és tervezett kulturális beruházások Kulturális nagyberuházások Az elmúlt évek során Budapest nemzetközi kulturális vonzereje kialakításának középpontjában a kulturális nagyberuházások álltak, hiszen az ezek keretében megvalósuló projektek nem csak országos hatókörrel bírnak, de jelentős nemzetközi vonzerőt is képviselnek. A millenniumi kiállítás kapcsán megnyitott Millenáris Park egyre több és színvonalasabb művészeti és kulturális programnak ad otthont, s egyre erősebben integrálódik a főváros kortárs művészeti életébe. A Ferencváros déli részén, a Millenniumi Városközpontban 2002. március 15-én adták át az új Nemzeti Színházat és 2005. március 15-én kerül sor a Művészetek Palotája átadására, amely a Ludwig Kortárs Művészetek Múzeumának, valamint a Nemzeti Táncszínház és a Nemzeti Filharmónia színpad- és hangversenytermének, valamint kiszolgálóhelyiségeinek ad majd otthont. A beruházás Budapest egyik első és legjelentősebb PPP (public-private partnership) nagyberuházása, amely a város országos és nemzetközi kulturális-turisztikai vonzerejének növelését célozza. A Millenniumi Városközpont további épületeinek (konferenciaközpont, hotelek, éttermek, mozik stb.) felépülésével Budapest és Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb nemzetközi kulturális és turisztikai városnegyede lesz. Az állam és a magánberuházó által megvalósuló fejlesztést egészítik ki a fővárosi és a kerületi önkormányzat további tervei: a Közraktárak épületének kulturális hasznosítása a Főváros tervei között szerepel, míg a ferencvárosi tömb-rehabilitációval összefüggő kulturális beruházásokat a kerületi önkormányzat szorgalmazza. A Ferencváros térsége így 2010-re a Főváros egyik legjelentősebb kulturális városközpontjává válhat. A Fővárosi önkormányzat beruházásai Budapest kulturális intézményrendszerének fejlesztésében a Fővárosi Önkormányzat játssza a központi szerepet. Az elmúlt évtizedben a város kulturális életét és nemzetközi szerepét is meghatározóan érintő intézmény-beruházások, illetve -felújítások között kiemelkedik az Art mozi hálózat, illetve a Trafó – Kortárs Művészetek Háza létrehozása, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújítása és a közelmúltban elkészült új Fővárosi Levéltár. A Fővárosi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményrendszer állandó fejlesztési-felújítási tevékenységet és ehhez szükséges kiadásokat igényel a főváros részéről. 2004-ben a Főváros kulturális ágazatának fejlesztési előirányzata 3.365,0 MFt volt. A kulturális ágazathoz tartozó 15 intézmény és 9 kht. felújítási feladatainak ellátásához a 2004. évi felújítási előirányzat 123,828 MFt-ot rendelt. Ebben az évben az alábbi beruházások zajlottak le a Főváros finanszírozásával:
71
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
•
a Kolibri Színház Fészek felújítása;
•
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatához tartozó Tátra és Pacsirta utcai, a XVII. és a XIV. kerületi (Kassák) fiókkönyvtárak felújítása;
•
a Mai Manó Ház portáljának rekonstrukciója (8 MFt), valamint a Vidám Színpad homlokzat-rekonstrukciójának I. és II. üteme (20 MFt);
•
a Fővárosi Állat- és Növénykert közműfejlesztése (80,0 MFt) önkormányzati forrásból, a Régi Majomház rekonstrukciója (300,0 MFt) állami forrásból, a műemléki Akvárium átadása, a Kis-Tó és környékének felújítása, a Lepkekert és a Citrusliget megújulása;
•
a Hősök terén a Millenniumi emlékmű rekonstrukció III. üteme zajlik (35 MFt, 50–50 százalékos állami, illetve önkormányzati forrásból);
•
a Vígszínház–Pesti Színház és a József Attila Színház rekonstrukciójának előkészítése;
•
az Örkény István Színház részére ingatlan vásárlás (40 MFt);
•
a Katona József Színház Kamra stúdiószínházának megvásárlása.
A Fővárosi Önkormányzat az elkövetkezendő esztendőkben az alábbi kulturális beruházásokat tervezi: •
a Fővárosi Állat- és Növénykert részleges rekonstrukciójának II. üteme (2.722,3 MFt) (2000–2006.);
•
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXII. Kossuth Lajos utcai fiókkönyvtárának felújítása (277,6 MFt) (2005–2007.);
•
a Vígszínház–Pesti Színház rekonstrukciója (2200,0 MFt) (1999–2008.);
•
a Bábszínház rekonstrukciója (2.120 MFt) (2004–2010.);
•
a BTM Aquincum Múzeum rekonstrukciójának I. üteme (1.300 MFt) (2005–2006.);
•
a József Attila Színház rekonstrukciója (címzett támogatáshoz) (3.000,0 MFt) (2007– 2010.);
•
a Budapesti Művelődési Központ rekonstrukciója (500,0 MFt) (2005–2007.);
•
a Petőfi Csarnok épületrekonstrukciója (2.000,0 MFt) (2009–2009.);
•
a TRAFÓ – Kortárs Művészetek Háza építésének II. üteme (400,0 MFt ) (2007– 2009.);
•
a Budapesti Közraktárak épületének kulturális hasznosítása (2005–2011.);
•
a múzeumi negyed kialakítása a III. kerületi Szentendrei úti Gázgyár területének hasznosításával (2006–2011.). Ennek és az előző tételnek az ütemezése az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével értelemszerűen módosul.
(A Fővárosi Önkormányzat kulturális fejlesztéseinek részletes leírását lásd a mellékletekben)
72
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Kerületi szintű beruházások A kerületi önkormányzatok a vonatkozó törvényben rögzített feladatmegosztás során az „alapfokú” kulturális intézmények felügyeletét kapták kézhez, vagyis a helyi művelődési házak és közösségi otthonok, helytörténeti múzeumok, gyűjtemények, stb. irányítását. A kerületek – építve a város- és az ingatlanfejlesztés területén szerzett hozzáértésükre – általában önálló kulturális, kultúrafejlesztési politikát követnek és saját helyi beruházásaikat kulturális jellegű beruházásokkal erősítik meg. E fejlesztések közül számos olyan sorolható fel, amely – éppen újító és helyi jellege miatt – nélkülözhetetlen a főváros kulturális élete, vonzereje szempontjából. Folyamatban levő, kiemelkedő, kerületi szintű projektek A Ferencvárosi tömb-rehabilitáció és az ezzel kapcsolatban felmerülő kulturális fejlesztések: —
az önkormányzat tervei között szerepel a Péli Tamás Multifunkcionális Roma KulturálisMűvészeti Központ létrehozása a Soroksári úttal párhuzamos első utcában, a Ferencvárosi önkormányzat Roma koncepciójának részeként (a Vaskapu utca 47–49. számú lakóházak helyén);
—
folytatódik a Ráday utca fejlesztése, a vendéglátás és a kultúra közös szimbiózisának további erősítése. Új kulturális centrum épül a Ráday utca 18. számú épület felújításával, jelentős önkormányzati ráfordítással: az épület helytörténeti gyűjteménynek, illetve filmforgatásoknak is otthont ad majd;
—
folytatódik a Ferenc tér és a Bakáts tér fejlesztése is. Az önkormányzat sétálóutca-passzázs létrehozását tervezi a Ferenc tértől kiindulva az V. kerületi Vörösmarty térig (Ferenc tér – Tompa utca – Bakáts tér – Ráday utca – Kálvin tér – Vámház krt. – Váci utca – Vörösmarty tér). Ez a beruházás a két kerületet átfogó, valódi kulturális élettel megtöltött kulturális utca-láncolatának kialakulását jelenthetné.
A Józsefvárosban az Orczy kert és térségének fejlesztése említendő, mint kiemelkedő városfejlesztésikulturális projekt. Az önkormányzat a kerületet és az egész fővárost meghatározó városi művészeti park létrehozását tervezi a 11 hektáros területen. A Terézvárosban a Broadway-projektnek is nevezett városfelújítási folyamat emelendő ki, amelynek kapcsán a Nagymező utca és környéke sétálóutcává alakítása egyre több kulturális funkció megtelepedését teszi lehetővé. A főváros egészének kulturális életét meghatározta, hogy a VI. kerület kezdeményezésére az UNESCO az Andrássy út környékét a világörökség részévé avatta. Terézváros és Erzsébetváros közös fejlesztése a Király utca felújítása, ahol az elmúlt években már több kulturális jellegű beruházás jelent meg (a „Király utca – design utca” projekt révén létrejövő, a dinamikusan fejlődő és egyre nagyobb gazdasági súllyal bíró, az ún. „kreatív ipar”-hoz tartozó cégek megjelenése, pl. VAM Design Stúdió, Nemzetközi Design Center Innovációs Kht.)
73
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Elsősorban kerületi jelentőségű projektek Művelődési Központok, kerületi közösségi házak felújítása, építése —
az V. kerületben 2001-ben fejeződött be a kerület művelődési intézményének, az Aranytíz Művelődési Központ épületének a felújítása;
—
az VII. kerületben az önkormányzati intézményrendszeren belüli legjelentősebb fejlesztés az Almássy Téri Szabadidőközpont új telephellyel való bővítése, az Erzsébetvárosi Közösségi Ház létrehozása volt;
—
a XI. kerületben (Kelenvölgyben) a Közösségek háza beruházási program keretében többfunkciós közművelődési intézmény létrehozása van folyamatban (könyvtár, helyi civil szervezetek, kihelyezett önkormányzati ügyfélszolgálat, stb.);
—
a XII. kerületben 2005. január 1-jétől az önkormányzat új közművelődési intézményt hoz létre Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria néven, helytörténeti kiállítások és kortárs művészeti kiállítások szervezésére;
—
a XV. kerületben 2003-2004-ben az önkormányzat létrehozta a Csili Művelődési Központot;
—
a XVI. kerületben az önkormányzat 2004-ben 30 millió forintot különített el a fenntartásában működő Corvin Művelődési Ház erzsébetligeti székhelyének felújítására, korszerűsítésére;
—
a XVIII. kerületben az önkormányzat tulajdonában lévő Bókay Kert Szabadidő és Közművelődési Központ bővítése várható: a szabadtéri színpad technikájának további fejlesztése, valamint egy műanyag sípálya és egy mountainbike versenypálya felépítése;
—
a XXII. kerületben 2004. augusztusában adták át az önkormányzat finanszírozásában épült Dél-budai Kulturális és Szabadidőközpontot. A művelődési házban 358 férőhelyes színházterem és egy művészeti galéria található.
Kerületi önkormányzati intézményrendszeren kívüli fejlesztések
74
—
VII. kerület – Spinoza Ház. 2004-ben a kerületi önkormányzat a „Spinoza Tanoda” által teremtett művelődési alkalmakra (kiállítások, ismeretterjesztő előadások, előadóművészeti programok) közművelődési megállapodást kötött.
—
VII. kerület – az egykori METRO Klub folyamatban lévő felújítása.
—
VIII. kerület – Bárka Színház fejlesztése. Az Üllői úti épület bővítése a színház saját költségvetéséből. Az építkezést követően a színház egyidejű befogadóképessége 290 főről 5–600 főre emelkedik, 500 fős szabadtéri játéktér és 200 fős nyári vendéglátó terasz alakul ki, amelyek alkalmassá teszik az épületet országos jelentőségű fesztiválok szervezésére.
—
A XI. kerületben pályázat útján, magán-kivitelezésben a Bukarest utcai volt Volán pályaudvar helyén kulturális kávézó létesült, amely kiállításokkal és irodalmi programokkal várja az érdeklődőket.
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Távlati tervek, városfejlesztéssel egybekötött kulturális beruházások
5bc)
—
A józsefvárosi (VIII. kerület) Corvin-Szigony Városrehabilitációs Projekthez több kulturális jellegű beruházás is fog kapcsolódni.
—
Szigony utca – Tudásközpont/Biotechnológiai Kutató Központ (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar, Semmelweis Egyetem, Richter Gedeon Rt. közös orvosbiológiai innovációs park létrehozása).
—
A Design Múzeum (Kortárs Magyar Design Gyűjtemény) létrehozása.
—
A Corvin Mozi átépítése.
—
A Zeneakadémia új oktatási központjának felépítése.
—
A VIII. kerületi Magdolna negyed projekt részeként a Mátyás téren közösségi ház és vizuális oktatási központ építése várható.
—
A XI. kerületben a Lágymányosi-öböl fejlesztése fog megindulni a közeljövőben, amelynek a sport- és szabadidő-központi funkciója mellett számos kulturális vonatkozása is lesz.
—
A XI. kerület kulturális városközpontjaként a Budai Parkszínpad és a Feneketlen tó környékének kialakítását, illetve kerületi helytörténeti gyűjtemény létrehozását tervezi az önkormányzat.
—
A XVI. kerületben 2005-ben kerül sor az erzsébetligeti uszoda és sportcentrum kivitelezési tervének elkészíttetésére. A komplexum szabadidős centrumként is működne.
—
Pestszentimrén (XVIII. kerület) többfunkciós, nemzetközi események megrendezésére is alkalmas szabadidő- és sportcentrum létrehozását tervezi az önkormányzat, több ütemben.
A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület finanszírozására fordított összeg százaléka
A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület finanszírozására fordított összeg százalékban: •
2003-ban
4 százalék
•
2004. I. félévben
4 százalék
5bca) Normatív támogatás 2003. 2004. •
Normatív támogatás
—
—
75
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
5bcb) A központi költségvetésből származó pályázati, vagy egyedi elbírálású támogatások Központosított támogatások 2003-ban •
Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
43,934 MFt
•
Helyi önkormányzat hivatásos zenekari támogatása
35,676 MFt
•
Art-mozi hálózat fejlesztésére nyújtott támogatás
•
Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása
•
Színházi épület-működtetési támogatás
2.889,6 MFt
•
Színházi művészeti támogatás
904,490 MFt
•
Helyi önkormányzat állat- és növénykert támogatása
•
Színházak pályázati támogatása (Szabad tér, nemzetiségi, alternatív)
120,634 MFt 300 MFt
110 MFt 265,650 MFt
Központosított támogatások 2004-ben •
Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
91,675 MFt
•
Helyi önkormányzat hivatásos zenekari támogatása
29,9 MFt
•
Art-mozi hálózat fejlesztésére nyújtott támogatás
46,6 MFt
•
Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása
•
Színházi épület-működtetési támogatás
2.889,6 MFt
•
Színházi művészeti támogatás
618,751 MFt
•
Helyi önkormányzat állat- és növénykert támogatása
•
Színházak pályázati támogatása (Szabad tér, nemzetiségi, alternatív)
—
90 MFt 520,8 MFt
5bcc) Az önkormányzat saját forrásaiból nyújtott támogatások 2003-ban •
Felügyeleti szervek támogatása: —
Eredeti előirányzat:
8.966.965 eFt
—
Teljesítés:
9.336.095 eFt
Ebből
76
—
Céljellegű intézményi fejlesztés előirányzata:
940.699 eFt
—
Céljellegű intézményi felújítás előirányzata:
215.385 eFt
V Í Z
É S
•
•
•
•
•
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Személyi juttatások: —
Eredeti előirányzat:
4.925.317 eFt
—
Teljesítés:
4.970.674 eFt
Munkaadókat terhelő járulékok: —
Eredeti előirányzat:
1.774.099 eFt
—
Teljesítés:
1.677.267 eFt
Dologi kiadások: —
Eredeti előirányzat:
4.230.250 eFt
—
Teljesítés:
6.849.971 eFt
Intézményi működési bevételek: —
Eredeti előirányzat:
3.510.444 eFt
—
Teljesítés:
4.596.206 eFt
A művészeti tevékenység kiadásaihoz való állami hozzájárulás:
904.490 eFt
Az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatások 2003-ban •
Kulturális esélyegyenlőség biztosítása
65.000 eFt
•
Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása
535.763 eFt
•
Pályázati támogatások
169.268 eFt
•
Kht-k támogatása
•
Nagyrendezvények támogatása
422.691 eFt
•
Kulturális feladatok támogatása
104.737 eFt
•
Kulturális intézmények támogatása
5.486.805 eFt
•
Összesen
8.537.169 eFt
•
Felügyeleti szervi támogatások 2004-ben:
1.572.905 eFt
—
Eredeti előirányzat:
7.598.819 eFt
—
Módosított:
8.313.647 eFt
Ebből: —
Céljellegű intézményi fejlesztés előirányzata:
493.870 eFt
—
Céljellegű intézményi felújítás előirányzata:
154.303 eFt
77
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
•
Működési támogatás 2004. november 30-ig:
•
Személyi juttatások:
•
•
•
•
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
7.665.474 eFt
—
Eredeti előirányzat:
4.875.554 eFt
—
Teljesítés:
4.951.705 eFt
Munkaadókat terhelő járulékok : —
Eredeti előirányzat:
1.703.592 eFt
—
Teljesítés:
1.720.176 eFt
Dologi kiadások : —
Eredeti előirányzat:
4.906.715 eFt
—
Teljesítés:
7.148.474 eFt
Intézményi működési bevételek: —
Eredeti előirányzat:
4.009.213 eFt
—
Teljesítés:
4.858.021 eFt
Művészeti tevékenység kiadásaihoz való állami hozzájárulás:
618.751 eFt
Az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatások 2004. első félévben:
5c)
•
Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása
198.753 eFt
•
Pályázati támogatások
•
Kht-k támogatása
967.675 eFt
•
Nagyrendezvények támogatása
137.712 eFt
•
Kulturális feladatok támogatása
•
Kulturális intézmények támogatása
1.424.857eFt
•
Első félév összesen:
2.755.977 eFt
22.025 eFt
4.365 eFt
Budapest kulturális intézményeinek bevétele
(Lásd a jelen kötet végén található Függeléket.)
5d)
A Fôvárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázatai
(Lásd a jelen kötet végén található Függeléket.) A kerületi önkormányzatok pályázati tevékenységére vonatkozó leírásokat lásd a mellékletben.
78
V Í Z
5e)
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A magántôke bevonása a kulturális fejlesztésekbe és tevékenységekbe
A magántőke részvétele a kultúra támogatásában örvendetesen növekszik, de még mindig meglehetősen kis részét képezi a kulturális és a művészeti élet finanszírozásának. Budapest szerencsésnek mondható e tekintetben, hiszen a kulturális és művészeti élet szereplői és közönsége a magántőke bevonásának több formájával is találkozhatnak a kulturális termékek fogyasztása közben. A mozgósítható tőke mértéke, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális élet szereplőinek intenzív jelenléte ezen a téren komoly előnyt jelent a fővárosnak az ország többi településével szemben.
Kulturális, művészeti magánintézmények Az elmúlt esztendőkben Budapesten egyre nagyobb azoknak az intézményeknek a száma, amelyek magánbefektetői tőkéből jöttek létre és működnek, elsősorban a kortárs művészetek területén: Fonó Budai Zeneház, az A-38-as hajó, KOGart Galéria, MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény és számos képzőművészeti kisgaléria.
Kulturális mecenatúra, kulturális szponzoráció A Magyarországon kulturális mecenatúrát folytató nagy nemzetközi alapítványok (Soros Alapítvány, Ford, C. S. Mott, Rockefeller Brothers stb.) már az EU-csatlakozás előtt – vállalt feladataik megvalósulása miatt – megkezdték kivonulásukat az országból. Ugyanakkor új, hazai alapítású, magánvagyonra épülő kultúra- és művészettámogató alapítványok jelentek meg; ezek általában egy-egy jól behatárolható kulturális-művészeti területen működnek. Ilyen például a Kovács Gábor Alapítvány, amely a kortárs képzőművészet gyűjtő- és kiállítóhelyeként működő KOGart Házat működteti, vagy a művészeti teljesítményeket díjazó Prima Primissima, illetve Palládium Alapítványok. A kulturális mecenatúra egy speciális formáját gyakorolja az 1991-ben létrehozott Budapest Bank Budapestért Alapítvány, amelynek célja, hogy „hozzájáruljon a főváros fejlődéséhez, szellemi és kulturális értékeinek gyarapításához, a város és polgárai életének javításához”, és segítse Budapestet abban, hogy Magyarország európai szintű fővárosa legyen. Megemlítendő még a Raiffeisen Bank, amely fiatal képzőművészek alkotásait vásárolja meg, illetve állítja ki a bank épületében. A kommunikációs és marketing üzletág kulturális szponzorációja a főváros kulturális rendezvényein szinte mindenhol megjelenik; sokszor egy-egy kulturális terület saját kapcsolatrendszerén, ügyességén múlik, hogy tud-e kiemelt szponzort találni magának. A rendezvénytámogatásra, a bőkezű és átgondolt szponzorációra kiváló példa a Budapesti Tavaszi és az Őszi Fesztivál programsorozata, amelyek támogatóikat elsősorban nemzetközi hírű, kiemelkedően színvonalas produkcióikkal vonzzák. A főváros kulturális intézményei közül a legkiemelkedőbb szponzori hálózattal a Fővárosi Állat- és Növénykert rendelkezik. A közművelődési intézmények területén a magántőke bevonásának nincs még stabil gyakorlata, hagyománya. Csak néhány nagyobb, speciális profilú intézmény finanszírozásában jelenik meg a
79
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
szponzoráció. 2003-ban a Fővárosban működő közel 130 művelődési ház jellegű intézmény tekintetében az összbevételek mindössze 4-5 százalékát tette ki a szponzori támogatás.
A magántőke, a kulturális gazdaság és a kerületi önkormányzatok együttműködése A magántőke Budapesten legmarkánsabban a kulturális gazdaság különböző szektoraiban jelenik meg: a vendéglátásban, a design legkülönbözőbb területein, éttermek, kávézók működtetésében. Ezeknek a tevékenységeknek a hatása, városkép- és kulturális hangulat-formáló szerepe jóval túlmutat a konkrét tevékenységeken, hiszen ezek a magánbefektetők a városi kultúra és a városfejlesztés támogatásában aktívan részt vevő, mintegy „szponzori” tevékenységet folytató szereplőknek tekinthetők. Bizonyítja ezt, hogy sokszor valóban szoros együttműködésben, érdekközösségben állnak a helyi önkormányzatokkal, támogatják annak kulturális és városfejlesztési céljait. A főváros várostörténeti-építészeti-gasztronómiai szempontból kiemelkedő kávéházai ismét régi patinájukban csillognak: a Gerbeaud és a Művész cukrászda mellett újra látogatható a Centrál, a Hauer, de kedvelt új helyek is létrejöttek, például az Eckermann Kávéház vagy az Európa Kávéház, illetve a Liszt Ferenc téren, a Ráday utcában és a Váci utcában is számtalan étterem és kávézó várja változatos kínálattal a budapestieket és az idelátogatókat.
80
•
A VI. kerületben a Liszt Ferenc téren működő kávézók Broadway egyesület néven tömörülnek és működnek együtt az önkormányzattal a tér fizikai és kulturális megújulását célzó ún. Agora program keretében (kávézók, teraszok, kulturális programok).
•
A VII. kerületben kiemelendő a Király utca 2004-ben befejezett felújítása, ahol a megszaporodó design-boltokat működtető cégekkel (VAM Design Studio, Nemzetközi Design Center, stb.) az önkormányzat közhasznú keretszerződés és közművelődési megállapodás megkötését tervezi kiállítások, alkotó- és előadó-művészeti programok tartására, közösségi színtér biztosítására, felnőtt- és tovább-, illetve átképzésekre.
•
Szintén a VII. kerületben az elmúlt években megsokszorozódott az alapvetően vendéglátáshoz kötődő, de kulturális szolgáltatásokat is nyújtó helyek száma (Spinoza Ház, Old Man’s Pub, Harry’s Pub, Szimpla, Sark, stb.).
•
A IX. kerületben a Ráday utca felújításával kapcsolatban a kerületi önkormányzat és az utca vendéglátással foglalkozó vállalkozásai között együttműködési megállapodás áll fenn (hasonlóan a VI. kerületi Broadway egyesülethez): a Ráday utcaiak „SOHO Egyesület” név alatt tömörülve működnek együtt az önkormányzattal. A kávézók és éttermek a galériákkal együtt jelentős szerepet vállalnak a Ráday utcai rendezvények során a művészeti alkotások, zenei és irodalmi produkciók befogadásában. A Ráday Kultucca® kulturális rendezvénysorozattal, annak következetes felépítésével, menedzselésével, professzionálissá emelt kommunikációjával a Ferencvárosi Önkormányzat egyik kiemelt célja, hogy a 2004-es sikerekre, valamint a magántőke számára is kiaknázható PR-értékre építve 2005-ben jelentős szponzori közreműködést társítson a kulturális eredményekhez. Erre a Ráday utcai programok színvonala, ismertsége, népszerűsége, szervezettsége biztos alapot nyújt.
V Í Z
5f)
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
•
A XI. kerületi önkormányzat több önkormányzati épületet adott bérbe hosszú távú kulturális hasznosítás céljából, így a magántőke bekerült az épületek felújításába, karbantartásába, korszerűvé tételébe (volt Volánbusz pályaudvar, MU Színház).
•
A XII. kerületben a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep rendezvényéhez az önkormányzat a kerületi bankok, vállalkozók személyében talált támogatót. A művésztelepen készült alkotások fotózását szponzori támogatással végezték el, egy-egy művészeti alkotás köztéren történő elhelyezésében pedig a kerületi intézmények nyújtottak támogatást.
Kistérségi, megyei és régiós kulturális együttmûködések
Budapest és a régióhoz tartozó települések ezer szállal kötődnek egymáshoz. Éppen ezért a főváros mindig kiemelt figyelmet fordított a régiós együttműködésre.
Kistérségi társulások A kistérségi együttműködések egyik pillérét a közép-magyarországi régióban működő területfejlesztési kistérségi társulások képezik. Bár ezek nem kimondottan kulturális célok megvalósítása érdekében jöttek létre, egy-egy kulturális fejlesztési pályázat esetén természetesen a kistérségi kulturális programok szervezésére, kulturális intézmények fejlesztésére is alkalmasak. (A kistérségi társulások felsorolását a Mellékletek tartalmazzák.) A kistérségi társulások közül kiemelendő a Dél-Budakörnyéki, amely a Csepel-sziget városain és településein kívül Budapest XI., XII. és XXII. kerületével is együttműködik. A kistérség programjában kiemelt szerepet kap a minőségi turizmus fejlesztése, amely oktatási és kulturális intézményeket, valamint magánvállalkozásokat is érint. (A Dél-Budakörnyéki kistérség működésének részletes leírását lásd a Mellékletekben.)
Szakmai kollégium Pest megyében A Pest megyei Közművelődési Információs Központ 2003-tól a megye kistérségeiben a közművelődési szakmai tanácsadás összehangolása és erősítése érdekében Közművelődési Szakmai Kollégium működtetésére is megbízást kapott. A programban Pest megye 15 szakmai kistérségének képviselői vesznek részt. Hosszú távon ez a szakmai kollégium a kulturális, közművelődési együttműködések fejlődését hivatott elősegíteni. (A Szakmai Kollégium leírását lásd a Mellékletekben.)
A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács A Pest megyét és a Fővárost egybefogó Regionális Tanács 2004-ben – a központi költségvetés XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezete Nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztés előirányzatából átadott 40.850.000 forint terhére – pályázatot hirdetett közművelődési intézmények, közösségi színterek és nyilvános könyvtárak infrastrukturális fejlesztésének támogatására.
81
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A kiírásra összesen 12 pályázat érkezett be, ebből egy a fővárosból. A Tanács soron következő ülésén fog dönteni a nyertesekről.
5g)
Együttmûködés a civil szervezetekkel
Budapesten 2003-ban a bejegyzett civil szervezetek száma 289 volt, s ezek közül 197 foglalkozik közművelődési, vagy kulturális tevékenységgel. A Fővárosi Önkormányzat rendszeres kapcsolatot tart fent a kulturális és közművelődési tevékenységeket folytató civil szervezetekkel. A kulturális fejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása során kikéri ezeknek szervezeteknek a véleményét, programjaik lebonyolításához közösségi tereket biztosít számukra, együttműködik velük kezdeményezéseikben, illetve sok esetben szervez közös rendezvényeket velük. A civil szervezetekkel történő állandó kapcsolattartást a különböző fővárosi alapokhoz beküldött pályázatok is biztosítják. A Fővárosi Színházi és Kulturális Alapok pályázatain összesen 947 pályázó civil szervezet 649.456 eFt-ot igényelt 2004-ben. A támogatott pályázók száma 598, a kiosztott összeg 162.800 eFt volt. Az egyedi kérelmeket évente 3–4 alkalommal tárgyalja meg a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága. A kulturális témájú magánkezdeményezésekkel (például emléktáblák felállítása) is többnyire pályázatok elbírálása során találkozik a Fővárosi Önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat mellett a kerületi önkormányzatok is állandó kapcsolatban állnak a civil szervezetekkel, az ezekkel való együttműködés minden kerületi önkormányzat kulturális és városfejlesztési politikája szempontjából meghatározó. Az együttműködések formái kerületenként változnak.
5h)
Közmeghallgatások, helyi fórumok
2003-ban két kulturális téma szerepelt közmeghallgatáson. Az Átrium mozi ügyében érdeklődött Éliás András ügyvéd, kulturális érdekvédő. Mivel a Mamut 1. és 2. megnyitásával a közelben korszerűbb vetítőtermek jöttek létre, megkezdődött a mozi funkcióváltásának előkészítése. A főváros kiállítási célra, a László Károly Gyűjtemény befogadására kívánja átalakítani a mozi helyiségeit. A funkcióváltáshoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyt megadta. A Petőfi Csarnok Kht. plakátragasztásainak ügyében szintén Éliás András tett fel kérdéseket. Az intézmény ügyvezető igazgatója tájékoztatta az illetékeseket, hogy ők tiltott plakátragasztást nem végeznek, kizárólag az erre a célra kijelölt lehetőségeket használják. A Petőfi Csarnokban rendezvényeket szervező cégek és a Petőfi Csarnok Kht. közötti szerződésekben a szervezők kötelezettséget vállalnak arra, hogy plakátokat, szórólapokat tiltott felületekre nem ragasztanak, nem helyeztetnek el. A Petőfi Csarnok minden új és régi szerződő féllel a fent említettekben foglaltakra tekintettel köti meg a szerződéseit.
82
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A 2004. évi közmeghallgatás december 16-án volt, ahol ismét az Átrium Mozi ügyében és a Horizont Kutató Intézet (http://hi.zpok.hu) által kidolgozott városfejleszési programmal (Ovis Program) kapcsolatban tettek fel kérdéseket.
5i)
A kulturális és mûvészeti civil szervezetek tanácskozási joga a képviselõtestület szervezeti és mûködési szabályzatában
A Kulturális Bizottság ülésein a kulturális és civil szervezetek a témától függően külön meghívással, tanácskozási joggal vehetnek részt. A fővárosi kisebbségek önkormányzata az ülések meghívóit minden esetben megkapja.
5j)
Kulturális tevékenységet elismerô kitüntetések, címek
A Fővárosi Önkormányzat által alapított kitüntető díjak: •
Díszpolgári cím annak adományozható, aki Budapest főváros és polgárai számára a város fejlődése, gyarapodása, hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végez;
•
Pro Urbe Budapest a Főváros érdekében kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, megbecsülést kiváltó tevékenységet végző személyeknek adományozható;
•
Budapestért díj bármely területen kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek, vagy kollektívának adományozható;
•
Pro Cultura Urbis díj a kulturális területen kiemelkedő teljesítményt elért szervezeteknek, vagy személyeknek adományozható.
A Főváros által alapított színházi díjakat minden évben a színházi évad végén osztják ki •
a legjobb női alakítás;
•
a legjobb férfi alakítás;
•
a legjobb rendezés;
•
a legjobb alternatív előadás díja;
•
különdíj
kategóriákban. A Fővárosi Önkormányzat elismeréssel, díjjal jutalmazza a nagy nemzetközi versenyeken elért, vagy ilyen fesztiválokhoz kapcsolódó kiemelkedő teljesítményeket: •
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Nagydíja;
•
Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyeken különdíj a kortárs zene legjobb előadásáért;
•
Magyar Filmszemle különdíj a legjobb rendezésért.
83
6. A természeti és az épített örökség állapota 6a)
A természeti örökség
A táj adottságai A főváros tájképi-természeti szempontból nagyon kedvező fekvésű: az Alföld legészakibb nyúlványa a Duna vonalában találkozik a Pilisi-Budai hegyvidék keleti határával. Ez a hármas hatás eredményezi a természet sokféleségét, a tájértékek gazdagságát. Bár Budapest területe települési tájnak tekinthető, városképét ma is alapvetően meghatározza eredeti természeti tájszerkezete. A főváros sajátossága, hogy védendő tájértékei lényegében egybeesnek a tájképi-városképi szempontból is kiemelt területekkel. A város-sziluett leglényegesebb elemei és egyben legkarakterisztikusabb tájelemei a budai hegy- és domboldalak, így azok beépítése a látvány szempontjából sem elhanyagolható várostervezési kérdés. A budai és a pesti Belváros az impozáns Duna-panoráma miatt nemcsak építészeti, de tájképi értelemben is Budapest legértékesebb részei közé tartozik. Ki kell emelni a Duna szigeteinek szerepét, amelyeken a főváros legfontosabb parkjainak egy része is van. A Belváros keleti peremén húzódó nagy zöldfelületek (Városliget, Népliget, Kerepesi temető) a szigetek parkterületeivel együtt különleges kezelést igényelnek, mint a nagyvárosi flóra és fauna bázisterületei. A budai Várhegy Budapest egyik legjelentősebb épített tájképe, a művi és természeti elemek, a domborzat-növényzet és az épületek harmonikus együttese. Hasonlóan a Várhegyhez, szintén a belvárosi és a hegyvidéki zóna területein képez átmenetet a Rózsadomb. Ennek különleges értékei a barlangok és a források, amelyek a térséget geológiai szempontból kiemelten érzékennyé teszik.
85
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A város meghatározó táj-elemei a Szilas-patak és a Rákos-patak völgyei. A Rákos-patak völgye a zöldterület-fejlesztés sávja, fontos ökológiai kapcsolat az agglomerációs övezet és az átmeneti zóna zöldfelületei között. Csepelen erősen degradált ipari-üzemi térségek és értékes vízparti területek egyaránt előfordulnak. A Soroksári Duna partjai, a Molnár-sziget, a kavicsos tavak térsége kiváló adottságokat nyújtanak a rekreációs célokat szolgáló vízparti tájrendezés számára. Természeti szempontból kiemelkedő értékek a Nagy-Duna menti fásított, vízkivételi terület, valamint a Háros-sziget országos védettségű területe, a fővárosi védettség alatt álló Kis-Háros-sziget vízparti vegetációja és állatvilága, valamint a Tétényi fennsík egyedülálló flórája és faunája. A természetvédelmi területek és a védett természeti területek aránya a hegyvidéki zónában igen magas, ezek közül mind területét, mind pedig védettségi kategóriáját illetően a legjelentősebb a Budai Tájvédelmi Körzet. A városi táj karakterét döntően befolyásoló park-vonulat az Ördög-árok völgye (Szilágyi Erzsébet fasor, Városmajor, Vérmező, Horváth-kert, Tabán), s rendkívül kényes természeti térség a Hidegkúti medence.
Zöldfelületek Budapest zöldfelületinek rendszere bár alapvetően szigetes-gyűrűs elrendezésű, meglehetősen mozaikos képet mutat. A kedvező táj-adottságok miatt a város rendelkezik összefüggő zöldfelületekkel, de ezek mennyisége – a város területi kiterjedését és lakosságszámát figyelembe véve – más nagyvárosokkal való összehasonlításban kevés, területi elrendeződésük pedig aszimmetrikus. A belső mag területén leginkább a szigetes elrendeződés a jellemző. A kisméretű közkertek és közparkok (Almássy tér, Klauzál tér, Köztársaság tér, Deák tér) használati szerepe jelentős, városökológiai hatásuk a sűrűn beépített területeken azonban kevésbé érvényesül. Ez a terület a város leginkább zöldfelület-hiányos térsége. A belvárost a pesti oldalon sávos-gyűrűs elrendeződéssel nagy kiterjedésű zöldfelületek övezik (Népliget, Orczy-kert, Kerepesi temető, Népstadion, Városliget). Szintén ide tartoznak a Duna-szigetek (Margitsziget, Óbudai-sziget) és a Csepel-sziget északi részére tervezett városi park is. A zöldfelületek között azonban nem létesült kapcsolat, így ez a térség a zöldfelületek szempontjából szigetesgyűrűsnek nevezhető. A város szerkezetében ezt a parksávot egy olyan térség övezi, amelyben megtalálhatók a szigetszerűen elhelyezkedő zöldfelületek (lakótelepek kertjei, parkjai), de megjelennek a külső városrészek összefüggő zöldfelületeinek részeként beékelődő területek is (például a Ráckevei-Soroksári-Duna mentén húzódó zöldsáv, a véderdősávhoz és a mezőgazdasági területekhez közvetlenül kapcsolódó Új Köztemető területe, a Rákos-patak völgyének meghosszabbításában létesült Lóversenypálya, valamint Budán a Hűvösvölgyből lehúzódó Városmajor-Vérmező-Tabán-Gellérthegy vonal). A budai – nagyrészt országos természetvédelem alatt álló – erdők a Budai hegység nagykiterjedésű erdőinek ékszerű, városi nyúlványaiként értelmezhetők. (Ékszerű jellegüket a budai domboldalakra felhúzódó beépítések mindinkább fokozzák.) A pesti oldal külső peremén a belvárost övező sávos elrendeződésű zöldfelületekhez hasonlóan még egy összefüggő zöldsáv található a Szilas-patak térségében.
86
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A város határán már megjelennek a nagykiterjedésű, agglomerációs kapcsolattal jellemezhető zöldfelületek is. Ezek nagy része mezőgazdasági, illetve a jövőben erdőtelepítésre tervezett területek. Északon a Dunakeszi és Budapest közös határán lévő szántók, keleten a csömöri és péceli földekkel összefüggő területek, dél-keleten a Vecsés és Gyál határában lévő mezőgazdasági területek szoros összefüggésben, ökológiai kapcsolatban állnak a Budapest közigazgatási területén belül lévő mezőés erdőgazdasági területekkel. A budai oldal legnagyobb kiterjedésű ilyen, agglomerációs kapcsolatú területe a Tétényi fennsík Budapest területére eső nyílt karsztfelszíne és a Kamaraerdő. Az elsősorban turisztikai célokat szolgáló erdők a város zöldfelületének legnagyobb területű elemei, mai összterületük kb. 5900 ha. Ezek zöme a budai oldalon, a hegyvidéken található, jellemzően egy összefüggő térségben. Pesten elsősorban a Szilas- és a Rákos-patak völgyében, valamint Rákoshegy és Pestszentlőrinc határában vannak erdők. A város erdősültsége 11 százalék, a Főváros tulajdonában kb. 26 ha erdőterület van. A városi jelentőségű közparkok összterülete kb. 383 ha, s ez hét parkból tevődik össze; köztük van a Városliget, a Margit-sziget, a Gellérthegy, vagy a Népliget. A lakóterületi parkok 144 ha-ral járulnak hozzá a zöldfelülethez. A közkertek és fásított közterek összterülete 673 ha, így a közcélú zöldfelület összesen kb. 1200 ha területű. Ez a mai lakosságszámra vetítve mintegy 6,2 m2/fő közpark-, illetve közkert-ellátottságot jelent. Ma a Fővárosban kb. 560 000 darab útsorfát tartanak számon az utak menti fasorokban. Ezek többsége átlagos-közepes értékű, az értékes, karakteres fasorok többsége védelem alatt áll. A fafajösszetétel többnyire vegyes, az egészségi állapot a környezeti kondíciók szerint eltérő. A város 14 működő temetőjének összterülete 470 ha. Ennek fele az Új Köztemető, s a területek zöme a pesti oldalon található. Ma 21 lezárt, részben újraindítható, fejleszthető temető található Budapesten. Egyes temetőkön belül jelentős tartalékok vannak, de távlatilag a város temetőterületigénye a mai kapacitást meghaladja. A város leginkább fogyó – időszakos borítású – zöldfelületi elemei a mezőgazdasági termőterületek. Területük napról napra változó, a területfejlesztés kedvelt akcióterületei.
Védett természeti területek Budapest területének majdnem 10 százaléka áll védettség alatt, ez az arány országos, de nemzetközi összehasonlításban is igen jó. Védettséget kaptak azok a botanikai, zoológiai, geológiai szempontból kiemelt területek és egyedi természeti emlékek, amelyek vagy országos szinten képviselnek egyedülálló értéket, vagy fővárosi jelentőségű természeti területek. A védettség jogi fajtája szerint két típusú természeti védettség alá tartoznak a területek. A magasabb szintű, országos védelem alatt áll a Pilisi Tájvédelmi Körzet fővárosi területe, a Sas-hegy, a Pálvölgyiés a Szemlőhegyi barlang felszíni területe, a Gellérthegy, a Háros-sziget, a Füvészkert és a Jókai kert, valamint az összes barlang és valamennyi gyógyforrás. A barlangok között 11 fokozottan védett besorolású. Fővárosi szintű védettséget élvez Budapesten 5.836 ha-nyi terület. Ezek között a legnagyobb kiterjedésű a 111 ha területű, botanikai és zoológiai szempontból országosan is egyedülálló Tétényi fennsík.
87
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Ugyancsak a közelmúltban kapott védettséget a Ferenc-hegyi maradvány karsztbokor-erdő, a Palotaszigeti ártéri ligeterdő maradványa, a Denevér úti sziklafüves társulás, a pesti ősi mocsarak tájképét idéző palotai turjános, a Pesti-síkságra egykor jellemző homokbuckák maradványaként számon tartott csepeli Tamariska domb és a legfiatalabb dunai zátonysziget, a Kis-Háros-sziget.
6b)
Épített örökség
A történeti épületállomány állapota
A kiemelt együttes – a Világörökség területe Budapest kiemelten védett, UNESCO Világörökséggé nyilvánított területe több egységből áll. A budai Vár területe az 1960-70-es évek műemléki helyreállításainak, kulturális fejlesztési programjainak, néhány újabb fejlesztésnek az eredményeképpen kielégítő helyzetben van: mind a Polgárváros, mind a Palota együttese felújításon esett át, hasznos funkciókkal rendelkezik. A Várnegyed rendezése azonban további feladatokat is rejt: a Dísz tér – Szent György tér együttesének átalakítását, a lakóépületek fenntartásának kérdéseit, vagy a Palota intézményeinek egyes megoldatlan problémáit. Átfogó felújításra van szükség egyes lakóterületeken is, és tovább kell fejleszteni a turizmus infrastruktúráját. A Várnegyed teljes körű felújításának legfőbb akadálya, hogy a terület túl értékes, ezért itt minden városrendezési koncepció általában valamilyen kiemelt funkció telepítését veti fel, miközben ilyen valós funkciót igen nehéz találni. Egy átfogó kulturális program hatékony megoldást jelenthetne erre a problémára. A Várhoz hasonló fejlesztési programra lesz szükség a Citadella környezetében is. A budai Duna-part Lánchíd és Erzsébet-híd közé eső szakaszának legfontosabb objektuma, a Várbazár reményteli megújulás előtt áll, új kulturális/turisztikai funkciókat fog kapni. A projekt működő térkapcsolatok (lift, mozgólépcső) kialakítását ígéri a Lánchíd utca és a Savoyai szobor közötti szakaszon. A világörökségi területnek ezen a kiemelkedő helyén további rendezést fog igényelni a Clark Ádám tér, az üresen álló, értékes Ybl épület, a Lánchíd utca 1. és a Lánchíd utca másodlagos értékű épületsora. A pesti Duna-part a Roosevelt tér és a Korzó térségében megnyugtató képet nyújt. Ezen a szakaszon a legnagyobb problémát a dunai rakpart és a város kulturális és turisztikai területei közötti kapcsolat hiánya jelenti. Ugyanez mondható el a Fővám tér, a Közraktár utca és a Közraktárak térségéről. A Közraktárak területe kiváló lehetőségeket rejt magában, ez a város egyik leginkább szem előtt lévő történeti ipari együttese. A Belgrád rakpart házsorának közelmúltbéli szerencsés megújítási programja ugyanakkor igen fontos példát mutat a Világörökség társasházainak szervezett felújításához. A Világörökséghez újonnan kapcsolt Andrássy úti terület az elmúlt tíz év során a megnyugtató, konszolidált fejlődés útját járta be, ma voltaképpen a 19. századi Budapest kiemelkedő értékű építészeti örökségét méltó módon mutatja be. Sikeresek voltak a területen megvalósuló közterületi programok – Andrássy út, Liszt Ferenc tér – s remélhetőleg azok lesznek a legújabbak – Király utca, Nagymező utca – is. Sikeresnek mondható, hogy a térségben sorra valósultak meg az intézmény-rekonstrukciós programok kapcsán az épületfelújítások, amelyek egy része az épített örökség igényes bemutatását
88
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
is magával hozta. (Új Színház, Mai Manó Ház, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Operettszínház, Thália Színház, stb.). Bízni lehet abban, hogy a Zeneakadémia a kezdődő felújítási programnak köszönhetően a város egyik legszebben helyreállított századfordulós műemlékévé válhat, de hasonlóan igényes programra van szükség a Divatcsarnok felújítása során is – akár kulturális, akár kereskedelmi funkcióra hasznosítjuk.
Egyéb épített örökség A magyar kulturális örökség része a fürdő-hálózat és a termálvíz-készlet. A főváros gazdagsága gyógyvizekben világviszonylatban is egyedülálló. Budapest már 1934-ben fürdővárosi rangot kapott, mint a világ legtöbb gyógyító termálvíz-kútjával rendelkező fővárosa. Napjainkban a fővárosban üzemelő 24 fürdő közül 10 gyógyfürdő-címmel rendelkezik: a Lukács, a Rudas, a Csillaghegyi Strandfürdő, a Palatinus Strandfürdő, a Széchenyi, a Rác, a Király, a Gellért, a Pestszenterzsébeti és a Dandár Gyógyfürdő. A fürdő-épületeket egyaránt jellemzik a török időkből visszamaradt medencecsarnokok és a szecessziós stílusjegyek. Összesen 118 természetes forrásból és fúrt kútból tör fel az esetenként 70 Celsius fokos termálvíz. Kulturális örökségünk része Aquincum is, amelynek romjait a Budapesti Történeti Múzeum szabadtéri és fedett kiállításain lehet megtekinteni.
Az ipari örökség A város ipari öröksége a Kulturális Főváros program számára az egyik leginkább kiaknázható lehetőséget biztosítja. Meg kell említeni, hogy a 80-as, 90-es évek csarnokrekonstrukciós programja a város egyik legsikeresebb programjának minősíthető – miközben a csarnokok restaurálása az épített örökség sajátos elemeinek megőrzését szolgálta. A már említett Közraktárak mellett további feltáratlan lehetőséget rejtenek a még meglévő malmok a Soroksári úton, a Közvágóhíd együttese, vagy a Nagyvásártelep hasznosítása. Alulhasznosított, kihasználatlan, de értékes épületegyüttesek találhatók a barnazóna szinte minden területén (a Soroksári út – Gubacsi út térsége, a Fehérvári út – Budafoki út körzetének ipari épületei, Újpest, Kőbánya, Óbuda ipari épületegyüttesei). Ezek az együttesek Budapest világvárossá alakulásának, fejlődésének mementói, történeti értékük mellett azonban sok esetben igényes építészeti kialakításuk, sajátos karakterük is kívánatossá teszi megőrzésüket és további hasznosításukat. Budapest sajátos barnamezős problémáját hozza magával a Ganz-Mávag területe a Kőbányai úton, vagy a volt Csepel Művek területe. Ezeken a helyeken az építészetileg, történetileg értékesebb épületállomány felbonthatatlan konglomerátumot alkot azzal az ipari-raktárterületi szlömmel, amely az elmúlt években köré rakódott, így ezek sorsának jobbra fordulása csak igen céltudatos fejlesztési programoktól várható. Budapest számára a legnagyobb kihívást jelenti az Óbudai Gázgyár sikeres hasznosítási programjának megfogalmazása. A Gázgyár megmaradt épületei ma az ipari építészet kuriózumainak tekinthetők. A terület – jellegéből adódóan – kiválóan alkalmas kulturális funkciók elhelyezésére. Tekintettel arra, hogy több gyűjtemény megnyugtató elhelyezése megoldatlan a városban, ez a fejlesztési program – megfelelő előkészítés és a legideálisabb funkcionális felhasználás megtalálása esetén – a Kulturális Főváros egyik legizgalmasabb húzóprojektje lehet.
89
EURÓPA
6c)
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A kortárs építészet
A kulturális fővárosokban az épített környezet talán legmarkánsabb elemeinek kell tekintenünk a kimagasló kortárs építészeti alkotásokat. Budapest rendelkezik néhány, nemzetközi szinten is elismert építészeti fejlesztéssel: az ING bank épületei, a készülő Vörösmarty téri, vagy a Roosevelt téri épület, a Fővárosi Levéltár új épülete, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és a Millenáris Park épületei, vagy a Dózsa György úton található egykori Szakszervezeti székház felújítása során létrejött jellegzetes épület. További jelentős, és a városképet alapvetően meghatározó intézményfejlesztés a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája, illetve vele szemben, a Pázmány Péter rakparton az új egyetemi épületegyüttesnek és az Infoparknak a létrejötte, illetve néhány kereskedelmi fejlesztés. Feltétlenül figyelmet érdemelnek azok a lakóházak, amelyek akár Pesten, akár Budán a rehabilitációs területek megújításának keretében igényes kortárs architektúrát képviselnek. Ki kell emelni az Erzsébet téri „Gödör” és tágabb térségének környezetalakítását, amely az elmúlt évek legsikeresebb programjaként immár a Fehérhajó utcától a Sütő utcán, az Erzsébet téren és a Hercegprímás utcán át a Szent István térig tartó igényes közterület-együttest hozott létre, amely eklektikus jellege ellenére kortárs alkotásként is felfogható.
90
7. Közép-Magyarország – kreatív és kulturális ipari gócpont Divattervezés A Magyar Iparművészeti Egyetem textiltervező tanszakán folyik felsőfokú alapképzésben divattervező-képzés. A képzés során különféle eseményekhez kapcsolódóan az egyetem divatbemutatókat is rendez, s az évente megtartott Lakástrend kiállításon is bemutatkozási lehetőséget kapnak a növendékek. A fiatal, végzett textiltervező iparművészek műhelyeket hoznak létre, amelyek a budapesti divatvilág színfoltjaivá válnak: ilyen a Barack, a Monarchia, a Kaláka, vagy az ARTista társulás. Budapest divatéletét három emblematikus tervező határozza meg: S. Hegyi Lucia, Zoób Kati és Náray Tamás. S. Hegyi Lucia „Luan by Lucia” márkanév alatt kínálja kollekcióját. A Zoób Kati által tervezett ruhákat a „KATTI ZOÓB” márkanév fémjelzi. Náray Tamás két budapesti üzlettel rendelkezik, s rendszeresen nyilvános divatbemutatókkal kápráztatja el a közönséget. Kedvelt budapesti divatbemutató-helyszín a Budapest Kongresszusi Központ, a Gödör és a Gerbeaud Cukrászda, de a nyaranta megrendezett Sziget Fesztivál is számos divatbemutatót kínál programjában. A budapesti divatélet legkiemelkedőbb rendezvényei közé tartozik a Divat Szeminárium (témái: divat, smink, haj, mozi, divatszociológia), a Cross-Roads Nemzetközi Divatgála és a Budapest Fashion Night (Moulin Rouge). 2004-ben először osztották ki a budapesti a Fashion Awards Hungary 2004 díjat, ahol több kategóriában (Az év modellje, Az év fiatal divattervezője, Az év sminkese, Az év fodrásza, Az év stylistja, Az év divatfotósa, Az év divattervezője) tüntették ki a magyar divatszakma legjobb képviselőit.
91
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Elôadómûvészetek A budapestiek 35 százaléka színházlátogató, 2003-ban 23 kőszínház működött a fővárosban, öszszesen 6.399 előadást tartottak, amire összesen 2.374 ezer fizető néző váltott jegyet. A színházak kihasználtsága növekvő tendenciát mutat, de még mindig 60 százalék alatt marad az összes kőszínházra számított átlag. 2003-ban 383 darab szerepelt a budapesti színházak repertoárján, ebből 102-t 2003-ban mutattak be. A fővárosiak átlagosan 22.494 forintot költöttek szórakozásra és kulturális szolgáltatásokra, ebből 16.340 forintot szántak kulturális szolgáltatásra, amibe a színház is beletartozik. A legtöbb budapestit a vígjátékok vonzzák, ezt követi a rangsorban a zenés vígjáték és a kabaré. A színházi kínálat meglehetősen heterogén: művész, szórakoztató, tánc, opera, operett, alternatív műfajú színházak működnek a fővárosban. Budapesten számos táncegyesület is működik (Honvéd Népi Együttes, Állami Néptánc Együttes, stb.). A Várszínházban három éve jött létre a Nemzeti Táncszínház. A Thália Színházban és a Trafóban rendszeresen várják kortárs tánc- és balett-bemutatókra az érdeklődőket.
Építészet Az elmúlt másfél évtized alatt jelentősen átalakult a budapesti városkép. A teljesség igénye nélkül álljon itt a nagyobb állami, fővárosi és magánberuházások felsorolása.
92
•
A Budapest Főváros Levéltárának építése (tervező: Budai Építész Műhely) volt a Fővárosi Önkormányzat legjelentősebb zöldmezős beruházása az elmúlt öt évben.
•
A Károlyi Mihály utca 12. szám alatti Ybl-palota felújításának generál-tervezője a MÉRTÉK ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ Kft volt.
•
A Centrál Kávéház építésze Gereben Gábor volt, a belsőépítészet Pataki Dóra és Iványi Mónika munkája. Az új kávéház 2000. január 26-án nyitotta meg kapuját.
•
A WESTEND CITY CENTER a FINTA Studió (Projekt Építész) és a Jerde Partnership (Kereskedelmi Építész) tervei alapján, az Arcadom Rt. kivitelezésében épült meg. 1999. november 12-én adták át a szállodát, irodákat, kiskereskedelmi üzleteket, éttermeket, mozikat és garázsokat magába foglaló komplexumot.
•
Az újjászületett, 2004-ben megnyitott Gresham palota Budapest egyik legelőkelőbb szállodája lett, a Four Seasons piacvezető luxus szállodalánchoz csatlakozva. A tervezési és építési dokumentációt a tulajdonos Gresco saját építészeti cége, a Formanyelv Architecture and Urban Planning dolgozta ki, a projekt felelős tervezője Kruppa Gábor volt.
•
2002. március 15-én avatták fel a Nemzeti Színházat, és 2005. március 15-én adják át az új millenniumi városközpont részeként a Művészetek Palotája komplexumot.
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
•
A Magyar Nemzeti Múzeum felújításának tervei már 1995-ben elkészültek, a generálkivitelező a KÖZTI Rt. jelenleg a lépcsősort újítja fel.
•
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújított épületében található az 1.100.000 kötetes könyvtár. A rekonstrukcióra 1998. és 2001. közt került sor, Hegedűs Péter (MATESZ) tervei alapján. A rekonstrukció eredményeként 14.200 négyzetméteren böngészde, szabadpolcos kölcsönző, 15 olvasóterem, Internet-terem, kávézó, gyermekkönyvtár, mintegy ezer olvasóhely, 160 számítógép várja a látogatókat. A felújítás kivitelezését több díjjal ismerte el a hazai és a nemzetközi építész-szakma: Budapest Építészeti Nívódíja 2001, Figyelő Építészeti Díj 2001, Pro Architectura Díj 2002, Europa Nostra Oklevél 2002, FIABCI Nívódíj, Kulturális épületek I. díja 2002.
•
A budai oldal új kulturális központja a Millenáris Park. Az 1844-ben felépült komplexum eredetileg a Ganz Villamossági Művek otthonául szolgált. 2000-ben egyes épületeit felújították rendezvény- és kiállítóközpont létrehozása céljából, a többit lebontották és helyükön nagy kiterjedésű parkot hoztak létre. Kiállítások, vásárok, szabadidős rendezvények, színházi előadások, koncertek mellett televíziós közvetítéseknek is helyt ad a komplexum. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tervei alapján 2005. szeptemberétől „interaktív, tudományos, oktatási, kulturális és szórakoztató központ” lesz az épületegyüttes. Az új koncepció keretén belül múzeumot, könyvtárat, iskolát hoznának itt létre, ahol a média és az Internet segítségével informatikai-, távközlési- és média-technológiákkal, a legígéretesebb tudományterületekkel, vagy általában az emberiség 21. századi életmódját meghatározó találmányokkal, újdonságokkal, trendekkel ismerkedhetne meg a közönség.
Filmipar A Budapest Film Rt., a főváros tulajdonában álló vállalat mozi- és videotéka-hálózat üzemeltetésével, valamint filmgyártással és -terjesztéssel foglalkozik. A párizsi mintához hasonlatosan a Főváros önkormányzata Art-mozi hálózatot tart fent, összesen 14 mozival, amelyből négy a főváros tulajdonát képezi. Ezen felül a multiplex mozik közül a Corvin Filmpalota és a Mamut I. és II. mozik tulajdonosa is a főváros. A magyar filmszakma legnagyobb eseménye a minden év februárjában Budapesten megrendezésre kerülő Filmszemle. 2004-ben a rendezvényen a nyilvános és sajtóvetítések során közel 43.000 néző láthatta a versenyprogram 16 nagyjátékfilmje mellett a további nyolc nagyjátékfilmet, 22 kisjátékfilmet, 13 kísérleti filmet és 42 dokumentumfilmet. Budapesten 14 multiplex mozi 109 teremmel, összesen 21.842 látogatót tud egyszerre befogadni. A 2003-ban vetített 222.248 előadást 7.821.040 ember nézte meg. Videó-forgalmazási statisztikák szerint a DVD-kereslet már erősen felülmúlja a VHS kazetták iránti keresletet, az összes eladott darabszámot tekintve közel tízszeres a különbség a két információtároló közt. Előrehaladott állapotban van a két magánbefektető, Demján Sándor és Andrew Vajna által tervezett etyeki filmstúdió rendezési terve.
93
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Ipari formatervezés Budapesten a Magyar Iparművészeti Egyetemen zajlik formatervező-képzés. A szakon belül négy specializáció közül választhatnak a felvételt nyertek: ipari formatervezés, csomagolástervezés, fémművesség, ékszer. 1996. óta a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen is képeznek – önálló szakirányként – ötéves, egyetemi diplomát adó programmal ipari termék- és formatervező mérnököket. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Képző-és Iparművészeti lektorátusa Budapesten működik 1963. óta: szakmai értékelést végez, szakértői listát állít össze, ösztöndíjakat ír ki és azok megszerzésében segíti a designereket. A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) 1982. óta működik: szakmai összefogást és érdekképviseletet biztosít a fiatal, pályakezdő iparművészeknek. A kapcsolatépítésen túl ösztöndíjak és kiállítások szervezésével is segíti a fiatalokat. Az 1949-ben létrehozott Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének célja a képzőművészek, iparművészek, tervezőművészek, restaurátorok, művészettörténészek és művészeti írók együttműködésének megteremtése, érdekképviseletük, alkotótevékenységük támogatása. A szövetségen belül egy-egy szakterület alkotói önálló szervezeti egységet alkotnak, az iparművészet és a design területén Belsőépítész, Formatervező, Kerámia, Ötvös, Számítógépes, Tervezőgrafikus, Textil és Üvegtervező szakosztály működik. Az utóbbi tíz évben a budapesti ipari formatervezési piac a külföldi befektetőknek köszönhetően jelentősen átalakult. A vezető stúdiók – köztük a Digiart, a Gepetto, a Mobilia Artica – elsősorban exportra termel igényes, a korszerű designt képviselő bútorokat. A már befutott tervezők közül jelentős Gyimóthy György és Finta Csaba munkássága, a fiatal tervezők közül – a teljesség igénye nélkül – Elek Máté, Elek Márton, Kamarás Zsolt, Kiss Dániel és Tóth Péter említhető. Budapesten az Iparművészeti Múzeumban láthatók design-kiállítások, s a FISE tulajdonát képezi egy V. kerületi galéria, ahol szintén szoktak design-kiállításokat tartani. Ezen kívül szintén a belvárosban található a Forma Galéria, a Magma Lakásművészeti Stúdió és a VAM Design Galéria, ahol a legmerészebb és legmodernebb formák várják a vásárlókat.
Kézmûipar A kézműiparba tartozó kilencfajta tevékenységtípus közül a kulturális ipar részét a ruha-, a textilés a bőripar, valamint a művészi kézművesség képezi. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már harmadik alkalommal rendezi meg a „Nagy Titok Tudói” címet viselő Kézműves Hetet a ruha-, textil- és bőripar, valamint a művészi kézművesség szekciók együttműködésének eredményeképpen. Kapcsolódó rendezvény volt a Forma-Tér-Stílus kiállítás, ahol olyan zsűrizett használati és dísztárgyakat mutattak be, amelyek a hagyományokon alapuló népi kismesterségek és a kézműves mesterek termékeit a modern kor követelményeinek megfelelően jelenítették meg. 1994-ben alakult meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ). Legnagyobb rendezvényük a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban. 1994-ben alapították az Év Mestere és az Év Ifjú Mestere díjat, amelyeket a Mesterségek Ünnepén kiállítók közül ítélnek oda az arra legérdemesebbeknek.
94
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A fentieken túl a művészi kézművesek munkái rendszeres megjelenési lehetőséget kapnak az őszi BNV-n, a Vigadóban megrendezésre kerülő Enteriőr Miliő kiállításon, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a táncház-találkozókon és a kirakodóvásárokon, a XI. kerületi Önkormányzat szervezésében megvalósuló Páneurópa Fesztiválon, valamint a Vörösmarty téren, a Liszt Ferenc téren és a Jókai téren megrendezett karácsonyi vásárokon.
Kiadói tevékenység A KSH 2000. évi budapesti időmérleg-vizsgálata szerint egy átlagos napon a budapestiek 22 százaléka olvas újságot, szintén 22 százalékuk olvas könyvet. Összesen egy átlagos napon a fővárosiak 33 százaléka olvas, átlag 72 percet. 2003-ban a 14 és 70 év közötti budapestiek 31 százaléka válaszolta azt, hogy naponta olvas könyvet. A budapesti könyvpiacon a keresleti relatívan stabil. Műfajokat tekintve a hobbikönyvek, a szépirodalmi alkotások és a történelmi témájú könyvek vezetik a listát, a budapestiek legszívesebben ilyen témájú könyveket forgatnak. 3. táblázat: A könyvkiadás alakulása Budapesten 2001–2003 Könyvkiadás
Kiadott könyvek száma összesen Kiadott könyvek példányszáma A kiadott könyvekből: Tudományos Ismeretterjesztő Szakmai Szépirodalmi és ifjúsági Tankönyv Egyéb
2001
2002
2003
db millió
8 837 32,6
9 990 45,5
9 205 32,6
db db db db db db
93 1 818 2 740 2 761 1 095 330
61 1 607 3 139 2 702 2 230 251
102 1 266 2 922 2 622 1 980 313
(Forrás: Budapest Portál Közművelődési Statisztika 2003)
Az elmúlt három év folyamán hangsúlyváltás történt a könyvkiadásban: míg korábban szépirodalmi és ifjúsági könyvekből jelent meg a legtöbb cím, újabban a szakmai könyveké lett a vezető szerep. Egy új kiadású könyv átlagos példányszáma 3.540. A 2003. évi könyvforgalom 56.871.989.000 Ft volt fogyasztói áron. Budapesten az egy főre jutó könyvre szánt kiadás 2003. évben 5.118 Ft volt, az újságvásárlásra fordított összeg 5.173 Ft. Budapesten összesen 91 könyvtár, összesen több mint 18 millió bekötött könyvvel és kiadvánnyal áll a 430 ezer beiratkozott olvasó rendelkezésére. 2003-ban mintegy hatmillió látogató vette igénybe a könyvtárak szolgáltatásait. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) évente több programot is szervez Budapesten. Februárban a Mezőgazdasági Könyvhónap eseményeinek a Mezőgazdasági Múzeum ad
95
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
otthont, áprilisban a Budapesti Kongresszusi Központban rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, júniusban Gyerekkönyvnapokat tartanak a Vörösmarty téren. Legnagyobb rendezvényük az 2004-ben immár 75. alkalommal megrendezett júniusi Ünnepi Könyvhét 2003-ban száz budapesti háztartásból átlagosan 84 rendelkezett rádióval, 25 CD-lejátszóval, átlagosan 17 háztartásban található lemezjátszó, 68-ban magnó és 43-ban hifi-berendezés. A budapestiek 70 százaléka külföldi pop-rock zenét hallgat, ugyancsak 70 százalék hallgat szívesen magyar pop-rock zenét, a harmadik legkedvesebb műfaj pedig a komolyzene: a zenehallgató fővárosiak 33 százaléka választja ezt. A külföldi énekesek és együttesek kiadványainak nagyobb a forgalma – mind darabszámban, mind értékben –, mint a magyarokénak. A budapesti piacon 2000. volt a fordulat éve, ebben az évben adtak el először több CD-t, mint kazettát, vagy hanglemezt. A trend tovább folytatódik, az összes eladott hanghordozó közül legnagyobb arányban a CD szerepel. 1998-tól kezdődően szűkülni látszik a magyar piac; ez nem a zenehallgatási szokások megváltozását jelzi, hanem inkább arra vezethető vissza, hogy az Interneten keresztül történő zene-letöltések és az illegális másolatok készítése aranykorát éli szerte a világon.
Mûtárgy- és régiségkereskedelem A budapesti műtárgy- és régiségkereskedés központja több évtizede az V. kerületi Falk Miksa utca és környéke. Az itteni „műkereskedő-Montmartre” kialakulásának oka egyetlen üzletre vezethető viszsza: a körút sarkán álló BÁV lakberendezési és műtárgy-kereskedése vonzotta ide a többi kereskedőt is. Ma közel harmincra tehető a körzetben működő kisebb-nagyobb régiségboltok száma, többek között a két hazai piacvezető aukciósház, a Mű-Terem és a Kieselbach Galéria is itt található. Egy másik régiségkereskedő-csomópont a Váci utcában és környékén alakult ki (Csók István Galéria, Polgár Galéria). Budapesten ma összesen 32, magát műtárgy-kereskedésnek valló üzlet hirdeti magát, az I., a II., az V., a VII. és a XIII. kerületben. A legnagyobb piaci szereplők a BÁV, a Mű-Terem Galéria, a Kieselbach Galéria és Aukciósház, a Polgár Galéria és a Nagyházi Galéria. Az általuk kínált szolgáltatások között szerepel az értékbecslés és az eredetiségvizsgálat mellett a művészettörténeti kutatás, a tanulmánykészítés, a keretezés, a restaurálás és a műtárgyfotózás is. Havonta átlagosan 30 különféle árverést rendeznek Budapesten. A Műcsarnokban évente rendezik meg a Partner’s Budapest rendezésében az Antik Enteriőr régiségvásárt, amely 2004-ben már kilencedik alkalommal várta 1.500 négyzetméteren a látogatókat.
Rádió és televízió, reklámipar 2000-ben egy átlagos napon a fővárosiak 8,2 százaléka hallgatott rádiót, átlagosan 76 percen keresztül. Száz budapesti háztartás közül 84 rendelkezett rádióval 2003-ban. Budapesten egy határon túli
96
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
magyar, egy helyi kereskedelemi, egy helyi közszolgálati, két helyi nem profitorientált, nyolc körzeti kereskedelmi, két körzeti közrádió, három körzeti nem nyereségérdekelt, tíz netrádió, két országos kereskedelmi és három országos közszolgálati rádióadó műsora között válogathatnak a hallgatók. A Budapesten száz háztartásra átlagosan 132 színes televízió jut. Egy átlagos napon 2003-ban a budapestiek 86 százaléka nézett tévét, átlagosan 3 óra 12 percig. Budapesten működnek a közszolgálati televíziók és a két legnagyobb hazai műsorszolgáltató vállalkozás (RTL KLUB, TV2). Budapesten 2003-ban az összes reklámköltés tarifaáron 300 milliárd forint körül alakult, ebből a pénzmozgás becsült nettó értéke 110 milliárd. A reklámpiac arányait tekintve a televízió és az írott sajtó hozzávetőlegesen ugyanakkora arányt képvisel a reklámkiadások között, a harmadik legnépszerűbb médium a közterületi plakát. Igazi rendszerváltozás utáni budapesti sikertörténet két huszonéves vállalkozása, akik megálmodták a Pesti Est műsorfüzetet és mára már az EST Média birodalom tulajdonosaivá váltak. (A vállalkozás produkciós irodával is rendelkezik, országos lefedettségű ingyenes heti programfüzetük, s Junior, Súgó és egyéb címen különszámok is tartoznak a termék-portfólióba, Budapesten kávézót, valamint a Toldi Mozit üzemeltetik.) Az Est Média-csoport listaáron számított ötmilliárd forintos éves árbevételével tíz százalékot meghaladó szeletet hasít ki a folyóiratok összesített reklámárbevételéből. A csoport rendszeresen megjelenő kiadványainak példányszáma évente jóval meghaladja a 20 milliót, heti átlagos példányszámuk 400 ezer felett van.
Számítógépes programírás, interaktív szórakoztató számítógépes programok A számítógépes programtervezéssel foglalkozó budapesti cégek mérete az egészen kicsi vállalkozásoktól a közepes méretű (Kirowski) és nagyvállalatokig (Siemens) terjed. A legismertebb sikertörténet a Graphisoft nevéhez fűződik. Az 1982-es magánvállalkozás megalakítása óta nagyvállalattá nőtte ki magát, és a világ építészeti és építőipari szoftvergyártó-piacán világelső pozíciójára pályázik. 1984-ben ők fejlesztettek ki a világon elsőként háromdimenziós építészeti tervezőszoftvert (ArchiCAD) személyi számítógépre. A vállalat több külföldi leányvállalattal rendelkezik, egyebek mellett az Egyesült Államokban, amely építészeti tervezőszoftvereket, létesítménygazdálkodási és intelligens objektum-technológiai szoftvereket fejleszt és forgalmaz. Óbudán létrehozták a Graphisoft Ipari Parkot, amelynek komoly jelentősége van a városképben is.
Zene Budapest önkormányzata a Budapesti Fesztiválzenekar főtámogatója. A fővároshoz kötődő további nagy zenekarok a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, a MÁV Szimfonikus Zenekar, valamint a MATÁV Szimfonikus Zenekar. Ezek az együttesek koncertsorozatokkal várják a fővárosi komolyzene-rajongókat minden évadban. A színházak közül a Magyar Állami Operaház, a Madách Színház és a Budapesti Operettszínház rendelkezik zenés profillal. A színházakon kívül a Budapest Kongresszusi Központban, a Zeneakadémián
97
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
és 2005. márciusától az újonnan épült Művészetek Palotájában is rendeznek kiemelkedő zenei eseményeket. Ami a könnyűzenét illeti, Budapest rock- (Petőfi Csarnok) és jazz- (Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Millenáris) zenei kínálata kiemelkedő. Az elmúlt évben 18 opera- és balett-premier volt Budapesten, 84 darabot tartottak repertoáron, 2003. folyamán összesen 492 előadásra válthattak jegyet az érdeklődők. Ugyanekkor a 132 budapesti hangversenyt összesen 76.827 zenerajongó hallgatta meg.
Múzeumok, galériák 2000-ben a 15 és 74 év közti a budapestiek 35 százaléka volt legalább egyszer múzeumban. Budapesten több mint száz múzeumba lehet betérni, s ezeknek 2003-ban több mint négymillió látogatójuk volt. Látványos növekedés volt a látogatók számában: 2002-ről 2003-ra 48 százalékkal nőtt meg a múzeumba járók száma. A fővárosiak leginkább a klasszikus képzőművészeti, történeti, természettudományi, fotó- és iparművészeti kiállítások iránt érdeklődnek. Azonban ezekben az intézményekben nemcsak kiállításokat rendeznek: művésztalálkozók, könyvbemutatók, előadások, performace-ok, megemlékezések, konferenciák, zenés estek, vásárok is helyet kapnak a budapesti múzeumokban. A 114 budapesti kiállítóhely közül 67 állami, illetve fővárosi fenntartású, 40 magántulajdonban van és hét vegyes tulajdonú. 2003-ban a fővárosban 1.270 kiállítást szerveztek, amiből a legtöbb, 861 képzőművészeti jellegű volt. 2003-ban a budapesti múzeumokban összesen 672.373 millió forint jegyár-bevétel keletkezett. A legjelentősebb rendezvény a Múzeumok éjszakája, amelynek keretén belül egy nyári éjszaka leforgása alatt „kombinált bérlettel” több múzeum is meglátogatható.
Turisztikai szolgáltatás 2003-ban hat új szálloda nyitotta meg kapuját a fővárosban, s ezáltal a több mint 15.000 szobában kiadható férőhelyek száma 33.000 fölé emelkedett. A hazánkba érkező külföldi vendégek 95 százaléka szállodában száll meg, s átlagosan 2,7 éjszakát töltenek Budapesten. A fizetővendéglátásban a vendégéjszakák átlagos száma – a szállodákban töltött éjszakákhoz képest – jóval magasabb (5,9). A belföldi vendégek hosszabb tartózkodásra (átlagosan hat napra) vették igénybe mind a fizetővendéglátás, mind a kempingek szolgáltatásait. A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, szervezett fizetővendéglátás) férőhelyeinek megoszlása kerületenként igen nagy eltérést mutat. Legtöbb férőhely az V. kerületben van, ezt követi a XI. és a III. kerület. Ez a három kerület adja a budapesti összes férőhely 39 százalékát. A Budapestre érkező külföldieket elsősorban Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. látja el információval. Négynyelvű információszolgálatán szállásfoglalás, autóbérlés, repülőjegy-foglalás, programajánló vehető igénybe. A fővárosban öt helyen információs iroda segíti a turisták tájékozódását. 1997-ben vezették be a Budapest Kártyát, ami a tömegközlekedésben, múzeumokban, városnéző programokon, rendezvényeken, éttermekben, fürdőkben, autóbérlés és sportolási lehetőségek so-
98
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
rán nyújt kedvezményt megvásárlójának. Speciális kedvezmény, hogy egy kártyát egy felnőtt és egy 14 év alatti gyermek együttesen is használhat.
Vendéglátás 2001 és 2003 közt mind az éttermek és cukrászdák, mind pedig a bárok és borozók száma nőtt, csakúgy, mint a munkahelyi vendéglátóhelyek száma. Ezer lakosra Budapesten átlagosan öt vendéglátóegység jut (ez az arány az V. kerületben 21). 2003-ban 6.188 vendéglátóegység működött vállalkozás formájában Budapesten. 4. táblázat: Budapesti vendéglátóhelyek típusonként (db) Étterem, cukrászda Bár, borozó Összes kereskedelmi vendéglátóhely Összes munkahelyi vendéglátóhely Összes vendéglátóhely
2001
2002
2003
5.966 899 6.865 1.068 7.933
6.184 908 7.092 1.175 8.267
6.508 929 7.437 1.247 8.684
(Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve 2003, KSH, Budapest 2004)
5. táblázat: Vendéglátóhelyekkel leginkább ellátott kerületek a fővárosban, 2003 Kerület
II.
III.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
XI.
XIII.
XIV.
Vendéglátóhely száma (db)
436
785
572
521
426
531
462
622
626
548
Ebből étterem és cukrászda
181
629
459
437
363
392
365
419
464
389
(Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve 2003, KSH, Budapest 2004)
A legtöbb vendéglátóhely a III. kerületben található, ezt követi a XIII. kerület, ahol a Szent István körút – Pozsonyi út zónában rendkívül sok vendéglátóhely várja a vendégeket. A harmadik legjobban ellátott kerület a XI. és az V., előbbiben ugyan több a vendéglátóhely, de azon belül kevesebb az étterem, utóbbiban, a belváros szívében, a turistalátványosságoktól hemzsegő negyedben sok étterem csábítja az éhes turistákat. Az elmúlt pár évben két jelentős kávéházi zóna alakult ki a belvárosban: az egyik a Liszt Ferenc téren, a másik a Ráday utcában. Kávézókban gazdag az V., a VI. és a VII. kerület is.
99
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Sport Ami a budapestiek sportolási szokásait illeti, egy átlagos napon 6,8 százalékuk sportol, átlagosan 90 percet. A sporteseményeket látogató budapestiek 120 percet töltenek egy átlagos hétvégi napon sportprogramok megtekintésével. Budapesten több mint száz tematikus sportegyesület működik a kevés számú általános, több sportágat magába foglaló sportklubok mellett. Jelenleg 16 kerület stratégiai és pénzügyi tervei közt szerepel sportcsarnoképítés, magántőke bevonásával. A Budapest Sportiroda rendezvényei főleg tematikus sportfesztiválok, ahol kiegészítő programként életmód- és egészségnevelési tanácsadás, szórakoztató műsorok, koncertek kapnak helyet. 2004. legjellegzetesebb sporteseményei voltak a női (Ablon Női Futógála, Libresse Női Futónap és Mozgásfesztivál), olimpiai (K&H Olimpiai Maraton Váltó, Samsung Olimpiai Futófesztivál), reggeli (Nemzetközi Reggeli Futás, Reggeli Futás, Matáv Vivicittá) éjjeli (K&H Nyárbúcsúztató Éjszakai Futóverseny), és a szponzorcégekhez kötődő (Matáv Vivicittá Városvédő Futás, Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton, Plus Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál, Canada Dry Futógála, Apenta Hegyi Félmaraton és Váltó), valamint a kerekes-székes és diák sportversenyek. Az önkormányzatok a szellemi sportok művelőinek is kínálnak programokat: sakk- és rejtvényfejtőversenyeket is rendeznek. A kerületek ezen a téren való együttműködésének szép példája a városrészek közti futóverseny. 2004-ben Budapesten 108 tömegsporteseményt rendeztek. Városképileg sem elhanyagolható a 2001-ben a leégett Budapest Sportcsarnok helyén magánberuházásként, koncesszióban épült Papp László Budapest Sport Aréna. A budapesti sportélet emblematikus eseményei a Sport Sziget, amely minden nyár elején kínál színes, nem csak sporthoz kötődő programokat, valamint a Plus Budapest Maraton és a szintén hagyományosnak mondható Libresse Női Futás.
100
8. Budapest és környékének kulturális kínálata Budapest Közép-Európa egyik kulturális központja, ahol az egész ország és a közép-magyarországi régió kulturális kínálata nagyarányban koncentrálódik. Ezt híven tükrözi a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállítótermek, múzeumok, események európai viszonylatban is igen magas száma. Miközben Budapest kulturális kínálata vetekszik Európa többi nagyvárosáéval, sajátos földrajzi-kulturális pozícióit is egyre jobban igyekszik kihasználni. Budapest és környékének gazdag kulturális infrastruktúrája nem működhetne lakosságának magas kultúraigénye nélkül. A város kulturális közegének megújulásra képes, lendületes sokszínűsége nemcsak a kulturális turisztikai vonzerő sokféleségében mutatkozik meg, hanem a helyi léptékű kulturális intézmények és az alulról építkező, civil kezdeményezések gyakorlatában is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a város kulturális jellegének kialakításában. A város lakóinak kultúrafogyasztási szokásait vázlatosan szemlélteti a 6. táblázat. A budapestiek legnagyobb arányban színházba, múzeumba és moziba járnak: mindhárom intézménytípusban a 2003-as év során a budapestiek 60 százaléka legalább egyszer megfordult. A 14-70 éves budapestiek körében mindhárom intézménytípusnak 800 ezer fő körüli a becsült közönségnagysága. Könyvtárban és művelődési házban egyaránt 560 ezren (mintegy 40 százaléknyian) jutnak el. A zenés szórakozóhelyek közönsége 43 százalék (570 ezer fő), a könnyűzenei koncerteké 35 (450 ezer fő), a komolyzenei koncerteké 21 százalék (280 ezer fő). Budapest fesztiválvárosként a napi kulturális és szabadidős kínálat mellett szinte egész évben nyújt különleges zenei, színházi, vagy képzőművészeti csemegét is; néhány napra, vagy hétre a középpontba állítva egy-egy művészeti ágat.
101
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
6. táblázat: Az egy év során az intézménytípusba legalább egyszer ellátogatók aránya és becsült száma a budapestiek (1.324 ezer fő) körében Színház Múzeum/kiállítás Mozi Zenés szórakozóhely Könyvtár Művelődési ház könnyűzenei koncert komolyzenei hangverseny
Százalék (N=1000)
Ezer fô
62 61 60 43 42 42 34 21
820 810 790 570 560 560 450 280
A magyar főváros színházi, zenei és tánc-élete Európa-szerte híres, és jelentős szerepet játszik a városról kialakult képben. A színjátszás legkorábbi emlékeit a két óbudai amfiteátrum őrzi. Az első pesti színház 1719-ben nyílt meg, az első hivatalos színtársulat 1790-ben tartotta első előadását a Várszínházban. Ma negyvennél több színház működik Budapesten, a színházlátogatók száma meghaladja az évi kétmilliót. Az épületként is európai rangú Zeneakadémián és az Operán kívül több mint harminc helyszínen rendeznek a városban egész évben koncerteket. A magyar főváros alternatív-, tánc- és mozgásszínházi előadásai Közép-Európa legdinamikusabb, legsokoldalúbb színházi közegét alkotják. Budapesten található az országos jelentőségű múzeumok többsége, valamint több mint 150 kiállítóhely és galéria. Ezek nemcsak az ország képzőművészeti életének központjait jelentik, de a művészeteknek a közönséggel való megismertetésének feladatát is ellátják. Budapest Európában ma már szinte egyedülállónak számító art mozi hálózatot működtet, amelynek köszönhetően a filmkínálat egész évben rendkívül gazdag, amelyben folyamatosan láthatóak az egyetemes és a magyar filmművészet klasszikusai is. Budapesten találhatóak a legnagyobb magyarországi közkönyvtárak. Az elmúlt években a fővárosi kulturális életben egyre nagyobb jelentőséget kaptak azok az „integrált kulturális központok”, amelyek egyszerre adnak otthont különböző művészeti ágaknak és biztosítanak helyet a szórakozásnak is. A budapesti kulturális élet fontos szereplői az európai országok kulturális intézetei, amelyek színvonalas programjaikkal, programsorozataikkal tevékenyen járulnak hozzá a főváros multikulturális jellegének erősítéséhez. Budapest kulturális kínálatának sokszínűségéhez nemcsak a fejlett intézményrendszer, de a helyben születő produkciók magas minősége is hozzájárul. Itt találhatóak az ország művészeti oktatásának legfontosabb helyszínei, a jövő magyar művészetének bölcsői: a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Magyar Iparművészeti Egyetem, a Magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem is.
102
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Nemzetközi és országos jelentõségû rendezvények Budapesti Tavaszi Fesztivál 2005-ben huszonöt esztendős jubileumát ünnepli a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A rendezvénysorozat az eltelt évek során jelentős hírnévre tett szert, elnyerte Európa legrangosabb 200 fesztiváljának listáján az előkelő 25. helyet. A Tavaszi Fesztivál két hétig tartó kulturális rendezvénysorozat, amelynek keretében a kultúra számos ága képviselteti magát, mindenféle műfajban.
Hídünnep Európa egyik legnagyobb vízi eseménye zajlik Budapesten, a Duna Margit híd és Lánchíd közötti, mintegy másfél kilométeres szakaszán és a két rakparton. A vízen egész nap kulturális, zenei programok, sportesemények – evezős, kajak-kenu és motorcsónak-versenyek –, légi bemutatók várják a nézőket, emellett kézi hajtású és motoros vízi járművek felvonulása gazdagítja a kínálatot.
Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Találkozó A 2004-ben kilencedik alkalommal megrendezett karneválon a Duna menti települések mutatják be zenei- és tánchagyományaikat. A találkozó a klasszikus nemzetközi karneválok mintájára elsősorban a hazai hagyományok művészetének népszerűsítésére törekszik, programjában a tánc és a zene minden műfajából szerepelnek előadások.
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest egyedülálló hagyománya, hogy 1927. óta rendezi meg az Ünnepi Könyvhetet. Az olvasás iránti érdeklődés hívta életre a Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendégei között eddig olyan nagyságok szerepeltek, mint Salman Rushdie, Viktor Jerofejev, Ernst Jandl, Kertész Imre, Mario Vargas Llosa, vagy Günter Grass. A fesztivál két éve kibővült az Európai Elsőkönyvesek fesztiváljával.
Budapesti Búcsú Az utolsó orosz katona távozásának megünneplése hívta életre ezt a rendezvényt, amely azóta hagyománnyá vált. Igazi karneváli hangulat uralkodik ilyenkor a városban egy hétvégén keresztül: utcai jelmezes felvonulással és jelmezversennyel, több helyszínen megrendezett könnyűzenei szabadtéri koncertekkel és utcabállal ünnepel a város.
BudaFest Nyári Zenei Fesztivál Augusztus elején, a turisztikai főszezonban zajlik Budapesten a BudaFest Nyári Opera- és Balett Fesztivál, amelyen a nemzetközi elismerésnek örvendő hazai operaénekesek és balett-művészek mellett neves külföldi fellépők is részt vesznek.
103
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Az államalapítás és az alkotmány ünnepe Az ünnepet országszerte, így Budapesten is tűzijátékkal köszöntik a városok. Az ország egyik leglátványosabb tűzijátéka Budapesten látható, amit a legjobban a Dunán egy hajóról, valamelyik hídról, illetve a pesti rakpartról lehet élvezni. Napközben és az ünnepet megelőző, valamint az azt követő napokon a rakparton kirakodóvásárral, koncertekkel várja a város az idelátogatókat.
Sziget Fesztivál Európa legnagyobb magánkezdeményezésű nemzetközi összművészeti fesztiválja a Sziget Fesztivál. A egy hétig tartó rendezvény számos országból vonzza a látogatókat. A vendégek száma az utóbbi években rendszeresen meghaladja 300 ezret.
Zsidó Nyári Fesztivál Augusztus végén, szeptember elején rendezik meg a zsidó kulturális fesztivált, amelyen koncertek, filmnapok, könyvnapok, gasztronómiai napok és kiállítások várják a látogatót.
Magyar Filmszemle A Magyar Filmszemle minden februárban az elmúlt évi magyar filmtermés legfontosabb szemléje. A magyar film központi eseményeként a 2004-ben három helyszínen lebonyolított mustra látogatószáma meghaladta a 43 ezer nézőt.
Titanic Filmfesztivál A 11 éve rendszeresen megrendezett fesztivál neves vendégeivel és rendkívüli, tematikus válogatásban bemutatott filmválasztékával a nemzetközi színtéren is rangos eseménnyé nőtte ki magát.
Budapesti Őszi Fesztivál Az 1992. óta minden szeptember végén, október elején megrendezett fesztivál a kortárs művészetekre helyezi a hangsúlyt. Erről mottója is tanúskodik: „Fesztivál jelen időben”. Programjai között tánc, színház, film, fotográfia, médiaművészet és performance is szerepel.
WOMUFE Világzene Fesztivál A Budai Parkszínpadon megrendezett World Music Fesztiválon az elmúlt 11 évben a műfaj legismertebb előadói léptek fel: az indiai szitárművész Ravi Sankhartól a Grammy-díjas kubai Maraca Afro-Cuban All Starsig, a ghanai Shippi African Masterdrummerstől a Ghymes együttesig.
Budapest Parádé Közép-Európa egyik legnagyobb elektronikus-zenei felvonulása, amely sokrétű zenei kínálatával és impozáns útvonalával több mint félmillió látogatót vonz, köztük szép számmal külföldieket is.
104
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál Évente rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Borfesztivált, amelynek keretében megismerkedhetünk a híres magyar borvidékek boraival. Erre az eseményre rendszerint szeptember elején kerül sor a Budai Várban. A rendezvényt zenei programok színesítik.
Forma 1 A sebesség barátai minden nyáron egy hétvégén keresztül a Forma1 Magyar Nagydíjon élvezhetik a „száguldó cirkusz” izgalmát. A rendezvény évről-évre többszázezer látogatót vonz Mogyoródra.
Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton Közép-Kelet Európa legnépesebb nemzetközi félmaratoni futóversenye, amelyre rendszerint 4–5.000 résztvevőt várnak. A verseny útvonala Budapest legszebb részein halad keresztül.
Városi szintû rendezvények Mesterségek Ünnepe Nagyszabású népi kirakodóvásár minden év augusztusában a Budai Várban, ahol bepillantást lehet nyerni a népi mesterségek fortélyaiba.
Filmfesztiválok, tematikus filmhetek A hazai filmvilágot megmozgató, jelentős közönségsikerrel, rendszeresen megrendezett események a különböző országok legújabb filmtermését bemutató, vagy tematikus vetítéssorozatok, mint amilyen például a Francia Filmhét, vagy az Európa Filmnapok.
Budapesti Karácsony December hónapban a város több pontján rendeznek karácsonyi vásárokat. A legkiemelkedőbb a Vörösmarty téren tartott vásár, ahol zsűrizett portékákat lehet vásárolni. Ilyenkor a múzeumok is karácsonyhoz kapcsolódó népszokásokat elevenítenek fel, ezen kívül iparművészeti alkotásokat kínálnak.
Ráday utcai kulturális rendezvények Az önkormányzat által koordinált és támogatott rendezvénysorozat, a Ráday Kultucca® programsorozata tavasztól őszig számos hétvégén nyújt színvonalas élményt, a kultúra legkülönfélébb területein tevékenykedő művészek közreműködésével.
Ferencvárosi Ünnepi Játékok Az 1993 óta évenként megrendezett kerületi fesztivál programjában megtalálható az oratórium, a klasszikus jazz, a komolyzenei hangverseny, a néptánc, a balett, a musical és az opera.
105
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
V4 Fesztivál Nemzetközi jelentőségű volt 2004-ben az Aranytíz Művelődési Központ által szervezett V4 Fesztivál, a Visegrádi Négyek kulturális fesztiválja. A fesztiválon a Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Lengyelország) országaiból kiválasztott zenekarok és fotóművészek vettek részt. A rendezvényt a Budapesten található kulturális centrumok (Cseh Centrum, Lengyel Intézet, Szlovák Intézet) is támogatták.
Kiemelkedô rendezvények a régióban A közép-magyarországi régió kulturális kínálata természetesen nem korlátozódik csak a budapesti eseményekre. A régió kulturális intézményeinek csak egy része törekszik a fővárosi kínálatot kiegészítő szerepre, mások önállóan, saját arculattal és saját közönséggel rendelkeznek, gyakran a fővárosi lakosok közül is népes rajongótábort szerezve maguknak. A régió számtalan kulturális lehetősége közül itt csak a legfontosabbakat van módunk felsorolni.
Szentendrei Nyár A Szentendrei Nyár, a város kiemelkedő rendezvénysorozata több mint 40 éves múltra tekint vissza. Évről-évre visszatérő programja a nyárnak a Barcsay Múzeum udvarán rendezett jazz- és folk-estek (a legismertebb hazai együttesek részvételével), a Duna-parti Művelődési Ház udvarán rendezett színházi előadások, a város templomaiban tartott hangversenyek, valamint a Szentendre képzőművészetét bemutató kiállítások.
Szerb Búcsú – Söndörgő Fesztivál, Szentendre A hagyományos szentendrei szerb búcsú népszerűsítése és a Magyarországon élő délszláv kisebbség több száz éves kultúrájának bemutatása a célja a 2004-ben első alkalommal megrendezett Söndörgő Fesztiválnak.
Summerfest, Százhalombatta Nemzetközi népzenei- és néptánc-fesztivál, kiállítás és vásár.
Váci Világi Vigalom Tizenkettedik alkalommal rendezték meg júliusban a Váci Világi Vigalom rendezvénysorozatot. A barokk hangulatú, sokszínű kulturális kínálattal jelentkező rendezvényen Vác testvérvárosai is bemutatkoznak. A rendezvény 2003-ban 80 ezer főt vonzott.
Visegrádi Palotajátékok A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok háromnapos eseménysorozat. Az 2004-ben már 19. alkalommal megrendezett esemény Közép-Európa legnagyobb hagyományőrző lovagi tornája, ami a közép-európai népek kulturális együttműködését is jelképezi.
106
9. Budapest – a Kárpát-medence elsô számú turisztikai célpontja Budapest a Budapest-Közép-Dunavidék Régióhoz (BKDR) tartozik, földrajzi és turisztikai meghatározás szerint is. A régió centrális elhelyezkedése miatt közúton az ország bármely pontjáról jól megközelíthető, az országot átszelő főbb nemzetközi útvonalak majd’ mindegyike érinti a területet. Európai szinten is jól kiépített úthálózattal rendelkezik, az autópályák mindegyike és az Európát átszelő vonatjáratok többsége áthalad területén. Itt van hazánk nemzetközi légiforgalmi központja, a Ferihegyi repülőtér, emellett Budaörsön, Gödöllőn és Dunakeszin sportrepülőterek is működnek. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala. A térségben koncentrálódik az országban működő vállalkozások közel kétötöde, itt van a munkahelye a tudományos kutatók-fejlesztők háromötödének, a kutatásra-fejlesztésre fordított összeg kétharmada itt kerül felhasználásra. A régió gazdasági fejlettségét jelzi, hogy az ország bruttó hazai termékének több mint kétötödét ezen a területen állítják elő.
9a)
Önálló, egyedi vonzerôk száma, jellege
A BKDR 2000-ben elkészített Regionális Turisztikai Koncepció és Fejlesztési Programja megállapításai szerint a régió az országosan nyilvántartott 60 féle vonzerőből 40-nel rendelkezik.
107
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Környezet A régió arculatát épített környezete (műemlékek, építészeti emlékek, történelmi emlékhelyek), a kulturális, vallási és sportesemények, a gasztronómiai és a borkultúra, valamint a szórakoztató és szabadidős szolgáltatások mellett természeti adottságai (a víz, a táj) határozzák meg. Nemzetközileg elismert természeti és kulturális értékei révén a régió programok széles skáláját nyújtja. Kiemelkedik a régióban az „egyedi látvány, városkép”, mint attrakció, Budapest 25 nemzetközi és országos jelentőségű (kiemelt látogatottságú) városképi vonzerővel (építészetileg érdekes épületek, épületegyüttesek, utcák) rendelkezik, a régió hattal.
Műemlékek A műemlékek száma Budapesten 2.030, a régió többi területén 760, ezek jelentős hányada turisztikai vonzerő is. A régió turisztikai kínálatában az építészeti, a zenei és a tánckultúra nemzetközi rangú. Műemlékekben gazdag városai (Budapest, Esztergom, Visegrád, Szentendre, Vác, Gödöllő), a Világörökség részéve nyilvánított Budai Vár és a budapesti Duna-part látképe, az Andrássy út, a színes folklór (magyar, sváb, tót, szerb népi kultúra), a nemzetközi rangú kulturális, vallási, sport és gasztronómiai rendezvények szinte a programok teljes tárházát ajánlja a pihenni, kikapcsolódni vágyók számára. Különlegesség és a világon egyedülálló Budapesten a két római-kori amfiteátrum, valamint a főváros barlangrendszere.
Múzeumok A régióból a múzeumok számát tekintve Budapest magasan kiemelkedik (több mint 100 múzeummal). Az ezt követő településen, Szentendrén összesen kilenc múzeum található. Budapesten 19, a régióban 15 nemzetközi és országos jelentőségű múzeum, kiállítási létesítmény van.
Fesztiválok, sportesemények Budapest 13, míg a régió 24 nemzetközi és országos jelentőségű kulturális fesztivált rendez. A bor- és gasztronómiai turizmus rangos nemzetközi eseményei Budapesten a Várban és Budafokon zajlanak. Budapest három, a régió kilenc nemzetközi és országos jelentőségű, rendszeresen megrendezett sporteseménynek ad otthont.
Természeti értékek A régió természeti adottságokban gazdag, tájképét középhegységek (Börzsöny, Dunazug, VisegrádiPilisi-Budai hegység, a Cserhát déli nyúlványa), magas hegycsúcsok (Csóványos, Dobogókő, Pilis, János-hegy), a Gödöllő-Monori-dombság, síkságok (Mezőföld) és a Zsámbéki medence teszik változatossá. A táj meghatározó eleme a Duna, amely a régióban mintegy 100 kilométeres szakaszon, Esztergom és Ráckeve-Szigetbecse között vezet, számos szigettel tarkítva (Szentendrei, Lupa-,
108
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Hajógyári, Margit-, Csepel-sziget). Területének 13 százaléka védett természeti terület. Itt található az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park (a Dunakanyart övező hegyek és az Ipoly-völgy még érintetlen területe), a Kiskunsági Nemzeti Park (Pest megye déli része: Kiskunlacháza, Apaj, Bugyi, Tatárszentgyörgy környéke). A régiónak négy tájvédelmi körzete van (a Budai, a Gödöllői-dombság, az Ócsai és a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet), tizenhat országos jelentőségű természetvédelmi területe (többek között a budai Sas-hegy, a Gellérthegy, a Vácrátóti Arborétum, a fóti Somlyó-hegy, a dabasi turjános) és 111 helyi jelentőségű védett természeti értéke van. A régió jelentős üdülőkörzetei: Budapest, Dunakanyar (kiemelt üdülőkörzetek), Budapestkörnyék és a Ráckevei Duna. További három város (Cegléd, Dabas, Nagykőrös) és egy község (Tápiószentmárton) üdülőkörzethez nem tartozó, üdülési-idegenforgalmi adottsággal rendelkező településként szerepel. A gyógyturizmus és wellness alapjait a bőséges gyógy- és termálvíz-készlet teremti meg. Aquincum már a rómaiak idején fürdőváros volt, a város fürdőkultúrájában a török uralom hozott fellendülést, amikor építészeti szempontból is igényes fürdők épültek. Budapest 1934. óta birtokolja a fürdőváros címet. A régió területén 129 termálkút található (68 Budapesten, 61 pedig Pest megyében); ez az országos kutak 48 százaléka. Az ország 39 gyógyfürdőjéből tíz a régióban van. A budapesti Gellért, Thermal Hotel Hélia, Thermal Hotel Margitsziget, Széchenyi, Rudas és Lukács gyógyfürdőkön kívül jelentős az érdi, az albertirsai és a ceglédi. A régió termálfürdőit (Visegrád, Lepence, Göd, Leányfalu, Nagykőrös, Tóalmás, Versegyház, Abony, Tápiószentmárton, Ráckeve, Szentendere, Vác) évente 8–9 millióan látogatják; a fürdőzők 95 százaléka Budapestet választja. A régió központja az aktív turizmusnak. A Pilis, a Börzsöny és a Gödöllői dombság kedvező területek az öko- és a hobbyturizmusra. Ezek a fővárosi lakosságnak is kedvenc kirándulóhelyei, a budapesti turisztikai kínálat jó kiegészítői. Az aktív turizmus – a kerékpározás, a víziturizmus, a természetjárás, a lovaglás, a horgászat, a vadászat – számára kiváló terepet jelent az régió egész területe, a Duna és annak szigetei.
9b)
Turisztikai látogatószám éves bontásban az elmúlt négy évben
A régió adatait az országos adatokkal összehasonlítva a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának 15 százaléka itt található, amelyek 35 százalékkal részesednek az országos és 53 százalékkal a külföldi vendégszámból. A belföldi vendégéjszakák tekintetében alacsonyabb (28,2 százalék), a külföldi vendégéjszakákból magasabb (38 százalék) a részesedése. A Budapest-Közép-Dunavidék Régió vendégei – az eltöltött vendégéjszaka-számot tekintve – elsősorban Magyarországról (22 százalék), Németországból (11,5 százalék), Olaszországból (6,2 százalék), az USA-ból (6,1 százalék) és az Egyesült Királyságból (5,7 százalék) érkeznek. Az első öt helyezett 51,5 százalékos részesedéséből 47,9 százalék (!) Budapesten realizálódik. A kapacitás-kihasználtság Budapesten az országos növekedést meghaladó mértékben nőtt. Az ország kereskedelmi szálláshelyei vendégforgalmának több mint az egyharmada a régióban, azon belül
109
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
30 százalék Budapesten realizálódik, a szállodai vendégforgalom esetében ez több mint 40 százalék. Az országba érkező külföldi turisták 55 százaléka, a belföldiek tíz százaléka Budapestet látogatja meg. A vendégéjszakák száma Budapest esetében az összes országos vendégéjszaka 44,5 százaléka. 9b/1. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Év, hónap
Budapesten külföldi
Pest megyében
belföldi
összes
külföldi
belföldi
összes
vendégek száma
2001.
1 630 084
330 926
1 962 010
74 194
161 330
235 524
2002.
1 585 158
339 729
1 924 887
75 076
160 475
235 551
1 965 176
82 585
153 413
235 998
1 763 670
77 786
123 648
201 434
2003.
1 612 587
352 589
2004.01.–09.
1 497 286
266 384
Forrás:
KSH évkönyvek
9b/2. táblázat: Vendégforgalom az előző év százalékában. 2001 2002 2003. 2004. január-szeptember
103,6 96,6 101,5 121,7
95,6 102,3 103,6 102,4
Forrás:
KSH évkönyvek
9c)
A turisztikai infrastruktúra állapota
102,1 97,6 101,8 118,4
104,6 101,2 102,8 116,3
107,6 99,5 93,2 102,1
106,6 100,0 96,4 107,1
Szálláshelyek A szállodák és egyéb szálláshelyek száma jelentősen bővült, különösen az ezredfordulót megelőző években. Nőtt a 4–5 csillagos szállodai férőhelyek száma Budapesten. Itt jelenleg a kapacitás kihasználásában még jelentős tartalékok vannak. Ugyanez vonatkozik a vendéglátóhelyek számára és kapacitás-kihasználtságára is. 9c/1. táblázat: Budapest és a régió férőhelyeinek száma
Budapest Régió Forrás:
110
Szálloda
Panzió
Turista- és ifjúsági szállás
Kemping és üdülõház
Összesen
33 174 36 144
2 301 4 485
5 726 7 500
3 684 6 258
44 885 54 387
Magyar Statisztikai Évkönyv 2003, KSH
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
9c/2. táblázat. A turisztikai látogatók és a kereskedelmi szálláshely-kapacitás számának alakulása Budapesten
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szállodák száma Kiadható férőhelyek száma (szállodák és egyéb összesen) Ebből szállodai férőhely Vendéglátó üzletek száma Forrás:
2000
2001
2002
2003
1 926 987 4 944 013 115 40 261 26 510 7 498
1 962 010 5 107 923 127 41 920 28 760 8 183
1 924 887 4 947 623 129 41 986 31 643 8 267
1 818 655 4 783 375 135 44 885 33 174 8 585
KSH évkönyvek
Konferencia-turizmus Az ország több mint száz konferencia-helyszínéből a többség Budapesten található. A kormányzati elképzelések alapján 2010-re várható a Millenniumi Városközpont, az ország legnagyobb, 5.000 főt befogadó konferenciaközpontjának felépítése. 9c/3. táblázat: Budapest kongresszusi turisztikai infrastruktúrája Város
Budapest Forrás:
Befogadóképesség (fô)
Kongresszusi termek száma
Kiállítási terület (m2)
1 755
8
1 000
Dr. Michalkó Gábor: A városi turizmus. MTA Földrajztudományi Intézet, 1999.
Turisztikai információs rendszerek A turisták közvetlen tájékoztatását a Tourinform irodák végzik. Budapesten nyolc iroda látja el a feladatot, a Közép-Dunavidéken Szentendrén, Visegrádon, Gödöllőn, Vácon, Cegléden és Ráckevén működik iroda. A gyalogosan közlekedő turisták tájékozódását szolgáló táblarendszer kiépítése 1996-98 között megtörtént. Azóta folyamatosan újabb elemekkel bővül a rendszer. Jelenleg ötszáz darab, összesen 124 oszlopra kihelyezett tábla segíti az eligazodást a főváros turisztikailag frekventált területein. A közúti irányító táblák rendszere ötven új elemmel bővült az elmúlt években, folyamatban van további harminc felszerelése. A turisztikai irányítótáblák összköltségvetése az elmúlt négy esztendőben elérte a 100 millió forintot. A turisták tájékozódását segíti – a fentieken túl – az Idegenforgalmi Alap terhére, összesen 27 millió forintból megvalósított „idegen nyelvű tájékoztatási rendszer” a külföldiek által gyakran látogatott kulturális és közintézményekben (múzeumok, színházak, koncerttermek, fürdők, közlekedési vállalatok stb.), amely idegen nyelvű feliratok és többnyelvű tájékoztató szórólapok készítését tette lehetővé az adott intézmények részére.
111
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Parkolóhelyek Budapesten 28 P+R parkoló működik (4.777 parkolóhely), ezeket a Budapestről induló utazók egy, a környékéről ideérkezők 1,5 százaléka használja. 9c/4. táblázat: Parkolóhelyek száma (darab) Év
2000
2004
Közterületen Közterületen kívüli magántulajdonban Összesen:
22 580 14 225 36 805
49 078 19 339 68 417
9d)
Budapest turisztikai fejlesztései számokban
A fővárosi turizmusfejlesztésben alapvető célkitűzés volt, hogy az előző években kialakított struktúrát alapjaiban ne változtassuk meg. A turizmusfejlesztési koncepcióban és a marketingstratégiában hosszabb távra meghatározott azon célkitűzések megvalósítása volt a cél, amelyekkel Budapest versenyhelyzete javulhat, bővülhetnek nemzetközi kapcsolatai és megerősödhet a turizmust kiszolgáló vállalkozói szféra. Tudatosan törekedtünk a vendégek vonzására alkalmas programok biztosítására. A fővárosi turisztikai fejlesztések pénzügyi forrását az idegenforgalmi adóbevétel fővárosnál maradó része, valamint a költségvetési rendeletben várospromóciós fejlesztésekre megállapított keret szolgálja. Ez az összeg 2000–2003-as időszakban 3.941 + 393, összesen 4.334 millió forintot tett ki. A fejlesztési összeg/lakosság száma: 2.539 Ft. Az összeg felhasználása az éves önkormányzati rendelet értelmében az alábbiak szerint történt: 9d/1. táblázat: Fővárosi turisztikai fejlesztések. Adatok millió forintban Év
BTH Kht.
Nagyrendezvények
Városüzemeltetési feladatok
Fôvárosi Idegenforgalmi Alap
Összesen
Várospromóciós fejlesztések
2000 2001 2002 2003 Összesen: Mindösszesen:
200 250 258 269
270 270 264 283
563 300 294 314
74 146 45 141
1 107 966 861 907 3 941
100 100 93 100 393 4 334
Rendezvények A fővároshoz befolyó turisztikai adóbevételekből az elmúlt négy év alatt több mint 1 milliárd forintot fordított a főváros kiemelt, évenként megrendezett nagyrendezvényeinek (Budapesti Tavaszi és
112
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Őszi Fesztivál, Budapesti Búcsú, Lánchíd Ünnep, Duna-parti vigasságok, karácsonyi és szilveszteri rendezvények, stb.) megvalósítására. A kulturális turizmus területén olyan programokra koncentráltunk, amelyek nyelvi korlátok nélkül is színvonalas szórakoztatást nyújthattak a látogatóknak. Ennek megfelelően a kiemelt, bizonyítottan színvonalas, és nemzetközi érdeklődésre számot tartó rendezvények megvalósítására ír ki a Fővárosi Önkormányzat évről évre a Fővárosi Idegenforgalmi Alap terhére pályázatokat. A turisztikai és kulturális rendezvények marketingjére, illetve megrendezésére, valamint egyedi, a fővárost bemutató turisztikai kiadványok megjelentetésére az elmúlt négy évben Budapest 400 millió forint támogatást biztosított.
Infrastrukturális fejlesztések és várospromóció A környezet színvonalának javulását eredményezte az a 30,0 millió forint összegű támogatás, amelyet a turisztikai célterületek kialakítására fordított a turisztikai ágazat (Budai Vár, Lőrinc pap tér, Budafok Savoyai tér és a Bókay kert rekonstrukciója). A gyógy- és termálfürdő-turizmus területén fürdőrekonstrukciók (Széchenyi Fürdő homlokzatának rekonstrukciója: 130,0 millió, Széchenyi ivócsarnok teljes rekonstrukciója: 30 millió) megvalósítását támogatta Budapest.
9e)
•
A főváros kedvezőbb arculatának kialakításához, az épített környezetnek a látogatók számára vonzóbbá tétele érdekében valósult meg középületek, szobrok díszkivilágítása (Bazilika kupola II. ütem, Szabó Ervin Könyvtár, Petőfi téri Görög-keleti templom, Budapesti Műszaki Egyetem I-II. ütem, Rákóczi szobor, Kis Királylány szobor, József Attila szobor, Kossuth szobor megvilágítása; összesen 150 millió forint.)
•
Új köztéri szobrok: az új budai Egyetemváros campusában a Magyar Nobel-díjasok szoborcsoport megvalósítása, a Városligeti tavon megrendezett szoborkiállítás egyes darabjainak megvétele és fővárosi közterületeken történő felállítása (64,0 millió forint).
•
A főváros kulturális intézményeinek portál- és homlokzat-rekonstrukciója (Tivoli Színház, Vidám Színpad, Mai Manó Ház; 35,0 millió forint).
•
Zenepavilon a XIX. Kerületben, amelynek megvalósulása az amúgy is aktív kerületi művészeti életet és a városrész turisztikai arculatát még vonzóbbá teszi (3,0 millió forint).
Budapest városmarketingre fordított kiadásai
A város által városmarketingre (kiadványok, hirdetések, turisztikai vásárokon történt megjelenések, prezentációk, sajtófogadások stb.) fordított összeg az elmúlt négy évben a lakosságszámra vetítve: 857 Ft.
113
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
9e/1. táblázat: Turisztikai marketing (kiadványok, hirdetések, turisztikai vásári megjelenések, prezentációk, sajtófogadások, stb.) költségei Év
2000 2001 2002 2003 Összesen:
9f)
Marketing költség (ezer forint)
217 461 307 366 357 765 579 509 1 462 101
Turisztikai jelentôségû vállalkozói fejlesztések alakulása 2002. óta
A turisztikai vállalkozói fejlesztésekről nincsenek statisztikai adatok, így csak megközelítő számítások és becslések alapján tudunk tájékoztató jellegű információt adni. A szállodák, kereskedelmi szálláshelyek, valamint a vendéglátó-üzletek számának növekedése megfelelő támpontot adhat a vállalkozói fejlesztések alakulásának bemutatására. Eszerint 2002-2003-ban hat új szállodát adtak át, a kereskedelmi szálláshelyek száma 2.899 férőhellyel gyarapodott. Ebben az időszakban 318 új vendéglátó-egység kezdte meg működését. Az új szállodák többsége 4-5 csillagos, ezek beruházási értéke szakmai becslés alapján 50 milliárd forintra tehető; a vendéglátó-üzletek fejlesztési értéke megközelíti az ötmilliárd forintot. Nehezen számszerűsíthető, de igen jelentős vállalkozói fejlesztések történtek elsősorban a bevásárló-, a gyógy- és a wellness-turizmus terén, Budapesten és vonzáskörzetében egyaránt. Ezek közül a legjelentősebbek a Cora, az Auchan, a Metro, a Bricostore és a Baumag üzletláncok folyamatos bővülése, valamint a fővárosi fürdők rekonstrukciós programjai, vagyis a meglévő szolgáltatások kiszélesítése gyógy- és wellness-szolgáltatásokká. Új, jelentős létesítmény Visegrád-Lepencén a gyógyfürdő és a Thermal szálloda, Mogyoródon az Aquapark. Új, eddig nem feldolgozott témával bővíti a kínálatot a fővárosban a Magyar Vasúttörténeti Park.
114
10. Budapest közoktatási rendszere – a magyarság szellemi kimûvelésének fô bázisa 10a) Budapest a magyarországi felsôoktatás központja Budapest a magyarországi felsőoktatás legnagyobb központja. A nagy állami egyetemek mellett Budapest több nemzetközi felsőfokú oktatási és kutatási intézménynek is otthont ad, illetve az utóbbi években a külföldi felsőoktatási egyetemek is megjelentek itt. Budapesten összpontosul az ország felsőoktatási férőhelyeinek 40 százaléka (134.673 férőhely), a nappali tagozatos férőhelyek 42 százaléka. A fiatalok igen magas aránya magyarázza Budapest kiemelkedő kortárs, illetve alternatív kulturális életét. A fővárosban a 2002/2003. tanévben 46 felsőoktatási intézmény működött, ebből 14 más megyeszékhelyen működő intézmények kihelyezett tagozataként. A tudományos kutatásban és fejlesztésben is meghatározó a főváros szerepe: az itt működő több mint ezer kutatóhely az országban lévő összesnek 43 százalékát teszi ki, ugyanakkor a budapesti tudományos kutatói, fejlesztői létszám az országos összesnek az 55 százaléka. A kutatásra, fejlesztésre fordított összegekből Budapesten költik el az országban felhasznált források 65 százalékát, ami a szakmai kapacitások koncentrálódásán kívül a kutatási eredményeket felhasználó gazdasági szervezetek térbeli megoszlásával, a fővárosban működő számos, fejlett technológiát alkalmazó társasággal is magyarázható.
115
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A főváros kimagasló kulturális szerepét hangsúlyozza, hogy a regionális egyetemi központok megerősödése ellenére továbbra is Budapesten összpontosulnak az ország művészeti felsősokú oktatási intézményei, a Képző- és Iparművészeti Egyetem, a Zeneakadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Budapest pozícióját erősítik a felsőoktatásban a főváros régiójában található, igen nagy presztízszsel rendelkező egyetemek és főiskolák is. Ezek közül kiemelendő a gödöllői Szent István Egyetem valamint az 1992-ben alapított, nyolcezer hallgatót oktató pilisvörösvári Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Nemzetközi jelenlét a budapesti felsôoktatásban Budapest nemzetközi kulturális és művészeti vonzerejében fontos szerepet játszik, hogy itt találhatók azok a szolgáltatások és intézmények, amelyek egy nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező felsőoktatás létrejöttének feltételeit adják. Az elmúlt másfél évtizedben a nagyszámú tanulmányi és kutatási ösztöndíj, illetve csereprogram révén sok ezer egyetemi hallgató, doktorandusz, kutató és szakember fordult meg Európa országaiban, személyes kontaktust teremtve az ottani és a budapesti intézmények között. A csereprogramokban résztvevő partnerintézmények ugyancsak jelentős számú hallgatót küldtek Budapestre. Ugyanakkor rendszeressé és szervezetté vált az idegen nyelven, mindenekelőtt angolul folyó oktatás olyan intézményekben, mint a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyes intézetei. A magyar diákok külföldi tanulása mellett a külföldiek magyarországi tanulását könnyítik az idegen nyelvű kurzusok, amelyekben Budapest egyetemei élen járnak. 10.a/1. táblázat: Idegen nyelvű kurzusok a magyarországi egyetemeken Intézmény neve, székhelye
Állatorvosi Egyetem Bánky Donát Főiskola Közgazdasági Egyetem BME ELTE Haynal Imre Orvostudományi Egyetem Kertészeti Egyetem Külkereskedelmi Főiskola Kandó Kálmán Főiskola Vendéglátóipari Főiskola Pethő András Intézet Ecole des Arts de Dance International Business School Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési Egyetem Forrás:
116
KSH 1999
Idegen nyelvû programok száma
Nyelv
Fôiskola
Egyetemi diploma
PhD
0 1 2 6 2 0 0 1 1 1 1 1 1 0 0
1 0 6 7 5 0 3 0 0 0 0 0 0 3 2
0 0 1 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1
angol, német angol angol, francia, német angol, francia, német angol angol angol, német angol, francia angol angol, német angol angol angol angol, német angol
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
A főváros kiemelkedő kulturális és tudományos szerepéhez és kapcsolatrendszeréhez az is hozzájárul, hogy itt található néhány, a kelet-közép-európai térségben egyedülálló nemzetközi felsőoktatási intézmény. Ilyen a Soros Alapítvány által létrehozott Közép-Európai Egyetem (CEU). Jelenlegi központjának kialakítása 1995-ben fejeződött be, az egykori Festetics-épület felújításával. A CEU elsősorban keleteurópai országokból érkező fiatalok számára nyújt – angol nyelven – poszt-graduális és PhD képzést. Különleges pozíciót lát el a Várban található Collegium Budapest, amely nemzetközi kutatóközpontként funkcionál, de tudományos konferenciák, kisebb kulturális programok szervezése révén a város kulturális életében is részt vesz. Budapesten új jelenség az idegen nyelvű egyetemek megjelenése, mint amilyen az Andrássy Gyula német nyelvű egyetem, illetve az egyelőre még csak tervezés alatt álló Francia nyelvű egyetem.
Felsőoktatás és városfejlesztés Budapest felsősoktatásban betöltött központi szerepköre a város fejlődését is nagymértékben meghatározza. Kelet-Közép-Európában egyedülálló fejlesztésnek számít a XI. kerületi Lágymányosi Egyetemi és Technológiai Fejlesztés, az INFOPARK, a kelet-európai térség első Technológiai Parkja, amely az ELTE és a BME épületein túl ma már több nemzetközi cég irodaépületének is otthont ad.
10b) Az önkormányzatok feladatai alá tartozó közoktatás Budapesten Magyarország 10.603 közoktatási intézményből 1.435 Budapesten működik. A budapesti közoktatás működtetése a fővárosi és a kerületi önkormányzatok – megosztott – feladata, de mellettük az egyházak és más szervezetek is jelentős részt vállalnak belőle. Budapest közoktatásában a Fővárosi Önkormányzat kettős feladatot lát el: fontos szerepe van a fővárosi szintű feladatok koordinálásában, a kerületekkel való együttműködésben, intézményfenntartóként pedig 152 közoktatási intézményt működtet. A Fővárosi Önkormányzat az ezredfordulón a módosított oktatási törvény szellemében megfogalmazta az oktatás alapvető fejlesztési irányait. A Fővárosi Fejlesztési és Intézkedési Terv felülvizsgálata a közoktatási törvény értelmében kétévente kötelező feladata a fenntartónak. Az Intézkedési Terv vizsgálata során át kellett tekinteni az intézményhálózat helyzetét, az elmúlt négy év alatt bekövetkezett változásokat, és az elemzés alapján meg kellett határozni a fejlesztés (racionalizálás) további irányait. A felülvizsgálattal egy időben el kellett készíteni a fenntartói Minőségirányítási Programot, az úgynevezett Önkormányzati Minőségirányítási Programot (ÖMIP). Ez a dokumentum meghatározza a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézménytípusonként az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. Ennek megfelelve az intézmények is elkészítették saját Intézményi Minőségirányítási Programjukat (IMIP). A nevelési-oktatási intézmények 1998. szeptember 1. óta a nevelőtestületek által kidolgozott, és időről-időre felülvizsgált, a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programok szerint végzik nevelőoktató munkájukat. A pedagógiai program lehetőséget biztosít az intézményeknek az önálló arculat
117
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
kialakítására: kiemelhetik azokat az értékeket, amelyek az iskolák tanulómegtartó szerepét hivatottak erősíteni. Az elmúlt négy esztendőben a főváros közoktatási intézményeinek szerkezetében, működésében jelentős változások mentek végbe. Az utóbbi években lezajlott tanulói létszámcsökkenés jelentősen átalakította a fővárosi intézményhálózatot. A fővárosi kerületek többségében intézmény-összevonásokra, kisebb részben intézménymegszüntetésekre került sor. A tanulólétszám csökkenése következtében Budapesten az általános iskolai pedagógusok száma 2,6 százalékkal, a tantermek száma 0,8 százalékkal csökkent. Valamennyi kerületben egyre erősebb társadalmi igényként jelentkezik a különleges gondozást, speciális ellátást igénylő gyerekek oktatása. Az 1998/1999. tanévtől országos szinten folyamatosan csökken az általános iskolák tanulólétszáma, amely a tanévi bontások adataiból is látható. A 2001/2002. tanévi 944.244 főről a 2002/2003. tanévre 933.171 főre, 11.073 fővel csökkent az általános iskolák tanulóinak létszáma. Az 1998/1999. tanévtől (a létszám 143.541 volt) a fővárosban is folyamatosan csökken a tanulólétszám. A 2001/ 2002. tanévben 128.950 fő volt az általános iskolákban tanulók összes létszáma, ami a 2002/2003. tanévre 2,3 százalékkal 126.055 főre csökkent, a 2003/2004. tanévben pedig 122.572 fő. Átlagosan tanévenként a budapesti általános iskolák első osztályainak tanulólétszáma 4-500 fővel, a 8. osztályosok létszáma pedig 5-800 fővel csökken. Az alapfokú művészetoktatás jelenlétét a kerületek túlnyomó többségében a zeneiskolák jelentik. Más művészeti ágak oktatása többnyire az általános iskolák speciális programkínálatában jelenik meg, illetve a kerületek kisebb hányadára jellemző, hogy az alapfokú művészetoktatás keretében, intézményi szinten jelen van a képzőművészet, a mozgás- és táncművészet, a báb- és színművészet oktatása is. Ez az intézménycsoport jelentős tartalmi és szerkezeti változáson ment keresztül. Az új tantervi programokban és a minimális követelményekben olyan tantárgyak jelennek meg – népi hangszerek, jazz, szintetizátor stb. –, amelyek jelzik az intézmények, a pedagógusok figyelmét a folyamatosan változó társadalmi igényekre. Budapesten 178 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, s ezek 59 százaléka (105) az önkormányzatok fenntartásában van. A központi költségvetési szervek (például a minisztériumok) által működtetett gimnáziumok aránya 4,1 százalék. Jelentős az egyházak, az alapítványok és egyéb magáncégek gimnáziumi iskolafenntartó szerepe: 2001-ben 59 ilyen intézmény működött, 2003-ban már 66. Arányában ez az intézményfenntartói kör 2003-ban 37,0 százalékot képviselt. A fővárosban a gimnáziumi tanulólétszám folyamatosan – ha kismértékben is, de –emelkedik. A 2001/2002. tanévben 48.548 fő volt az iskolákban tanulók száma, ami a 2002/2003. tanévre 0,5 százalékkal, 48.777 főre növekedett. Jelenleg az önkormányzatok által fenntartott gimnáziumokban tanul a gyerekek 71,3 százaléka, 34.789 fő. A központi költségvetési szervek által üzemeltetett gimnáziumokban tanulók aránya 7,0 százalékról 6,1 százalékra változott. Kismértékben növekedett az egyházak, az alapítványok és egyéb magáncégek által működtetett gimnáziumokban tanulók létszáma: 2002-ben 22,2 százalékot, 2003-ban 22,6 százalékot tett ki az idejáró diákok aránya. A 2003/2004. tanévben 50.010 fő tanul ilyen iskolákban. A 2004/2005-ös tanévben a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő gimnáziumokban 7.616 fő tanul.
118
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat feladata a szakközépiskolai és szakiskolai ellátás biztosítása. Az elmúlt évtizedekben a magyar középfokú oktatás belső szerkezete több ponton megváltozott, különösen a fővárosi intézményhálózatban történtek lényeges változások. Megszűnt a hagyományos szakmunkásképzés. A 90-es évek végén a szakiskolákban tanulók száma folyamatos csökkent, majd az utóbbi években az arány stagnáló, sőt újabban kismértékű növekedést mutat. Szakiskolai létszámok: 2001/2002: 16.713 fő, 2002/2003: 16.429 fő, 2003/2004: 16.652 fő. A jelenlegi tanévben 8.899 diák tanul a Fővárosi Önkormányzat szakiskoláiban. A szakközépiskolai oktatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben: 2001/2002: 55.100 fő, 2002/2003: 56.154 fő, 2003/2004: 57.755 fő. Ebben a tanévben a Fővárosi Önkormányzat szakközépiskoláinak 27.054 tanulója van. Az elmúlt évtized iskolarendszerű szakképzésének fejlesztése fókuszában a szakközépiskola állt. A képzéshez szükséges anyagi és tárgyi eszközök korszerűsítésében, bővítésében megvalósuló fejlesztés eredményeképpen a szakközépiskolák vonzereje jelentősen megnőtt, a tanulók létszámaránya emelkedett. Az 1998. szeptemberétől beindult akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzés – ma felsőfokú szakképzés – új lehetőségeket nyújtott a szakképzésben és a felsőoktatásban. Ennek célja a munkaerő-piaci esélyek növelése mellett a szakirányú felsőfokú tanulásnál is elismerhető kreditek megszerzésének biztosítása a továbbtanulni készülő fiatalok számára. Felsőfokú szakképzést az oktatási rendszer két intézménytípusában lehet szerezni: a felsőoktatási intézményekben és a szakközépiskolákban. A szakképzésben résztvevők OKJ képesítést kapnak. A 2004/2005. tanévre a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott 88 szakközépiskola 41 százaléka rendelkezik engedéllyel ennek a képzési formának a beindításához. A Budapesten működő nem önkormányzati fenntartású középiskolák közül is egyre többen kapcsolódnak be ebbe a képzési formába: 2003-ban már 20 nem önkormányzati fenntartású intézmény rendelkezett indítási engedéllyel a fővárosban. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló fiatalok arányának növekedése következtében a szakiskolai képzésben résztvevők száma csökken, így a szakközépiskolákba nagyobb arányban kerülnek be gyenge képességű, nehezen nevelhető tanulók. A kétéves időtartamra meghosszabbított közismereti képzés követelményeit a szakiskolai tanulók meghatározó hányada jelenleg nem tudja teljesíteni, s ez nagyarányú bukást és lemorzsolódást, de mindenképpen alacsony szintű elméleti tudást eredményez a 9. és 10. évfolyamon. A szakiskolai tanulók számának csökkenése, illetve ezzel összefüggésben a végzett szakmunkások számának csökkenése a gazdaság minden érintett szakterületén érezteti a hatását. Az ennek következtében kialakult kereslet jelzi, hogy a gazdaság szereplői egyre inkább kezdik újra megbecsülni a szakmájukat magas szinten művelő, önállóan dolgozni képes szakmunkásokat. A megváltozott, új igények által teremtett kihívás miatt szükségessé vált a szakiskolákban folyó képzés fejlesztése. A 2003–2006 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztési programban résztvevő intézmények kiválasztása pályázati úton történt. Erre a programra 14 fővárosi fenntartású szakiskola nyújtotta be pályázatát, amelyekhez a fenntartó támogató nyilatkozatot adott. A közép-magyarországi régió 23 nyertes pályázója közül 11 fővárosi fenntartású szakiskola.
119
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A szakiskolai fejlesztési program célkitűzései összhangban vannak Budapest Főváros Közoktatás-fejlesztési Tervében megfogalmazott fejlesztési irányelvekkel, feladatokkal. A program célkitűzéseinek megvalósításával várhatóan jelentősen javul annak az esélye, hogy a tanulók elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket és képességeket, amelyek segítségével életpályájuk sikeres lehet. A gazdaság működőképessége szempontjából sem mellékes, hogy megfelelő létszámú és jól képzett szakmunkások kerüljenek a munkaerőpiacra. A gazdasági átalakulás, a munkaerőpiac igénye kényszerítette ki a szakképzés gyökeres átalakulását is. Új képzési formák jelentek meg, amelyek indokolttá tették az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatát. A szakközépiskola általános és szakképző évfolyamainak elvégzése után egyre többen tanulnak tovább, a munkába állók száma csökken. A fiatalok így a későbbiekben felkészültebben vállalhatnak munkát, vagy nagyobb lehetőségük nyílik a szakmaválasztásra, szakmaváltásra. Budapest több évtizedes gyakorlóiskolai hálózattal rendelkezik. Az elmúlt időszakban ezeknek az iskoláknak a fő feladata a felsőoktatási intézményeknek nyújtott szakmai háttér biztosítása és a végzős tanárjelöltek szakmai, pedagógiai segítése volt. Napjainkban fő prioritásuk a főváros szakmai szolgáltató-bázisának megteremtése, együttműködve a Fővárosi Pedagógiai Intézettel. Budapest gyakorlóiskolai hálózata 1998-tól új intézményekkel gazdagodott. Az ELTE gyakorlói iskolái (az Apáczai, a Radnóti és a Trefort), valamint a fővárosi fenntartású Fazekas mellett tizenhárom szakközépiskola nyerte el a gyakorlóiskolai státuszt, vagy kapott ilyen iskolákra jellemző feladatokat. A már meglévő gyakorló intézményekkel együtt így egy olyan intézményhálózat kialakítása valósult meg, amelyben szinte minden intézménytípus képviselteti magát. A fogyatékosság szinte minden típusára működtet a Fővárosi Önkormányzat megfelelő intézményt, kivéve a súlyos tanulási és magatartási problémával küzdő és a mozgássérült óvodás és középiskolás gyermekek ellátását biztosító önkormányzati intézményt. Ezt a feladatát a Fővárosi Önkormányzat nem-önkormányzati iskolákkal kötött közszolgáltatási szerződéssel biztosítja az integráltan nem oktatható, nevelhető gyermekek, tanulók számára. (2004ben a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat a költségvetésben a feladat ellátására 40 millió forintot hagyott jóvá, ami 1.096 gyermek oktatásához, neveléséhez nyújt fedezetet a nem-önkormányzati fenntartású intézményekben.) A testi-érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését-oktatását biztosító intézmények országos beiskolázási körzettel működnek. Mindegyik mellett létesült egy módszertani központ az integrált oktatás segítése céljából. A fővárosban tizennyolc kerületi önkormányzati, egy központi költségvetési szerv által fenntartott, egy a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő bejáró, és öt diákotthonnal egybeszervezett fővárosi fenntartású általános iskola biztosítja az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek oktatását, nevelését. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók fejlesztését egy bejáró és két diákotthonnal egybeszervezett intézmény látja el.
120
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Több kerület – kötelező feladatának ellátása mellett – csoportokat szervez középsúlyos értelmi fogyatékos és autista gyermekek számára. Két kerületben speciális szakiskola is működik (XI., XV.). Minden kerületben kiépült a logopédiai hálózat. A súlyos beszédfogyatékos gyermekek ellátását a Fővárosi Beszédjavító Intézet biztosítja. Több helyen iskolai pszichológusok segítik a pedagógiai munkát. A főváros gondot fordít arra, hogy modernizálja iskolarendszerét: iskolákat vont össze, korszerű eszközökkel, számítógépekkel látta el az intézményeket. Jelentősen javította a nyelvoktatás feltételeit. Olyan programcsomag készült az iskolák számára, amely egyrészt elősegíti, hogy stabilizálódjon és minőségében javuljon a nyelvtanár-ellátottság, másrészt a nyelvoktatás időkereteinek növelésével lehetőség nyílik arra, hogy a 2005-től bevezetendő kétszintű érettségin alapszinten minden tanuló megfeleljen, a tehetségesebbek pedig teljesíthessék az emeltszintű követelményeket is. A programot a 2002/2003-as tanévben vezették be a 9. és a 10. évfolyamon, angol és német nyelvből, 910 csoportban. A program felmenő rendszerben folytatódott tovább a 2003/2004-es tanévben, sőt kibővült a francia nyelv bevezetésével a 9. évfolyamon, ennek köszönhetően 1.368-ra nőtt a csoportok száma. A 2004/2005. tanévben 95 intézmény vesz részt a programban. Az idei tanévtől angol és német nyelvből a 9., 10., 11. és 12. évfolyamokon, francia nyelvből pedig a 9. és 10. évfolyamon folyik a heti két óra tanórán kívüli nyelvoktatás, összesen 1.588 csoportban. Budapest 37 iskolájában folyik nemzetiségi nyelv és két tanítási nyelvű oktatás. A főváros közoktatás-fejlesztési tervében kiemelt célként szerepel továbbra is a nemzetiségi pedagógusképzés továbbfejlesztése, a nemzetiségi oktatás tankönyvellátásának megoldása. Távlati célkitűzés, hogy a fővárosi nemzetiségi intézmények az adott nemzetiség országos, illetve regionális központjaivá váljanak. A 90-es évek második felétől a felsőoktatásban a középiskolai expanziónál lényegesen nagyobb expanziónak lehetünk tanúi: 2002-re 1999-hez képest megháromszorozódott a felsőoktatásba felvettek, illetve az ott tanulók létszáma. A szakképzés egyre inkább elveszíti bázisát, s ez – párosulva a demográfiai mutatókkal – kedvezőtlen munkaerő-piaci viszonyokat teremt. Mára egyértelművé vált a szakmunkáshiány, továbbá megjelent a pályakezdők körében a diplomás munkanélküliség. A szakiskolai tanulók, a végzett szakmunkások számának csökkenése a gazdaság minden területén érezteti a hatását. A szakiskolai képzésre megnőtt az igény, ami elsősorban a képzett, gyakorlatorientált szakmák iránt a legerőteljesebb. A Térségi Integrált Szakképző Központok Budapesten történő kialakításával nagyon fontos oktatásszervezési elvek valósulnak meg: az érintett iskolák képzési profiljának tisztítása, egyúttal profilkoncentrációja, a kihasználatlan képzési kapacitások megszüntetése, földrajzi integráció megteremtése. Ezekben a központokban a rokon szakmacsoportok képzése valósul meg, az eddig elaprózott, gazdaságtalan, alacsony csoportlétszámok koncentrálhatók és így egy nagyon erős, piac- és versenyképes felnőttképzési központ alakul ki. A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásának célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával, valamint a csúcstechnológia összehangolt alkalmazása a szakképzésben résztvevő célcsoportok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére.
121
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, mint a legnagyobb iskolafenntartó, jelentős támogatással járult hozzá a közoktatási intézmények személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosításához. Célja, hogy az elmúlt négyéves ciklus alatt elért színvonalat megtartsa, a nevelés-oktatáshoz szükséges pénzügyi feltételeket, támogatásokat biztosítsa. A konszenzuson alapuló fővárosi oktatáspolitika, az összehangolt tervezés és feladatellátás nagy belső tartalékokat jelenthet a meglévő feltételekkel való optimálisabb gazdálkodásban, valamint az intézmények szakszerűbb és ésszerűbb, gazdaságosabb működtetésében.
122
Függelék Három táblázat az 5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele c. fejezethez A város által fenntartott kulturális intézmények bevétele 2002. és 2003. során, valamint 2004. első félévében Kulturális intézmények 2002. évi bevétele Intézmény megnevezése
Budapesti Bábszínház Kolibri Színház Új Színház Madách Színház Radnóti Miklós Színház Vígszínház Katona József Színház Budapesti Operettszínház Bartók Béla Emlékház Bp. Művelődési Központ Napház-Khamarro Főv. Szabó E. Könyvtár Bp. Történeti Múzeum Bp. Galéria Bp. Főváros Levéltára Főv. Állat és Növénykert Összesen:
Felügyeleti támogatás
433 969 206 562 357 220 548 944 250 256 602 868 379 703 793 881 38 413 113 093 25 265 1 524 199 598 339 147 633 408 114 575 113 6 595 458
Saját bevétel
121 742 57 200 154 284 678 977 119 978 491 161 258 002 744 617 15 102 91 806 3 144 651 796 520 511 10 823 56 455 1 074 328 5 458 040
Pénz- maradvány
1 936 10 564 44 580 41 483 6 406 8 275 1 429 82 283 5 969 20 593 4 499 16 439 152 626 23 067 14 136 124 970 559 255
Összes bevétel eFt
557 647 274 326 556 084 1 269 404 376 640 1 102 304 639 134 1 620 781 59 484 225 492 32 908 2 192 434 1 271 476 181 523 478 705 1 774 411 12 612 753
123
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
Kulturális intézmények 2003. évi bevétele Intézmény megnevezése
Budapesti Bábszínház Kolibri Színház Madách Színház Radnóti Miklós Színház Vígszínház Katona József Színház Budapesti Operettszínház Bartók Béla Emlékház Bp. Művelődési Központ Napház-Khamarro Főv. Szabó Ervin Könyvtár Bp. Történeti Múzeum Bp. Galéria Bp. Főváros Levéltára Főv. Állat és Növénykert Összesen:
Felügyeleti támogatás
534 484 282 272 697 191 293 970 787 564 477 970 1 055 112 39 257 139 744 32 191 1 896 223 755 898 157 818 476 226 1 082 611 8 708 531
Saját bevétel
79 954 60 303 1 191 870 124 059 557 864 255 172 879 715 9 295 109 065 1 620 689 954 1 037 317 12 519 61 656 1 419 971 6 490 334
Pénz- maradvány
8 996 18 037 70 052 23 412 30 126 2 345 42 658 3 851 15 018 5 584 117 257 181 934 12 502 17 119 96 102 644 993
Összes bevétel eFt
623 434 360 612 1 959 113 441 441 1 375 554 735 487 1 977 485 52 403 263 827 39 395 2 703 434 1 975 149 182 839 555 001 2 598 684 15 843 858
Kulturális intézmények bevétele 2004. 09. 30-ig Intézmény megnevezése
Budapesti Bábszínház Kolibri Színház Radnóti Miklós Színház Vígszínház Katona József Színház Budapesti Operettszínház Bartók Béla Emlékház Bp. Művelődési Központ Napház-Khamarro Főv. Szabó E. Könyvtár Bp. Történeti Múzeum Bp. Galéria Bp. Főváros Levéltára Főv. Állat és Növénykert Összesen:
124
Felügyeleti támogatás
Saját bevétel
400 560 208 858 218 547 596 124 373 793 827 123 30 867 104 223 32 085 1 499 625 581 660 119 132 417 967 745 517 6 156 081
69 513 42 316 75 461 381 217 165 155 720 707 10 330 97 385 3 531 653 529 957 378 32 071 61 769 1 755 288 5 025 650
Pénz-maradvány
11 910 12 895 13 229 104 059 730 22 157 4 206 27 749 363 592 11 920 19 389 145 348 737 184
Összes bevétel eFt
481 983 264 069 294 008 990 570 538 948 1 651 889 41 927 223 765 39 822 2 180 903 1 902 630 163 123 499 125 2 646 153 11 918 915
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Négy intézmény adatai az 5d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázataic. fejezethez
Budapest Főváros Levéltárának pályázati tevékenysége, 2002 Pályázati téma, BFL iktatószám, azonosító szám
Témafelelôs
Kért eFt
Kapott eFt
Felhasználás
Határidô (befejezés)
Határidô (elszámolás)
Házmán-Varasdy család iratvásárlás 55/02. 133591-03
NKA Czaga V.
2000
2000
iratanyag vásárlás
2002.08.31.
2002.09.30.
Bp Árpádkori okl. anyaga adatbázis segédlet 55/02. 133486-04
NKA Petrik Iván
1513,2
1513,2
pályázat szerint
2003.05.01.
2003.05.31.
Bécs–Budapest közös kiállítás 55/02. 133567-03
NKA Sipos A.
776,1
500
fordítás, diák, fotók, fénymásolás készítésére
2003.03.31.
2003.04.30.
Helyi oktatáspolitika – konf. NKA 55/02. 133601-08 Sipos A.
300
200
kéziratvásárlás
2002.11.30.
2002.12.30.
56-os forr. megtorló jogszolgálatos iratok szg. adatbázis készítése 55/02. 133487-06
NKA Kenyeres I
2522
1500
adatfelvitelre és annak ellenőrzésére
2003.01.31.
2003.03.02.
Vállalattörténeti adatbázis készítése 55/02. 133488-05
NKA Szegőfi A.
991,1
600
címszó adatbázis építésére és annak TB-je
2002.12.31
2003.01.30.
Aggházy: Budavár bevétele II. kiadás 12/02. 133517-02
NKA Czaga V.
1000
1000
nyomdaköltségre
2002.10.30.
2002.11.19.
Budapesti Negyed 49/02. 131445-04
NKA
6973,6
1000
nyomdaköltség
2002.12.31.
2003.01.30.
767
pályázat szerint
2003.02.28.
2003.03.30.
Szlovákiai városi és járási NKA levéltárakban őrzött fondok Novák és állagok magyar nyelvű Veronika fondjegyzéke 133514-04/ 2002. (97/2002) „Veszélyeztetett állapotú iratanyag...” Selejtezési mintajegyzék kidolgozása 238/2001. 4.3-06-0062/ 2002 (175/2002)
NKÖM Kenyeres
3,864
3864
személyi juttatások + TB
2002.07.01– 2003.04.30. 2003.03.31.
“Veszélyeztetett állapotú iratanyag...” XX. sz. bírósági iratok mikrofilmezése 238/2001. 4.3-06-0062/ 2002
NKÖM Kenyeres
2,963
2.963
személyi juttatások + TB
2002.07.012003.03.31.
2003.04.30.
125
EURÓPA
KULTURÁLIS
Pályázati téma, BFL iktatószám, azonosító szám
FÔVÁROSA
2010
•
BUDAPEST
ELÔMINÔSÍTÔ
Témafelelôs
Kért eFt
Kapott eFt
„Veszélyeztetett állapotú iratanyag...” Iratvédelmi műhelyeknek nyersanyag-vásárlás 238/2001. 4.3-06-0062/ 2002
NKÖM Pesti M.
9,436
7500
Olvasás éve... Telematikai pályázat 111/2002. 4.3-05-0115/2002
NKÖM Breinich G.
2662,5
725
MC-CD konverter beszerzésére
325
200
pályázat szerint
2003.03.31.
2003.04.30.
2000
1500
nyomdaköltség
2003.06.30.
2003.07.30.
BFL fond és állagjegyzékének NKA megjelenése Horváth A. 268/02. 2233/0331
700
700
nyomdaköltség
2003.03.31.
2003.04.30.
Digitalizáló eszköz beszerzése NKA 268/02. 2205/0040 Váraljai
500
500
A/3 lapszkenner beszerzés
2003.02.15.
2003.03.17.
Kétéves forrásfeltáró munka NKA részarányos elvégzése Czaga 268/2002, 2231/0296
600
300
tiszteletdíj és annak TB járuléka
2004.09.15.
2004.10.15.
BFL honlapjának elkészítése NKA 268/02. 2233/0333 Breinich Budapest térképkatalógus III-V. k. 268/02. 2231/0295
NKA Fabó Bea
Felhasználás
dologi
Határidô (befejezés)
PÁLYÁZATA
Határidô (elszámolás)
2002.07.01– 2003.04.30. 2003.03.31.
Budapest Főváros Levéltárának pályázati tevékenysége, 2003 Pályázati téma, BFL iktatósám, azonosító szám
Témafelelôs
Három kézirat elkészítése a Rákóczi-szabadságharc történetéről a 300 éves jub. tiszteletére 96/2003.bfl., 2231/0298
NKA Csatáry Gy.
450
450
Forrásközlésre NKA Udvarhelyszék részvételéről Pál Antal S. az 1948-1849-es forradalom és szabadságharcban 96/03. bfl., 2231/0335
428
Az ÖLT 2003.évi közgyűlése 7/2003.ÖLT, 2213/74
NKA Á.Varga L.
Budapesti N. 2003.évi számai 2501/0207, 24/2003.bfl Levéltári anyag etilénoxidos… 2213/72, 97/03.bfl
126
Kért eFt
Kapott eFt
Felhasználás
Határidô (befejezés)
Határidô (elszámolás)
személyi kiadásra, számla alapján
2003.12.01.
2003.12.31.
428
személyi és dologi kiadásra, számla alapján
2003.03.30.
2003.09.30.
750
750
terembérlet, szállásköltség
2003.10.06.
2003.11.05.
NKA Á. Varga László
5037
1500
nyomdaköltség
2003.12.31.
2004.01.30.
NKA Pesti Márta
1200
1200
a vizsgálat költsége
2003.12.31.
2004.01.30.
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
Pályázati téma, BFL iktatósám, azonosító szám
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
Felhasználás
Határidô (befejezés)
Határidô (elszámolás)
Témafelelôs
Kért eFt
Kapott eFt
NKA Kenyeres I.
1488
1000
megbízási díj, TB, adatfelvitel
2004.03.31.
2004.06.30.
A fővárosi peregrinusok NKA 1790-1867 közötti adattára Á.Varga L. 2231/0372, 97/2003
718,9
416.3
nyomdaköltség
2004.05.31.
2004.06.30.
350
350
nyomdaköltség
2004.02.28.
2004.03.29.
1640,6
884
nyomdaköltség, technikai szerkesztés
2003.12.31.
2004.01.30.
Elektronikus levéltári segédlet… 2231/369, 97/03.bfl
Magyar levéltárosok a XIX. és XX. sz-ban tanulmánykötet 2231/0373, 97/2003.
NKA Sipos András
Szlovák fondjegyzék 2231/0371, 97/2003.bfl
NKA Á.Varga
Szabad királyi városok a magyar történelemben c. konf. (BFL-nap) 121516/03, 117/03.bfl.
Kult. Biz. Sipos András
200
100
pályázat szerint
—
2004.03.31.
Város és technika… német nyelvű katalógus 2231/370 97/03 BFL
NKA Sipos A.
760
760
nyomdaköltség
2003.09.30.
2003.10.30.
NKA Szabad királyi városok Sipos A a magyar történelemben (BFL-nap) 2213/73, 97/03. bfl
400
400
pályázat szerint
2003.12.15.
2004.01.14.
Savmentes dobozok vásárlása 4.3-06-0062/03, 45/2003.bfl.
NKÖM Kellner J.
5799
3639
pályázat szerint
2004.01.31.
2004.02.28.
XX. sz.-i iratok mikrofilmezése 4.3-06-0062/03, 45/2003.bfl.
NKÖM Kenyeres
3095
3095
személyi + TB
2004.01.31.
2004.02.28.
Raktári takarítógép beszerzése 4.3-06-0062/03, 45/2003.bfl.
NKÖM Pesti M
540
540
pályázat szerint
2004.01.31.
2004.02.28.
Nyersanyagok, vegyszerek vásárlása 4.3-06-0062/03, 45/2003.bfl.
NKÖm Pesti M
6000
6000
dologi
2004.01.31.
2004.02.28.
Kamera, hívógép, másoló vásárlása 4.3-06-0062/03, 45/2003.bfl.
NKÖM Pesti M
3428
2400
mikrofilm olvasó
2004.01.31.
2004.02.28.
—
2004.12.31.
Buda szabad királyi város… Kult.Biz. 12-1917/03, 117/03.bf. Czaga V. Klösz-fotók digitalizálása 716003, 155/03,bfl
IHM Horváth A.
8.914
100
pályázat szerint
8.914
pályázat szerint
127
EURÓPA
KULTURÁLIS
FÔVÁROSA
2010
BUDAPEST
•
ELÔMINÔSÍTÔ
PÁLYÁZATA
A Budapesti Művelődési Központ 2003. évi pályázatai A 2003-ban beadotti pályázatok közül csak az idei évben érkezett be a pénz:
128
•
NKA-tól
2003. 01. 17-én
1.500 eFt
Módszertan-Művészeti
•
NKA-tól
2003. 01. 17-én
200 eFt
Időskorúak
•
NKA-tól
2003. 01. 17-én
600 eFt
Zöld könyv
•
Mobilitástól
2003. 02. 21-én
1.767 eFt
Ifjúság 2000
Kerületi lakossági programok (közműv. megállapodás)
“Zöld könyv” internetes melléklete
Érdekeltségnövelő
Zeneiskolák a népzene tükrében, fórumok, villámkonferenciák
Zöld napközi
Eszközfejlesztés
Socrates
Socrates
PECSA
01.13. Művészeti, Információ
01.24. Módszertan
02.23. Igazgatás
02.24. MűvészetiMódszertan
02.24. Módszertan
02.24. Brüll Edit
03.01. Képzés
03.01. Képzés
03.05. Művészeti
Pályázat címe
Közművelődési házai 2. kötet
Terület
140
135
elutasítva
06. 135 eFt. 22/05/2003/9 megval.hi: 2003. 08.30. elsz.hi.:
S-GR2-3/2003. Elsz.: projekt befejezését követő 30 nap, legkésőbb 2004. 08.31.
S-GR2-19/2003. Elsz.: projekt befejezését követő 30 nap, legkésőbb 2004. 08.31.
07.15. B132 azonosító: 2005/1978 megval.hi.: 2003. 09.30. elsz.hi: 2003.X. 30.
21 .
Szüni-dödö
402
776
12-360/2003. 12-1953/2003. 07.15. B132 azonosító: 2007/993 megval.hi: 2003.XII.20. elsz.hi: 2004. 01.19.
B166 09.09.
2512/1305 megval: 2004. 03.31. elsz.hi: 2004.04.30.
Köz-III-12-248/ 2003.04.09 megval. hi: 2003. 12.31. elsz.hi: 2004.01.15.
Szerz.-szám: 2013/68 Megval.hi: 2003. 12.31. Elsz.hi: 2004.01.30.
Pályázat szerzôdés száma, megvalósítási és elszámolási határidô
A
8.123 euro
6.632 euro
800
—
1.234
—
04.29. 500 B179 500 10.01.
B 228 12.17.
Banki beérkezés
K U L T Ú R Á J A
Kulturprojekt
Rol-bop
800
945
700
1.685
—
—
Elutasítva
N A G Y VÁ R O S
NKA Közművelődési Kollégium
NKA Közművelődési Kollégium
1.340
NKA Közművelődési Kollégium
1.135
1.089
415
Saját forrás eFt
E G Y
3.600
300
1.000
740
Nyert összeg eFt
•
NKÖM - Főváros
950
1.380
741
Igényelt összeg eFt
M E T R O P O L I S Z
NKA Ismeretterjesztési Kollégium
XI. ker. Önkormányzata
NKA Közművelődési Kollégium
A pályázatot kiíró szerv
É S
01.10. Módszertan
Dátum
2003. évben beadott pályázatok
V Í Z S Z Á Z A D B A N
129
130
Magyar Népfőisk. Társ.
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
IHM
Egészségügyi, Szociális és Információs weboldalak Családügyi Min. fogyatékkal élők számára
Egészségügyi, Szociális és “Kattints rá Családügyi Min. Nagymama!” programfejlesztés, országos találkozó
Főv. Zenei Alap
04.02. Módszertan
04.11. Információ
04.15. MódszertanInformáció
04.15. MódszertanInformáció
04.15. MódszertanInformációs
04.22. Művészeti
Egyházzenei élet fejlesztése
Főv. Zenei Alap
Főv. Képzőműv. Alap
Főv. Közműv. Alap
Főv. Közműv. Alap
Főv. Közműv. Alap
Főv. Közműv. Alap
04.22. Fővárosi Énekkar
04.22. Művészeti
04.22. Módszertan
04.22. Információ
04.22. Információ
04.22. Művészeti
Városismereti kör
KORLÁT
300
310
715
854
681
400
190
—
—
—
200
—
—
487
481
3.415
2.631
888
800
101
elutasítva
elutasítva
elutasítva
B175 09.23.
elutasítva elutasítva
elutasítva
elutasítva
azonosító: 121559/2003. elsz.hi: 2004.03.31.
ELÔMINÔSÍTÔ
Kaleidoszkóp
Közműv. házai 2. Szakmatükör 4.
VMH
Családi hangversenylátogatás
345
BUDAPEST
04.22. Vándor Kórus Főv. Zenei Alap
—
IFJ-ÉR-03-A-21 nyilvántartási szám módosítás: 08.13.
Elsz.hi.: 2003.XI.30.
Pályázat szerzôdés száma, megvalósítási és elszámolási határidô
•
310
Banki beérkezés
2010
Zeneiskolák a népzene tükrében
—
elutasítva
Elutasítva
FÔVÁROSA
8.474
1.048
3.630
1.106 mód: 900
315
1.295
Saját forrás eFt
1.048
500
430
Nyert összeg eFt
3.630
1.000
430
138
Igényelt összeg eFt
KULTURÁLIS
Információs weboldalak fogyatékkal élők számára
Őszköszöntő fesztivál
Folytassa Nagyi!
Nagy kaland a Bikás dombon
Magyar Népfőisk. Társ.
Salzburgi fellépés
A pályázatot kiíró szerv
04.02. Képzés
Pályázat címe
NKA Zenei kollégium
Terület
03.06. Főv. Énekkar
Dátum
EURÓPA PÁLYÁZATA
Főv. Közműv. Alap
MH Széchényi Turizmusfejlesztési program
Egészségügyi, Szociális és Fogyatékkal élő Családügyi Minisztérium személyek Európai éve
Ford Motor Copany
Környezet és Vízügyi Minisztérium
NKA Szépirodalmi Kollégium
Magyar Népfőiskolai Társaság
NKA Közművelődési Kollégium
04.22. Művészeti
04.26. MódszertanInformáció
05.12. MódszertanInformáció
08.07. MódszertanInformáció
08.07. MódszertanInformáció
09.12. Információ
09.17. Információ
09.25
Pályázatírás tréning
800
800
1.500
700
915
elutasítva
B 40 Szerződés sz.: 2004/646 2004.02.26. Megval.hi: 2004. 12.31. Elsz.hi.: 2005.01.30.
B 40 Szerződés sz: 2007/1309 2004.02.26. Megval.hi: 2004.04.30. Elsz.hi: 2004. 05.30.
Nyilvántartási szám: K-36-03-01905T
B199 42569-1/2003-0021FOF 2003.11.07. elsz.: 2004. 01.31.
SZTP-2003-BPK-3-04004 szerződés száma: megval.hi.: 2004.05.30. elsz.hi: befejezéstől számított 60 nap
21 .
09.27. Képzés
1.860
245
767
elutasítva
—
elutasítva
elutasítva
A
Művészeti rendezvények
370
505
778
608
973
2.406
315
elutasítva
azonosító: 121553/2003. elsz.hi: 2004.03.31.
Pályázat szerzôdés száma, megvalósítási és elszámolási határidô
K U L T Ú R Á J A
Folytassa Nagyi!
Irodalmi Femme-Fatale fesztivál
2.000
1.500
1.900
—
—
906
B175 09.23.
Banki beérkezés
N A G Y VÁ R O S
Zöld forrás Környezet és természetvédelmi kommunikáció KORLÁT
2.500
1.900
750
515
—
Elutasítva
E G Y
Természeti és Kulturális Örökség díj KORLÁT
KORLÁT – Hogyan juthatunk zöldközelbe?
Családi hétvégék
„Folytassa Nagyi!” országos találkozó
400
3.071
Saját forrás eFt
•
NKA Közművelődési Kollégium
Főv. Közműv. Alap
04.22. Módszertan
Őszköszöntő
200
Nyert összeg eFt
M E T R O P O L I S Z
Művészeti
Főv. Közműv. Alap
04.22. Információ
500
Igényelt összeg eFt
É S
Mini Tipp 2004
Főv. Közműv. Alap
04.22. Információ
A pályázatot kiíró szerv
Pályázat címe
Terület
Dátum
V Í Z S Z Á Z A D B A N
131
132
IHM-NKA
NKA Népművészeti Szakmai Kollégium
ESZCSM
IHM
GYISM
10.03. Művészeti
10.06. Művészeti
10.17. Információ
11.27. Információ
12.17. Művészeti
Pályázat címe
NKÖM
Terület
09.30. Információ
Dátum
420
elutasítva
Elutasítva
4.4-08-0004/2003.
Pályázat szerzôdés száma, megvalósítási és elszámolási határidô
Reg.szám: ITP-15/000983 Elsz.: 2006.12.31. napját követő 30 napon belül
B 35 Szerződés sz.: 1907/473 2004.02.19. Megval.hi: 2004.05.27. Elsz.hi.: 2004. 06.26.
Banki beérkezés
•
300
700
633
1.492
1.500
Saját forrás eFt
2010
Gyermek néptánccsoportok találkozója
700
400
1.000
Nyert összeg eFt
FÔVÁROSA
IHM-ITP-15 eMagyarország Pontok 1.
626
1.492
6.351
Igényelt összeg eFt
KULTURÁLIS
ww.ezustkor.hu idősügyi portál tartalmi fejlesztése
XIV. Országos Népművészeti kiállítás budapesti kiállításának előkészítése
A BMK képző-, ipar és fotóművészeti kiállítási anyagának digitalizálása
ERIKA Informatikai rendszerek fejlesztése
A pályázatot kiíró szerv
EURÓPA BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA
Művészeti-Info
MűvészetMódszertan
Információ
Információ
Művészeti
Művészeti
Művészeti
Művészeti
Információ
Módszertan
01.27.
01.27
01.27.
01.27.
01.27.
01.27.
01.27.
02.12.
02.12.
Terület
NKA Ismeretterjesztő Kollégium
1.187
400
360
200
1.228
209
388
600
300
Szerz.sz.: 2512/0823 Megval.hi.: 2005. 03.31. Elsz.hi: 2005. 05.30.
Szerz.száma: 2513/0048 Megval.hi: 2005.03.01. Elsz.hi: 2005. 05.01.
Szerz.sz.:1904/0587 Megval.hi: 2004. 12.31. El.sz.hi: 2005. 03.01.
Szerz.sz.:1907/0635 Megval.hi:: 2004.11.28. El.sz.hi.: 2005.01.27.
Szerz.sz.:1904/0583 megval.hi.: 2004. 12.31. elsz.hi.: 2005. 03.01.
szerz.száma: 2032/2548 megval.hi: 2005.04.30. elsz.hi.: 2005. 05.30.
21 .
Innovációk
360
400
300
100
2.081
szerz.száma: 2008/2430 megval.hi:2004. 09. 19. elsz.hi.:2004.10.19.
A
NKA Ismeretterjesztő Kollégium
NKA Népművészeti Kollégium
600
310
800
szerz.száma: 2007/1426 megval.hi: 2005.03.31. elsz.hi.: 2005. 04.30.
Pályázat szerzôdés száma, megvalósítási és elszámolási határidô
elutasítva 2012/65
—
Elutasítva
K U L T Ú R Á J A
Korlát
Molnár technika
NKA Népművészeti Kollégium
NKA Népművészeti Kollégium
978
1.355
2.887
3.445.5
4.223
Saját forrás eFt
N A G Y VÁ R O S
Zeneiskolák a népzene
Hagyományismeret
NKA Közművelődési Kollégium
1.000
3.000
1.500
Nyert összeg eFt
E G Y
Kiscsoportok
1.605
14.013
5.009
1.850
Igényelt összeg eFt
•
NKA Közművelődési Kollégium
NKA Közművelődési Kollégium
NKA Közművelődési Kollégium
XI. ker. Önkormányzat
A pályázatot kiíró szerv
M E T R O P O L I S Z
Őszköszöntő
Rendezvénynaptár
Művészeti rendezvények, fórumok
XI. ker. Közművelődési megállapodás
Pályázat címe
É S
01.15.
Dátum
A Budapesti Művelődási Központ 2004. évben beadott pályázatai
V Í Z S Z Á Z A D B A N
133
Terület
Információ
Képzés
Művészeti
Művészeti
Vándor Kórus
Művészeti
Módszertan
Művészeti
Információ
Információ
Igazgatás
Módszertan
Információ
MűvészetiMódszertan
Művészeti
Művészeti
Információ
Dátum
03.24.
134
04.15.
04.30.
04.30.
04.30.
04.30.
04.30.
04.30.
04.30.
04.30.
06.15.
07.07.
09.14.
09.14.
09.27.
10.18.
11.12
Kaleidoszkóp
NKA Közművelődési Kollégium
NKA Népművészeti Kollégium
Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány
NKA Közművelődési Kollégium
NKA Közművelődési Kollégium
3.800
2.700
602
6.477
1.404
1.816
50.000
50.000
1.852
890
500
3.070
1.000
2.187
—
416
1.910
1.948
810
500
elutasítva
elutasítva
elutasítva
—
elutasítva
Azonosító száma: HEFOP3.5.4-P.-2004-06-0022/2.0
Szerz.száma: 121009/2004.
Szerz.száma: 121685/2004. Elsz.hi: 2005.03.31.
Szerzsszáma: 161/0541 Megval. 2004. XI.18. Elszám.: 2005. 03.17.
Pályázat szerzôdés száma, megvalósítási és elszámolási határidô
ELÔMINÔSÍTÔ
Koreográfiai fórum
Animációs film készítése
Művészeti rendezvények és szakmai fórumok
Számítástechnikai eszközök cseréje
NKÖM
ESZA
500
—
1.080
1.580
1.094
—
elutasítva
elutasítva
Elutasítva
BUDAPEST
Szakmatükör 4.
Palló
Főv. Esélyegyelőségi Alap
350
—
300
—
50
514
600
246
Saját forrás eFt
•
Guruljon végig Budapesten
Főv. Közműv.Alap
900
1.200
620
100
—
—
200
Nyert összeg eFt
2010
Őszköszöntő
Főv. Közműv.Alap
Főv. Közművelődási Alap
Főv. Képzőművészeti Alap
130
440
400
1.200 eu
599
Igényelt összeg eFt
FÔVÁROSA
Koreográfiai + gyermek néptánc
Közművelődés házai + jubileumi
Vizuális Műv.H.
Főv. Zenei Alap
Főv. Zenei Alap
Főv. Zenei Alap
Tempus Közalapítvány
NKA Képzőművészeti Kollégium
A pályázatot kiíró szerv
KULTURÁLIS
Emlékhangverseny
Családi hangversenysorozat
Zeneiskolák találkozója
Gruntvig katalógus
Képzőművészeti szimpózium
Pályázat címe
EURÓPA PÁLYÁZATA
V Í Z
É S
M E T R O P O L I S Z
•
E G Y
N A G Y VÁ R O S
Támogatási szerződés: Művészeti Vakációs klub Információ Játékháló 55
K U L T Ú R Á J A
A
21 .
S Z Á Z A D B A N
70
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által 2003-ban és 2004-ben elnyert pályázatok: Támogató intézmény
NKÖM NKÖM NKÖM Összesen NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA Összesen IHM IHM
Pályázat címe
Kapott összeg 2003.
Nemzetközi együttműködés, hazai rendezvények… Könyvtári minőségfejlesztés - könyvtári korszerűsítés EISZ szolgáltatáshoz való csatlakozás és adatbázisok előfizetése IAML éves kongresszusa A távmunka lehetőségei a közkönyvtárakban Magyarországon Internet és elektronikus szolgáltatások megismertetése A könyvtár minőségbiztosítási rendszerének bevezetését elősegítő… Az információs társadalom c. konferencia megrendezésére A helyismereti könyvtárosok 10. országos tanácskozásának megrendezése A Fővárosi Könyvtári Napok megrendezése Fogyatékkal élők könyvtári szolgáltatásának támogatása A gyermekek érzelmi intelligenciájának, kreativitásának fejlesztése A fővárosi könyvtár története című kiadvány kéziratának elkészítése Hagyaték feltárására elektronikus formában A FSZEK állományában lévő, muzeális értékű régi könyvek restaurálása A 100 éves évfordulóhoz kapcsolódóan a Fővárosi Szabó Ervin ….. “24. óra – Kulturális kincseink digitalizálása” “e-Világ”
185 000 2 924 000 3 200 000 6 309 000 200.000 500.000 1.300.000 440.000 250.000 300.000 1.500.000 200.000 1.200.000 1.000.000 800.000 700.000 1.000.000 9.390.000 10.000.000 10.000.000
2004.
NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM Összesen NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA NKA Összesen IHM Összesen
Az esélyegyenlőségért – a könyvtár nemcsak a látóké Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés Könyvtári dokumentumok beszerzéséhez IAML kongresszus részvételi díjára Az év könyvtára Szakmai eszközfejlesztésre, korszerűsítésre A cigány lakosság könyvtár-használati lehetőségeinek bővítésére A fővárosi könyvtár története című kiadvány I. kötetének megjelentetésére Fénymásológép automatizáló berendezésének beszerzésére Szakmai rendezvények lebonyolítására a 100 éves Szabó Ervin… Cigány gyermekek és felnőtt lakosság számára szervezett… A lakosság internet és elektronikus szolgáltatások ismereteinek… Részvételre az IAML konferenciáján Jubileumok éve – koncertek és zenei estek megrendezésére… e-Magyarország Pontok I.
2 730 000 300 000 4 500 000 200 000 1 000 000 8 730 000 3.000.000 200.000 1.500.000 217.500 1.181.000 600.000 3.600.000 200.000 250.000 10.948.500 7.000.000 7.000.000
135
Támogatók (lezárva: 2004. december 23.) Aczél Gábor Antal Imre Bálint András Bárándy György Benedek Tibor Bereczky Sándor Bozsik Yvette Demján Sándor Felhőfi-Kiss László Féner Tamás Garas Dezső Gera Mihály Gerendás Péter Gerse József Göncz Árpád Gönczöl Katalin Gonda János Halmos Béla Hambuch Vendel dr. Havas Katalin Helesfai Katalin Horváth Charlie Kállai Ferenc
Karinthy Márton Kemény Henrik Kertész Imre Kiss Zoltán Konrád György Korniss Péter Kun Zsuzsa Kurhéja László Laky Lászlóné Laky Lászlóné Lázár Egon Litván György Mácsai István Makk Károly Manherz Károly Markó Iván Matskási István dr. Nádas Pál Nemes László Pataki Ferenc Pege Aladár Petrovics Emil Polgár Judit
Püski Sándor Réz Pál Rókás László Sas József Sebőkné Zalka Ilona Somody Imre Szakall Judit Szárai Zoltán dr. Szinetár Miklós Szőke Ferenc Tandori Dezső Tari Julianna Telegdy Balázs Tétényi Pál Ugrin Gábor Varga Imre Varga László dr. Vasanits Dezső dr. Vekerdy Tamás Zimányi Zsófia Zombori Ottó
„A zene mindenkié” Egyesület – Erdős Gáborné A Magyar Táncművészetért Alapítvány B.L. Tér Galéria – B. Laborcz Flóra Baltazár Színház – Elek Dóra Belvárosi Művészek Társasága Budapesti Fesztiválközpont Kht. Budapesti Fesztiválzenekar – Körner Tamás Budapesti Székely Kör – Ferencz Vilmos Budapesti Városvédő Egyesület – Vitkay Katalin Carmine Center – Zimányi István Cigány Tudományos és Művészeti Társaság – Rostás Farkas György Criticai Lapok Alapítvány – Szűcs Katalin Ágnes Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány – Csekovszky Árpádné ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes – Dr. Baross Gábor
137
Erkel Néptáncegyüttes Ferenczy György Alapítvány – Horváthné Mertlik Irén Fészek Művészklub Fővárosi Művelődési Ház GNM Színitanoda Egyesület Ház a Réten Kulturális Egyesület – Merza Gábor Junior Stage Alapítvány – Schaefer Andrea KÁVA Kulturális Műhely – Takács Gábor Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány – Benedek József LaKner Stúdió Gyermekszínész Tanoda Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont – Eckhardt Mária Liszt Ferenc Társaság – Hamburger Klára Madách Színház társulata Magyar Cirkusztörténeti és elméleti Kutató Alapítvány – dr. H. Orlóci Edit elnök Magyar Műhely Alapítvány – Simon Károly Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület Evangéliumi Színház – Udvaros Béla Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Horizont Kultúrcsoport vezetője Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság – Dr. Kárpáti János MAZS Alapítvány – Fischer Miklós Merlin Angol Nyelvű Színház társulata Mikroszkóp Színpad társulata Örkény István Színház Társulata Országos RabbiképzőZsidó Egyetem Goldmark Kórusa – Ádám Mária Országos Széchenyi Könyvtár Kórusegyesület – Párkai Istvánné Ozvena Budapesti Szlovák Kórusa – Hollósy Tiborné Pasaréti Ferences Alapítvány – Rőder Tamásné Polifilm Műhely Alapítvány – Gábeli Tamás Pont Műhely Egyesület – Baranyi Szilvia Richard Wagner Társaság Rimpa Kulturális Egyesület – Dr. Molnár András Studio K Színház – Fodor Tamás Táncház Egyesület – Berán István TÁP Színház és Összművészeti Alapítvány – Vajdai Vilmos Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Várfok Galéria – Szalóky Károly Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság – Fejér Gyula
138