Éves munka
Tasnádi Zsolt
Erkélyem szomszédsága A lucfenyő
Tasnádi Zsolt 2009/2010 - másodév
Konzulens: Pohl Balázs
1
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Tartalomjegyzék I.
II.
Bevezetés 1. Gondolatok a feladatról
3
2. Miért pont ezt a fát választottam?
4
A fenyőkről általában 3. Biológia
5 5
• Gyökérzet
5
• Törzse
5
• Ágai
6
• Tűlevelek
7
• Termés
8
• Növekedés: Ágak
8
• Növekedés: Rügyek
9
4. A fenyő a kultúrában
10
• Görög mitolgóia
10
• Karácsonyfa
10
5. Matematikai és mértani összefüggések
III.
3
11
• Ismétlődő formák
11
• Fibonacci
11
A mi fenyőnk
12
6. Történet
12
7. Környezet
13
• Kiskert
13
• Tágabb élettere
13
• Fényviszonyok
14
8. Élet a fán
14
• Hangyák
14
• A madár
14
9. Utószó
15
IV. Megtalálták a világ legöregebb fáját (cikk)
16
V.
17
Irodalomjegyzék
VI. Fotók
18
2
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Bevezetés Gondolatok a feladatról
Éves munkám tárgyául az idei évben egy fát kellett
választanom, s megfigyelnem. A feladat elvégzésének mikéntje, haszna és értelme sokáig rejtély volt számomra, ismerőseim, barátaim értetlenkedésére a tanév első felében még csak vállvonogatással válaszoltam, s hozzátettem: ez a feladat. A könyvtárból kölcsönzött, két korábbi, fenyőről szóló éves munka se segített
érdemben a feladat megértésében.
Arra számítottam, ötletet, valami recept-félét lelek majd bennük, de a várakozásaimat nem teljesítették be ezek, az amúgy érdekes irományok, hiszen nem tükröztek semmit az én gondolkodásmódomból, az én szempontrendszeremből (amiről addig nem is tudtam, hogy létezik, egy növény jellemzésével kapcsolatban).
A nagy áttörést egy általam régen ismert tény hozta meg, melyre addig nem is
gondoltam, nevezetesen a természet professzionalizmusa az alkotásban. A természet a növények formájában olyan látszólag egyszerű, ám valójában igen komplex gépezeteket hoz létre, ami érdemes lehet a közelebbi vizsgálódásra.
Gondoljunk például a vízpartok jellegzetes növényére, a nádra, melynek üreges
belseje biztosít hajlékonyságot, nehezen törhető rugalmas tartást a szél ellen. Ezt az elvet a "természet mérnökeitől" lopva használjuk mi is az építészetben, zártszelvények formájában.
A növényvilág minden apró mozzanatában megmutatkozik a professzionalizmus, a
kidolgozottság, s erre az általam választott fa fajta az egyik legkiválóbb példa.
3
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Miért pont ezt a fát választottam?
Erre a kérdésre az a legkézenfekvőbb válasz, hogy azért, mert itt van a közvetlen
környezetemben, hiszen a szobám erkélyéről elérem az ágait, a benyúló ágakról nyaranta hangyaseregek vonulnak föl a korlátra és az erkélyajtóra...stb.
Egyszerű, és lényegre törő válasz lenne az is, miszerint egy fenyő a
szimmetriájából adódóan kiválóan alkalmas a növényvilágban meglévő méretarányok és matematikai összefüggések tárgyalására, ám, mint fentebb írtam, a fát már azelőtt kiválasztottam, hogy ezekre a szempontokra felfigyeltem volna.
Szeretnék most kitérni választásom valódi okaira.
Szívem szerint, a szobámban lévő könnyező pálmáról írnék, melyet évek óta olyan alapossággal figyelek, mintha ezen dolgozathoz hasonló elemzést kellene róla írnom. Alkalmatlansága a pálmának szobanövény mivoltában leledzik, minthogy az éves munka előkészítésen egy természetes közegben lévő növényt kellett választanuk, a pálma kiesett a versenyből.
Az én szemem számára szebb, és kacskaringós
ágaival érdekesebb is a házunk előtt álló diófa, mint egy fenyő, ám úgy hallottam, növénymegfigyelésen gyakori szereplő, s lerágott csontról nem volt kedvem írni.
Mivel a mi kis telkünkön diófán kívül az egyetlen fa a hajdanán karácsonyfaként
funkcionáló, majd kerti növényként tovább élő közönséges lucfenyő, egyértelmű volt, hogy ha nem akarok rendszeresen átkérezkedni valamely szomszédunkhoz (márpedig nem akarok) akkor őt választom.
Választásom ezen felül praktikus volt: egész kicsi kora óta ismerem, 13 éve nőttön
növekszik az ablakom mellett, s míg 13 éve a szobánkba elfért egy cserépbe, mára a tetőteres házunk legtetején is túlmutat (7,5 méter magas).
4
Éves munka
Tasnádi Zsolt
A fenyőkről általában Az itt leírt jellemzést alanyom elemzése, valamint az interneten fellelhető szakirodalom alapján állítottam össze. Ez a fejezet a megfigyelt fáról szól, de általános érvényű is egyben.
Biológia "Közönséges Lucfenyő (Picea abies), egy hazánkban őshonos fafajta. Egyedei elérhetik az 50 méteres magasságot, törzsük átmérője a 2 métert, életkoruk akár az 500 évet. Leginkább az Alpok, és a Kárpátok 800, és 1800 méter közötti területein alkot zárt erdőségeket. A lucfenyők nemzetségében mintegy 50 faj, és ezen belül 250 fajta található. Leginkább a kontinentális éghajlatot kedveli. A talajjal szemben nem igényes. Ez a fenyőfaj Magyarország területén csak a Soproni-hegységben, a Kőszegi-hegységben, valamint az Őrségben őshonos, azonban sokfelé vonták termesztésbe. Egyik legfontosabb importfánk, mivel erdőségeink csupán 1%-át alkotja. " Gyökérzet
A megfigyelésem tárgyául szolgáló fának érthető okokból nem tudtam megvizsgálni
a gyökérzetét, ám tudjuk, hogy a közönséges lucfenyő ilyen szempontból nem tartozik a túlélők közé: sekély, szétterülő gyökere van, aminek "köszönheti" hogy könnyen eshet szélviharok áldozatául. A mi fánkat ez a veszély aligha fenyegeti, zárt környezete miatt, de erről majd a későbbiekben ejtek szót. Törzse Törzse jellegzetesen egyenes, olyannyira, hogy ahol kibúvik a földből, érdemben nem vastagabb mint a fölötte lévő részeken, bár természetesen alulról fölfelé, lassan vékonyodik, a fa teljes hosszában kúp alakot ír le.
Felülete szürke színű, repedezett. Mint
minden fa, belülről kifelé növekszik, törzsének belseje él, táplálékot, vizet szállít, kérge halott, védi a fát a külső hatásoktól. Ám, mint ahogy mi se szívesen élnénk áthatolhatatlan burokban, úgy a fenyő se: kérge repedezett, s ezeket a repedéseket paraszemölcsnek hívják.
5
Éves munka
Tasnádi Zsolt
A paraszemölcsök biztosítják, hogy az élő szövet érintkezhessen levegővel,
egyfajta beépített levegőztetőrendszer funkcióját tölti be. A fa légzése nem itt megy végbe, hanem a tűleveleken (erről lentebb írok), itt csak a fa életéhez (mely ugye a kéreg alatt leledzik) szükséges légteret biztosítja a kéreg.
Kérgének legkülső rétege pikkelyszerű felülettel rendelkezik. Ezek a pikkelyek
szinte minden irányban és módon megjelennek, nem egy irányba fedik egymást, ahogy azt az ember várná.
Színe felül szürke, néhol zöld, kicsivel a kéreg alatt világosbarna, rózsaszín.
A kéreg alatt egy gyantás felület található. A gyanta védi a fát télen attól, hogy a
benne lévő víz megfagyjon, valamint nyáron attól, hogy a víz a paraszemölcsökön át el ne párologjon. Ágai
A törzsőből egyenletes távolságokra, a
szélrózsa minden irányába hajtanak ki az ágak. Ennek, a törzsből kinövő, ún. elsődleges ágazatnak egy felfelé tartó íve van. Az ágak a fa teteje felé haladva egyre rövidülnek, ettől alakul ki a jellegzetes kúp forma. Ahogy a fa növekszik, az ágakon új hajtások jelennek meg, ám mivel a fa alján lévő ágak idősebbek, több idejük volt hajtásokat ereszteni mint azoknak, melyek a fa tetején vannak.
Ez a kúp forma, valamint a felfelé tartó elsődleges ágazat, azt a célt
szolgálja, hogy a fa természetes élőhelyén (hegyvidék) jellemző nagy havazásoknak ellenálljon. A kúp alakú fán nem telepszik meg a hó, míg a felfelé tartó ágak biztosítják a nagyobb terhelhetőséget, azon hótömeg számára, mely mégis meg tud fogózkodni a tűlevelek között. A törzsből apróbb ágacskák is nőnek, ezek lefelé lógnak, tűleveleik ritkábbak, ám vastagságukhoz képest maguk az ágak igen hosszúra nőnek. A vastagabb
6
Éves munka
Tasnádi Zsolt
ágak mint írtam, minden irányba növekednek, s jellemzően a törzs mentén egy szinten. Ez alatt azt értem, hogy például a törzsön, 220 cm magasságban öt különböző irányba kezd el nőni 1-1 ág. Ez az ún. övesen növekvő elsődleges ágazat. Ezek a szintek körülbelül méterenként követik egymást, ennek alapján, a mi fenyőnknek, aminek 220 cm-nél kezdődnek elsődleges ágai, átlagosan öt ággal szintenként, és körülbelül 7,5 méter magas, 6x5 = 30db vastagabb elsődleges ága van. Mivel a fa ilyen pontos szabályokat nem követ, ez csak egy durva becslés.
Például a mi fenyőnk szimmetriáját három nagyobb ág levágása törte meg alul. A
másodlagos ágazat megfigyelésem szerint már lefelé tart, mint ahogy a harmadlagos is. Ők a nagy ágakról "lógnak" le. A másodlagos és harmadlagos ágak jellemzően párosával nőnek. Tűlevelek
Levelei
a
növényvilág
legérdekesebbjei közé tartozik szerintem. A tűlevelek is gyantával vannak bevonva, fényesek. 1-2 cm hosszú, vékony, hegyes, kemény képződmények. Első ránézésre csak sötétzöld színükben (melyet a klorofill kölcsönöz nekik) hasonlítanak levélre.
Közelebbről megvizsgálva azonban
látható, hogy keresztmetszetük 4 oldalú (más fenyőknél van 3 és 5 oldalú is, ezen tulajdonságuknak nincs funkciója), s egyik oldalukon barázda húzódik végig. Ez a barázda a levél fonákja, a gázcserenyílások helye. Felnagyítva szerintem egy kígyóuborkára hasonlít, ám íze keserű. Az állatvilágban néhány, a tundrán élő madár képes ezeket a leveleket megemészteni, például a siketfajd és a nagy pirók, ám ők is jobban szeretik a friss hajtásokat.
Ezek a friss hajtások ugyanis (melyek tavasszal jelennek meg a fán)
nedvdúsabbak, puhábbak, világosabbak. Ízük se olyan keserű, mint a már megkeményedett, idősebb leveleké. 7
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Termés
A fenyők nyitvatermő növények, toboz termésük van. A tobozok jellemzője a tengelyesen elhelyezkedő fás levélzet, melyek pikkelyszerűen helyezkednek el egymáson. A pikkelyek tövében találhatóak a magkezdemények.
Sajnos a mi fánk egy tenyésztett fa, s
valószínűleg steril, vagy még túl fiatal ahhoz, hogy toboza és/vagy virága fejlődjön. Növekedés: Ágak
A fenyők növekedése igen jól szemügyre vehető
az ágakon. Mikor tavasszal növekedésnek indul, (jellemzően) a legkisebb ágainak végén lévő rügyekből fakadnak friss hajtások, mégpedig három irányba: előre, az ág meghosszabbításaként és két oldalra. Ezek az főrügyek és a mellékrügyek. Amennyiben egy főrügy fejlődése megáll, az egyik mellékrügy veszi át a helyét. Ha mindhárom rügy kifejlődik, az ág mindhárom hajtása növekedésnek indul. Így ott, ahol egy ágból két mellékág nő ki, tudhatjuk, hogy egy növekedési fázis kezdődött valamikor.
Van, hogy egy növekedési ponton csak egy irányba (előre) növekszik az ág, ám a
pont, ahol ez a növekedés megkezdődött, ekkor is egyértelműen látszik, mivel itt az ág egy kicsit megvastagszik, szárcsomó jön létre, valamint legtöbb esetben az ágak végén lévő rügypikkely levelek megmaradnak, elszáradva bár, de a fa részét képzik.
Itt említeném meg ismét a fa törzsén lévő apróbb ágakat, melyek spontán nőnek a
törzsből, melyek rendszerint (valószínűleg fényhiányos helyzetükből adódóan, a nagy ágak ugyanis eltakarják előlük a fényt) rövid életűek.
8
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Növekedés: Rügyek
Hála az Égnek, az utolsó pillanatban (dolgozatom leadási határideje előtt 1-2
nappal) a jó idő hatására a fa rügyei kifakadtak, s csodálatos változáson mentek keresztül. Őszinte megdöbbenést éreztem, mikor megértettem, hogy lesz a rügyből apró ágacska, s tűlevél. A rügy, kezdeti stádiumában egy apró, csepp alakú képződmény az ágacskák végén. Ahogy beköszönt a jó idő, a ügy dagadni kezd, szétfeszíti világosbarna burkát, ami végül szabályosan lecsusszan róla. A burok alatt a friss tűlevelek egymáson fekszenek, körkörösen, s végük a rügy hegyén összpontosul. Ez után lassan nyílni kezdenek oldal irányba, fölvéve azt a távolságot egymástól, mint a normál tűleveleknek. Ez után a szár indul finom vastagodásnak, elfásodik és ezzel egy időben a tűlevelek is sötétebb zöld színt vesznek föl.
9
Éves munka
Tasnádi Zsolt
A fenyő a kultúrában Görög mitolgóia
Pán, aki Hermész és Drüopé nimfa fia volt, egy alkalommal
beleszeretett egyszer a szűz Pitüsz
nimfába és üldözőbe vette. A
riadt lány árkon-bokron keresztül menekült Pán elöl, de Pán nem tágított, mikor már majdnem utolérte, Pitüsz rémületében inkább fenyővé változott, mintsem hogy az isten hozzáférhessen. Ezután valahányszor ágaihoz ért másik kedvese Boreász, panaszosan fel-fel sóhajtott, bánkódva sorsán.
A fenyőt a görög mitológiában Poszeidón fájaként tartják számon. Karácsonyfa
A karácsonyfa állítás egy skandináv eredetű szokás, mely az 1600-as években
került Németországba, a svédek európai hadjárataival a harmincéves háborúban. Később a németek terjesztették el ezt a hagyományt egész európában. A legenda szerint Luther Márton állított először karácsonyfát, a gyerekének. Ekkoriban almával és ostyával díszítették azt, Sebastian Brant, német író feljegyzései szerint. A gyertya használata csak később terjedt el, először Lisolette pfalzi grófnő említett, 1708-ban. Az első bécsi karácsonyfa az Anstein bankárcsaládé volt, 1814-ben. Díszként édességek és gyümölcsök szolgáltak, csak később készültek kifejezetten karácsonyfa díszek. Magyarországon is a 18. században jelent meg, a feljegyzések szerint először Brunszvik Teréz magyar grófnő állított fát karácsonykor.
10
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Matematikai és mértani összefüggések Ismétlődő formák
A fenyő egyik jellegzetesen ismétlődő formája, a centrikus elrendezés. A fa
elsődleges ágazata, valamint az ágakon a tűlevelek elhelyezkédése is körkörös, egyenletes.
Felülnézetből egy fenyő hasonló képed ad, mint egy ág, ahogy az ember szembe
néz vele. Ennek a körkörös elrendezésnek, mivel a különböző körök egymáshoz képest elforgatva rendeződnek el, van egyfajta spirál jellege is, ami azonban nem túl szembetűnő, alapos megfigyelés után lehet ennek a jelét észrevenni. A fenyő tobozpikkelyei is körkörösek, valamint a rügypikkely levelek is.
Egy másik jellegzetes forma a kúp alak. Kúp alakú a fenyő maga, s a törzse
önmagában is. Kúp formát ölt a rügy (a pikkely levelek nélkül) és a toboz. Fibonacci
A Fibonacci-számok a matematikában
az
egyik legismertebb másodrendben rekurzív sorozat elemei. Az első két elem 0 és 1, a további elemeket az előző kettő összegeként kapjuk. Az első néhány Fibonacci-szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233.
Fibonacci-spirálba rendeződnek például a
fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes kaktuszok tüskéi.
A fentebb írt összefüggés alapján, a fenyő
ismétlődő formáiban, több helyen is fellelhetőek (szeretném leszögezni, hogy nem minden esetben, hiszen a növény egyes részei könnyen deformálódnak még ki nem fejlett állapotban; például sérült termés, rügy) a Fibonacci-spirál jellegzetességei. Ilyenek például a rügy-pikkelyek (melyekről, bevallom, dolgozatom írásának kezdetén még azt is feltételeztem, nem apró tobozok-e, oly nagy a hasonlóság a laikus szemében) és a rügyből épp kibonló, még világos-zöld és előre meredő tűlevelek "csomója" is.
11
Éves munka
Tasnádi Zsolt
A mi fenyőnk Történet 1997 karácsonyára, mivel épp fellángolt bennem a szolidaritás a növények iránt, és ez időtájt nagy természetvédővé szerettem volna válni, élő karácsonyfát kívántam a Jézuskától.
A szüleim (mint most, a növénymegfigyelés kapcsán tudtam meg) a nagyszüleimtől
hoztak el egy kis fenyő csemetét (Rákoskertről), mérete alapján 8-10 éves lehetett ekkor. Elültették egy ládába, s "az angyalok" ezt a fát repítették karácsony előestéjén a szobámba. Természetesen a dolognak semmi értelme nem lett volna, ha utána kidobjuk, ezért karácsony után kiültettük a szobám ablaka elé.
Ekkor nagyon szépen passzolt a pici telkünkhöz, két járda találkozásánál, egy sarkon
álló, aprócska fa. Mivel nem voltunk tisztában a lucfenyő növekedési fázisaival, feltételeztük, hogy nagyon sokáig ilyen kicsi marad A szüleimnek, mivel nem akkor vették, volt tudomásuk a fa életkoráról, és gondolták, ha 10 év alatt másfél méteresre nő, még sokáig gondtalanul elélhet a kertben.
A lucfenyőnek azonban
körülbelül a 10. életéve után következik az ún. intenzív növekedési fázisa, mely során hihetetlen tempóban terjeszkedik, növekszik, s ezzel magának nem, nekünk igen sok gondot okozott, mivel nem fértünk el tőle a járdán (melynek egyik oldalán a fa, másik oldalán a ház fala van). Idővel a helyzet megoldódni látszik, a nagyobb fenyőkre jellemző, hogy ágai nem a földön kezdődnek, hanem valamivel följebb.
Mára két nagyobbacska alsó ág lemetszésével, a közlekedési nehézségeink is
megoldódtak.
12
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Környezet Kiskert
1-2 évvel ezelőtt öcsém kiskertet szeretett
volna magának, amit gondozhat. Ekkor, botanikai hozzá nem értésünk egy megnyilvánulásaként, a fenyőnk alatti kis területet körbekerítettük terméskövel, lehintettük virágfölddel, és az egynyári kis virágokat már ültethette is Marci. Egyetlen hátulütője a dolognak, a fa lehulló lombozata, mely viaszos, gyantás anyag révén, nehezen bomlik, nehezebben, mint más növények lehullott levelei. A kis virágok ettől függetlenül szépen megélnek itt. Egy két tenyérnyi nagyságú felületen gyönyörűen növekszik a kövirózsa, közvetlen szomszédságában egy buxus, melyet tavaly ültettünk egy-két ibolyával is. A fa mellett egy cserépben egy krókusz van, melyet csak télre visz be a házba a nagymamám. Ez a talpalattnyi föld otthont ad ezen kívül egy apró rózsabokornak, melyet hosszabb távon csak erőteljes metszéssel tudunk majd megtartani, különben megfolytana minden más növényt. Tágabb élettere
Mint már írtam, fenyőnk a házunk mellett nő, egy
csöppnyi telken (Bp. XVII. kerület, Rákoshegy). Délről a házunk fala határolja, nyugatról a kerítés, északról egy kis lugas, keletről pedig a közvetlen környezetében semmi. Két oldalról járda szegélyezi. A fa mellett valamikor homokozó volt, ezt mára lebontottuk, de a homok a földben maradt (csak a szegélyét szedtük szét). Helyére a hintaágy került.
A föld itt fekete, nem agyagos. Rákoshegy valamikor
mocsárvidék volt (mára ebből már csak a Merzse mocsár területe maradt meg), sötét fekete, enyhén kavicsos földje van.
13
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Fényviszonyok
A kertünk fényviszonyai fénykedvelő
növények számára nem a legkedvezőbbek, mivel a reggeli órákat kivéve folyamatosan árnyékban van. Napfelkeltétől körülbelül 11 óráig a fa keleti oldalát süti a nap, majd délután 3 óra körül naplementéig a nyugatit. A kettő közötti időben a napot eltakarja a házunk.
Élet a fán
Az éves munka előkészítés egyik aggodalomra okot adó témája az volt, hogy
megfigyelésünknek ki kellene terjednie az élőlényekre, melyeknek a megfigyelt fa ad otthont. Míg nem kezdtem el figyelni a fenyőnket, azt hittem, csak hangyák élnek rajta. Ám a tavasz beköszöntével a téma szárnyakon jött: Kiderült egy balkáni gerle is kitüntette figyelmével a tűlevelek kesze-kusza dzsungelét. Hangyák
Szerintem minden fán élnek hangyák, de ilyen irdatlan mennyiségben még sehol
nem láttam belőlük. Fenyőnk metszésének egyik oka a tavalyi év során az volt, hogy a házhoz hozzáérő ágakról tömegével özönlöttek a hanyák a házra, erkélyre, mindenhová. A madár
Nem tudom, előtte is itt élt-e, de elég bátor egy jószág, a nyitott erkélyajtóra is
sokszor ráül (félelmet keltve bennem, be ne jöjjön, hogy aztán ne találjon ki). Fészke nem a fán található, de rendszeres látogatója annak. Mivel a fának tobozai még nincsenek, így nem nem a magok vonzzák őt ide, de megfigyeltem, hogy rendszeresen egy ágán strázsál.
14
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Utószó
Megfigyeléseim során többször gondolkoztam rajta, hogyan summázhatnám a
látottakat, hogyan írjak arról az egészről, amit a dolgozatomban részekre bontva elemeztem (még ha a részek közti összefüggésekre is rávilágítottam).
Kereshetnék egy szép verset a fenyőről, vagy kutathatnék tovább mitológiai példák
után, egy történetért, ami jól mutatna ezen az utolsó oldalon, de úgy érzem, az nem én lennék.
Az, amit metamorfózisnak hívunk, amit a biológia a növényekben lévő osztódó
szövetnek tulajdonít, a fa növekedése, a rügyek fakadása, az ágak, a törzs folyamatos szélesedése... az, hogy ez a növény vízből, ásványi anyagokból és napfényből táplálkozva növekszik, önmagában egy lenyűgöző dolog.
Növekedésének szabályossága, az ismétlődő formák, a mérnöki pontosság csak
"hab a tortán". A fákat sokszor használjuk az állandóság jelképeként ("ez a fa már akkor is itt állt, mikor..."), de ugyanakkor, ha belegondolunk, semmilyen más életforma nem képes olyan hosszú ideig változni, mint egy fa, hiszen folyamatosan növekszik, egyes részei elhalnak, s újak születnek a helyébe. Létében állandó, formájában, megjelenésében állandóan változó.
Tasnádi Zsolt, 2010.
15
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Megtalálták a világ legöregebb fáját (cikk) Közel tízezer éves a világ legöregebb élő fája, egy norvég lucfenyő; ugyanaz a fajta, amit mi karácsonyfának szoktunk állítani. A hosszú élet titka, hogy a fenyő 5-600 évente új törzset növeszt. A svéd Umeĺ egyetem kutatói az eddig ismert legöregebb élő fát találták meg a Svédország középső részén található Dalarna dombjai között, 910 méteres tengerszint feletti magasságban. Az Európa-szerte karácsonyfaként használt norvég lucfenyő magányosan álldogál a sziklás talajon. A négy méter magas fa a számítások szerint 9550 éves, a legutóbbi jégkorszak után hajtott ki. A fa törzse és ágai pár száz évesek, de a gyökérzete már közel tízezer - a lucfenyő különleges képessége, hogy ha a fatörzs az 5-600 éves életciklusa végén elhal, a gyökérzetből új törzs nő ki. Így a rekordtartó fa valójában saját maga klónja, azokból is akár a huszadik lehet. Emiatt a hagyományos, évgyűrűkre alapozó kormeghatározás szóba sem jöhetett, ehelyett karbonizotópos módszerrel mérték meg a fa korát. A kutatók több már 5-6000 éves ős-lucfenyőt is találtak a svéd erdőkben. A csúcstartónál sokkal idősebb viszont aligha fog előbukkanni, ugyanis 10-11 ezer évvel ezelőtt még javában dúlt a jégkorszak arrafelé, és vastag jégtakaró borította a tájat. A felfedezés azért is érdekes, mert a tudomány eddig úgy tartotta, hogy a lucfenyő nagyjából kétezer évvel ezelőtt honosodott meg Skandináviában. Az eddigi legöregebbnek hitt élő fák a kaliforniai Fehér-hegység 5-6000 éves fenyveseiben voltak, de a svéd kutatók szerint elméletileg Ausztrália mellett, Tasmánia szigetén akár tízezer évnél idősebb fákat is találhatnak még. (Forrás: Index.hu)
16
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Irodalomjegyzék Araszthy Árpád, Növényszervezettan és növényélettan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004 Salamonné dr Albert Éva, Nyitvatermők előadásjegyzet, PTE, 2008 Hámori Miklós, Arányok és Talányok, Typotex Kft, 1994 Weboldalak: http://www.wikipedia.org http://index.hu/tudomany/kornyezet/fa150408/ http://67.228.93.152/valtozovilaghu/qc/P.htm http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/9460/1 http://www.stocklandyard.hu/blog/show/432
17
Éves munka
Tasnádi Zsolt
Fotók
18
Éves munka
Tasnádi Zsolt
19
Éves munka
Tasnádi Zsolt
20
