Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátosságok és tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és következményei.
Készítette: Nagy Róbert mk. pv. százados kirendeltség-vezető
ALAPFOGALMAK: Vízkár elhárítás: Az árvizek, belvizek, helyi vízkárok, vízminőségi haváriák károkozó hatásának megelőzésére, csökkentésére illetve az okozott károk felszámolására irányuló komplex feladatrendszer. Helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése. Árvíz: a normális körülmények között száraz földterületek részleges, vagy teljes elárasztásának általános és ideiglenes állapota, melyet a belvizek, a felszíni vizek szokatlan, vagy gyors felgyülemlése; vagy a víz felgyülemlése által kiváltott iszapcsúszások/iszapáradatok okoznak. Belvíz-helyi vízkár: a talajvíz-szintjének a földfelszínre vagy annak szintje fölé való emelkedése, amelyet általában hosszantartó esőzések idéznek elő, általában minden feneklő, vagy fölfakadó, egyes földterületeket időszakonként elborító kártékony víz.
AZ ÁR- ÉS BELVIZEK FAJTÁI: Folyami árvizek: •Jeges árvíz (jégtorlódásból adódik) •Tavaszi árvíz (egyszerre olvadó hótömegből keletkezik) •Zöldár (nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkezik) Belvizek csoportosítása: •Esővízből illetve hóléből kialakuló •Felszínre emelkedő talajvízből származó •Árvédelmi töltéseken átszivárgó vízből származó
A VÍZKÁROK KIALAKULÁSA: Magyarország területének 55 %-a hegy- és dombvidéki, 45 %-a síkvidéki jellegű. A helyi vízkárok kialakulásának okait mindkét területen elsődlegesen a természeti adottságokban domborzat, éghajlat, időjárás - kell keresni, másodlagosan az emberi beavatkozásokban vagy azok hiányában. A téli-tavaszi helyi vízkárt kiváltó jelenségek: •a téli időszak alatt felhalmozódott hómennyiség gyors olvadása •tartós esőzés a gyors hóolvadás idején •a felszíni lefolyást gyorsító és a beszivárgást gátló talajfagy. Súlyosbítja a helyzetet a különböző jelenségek egybeesése! A nyári helyi vízkárt kiváltó jelenségek: •a vízgyűjtő területre hulló átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék •a vízgyűjtő területre hulló rövid idejű, nagy intenzitású csapadék.
VÉDEKEZÉS ELVEI, ÉS MÓDSZEREI Az 1996. január 1-jén hatályba lépett, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.t örvény, szerint: a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (a vízkárelhárítás) a károsan sok, vagy a károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység. A megelőzés, vagyis a fejlesztés és a fenntartás feladatai: •az ármentesítés, •a síkvidéki vízrendezés, •a dombvidéki vízrendezés, •a belterületi vízrendezés, •folyószabályozás, •tószabályozás, •térségi és helyi vízszétosztás és vízszolgáltatás
A védekezés feladatait jelenti: •az árvízvédekezés, •a belvízvédekezés, •a helyi vízkárelhárítás, •a vízminőségi kárelhárítás, •az aszálykár-elhárítás, benne az öntözés.
Ahhoz, hogy a károsodást okozó jelenségek ellen eredményesen védekezhessünk, ismernünk kell magukat a jelenségeket, és a védekezés módszereit. Az árvizek hatása: •mechanikai egyensúlybontás (ütő, szívó-hullámzás; eróziós, csúszás) •belső egyensúlybontás (szivárgás, átázás, csúszások, buzgárok)
Az árvédelmi töltések tönkremenetele: -erózió és meghágás (víz átfolyás illetve „elhabolása” gát megbontása) -belső erózió (járatosodás), töltéstalp szétcsúszása, koncentrált kimosódások -a mentett oldalon felszakadások, buzgárok -rézsű eróziója, hullámzás, jég hatására -a töltéstest deformálódása, megcsúszása átázás miatt
Védekezési módszerek: •Hullámverés, elhabolás ellen: rőzseláp, úszó rőzsehenger, rőzseborítás, ollós karózás, fejkarózás, terfil •Töltésátázás, megcsúszás ellen: vízoldali szádolás, fóliázás, mentett oldali nyomópadka, bordás megtámasztás •Csurgás és buzgár ellen (koncentrált vízkilépések): fóliázás, ellennyomó medence •A töltés koronánál nagyobb víz (meghágás) ellen: gátmagasítás, nyúlgát (homokszákból, földből), jászolgát (deszkák közötti föld) •Töltés szakadás kijavítása (nagyon gyors beavatkozás szükséges)
A megye veszélyeztetettsége ÁRVÍZ
A megye területe 5607 km2, amelyből 4 245,5 km2 árvízzel veszélyeztetett, ez a megye területének 76 % - át jelenti. 58 településen mintegy 247 000 lakos él ezen a területen
Belvízi veszélyeztetettség
Belvízi veszélyeztetettség
Polgári védelmi besorolás
PV besorolás
Településszám
I.
3
II.
58
III.
3
Nem sorolt
14
Vízkár elhárítási ellenőrzési tapasztalatok
[ települések száma ]
Az árkok és műtárgyak állapota Jász- Nagykun- Szolnok megye településein
50
2000 2004 2007 2010
47 47
45
43
40 34
35
31 30 25
22 19
20
17
15 10
13
13
9
8
5
3 1
3
1
0 elégtelen
részben elhanyagolt
megfelelő
jól karbantartott
Lakosságfelkészítés Ifjúságfelkészítés:
Lakosságfelkészítés Polgári Védelmi Szervezetek:
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
