DEKA
ÉRTESÍTŐ
Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
III. évf. 2. sz., 2014. febr.
Tartalom • • • • •
Kondor Katalin: A magyar kultúra napja: január 22. ������������������������������������������ 1 Dr. Bajnok István: Oktatási problémák ������������������������������������������������������������������ 3 Dr. Bajnok István: A 2011. évi népszámlálásról ���������������������������������������������������� 4 Dr. Rókusfalvy Pál: A magyar diák tízparancsolata����������������������������������������������6 Olvasói levelek������������������������������������������������������������������������������������������������������������7
A magyar kultúra napja: január 22. A magyar kultúra szerteágazó terület. A kultúra területén is polgárháború folyik, csak nem fegyverrel vívják, hanem pénzzel, politikai befolyással. Úgy is mondhatjuk, a nemzeti oldal vívja harcát az álliberalizmussal, persze nem csupán a kultúra területén, hanem a gazdaságban és az élet más szeleteiben is. A kultúrába beleértem a médiát, az oktatást és a tudományt is a művészetek mellett. A kulturális vitákban érzékelhető az ideológiák harca. Mivel értékrend nélküli ember nem létezhet – még ha nem tud róla, akkor is van neki –, ez befolyásolja gondolkodását, részvételét a vitákban. A kulturális stratégia megfogalmazása egyben hatalmi kérdés is. A kultúra nemcsak előző korok öröksége. A közös múlt, a történelem, a nyelv, az építészet, a zene, a tánc, a versek, regények ismerete stb. egy nemzet összetartó ereje, öröksége. Ezekből táplálkoznak napi döntéseink, amelyek befolyásolják kulturális döntéseinket. Amikor a Kálvin téren felépítették azt a két üveg irodaházat, ami lényegében eltakarja a Nemzeti Múzeumot, igen sok ember lelke sérült meg, mert úgy érezte, a nemzeti szimbólumunkat sértették meg vele, azaz a globalista nagyvállalat elnyomja a nemzeti értéket. Pedig nemzeti értékeinket védeni kell. Gondoljuk meg: védeni kell intézményesen a magyar nyelvet a köznevelésben az óvodától a felsőoktatásig, prioritásokat kell meghatározni a tudományban, kutatásban, fejlesztésben, a művészetekben egyaránt. Rengeteg a feladat, és a fő kérdés, hogy ezeken a területeken az emberek milyen szellemi táplálékot kapnak! Ez az oktatásügy és a tájékoztatás területét érinti. Nézetem szerint ma Magyarországon a legnagyobb baj, hogy nem megfelelő emberek vannak a különböző helyeken. Mert lehet
bármilyen jó elképzelése egy kormánynak, ha olyan embereket tesz oda, akik nem értenek hozzá, vagy éppen egészen mást akarnak, tehát elszabotálják a feladatot. Ilyen értelemben igaza van Kuncze Gábornak: „az állam rossz tulajdonos”, mert nem megfelelő embert helyezett egy területre vezetőnek. Én ma ezt látom az egyik fő bajnak az országban. A nevelés, oktatás gondjai külön fejezetet érdemelnek. Sajnos az európai uniós utasítások sorra mondanak csődöt. Ma már nemigen van szakember, aki az ún. bolognai folyamat fedőnevű intézkedést ne tartaná károsnak, ami elértéktelenítette a diplomákat. Ide tartozik a legszegényebb, adott esetben iskolától távol maradó réteg gondja, amit a politikai korrektség nevű álságos követelmény miatt nem mer őszintén boncolni. A legszegényebb réteg, például a cigányság sosem lesz felzárkóztatható, ha a gyermeket a tudatlan szülőkre bízzuk, és ha nem tesszük követelménnyé az ötnapos kollégiumi bentlakást, ahol a gyermek kultúrát sajátít el, s azt szerencsés esetben a hétvégén hazaviszi. Az is abszurdum, hogy az egyetemeken a szóbeli vizsga szinte kihalt, amúgy meg vég nélkül halaszthatók a vizsgák. Nincs a felsőoktatás befejezését sürgető szabály, a négyéves szemesztert hét-nyolc évig is halaszthatják. Ugyanekkor az intézmények felesleges szakokkal vannak kitömve. Gondolok például a millió média szakra, ahol gyakorlatilag a semmit tanítják. Egy tanult embernek – fogalmazta meg néhai Fasang Árpád zeneművész és kultúrpolitikus –, legyen tudós vagy művész, tisztában kell lennie azzal, hogy mivel tartozik annak a közösségnek, amelyben született és nevelkedett. A társadalmat irányító politikusnak pedig tudnia kell, hogy a tanult, művelt ember egy ország pótolhatatlan értéke. A művelt elit viszont nem viselkedhet zárt kasztként. Arra kell törekedni, hogy az elit többé ne mennyiségi, hanem minőségi kategóriát jelentsen. Igaz és szép gondolatok! Ugyanakkor a zenében is vannak gyönyörű kezdeményezések, az Erkel Színház vis�szahozása, a Fölszállott a páva nagy sikere stb. De az is kikívánkozik, hogy vajon megbüntették-e azokat, akik például az Erkel Színház bezárásával akarták megújítani az operajátszást? A kérdés természetesen költői, nálunk a vezetők elszámoltatása maximum csak sikkasztások alkalmával kerülhet elő, az is csak ritkán, a szellemi, kulturális, politikai vétkeket, gyilkosságokat nem bünteti a törvény. Pár szó a filmről. Lehet, hogy egy forgatókönyvet jól tud elbírálni egy Amerikából jött ember, de azt biztosan nem tudja, milyen történelmi események dobbantják meg a magyarok szívét (Tóth Ilonka-film sztori). Szóval a messziről jött ember szerint ez nem érdekli a magyarokat. A vélemény nyilvánításról. Én azon az állásponton vagyok, hogy mindennek örülök, ami építkezést, gyarapítást jelent. Legyen stadion, út, vasút, színház, megújuló Városliget, szép épületek, szobrok, minden, ami szebbé teszi az életet. Az se baj, ha nem tetszik nekem mindegyik. A hazai kultúrtörténetet némiképpen ismerve, minálunk mindig, mindenen vitatkoznak. Épületeken, terveken, elképzeléseken. Nem kell mindennel egyetérteni, de azt is meg kell érteni, hogy nem lehet örökké, vég nélkül vitatkozni, egyszer csak dönteni kell, és mindig maradnak olyanok, akiknek nem tetszik a döntés. Persze annyit meg kell jegyeznem, hogy sajnos előfordult az elmúlt időszakban is, hogy a 2
DEKA ÉRTESÍTŐ
szakmai körökkel egyáltalán nem egyeztettek a döntések előtt. Ezt hibának tartom és súlyos hangulatrontó tényezőnek. Pár szó a médiáról. A média hatalmas terület, nem szívesen beszélek róla, mert lesújtó a véleményem. A közszolgálat átszervezése csapnivalóan sikerült, a végtermék egyenlőre hamis és többnyire lefelé nivelláló. Érthetetlen számomra, miért kell például retrócsatorna, miért kell csámcsogni a Kádár-korszak humorán, amikor nekünk a mát kell megjelenítenünk, a mai élet problémáit. (Megismétlem: minden jó elképzelést ellehetetlenít, ha nem megfelelő emberek ülnek a megfelelő helyeken!) Mondják, a média butító hatása megállíthatatlannak tűnik. Sok okos ember mondja, kevés kártékonyabb dolog létezik ezen a földön, mint az online térhódítása. Szerintem a világ rossz dolgai addig hatnak, amíg azokra kénytelen figyelni a médiafogyasztó! Ám ha sokkal nemesebb anyagot tárunk eléjük, akkor az érdeklődésük is arrafelé fordul. Az alkotók felelőssége tehát, hogy mire fordítják az emberek figyelmét. Nemrégiben táblát avattak a hetedik kerületben Bartha Alfonz operaénekes lakóházánál. A kitűnő tenorista karrierje az ötvenes években kezdődött. Bartha az ősz elején hunyt el, ha később születik, nem kerüli el a világhír. Így sem kevés, ha annyit mondok róla, hogy Ferencsik kedvenc oratóriuménekese volt. A kor szokása szerint minden végzős operistának kötelezően vidéki színházban – neki Debrecenben – kellett kezdeni működését. Nos, az operaház örökös tagjának Damjanich utcai táblaavatóján – melyet az özvegy szervezett –, ahogy az utcán álldogáltunk, odacsapódott hozzánk egy magányos ember. A kis ünnepségen Medveczky Ádám karmester és Keresztes Mónika hegedűtanárnő, országgyűlési képviselő emlékezett a művészről. Amikor a dolgok hivatalos menete véget ért, megszólalt az ismeretlen ember. Mindenki füle hallatára azt mondta: „De jó, hogy erre jártam és kíváncsian megálltam, vajon miért gyülekezik itt ez a néhány tucat ember. Megköszönöm maguknak ezt a fél órát. Nagy élmény volt számomra.” Nos, számomra ez is egy bizonyíték volt – sok más mellett, – hogy a jóra fogékony az ember, csak értéket, szépet, nemeset kell neki nyújtani. A magyar nép csodálatosan tehetséges. Ezt bizonyítják a kultúrában, tudományokban, művészetekben stb. elért eredményeink. Büszkék lehetünk rá! Kondor Katalin
Oktatási problémák Az oktatási törvénynek a megváltoztatását már az ún. rendszerváltozáskor tervbe vették, de lényeges változások nem történtek. 23 év elteltével a Fidesz-kormány Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tett javaslatot a korábbi törvény megváltoztatására. Lapunkban több alkalommal írtuk, hogy az erkölcstan iskolai kötelező bevezetését javasoljuk felvenni a törvénybe, de csak 2013-ban jelenhetett meg a törvény, abban is csak az általános iskola első és ötödik évfolyamában (felmenő rendszerben). Joggal felmerülhet a kérdés, III. évf. 2. szám
3
miért kellett ennyi időt várni a törvényre? A 12 éves MSZP–SZDSZ-kormányoktól ezt nem várhattuk el, de a Fidesz-kormány kétharmados többsége is csak három év elteltével merte tervbe venni ezt a kérdést! Erre a kérdésre bizonyos magyarázatot kaphatunk (érdekes módon) Hiller István MSZP-s képviselőtől. Hiller István a Parlamentben az oktatási államtitkárral (Hoffman Rózsával) vitába keveredett. Hiller nyilatkozata a vita során: „Voltunk mi már egy pártban, államtitkár asszony, ezért ebben a Házban ne hozza nekem azt érvül, mert nem volt olyan nagy ellenlábasa a Kádár-rendszernek, maga is tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak.” Ezt nem tagadta az államtitkár asszony! Talán ezzel az esettel magyarázni lehet más tényt is, hogy pl. Magyarországon a mai napig nem hozták nyilvánosságra a volt III/III-asok névsorát, amit egyes szocialista országokban már megtörtént. Úgy látszik, előbb megvárják, hogy az érdekeltek meghaljanak, akkor már senkit sem érdekel a téma. Ez kapcsolódik a „titkosítási” témához is! Megjegyzésem: ne féljünk nyilvánosságra hozni a múltban történteket, hiszen az úgynevezett „damaszkuszi úton” nagyon sokan tolonganak, és lassan negyedszázad után már senkit sem érdekel egyes emberek múltbeli tevékenysége! Dr. Bajnok István
A 2011. évi népszámlálásról A Magyar Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2011. október 1-jei népszámlálás szerint Magyarországon a vallási megoszlás a következő volt:
4
válaszoltak római katolikusnak vallotta magát reformátusnak ˝ evangélikusnak ˝ izraelitának ˝ más felekezetűnek ˝ ateistának ˝ egyházhoz nem tartozónak ˝ összesen:
fő % válaszoltak %-ában 3 871 881 39,01 53,4 1 153 442 11,62 15,9 214 965 2,17 2,9 10 965 0,11 1,5 167 231 1,69 2,3 147 386 1,48 2,0 1 659 023 16,72 2,0 7 224 893 100,0
nem válaszolt
2 699 025
27,20%
összes szavazó: összes lakosság:
9 923 918 9 937 628
100,00%
eltérés (?)
13 710
1,38 DEKA ÉRTESÍTŐ
Néhány észrevétel az adatok ismeretében 1. A kormány Szászfalvy László református lelkipásztor, KDNP-képviselő előterjesztésére végül 32 egyházat ismert el hazánkban. A közölt adatokból látható, hogy a történelmi egyházak 52,91%-ban reprezentálták magukat (az 5 görögkeleti egyházról összefoglaló adatot nem találtam). Vagyis a 32 elismert egyházban csak 9 maradt a történelmi egyházakból (52,91%-kal), míg az elismert egyházak (23) része, a „más felekezet” címszó alatt szerepeltek (1,69%), vagy az „egyházhoz nem tartozó (16,7%)” kategóriába soroltak között. Az elismert egyházakhoz viszonyítva miért kellett az (18,4%) egyéb egyházakat is elismerni? Vagy más értelmezésben miért nem ismerték el akkor a buddhista, mohamedán stb. egyházakat is? Vagy azok már nem tartoznak a „vallásszabadság” érdekkörébe? Pedig ilyen kis vallások is léteznek hazánkban! 2. A statisztikában meglepően jellemző, hogy a válaszadók negyede, 27,2%-a nem válaszolt a vallási kérdésekre. Talán még ma is félelmeik vannak megvallani hitüket? Ezek fogják a választásokon is a nem szavazók csoportját alkotni? Mert megjelölhették volna bármelyik (pl. az ateista 1,48%-os csoportot is) minden következmény nélkül! Az is igaz, hogy a választásokon kicsit nagyobb %-ban van a nem szavazók (16,72%) száma. 3. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a római és görög katolikusok száma a legnagyobb arányú (39%). Ezt követi a református egyház (11,62%) és az evangélikus egyház (2,12%) aránya. Ebből arra következtethetünk, hogy az elmúlt szocialista uralomnak nem sikerült megtörni az emberek vallási igényét még a politikában sem. Voltak ún. megalkuvók még az egyházak vezető között is, de a népesség többsége hű maradt hitéhez. Ezt a rendszerváltozást követő 24 év után is tudomásul kell venni a politikusoknak! Ugyan ma is vannak ún. baloldali keresztények (elnevezésüket nem kívánom megjelölni), legtöbbjük a liberális címszót használja. 4. Szólni kell a statisztikai adatok alapján arról is, hogy a különböző vallások állami támogatását a hívők létszáma alapján tartom célszerűnek adni. Mindenféle hátsó gondolat nélkül meg kell állapítani, hogy a magukat izraelitáknak valló személyek száma Magyarországon rendkívül kevés (0,11%). Ez nemcsak a 60 éves múlt eredménye! Ugyanis ma ott tartunk, hogy ők rendkívül sok támogatást kapnak a kormánytól, sok esemény van az országban, ami e kis vallást gyakorlók érdekét szolgálja. Évente az iskolákban szólnak róluk, több rendezvényt tartanak stb. Én az iskolában (polgári állami iskolámban) mindig 10-15 zsidó gyerekkel tanultam együtt (az osztályban úgy osztották be a tanulókat, hogy a hittan egy időben volt a zsidókéval). Igazolni tudom, soha nem volt gyűlölködés köztünk. Voltak zsidó tanáraim, őket is tiszteltük! Hittanórát a zsidóknak a rabbi tartotta, őt is úgy tiszteltük, mint a papjainkat. Még az 1940-es években sem volt semmi atrocitás közöttünk, tiszteltük egymást! Megtanultam az iskolámban, hogy két embertípus létezik az életben, ami független fajtól, nemzetiségtől, bőrszíntől, vallástól: igaz ember és gazember! Egy i betű hiánya mekkora minőségi különbséget okoz egy emberben! Ezt hirdetem még ma is – ezt örökítem gyerekeimnek, unokáimnak, barátaimnak, ismerőseimnek! Elnézést kérek bátor szavaimért. Dr. Bajnok István III. évf. 2. szám
5
A Keresztényszociális Műhely (KSZM) 2014. február 6-án, csütörtökön, ½ 6 órakor a II. Keleti Károly utca 29.-ben, a KDNP helyiségében Dr. Kellermayer Miklós professzor „Tudomány és Istenhit” címmel előadást tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület (ONYPE) kerületi szervezete 2014. február 11-én, kedden,15 órakor találkozót tart a Szent Imre Gimnázium földszintjén. Dr. Molnár László kerületi alpolgármester előadása kerületet érintő kérdésekről szól. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A magyar diák tízparancsolata 1. Isten mindnyájunk legfőbb támasza, segedelmét kérjed minden dolgaidban! 2. Isten után szüleidnek köszönhetsz legtöbbet, gyöngéd szeretettel viszonozd jóságukat! 3. Trianonban három és fél millió magyart szakítottak el tőlünk. Kzdj felszabadításukért! 4. Nincs szebb ország hazánknál a világon. Büszkén valld e hon gyermekének magad éslelkesen dolgozzál felvirágoztatásáért! 5. Az iskola szent hely – a tudás temploma. Áhítattal lépd át küszöbét, s viselkedj benne! 6. Az egészség és a becsület legfőbb kincse minden embernek, vigyázz mind a kettőre! 7. Kitartó munka vezet a boldogság útjára. Bárhová állít sorsod, lelkiismeretesen teljesítsd kötelességeidet! 8. A tisztességtudó ember minden ismerősét köszönti, kövesd te is az ilyen emberek példáját, mert ez fokmérője műveltségednek! 9. Jobb adakozónak lenni, mint mások támogatására szorulni. Örvendezz ezért a napnak, melyen segítettél megszorult embertársaidon! 10. Minden ember életének legfőbb célja a boldogság. Úgy élj, hogy már a földön is elérhesd célodat! Lejegyezte: Dr. Rókusfalvy Pál 6
DEKA ÉRTESÍTŐ
Olvasói levelek (Itt nemcsak a velünk egyetértők írásait közöljük, szívesen közlünk más véleményeket is.)
A kereszténységről A keresztények nem lehetnek sem jobb-, sem baloldaliak. Aki véleményt nyilvánít – de nem gyűlölködve –, azt el lehet fogadni. A keresztény tanításnak központi tanítása a szeretet hirdetése. Jézus Krisztus nem a gyűlölködést hirdette az embereknek, hanem az olyan mértékű szeretetet, amibe belefér még az ellenség szeretete is! Ezért fiatal és idősebb olvasóim vegyék tudomásul, aki gyűlölködést szít az emberek között, az nem lehet keresztény! Krisztus még az őt kísértő sátánt sem gyűlölködve bocsátotta el, hanem csak azt mondta: „távozz tőlem, sátán”! Ha bárki valakiről vagy valamiről gyűlölködve szól, annak nem szabad elfogadni a szavát. Hinni kell abban a keresztény tanításban, hogy aki bűnt követ el, de bevallja, megbánja, és elégtételt ad a megbántottnak, az rendes ember. Aki megátalkodottként tetteit, rossz cselekedeteit csak bevallja, de nem vonja vissza, nem bánja meg, elégtételt nem ad, annak semmit sem ér a szava. Mert nem elég csak bevallani, jóvá is kell tenni a rosszat! Ilyen ember nem lehet keresztény, akárhányszor is bérmálkozott! Véleményem szerint minden magyar embernek kötelessége részt venni a demokratikus választásokon. A bátortalan, meghunyászkodó, véleményét elrejtő, bármely nemzetiségű, fajú, vallású, bőrszínű stb. ember ma nyíltan, következmények nélkül szavazhat. Felejtsük el, hogy valamikor más volt a szavazásra késztetés módja. 24 év után vállaljuk véleményünket, ne csak a média hatására, késztetésére, gondolkozás nélkül vállaljuk jövőnket. A múlt példáját, a jövőre tett ígéreteket tegyük mérlegre, és csak a magyar érdekek szem előtt tartásával döntsünk.
Kedves Pista! Wass Albert verséről az jutott eszembe, hogy ideje lenne a mai nyelven megírt versekre áttérni, mert a mai fiatalok már nem értik azokat a szavakat és jelenségeket, amelyeket csak az idősebb generáció vidékkel kapcsolatban lévő tagjai értenek. A nagy teljesítményű traktorok ismerőinek a hatökörrel való szántás nem mond semmit. Az eke emlegetése az ekét a szarvasmarha képében tünteti fel. Valamikor a fecskék érkezése jelenthette a legyek megjelenését, a tavasz eljövetelét, de akkor még sok helyen tartottak állatokat, és nem permetezéssel ritkították a szemtelen legyeket. Sajnos a legyek eltűnésével a fecskék tápláléka is eltűnt, ami egyenesen vezetett a fecskék megritkulásához. Persze az avítt és ódon megfogalmazás más jelentős költőkre és írókra is vonatkozik… III. évf. 2. szám
7
A keresztállításról az a véleményem, ha valaki ezt akarja, szerintem ennek semmi akadálya sincs. A kereszténységről mint két évezredes vallási szervezetről nem egyértelműen pozitív a véleményem. Azt el kell ismerni, hogy sok mindent köszönhetünk a katolikus vallásnak. Azt azonban tudni kell, hogy az értelmiséget nagyon sokáig a papság és a szerzetesek jelentették. A katolikus cölibátus fenntartása nem tekinthető e kérdés példaadójának. Szerintem az azonos neműek közti szexuális kapcsolatok és a pedofília terjedése erősen kötődik a katolikus valláshoz. A nyugdíjak maximálásával nem értek egyet, mert az aktív életből a nyugdíjas életbe tartó átmenet zökkenőmentességét fontosnak tartom. Gönter
Jeruzsálemben történt Egy öregúr minden áldott nap kimegy a „siratófalhoz” immár hatvan éve. Erről tudomást szerez a CNN riporternője. Érdekelte a dolog, elment a falhoz és megkereste a bácsit imádkozása után, hogy interjút készítsen vele: – Bocsánat, uram. Rebeka Smith vagyok a CNN-től. Hogy hívják Önt? – Móric Fischbein – válaszolta az ember. – Mióta jár a falhoz imádkozni? – Körülbelül hatvan éve. – Hatvan éve!? És miért imádkozik? – Imádkozom azért, hogy a zsidók, keresztények és muzulmánok között béke legyen, hogy ne legyenek háborúk és szűnjön meg az emberek közötti gyűlölet. Imádkozom azért, hogy ne legyen éhínség sehol a világon… – És mit érez, most 60 év után? – Mintha a falnak beszélnék…
Ne csak a média véleménye alapján szavazz, hanem gondolkozz, és válassz!
TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) közhasznú szervezet lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8
DEKA ÉRTESÍTŐ
