MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január
MAKROSTATISZTIKA 10. hét Nemzetközi versenyképesség II. rész Esettanulmány: Romlott vagy javult Magyarország nemzetközi versenyképessége a 2000-es években? Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Főbb témakörök • A nemzetgazdasági versenyképesség értelmezése, mérése és a Káldor-paradoxon az EU-ban (az első részben feltett kérdések) • A 2000-es évek hazai versenyképességének kérdései • Exportpiaci térnyerés, importbehatolás, relatív teljesítmény az EU-piacon és a CMS-elemzés eredményei • Árindexek, volumenindexek és UV-szintek • Intézményi/minőségi összetevők • Összegzés, a további vizsgálat irányai • Statisztikai források: Eurostat, AMECO, UN National Accounts Database
Szemlélet • Aggregált nézőpont – Külkereskedelmi, nemzetgazdasági statisztikákra, nem pedig mikro-adatokra támaszkodtuk
• Leírás, tényfeltárás – főként azzal foglalkoztunk: mi történt – Igyekeztünk a magyarázatra szoruló jelenségeket bemutatni – magyarázatokat is próbáltunk adni, de a sejtések igazolása további feladat (részben mikro-adatok alapján) – nem foglakoztunk azzal a fontos kérdéssel: hogyan kellene a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességét javítani – ahhoz, hogy jól lehessen lépni, először azt kell megérteni: mi történt
Mottók „Economists, in general, do not use the word ‘competitiveness’. Not one of the textbooks in international economics I have on my shelves contains the word in its index.” (P. Krugman: Making Sense of the Competitiveness Debate – 1996)
„Exchange rates had to be adjusted to assure competitiveness. Only then could the virtues of markets come into play.” (P. Krugman: Paul Samuelson: The incomparable economist – 2009)
• Az üzenet: – A közgazdászok” általában azért nem szeretik a versenyképesség fogalmát, mert nem tudják, ki hogyan érti – A finnyásabbak is hajlandók fontolóra venni, ha a fogalom kellően specifikálva van
A versenyképesség értelmezése • A hazai nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességről szóló kijelentések összekeverednek a gazdaság általános teljesítményére vonatkozó kijelentésekkel • A versenyképesség keveredik pl. az – az adóztatás kérdésével (magas adó alacsony versenyképesség, és megfordítva) – a K+F ráfordításokkal stb. stb.
• Mégiscsak definiálni kéne a nemzetközi versenyképességet • De előbb: egy zsákutca és egy tévút
A zsákutca: a nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége üres fogalom • A fogalom nemzetgazdasági szinten irreleváns – „legfeljebb” a termelékenységet jelenti [Krugman (I.), Porter stb.] • Ellenvetések: – Látjuk, hogy országok időnként előretörnek/lemaradnak a nk-i piacokon a probléma/fogalom igenis releváns – Az üressé minősítés kivonja a közgazdasági elemzés hatóköréből valami benyomul – A „legfeljebb” kifejezetten téves: a termelékenység reál-ügy, a versenyképesség értelmezéséhez/értékeléséhez nominális ügyek (árak, bérek + árfolyamok) is tartoznak (lásd Krugman II.)
• De van tévút is
Az értelmezési tévút • •
A versenyképesség mindaz, ami jó (Kb. mint a szocializmus alaptörvénye az életszínvonalnak a legfejlettebb technika alkalmazásán alapuló szakadatlan növekedése) Pl. World Economic Forum Global Competitiveness Report – Magas termelékenység, a gazdaság/termelékenység gyors növekedése – Jól működő intézmények •
Nem kell sorban állni engedélyekért
•
Nincs korrupció – stb.
– Jó oktatási és egészségügyi rendszer (okos, egészséges állampolgárok) – Sok K+F (sok innováció) – stb. – + Alacsony adószint
•
Ez estben a versenyképesség jelentése – részben összecsúszik a gazdaság potenciális növekedését előmozdító tényezőkével, – részben „eklektikus” – kevéssé konzisztens/koherens kívánságlistának – való megfelelés mértéke (pl. WEF-GCR) – DE: a WEF-GCR: sok hasznos összehasonlító információ, de az összevont rangsorokat, évenkénti változásokat óvatosan kell kezelni
A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképesség javasolt meghatározása • A nemzetközi versenyképesség az országok relatív külgazdasági teljesítményét jelenti („feltárult versenyképesség”:) – elsősorban a kivitel külső piaci részesedés-változását (folyó vs. változatlan áron?) – tartalmazhatja az import és az aggregált kereslet viszonyának változását [dM/(d(BF+X)] is (változatlan áron),
• Illetve azokat a tényezőket, amelyek befolyást gyakorolhatnak a külgazdasági teljesítményre – pl. azonos valutában mért relatív ár-, ill. költségszint alakulása (reálárfolyam-változás); – egyéb, nem ár/költség („minőségi”, ill. intézményi/környezeti) hatások az ár/költségszint, ill. egyéb tényezők hatása: empirikus kérdés
Fontos következmény
A javasolt meghatározás következményei A nemzetközi versenyképesség nem azonosítható • a gazdaság általános relatív teljesítményével, például: – a más országokhoz viszonyított GDP-növekedéssel, – termelékenységváltozással – különösen a jólét növekedésével (lásd a szokásos meghatározásokat – OECD stb.)
• a külgazdasági egyensúlyhiánnyal
Miért érdekes/fontos a külgazdasági és az „összgazdasági” relatív teljesítmény megkülönböztetése? • Pl. Magyarország – 1996–2000: gyors gazdasági növekedés, mérsékelt jólétemelkedés; erős külgazdasági térnyerés • Minden jel szerint: jelentős versenyképesség-javulás
– 2001–2005: gyors gazdasági (+jóléti) növekedés, de mögötte: fenntarthatatlan fiskális expanzió – 2006–2008: fiskális korrekció, csökkenő belföldi felhasználás erősen lassuló gazdasági növekedés • Az első időszak: versenyképesség-javulás? • A második: versenyképesség-romlás?
• Az összteljesítményt és a versenyképességet külön kell választatni
További megszorítás: a versenyképességnek nincs közvetlen köze a külső egyensúlyhoz • Külső egyensúlyhiány: belföldi egyensúlyhiányok tükörképe – Folyó fiz. mérleg: CA= S-I; – Nettó export: X-M = (GDP- belföldi felhasználás)
• Versenyképesség:
–
külső (ill. alkalmasan definiált belső) piaci részesedés változása
• DE: a kettőnek lehet közös része: ha pl. – úgy romlik a külső egyensúly, hogy közben a gazdaság növekedése – nem külső okokból – lassul – és a külső piaci részesedés csökken, akkor – versenyképességi probléma lehet a háttérben Vagy: ha úgy javul a külső egyensúly, hogy a gazd. növ. gyorsul javuló versenyképesség
Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (a piacokhoz/versenytársakhoz képest – exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) Áru- és szolgáltatás-export
GDP 160
160
150
150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100 CZ
90
HU
80
PL SK
70
90
CZ HU
80
PL
70
SK
60
60 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries
2003–2004 körül megállt a relatív „összteljesítmény” javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál
Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (három periódus + SI) (a piacokhoz/versenytársakhoz képest – exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) Áru- és szolgáltatás-export
GDP 6%
10%
97-2000
5%
97-2000
2001-2004
2001-2004
8%
2005-2008
4%
2005-2008
3%
6%
2% 4%
1% 2%
0% -1%
0%
-2% -2%
-3% CZ
HU
PL
SI
SK
Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries
CZ
HU
PL
SI
SK
Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries
2003–2004 körül megállt a relatív „összteljesítmény” javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál
A feltárult versenyképesség és a klasszikus tényező – a reálárfolyam – oldaláról értelmezett versenyképesség közötti kapcsolat sem egyértelmű • Elméletben (és általában a gyakorlatban): a reálárfolyam (RER) erősödése rontja; gyengülése javítja a versenyképességet ( külső piaci részesedést) • Ez olykor fordítva van: ezen alapul a „Káldor-paradoxon” (1978): – Az 1960-70-es években a reál-felértékelődés gyakran a külső piaci részesedés emelkedésével, a leértékelődés annak csökkenésével járt együtt „minőségi versenyképesség” (amit a RER nem magyaráz) – A mai Európában (2008-ig): „felzárkózási reálfelértékelődés” is van (részben BS-hatás) – kérdés, meddig nem versenyképességi probléma? – Mi a helyzet mostanában Európában (EU-27-ben)
A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, 1996–2000 (évi átlagos %-os változás) 12%
12%
XperfQ_95_00
10%
XperfQ_95_00
10%
IE HU
8%
FeldolgozóIpari ULC
6%
EE
EL
4%
FI
ES DE
BE SI
CZ LV
0%
UK
PT
BU CY MT
LT
-6% -6%
SE NL
CZ RO SK
LV
DK
SIBE
-2%
UK
PT
BU CY
IT
-4%
RER_ulc_E -4%
-2%
0%
LT
MT
IT
-4%
DE FR AT
RO
SK
DK
PL
ES
2%
SE
NL
FR AT
0%
EE
EL
4%
PL
FI
2%
-2%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
-6% -8%
ERE_ulcM -6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
12%
XperfQ_95_00
10%
XperfQ_95_00
10%
IE HU
8%
IE HU
8% 6%
6%
Exportdeflátor
HU
8%
6%
Nemzetgazdasági ULC
IE
EE
EL
4% FI
ES
2% DE 0%
SE NL FR AT DK BE SI PT
-2%
FI ES DE
CY
LV
0%
UK BU
LT
FR AT BE
DK
SE SK
CZ
RO LV
SI
UK
LT
BU
CY MT
MT
-6% -6%
NL
PT
-2%
IT
-4%
PL
2% RO CZ SK
GDPdeflátor
EE
EL
4%
PL
IT
-4% RER_Px
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
-6% -6%
RER_gdpD -4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
negatív kapcsolat HU: ULC-alapon leért. ; Px, GDP deflátor: enyhe felért; X- teljesítmény kiemelkedő
10%
12%
A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, 2001–2008 (évi átlagos %-os változás) 10%
10% XperfQ_01_08
XperfQ_01_08
8%
RO
CZ
HU
2%
4% LV
FI
SE AT 0%
SE
2%
NL PT EL
IT
RER_ulc_E
3%
4%
5%
6%
7%
8%
-4% -2%
-1%
0%
1%
2%
6%
6%
PL SI
SK
4%
DE
SI
NLPT
EE
SE
FI
0% UK
MT
1%
IT 2%
3%
4%
5%
-4% -2%
ES
FR IT
RER_Px
EE
IE NL PT BE DK EL CY
-2%
FR
0%
AT
GDPdeflátor
LV
2%
ES DK BE EL CY
SK BU
DE
LV AT
HU
PL
BU
2%
-1%
6%
CZ
4%
UK
IT RER_ulc_M 5%
LT
CZ
HU
IE
4%
RO
LT
-2%
3%
8%
RO
FI
CY
XperfQ_01_08
8%
0%
DK
FR
10%
XperfQ_01_08
SE
ES BE
MT
10%
-4% -2%
EE
AT IE
-2% MT
1%
LV
FI
UK
FR
0%
BU
0%
NL ES PT BE EL DK CY
-2%
-1%
SI DE
2% EE
IE
FeldolgozóIpari ULC
SK
PL
BU
DE
CZ
HU
SK
PL SI
UK
Exportdeflátor
LT
6%
4%
-4% -2%
RO
LT
6%
Nemzetgazdasági ULC
8%
-1%
0%
1%
2%
3 mutató tekintetében pozitív kapcsolat HU teljesítmény belesimul a KKEU-i képbe, kivéve RER_Px
MT RER_gdpD 3%
4%
5%
6%
7%
8%
9%
A 2000-es évekre nézve a Káldor-paradoxon az EU-ban látszólagos – KKEU okozza • A régi tagországokra nézve nincs paradoxon (a KKEUdummy eltünteti a pozitív kapcsolatot) • DE: a KKEU-i hatás más (több is, kevesebb is) mint az „igazi” Káldor paradoxon; keveredik benne: – egyfajta utolérési (BS-) hatás, – egyes valuták alulértékeltségének korrekciója, – lehet benne „minőségi versenyképesség” (szerkezetváltozás) – de nem tudni, mennyi (talán az export-deflátor jelzi)
• Ezek a hatások a 2000-es években már sokkal gyengébbek voltak nálunk, mint más KKEU (V3) országokban
Az exportteljesítmény változása és a reálfelértékelődés kapcsolata az EU-27-ben KKEU dummy nélkül
KKEU dummy-val 2
Nemzetgazdasági Feldolgozóipari ULC
Reálárfolyamindexek X_teljesítmény KorrR 1996-2000 ULC_E -0,10 0,02 (-1,10) ULC_M -0,29 0,08 (-2,09) X_deflátor -0,45 (-1,10) 0,04 GDP_deflátor -0,05 (-0,50) 0,00 2001-2008 ULC_E ULC_M X_deflátor GDP_deflátor
0,67 (3,25) 0,90 (0,12) 0,67 (2,06) 0,90 (5,23)
0,24 0,00 0,08 0,38
X_teljesítmény
KKEU
-0,02 (-0,10) -0,41 (-2,14) -0,94 (-1,56) -0,22 (-1,05)
0,03 (2,65) 0,02 (1,25) 0,02 (1,29) 0,02 (0,82)
-0,13 (-0,62) -0,28 (-2,07) -0,54 (-2,25) 0,13 (0,50)
0,05 (6,53) 0,05 (7,49) 0,06 (8,05) 0,04 (5,30)
KorrR2
0,40 0,12 0,05 0,00
0,66 0,70 0,70 0,66
(Zárójelben a t-értékek)
X-teljesítmény-index = a + b(RER-index) +ε X-teljesítmény-index = a +b(RER-index) +c(KKEU-dummy) + ε
A 2000-es években a RER együtthatója előjelet vált, ha kontrollálunk KKEU-ra
A 2000-es évek hazai külgazdasági teljesítménye Szempontok a 90-es évekkel, ill. a V3-országokkal való összehasonlításhoz, értékekéshez • Külső és belső piaci részesedés • Az összes kivitel alakulása – Volumen, árak, cserearányok – A kivitel értékének alakulása – lehet-e versenyképességi mutató? (rövid táv – hosszabb táv)
• A kivitel viszonylatonkénti alakulása • Kiviteli árak, cserearányok viszonylatonként
A 2000-es évek hazai versenyképessége: az egyik értelmezés – romlott • Általában: a makrogazdasági teljesítménynek a külgazdasági teljesítményre való rávetítése • Konkrétan: Magyarország exportteljesítménye a 2000-es években – saját korábbi, ill. – fő versenytársai teljesítményével összemérve lemaradt, teret vesztett. Ennek jele (volna): • nem volt képes exportárait emelni, miközben KKEU-i versenytársai jelentősen növelték a kiviteli árakat/egységértékeket; • miközben a KKEU-i versenytársak általában növelték piaci részesdésüket az EU-n belül, Magyarország az EU-n kívüli piacok felé fordult; • ráadásul ez utóbbi piacokon lényegesen kisebb mértékben lehetett árakat emelni, illetve árcsökkenéseket kellett elszenvedni.
A 2000-es évek hazai versenyképessége: a másik értelmezés – nem romlott • Magyarországot (annak exportáló szektorát) az 1990-es évek kimagasló teljesítménye után többé-kevésbé eredményes adaptáció jellemezte a 2000-es években. Erre mutatna, hogy – sikerült megtartania, sőt növelnie is a 90-es években megszerzett jelentős piaci részesedését mind az EU intern összimportjában, mind pedig gépimportjában; – piaci részesedésének megtartásáért áráldozatokat is hozott – sikeres volt az árversenyben; – csökkentette erős függését az EU-15 térségtől (a 2000-evek elején a visegrádi országok közül messze Magyarországon volt a legmagasabb az EU-15 részesedése a kivitelben), és más piacok felé fordult.
Nem dönthető el egyértelműen, hogy romlott vagy javult-e Mindkettőre utalnak jelek • (A relatív) versenyképesség-romlás: folyó áron és a V3-mal összehasonlítva, az EU-15-tel folytatott kereskedelemben
• Versenyképesség-javulás: változatlan áron az új EU-tagországokkal és az EU-n kívüli (extra-EU) kereskedelemben
• A fő talány: a változatlan és a folyó áron mért kivitel változásának szokatlan eltérése 2000 után
A változatlan áron (x tengely) és a folyó áron mért (y tengely) relatív exportteljesítmény közötti kapcsolat 1996–2000 és 2001–08 között
12%
12%
XperfV_95_00
10%
IE
EE
SK
8% LV
y = 0,8359x + 0,0095 R2 = 0,4661
PL EL
4% 2%
PL LV
LT
6%
CZ SKRO
UK
IT
-4%
NLSE DK AT CY FR SI PT DE BE
-2%
0%
2%
BU
CZ
6% EE
2% 0%
DE
IE ES AT DK NL EL BE PT FI CY SE
IT MT
-2%
y = 1,169x + 0,0146 R2 = 0,8192
SI
ES
FI
RO
HU
4%
MT BU
0%
-4% -6%
LT
10%
HU
8%
-2%
XperfV_01_08
FR
UK
XperfQ
4%
6%
8%
Változatlan és folyó áron egyaránt kimagasló hazai teljesítmény
10%
12%
-4% -4%
XperfQ
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
Változatlan áron jó, folyó áron KKEU-hoz, ill V3-hoz viszonyítva gyenge hazai teljesítmény
10%
Mit vizsgáltunk? • A világpiaci és hazai piaci részesedéseket, • A keresztmetszeti EU-egyenletek maradékait és) a WEF GCR rangsorait • az Európai piaci részesedések alakulását, • a CMS-elemzést • az árindex-volumenindex és az árszint összehasonlítás eredményeit
Világpiaci és hazai piaci részesedések • Térnyerés a világimportban – folyó és – változatlan áron
• „Importbehatolás” [dM/(d(BF+X)] – Csak változatlan áron van értelme
• Az egyenleg: a térnyerés és a behatolás nettó hatása Forrás: UN National Accounts database
A kivitel folyó és változatlan áron mért külső piaci részesedésének növekedése 1995 és 2007 között (%-os változás) Változatlan ár
Folyó ár 14%
9%
12%
8%
96-2000 2001-2004
10%
7%
96-2000
2005-2007
2001-2004
6% 8%
2005-2007 5%
6% 4% 4% 3% 2%
2%
0%
1%
-2%
0% CZ
HU
PL
SK
CZ
HU
PL
SK
Az „importbehatolás” (import/összes kereslet) alakulása folyó és változatlan áron 1995 és 2007 között (%-os változás) Változatlan ár
Folyó ár 8%
8%
7%
7%
96-2000 6% 5%
2001-2004
96-2000 2001-2004
6%
2005-2007
2005-2007
5%
4% 3%
4%
2%
3%
1% 2% 0% 1%
-1% -2%
0% CZ
HU
PL
SK
CZ
HU
PL
SK
A nemzetközi versenyképesség folyó, illetve változatlan áron mért „nettó” mutatójának alakulása a visegrádi országokban 1995 és 2007 között (%-os változás) 14%
5% 96-2000
12%
4%
96-2000
10%
2001-2004
2001-2004 2005-2007
3%
2005-2007
8%
2%
6% 1% 4% 0% 2% -1%
0%
-2%
-2%
-3%
-4% -6%
-4% CZ
HU
PL
SK
CZ
HU
PL
A mutató: (Xi/Mi)*[(BFi+Xi)/Mw] HU: Folyó ár: nehezen értelmezhető, de változatlan árasnak van értelme: 90-es évek: javulás, majd romlás a 2001 utáni reálfelértékelődés nyomán; 2005-től ismét javulás (CZ-hez hasonlóan)
SK
Intézményi–minőségi versenyképesség • „Feltárult” exportegyenletek maradékainak vizsgálata • A nemzetközi felmérések eredményei
Az exportteljesítmény-egyenletek maradékainak vizsgálata • X-teljesítmény-index = a +b(RER-index) +c(KKEU-dummy) + ε • Csak a REER_Px és a REER_ULCm (+ új KKEU-tagországok dummy) magyarázza szignifikánsan (+ jó előjellel) a relatív exportteljesítményeket az EU-ban 2000–08 között • A maradékok a nem-ár/költség- versenyképesség alakulásáról adhatnak képet • Hogyan alakulnak a V-5 országokban? • Két módon vizsgáljuk – Csak a V5 (piaci részesedés és relatív export) – Az EU egésze: változás 2000–04 és 05–08 között
Az ár-, ill. költség-versenyképességgel magyarázott egyenletek maradékai Az időszak egésze és a második fele Piaci részesedés növ. változatlan áron dMS_RERpx_01_08
2,5%
Relatív exportteljesítmény változatlan áron Xperf_RERpx_01_08
2,0%
Xperf_RERpx_05_08
dMS_RERpx_05_08
2,0%
1,5%
dMS_RERulcm_01_08
Px
Xperf_RERulcm_01_08 Xperf_RERulcm_05_08
dMS_RERulcm_05_08
1,5%
1,0%
1,0% 0,5%
0,5% 0,0%
0,0% -0,5%
-0,5% -1,0%
-1,0%
ULCm
-1,5%
-1,5%
-2,0%
-2,0%
CZ
HU
PL
SI
SK
CZ
HU
PL
SI
Hány százalékponttal volt gyorsabb/lassúbb a piaci részesedés évi növekedése, mint amit az ár/költség-versenyképesség megmagyaráz?
SK
Két időszak (01-04 vs. 05-08 összehasonlítása) 05_08
Jóból mégjobb Rosszból jó
Jóból kevésbé jó
01_04
Rosszból kevésbé rossz
Rosszból rosszabb
Jóból rossz
Az exportár-versenyképesség maradéka két időszakban 4%
Xperf_RERpx_05_08
3%
RO
Jóból mégjobb
FI Rosszból jó
DE
2%
LT
Jóból kevésbé jó DK
1%
HU 0%
-1%
SK
NL PT
CY
MT
UK SI IT Rosszból rosszabb FR
-2% EE -3% -3%
ES
PL BE SE EL
Rosszból kevésbé rossz LV
-2%
-1%
0%
AT
CZ
IE
Jóból rossz
BU
01_04 1%
2%
3%
4%
Az így értelmezett nem-ár versenyképességünk nem romlott 2004 után
A nemzetközi felmérések eredményei: WEF-GCR Helyezések a világ versenyképeségi rangsorában, 1997-2009
0 10
Magyarország
Csehország
Szlovákia
Lengyelország
20 30 40 50 60 70 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Források: Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképeségi Jelentések 1997-2009. Megjegyzés: 1997-2005 Növekedési Versenyképességi Index, 2006-2009 Globális Versenyképességi Index rangsora alapján. Az alacsonyabb helyezés kedvezőbb "versenyképességi" pozíc
Teljesítményünk az EU-n belül és kívül (világpiaci részesedések folyó áron) – áru
Intra-EU nélkül
0,35
Intra-EU-val 1,2
0,30
CZ CZ
1,0
HU
0,25
HU PL
PL
0,8
SK
SK
0,20
0,6
0,15
0,4
0,10
0,2
0,05 0,00
0,0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A kivitel földrajzi szerkezete a V4-országokban a 2000-es években – viszonylatok szerint (az egyes viszonylatok %-os részesedése az országok kivitelében)
80%
35%
CZ EU15_INTRA HU EU15_INTRA
30%
PL EU15_INTRA
75%
SK EU15_INTRA 25%
70% 20%
65% 15%
60% 10%
CZ EU10 intra HU EU10 intra
55%
5%
PL EU10 intra SK EU10 intra
50%
0%
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2000
2008
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
30%
25%
Értelmezés:
20%
15%
10% CZ EU25_EXTRA HU EU25_EXTRA
5%
PL EU25_EXTRA SK EU25_EXTRA
0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Ratio of Actual Trade to Potential with the euro area
BUSSIERE, M.–FIDRMUC, J.–SCHNATZ, B. (2005): Trade Integration of Central and Eastern European Countries Lessons from a Gravity Model. European Central Bank Working Paper Series, No. 545. 8-ábra. 28.
Részarányok az EU-25 összes, áru, ill. szolgáltatás-kivitelében folyó áron (euróban) 1995 és 2008 között (százalékban) Áru és szolgáltatás
3,0%
2,5%
CZ_Xgs HU_Xgs
2,0%
SK_Xgs PL_Xgs
1,5%
1,0%
0,5%
0,0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Áru
3,5% 3,0% 2,5%
CZ_Xg H_Xg SK_Xg PL_Xg
Szolgáltatás
2,5%
CZ_Xs HU_Xs SK_Xs PL_Xs
2,0%
1,5% 2,0% 1,5%
1,0%
1,0% 0,5% 0,5% 0,0%
0,0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
ITT találkoztunk, de utána elváltunk…
Részarányok az EU-25 áru- és szolgáltatás-kivitelében 2000. évi áron 1995 és 2008 között (százalékban bal oldal), és a folyó, illetve változatlan áron mért részarányok eltérése (%-pont jobb oldal)
Folyó és változatlan ár eltérése
Áru és szolgáltatás (2000. évi áron)
1,0%
2,0% 1,8%
0,8% 1,6% 0,6%
1,4% 1,2% 1,0% 0,8%
CZ_Xgs(vol) HU_Xgs(vol) PL_Xgs(vol) SK_Xgs(vol)
0,4%
CZ_Xgs HU_Xgs PL_Xgs SK_Xgs
0,2%
0,6% 0,0% 0,4% -0,2%
0,2% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Nem váltunk el
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Ez a nagy kérdés
Az áruexport évi átlagos volumen- és euróban mért árnövekedése 1995 és 2007 között (fent) és két részperiódusban (1995–2000 és 2001–2007 között) az EU tagországaiban 7%
Ár növ
95-2007 LV
6% 5%
LT SK EE
4% PL RO
IT
3% CY
2%
MT
GR BE UKDE
1%
CZ
ES PTLUX
SI
SW
DE IR
-1%
FI
-2% -2% Ár növ 12%
0%
2%
4%
6%
10%
12%
14%
16%
18%
2000-2007 SK
LV
LT
5%
PL
4%
MT
8%
8%
Vol_növ
Ár növ 6%
95-2000
10%
HU
AT
NL FR
0%
EE
IT
3%
LV
RO
6% EE
LT
2%
BE DK
UK
4% CY
IT GR
RO PL BE
2%
DE 0%
1%
SKCZ
ES PT NL FR SISW LUX DE
CZ SI
PT NL
HU
IR
0%
AT
-2%
CY
LUX GR ES
-1%
HU FI
IR
-2%
FI
DE
FR SW
UK
AT
MT
Vol_növ
Vol_növ -4% -5%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
-3% -2%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
CMS: constant market share analysis Az exportnövekmény formális dekompozíciója Az alábbiakban formálisan is bemutatjuk az exportnövekmény felbontását három komponensre. A változást (a növekményt) -vel jelölve:
Xi
i
xij
x ( M / M)
i ij
x ( M j / M j ) ( M / M)
i ij
x ( xij / xij ) ( M j / M j )
i ij
ahol az i index az exportáló országot, j pedig a termékcsoportot, X az exportot M pedig a partner országok (illetve térség) importját jelöli. Eszerint X ij az i-edik ország j-edik termékcsoportjának kivitelét, Mj pedig a j-edik termékcsoport összes importját jelöli. A fenti képletben az első tag
x ( M/ M)
i ij
mutatja az általános piacbővülés hatását; a második tag i
xij ( M j / M j ) ( M / M )
adja meg a „strukturális hatást”, végül a harmadik tag, vagyis a „maradék” i
xij ( xij / xij ) ( M j / M j )
a versenyképességi hatást mutatja.
A V4 országok EU-intern és -extern exportja növekményének dekompozíciója (százalékos hozzájárulások)
A növekmény összetevői az EU intern importjához viszonyítva A növekmény összetevői az EU extern exportjához viszonyítva
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia V-4 Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia V-4
Piacbővülés 34,9 29,4 41,0 27,0 33,3 36,4 32,6 38,4 16,7 32,4
1999-2003 Struktúrahatás -1,6 0,4 -4,1 0,3 -1,2 -1,3 -0,7 -1,7 -1,5 -1,2
Versenyképesség 66,8 70,2 63,1 72,7 67,9 64,8 68,1 63,3 84,8 68,8
Forrás: az Eurostat E-Comext adatbázisa alapján saját számítás
Piacbővülés 39,2 39,7 56,9 26,7 39,9 27,5 24,8 27,0 29,0 26,5
2003-2008 Struktúrahatás -2,7 0,7 -15,7 -0,2 -3,3 -1,5 -0,7 0,1 -1,2 -0,7
Versenyképesség 63,5 59,5 58,8 73,5 63,3 74,0 75,8 72,9 72,2 74,2
Hat ország HT-exportjának részesedése az EU intern HT-importjában és a specializáció mutatója 1999 és 2008 között
HIGHTEC (eur) [1] 1999 Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia EU27-intra import 2003 Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia EU27-intra import 2005 Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia EU27-intra import 2008 Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia EU27-intra import
Növekedés (%os változás) [2]
120 635 944 3 965 781 663 7 009 152 033 3 197 435 948 493 365 988 1 144 885 050 340 467 114 247 381 272 471 9 956 289 778 13 287 900 222 6 609 716 207 1 672 209 651 2 433 089 150 431 212 155 744 552 209 697 14 254 084 910 14 618 540 698 9 612 796 237 2 547 938 570 4 592 791 639 507 170 703 439 1 257 169 687 25 963 530 645 20 010 175 163 18 277 757 612 5 147 218 795 11 436 961 035 570 444 508 799
99-2003 216 151 90 107 239 113 27 2003-2005 45 43 10 45 52 89 18 2005-2008 128 82 37 90 102 149 12
Részesedés az EU-intra HT importban [3]
Részesedés az összes intraimportban[4]
0,0% 1,2% 2,1% 0,9% 0,1% 0,3% 100,0%
0,1% 1,5% 1,4% 1,4% 0,4% 0,6% 100,0%
0,24 0,78 1,51 0,65 0,36 0,57
0,1% 2,3% 3,1% 1,5% 0,4% 0,6% 100,0%
0,2% 2,1% 1,8% 2,1% 0,6% 0,9% 100,0%
0,38 1,12 1,75 0,72 0,60 0,62
0,1% 2,8% 2,9% 1,9% 0,5% 0,9% 100,0%
0,3% 2,5% 1,9% 2,6% 0,7% 1,0% 100,0%
0,42 1,12 1,51 0,72 0,69 0,87
0,2% 4,6% 3,5% 3,2% 0,9% 2,0% 100,0%
0,4% 3,2% 2,2% 3,4% 0,9% 1,6% 100,0%
0,63 1,41 1,61 0,95 1,00 1,28
Specializáció [3/4]
„Koraérett” high-tech exportőr
Az összes FDI-állomány az összes bruttó hozzáadott érték arányában és a feldolgozóipari FDI-állomány a feldolgozóipari hozzáadott érték arányában 1998 és 2008 között
Feldolgozóipari FDI/ feldolgozóipari BHÉ
Összes FDI/ összes BHÉ 120%
80%
110%
70%
100% 90%
60%
80%
50%
70% 60%
40%
30%
Csehország Magyarország Lengyelország
20%
Csehország
50%
Magyarország
40%
Lengyelország Szlovákia
30% 20%
Szlovákia
10%
10% 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Csehország és Magyarország: részesedések az EU egyes országcsoportjainak extern, illetve intern gép- és összexportjában 1999 és 2008 között (%)
Gép
KKEU_EU
Magyarország EU15_extra EU15_intra EU25_extra EU25_intra EU 27_extra EU27_intra EU10_extra EU10_intra EU12_extra EU12_intra Csehország EU15_extra EU15_intra
1999 Összes
Gép
2003 Összes
2005 Gép
Összes
Gép
2008 Összes
0,6 1,9 0,6 1,8 0,6 1,8 34,5 10,7 33,1 11,5
0,7 1,3 0,6 1,3 0,5 1,3 25,2 11,2 22,1 13,2
0,9 2,7 0,8 2,6 0,7 2,6 29,9 17,6 28,3 18,6
1,0 1,6 0,8 1,6 0,7 1,7 23,3 12,2 20,2 14,5
1,5 2,8 1,3 2,8 1,1 2,8 26,7 22,0 24,8 23,7
1,4 1,7 1,1 1,8 0,9 1,8 21,4 14,2 18,3 16,6
2,4 3,2 2,0 3,4 1,8 3,5 23,3 23,4 21,2 24,5
1,9 1,8 1,6 2,0 1,2 2,1 19,4 15,0 16,4 17,2
0,7 1,4
1,0 1,2
1,1 2,4
1,2 1,7
1,6 3,0
1,7 2,1
2,3 4,4
2,2 2,7
EU25_extra 0,4 0,5 0,7 0,7 EU25_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 EU 27_extra 0,4 0,5 0,7 0,6 EU27_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 EU10_extra 25,0 23,6 25,9 23,8 EU10_intra 43,9 33,5 38,4 30,2 EU12_extra 24,0 20,9 24,6 21,0 EU12_intra 40,6 30,7 35,3 27,2 Különbség: Magyarország-Csehország (százalékpontban) EU15_extra -0,1 -0,3 -0,2 -0,3 EU15_intra 0,5 0,0 0,4 -0,1 EU25_extra 0,2 0,1 0,1 0,1
1,0 3,2 0,9 3,2 27,2 35,5 25,7 32,1
0,9 2,4 0,9 2,4 24,4 29,2 21,6 26,1
1,7 4,6 1,5 4,6 28,0 29,8 26,1 27,1
1,3 3,1 1,1 3,1 24,8 27,7 22,1 24,3
-0,1 -0,2 0,2
-0,3 -0,4 0,2
0,1 -1,2 0,3
-0,3 -0,9 0,3
EU25_intra EU 27_extra EU27_intra EU10_extra EU10_intra EU12_extra EU12_intra
-0,4 0,2 -0,3 -0,6 -13,5 -0,9 -8,4
-0,7 0,1 -0,6 -3,0 -15,0 -3,3 -9,5
-1,2 0,2 -1,1 -4,7 -6,4 -4,9 -2,6
-1,1 0,1 -1,0 -5,4 -12,7 -5,7 -7,1
0,3 0,2 0,3 9,5 -33,3 9,2 -29,1
-0,1 0,1 -0,1 1,6 -22,2 1,2 -17,5
0,2 0,1 0,2 4,0 -20,8 3,7 -16,7
-0,3 0,1 -0,3 -0,5 -17,9 -0,9 -12,7
Az EU-csatlakozás igazi hatása
Ár- és volumen-alakulás viszonylatonként • EA-12 • Nem EA-EU (NMS+) • Extra EU-25
Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: export (2000–2007; 2000=100) 260
Volumen CZ_xvol_ea12
240
HU_Xvol_ea12 PL_Xvol_ea12
220
SK_Xvol_ea12 2007
200 2006
400
180
Volumen
2007 160
350
140
2005 2004
120
2006
300
2003 2002 2001
2005
2004
2006
2007
2003 2002 2001
Egységérték
100 90
95
100
105
110
115
120
125
115
120
125
130
250 2005 CZ_Xvol_extra_eu25
Volumen
HU_Xvol_extra_eu25
200
450
PL_Xvol_extra_eu25
2004
CZ_Xvol_eu_not_ea
2007
SK_Xvol_extra_eu25
HU_Xvol_eu_not_ea
400
150
PL_Xvol_eu_not_ea
2003 2002
SK_Xvol_eu_not_ea
Egységérték
2001
350
2006
100 85
90
95
100
105
110
115
120
125
130
300 2005 250 2004 200 2003 2002 150
Egységérték
2001 100 90
95
100
105
110
130
Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: import (2000–2007) 260
Volumen
240 220 200 180
Volumen 220
CZ_Mvol_extra_eu25
2007
HU_Mvol_extra_eu25 200 2007
HU_Mvol_ea12
2005
140
PL_Mvol_extra_eu25
CZ_Mvol_ea12
2006
160
PL_Mvol_ea12
2004
SK_Mvol_extra_eu25
SK_Mvol_ea12
120 2003 2002
2001
180
100 95
2006
100
Egységérték
105
110
115
120
125
130
160 2004 2003
140
2005
320
2002
300
120
280
2001
Egységérték
100 85
95
Volumen
105
115
125
135
260
2007
240 2006
220 200
CZ_Mvol_eu_not_ea 2005
180
HU_Mvol_eu_not_ea
2004
160 140
PL_Mvol_eu_not_ea SK_Mvol_eu_not_ea
2003 2002 2001
120 100 95
100
105
Egységérték 110
115
120
125
130
135
140
Cserearány- és volumenarány-indexek 3 viszonylat szerint: export/import (2000–2007) X_vol/M_vol 120
CZ_VR_ea12 HU_VR_ea12
115
PL_VR_ea12
2003
SK_VR_ea12
110 2002 2003
105
2001
2007
2005 2006
190
2007 2006
2007
CZ_VR_extra_eu25
95
HU_VR_extra_eu25
90
2007 2007
2001
2004 2002
2006
2004 2005
2002
2003
100
X_vol/M_vol 210
2003
2001
2007 2004 2006 2006 2005 2004
2001
PL_VR_extra_eu25
2005 2007
2005
SK_VR_extra_eu25 2004
170
85 Cserearány 80
2004
90
95
100
105
110
2005 2006 2007
150
2003 130 2004 110
2001
2002 2001 2001
90
X_vol/M_vol
2004 2003 2002 2001 2002
170 2007 160
2002 Cserearány
2003 70 80
85
90
95
100
105
110
115
2006 2007
2006
150
2005
120
2005
2004
140
2002
2003 2004
2003
130
CZ_VR_eu_not_ea
120
HU_VR_eu_not_ea
2006
PL_VR_eu_not_ea
110
2002
2007
2001
SK_VR_eu_not_ea
2005 2003 2002 2001 2004 2001
100 2002 2007 2003
90
2004
80 80
85
90
2001 Cserearány
2006 95
100
105
110
Kiviteli és behozatali egységértékés volumenváltozások viszonylatonként a visegrádi országokban 2000 és 2008 között Export-egységérték- és volumen-változások
450
Import egységérték- és volumen-változások 250
dX_vol2008
dMvol_2008 SK_EXeu27
400
SK_eu_EXea
230
HU_eu_EXea 210
350 190 300
170 HU_EXeu27 PL_EXeu27
250
PL_eu_EXea SK_eu_EXea
CZ_EXeu27
200
HU_eu_EXea
150
SK_ea
130
CZ_eu_EXea 110 HU_EXeu27
90 PL_ea 100
-10
-5
0
5
dUV 10
15
20
25
30
PL_EXeu27
70 dUV
50
50 -15
PL_eu_EXea
HU_ea
CZ_ea HU_ea
SK_EXeu27
CZ_EXeu27
SK_ea
150
CZ_eu_EXea
CZ_ea PL_ea
35
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
Cserearány-változások és a kiviteli és behozatali volumen-változások aránya a visegrádi országokban 2000 és 2008 között 140
2000-2008: viszonyalti cserearányok és volumenindex-arányok d(Xvol/Mvol) SK_EXeu27
120
PL_EXeu27 100 HU_EXeu27 HU_eu_EXea
80 60
PL_eu_EXea CZ_EXeu27
40 CZ_eu_EXea 20 CZ_ea
0 SK_eu_EXea
HU_ea
PL_ea
SK_ea
d(UVx/UVm)
-20 -30
-25
-20
-15
-10
-5
0
5
10
UV-szintek • Mivel magyarázható a sajátos külkereskedelmi áralakulás? • A szinteket is nézni kell
Nyers összehasonlítás Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) összes termék, EU27 UV szintje=100 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2008 2000 EU27 UV szint
HU
CZ
SK
PL
140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) azonos termékkör, EU27 UV szintje=100 2008 2000 EU27 UV szint
HU
CZ
SK
PL
Szűrt relatív UV-szinek (SITC -7): Magyarország és Csehország Németországgal folytatott kereskedelemének relatív UV-szintje (%-os eltérés Csehországhoz viszonyítva) A relatív UV-szintek %-os változása 2000 és 2008 között (szűrt)
A hazai kiviteli, illetve behozatali UV-szintek %-os eltérése a megfelelő csehországi UV-szintekétől (szűrt) 70% 60% 50% 40%
25%
Egyszerű átlag
Egyszerű átlag
HU súly
20%
CZ súly
15%
CZ súly
A két súlyozott index mértani átlaga
10%
A két súlyozott index mértani átlaga
HU súly
5% 30% 0% 20%
-5%
10%
-10%
0% 2000
2008
2000
Import
2008 Export
-15% -20% Import
A statikus cserearányok aránya (szűrt) 50% Egyszerű átlag
40%
HU súly 30%
CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga
20% 10%
0% -10%
-20%
2000
2008
Export
A kétoldalú összehasonlítás alapján • Magyarország külker. egységértékei mind az exportban, mind pedig az importban magasabbak voltak, mint a csehországiak (akár a „nyers”, akár a szűrt összehasonlításokat tekintjük) • a szűrt összehasonlításban a különbségek lényegesen kisebbek • a változásokat tekintve: – mind az export, mind az importegységérték különbségei csökkentek, de – az eltérések mérséklődése nagyobb volt az exportban, mint az importban
• Nézni kell majd más viszonylatokat is
Egy lehetséges magyarázat Magyarország V3-hoz viszonyított relatív térvesztésére/áralakulására az EU-n belül a 2000-es években •
•
Nálunk az 1990-e évek második felében zajlottak le azok az (FDI-beáramláshoz köthető) változások a gazdaságban/külker.-ben, amelyek a V3-országokban a 2000-es években A 2000-es évek elejére az EU-val folytatott kereskedelemben egyfajta „kvázi-fejlettség” jött létre Magyarországon – – – –
• •
Tényleges vs. potenciális kereskedelem szintje Feldolgozóipari FDI/BHÉ High-tech részarány Relatíve magas külker árszint
A 2000-es évek folyamatai az előreszaladás korrekciójaként is értelmezhetők Egyértelműen pozitív: KKEE-EU-i térnyerés
További kérdések • A leírásnak/magyarázatnak van-e a követett gazdaságpolitikáról szóló általános üzenete? Nincs • Mikro-magyarázat: – az exportáló vállalatok jók, ill. sokkal jobbak • őket nem az összgazdasági, illetve ágazati átlagok jellemzik • könnyebben kezelik a gazdaságpolitikai kilengések következményeit
– (a belföldi kereslet visszafogása is kényszeríthette az exportnövelést, akár csökkenő árak mellett is)
További kérdések (folyt.) • Általános külgazdasági teljesítmény javulása a 2000-es évek első és második fele között? • Vissza az alapokhoz: – Belföldi kereslet megszorítása – Reálárfolyam
• További talányok
