ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám:
H- 582-6/2012.
Előadók:
Dr. Kokas Edit Anna
Tárgy:
Hencz Gabriella
Győr, Önkormányzat, Dunakapu tér, Móricz Zs. rkp. - Árvédelmi fal áthelyezésnek előzetes vizsgálata határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.) által elkészített és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) által benyújtott „Győr, Dunakapu tér - Duna-korzó Árvédelmi védvonal áthelyezés” megnevezésű előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység adatai: Engedélyezett tevékenység: Győr, Dunakapu tér és a Duna korzó felújítása által érintett elsőrendű árvédelmi fal áthelyezése és átalakításának megvalósítása, az alábbiak szerint: A tervezett belvárosi Duna korzó a Duna folyó jobb oldalán érinti a jelenlegi, meglévő elsőrendű árvédelmi vonalat, így áthelyezését és átalakítását tervezik összesen 207,05 fm hosszban. Az árvédelmi vonal áthelyezésével a Móricz Zsigmond rakpart kiszélesedik és az alsó rakparti út város felőli oldalán takartan elhelyezett, egy utcás fedett-nyitott parkolóház épül. A tervdokumentációkból megállapítható, hogy a jelenlegi árvízvédelmi biztonság a védvonal megbontásával, átépítésével a tervezett műszaki megoldással átépülő védvonalszakaszon nem folytonos árvédelmi művel, hanem árvízvédelmi fal és mobil gátrendszer vegyes alkalmazásával kerül megoldásra. Az áthelyezésre kerülő árvédelmi vonal a Jedlik Ányos utca, Dunakapu tér, Móricz Zsigmond rakpart és az Újkapu utca által határolt területen valósul meg. A Mosoni-Duna jobb partján a meglévő árvízvédelmi vonal egy szakasza, 7+542-7+331 tkm között – 224 fm hosszon – kiváltásra kerül új támfallal és mobil gáttal. A másik nyomvonal átalakítása 7+689 – 7+642 tkm között valósul meg, 46,21 fm hosszon. 7+542-7+331 tkm közötti árvédelmi vonal A tervezett árvédelmi fal a meglévő falhoz csatlakozik, az átmeneti szakaszok után a meglévő fallal közel párhuzamosan ~9,0 m-rel a város felé lesz „eltolva”. A teljes kiváltás 224 fm hosszban kerül megvalósításra, ez a meglévő Mosoni-Duna jp-i töltés szelvényezésében +13 fm hossznövekedést jelent. A falkiváltás a Mosoni-Duna 14+154 – 14+342 fkm között valósul meg. Az áthelyezés a Mosoni-Duna jobb parti árvédelmi vonal (töltés) 7+331 – 7+542 tkm-ek között valósul meg, és meglévő szakaszokhoz csatlakozik.
2
A tervezett kiváltás két fő szerkezeti elemmel valósul meg: - monolit szerkezetű vasbeton szögtámfal árvédelmi fal - mobil árvédelmi fal A két fő szerkezeti elem egy síkban, egymás felett, de egymástól elkülönülten funkcionál árvízvédelmi szempontból. A vasbeton szerkezetű tám- és árvédelmi fal végleges, állandó beépítésű szerkezeti elem 31 cm-es szerkezeti vastagsággal, 1,00 m-es vízoldali, 2,00 m-es mentett oldali talpalással, kb. 4,00 m-es magassággal, 110,50 mBf alapozási síkkal készül. A tervezett árvédelmi vonal (vasbeton szerkezet és mobil fal) koronaszintje 116,05 mBf (MÁSZ+1.63, LNV+0,99 ). A tervezett vasbeton szerkezetű tám- és árvédelmi fal felső szintje fölött a magassági hiány a kiépítési 116,05 mBf szintig mobil gátrendszerrel lesz kivédve. 7+689 - 7+642 tkm közötti árvédelmi vonal A tervezett árvédelmi fal a meglévő falhoz (várfalhoz) csatlakozik, a meglévő fallal közel párhuzamosan ~1,0 m-rel a város felé lesz „eltolva”. A 7+642 - 7+651 tkm közötti szakaszon, 8,63 fm-en az árvédelmi fal elbontását tervezik. Megépítésekor a vasbeton árvédelmi falban kulisszanyílás (mobil árvédelmi fal beépítési lehetőséggel) kerül kialakításra. 7+651 és 7+685 tkm között: 114,10 mBf szintig magaspart, 114,10mBf szinttől vasbeton árvédelmi fal van. 7+685 és 7+689 tkm között: 114,10-ig magaspart, 114,10-től kulisszanyílás van mobil árvédelmi fal beépítési lehetőséggel. A pontos szerkezeti, magassági adatok, a beépítésre kerülő anyagok, szerkezetek fajtái, méretei a vízjogi létesítési engedélyezési tervben kerülnek pontos kidolgozásra. Érzékenység: A tervezett létesítmény Győr belterületét érinti. Győr a fokozottan érzékeny területen lévő települések sorába tartozik. A konkrét tervezési terület a felszín alatti vizek szempontjából csupán érzékeny terület, ezen belül a 2c érzékenységi alkategóriába tartozik. A tervezési terület nem része vízbázis védőterületének, vagy védőidomának. 2. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 3. A tevékenység végzéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedélyek szükségesek: - A tervezett beruházás részeként kiépülő vízi létesítmények megvalósításához, majd üzemeltetéséhez a Felügyelőségtől előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A vízjogi létesítési engedélyes tervben különös tekintettel a következőknek kell teljesülnie: - Igazolni kell, hogyan érhető el az árvízvédelmi követelmények teljesülése vízzáróság, állékonyság, magassági, keresztmetszeti és altalaj-állékonysági szempontból is. - Szivárgáshidraulikai számítással igazolni kell, hogy a jelenleg stabilan működő rendszer megbontása, a védvonal áthelyezése miatt nem keletkeznek a jelenleginél kedvezőtlenebb altalaj szivárgások, és hogy a környező mentett oldali területek, ingatlanok, különös tekintettel a térszín alatti részek fakadóvíz veszélyeztetettségnek nincsenek kitéve. - Be kell mutatni, hogy milyen módszerrel, műszaki megoldással érik el azt, hogy a kivitelezés alatt sem romlik az árvízvédelmi biztonság, a kivitelezés idejére is biztosított a magassági, állékonysági, altalaj-szivárgási biztonság. A kivitelezés technológiájánál figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi árvédelmi vonal csak az új védvonal elkészülte után bontható el, azaz a kivitelezés idejére is biztosítani kell a térség árvízvédelmi biztonságát. - A magassági kiépítési szintnek MÁSZ + 1,5 m magassági biztonságúnak kell lennie. - Törekedni kell arra, hogy a Győr várost és közvetve az öblözetet védő védvonalszakasz átalakításának tervezésénél az árvízvédelmi szempontok és az építészeti szempontok összehangolása megoldott legyen. Az árvízvédelmi biztonság a jelenlegi állapothoz képest nem csökkenhet.
3
- Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal a Magyar Állam tulajdonában, és az ÉDU-VIZIG kezelésében, üzemeltetésében van, ezért az ÉDU-VIZIG vízjogi létesítési engedélyes tervre alapozott vagyonkezelői hozzájárulását be kell szerezni. - Mivel az átépítendő védvonalszakasz szerves része a 01.11. Győr – Koroncó árvízvédelmi szakasz Mosoni-Duna jobb parti védvonalrendszerének, az átépített védvonalnak is oda kell tartoznia, egységes rendszerként annak üzemeltetője az ÉDU-VIZIG kell legyen. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 2.§ (1) bekezdés h, pontja és a 3.§ (3) bekezdése értelmében a vízügyi igazgatási szerv feladata az állami tulajdonú közcélú létesítmények működtetése, vízilétesítmények kezelése. A tv. 6.§ (1) bekezdés e, pont alapján az árvízvédelmi fővédvonalnak állami tulajdonban kell lennie. Erre vonatkozóan a vízjogi létesítési engedélyes eljárásban be kell szerezni az ÉDU-VIZIG nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a védvonal átépítés után átveszi üzemeltetésre az átépített védvonalszakaszt, és azon az árvíz védekezési feladatokat ellátja 4. Az eljárásban részt vett szakhatóságok állásfoglalásai: -
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P001/0309-2/2012. számú állásfoglalása: „ … a Győr, Dunakapu tér, Móricz Zsigmond rakpart árvédelmi fal áthelyezés előzetes vizsgálata feltéltelként előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi feltétellel ad: Ø A területen található régészeti lelőhely védelméről a 2001. évi LXIV. Tv. alapján gondoskodni kell.” -
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ 4917-2/2011. számú állásfoglalása: „Győr, Dunakapu tér, Móricz Zsigmond rakpart területére eső elsőrendű árvízvédelmi vonal áthelyezését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok.”
-
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/2204-2/2011. számú állásfoglalásában a hatáskörének hiányát állapította meg.
-
Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének 103617-2/2011. számú állásfoglalása: „…Győr, Dunakapu tér, Móricz Zsigmond rkp. 6418,64053, 641. hrsz.-ú ingatlanokat érintő árvízvédelmi fal áthelyezés előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet-és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok.
5. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, amit a 10033001-01711899-00000000 számú számlára kell az eljárás kezdeményezésekor befizetni. INDOKOLÁS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata benyújtotta a Felügyelőségre a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. által elkészített „Győr, Dunakapu tér – Duna korzó Árvédelmi védvonal áthelyezés” megnevezésű előzetes vizsgálati dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R.- 3. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően, a 3. számú melléklet 101. pontja szerint.
4
A hatóság H-14172-2/2011. számú végzésében felhívta az ügyfelet a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti 250 000.-Ft szolgáltatási díj és a szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Az ügyfél a fenti felhívásnak határidőn belül eleget tett. A hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és a kiegészítés alapján az alábbiakat állapította meg: Felszíni és felszín alatti vizek igénybevétele és terhelése: A tervezési terület közelében folyik a Mosoni-Duna. Az építési munkálatok során normál üzem esetén csapadékvízzel szennyeződés nem kerülhet a felszíni vízfolyásba. Havária esetén a szennyeződött csapadékvíz az alsó rakparti út, vagy a Móricz Zsigmond rakparton lévő egyesített csapadékvíz és szennyvíz csatornába jut, így a vízfolyás szennyeződésének lehetősége kizárható. Az építkezés során a helyszínen talajvíz felhasználás, talajvízbe történő bevezetés nem tervezett. A folyó vízjárási idősorának, az egyes vízállások gyakoriságának ismeretében az építési időszakot úgy választják meg, hogy víztelenítésre az építés során ne kerüljön sor. Szennyezés a munkagépek, szállító járművek üzemanyag tankjainak sérülése, kiömlése esetén történő elfolyásokból adódhat. A felszín alatti vízszennyezés bekövetkezését – a szennyeződött talaj haladéktalan eltávolításával, fokozott elővigyázatossággal – meg lehet akadályozni. A talajvíz minőségét - szennyező technológia telepítésének hiánya miatt – az építmény kialakítása nem befolyásolja.
Vízfelhasználás, szennyvízkibocsátás, és csapadékvíz elvezetés: A telepítés időszakában szükséges ivóvíz felhasználás nem jelentős, a munkások számára palackozott, vagy ballonos kiszerelésben kerül biztosításra. A telepítés időszakában szükséges ivóvíz felhasználásból keletkező szennyvíz mobil WC-k és konténerek tartályaiban kerül gyűjtésre. A területen meglévő vízelvezető rendszer (alsó rakparti út, Móricz Zsigmond rakpart) biztosítja majd az építés idejére a csapadék elvezetését. Az építkezés befejezésére a csapadékvíz elvezetés vonatkozásában az üzemeltetésre jellemző állapotok állnak be. Az üzemelés során sem felszíni vízből történő vízkivétel, sem abba történő szennyvíz, vagy használtvíz bevezetés nem tervezett, így sem felszíni vízigénybevétel, sem terhelés nem várható. A létesítmény üzemeltetése során felszín alatti víz igénybevétel nem lesz. Szennyező technológia nem kerül telepítésre, így talaj- illetve talajvíz-szennyezés nem várható. A Móricz Zsigmond rakparton a tervezett útburkolat két szélén megépítésre kerülő folyókák a meglévő vízelvezető rendszerbe (egyesített csapadékvíz és szennyvíz elvezető csatornába) fognak bekötni. A közcsatornába vezetett csapadékvízből csatornaterhelés illetve szennyezés nem várható. Árvízi levezetésre gyakorolt hatás: A tervdokumentációkból megállapítható, hogy a jelenlegi árvízvédelmi biztonság a védvonal megbontásával, átépítésével, a tervezett műszaki megoldással átépülő védvonalszakaszon egy összefüggő folytonos védvonal helyett vegyes rendszerrel kerül biztosításra. Egy kulisszanyílásokkal tagolt, mobil gátrendszerrel kiegészített árvízvédelmi fal létesül, melyen az árvízi biztonság elérése többletmunkával, nagyobb ráfordítással érhető el. Az árvédelmi fal áthelyezése után koronával színelő (116,05 mBf) víz és a parkoló lemez pályaszintjétől mért -2,0 m (109,70 mBf) szinten lévő alapozási mélység esetén az áthelyezett árvédelmi fal hidraulikai állékonyság és árvízvédelem szempontjából nagy valószínűséggel megfelel. Az árvédelmi fal áthelyezésével a szelvényterület 2,4%-kal csökken. A tervezett árvédelmi vonal áthelyezése nem befolyásolja az árvízi tetőzéskor a Mosoni-Dunán kialakuló vízszinteket. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a jégzajlás és jéglevonulás a folyómeder középvízi partélei között történik, így a tervezett faláthelyezés a jéglevonulásra nem lesz káros hatással. A Rábáról érkező jégtáblák, uszadékok a jobb parthoz közelebb vonulnak le, míg a torkolattól 500-1000 m-re kerülnek csak be a Mosoni-Duna meder középvonalába. Az átmenti szakaszon a partoldalon uszadék és jég torlódásokra lehet számítani. Zaj- és rezgésvédelem:
5
A beruházás zajvédelmi szempontból legnagyobb környezetterheléssel járó szakasza a telepítés (bontás és építés). Az építés során nagy mennyiségű bontott építőanyag illetve talaj elszállítására, építőanyagok beszállítására kerül sor, melyet az árvízvédelmi létesítmény kialakítása és a felépítmény elkészítése követ. Az építés során munkagépek, szállítójárművek, valamint ideiglenesen telepített résfalazó berendezések zajkibocsátásával kell számolni. A sétány és a fedett térszint alatti parkoló építése során a környezeti zajkibocsátás ideiglenesen, az építési időtartam kis részében, és nem jelentős mértékben meghaladhatja a területre megengedett, építési zajra vonatkozó előírásokat, melyet a védendő épületek közelsége, valamint a speciális építési eljárások eredményeznek. A sétány és felszín alatti parkolók használatbavételét követően a védendő épületeknél a jelenleginél kedvezőbb környezeti zajállapot várható, a beruházás során környezeti zajforrás nem létesül. A felszín alatti parkolók szokásos használata a védendő épületek zajterhelését nem befolyásolja. Levegőtisztaság-védelem: A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen- a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom, a földmunkákból adódó porterhelés az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) imisszió nem lép fel. Győr a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 2. Győr-Mosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a nitrogén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kiemelten kezelendő. A dokumentáció szerint a munkavégzés helyétől számított 35 m-en belül kiülepszik a két méter magasságig felvert por. Hulladékgazdálkodás: Az árvédelmi vonal áthelyezés megvalósításakor a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17-es főcsoportba tartozó építési és bontási hulladékok keletkezésével, illetve az építkezésen dolgozók által termelt települési szilárd és folyékony hulladékok keletkezésével kell számolni. A létesítés során legnagyobb mennyiségben képződő hulladékáramok az alábbi táblázat szerintiek: EWC kódszáma 17 01 01 17 05 04
A hulladék megnevezése beton föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
Várható mennyiség 736,8 m3 9500 m3
Az építés során keletkező hulladékok gyűjtés után engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerülnek átadásra, illetve a kitermelt föld és kövek egy részét igény szerint helyszíni tereprendezésre használják fel. Az építés során keletkező kommunális szennyvizet mobil WC-ben gyűjtik, a települési szilárd hulladékot közszolgáltatás keretében szállítják el a területről. Az üzemelés során a létesítmény jellegéből adódóan hulladék nem keletkezik. Felhagyás a védelmi funkció betöltése miatt nem értelmezhető, amennyiben sor kerülne rá a létesítéshez hasonlóan építési és bontási hulladékok képződésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodni. Havária a létesítés illetve felhagyás szakaszában a munkagépek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok is keletkezhetnek. A tevékenység környezeti hatásai: A tárgyi ügyben benyújtott - a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 4. számú melléklete szerint összeállított - előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházás az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire várhatóan jelentős környezeti hatást nem gyakorol. A tervezett árvédelmi vonal áthelyezésének megvalósítása és üzemeltetése során jelentős környezeti zajhatás, valamint légszennyezés nem várható, a legközelebbi
6
védendő épületek zajhelyzete javul. Hulladékgazdálkodási szempontból jelentős hatás szintén nem várható, a tevékenység elvégzéséhez hulladékkezelési engedély nem szükséges. Az érintett terület nem országosan védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak, viszont a Duna meder része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített országos ökológiai hálózat magterület övezetének, melyet a beruházás azonban közvetlenül nem érint. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a R. 3. § (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében H-14172-3/2011. számon közleményt tett közzé honlapján és a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján, a (4) bekezdés alapján értesítette Győr MJV Önkormányzatának Jegyzőjét a közlemény, a kérelem megküldésével. A 2004. évi (CXL.tv. 15.§ (5) bekezdése, a 29.§ (3) bek. B.) pontja és az 1995. évi LII.tv. 98.§ (1) bekezdése alapján értesítette a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, azzal, hogy amennyiben ügyfélként részt kívánnak venni az eljárásban, szándékukat jelezzék a hatóság felé. A Reflex Környezetvédő Egyesület az eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A §-a alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A GyMSM Kormányhivatal NSzSZ állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § ( 1) bekezdése alapján a 4. sz. melléklet szerinti szakkérdésekben, a 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 15.§-ban biztosított jogkörben, a Ket. 44. §-a alapján adta ki. Állásfoglalása a fentieken túl az alábbi jogszabályokon alapult: 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet, 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. A GyMSM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság állásfoglalása 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdésén, 4. sz. mellékletén, a 2004. évi CXL.tv. 22.§ (1) bekezdésén, a 44.§ (1) bekezdésén, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17.§-án, a 2007. évi CXXIX tv. 31.§ (1) b.) pontján, a 43.§ (1) bekezdésén alapul. A GyMSM Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája állásfoglalása a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdésén, a Ket. 45/A § (3) bekezdésén alapul. GyőrMJV Önkormányzata Jegyzőjének állásfoglalása a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdésén, 4.sz. melléklet 4. pontján, , Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. ( V. 28.) Ök. rendeletén és a Ket 33.§ (8) és 44.§ (6) bekezdésén pontján alapul. A hatóság az általa feltárt tényállás, az észrevételek vizsgálata és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, így a R. 5. § (2) ac) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. §-5. § szakaszai szerint folytatta le. A határozat rendelkező részében előírt vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított tervdokumentáció és mellékletek csatolásával kell kérni. A hatóság felhívja a figyelmet az alábbiakra: Ø A beruházás megvalósítását megelőző építési engedélyezés során az építési engedélyezési dokumentációnak a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti zajvédelmi munkarészt kell tartalmaznia. Az építési munkákat ütemezni kell, az ütemezés során meg kell vizsgálni a fenti rendelet 13. §-ban foglaltak alkalmazásának szükségességét az építési munkák egyes szakaszainak vonatkozásában. Ez esetben az építés megkezdése előtt a kivitelező a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet alapján köteles eljárni, miszerint:
7
13. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. (2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást. A felmentés a területileg illetékes, Győr Megyei Jogú város Jegyzőjénél kezdeményezhető. Az egyes fokozottan zajos munkák (betontörés, résfalazás, stb.) esetében az érintett lakosság és intézmények előzetes tájékoztatása, illetve a védendő lakó-és intézményi környezethez való fokozott alkalmazkodás szükséges. Az építési-kivitelezési munkák kivitelezőjével történő szerződéskötés során a környezetben levő védendő létesítmények kímélése és a zajterhelés minimalizálása miatt indokolt a zajvédelemre vonatkozó külön feltételek előírása, az éjszakai munkavégzés korlátozásának rögzítése. Ø A porképződés csökkentése érdekében száraz időjárás esetén a szállítási útvonalakat és a földmunkálatok során a burkolatlan területrészeket locsolni kell. A szállítójárműveket le kell takarni. A hosszabb ideig várakozó személygépkocsik, szállítójárművek motorjait célszerű leállítani. Ø Az átépítés, felhagyás, illetve esetlegesen bekövetkező havária során várhatóan keletkező hulladékokat (kivéve a helyszínen felhasználásra kerülő földet és követ) környezet szennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről, pedig érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. Ø Növénytelepítésre kizárólag őshonos, tájba illő, várostűrő fajok használhatók. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8.§-a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bek. rendelkezik Győr, 2012. február 6.
Németh Zoltán s.k. igazgató
