Ethernet hálózatok
Ethernet hálózatok LAN – Local Area Network – Helyi hálózat Mint neve is mondja ez a fajta kapcsolati kialakítás viszonylag egymáshoz közel lévő eszközöket köt össze, viszonylag nagy sebességgel. Mivel nem csak egy számítógépet, és elég nagy sebességgel szerettek volna összekötni, jóval komolyabb megoldásra volt szükség, mint a soros portokon keresztüli számítógép összekötésre. Komolyabb kábelek kellenek nagy sebességű hálózat kialakításához, előszőr koaxiális kábelekkel majd mint napjainkban is leggyakrabban csavart érpárral(4db érpár).
Ethernet: Az alap ötlet Bob Metcalfe nevéhez fűződik. 1973-ban szakdolgozatként jelent meg először, kezdetben 2,5 Mbit/sec volt az adatátviteli sebesség. Mire ténylegesen szabvány lett belőle már 10Mbit/sec adatátviteli sebességgel bírt. Manapság már 100Mbit/sec 1 Gbit/sec és 10Gbit/sec adatátviteli sebességgel bírnak az Ethernet hálózatok.
Koakxiális hálózatok: 1. Vastag (Thick) Ethernet: -
vastag, 2cm átmérőjű általában sárga merev kábel, ezért szokták Sárga Ethernetnek is hívni
-
maximális hossza 500m
-
az egyes host-ok úgynevezett vámpírcsatlakozóval csatlakoztak rá •
a vámpírcsatlakozó egy csőbilincsből
•
belső aktív elektronikából állt
-
A hostokat a vastag Ethernet kábellel 15 eres maximum 20-25m hosszúságú kábel kötötte össze.
-
Egy vastag Ethernet szegmensen maximum 50db host lehetett
Kőszegi Dániel
1
Ethernet hálózatok
-
Adatátvitel esetén a kábel végén a jel: •
Szétsugárzódik: mint egy adóantennán
•
Visszaverődik, elmosódik, jelzajt generál
-
Ha a kábelt a hullámimpedanciának megfelelő nagyságú ellenállással zárják le, tökéletes illesztés esetén elnyelődik a jel, hővé alakul.
-
Manapság már nem építenek ki ilyen hálózatokat, amennyiben egy házban egy ilyen hálózat volt kiépítve, alap közegként használhatják költségcsökkentésként, ugyanis képes együtt dolgozni a mai trenddel.
-
A hálózaton soros adatátvitellel érnek el nagysebességet
-
Nagy hátránya volt a Vastag Ethernet-nek, hogy szerelése nagyon nehéz, könnyebben szerelhető infrastruktúrára volt szükség.
-
A 2,5m es gépenkénti határ és a + csatlakozó és a kábelezés mind-mind hibák lehetőségeit adták.
-
Egy cégen belül a kábelezés a következőképpen nézhetett ki:
-
Egy cégnél ahol Vastag Ethernet alapokon nyugvó hálózatot építettek, általában folyósónként alakították ki a szegmenseket, alhálózatokat, hogy
Kőszegi Dániel
2
Ethernet hálózatok
beleférjenek a szabvány által meghatározott 500m-es és a max 50 gépes szegmensekbe. 2. Vékony (Thick) Ethernet -
Vékonyabb és rugalmasabb koax kábelből építik fel mint a Vastag Ethernet hálózatokat.
-
Villamos paraméterei rosszabbak mint a Vastag Ethernet kábelé, ezért nem lehet 500m hosszúságú , maximum 187m lehet a hossza.
-
Az egyes hostok a kábelre vannak illesztve úgynevezett T-csatlakozóval, nincs plussz elektronikát tartalmazó rész illetve plussz összekötő kábel ez előnyös
-
Maximum 20-30 host lehet egy ilyen módon kiépített szegmensen.
-
Hasonlóan a vastag ethernethez, szerelése bonyolult, és manapság már nem alkalmazzák. Olyan esetben ha ilyen Vékony Ethernet adja egy ház alap hálózatát előfordulhat hogy erre építkezve, köültség kímélés miatt alakítják ki a hálózatot.
Kőszegi Dániel
3
Ethernet hálózatok
-
Egy cégen belül a kábelezés végig halad minden szobán, az egyes számítógépek a kábelre sorosan vannak rákötve
-
Adatátvitel esetén a kábel végén a jel: •
Szétsugárzódik: mint egy adóantennán
•
Visszaverődik, elmosódik, jelzajt generál
-
Ha a kábelt a hullámimpedanciának megfelelő nagyságú ellenállással zárják le, tökéletes illesztés esetén elnyelődik a jel, hővé alakul.
-
Fontos hogy a kábel két végét 50ohm-os ellenállással lezárjuk, különben a jel elvész, illetve zaj jut a hálózatba
-
Nehézkes szerelés és a miatt, hogy nagyon nagy az esély a zaj bejutására a hálózaton új technikát kellet hogy kifejlesszenek..
Mint az első két esetben is látszik úgynevezett busz topológiába rendeződnek a hálózatba kötött eszközök. Egymás mögött vagy előtt ülnek a hálózaton az eszközök, ha egy kiesik szakadás miatt az egész hálózat megszakad. Ezért is kellet egy új technológiák megalkotni. 3. UTP – Unshield Twisted Pair -
Az UTP kábelek már a telefóniából ismert kábelek, tehát ezért is esett a választás rájuk, hogy ezeken próbáljanak meg adatot forgalmazni.
-
Az UTP kábelek villamos tulajdonságai sokkal rosszabbak minta koax kábeleké, ezért maximális hosszuk 100m lehet
Kőszegi Dániel
4
Ethernet hálózatok
-
A kábelek nem megszakíthatóak, tehát egy kábelen egy eszköz lehet csak, ezzel kiküszöbölték a sorba kötöttség problémáját.
-
Ezen tulajdonságokból következik, hogy megkellet alkotni egy olyan eszközt mely a hálózatban lévő számítógépeket összeköti. Ezen eszköz a HUB: •
A HUB a hozzá tartozó UTP vezetékeket belső szinten összeköti, minden kábel minden vezetékét.
•
Egy speciális csillag alakú busz topológia alakul így ki.
•
Hamar nem csak ezt a funkciót hanem erősítési funkciót is ellátott, mikor már nagyobb hálózatokat építettek.
-
Ezzel sikeresen kialakítottak, egy jól szerelhető, olcsó hálózatot.
-
Az első UTP eszközökből épült hálózat 10Mbit/sec maximális sebesség adatátvitelre volt képes.
-
Jelölések: Jelölés 10Base5 10Base2 10BaseT 100BaseTx
-
Elnevezés Vastag Ethernet Vékony Ethernet UTP UTP
Az UTP esetén használt kábelek a következő kategóriákba sorolhatóak: Elnevezés Cat3 Cat4 Cat5 Cat6 Cat5E
-
Megjegyzés 10= 10Mbit/s sebesség, Base= alapsávi, 5=500m 10= 10Mbit/s sebesség, Base= alapsávi, 2=200m 10= 10Mbit/s sebesség, Base= alapsávi, T=Twisted 100= 100Mbit/s sebesség, Base= alapsávi, Tx=Twisted
Felhasználás Telefon kábel, 10Mbit/sec 10Mbit/sec 100Mbit/sec 1000Mbit/sec 1000Mbit/sec E=Extended
UTP kábel készítés: •
Kőszegi Dániel
Ami kell: •
UTP kábel,
•
RJ45-ös csatlakozó
•
Fogó, lehetőleg krimpelő fogó 5
Ethernet hálózatok
•
Kb 12 mm-nyi külső szigetelőt távolíts el a vezeték végeiről.
•
A kiszabaduló kis kábeleket nem kell lecsupaszítani, rendezd a megfelelő sorrendbe a kis kábeleket
•
Rakd rá a kábelekre az RJ54-ös csatlakozót, majd szorítsd rá a fogóval
•
Ugyan ezt végezd el a kábel másik oldalán is.
•
Belső kábelek sorrendje Cat-5 kábel esetén:
Egyenes kábel A Oldal Csatlakozó - PIN ID Szín 1 Narancssárga-fehér 2 Sárga 3 zöld-fehér 4 Kék 5 kék-fehér 6 Zöld 7 barna-fehér 8 Barna
Egyenes kábel B Oldal Csatlakozó - PIN ID Szín 1 narancssárga-fehér 2 Nsárga 3 zöld-fehér 4 Kék 5 kék-fehér 6 Zöld 7 barna-fehér 8 Barna
Crosslink A Oldal Csatlakozó - PIN ID Szín 1 Narancssárga-fehér 2 narancssárga 3 zöld-fehér 4 Kék 5 kék-fehér 6 Zöld 7 barna-fehér 8 Barna
Crosslink B Oldal Csatlakozó - PIN ID Szín 1 zöld-fehér 2 Zöld 3 narancssárga-fehér 4 Kék 5 kék-fehér 6 Narancssárga 7 barna-fehér 8 Barna
-
A felépítésnek köszönhetően ha egy gép megszólal ezen a hálózaton, adatot forgalmaz azt az összes többi számítógép hallja. Ez lehet előny és hátrány is, hisz egyszerűen lehet minden hálózaton lévő eszközhöz szólni, de ha egyszerre többen próbálnak forgalmazni abból kakofónia lesz. Ez mindenféleképpen meg kell oldani, egyszerre csak egy gép beszélhessen, kizáró hozzáférést kell kialakítani.
-
Megoldás lehet a token alkalmazása, ami annyit tesz, akinél ez a bizonyos token van az beszélhet. Ez nem biztos hogy előnyös például biztonsági eszközök hálózaton üzemeltetése esetén, mert lehet hogy mire a token eljut hozzá már késő. Token használatakor van egy token kibocsájtó aki mindig kiadja, visszaveszi a tokent, és vannak a token fogadók akik ha a token náluk van beszélhetnek.
Kőszegi Dániel
6
Ethernet hálózatok
•
-
Problémák: •
valaki csak úgy generál egy tokent és el kezd beszélni?
•
kiesik a token osztó a hálózatból
•
elvész a token
•
bonyolult rendszer, de alkalmazzák még manapság is
Megoldást egy földrajzi helyszínen kialakult kommunikációs rendszerből vették A Hawaii szigeteken szerettek volna kommunikációs hálózatot létesíteni: •
a kábelezést már az elején elvetették, mert a szigetek földrajzi tulajdonságai távolság, vulkanikus szigetek, mozgás ezt nem tette lehetővé.
•
Megoldás rádióhullámokkal való kommunikáció
•
Nem lehetett végtelen csatornát kialakítani hogy mindenki beszéljen, véges sok csatornával kellet megvalósítani, úgynevezett tap-busz topológiával.
-
ALOHA nevü hálózat adta az alapokat, amely a különböző szigetek egyetemi épületeit rádiókapcsolattal kötötte össze. Eredetileg ezt a hálózatot hívták Ethernetnek, hiszen egy olyan hálózatról (net) volt szó, melynek átviteli közege az „éter” (ether).
-
A rendszer mögött álló elgondolás igen egyszerű volt. Ha egy állomás adást kívánt az éterbe bocsátani, azonnal megtehette - a vevők felelőssége volt az üzenetek nyugtázása, vagyis a visszajelzés a sikeres fogadásról. Az aki beszélni akart csak bizonyos ideig beszélhetett. Ez az egyszerű hálózat semmit nem tett az ütközések ellen (vagyis két állomás minden további nélkül adhatott egyszerre), viszont visszajelzést várt a sikeres fogadásról rögzített időtartamon belül.
-
Ennek egy kibővített változata a Slotted ALOHA mely esetén csak bizonyos időpillanatokban lehetett megkezdeni a beszédet. Ezzel próbálták csökkenteni a jam-et a hálózaton.
-
Természetesen ezek a megoldások olyan helyen ahol jóval több eszköz csatlakozik a hálózatba alkalmazhatatlanok, hisz nem figyelik az ütközést, azt hogy éppen beszél e valaki a vonalon.
-
Ezért az Xerox szakemberei és az IEEE kifejlesztette a 802.3 as hálózati szabványt a CSMA/CD-t Carrier Sense Multiple Access with Collosion Detection – Vivőérzékeléses Többszörös elérés Ütközés detektálással. •
Kőszegi Dániel
Működésének lényege: •
Ha valaki adni akar a hálózaton, akkor előtte bele kell hallgatnia a csatornába
•
Amennyiben valaki már ad akkor nem szabad belekezdeni az adásba
•
Ha senki sem ad akkor lehet csak elkezdeni
7
Ethernet hálózatok
-
•
Adás alatt folyamatosan kell figyelni, hogy azaz adat hallható e a hálózaton amit elküldött
•
Ha egyszer nem azt hallja vissza akkor vissza kell hogy vonlujon
•
Előfordulhat a jelterjedési sebesség miatt hogy valaki olyankor szólal meg a hálózat másik végén mikor már más beszél, ezért ilyen esetben mindkét fél visszavonul, egy random ideig tart ez a visszavonulás majd újra lehet beszélni. Így lehet az egyik felet vissza szorítani és a másikat hagyni adni.
•
Amennyiben véletlenül megint egyszerre kezdenek adni, újabb véletlen szerű számmal megszorozzák az előző véletlen szerű számot és ez után megy tovább az adat továbbítás
•
A jel 2/3-ad fénysebességgel halad a hálózaton, 1m-t kb 5-6 ns alatt tesz meg a jel, nagyobb hálózat esetén tehát látható hogy előfordul hogy egyszerre kezdenek el beszélni
Az ethernet hálózaton adat csomagokat küldünk, mely csomagokat Ethernet Framek-nek nevezünk
7byte Preambulum
6byte Cél MAC címe
6byte Forrás MAC címe
2byte Hossz/Típus
46-1500byte ADAT
4byte CRC
Preambulum: a vevő ezalatt szinkronizálja órajelét az adásra Cél MAC (Media Access Controll Address) címe: Azon eszköz fizikai címe a hálózaton amelynek a csomagot küldik Forrás MAC címe: Azon eszköz fizikai címe a hálózaton amelytől a csomagok származnak Hossz: megadja milyen hosszú az ADAT Típus: megadja milyen típusú adatot tartalmaz az ADAT –mező CRC (Cyclic Redundacy Check): Továbbított adat hibáinak ellenőrzésére szolgál -
Minimális hossza van egy Ethernet Frame-nek ez a minimális hossz abból adódik, hogy minden a hálózaton lévő számítógépnek legyen ideje észrevenni azt, hogy már más ad a hálózaton. 64 byte a minimális Ethernet Frame hossz.
-
Maximális hossz is van hogy nehogy „kiéheztesse” a többi adni kívánót ez a hossz 1500 byte, ezen kívül a 4 byte os CRC 1500 byte felett már nem elég, romlik a hatékonysága, az 1500 byte-os méretnek régen volt egy költség oldala is, a memória túl drága volt, így nem lehetett sokat tenni egy átlagos kártyába.
Hálózat építésekor használatos eszközök Hub: Az OSI modell 1. szintjén (Fizikai) helyezkedik el Broadcast-ot támogató eszköz, amit az egyik gép ad az összes többi hallja.
Kőszegi Dániel
8
Ethernet hálózatok
Manapság már erősítőt is tartalmaznak a HUB-ok, velük csillag alakú busztopológia alakítható ki. A hálózatba kötött gépek számát expandálni lehet HUB-ok összekötésével. Létezik egy 5-4-3 hálózat építési szabály: Maximum 5 szegmenst szabad kialakítani Maximum 4 repeater, HUB lehet a hálózatban Maximum 3 szegmensre lehet hostokat kötni Manapság inkább a logikai mintsem a fizikai korlátok szabják meg egy hálózat nagyságát. Az ethernet broadcast tulajdonsága miatt nagyon hamar telítésbe megy, emiatt belassul. Jól megépített hálózatban az ethernet teljesítményének KB 40%-át lehet kihasználni. Azon területet ahová egy ütközés ténye eljut Collosion Domainnek CD nevezzük. A csak HUB-okat tartalmazó ethernet hálózat egy nagy Collosion Domaint alkot.
Bridge A bridge-eszközök sokkal intelligensebbek a HUB-oknál, ismerik már az Ethernet Framet, a Data Link sznten Layer2 működnek, így el tudnak választani egymástól Collosion Domaineket.
Működése: -
Memóriája van
-
Ellenőrzi, hogy az egyik Collosion Domainből érkező Ethernet Frame hibátlan e,
-
Akkor viszi át csak a keretet a másik collosion domainbe ha ott adás joghoz jut
-
Azokat a kereteket továbbítja csak, melyeknek a feladója az egyik, címzettje a másik collosion domainben vannak. Ennek megvalósításához rendelkezik egy
Kőszegi Dániel
9
Ethernet hálózatok
táblázattal, melyben az egyes oldalain található eszközök MAC címét tárolja. A táblázat szerkeszthető kézzel, de a Bridgek nagy része öntanuló, forgalom közben tanulja meg hogy mely eszköz mely oldalán van. A bridge táblázatában a bejegyzések öregednek, ezzel el lehet kerülni, hogy ha az egyik CD-ből a másikba helyezünk át egy gépet, áthelyezés után az eszköz ne tudjon kommunikálni. Ezenkívül ha a forgalom mást mutat tehát a CD1-ben lévő gép a CD2-ben szólal meg, azonnal módosítja a táblázatait, tehát az öregedési időt sem kell megvárni ilyen esetben. -
Broadcast Domain: A broadcast csomagokat sajnos nem tudja szűrni, így azok szegmensek összességét ahová a broadcast üzenet eljut Broadcast Domainnek nevezzük.
-
Flooding: Ha a bridge még nem tudja, melyik oldalán van a címzett eszköz ,akkor az összes oldalára elküldi az ethernet framet. A válaszból majd megtudja hol volt a címzett.
-
Store and forward módban dolgozik a legtöbb bridge, ami lehetővé teszi, hogy az egyes oldalaikon különböző technológiájú, sebességű hálózatokhoz csatlakozzon.
-
Remote Bridge: Olyan bridge mely két fél bridge-ből áll a két fél között az adatátvitel egy újabb közeggel történik: mikró, lézer, rádió. Pl: A várba ilyen módon megy az Internet
-
Bridge esetében a store and forward technológia miatt késleltetéssel kell számolni. Minél nagyobb a frame annál nagyobb a késleltetés. Csak az után lehet adni, miután az egész keret beérkezett és ellenőrzésen esett át.
-
Cut-Trough üzemmód: ahogy megérkezett a az Ethernet frameben tárolt cél MAC address, azonnal meg lehet kezdeni az adást. Remote echonál zavaró lehet.
Problémák: -
nem lehet azonnal adni, tárolni kell míg a bridge nem kap adási jogot
-
nem lehet lassúról gyors sebességre váltani
-
elképzelhető hogy crc-s adatot ad át a bridge
-
két bridge esetén már hurok jöhet létre a hálózatban
-
Spanning Tree – Feszítő fa algoritmus, ha hurok alakul ki a hálózatban, a bridge-ek megegyeznek abban melyik kapcsol ki. Egymás között speciális ethernet framekkel kommunikálnak. Amennyiben az egyik tönkremegy a tartalék eszköz magától bekapcsol.
Bridge-vel össze lehet kötni ethernet és tokkenring hálózatot is, a store and forward működés miatt. Mivel a bridge nem tudja szétválasztani a Broadcast Domaineket újabb eszköz megalkotására volt szükség.
Switch Olyan bridge aminek sok portja van (Multiport Bridge), a switchek egy portján egy eszköz, gép van, tehát sosincs ütközés, egy gép = egy CD. Amennyiben túl sok adatot próbál egy gép küldeni az adott portra a switch ütközést szimulál. Kőszegi Dániel
10
Ethernet hálózatok
Képesek alternatív útvonalakat kommunikálhat egymással.
kialakítani,
így
egyszerre
több
eszköz
is
Sajnos a broadcast üzenetek problémájára ez sem ad megoldást. V-LAN switch: az adott switchet, logikailag fel lehet osztani. - az egyetlen LAN-t több logikailag különböző hálózatra osztja - ennek biztonsági okai vannak első sorban ,illetve a broadcast. - a VLAN definiálása a switch portjain történik pl: port 1-10 : VLAN1, port 11-20: VLAN2 - VLAN definiálása ethernet frame alapján, pl: IP és IPX elválasztása - VLAN definiálása portsebesség alapján - VLAN definiálása MAC Address alapján - Egy VLAN egy Broadcast Doaminnek felel meg ilyenkor VLAN előnyei: -
teljesítménynövekedés
-
konfigurációs előny, csak konfigurálni kell, kihúzni, áthelyezni nem
-
adatbiztonság
-
logikai felosztás
-
VLAN konfigurálás NETID/HOSTID
IP
subnet
alapján
(Layer
3
switch)
Router Ezen eszköz már elválasztja a Broadcast domaineket egymástól. Layer3 szinten.
Wireless 1980-as évek vége 1990-es évek elejéről származó technológia. Régen 900MHz-n működött, de a GSM elterjedésekor, ezen módosítottak, manapság 2,4 GHz és 5 GHz-es fajtája elterjedt. 2,4 GHz: 802.11b,g,h 5 GHz: 80211a 802.11b – 11Mbit/sec adatátviteli sebesség, half duplex 802.11g – 54 Mbit/sec adatátviteli sebesség, kompatíbilis a „b” szabvánnyal Megvalósítása egy 100-200mW-os adó val történik, ezen adó épületeen belül a szerkezettől függően, 20-30-50m maximális távolságra épületen kívül 100-500m távolságra, antennával 3-5km távolságra tud sugározni.
Kőszegi Dániel
11
Ethernet hálózatok
Ad-hoc működési mód: Peer-to-Peer kapcsolat, pont-pont, tehát az eszközök egymáshoz csatlakoznbak Infrastrukturális működési mód: Mindenki az Accsess Pointhoz csatlakozik, és rajta keresztül kommunikál. 20-30 gép csatlakoztatható egy AP-hoz.
Moduláció: -
szórt spektrumú moduláció •
frequency hopping (frekvencia ugrásos) – mindig máshol ad
•
pszeudó-véletlenszámos
Hidden Station probléma: A hegy tetején van az adó, két oldalán a vevők, egymást nem érzékelik, így ha bele hallgatnak a médiába, nem veszik észre hogy a másik már ad, és ütközés lép fel.
Kőszegi Dániel
12
Ethernet hálózatok
CSMA/CA- Collosion Avoidance: Az adni kívánó RTS (Request To Send) jelet küld, ezzel bejelenti a csatorna foglalási igényét, megcímzi a készüléket. A Vevő ekkor egy CTS (Clear To Send) jellel válaszol, amit a többi állomás is hall. (a rejtett adó nem hallható adásának következményét a CTS jelet többi már hallja) A CTS jelből származó ideig nem ad a többi adó, ütközés esetén nem küld a vevő CTS jelet. Az adás befejezte után az ACK jel elküldésével a vevő nyugtázza, hogy az adat megérkezett és a hálózat tisztává vált, elkezdhet más is adni.
A kisugárzott jeleket védeni kell, a rosszakarók ellen. Kezdetben 40bit-es titkosítást alkalmaztak, manapság 128bit-est. Az adó változtatja a kulcsot, mely egy pszeudóvéletlen szám generátor állít elő. Az adó és a vevő is tudja honnan indul az algoritmus, így a hamis kulcsok egyszerűen kiszűrhetőek. Nincs még tökéletes titkosítás, egyenlőre a megalkotása vár magára. A legelterjedtebb titkosítás a WEP (Wireless Equivalent Privacy): Egy biztonsági kulcsot használnak az adat kódolására elküldés előtt, és egy integritás ellenőrzés is lefut, hogy biztosan nem módosítottak e az adaton. A legelterjedtebb, hogy egy titkos kulcsot használva az egész hálózaton, próbálják az adatot megvédeni. Ennél bonyolultabb védelem mikor több kulcsot alkalmaznak, de a mai forgalomban lévő eszközök nagy része ezt nem alkalmazza. Még egy több kulcsos hálózati infrastruktúra is relatíve „könnyen” feltörhető. RC4 kódolást használ a WEP algoritmus, mely a rövid kulcsból pszeudórandomkulcsot generál. A generált kulcs és a titkosítatlan szöveg XOR kapcsolatából úgynevezett ChiperText áll elő, a fogadó is tudja a kulcsot és fogadás után generál egy ellenőrző kulcsot annak segítségével, majd a fogadott ChiperText és ezen kulcs XOR kapcsolatából megkapja a titkosítatlan adatot. Minden csomaghoz külön RC4 kódot generálnak egy úgynevezett inicializáló vektor segítségével (Inicialization Vector- IV) illetve Integritás ellenőrző IC bittel látnak, ezzel is védve a hálózatot, az ellen, hogy az információ módosításával, ki lehessen találni a kulcsot. Az inicializáló vektor 24 bit hosszúságú, így egy elfoglalt 11MBit/sec adatátvitelre képes Access Point egy idő után kénytelen azonos RC4 key streamet generálni, ami garantálja azt, hogy az aki a hálózatot lehallgatja, meg tudja szerezni a kulcsot és vissza tudja fejteni a titkosított adatot és hozzájuthat a titkosítatlan adathoz. Kőszegi Dániel
13
Ethernet hálózatok
Egyszerű kiszámítani ennek az idejét: 1500byte nagyságú packeteket küldünk egy 11Mbit-es hálózaton: 1500*8/(11*10^6)*2^24=~18000 másodperc, ami durván 5 órát jelent, ha még azt is számba vesszük, hogy nem minden packet 1500 byte akkor sokkal hamarabb lehetősége nyílik a rosszakarónak, hogy két azonos RC4 key streamet kapjon.
Források: - CCNA – 1 félév - Munkahelyi tapasztalatok – T-Online Magyarország ZRT. Web: -
http://www.cisco.com/univercd/cc/td/doc/cisintwk/ito_doc/ethernet.htm
-
http://pclt.cis.yale.edu/pclt/COMM/ETHER.HTM
-
http://www.ictp.trieste.it/~radionet/2001_school/labo/cabling/
-
http://www1.us.dell.com/content/topics/segtopic.aspx/wireless?c=us&cs=19&l =en&s=dhs&~section=001
-
http://www.ictp.trieste.it/~radionet/ghana1998/CABLING/THICK.HTM
-
http://www.ictp.trieste.it/~radionet/ghana1998/CABLING/THIN.HTM
-
http://www.windowsnetworking.com/articles_tutorials/thin.html
Kőszegi Dániel
14