Építőmérnöki és környezetmérnöki szakokon

ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK Építőmérnöki és környezetmérnöki szakokon EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA

2015. BAJA

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK (BSc)

2

MÉLYÉPÍTÉS 1. Vízépítési műtárgyak beton-és vasbeton szerkezeteinél felhasználható betonok alkotóanyagainak jellemzői, vizsgálatuk. A beton készítése, szállítása, bedolgozása.  hazai cementfajtákkal szemben támasztott minőségi követelmények,  adalékanyagok és legfontosabb jellemzőik, vizsgálatuk,  a víz,  a cement szállítása, tárolása,  a beton készítése,  a betonok szállítása, bedolgozása, utókezelése.  agresszív hatásoknak ellenálló betonok,  víz alatti beton készítése álló tölcséres, mozgó tölcséres és vízkiszorításos módszerrel, 2. Építmények csapadék-és talajvíz elleni szigetelése. Szigetelési módok, a kivitelezés szabályai.  a talajvíz megjelenési formái,  a szigeteléssel szemben támasztott követelmények,  fekete szigetelések,  fémlemez szigetelések,  műanyag szigetelések,  különleges csomópontok, dilatációk, szerelvények átvezetése. 3. Egyszerűbb magasépítési létesítmény (falazott teherhordó szerkezettel és előregyártott vb. elemekből kialakított födémekkel) teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése és az építmény kivitelezése.  síkalapozási módok ismertetése,  tégla-kő-és betonfalazatok teherbírásának ellenőrzése, a kivitelezés szabályai,  előregyártott vasbeton elemekből készített födémek erőtani tervezése, a kivitelezés szabályai. 4. Derékszögű négyszög alaprajzú, nyitott vasbeton medencék erőtani tervezése és kivitelezése.  a figyelembe veendő terhelési esetek,  az oldalfal és a fenéklemez mértékadó igénybevételeinek meghatározása,  a betonacél szerelés megtervezése (repedéskorlátozás),  a műtárgy állékonyságának vizsgálata (felúszás),  a külső-és belső szigetelés megoldásai,  betonozási technológia (haladási irány, munkahézagok). 5. Vasbeton talpas támfalak (szögtámfal) tervezése és kivitelezése  állékonyság vizsgálata  a támfalban keletkező igénybevétel meghatározása,  a betonacél szerelés megtervezése,  építési technológia (földmunka, betonozás). 6. Derékszögű négyszög keresztmetszetű átereszek, bújtatók erőtani tervezése és kivitelezése.  a kereszt- és hosszirányú igénybevételek meghatározása,  a betonacél szerelés megtervezése és kialakítása,  dilatáció képzés,  építési technológia.

3

7. Mederelzáró szerkezetek mozgatható záróelemekkel. Betétgerendák, egyrészes síktáblák erőtani tervezése , kivitelezése.  betétgerendás elzárások szerkezeti kialakítása, méretezése,  egyrészes síktáblák szerkezeti kialakítása  több főtartós síktáblák méretezése,  a táblák oldalvezetésének megoldása,  a vízzárás biztonsága az oldalfal- és fenékhoronyban,  mozgató-berendezések, a felhúzáshoz szükséges erő meghatározása. 8. Földművek állékonysága  állékonyság vizsgálata szemcsés és kötött talajok esetén  csúszási alapesetek ismertetése  víz hatása a rézsűk állékonyságára  töltések állékonysága  töltések és bevágások kialakítása 9. Földművek építése. Különböző gépláncokkal végzett töltés- és csatornaépítés.  földművek kitűzése,  töltések alapozása,  különböző géptípusoknál alkalmazott fejtési technológiák, 10. Földművek burkolatainak szerkezeti kialakítása, tervezése, kivitelezése.  a burkolat anyagai,  a burkolat ágyazata,  kőburkolatok, előre gyártott betonelemekből készített burkolatok szerkezeti kialakítása,  a burkolatok építési folyamatai. 11. Munkagödör dúcolási módok. Széles munkagödör dúcolása. Keskeny munkagödör dúcolásának méretezése. Táblás dúcolatok.  dúcolatok anyagai,  hagyományos dúcolatok kialakítása,  keskeny munkagödör dúcolásának méretezése,  táblás dúcolási módok 12. Alapozási rendszer méretezése teherbírási határállapotra  talaj határfeszültségének meghatározása,  sík alaptestek méretezése,  alapozási síkok felvétele. 13. Alapozási rendszer méretezése állékonysági és alakváltozási határállapotra.  kibillenés,  elferdülés,  elszívás,  felúszás,  süllyedésszámítás. 14. Szádfalak anyagai, típusai, verési technológiája. Szádfalak megtámasztásának alap esetei. Feszített injektált kihorgonyzás.  acél szádfalak alak és kapcsolási mód szerinti felosztása,  szádpallók verése és húzása,  szabadon álló és kihorgonyzott szádfalak méretezési alaptestei,  feszített injektált kihorgonyzási módok szerkezeti kialakítása, készítési technológiájuk. 4

15. Munkagödör víztelenítése nyílt víztartással. Gravitációs talajvízszint süllyesztési rendszerek alkalmazási területei és készítési technológiájuk.  víztelenítési módok alkalmazási tartományai,  nyíltvíz tartási rendszer elemei, készítési technológiájuk,  szűrőkutas víztelenítési rendszer,  talajvízsüllyesztés üzeme,  fontosabb kivitelezési előírások 16. Vákuumkutas talajvízszint süllyesztés alkalmazási területei, készítési technológiája.  alkalmazási tartomány,  szűrőkutak és vákuum kutak hidraulikájának összehasonlítása,  vákuum kutak készítési technológiái  vákuum kutak üzeme. 17. Előregyártott vert vasbeton cölöpök alkalmazási területe, gyártási és verési technológiáik.  cölöpök osztályozása teherátadás, anyag és technológia alapján,  előregyártott vert vb. cölöp alkalmazási területei, szerkezeti kialakítása, gyártása,  verési technológia, verési szabályok,  cölöpök próbaterhelése. 18. Helyben készülő cölöpök alkalmazási területei, készítési technológiája.  cölöpök osztályozása teherátadás, anyag és technológia alapján,  nagy átmérőjű cölöpök alkalmazási területei, szerkezeti kialakításuk,  mikrocölöpök szerkezeti kialakítása, technológiája,  cölöpök próbaterhelése. 19. Kút-és szekrényalapok alkalmazási területei, szerkezeti kialakításuk  alkalmazási területek,  szerkezeti kialakítás,  süllyesztési technológiák,  süllyesztési program,  fontosabb műszaki kivitelezési eljárások. 20. Résfal alapozások alkalmazási területei, szerkezeti kialakításuk.  alkalmazási területei,  rés oldalfal állékonysága,  megtámasztó folyadék jellemzői, készítése, tisztítása  résfal készítés technológiája, réselési típusok. 21. Az építési munkák megvalósításának szervezése.  a szervezéshez szükséges információk,  az építési folyamat összetevői,  a munkafolyamatok erőforrás szükséglete, anyag, munkaidő, gépi munkaszükséglet,  szervezés térben, az organizációs terv tartalma,  szervezés időben, a munkafolyamatok időbeni lefutásának ábrázolása.

5

22. Az építés kivitelezéséhez tételes költségvetés készítése kiviteli tervek alapján  a kiviteli terv részei, általában és esetenként,  az ÉMIR rendeltetése, alkalmazása,  a tételek kiírásának rendje,  a tétel mint tervezői utasítás,  a tételes költségvetés felhasználási lehetőségei. 23. A beruházások lebonyolítása közbeszerzéssel.  a közbeszerzés fogalma és alanyai,  az eljárás előkészítése a megrendelő részéről,  ajánlatok összeállítása és benyújtása,  az eljárás lebonyolítása (kiértékelés, közzététel) 24. Közúti közlekedési hálózatok.  utak osztályba sorolása fekvés, terepjelleg és forgalom alapján, bel és külterületi utak jellemzése,  a közúti hálózat vonalvezetési elemei, egymáshoz kapcsolásuk szabályai,  a vízszintes, magassági és térbeli vonalvezetés kialakítási szabályai,  tiszta körív kitűzési paramétereinek a számítása (fő- és részletpontok),  látótávolságok fogalma (megállási és előzési), értelmezése, összefüggései a vonalvezetés kialakításával. 25. Forgalomtechnikai ismeretek  forgalomszámlálási célok, módszerek, adatok.  időtávlatok, várható forgalmak előrebecslése.  átlagos napi forgalom (ÁNF) és mértékadó óraforgalom (MOF) fogalma és meghatározása,  A tervezési sebesség meghatározása, út paramétereinek megválasztása, a tervezési forgalom szerint,  Forgalmi sávok és a közúti űrszelvény jellemző méretei. 26. Közúti csomópontok.  csomópontok osztályozása,  a célforgalmi mátrix és a forgalomáramlási ábra,  szintbeli csomópontok kialakítási elvei, alkalmazási lehetőségei, elrendezési példák,  külön szintű csomópontok elemei, kialakítási szabályai, elrendezési példák. 27. Közúti pályaszerkezetek  földmű építése, beépíthető talajfajták, földmű teherbírási követelmények.  útpálya szerkezetek típusai, hajlékony és merev útpályaszerkezet jellemzői, útpályaszerkezetek rétegrendje és azok anyagai,  hajlékony útpályaszerkezet méretezésének lépései, forgalmi terhelési osztályok meghatározása, pályaszerkezet megválasztása,  beton pályaszerkezet ismertetése és építési technológiája, hézagképzés.  felszíni és felszín alatti vizek elvezetése, olvadási és fagykárok jellemzése, az ellenük való védekezés, vízelvezetési megoldások elemei, műtárgyai.  aszfalt pályaszerkezet megerősítésének alapelvei, lehetőségei.

6

TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS 1.

A síkvidéki vízrendezés elméleti háttere és tervezési módszertana:  a síkvidéki befolyásolt összegyülekezés jellemzői, hidrológiai, talajtani, mezőgazdasági, környezetvédelmi alapfogalmai;  a felszíni vízrendezés tervezés feladatai, a tervtípusok, azok tartalma és előkészítő feladatai;  a csatorna –és úthálózat helyszínrajzi vonalvezetési, hossz- és keresztszelvény tervezési elvei, a csatornahálózat hidrológiai méretezési módszerei, a fajlagos vízhozam meghatározását az összegyülekezési elmélet, valamint tapasztalati adatok alapján;  a vízelvezető hálózat elemeinek (csatornák, műtárgyak, szivattyútelepek) hidraulikai méretezési módszerei.

2. A síkvidéki vízrendezés gyakorlata:  vízelvezető hálózat építési, fenntartási és üzemelési feladatai, eljárásai és eszközei;  a belvízvédekezés felkészülési feladatai, a védelmi szervezet felépítése, készültségi fokozatok és védekezési módok, beavatkozások. 3. A talajnedvesség és talajvízszint szabályozás eljárásai:  a talajcsövezés fogalma céljai, jellemző eljárásai, talajtani, talajmechanikai alapjai;  a talajcsövezés módszerei és kiegészítő eljárásai;  talajcsőhálózatok tervezése, a talajcsőhálózatok kivitelezési munkái. 4. Települési vízgazdálkodás – belterületi csapadékvíz rendezés:  a belterületi összegyülekezési folyamat jellemzése, a vízrendezettségi állapot és elvek helyzetelemzése;  a belterületi vízrendezés nemzetközi és hazai fejlesztési irányai, eljárásai;  belterületi vízrendezés tervezése, hidrológiai és hidraulikai eljárások, alkalmazandó módszerek. 5. Az erózió:  jelensége, megjelenési formái;  az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők, az eróziós károk;  talajellenállás, eróziómentes lejtőhossz, lejtőkategóriák, fedettség, kitettség;  dombvidéki vízgyűjtőterületek rendezése, mezőgazdasági és műszaki módszerek: sáncolás, teraszolás, övárkok, vízlevezetők. 6. Vízmosások rendezése:  vízmosások keletkezése, kártételei;  vízmosások felmérése;  megkötésük módjai;  vízmosáskötés műtárgyai. 7. Patakszabályozás:  kisvízfolyások rendezésének indokai;  kisvízfolyások felmérése, szabályozási alapelvek, hidrológiai, és hidraulikai számítások;  mintakeresztszelvény kialakítása, helyszínrajzi és magassági vonalvezetés;  a műtárgyak és a burkolatok szerkezeti kialakítása;  természetharmonikus vízrendezési alapelvek és műtárgykialakítások.

7

8. Dombvidéki települések helyi vízkárelhárítása:  dombvidéki települések vízrendezésének indokai;  települési vízkárelhárítás módszerei;  csapadékvíz helyben tartása, műtárgyak;  csapadékvíz tározók;  árvízcsúcs-csökkentő tározók alkalmazási lehetőségei. 9. Az öntözés célja és módjai:  az öntözővíz igény és öntözővíz norma számítása;  mezőgazdasági igények az öntözőtelepek kialakításánál és üzeménél;  öntözési módok ismertetése és értékelése az öntözési cél figyelembevételével;  öntözővíz kivételi művek;  öntözőcsatornák üzemének vezérlése, vízszinttartás, vízszétosztás;  öntözőcsatornák műtárgyai. 10. Felületi öntözőtelepek:  főbb elemei és módjai, előnyei, hátrányai;  helyszínrajzi elrendezése;  a barázdás és a csörgedeztető öntözés műszaki kialakítása;  árasztó öntözőtelep kialakítása, műtárgyai;  öntözési célú tereprendezés. 11. Esőztető és csepegtető öntözés:  szórófejek szerkezeti kialakítása, jelleggörbéik, alkalmazandó szórófej megválasztása;  szárnyvezeték típusok, működési sajátosságaik;  az öntözőtelepek hidraulikai méretezése, a csővezeték optimalizálása;  a szivattyúk kiválasztása, optimális szivattyú emelőmagasság meghatározása;  a csepegtető öntözés alapelve, víznormái, az alkalmazás előnyei, hátrányai;  a vízadagoló elemek osztályozása, műszaki megoldásai, jelleggörbéi;  a csepegtető öntözőtelep általános kialakítása;  a csőhálózat hidraulikai méretezése;  a vízminőség igénye, víztisztítási eljárások. 12. Halastavak:  a halastavi haltenyésztés műszaki feltételei;  halastavak üzeme, az alkalmazott tótípusok, főbb méreteik;  síkvidéki halastórendszerek kialakítása, földművek, műtárgyaik;  dombvidéki halastórendszerek kialakítása, földművek, műtárgyaik. 13. A tározás:  a tározás céljai, a tározók típusai;  tározási alapfogalmak;  tározók morfológiai jelleggörbéje;  tározók vízforgalma, vízveszteségek és számításuk;  tározók feliszapolódása, a holttér méretezése. 14. Vízhasznosítási és vízkárelhárítási tározók:  vízhasznosítási tározó méretezése;  a teljesítőképességi görbe meghatározása;  az árvízcsökkentő tározók jellegzetességei;  kezelt és kezeletlen zsilipű árvízcsúcs-csökkentő tározók működése, méretezése.

8

15. A tározók földművei:  a földmű geometriai és szerkezeti kialakítása;  földművek állékonysági ellenőrzése;  földművek védelme a csapadékvíz és a hullámverés ellen;  tározók monitoring rendszere és az üzemeltetés feladatai. 16. A tározók műtárgyai:  a műtárgyakkal ellátandó feladatok;  műtárgyak helyének kiválasztása, főbb szerkezeti elemeik;  az árapasztó hidrológiai, hidraulikai méretezése;  az üzemi vízkivételi mű és a fenékleűrítő kialakítása;  tározók komplex műtárgyai 17. A vízfolyások kialakulása, tervezési előmunkálatok. A folyószabályozás célja, módszerei:  természetes vízfolyások kialakulása;  vízfolyások morfológiai jellemzése;  vízfolyások hordalékszállítása;  a jégképződés menete, a jégjárási jellemzők, a káros jégjelenségekkel szembeni védekezés;  a nagyvízi, a középvízi és kisvízi szabályozás alapelvei;  a mértékadó árvízszint, a mederképző vízhozam, a hajózási kisvízszint számítása;  a vonalvezetés és a mintakeresztszelvény kialakítása;  a nagyvízi meder kialakítása. 18. A folyószabályozási művek:  a szabályozási művek osztályozása, szerkezeti kialakításuk, anyagaik;  hossz- és a keresztirányú folyószabályozási művek;  a művek építési technológiái;  a környezetbarát anyagokra és technológiák alkalmazása. 19. Vízfolyások hasznosítása:  viziutak kialakítása és fenntartása;  kikötők kialakítása;  a folyócsatornázás alapelvei és alapelemei;  a duzzasztóművek fő részei, elzárószerkezetük típusai;  a hajózsilipek feladata, működése, fő szerkezeti elemei, töltési-ürítési rendszerek;  vízerőhasznosítási alapfogalmak, a turbinák alapvető típusai és jellemzői. 20. Tószabályozás:  tavak vízforgalma;  a vízszintszabályozás módszerei és műtárgyai;  a partvonal szabályozása, partvédő művek;  tavi kikötők kialakítása;  a tószabályozás vízminőségi kérdései. 21. Az árvízvédelem céljai és módszerei:  az árvízkár megelőzésének módszerei (árvízmentesítés, a kárérzékenység csökkentése);  az árvízkár csökkentésének módszerei (árvízvédekezés, a károsultak támogatása);  árvízmentesítés töltésezéssel, a hullámtér kialakítása;  árvízvédelmi töltések tervezésének szempontjai, építése;  az árvízvédelmi művek rendszere Magyarországon;  a hazai árvízvédelmi fejlesztések irányai és feladatai. 9

22. Árvízvédekezés (1):  a földgátaknál fellépő árvízvédelmi jelenségek csoportosítása;  a töltés magasságát meghaladó árvíz elleni védekezés módszerei;  a hullámverés elleni védekezés módszerei;  árvizek szükségtározása;  a lokalizáció. 23. Árvízvédekezés (2):  a szivárgás, átázás, rézsűcsúszás, töltéscsurgás, buzgár ellen való védekezés módszerei;  a csurgás és a buzgár megkülönböztetése;  a műtárgyakkal kapcsolatos árvízvédelmi feladatok;  árvízvédelmi töltések felülvizsgálata, fenntartása. 24. Az árvízvédelem intézményrendszere:  az árvízvédelem és árvízvédekezés jogszabályi alapjai és háttere;  a árvízvédelem országos irányításának szervezete és döntési szintjei;  az árvízvédelem területi irányításának szervezete;  feladatok a különböző fokozatú árvízvédelmi készültségek idején. 25. A vízgazdálkodás fogalma, legfontosabb sajátosságai. A magyar vízgazdálkodás jogi keretei:  a magyar vízgazdálkodás fejlődését meghatározó legfontosabb tényezők;  a vízgazdálkodás intézményrendszere;  a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai;  a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény;  a vízgazdálkodási hatósági jogkör tartalma és a hatósági funkciók ellátásának szervezeti keretei;  a vízjogi engedélyezés. 26. Vízkészletgazdálkodás:  a vízkészletgazdálkodás feladata;  a vízkészletek fogalma, fajtái, feltárása, értékelése;  a hasznosítható vízkészletek;  a vízigények és vízhasználatok csoportosítása. a vízkészletek és vízigények összevetése: a vízgazdálkodási mérleg (terület- és időegységei, ábrázolása);  a víztározás és vízátvezetés szerepe a vízkészletgazdálkodásban. 27. A Víz Keretirányelv (VKI):  a VKI végrehajtásának jelentősebb feladatai;  a víztestek kijelölésének kritériumai;  a víztestek típusai;  a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tartalmi elemei;  a VKI végrehajtásának hazai intézményrendszere. 28. A Víz Keretirányelv monitoring hálózatainak feladatai, típusai:  vizsgálati monitoring, feltáró monitoring, operatív monitoring, felszín alatti víztestek monitoring, felszíni víztestek monitoring;  a monitoring hálózatok kialakításának szempontjai: felszíni víztestek, felszín alatti víztestek, lokális hálózatok, regionális hálózatok, nemzetközi hálózatok.

10

29. Víztestek ökológiai alapú állapotértékelése:  minőségi jellemzők az ökológiai állapot meghatározásához;  vizsgálandó élőlénycsoportok, élőhelyek jellemzése;  vízszennyező anyagok és hatásaik. 30. Költséghatékonysági vizsgálatok célja, elemei (a hazai és a nemzetközi gyakorlat):  költséghatékonysági vizsgálatok során figyelembeveendő közvetett hatások;  aránytalan költségek meghatározása;  intézkedési programok tervezése, a tervezés főbb fázisai és a kapcsolódó elemek;  intézkedési elemek és intézkedési csomagok tervezése;  intézkedési programok összeállítása és a társadalmi konzultáció szerepe.

11

VIZIKÖZMŰ RENDSZEREK

1. Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük  vízbázis – vízszerzés – víztisztítás – vízelosztás – tározás és szerepe  helyszínrajzi kialakítás  magastározós és magastározó nélküli rendszerek  regionális rendszerek  vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek 2. Csatornázási rendszerek, elemeik, felépítésük  elválasztott és egyesített rendszerek; a rendszer megválasztása  gravitációs, nyomás alatti, vákuumos rendszerek; fő elemeik  tározás és szerepe  a szennyvízhozam meghatározása, trendek  a csapadékvíz-hozam meghatározása; a racionális méretezési módszer 3. Felszínközeli víz szerzése és védelme  a felszínközeli víz minőségét és mennyiségét meghatározó folyamatok  a felszínközeli víz minősége, szennyezői  kutak: kúthidraulika, jelleggörbe, kútszűrők, kúttípusok  vízbázisvédelem: védőidomok, védőterületek kialakítása 4. Rétegvizek szerzése és védelme  a rétegvizek jellemző minősége, szerepe Magyarország vízellátásában  mélyfúrású kutak szerkezete és építése  több vízadó réteg együttes igénybevétele  a rétegvizek védelme 5. Felszíni víz szerzése és védelme. Vízkivételi művek  jellegzetes szennyezések és időbeli változásaik  vízkivételi művekkel szemben támasztott alapkövetelmények  vízkivételi művek alaptípusai: folyami, tavi, tározóból történő  vízkivétel védelme, helyének megválasztása 6. Partiszűrésű víz szerzése  a partiszűrés jelentősége, a vízkivételt befolyásoló tényezők  a partiszűrés mint víztisztítási folyamat  galéria, csőkút, csáposkút jellemzői, szerkezeti kialakításuk  a partiszűrés védelme, háttérszennyezés csökkentése  talajvízdúsítás és alkalmazási lehetőségei 7. Felszíni szűrés  gerebek, rácsok  szitaszűrés: makro- és mikroszűrés  ráiszapoló szűrés  méretezési alapelvek, műtárgyak kialakítása

12

8. Ülepítés – sűrítés  alapfeltételek: a gravitáció dominanciája  alapfolyamatok: diszkrét szemcse, pelyhesedő anyag ülepítése, a sűrítés szakaszai  hidraulikai feltételek, műtárgybeli áramlással szemben támasztott követelmények  ülepítők méretezése, kialakítása és intenzifikálása  iszapelvétel gravitációsan, ill. kotróval 9. Derítés  a derítéssel eltávolítható szennyezések és jellemzőik  részfolyamatok: destabilizálás – pelyhesítés – fázisszétválasztás  a keverés hidraulikája  a derítés műtárgyai  direkt szűrés 10. Szűrés szemcsés közegben  gyorsszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás a szűrőben, szűrőszabályozás, szűrőöblítés  lassúszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás a szűrőben, szűrőüzemeltetés  gyorsszűrők típusai, szerkezeti kialakításuk, alkalmazási területük  lassúszűrők kialakítása, szerepük a korszerű víztisztításban 11. Fertőtlenítés a víz- és szennyvíztisztításban  A fertőtlenítés célja a víz- és szennyvíztisztításnál  klóros oxidáció, törésponti görbe  klórdioxid, ózon alkalmazása  UV fertőtlenítés  fertőtlenítési melléktermékek képződése és csökkentésük lehetőségei 12. Levegőztetés a víz- és szennyvíztisztításnál  a levegőztetés céljai a víz- és szennyvíztisztításban  egyensúly, parciális nyomás és befolyásolása, Henry törvény  az anyagátadás sebessége a víz-levegő határfelületen  levegőztető és gázmentesítő típusok 13. Ózon és aktív szén alkalmazása a víztisztításnál  az ózon és az aktív szén jelentősége a víztisztításban  az ózon és jellemzői, jellegzetes alkalmazási célok és feltételek  aktív szén jellemzői és alkalmazási céljai  PAC, GAC, BAC alkalmazása  aktívszénszűrők (adszorberek) kialakítása és üzeme 14. Vas- és mangántalanítás  a vas és a mangán eredete, eltávolításának szükségessége  a vas- és mangántalanítás elvi alapjai  az alkalmazható és a célszerű oxidáló anyagok  vastalanító, mangántalanító, vas- és mangántalanító technológiák  vas- és mangántalanítók iszapjának kezelése és elhelyezése

13

15. Arzénmentesítés. Meszes lágyítás  az arzéneltávolítás szükségessége és elvi alapja  az arzénmentesítés technológiai megoldásai: oxidáció-adszorpció, ioncsere, aktivált alumínium, membránszűrés  arzéntartalmú iszapok kezelése és elhelyezése  a meszes lágyítás célja, technológiai megoldása  a meszes lágyítás alkalmazási lehetősége arzénmentesítéskor 16. Jellegzetes felszínalattivíz-tisztító technológiák  jellegzetes feladatok: Fe, Mn, CO2, CH4, As, NH4 kombinációk  technológiai megoldások az egyes kombinációkra  a nyitott és zárt hidraulikai rendszer közötti választás szempontjai  a telep kapacitásának hatása a technológia és a berendezések kiválasztására 17. Jellegzetes felszínivíz-tisztító technológiák  a felszíni vizek jellemzői, hatásuk az alkalmazandó technológiára  a felszínivíz tisztítás alapvető eljárásai (szitaszűrés, derítés, gyorsszűrés, fertőtlenítés)  homokfogás, ózon, aktív szén, lassúszűrés szükségességének indokai  néhány technológiai vázlat különböző kombinációkra 18. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata  a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, szivattyúválasztás  jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk  a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása  a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása  hidraulikai modellek és alkalmazásuk

tározó

jellemzői,

19. Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban  az elosztóhálózat mint reaktor  a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük  az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás  utóklórozási stratégia kialakítása  a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése 20. Vízelosztó hálózatok anyagai és műtárgyai  az elosztóhálózat anyagaival szemben támasztott követelmények, jellemző igénybevételek  jellemző csőanyagok és csőkötések – előnyök, hátrányok  szerelvények  műtárgyak: medencék, víztornyok, aknák, átvezetések 21. Gravitációs szennyvíz, csapadékvíz és egyesített rendszerű csatornák hidraulikai méretezése  mértékadó tervezési vízhozamok: szennyvíz, csapadékvíz, infiltrációs víz, egyéb vizek  a csatornafenék-lejtés tervezése (terepviszonyok, megengedett sebességek)  permanens állandó vízmozgás feltételezésén alapuló számítási módszerek  telt és részleges teltségű szelvények vízszállító képessége, számítási módszerek 22. Csatornahálózati műtárgyak  csatornahálózati szerkezeti műtárgyak, feladatuk, alkalmazási követelmények  csatornahálózati ellenőrző műtárgyak, feladatuk, alkalmazási követelmények  szennyvízátemelők és üzemük 14

23. Befogadók  élővíz befogadók típusai, jellemzőik  a jogi szabályozás fejlődése  a szükséges tisztítási hatásfok értelmezése, meghatározási módszerek  a talaj, mint befogadó 24. Mechanikai szennyvíztisztítás  a mechanikai előtisztítás fogalma, alkalmazása  rácsszerkezetek, homokfogók típusai, alkalmazásuk  felúsztató berendezések, flotálók  ülepítők, előülepítők kialakítása, alkalmazásuk 25. Szennyvíztisztító tavak  anaerob tavak; a lebontás jellemzői, végtermékei  aerob tavak; a lebontás jellemzői, végtermékei, a fotoszintézis jelentősége  fakultatív tavak; működés, jellemző kialakítás  levegőztetett fakultatív tavak  gyökérmezős tisztító rendszerek 26. Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás  a biológiai hártya szerkezete, anyagtranszport folyamatai  alacsony hidraulikai terhelésű (iszapstabilizációs) csepegtetőtestek működése  nagyterhelésű csepegtetőtestes tisztítás működése, technológiai-hidraulikai paraméterek  csepegtetőtestek szerkezeti kialakítása, a forgó permetező működése, levegőforgalom 27. Eleveniszapos szennyvíztisztítás  az eleveniszap összetétele, működése, vizsgálata, paraméterei  a tisztítórendszer felépítése, üzeme, fő technológiai-hidraulikai paraméterek  eleveniszapos technológiák (nagyterhelésű, kisterhelésű nitrifikációs, teljesoxidációs)  műtárgyak és berendezések: levegőztető medencék és levegőztetők fő típusai  utóülepítők, iszaprecirkulációs rendszerek 28. Növényi tápanyag (N és P) eltávolítás szennyvízből  az eltávolítás célja, indokai  a denitrifikáció lefolyásának feltételei, elő-, közbenső- és utódenitrifikáció  biológiai fokozatba integrált nitrogén- és foszfor-eltávolítás (Phoredox, módosított UCT stb)  foszforeltávolítás kémiai módszerekkel 29. Szennyvíziszap-stabilizálás  az iszapstabilizálás célja, módszerei  az aerob iszapstabilizálás folyamata, műtárgyai  az anaerob iszapstabilizálás folyamata, műtárgyai  biogáz keletkezése, összetétele, hasznosítása 30. Szennyvíziszapok víztelenítése és elhelyezése  a víztelenítés célja, lehetőségei  a víztelenítést megelőző kondicionálás szükségessége, alkalmazott formái  víztelenítési eljárások  szennyvíziszapok hasznosítása, elhelyezése

15

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK ( a tanulmányaikat 2005. előtt kezdő hallgatók számára )

16

MÉLYÉPÍTÉS 1.

Vízépítési műtárgyak beton-és vasbeton szerkezeteinél felhasználható betonok alkotóanyagainak jellemzői, vizsgálatuk. A beton készítése, szállítása, bedolgozása. - Hazai cementfajtákkal szemben támasztott minőségi követelmények, - adalékanyagok és legfontosabb jellemzőik, vizsgálatuk, - a víz, - a cement szállítása, tárolása, - a beton készítése, - a betonok szállítása, bedolgozása, utókezelése.

2. Vízépítési műtárgyak beton- és vasbeton szerkezeteinél felhasználható különleges rendeltetésű és különleges technológiával készített betonok. - Fagyálló betonok, - vízzáró betonok, - agresszív hatásoknak ellenálló betonok, - víz alatti beton készítése álló tölcséres, mozgó tölcséres és vízkiszorításos módszerrel, - hideg időben készített betonok, - gőzérlelt betonok, - a beton különleges tulajdonságát, készítési technológiáját befolyásoló adalékszerek és hatásuk. 3. Építmények csapadék-és talajvíz elleni szigetelése. Szigetelési módok, a kivitelezés szabályai. - A talajvíz megjelenési formái, - a szigeteléssel szemben támasztott követelmények, - fekete szigetelések, - fémlemez szigetelések, - műanyag szigetelések, - különleges csomópontok, dilatációk, szerelvények átvezetése. 4. Egyszerűbb magasépítési létesítmény (falazott teherhordó szerkezettel és előregyártott vb. elemekből kialakított födémekkel) teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése és az építmény kivitelezése. - Síkalapozási módok ismertetése, - tégla-kő-és betonfalazatok teherbírásának ellenőrzése, a kivitelezés szabályai, - előregyártott vasbeton elemekből készített födémek erőtani tervezése, a kivitelezés szabályai. 5. Derékszögű négyszög alaprajzú, nyitott vasbeton medencék erőtani tervezése és kivitelezése. - A figyelembe veendő terhelési esetek, - az oldalfal és a fenéklemez mértékadó igénybevételeinek meghatározása, - a betonacélszerelés megtervezése (repedéskorlátozás), - a műtárgy állékonyságának vizsgálata (felúszás), - a külső-és belső szigetelés megoldásai, - betonozási technológia (haladási irány, munkahézagok).

17

6. Vasbeton talpas támfalak (szögtámfal) tervezése és kivitelezése - Állékonyság vizsgálata - a támfalban keletkező igénybevétel meghatározása, - a betonacélszerelés megtervezése, - építési technológia (földmunka, betonozás). 7. Derékszögű négyszög keresztmetszetű átereszek, bújtatók erőtani tervezése és kivitelezése. - A kereszt- és hosszirányú igénybevételek meghatározása, - a betonacélszerelés megtervezése és kialakítása, - dilatációképzés, - építési technológia. 8. Mederelzáró szerkezetek mozgatható záróelemekkel. Betétgerendák, egyrészes síktáblák erőtani tervezése , kivitelezése. - Betétgerendás elzárások szerkezeti kialakítása, méretezése, - egyrészes síktáblák szerkezeti kialakítása - többfőtartós síktáblák méretezése, - a táblák oldalvezetésének megoldása, - a vízzárás biztonsága az oldalfal- és fenékhoronyban, - mozgatóberendezések, a felhúzáshoz szükséges erő meghatározása. 9. Földfejtés gépei és fejtési technológiájuk. Különböző gépláncokkal végzett töltés- és csatornaépítés. - Forgó felsővázas kotrók és fejtési technológiájuk, - földnyesők és fejtési technológiájuk, - földtolók és fejtési technológiájuk, - földgyaluk és fejtési technológiájuk, - kotró vezérgépes géplánccal végzett töltés és csatornaépítés, - földnyeső vezérgépes géplánccal végzett töltés és csatornaépítés. 10. Földművek burkolatainak szerkezeti kialakítása, tervezése, kivitelezése. - A burkolat anyagai, - a burkolat ágyazata, - kőburkolatok, előregyártott betonelemekből készített burkolatok szerkezeti kialakítása, - a burkolatok építési folyamatai. 11. Munkagödör dúcolási módok. Széles munkagödör dúcolása. Keskeny munkagödör dúcolásának méretezése. Táblás dúcolatok. - Dúcolatok anyagai, - dúcolás kialakítása vízszintes és függőleges pallózással, - keskeny munkagödör dúcolásának méretezése, - ALLROUND és fatáblás dúcolatok. 12. Alapozási rendszer méretezése teherbírási határállapotra - Talaj határfeszültségének meghatározása, - síkalaptestek méretezése, - alapozási síkok felvétele.

18

13. Alapozási rendszer méretezése állékonysági és alakváltozási határállapotra. - kibillenés, - elferdülés, - elszívás, - felúszás, - süllyedésszámítás. 14. Szádfalak anyagai, típusai, verési technológiája. Szádfalak megtámasztásának alapesetei. Feszített injektált kihorgonyzás. - Acél szádfalak alak és kapcsolási mód szerinti felosztása, - szádpallók verése és húzása, - szabadonálló és kihorgonyzott szádfalak méretezési alaptestei, - feszített injektált kihorgonyzási módok szerkezeti kialakítása, készítési technológiájuk. 15. Munkagödör víztelenítése nyíltvíztartással. Gravitációs talajvízszintsüllyesztési rendszerek alkalmazási területei és készítési technológiájuk. - Víztelenítési módok alkalmazási tartományai, - nyíltvíztartási rendszer elemei, készítési technológiájuk, - szűrőkutas víztelenítési rendszer, - talajvízsüllyesztés üzeme, - fontosabb kivitelezési előírások 16. Vákuumkutas talajvízszintsüllyesztés alkalmazási területei, készítési technológiája. - Alkalmazási tartomány, - szűrőkutak és vákuumkutak hidraulikája közötti alapvető különbség, - vákuumkutak készítési technológiái - vákuumkutak üzeme. 17. Előregyártott vert vasbeton cölöpök alkalmazási területe, gyártási és verési technológiáik. - Cölöpök osztályozása teherátadás, anyag és technológia alapján, - előregyártott vert vb.cölöp alkalmazási területei, szerkezeti kialakítása, gyártása, - verési technológia, verési szabályok, - cölöpök próbaterhelése. 18. Helyben készülő cölöpök alkalmazási területei, készítési tecnológiája. - Cölöpök osztályozása teherátadás, anyag és technológia alapján, - SOIL MEC, FRANKI cölöpök alkalmazási területei, szerkezeti kialakításuk, - mikrocölöpök szerkezeti kialakítása, technológiája, - cölöpök próbaterhelése. 19. Kút-és szekrényalapok alkalmazási területei, szerkezeti kialakításuk - Alkalmazási területek, - szerkezeti kialakítás, - süllyesztési technológiák, - süllyesztési program, - fontosabb műszaki kivitelezési eljárások.

19

20. Résfal alapozások alkalmazási területei, szerkezeti kialakításuk. - Alkalmazási területei, - rés oldalfal állékonysága, - megtámasztó folyadék jellemzői, készítése, tisztítása - résfal készítés technológiája, réselési típusok. 21. Az építési munkák megvalósításának szervezése. - A szervezéshez szükséges információk, - az építési folyamat összetevői, - a munkafolyamatok erőforrásszükséglete,anyag, munkaidő, gépi munkaszükséglet, - szervezés térben, az organizációs terv tartalma, - szervezés időben, a munkafolyamatok időbeni lefutásának ábrázolása. 22. Az építés kivitelezéséhez tételes költségvetés készítése kiviteli tervek alapján - A kiviteli terv részei, általában és esetenként, - az ÉMIR rendeltetése, alkalmazása, - a tételek kiírásának rendje, - a tétel mint tervezői utasítás, - a tételes költségvetés felhasználási lehetőségei. 23. A beruházások lebonyolítása közbeszerzéssel. - A közbeszerzés fogalma és alanyai, - az eljárás előkészítése a megrendelő részéről, - ajánlatok összeállítása és benyújtása, - az eljárás lebonyolítása (kiértékelés, közzététel) 24. A beruházások előkészítése és megvalósításának lebonyolítása. - Előkészítés igények felmérése, szakvélemények, a koncepciótervek versenye, engedélyeztetés, - kiviteli tervek készítése, - kivitelezés lebonyolítása engedélyeztetés, előkészítés, munkahely (terület) átadás-átvétel, a kivitelezés folyamatában együttműködő felek, a műszaki átadás-átvétel, - az üzembehelyezés engedélyeztetése. 25. Útépítési alapismeretek. - Útpálya elemei, közúti ürszelvény, úttartozékok, forgalomtechnikai alapfogalmak, tervezési sebesség fogalma, látótávolságok, jármű mozgása körívben, tiszta és átmeneti íves útkanyarok szerkesztése, utak keresztmetszeti kialakítása töltésben, bevágásban, egyenesben és ívben, utak vízszintes és magassági vonalvezetésének szabályai, összehangolása.

20

26. Úttervezési munkák végrehajtása, a tervezés lépései. A tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei. - Utak osztályba sorolása terepjelleg és forgalom alapján, bel és külterületi utak jellemzése, forgalmi méretezés, átlagos napi forgalom (ÁNF) és mértékadó óraforgalom (MOF) fogalma és meghatározása, tervezési sebesség meghatározása, út paraméreteinek megválasztása, műszaki tanulmány vagy tanulmányterv, engedélyezési terv, kiviteli terv formai és tartalmi követelményei, helyszínrajzi, hossz-szelvényi, keresztmetszeti ábrázolások követelményei, műszaki leírás tartalma, földtömegszámítás, költségvetés. 27. Útpályaszerkezetek felépítése, vízelvezetés. - Földmű építése, beépíthető talajfajták, földmű teherbírási követelmények.- Útpálya szerkezetek típusai, hajlékony és merev útpályaszerkezet jellemzői, útpályaszerkezetek rétegrendje és azok anyagai, hajlékony útpályaszerkezet méretezésének lépései, forgalmi terhelési osztályok, pályaszerkezet megválasztása, beton pályaszerkezet ismertetése és építési technológiája, hézagképzés. - Felszíni és felszín alatti vizek elvezetése, olvadási és fagykárok jellemzése, az ellenük való védekezés, vízelvezetési megoldások elemei, műtárgyai.

21

VIZIKÖZMŰ RENDSZEREK

1. A nyersvizek, az ivóvíz, a szennyvizek és szennyvíziszapok minősítése  fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai, radiológiai jellemzők  a jellemzők fő mérési módszerei  felszíni vizek jellegzetes szennyezései  felszín alatti vizek jellegzetes szennyezései  az ivóvíz jellemzői, makro- és mikroszennyezők  szennyvizek és települési folyékony hulladékok jellemzői  szennyvíziszapok jellemzői 2. Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük  vízbázis – vízszerzés – víztisztítás – vízelosztás – tározás és szerepe  egyszerű és összetett rendszerek  magastározós és magastározó nélküli rendszerek  regionális rendszerek  vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek 3. Csatornázási rendszerek, elemeik, felépítésük  elválasztott és egyesített rendszerek; a rendszer megválasztása  gravitációs, nyomás alatti, vákuumos rendszerek; fő elemeik  a szennyvízhozam meghatározása, trendek  a csapadékvíz-hozam meghatározása; a racionális méretezési módszer 4. Felszínközeli víz szerzése és védelme  a felszínközeli víz minőségét és mennyiségét meghatározó folyamatok  a felszínközeli víz minősége, szennyezői  kutak: kúthidraulika, jelleggörbe, kútszűrők, kúttípusok  vízbázisvédelem: védőidomok, védőterületek kialakítása 5. Rétegvizek szerzése és védelme  a rétegvizek jellemző minősége, szerepe Magyarország vízellátásában  mélyfúrású kutak szerkezete és építése  több vízadó réteg együttes igénybevétele  a rétegvizek védelme 6. Felszíni víz szerzése és védelme. Vízkivételi művek  jellegzetes szennyezések és időbeli változásaik  vízkivételi művekkel szemben támasztott alapkövetelmények  vízkivételi művek alaptípusai: folyami, tavi, tározóból történő  vízkivétel védelme, helyének megválasztása 7. Partiszűrésű víz szerzése  a partiszűrés jelentősége, a vízkivételt befolyásoló tényezők  a partiszűrés mint víztisztítási folyamat  galéria, csőkút, csáposkút jellemzői, szerkezeti kialakításuk  a partiszűrés védelme, háttérszennyezés csökkentése  talajvízdúsítás és alkalmazási lehetőségei

22

8. Szitaszűrés  feladat, követő berendezések, műveletek védelme  makro- és mikroszűrés, ráiszapoló szűrés  méretezési alapelvek, megengedhető nyomómagasság-veszteség  gerebek, síksziták, dobszűrő, mikroszűrő szerkezet, nyomás- és sebességeloszlás 9. Ülepítés – sűrítés  alapfeltételek: a gravitáció dominanciája  alapfolyamatok: diszkrét szemcse, pelyhesedő anyag ülepítése, a sűrítés szakaszai  hidraulikai feltételek, műtárgybeli áramlással szemben támasztott követelmények  ülepítők méretezése, kialakítása és intenzifikálása  iszapelvétel gravitációsan, ill. kotróval 10. Derítés  a derítéssel eltávolítható szennyezések és jellemzőik  részfolyamatok: destabilizálás – pelyhesítés – fázisszétválasztás  a keverés hidraulikája  a derítés műtárgyai  direkt szűrés 11. Szűrés szemcsés közegben  gyorsszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás a szűrőben, szűrőszabályozás, szűrőöblítés  lassúszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás a szűrőben, szűrőüzemeltetés  gyorsszűrők típusai, szerkezeti kialakításuk, alkalmazási területük  lassúszűrők kialakítása, szerepük a korszerű víztisztításban 12. Vegyszeres oxidáció és fertőtlenítés a víz- és szennyvíztisztításban  az oxidáció céljai a víz- és szennyvíztisztításnál  oxidáló szerek, alkalmazási feltételek, mellékreakciók és szerepük  klóros oxidáció, törésponti görbe  UV fertőtlenítés  fertőtlenítési melléktermékek képződése és csökkentésük lehetőségei  optimális fertőtlenítési stratégia kialakítása 13. Levegőztetés a víz- és szennyvíztisztításnál  a levegőztetés céljai a víz- és szennyvíztisztításban  egyensúly, parciális nyomás és befolyásolása, Henry törvény  az anyagátadás sebessége a víz-levegő határfelületen  levegőztető és gázmentesítő típusok 14. Ózon és aktív szén alkalmazása a víztisztításnál  az ózon és az aktív szén jelentősége a víztisztításban  az ózon és jellemzői, jellegzetes alkalmazási célok és feltételek  aktív szén jellemzői és alkalmazási céljai  PAC, GAC, BAC alkalmazása  aktívszénszűrők (adszorberek) kialakítása és üzeme

23

15. Vas- és mangántalanítás  a vas és a mangán eredete, eltávolításának szükségessége  a vas- és mangántalanítás elvi alapjai  az alkalmazható és a célszerű oxidáló anyagok  vastalanító, mangántalanító, vas- és mangántalanító technológiák  vas- és mangántalanítók iszapjának kezelése és elhelyezése 16. Arzénmentesítés. Meszes lágyítás  az arzéneltávolítás szükségessége és elvi alapja  az arzénmentesítés technológiai megoldásai: oxidáció-adszorpció, ioncsere, aktivált alumínium, membránszűrés  arzéntartalmú iszapok kezelése és elhelyezése  a meszes lágyítás célja, technológiai megoldása  a meszes lágyítás alkalmazási lehetősége arzénmentesítéskor 17. Jellegzetes felszínalattivíz-tisztító technológiák  jellegzetes feladatok: Fe, Mn, CO2, CH4, As, NH4 kombinációk  technológiai megoldások az egyes kombinációkra  a nyitott és zárt hidraulikai rendszer közötti választás szempontjai  a telep kapacitásának hatása a technológia és a berendezések kiválasztására 18. Jellegzetes felszínivíz-tisztító technológiák  a felszíni vizek jellemzői, hatásuk az alkalmazandó technológiára  a felszínivíz tisztítás alapvető eljárásai (szitaszűrés, derítés, gyorsszűrés, fertőtlenítés)  homokfogás, ózon, aktív szén, lassúszűrés szükségességének indokai  néhány technológiai vázlat különböző kombinációkra 19. Vízelosztó hálózatok kialakítása  helyszínrajzi kialakítás alapesetei: elágazó, összekapcsolt, körvezetékes rendszer  magassági vonalvezetés: nyomásövezetek kialakítása  tározó helyének szerepe és megválasztása  műtárgyak, szerelvények elhelyezése 20. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata  a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, tározó jellemzői, szivattyúválasztás  jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk  a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása  a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása 21. Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban  az elosztóhálózat mint reaktor  a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük  az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás  utóklórozási stratégia kialakítása  a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése 22. Tározás a víziközmű rendszerekben  tározási célok  tározás az ivóvízellátó rendszerekben: tározó típusok  hálózatbeli és épített tározóbeli tározás a csatornázási rendszerekben  az egyes tározási módok hatása a rendszer elemeire  a tározótérfogat meghatározása  tározóbeli áramlásokkal szemben támasztott követelmények és kielégítésük 24

23. Vízelosztó hálózatok anyagai és műtárgyai  az elosztóhálózat anyagaival szemben támasztott követelmények, jellemző igénybevételek  jellemző csőanyagok és csőkötések – előnyök, hátrányok  szerelvények  műtárgyak: medencék, víztornyok, aknák, átvezetések 24. Gravitációs szennyvíz, csapadékvíz és egyesített rendszerű csatornák hidraulikai méretezése  mértékadó tervezési vízhozamok: szennyvíz, csapadékvíz, infiltrációs víz, egyéb vizek  a csatornafenék-lejtés tervezése (terepviszonyok, megengedett sebességek)  permanens állandó vízmozgás feltételezésén alapuló számítási módszerek  telt és részleges teltségű szelvények vízszállító képessége, számítási módszerek 25. Csatornahálózati műtárgyak  csatornahálózati szerkezeti műtárgyak, feladatuk, alkalmazási követelmények  csatornahálózati ellenőrző műtárgyak, feladatuk, alkalmazási követelmények  előregyártott szerkezeti elemek  műanyag szerkezeti elemek  csatornázási szerelvények 26. Szennyvíz átemelők és üzemük  szennyvízátemelők feladata, rendszerbéli elhelyezkedésük, fő típusok kialakítása  a hasznos térfogat meghatározása  alkalmazható szivattyúk jellemzői  gépészeti és irányítástechnikai kialakítás, felszerelés  energetikai szempontok 27. Csatornahálózatok üzemeltetése  csatornahálózatok felmérése (geodéziai és egyéb módszerek)  csatornahálózatok nyilvántartása (hagyományos és elektronikus módszerek)  csatornaszakaszok diagnosztizálása  csatornaszakaszok öblítése, tisztítása  csatornák javítási és felújítási munkái 28. Élővíz befogadók. Terhelhetőség, szükséges tisztítási hatásfok  élővíz befogadók típusai, jellemzőik  a jogi szabályozás fejlődése  vízfolyások egyszerűsített szennyezőanyag befogadóképességi modellje  a szükséges tisztítási hatásfok értelmezése, meghatározási módszerek 29. A talaj mint befogadó  talajfelszíni és felszínközeli fizikai, biológiai és kémiai tisztítási folyamatok  a szervesanyag terhelhetőséget meghatározó tényezők  a növényi tápanyag (N, P és K) terhelhetőség, hasznosulás  víz- és sóterhelés  nehézfém terhelés, kihelyezési határ-időtartam 30. Mechanikai szennyvíztisztítás  a mechanikai tisztítási fokozat célja, csoportosítása  a mechanikai előtisztítás fogalma, alkalmazása  rácsszerkezetek, homokfogók típusai, alkalmazásuk  felúsztató berendezések, flotálók  ülepítők, előülepítők kialakítása, alkalmazásuk

25

31. Szennyvíztisztító tavak  szennyvíztisztító tavak csoportosítása működésmódjuk szerint  anaerob tavak; a lebontás jellemzői, végtermékei  aerob tavak; a lebontás jellemzői, végtermékei, a fotoszintézis jelentősége  fakultatív tavak; működés, jellemző kialakítás  levegőztetett fakultatív tavak  gyökérmezős tisztító rendszerek 32. Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás  a biológiai hártya szerkezete, anyagtranszport folyamatai  alacsony hidraulikai terhelésű (iszapstabilizációs) csepegtetőtestek működése  nagyterhelésű csepegtetőtestes tisztítás működése, technológiai-hidraulikai paraméterek  csepegtetőtestek szerkezeti kialakítása, a forgó permetező működése, levegőforgalom – műanyag töltetű csepegtetőtestek alkalmazása, paraméterei, a vízelosztás módszerei 33. Eleveniszapos szennyvíztisztítás  az eleveniszap összetétele, működése, vizsgálata, paraméterei  a tisztítórendszer felépítése, üzeme, fő technológiai-hidraulikai paraméterek  eleveniszapos technológiák (nagyterhelésű, kisterhelésű nitrifikációs, teljesoxidációs)  műtárgyak és berendezések: levegőztető medencék és levegőztetők fő típusai  utóülepítők, iszaprecirkulációs rendszerek 34. Foszfor-eltávolítás szennyvízből kémiai módszerekkel  az eltávolítás célja, indokai  a kémiai kicsapatás folyamata, alkalmazható vegyszerek  főáramú és mellékáramú módszerek, alkalmazhatóság  főáramú közvetlen-, elő-, szimultán- és utókicsapatás  mellékáramú kicsapatás 35. Növényi tápanyag (N és P) eltávolítás szennyvízből biológiai módszerekkel  az eltávolítás célja, indokai  önálló biológiai foszforeltávolítás működése az A/O technológia példáján  a denitrifikáció lefolyásának feltételei, elő-, közbenső- és utódenitrifikáció  biológiai fokozatba integrált nitrogén- és foszfor-eltávolítás (Phoredox, módosított UCT stb)  az egyes recirkulációk szerepe, mértéke, korlátai, megvalósításuk 36. Szennyvíziszap stabilizálási módszerek, műveletek  az iszapstabilizálás célja, módszerei  az aerob iszapstabilizálás folyamata, tervezése  alkalmazott műtárgyak, berendezések  az iszapmosás célja, alkalmazása  iszapsűrítők fő típusai, kialakításuk 37. Anaerob szennyvíz és szennyvíziszap kezelés  az anaerob lebontás részfolyamatai, végtermékei, kinetikája  anaerob szennyvíztisztító berendezések (fluid-áramos, kevert-reaktoros)  szennyvíziszapok mezofil rothasztása, rothasztó berendezések kialakítása, üzeme  biogáz keletkezése, összetétele, hasznosítása

26

38. Szennyvíziszapok víztelenítése  a víztelenítés célja, lehetőségei, az össztömeg-csökkenés számítása  a víztelenítést megelőző kondícionálás szükségessége, alkalmazott formái  dinamikus és statikus gépi víztelenítési módszerek, berendezések  víztelenítés természetes körülmények között, szikkasztóágyon  fedett és szoláris szikkasztók 39. Szennyvíziszapok hasznosítása, elhelyezése  az elhelyezés és hasznosítás fogalma, lehetőségei  jogi szabályozás közegészségügyi és környezetvédelmi tartalma  a hasznosítás feltételei, lehetőségei és módjai  az elhelyezés lehetőségei, megoldási példák  végső elhelyezés alkalmazása 40. Szennyvíztisztító telepek kialakítása  csoportosítás nagyságrend, alkalmazott tisztítási és iszapkezelési technológia szerint  technológiai létesítmények: műtárgyak, gépészeti és irányítástechnikai berendezések  tisztítótelepi járulékos létesítmények: kezelő épület, laboratóriumok, karbantartó műhelyek  tisztítótelepi infrastruktúra: villamosenergia-, gáz-, vízellátás, hírközlés, bekötő és telepi utak  tisztítótelepek környezeti kapcsolata, belső ergonómiai szemléletű kialakítása

27

VÍZRENDEZÉS-VÍZHASZNOSÍTÁS

1. A belvíz jellemzése (keletkezésének feltételei, a belvízkárok jellege és mértéke). Mértékadó belvízhozam és levezetendő belvízmennyiség meghatározási módszerei. A belvízcsatornahálózatok tervezése. 2. A belvízcsatorna-hálózat kialakítása, keresztezési és vízszintszabályozási műtárgyai, hidraulikai méretezésük. Belvíz fogadóba juttatása gravitációsan és átemeléssel, belvíztározás. 3. A belvízvédelmi művek fenntartásával kapcsolatos feladatok, technológiák, gépek, eljárások. 4. Az erózió jelensége, megjelenési formái, talajellenállás, eróziómentes lejtőhossz. Lejtőkategóriák, eróziós károk. Dombvidéki vízgyűjtőterületek rendezése. 5. Vízmosások keletkezése, kártételei, megkötésük módjai, eszközei. 6. Patakszabályozási terv készítésének alapelvei (helyszínrajzi és magasági vonalvezetés), a műtárgyak és a burkolatok szerkezeti kialakítása, hidraulikai méretezése. 7. A talajnedvességi és talajvízszintszabályozás fogalma, a talajcsövezés talajtani, talajmechanikai alapjai. Talajcsövezés módszerei és kiegészítő eljárásai. Talajcsőhálózatok tervezése, a talajcsőhálózatok kivitelezési munkái.8. Az öntözés célja. Az öntözővízigény és öntözőnorma megállapítása. Mezőgazdasági igények az öntözőtelepek kialakításánál és üzeménél. Öntözési módok ismertetése és értékelése az öntözési cél figyelembevételével 9. Felületi öntözőtelepek főbb elemei, helyszínrajzi elrendezése, öntözési célú tereprendezés. 10.Felszínalatti csővezetékű esőztető öntözőtelep. A szárnyvezetékek tipusai, hidraulikai méretezése. A szórófejek szerkezeti kialakítása, csoportosítása, alkalmazandó szórófej megválasztása, szórófej jellemzők. Nyomócsővezeték méretezése, kialakítása. A szivattyúk kiválasztási szempontjai. 11.Csepegtető öntözés műszaki megoldásai, módszerei. Vízminőség igénye, víztisztítási eljárások. 12.Öntözőcsatornák üzemének vezérlése, vízszinttartás, vízszétosztás, öntözőcsatornák műtárgyai. 13.Szennyvizek, hígtrágyák hasznosítása és elhelyezése öntözőtelepeken. (Öntözés-technikai feltételek). 14.A síkvidéki halastórendszerek kialakítása, tóegységek elrendezése, földművei (töltések, csatornák, halágyak), műtárgyak. 15.Dombvidéki halastórendszerek kialakítása (földművek, műtárgyak). 16.Tározók osztályozása cél és kiegyenlítési idő szerint (vízhasznosítási, vízkárelhárítási vízminőségjavító tározók komplex hasznosítása). 17.Ármentesítési módszerek. Ármentesítés töltésezéssel, a hullámtér kialakítása. Árvízvédelmi töltések tervezésének szempontjai, építése, felülvizsgálata, fenntartása. 28

18.A töltés magasságát meghaladó árvíz, a hullámverés, valamint a töltésszakadás elleni védekezés módszerei. 19.A szivárgás, átázás, töltéscsurgás, rézsűcsúszás, fakadóvizek, buzgár, altalajfolyás ellen való védekezés módszerei. 20.Az árvízvédelem országos és területi szervezete. Az árvízvédelem szervezése és kommunikációs rendszere. 21.Természetes vízfolyások kialakulása, morfológiai jellemzői. A vízfolyások hordalékelméletei, hordalékjellemzői, a jégképződés menete, a jégjárási jellemzők, a káros jégjelenségekkel szembeni védekezés. 22.A folyószabályozás célja, módszerei, a szabályozási előmunkálatok. A közép- és kisvizi szabályozási alapelvek, valamint a mederképző vízhozam számításának menete. 23.A hossz- és a keresztirányú folyószabályozási művek. A folyószabályozási művek anyagai, a művek építési technológiái és a fenntartása, különös tekintettel a környezetbarát anyagokra és technológiákra. 24.A folyócsatornázás alapelvei és alapelemei, a duzzasztóművek fő részei, elzárószerkezetük típusai. A hajózsilipek feladata, működése, fő szerkezeti elemei, töltési-ürítési rendszerek. 25.Vízerőhasznosítási alapfogalmak, a turbinák alapvető típusai és jellemzői, a vízerőmű részei. 26.A folyami és a tavi kikötők. Viziutak kialakítása és fenntartása. 27.A tószabályozás feladatai és műtárgyai. 28.A vízgazdálkodás fogalma, legfontosabb sajátosságai. A magyar vízgazdálkodás fejlődését meghatározó legfontosabb tényezők. A vízgazdálkodás intézményrendszere. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai. 29.Vízkészletgazdálkodás feladata. A vízkészletek fogalma, fajtái, feltárása, értékelése. A hasznosítható vízkészletek. A vízigények és vízhasználatok csoportosítása. A vízkészletek és vízigények összevetése: a vízgazdálkodási mérleg (terület- és időegységei, ábrázolása). Víztározás, vízátvezetés. 30.A magyar vízgazdálkodás jogi keretei. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. A törvény szerkezete, a tulajdonra vonatkozó főbb rendelkezései. A vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró szervek. A vízjogi engedélyezés.

29

VÍZ-ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INFORMATIKA

1. A távérzékelés és a térinformatika kapcsolata  a távérzékelés lényege  a távérzékelés fizikai alapjai, felvevő berendezések és hordozóeszközök  távérzékeléssel gyűjtött adatok feldolgozása 2. A műholdas helymeghatározás (GPS) és a térinformatika kapcsolata.  a GPS általános jellemzői  a műholdas helymeghatározás alapelve  a GPS mérés módszerei 3. Elemzések a térinformatikában.  adatbázis lekérdezés  térképi algebra  távolsági műveletek, szomszédsági műveletek 4. Az adatbáziskezelés alapfogalmai  egy adatbáziskezelő program bemutatása: felépítése, funkciói  adatbázis létrehozása  az adatbázis felépítése, elemei  adatbázis módosítása, karbantartása 5. Adatbázistáblák létrehozása és tervezése, táblák közötti kapcsolatok  tábla létrehozása tervező nézetben  táblák módosítása  fontosabb adattípusok  elsődleges kulcs fogalma  táblák közötti kapcsolatok kialakítása  kapcsolat típusok fajtái 6. Adatbázisűrlapok létrehozása és tervezése  űrlap funkciója  űrlap létrehozása varázslóval  űrlap tervezése  űrlap objektumok 7. WEB-lapok szerkesztése  egy szerkesztőprogram bemutatása: felépítése, funkciói  webhely létrehozása  alapvető és bonyolultabb formázási lehetőségek  menü készítése a programmal (élőgomb, hivatkozáspult)  keret (frame) fogalma, készítése 8. Informatikai hálózatok logikai struktúrája  a hétrétegű OSI-ISO kapcsolat leírása  hálózati topológiák, jellemző tulajdonságok

30

9. Informatikai hálózatok hardver és szoftver eszközei  kábelezési rendszerek, hálózati kártyák  csomópontok, útvonalválasztók, egyéb intelligens hálózati eszközök  adatátvitel kábelezés nélkül  hálózati operációs rendszerek, adatvédelem 10. A számítógéppel segített tervezés eszközei  hardver és szoftver feltételek  egy CAD program általános jellemzése  a két- és háromdimenziós szerkesztési lehetőségek bemutatása 11. Tervkészítés CAD programmal  rajzolást segítő eszközök  rajzmódosítási lehetőségek  rajzok méretezése 12. A számítógépes programkészítés lépései  párbeszéd a felhasználóval  az algoritmuskészítés eszközei  a programozási nyelvek szintjei  programtesztelés 13. Objektumorientált programozás  az objektum fogalma, tulajdonságok és események  programciklus szervezése  többszintű menüvezérlés  a bemenet és kimenet lehetőségei  forráskód értelmezése 14. A CAD rendszerekkel (kiemelten AutoCAD-del) történő műszaki tervezés specifikumai  rajzolás pontosságát segítő eszközök  fólia és objektum tulajdonságok sajátosságai  editáló eszközök, többrajzos környezet  tervező központ, blokkok és attribútumok, adatkinyerés más alkalmazásokhoz 15. Az AutoCAD alapú szofteverek (LAND Desktop) alkalmazása  projekt szemlélet, pont-objektumok és manipulációinak szerepe a Land-ben  nyomvonalak készítése vonalas objektumokhoz, terepmodell készítés elve  terepmodell létrehozás, terepmodelllek alkalmazása műszaki tervezéshez  szelvények készítése terepmodellből 16. Sorolja fel a vízrajzi adatgyűjtés alapvető folyamatait  elsődleges és második szintű adatfeldolgozás  a távadatmérő rendszer főbb elemei  a vízrajzban távmért vagy távjelzett legfontosabb elemek  alkalmazott érzékelők 17. Az egységes vízügyi informatikai rendszer főbb jellemzői  a vízügyi szerverfarm célja és jelentősége  a szerverfarm logikai és fizikai szervezése

31

18. Objektum és törzsadatkezelő rendszer: OTAR  napi adatrögzítés, és operatív adatforgalom: OHM, VÍZADAT, HOZAM 19. Havi adatrögzítés  elsődleges adatfeldolgozás, havi adatforgalom: WIZSQL, MAHAB  második szintű feldolgozások: MHw 20. A logisztika alapfogalmai  mi a logisztika? Legalább két definíciót ismertessen! Melyek a logisztikai szemlélet jellemzői?  ismertesse az egységrakomány fogalmát, fő funkcióit! Melyek az egységrakományos szállítás főbb előnyei és hátrányai?  inverz logisztika a hulladékgazdálkodásban.

32

KÖRNYEZETMÉRNÖKI SZAK

33

A tanulmányaikat BSc szakon kezdők számára: A záróvizsga követelményei a szakinditási kérelem alapján A záróvizsga, szóbeli vizsga: - szóbeli vizsga részei: Környezeti elemek védelme és környezeti technológiák (A1) Szakirányú ismeretek (A2) Szakdolgozatvédés (D) Záróvizsga törzsanyaga (Környezeti elemek védelme és környezeti technológiák)(A1) (felelős oktató): Vízgazdálkodás alapjai (Dr. Szlávik Lajos) Szennyvíztisztítás, vízelőkészítés alapjai (Dr. Ábrahám Ferenc) Levegőtisztaság-védelem (Dr. Vincze Lászlóné) Zaj- és sugárvédelem (Dr. Vincze Lászlóné) Hulladékgazdálkodás (Dr. Simon Miklós) Vízminőség- és talajvédelem (Dr. Simon Miklós) Környezetállapot-értékelés, auditálás (Dr. Simon Miklós) Szakirányú ismeretek (A2) (felelős oktató): Vízgazdálkodás szakirány Vízgazdálkodás (Dr. Szlávik Lajos) Víztisztítás - szennyvíztisztítás szakirány Víztisztítás – szennyvíztisztítás (Dr. Ábrahám Ferenc) A záróvizsga eredményének (ZV) kiszámítási módja: ZV= (A1+A2+D)/3

34

Mindkét szakirány számára

KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS KÖRNYEZETI TECHNOLÓGIÁK (A1) 1. Környezetterhelés és befolyásolhatósága Alapvető okok. Hatások és kiterjedésük, példák. A védendő környezeti elemek. Ökoszisztéma fogalma és értelmezése. Ökológiai helyreállítás, természetvédelem. Az ártalmak elhárítására alkalmas megoldások. 2. Vízi környezet és jellemzői Abiotikus és biotikus tényezők. N és P vegyületek előfordulása, jelentősége. Vízszennyező anyagok és hatásmechanizmusaik. Szennyező anyagok hatása a vízhasználatokra. Öntisztulás a felszíni vizekben. 3. Vízminőség, vízminősítés Minősítő módszerek, a minősítés általános szempontjai. Vízminőségi mutatók, hidrobiológiai paraméterek. Vízkeret irányelv célja, módszerei alkalmazása. 4. Vízminőség adatbázisa Adat igények. Mintavételi programok tervezése. Vízminőségi adatok értékelése, feldolgozása. Vízminőségi adatbázisok. 5. Befogadók terhelhetősége Szerves-anyag szennyezettség és oxigénháztartás kapcsolata. Hatások a biotópra és biocönózisra. Oxigén háztartási modellek fontosabb alapösszefüggései. Határértékek, típusaik. Szennyvízbírság és környezetterhelési díj, szerepeik. 6. Pontszerű és területi vízszennyezések Fontosabb szennyezéstípusok. Vízminőség szabályozás célja eszközei. Védekezés műszaki és egyéb eszközökkel. Hígítás, tározás, átvezetés, késleltetés. Műszaki és nem műszaki vízminőségszabályozási módszerek áttekintése értékelése és rendszerezése. 7. Természetes szennyvíztisztítás módszerei Előnyök és hátrányok alkalmazási területek. Tavas, növénytelepes, gyökérzónás szennyvíztisztítás. Megoldási módszerek, tervezési szempontok. 8. Hígtrágya kezelés, hasznosítás és elhelyezés Mennyiségi és minőségi jellemzők, környezeti vonatkozások. Kezelés szükségessége és módszerei. Az elhelyezés lehetőségei és korlátai. Műszaki megoldások, jellemző paraméterek. 9. Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei Alapelvek. A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés. Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői. 10. Szilárd települési hulladékok gyűjtése és szállítása Gyűjtés - előkezelés - szállítás - tárolás - nyilvántartás módszerei, követelményei, eszközei. A szelektív gyűjtés célja, előnyei, hátrányai, módszerei. Regionális és helyi hulladékkezelés előnyei, hátrányai. Hulladékátrakó állomások célja, kialakítása.

35

11. Fizikai és kémiai hulladékkezelés és ártalmatlanítás Előkészítés, komponens-elválasztás, fázisszétválasztás. Semlegesítés, kicsapatás, oxidáció, redukció, hidrolízis, elektrokémiai eljárások, beágyazás, szilárdítás. 12. Termikus hulladékkezelési eljárások A termikus eljárások osztályozása, alkalmazási lehetőségeik és céljaik. Hulladékégetők, előnyei, hátrányai, kemencetípusok és azok megválasztásának szempontjai. A hulladékégetés légszennyezése, csökkentési lehetőségek. 13. Aerob hulladékkezelési eljárások (komposztálás) Komposztálás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei, hátrányai. Komposztálás technológiai megoldásai. A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek. A tervezés és üzemeltetés szempontjai. 14. Anaerob hulladékkezelési eljárások (rothasztás) A rothasztás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői. Magas szervesanyag-tartalmú szennyvizek és hulladékok anaerob kezelésének előnyei és hátrányai. Száraz és nedves anaerob technológiai megoldások. A kezelés méretezéséhez szükséges paraméterek és vizsgálatok. Tervezés és üzemeltetés szempontjai. 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai. Tervezési alapelvek, műszaki védelem kialakítása, vízrendezés, csurgalékvizek és kezelésük, biogáz keletkezése, kezelése ill. hasznosítása. Hulladéklerakók rekultivációja. 16. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik. Gyűjtés, gyűjtőedényzet, szállítással kapcsolatos előírások. Átmeneti és végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés. 17. Talajvédelem alapfeladatai A talaj termékenység fenntartásának igénye. Erózió, defláció hatása, védekezés ellenük. Fizikai, kémiai, biológiai talajjavítás feladatai és módszerei. 18. A talaj, mint befogadó, szennyvízöntözés A talaj szerepe a szennyezőanyagok kezelésében. A talajban lejátszódó öntisztulási folyamatok (fizikai, kémiai, biológiai), a növényzet szerepe. Fontosabb szennyezőanyagok hatása a talajra. A talaj terhelhetőségének meghatározása, a talaj, mint befogadó méretezése. 19. Szennyező anyagok a talajban és a talajvízben A szennyezések mozgása és átalakulása. A transzport és az átalakulások modellezési lehetőségei. Jellegzetes szennyezőanyag terjedések. A szennyezés terjedésének korlátozási lehetőségei. 20. Pontszerű talaj- és talajvíz-szennyezések és a károk elhárítása Szennyező források, gyakoribb szennyezőanyagok. A szennyezés feltárása. Értékelés a terhelhetőség függvényében, kockázatelemzés, döntés. Alkalmazható technológiák és szempontok a kiválasztásukhoz. 21. Felszínalatti olajszennyezés Olajszennyezések jellemzői, meghatározása, feltárása. Olaj terjedése a talajban és a talajvízben. A kár minősítése, a kárelhárítás tervezése, in situ és ex situ kárelhárítási módszerek szénhidrogén szennyezés esetén.

36

22. A levegő, mint környezeti elem Szennyező anyagok és szennyező források. Állandó és változó összetevők. Szennyezés típusok (pontszerű, területi). Szennyezések élettani, és egyéb hatásai a környezetre. Szervetlen szennyezők, szerves szennyezők csoportosítási elve példával. Savas esők kialakulása és hatása a környezetre. 23. Emisszió, transzmisszió, immisszió Alapfogalmak, emisszió típusok és jellemzőik. Meghatározás méréssel és számítással. Emisszió határértékek elvi alapjai. Szennyeződések terjedése a levegőben, meghatározó tényezők. Immisszió meghatározás módszerei. A háttér szennyezés szerepe. Üvegházhatás, ózonlyuk. 24. Füstgáz emissziók jellegzetességei Tüzelőanyagok, jellegzetes füstgáz összetételek. A füstgáz összetétel meghatározása (mérés, számítás). A füstgáz függése a tüzeléstől (égő, légfelesleg, stb.). Hőerőművek, lakossági fűtőberendezések, közlekedés, hulladékégetés légszennyezése. Levegőszennyezés befolyásolásának lehetőségei, aktív módszerek, passzív módszerek. 25. Ipari üzemek levegő szennyezése Szennyezés típusok (por, vegyi anyag, szag). A technológia és az emisszió kapcsolata. Vegyi anyag szennyezések csökkentésének aktív és passzív módszerei. Oldószerek kinyerése a véggázokból. Jellegzetes példák. 26. Ipari üzemek por szennyezése Jellegzetes porszennyezést okozó technológiák. Por fajták, tulajdonságaik, veszélyeik. Porleválasztási eljárások, porleválasztó ciklonok és szűrők, elektrosztatikus porleválasztás, nedves eljárások. 27. Jellegzetes levegőtisztítási technológiák NOx csökkentés módszerei, SNR (SNCR), SCR eljárás előnye, hátránya. SO2 csökkentés módszerei. NOx és SO2 eltávolítás kombinált eljárással. Dioxin-emisszió csökkentés hulladék égetésekor. 28. A levegő minőség védelem hatósági eszközei A levegő minősége. Szabályozási célok, alapelvek, határértékek, meghatározásuk. A jogi szabályozás és eszközei. Emisszió kataszter, célja, és adatgyűjtési módszerei. Monitoring (on-line és off-line), adatbázisok és szerepük. 29. A zaj és rezgés környezeti hatásai Alapfogalmak, keletkezés, hang és zaj. Zaj és rezgések terjedése. Jellemző paraméterek, jelleggörbék, élettani hatások, határértékek és elvi alapjaik. Zajokat és rezgéseket érintő hatósági szabályozás. 30. Zajcsökkentő módszerek Aktív és passzív módszerek. Hangszigetelések és kialakításuk elvei. Lakóépületek zajszigetelése, ipari épületek zajszigetelése, egyes gépek zajszigetelése. A közúti zaj és csökkentése. 31. A környezeti hatásvizsgálat Célja, alkalmazásának igénye és módszere. Számbavétel, területi lehatárolás, konfliktusok, feloldási lehetőségek, vizsgálati lehetőségek. Hatásvizsgálati módszerek, döntés-előkészítő eljárások. A részletes hatásvizsgálat tartalma és módszere, példák. 32. Környezeti monitoring rendszerek Területi és települési környezetvédelem adatigényei. A mérendő paraméterek. Észlelő hálózat és észlelési gyakoriság tervezése. Az adatok értékelése és feldolgozása. Környezeti adatbázisok.

37

33. Csatornázási rendszerek, elemeik, felépítésük Elválasztott és egyesített rendszerek jellemzői, gravitációs, nyomás alatti, vákuumos rendszerek üzeme, fő elemeik. A szennyvízhozam meghatározása, trendek. A csapadékvíz-hozam meghatározása; a racionális méretezési módszer elve. 34. Szennyvíztisztítási módszerek, fokozatok, műveletek szennyvíztisztítási fokozat, célja, feladatai Fokozatokon belüli műveletek csoportosítása, feladataik, elérhető eredmények, a műveleti és a rendszerhatásfok összefüggése. Többfokozatú biológiai tisztítórendszerek alkalmazási köre. 35. A vízgazdálkodás feladata Szervezeti felépítés és kapcsolódás más ágazatokhoz. A vízgazdálkodásról szóló törvény. A vízügyi hatósági jogkörök. A vízjogi engedélyezés (elvi, létesítési, üzemelési engedélyek) 36. Vízkészletgazdálkodás, a vízgazdálkodási mérleg Vízkészlet fajták, vízhasználatok. A vízmérleg általános alakja, ábrázolási formái. A vízkészletek meghatározása. Hidrológiai- és vízgazdálkodási hossz-szelvény. A készlet-igény egyensúly biztosításának módszerei: víztározás, vízátvezetés, vízigény-szabályozás. 37. Az Európai Unió Víz Keretirányelve – célok Az Európai Unió Víz Keretirányelvének (VKI) célja, tartalma, végrehajtásának főbb lépései. A VKIban alkalmazott fogalmak. A VKI végrehajtásának hazai intézményrendszere. A VKI végrehajtásának módszertana.

38

VÍZTISZTÍTÁS-SZENNYVÍZTISZTÍTÁS SZAKIRÁNYÚ ISMERETEK (A2)

1. A nyersvizek, az ivóvíz, a szennyvizek és szennyvíziszapok minősítése - fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai, radiológiai jellemzők - a jellemzők fő mérési módszerei - az ivóvíz jellemzői, makro- és mikroszennyezők - szennyvizek jellemzői - szennyvíziszapok jellemzői 2. Felszínközeli víz szerzése és védelme - a felszínközeli víz minőségét és mennyiségét meghatározó folyamatok - a felszínközeli víz minősége, szennyezői - kutak: kúthidraulika, jelleggörbe, kútszűrők, kúttípusok - vízbázisvédelem: védőidomok; védőterületek kialakítása 3. Rétegvizek szerzése és védelme - a rétegvizek jellemző minősége, szerepe Magyarország vízellátásában - mélyfúrású kutak szerkezete és építése - több vízadó réteg együttes igénybevétele - a rétegvizek védelme 4. Felszíni víz szerzése és védelme. Vízkivételi művek - jellegzetes szennyezések és időbeli változásaik - vízkivételi művekkel szemben támasztott alapkövetelmények - vízkivételi művek alaptípusai: folyami, tavi, tározóból történő - vízkivétel védelme, helyének megválasztása 5. Partiszűrésű víz szerzése és védelme - a partiszűrés jelentősége, a vízkivételt befolyásoló tényezők - a partiszűrés mint víztisztítási folyamat - galéria, csőkút, csáposkút jellemzői, szerkezeti kialakításuk - a partiszűrés védelme, háttérszennyezés csökkentése - talajvízdúsítás és alkalmazási lehetőségei 6. Karsztvíz szerzése és védelme - a karszt vízbázis jellemzői, fő típusai - a karsztvíz minőségét és mennyiségét meghatározó folyamatok - vízkivételi művek - vízbázisvédelem, monitoring 7. Felszíni szűrés - feladat, követő berendezések, műveletek védelme - szitaszűrés: makro- és mikroszűrés - ráiszapoló szűrés - gerebek, síksziták, dobszűrők, szerkezeti kérdései

39

8. Ülepítés – sűrítés - alapfeltételek: a gravitáció dominanciája - alapfolyamatok: diszkrét szemcse, pelyhesedő anyag ülepítése, a sűrítés szakaszai - hidraulikai feltételek, műtárgybeli áramlással szemben támasztott követelmények - ülepítők méretezése, kialakítása és intenzifikálása - iszapelvétel gravitációsan, ill. kotróval 9. Derítés - a derítéssel eltávolítható szennyezések és jellemzőik - részfolyamatok: destabilizálás – pelyhesítés – fázisszétválasztás - a keverés hidraulikája - a derítés műtárgyai - direkt szűrés 10. Szűrés szemcsés közegben - gyorsszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás szűrőszabályozás, szűrőöblítés - lassúszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás szűrőüzemeltetés - gyorsszűrők típusai, szerkezeti kialakításuk, alkalmazási területük - lassúszűrők kialakítása, szerepük a korszerű víztisztításban 11. Vegyszeres oxidáció és fertőtlenítés a víz- és szennyvíztisztításban - az oxidáció céljai a víz- és szennyvíztisztításnál - oxidáló szerek, alkalmazási feltételek, mellékreakciók és szerepük - klóros oxidáció, törésponti görbe - UV fertőtlenítés - fertőtlenítési melléktermékek képződése és csökkentése - optimális fertőtlenítési stratégia kialakítása 12. Levegőztetés a víz- és szennyvíztisztításban - a levegőztetés céljai a víz- és szennyvíztisztításban - egyensúly, parciális nyomás és befolyásolása, Henry törvény - az anyagátadás sebessége a víz-levegő határfelületen - levegőztető és gázmentesítő típusok 13. Ózon és aktív szén alkalmazása a víztisztításnál - az ózon és az aktív szén jelentősége a víztisztításban - az ózon és jellemzői, jellegzetes alkalmazási célok és feltételek - aktív szén jellemzői és alkalmazási céljai - PAC, GAC, BAC alkalmazása - aktívszénszűrők kialakítása és üzeme 14. Vas- és mangántalanítás - a vas és a mangán eredete, eltávolításának szükségessége - a vas- és mangántalanítás elvi alapjai - az alkalmazható és a célszerű oxidáló anyagok - vastalanító, mangántalanító, vas- és mangántalanító technológiák - vas- és mangántalanítók iszapjának kezelése és elhelyezése

40

a

szűrőben,

a

szűrőben,

15. Arzénmentesítés - az arzéneltávolítás szükségessége és elvi alapja - az arzénmentesítés technológiai megoldásai: oxidáció-adszorpció, ioncsere, aktivált alumínium, membránszűrés - arzéntartalmú iszapok kezelése és elhelyezése 16. Lágyítás - a keménység fogalma - a lágyítás célja, technológiai megoldások - a meszes lágyítás, ioncserélés, membrántechnológia lehetőségei és korlátai - a meszes lágyítás alkalmazási lehetősége arzénmentesítéskor 17. Szerves mikroszennyező anyagok eltávolítása a víztisztítás során - mikroszennyező anyag fogalma, fő típusai - kockázatok: prekurzorok, íz-és szaganyagok, fertőtlenítési melléktermékek - AOC és BDOC fogalma, problémák az elosztóhálózatban - eltávolítási lehetőségek: ózon és aktívszén, membrántechnológia, biológiai szűrés 18. Jellegzetes felszínalattivíz-tisztító technológiák - jellegzetes feladatok: Fe, Mn, CO2, CH4, As, NH4 kombinációk - technológiai megoldások az egyes kombinációkra - a nyitott és zárt hidraulikai rendszer közötti választás szempontjai - a telep kapacitásának hatása a technológia és a berendezések kiválasztására 19. Jellegzetes felszínivíz-tisztító technológiák - a felszíni vizek jellemzői, hatásuk az alkalmazandó technológiára - a felszínivíz tisztítás alapvető eljárásai (felszíni szűrés, derítés, mikroszennyezőeltávolítás, fertőtlenítés) - homokfogás, ózon, aktív szén, lassúszűrés szükségességének indokai - néhány technológiai vázlat különböző kombinációkra 20. Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük - vízbázis - vízszerzés – víztisztítás – vízelosztás – tározás és szerepe - vízelosztó hálózatok fő típusai - regionális rendszerek - vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek 21. Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban - az elosztóhálózat mint reaktor - a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük - az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás - utóklórozási stratégia kialakítása - a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése 22. Tározás a víziközmű rendszerekben - tározási célok - tározás az ivóvízellátó rendszerekben; tározótípusok - hálózatbeli és épített tározóbeli tározás a csatornázási rendszerekben - az egyes tározási módok hatása a rendszer elemeire - a tározótérfogat meghatározása - tározóbeli áramlásokkal szemben támasztott követelmények és kielégítésük

41

23. Mechanikai szennyvíztisztítás - a mechanikai tisztítási fokozat célja, csoportosítása - szennyvízrácsok, homokfogók fajtái, alkalmazásuk - felúsztató berendezések, oldottlevegős flotálók - előülepítők kialakítása, alkalmazásuk - kiegyenlítés szerepe, alkalmazása 24. A szennyvíztisztítás biokémiai, mikrobiológiai alapjai - enzimatikus reakciók működésmodellje, gátlás-típusok, alkalmazkodás - rekciókinetikai alapok, első- és másodrendű rekciókinetika - a Monod-modell értelmezése, alkalmazási feltételei, inhibíció - iszapszaporodási görbe, jellegzetes szakaszok - a nitrifikáció kétszubsztrátumos modellje, alkalmazása 25. Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás - a biológiai hártya szerkezete, anyagtranszport folyamatai - alacsony hidraulikai terhelésű (iszapstabilizációs) csepegtetőtestek működése - nagyterhelésű csepegtetőtestes tisztítás működése, technológiai-hidraulikai paraméterek - csepegtetőtestek szerkezeti kialakítása, a forgó permetező működése, levegőforgalom - műanyag töltetű csepegtetőtestek alkalmazása, paraméterei, a vízelosztás módszerei 26. Eleveniszapos szennyvíztisztítás - az eleveniszap összetétele működése, vizsgálata, paraméterei - a tisztítórendszer felépítése, üzeme, fő technológiai-hidraulikai paraméterek - eleveniszapos technológiák (nagyterhelésű, kisterhelésű nitrifikációs, teljesoxidációs) - műtárgyak és berendezések: levegőztető medencék és levegőztetők fő típusai - utóülepítők, recirkulációs rendszerek 27. Foszfor-eltávolítás szennyvízből kémiai módszerekkel - az eltávolítás célja, indokai: eutrofizáció megelőzése, kontrollja - a kémiai kicsapatás folyamata, alkalmazható vegyszerek - főáramú és mellékáramú módszerek, alkalmazhatóság - főáramú közvetlen-, elő-, szimultán- és utókicsapatás - mellékáramú kicsapatás 28. Növényi tápanyag (N és P) eltávolítás szennyvízből biológiai módszerekkel - az eltávolítás célja, indokai: eutrofizáció megelőzése, kontrollja - önálló biológiai foszforeltávolítás működése az A/O technológia példáján - a denitrifikáció lefolyásának feltételei, önálló megvalósítása: közbenső- és utódenitrifikáció - biológiai fokozatba integrált nitrogén- és foszfor-eltávolítás (Phoredox, módosított UCT) - az egyes recirkulációk szerepe, mértéke, korlátai, megvalósításuk 29. Szennyvíziszap stabilizálási módszerek, műveletek - az iszapstabilizálás célja, módszerei - aerob iszapstabilizálás folyadék fázisban, alkalmazott műtárgyak, berendezések - aerob iszapstabilizálás szilárd fázisban (komposztálás), fő folyamatok, működés Kihagyható - iszapsűrítők fő típusai, kialakításuk

42

30. Anaerob szennyvíz és szennyvíziszap kezelés - az anaerob lebontás részfolyamatai, végtermékei, kinetikája - anaerob szennyvíztisztító berendezések (fluid-áramos, kevert-reaktoros) - szennyvíziszapok mezofil rothasztása, rothasztó berendezések kialakítása, üzeme - biogáz keletkezése, összetétele, hasznosítása 31. Települési folyékony hulladékok fogadása, kezelése - települési folyékony hulladék (TFH) fogalma, származása, összetétele - TFH előkezelési igények, lehetőségek - TFH előkezelési technológiák, berendezések - TFH együttes kezelése a csatornán fogadott szennyvízzel 32. Szennyvíziszapok víztelenítése - a víztelenítés célja, lehetőségei, össztömeg-csökkenés számítása - a víztelenítést megelőző kondícionálás szükségessége, alkalmazott formái - dinamikus és statikus gépi víztelenítési módszerek, berendezések - víztelenítés természetes körülmények között, szikkasztóágyon - fedett és szoláris szikkasztók 33. Szennyvíziszapok hasznosítása, elhelyezése - az elhelyezés és hasznosítás fogalma, lehetőségei - jogi szabályozás közegészségügyi és környezetvédelmi tartalma - a hasznosítás feltételei, lehetőségei és módjai - az elhelyezés lehetőségei, megoldási példák - végső elhelyezés alkalmazása

43

VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKÍRÁNYÚ ISMERETEK (A2)

1. Folyóvölgyek kialakulása és szabályozása Természetes állapotú folyók. A meder részei. Vízfolyások morfológiai jellemzői. Mederképző vízhozam és meghatározása. A víz-, a jég-, és a hordalékjárás jellegzetességei. 2. Folyószabályozás Folyószabályozási alapelvek, kis- és középvízi szabályozási célok. A folyószabályozási művek, anyagok, építési technológiák. 3. Vízfolyások hasznosítása A hajóutak, jellemzőik, kitűzésük. A vízlépcsők főbb részei: duzzasztómű típusok, hajózsilipek. A vízerőhasznosítás alapjai. 4. Árvizek és ármentesítési módszerek Árvizek és jeges árvizek keletkezése. Az ármentesítés céljai és módszerei. Az árvízvédelmi művek rendszere Magyarországon Ármentesítés töltésezéssel, főbb védelmi funkciók és létesítmények. A töltések méretei, részei, tartozékai. 5. Az árvízvédekezés műszaki kérdései Árvízi jelenségek Árvízvédekezési módszerek a töltés magasságát meghaladó árvizek, hullámverés, fakadóvíz, csurgás, buzgár ellen. Hullámverés elleni védelem, teendők töltésszakadás esetén. A lokalizáció. 6. Az árvízvédekezés szervezeti-szervezési kérdései Védelmi fokozatok, elrendelésük, teendők. Az árvízvédelem intézményrendszere: országos és területi szervezet. Árvízvédelmi tervek. 7. Árvízvédelem A szükségtározás szerepe. A mértékadó árvízi előírások. A jeges árvizek elleni védekezés. Az árvízvédelmi létesítmények fenntartása. A hazai árvízvédelem fejlesztési stratégiája. 8. Talajcsövezés A mezőgazdasági és műszaki talajcsövezés célja, elvei, eljárásai, eszközei; az alkalmazott megoldások és anyagok. 9. A síkvidéki összegyülekezés és a belvíz A síkvidéki összegyülekezési folyamat és jellemzése. A belvíz, keletkezésének feltételei, belvízkárok. Mértékadó belvízhozam és az elvezetendő vízhozam meghatározása. Belvízelvezető rendszerek fenntartása és üzemeltetése, védekezés. 10. Belvíz elvezető rendszerek Tervezési előmunkálatok, vízkormányzási igények. Helyszínrajzi és magassági vonalvezetés. Vízkormányzási és keresztezési műtárgyak. Torkolati műtárgyak, szivattyútelepek. 11. Települési csapadékvíz rendezés A települési vízgazdálkodás (belterületi csapadékvíz rendezés) feladatköre, fejlődési irányai, műszaki megoldásai és tervezési elvei, eljárásai (hidrológiai és hidraulikai tervezés)

44

12. Erózió és erózió elleni védekezés Az erózió jelensége, megjelenési formái, az eróziós károk. Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők, eróziómentes lejtőhossz, lejtőkategóriák, a talajveszteség számítása. Agronómiai és műszaki talajvédelmi módszerek. 13. Vízmosások Vízmosások keletkezése, kártételei, megkötésük módjai, műtárgyai. 14. Patakszabályozás tervezése Patakszabályozási terv készítésének menete (felmérés, hidrológiai hossz-szelvény, medrek hidraulikai méretezés, helyszínrajzi és magassági vonalvezetés. Patakszabályozási műtárgyak szerkezeti kialakítása, hidraulikai méretezése. 15. Patakszabályozás és kisvízfolyás rendezés Természetharmonikus patakszabályozási elvek, az alkalmazott műtárgyak szerkezeti kialakítása. 16. Vízhasznosítási és vízkárelhárítási tározók A tározók csoportosítása, jelleggörbéi. Vízhasznosítási és vízkárelhárítási tározók méretezése. Tározók földművei és műtárgyai. 17. Öntözés Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelésben. Öntözési célok, , módszerek. Öntözővíz igény, öntözővíz norma és meghatározásuk. Felületi öntözés. Elemek, telepelrendezés, tereprendezés. Esőztető öntözés. Öntözési módok, telepek kialakítása. Szórófejek, különleges öntözési módok, üzemeltetés öntözés, sport, szennyvíz befogadó stb.) 18. Halastavak Halastavak és létesítésük célszerűsége. A halhústermelés biológiai alapjai, műszaki feltételei. Síkvidéki és dombvidéki halastavak létesítményei. Pontyos halastavak. 19. Az Európai Unió Víz Keretirányelve – fogalmak A vízgyűjtőkerület, részvízgyűjtő fogalma, jellemzése az Európai Unió Víz Keretirányelvében (VKI). A víztestek (felszíni és felszín alatti) kijelölésének célja és szempontjai. Víztestek jellemző tulajdonságai. Víztestek jellemzésének szempontrendszere; a víztestek tipizálása. 20. Felszíni víztestek jellemzése A felszíni víztestek jellemzése az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) szerint. Hidromorfológiai jellemzők meghatározása. Víztestek vízgazdálkodási jellemzőinek meghatározása, mennyiségi, kémiai, valamint ökológiai jellemzők. 21. Felszín alatti víztestek jellemzése A felszín alatti víztestek jellemzése az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) szerint. Víztestek kijelölése. Felszín alatti víztestek földtani, vízföldtani jellemzése, a fedőréteg általános leírása. Kapcsolat a felszíni víztestekkel, szárazföldi ökoszisztémákkal. Az ökoszisztémák számbavétele. 22. Víztesteket érő hatások A víztesteket érő hatások az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) szerint. Hidromorfológiai hatások. Pontszerű szennyező források. Diffúz szennyező források. Mennyiségi állapotra ható vízkivételek. Erősen módosított víztestek. 23. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) szerint.

45

24. A vízi környezet és védelme Ökológiai törvényszerűségek a felszíni vizekben. Az anyagforgalom jellegzetességei. Édesvizek életközösségei. A bioindikáció alkalmazhatósága a vízminősítésben. A felszíni vizek ökológiai állapota. Az emberi tevékenység hatása a felszíni vizek állapotára: nitrátosodás, eutrofizálódás, mikroszennyezések, havária események. 25. Vizes élőhelyek és védelmük Vizes élőhely fogalma, típusai és jellemzői. Az emberi tevékenységek hatása a vizes élőhelyekre: mederátalakítások, kémiai szennyezések, élőhely-fragmentáció, adventív fajok betelepítése. Ökológiai kockázatbecslés és állapotértékelés. A vizes élőhelyek monitorozása. Védett vizes élőhelyeink és hasznosítási lehetőségeik. Az ökológiai helyreállítás módszerei. 26. A vizes élőhelyek rehabilitációja A vizes élőhelyek rehabilitációjának célja, a célállapot leírásának műszaki jellemzői. A monitoring szerepe is jelentősége a vizes élőhelyek rehabilitációjának tervezésében. A vizes élőhelyek monitoring-rendszerének alapelemei és a monitorozás ütemezésének szempontjai. 27. Katasztrófavédelem A katasztrófa fogalma, fajtái és jellemzői. A katasztrófavédelem jogi szabályozása, intézményrendszere, intézkedései, feladatai. A katasztrófa-veszélyes tevékenységekkel összefüggő általános szabályok, a veszélyforrással rendelkezők védelmi teendői. A vízgazdálkodás speciális katasztrófavédelmi feladatai. 28. Kárelhárítás, kármentesítés Környezeti kár, környezetkárosodás, kárelhárítás, kármentesítés fogalma. A kárelhárítás intézményrendszere és jogi vonatkozásai. A vízügyi szervek vízminőségi kárelhárítási feladatai: adatnyilvántartás, üzemi és területi kárelhárítási tervek, kárelhárítási gyakorlatok, rendkívüli szennyezések felderítése és minősítése, kárelhárítás műveleti végrehajtása, készültségi fokozatok. 29. Kisvízfolyások kármentesítése és rehabilitációja A vízfolyások Víz Keretirányelv szerinti állapotfelmérésének módszertani kérdései. A kisvízfolyások esetén jelentkező problémák okai és megoldási lehetőségei. Vízminőség-védelmi, tájesztétikai és ökológiai megfontolások a rehabilitációs terv készítése során. Élőhely-visszaállítás, természetbe illeszkedő vízfolyás rendezés.

46

Nem szakirányos (2003 előtt megkezdett) képzés esetén

KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME

1

Az ökológia fogalma és fejlődése Kölcsönhatások. Az ökoszisztéma dinamikája. Ciklikus változások, oszcilláció. Az ökoszisztéma stabilitása Ökoszisztémák alkalmazkodása A fenntartható fejlődés elve Értékrendek és válságuk

2

A környezetszennyezés és befolyásolhatósága Alapvető okok. Hatások és kiterjedésük. Példák A védendő környezeti elemek Az ártalmak elhárítására alkalmas megoldások (5R jav.) Környezetvédelem - környezetgazdálkodás Magyarország környezeti állapota

3

A környezeti terhelések fajtái, forrásai, hatásai Fizikai, kémiai, biotikus, sugár, zaj, mechanikai terhelések. Gáznemű anyagok, növényvédő szerek, halogénezett szénhidrogének, nehézfémek, perzisztens anyagok forrásai, hatásai., előfordulása. Növényi tápanyagok, szerves szennyezők előfordulása, hatása

4

A vizi környezet és jellemzői Abiotikus és biotikus tényezők N és P vegyületek előfordulása, jelentősége Vízszennyező anyagok és hatásmechanizmusaik Szennyező anyagok hatása a vízhasználatokra Öntisztulás a felszíni vizekben

5

Vízminőség, vízminősítés Minősítési formák, a minősítés általános szempontjai Vízminőségi mutatók, hidrobiológiai paraméterek Adat igények. Mintavételi programok tervezése Vízminőségi adatok értékelése, feldolgozása Vízminőségi adatbázisok

6

A befogadók terhelhetősége Szervesanyag szennyezettség és oxigénháztartás kapcsolata Hatások a biotópra és biocönózusra O2 háztartási modellek fontosabb alapösszefüggései

47

7

Pontszerű és területi vízszennyezések Fontosabb szennyezés tipusok Elkeveredés és szennyezőanyag terjedés szerepe Védekezés műszaki és egyéb eszközökkel

8

Folyékony települési hulladék (szippantott szennyvíz) szennyvizekkel ill. szennyvíz iszapokkal együttes kezelése A szippantott szennyvizek mennyisége, jellemzői A szennyvizekkel együttes kezelés feltételei Példák kezelési technológiákra

9

Szennyvíz iszapok aerob és anaerob stabilizálása A stabilizálás célja A technológia függése az iszap mennyiségétől Aerob technológiák és jellemzői Anaerob technológiák és jellemzőik

10

Szennyvíz iszapok kezelése és elhelyezése A keletkező iszapok és jellemzőik Szennyvíz iszapok hasznosításának alapfeltételei Szennyvíz iszapok elhelyezési lehetőségei Iszapstabilizálás, kondicionálás, víztelenítés A végső elhelyezés és a kezelési technológia kapcsolata Az elhelyezésre szolgáló terület kiválasztása

11

Természetes szennyvíztisztítás módszerei Stabilizációs tavi szennyvíztisztítás Halastavi szennyvíztisztítás Növénytelepes, gyökérzónás szennyvíztisztítás Megoldási módszerek, tervezési szempontok

12

Hígtrágya kezelés, hasznosítás és elhelyezés Mennyiségi és minőségi jellemzők, környezeti vonatkozások Kezelés szükségessége és módszerei Az elhelyezés lehetőségei és korlátai Műszaki megoldások, jellemző paraméterek

13

Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei Alapelvek. A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik

14

Szilárd települési hulladékok gyüjtése és szállítása Gyüjtés - előkezelés - szállítás - tárolás - nyilvántartás módszerei, követelményei, eszközei. A szelektiv gyűjtés célja, előnyei, hátrányai, módszerei Regionális és helyi hulladékkezelés előnyei, hátrányai Hulladékátrakó állomások célja, kialakítása

48

15

Fizikai és kémiai hulladékkezelés és ártalmatlanítás Előkészítés, komponens-elválasztás, fázisszétválasztás. Semlegesítés, kicsapatás, oxidáció, hidrolízis Elektrokémiai eljárások, extrakció Beágyazás, szilárdítás

16

Termikus hulladékkezelési eljárások A termikus eljárások osztályozása, céljaik Hulladék égetők, alkalmazási területeik, előnyök, hátrányok A hulladékégetés légszennyezése, csökkentési lehetőségek

17

Aerob hulladékkezlési eljárások (komposztálás) Komposztálás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei, hátrányai. Komposztálás technológiai megoldásai A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek A tervezés és üzemeltetés szempontjai

18

Az anaerob hulladékkezelési eljárások (rothasztás) A rothasztás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei hátrányai. Száraz és nedves anaerob technológiai megoldások. A kezelés méretezéséhez szükséges paraméterek és vizsgálatok. Tervezés és üzemeltetés szempontjai

19

Települési hulladéklerakók Helykiválasztás és vízháztartás Tervezési alapelvek, műszaki védelem Csurgalékvizek és kezelésük Biogáz keletkezése, védelem ill. hasznosítása Hulladéklerakók rekultivációja

20

Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése Szelektív gyűjtés, gyűjtőedényzet Szállítással kapcsolatos előírások Átmeneti tárolók kialakítása, üzeme Végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés

21

A talajvédelem alapfeladatai A talaj termékenység fenntartásának igénye Erózió, defláció hatása, védekezés ellenük A fizikai, kémiai, biológiai talajjavítás környezet - alakító hatásai

22

A talaj mint befogadó A talaj szerepe a szennyezőanyagok kezelésében A talajban lejátszódó öntisztulási folyamatok (fizikai, kémiai, biológiai), a növényzet szerepe Fontosabb szennyezőanyagok hatása a talajra A talaj terhelhetőségének meghatározása, a talaj, mint befogadó méretezése

23

Szennyező anyagok a talajban és a talajvízben A szennyezések mozgása és átalakulása A transzport és az átalakulások modellezési lehetőségei Jellegzetes szennyezőanyag terjedések A szennyezés terjedés korlátozásának lehetőségei

49

24

Pontszerű talaj és talajvíz szennyezések és a károk elhárítása Szennyező források, gyakoribb szennyezőanyagok A szennyezés feltárása. Értékelés a terhelhetőség függvényében, kockázatelemzés, döntés Alkalmazható technológiák, és azok kiválasztásának szempontjai

25

Felszínalatti olajszennyezés Olajszennyezések jellemzői, meghatározása, feltárása. Olaj terjedése a talajban és a talajvízben. A kár minősítése, a kárelhárítás tervezése, olaj terjedése a talajban és a talajvízben In situ és ex situ kárelhárítási módszerek

26

A levegő mint környezeti elem Szennyező anyagok és szennyező források Állandó és változó összetevők Szennyezés típusok (pontszerű, területi) Szennyezések élettani, és egyéb hatásai a környezetre Üvegházhatás, Szmog

27

Emisszió, transzmisszió, immisszió Alapfogalmak Emisszió típusok és jellemzőik Meghatározás méréssel és számítással Emisszió határértékek elvi alapjai Immisszió meghatározás módszerei A háttér szennyezés szerepe

28

Szennyeződések terjedése a levegőben Meghatározó tényezők Légköri és a trurbulens diffuzió szerepe Időjárás és a domborzat hatása A kibocsátás magasságának hatása Szennyezések regionális terjedése, szuperponálódása Szmog kialakulás feltételei, tipusai

29

Füstgáz emissziók jellegzetességei Tüzelőanyagok, jellegzetes füstgáz összetételek A füstgáz összetétel meghatározása (mérés, számítás) A füstgáz függése a tüzeléstől (égő, légfelesleg, stb) Hőerőművek, lakossági fűtőberendezések, közlekedés, hulladékégetés légszennyezése Levegőszennyezés befolyásolásának lehetőségei, aktív módszerek, passzív módszerek

30

Ipari üzemek levegő szennyezése Szennyezés típusok (por, vegyianyag, szag) A technológia és az emisszió kapcsolata Vegyianyag szennyezések csökkentésének aktív és passzív módszerei Oldószerek kinyerése a véggázokból Jellegzetes példák

50

31

Ipari üzemek por szennyezése Jellegzetes porszennyezést okozó technológiák Por fajták, tulajdonságaik, veszélyeik Porleválasztási eljárások Porleválasztó ciklonok és szűrők Elektrosztatikus porleválasztás Nedves eljárások

32

Jellegzetes levegőtisztítási technológiák NOx csökkentés módszerei, SNR, SNCR eljárás előnye, hátránya SO2 csökkentés módszerei NOx és SO2 eltávolítás kombinált eljárással Dioxin emisszió csökkentés hulladék égetésekor

33

A levegő minőség védelem hatósági eszközei A levegő minősége Szabályozási célok, alapelvek, Határértékek, meghatározásuk A jogi szabályozás és eszközei Emisszió kataszter, célja, és adatgyűjtési módszerei Monitoring (on-line és off-line), adatbázisok és szerepük

34

A zaj és rezgés környezeti hatásai Alapfogalmak, keletkezés, Hang és zaj. Jellemző paraméterek Élettani hatások, határértékek és elvi alapjaik Zajokat és rezgéseket érintő hatósági szabályozás

35

Zajok és rezgések terjedése A zaj terjedése. Alapvető módok, összefüggések A zaj és a közvetítő közeg paraméterei, mérésük Zajterjedés akadályok, ill. zárt tér esetén Az akadályok ill. a határolások anyagának szerepe

36

Zajcsökkentő módszerek Aktív és passzív módszerek Hangszigetelések és kialakításuk elvei Lakóépületek zajszigetelése Ipari épületek zajszigetelése Egyes gépek zajszigetelése A közúti zaj és csökkentése

37

A környezetvédelem intézményrendszere Fennartható fejlődés, és követelményei Törvényi és egyéb jogi szabályozás elvei Hatóságok, feladataik, eszközeik A közvélemény bevonásának szükségessége

51

38

A környezeti hatástanulmány Számbavétel, területi lehatárolás, konfliktusok, Vizsgálati lehetőségek, feloldási lehetőségek Hatásvizsgálati módszerek, döntéselőkészítő eljárások A részletes hatásvizsgálat tartalma és módszere Példák

39

Környezeti monitoring rendszerek Területi és települési környezetvédelem adatigényei A mérendő paraméterek Észlelő hálózat és észlelési gyakoriság tervezése Az adatok értékelése és feldolgozása Környezeti adatbázisok

52

VÍZGAZDÁLKODÁS

1

A vízgazdálkodás feladata Szervezeti felépítés és kapcsolódás más ágazatokhoz A vízgazdálkodásról szóló törvény A vízjogi engedélyezés

2

Vízbázisok és a vízbeszerzési terv Vízbázis típusok, jellemzőik, védelmük A vízbeszerzési terv Talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, jellemzőik Karsztosodó kőzetek, karsztformák.

3

Vízminőség szabályozás Célok és eszközök. Lehetséges szabályozási módszerek Határértékek, tipusaik Modellezés lehetőségek és korlátok Szennyvízbírság és környezetterhelési díj, szerepeik

4

Csapadékviszonyok A légkör felépítése. Meteorológiai elemek, észlelésük eszközei. Időjárási tényezők. Frontok és kísérő jelenségeik. Csapadékok és mennyiségi jellemzőik. Csapadékok szennyezései.

5

A vízgazdálkodási mérleg Készlet fajták, vízhasználatok A vízmérleg általános alakja, ábrázolási formái Készletek meghatározása Hidrológiai- és vízgazdálkodási hossz-szelvény

6

Folyóvölgyek kialakulása és szabályozása Természetes állapotú folyók. A meder részei Vízfolyások morfológiai jellemzői Mederképző vízhozam és meghatározása Folyószabályozási elvek, célok, művek Anyagok, építéstechnológiák

7

Vízfolyások hasznosítása Viziutak. Jellemzőik, kitűzésük Vízlépcsők föbb részei. Hajózsilipek Duzzasztómű típusok. A vízerőhasznosítás alapjai

8

Árvizek és ármentesítési módszerek Árvizek és jeges árvizek keletkezése Ármentesítési módszerek Töltésezés, főbb védelmi funkciók és létesítmények Töltések magassága, méretei, részei, tartozékai

53

9

Az árvízvédekezés Védelmi fokozatok, elrendelésük, teendők Országos és területi szervezet, árvízvédelmi tervek Árvízvédekezési módszerek töltés magasságot meghaladó vízállás, hullámverés, fakadóvíz, csurgás, buzgár ellen Elhabolt töltés védelme, teendők töltésszakadás esetén

10

Vízminőségi kárelhárítás Havariaszerű vízszennyezések A kárelhárítás szervezeti háttere Szabályozott levonultatás, vízkormányzás Kémiai kezelés, levegőztetés Mederkotrás, vizi növényzet eltávolítása Olajszennyezés lokalizálása, eltávolítása

11

A síkvidéki összegyülekezés és a belvíz Az összegyülekezési folyamat és jellemzése A belvíz, keletkezésének feltételei, belvízkárok Mértékadó belvízhozam és az elvezetendő vízhozam meghatározása Belvíz elvezető rendszerek fenntartása és üzemeltetése

12

Belvíz elvezető rendszerek Tervezési előmunkálatok, vízkormányzási igények Helyszínrajzi és magassági vonalvezetés Vízkormányzási és keresztezési műtárgyak Torkolati műtárgyak, szivattyútelepek Fenntartás, eszközök, üzemeltetés, védekezés

13

Erózió és erózió elleni védekezés A jelenség, okai, megjelenési formái, eróziós károk Lejtők védelmének mezőgazdasági és műszaki megoldásai Vízmosások keletkezése, kártétele és megkötése

14

Patakszabályozás és kisvízfolyás rendezés Célok, a hidrológiai előkészítés és eljárásai Szabályozás alapelvei, tervezése. Helyszínrajzi és magassági vonalvezetés Patakszabályozási műtárgyak és hidraulikiai méretezésük

15

Dombvidéki vízgyüjtőterületek komplex rendezése Környezetvédelmi, erdészeti, mezőgazdasági célok Műszaki feladatok: a talajnedvesség szabályozása Hidrológiai, szivárgáshidraulikai, geotechnikai alapok Talajcsövezés műszaki megoldása, tervezése, kivitelezése

54

16

Felszínközeli ivóvíz bázisok és védelmük Utánpótlódás, hidrológiai, hidraulikai alapok Légköri és felszíni szennyezés, biológiai lebontás Durva szennyezési lehetőségek, következményeik Jellegzetes összetétel Kitermelő létesítmények (kutak) és védelműk

17

Mélységi ivóvíz készletek és védelmük Vízkészlet, védettség Jellegzetes összetétel, tisztítási igények Kitermelő létesítmények (kutak) és védelmük Lehetéséges kúthibák, következményeik

18

Partiszűrésű ivóvíz készletek és védelmük Utánpótlódás, hidrológiai, hidraulikai alapok Biológiai lebontás és szerepe Jellegzetes összetétel és változásai A tartós üzemeltethetőség feltételei Kitermelő létesítmények (kutak) és védelmük

19

Karsztvizek és védelmük A karsztvíz. Típusok, jell. minőség. Áramlási jellemzők, szerepük. Természetes védettség, ill. hiánya Karsztvíz kitermelés és védelme

20

Felszíni ivóvíz bázisok és védelmük Alapesetek Hidrológiai és vízminőségi folyamatok, Adat igények és értékelési szempontok, Jellegzetes minőségek és tisztítási igények

21

Mélységi (réteg) vizek tisztítása Jellegzetes szennyezések A technológiákkal szemben támasztott igények A technológiák komplex jellege Példák agr CO2, CH4, FE++, Mn++, NH4+ eltávolítására A technológiák és megvalósításuk kapacitás függése

22

Felszíni víz tisztítása Jellegzetes szennyezések A technológiákkal szemben támasztott igények A technológiák komplex jellege Példák folyóvíz, tározó víztisztító technológiára Elő és utótisztítási igények, lehetőségek

23

Víztisztítás gyorsszűréssel Alkalmazások: derített víz, vas és mangántalanítás, biológiailag tisztított szennyvíz utószűrés Alapvető vízminőségváltozási folyamatok Hidraulikai folyamatok és jellemzésük. Öblítés. Gyorsszűrők, szűrőrendszerek kialakítása és üzeme

55

24

Víztisztítás biológiai (lassú) szűréssel Az alapfolyamat, alkalmazási alapfeltételek Kolmatáció, aerob lebontás, adszorpció Eltávolítható anyagok Természetes lassúszűrés, Talajvízdúsítás Lassúszűrő műtárgyak

25

Víztisztítás koagulációval - flokkulációval (derítéssel) Részfolyamatok, az eltávolítható szennyezések A kolloidok és a mikroszervezetek felületi tulajdonságai Koaguláció: alapderítőszerek, fizikai-kémiai folyamatok Flokkuláció: folyamat, derítési segéd anyagok és szerepük A megvalósítás berendezései, műtárgyai

26

Gázbevitel - gázkihajtás folyadékokból A gáz - folyadék határfelületen végbemenő folyamatok Egyensúly. Kinetikai vonatkozások. Egyszerűsítési lehetőségek és feltételeik. A víz és szennyvíztisztítás gyakorlati feladatai Berendezések, méretezés.

27

Felületi szűrés a víz és szennyvíztisztításban Alkalmazások, makro, mikro, ráiszapoló szűrők Gerebek, rácsok méretezése, szerkezete Mikroszűrők, ráiszapoló szűrők szerkezeti megoldások Iszaplepény jellemzők, folyamatok,

28

Recirkulációs rendszerek és egyensúlyaik Alkalmazás céljai, feltételei, példák Mennyiségi, minőségi, termikus egyensúly Beavatkozási lehetőségek, betöményedés (dúsulás) Szabályozás vízelvezetéssel

29

Települési csapadékvizek mennyisége, szennyezettsége, kezelése A települési csapadékvíz által okozott kár fajtái, jellege Hidrológiai jellemzők, csap. max. fv. Összegyülekezés, "árhullám" Szennyezés fajták, időbeliségük Hatás az egyesített rendszerekre Strukturális (tározás, késleltetés, tisztítás) és nem strukturális módszerek a káros hatás csökkentésére

30

Mechanikai szennyvíztisztítás Feladatai, kompetenciája, berendezések, műtárgyak Az egyes műveletek célkitűzése, Rácsok, sziták, aprítók, homokfogók, úsztató berendezések, ülepítők Szerkezeti kialakítás, méretezés elvek

31

Szennyvíz aerob, fixfilmes (csepegtetőtestes) tisztítása A biológiai hártya, keletkezése, szerkezete, működése, anyagcseréje, Töltetek jellemzői. Követelmények Kis és nagyterhelésű rendszerek. Értelmezés, működés Technológiai megoldások, recirkuláció, méretezés 56

32

Szennyvíz aerob eleveniszapos tisztítása Működés, jellemző mennyiségek, (rész) műveletek Az eleveniszap. Adaptáció, C, N, P eltávolítás Eleveniszapos technológiák, jellemző paramétereik Levegőztető medencék, hidraulikai vonatkozások

33

Tápanyag eltávolítás a szennyvízből A tápanyag fogalma, az eltávolítás ökológiai indoklása Biológia módszerek. Nitrifikáció, denitrifikáció P eltávolítás biokémiai mechanizmusa. Alk. technológiák Kémiai eljárások. alapok. Fő és részáramú eljárások Ammónia eltávolítás fizikai - kémiai módszerekkel

34

Kémiai szennyvíztisztítási módszerek Ioncsere. Ciklusok. Affinitás, regenerálás elvi alapja Extrakció. Egyensúlyi diagramok. Három komponensű rendszer. Anyagmérleg Desztilláció. egyensúlyi diagram és értelmezése Bepárlás: anyag és energia mérlegek

35

Jellegzetes ipari előtisztítási igények Jellegzetes ipari technológiák, szennyvizek, komponensek Az előtisztítási igény forrása és szükséges mértéke Alkalmazott eljárások. Oxidációs eljárások

36

Az ivóvíz és a tisztított szennyvíz fertőtlenítése A fertőtlenítés célja, alapvető eljárások A klóros fertőtlenítés fő és mellék reakciói Törésponti klórozás, klórozási melléktermékek Klórdioxid alkalmazása. Előnyök, hátrányok Ozon alkalmazása Egyéb (fizikai) fertőtlenítési elárások

37

Öntözés Lehetséges célok, szükségesség, módszerek Öntözővíz igény, öntözővíz norma és meghatározásuk Felületi öntözés. Elemek, telepelrendezés, tereprendezés Esőztető öntözés. Öntözési módok, telepek kialakítása Szórófejek, különleges öntözési módok, üzemeltetés öntözés, sport, szennyvíz befogadó, stb.)

38

Halastavak Halastavak és létesítésük célszerűsége A halhústermelés biológiai alapjai, műszaki feltételei Síkvidéki és dombvidéki halastavak létesítményei Pontyos halastavak víz- és tápanyagforgalma, üzemeltetése

57

Vízi környezetgazdálkodás szakirányú és Víztisztítás-szennyvíztisztítás szakirányú képzések esetén

Mindkét szakirány számára

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 1. Környezetterhelés és befolyásolhatósága Alapvető okok. Hatások és kiterjedésük, példák. A védendő környezeti elemek. Ökoszisztéma fogalma és értelmezése. Ökológiai helyreállítás, természetvédelem. Az ártalmak elhárítására alkalmas megoldások. 2. Vízi környezet és jellemzői Abiotikus és biotikus tényezők. N és P vegyületek előfordulása, jelentősége. Vízszennyező anyagok és hatásmechanizmusaik. Szennyező anyagok hatása a vízhasználatokra. Öntisztulás a felszíni vizekben. 3. Vízminőség, vízminősítés Minősítő módszerek, a minősítés általános szempontjai. Vízminőségi mutatók, hidrobiológiai paraméterek. Vízkeret irányelv célja, módszerei alkalmazása. 4. Vízminőség adatbázisa Adat igények. Mintavételi programok tervezése. Vízminőségi adatok értékelése, feldolgozása. Vízminőségi adatbázisok. 5. Befogadók terhelhetősége Szerves-anyag szennyezettség és oxigénháztartás kapcsolata. Hatások a biotópra és biocönózisra. Oxigén háztartási modellek fontosabb alapösszefüggései. Határértékek, típusaik. Szennyvízbírság és környezetterhelési díj, szerepeik. 6. Pontszerű és területi vízszennyezések Fontosabb szennyezés típusok. Vízminőség szabályozás célja eszközei. Védekezés műszaki és egyéb eszközökkel. Hígítás, tározás, átvezetés, késleltetés. Műszaki és nem műszaki vízminőségszabályozási módszerek áttekintése értékelése és rendszerezése. 7. Természetes szennyvíztisztítás módszerei Előnyök és hátrányok alkalmazási területek. Stabilizációs tavi szennyvíztisztítás. Halastavi szennyvíztisztítás. Növénytelepes, gyökérzónás szennyvíztisztítás. Megoldási módszerek, tervezési szempontok. 8. Hígtrágya kezelés, hasznosítás és elhelyezés Mennyiségi és minőségi jellemzők, környezeti vonatkozások. Kezelés szükségessége és módszerei. Az elhelyezés lehetőségei és korlátai. Műszaki megoldások, jellemző paraméterek.

58

9. Vízminőségi kárelhárítás Felszíni vizek vízminőségi kárelhárításának feladatai, szervezeti kérdések. Havária jellegű eseményeket kiváltó okok. Készültségi fokozatok és feladatok. Kárelhárítás módszerei és eszközei. 10. Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei Alapelvek. A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés. Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői. 11. Szilárd települési hulladékok gyűjtése és szállítása Gyűjtés - előkezelés - szállítás - tárolás - nyilvántartás módszerei, követelményei, eszközei. A szelektív gyűjtés célja, előnyei, hátrányai, módszerei. Regionális és helyi hulladékkezelés előnyei, hátrányai. Hulladékátrakó állomások célja, kialakítása. 12. Fizikai és kémiai hulladékkezelés és ártalmatlanítás Előkészítés, komponens-elválasztás, fázisszétválasztás. Semlegesítés, kicsapatás, oxidáció, redukció, hidrolízis, elektrokémiai eljárások, beágyazás, szilárdítás. 13. Termikus hulladékkezelési eljárások A termikus eljárások osztályozása, alkalmazási lehetőségeik és céljaik. Hulladékégetők, előnyei, hátrányai, kemencetípusok és azok megválasztásának szempontjai. A hulladékégetés légszennyezése, csökkentési lehetőségek. 14. Aerob hulladékkezelési eljárások (komposztálás) Komposztálás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei, hátrányai. Komposztálás technológiai megoldásai. A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek. A tervezés és üzemeltetés szempontjai. 15. Anaerob hulladékkezelési eljárások (rothasztás) A rothasztás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői. Magas szervesanyag-tartalmú szennyvizek és hulladékok anaerob kezelésének előnyei és hátrányai. Száraz és nedves anaerob technológiai megoldások. A kezelés méretezéséhez szükséges paraméterek és vizsgálatok. Tervezés és üzemeltetés szempontjai. 16. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai. Tervezési alapelvek, műszaki védelem kialakítása, vízrendezés, csurgalékvizek és kezelésük, biogáz keletkezése, kezelése ill. hasznosítása. Hulladéklerakók rekultivációja. 17. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik. Gyűjtés, gyűjtőedényzet, szállítással kapcsolatos előírások. Átmeneti tárolók kialakítása, üzeme. Végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés. 18. Talajvédelem alapfeladatai A talaj termékenység fenntartásának igénye. Erózió, defláció hatása, védekezés ellenük. Fizikai, kémiai, biológiai talajjavítás feladatai és módszerei. 19. A talaj, mint befogadó A talaj szerepe a szennyezőanyagok kezelésében. A talajban lejátszódó öntisztulási folyamatok (fizikai, kémiai, biológiai), a növényzet szerepe. Fontosabb szennyezőanyagok hatása a talajra. A talaj terhelhetőségének meghatározása, a talaj, mint befogadó méretezése.

59

20. Szennyező anyagok a talajban és a talajvízben A szennyezések mozgása és átalakulása. A transzport és az átalakulások modellezési lehetőségei. Jellegzetes szennyezőanyag terjedések. A szennyezés terjedésének korlátozási lehetőségei. 21. Pontszerű talaj- és talajvíz-szennyezések és a károk elhárítása Szennyező források, gyakoribb szennyezőanyagok. A szennyezés feltárása. Értékelés a terhelhetőség függvényében, kockázatelemzés, döntés. Alkalmazható technológiák és szempontok a kiválasztásukhoz. 22. Felszínalatti olajszennyezés Olajszennyezések jellemzői, meghatározása, feltárása. Olaj terjedése a talajban és a talajvízben. A kár minősítése, a kárelhárítás tervezése, olaj terjedése a talajban és a talajvízben. In situ és ex situ kárelhárítási módszerek szénhidrogén szennyezés esetén. 23. A levegő, mint környezeti elem Szennyező anyagok és szennyező források. Állandó és változó összetevők. Szennyezés típusok (pontszerű, területi). Szennyezések élettani, és egyéb hatásai a környezetre. Szervetlen szennyezők, szerves szennyezők csoportosítási elve példával. Savas esők kialakulása és hatása a környezetre. 24. Emisszió, transzmisszió, immisszió Alapfogalmak, emisszió típusok és jellemzőik. Meghatározás méréssel és számítással. Emisszió határértékek elvi alapjai. Szennyeződések terjedése a levegőben, meghatározó tényezők. Immisszió meghatározás módszerei. A háttér szennyezés szerepe. Üvegházhatás, ózonlyuk. 25. Füstgáz emissziók jellegzetességei Tüzelőanyagok, jellegzetes füstgáz összetételek. A füstgáz összetétel meghatározása (mérés, számítás). A füstgáz függése a tüzeléstől (égő, légfelesleg, stb.). Hőerőművek, lakossági fűtőberendezések, közlekedés, hulladékégetés légszennyezése. Levegőszennyezés befolyásolásának lehetőségei, aktív módszerek, passzív módszerek. 26. Ipari üzemek levegő szennyezése Szennyezés típusok (por, vegyi anyag, szag). A technológia és az emisszió kapcsolata. Vegyi anyag szennyezések csökkentésének aktív és passzív módszerei. Oldószerek kinyerése a véggázokból. Jellegzetes példák. 27. Ipari üzemek por szennyezése Jellegzetes porszennyezést okozó technológiák. Por fajták, tulajdonságaik, veszélyeik. Porleválasztási eljárások, porleválasztó ciklonok és szűrők, elektrosztatikus porleválasztás, nedves eljárások. 28. Jellegzetes levegőtisztítási technológiák NOx csökkentés módszerei, SNR (SNCR), SCR eljárás előnye, hátránya. SO2 csökkentés módszerei. NOx és SO2 eltávolítás kombinált eljárással. Dioxin-emisszió csökkentés hulladék égetésekor. 29. A levegő minőség védelem hatósági eszközei A levegő minősége. Szabályozási célok, alapelvek, határértékek, meghatározásuk. A jogi szabályozás és eszközei. Emisszió kataszter, célja, és adatgyűjtési módszerei. Monitoring (on-line és off-line), adatbázisok és szerepük. 30. A zaj és rezgés környezeti hatásai Alapfogalmak, keletkezés, hang és zaj. Zaj és rezgések terjedése. Jellemző paraméterek, jelleggörbék, élettani hatások, határértékek és elvi alapjaik. Zajokat és rezgéseket érintő hatósági szabályozás. 60

31. Zajcsökkentő módszerek Aktív és passzív módszerek. Hangszigetelések és kialakításuk elvei. Lakóépületek zajszigetelése, ipari épületek zajszigetelése, egyes gépek zajszigetelése. A közúti zaj és csökkentése. 32. A környezeti hatásvizsgálat Célja, alkalmazásának igénye és módszere. Számbavétel, területi lehatárolás, konfliktusok, feloldási lehetőségek, vizsgálati lehetőségek. Hatásvizsgálati módszerek, döntés-előkészítő eljárások. A részletes hatásvizsgálat tartalma és módszere, példák. 33. Környezeti monitoring rendszerek Területi és települési környezetvédelem adatigényei. A mérendő paraméterek. Észlelő hálózat és észlelési gyakoriság tervezése. Az adatok értékelése és feldolgozása. Környezeti adatbázisok.

61

Vízi környezetgazdálkodás szakirány TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS

1. A vízgazdálkodás feladata Szervezeti felépítés és kapcsolódás más ágazatokhoz. A vízgazdálkodásról szóló törvény. A vízügyi hatósági jogkörök. A vízjogi engedélyezés (elvi, létesítési, üzemelési engedélyek) 2. Vízkészletgazdálkodás, a vízgazdálkodási mérleg Vízkészlet fajták, vízhasználatok. A vízmérleg általános alakja, ábrázolási formái. A vízkészletek meghatározása. Hidrológiai- és vízgazdálkodási hossz-szelvény. A készlet-igény egyensúly biztosításának módszerei: víztározás, vízátvezetés, vízigény-szabályozás. 3. Folyóvölgyek kialakulása és szabályozása Természetes állapotú folyók. A meder részei. Vízfolyások morfológiai jellemzői. Mederképző vízhozam és meghatározása. A víz-, a jég-, és a hordalék-levonulás jellegzetességei. 4. Folyószabályozás Folyószabályozási alapelvek, kis- és középvízi szabályozási célok. A folyószabályozási művek, anyagok, építéstechnológiák. 5. Vízfolyások hasznosítása A hajóutak, jellemzőik, kitűzésük. A vízlépcsők főbb részei: duzzasztómű típusok, hajózsilipek. A vízerőhasznosítás alapjai. 6. Árvizek és ármentesítési módszerek Árvizek és jeges árvizek keletkezése. Az ármentesítés céljai és módszerei. Az árvízvédelmi művek rendszere Magyarországon Töltésezés, főbb védelmi funkciók és létesítmények. A töltések méretei, részei, tartozékai. 7. Az árvízvédekezés műszaki kérdései Árvízi jelenségek Árvízvédekezési módszerek a töltés magasságát meghaladó vízállás, hullámverés, fakadóvíz, csurgás, buzgár ellen. Elhabolt töltés védelme, teendők töltésszakadás esetén. 8. Az árvízvédekezés szervezeti-szervezési kérdései Védelmi fokozatok, elrendelésük, teendők. Az árvízvédelem intézményrendszere: országos és területi szervezet. Árvízvédelmi tervek. 9. Árvízvédelem Szükségtározás és lokalizáció. A mértékadó árvízi előírások. A jeges árvizek elleni védekezés. Az árvízvédelmi létesítmények fenntartása. A hazai árvízvédelem fejlesztési stratégiája. 10. Talajcsövezés A mezőgazdasági és műszaki célú talajcsövezés elvei, eljárásai, eszközei; az alkalmazott megoldások és anyagok.

62

11. A síkvidéki összegyülekezés és a belvíz Az összegyülekezési folyamat és jellemzése. A belvíz, keletkezésének feltételei, belvízkárok. Mértékadó belvízhozam és az elvezetendő vízhozam meghatározása. Belvízelvezető rendszerek fenntartása és üzemeltetése. 12. Belvíz elvezető rendszerek Tervezési előmunkálatok, vízkormányzási igények. Helyszínrajzi és magassági vonalvezetés. Vízkormányzási és keresztezési műtárgyak. Torkolati műtárgyak, szivattyútelepek. Fenntartás, eszközök, üzemeltetés, védekezés. 13. Települési csapadékvíz rendezés A települési vízgazdálkodás (belterületi csapadékvíz rendezés) feladatköre, fejlődési irányai, műszaki megoldásai és tervezési elvei, eljárásai (hidrológiai és hidraulikai tervezés) 14. Erózió és erózió elleni védekezés Az erózió jelensége, megjelenési formái, az eróziós károk. Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők, eróziómentes lejtőhossz, lejtőkategóriák, a talajveszteség számítása. Agronómiai és műszaki talajvédelmi módszerek. 15. Vízmosások Vízmosások keletkezése, kártételei, megkötésük módjai, eszközei. 16. Patakszabályozás tervezése Patakszabályozási terv készítésének menete (felmérés, hidrológiai hossz-szelvény, medrek hidraulikai méretezés, helyszínrajzi és magassági vonalvezetés. Patakszabályozási műtárgyak szerkezeti kialakítása, hidraulikai méretezése. 17. Patakszabályozás és kisvízfolyás rendezés Természetharmonikus patakszabályozási elvek, az alkalmazott műtárgyak szerkezeti kialakítása. 18. Vízhasznosítási és vízkárelhárítási tározók A tározók csoportosítása, jelleggörbéi. Vízhasznosítási és vízkárelhárítási tározók méretezése. Tározók földművei és műtárgyai. 19. Öntözés Lehetséges célok, szükségesség, módszerek. Öntözővíz igény, öntözővíz norma és meghatározásuk. Felületi öntözés. Elemek, telepelrendezés, tereprendezés. Esőztető öntözés. Öntözési módok, telepek kialakítása. Szórófejek, különleges öntözési módok, üzemeltetés öntözés, sport, szennyvíz befogadó, stb.) 20. Halastavak Halastavak és létesítésük célszerűsége. A halhústermelés biológiai alapjai, műszaki feltételei. Síkvidéki és dombvidéki halastavak létesítményei. Pontyos halastavak.

63

Víztisztítás-szennyvíztisztítás szakirány

VIZTISZTÍTÁS-SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 1. A nyersvizek, az ivóvíz, a szennyvizek és szennyvíziszapok minősítése - fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai, radiológiai jellemzők – a jellemzők fő mérési módszerei – felszíni vizek jellegzetes szennyezései – felszín alatti vizek jellegzetes szennyezései – az ivóvíz jellemzői, makro- és mikroszennyezők – szennyvizek és települési folyékony hulladékok jellemzői – szennyvíziszapok jellemzői 2. Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük – vízbázis – vízszerzés – víztisztítás – vízelosztás – tározás és szerepe – egyszerű és összetett rendszerek – magastározós és magastározó nélküli rendszerek – regionális rendszerek – vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek 3. Felszínközeli víz szerzése és védelme – a felszínközeli víz minőségét és mennyiségét meghatározó folyamatok – a felszínközeli víz minősége, szennyezői – kutak: kúthidraulika, jelleggörbe, kútszűrők, kúttípusok – vízbázisvédelem: védőidomok, védőterületek kialakítása 4. Rétegvizek szerzése és védelme – a rétegvizek jellemző minősége, szerepe Magyarország vízellátásában – mélyfúrású kutak szerkezete és építése – több vízadó réteg együttes igénybevétele – a rétegvizek védelme 5. Felszíni víz szerzése és védelme. Vízkivételi művek – jellegzetes szennyezések és időbeli változásaik – vízkivételi művekkel szemben támasztott alapkövetelmények – vízkivételi művek alaptípusai: folyami, tavi, tározóból történő – vízkivétel védelme, helyének megválasztása 6. Partiszűrésű víz szerzése – a partiszűrés jelentősége, a vízkivételt befolyásoló tényezők – a partiszűrés mint víztisztítási folyamat – galéria, csőkút, csáposkút jellemzői, szerkezeti kialakításuk – a partiszűrés védelme, háttérszennyezés csökkentése – talajvízdúsítás és alkalmazási lehetőségei

64

7. Szitaszűrés – feladat, követő berendezések, műveletek védelme – makro- és mikroszűrés, ráiszapoló szűrés – méretezési alapelvek, megengedhető nyomómagasság-veszteség – gerebek, síksziták, dobszűrő, mikroszűrő szerkezet, nyomás- és sebességeloszlás 8. Ülepítés – sűrítés – alapfeltételek: a gravitáció dominanciája – alapfolyamatok: diszkrét szemcse, pelyhesedő anyag ülepítése, a sűrítés szakaszai – hidraulikai feltételek, műtárgybeli áramlással szemben támasztott követelmények – ülepítők méretezése, kialakítása és intenzifikálása – iszapelvétel gravitációsan, ill. kotróval 9. Derítés – a derítéssel eltávolítható szennyezések és jellemzőik – részfolyamatok: destabilizálás – pelyhesítés – fázisszétválasztás – a keverés hidraulikája – a derítés műtárgyai – direkt szűrés 10. Szűrés szemcsés közegben – gyorsszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás a szűrőben, szűrőszabályozás, szűrőöblítés – lassúszűrés: folyamatok, nyomás- és vízminőség-változás a szűrőben, szűrőüzemeltetés – gyorsszűrők típusai, szerkezeti kialakításuk, alkalmazási területük – lassúszűrők kialakítása, szerepük a korszerű víztisztításban 11. Vegyszeres oxidáció és fertőtlenítés a víz- és szennyvíztisztításban – az oxidáció céljai a víz- és szennyvíztisztításnál – oxidáló szerek, alkalmazási feltételek, mellékreakciók és szerepük – klóros oxidáció, törésponti görbe – UV fertőtlenítés – fertőtlenítési melléktermékek képződése és csökkentésük lehetőségei – optimális fertőtlenítési stratégia kialakítása 12. Levegőztetés a víz- és szennyvíztisztításnál – a levegőztetés céljai a víz- és szennyvíztisztításban – egyensúly, parciális nyomás és befolyásolása, Henry törvény – az anyagátadás sebessége a víz-levegő határfelületen – levegőztető és gázmentesítő típusok 13. Ózon és aktív szén alkalmazása a víztisztításnál – az ózon és az aktív szén jelentősége a víztisztításban – az ózon és jellemzői, jellegzetes alkalmazási célok és feltételek – aktív szén jellemzői és alkalmazási céljai – PAC, GAC, BAC alkalmazása – aktívszénszűrők (adszorberek) kialakítása és üzeme

65

14. Vas- és mangántalanítás – a vas és a mangán eredete, eltávolításának szükségessége – a vas- és mangántalanítás elvi alapjai – az alkalmazható és a célszerű oxidáló anyagok – vastalanító, mangántalanító, vas- és mangántalanító technológiák – vas- és mangántalanítók iszapjának kezelése és elhelyezése 15. Arzénmentesítés. Meszes lágyítás – az arzéneltávolítás szükségessége és elvi alapja – az arzénmentesítés technológiai megoldásai: oxidáció-adszorpció, ioncsere, aktivált alumínium, membránszűrés – arzéntartalmú iszapok kezelése és elhelyezése – a meszes lágyítás célja, technológiai megoldása – a meszes lágyítás alkalmazási lehetősége arzénmentesítéskor 16. Jellegzetes felszínalattivíz-tisztító technológiák – jellegzetes feladatok: Fe, Mn, CO2, CH4, As, NH4 kombinációk – technológiai megoldások az egyes kombinációkra – a nyitott és zárt hidraulikai rendszer közötti választás szempontjai – a telep kapacitásának hatása a technológia és a berendezések kiválasztására 17. Jellegzetes felszínivíz-tisztító technológiák – a felszíni vizek jellemzői, hatásuk az alkalmazandó technológiára – a felszínivíz tisztítás alapvető eljárásai (szitaszűrés, derítés, gyorsszűrés, fertőtlenítés) – homokfogás, ózon, aktív szén, lassúszűrés szükségességének indokai – néhány technológiai vázlat különböző kombinációkra 18. Vízelosztó hálózatok kialakítása – helyszínrajzi kialakítás alapesetei: elágazó, összekapcsolt, körvezetékes rendszer – magassági vonalvezetés: nyomásövezetek kialakítása – tározó helyének szerepe és megválasztása – műtárgyak, szerelvények elhelyezése 19. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata – a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, tározó jellemzői, szivattyúválasztás – jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk – a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása – a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása 20. Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban -az elosztóhálózat mint reaktor - a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük - az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás - utóklórozási stratégia kialakítása - a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése

66

21. Tározás a víziközmű rendszerekben – tározási célok – tározás az ivóvízellátó rendszerekben: tározó típusok – hálózatbeli és épített tározóbeli tározás a csatornázási rendszerekben – az egyes tározási módok hatása a rendszer elemeire – a tározótérfogat meghatározása – tározóbeli áramlásokkal szemben támasztott követelmények és kielégítésük 22. Csatornázási rendszerek, elemeik, felépítésük – elválasztott és egyesített rendszerek jellemzői – gravitációs, nyomás alatti, vákuumos rendszerek üzeme, fő elemeik – a szennyvízhozam meghatározása, trendek – a csapadékvíz-hozam meghatározása; a racionális méretezési módszer elve 23. Gravitációs szennyvíz, csapadékvíz és egyesített rendszerű csatornák hidraulikai méretezése – mértékadó tervezési vízhozamok: szennyvíz, csapadékvíz, infiltrációs víz, egyéb vizek – a csatornafenék-lejtés tervezése (terepviszonyok, megengedett sebességek) – permanens állandó vízmozgás feltételezésén alapuló számítási módszerek – telt és részleges teltségű szelvények vízszállító képessége, számítási módszerek 24. Szennyvíz átemelők és üzemük – szennyvíz átemelők feladata, rendszerbeni helyük, fő típusok – a hasznos térfogat meghatározása – alkalmazható szivattyúk jellemzői – gépészeti és irányítástechnikai kialakítás, felszerelés – energetikai szempontok 25. Mechanikai előtisztítás – a mechanikai előtisztítás fogalma, alkalmazása – rácsszerkezetek típusai, alkalmazásuk – homokfogók feladata, típusai, alkalmazásuk – felúsztató berendezések – flotációs rendszerek 26. Ülepítés, ülepítők – az ülepítők csoportosítása feladatuk, szerkezeti kialakításuk szerint – előülepítők alkalmazási kérdései – ülepítési modellek – az utóülepítő helye a tisztító rendszerben, feladata – kétszintes ülepítők alkalmazása, működése 27. Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás – a biológiai hártya szerkezete, anyagtranszport folyamatai – alacsony hidraulikai terhelésű (iszapstabilizációs) csepegtetőtestek működése – nagyterhelésű csepegtetőtestes tisztítás működése, technológiai-hidraulikai paraméterek – csepegtetőtestek szerkezeti kialakítása, a forgó permetező működése, levegőforgalom – műanyag töltetű csepegtetőtestek alkalmazása, paraméterei, a vízelosztás módszerei

67

28. Eleveniszapos szennyvíztisztítás – az eleveniszap összetétele, működése, vizsgálata, paraméterei – a tisztítórendszer felépítése, üzeme, fő technológiai-hidraulikai paraméterek – eleveniszapos technológiák (nagyterhelésű, kisterhelésű nitrifikációs, teljesoxidációs) – műtárgyak és berendezések: levegőztető medencék és levegőztetők fő típusai – iszaprecirkulációs rendszerek 29. Foszfor-eltávolítás szennyvízből kémiai módszerekkel – az eltávolítás célja, indokai – a kémiai kicsapatás folyamata, alkalmazható vegyszerek – főáramú és mellékáramú módszerek, alkalmazhatóság – főáramú közvetlen-, elő-, szimultán- és utókicsapatás – mellékáramú kicsapatás 30. Növényi tápanyag (N és P) eltávolítás szennyvízből biológiai módszerekkel – az eltávolítás célja, indokai – önálló biológiai foszforeltávolítás működése az A/O technológia példáján – a denitrifikáció lefolyásának feltételei, elő-, közbenső- és utódenitrifikáció – biológiai fokozatba integrált nitrogén- és foszfor-eltávolítás (Phoredox, módosított UCT stb) – az egyes recirkulációk szerepe, mértéke, korlátai, megvalósításuk 31. Szennyvíziszap stabilizálási módszerek, műveletek – az iszapstabilizálás célja, módszerei – az aerob iszapstabilizálás folyamata, tervezése – termofil aerob iszapstabilizálás – komposztálás célja, szerepe az iszapkezelésben, szennyvíziszap komposztálásának sajátoságai – alkalmazott műtárgyak, berendezések 32. Anaerob szennyvíz és szennyvíziszap kezelés – az anaerob lebontás részfolyamatai, végtermékei, kinetikája – anaerob szennyvíztisztító berendezések, előnyei és hátrányai, alkalmazási feltételei, technológiai megoldásai (UASB, fluid-áramos, kevert-reaktoros) – szennyvíziszapok mezofil rothasztása, rothasztó berendezések kialakítása, üzeme – biogáz keletkezése, összetétele, hasznosítása 33. Szennyvíziszapok víztartalmának csökkentése – iszapsűrítők fő típusai, kialakításuk, helyük az iszapkezelési technológiában, méretezésük – a víztelenítés célja, lehetőségei, az össztömeg-csökkenés számítása – a víztelenítést megelőző kondícionálás szükségessége, alkalmazott formái – dinamikus és statikus gépi víztelenítési módszerek, berendezések – víztelenítés természetes körülmények között, szikkasztóágyon – fedett és szoláris szikkasztók, iszapszárítás 34. Szennyvíziszapok hasznosítása, elhelyezése – az elhelyezés és hasznosítás fogalma, lehetőségei – jogi szabályozás közegészségügyi és környezetvédelmi tartalma – a hasznosítás feltételei, lehetőségei és módjai – az elhelyezés lehetőségei, megoldási példák – éves iszapadag meghatározásának módja – végső elhelyezés alkalmazása

68