ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-21243/2005.-I.
Hiv. szám:
Előadó:
Vendelné /HKné
Melléklet:
KTJ:
KÜJ: Tárgy:
Páli PÁLI GAZDA Kft. II. jelű bányájának környezetvédelmi engedélye
Határozat
I. A hatóság a PÁLI GAZDA Mezőgazdasági Kft. (93454 Páli, Kossuth L. u. 41) részére a Páli község 0104/17-19 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő
„Páli II.-homok, kavics” védnevű
bányateleken végzendő bányászati tevékenység bővítéséhez környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint:
II. A tevékenységet jellemző adatok: A tervezett bánya területigénye: 15 ha 5734 m2 A kitermelhető homok 119 160 m3, a kavics mennyisége 1 485 834 m3. A termelés volumene: (bővített volumen) 480 m3/nap (120 000 m3/év) A tervezett kitermelési kapacitás mellett a bánya folyamatos működése ~ 17 évig biztosított. A bányát folyamatosan, évi 250 munkanap/év kapacitással, 480 m3/nap kitermeléssel, napi 10 órában nappali megvilágítás mellett kívánják üzemeltetni. A bánya területén a jövesztés módja: felszíni külfejtés. A fedőréteg alatti homokréteg kitermelése száraz külfejtéses technológiával történik (hidraulikus forgókotró, homlokrakodó). A homok alatti kavicsréteg kitermelése a talajvízszint felett 0,5 m-ig száraz technológiával, talajvíz szintje alatti kavicsréteg kitermelése vonóvedres kotróval, 6 m alatti mélységben vontatott kanalas vitlás vagy gémes szképer használatával történik.
2 III. Hatósági előírások:
Az eljáró hatóság előírásai: 1. A tevékenység végzése során a környezeti zajkibocsátást, valamint a legközelebbi lakóépületek zajterhelését a területre megengedett nappal (6-22 h) 50 dB határérték teljesülésével a tárgyévet követő december 31-ig méréssel kell dokumentálni. 2. A keletkező hulladékokat (veszélyes és nem veszélyes hulladékokat) fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott helyen kell összegyűjteni, majd további kezelésre feljogosított szervezet részére kell átadni. 3. A letermelt humuszos réteget a nem humuszos fedőrétegtől elkülönítve kell kezelni. 4. A keletkező szennyvizet
szivárgásmentes, zárt rendszerben kell gyűjteni, majd a
környezetszennyezést kizáró módon való kezeléséről gondoskodni kell. 5. Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást és az illegális szennyvízbevezetést. 6. A gépek és járművek javítása, mosása a bánya területén nem végezhető. 7. A gépek üzemanyaggal történő feltöltésekor csepegtető tálcát kell használni. 8. A bánya rekultivációját a termeléssel párhuzamosan -jóváhagyott rekultivációs terv alapján- kell végezni. 9. Évente egy alkalommal , - nyári időszakban - a bányató vízét általános vízkémiai paraméterekre, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, oldott oxigén, ammónium-,nitrit-,nitrát- és
foszfátion, illetve TPH tartalomra vizsgálni kell . A
vizsgálati eredményeket a hatóság részére a tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni. 10. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést -a kárelhárítás egyidejű megkezdésével- a hatóságnak be kell jelenteni. 11. Baleset (havária) esetére tárolásukra
olajfelszivató anyagokat
pótgöngyöleget
biztosítani.
A
kell készenlétben tartani, és
havária
eseményt
a
hatóságnak
haladéktalanul jelenteni kell. 12. A tevékenység felhagyásakor a bányatelken esetleg ott lévő valamennyi hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A felhagyás során a
szokásos gépekkel
a
bányaudvar rendbetételét, a roncsolt területek elegyengetését, megfelelő rézsü kialakítását el kell végezni.
3
Közlekedési Felügyeleti előírás: 13. A szállítási útvonalak
és az országos
közutak
csatlakozásánál az
érintett
kőzútkezelők előírásait be kell szerezni.
Kulturális Örökségvédelmi előírások: 14. Csak megelőző feltárás után termelhető ki régészeti lelőhely. 15. Ha a földmunkák során régészeti emlék, lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságához (Győr, Széchenyi tér 5.) bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
Talajvédelmi előírások: 16. A bánya művelésre kijelölt, jelenleg
mezőgazdasági művelési ágban
hasznosított
termőföld területen a talajvédelmi célú létesítmények meglétét fel kell mérni. 17. A humuszos termőréteg mennyiségét és minőségét annak mentésének mértékét a talaj-genetikai osztályozás alapján vizsgálatokra alapozottan meg kell állapítani. 18. A talajtakarót a bányászat megkezdéséig eredeti művelési ágénak megfelelően kell hasznosítani azon a talaj és gyommentesítési kötelezettségeknek eleget kell tenni. 19. A termőréteget
a talajtani felméréssel összhangban, a bányászat megkezdése előtt
fokozatosan kell menteni. 20. A mentett
humuszos termőréteg termőföldként történő további hasznosításáról
gondoskodni kell. 21. A bővítésre kerülő bányatelek mezőgazdasági művelési- ágában levő területekkel közvetlenül határos , melyeken a meglévő talajvédelmi célú létesítmények és öntöző művek működőképességét, üzemeltetését, a bányászati tevékenység nem gátolhatja.
IV. Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított határozatlan ideig hatályos.
4 V. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú
hatósághoz két példányban benyújtandó, 10.000.- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.
Indokolás A PÁLI GAZDA Mezőgazdasági Kft. (93454 Páli, Kossuth L. u. 41)- a továbbiakban: Kft.megbízásából az RPM Kft. (8414 Olaszfalu, Eperjes u. 5.) a Páli község 0104/17-19 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő
„Páli II.-homok, kavics” védnevű bányateleken végzendő
bányászathoz kapcsolódó környezetvédelmi engedély iránti nyújtott be kérelmet.
A hatóság megállapította, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 1. sz. mellékletének B. Fejezet 20. pontja értelmében hatásvizsgálat-köteles.
Az RPM Kft. (Olaszfalu), 2005. január dátumú, Csépe Izolda környezetvédelmi menedzser nevével jelzett hatástanulmány tartalmazta a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, amelyekből a hatóság megállapította az alábbiakat:
A Kft. Páli község külterületén, a községtől D-re kb. 2,6 km távolságban a 0104/17-19 hrszú ingatlanokon levő bányájában homok és kavics kitermelésére a bányatelek bővítését, valamint a kitermelés volumenének bővítését tervezi.
A bánya területe természetvédelmi
szempontból nem védett és védelemre sem tervezett. A bányát folyamatosan, évi 250 munkanap/év kapacitással, 480 m3/nap kitermeléssel, napi 10 órában nappal kívánják üzemeltetni.
A bánya területén a jövesztés módja felszíni külfejtés lesz. A letakarítás két munkafolyamatra tagolódik, először az átlagosan 0,3 m termőtalaj, majd a fedőréteg kerül letakarításra.
5 A tájrendezéshez szükséges humuszt és meddő anyagot a bányatelken belül ideiglenes, elkülönített depóniákban tárolják. A fedőréteg alatti homokréteg kitermelése száraz külfejtéses technológiával, a homok alatti kavicsréteg kitermelése a talajvízszint felett 0,5 m-ig szintén száraz technológiával, a nedves, talajvíz szintje alatti kavicsréteg kitermelése vonóvedres kotróval, 6 m alatti mélységben pedig vontatott kanalas vitlás vagy gémes szképer használatával történik. A kitermelt anyagot kotrógép által vagy szállítószalagon juttatják el a mosó-osztályozó berendezéshez, ahol szemnagyság szerint osztályozzák, és külön deponálják. A vizet az osztályozó térhez legközelebb eső tórészből csővezetéken vezetik az osztályozó műhöz.
A
haszonanyag teherautókra történő felrakását homlokrakodó gép végzi. A szállítási forgalom a 86-os főúton Beled, a Páli-Vág összekötő úton Vág, illetve a 86-os úton Szil irányába történik. A tevékenység során várható környezeti hatások:
Az üzemeltetés – szállító járművek és földmunkagépek igénybevétele –, illetve a rekultivációs tevékenység során esetlegesen előfordulhat szennyezőanyagok környezetbe jutása.
Havária (baleset) esetén az alábbi veszélyes hulladékok keletkezhetnek: -egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok hulladékai
EWC 13 02 08*
-veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék EWC 15 01 10* -veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, adszorbensek
EWC 15 02 02*
-veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
EWC 17 05 03*
A települési folyékony hulladék gyűjtésére zárt szennyvíztároló műtárgy kialakítása tervezett, a szennyvizet szennyvíztisztító telepre szállítják.
A bánya telken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből adódó diffúz porterheléssel kell számolni.
A bányászat és annak előkészítése a szántóterület csökkenését, a mikrodomborzati viszonyok megváltozását eredményezi. A hatás végleges, a bányászatot követően vizes élőhely alakul ki. A munkagépek üzemelése során esetlegesen bekövetkező havária eseményekből eredő talajszennyezés átmeneti jellegű, kárlehárítással megszűnik.
6
Vízvédelmi szempontból a bányászati tevékenység a lefolyási viszonyok megváltozását, beszivárgást kis mértékben megváltoztatja, a hatás végleges. A havária eseményekből eredő talajvízszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik.
A fedőréteg letakarítása és az ásványi nyersanyag kitermelése a meglévő ökoszisztémát véglegesen megváltoztatja. A területen vízi élettér alakul ki.
Az eljáró hatóság a benyújtott tanulmánnyal – a R. 2. sz. melléklete alapján- megkereste az érintett szakhatóságokat Az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete (Győr)1001-2/2005, a Magyar Geológiai Szolgálat
Területi Hivatala (Sopron), 47/7/2005,
A Megyei Növényegészségügyi és
Talajvédelmi Szolgálat (Győr) 36245-1/2005, a Győr-Moson-.Sopron Megyei Közlekedés Felügyelet (Győr) GY/UT/NS/A/919/1/2005, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Sopron) 410/0221/3/2003 szám alatt adta meg a szakhatósági állásfoglalását. A szakhatósági előírások a határozat rendelkező részének a III. fejezetében kerültek rögzítésre.
A hatóság a R. 7.§.(1) bekezdése alapján megkereste a telepítés helye szerinti Páli település önkormányzatának jegyzőjét, hogy a hatástanulmányt és a hirdetményt a helyben szokásos módon tegye hozzáférhetővé a tervezett beruházással érintettek számára. Ezzel egyidejűleg a hatóság – mellékelve a közérthető összefoglalót- megkereste a telepítési hellyel szomszédos Vág,
Edve,
Rábakecöl,
Pápoc,
Vica,
Vadosfa,
Zsebeháza
és
Szil
települések
önkormányzatainak jegyzőit, hogy jelezzék a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. Edve és Beled település érintettséget jelentett be, részükre a hatástanulmány és a hirdetmény kiküldésre került. A települési önkormányzatok és lakosaik részéről észrevétel nem érkezett.
Az eljáró hatóság a fenti tényállás és szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység – a hatósági előírások betartása mellett – a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért a környezetvédelmi engedélyt megadta.
7 A határozat a fenti jogszabályokon kívül a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 70.§. (2) bek. b.) pontján,
a hulladékokkal kapcsolatos előírások
tekintetében a veszélyes hulladékokról rendelkező 98/2001(VI.15.) Korm. rendelet és a 102/1996(VII.12.) Korm. rendelet 7. §.(4) és (5.) bekezdésén alapulnak, a zajvédelmi előírás a 8/2002(III.22.) KöM-EüM sz. rendelet 1 számú mellékletében foglaltakon alapul.
A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV. tv. 62.§-a biztosítja.
A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV. cím 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2005. október 5.
Dr. Baranyai Judit s.k. osztályvezető
