ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny,
Bull, of the Hungarian Geol Soc. (1975) 105. 1—23
Tanulmány az alsópleisztocén korú Melanopsidák köréből dr. Schréter Zoltán (4 ábrával, 3 táblával) Ismeretes, h o g y a puhatestűek, közelebbről a csigák hajlamosak a variálód á s r a . A k i a l a k u l t v á l t o z a t o k k ö z ö t t l e h e t n e k o l y a n o k is, a m e l y e k m u t á c i ó k o n a l a p s z a n a k , e z e k ö r ö k l ő d ő j e l l e g ű e k és e z e k b ő l új alfaj v a g y f a j , i l l e t v e új al fajok, v a g y fajok alakulhatnak ki. E l é g s z á m o s t a n u l m á n y foglalkozik az új csigafajok kialakulásának p r o b l é májával, ezek közül csak azokra utalok, amelyek témámmal vonatkozásban vannak. N E U M A Y R M . (1875) a székelyföldi pliocén képződményekben előforduló Hydrobia-í, i l l e t v e Pyrgula-h helyi, lokális v á l t o z é k o n y s á g á t és új f a j o k kiala k u l á s á t í r j a l e . B á r a Pyrgula-k m á s c s o p o r t b a t a r t o z n a k , külső a l a k j u k k a l és új fajainak k i a l a k u l á s á v a l f e l t ű n ő e n e g y e z n e k az egri Melanopsis-ok. B R U S I N A Spiridion jeles horvát paleontológus (1902) a — N a g y v á r a d (Oradea) k ö z e l é b e n l e v ő P ü s p ö k f ü r d ő m e l e g v i z ű f o r r á s á b a n é l ő — Melanopsis parreyssinek, e n n e k a levantei jellegű csigának leszármazását k u t a t j a és a melegforrás k ö r n y é k é n l e v ő p l e i s z t o c é n r é t e g e k s z á m o s Melanopsis faját írta le, a m e l y e k e t változatok kötnek össze. A p ü s p ö k f ü r d ő i Melanopsis-ok leszármazásának kérdésével u t ó b b K O R M O S T . i s f o g l a l k o z o t t ( 1 9 0 3 , 1,905) é s n é h á n y Melanopsis fajt leírt. M i n d k é t szerző kiemeli e lelőhelynek a leszármazási elmélet nézőpontjából való n a g y jelentő ségét, a z o n b a n m ű k ö d é s ü k e t n e m tarthatjuk lezártnak. B R U S I N A csak leíráso k a t k ö z ö l és á b r á k a t n e m . K O R M O S is c s a k n é h á n y faj á b r á j á t a d j a . C s a k a fajok és v á l t o z a t o k v a l a m e n n y i j é n e k ábrázolása u t á n értékelhetjük v a l ó j á b a n e m e lelőhely faunájának jelentőségét a leszármazási elmélet nézőpontjából. F o n t o s t a n u l m á n y o k jelentek m e g l e g u t ó b b B A R T H A Ferenc tollából. A szerző a f e l s ő p a n n ó n i a i e m e l e t b e l i Melanopsis fuchsi H A N D M A N N fajjal b e h a t ó a n fog l a l k o z o t t ( 1 9 5 5 , 1 9 5 6 ) é s a Melanopsis acicularis-sal kapcsolatban végered m é n y b e n a k ö v e t k e z ő k e t állapítja m e g : „ ő s l é n y t a n i és faj f e j l ő d é s t a n i s z e m p o n t b ó l n é z v e n e m n e v e z h e t ő a Fagotia esperi é s a F. acicularis k ü l ö n f a j n a k , c s u p á n a Melanopsis fuchsi i d ő b e l i ,,alf a j á " - n a k a m e l y e k a v á l t o z a t o k b a n g a z d a g a b b M. fuchsi alakkörből szelek t á l ó d t a k ki és á l l a n d ó s u l t a k ö n á l l ó f a j o k k á " ( 1 9 5 6 , p . 5 1 6 ) . T e h á t B A R T H A F. helyes érzékkel a felsőpannóniai emeletbeli sima Mela nopsis fuchsi-ból s z á r m a z t a t j a l e a M. acicularis-t é s m e l l e t t e a M. esperi-t is. A z alábbiakban az Eger észak-magyarországi város fölött emelkedő vár alatt és mellette elterülő alsópleisztocén k o r ú mésztufa e g y i k lelőhelyén elő-
1 Földtani Közlöny
2
Földtani
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
k e r ü l t Melanopsis acicularis v á l t o z é k o n y s á g á t és ezzel k a p c s o l a t b a n új f o r m á k k é p z ő d é s é t ó h a j t a n á m v á z o l n i , v a g y i s az új f o r m á k k i a l a k u l á s á n a k ismereté hez k í v á n n é k e g y a d a t t a l hozzájárulni.
I. Az új formák kialakulása E g e r v á r o s keleti részén a l s ó p l e i s z t o c é n k o r ú m é s z t u f a p l a t ó c s k a terül el, a m e l y e t a V é c s e y u t c a b e m é l y e d é s e két részre oszt. A déli részen e m e l k e d i k az egykori vár (ép) m a r a d v á n y a ; az északi részt Cifrapartnak nevezik. A mész t u f a m i n d k é t r é s z é n e k f e l s z í n e k b . 1 9 0 m t s z f m a g a s s á g b a n t e r ü l el é s k b . 15—25 m vastag. Alsó része, a m e l y b e az e r ő d í t m é n y alatt hosszasan végig húzódó kazamatákat vágták, kemény, szívós édesvízi mészkő; ebben kövület nincs. A külszínen l á t h a t ó felső r é s z é n e k f ő t ö m e g e szintén szívós, összetartó, részben likacsos-szivacsos m é s z a n y a g , a m e l y szintén k ö v ü l e t m e n t e s n e k látszik. E g y e s rétegei a z o n b a n p o r h a n y ó b b a k , f i n o m a b b szerkezetűek s e z e k b e n talál juk az ősmaradványokat. A mésztufa területén négy kövületlelőhelyet találhatunk. A z egyik a Vécsey u t c a m é l y b e v á g á s á t ó l kissé délre, a déli mésztufaplatócska északi szélének alsó részében van, a m á s o d i k a máig m e g m a r a d t várrészlettől K É K - r e , a z egykori B o l y k y b á s t y a helyén, a harmadik a Cifrapart m e r e d e k mésztufafalá nak alsó részében van, a n e g y e d i k a vár Z á r k á n d y bástyájának a vasútvonal által történt átmetszése folytán került a napfényre. A l e g u t ó b b i lelőhely fau náját, bezáró rétegének m a g a s a b b fekvése folytán, valamivel fiatalabb korúnak tarthatjuk az előzőleg említett h á r o m lelőhely faunájánál. A n e g y e d i k l e l ő h e l y Melanopsis-faunája, az, a m e l l y e l ez az értekezés első sorban foglalkozik. E z a lelőhely ott van, ahol az eger—putnoki vasútvonal a régi v á r Z á r k á n d y b á s t y á j á t átmetszi, az egervári v a s ú t á l l o m á s t ó l délre, kb 300 m-re. A z átmetszés támfala 1930-ban megrongálódott, s azt újraépítet t é k . E k k o r t á r t á k fel a m é s z t u f a k ö v ü l e t e k b e n d ú s laza, p o r h a n y ó r é t e g e i t is, a m e l y f ő l e g a Melanopsis-ok nagy tömegét tartalmazta. Ősmaradvány anyagát 1930-ban L E G Á N Y I Ferenc gyűjtötte. A k ö v e t k e z ő s o r o k a Z á r k á n d y b á s t y a átmetszésének mésztufájából elő k e r ü l t Melanopsis acicularis FÈRTJSSAC fajjal és főleg az e n n e k v a r i á l ó d á s a f o l y tán létrejött új f o r m á k kialakulásával foglalkoznak. A m a é l ő acicularis f a j t á l t a l á b a n a Fagotia BOTXRGTTINAT g e n u s b a h e l y e z i k ( L . Soós L . : 1 9 5 5 — 5 9 , p . 2 3 8 — 9.) s e g y i k f ő j e l l e g e k é n t a h é j s i m a f e l ü l e t é t em l í t i k . Soós L . a z o n b a n m e g j e g y z i , h o g y a z acicularis példányok némelyike , . n a g y o n g y e n g e , j ó r é s z t e l m o s ó d o t t s csak helyenként j o b b a n s z e m b e ö t l ő spi rális v é s e z e t t e l d í s z í t e t t . " A z e g r i f o s s z i l i s acicularis p é l d á n y o k t ú l n y o m ó része sima, d e kis r é s z ü k ö n spirálisan h a l a d ó f i n o m fonál k a n y a r o d i k körül, a m e l y m á s p é l d á n y o k o n erős e b b é v á l i k , i s m é t m á s o k o n v a l ó d i él f e j l ő d i k ki b e l ő l ü k ; v é g ü l m e g i n t m á s o k o n egy él h e l y e t t k é t él alakul ki. T o v á b b i p é l d á n y o k felületét k i s e b b - n a g y o b b s z á m b a n f o n a l a k v a g y c s í k o k d í s z í t i k , v é g ü l v a n n a k o l y a n o k is, a m e l y e k e n a növekedési v o n a l a k m e n t é n r á n c o k fejlődtek ki. A két u t ó b b i jelleg leginkább az e g y , — v a g y k é t éllel b í r ó p é l d á n y o k o n f o r d u l e l ő . A z á t m e n e t e k e g y é b k é n t minden irányban megvannak. K é t s é g t e l e n tehát, h o g y itt variációs f o l y a m a t m e n t v é g b e , a m e l y v é g s ő ki f e j l ő d é s é b e n új, elkülöníthető faj és alfajok kialakulására vezetett egy szűkebb területen és ugyanegy időben.
Schrei
er:
Alsópleisztocén
Melanopsidák
3
M i v e l a s i m a acicularis p é l d á n y o k és a d í s z í t e t t v á l t o z a t o k k e z d e t i s t á d i u m a k ö z ö t t a határt m e g v o n n i n e m lehetséges, e g y genusba tartozónak kell tarta n u n k a z e g é s z Melanopsis-társaságot. M i v e l a Fagotia g e n u s e g y i k fő jellegé n e k — m i n t e m l í t e t t e m — a héj s i m a v o l t á t j e l ö l i k m e g , az a c i c u l a r i s b ó l ki alakult spirális díszítésű f o r m á k a t n e m sorolhatjuk m á r e b b e a g e n u s b a . E z é r t a z e g é s z a l a k s o r r a a Melanopsis genus-elnevezést alkalmazom, a recens aciculam - r a e d d i g h a s z n á l t H emisinus, Microcolpia é s Fagotia genus, v a g y subgenus e l n e v e z é s e k helyett. Visszatérek t e h á t FÈRTJSSAC genusbesorolására, aki az acicularis f a j t a Melanopsis n e m z e t s é g b e helyezte, illetőleg e n n e k a genusnak faja g y a n á n t írta le. M e g kell j e g y e z n e m h o g y a z új f o r m á k k i a l a k u l á s a m á r a m é s z t u f a a l s ó k ö v ü l e t e s r é t e g e i n e k l e r a k ó d á s a i d e j é b e n m e g k e z d ő d ö t t (1 — 3 k ö v ü l e t l e l ő h e l y e k ) , d e az új f o r m á k itt m é g j ó v a l c s e k é l y e b b p é l d á n y s z á m b a n szerepel nek. A z acicularisnak a változékonyságra való hajlamosságát, az új f o r m á k k i a l a k u l á s á t és a z o k n a k á t m e n e t i alakokkal v a l ó ö s s z e k a p c s o l ó d á s á t a t a l á n valamivel fiatalabb, magasabbfekvésű negyedik lelőhely bőségesebb ős maradványanyagán tanúim ányozhatj uk. A z eddigi szerzők (pl. C L E S S I N 1 8 8 7 és S o ó s 1 9 5 5— 5 9 ) kiemelik, h o g y a m a é l ő M. acicularis-бкпак növekedésére, általában nagyságára a hévvizek csök k e n t ő h a t á s ú a k , v a g y i s a h é v v i z e k b e n t a l á l h a t ó acicularis-dk mindig kisebbek m i n t a h i d e g v í z ű f o l y ó k l a k ó i . E z a f o s s z i l i s a l a k o k r a , s z ó v a l a m i e s e t ü n k r e is á l l . A Melanopsis acicularis-nák a mai melegforrásokban élő kisebb t e r m e t ű a l a k j a i t t ö b b v a r i e t á s k é n t í r t á k le a k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y e k s z e r i n t . E z e k k ö z ü l S o ó s c s a k a v a r . audebardi P R É V O S T - O Î tartja m e g . M i v e l az egri m é s z t u f á b ó l és a d u n á n t ú l i é d e s v í z i m é s z k ö v e k b ő l e l ő k e r ü l t p é l d á n y o k a M. acicularis típusos példányaitól — eltekintve a nagyságbeli különbségektől — észrevehetőleg n e m k ü l ö n b ö z n e k , t o v á b b á m e r t b e l ő l ü k á t m e n e t e k r é v é n fonalakkal és élek k e l d í s z í t e t t v a l ó d i Melanopsis f o r m á k fejlődtek ki, erre a fajra a Melanopsis acicularis F È R T J S S A C n e v e t h a s z n á l o m a Fagotia é s a z audebardi elnevezések mellőzésével. F e l v e t ő d h e t i k a z a k é r d é s , h o g y m i l e h e t e t t a z i n d í t ó o k a a Melanopsis acicu laris i t t e n i v a r i á l ó d á s a m e g i n d u l á s á n a k . E r r e e z i d ő s z e r i n t p o n t o s v á l a s z t n e m a d h a t u n k . A l e g k é z e n f e k v ő b b n e k az látszik, h o g y a feltörő n a g y o b b h ő f o k ú f o r r á s v í z b e n élő p é l d á n y o k o n j ö t t létre a variálódás, illetve új f o r m á k kiala k u l á s a , a m e l y e k a z i t t e n i a c i c u l a r i s o k n á l is k i s e b b t e r m e t ű e k . E z z e l s z e m b e n a hévforrás feltörésétől távolabb, a m á r többé-kevésbé lehűlt vízben a valódi acicularis-ok találtak életteret. E z t a feltevést alátámasztja K Ö R M O S T . ( 1 9 0 5 , p . 4 3 5 . ) tapasztalata, ki ú g y találta, h o g y míg a Püspökfürdő melegebb, 3 4 C°-os hőfokú vizében a bordák k a l é s c s o m ó k k a l e r ő s e n d í s z í t e t t Melanopsis parreyssi P R É V O S T él, a d d i g a for rásfeltörés helyétől t á v o l a b b eső lefolyási erek 2 6— 2 8 C°-os h ő f o k ú vizében a M. parreyssi-vel k ö z e l r o k o n , d e k a r c s ú b b é s k e v é s b é d í s z í t e t t M. hungarica K O R M O S faj t e n y é s z i k n a g y s z á m b a n . Ü g y v é l i , h o g y a n a g y o b b h ő f o k ú forrás víz élénkebb variálódásra, házuk tökéletesebb (díszesebb) kialakítására ösztö n ö z t e a Melanopsis e g y e d e k e t . H a s o n l ó esetre g o n d o l h a t u n k az egri fosszilis Melanopsis-oknál is. A m a é l ő M. acicularis-ok a kedvelik. Kétségkívül így volt n o p s i s o k itt valószínűleg csak hettek, ahol a k e d v e z ő fizikai
tiszta, átlátszó, elgendő táplálékot n y ú j t ó vizet ez az ó p l e i s z t o c é n b e n is. A z ó p l e i s z t o c é n M e l a k i s e b b kiterjedésű tavacskaszerű v i z e k b e n él és megélhetési k ö r ü l m é n y e k mellett t ú l s z a p o -
4
Földtani
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
r o d t a k s idővel a táplálékanyag emiatt megcsökkent. E z lehet az o k a annak, h o g y a r á n y l a g s o k j u v e n i l i s é s e m b r y o n á l i s p é l d á n y is e l ő k e r ü l t , a m e l y e k t á p l á l é k h i á n y á b a n k o r á n e l p u s z t u l t a k . F e l t é t e l e z h e t ő , h o g y r é s z b e n e z is o k o z h a t t a a v a r i á l ó d á s m e g i n d u l á s á t és az új a l a k o k k i s e b b t e r m e t é t . A t ö r z s a l a k , a Melanopsis acicularis, s i m a ( I . tábla 1. ábra). A z egri változa t o k k i a l a k u l á s á n a k első j e l e a p é l d á n y o k alsó t e k e r c s k a n y a r u l a t a i n és u t o l s ó k a n y a r u l a t á n k é p z ő d ö t t spirális fonalszerű díszítés ( I . t á b l a 3 . á b r a ) . E z a fonál m á s p é l d á n y o k o n azután j o b b a n megvastagszik ( I . tábla 4 . ábra). E z e k szol g á l t a t j á k a z á t m e n e t e t a s i m a Melanopsis acicularis-tói az első j ó l m e g k ü l ö n böztethető alfajba. Az első kialakult alfajon m á r j ó l m e g e r ő s ö d ö t t , m e g v a s t a g o d o t t él k a n y a r o d i k k ö r ü l a h é j o n spirális m e n e t b e n é s p e d i g l e g i n k á b b c s a k a t e k e r c s alsó k a n y a r u l a t a i n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n ( I . t á b l a 5 — 6 . á b r a ) . E z az él n é h a i g e n erő t e l j e s s é v á l i k ( I . t á b l a 5 . á b r a , Melanopsis dobói). A második alfajhoz olyan p é l d á n y o k tartoznak, a m e l y e k n e k alsó tekercs k a n y a r u l a t a i n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t á n k é t , m a j d n e m e g y e n l ő erős spirális e l k a n y a r o d i k ( I I . t á b l a 7 . á b r a , bicarinata). Figyelemre méltó, hogy ezek t ö b b p é d á n y á n azt látjuk, h o g y a k é t él az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n a s z á j a d é k felé haladva eltűnik ( I I . tábla 7 —8 ábra). E z legtöbbször a szájadéktáj letörésével és u t á n a a héj regenerálódásával állott kapcsolatban. A M. doboi-пак é s a bicarinata alfajnak az éleit c s a k n é h a kíséri a héjfelü leten e g y - k é t v é k o n y spirális fonál. Harmadik alfajnak tekinthetjük a z o k a t a p é l d á n y o k a t , a m e l y e k felületét, v a g y felületük e g y részét f i n o m spirális fonalak, v a g y v a l a m i v e l e r ő s e b b c s í k o k d í s z í t i k . É s p e d i g m i n d a Melanopsis acicularis-szevű. alakokat (III. tábla 1 3 . áb ra), m i n d az e g y é l ű ( I I . t á b l a 1 1 . á b r a ) és a k é t éllel e l l á t o t t v á l t o z a t o k a t e g y a r á n t . L e g g y a k r a b b a n az e g y é l ű p é l d á n y o k o n találjuk a f o n a l s z e r ű spirális díszítést. B R U S I N A S P . ( 1 9 0 2 ) a püspökfürdői M e l a n o p s i d á k leírásánál a fonálszerű díszítésnek a változatok elkülönítésénél fontosságot tulajdonított. Huszonkét v á l t o z a t á n a k felállítását főleg a f o n a l s z e r ű d í s z í t é s e k k ü l ö n b ö z ő s é g e i r e ala pozta. K O R M O S T . ( 1 9 0 5 ) tagadja azt, h o g y a fonalszerű díszítésnek bárminő s z e r e p e is l e h e t n e a v á l t o z a t o k e l k ü l ö n í t é s é n é l s B R U S I N A 2 2 v á l t o z a t á t t e l j e s e n figyelmen kívül hagyja. K O R M O S T. álláspontját n e m találom egészen helyt á l l ó n a k , m e r t a l á t s z ó l a g j e l e n t é k t e l e n f o n a l s z e r ű d í s z í t é s n e k is l e h e t b i z o n y o s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a v á l t o z a t o k elkülönítésénél n é m i j e l e n t ő s é g e . A z egri v a r i á c i ó s p é l d á n y o k e g y r é s z é t is a f o n a l s z e r ű d í s z í t é s e k j e l e n t k e z é s e m i a t t látszik célszerűnek különválasztani. D e mivel a fonalak száma, vastagsága, a héj felületén v a l ó elhelyezkedésük m ó d j a a jelen esetben n e m e g y f o r m a , ha nem változó, csak egy összefoglaló névvel jelölhetjük azokat (multifilosa). V é g ü l v a n n a k o l y a n p é l d á n y o k , a m e l y e k főleg az e g y - , r i t k á n a kétélű vál t o z a t o k alakját viselik, de az élek k ö z é eső héjfelületeken a növekedési v o n a lakkal párhuzamosan haladó, enyhén felemelkedő ráncok jelentkeznek ( I I I . t á b l a 1 6 . á b r a ) . Ez a negyedik alfaj (rugósa). Az alsópleisztocén végén a mésztufa képződése a melegforrások mélyebbre s z á l l á s a k ö v e t k e z t é b e n m e g s z ű n t , s a z i t t k i a l a k u l t ú j Melanopsis f o r m á k ki pusztultak. A mésztufának egyéb édesvízi eredetű fedőrétegei nincsenek, tehát az e g y e s f o r m á k t o v á b b f e j l ő d é s é t f i g y e l e m m e l n e m kísérhetjük. A z a l s ó p l e i s z t o c é n u t á n az ő s e g e r - f o l y ó és m e l l é k v i z e i a f e l s ő p l e i s z t o c é n b e n m e g k e z d t é k m é l y e b b r e á r k o l ó d á s u k m u n k á j á t , a m i e g y ü t t j á r t a térszín lassú
S сh r ét eг:
Alsópleisztocén
Melanopsidáh
e p i r o g é n emelkedésével. E z z e l k a p c s o l a t b a n a fiatal pleisztocén f o l y a m á n a h é v f o r r á s o k is f o k o z a t o s a n m é l y e b b t é r s z í n e n t ö r t e k f e l , m í g v é g ü l a h o l o c é n elejétől k e z d ő d ő l e g a vár mésztufájától délre, 4 4 0 — 5 3 0 m-re, másik tektonikai hasadékon, k b . 3 0 méterrel alacsonyabb térszínen b u k k a n n a k a külszínre. M í g a Melanopsis acicularis-hói k i a l a k u l t új f o r m á k az ó p l e i s z t o c é n v é g é n , r ö v i d é l e t f o l y a m a t u k u t á n k i p u s z t u l t a k , a d d i g a t ö r z s a l a k o k , a M. acicularis, m i n t a legellenállóbb faj, a felsőpleisztocén glaciális időszakainak rideg klímáját a melegforrások v é d e l m e alatt átvészelte s m i n t L U K Á C S D e z s ő egri főiskolai t a n á r m e g á l l a p í t o t t a , a z e g r i h é v v i z e k ( f ü r d ő k ) l e f o l y á s i c s a t o r n á i b a n m a is é l (1950,
p.
445.).
A Melanopsis acicularis-ból kialakult díszített formákat helyi fejlődési soro z a t n a k t e k i n t e m é s a z o k a t e g y k ö z ö s n é v v e l Melanopsis doboi-n&k nevezem. B á r a s o r o z a t e g y e s t a g j a i t á t m e n e t e k k ö t i k ö s s z e , a M. doboi-n belül mégis n é g y f o r m a c s o p o r t o t l e h e t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , a m e l y e k e t a M. doboi-n belül k ü l ö n n é v v e l is e l l á t t a m . E z e k a k ö v e t k e z ő k : Melanopsis dobói n. sp. (a típus), az egy spirális éllel ellátott forma. Melanopsis dobói subspecies bicarinata, két spirális éllel ellátott alakok. Melanopsis dobói subspecies multifilosa, finom fonalakkal, v a g y erősebb csíkokkal díszített alakok. Melanopsis dobói subspecies rugósa, a héj felületén a növekedési vonalakkal párhuza mosan ráncok fejlődtek ki. Mivel ezeknek az alakcsoportoknak a példányait az acicularis mástól megkülönböztető jellegeik alapján elválaszthatjuk, azokat fajnak, illetve alfajoknak tekinthetjük.
törzsfajtól és egy önálló morfológiai
V é g ü l f e l e m l í t e m a z t a f e l t ű n ő h a s o n l ó s á g o t , a m i a z e g r i Melanopsis-ok és a székelyföldi (árapataki) pliocén — egészen más csigacsoportba tartozó — Pyrgula-k h e l y i (lokális) v a r i á l ó d á s á n a k , fejlődési f o l y a m a t á n a k és új alakjai n a k k i a l a k u l á s a k ö z ö t t t a p a s z t a l h a t ó ( L . N E U M A Y B M . 1 8 7 5 . p . 4 2 2 — 3 . ) . A z árap a t a k i a l a k s o r is a m e g n y ú l t , h e g y e s é s s i m a Hydrobia transitans fajjal k e z d ő d i k , a m e l y e g y s p i r á l i s é l ő a l a k k a l f o l y t a t ó d i k (Pyrgula eugeniae NEUM.), m a j d a k é t é l l e l d í s z í t e t t a l a k (Pyrgula pagoda N E U M . ) k ö v e t k e z i k . A k é t első á t m e n e t e k k e l v a n ö s s z e k ö t v e , m í g a z eugeniae é s a pagoda közt valódi átmene t e t n e m t a l á l t a s z e r z ő . U g y l á t s z i k , a P. pagoda hirtelen fellépett új m u t a t i o . N E U M A Y B ábráihoz r e n d k í v ü l hasonlítanak az egri alakok; a k ü l ö n b s é g az k ö z ö t t ü k , h o g y a z á r a p a t a k i P y r g u l á k j ó v a l k i s e b b t e r m e t ű e k és s z á j a d é k u k alakulása eltérő. N E U M A Y B itt a f a j o k lokális k i a l a k u l á s á n a k k i t ű n ő p é l d á j á t nyújtja.
II. Az egri vár Zárkándy bástyájának átmetszéséből előkerült Melanopsisok 1.
Melanopsis acicularis FEBUSSAC (I. tábla, 1 — 2 . ábra.)
A Z á r k á n d y b á s t y a vasúti átmetszése által feltárt alsópleisztocén k o r ú mész t u f a f e l s ő p o r h a n y ó r é t e g é b ő l e l ő k e r ü l t Melanopsis acicularis példányok — mint egykor melegvízben élők — kisebbek, mint a mai hideg folyóvízben élők.
Földtani Közlöny
6
105. kötet, 1. füzet
A z egri m é s z t u f á b ó l v a l ó p é l d á n y o k méretei: I. példány ( L ábra). Magasság/szélesség: 1 3 , 8 / 5 , 5 m m ; szájadék M/Sz.: 4 , 5 / 3 , 0 m m ( 7 kanyarulat, csúcsa letörött.) I I . példány. M/Sz.: 12,8/5,0 m m ; szájadék M/Sz.: 4 , 8 / 3 , 0 m m . (8 kanyarulat). A z I . p é l d á n y n a k az az érdekessége, h o g y a szájadéktája az u t o l s ó k a n y a r u lat felépítése f o l y a m á n letörött, m a j d r e g e n e r á l ó d v a t o v á b b n ő t t s a n n a k mai formáját alakította ki. ( l a . ábra.) Összehasonlításul k ö z l ö m a k ö v e t k e z ő ada tokat:
/. ábra. Melanopsis dobói n. sp. A spirális él közvetlenül a varratvonal fölött helyezkedik el. Átmenet a Melanopsis dobói miiltifüosa felé. Eger, Zárkándy bástya, vasúti átvágás. N; 4,0 X
T o l n a m ő z s , a D u n a (alsó?) pleisztocén kavicsos h o m o k lerakódásából. K ú t fúrás 3 3 — 3 5 m m é l y s é g é b ő l : I . p é l d á n y M / S z = 1 8 , 3 / 6 , 2 m m , I I . p é l d á n y M/Sz = 16,5/6,4 m m (mindkettő 7 kanyarulat, csúcsuk letörött). A D u n á b ó l B u d a f o k mellett: I . példány M/Sz = 2 1 , 2 / 7 , 8 m m (9 kanyarulat). példány M/Sz = 15,0/6,8 m m . A megvizsgált példányok, számszerint 9 9 7 darab, simák, a héjakon csak a n ö v e k e d é s i v o n a l a k látszanak, a m e l y e k az utolsó k a n y a r u l a t o n g y a k r a n erő teljesek, sőt n é h a kissé ráncszerűek lesznek. E l é g s o k p é l d á n y utolsó k a n y a r u lata tetemesen kiszélesedik. E z e k hasonlítanak a B R U S I N A által Püspökfürdő r ő l l e í r t Melanopsis tóthi-hoz ( 1 9 0 2 , p . 1 1 4 és K O R M O S 1 9 0 5 , p . 4 4 4 , Tafel I I . , Fig. 1 0 . ) ; a z o n b a n az u t ó b b i n a k u t o l s ó k a n y a r u l a t a j ó v a l s z é l e s e b b és szájad é k a is t á g a s a b b . II.
A z a l a n t a b b l e í r á s r a k e r ü l ő Melanopsis Z á r k á n d y b á s t y a átmetszéséből kikerült Ezek méretei: M/Sz.
=
11,7/5,0,
10,5/4,2,
8,0/3,8
dobóinak és alfajainak t e r m e t e M. acicularis-oknál kisebb.
mm.
a
S с hr ét er:
Alsópleisztocén
Melanopsis
doboi
Melanopsidák
7
n. sp.
(1. ábra; I . tábla, 3 — 6 ábra) H o l o t y p u s : I . tábla, 5. ábra. M . Áll. Földtani Intézet. L o c u s t y p i c u s : Eger, az egri vár Zárkándy bástyájának átmetszése. S t r a t u m t y p i c u m : Alsópleisztocén mésztufa felső része. D e r i v a t i o n o m i n i s : doboi; D O B Ó István várkapitány után elnevezve, aki az egri várat 1552-ben a 75-szörös török túlerő ellen védelmezte s az ostromló sereget vissza verte. Megvizsgált példányok száma: 146 darab. D i a g n o s i s : A héj középnagyságú, kisebb, mint a M. acicularis, hegyesen tornyos alakú, k b . 7 kanyarulatból áll, (csúcsa bekérgezett); a tekercs alsó kanyarulatain és az utolsó kanyarulatán jól kifejezett, letompult spirális él húzódik végig. A differ entiális diagnosist tekintve, tulajdonképpen csak a törzs alaktól, a M. acicularis-tói való eltéréseket kell kiemelnem: míg a M. acicularis nagyobb termetű és sima felületű, addig a M. doboi és három elkülönített alfaja kisebb ée héjfelületük díszített. Még pedig egy, vagy két, spirálisan haladó él, más esetben kisebbnagyobbszámú vékony spirális fonal, vagy a növekedési vonalakkal párhuzamosan haladó gyenge ráncok különböztetik meg az acicularis-tól. A M. tóthi-unicingulata-val és bicingulata-val nem hasonlíthatjuk össze, mert ezekről sem ábra, sem részletes leírás nincs. Bár a M. doboi-пак külső megjelenése igen hasonlít N E U M A Y B . Pyrgula eugeniae fajához, azzal mégse hozhatjuk semmiféle vonatkozásba, mert az más genusba, sőt más famíliába tartozik. Itt csak a konvergencia egy esetéről van szó. L e í r á s : A ház megnyúlt, tornyos, hegyes. A z erősen megnyúlt tekercs kanyarulatai a varratok mentén erősen befúződnek s a varratok fölött kisebb t á v o l s á g o k b a n k i e m e l k e d ő éllel e g y ü t t l é p c s ő z e t e s a l a k o t ö l t . A h á z a t spiráli san h a l a d ó , j ó l k i e m e l k e d ő , t o m p a él díszíti. A z első t e k e r c s k a n y a r u l a t o k o n m é g n e m m u t a t k o z i k az él, az alsó h á r o m t e k e r c s k a n y a r u l a t o n a z o n b a n j ó l k i f e j l ő d ö t t . A h á r o m k ö z ü l a felső k a n y a r u l a t o n m é g v é k o n y és k e v é s s é kiálló, a k é t alsón a z o n b a n erőteljessé válik. A z él a k a n y a r u l a t o k n a k az alsó h a r m a d á n v a l a m i v e l felül k a n y a r o d i k . A z utolsó k a n y a r u l a t m a g a s s á g a kisebb, m i n t a ház teljes h o s s z ú s á g á n a k e g y h a r m a d a . A z él a z u t o l s ó k a n y a r u l a t f e l ü l e t é n e k felső n e g y e d é n megerő s ö d v e h ú z ó d i k végig. A szájadék közepesen tág, nagyjából ovális alakú, lekerekült, fent kihegyesedő. A bázison, az oszlop végénél j ó l kialakult kis csorgó f i g y e l h e t ő m e g . A s z á j a d é k külső a j k a éles, d e k i m e t s z e t t . T i . o t t , a h o l a héj külső felületén az él (carina) v é g z ő d i k , a külső szájadékszélen az élnek m e g felelő, j ó l kifejezett k i s k i ö b l ö s ö d é s f i g y e l h e t ő m e g , a s z á j a d é k s z é l felső n e g y e d é b e n . A s z á j a d é k belső széle (az o r s ó kérge) lapos, n e m k i e m e l k e d ő , belesimul a héjfelületbe, a z o n b a n fehér porcellánszerű jellegénél f o g v a j ó l elkülönül. M i n d a tekercs kanyarulatait, m i n d az utolsó kanyarulatot igen finom, i n k á b b csak nagyító alatt látható növekedési vonalak borítják. E z e k csak az u t o l s ó k a n y a r u l a t s z á j a d é k a felé v á l n a k e r ő s e b b e k k é . Méretei: I. példány (a holotypus I . tábla 5. ábra). Magasság/szélesség = 13,8/5,8 m m ; a szájadék M/Sz = 5,2/2,3 m m (kb. 7 kanyarulat, a csúcs bekérgezett). A tekercs magassága: 8,3 m m , az utolsó kanyarulat magassága: 5,5 m m . I I . példány (I. tábla 6. ábra). M/Sz = 11,8/4,8 m m , a szájadék M/Sz = 4,3/2,3 m m (7 kanyarulat). E r r ő l a fajról a t ö b b i p é l d á n y alapján m é g a k ö v e t k e z ő k e t jegyezhetjük m e g : A Melanopsis acicularis-hói a M. doboi f e l é i r á n y u l ó á t m e n e t b e n ( 1 7 d b . ) a k e z d e t i jelenség az, h o g y az alsó t e k e r c s k a n y a r u l a t o k o n és az utolsó k á n y a -
8
Földtani
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
r u l a t o n f i n o m fonálszerű díszítés l é p fel ( I . t á b l a 3. á b r a ) . A f e j l ő d é s t o v á b b i f o l y a m a t a a fonal m e g e r ő s ö d é s e , v é g ü l élszerű kialakulása ( I . tábla 4. ábra). A z él g y a k r a n l e t o m p u l t , d e körülbelül u g y a n i l y e n a r á n y b a n egészen éles. Az átmeneti alakok száma körülbelül nyolcada az összpéldányszámnak. Mivel az átmeneti alakok p é l d á n y s z á m a minimális, azért lehet a fajelválasztást a M. acicularis felé eszközölni. A t e l j e s e n k i f e j l ő d ö t t p é l d á n y o k l e g n a g y o b b része k a r c s ú ( I . t á b l a 5. ( h o l o t y p u s ) és 6. á b r a ) , r i t k á k a z ö m ö k e b b p é l d á n y o k . A l e g t ö b b p é l d á n y tekercs k a n y a r u l a t a i n a k a l s ó , k b . 1/3 r é s z é n h ú z ó d i k v é g i g a s p i r á l i s é l ; j ó v a l k e v e s e b b p é l d á n y n a k ( k b . tizedrésze az összesnek) v a n éle a kanyarulatok k ö z e p é n . V a n n a k v i s z o n t o l y a n p é l d á n y o k , a m e l y e k e n az él e g é s z e n k ö z e l , s ő t s z o r o s a n a v a r r a t fölött k a n y a r o d i k ( 1 . ábra). A z utolsó k a n y a r u l a t felsőbb részére rend szerint m e g e r ő s ö d v e h ú z ó d i k át az él. K i v é t e l e s e n n é h á n y p é l d á n y utolsó k a n y a r u l a t á n az él e l g y e n g ü l . A kifejletteken k í v ü l elég s o k juvenilis p é l d á n y is v a n . A Melanopsis doboi-hoz t a r t o z ó p é l d á n y o k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az I . t á b l a 5. á b r á j á n f e l t ü n t e t e t t h o l o t y p u s h o z és a 6. á b r á n á b r á z o l t a l a k h o z h a s o n l í t . E z e k az összes p é l d á n y n a k t ö b b m i n t k é t h a r m a d á t , m i n t e g y 110 darabját f o g l a l j á k m a g u k b a n . A M. acicularis-tól a M. doboi-hoz átvezető példányok s z á m a 1 7 . A M. doboi bicarinata felé irányuló átmeneti p é l d á n y o k é m i n t e g y 1 4 , a k e t t ő ö s s z e s e n t e h á t 3 1 . A multifilosa é s rugósa a l f a j o k f e l é i r á n y u l ó á t m e n e t i p é l d á n y o k s z á m a alig n é h á n y ; k e r e k e n 9-re t e h e t ő . A t í p u s h o z t a r t o z ó p é l d á n y o k tehát t ú l n y o m ó t ö b b s é g b e n v a n n a k az átmeneti darabokkal szem ben, a m e l y e k összesen 40-es p é l d á n y s z á m u k k a l a p é l d á n y o k m i n i m u m á t j e l e n t i k . A M. doboi-t t e h á t a M. acicularis-sal é s a doboi-nak. különválasztott alfajaival szemben jogosan elhatárolhatjuk. A f a j k ü l s ő a l a k j a i g e n h a s o n l í t N E U M A Y B . Pyrgula eugeniae fajához, amelyet a s z e r z ő a S z é k e l y f ö l d f e l s ő p l i o c é n l e r a k ó d á s a i b ó l írt le ( 1 8 7 5 , p . 4 2 3 . 1 7 . tábla, 9 — 1 1 . á b r a ) , d e e z a f a j a Melanopsis doboi-nál j ó v a l k i s e b b és a szájadéka m á s a l a k u l á s ú . T e k i n t v e azt, h o g y N E U M A Y B f a j a m á s g e n u s b a t a r t o z i k , a z egri faj a székelyföldivel közelebbi v o n a t k o z á s b a n e m hozható. Talán hasonlít ahhoz az a l a k h o z is, a m e l y e t B B U S I N A ( 1 9 0 2 . p . 4 1 4 ) P ü s p ö k f ü r d ő ( p l e i s z t o c é n ? ) r é t e g e i b ő l Melanopsis tóthi v a r . unicingulata n é v e n különített el n é h á n y sorban, d e sem részletes leírást, s e m á b r á t n e m a d o t t r ó l a s e m B R U S I N A , s e m K O E M O S (1903). K O R M O S e g y é b k é n t 1905-ben ezt a változatot már n e m említi. BRUSINA szintén s z ó v á teszi, h o g y e m l í t e t t v á l t o z a t a hasonlít N E U M A Y B említett fajá hoz.
Melanopsis (II.
doboi tábla,
bicarinata n. subsp. 7 — 10. á b r á k )
Holotypus: I I . tábla, 7. ábra M . Áll. Földtani Intézet. L o c u s t y p i c u s : Eger, az egri vár Zárkándy bástyájának átmetszése. S t r a t u m t y p i c u m : Alsópleisztocén mésztufa. D e r i v a t i o n o m i n i s : bicarinata: a tekercs alsó kanyarulatain és az utolsó kanyarulaton végighúzódó két spirális ól után elnevezve. Megvizsgált példányok száma: 82 darab. D i a g n ó z i s : középnagyságú, hegyesen toronyalakú. 6 kanyarulatból áll (csúcsa letörött). A ház oldalai a tekercskanyarulatokon behomorodnak. A tekercs alsó kanyaru latain és az utolsó kanyarulaton két, spirálisan haladó tompa él húzódik végig.
S ehr
ét er:
Alsópleisztocén
Melanopsidák
9
L e í r á s : A héj m e g n y ú l t , t o r n y o s , h e g y e s . A z első t e k e r c s k a n y a r u l a t o k o n az é l e k m é g n e m f e j l ő d t e k ki. A t e k e r c s h á r o m alsó k a n y a r u l a t á n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n spirálisan h a l a d ó , két, j ó l k i e m e l k e d ő t o m p a él k a n y a r o d i k k ö r ü l . A z alsó él k ö z v e t l e n ü l a v a r r a t v o n a l f ö l ö t t f e k s z i k . A felső él a k a n y a rulat felső részén, az alsótól elég n a g y t á v o l s á g b a n h ú z ó d i k . A tekercs k a n y a r u l a t a i a k é t él k ö z ö t t és a v a r r a t v o n a l alatt b e h o m o r o d n a k . S z á j a d é k a ovális, felső részén k i c s ú c s o s o d i k , alul lekerekült, az o s z l o p (orsó) v é g z ő d é s e mellett j ó l k i f e j l ő d ö t t kis c s o r g ó jelenik m e g . A külső ajak éles a belső ajak j ó l elhatárolódik, d e n e m e m e l k e d i k ki a belső héjrészből. A növekedési vonalak a tekercsen nyarulaton jobban megerősödnek.
eléggé jól megfigyelhetők; az utolsó
ka
M e g j e g y z é s e k : A fajon belül meglehetős változatosságot tapasztal h a t u n k . V a n n a k a t í p u s n á l z ö m ö k e b b p é l d á n y o k is. A l e g t ö b b e s e t b e n a t e k e r c s felsőbb kanyarulatain m é g csak e g y él mutatkozik; m a j d a varrat fölött k ö z v e t l e n ü l m e g j e l e n i k az alsó él, a m e l y a t e k e r c s legalsó k a n y a r u l a t á n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n j ó l k i f e j l ő d i k (42 d b ) . A felső él á l t a l á b a n e r ő s e b b , m i n t az alsó ( I I . t á b l a 9 , 1 0 . á b r a ) , d e s o k s z o r e g y f o r m a e r ő s e k ( I I . t á b l a 7, 8. á b r a ) . M á s k o r a tekercs kanyarulatai — a legalsót k i v é v e — simák, tehát csak a legalsó t e k e r c s k a n y a r u l a t o n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n fejlődik ki a k é t él. V é g ü l n é h a c s a k az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n látjuk k i f e j l ő d v e a k é t élt (24 d b ) . V a n n a k olyan példányok, amikor a jól kiemelkedő éleket néhány finom, s p i r á l i s a n h a l a d ó f o n á l k í s é r i . E z e k m á r á t m e n e t e k a M. doboi multifilosa sub species felé. M e g e m l í t é s r e é r d e m e s , h o g y n é h á n y p é l d á n y külső szájadékrésze az állat élete f o l y a m á n eltört. A z állat, sérülése után, ezt a héjrészt k i p ó t o l t a , d e a z új h é j r é s z e n a k é t él m á r n e m f o l y t a t ó d i k (3 d b ) . T ö b b p é l d á n y legalsó t e k e r c s k a n y a r u l a t á n a két él a k a n y a r u l a t alsó har m a d á n , e g y m á s h o z egészen k ö z e l és csekély t á v o l s á g b a n a varratvonaltól h ú z ó d i k v é g i g (25 d b ) . A felső él e z e k n é l e r ő s e b b ( I I . t á b l a 9 és 10. á b r a ) . E z e k h e z csatlakoznak a z o k a p é l d á n y o k , amelyeken a két egyenlő erős él s z o r o s a n e g y m á s mellett k a n y a r o d i k , az alsó k ö z v e t l e n ü l a v a r r a t v o n a l f ö l ö t t (2. ábra).
2. ábra. Melanopsis doboi bicarinata n. ssp. A két egyenlő erős él szorosan egymás mellett kanyarodik. Az alsó él közvet lenül a varratvonal fölött van. N; 3,9 X
Földtani
10
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
K i v é t e l e s e n a k a d o l y a n p é l d á n y is, a m e l y n e k legalsó t e k e r c s k a n y a r u l a t á n a k é t él h e l y e t t h á r o m e g y f o r m a erősségű él l é p fel. E z e k a z o n b a n j ó v a l v é k o n y a b b a k , m i n t a k é t é l ű bicarinata p é l d á n y o k élei. Méretek: I. példány (a holotypus, I I . tábla. 7. ábra). M/Sz = 12,3/5,0 m m ; szájadék: M/Sz = 4,6/3,0 m m (6 kanyarulat, csúcsa letörött). I I . példány ( I I . tábla, 8. ábra). M/Sz = 10,2/5,0 m m ; szájadék M/Sz = 4,3/2,2 m m (6 kanyarulat, csúcsa letörött). I I I . példány (II. tábla, 10. ábra). M/Sz = 8,5/3,8 m m : szájadék M/Sz = 3,2/1,3 m m (7 kanyarulat). IV. példány (II. tábla, 9. ábra). M/Sz = 12,0/4,7 m m ; szájadék M/Sz = 3,6/2,5 m m (7 kanyarulat, csúcsa bekérgezett). =
Megemlítem végül, hogy BRUSINA (1902. р. 114) a püspökfürdői Melanopsis o k l e í r á s á n á l n é h á n y s o r b a n m e g e m l é k e z i k a Melanopsis tóthi v a r . bicingulataról. V a l ó s z í n ű , h o g y e h h e z hasonlít az egri f o r m a . D e m i v e l s e m részletes leírást, sem ábrát n e m k ö z ö l erről az alakról, n e m állapítható m e g , h o g y milyen méretű köztük a hasonlóság. K O R M O S ezt a varietást figyelmen kívül hagyja.
(II.
Melanopsis doboi multifilosa n. s u b s p . tábla, 11—1.2. ábra; I I I . tábla, 1 3 . ábra)
Н о 1 о t y p u s: I I . tábla, 11. ábra. M . Áll. Földtani Intézet. L o c u s c l a s s i c u s : Eger, az egri vár Zárkándy bástyájának vasúti átmetszése. S t r a t u m t y p i c u m : Alsópleisztocén mésztufa. Derivatio n o m i n i s : multifilosa: a tekercs legalsó kanyarulatán és az utolsó kanyarulaton fellépő nagyobbszámú fonalszerű spirális díszítés után elnevezve. Megvizsgált példányok száma: 73 darab. D i a g n ó z i s : Középnagyságú, hegyesen kúpos-tornyos házú; külalakja a Melanopsis doboi mérsékeltebb kifejlődésű éllel ellátott példányaival megegyezik. Jellegzetessége, hogy a tekercs legalsó kanyarulatát és a ház utolsó kanyarulatát spirálisan haladó finom fonalak és közbül néha valamivel erősebb csíkok díszítik. L e í r á s : A tornyosán kúpos ház csúcsa letörött. A meglevő tekercs k a n y a r u l a t o k s z á m a 5, e r e d e t i l e g 6 l e h e t e t t , e z e k h e z t á r s u l m é g a z u t o l s ó k a n y a r u l a t . A h á r o m felső t e k e r c s k a n y a r u l a t o n az él m é g n e m fejlődött ki; e z e k o l d a l a i e n y h é n d o m b o r o d ó t t a k . A z alsó k é t t e k e r c s k a n y a r u l a t alsó har m a d á n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t o n kissé k i e m e l k e d ő spirális él k a n y a r o d i k körül, úgy, m i n t a M. doboi kevéssé élezett példányain. A varrat jól bemélyült; ennek m e n t é n az alsó tekercskanyarulatok j ó l befűződnek s í g y oldalaik behomorodnak. S z á j a d é k a f e r d é n ovális, felül k i h e g y e z e t t , alul lekerekült s az o s z l o p mellett jól k i f e j l ő d ö t t kis c s o r g ó b a m e g y át. À s z á j a d é k külső széle éles, a belső lapos, porcelánszerű. J e l l e m z ő erre az alfajra, h o g y a tekercs legalsó k a n y a r u l a t á n és az utolsó k a n y a r u l a t o n f i n o m fonalak és itt-ott e r ő s e b b csíkok l é p n e k fel, A tekercs kanyarulatnak az él alatt levő részén m u t a t k o z n a k a fonalak. A típusul vá l a s z t o t t p é l d á n y o n e z e k s z á m a 3; az u t o l s ó k a n y a r u l a t á n a k u g y a n c s a k az él alatt levő héjrészén 5 fonal figyelhető meg. E z e k közül kettő valamivel erősebb csík. A z alsók l e k a n y a r o d n a k a héj bázisa felé. A t ö b b i p é l d á n y r a v o n a t k o z ó l a g a k ö v e t k e z ő k e t j e g y e z h e t j ü k m e g : a pél d á n y o k l e g n a g y o b b része a típushoz hasonló kifejlődésű; az összes p é l d á n y -
Schréter:
Alsópleisztocén,
Melanopsidák
11
n a k ( 7 3 d b ) k b . 2/3 r é s z e t a r t o z i k i d e . A f e n n m a r a d ó p é l d á n y o k k i s e b b i k r é s z e ( k b . 1 2 d b . ) á t m e n e t a M. acicularis f e l ő l , n a g y o b b i k r é s z e ( k b . 15 d b . ) á t m e n e t a M. doboi bicarinata subspecies felé. A h á z a k o n m e g f i g y e l h e t ő fonalak s z á m á b a n és kifejlődésében a z o n b a n elté rések m u t a t k o z n a k . A fonalak száma a h o l o t y p u s h o z v i s z o n y í t v a lehet egyes p é l d á n y o k o n t ö b b , d e k e v e s e b b is. Í g y a h o l o t y p u s h o z h a s o n l ó , a I I . t á b l a 1 2 . ábráján feltüntetett p é l d á n y két alsó tekercskanyarulatának az élen alul eső héjrészén c s a k két fonal s az utolsó k a n y a r u l a t á n a k k ö z e p e táján n é g y csík húzódik végig. A f o n a l a k és c s í k o k a l e g t ö b b esetben a t e k e r c s k a n y a r u l a t o k éle alatt levő héjrészeken figyelhetők meg, de m é g i n k á b b az utolsó kanyarulat alsó részén. D e n é h a a k a n y a r u l a t o k é l e f ö l ö t t is l á t u n k f o n a l a k a t . A k é t a l s ó t e k e r c s k a n y a r u l a t alsó h a r m a d á n a k felületén 2 — 4 fonalat találunk, az utolsó k a n y a r u l a t a l s ó f e l é n 4 - t ő l 8-ig t e r j e d ő f o n a l a t s z á m o l h a t u n k m e g . L e g g y a k o r i b b s z á m a 6, e g é s z e n k i v é t e l e s a 1 0 . Á t m e n e t i a l a k o k a t is f e l i s m e r h e t ü n k . í g y v a n n a k o l y a n p é l d á n y o k , a m e l y e k á t m e n e t e t k é p v i s e l n e k a M. acicularis-ból a M. doboi multifilosa-Ъя,. Ezek k ü l s ő a l a k j a e l é g g é m e g e g y e z i k a M. aciculariséved: kanyarulatainak oldalai kissé d o m b o r ú a k a tekercs legalsó k a n y a r u l a t á n 4 fonál, az utolsó kanyarulatán a z o n b a n e g y g y e n g e é l k e z d e m é n y f ö l ö t t és alatt n é h a k e v é s , m á s k o r n a g y s z á m ú , a h a j s z á l n á l is v é k o n y a b b f o n á l k á k k a n y a r o d n a k k ö r ü l ; e z e k k ö z ü l a z a l s ó b b a k m á r c s í k o k k á erősödnek. N é m e l y i k e n az egész alsó k a n y a r u l a t o t fedik ezek a fonalak, m á s o k n á l csak a k a n y a r u l a t alsó felét. V a n e g y példány, a m e l y n e k díszítése a t ö b b i átmenetétől eltérő ( I I I . tábla 1 3 . á b r a ) . E n n e k a z a l a k j a is a M. acicularis-éhoz hasonló, oldalai d o m b o r o d o t t a k ; a legalsó tekercskanyarulatok alsó h a r m a d á n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t k ö z e p e t á j á n k i s é l k e z d e m é n y t is m e g f i g y e l h e t ü n k . A z u t o l s ó k a n y a r u l a t a l s ó r é s z é n n a g y s z á m ú , v é k o n y , n é h a a h a j s z á l n á l is v é k o n y a b b f o n á l h ú z ó d i k . A z e l t é r é s a b b a n n y i l v á n u l , h o g y a legalsó t e k e r c s k a n y a r u l a t legfelső r é s z é n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t legfelső részén n é g y , s z o r o s a n e g y m á s mellett h ú z ó d ó spirális fonalat látunk, a m e l y e k meg-megszaggatottak, m i n t e g y szemcsézetteknek látszanak. A legalsó tekercskanyarulat az előtte levőre, az utolsó kanya rulat a legalsó tekercskanyarulatra kissé felhúzódik, ú g y h o g y a v a r r a t v o n a l efölé a díszített rész fölé kerül. E z a p é l d á n y e g y e d ü l i , ú g y h o g y a b e r r a t i o - n a k kell t e k i n t e n ü n k . Méretek: I . példány (a holotypus, I I . tábla, 11. ábra). M/Sz = 10,2/4,0 m m ; szájadék M/Sz = 3,8/2,3 m m (7 kanyarulat, csúcsa letörött). I I . példány (II. tábla, 12. ábra). M/Sz = 13,8/5,6 m m ; szájadék M/Sz = 5,4/4,0 m m (8 kanyarulat). I I I . példány (III. tábla, 13. ábra). M/Sz = 14,0/5,5 m m ; szájadék M/Sz = 5,2/3,3 m m (8 kanyarulat). =
Melanopsis (III.
doboi rugósa tábla, 1 5 - 1 8 .
n. subsp. ábra)
H o l o t y p u s : I I I . tábla, 15. ábra. M. Áll. Földtani Intézet. L o c u s t y p i c u s : Eger, az egri vár Zárkándy bástyájának vasúti átvágása. S t r a t u m t y p i c u m: Alsópleisztocén mésztufa felső része. Derivatio nominis: rugósa: a héj felületén kifejlődött ráncok után elne vezve.
12
Földtani
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
Megvizsgált példányok száma: Eger, 10 db típusos és 4 db átmeneti példány; Buda kalász: 4 db, Epöl: 33 db. D i a g n o s i s : A ház tornyosán kúpos, az utolsó kanyarulat kissé kiszélesedő. A tekercs alsó kanyarulatain és az utolsó kanyarulatán erős él kanyarodik körül. A héj nak az élek közé eső felületét ferde, a növekedési vonalak irányát követő alacsony ráncok fedik. L e í r á s : A h o l o t y p u s n a k választott p é l d á n y kicsi ; k i s e b b az átlagosnál és e m e l l e t t r é s z b e n sérült is; d e a Z á r k á n d y - b á s t y a i l e l ő h e l y r ő l s z á r m a z ó p é l d á n y o k k ö z ö t t e z e n l á t s z a n a k l e g j o b b a n az alfaj jellegei. A h á z t o r n y o s á n k ú p o s , viszonylag gyorsan n ö v e k e d ő , az utolsó k a n y a r u l a t a kissé kiszélesedő, valami v e l a l a c s o n y a b b , m i n t a ház m a g a s s á g á n a k a fele. A t e k e r c s csúcsa letörött, a m e g m a r a d t t e k e r c s ö t k a n y a r u l a t b ó l áll. A v a r r a t v o n a l j ó l b e m é l y ü l t . Száj a d é k a ovális, felül k i h e g y e s e d ő , alul lekerekült; az o s z l o p ( c o l u m e l l a ) mellett j ó l kialakult kis c s o r g ó v a l . A külső szájadékszél letörött, eredetileg éles v o l t . A belső ajak egészen lapos. A tekercs h á r o m felső k a n y a r u l a t a e n y h é n d o m b o r o d ó és sima, b á r n é h á n y g y e n g e r á n c m á r e z e k e n is m u t a t k o z i k . A h á z a k é t a l s ó t e k e r c s k a n y a r u l a t s a z utolsó kanyarulat k ö z ö t t a varratvonal irányában befűződik s így oldalai behomorodnak. A z u t o l s ó előtti t e k e r c s k a n y a r u l a t alsó n e g y e d é b e n g y e n g é n k i e m e l k e d ő , le k e r e k ü l t él l á t h a t ó , a m e l y a legalsó t e k e r c s k a n y a r u l a t o n vastag, erőteljes, j ó l k i e m e l k e d ő , l e t o m p u l t éllé alakul. A z u t o l s ó k a n y a r u l a t o n ez az él m é g erő teljesebbé válik. E z az él a legalsó tekercskanyarulaton szorosan a varratvonal fölött kanyarodik. A tekercs legalsó k a n y a r u l a t á n és az u t o l s ó k a n y a r u l a t n a k az él fölé eső részén, a felső v a r r a t v o n a l t ó l lefelé, a n ö v e k e d é s i v o n a l a k i r á n y á v a l m e g e g y e z ő irányú ferde ráncok fejlődtek ki a héj felületén. E z e k g y e n g é n k i e m e l k e d ő k s a k a n y a r u l a t alsó részén v é g i g h ú z ó d ó élig t e r j e d v e ferdén, felülről lefelé, balról j o b b r a i r á n y u l n a k . E z e k e t sekély á r k o e s k á k választják el e g y m á s t ó l , a m e l y e k k e s k e n y e b b e k , m i n t az alig k i e m e l k e d ő r á n c o c s k á k . H e l y e n k é n t a r á n c o k el m o s ó d n a k és csak a n ö v e k e d é s i v o n a l a k l á t h a t ó k . A z u t o l s ó k a n y a r u l a t élén és az élen túl, lefelé, a r á n c o k az e l l e n k e z ő i r á n y b a n h a l a d n a k , m a j d vissza k a n y a r o d n a k az oszlop felé. A r á n c o k elég szabályosan k ö v e t k e z n e k a kanya rulatokon egymás után. A t ö b b i p é l d á n y o k r a v o n a t k o z ó l a g a k ö v e t k e z ő k e t j e g y z e m m e g : az egri Z á r k á n d y b á s t y a á t m e t s z é s é n é l e l ő k e r ü l t p é l d á n y o k s z á m a 14. E z e k k ö z ü l t í p u s o s 9 d a r a b . A t i z e d i k n e k u t o l s ó k a n y a r u l a t á n e g y él h e l y e t t h á r o m g y e n g é b b é l k a n y a r o d i k . A t ö b b i n é g y p é l d á n y k ö z ü l k e t t ő á t m e n e t a M. doboi f e l é , a m á s i k k e t t ő á t m e n e t a M. doboi bicarinata subspecies felé. A z egri l e l ő h e l y e n k í v ü l e z t az alfajt m e g t a l á l t a m m é g B u d a k a l á s z o n és E p ö l mellett, az ottani alsópleisztocén édesvízi m é s z k ö v e k b e n . B u d a k a l á s z o n m e g v a n a z egri h o l o t y p u s h o z h a s o n l ó a l a c s o n y a b b t e r m e t ű a l a k ( I I I . t á b l a 16. á b r a ) , e z e n k í v ü l m a g a s a b b t e k e r c s ű n a g y o b b a l a k o k is v a n n a k ( I I I . t á b l a , 1 7 . á b r a ) . A z e p ö l i p é l d á n y o k s é r ü l t e k és k o p o t t a k ; e z e k a m a g a s a b b t e k e r c s ű e k k ö z é t a r t o z n a k ( I I I . t á b l a 18. á b r a ) . A z a l a c s o n y a b b t e r m e t ű e k oldalai e r ő s e b b e n b e h o m o r o d n a k az élek k ö z ö t t ( I I I . t á b l a 16. á b r a ) , a m a g a s t e k e r c s ű e k é j ó v a l k e v é s b é ( I I I . t á b l a 1.7, 1 8 . á b r a ) . U t ó b b i a k o n a r á n c o k t ö b b n y i r e e r ő teljesek. V a l a m e n n y i általában tornyos, sőt m a j d n e m lépcsőzetes képű. N é h á n y epöli példányon a ráncok részben már m a j d n e m bordákká erősöd n e k ( I I I . t á b l a 18. á b r a ) és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n e g y e s p l i o c é n k o r i M e l a n o p s i -
S ehr
sokhoz
válnak
ét er:
hasonlókká.
Alsópleisztocén
Hasonlít
Melanopsidáh
némileg
a
ma
13
é l ő M.
parreyssi
MÜHL-
F E L D T - h e z is; az e p ö l i a l a k o n a z o n b a n a b o r d á k fejletlenebbek, a felső v é g ü k ö n , a varrat közelében n e m végződnek csomókban, továbbá a kanyarulatai kifejezetten A
v a r r a t v o n a l n é h a s z o r o s a n az él a l a t t h ú z ó d i k
máskor
nem
lépcsőzetesek.
az él k ö z e p é n figyelhetjük
(III. tábla
15,16.
ábra),
meg annak körülkanyargását. A z
utóbbi
e s e t b e n a m é l y e b b e n l e v ő k a n y a r u l a t felső s z e g é l y e m i n t e g y r á h ú z ó d i k a z e l ő t t e l e v ő k a n y a r u l a t l e g a l s ó részére ( I I I . t á b l a 17,18. á b r a ) . A I I I . t á b l a 14. á b r á j a á t m e n e t e t j e l e z a M.
doboi
bicarinata
é s a rugósa
alfajok között. A két
spirális
él ezen a p é l d á n y o n szorosan e g y m á s mellett h ú z ó d i k s a kettő k ö z ö t t csak kes keny
csatornaszerű
bemélyedés van.
A
két
alsó tekercskanyarulaton
k a n y a r g ó kettőzött él alatt levő keskeny térségen jól láthatók az gyenge ráncok,
vagy növekedési vonalak.
éle alatt levő héjfelületen
már
csak
A z utolsó kanyarulat
körül
ellenirányú kettőződött
a növekedési vonalak figyelhetők
meg,
r á n c o k n e m fejlődtek ki. M e g j e g y z e m v é g ü l a k ö v e t k e z ő k e t : a z alfaj j e l l e g z e t e s e b b dakalászi
édesvízi
innét származó
mészkőből kerültek
példányt
(pl. a
ki.
16. á b r á n
így
feltüntetett)
s u l . D e m i v e l e l s ő s o r b a n a z e g r i Melanopsis óhajtottam
talán
példányai
helyesebb
lett
a
bu
volna
választani holotypu-
fajok kialakulásának
folyamatát
megvilágítani, v á l a s z t o t t a m az egri p é l d á n y o k e g y i k é t h o l o t y p u s u l .
Méretek:
=
I . példány (holotypus, I I I . tábla, 15. ábra). M/Sz = 6,6/2,8 m m ; szájadék: M/Sz 2,7/1,6 m m . (Csúcsa és külső szájadékszéle letörött, 5 kanyarulat.) Eger.
3. ábra. A z egri Zárkándy bástya Melanopsis acicularis és Melanopsis
=
doboi és alfajai egyedszámának eloszlási görbéje
14
Földtani Közlöny
105. kötet, 1. füzet
II. példány (III. tábla, 17. ábra). M/Sz = 13,3/6,6 m m . Szájadék M/Sz = 5,0/4,3 m m (csúcsa letörött, 6 kanyarulat) Budakalász, Kral kőfejtő. III. példány (III. tábla, 16. ábra). M/Sz = 9,2/5,0 m m ; szájadék: M/Sz = 3,5/2,7 m m (7 kanyarulat). Budakalász, Král kőfejtő.
* A z e d d i g e l ő a d o t t a k b ó l n y i l v á n v a l ó n a k látszik, h o g y az alsópleisztocén Melanopsis acicularis-nak v a r i á l ó d á s a f o l y t á n c h a o t i k u s a n k i f e j l ő d ö t t és e g y mással átmenetekkel összekötött változatai alakultak ki, a m e l y e k b i z o n y o s i r á n y o k b a n v é g s ő k i f e j l ő d é s t és ö n á l l ó faji, illetve alfaji b é l y e g e k e t n y e r t e k . B á r a z itt n y ú j t o t t a d a t o k a t ö r z s f e j l ő d é s t a n á t n e m s z o l g á l j á k , a f a j o k és al fajok lokális képződésének ismeretéhez némileg hozzájárulhatnak.
4. ábra. A Melanopsis acicularis, a Melanopsis doboi és alfajainak lelőhelyei. J e l m a g y a r á z a t : előfordulás, 2. összehasonlító lelőhelyek, 3. Néhány összehasonlító példány
1. Tömeges
III. A Zárkándy bástya vasúti átmetszésének alsópleisztocén mésztufájából előkerült egyéb ősmaradványok A Z á r k á n d y bástya vasúti átmetszésének alsópleisztocén mésztufájából a l e í r t Melanopsis-íajokon kívül előkerültek m é g m á s édesvízi és szárazföldi c s i g a f a j o k is, a m e l y e k a p l e i s z t o c é n b e n é l t e k és m a is é l n e k . E z e k a k ö v e t k e z ő k : Theodoxus prévostianus ( C . P . P F E I F F E R ) 1 6 2 p é l d á n y , Stagnicola palustris ( M Ü L L E R ) 3 0 p l d . , Radix peregra ( M Ü L L E R ) 3 2 p l d . , Succinea (Succinella) oblonga D R A P A R N A U D 4 p l d . , S. (Oxyloma) elegáns R i s s o 1 4 p l d . e g y é v e s é s 2 p l d . k é t é v e s p é l d á n y , Arianta arbustorum ( L I N N É ) 1 p l d . , Helicella (Helicopsis) hungarica S o ó s e t H . W A G N E R 7 p l d . , Pomatia c f r . pomatis L I N N É héj töredékei. A Stagnicola palustris é s a Radix peregra példányai a normális, hidegvízben é l ő k n é l j ó v a l k i s e b b e k . A St. palustris példányai kb. félakkorák, mint a CLESS I N által leírt és á b r á z o l t p é l d á n y ( 1 8 8 4 , p . 3 8 8 ) . E f a j o k k i s e b b t e r m e t é n e k o k o z ó j a kétségkívül a forrásvíz n a g y o b b hőfoka lehetett, ami j ó v a l magasabb volt annál, ami a fajokra nézve optimális volt.
Sc Ureter:
Alsópleisztocén
Melanopsidák
15
A Theodoxus prévostianus példányai többszínűek. A 2 2 4 példány közül 1 1 0 lila színű, 2 1 fekete, 7 2 b a r n a , 2 sárga, 1 5 rózsaszínű és 4 fehér. Ц d a r a b m é s z tufával bekérgeződött. A 2 2 4példány közül körülbelül 5 0 juvenilis. E z a faj itt az a l s ó p l e i s z t o c é n v é g é n k i p u s z t u l t . A m a i egri h é v v i z e k b e n n e m élt. A l e g u t ó b b i i d ő b e n a z o n b a n mesterségesen idetelepítették a miskolc tapolcai melegforrásokból, ahol bőségesen él ( L U K Á C S D . 1 9 5 5 ) . E z t ajánlatos a j ö v ő g e o l ó g u s a i n a k és p a l e o n t o l ó g u s a i n a k f i g y e l e m b e venni. A szárazföldi fajok nyilván a partokról cécskébe besodort üres héjak lehettek.
a szél által a m e l e g v i z ű v í z m e d e n -
IV. Az egervári vasútállomáshoz felvezető Vécsey utcától DDK-re, a mésztufaplató szélének alsó, porhanyó rétegéből gyűjtött ősmaradványok (Gyűjtők:
L E G Á N Y I F.
és
SCHKÉTER Z.,
1921.)
Corbicula fluminalis M Ü L L E R 9 p l d . ( 4 j o b b és 5 b a l t e k n ő ) . Melanopsis acicularis FÈRUSSAC 3 6 0pld. Ezek közül 6 3 d b ép, a többi többék e v é s b é sérült, részben juvenilis, kis s z á m b a n bekérgezettek. A z é p p é l d á n y o k k ö z ü l 2 3 széles szájadékú. Melanopsis dobi n . s p . 2 p l d . Melanopsis doboi bicarinata n. s u b s p . 2 p l d . ; az e g y i k á t m e n e t a Melanopsis doboi ( t í p u s ) f e l ő l . Theodoxus prévostianus (C. PFEIFFER) 1 0 9 pld. E z e k közül 3 3 fekete, 4 5 v i l á g o s - és s ö t é t e b b lila színű, 3 1 fehér-lilacsíkos. Limnaea palustris M Ü L L E R 7 pld. Succinea (Oxyloma) elegáns R i s s o 7 p l d . Helicella (Helicopsis) hungarica S o ó s et H . W A G N E R 1 pld. Fruticicola hispida LINNÉ 2 pld. Arianta arbustorum depressa H E L D 1 pld. E n n e k a l e l ő h e l y n e k itt felsorolt fajaira v o n a t k o z ó l a g a k ö v e t k e z ő k e t j e g y e z h e t j ü k m e g : a Melanopsis acicularis innét s z á r m a z ó p é l d á n y a i n a g y o b b a k és vastagabb héjúak, mint a Z á r k á n d y bástya átmetszéséből valók. Feltűnő, h o g y a z ú j M. doboi a l f a j o k k ö z ü l c s a k k e t t ő v a n j e l e n é s a z o k i s r e n d k í v ü l csekély p é l d á n y s z á m ú ak. F o n t o s a Corbicula fluminalis k a g y l ó jelenléte. E z a jellegzetes faj A n g o l - , N é m e t - és Franciaország, valamint Jugoszlávia (Nagybecskerek = Veliki B e c k e r e k ) f e l s ő p l i o c é n és p l e i s z t o c é n k é p z ő d m é n y e i b e n j e l e n t ő s elterjedésű. Magyarország alsópleisztocénjéből eddig csak n é g y teknőjét ismertük. E z e k k ö z ü l h á r o m töredékes (szarvasi artézi kút) és e g y é p balteknő ( V á r o s h í d v é g ) . E z z e l s z e m b e n az egri m é s z t u f a lelőhelyeiről 2 2 é p t e k n ő je k e r ü l t elő k ö z ü l ü k kilenc d a r a b a s z ó b a n levő l e l ő h e l y r ő l . E z azt b i z o n y í t j a , h o g y az alsópleiszto c é n b e n e z a k a g y l ó f a j M a g y a r o r s z á g o n is n a g y o b b e l t e r j e d é s ű l e h e t e t t . A t ö b b i 13 példányról alantabb emlékszem meg. A Corbicula fluminalis m a a m e l e g e b b tájak v i z e i n e k l a k ó j a (a Nílus alsó folyása, Szíria stb). E z t f i g y e l e m b e v é v e , valószínűnek tarthatjuk, h o g y ez a k a g y l ó f a j is, a f e l s ő p l i o c é n u t á n , a z o r d a b b k l í m á j ú a l s ó p l e i s z t o c é n i d e j é n , m i n t r e l i k t u m , a z egri m e l e g f o r r á s o k v é d e l m e alatt m a r a d h a t o t t m e g .
Földtani
16
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
V. Az egri Cifrapart mésztufájából előkerült ősmaradványok A Cifrapart lasztja
az egri v á r t ó l északra esik; attól a V é c s e y u t c a b e m é l y e d é s e v á
el. M e r e d e k fala
a
Bárány
utca
táján
húzódik. Alsó részébe
pincék
mélyülnek s ezek egyikének falából L E G Á N Y I F . 1921-ben a k ö v e t k e z ő csiga fajokat
gyűjtötte:
Melanopsis
acicularis
példány. A kinőtt
FÈRTJSSAC,
1.48 p l d . ; e z e k e g y r é s z e k i c s i n y , j u v e n i l i s
héjak hasonlítanak
a Vécsey úttól D D K - r e
eső lelőhelyről
valókhoz. Melanopsis Melanopsis Theodoxus két
új
doboi
n . s p . 13 p l d .
doboi
bicarinata
prévostianus
Melanopsis
mint
amelyeket
doboi
filosa
n. subsp. 8 pld.
(C. P F E I F F E R )
alak
jelentkezik,
a Vécsey úttól
é s a rugósa
83 fekete példány. Itt
— szintén
DDK-re
is u g y a n a z
csekély példányszámban
eső lelőhelyről említettünk.
A
a — M.
i t t is h i á n y z i k .
VI. Az egri vár egykori Bolyky bástyájának mésztufa alapjából előkerült ősmaradványok A z e l p u s z t u l t e g y k o r i B o l y k y b á s t y a a m á i g m e g m a r a d t v á r r é s z l e t t ő l (a v a s úti átvágástól) k b . 200 m-re K É K felé feküdt. I n n é t L E G Á N Y I F . 1930-ban a következő ősmaradványokat Corbicula
fluminalis
Melanopsis
gyűjtötte:
MÜLLER 1 pld.
acicularis
FÈRTJSSAC
22 p l d . é p , n a g y o b b p é l d á n y a , t o v á b b á 72
t ö b b é - k e v é s b é töredékes és mészlerakódással Theodoxus
prévostianus
(C. PFEIFFER),
bekérgezett
12 p l d .
(8), r é s z b e n lila és fehér c s í k o k k a l d í s z í t e t t e k Succinea elegáns
(Succinella)
Risso
oblonga
DRAPARNATJD
1 p l d . , e g y arbustorum-szevű.
példány.
Ezek
részben
pld.,
Succinea
lila
színűek
(4). 2
Helix
(Oxyloma)
töredékei.
L E G Á N Y I e m e kövületeinek pontos lelőhelyét n e m tudtuk rögzíteni. A z egy kori Bolyky-bástya helyén jelenleg házak
emelkednek.
VII. Közelebbi lelőhely-megjelölés nélkül az egri mésztufából gyűjtött ősmaradványok LEGÁNYI
Ferenc
gyűjtéséből származó
anyag,
amelynek
pontosabb
helyét a gyűjtő n e m jelölte meg. E z csak két lelőhelyről származhatik:
lelő
vagy a
V é c s e y utcától délre eső lelőhelyről, v a g y az egykori B o l y k y - b á s t y a alapjából. E z t az a n y a g o t n e m h a g y h a t o m figyelmen kívül, mert egy, nálunk s z á m b a m e n ő k a g y l ó f a j n a k , a Corbicula a
gyűjtésben. Corbicula Melanopsis Theodoxus Valvata
A
gyűjtött
fluminalis acicularis prévostianus (Cincinna)
fluminalisn&k
kövületanyagban
MÜLLER
a
következő fajok
szerepelnek:
12 p l d .
FÈRTJSSAC
101 pld., ezek k ö z ü l
(C. PFEIFFER) 3 pld. piscinalis
ritkaság
s z é p p é l d á n y a i is v a n n a k
M Ü L L E R 14 p l d .
16
szélesszájadékú.
Sc Uréter:
Alsópleisztocén
Melanopsidák
17
VIII. A budakalászi édesvízi mészkő ősmaradványai Budakalász községtől Ny-ra, kb. 2 km-re emelkedik a Harapovács-hegy alsópleisztocén kori édesvízi mészkőtömege aMonalovác-hegy tövében, amelybe t ö b b k ő f e j t é s m é l y ü l . A z e g y k o r i K r á l és Müller-féle k ő f e j t é s e k b ő l 1 9 1 5 - b e n K O R M O S Tivadarral együtt jelentős mennyiségű Melanopsist gyűjtöttünk. A k é s ő b b i i d ő k b e n t ö b b s z ö r is f e l k e r e s t e m e z t a l e l ő h e l y e t , l e g u t ó b b 1 9 5 0 - b e n . E g y a k k o r a K r á l - k ő f e j t ő b e n feltárt 20 — 30 c m v a s t a g k e m é n y m é s z k ő r é t e g b e n e z r é v e l v o l t a k M e l a n o p s i s o k , a m e l y e k alig s z a b a d í t h a t ó k k i a k ő z e t b ő l , d e k i o l d ó d o t t , v a g y k i p a t t a n t j ó p é l d á n y o k a t is t a l á l t u n k . A M e l a n o p s i s o k a t a z e l s ő á t n é z e t e s v i z s g á l a t u t á n m i n d a Melanopsis acicularis fajhoz tartozóknak véltük; csak később, az anyag tüzetesebb, darabonkint történt átvizsgálása u t á n t u d t a m m e g á l l a p í t a n i , h o g y k ö z ö t t ü k n é h á n y e l t é r ő p é l d á n y is v a n , a m e l y e k az egri m é s z t u f á b ó l i d ő k ö z b e n felismert új f a j o k k a l m e g e g y e z n e k . E z e k e t a k k o r ö s s z e f o g l a l ó n é v e n Melanopsis doboi-n&k n e v e z t e m el ( S C H R É T E R Z . : 1926, p . 1 0 8 ; 1 9 5 1 , p . 115, 1 2 4 ) . E z a n é v a z o n b a n m á i g n o m e n n u d u m m a r a d t , s csak ezúttal kerülhetett leírásra. Feltűnő, h o g y ezen a lelőhelyen a Theodoxus prévostianus ( C . PFEIFFER) hiányzik. Felemlítem, h o g y az itteni édesvízi m é s z k ő b ő l ( v a l ó s z í n ű l e g a K r á l k ő f e j t ő b ő l ) e g y g e r i n c e s m a r a d v á n y is e l ő k e r ü l t , a m e l y K R E T Z O I M . m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t a z Equus robustus POMEL alsó állkapcsa s a m e l y szerinte az alsópleisztocén M i n d é i szakaszára utal ( S C H R É T E R Z . 1951. p . 115.). a) A K r á l - f é l e k ő f e j t é s b ő l e l ő k e r ü l t ő s m a r a d v á n y o k : Melanopsis acicularis FÈRTJSSAC 165 p l d . E z e k k ö z ü l 46 p é l d á n y u t o l s ó k a n y a r u l a t á n spirálisan haladó b a r n a szalag húzódik, d e általában igen halványan. Melanopsis doboi n . s p . 1 p l d . é s 6 á t m e n e t i p é l d á n y a M. acicularis felöl. M. doboi rugósa n . s u b s p . 4 p é l d á n y ( I I I . t á b l a , 16 és 1 7 . á b r a ) . Planorbis planorbis L I N N É , Planorbis carinatus M Ü L L E R , Pl. leucostoma MÜLLER.
b) A M ü l l e r - f é l e k ő f e j t é s b ő l e l ő k e r ü l t ő s m a r a d v á n y o k : A k ö v ü l e t a n y a g az édesvízi m é s z k ő legfelső laza rétegeiből került elő. A k ö vetkező csigafajokat gyűjtöttük: Melanopsis acicularis FÈRTJSSAC 232 p é l d á n y . E z e k k ö z ü l Ц 2 az u t o l s ó ka nyarulatán j ó l látható, spirálisan haladó barna szalagot visel (I. tábla, 2. ábra). I l y e n b a r n a s z a l a g n a k a héj f e l ü l e t é n f e l l é p ő n y o m á r ó l a r e c e n s p é l d á n y o k n á l is m e g e m l é k e z n e k (Soós L . , 1 9 4 3 . p . 2 4 0 ) . A f o s s z i l i s p é l d á n y o k n á l e z t a j e l e n séget eddig n e m tapasztaltuk. A z itteni p é l d á n y o k j ó részénél, k b . 40 p é l d á n y nál a n ö v e k e d é s i v o n a l a k m e n t é n g y e n g e , ívesen haladó r á n c o k fejlődtek ki. Radix auricularia ( L I N N É ) 4 0 p l d . R. peregra ( M Ü L L E R ) 4 p l d . R. ( D R A P A R N A T J D ) , Planorbis planorbis L I N N É 3 2 p l d . , Succinea (Succinella) longa D R A P A R N A T J D 9 p l d , Abida frumentum ( D R A P A R N A T J D ) , Helicella copsis) hungarica Soós e t H . W A G N E R 2 8 p l d .
ovata ob(Heli-
A Radix f a j o k é s a Planorbis faj j ó v a l k i s e b b e k , m i n t az á t l a g o s n a g y s á g ú példányok. E z kétségkívül a melegforrások hatásának következménye.
2 Földtani Közlöny
Földtani
18
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
IX. Az Epöl község mellett levő mésztufaplató ősmaradványai E p ö l K o m á r o m megyei községtől É-ra, k b . 1,5km-re eső mésztufaplató D K - i o l d a l á n a k felső laza m é s z i s z a p j á b ó l a k ö v e t k e z ő ő s m a r a d v á n y o k k e r ü l t e k elő
(gyűjtötték:
KORMOS T.
és
SCHRÉTER
Z.
1915):
Melanopsis acicularis FÈRTJSSAC 2 5 5 d a r a b . A p é l d á n y o k t ö b b é - k e v é s b é l e k o p t a t o t t a k ésrészben sérültek. A z a k ö r ü l m é n y , h o g y elég s o k a fiatal példány, valamint, h o g y számos idős példányt mészkéreg burkol b e , inkább amellett szól, h o g y a koptatottság helyi mozgatás k ö v e t k e z m é n y e és n e m távolabbról való idesodortatás eredménye. A gyűjtésben 4 6 mészkéreggel bevont darab van. A z itteni p é l d á n y o k z ö m ö k termetűek. Melanopsis doboi n . s p . 2 6 k i f e j l e t t é s e l é g é p , t o v á b b á 1 5 k i c s i é s s é r ü l t p é l d á n y á t g y ű j t ö t t ü k . E z e k j ó része szintén k o p o t t . Melanopsis doboi rugósa n . s u b s p . 3 3 p é l d á n y . E z e k j ó r é s z e s z i n t é n k o p o t t és sérült, k i s része juvenilis. Theodoxus prévostianus (C. PFEIFFER) 1 5 példány. E z e k e g y részét mészkéreg b o r í t j a . A p é l d á n y o k felületét z e g z u g o s lila s z í n ű é s fehér c s í k o k v á l t a k o z á s a díszíti. Planorbis planorbis L I N N É , Radix ovata ( D R A P A R N A T J D ) , R. auricularia ( L I N N É ) , Biihynia tentaculata L I N N É , Valvata c f r . antiqua SOWERBY, Ghondrula tridens ( M Ü L L E R ) , Helicella (Helicopsis) hungarica Soós e t H . W A G N E R . A Radix é s Planorbis fajok az átlagos termetűeknél kisebbek, a m i nyilván a meleg források hatásának következménye.
* A föntebb előadottak alapján a z tkövetkeztethetjük, h o g y a mai Budakalász és E p ö l k ö z s é g e k k ö z e l é b e n a z alsópleisztocén f o l y a m á n h a s o n l ó természeti v i s z o n y o k k ö z ö t t szintén hévforrások fakadtak, törtek fel, a m e l y e k b e n a Melanopsis acicularis t ö m e g e s e n élt, s a m e l y e k n é m e l y e g y e d e i szintén variál ó d á s n a k i n d u l t a k . V a g y i s a z egri e s e t h e z h a s o n l ó a n e z e k e n a h e l y e k e n is m e g indult a z ú j faj és alfajainak kialakulása u g y a n o l y a n irányban, m i n t Egerben, de v a l ó s z í n ű l e g az egri fajkialakulási k ö z p o n t t ó l függetlenül. E z t egyfelől a faj b i z o n y o s i r á n y ú b e l s ő v a r i á l ó d á s i h a j l a m á n a k , m á s f e l ő l a m e l e g v i z e k ö s z tönző hatásának tulajdoníthatjuk. K e v é s b é valószínű, h o g y mechanikai úton, például a vízimadarak révén kerültek volna át az új alakok egyik helyről a másikra. B u d a k a l á s z u g y a n k b 1 0 0 km-re esik N y D N y - f e l é Egertől, E p ö l pedig 1 3 5k m N y D N y - r a u g y a n o n n é t légvonalban, d e ezek a távolságok a vízi m a d a r a k részére c s e k é l y s é g e k , ú g y h o g y e z a m a g y a r á z a t első látszatra elfo g a d h a t ó n a k tetszik. A z o n b a n e z t a magyarázatot m é g s e m v é l e m j ó n a k ebben az e s e t b e n , h a n e m a f e n t e b b leírt m a g y a r á z a t o t t a r t o m i n k á b b e l f o g a d h a t ó n a k . E z teszi érthetővé, h o g y h á r o m e g y m á s t ó l elég t á v o l eső k ö z p o n t b a n , körül belül e g y időben, nagyjából e g y f o r m a irányú helyi fajkialakulásnak lehetünk tanúi. V é g ü l k ö s z ö n e t e m e t fejezem k i B A R T H A Ferenc és K R E T Z O I Miklós kartár saimnak, akik a fajok és alfajok értelmezése tárgyában tanácsaikkal támo gattak.
S с /( r é t e r :
Alsópleisztocén
Melariopsidák
l i
Táblamagyarázat I. 1.
tábla
Melanopsis
acicularis FÈRTJSSAC,
2.
Melanopsis
acicularis
3.
Á t m e n e t a M.
4.
T o v á b b i átmenet a M.
5.
Melanopsis
doboi n. sp. Holotypus.
6.
Melanopsis
doboi
7.
Melanopsis
doboi bicarinata n. ssp. Holotípus. K é t egyenlő
3,9
3,8 X
F É R . Utolsó
kanyarulatán
barna spirális
sáv
húzódik
végig.
X
legű.
acicularis-bői
a M.
acicularis
doboi felé. 4 , 2 x felől a M.
doboi felé, de ez már inkább doboi jel
4,0 X n.
sp.
4,0X
4,0 X II.
tábla
fekvő spirális éllel. A tekercskanyarulatokon ratvonallal. 8.
Melanopsis
9.
Melanopsis
erős és egymástól
távol
levő alsó él mintegy összeolvad a var
3,3 X doboi bicarinata n. ssp. A varratvonal szorosan az alsó él alatt húzódik.
K é t egyenlő erős éllel. 4 , 9 X doboi
bicarinata
s.
ssp. A
két
spirális
él
egymáshoz
kanyarulatok legalsó részén lép fel. Csúcsa mésszel bekérgezett. 10.
Melanopsis
11.
Melanopsis
doboi multifilosa n. ssp. Holotípus. 3 , 3 X
12.
Melanopsis
doboi multifilosa
egészen közel s
a
4,0 x
doboi bicarinata n. ssp. A felső él erősebb, az alsó él igen közel húzódik a
varratvonalhoz. A két él szorosan e g y m á s mellett halad. Á t m e n e t a M.
doboi multi
filosa felé. 4 , 0 X n. ssp.
3,9 X
III. 13.
Melanopsis
tábla
doboi multifilosa n. ssp. Aberratiós példány. 3 , 9 X .
14.
Á t m e n e t a Melanopsis
15.
Melanopsis
doboi rugósa n. ssp. Holotypus.
16.
Melanopsis
doboi rugósa s. ssp. 3 , 7 X .
Melanopsis
doboi rugósa n. ssp. 3 , 8 X
Melanopsis
doboi rugósa s. ssp. töredék, 3 , 8 x
17. 18.
Az 18.
doboi bicarinata-ből
a M.
doboi rugósa felé. 3 , 9 X
4,2 x
ábrázolt példányok közül a 2 . Budakalászról, az egykori Müller-féle kőfejtőből, a
Budakalászról, az egykori Král-féle kőfejtőből származik. A z összes többi ábrázolt
példány az egri vár Zárkándy bástyájának vasúti átvágásából való.
Irodalom B A R T H A F . (1955): A várpalotai pliocén puhatestű fauna biosztratigrafiai vizsgálata. — Untersuchungen zur Bio stratigraphie der Pliozänen Molluskenfauna von Várpalota. M . All. Földt. Int. Évkönyve. Jahrbuch der Unga rischen Geologischen Anstalt. Vol. 43., Fase. 2 . B A R T H A F . (1956): A tabi pannóniai korú fauna. — Die pannonische Fauna von Tab. M . Áll. Földt. Int. Évkönyve. Vol. 4 5 . , Fase. 3. BRTJSINA, Spiridion (1902): Eine subtropische Oase in Ungarn. Mitteilungen des Naturwissenschaftlichen Vereins für Steiermark. Jahrgang 1902, Graz. p. 101. CLESSIN, S. (1884): Deutsche Excursions Mollusken-Fauna. Nürnberg CLESSIN, S . (1887): Die Molluskenfauna Oesterreich —Ungarns und der Schweiz.Nürnberg K O R M O S T. (1903): Adatok a Püspökfürdő hévvízi Melanopsis fajainak ismeretéhez. — Beigräge zur Kenntniss zu thermalen Melanophsis-Arten von Püspökfürdő bei Nagyvárad. Földtani Közlöny 33., p. 10. und p . 496., Tafel XIII. K O R M O S Т. (1905): A Püspökfürdő hévvízi faunájának eredete. — Über den Ursprung der Thermenfauna von Püspök fürdő. Földtani Közlöny 35., p . 375. und p . 421. Tafel I I . L U K X C S D . (1950): Adatok az egri melegvizek állatföldrajzi és állatökoiógiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlemények 30., p . 451. — Beiträge zu den tiergeographischen und tierökologischen Verhältnisse der Thermalwässer in Eger. Hydrologische Mitteilungen 30., p . 479. L U K A C S D . (1955): Jegyzetek a Bükk vizeinek állatökológiai és állatföldrajzi viszonyaihoz. A z Egri Pedagógiai Fő iskola Evkönyve I.k. Eger, p . 445. (Notizen über die tierökologischen und tiergeographischen Verhältnisse der Wässer des Bükk-Gebirges. Jahrb. d. Pädag. Hochschule in Eger, Bd. I . Nur ungarisch.) NETJMAYR, M . (1875): Beiträge zur Kenntniss Fossiler Binnenfaunen. V I I . Die Süsswasserablagerungen im SO-lichen Siebenbürgen. Jahrb. der Geol. R . Anstalt, "Wien, Bd 25-, p. 423. SCHRÖTER Z . (1923): Az egri langyosvízű források. A M . Áll. Földtani Intézet Evkönyve X X V к. 4. füzet — Die lauen Thermen von Eger. Mittelungen aus dem Jahrbüche der Ung. Geolog. Anstalt, Band X X V . , Heft 4. (1926) SCHRÉTER Z . (1953): A Budai- és Gerecsehegység peremi édesvízi mészkő előfordulások. A M. Áll. Földtani Int. Évi Jelentése 1951-ről. — Les occurences de calcaire d'eau douces des bords des montagnes de Buda et Gerecse. ( U n extrait court.) Jahresberichte der Ungar. Geolog. Anstalt für 1951. Soós L . (1943): A Kárpátmedence mollusca-faunája. (Die Molluskenfauna des Karpatenbeckens. Nur ungarisch.) Akadémiai Kiadó. Budapest Soôs L . (1955—59): Magyarország állatvilága X X . kötet. Puhatestűek, Tapogatókoszorúsok, (Fauna Hungáriáé. Vol. X X . , Mollusca, Tentaculata). A M . Tud. Akadémia Kiadása. Budapest
2*
20
Földtani
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
I. tábla
S ehr
ét er : Alsópleisztocén
Melanopsidák
21 I I . tábla
22
Földtani
Közlöny
105.
kötet,
1.
füzet
I I I . tábla