ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart Zsuzsanna igazgató Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Wohlfart Zsuzsanna igazgató Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság.

Láttam:

Dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület!

Az Intézmény Pedagógiai Program 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba, majd 2004-ben módosításra került. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ (1) bekezdés értelmében: Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a PP végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatást, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának (továbbiakban: PP) felülvizsgálata megtörtént. A PP-ban az alábbi változtatások, kiegészítések, módosítások történtek: 1. Aktualizálás 2. Kiegészült a) az Alapító Okirat módosított tételeivel – felnőttoktatás, pedagógiai szakszolgálat, integrált nevelés b) A Közoktatási törvény 2006. évi módosításával. c) Drogstratégia programmal. A PP mellékleteit nem csatoltuk, mivel ezekben változtatás nem történt, kivétel a drogstratégiai program. Az PP módosításában az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolt. A nevelőtestület a módosítást 2007. június 1-jén elfogadta. Kérem az előterjesztésben foglaltak jóváhagyását. Zirc, 2007. június 8. Wohlfart Zsuzsanna igazgató

Határozati javaslat

……/2007. (VI. 25.) Kt számú határozat 1. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programját. 2. Utasítja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Igazgatóját, hogy a módosított Pedagógiai Programot hozza nyilvánosságra. Felelős: 1. pont esetében : Ottó Péter polgármester 2. pont esetében : iskola igazgató Határidő: 1. pont esetében : azonnal 2. pont esetében : 2007. szeptember 1.

TARTALOM I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján ....................................................4. II. Nevelési program.........................................................................................................................6. 1. Bevezető indoklás .........................................................................................................................6. 2. Iskolánk jellemzői .........................................................................................................................6. 2.1. Képzési programok ...................................................................................................................6. 2.2. Személyi feltételek......................................................................................................................7. 2.3. Tárgyi feltételek..........................................................................................................................7. 2.4. Nevelési feltételek ......................................................................................................................9. 2.5. Pályázatok ...................................................................................................................................9. III. Alapelvek, célok, feladatok, értékrend ................................................................................ 10. 1. Alapelvek..................................................................................................................................... 10. 2. Célok, feladatok.......................................................................................................................... 10. 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja feladatai ................................................... 10. 2.2. Alapfokú nevelés-oktatás első szakasza 1-4. évfolyam...................................................... 11. 2.3. Alapfokú nevelés-oktatás második szakasza 5-8. évfolyam.............................................. 12. 2.4. Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában ............. 12. 2.5. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 1-4. évfolyam................................. 13. 2.6. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 5-8. évfolyam................................. 13. 2.7. Tanulásban akadályozott tanulók szakiskolai nevelése-oktatása 9-10. évfolyam........... 13. 3. Értékrend .................................................................................................................................... 13. 3.1. Gyermekpartnerség: Legfontosabb partnerünk a gyermek .............................................. 13. 3.2. Szabadság ................................................................................................................................. 13. 3.3. Felelősség ................................................................................................................................. 14. 3.4. Teljesítmény............................................................................................................................. 14. 3.5. Emberi értékek........................................................................................................................ 14. 3.6. Demokrácia értékei................................................................................................................. 14. 3.7. Nemzeti értékek ...................................................................................................................... 15. 3.8. Európai humanista értékrend................................................................................................ 15. IV. Eszköz és eljárásrendszerek ................................................................................................... 15. 1. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek .......................................................................... 15. 1.1. Az eljárások kiválasztásának szempontjai............................................................................ 15. 1.2. Módszerek................................................................................................................................ 15. 1.3. Nevelési eredményvizsgálataink kiterjedése (kétévente) ................................................... 15. 1.4. Nevelési eredményvizsgálat módszerei................................................................................ 15. V. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés.............................................................................. 16. 1. Közösségfejlesztés ..................................................................................................................... 16. 1.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában................................................................... 16. 1.2. A nevelőtestületi közösség .................................................................................................... 16. 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................... 16. 2. Személyiségfejlesztés ................................................................................................................. 18. 2.1. Feladat, mindent elkövetni, hogy tanulóink........................................................................ 18. 2.2. Iskolánk pedagógiai programja nevelési, tanítási - tanulási folyamata adjon teret ........ 18. 2.3. Feladataink............................................................................................................................... 19. 3. Diákönkormányzat (DÖK) ...................................................................................................... 20. 4. Osztályfőnöki nevelőmunka..................................................................................................... 21. VI. Egyéni képesség és személyiségfejlesztés............................................................................. 22.

Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja

1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ....... 22. 1.1. Tevékenységi formák a nehézségek leküzdésére ................................................................ 22. 2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................... 23. 3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 23. 3.1. Célja .......................................................................................................................................... 23. 3.2. Feladat: segíteni a hátrányos helyzetben élő tanulók ......................................................... 23. 3.3. Igazgató feladata ..................................................................................................................... 24. 3.4. Osztályfőnökök feladata ........................................................................................................ 24. 3.5. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata......................................................................... 24. 3.6. Iskolaorvos feladata................................................................................................................ 24. 3.7. Iskolai védőnő feladata .......................................................................................................... 25. 3.8. A fogorvos feladata ................................................................................................................ 25. 3.9. A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok................................................. 25. 3.10. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal ............................................................................... 25. 4. Egészségnevelési, drogprevenciós programok ...................................................................... 25. 5. Pályaorientáció ........................................................................................................................... 26. 5.1. követelmény............................................................................................................................. 26. 5.2. módszerek................................................................................................................................ 26. 5.3. Pályaválasztási felelős feladata .............................................................................................. 26. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ............................ 27. 6.1. Tevékenységformák, lehetőségek ......................................................................................... 27. 6.2. A sikerek elérése érdekében .................................................................................................. 27. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek......................................................... 28. 7.1. Feladatok.................................................................................................................................. 28. 7.2. Felzárkóztató programok, lehetőségek:............................................................................... 28. 7.3. Tehetséggondozó programok ............................................................................................... 29. VII. Együttműködési formák ....................................................................................................... 29. 1. A szülő, pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ....................................................................................................................................... 29. 1.1. Alapvető értékek ..................................................................................................................... 29. 1.2. Feladatok.................................................................................................................................. 29. 1.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái .............................................................................. 30. 1.4. Továbbfejlesztés lehetőségei ................................................................................................. 30. VIII. Helyi tanterv.......................................................................................................................... 31. 1. Óratervek .................................................................................................................................... 31. 2. Követelmények, helyi kerettanterv .......................................................................................... 31. 2.1. Kiegészítés ............................................................................................................................... 31. 2.2. A helyi tanterv tantárgyi és időkerete................................................................................... 31. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei....................................................................................................................... 31. 3.1. A tankönyvek kiválasztásának alapvető szempontjai......................................................... 31. 3.2. A tanulásban akadályozott tanulók osztályaiban................................................................ 32. 3.3. Tanulói segédletek .................................................................................................................. 32. 3.4. tanári segédletek ...................................................................................................................... 32. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................... 32. 4.1. Belépés, kibocsátás ................................................................................................................. 33. 5. Tanulói ellenőrzés, értékelés..................................................................................................... 34. 5.1. Értékelés................................................................................................................................... 34. 2


5.2. Ellenőrzés ................................................................................................................................ 35. 5.3. Magatartás ................................................................................................................................ 37. 5.4. Szorgalom ................................................................................................................................ 37. 5.5. Jutalmazás ................................................................................................................................ 37. 5.6. Büntetés.................................................................................................................................... 38. 6. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése................................ 39. 6.1. Modulok: 1-8. évfolyam......................................................................................................... 39. 6.2. Nem kötelező tanórai foglalkozások – 1-8. évfolyam ....................................................... 40. 6.3. Német nemzetiségi nyelvoktató program ........................................................................... 40. 6.4. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése a sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulóknál ................................................................. 40. 7. Az otthoni, a napközis és tanulószobai-felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................................................................. 41. 8. Az írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai, szerepük a tanulók tudásának értékelésében................................................................................................................................... 41. IX. Speciális programok az oktató-nevelő munka során.......................................................... 42. 1. Német nemzetiségi nyelvoktató program............................................................................... 42. 2. Angol-számítástechnika program ............................................................................................ 43. 3. Rajz-vizuális program................................................................................................................ 43. 4. Felnőttoktatás ............................................................................................................................. 43. 4.1. Célok, feladatok....................................................................................................................... 43. 4.2. Az oktatás során használt kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy ..................... 44. 4.3. Felvétel, tanulói jogviszony megszüntetése......................................................................... 44. 4.4. Az oktatás folyamata .............................................................................................................. 44. 4.5. A felnőttoktatás működési rendje ........................................................................................ 44. 4.6. Értékelés................................................................................................................................... 45. 4.7. Tantárgyankénti számonkérés formái (vizsgák) ................................................................. 45. 5. Pedagógiai szakszolgálat............................................................................................................ 45. 5.1. Gyógy testnevelés ................................................................................................................... 45. 5.2. Logopédiai szolgáltatás .......................................................................................................... 45. 5.3. Rehabilitációs célú megsegítés .............................................................................................. 45. X. Fejlesztési elképzelések ............................................................................................................ 46. XI. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések ......................................................... 47. 1. A módosított pedagógiai program érvényességi ideje .......................................................... 47. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................................. 47. 3. A pedagógiai program módosítása .......................................................................................... 48. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala..................................................................... 48. Mellékletek ...................................................................................................................................... 48.

3


I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján 1. Az intézmény neve: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 2. Az intézmény székhelye: 8420 Zirc Rákóczi tér 2 - 5. Az iskola telephelyei: A - E épületek: Zirc Rákóczi tér 2 - 5. F épület: Zirc Köztársaság u. 5. 3. Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek intézményegységei: - 8 évfolyamos általános iskola - Körzeti feladatokat ellátó összetett iskola, melyen belül: a) 1 – 8. évfolyamon sajátos nevelési igényű - tanulásban akadályozott - tanulók általános iskolai nevelése és oktatása b) 9 – 10. évfolyamon előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás folyik. c) Pedagógiai szakszolgálatot ellátó iskola, melyen belül: - Logopédiai feladat ellátása - gyógy testnevelés ellátása - rehabilitációs célú nevelési tanácsadás folyik 4. Az iskola alaptevékenysége: - Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. - Biztosítani a német nemzetiségi nyelvoktatást. - Ellátni a sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelését és oktatását. - Ellátni a sajátos nevelési igényű 9-10. évfolyam tanulóinak az előkészítő szakiskolai nevelését és oktatását. - Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátását. - Biztosítani a logopédiai és gyógy testnevelési ellátást - A tárgyi és személyi feltételeknek megfelelően biztosítani az integrált oktatást. különös tekintettel a részképesség és magatartás zavarokkal rendelkező tanulók részére. - Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése. - Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátást. - A bölcsődei ellátás keretében biztosítani a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsödében a bölcsődések napközbeni étkeztetését helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése. - Biztosítani az általános iskolai felnőttoktatást, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését. Az alaptevékenység ellátásával le nem kötött kapacitásának teljesebb kihasználása érdekében bérbeadási, egyéb szálláshely, - szolgáltatási tevékenységet és idegen étkeztetést is folytathat. Az iskolai intézményi étkeztetés biztosítása végett telephelyein főző és melegítő konyhát működtet. 5. Beiskolázási köre kiterjed:

4


Zirc város közigazgatási területére, valamint Lókut község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező általános iskolai tanulókra. Felvehető maximális tanulólétszám: 850 fő 730 fő 6. A gazdálkodási jogköre szerint: Részben önálló, al-számlával rendelkező költségvetési intézmény. A pénzügyi - gazdasági feladatokat az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. 7. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Zirc Város Önkormányzati Képviselő – Testülete Az intézmény tevékenységének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése és oktatása, valamint az előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás a Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen intézmény irányító társulás formájában valósul meg. 8. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önálló költségvetéssel rendelkezik. Az iskola igazgatója gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. 9. Az alapító okirat kelte: 1995. A módosított alapító okirat kelte: 2004. január 26. 10. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az iskolaigazgatót a képviselő-testület nevezi ki nyilvános pályázati eljárás útján. A kinevezés előkészítése a Képviselő-testület Oktatási, kulturális Bizottság feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.

5


II. Nevelési Program 1. Bevezető indoklás 1998. jan. 29-én tantestületünk elfogadta iskolánk pedagógiai programját, amely 10 évre szólóan tartalmazza nevelési-oktatási és képzési céljainkat. A kétévenkénti felülvizsgálat, a közoktatási törvény 1999. évi illetve 2003. évi módosítása, a kerettanterv bevezetése és az iskolaszerkezet változása szükségessé tette annak módosítását.

2. Iskolánk jellemzői 2.1. Képzési programok Iskolánk képzési programja az utóbbi években a kor követelményeinek megfelelően változott és alakult. Ezekről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, partnereinket. Figyelembe vettük igényeiket, az újat, a minőségit állítottuk előtérbe. Fejlesztéseink következtében a hagyományos kisvárosi iskolából kinőttük magunkat térségi feladatokat ellátó iskolává. 2.1.1. 1978-79-es tanévtől sajátos nevelési igényű tanulók oktatása honosodott meg iskolánkban, mely során az enyhén értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott tanulók nevelését-oktatását vállaltuk fel. Az eltelt időszakban igazi hiánypótló képzési formává vált, amelyet a térség települései is igénybe vesznek. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön iskolai nevelését végző iskolai osztályokat igény szerint kell létrehozni. Az ilyen problémákkal küzdő gyermekek iskolai nevelése, oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai osztályokban, gyógypedagógiai tanárokkal folyik iskolánkban. 2.1.2. Az 1992-93-as tanévben német tagozat létesült. 2.1.3. Az 1993-94-es tanévben rajz-vizuális program indult. A képzés folytatására a helyi gimnázium ad lehetőséget. 2.1.4. 1996-97-es tanévtől német nemzetiségi nyelvet oktató osztály létesült. A magasabb óraszám és a tananyag szerkezete lehetővé teszi, hogy az induló osztályokban a nyelv tanításán kívül helyet kapjon a térségben élő nemzetiségek kultúrájának, hagyományainak megismerése is. 2.1.5. Az 1998-99-es tanévtől szerepet vállalunk a „Gyermekvédelmi Igazgatóság” által fenntartott lakásotthonban élő állami gondozott tanulók oktatásában is. 2.1.6. Az 1999-2000-es tanévtől iskolánk 9-10. osztályos Előkészítő Szakiskolává bővült. A sajátos nevelési igényű Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gombatermesztés szakmai orientációs képzést kapnak. 2.1.7. 2001-2002-es tanévben a szülői igényeknek eleget téve indítottuk az angolszámítástechnikai programunkat. A program 2. osztálytól indul csoportbontásban. 2.1.8. 2001-2002-es tanévben bővült a kötelező idegen nyelv választhatósága. A 4. évfolyamon a német nyelv mellett a tanulók az angol nyelvet is választhatják. 2.1.9. 2002-2003-as tanévtől iskolánk bekapcsolódott az Alapfokú Művészeti Iskola 6 éves programjába, amely államilag elismert bizonyítványt ad. A képzés a következő művészeti ágakban indult: képző és iparművészet, táncművészet.

6


2.2. Személyi feltételek Szakos ellátottságunk megfelelő. Igényes, szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, nevelik tanulóinkat. Folyamatosan fejlesztik tudásukat, továbbképzéseken az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően vesznek részt. Egyre nagyobb igény jelentkezik a számítógép használatának elsajátítására. Megoldódott iskolánkban a gyógy testnevelés és a gyógytorna foglalkozás. A 2004. szeptember 1-jétől önálló iskolai védőnő látja el a szükséges egészségügyi feladatokat. Továbbképzésekre a beiskolázást az öt éves továbbképzési terv alapján végezzük. 1998-tól 10 órás kedvezménnyel gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi feladatokat. Iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, az alsó és felső tagozat évfolyamain tantárgyi fejlesztő segíti a részképesség zavaros gyermekek felzárkóztatását. A nevelő-oktató munka segítői a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek. Felső tagozatban a részképesség zavaros tanulók segítésére a SINDELAR-tréningprogramot is alkalmazzuk. Iskolánk életében, szakmai munkájában fontos szerepet töltenek be a szakmai munkaközösségek. Vezetőik az iskola vezetőségének tagjai. Igényes tervező, szervező és végrehajtó munkát végeznek. Munkájuk meghatározó, a helyi tanterv készítésében is jelentős feladat hárul rájuk. A térség igényei szerint területi munkaközösségek jöttek létre, melyben pedagógusaink is aktívan kiveszik részüket, többen munkaközösség vezetőként. 2.3. Tárgyi feltételek Oktató - nevelő munkánkat hat öt épületben végezzük. Az épületek állapota - az évek óta elmaradó nagyobb felújítások miatt - egyre romlik. A „B” épületben PARE pályázat eredményeként kialakításra került két számítógépes tanterem. Az „F” épület tetőszigetelése megoldódott, de beltéri munkákra valamint az egész terület lekerítésére sürgősen sort kell keríteni. Az iskolaudvarok nagyok, parkosításuk folyamatban van. Az „F” épület kerítése, udvara elhanyagolt, sürgős változtatást igényel, melyet saját erőből nem tudunk megoldani. A tantermek száma negyvennégy, ebből kis alapterületük miatt kettő szükségtanterem. Szertárak száma öt. Az „F” épület II. emeleti 2. sz. termében jelenleg délelőtt tantárgyi fejlesztés folyik, a délután napközis kézműves foglalkozást tartanak. Nyertes pályázat esetén számítógépes tanteremmé alakul. A szaktantermek felszereltsége közepes, az eszközök állapota egyre jobban romlik, állandó javításra, karbantartásra szorul. A fejlesztés folyamatos a 2008-ig megtervezett eszközfejlesztési terv alapján, bár a betervezett pénzösszeg nem minden évben áll az iskola rendelkezésére. A felső tagozat 7-8. osztályaiban szaktantermi, az 5-6. osztályokban, valamint az alsó tagozatban osztályterem rendszerű oktatás folyik. Szövöde és kerámia műhely is működik, 2003. szeptemberétől megoldódott a fazekas műhely helye az iskolaépületben. Három informatikai szaktanteremmel rendelkezünk 15-15 számítógépes munkahellyel, mely az igényeknek megfelelő. Internet hozzáférés a tantermekben megoldott. Számítógépes szaktantermekkel rendelkezünk, valamint egy 10 számítógépes tanteremmel is. Jelenleg már Internet hozzáférésünk is van, illetve az ADSL vonal is működik. Számítógépes parkunk bővítésére pályázatokat nyújtottunk be - multimédiás illetve multifunkcionális tantermek kialakítására - melynek elbírálását várjuk.

7


A napközis csoportoknak külön terme nincs, a foglalkozások a tantermekben zajlanak. A tanulók és a szülők továbbra is igénylik a napközi otthon segítségét a tanulásban, a gyerekek szabadidejének hasznos, igényes szervezésében. A törvény értelmében minden csoportot ellátunk megfelelő számú tankönyvekkel, szótárakkal, lexikonokkal. Iskolánk saját könyvtárral rendelkezik. Az „F” épületé tágas, jól megfelelően felszerelt, a „B” épületben egy osztályteremből lett kialakítva, sok könyvvel, folyóirattal, játékkal. Itt biztosítunk ügyeletet a tanulószobára, illetve a szakkörökre várakozó tanulóknak. Az „B” „F” épületben a követelményeknek megfelelő logopédiai szoba, az „F” és három épületben jól felszerelt fejlesztő szoba került kialakításra. Ezekben a helységekben esztétikus, igényes környezetben történik a tanulókkal való egyéni fejlesztés. A sportolási feltételek adottak. A „B” épületben csak tornaszoba van, melyet a Besztercei Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a saját igényeinek megfelelően továbbfejlesztett. Itt a délutáni órákban: néptánc, modern táncoktatás folyik. A tornaszobát igénybe veszik gyógy testnevelés foglalkozásokra is. Így tudjuk biztosítani a mindennapos mozgáslehetőséget. Az 1994-ben épült tornaterem 2003. nyarán külső és belső felújítást kapott. A tornaterem kihasználtsága jó és sokrétű. 2004. évben szükség lesz a parketta felületi lakkozására. A par-

ketta balesetveszélyessé vált, ezért sürgős padlócserére van szükség. Az „F” épület tornateremben sportpadló csere történt. A terem kihasználása sokoldalú. Tömegsport, egyéb sportfoglalkozások, kötélugró szakkör, padló hoki foglalkozások, és külső sportfoglalkozások. Az elhasználódott sporteszközöket mindkét tornateremhez kapcsolva a sportcélú normatívából folyamatosan pótoljuk. A szabadtéri programok három sportpályán zajlanak. Az iskolaudvarban levő pálya jó állapotú ugyan, de a pályát körülvevő drótháló folyamatos felújítást igényel. A Rákóczi-téri pálya komoly felújítást igényel. Iskolánk kihasználja a városban működő Tanuszodát. Az alsó tagozatban – testnevelés óra keretében – minden évfolyam, felső tagozatban az 5-6. évfolyam vesz részt úszásoktatáson, évi 10 órában. A 3. évfolyam az egész évben, a többi évfolyam 12 10 foglalkozáson vesz részt. A sajátos nevelési igényű tanulók 1-6. osztályig heti 2 órában tanulnak úszni. A technikaoktatást szolgáló épületegyüttes az iskola főépületétől különálló építmény, ami elavult a mai korszerű oktatás feltételeit nem tudja kielégíteni. Rendelkezünk tankonyhával, ahol a háztartástan oktatás és gyakorlat történik. A technika épületét és az iskola tornatermeit együtt használjuk a tanulásban akadályozott tanulókkal. A 9-10. osztályosok pályaorientációs és szakmai előkészítő tevékenységeinek végzéséhez fazekas és szövőműhely áll rendelkezésünkre. Az „F” épület technika tantermeiből alakítottuk ki a rajz-vizuális blokkot. egyik technika terméből kerámia műhely lett kialakítva és égetőkemencével is rendelkezünk. Gondot jelent, hogy a szaktantermek a tornaterem

légterében van, a zaj nagy, ezért nagyon sürgős lenne egy hangszigetelt ajtó a két tanteremre. Az „A” épület pincéjében pályázat segítségével gombatermesztési szakterem került kialakításra, amely gyakorlati helye a tanulásban akadályozott 9-10. osztályos tanulóknak. A gyermekek étkeztetése két az „F” épületben történik. Az „F” épület ebédlője tágas, kellemes körülményeket biztosít az étkezéshez. A „C” épületben melegítő konyhás rendszer működik. Itt egy tanteremben délelőtt tanítás folyik, 12 órától átalakul étkezővé, A másik terem csak ebédlő funkciót tölt be. Audió-vizuális eszközök beszerzése folyamatos, lásd. eszköz fejlesztési terv 2008-ig.

8


Szűkös anyagi helyzetünk ellenére sikerült 5 szaktantermet un. „Európa tanterem” – mé alakítani a rajz tagozatos tanulók és néhány aktív kolléga bevonásával. A sajátos nevelési igényű osztályok továbbra is a „D” és az „E” épületben kerülnek elhelyezésre, nem elfogadható körülmények között. 2.4. Nevelési feltételek A közösségi órák, a szakkörök, a tanulmányi és egyéb versenyek, a különböző felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások mind segítik a tanuló személyiségének megismerését, fejlesztését. Továbbra is tervezzük a hagyományos „Reguly-hét” megrendezését, melyet a felnőttek és a gyerekek javaslatainak figyelembe vételével szervezünk a diák-önkormányzat közreműködésével, a szabadidő felelős koordinálásával. Tanulmányi kirándulásokat osztályonként szervezünk, az ésszerű takarékoskodás figyelembe vételével. A tanulásban akadályozott tanulók tagozatos kirándulásokon vesznek részt. Gyermekeink sokoldalú fejlesztése érdekében egyhetes Erdei Iskolát szervezünk a mindenkori hatodik osztályosoknak és igény szerint a negyedik osztályosoknak is. A pályázati lehetőségek megszűnésével nehéz helyzetbe került az erdei iskola szervezése. A források beszűkülése miatt nehéz előteremteni a táborozás költségeit. A továbbiakban csak az anyagi feltételek biztosítása esetén van esély az erdei iskola megszervezésére, hisz a családokra már több önrészt ráterhelni nem lehet. Nagy sikere van nyári táborainknak. Integrált táboraink segítik a „másság” elfogadását. Intézményeink helyiségeiben, területein párt, szervezet, politikai célú mozgalom nem működhet. Politikai célú tevékenység, rendezvény nem folytatható, nem szervezhető az alatt az idő alatt, amíg a tanulók az iskolában tartózkodnak. 2.5. Pályázatok Pályázati lehetőségeket kihasználjuk iskolánk anyagi feltételeinek javítására. Figyelemmel kísérjük a megjelenő pályázatokat, többnyire eredményesen pályázunk. Eredményes tanulói pályázatokkal iskolánk hírnevét öregbítjük. Anyagi helyzetünk további erősítését segíti az 1994-ben létrehozott „Reguly Iskoláért Alapítvány. Támogat minden olyan kezdeményezést, kérést, igényt, amely a tanulók érdekeit, az iskola továbbfejlődését segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók programjait támogató alapítvány a „Zirci Napsugarak” Alapítvány. Vagyonuk gyarapítására rendszeresen pályáznak, keresik a szponzorokat.

9


III. Alapelvek, célok, feladatok, értékrend 1. Alapelvek Az iskolai nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése illetve erősítése, amelyek a) egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, b) másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.

2. Célok, feladatok 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai 2.1.1. Olyan iskola kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek és a pedagógusok egyaránt. A pedagógusok és tanítványaik közös munkával érhetik el céljaikat. Pedagógiai felfogásunk az önálló arculatú autonóm iskola megteremtése. Feladat: 1. Figyelemmel kell kísérni partnereink igényeit, elvárásait. Velük együttműködve folyamatosan alakítani gyermekeink személyiségét. 2. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét, jogait. Hangsúlyt helyez a tanulók jogainak és kötelességeinek érvényesítésére és védelmére. 3. Az iskola a szülők megbízottjaként is törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. 4. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 5. Mindannyian felelősek vagyunk önmagunkért, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt és ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 6. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek vagyunk betartani. 2.1.2. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik alkalmasak önálló ismeretszerzésre. A társadalmi igényeknek megfelelően mindenki tehetségének, céljainak és lehetőségeinek megfelelően tudjon érvényesülni. - Egyéni képességfejlesztés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Feladat: 1. Fontos szerepet kapjon az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget el kell kerülni intézményünkben. 2. Mindent el kell követni, hogy a különböző képességű, lemaradó tanulókat sikerélményhez juttassuk. Kövessük egyéni fejlődési útjukat, hogy el tudják sajátítani az alapvető készségeket, képességeket! 3. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. A teljesítmények következetes értékelésével motivál a jobb eredmény elérésére. 4. A feltételek biztosításával az átlagos és átlag alatt teljesítő tanulók számára is lehetőséget adunk eredményességük növelésére. Fejlesztő pedagógust, logopédust alkalmazunk, egyéni foglalkozásokat szervezünk, megismerjük az egyéni fejlesztésre alapozott (EFA) tantervcsaládot. Tervezzük egy multifunkcionális oktatási blokk létrehozását.

10


2.1.3. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanulják a sérült emberekkel való együttélés társadalmi normaként való érvényesítését, a „másság” elfogadását. Feladat: 1. Keresni az integrált nevelésben rejlő módszertani lehetőségeket, adott élethelyzetek gyakoroltatását. A tanulócsoportokat érdeklődési körüknek megfelelően szervezzük. Integrált oktatás keretében biztosítjuk a lemaradó tanulók felzárkóztatását. 2.1.4. Kialakítjuk iskolánk egyéni arculatát, sajátos stílusát a tanulók igényeinek megfelelően. Feladat: 1. Színvonalas rendezvények, szabadidős programok szervezése. Reguly napok, osztálykirándulások, színvonalas megemlékezések. Biztosítjuk tanulóink versenyre való felkészítését. Kiváló teljesítményt nyújtó tanulóinkat, Reguly oklevél, Reguly emlékplakett elismerésben részesítjük. 2.1.5. Szeretnénk, hogy a térség iskolái is megismerjék munkánkat, segítjük a térség iskoláinak tevékenységét. Feladat: 1. Országos, regionális, megyei, térségi szaktárgyi és sport versenyek helyszínét biztosítjuk iskolánkban, és részt veszünk azok lebonyolításában. Továbbképzéseket, szakmai napokat szervezünk. 2. Gyógypedagógusaink – igény szerint – szakmai segítséget nyújtanak az integráltan foglalkoztatott, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához. 2.1.6. Az iskola külső környezetének javítása mellett törekszünk a belső megújítására is, a kor követelményeinek megfelelően. Feladat: 1. Tovább bővíteni Európa tantermeinket. Új multifunkcionális termek kialakítását tervezzük, számítógépes rendszerünket tovább fejlesszük. 2.1.7. Céljaink, feladataink megvalósítása rajtunk múlik. Igyekszünk megfelelni az Európai Unio oktatáspolitikai szemléletének: 1. Egész életen áttörténő tanulás – továbbképzések folyamatos szervezése. 2. Az iskola nyitottá tétele „partnerközpontú működés”, „szolgáltatási funkciók bővítése”. 2.2. Alapfokú nevelés-oktatás első szakasza 1-4. évfolyam Célja: 1. Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. 2. Vezesse át a gyermeket a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, az iskola adjon teret, a gyermekjáték-, és mozgás iránti vágyának. 3. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Segítse természetes fejlődését, érését. 4. Az iskola elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen és sajátítasson el a negyedik osztály végére. Feladata: 1. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.

11


2. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. 3. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. 4. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek szociális – kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. 5. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. 2.3. Alapfokú nevelés-oktatás második szakasza 5-8. évfolyam Célja: 1. Folytassa az első szakaszban megkezdett képességek, készségek fejlesztését. 2. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. 3. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. 4. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. 5. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre. 6. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Feladata: 1. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. 2. Sajátítsa el a tudatos kritikus fogyasztói magatartás (gazdaságosság, takarékosság, minőség, ökológiai fogyasztó védelem) fogalmait. 3. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. 4. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét. 5. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. 6. A nemzeti és a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, és az ápolásukra való nevelés. 7. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 8. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. 2.4. Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában 1. Azon képességek fejlesztésének biztosítása, amelyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához vezetnek. 2. Olyan gyógypedagógiai segítség biztosítása, mely speciális nevelési szükségletüknek megfelel. 3. Olyan elfogadó, megértő, szeretetteljes közösség nyújtása, amelyben önértékelése pozitív irányt vesz. 12


2.5. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 1-4. évfolyam Célja: Az alapvető tanulási és magatartási normák kialakítása, a higiénia és kommunikációs képesség fejlesztése. Feladata: 1. A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése. 2. Biztosítani minden tanuló számára a képességfejlesztésben az érzéki tapasztalatok szerzését és a cselekvésformák átélését, cselekedtetését. 2.6. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 5-8. évfolyam Célja: Az önálló tanulási tevékenység kialakítása mellett a magatartási normák ismerete, megerősítése. Feladata: 1. A megismerési folyamatok fejlesztése, élethelyzetek gyakoroltatása 2. Tanulási tevékenységek és technikák megismertetése, kialakítása. 2.7. Tanulásban akadályozott tanulók szakiskolai nevelése-oktatása 9-10. évfolyam Célja: 1. A szerzett ismeretek megerősítése, a hiányok pótlása, szintetizálása, alkalmazása 2. Megismertetni a tanulókat a pályaorientációs foglalkozások keretében számukra elsajátítandó szakmákkal. (gombatermesztés) 3. Szembesüljenek a tanulók saját tényleges képességükkel, tehetségükkel. Feladata: Szakmai előkészítő programok keretében önálló életvezetési technikák gyakoroltatása.

3. Értékrend Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: 1.1. Gyermekközpontúság 1. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak érvényesítésére és védelmére. 2. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 3. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diák-tanár kapcsolat hangsúlyt kap. 4. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen próbálja megvalósítani. 3.1. Gyermekpartnerség: Legfontosabb partnerünk: a gyermek. 3.2. Szabadság 3.2.1. Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelet.

13


3.2.2. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. 3.2.3. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési véleményezési és javaslattételi jogait. 3.2.4. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a dolgozók és a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fáziságban és az értékelésben is. 3.3. Felelősség 3.3.1. Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 3.3.2. A nevelőtestület tagjai személye példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. 3.3.3. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. 3.4. Teljesítmény 3.4.1. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. 3.4.2. Biztosítja a feltételt a kevésbé sikeres teljesítményű tanulók előrehaladásához. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. 3.4.3. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. 3.4.4. Az iskola értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve, melyet a Pedagógiai Programban részleteztünk. 3.5. Emberi értékek 3.5.1. Az emberi értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi, lakóhelyi, nemzeti, európai, identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadása és időszerű alkalmazása. 3.5.2. A hazaszeretet erősítése 3.5.3. Az emberi együttélés, együttműködés, tolerancia, empátia erősítse. Polgári értékek

Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellet az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi, európai, nemzeti, lakóhelyi identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. 3.6. Demokrácia értékei 3.6.1. Olyan magatartásforma kialakítása, melyben az egyén és a közérdekei egyaránt szerephez jutnak. 3.6.2. Az általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. 3.6.3. Szem előtt tartjuk az esélyegyenlőség elvét, hogy a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulóink is jobban meg tudjanak felelni a kor diktálta követelményeknek.

14


3.7. Nemzeti értékek Fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozó azonosság tudatának ápolását, kibontakozását. 3.8. Európai humanista értékrend 3.8.1. Azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. 3.8.2. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. Erre neveljük tanítványainkat. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak.

IV. Eszköz és eljárásrendszerek 1. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek Alkalmazásuk lényege: a tanulókat a pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat, pedig kiküszöböljük. 1.1. Az eljárások kiválasztásának szempontjai 1.1.1. Tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességei. 1.1.2. Az egyéni fejlesztésre alapozott tantervcsalád (EFA) 1.1.3. A mindenkori szituációk, és azok tartalma 1.1.4. A pedagógus személyisége, felkészültsége, érdeklődési köre. 1.2. Módszerek 1.2.1. Tudatosítás 1.2.2. Követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés 1.2.3. Értékelés, elismerés, büntetés, melyek kombinációit kell alkalmazni. 1.3. Nevelési eredményvizsgálataink kiterjedése (kétévente): 1.3.1. egyes tanulókra 1.3.2. tanulócsoportokra 1.3.3. az iskola egészére. 1.4. Nevelési eredményvizsgálat módszerei 1.4.1. Megfigyelés, beszélgetés 1.4.2. Írásbeli kérdőíves tesztek, névvel illetve név nélkül 1.4.3. Gyermeki produktumok 1.4.4. Összehasonlítás, következtetések levonása –feladatok meghatározása 1.4.5. Pedagógiai elemzések egyes nevelési területekről 1.4.6. Végzett tanulók helytállásának figyelemmel kísérése.

15


V. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés 1. Közösségfejlesztés Fontos, hogy a közösségben a tanuló jól érezze magát, legyen feladata, értelmes célt adjon életének, segítse munkájában. Közösség létrehozása nagy tapintatot igényel a pedagógustól, hisz minden gyerek más-más értékrendet, viselkedésformát hoz otthonról, és ezt „közös nevezőre” kell hozni. 1.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában 1.1.1. Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák 1.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, napközi, kirándulások, séták, közösen végzett munka. 1.1.3. Diákönkormányzat 1.1.4. Szabadidős munkatevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, de tevékenyen hozzájárul: a) a tanuló közösségi magatartásának kialakításához b) véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez c) a közösségi normák, szokások elfogadásához d) a másság elfogadásához e) az együtt érző magatartás kialakulásához f) a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 1.2. A nevelőtestületi közösség modell a tanulók számára saját életük megszervezésében. A gyermekek együttműködésük során önkéntelenül is átveszik azokat a: a) magatartásmódokat b) szervezeti formákat c) működési elveket, amelyeket nevelőiktől, közvetlen környezetüktől látnak. Az intézmény valamennyi dolgozójának törekednie kell arra, hogy pozitív példaként álljanak a diákok előtt megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolatokkal. 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1.3.1. Törekedni kell arra, hogy minden tanuló: a) Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait-kölcsönös segítség, bátorítás, tisztelet, őszinteség, szeretet, felelősségérzet, kötelességtudat, bizalom, türelmesség, tolerancia. b) Sajátítsa el és gyakorolja azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. c) Közvetlenül is vállaljon részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában. – diáklevelezések, United Games egyéb programok d) Váljon érzékennyé környezete állapota iránt-aktív részvétel a környezetvédelemben e) Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni, értelmesen használja az Internet adta lehetőségeket.

16


f) Tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kerülhet sor. g) Minden tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 1.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: a) Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére. b) Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. c) Erősítse a környezet iránti pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. d) Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. e) Fejlessze ki a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást. f) A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. g) Segítse a szociális képességek - kapcsolatteremtő és kooperációs képesség, tolerancia, empátia, konfliktus és kudarctűrés - kialakulását. h) Segítse a reális, a valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulását, az önkritika, az egészséges ambíció és akarat kifejlesztését. 1.3.3. Sajátos nevelési igényű tanulók követelményrendszere a közösségi nevelés terén: a) A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosításig. b) Ismerjék fel és tudják értelmezni az egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések és a kompromisszumos megoldásokat. c) Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. d) Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban, a sportban. e) Ismerje meg a közösen végzett munka örömét. 1.3.4. A közösségi nevelés legfőbb színterei az alábbi tanórán kívüli foglalkozások tevékenységek: a) napközis, tanulószobai foglalkozások b) iskolai sportkör (tömegsport) c) énekkar, szakkörök, érdeklődési körök d) közösségi órák e) színvonalas ünnepélyek, megemlékezések a szabadidő szervező illetve a felelősök szervezésében. 1.3.5. A tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: a) a tanulói (szülői) igények b) a rendelkezésre álló szakemberek c) az anyagi lehetőségek ismeretének figyelembe vételével. Szem előtt tartva, hogy a kötelező tananyag elsajátításához kapcsolódó foglalkozásokért az iskola nem kérhet pénzt. 17


1.3.6. A szakkörök szervezésében a következőkre kell odafigyelnünk: a) Időben történjen meg a szakkörök időpontjainak és vezetőinek meghatározása b) A hirdetőtáblán órarendszerűen jelenjen meg az időrendi beosztás. c) A szakkörök, érdeklődési körök hosszabb távon ugyanabban az időpontban kerüljenek megszervezésre. d) Hiányzások regisztrálása- szülői levél a szakkörökre való jelentkezéskor 1.3.7. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: a) napközis, tanulószobai foglalkozások b) sportkörök: kézilabda, labdarúgás, kötélugró, padló hoki, tömegsport. c) egyéb szakkörök az igények alapján d) versenyek: tanulmányi – helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő, valamint levelezős versenyek, kulturális versenyek e) iskolai bajnokságok, házi versenyek f) „Reguly napok” g) hagyományok ápolása h) Erdei iskola i) tanulmányi kirándulások, múzeum, kiállítás látogatások, színházlátogatás.

2. Személyiségfejlesztés Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét. 2.1. Feladat, mindent elkövetni, hogy tanulóink: 1. a különböző szintű adottságaikkal, 2. az eltérő mértékű fejlődésükkel, 3. az iskola és az iskolán kívüli tanulásukkal, 4. egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, 5. szervezett ismeretközvetítéssel, 6. spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 2.2. Iskolánk pedagógiai programja nevelési, tanítási - tanulási folyamata adjon teret: 1. a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak játéknak, munkának 2. fejlessze a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat 3. járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Személyiségfejlesztésünk színtere nem csak az iskola, az otthon, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

18


2.3. Feladataink 2.3.1. Az értelem kiművelése terén: 1. Megismerési vágy fejlesztése: játék, versengés, a felfedezés öröme 2. Sikeresség értelmezése- tanulói önbizalom és önismeret erősítése 3. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. Tanulás módszereinek megismerése, elsajátítása, a tanulás megszeretése, problémamegoldó gondolkodási képesség fejlesztése, igazság ismerete, egyénre szabott kreativitás 4. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. 5. Szerezzenek gyakorlatot, az önálló ismeretszerzést segítő intézmények hasznosításában. (könyvtár, színházlátogatás, médiák ) 2.3.2. A segítő életmódra nevelés területén: 1. Pozitív szociális szokások kialakulásának segítése 2. Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely a mindennapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. 3. A tanulók érezzék magukat biztonságban, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 4. Olyan segítő légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedési tevékenység. Szervezzük úgy az iskolai életét, hogy a tanuló minden héten, de legalább havonta vegyen részt olyan tevékenységben, amely segítő együttműködés által valósul meg. – iskola, osztály dekorálása, iskola környékének rendezése, parkosítás – 5. Egészséges versenyszellem kialakítása. 6. Emberközpontú (humanisztikus) iskola kialakítása, ahol az értelem és az érzelem dominál. 7. Fontos legyen a pedagógus személyes példamutatása, nyitottsága, őszintesége, segítő szándéka. 8. Alakítsuk ki tanulóinkban a kitartás, önfegyelem, önbizalom, tolerancia elveit. Tudják elfogadni a „másságot”, mint az emberi sokféleség, különbözőség tényét. 2.3.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: 1. Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal – helyes táplálkozás, életvitel, drog megelőzési programok, dohányzás, alkoholfogyasztás elleni felvilágosító munka – 2. A leginkább jellemző pozitív fogyasztói magatartás elsajátítása: helyes kiválasztás, döntés, kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése kultúrált formában. 3. Önkiszolgálási képességek: a) Testi képességek fejlesztése: - Testnevelés órák, sportszakkörök, kerékpáros és természetjáró szakkör, a város egyéb sportolási lehetőségeinek kihasználása b) Kézügyesség fejlesztése: - Rajz - szövő - kézműves szakkörök, - Rajz - vizuális program, - Napközis foglalkozások, játszóházak - Kismesterségek megismerése

19


4. 5. 6.

7.

c) Önellátási képességek fejlesztése: - Egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet - Illemtan - helyes szokások kialakítása, alapvető szokások gyakoroltatása d) Befogadóképesség: - Esztétikus környezet iránti igény fejlesztése. - Művészetek - zene, vizuális kultúra - iránti fogékonyság kialakítása - ünnepélyek, tanítási órák Önvédelmi képességek: helyes táplálkozási szokások kialakítása, lelki egészségvédelem Önmegismerő képesség kibontakoztatása, kudarctűrő képesség fejlesztése. Önfejlesztő képesség: a) Olyan szituációk szervezése, amelyekből kiderül, hogy mi iránt van hajlama, rátermettsége. b) A tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. c) Fejlesszük a tanulók problémamegoldó képességét, kritikus gondolkodását az egyéni és a csoportos döntéshozatalnál. d) Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a reklám, a marketing szerepét. Kapjon hangsúlyt a minőség, a biztonság szerepe a fogyasztás során, a gazdaságossá, a takarékosság. e) Alkotóképesség fejlesztése: tanórákon, szakkörökön, tehetséggondozó foglalkozásokon, pályázatok írásakor és egyéb fórumokon. f) A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során. - más ember személyes tisztelete, megértése, önmaga vállalása, hibák elismerése. g) Tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában rendszeresen adunk vásárlással, áruismerettel, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. További tevékenységi formák a személyiségfejlesztéshez: a)

Személyiségtesztek - osztályfőnöki tervekben meghatározott rendszerességgel illetve alkalomszerűen, ha szükség van rá – b) Kimenőszínt mérések, belső vizsgáztatás rendje c) Beszélgetések - csoportos vagy egyéni - alkalomszerűen, osztályfőnöki, közösségi órákon. d) Rendezvények, az iskola szabadidős programjai. e) Középiskolai visszajelzések a tanulók helytállásáról. f) Differenciálás a tanítási órákon, felzárkóztatás, szakkörök, tehetséggondozás.

3. Diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat az iskolai demokrácia alappillére, a diákok legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete. Iskolánkban az1994-95-ös tanév óta működik a törvény által meghatározott keretek között. A diákok munkáját egy-egy alsó tagozatos, és felső tagozatos pedagógus segíti. Működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Nagyon fontos A diákönkormányzat rendszeres konzultációt és szoros együttműködést tart a szabadidő felelőssel és az osztályfőnökökkel. A diákönkormányzat a tudás és nevelés (önnevelés) fontos helyszíne.

20


Olyan tudást és tapasztalatot szerezhetnek itt diákjaink, amely fontos ahhoz, hogy megoldják a gyerekkor (később a felnőtt életük) problémáit. Feladatok: 1. Az emberi - gyermek- és diák - jogok és kötelességek minél szélesebb körű megismertetése, gyakoroltatása. Ezzel nem „csak” szabadságot, hanem megfelelő felelősség érzetet is rájuk ruházunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy nem csupán saját, hanem mások jogaira is tekintettel kell lenni. 2. Együttműködés, kommunikációs készség fejlesztése. Kapcsolattartás más diákszervezetekkel. 3. A diákönkormányzat az iskolai életben a közösségi élet fontos alakítója, ahol az egyéni érdek és a közösség érdeke nem mindig találkozik. Meg kell tanulni - a fejlődés érdekében -, hogy van, amikor a közösség, van, amikor az egyéni érdeknek kell érvényesülni. 4. Nem könnyű gyereknek – embernek – lenni a mai bonyolultnak látszó világban. Az egyik legbiztosabb tájékozódási pontnak az általános emberi jogok és követelmények tűnnek. Ezek megfelelő ismeretével diákjainkat talán segítjük abban, hogy életük során helyesen döntsenek és cselekedjenek, vagy hibáikból tanuljanak, javítsák ki azokat. 5. Törekedni kell, hogy egyre nagyobb mértékben vegyék át a vezetési feladatokat a diákönkormányzatban, programjaik szervezésében kezdeményezőek, önállóak legyenek, ismerjék társaikat, képesek legyenek az érdekükért tenni, képviselni tudják őket. 6. Az osztályfőnökök lehetőséget adnak a diák önkormányzati képviselőnek az információk átadására, a DÖK vezetői a szükséges információkat a pedagógusok felé is jelzik. 7. A DÖK delegáltjai az Iskolaszék tagjai. 8. A DÖK aktívan részt vállal a Házirend átdolgozásában. módosításában. Egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ, PP elfogadásakor és módosításakor. 9. A diákönkormányzat a Közoktatási törvény alapján a: Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásakor, módosításakor egyetértési jogot gyakorol Pedagógiai Program, IMIP elfogadásakor, módosításakor véleményt nyilvánít. 10. Az IMIP-en belül véleményezési jogkörrel rendelkezik a minőségpolitika kidolgozásában, és egyetértési jogot gyakorol a minőségirányítási rendszer elfogadásában.

4. Osztályfőnöki nevelőmunka Az osztályfőnöki munka új tartalommal való megtöltése és a hagyományos tennivalók összehangolása fontos feladatunk lesz. Jelentős szerepet kap a közösségformálás. Fel kell készíteni diákjainkat arra, hogy felnőttként: a) hogyan tudnak eligazodni, boldogulni a társadalomban, b) milyen szabályokat kell betartaniuk, c) hogyan egyeztessék össze egyéni érdekeiket a közösségivel, d) vagyis meg kell ismerniük az élet iskoláját, tennünk kell a tanulók passzivitása, érdektelensége ellen.

21


Feladat: 1. Az osztályfőnöki óra kapcsolódjon a diák önkormányzati munkához. 2. Javítani kell kapcsolatunkat a szülőkkel, hogy valóban egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki. A jobb kapcsolat érdekében célszerű a szükség szerinti családlátogatás. 3. Az osztályfőnök sokféle konfliktussal találja szembe magát - diák - diák, diák - szaktanár, diák - osztályfőnök, szaktanár - osztályfőnök - Ezek megoldásában fontos a diplomáciai érzék és ennek érvényesülni kell a munkánkban Feladataink megoldásában segítenek a heti egy osztályfőnöki óra mellett a közösségi órák. Megtervezésük tartalommal való megtöltésük a tanulókkal és s szülőkkel együtt nagy nevelési lehetőségeket rejtenek magukba. Nevelni csak olyan iskolában lehet, ahol egységesek a pedagógiai hatások, elvek. A jövőben erre fokozottan ügyelnünk kell. A pedagógusok "etikai kódexét" elfogadtuk és mindenki köteles betartani.

VI. Egyéni képesség és személyiségfejlesztés 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai válságot idéztek elő a társadalmi, közösségi, és az egyéni életekben. Több évszázados, jól működő szokások, értékrendek váltak semmivé viszont helyébe nem került semmi. A kilátástalanság, az egyedüllét sokakat az alkohol és drogfogyasztásra ösztönzött. Megoldást csak az erős, közösen szervezett, egyént is védő közösség adhat. Kialakítására nagy gondot kell fordítani az iskolában. A mai iskola napi gondja a gyermekek beilleszkedésének hatékony és eredményes segítése. 1.1. Tevékenységi formák a nehézségek leküzdésére: 1. Különböző kérdőívek, egyéni beszélgetések segítségével feltárjuk az okokat, melyek a gondokat okozzák. 2. Sikerélményekhez juttatjuk, felhasználva a közösség segítő erejét. 3. Az osztályfőnök gyakori beszélgetéssel segíti a feltárt okok megszüntetését, a lelki sérülések feldolgozását. 4. A szülőkkel, a gondviselőkkel őszinte, személyes beszélgetést folytatunk a megoldás lehetőségeit keresve. 5. Keressük e pedagógiai tevékenységet segítő továbbképzéseket 6. A témákhoz kapcsolódó szakirodalmat népszerűsítjük, propagáljuk. 7. Tartalmas órai és tanórán kívüli tevékenységeket (ld. közösségi fejlesztésnél) biztosítunk a tanulóknak, hogy adottságaikat több területen is, pl. sport, zene, tudomány, nyelv, művészet, színház kipróbálhassák 8. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekeket, hogy hol, kitől és mikor lehet segítséget kérni a problémák orvoslására - prevenciós és koordináló munka -: a) „Lelki segélyszolgálat”, „forró drót” b) Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgáltató Központ, pszichológiai ellátás szakemberek segítségével. 9. Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, logopédus segítséget nyújtanak a szülőknek, osztályfőnököknek, pedagógusoknak a felmerülő szakmai problémák megoldásá22


hoz (tanulási nehézségek, sajátos nevelési igény megállapítása, áthelyezések, felmentések). 10. A szakvélemények, felülvizsgálatok figyelemmel kisérése.

2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, a tanulók alap-, és általános műveltségének biztosítása, az iskola képzési profiljának és speciális programjainak - német nemzetiségi, rajz, angol, sajátos nevelési igényű tagozat - színvonalas oktatása mellett fontos feladatnak tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű - iskolai, városi, megyei, regionális, országos - tanulmányi, kulturális és sportversenyekre való felkészítést, versenyeztetést. A törvény a heti nem kötelező tanórai foglalkozások keretében ad erre lehetőséget. Feladatunk, hogy minden gyermeket a neki megfelelő tempójú tanulásra késztessünk, ugyanakkor lehetővé tesszük a kimagasló teljesítmények elérését: 1. A differenciálás eszközeivel élve biztosítjuk a gyermek tehetségének kibontakoztatását és fejlesztését. 2. A német munkaközösség lehetőséget biztosít arra, hogy 6. osztály után a német nemzetiségi nyelvet képesség és teljesítmény szerinti csoportbontásban tanulják a diákok. A csoportok újraelosztása munkaközösségi értekezleten történik, a megelőző tanév első félévének lezárása után. A csoportok összetételére a 6. évfolyamban német nemzetiségi nyelvet tanító szaktanárok tesznek javaslatot. A munkaközösség döntéséről informálja az érintett tanulókat, szüleiket és az érintett osztályfőnököket. 3. Nemek szerinti csoportbontásban oktatjuk a technika és a testnevelés tantárgyat. 4. Ingyenes középiskolai felkészítőket szervezünk matematikából, magyarból, német és angol nyelvből és igény szerint biológiából. 5. A tehetség kibontakozását segítik a tanulói igények alapján szervezett szakkörök, szaktárgyi vetélkedők, középiskolai felkészítők, sportversenyek, az iskola által szervezett szabadidős programok 6. Jó pályázatok írására tanítjuk meg tehetséges gyermekeinket. 7. Multifunkcionális tanterem létrehozásával használatával segítjük a tehetséggondozás színterének bővítését. 8. Az iskola, a „Reguly Iskoláért” és a „Zirci Napsugrak” Alapítvány anyagilag is támogatja tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését.

3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összessége, amelyek a hátrányos és veszélyeztetett gyermek nevelését, eltartását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. 3.1. Célja: hogy megelőzze, felderítse, enyhítse, vagy elhárítsa azokat a gyermekekre ható ártalmakat, amelyek egészséges személyiségfejlődésüket megzavarhatják, vagy gátolhatják. 3.2. Feladat: segíteni a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű helyzetben élő tanulók: 3.2.1. beilleszkedését az iskolai környezetbe 3.2.2. oktatását, nevelését 3.2.3. ismeretszerzést 3.2.4. egyéni ütemű fejlődését 3.2.5. az állami gondoskodású gyerekek nevelését-oktatását, az életre való felkészítését.

23


3.3. Igazgató feladata: 3.3.1. Az iskolai gyermekvédelem irányítása, ellenőrzése és segítése. 3.3.2. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős megbízása. 3.3.3. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítése. 3.3.4. Az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének figyelemmel kísérése. 3.4. Osztályfőnökök feladata: 3.4.1. Ellátni az osztályközösség gyermekvédelem munkáját. 3.4.2. Megismerni a gyermek személyiségét. 3.4.3. Felderíteni a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat. 3.4.4. Megállapítani a veszélyeztetettség okát, megismerni a tanuló családi körülményeit. 3.4.5. Szükség esetén családlátogatást végezni, környezettanulmányt készíteni. 3.4.6. Tapasztalatait megbeszélni az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. 3.4.7. Családi környezetet közös orvoslással pozitív irányban befolyásolni. 3.4.8. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóba, Családodozóhoz ill. iskolaorvoshoz irányítja a gyermeket. 3.5. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata: 3.5.1. Összefogja és szervezi az iskola gyermekvédelmi tevékenységét. 3.5.2. Tanévenként a testülettel közösen felméri a veszélyeztetett és hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 3.5.3. A veszélyeztető okok ismeretében családot látogat az osztályfőnökökkel közösen. 3.5.4. Folyamatosan kapcsolatot tart a gyámüggyel, a családsegítő központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a pszichológussal, a védőnővel és a rendőrséggel – szükség esetén védő-óvintézkedést kér. 3.5.5. A meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgatónál kezdeményezéssel él. 3.5.6. Szorgalmazza a szociálisan rászorulók anyagi támogatását. 3.5.7. A szülő értesítése a tanköteles, és az egyéni kérelem alapján iskolába járó tanuló első igazolatlan mulasztásakor (ha az iskola értesítése eredménytelen marad). 3.5.8. Részt vesz az iskola egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes és szexuális felvilágosító program kidolgozásában, végrehajtását figyelemmel kíséri. 3.5.9. Rendszeres kapcsolatot tart a szabadidő felelős és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, velük együttműködve szervezi a programokat. 3.5.10. A szociális juttatásról és a lehetőségekről a gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnököket rendszeresen tájékoztatja. A juttatások eseti lehetőségeit a szülő az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együttesen kérvényezi. A pályaválasztásban bizonytalan tanulókat – a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök javaslatát is meghallgatva – pályaválasztási tanácsadó szolgálathoz küldi. 3.6. Iskolaorvos feladata: 3.6.1. Időszakos általános vizsgálatokat végez. 3.6.2. A vizsgálatok eredményeit a tanulók egészségügyi törzslapján feljegyzik, megőrzik. 3.6.3. Az iskolaorvosnak az iskolában elsősorban preventív szerepeük van, a kóros tüneteket szűrővizsgálat során igyekeznek a lehető legkorábban észrevenni.

24


3.6.4. Ellenőrzik a tanulók személyi higiénéjét és az iskolai alkalmazottak kötelező szűrővizsgálatainak megtörténtét. 3.7. Iskola védőnő feladata: 3.7.1. Az orvos segítőtársa, részt vesz a különböző ellenőrzéseken, vizsgálatokban, egészségnevelésben. 3.7.2. Vezeti az oltási dokumentációt, testi fejlődést rögzítő törzslapot. 3.7.3. Kiemelten gondozza a veszélyeztetett gyermekeket. 3.7.4. A védőnő nyilvántartja a szakvizsgálatra szorulókat, ellenőrzi a korrekció megtörténtét. 3.7.5. Egészségügyi szűrővizsgálatokat végez igény szerint. 3.7.6. Vezeti az elsősegélynyújtó szakkört, vizsgára felkészíti a jelentkezőket. 3.8. A fogorvos feladata: 3.8.1. Évente egy alkalommal kötelezően minden gyermek fogazatát ellenőrzi. 3.8.2. Az adatokat feljegyzi. Beutalóval látja el a rászorulókat. 3.9. A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok: A gyermek és ifjúsági felelőstől: segítséget lehet kérni: 1. A tanuló fejlődését veszélyeztető problémák megelőzéséhez, feltárásához, megszüntetéséhez 2. Gyermekvédelmi támogatás igényléséhez 3. Támogatások adminisztrációs feladatainak ellátásához 4. Gyermekbántalmazás megszüntetéséhez tájékoztatást lehet kérni: 1. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyek, intézmények, hatóságok feladatairól, elérhetőségükről 2. Szociális támogatások lehetőségeiről javaslatot lehet adni: 1. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok megvalósítására 3.10. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: 3.10.1. Ha az iskola a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközzel nem tudja megszűntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 3.10.2. Esetmegbeszélés keretében közösen – az ifjúságvédelmi felelős és a gyermekjóléti szolgálat – tárják fel azokat a problémákat, amelyek jellemző módon fordulnak elő. 3.10.3. A felmerülő problémát több szempont figyelembe vételével, több oldalról megközelítve megoldási javaslatokat dolgoznak ki. 3.10.4. Családlátogatás során környezettanulmány készül, amiben felmérik a szakemberek, hogy a családban történő ellátás megfelelő-e, különös tekintettel a gyermek táplálkozása, ruházkodása, a szükséges tanszerek tekintetében.

4. Egészségnevelési, drogprevenciós programok Felelőse, koordinátora: gyermek és ifjúságvédelmi felelős Alapdokumentum: Egészségnevelési és környezeti nevelés iskolai programja és a drogstratégia.

25


Feladat:

1. Évenként több alkalommal a felső tagozatos tanulók részére felvilágosító programok szervezése.

2. Az osztályfőnöki órák, biológia órák (tanévenként 10-10 óra) felvilágosító programjai. 3. Az ismeretek feldolgozása, értelmezése osztályfőnöki, és egészségtan órákon. 4. A szakmai szolgáltató központ mentálhigiénés szakembere által nyújtott tájékoztatás az egészségvédelemmel és veszélyforrásokkal kapcsolatban.

5. Veszprém megyei Betegellátási Modellkísérlet keretében folyó iskolai egészségfejlesztési programon való részvétel 5. osztálytól évi 10 óra foglalkozással felmenő rendszerben.

5. Pályaorientáció A pályaválasztásra történő felkészítés az iskola valamennyi pedagógusának feladata. Napjainkban inkább iskolaválasztásról beszélhetünk, ezért még fontosabb a tanulók érdeklődési körének ismerete, helyes szakmai irányítás, felkészítés. Kiemelkedően fontos szerep jut a számítástechnikát és idegen nyelvet tanító szaktanároknak, de az egész tantestület együttes munkája nélkül elképzelhetetlen a tanulók helyes irányítása. A „O”. középiskolai évfolyam indítása a nyelvtudás gyors elsajátítását tűzte ki célul. Míg a szaktanárok legtöbbet a szakmai területeken tehetik meg, addig összefogó, személyiségformáló és önismeret fejlesztésben a legtöbbet az osztályfőnökök tehetnek. Ebben a munkában nagy segítségükre lehet, hogy kollégáink közül egyre többen végzik el a mentálhigiéniás tanfolyamot. Az itt szerzett ismeretek eredményesen hasznosíthatók ebben a folyamatban. A szaktanárok, és az osztályfőnökök előkészítő munkája mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző pályairányok és konkrét pályák bemutatásra, a szülők pályaelképzelésének alakítására. A pályaválasztáshoz kapcsolódó kiadványok széleskörű megjelenése, tanulmányozási lehetősége szülő, tanuló, tanár helyes döntését segíthetik. 5.1. Követelmény 1. Ismerje a tanuló saját képességeit, adottságait, hajlamát, érdeklődési körét. 2. Tanulja meg az adatszolgáltatás egyénre vonatkozó szabályait. 3. Szerezzen gyakorlatot biztos fellépésben – szituációs játékok keretében – ismerje a választott pályát. 4. Legyen megfelelően tájékozott az iskolatípusok képzési formája adta lehetőségekről. 5.2. Módszerek 1. Pályaválasztási dokumentumok közreadása, tájékoztatás. 2. Pályaválasztási szülői értekezlet, pályaválasztási előkészítő tájékoztatók 3. Középiskolai és a megyei nyílt napok. 4. Osztályfőnöki előkészítő órák már 5. osztálytól. 5. Pedagógusaink tanfolyamokon történő felkészítése a munkához. 6. Folyamatos kapcsolattartás a középiskolákkal. 5.3. Pályaválasztási felelős feladata: 1. az osztályfőnök munkájának segítése 2. a pályaválasztási szülői értekezlet megszervezése, lebonyolítása 3. a tanulók, osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása 4. az adminisztrációs feladatok figyelemmel kísérése

26


6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 6.1. Tevékenységformák, lehetőségek: 6.1.1. A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a tanulási kudarcnak kitett és gyenge képességű tanulók felzárkóztatási foglalkozásokon vegyenek részt a tanítási idő alatt. 6.1.2. A szaktanár tesz javaslatot arra, hogy kik vegyenek részt a foglalkozásokon a délelőtti órarendbe való beépítéssel. 6.1.3. Az osztályfőnök a szülővel együttműködve szakvéleményt kér a Nevelési Tanácsadó szakemberétől. A szakvélemény alapján a tanuló heti öt órában jogszabályban meghatározott óraszámban, felzárkóztató foglalkozáson vesz részt. 6.1.4. A felzárkóztató foglalkozást vezető pedagógus tervet készít. 2-3 hónapra, A terv készítésének intervallumát a gyermek képességeinek figyelembe vételével kell meghatározni, mely alapján végzi a pedagógus a munkáját. Ennek feltétele, hogy szoros szakmai kapcsolat alakuljon ki a szaktanár és a felzárkóztatást végző pedagógus között. Ez az együttműködés terjedjen ki a tanuló értékelésére (esetleg írásban) is. 6.1.5. Tanítási órákon lehetőség, képesség szerinti differenciálással osztályfőnök vagy szaktanár végzi a felzárkóztatást. 6.1.6. Napközis, tanulószobai csoportokban, a csoportvezető. 6.1.7. Tanórán kívüli korrepetálásokon a szaktanár, tanító. 6.1.8. A Nevelési Tanácsadó javaslatára a rászoruló tanulók logopédiai ellátásban részesülnek. 6.1.9. A Nevelési Tanácsadó és a Családsegítő Szolgálat javaslatára a rászoruló tanulóknak a Nevelési Tanácsadó pszichológiai ellátást biztosít. 6.1.10. Fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulókkal a dyslexia és disgraphya, discalculia megelőzése, javítása érdekében. 6.1.11. Szükség esetén a tanulókat mentesítjük az egyes tantárgyakból az értékelés – minősítés alól a törvény által meghatározottak alapján. 6.1.12. Minden tanév október közepéig a DIFER vizsgálati rendszert kell alkalmazni az első évfolyam tanulói körében annak érdekében, hogy az eltérő ütemű érésükből, fejlesztési szükségleteikből fakadó hátrányok csökkenthetők legyenek az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében. A vizsgálandó tanulókat az óvodai jelzések az addigi tapasztalatok alapján az osztálytanító jelöli ki. 6.1.13. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján a felső tagozatos, részképesség zavaros tanulók a Sindelar-Tréningprogramon vesznek részt. 6.1.14. Az iskolai oktatásban integráltan résztvevő, érzékszervi és mozgásfogyatékos tanulókkal gyógypedagógus, illetve konduktor foglalkozik. 6.2. A sikerek elérése érdekében 6.2.1. Tanulásmódszertan témájú továbbképzésen vesznek részt a pedagógusok. 6.2.2. Megtanítjuk ezeket e gyerekeket tanulni. (Tantárgyanként tanulási módszereket javaslunk, rögzítjük a füzetükben.) 6.2.3. A napköziben és a tanulószobán gyakorolják a bevált tanulási módszereket. 6.2.4. Tanulásmódszertan előadásokat szervezünk szülőknek, tanulóknak. E pedagógiai tevékenység eredményesebb megvalósítása érdekében iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, de szükség lenne pszichológusra is. (IMIP-folyamat) 27


7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányai miatt lemaradó tanulóknak enyhítésére a felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk, melyek számukra a rászorulók részére ingyenesek. A pedagógus köteles közreműködni a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában. Hátrányos helyzetű: az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Veszélyeztetett gyermek: aki részben vagy egészben nélkülözi a személyiség- fejlődéséhez szükséges alapfeltételeket vagy esetleg azok eltorzult formákban biztosítottak számára. Anyagi, érzelmi védettséget, otthont, kielégítő nevelést családja, közvetlen hozzátartozói nem tudják, vagy nem akarják biztosítani emiatt személyiség fejlődése lelassul, hibás irányú lesz. A veszélyeztetettséget a hátránytól minőségileg az különbözteti meg, hogy ebben a helyzetben már bizonyos kisebb - nagyobb- személyiségkárosodás is megmutatkozik. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. 7.1. Feladatok: 7.1.1. A szociális hátrányok enyhítésére felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk, melyek a rászoruló tanulók részére ingyenesek. 7.1.2. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és minden pedagógus feladata, hogy a szülőket, tanulókat tájékoztassa az őket érintő kérdésekről. Figyelmeztessék a szülőket, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 7.1.3. A pedagógus köteles közreműködni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. 7.1.4. Biztosítani kell, hogy a tanulók az iskola eszközeit, létesítményeit ingyenesen használhatják. 7.1.5. Ingyenes helyi járat bérleteket biztosítunk a rászorulóknak. 7.1.6. Az iskola igazgatója dönt a további ingyenes ellátásról, az étkezési és egyéb térítési díjakról illetve a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről. 7.1.7. Keressük a lehetőségeket, hogy minden hátrányos illetve veszélyeztetett tanulónk ingyenesen tanuló el tudjon jutni erdei iskolába, tanulmányi kirándulásokra. táborokba. 7.2. Felzárkóztató programok, lehetőségek: 7.2.1. Felzárkóztató programok, korrepetálások, egyéni foglalkozások kis csoportokban egyéni ütemterv alapján. 7.2.2. Ingyenes fejlesztő foglalkozások – tantárgyi fejlesztés, készségfejlesztés, logopédia. 7.2.3. Alsó tagozatos tanulóknak javasolt napközis foglalkozás, a felső tagozatos tanulók részére tanulószoba szervezése.

28


7.2.4. Életmód táborok szervezése 7.2.5. A „Tankönyvellátás eljárásrendje” szerint ingyenes tankönyvhöz juttatjuk a rászorulókat. 7.3. Tehetséggondozó programok: 7.3.1. szakkörök 7.3.2. középiskolai felkészítők 7.3.3. szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre való egyéni felkészítés 7.3.4. vetélkedőkön, kiállításokon, versenyeken való részvétel 7.3.5. Harmónia Művészeti Alapiskola programjain való részvétel biztosítása 7.3.6. sportegyesületek programjain való részvétel biztosítása 7.3.7. Zeneiskola programjain való részvétel biztosítása

VII. Együttműködési formák 1. A szülő, pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. 1.1. Alapvető értékek 1.1.1. A szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítása, ápolása. 1.1.2. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen való alapulását. 1.1.3. Pedagógiai programunkban foglaltak megvalósulását, a szülőkkel, mint „iskolahasználókkal „egyetértésben. 1.2. Feladatok 1.2.1. Tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, a módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. 1.2.2. Kérni kell elsősorban a felső tagozatos tanulók szüleit, hogy jobban figyeljenek gyermekeikre, szorosabb kapcsolat alakuljon ki az iskola és a szülői ház között. 1.2.3. Szorosabb személyes kapcsolattartást kell kialakítani a problémás tanulók szüleivel. 1.2.4. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. 1.2.5. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 1.2.6. SZMK és az Iskolaszék figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 1.2.7. A szülőket tájékoztatni kell, a pedagógiai program tartalmáról, a tanulói jogokról, kötelességekről (Kt. 11.§ 12.§), valamint a szülői jogok és kötelességekről.(Kt.14.§) 1.2.8. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást.

29


1.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: tartalmi: 1. gyermek és ifjúságvédelemi tennivalók 2. felzárkóztatás, tehetséggondozás 3. pályaválasztás 4. szabadidő szervezése 5. egészséges életmódra nevelés 6. családi életre nevelés – családi nevelésnél jelentkező nehézségek közös legyőzése 7. érdeklődő-segítő hozzáállás-szponzori segítségnyújtás. formai: 1. Szülői értekezlet évente két-három alkalommal, illetve szükség esetén. 2. Fogadóóra évente két alkalommal 3. Családlátogatás szükség esetén 4. Nyílt nap évente egy alkalommal 5. Iskolaszék, Szülői Munkaközösség összejövetelei munkaterv szerint 6. Közös szabadidős programok szervezése pedagógusok, szülők részére 7. Pályaválasztási tanácsadás 8. A Bakony Gyermekvédelmi Veszprém Megyei Gyermekvédelmi hálózatból iskolánkba beiskolázott állami gondozott gondoskodásban levő tanulók gyámjaival rendszeres kapcsolattartás. Évente 1-2 alkalommal meglátogatjuk tanulóinkat és nevelőiket otthonukban. Telefonon napi kapcsolatot tartunk. Céljaikról, feladataikról tájékozódunk. Az Igazgatósággal rendszeres érdekegyeztető munkakapcsolat alakult ki. 1.4. Továbbfejlesztés lehetőségei: 1.4.1. Hatékony munkamegosztás a szülők között. 1.4.2. A szülők bekapcsolása a célok, a követelmények, a helyi nevelési rendszer kialakításába. 1.4.3. Közösségi órák összevonásával, osztály – család közös programjai – kirándulások, táborok, osztálytermek rendezése, parkosítás – 1.4.4. Az első osztálytól, majd fokozatosan a negyedik osztály félévéig a szöveges értékeléssel való megismertetés szülői értekezletek, szülői beszélgetések kapcsán, hogy el tudjanak igazodni, értsék ennek alapelveit, előnyeit, gyakorlati hasznát. 1.4.5. Szülői munkahelyeken „üzemlátogatás„ 1.4.6. Szélesebb tájékoztatás alapítványi munkánk megismerésére. A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Nagyobb csoportnak az egy osztályközösséget határoztuk meg.

30


VIII. Helyi tanterv 1. Óratervek:

1.számú mellékeltek 1 – 4. évfolyam 2.számú mellékeltek 5 - 8. évfolyam 3.számú mellékeltek eltérő tantervű tagozat 1 – 10. évfolyam 4. számú melléklet középsúlyos értelmi fogyatékos 1 – 10. évfolyam

2. Követelmények, helyi kerettanterv: 5. számú melléklet. 2.1. Kiegészítés 2.1.1. A német nemzetiségi nyelvoktató program helyi tanterve tartalmazza a nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagát. 2.1.2. A hon-és népismeret., a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, az ének a környezetismeret, a rajz és vizuális kultúra, a technika tantárgyak helyi tantervei biztosítják a nemzetiségi oktatásban nem részesülő tanulók részére a településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. 2.1.3. A 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rend. A Nemzet Alaptantev kiadásról, bevezetéséről és alkalmazásáról Nemzeti alaptantervről szóló rendelet 2.§ (10) bekezdése értelmében, a tantárgyi programokban (technika, földrajz, osztályfőnöki óra, közösségi órák, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, történelem.) külön hangsúlyt kap a társadalmi bűnmegelőzés problémája, az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek. 2.1.4. Helyi tantervünk biztosítja, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. 2.2. A helyi tanterv tantárgyi és időkerete 2.2.1. A nem hagyományos tanórai formában szervezett kötelező foglalkozások: múzeumi, könyvtári órák, kiállítások, a város nevezetességeinek megtekintése – ingyenes szolgáltatások. melyek az iskolai költségvetés terhére szervezhetők. Ennek az órakeretét és tananyagát a tantervben és tanmenetekben meg kell határozni. 2.2.2. A hagyományos szervezési formától eltérő nem ingyenes szolgáltatások: tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, nyári táborok, színházlátogatások. Az iskolaszék és a diákönkormányzat meghatározza azt a legmagasabb összeget – minden év december 1-jéig, melyet az iskola által szervezett nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Intézményünk minden pályázati lehetőséget és szponzori támogatást kihasznál a költségek csökkentése érdekében.

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1. A tankönyvek kiválasztásának alapvető szempontjai 3.1.1. A kiválasztott tankönyvek segítsék az iskola által képviselt értékek megvalósítását. 3.1.2. Megfeleljenek nevelési programunknak és a helyi tantervünknek. 3.1.3. A tankönyvek tartalma és megjelenése feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak.

31


3.1.4. Az esetleges tankönyvi változtatások fő szempontjai a tanulók tudása, értelmi szintje legyen. 3.1.5. A tantárgy tankönyveit és tanulmányi segédleteit a szakmai munkaközösségek választják ki. 3.1.6. Egy tantárgyhoz lehetőleg ne válaszunk túl sok könyvet. 3.1.7. A tankönyvek árban is elfogadhatók legyenek. 3.1.8. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulói segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntések nem változtathatók meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 3.1.9. A felsorolt kiválasztási elveket a szülőkkel meg kell ismertetni. A tankönyvek megrendelésének menetét „A tankönyvellátás eljárásrendje” tartalmazza. 6. számú melléklet 3.2. Eltérő tantervű tagozat A tanulásban akadályozott tanulók osztályaiban: 3.2.1. Az 1-4. évfolyam könyvei küllemben és tartalmában is megújultak. A „Tanuljunk együtt” sorozat, valamint a Konsept-H kiadó tankönyvei a kerettantervhez igazítottak. 3.2.2. 1-10. évfolyam számára megjelentek a tanulásban akadályozott tanulóknak írt könyvek. 3.2.3. A 9-10. évfolyam számára 2 évre használható tankönyveket, szöveggyűjteményeket rendelünk. 3.2.4. A német nyelv oktatásához képes német könyvet használunk. Készítettünk hozzá hanganyagot, hogy segítsük a dislexiás tanulókat is a német nyelv elsajátításában. 3.2.5. A szakmai képzéshez (gombatermesztés elmélete) a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem által megjelentetett szakkönyvet használjuk. 3.3. Tanulói segédletek Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, gyermeklexikonok, feladatgyűjtemények, füzetek, térképek, szótárak CD-k, számítógép hozzáférhetőség, fejlesztő játékok, manipulációs eszközök, gombatermesztési gyakorlóhely, technika szaktanterem, konyhakert, virágos kert. 3.4. Tanári segédletek Kézikönyvek, tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok, módszertani kiadványok, fóliák, filmek, feladatlapok, szemléltető eszközök, különböző gyűjtemények, szerszámok, modellek, CD-k, számítógépek.

4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A továbbhaladásról a tantestület dönt. Ez alól kivételt képez: 1. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 2. Idegen nyelv tekintetében a tanuló nem osztályozható az idegen nyelv tanulásának első évében, ha az igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a követelményeket nem tudja teljesíteni. A tanuló osztályozó vizsgát tesz. Felkészítését a szaktanár figyelemmel kíséri. 3. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján, az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére egyéni továbbha-

32


ladást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás különböző évfolyamokig, de legkésőbb negyedik évfolyam végéig tarthat. 4. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának ismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését. Adminisztráció: 1-3. osztályban a kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába kell rögzíteni a továbbhaladást segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, felmentéseket, egyéni haladás biztosítását. 4.1. Belépés, kibocsátás 4.1.1. Az iskola első évfolyamába a törvény által meghatározott maximális létszámhatárig felveszünk minden iskolánkba jelentkező gyermeket, aki rendelkezik az iskolaérettség ismérveivel: a) megfelelő életkor, b) óvodai szakvélemény, c) nevelési tanácsadó szakvéleménye, szülői nyilatkozat. 4.1.2. A német nemzetiségi nyelvoktató, a rajz-vizuális oktatási és az angol-számítástechnika programra azok jelentkezését fogadjuk el, akik szülei írásban nyilatkoznak, hogy gyermekük vállalja a többlet órákat. Felvételi vizsga nincs. 4.1.3. Más iskolából év közben érkező tanulók fogadása: a) a rajz-vizuális program keretében- a szaktanárok véleménye dönt, hogy a gyermek mely osztályba kerüljön. b) a német nemzetiségi nyelvoktató és az angol-számítástechnika képzési program esetében a csoporthoz kapcsolódhatnak, de folyamatosan pótolni kell az ismereteket, év végén különbözeti vizsgát kell tenniük. 4.1.4. Év közben egyik osztályból, csoportból a másikba csak nagyon indokolt esetben kerülhet át tanuló. A szabadon választott tantárgyakat csak év végén lehet leadni. Az áthelyezésről a tantestület közös véleményezése dönt. 4.1.5. Sajátos nevelési igényű-tanulásban akadályozott tanulók esetében: 1. Integrált oktatásban és a szegregált oktatásban A tagozatra az áthelyező bizottság szakértői javaslata alapján lehet bekerülni, átkerülni. 2. A szakértői vizsgálatot kérheti a szülő, az oktatási intézmény. 3. A kérelem benyújtásának határideje: iskoláskorú gyermek áthelyezése esetén december 15. az iskolába még nem járó gyermekeknél március 31. 4. A javaslat megtételétől a szülőt tájékoztatni kell, a szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülő jelenléte szükséges. 5. Államigazgatási eljárás kezdeményezhető, ha a szülő a vizsgálattal, az iskoláztatási javaslattal nem ért egyet. 6. A második osztálynál magasabb évfolyamú tanuló kivételes esetben helyezhető át. 7. A vizsgálat eredményeiről minden esetben értesítést kérhet az iskola, akár a szülő hivatalos értesítésén keresztül, akár a vizsgálatot végző intézménytől.

33


8. Célunk, hogy a tagozatra valóban az értelmileg sérült és ne a magatartás zavaros és szociális hátrányokkal küszködő, beszédhibás gyerekek kerüljenek.

5. Tanulói ellenőrzés, értékelés 5.1. Értékelés Az 5-8. évfolyamokon a pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. 5.1.1. Célja: a tanuló tudása mennyire felel meg a tantárgyi követelményeknek, elégséges-e a továbbhaladáshoz. 5.1.2. Az értékelés legyen: 1. megbízható, eligazító 2. egyénre szabott, mely segíti az eredményes tanulást, újabb erőfeszítésekre ösztönöz 3. tegyen javaslatot, a haladást akadályozó tényezők megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre 5.1.3. Az osztályozás követelményei: 1. A tanuló valamennyi tantárgyból havonként legalább egy érdemjegyet kapjon. 2. Az első-negyedik évfolyamon a szülőt és a tanulót negyedévenként szóban, félévenként tájékoztató értékelő lapon értesítjük a tanuló fejlődéséről. 3. Az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvbe beírt jegyeknek minden esetben meg kell egyeznie. 4. Az érdemjegyekről a szülőt és a tanulót az ellenőrzőn, valamint a tájékoztató értékelő lapon keresztül tájékoztatni kell. 5. A szerzett érdemjegy azonnali beírása és a szülővel való aláíratása a tanuló feladata. A jegyekkel kapcsolatos ellenőrzés az osztályfőnök feladata, legalább negyedévenként. 6. Az érdemjegyek megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz. 7. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni 5.1.4. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az alábbi érdemjegyeket használjuk: kitűnő (5) jó (4 elégséges (2) jeles (5) közepes (3) elégtelen (1) 1. Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki az adott tantárgyból egész évben csak ötös érdemjegyet szerzett. Ez esetben a „jeles” helyett a „kitűnő” szó kerül a bizonyítványba és a törzslapra, a naplóban pedig az ötös szám mellé egy „k” betű kerül. 2. Három kitűnő minősítés esetén tantestületi dicséretet kell adni. 3. Tantárgyi dicséretet kap az a tanuló, aki az adott tantárgyból megyei, országos versenyen eredményesen szerepel. 4. Az elégséges szint eléréséhez az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése szükséges. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a tagozatok osztályozó értekezletén a nevelőtestület áttekinti, és a szaktanár, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

34


5.1.5. Az osztályozásnál a következőket kell figyelembe venni: A tanuló: 1. szóbeli, írásbeli teljesítménye, 2. órai aktivitása, 3. versenyeken való részvétele, 4. belső méréseinek eredménye, 5. a tanuló képességeihez viszonyított fejlődése. ideje

tárgya

mikor értékelünk

mit értékelünk

A tanulási fo- - tanulót lyamat ELŐTT

célja miért értékelünk minősítés diagnózis - bevezetés előtti mi- - bevezetés előtti diagnősítés nózis

- tanulást

- módszerválasztás

- elő teszt pl. felzárkóztatáshoz

- célt, tartalmat

- csoportba értékelés

- folyamattervezés

A tanulási fo- - tanulót lyamat KÖZBEN - tanulást - célt, tartalmat A tanulási fo- - tanulót lyamat VÉGÉN - tanulást

soroló

- felelet osztályozása

- segítő, formatív értékelés

- órai aktivitás

- tanulói hibák és nehézségek

- cél, tartalom minősítése

- differenciált feltárás

- globális minősítés

- elemző értékelés

- szummativ értékelés

- elemző értékelés

5.2. Ellenőrzés 5.2.1. A számonkérés módját a szaktanár határozza meg, de a témazáró dolgozatok idejét egy héttel korábban be kell jelentenie a tanulócsoportnak. 5.2.2. Figyelnie kell a szaktanároknak arra, hogy: 1. Naponta két témazáró dolgozat írásánál több nem lehet. 2. A dolgozatokat 10 tanítási napon belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, a tanuló jelzést tehet a szaktanár vagy az osztályfőnök felé. 3. Új dolgozat írására ne kerüljön sor, amíg az előző kijavítása nem történt meg. 5.2.3. A témazáró dolgozatok megtekintésére a szülőnek is lehetősége van. 5.2.4. A tanuló félévi és év végi osztályzatát azon érdemjegyek alapján kell meghatározni, amelyekről rendszeresen értesítették a tanulót és a szülőt. 5.2.5. A félévi osztályzat szeptembertől – januárig, az év végi osztályzat szeptembertől júniusig kapott érdemjegyek alapján alakul ki. Az osztályzatok kialakításánál az átlagszámítást alkalmazzuk, de figyelembe vesszük a fejlődés tendenciáját.

35


5.2.6. 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a tanuló teljesítményét az első negyedik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyam félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, az alábbiak szerint: A tanuló: 1. kiválóan, 2. jól, 3. megfelelően teljesített, 4. felzárkóztatásra szorul. 5.2.7. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap: 1. Az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét. 2. Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. 3. Javaslatot kell tenni az akadályozó tényezők megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. 4. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez (fejlesztő foglalkozás, tantárgyi felzárkóztató, napközis foglalkozás, logopédia). 5.2.8. A tanuló az első-harmadik évfolyamon, csak abban az esetben utasítható évfolyam ismétlésre, ha: 1. A tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni 2. A szülő kérésére az igazgató az évfolyamismétlés mellett dönt. 5.2.9. A tanulók teljesítményét negyedik évfolyamon félévkor szövegesen minősítéssel értékeljük, az alábbi szempontok figyelembe vételével: értékeljük. 1. A szülőt és a tanulót negyedévenként szóban, félévenként tájékoztató értékelő lapon keresztül ismertetjük meg gyermeke fejlődéséről. 2. Az értékelő lapok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, pedagógiai szempontok szerint meghatározott területeket (pl: értelmi fejlődés, emlékezet, mozgás, szociális fejlődés, magatartás, tanuláshoz való viszony, az egyes tantárgyak elsajátításban elért fejlődés) fogunk fogják át. 3. Az értékelő lapok összeállítását, az alsó tagozatos munkaközösség végzi el, majd elfogadása után valamennyi tanító használja. 4. Értékeléskor az elsőre meghatározott kifejezések közül a tanuló fejlettségi szintjének megfelelőt húzza alá a pedagógus. 5.2.10. A tanuló teljesítményének értékelésekor a következő diagnosztikai eszközöket vesszük figyelembe: 1. Személyiséglap: szempontjai alapján tájékoztatunk a szociokulturális jellemzőiről, nevelési légkörről, a leggyakrabban alkalmazott nevelői eljárásokról. 2. Megfigyelési szempontok: abban segítenek, hogy az iskola mindennapi életében, a tanítási órákon, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával figyeljük a gyermek viselkedésmódját. 3. Tantárgyi fejlettségmérő (szintfelmérő) lapok: tantárgyi mérőlapokat (a tanuló életkori sajátosságainak figyelembe vételével) összeállíthat a pedagógus a munkaközösség, illetve külső mérés esetén szakértők; használhatjuk tankönyvcsaládoknak megfelelő kiadványokat.

36


5.2.11. A mérőlapok értékelésekor a szöveges értékelés jeggyé alakításakor a tanulók százalékos teljesítményét vesszük alapul. A tanulói követelményeket: 100 - 91%-ban teljesítette kiválóan teljesített - jeles 90 - 81%-ban teljesítette jól teljesítette - jó 80 - 61%-ban teljesítette megfelelően teljesített - közepes 60 - 50%-ban teljesítette - elégséges 50 - 0%-ban teljesítette felzárkóztatásra szorul. 5.2.12. A tanulmányi felmérő lapok megtekintésére a szülőnek is lehetősége van. Ha a tanuló bizonyos funkcióiban tartósan lemarad, vagy stagnál ezért a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja, a pedagógus feladata, hogy: 1. A gyermek fejlettségi szintjét megállapítsa. 2. A következő fejlettségi szintre való eljutást megtervezze. 3. A hiányos ismeretek pótlásához a feltételeket biztosítsa, az elsajátított ismereteket gyakoroltassa, megerősítse. 4. Biztosítsa a gyakorláshoz, elmélyítéshez szükséges időt, lehetőséget és eszközöket. 5. A gyermek pozitív értékelése, megerősítése a fejlesztés során. 6. A család figyelmének felhívása a lemaradásra, a fejlesztési folyamat és az eredmény ismertetése, együttműködés a gyermek érdekében. 7. Súlyosabb lemaradás esetén szakember segítségének kérése. 5.3. Magatartás A magatartás érdemjegynek tartalmaznia kell: 1. a tanuló viszonyát az iskola értékrendjéhez 2. a tanuló viszonyát az általános emberi értékekhez 3. a tanuló közösséghez való viszonyulását 4. a személyiségfejődésnek mely fokán áll 5. a tanuló önmagához viszonyított fejlődését 6. a közösséghez, annak tagjaihoz, normáihoz való viszonyt 5.4. Szorgalom A szorgalom érdemjegynek tartalmaznia kell: 1. az iskolai követelményekhez képest a tanuló teljesítését 2. egyéni képességeinek kifejezését, mérlegelve a tanulmányi munkához való viszonyát 3. minősítse kötelességtudatát 4. fejezze ki a rendszerességhez, a pontossághoz való viszonyát 5.5. Jutalmazás Az értékelés egyik fontos eszköze, mely lehet szóbeli és írásbeli. Mindig legyen megerősítő jellegű. Nagy hangsúlyt kell fektetni az évközi értékelésre, mely történhet: 1. osztályközösség előtt 2. évfolyam összejövetelen 3. tagozati összejövetelen 4. diákközgyűlésen

37


5.5.1. Dicséret jár minden olyan pozitív tevékenységért, amely nem tartozik a tanulók kötelességei közé. 5.5.1.1. jutalmazási formák – tanév során: a) szaktanári dicséret jár a szaktárgyi versenyeken való eredményes szereplésért b) osztályfőnöki dicséret jár olyan tettért, amely az osztály életére pozitívan hat és növeli az osztály hírnevét, rangját az iskolában c) igazgatói dicséretben részesülnek azok a tanulók, akik iskolánk hírnevét öregbítik a városban, a megyében és országos szinten. 5.5.1.2. jutalmazási formák – tanév végén: a) jutalomkönyvben és oklevélben részesülnek azok a tanulók, akik a tanév során kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el és magatartásuk példamutató. b) Reguly díszoklevélben részesülhetnek azok a negyedik osztályos tanulók, akik 4 év alatt kitűnő tanulmányi eredményt értek el és példás magatartást tanúsítottak. c) Reguly emlékplakett kitüntetésben részesülhetnek azok a 8. osztályosok, akik nyolc éven keresztül kiváló tanulmányi eredményt értek el és példamutató magatartást tanúsítottak, akik eredményeikkel iskolánknak hírnevet szereztek. d) Jó tanuló – jó sportoló címet kaphatnak azok a tanulók, akik kiváló tanulmányi eredményt és kiemelkedő sport eredményt érnek el. 5.6. Büntetés A büntetés az értékelés másik fontos eszköze, mely kötelesség mulasztásáért, az emberi és iskolai értékrend elleni vétségért jár. A büntetés lehet: szóbeli és írásbeli 5.6.1. A büntetés: 1. nem lehet megszégyenítő, megalázó 2. nem lehet nagyobb az elkövetett cselekmény mértékénél 3. mindig többoldalú konzultáció előzze meg 4. az írásbeli büntetés minden esetben kerüljön rögzítésre a naplóban és a tanuló ellenőrző könyvében. 5.6.2. A fegyelmező intézkedések szabályozása: 1. Magatartásbeli hiba miatt a szaktanár, az osztályfőnök szóban figyelmezteti a tanulót. 2. Súlyosabb esetben a szaktanár ill. az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy intést adhat. 3. Ismétlődő fegyelemsértés esetén, vagy olyan tettért, amely bűn az általános erkölcsi normák ellen és nemkívánatos e korosztály számára, az igazgató figyelmeztetésben vagy intésben részesíti a tanulót. 5.6.3. Fegyelmi büntetésben részesíthető az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi tárgyalást a tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. Fegyelmi büntetés lehet: 1. megrovás 2. szigorú megrovás 3. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása 4. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

38


5. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (nem tanköteles tanulók esetében) 6. kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulók esetében)

6. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése 6.1

Modulok: 1-8. évfolyam Hon és népismeret 5-6. évfolyam: 0,5-0,5 óra osztályonként Beépül: rajz-vizuális oktatás tananyagába, óraszámába Tanítja: rajz szakos tanár a modulhoz kapcsolódó továbbképzéssel Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a rajz tantárgyba számítanak, és beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Tánc és dráma 5. évfolyam: dráma 0,5 óra osztályonként Beépül: magyar irodalom tananyagába és óraszámába Tanítja: magyar szakos tanár, drámapedagógiai képzéssel 5. évfolyam: tánc 0,5 óra osztályonként. Beépül: testnevelés tananyagába, óraszámába Tanítja: táncoktató, testnevelő Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom illetve a testnevelés tantárgyakba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Informatika 6. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja: informatika képzéssel rendelkező tanító, számítástechnika szakos tanár Értékelés: érdemjegyekkel. A félévi és év végi osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek. Ember és társadalomismeret - Etika 7. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy, az óraszám kiegészül a 7. évfolyam osztályainak 0,5 óra közösségi órájával. Tanítja: szaktanár, a modulhoz kapcsolódó képzéssel Értékelés: érdemjegyekkel. Az osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek. Szöveges értékeléssel: - dicséretes – részt vett. Mozgókép-és médiaismeret 8. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy kiegészül a 8. évfolyam osztályainak 0,5 óra közösségi órájával. Tanítja: rajz-vizuális szakos tanár, a modulhoz kapcsolódó képzéssel Értékelés: adott témák feldolgozása, önálló munkák elkészítése, bemutatása érdemjegyekkel értékelve. A félévi és év végi osztályzatok megléte, feltétele a magasabb évfolyamba lépésnek. Egészségtan 6. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja : biológia szakos tanár Értékelés : érdemjegyekkel. Az érdemjegyek a biológia tantárgy jegyek félévi és év végi osztályzataiba számítanak be. A félévi és év végi osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek.

39


6.2. Nem kötelező tanórai foglalkozások – 1-8. évfolyam 1-4. évfolyam: 1 óra testnevelés osztályonként 5-6. évfolyam: 0,5 óra testnevelés osztályonként 1-8. évfolyam: 2 óra rajz – vizuális rajz-vizuális program 2-3. évfolyam: 4 óra számítástechnika angol-számítástechnika program 4-5. évfolyam: 2 óra számítástechnika angol-számítástechnika program 6. évfolyam: 1,5 óra számítástechnika angol-számítástechnika program 6-8. évfolyam: 0,5 óra számítástechnika osztályonként 7-8. évfolyam: 1 óra számítástechnika angol-számítástechnika program 6.3. Német nemzetiségi nyelvoktató program, kötelező tanórai foglalkozás 10 %-ból 1-8. évfolyam: 2 óra 6.4. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése a sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulóknál Hon és népismeret 5-7. osztály: 0,5-0,5 óra osztályonként Beépül: magyar irodalom tananyagába, óraszámába Tanítja: gyógypedagógus 8. osztály: 0,5 óra Beépül: történelem tantárgy tananyagába, óraszámába Tanítja: gyógypedagógus Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom, illetve a történelem tantárgyakba számítanak, és beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Tánc és dráma 5. osztály: dráma, 0,5 óra Beépül: magyar irodalom tananyagába és óraszámába Tanítja: gyógypedagógus 7. osztály: tánc, 0,5 óra Beépül: ének-zene tananyagába, óraszámába Tanítja: gyógypedagógus Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom illetve az ének -zene tantárgyakba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Informatika 3-4. osztály: 0,5 óra, osztályonként Beépül: magyar irodalom tananyagába és óraszámába Tanítja: gyógypedagógus Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom tantárgyba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. 5-6. osztály: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja: szakképesítéssel rendelkező tanító Értékelés: érdemjegyekkel. A félévi és év végi osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek. Mozgókép- és médiaismeret 8. osztály: 0,5 óra Beépül: rajz tantárgy tananyagába és óraszámába Tanítja: rajz szakos tanár, a modulhoz kapcsolódó képzéssel

40


Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a rajz tantárgyba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba.

7.

Az otthoni, a napközis és tanulószobai-felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

7.2. 7.3.

7.4. 7.5. 7.6.

7.7. 7.8. 7.9. 7.10. 7.11.

A pedagógus igyekszik elsajátíttatni a helyes tanulási módszereket és erre a témára, többször visszatérnek. A tanulás elvárt alapja: a szaktárgy követelményeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, melyhez a tanuló hozzájuthat a tankönyvből, órai magyarázatokból, napközis vagy tanulószobai szakember segítségével, munkafüzetekből, segédanyagokból, lexikonokból. A szakmai munkaközösségek figyelemmel kísérik az írásbeli és szóbeli feladatok arányait. Fontos a folyamatos koordináció és kommunikáció a szaktanárokkal, melynek célja az, hogy a tanulók, leterheltsége csökkenjen. Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyisége arányban áll a feldolgozott anyag mennyiségével annak figyelembe vételével, hogy ne terhelje a tanulókat az átlagnál jobban. Az írásbeli házi feladat gyakoriságát és mennyiségét a tantárgy jellege határozza meg. Az írásbeli házi feladat ellenőrzése minden esetben az elkészítés tényére és tartalmára terjed ki. A feladatok olyanok legyenek, amelyek elmélyítik az ismereteket és felkészítenek a későbbi iskolai írásbeli munkára. Hét végére adható írásbeli és szóbeli feladat. Ez nagyon fontos a heti „egyórás tantárgyak” miatt. Tanítási szünetekre - amennyiben lehetséges – ne kapjanak a tanulók házi feladatot.

8. Az írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai, szerepük a tanulók tudásának értékelésében 8.1. Az írásbeli beszámolók egy dolgozaton belül lehetnek leíró, teszt jellegűek, és gyakran alkalmazzuk a rajzos feladatokat is. Ezek előre elkészített feladatlapok. Magyar irodalomból, nyelvekből, történelemből, környezetismeretből összefüggő leíró jellegű beszámolókat is készíttetünk. 8.2. A tanmenetben rögzíteni kell az alábbi mérések anyagát és idejét: a) Diagnosztizáló felmérések b) Ellenőrző dolgozatok c) Témazáró dolgozatok d) Kimenőszint mérések (országos kompetencia mérés, belső mérés) 8.3. Az írásbeli beszámolókat a tanmenetben meghatározott témából, meghatározott időben írjuk. 8.4. A munkaközösségek egyeztetik az értékelés módját, ponthatárokat. 8.5. A témazáró dolgozatok idejét megismerik a tanulók a megíratás előtt egy héttel. 8.6. A dolgozatokat tíz napon belül ki kell javítani. 8.7. Új dolgozat írására ne kerüljön sor, amíg az előző kijavítása nem történt meg.

41


8.8. A dolgozat javítására a szaktanár által meghatározott időben és módon lehetőség van. 8.9. A szaktanárok - a terhek csökkentése céljából - egyeztetik a napi mennyiséget. Egy napon kettőnél több dolgozat nem iratható. 8.10. Felmentést kap az a tanuló, akinek részképesség zavarai miatt a megfelelő szakértői bizottság, szakértői vizsgálat alapján felmenti az írásbeli számonkérés alól. Ebben az esetben ez iskola értesíti a szülőt a mentesítés tényéről, és arról, hogy a számonkérés a felmentett tanuló esetében, szóban történik. 8.11. Halasztást kap az a tanuló, aki hosszabb ideig hiányzik. A tananyag bepótlása után a szaktanár dönt, a számonkérés idejéről és módjáról úgy, hogy figyelembe veszi a tanuló érdekeit: 8.12. A pedagógus szerepe a tanulók tudásának értékelésében 1. Egy téma összefüggő kifejtése esetén szóbeli felelet értékű jegyként írjuk a naplóba. 2. A témazáró dolgozatok igen fontosak az értékelésben, mert átfogóbb tudásról, több esetben összefüggésekről is számot adnak. Ezért ennek megfelelő súllyal kerül a naplóba. 3. A kimenőszint mérések lényegesen befolyásolják az év végi osztályzatot. 8.13. Érvényesítés: 1. Alsó tagozatban nem kívánjuk alkalmazni az írásbeli beszámoltatást: testnevelésből, technikából, rajzból. 2. A felsorolt készségtárgyakon kívül alkalmazzuk az írásbeli beszámoltatást, ügyelve a szóbeliség arányaira. Ezeket felhasználjuk a szöveges értékeléshez is. 3. Az iskola az ellenőrzőn keresztül érdemjeggyel, vagy szöveges értékelés esetén, az értékelő lapon tájékoztatja a szülőket és a tanulókat. A szülőnek lehetősége van az érdemjegyek megtekintésre. 4. A kimenőszint méréseket az iskola felhasználja a következő év munkájának tervezéséhez.

IX. Speciális programok az oktató-nevelő munka során 1. Német nemzetiségi tagozat nyelvoktató program 1.1. A tagozat nyelvoktató program a város térség nemzetiségi hagyományaira alapozva azzal a céllal indult, hogy a tanulókban alakuljon ki az igény és képesség, hogy gondolataikat, véleményüket és javaslataikat elődeik nyelvén ki tudják fejezni. A nyelv beszédközpontú elsajátítása mellett ismerkedjenek meg a kisebbség történelmével, hagyományaival, kultúrájával, amely a német nemzetiség értékes örökségét jelenti. 1.2. Azok a tanulók, akik ezt a képzési formát választják, első osztálytól tanulják a német nyelvet és kultúrát, az alábbiak szerint: a) az 1. évfolyamon heti 4 óra, b) a 4. évfolyamon heti 6 óra, c) a 2-3. 5-8. évfolyamon heti 5 óra. Az első évfolyamban színház (Kaspertheater) keretében, játékos formában sajátítják el az alapvető kommunikációs készségeket, majd a második osztálytól kezdik az írás-olvasás tanulását is. Nyolcadik osztályra a legjobbjaink elérik a B1-es szintet, ami megfelel az alapfokú C típusú nyelvvizsga szintjének.

42


1.3. A program célja, hogy tanulóink képesek legyenek itt megszerzett tudásukat nyelvtagozatos középiskolákban és egyéb szakközép-és szakiskolákban továbbfejleszteni. Tudásuk legyen korszerű, gyakorlatias és kommunikatív, amellyel majd később a munkaerőpiacon is megállják helyüket. A program számos tanórán kívüli tevékenységet is magában foglal, melynek célja a nyelvgyakorlás mellett a nemzetiségi identitástudat megőrzése.

2. Angol-számítástechnika program 2.1. Célunk, hogy nyelvtanulóink korszerű, jól használható nyelvtudást kapjanak az óraszámok függvényében, az általános iskolának maximálisan elvárható szintjén. Jó alapkészségek kialakítására törekszünk, amellyel megalapozzuk továbbfejlődésüket. 2.2. Az angol nyelv tanítása párhuzamosan zajlik a számítástechnika oktatásával egy közös programban, amellyel jól kiegészítik egymást. A résztvevő tanulók 2. osztálytól kezdődően heti 2 órában tanulják a nyelvet, ami a 4. évfolyamon heti 3 órára bővül. 2.3. Az eredményesség érdekében különösen nagy hangsúlyt fektetünk: a) a kommunikációra, a beszéd folyamatosságára és beszédértésre, b) szép kiejtésre, fonetikára c) az önálló információszerzés képességének kialakítására. Ebben különösen támogatja egymást az informatika és angol nyelv, hiszen a nyelv tanításához informatikai eszközöket is használunk.

3. Rajz- vizuális program 3.1. Célja a vizualitás iránt fogékony gyerekek készségeinek, képességeinek, ismereteinek célirányos fejlesztése, ezáltal 3.1.1. A képi kommunikációban, a műalkotások elemzésében jártas vizuális megjelenítésre képes, önkifejezésre sokoldalúan képes személyiségek formálása. 3.1.2. A tanulók új-képkorszakbeli eligazodásának segítése (különös tekintettel a média vizuális megnyilvánulásaira). 3.1.3. Az általános iskolát elvégző gyerekek továbbtanulásának, pályairányuk megtalálásának segítése (nem kizárólag művészeti vagy vizuális irányban). 3.1.4. A művészetek iránt érdeklődő, művészeti alapismeretekkel rendelkező közönség nevelése. 3.2. Feladata: 3.2.1. A képi nyelv – folyamatos alkalmazásba ágyazott – gyakoroltatása. 3.2.2. Egyes művészeti ágak, műfajok, területek, kézműves munkák alaposabb, gyakorlati megismerése, a tudatos tervezés-kivitelezés folyamatában; műves, gondos, igényes munkára nevelés. 3.2.3. Tanulók műelemző, képolvasó, látványértelmező, ábrázoló és tervező, valamint eszközhasználati képességeinek fejlesztése. 3.2.4. Esztétikai alakító, befogadó-, és értékelő képességük-ízlésük szilárd megalapozása, az esztétikai minőségeknek, az anyag- szerkezet-forma- tartalom (funkció) összefüggéseinek cselekvő átélése, és a műalkotások elemzése által. 3.2.5. Művészettörténeti ismeretek elmélyítése, kiállítás-látogatási, szakkönyvhasználati, gyűjtési szokások kialakítása. 3.2.6. A tanulók környezetesztétikai érzékenységének és aktivitásának kibontakoztatása.

4. Felnőttoktatás 43


4.1. Célok, feladatok: 4.1.1. A tanulók felkészítése az egyes évfolyamok év végi vizsgáira, az általános iskolai tanulmányaik befejezésére. 4.1.2. A felnőttoktatás feladata az általános alapműveltség közvetítése. Olyan ismeretek, képességek nyújtása, amelyek átfogják az alapműveltség általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket. 4.1.3. A felnőttoktatás megteremti a munkaerő-piaci szakképzés, a 9-10. osztály szakiskolai és középiskolai továbbtanulás lehetőségét. 4.1.4. Alkalmat ad a tanulók életvitelének, társadalmi létformáinak, a világban való tájékozódásuk folyamatos fejlesztésére. 4.1.5. Rehabilitációs lehetőséget biztosít korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújt a tanulók személyiségének fejlesztésére, szocializálására. 4.1.6. A feldolgozott tananyag, a tevékenységformák közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. 4.2. Az oktatás során használt kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy: 4.2.1. a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze, gondolkodási és cselekvési műveletek kifejezője is legyen, 4.2.2. törekszenek az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közötti átmenetek létrehozására, 4.2.3. továbbfejlesztési lehetőségek biztosítása a problémamegoldó és a kreatív működés irányába, 4.2.4. a tervezett szaktárgyi órák bizonyos százalékát a tanulók otthoni önálló munkával, felkészüléssel töltik ki. 4.3. Felvétel, tanulói jogviszony megszűnése 4.3.1. Az iskolában személyes beiratkozással történik a bizonyítvány (vagy másolatának) egyidejű bemutatásával. 4.3.2. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki a tanórákról való hiányzását nem tudja orvosi vagy munkahelyi igazolással igazolni, illetve a vizsgákon nem vesz részt. 4.4. Az oktatás folyamata 4.4.1. Az oktatás szeptember második felében kezdődik és június első felében fejeződik be. Az első félév értékelésére január utolsó hetében kerül sor. 4.4.2. A tanítási órák 40 percesek, a szünetek 5 és 10 percesek. 4.4.3. A tanórák hetente egy napon (délután) vannak, a napot a tanulókkal történő megegyezés alapján jelöljük ki. Az osztályfőnöki munkát és a tantárgyi órákat iskolánk szaktanárai látják el. 4.5. A felnőttoktatás működési rendje: 4.5.1. Az iskolában folyó felnőttoktatás a Közoktatási Törvény vonatkozó előírásai, a felnőttoktatási kerettanterv, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Pedagógiai Program alapelvei szerint működik. 4.5.2. A felnőttoktatás irányítását az iskola igazgatója végzi, a területért felelős igazgatóhelyettes feladata a tanulmányi irányítás, a félévi és év végi vizsgák, értékelések szervezése, felügyelete.

44


4.5.3. A tanítási órákat, írásbeli és szóbeli beszámolók, vizsgák, eredményeit a tanulmányi naplóban kell nyilvántartani. 4.5.4. A felvett tanulókról törzslapot kell vezetni és osztálynaplóban – a szokásos módon – nyilvántartani.

45


4.6. Értékelés 4.6.1. A magatartást és a szorgalmat nem értékeljük. 4.6.2. A tanulmányi munka értékelése: d) Két alkalommal: január végén és június elején vizsga formájában történik. e) A vizsgák időpontját a szaktanár előre közli a tanulókkal, ezeken a részvétel kötelező. Akadályoztatást előre kell jelezni. f) A félévi és év végi jegyek megállapításánál a vizsgák eredményein kívül beszámíthatók az év közben szerzett érdemjegyek. g) Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. h) Aki három vagy több tantárgyból kapott elégtelent, az adott évfolyamot megismételheti. 4.7. Tantárgyankénti számonkérés formái (vizsgák): magyar irodalom magyar nyelv történelem matematika fizika kémia földrajz biológia idegen nyelv

I. félév

II. félév

szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli, szóbeli

szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli, szóbeli

5. Pedagógiai Szakszolgálat Iskolánkban 2005-től működik a pedagógiai szakszolgálati intéményegység a következő területeken: 5.1. Gyógytestnevelés: feladata azon tanulók egészségügyi célú, speciális foglalkoztatása, akiket az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat könnyített vagy gyógytestnevelésre utalt. 5.2. Logopédiai szolgáltatás: feladata a beszédhibák javítása, a dislexia megelőzése és gyógyítása, nyelvi és kommunikációs zavarok javítása. 5.3. Rehabilitációs célú megsegítés: 5.3.1. szurdopedagógia, a hallássérült tanulók speciális fejlesztése. 5.3.2. Sindelar-tréningprogram az általános iskolai korosztályra kidolgozott vizsgálati és terápiás eljárás, amely a részképesség gyengeségeit mutató tanulók fejlesztését szolgálja.

46


X. Fejlesztési elképzelések Az iskola fejlesztési terve a helyi önkormányzat intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve, a Pedagógiai Program és a helyi igények által megfogalmazott javaslatok alapján készült. 1. A nevelő-oktató munka tartalmi fejlesztése a közoktatási törvény módosításának megfelelően. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos 2. A pedagógiai program felülvizsgálata Felelős: intézményvezető Határidő: 2004. május 15. 2007. május 15. 3. Az intézmények pedagógiai programjának szakértői véleményeztetése Felelős: intézményvezető, fenntartó Határidő: 2004. június 4. 4. Az intézmények pedagógiai programjainak fenntartói jóváhagyása. Felelős: intézményvezető, fenntartó Határidő: 2004. június 21.2007. június 21. 5. A dokumentumok bevezetése Felelős: intézményvezető Határidő: 2004. 2007. szeptember 1. 6. A közoktatási törvény által meghatározott intézményi személyi feltétel felülvizsgálata, a törvényi megfelelés biztosítása. Felelős: intézményvezető Határidő: költségvetési koncepció 7. Az intézmény épületeinek külső és belső felújításának felülvizsgálata Felelős: intézményvezető Határidő: 2008. évi költségvetési koncepció 8. Az intézmény kötelező eszköz és felszerelési jegyzékének folyamatos figyelemmel kísérése, megvalósításához a pénzügyi eszközök biztosítása. A megvalósulásról a képviselőtestület évenkénti tájékoztatása. Felelős: intézményvezető Határidő: értelemszerűen, 2008. évi költségvetési koncepció 9. Meg kell keresni a pénzügyi lehetőségét annak, hogy az általános iskola rendelkezzen egy önálló pszichológussal. Felelős: intézményvezető Határidő: 2006. szeptember 1. folyamatos 10.Biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy az alsó tagozatban a belépő első évfolyam mellett tantárgyi fejlesztő pedagógus dolgozzon. Felelős: intézményvezető Határidő: 2005. 2006. szeptember 1. 11. Tovább kell fejleszteni a városi szintű gyógy testnevelés és a gyógy torna programját. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos 2006 - ig 12. A pedagógusokat ösztönözni és támogatni kell a pályázati lehetőségek kihasználására. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos 13. Meg kell vizsgálni az általános iskolában működő gyermek élelmezést ellátó főzőkonyha bővítésének további és folyamatos korszerűsítésének lehetőségét. Felelős: intézményvezető Határidő: 2004. májusig folyamatos 14.Az iskolahasználók elvárásai, valamint az intézmény működési elvárásai megkövetelik a számítástechnika és a nyelvoktatás feltételeinek folyamatos korszerűsítését, fejlesztését. Pá-

47


lyázatokkal, az intézményi költségvetési célzott normatívájának felhasználásával, nyelvtanárok továbbképzésével biztosítani kell a partnerek igényét. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatosan 13.1. Az angol-számítástechnika képzési programban résztvevő osztályokban emelni kívánjuk az angol órák számát. 13.2. Ki kell dolgozni a program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeket. Felelős: intézmény vezető, munkak. vezető Határidő: 2008. évi költségvetési koncepció 15. A tanulók összetétele, szociális családi háttere, a tanulásban akadályozott tanulók felzárkóztatása, fejlesztése megköveteli logopédus és fejlesztő pedagógus biztosítását. Ki kell alakítani az egyéni, fejlesztőfoglalkozások rendjét. Munkájukhoz a feltételeket továbbra is biztosítani kell. Felelős: igazgató helyettesek Határidő: 2004. szeptembertől folyamatosan folyamatos 16. Elő kell készíteni a kompetencia alapú oktatás bevezetésének tárgyi, személyi feltételit. Felelős: intézményvezető Határidő: 2008. június 30-ig 17. Ki kell alakítani a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő orvosi rendelőt. Felelős: intézményvezető, fenntartó Határidő: 2006. szeptember 2008. 18. A minőségi munkavégzéshez fontos, hogy a tanulólétszám csökkenése ellenére se történjen tanuló csoport összevonás. Törekedni kell arra, hogy a tanulócsoportok létszáma a törvényben meghatározott átlaglétszámnak feleljenek meg Felelős: intézményvezető Határidő: értelemszerűen 19. Az intézményben elő kell készíteni megkezdett integrált nevelés-oktatás tartalmi és tárgyi feltételeit tovább kell fejleszteni. Felelős: intézményvezető, alsó tagozatos igazgató helyettes Határidő: 2004. 2007. szeptember 1-től folyamatosan. 20. Folyamatosan kell dolgozni Alkalmazni kell az Intézményi Minőségirányítási Programot szellemében. Az IMIP programját a gyakorlati életben, a nevelő-oktató munka során. Kiemelten kell kezelni a pedagógus értékelés új formáját. Felelős: intézményvezető Határidő: értelemszerűen

XI. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 1. A módosított pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola nevelő-oktató munkáját 2004. szeptember 1 napjától szervezi meg a pedagógiai program lapján. 1.2. A pedagógiai program részét képező Kerettanterv a 5. számú melléklet alapján lép be 1.3. A módosított pedagógiai hatálybalépése: 2007. szeptember 1. egyidejűleg érvényét veszti 2004. évi program. 2004. szeptember 1-2008. augusztus 31-ig szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását a nevelőtestület kétévenként átfogóan elemzi.

48


3. A pedagógiai program módosítása 3.1. A Pedagógiai Program módosítására: a) az iskola igazgatója b) a nevelőtestület bármely tagja, a szakmai munkaközösségek c) az iskolaszék d) az iskola fenntartója tehet javaslatot. 3.2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák – önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3.3. A pedagógiai program módosítását az iskolaszék és a diákönkormányzat, a némettt nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével, a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyását követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy – egy példánya a következő személyeknél, helyeken található: a) az iskola fenntartójánál b) német nemzetiségi önkormányzatnál c) az iskola irattárában, az iskola könyvtáraiban a) az iskola igazgatójánál, helyetteseinél e) az iskolaszék elnökénél f) iskolai honlapon

Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet ram 8. számú melléklet 9. számú melléklet 11. számú melléklet 12. számú melléklet 13. számú melléklet

1 – 4. évfolyam óraterve 5 – 8. évfolyam óraterve 1 – 10. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók óraterve 1 – 8. értelmileg akadályozott tanulók óraterve A különböző tantervek bevezetési ütemezése Helyi kerettanterv tantárgyi tartalma A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Egészségnevelési és környezetnevelési program, drogstratégiai progTankönyvellátás eljárásrendje Az iskola taneszköz és felszerelési eszközök beszerzési ütemterve Intézményi Minőségirányítási Program Önkormányzati Minőségirányítási Program Zirc Város Intézményhálózat – működtetési és fejlesztési terve

49

Melléklet Drogprevenciós Program Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bevezető A drogfogyasztás kialakulásának társadalmi folyamata A prevenció definiálása, fázisai Helyzetelemzés A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Célmegfogalmazás A végrehajtás színterei, módszerei Értékelés, újabb célkitűzés Programfejlesztés – monitorozás

1. Bevezető Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben erősödtek fel, hogy minden fiatalokkal foglalkozó intézménynek új feladatai fogalmazódnak meg. A „drog-probléma” hatékony kezelése természetesen társadalmi összefogást kíván, amelynek azonban korosztály-specifikusan legfontosabb színterei az oktatási intézmények, hiszen a veszélyeztetett fiatalok legszélesebb tömege a közoktatási intézményekben érhető el. Az első „drog-élmény” időpontja az utóbbi években egyre lejjebb tolódik, ami új feladatot jelent különösen az általános iskolában.

2. A drogfogyasztás kialakulásának társadalmi folyamata A szerfogyasztás kialakulásának megismerése elengedhetetlenül fontos, mert ezen ismeretek segítik a pedagógust, hogy a konkrét esetben saját diákjának problémáját megértse és adekvát pedagógiai intervenciókkal reagáljon a történésekre. A drogfogyasztással kapcsolatos problémák nem tisztelnek kontinenseket, államhatárokat, társadalmi rendszereket, ezért a nemzetközi összefogás igénye és szükséglete az eredményes munkát segíti a megelőzés, a felderítés, a gyógyítás és a rehabilitáció területén. Magyarországon a drog-problémával való foglalkozás kezdetben (hatvanas évek) tiltott volt. Az első komolyabb középiskolai felmérés a hetvenes évek közepén volt. Az adatok ismertté válása esetén az oktatás- és egészségügy valamint a rendőrség felkészülhetett volna a folyamatosan emelkedő számú drogfogyasztókkal történő foglalkozásara. Információk hiányában nem csak a szakágazatokra, de a társadalomra is „rátört” a drog a kilencvenes években. Nem alakult ki a társadalmi tolerancia, a segítő hálózat intézményei és csak késve a terjesztés felderítése. Talán ennek a múltban gyökerező hibás szemlélet hatásának következménye, hogy csak napjainkban épült be a prevenciós ismeretek a pedagógusképzésbe, önálló kurrikulumként. Emiatt a mai pedagógus jelentős többsége a szakmai képzése során nem kaptak a drogprevencióval kapcsolatos ismereteket és így felkészületlenül és „eszköztelenül” szembesülnek a problémával.

3. A prevenció definiálása „A drogfogyasztásnak mára már vannak olyan formái, amelyek nem szubkulturális típusúak, hanem szétterülőek egy egész generációra, hiszen a fiatalok szórakozási lehetőségei között 1

vannak olyanok, amelyek szoros összefüggésben vannak a drogfogyasztással és ennek következtében a drogkereskedelemmel. A társadalom egészének kell megelőznie a problémát. Annak minden szintjével és minden színterével. A társadalomban megjelenő problémákat ott tudjuk kezelni, ahol a jelenség létre jön, vagy ahol a problémát leginkább észlelni lehet. Minél koraibb az intervenció, annál hatékonyabb, éppen ezért fontos a társadalom minden színterének tudatosítása ezzel a problémával kapcsolatosan… Drogmentes társadalom nem lehet reális jövőkép, ugyanakkor értéktételezésként a drogmentes élet igenis elérendő cél.” „PREVENCIÓ 99”

Az eredményes drog-prevenciónak három fő területet kell megcéloznia: 1. Politikai szinten meghatározni a fő célt, a stratégiai alapelveket, a végrehajtás színtereit, és forrásait. Ezt a szándékot és elvárást teljesíti a Nemzeti stratégia. 2. A végrehajtás színterei közül az iskola és kapcsolódási területeinek korrektívvé tétele. 3. A tanulóknak az egészséges életmód kialakításához, fenntartásához szükséges képességfejlesztés és készségszintű viselkedéses jellemzők kialakítása jelenti magát a prevenciós folyamatot, az antihumánus szenvedélyektől mentes életet. A prevenciós tevékenység az egészségfejlesztés része. A drog-prevenciós munka háromszintű. A megelőzési folyamatban az elsődleges prevenciónak van a legkiemelkedőbb szerepe. Elsődleges prevenció: A drog-mentesek megóvását jelenti. Fő cél: Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Eredményes védelmi stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre (elutasításra képessé tétel). A megelőzés legfontosabb intézményi színterei az óvodák, az iskolák, nevelőotthonok, a legfontosabb személyei az óvónők, a tanítók, tanárok, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi szakemberek. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésre terjedjen ki. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Másodlagos prevenció: A szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása (a legkisebb biológiai, pszichológiai és társadalmi károk elszenvedése) A felvilágosító munka kiemelt fontosságú, különösen a hatások valamint a különböző fogyasztási módok tekintetében. A szerfogyasztók a kezdeti stádiumban (különösen az alkalmi fogyasztók) már a függőség ballasztja nélkül vehetnek részt a kezelésen. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, a pedagógus szakmai repertoárját, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni. Harmadlagos prevenció: A fogyasztók gyógyítását, valamint a „leszokott” illetve szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása. Fő cél: a sóvárgások terápiás kezelése és a reszocializáció.

4. Helyzetelemzés A fiatalok körében egyre inkább elfogadottabb a tiltott drogok jelenléte és kipróbálása, a drogfogyasztással kapcsolatos veszélytudat csökkent. A természetesség nehezíti a tanulók elutasítási képességeinek kialakulását és megszilárdítását. További problémát jelent a nem megfelelő pedagógiai problémakezelés (korrekt információ hiánya és a pedagógusok eltérő értelmezése), valamint a szakmailag gyakran kifogásolható 2

média interpretáció. A fiatalok drog-megítélése ezért nem csak a tényeken alapul, és csak részben tekinthető reálisnak. A kipróbáló drogfogyasztó (különösen az amfetamin származék, és a marihuána) kortársak beszámolói a kockázatmentes pozitív élménykeresés mintáját sugallják a többiek számára. Az alkohol helyett az illegális drogok vették át a vezető szerepet a discóban, másrészt akként is értelmezhető, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szülőknek az otthon kontroljára. Talán van olyan üzenete is ennek a jelenségnek, hogy a kulcsos gyerekek már a legális szerfogyasztással is inkább kivonulnak a „nyilvánosság” elöl, és visszahúzódnak a dolgozó szülők által napközben nem, vagy alig ellenőrzött lakásokba. A rendszeres dohányzók száma a százalékos megoszlás alapján a 15-16 éves kortól határozottan csökkenő tendenciát mutat, míg a 11-12 évesek között növekszik. Az adatok világosan azt mutatják, hogy az iskola alsó évfolyamaiban kell megerősíteni a dohányzással kapcsolatos prevenciós munkát, mert ezekben az években mutatnak leginkább gyengeséget az elutasítás tekintetben.

5. A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése „ Nincs boldog szerfüggő, aki boldog társadalmi körülmények közül került ki. „ (Schioring Erik dán kutató) Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az egyrészt függ, hogy a család, a kortárscsoport és az iskola milyen értékeket közvetít a gyermekek felé. Másrészt függ attól, hogy ezek az értékek milyen összhangban vannak egymással. Az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni a családi értékképző folyamatot, de lehetséges fórumain (szülői értekezlet, nyitott nap, családlátogatás, stb.) meg kell ezt kísérelni különösen azokban az esetekben, amikor deviáns hatások tapasztalhatók a gyerek viselkedésében. Fontosabb azonban, hogy az iskola milyen integráló hatást fejt ki a gyermekek felé a különböző olykor ellentétes értékek között. A tanárnak minden eszközt meg kell ragadnia, hogy „közös nevezőre” jusson a diákokkal a legfontosabb értékek tekintetében. Ez nem könnyű, mert a klasszikus értékek az ismert okok miatt devalválódtak. A közelmúlt és napjaink átmenet-specifikus hatásai miatt túlzottan felértékelődött a materiális javak birtoklásának, a sikernek és az eredményességnek a megítélése. A pedagógus lehetséges szerepe ebben a helyzetben az, hogy kellő tapintattal, odafordulással és maximális differenciálással értelmezze a szocializáció ellen ható megítéléseket, deviáns értékeket és megfelelő körülményeket teremtsen a konszenzus kialakítására, a tanár-diák párbeszéd konstruktívvá tétele érdekében. Ezt csak úgy lehet megtenni, ha a pedagógus megismeri a tanuló konkrét családi helyzetét, az ott ható nevelési elveket, továbbá jól ismeri osztályának szociomátrixát és az aktuális történéseket, valamint azok kiváltó okait. Segítséget nyújthat ehhez az interaktív gyakorlatok mellett a közös feladat-végrehajtás (pld. iskolai ünnepi műsor szervezése, osztálykirándulásra felkészülés, stb.), valamint a döntések részbeni vagy teljes átengedése azokban az esetekben (pld. osztálydekoráció, DÖK- Nap műsor, stb.), amikor azok nem veszélyeztethetik az alapértékeket. Ne bíráljuk felül egy korábbi tapasztalat miatt a gyerek ötleteit, sokkal építőbb egy még jó, de a diákok többsége által elfogadott javaslat elfogadása és támogatása, mint a saját „jobb” ötletünk ráerőszakolása az osztályra. A mintaképző szerepe mellett az értékképző folyamatra is előnyösen hat a fenti kölcsönösség. Ilyen viszonyok között a tanulók többsége nyitottabb a pedagógus és a felnőtt véleményének a befogadására. Csakis így képzelhető el, hogy kellő súllyal essen latba a fiatalok értékképző folyamatába egy otthoni hatás semlegesítése vagy egy komoly kritika, például a reklámok szerfogyasztása ellen.

3

Az osztály a diákok formális csoportja, amin belül (ill. azon kívül is) kialakul az informális rétegződés. Amennyiben a tanár nem teremt elégséges szituációt demokratikus döntések meghozatalára az osztályon, formális csoporton belül, úgy csak az informális kortárs csoportokban (gyakran iskolán kívüli deviáns csoportban) élheti meg a fiatal az egyenlőségen alapuló véleménynyilvánítást, a döntésekben történő aktív szerepvállalást. A pedagógus szakmában közismert, hogy a szociális befolyásolás ereje a pubertástól áthelyeződik a kortárs csoportra, és a család mellett az iskola is veszít ebből. Nagyobb probléma, hogy a deviáns hatások és a médiák befolyásolása is megnőtt. A deviáns karrier kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból vagy jelentősen romlik a megítélése a formális csoportban. A tanárnak ismernie kell tehát a diák státuszát az osztályban és lehetőség szerint az informális csoportok közül a hozzáférhetőket. A szakemberek nem csak a drogfogyasztás irányába történő deviálásnak, hanem az öngyilkosság egyik előjelének is tartják a csoportokból történő „kikopást”. A csoportokban betöltött szerepek meghatározott magatartást várnak el a szereptulajdonostól. A fiatalok esetében ez egyrészt az önállósodás gyakorlását szolgáló szereplehetőség, másrészt az egy újabb szegmentje lehet a megfigyelésnek .A tanárnak törekednie kell, hogy gazdagítsa a diák szereprepertoárját, mert többek között ezzel segíti az egészséges szocializációt. Az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal. Az új csoportnormák betartása (bármennyire is deviánsak) gyakran a csoporthoz való vágyott tartozást szimbolizálja, mert a választott kiscsoport kizárja tagjai közül az eltérő magatartásúakat. A szerepkonfliktusok idézik elő azokat a problémákat, amelyek különböző pszichés reagálásokat eredményezhetnek: a) figyelem megosztás (kiiktatja tudatából az ellentmondásokat) b) ideológiai kovácsolás (gyakori és közismert önigazolás) c) kompromisszum képzés (passzivitás, vagy kitérés) d) kábítás (a szerfogyasztás mint időleges „felejtés”) e) menekülés (kilépés a helyzetből) Az agresszió kezelése és alkalmazása jelent még kapcsolódási pontot a kábítószer-fogyasztása. A diákok egymás agressziójának mértéke illetve változása érdemel figyelmet.

6. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 6.1. Szülők - család Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A veszélyeztetettek körében valamint a konkrét esetekben végzett felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként a szülők partnereivé válhatnak a tanár korrekciós törekvéseinek, pedagógiai interakciójának. 6.2. Iskolaszék - szülői munkaközösség Az iskolaszék hidat képez az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket és szükséges megnyerni támogatásukat. Ez a „szövetség” garanciája annak, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítség az elsődleges megelőzést.

4

6.3. Háziorvos A háziorvosnak kisebb közigazgatási egységekben lehet kiemelt szerepe, hiszen nem csak a fiatalt, hanem az egész családot ismeri. Segítséget tud nyújtani az orvos, szakmai továbbképzések tartásában, egészségnevelési programok szervezésében. A másodlagos prevención belül, a szakrendelésre irányításban. 6.4. Iskolaorvos Az iskolaorvos rendszeresen végez különböző szűrő vizsgálatokat, amelynek szempontjai természetesen kiegészülnek a drogfogyasztás tüneteivel is. Kapcsolatai a helyi és regionális gyógyító intézmények felé nyitott. 6.5. Pszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segítője a tantestületnek. Csak a szakember tudja pszichodiagnosztikai módszerekkel pontosan feltárni, valamint pszichoterápiás eszközökkel kezelni, a drogozás lelki problémáit. Osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni a prevenciós munka didaktikai építkezését. 6.6. Helyi ill. regionális iskolák drogkoordinátorai Az együttműködés egyrészt az információk cseréjét, másrészt a programok egyeztetését, közös végrehajtását jelenti. 6.7. Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadók A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási esetekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai. Az officiális kapcsolat részleteit jogszabály rögzíti, de ezen túlmutató szakmai szerepe van a kooperációnak. Veszélyezettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése a primer prevenciós munkát míg az egyéni terápiákra szekunder prevenciót jelentik. A tréningek és a kortársképzések egészíthetik ki a pedagógiai munkát. 6.8. Rendészeti szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanulók körében a DADA program jelenti az elsődleges megelőzést.

7. Célmegfogalmazás 7.1. A célmegfogalmazás jellemzői: Legyen: konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, regionálisan illeszkedő, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, forrásokat meghatározó valamint határidőket és felelősöket kijelölő. A célmegfogalmazásnál a tantestületnek a jellemzőekben körülírt meghatározottságon túl mértéktartónak is kell lennie. Későbbi kudarc elkerülése miatt nem szabad a vágyakat irreális mértékben beépíteni a programba. Egy tanév rendszerint csak egy konkrét állapotfelmérésre és átgondolt kapcsolatépítésen alapuló célmegfogalmazásra elégséges. A drog-prevenciós tevékenység, összetett személyiségfejlesztő munka. Így módszerét és színterét nagyon nehéz meghatározni, rendszerbe foglalva a következőképpen alakulhat. 7.2. A végrehajtás szinterei, módszerei Színterek A drog-prevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek, erre utal a segítő kapcsolatok színterei, valamint az iskolák közös rendezvényei illetve egyéb programok. A Nemzeti Stratégia is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók: 5

Iskolai programok Tanórai foglalkozások: szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drog-prevencióhoz. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat.) osztályfőnöki órák (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása, mint ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide.) Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások („Rásegítője” lehet a tanórai programnak illetve a konkrét esetfeldolgozásnak. A játékoknak gyakorlatoknak kiváló színtere lehet a napközi ) délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok.) egészségnap vagy drog-prevenciós nap (Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok, komoly szervezést felkészülést igényelnek.) hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében (Sportrendezvények, kulturális programok és az anti-drog diszkó, ez utóbbi csak kiváló szervezéssel és a garantált szermentes voltával biztosítja a dekralált célt.) szülői értekezlet, szülőcsoport (Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó pld. orvos, pszichológus, rendőr.) Iskolán kívüli rendezvények: kortárs-segítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesetét jelenti, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe. A legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a kiképző intézmény. kirándulások, túrák, sportprogramok Vannak központi és regionális rendezvények, amelyeket jeles sportolók, popsztárok tesznek népszerűvé. Elindító programja lehet a helyi rendezvénysorozatnak ill. témát adhat tanórai feldolgozásra.

8. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már kimeríthetetlen gazdagságot biztosít a képzett szakemberek számára. A témával kapcsolatos metódusok kiemelése tetszőleges és csak a legáltalánosabb formákat képes csoportosítani jeles munka keretében. Leghatékonyabb az iskolai ötletre épülő, önálló szervezésű programokat (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyek mögé az iskola fel tudja sorakoztatni a tanári kart, a diákokat, és a szülőket. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Program-formák Klubok Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni és működtetni.

6

Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmet, valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó filmek vetítése. Könyvtár Megtalálhatóak a témához kapcsolódó olvasnivalók, itt természetesen a tanári kézikönyveket és szakanyagot külön kell tárolni. Internet Az informatikai világháló és a sulinet információs lehetőség valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Diák önkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez segítséget kell nyújtani úgy, hogy a diákok elképzelései valósuljanak meg a tanár által mederbe terelt, de visszafogott közreműködésével.

9. Értékelés, újabb célkitűzés Az időszaki értékelés a célkitűzés megvalósításának időszaki felülvizsgálata. Célszerű kiemelt programonként és legalább tanévente, átfogó értékelést végezni a megvalósulás arányát vizsgálva. Az elmaradt programokat újabb egészségfejlesztési feladatként kezeljük. Az ellenőrzés értékelés klasszikus szempontjait és módszereit lehet illeszteni és alkalmazni a prevenciós értékelésnél. Versenyek, vetélkedők, pályázatok Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati kiírások drog-témák tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái.) Vetélkedők, KI-MIT-TUD-ok részei is lehetnek a témával kapcsolatos kérdések. Szakkörök, kortársképzések Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók „gyűjtőhelyei” és a szemléletformálás műhelyei. Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások Megelőzés jellegű sportprogramok

10. Programfejlesztés – monitorozás A közoktatásban használatos egészségfejlesztő, prevenciós módszerek összegyűjtése. Külön hangsúllyal kell kezelni a települési egészségfejlesztési terv részeként iskolai egészségfejlesztési terveket, valamint a prevencióra szakosodott szolgáltatók kínálatát. Célzott vizsgálatokkal az iskolákon keresztül is vizsgálható a programokkal való elégedettség és a programok eredményessége. A prevenciós programok értékelésénél az EU-s ajánlásokat kell figyelembe venni (lásd Európai Drogokat-és Drogaddikciót Monitorozó Központ ajánlásait) A tudásközpontú programok mellett/helyett a mindennapi készségfejlesztő programokat kell előnyben részesíteni. Ezt segíti elő a prevenciós programok akkreditációs listája.

7

A pedagógus, illetve más szakember prevenciós továbbképzésének igazodnia kell a különböző célpopulációk igényeihez a közoktatásban és a felsőoktatásban tanuló diákokhoz, az iskolából kimaradó, „kihulló” és a más szempontból veszélyeztetett fiatalokhoz. Ebben az esetben együttműködésre kell törekedni az iskola – és a gyermek-egészségügyi szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az addiktológiai ellátást nyújtó intézményekkel. Sok esetben ugyanis a prevenció itt már közvetlen segítségnyújtást is jelent (másodlagos prevenció – szelektív, illetve indikatív prevenció). Ebben az esetben a közösségi programoknak és a szabadidős alternatíváknak kulcsszerep jut. A szülők elérése külön feladatként jeleni meg sok esetben a drogügyi koordinátor, máskor a segítő intézmény tehető alkalmassá arra, hogy a szülők számára megfelelő programokat dolgozzon ki, illetve a szülőket integrálja az iskolában már folyó egészségnevelő, drogprevenciós munkába. A külső intézmény megkönnyíti az iskola-szülő esetenként ellenérdekelt (vagy annak tűnő) helyzetének feloldását. A kortárs támogatók kiemelt feladatot kapnak az egészségfejlesztés és a drogprevenció vonatkozásában.

8

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete június 25-i ülésre

Recommend Documents