EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.7.11. C(2014) 4653 final
A BIZOTTSÁG .../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.11.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
HU
HU
INDOKOLÁS A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat okai és céljai E rendelet célja egy, a lakóépületeket szellőztető berendezések energiahatékonyságára vonatkozó harmonizált címkézési rendszer bevezetése, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók egységes információkkal legyenek ellátva a kérdéses termékkörről. A címkézési rendszer egyben dinamikus módon ösztönözni is fogja a gyártókat az általuk forgalomba hozott, lakóépületeket szellőztető berendezések energiahatékonyságának javítására és az energiahatékony termékek piaci elterjedésének elősegítésére. A rendelet kiegészíti a lakóépületeket szellőztető berendezések és a nem lakóépületeket szellőztető berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításáról egyaránt szóló rendeletjavaslatot. Háttér-információk Az EU épületállománya zömének javára válna az igényfüggő szabályozású és/vagy hővisszanyerővel ellátott optimalizált mechanikus szellőztetőberendezések használata. A piacon nem tudtak elterjedni a jobb energiahatékonyságú szellőztetőberendezések, illetőleg a mechanikus szellőztetőberendezéseknek a természetes szellőztetés helyetti használata. Az épületek energiahatékonyságára irányuló szabályozás (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv1) piaci hatása rendszerszinten jelentős, ám nem képesek teljes mértékben felszámolni a piaci akadályokat, és a termékszintű intézkedések elégtelensége miatt jelentős megtakarítási potenciál marad kihasználatlanul. A vizsgálati és számítási előírások területén még szintén sokat kell tenni azért, hogy a piacokat és a hatóságokat az optimális megoldások felé terelő megbízható harmonizált előírások létrejöjjenek. Jelen helyzetben a lakóépületeket szellőztető berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó minimumkövetelmények, kötelező termékinformációs követelmények és az energiafogyasztás címkézésének együttes alkalmazása tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak. E politikai intézkedés hozzájárul az EU 2020-ra kitűzött 20%-os energiamegtakarítási és CO2kibocsátáscsökkentési célkitűzésének teljesítéséhez. Egy műszaki, gazdasági és környezeti szempontú átfogó elemzés megállapította, hogy a szellőztetőberendezések esetében van lehetőség olyan energiamegtakarításra, amely nem jár túlságosan nagy költségekkel. A szellőztetőberendezések az energiafogyasztásra hatást gyakorló (ún. „energiával kapcsolatos”) termékek, amelyek mind saját villamosenergia-fogyasztásuk, mind a helyiségfűtés szempontjából eddig kihasználatlan megtakarítási potenciállal rendelkeznek. Valamennyi szellőztetőberendezésnek az elérhető legjobb technológiát alkalmazó berendezésre való cseréje akár több mint 60–70%-os megtakarítást is lehetővé tenne. Előzetes kvalitatív becslés szerint a környezettudatos tervezésre vonatkozóan javasolt új követelményekkel és az e javaslatban meghatározott címkézési rendszerrel 2025-ig együttesen mintegy 1300 PJ (2030ig 1460 PJ) megtakarítás érhető el az éves primerenergia-fogyasztásban. A lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó javaslat a jól ismert, A-tól G-ig terjedő skálát alkalmazza a lakóépületeket szellőztető berendezések különféle típusaira. A szabványosított termékinformációkat „termékismertető adatlapok” (vagyis tájékoztatók) formájában kell a fogyasztók számára elérhetővé tenni az interneten vagy a hirdetésekben. 1
HU
HL L 153., 2010.6.18., 13. o.
2
HU
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A szellőztetőberendezésekre vonatkozó javaslat kiegészíti a közelmúltban a különféle kazánok2 és légkondicionáló berendezések3 környezettudatos tervezésére és energiafogyasztásuk címkézésére vonatkozóan hozott intézkedéseket. A szellőztetőberendezések szabályozása a harmadik és utolsó eleme az ún. HVAC (heating, ventilation and air-conditioning – fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló) épületgépészeti termékek szabályozására irányuló csomagnak. A javaslat termékszintű előírásokat tartalmaz, így kiegészíti az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben alkalmazott megközelítést, amely megteremti a tagállamok számára az érintett piacon történő – és az irányelv (12) preambulumekezdésében ajánlottaknak megfelelő – rendszerszintű beavatkozás kereteit. Az összetevők szintjén a javaslat kiegészíti az elektromos motorok környezettudatos tervezésére vonatkozó 640/2009/EK rendeletet4, amely csak a 750 W-nál nagyobb teljesítményű, meghatározott váltóáramú motorok alkalmazásait szabályozza, illetve a ventilátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó 327/2011/EU rendeletet5, amely a 125 W-nál nagyobb teljesítményű motorral hajtott, általános alkalmazásokra optimalizált ventilátorokkal foglalkozik, a szellőztetőberendezésekben alkalmazott ventilátorok magas üzemóraszámát és különleges követelményeit azonban nem veszi figyelembe. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT Az előkészítő vizsgálatoknak egészen kezdeti szakaszától fogva konzultációk folytak uniós és nemzetközi érdekeltekkel, valamint tagállami szakértőkkel. A lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozó előkészítő vizsgálat (ENER Lot 10) 2007. november és 2009. február között , a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozó (ENTR Lot 6) pedig 2010. január és 2012. június között zajlott. Az előkészítő vizsgálatok olyan nyílt eljárás keretében zajlottak, amely figyelembe vette a különböző érdekeltektől beérkező információkat, ideértve egyebek mellett a gyártókat és szövetségeiket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, valamint az EU tagállamainak szakértőit. Mindkét előkészítő vizsgálat keretében sor került három olyan értekezletre és több olyan bilaterális találkozóra, amely az érdekeltek részvételével zajlott. Az Európai Bizottság a szellőztetéstechnikai termékekre vonatkozó lehetséges jövőbeli uniós követelményekről kikérte a kkv-k, a szellőztetéstechnikai ágazatban működő vállalatok és egyéb érdeklődők véleményét. A tárgyhoz kapcsolódóan hat nyelven (EN FR DE IT ES PL) tájékoztató és konzultációs anyag készült, amelyet az Enterprise Europe Network hálózaton keresztül, szakmai szövetségek révén, nyilvános weblapokon és a CIRCA-n széles körben terjesztettek. A konzultáció 2012 októberétől kezdődően több mint 12 hétig állt nyitva. 2013. február végéig különböző tagállamok néhány kkv-jától érkezett válasz; a bennük szereplő észrevételeket a Bizottság figyelembe vette. 2
3
4 5
HU
A vízmelegítők, illetve a helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére, illetve energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó 811/2013/EU, 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/2013/EU rendelet (HL L 239., 2013.9.6); a szilárd tüzelésű kazánok, illetve az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére, illetve energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó rendeletek elfogadása jelenleg folyik. A légkondicionáló berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó 206/2012/EU rendelet (HL L 72., 2012.3.10., 7–27. o.) és a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó 626/2011/EU rendelet (HL L 178., 2011.7.6., 1–72. o.). HL L 191., 2009.7.23., 26. o. HL L 90., 2011.4.6., 8. o.
3
HU
A lakóépületeket szellőztető berendezésekről és a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekről – a tagállamok képviselői és a szóban forgó termékcsoport által érintett valamennyi érdeklődő arányos képviselete mellett – hivatalos konzultációra is sor került az érdekeltekkel a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórumon. A környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum ülése 2012. november 6-án zajlott. A bizottsági szolgálatok az előkészítő vizsgálatok eredményei alapján munkadokumentumot terjesztettek elő, amelyben az előkészítő vizsgálatok során kialakított forgatókönyvek alapján tesznek javaslatot a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményekre. A Bizottság a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásnak megfelelően 2013. október 10-én tájékoztatta a Kereskedelmi Világszervezetet a rendelet tervezetéről. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése A tagállamok általában támogatták a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó intézkedések kialakítását, valamint a lakóépületeket szellőztető berendezések és a nem lakóépületeket szellőztető berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését. Több tagállam javasolta. hogy a lakóépületeket szellőztető berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknél ugyanazt a megközelítést és holisztikus számítási módszertant kellene alkalmazni, mint a címke esetében. Svédország felkérte a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az „A” osztályra vonatkozó határérték megemelésének lehetőségét, mivel vizsgálatai tanúsága szerint több modell máris teljesíti a javasolt határértéket. Olaszország hangsúlyozta, hogy a rendelet hatályának nem kellene magában foglalnia a sokféle alkalmazásban és jellemzően időszakosan működtetett kisméretű egyirányú szellőztetőberendezéseket. A környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek és a fogyasztói szövetségek támogatták a Bizottság által javasolt követelmények bevezetését, azonban szintén támogatják a nem lakóépületeket szellőztető berendezések elektromos hatásfokának az egyedi ventilátorteljesítményre (SFP) vonatkozó követelménnyel történő szabályozását. Az ágazati szövetségek jórészt támogatják Bizottság javaslatában szereplő környezettudatos tervezési és címkézési intézkedéseket, azokon belül is különösen a kiegyensúlyozott szellőztetést biztosító berendezésekre vonatkozókat. Az érdekeltek kezdetben erősen ellenezték az egyirányú berendezésekre vonatkozó célkitűzések Bizottság által javasolt terjedelmét. A bizottsági szolgálatok a konzultációs fórumot követő időszakban megvizsgálták az észrevételeket és megpróbálták az érdekeltek szempontjait beépíteni javaslatukba, illetve kétoldalú találkozók keretében és további elemzések révén kompromisszumos megoldásra törekedtek. A javasolt környezettudatos tervezési és címkézési intézkedések a konzultációk eredményét tükrözik. Olaszország észrevételei nyomán a 30 W-nál kisebb teljesítményű kisméretű egyirányú szellőztetőberendezések kikerülnek a rendelet javasolt hatálya alól, Svédország javaslata nyomán pedig egy további, „A+” osztályú címke kerül bevezetésre. A lakóépületeket szellőztető berendezésekre és a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre egységesen alkalmazott címkézési megközelítést illetően egyes vállalatok által felvetett aggályokra reagálva a javaslat a címkén feltüntetendő, a két típus megkülönböztetését lehetővé tevő speciális jelzést vezet be. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Tudományos szakvélemények
HU
4
HU
A tudományos szakvélemények figyelembevétele elsősorban a műszaki, piaci és gazdasági elemzéseket tartalmazó előkészítő vizsgálatok útján történt. Ezeket a vizsgálatokat a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága, valamint Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága megbízásából külső tanácsadók végezték el. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálatok olyan nyílt eljárás keretében folytak, amely figyelembe vette a különböző érdekeltektől beérkező információkat, ideértve egyebek mellett a gyártókat, a beszerelést végző vállalkozásokat, a kiskereskedőket és szövetségeiket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, valamint a szakértőket. A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. Hatásvizsgálat A lehetséges szakpolitikai intézkedések hatásvizsgálata a 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint zajlott. Az elérni kívánt hatáshoz szükséges piaci átalakulások előidézése érdekében különböző lehetőségeket vizsgáltunk meg, melyek között a beavatkozás mellőzése, az önszabályozás, csak az energiafogyasztás címkézése, csak a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények bevezetése, valamint ez utóbbi kettő együttese egyaránt szerepelt. A szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére és energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, egyértelmű jogalkotási felhatalmazásra figyelemmel a hatásvizsgálat középpontjában a javasolt végrehajtási rendeletek tartalmának és az intézkedések terjedelmének az értékelése állt, nem pedig más lehetőségek vizsgálata. Az energiafogyasztást jelző címkék bevezetésére vonatkozó lehetőségek hatását az eddigi gyakorlat folytatására vonatkozó forgatókönyvvel vetettük össze. A költség-haszon elemzés alapján a szellőztetőberendezésekben rejlő fejlesztési potenciált legjobban az a lehetőség váltja valóra, amely egyfelől egy, az összes szóban forgó termék környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket megállapító bizottsági rendeletet, másfelől pedig egy, a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó, a fogyasztókat a leghatékonyabb készülékek felé terelő felhatalmazáson alapuló rendeletet tartalmaz. A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények két szakaszban: az intézkedések hatálybalépése után 2, illetve 4 évvel lennének alkalmazandók. A lakóépületeket szellőztető berendezések címkézésére vonatkozó követelményeket ugyanezen időponttól kellene alkalmazni. A kiválasztott lehetőség biztosítja, hogy:
HU
–
a legkevésbé energiahatékony szellőztetőberendezéseknek megszűnik a forgalmazása, ami az ár és a kiegészítő funkciók területéről az energiahatékonyság felé tereli a versenyt,
–
az innovatív technológiákra irányuló beruházásokhoz szükséges, az iparág számára hosszú távon kiszámítható viszonyokat garantáló, átlátható jogi környezet létrehozása elősegíti a folyamatban lévő energiahatékonysági fejlesztéseket,
–
az egyes termékek közötti különbségekről nyújtott tájékoztatás révén a lakossági fogyasztók hatékony és megbízható eszközt kapnak a kezükbe ahhoz,
5
HU
hogy összehasonlítsák egymással a kínált termékek energiahatékonyságát, ami keresletet gerjeszt az energiahatékony készülékek iránt, –
gyorsan lehet élni a szellőztetőberendezések villamosenergia-fogyasztásának költséghatékony csökkentésére rendelkezésre álló lehetőségekkel, ami jelentős növekedést fog eredményezni az átlagos energiahatékonyságban,
–
2030-ra csak az itt javasolt intézkedések révén 1460 PJ-lal növekszik a szellőztetőberendezések primerenergia-megtakarítása, a CO2-kibocsátás pedig ugyanebben az időszakban 81 Mt CO2-egyenértékkel csökken,
–
a 2011-től 2030-ig terjedő időszakban az összesített energiamegtakarítás és CO2-kibocsátás-csökkenés csaknem 16 EJ-nak, illetve 0,76 Gt CO2egyenértéknek felel meg,
–
mindennek következtében a fogyasztóknak a termékek teljes életciklusát tekintve nem kell többletterhet viselniük, és várhatóan más (egészségügyi, biztonsági, versenyképességi stb.) negatív hatások sem jelentkeznek,
–
olyan egyértelmű jogi keret jön létre a termékek tervezése területén, amely kellő mozgásteret hagy a gyártók számára az energiahatékonysági célértékek eléréséhez, és egyenlő piaci feltételeket teremt, tisztességes versenyt eredményez, és biztosítja a termékek szabad áramlását a piacon,
–
a Közösségen belül harmonizálttá válnak a szellőztetőberendezésekre vonatkozó követelmények, ezért minimálisra csökkennek a gazdasági szereplők adminisztrációs terhei és költségei,
–
megszűnnek a piaci hiányosságok, és a belső piac működése megfelelővé válik,
–
nem sérül a jogalkotó által e célra adott felhatalmazás,
–
a rendelet bevezetését követően a termékek újratervezése és újbóli bevizsgálása abszolút értékben korlátozott nagyságú, relatív értékben (egy termékre vetítve) csekély költségráfordítással megoldható,
–
miközben a termékek újratervezéséhez szükséges időt megfelelő mértékben figyelembe vevő átmeneti időszakok miatt a gyártóknak nem kell aránytalan terheket viselniük,
–
nem várhatóak jelentős változások az ipar versenyképességében, különös tekintettel a kkv-kra,
–
pozitív hatások jelentkeznek a foglalkoztatás területén, különösen a kkv-knál.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása A javasolt intézkedés új kötelező címkézési és termékinformációs követelményeket tartalmaz a lakóépületeket szellőztető berendezéseket forgalomba hozó szállítók számára. Az intézkedés tárgyi hatálya igazodik az ilyen berendezések környezettudatos tervezése területén javasolt végrehajtási intézkedésben foglalt követelmények hatályához. A környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelet a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozóan is ír elő követelményeket. A lakóépületeket szellőztető berendezésekre és a nem lakóépületeket szellőztető berendezések különleges határfeltételeire és a rájuk vonatkozó szabványok eltérő voltára való tekintettel nem lehetséges egységes harmonizált követelményeket meghatározni mindkét csoport számára.
HU
6
HU
A lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a javasolt szabályozási mód a címkézés és a hatékonysági minimumkövetelmények együttes alkalmazása. Ennek célja a két lehetőség előnyeinek, nevezetesen a címkézés által kifejtett piaci húzóerő és a tervezési követelmények gerjesztette technológiai nyomóerő egyidejű kiaknázása. Mindkét rendelet a lakótér vagy épület szellőztetésének a fűtött padlófelület egy m²-ére jutó egységes fajlagos energiafogyasztásából (SEC) [kWh/(m².a)] mint holisztikus értékből indul ki, amelyet a paramétereket tartalmazó egyenlet alapján kell meghatározni. A SEC-megközelítés mozgásteret biztosít a gyártók számára annak eldöntésében, hogy a szellőztetés hatásfokát, a szabályzókat, a hővisszanyerést vagy ezek mindegyikét kívánják-e optimalizálni. Az A+-tól G-ig terjedő skála szerinti címkézés 2016-ban lép hatályba, párhuzamosan az első környezettudatos tervezési szakasszal, amely kiiktatja a leggyengébb teljesítményű G osztályt; a második szakaszban pedig 2018-ig megszűnik a két leggyengébben teljesítő E és F osztály. A környezettudatos tervezésre és a hatékonyságra vonatkozó követelményeket további műszaki előírások egészítik ki. Végezetül a rendeletben a lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a hangkibocsátásra vonatkozó követelmények is meghatározásra kerültek. A nem lakóépületeket szellőztető berendezések piaca meglehetősen heterogén. Mivel a professzionális termékek esetében a vásárlók általában sokkal nagyobb tudással rendelkeznek a termékekről, mint a lakossági vásárlók, a nem lakossági termékek energiafogyasztásának címkézése nem a megfelelő megoldás. Ehelyett tehát inkább a tervezési követelmények szigorát fokoztuk. A rendelet a szellőztetőberendezések esetében továbbá egységes termékinformációs követelményeket is bevezet, amelyeknek például termékismertető adatlapok és műszaki dokumentációk útján kell eleget tenni, és azokra az információkra vonatkozóan is határoz meg követelményeket, amelyeket a szellőztetőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint a kapcsolódó hirdetésekben és műszaki promóciós anyagokban közölni kell. A javasolt címkék és egységes termékismertetők hozzájárulnak a szellőztetőberendezéseket vásárlók körében uralkodó információhiány megszüntetéséhez, és segítenek feloldani az épülettulajdonosok, az építészek és a tervezők érdekeinek megosztottságát. Az e rendelet szerinti mérési módszerek és piacfelügyeleti célú vizsgálatok igazodnak a környezettudatos tervezésre vonatkozóan javasolt végrehajtási intézkedésben meghatározottakhoz. Jogalap A felhatalmazáson alapuló rendelet a 2010/30/EU irányelv és különösen annak 10. cikke végrehajtását szolgálja. A szubszidiaritás elve A rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az arányosság elvének megfelelően az intézkedés nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. A végrehajtási intézkedés formáját tekintve rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezzel biztosítható, hogy a nemzeti és az uniós közigazgatási rendszereknek ne járjon költséggel a végrehajtási aktus átültetése a nemzeti jogba. A jogi aktus típusának megválasztása
HU
7
HU
Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet. Költségvetési vonzatok A javaslat nincs közvetlen hatással az uniós költségvetésre. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés A tervezet felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.
HU
8
HU
A BIZOTTSÁG .../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.11.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre6 és különösen annak 10. cikkére, mivel:
HU
(1)
A 2010/30/EU irányelv előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan. Felhatalmazáson alapuló jogi aktust akkor kell elfogadni, ha az adott termék jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik, az azonos funkciójú termékek teljesítménye között nagy eltérés mutatkozik, és sem más uniós jogszabály, sem önszabályozás útján nem lehet gyorsabban vagy kevesebb költséggel megvalósítani a politikai célkitűzéseket, mint kötelező előírások útján.
(2)
A Bizottság megvizsgálta a lakóépületeket szellőztető berendezések műszaki, környezeti és gazdaságossági jellemzőit. A vizsgálat tanúsága szerint a lakóépületeket szellőztető berendezések az uniós háztartási szektor teljes energiaszükségletének jelentős részét teszik ki. E termékek energiahatékonysága terén máris számottevő javulást sikerült elérni, azonban az ilyen berendezések energiafogyasztása még mindig jelentősen csökkenthető lenne. A vizsgálat során megerősítést nyert az a tény is, hogy a termékek teljesítménye között nagy eltérés mutatkozik, és nincs olyan önszabályozási kezdeményezés és önkéntes megállapodás, amelynek révén teljesülhetnének a szakpolitika célkitűzései.
(3)
A légáramonként 30 W-nál kisebb felvett elektromos teljesítményű, kisméretű szellőztetőberendezéseket nem indokolt e rendelet útján szabályozni. Az említett berendezéseket számos különböző alkalmazásra tervezik, működésük nagyrészt időszakos, és csupán kiegészítő funkciót töltenek be, például fürdőszobák szellőztetését végzik. Amennyiben ezek a szellőztetőberendezések is e rendelet hatálya alá tartoznának, az az értékesített termékek nagy mennyiségére való tekintettel a piacfelügyelet terén jelentős adminisztratív terhekkel járna, ugyanakkor csak kismértékben növelné az energiamegtakarítási lehetőségeket. Mivel azonban az említett berendezések a többi szellőztetőberendezéshez hasonló szerepet töltenek be, ezen rendelet felülvizsgálata során indokolt megvizsgálni, hogy a rendelet hatályát helyénvaló-e rájuk is kiterjeszteni. A nem lakóépületeket szellőztető berendezéseket
6
HL L 153., 2010.6.18., 13. o.
9
HU
nem indokolt a címkézés hatálya alá vonni, mivel kiválasztásukat tervezők és építészek végzik, így az jórészt független a fogyasztói és piaci trendektől. Nem indokolt e rendelet útján szabályozni a kifejezetten és kizárólag vészhelyzeti célokra vagy különleges, illetve veszélyes környezetben való működésre tervezett szellőztetőberendezéseket sem, mivel azok használata ritka és rövid időtartamú. A hatály alóli kizárásnak egyértelművé kell tennie, hogy az elsősorban fűtésre vagy hűtésre használt többfunkciós készülékeket és konyhai páraelszívókat szintén ki kell zárni. A lakóépületeket szellőztető berendezések fajlagos energiafogyasztására vonatkozóan harmonizált címkézési és egységes termékinformációs rendelkezéseket indokolt megállapítani annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak e termékek energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználók pedig az energiahatékony termékek vásárlására, és javuljon a belső piac működése. (4)
Mivel a lakóépületeket szellőztető berendezések hangteljesítményszintje fontos lehet a vásárlói döntés szempontjából, indokolt előírni az erre vonatkozó információk címkén való feltüntetését.
(5)
E rendelet, valamint a …-i …/…/EU bizottsági rendelet7 2025-ig együttesen előreláthatólag 1300 PJ-lal (azaz 45%-kal) 4 130 PJ-ra növeli majd meg az összes energiamegtakarítást.
(6)
A címkén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elismert mérési és számítási módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi testületek által az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben8 előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.
(7)
E rendeletben egységes követelményeket kell megállapítani a címkék tartalmára és kivitelére, a műszaki dokumentációra és a termékismertető adatlapra vonatkozóan. Mivel a termékekre vonatkozó információknak a végfelhasználók számára az interneten való közzététele egyre fontosabbá válik, e rendeletnek ezenkívül meg kell határoznia azokra az információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a szellőztetőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint bármely hirdetésében és műszaki promóciós anyagában közölni kell.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A rendelet tárgya és hatálya (1)
E rendelet a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó követelményeket állapít meg.
(2)
Ez a rendelet nem alkalmazandó: a)
7 8
HU
azon egyirányú (elszívó vagy befúvó) szellőztetőberendezésekre, amelyek felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 30 W-ot;
A Bizottság …-i …/…/EU rendelete a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításáról (HL [...], [...], [...] o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
10
HU
b)
azon szellőztetőberendezésekre, amelyeket kizárólag és kifejezetten a 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben9 meghatározottak szerinti robbanásveszélyes légkörben való üzemelésre terveztek;
c)
azon szellőztetőberendezésekre, amelyeket kifejezetten és kizárólag vészhelyzeti használatra, rövid időtartamú működésre terveztek, és amelyek megfelelnek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben10 az építmények tűzbiztonsága tekintetében meghatározott alapvető követelményeknek;
d)
a kifejezetten és kizárólag az alábbi működési körülményekre tervezett szellőztetőberendezésekre: i.
ha az áramoltatott levegő üzemi hőmérséklete meghaladja a 100 °C-ot;
ii.
ha a ventilátort hajtó, az áramoltatott levegőn kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete meghaladja a 65 °C-ot;
iii.
ha az áramoltatott levegő hőmérséklete vagy az áramoltatott levegőn kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete –40 ºC-nál kisebb;
iv.
ha a tápfeszültség váltóáram esetében 1000 V-nál, egyenáram esetében 1500 V-nál nagyobb;
v.
mérgező, nagymértékben korrozív vagy gyúlékony környezetben vagy nagyfokú kopást előidéző anyagok jelenlétében;
e)
a hővisszanyerést szolgáló hőcserélővel és hőszivattyúval rendelkező berendezésekre, valamint az olyan berendezésekre, amelyeknél a hővisszanyerő rendszerben végzett hőátadástól és hőkivonástól függetlenül is van lehetőség hőátadásra és hőkivonásra, kivéve a fagyvédelmi és jégmentesítési célú hőátadást.
f)
a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási sütők és páraelszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 1-jei 65/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet11 hatálya alá tartozó, páraelszívóként besorolt berendezésekre. 2. cikk Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában: 1.
9
10
11
HU
„szellőztetőberendezés”: elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja; Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/9/EK irányelve a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 100., 1994.4.19., 1. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.) HL L 29., 2014.1.31., 1. o.
11
HU
2.
„lakóépületek szellőztetésére szolgáló berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely esetében a) a maximális légtömegáram nem haladja meg a 250 m³/h-t; b) a maximális légtömegáram 250 és 1000 m³/h közé esik, és a gyártó nyilatkozata szerint a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;
3.
„maximális légtömegáram”: a gyártó által megadott azon legnagyobb légtömegáram, amely a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például tiszta szűrőkkel ellátott) szellőztetőberendezés beépített szabályzói vagy a berendezéshez különálló szabályzók segítségével standard léghőmérsékleten (20 °C) és légnyomáson (101 325 Pa) elérhető; lakóépületeket szellőztető, légcsatornával ellátott berendezések esetében 100 Pa külső statikus nyomáskülönbség melletti légáramra megállapítva, lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezések esetében a 10 (minimum)-20-50-100-150-200-250 Pa össznyomáskülönbségek közül azon legalacsonyabb elérhető érték melletti légáramra megállapítva, amely egyenlő a mért nyomáskülönbség értékével, vagy majdnem eléri azt);
4.
„egyirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely csak egyetlen irányba – beltérből kültér felé (elszívás) vagy kültérből beltér felé (befúvás) – állít elő légáramot, és a mechanikusan előállított légáram természetes levegő bevezetésével vagy elszívásával egyenlítődik ki;
5.
„kétirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely a beltér és a kültér között állít elő légáramot, és rendelkezik mind elszívó, mind befúvó ventilátorral;
6.
„egyenértékű szellőztetőberendezés-modell”: az alkalmazandó termékinformációs követelmények szerint ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, de ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr által másik szellőztetőberendezésmodellként forgalomba hozott szellőztetőberendezés.
A II–IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók. 3. cikk A szállítók kötelezettségei
HU
(1)
A lakóépületeket szellőztető berendezéseket piaci forgalomba hozó szállítók gondoskodnak arról, hogy 2016. január 1-jét követően teljesüljenek az alábbi követelmények:
a)
valamennyi, lakóépületeket szellőztető berendezést egy, a III. mellékletben előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címke kísérje, amelyet legalább a berendezés csomagolásán fel kell tüntetni. a lakóépületeket szellőztető berendezések valamennyi modelljéhez álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. mellékletben előírt formátumú és információtartalmú elektronikus címke;
b)
a terméket a IV. melléklet szerinti termékismertető adatlapnak kell kísérnie. Az adatlapot legalább a berendezés csomagolásában rendelkezésre kell bocsátani. A lakóépületeket szellőztető berendezések valamennyi modelljéhez álljon a kereskedők rendelkezésére, illetőleg szabad hozzáférésű internetes oldalakon legyen elérhető egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap;
12
HU
c)
ha a tagállamok hatóságai és a Bizottság arra igényt tartanak, a termék V. melléklet szerinti műszaki dokumentációjának rendelkezésre kell állnia;
d)
rendelkezésre kell bocsátani használati utasítást;
e)
a lakóépületeket szellőztető berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiával vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó hirdetésekben szerepelnie kell az adott modell fajlagos energiafogyasztási osztályának;
f)
a lakóépületeket szellőztető berendezések egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepelnie kell az adott készülékek fajlagos energiafogyasztási osztályának.
(2)
2016. január 1-jétől a lakóépületeket szellőztető egyirányú szellőztetőberendezések a III. melléklet 1. pontjában, a lakóépületeket szellőztető kétirányú szellőztetőberendezések pedig a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú címke kíséretében hozhatók forgalomba. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei
A kereskedők kötelesek gondoskodni a következőkről: a)
az értékesítési helyeken kiállított, lakóépületeket szellőztető berendezések külső borításának elején vagy tetején – jól látható helyen – el legyen helyezve a szállítók által a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kiállított címke;
b)
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon, lakóépületeket szellőztető berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;
c)
a lakóépületeket szellőztető berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiával vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó hirdetésekben szerepeljen utalás az adott berendezés fajlagos energiafogyasztási osztályára;
d)
a lakóépületeket szellőztető berendezések egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban fel kell tüntetni az adott modell fajlagos energiafogyasztását, valamint mellékelni kell a szállító által rendelkezésre bocsátott használati utasítást. 5. cikk Mérési módszerek
A 3. és 4. cikk szerinti információk megadása céljából a konkrét fajlagos energiafogyasztási osztályt a II. mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kell meghatározni. A fajlagos energiafogyasztást, az éves villamosenergia-fogyasztást, az éves fűtési megtakarítást, a maximális légtömegáramot és a hangteljesítményszintet a VIII. melléklet szerinti mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertan figyelembevételével.
HU
13
HU
6. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok A szellőztetőberendezés megfelelésének ellenőrzése céljából a tagállamok a IX. mellékletben előírt eljárást alkalmazzák. 7. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb 2020. január 1-ig felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a konzultációs fórum elé tárja. Ennek során a Bizottság megvizsgálja különösen a rendelet hatályának az egyéb szellőztetőberendezésekre, nevesen a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre és a 30 W-nál kisebb teljes felvett elektromos teljesítményű berendezésekre való kiterjesztésének lehetőségét, a fajlagos energiafogyasztás számításának módját, valamint az igényfüggő szabályozású egyirányú és kétirányú szellőztetőberendezések osztályozását. 8. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2014.7.11.-én.
a Bizottság részéről elnök José Manuel BARROSO
HU
14
HU
