ELSZÁMOLÁS 2006. Beruházás a jöv be - fejl d ország, fejl d régiók Jelentés a kormány részére a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésér l, a területfejlesztés hazai és uniós forrásainak felhasználásáról
A piac önmagában nem csupán a megtermelt jövedelmet osztja el igazságtalanul az emberek között, de magára hagyva, az ország különböz régiói, települései számára is méltánytalanul eltér lehet séget biztosít a fejl désre, a növekedésre. Az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a jövedelmi viszonyokban, de az ország különböz régiói fejlettségi szintjében is hatalmas különbségek alakultak ki, és ezek mérséklése az állam egyik legfontosabb feladata. A Gyurcsány-kormány 2004-es programja éppen ezért - folytatva az MSZP-SZDSZ kormány által 2002-ben elkezdett politikát - kiemelt feladatként fogalmazta meg az ország ma még lemaradt térségei felzárkóztatását. „A változást több állami pénzzel és decentralizált döntéshozatallal gyorsítjuk meg. Az autópályák, autóutak építésével, a szélessávú internethálózat kiépítésének támogatásával elérhet bbé és vonzóbbá teszünk sok, ma még „távoli” térséget a befektet k számára. Összefogás a régiókban, a megyékben, a kistérségekben. Céltudatos kezdeményezések, amelyeket ösztönöz és támogat a Köztársaság kormánya és az Európai Unió is. Így érhet el a fejl dés a Köztársaság minden polgárához.” 1998-2002. között az ország különböz régiói közötti – amúgy is nagy - fejlettségi különbségek tovább növekedtek. Az ország leghátrányosabb helyzet Észak-Magyarországi és a legfejlettebb Közép-Magyarországi régiójában az egy lakosra jutó GDP összegének különbsége 2,2-szeresr l 2,6-szeresre emelkedett. Egy f re jutó GDP az országos átlag %-ában Közép-Magyarország (Budapest, Pest) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Gy r, Vas, Zala) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú, Szolnok, Szabolcs) Dél-Alföld (Bács, Békés, Csongrád)
1998.
2002.
150
164
99
89
110
103
77
73
67
64
67
64
76
69
2 2002-ben miközben a Budapest és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarországi régió fejlettségi szintje lényegében már elérte az EU 25 tagállamának átlagát, addig ÉszakMagyarország és Észak-Alföld fejlettségi szintje alig haladta meg annak a harmadát. Egy f re jutó GDP vásárlóer paritáson 2002-ben az EU-25 átlagának %-ában
Magyarország = 58%
KözépMagyarország
Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
ÉszakMagyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
2002-2006. között a fejlesztéspolitika prioritásává vált, hogy a tartós és dinamikus gazdasági növekedés párosuljon az ország ma még hátrányos helyzet régióinak gyorsabb fejl désével, Magyarországnak az Európai Unióhoz történ fokozatos felzárkózása egyben az országon belüli területi különbségek érdemi csökkentését is jelentse. Bár a regionális különbségekre csak 2003-ra vonatkozó adatok vannak, de már ez is jelzi, hogy az eltelt években az ország további felzárkózása egyben a területi különbségek mérsékl dését is eredményezte. (2003-ban az ország legfejlettebb és leghátrányosabb helyzet régiója közötti fejlettségi különbség a 2002. évi 2,6-szorosról 2,5-szeresre mérsékl dött). 2006-ban a magyar gazdaság teljesítménye már eléri az Európai Unió átlagának 63%-át, és várhatóan Észak-Magyarország és Észak-Alföld teljesítménye is érzékelhet en túl fogja lépni a 40%-os arányt. A területi különbségek mérséklésében meghatározó szerepe van a fejl dés lehet ségét az ország keleti és dél-dunántúli részébe is megteremt , 2002-ben megkezd dött autópálya fejlesztési programnak. Ebben a kormányzati ciklusban Magyarország gyorsforgalmi úthálózata megduplázódik. 2006. végén már autópálya köti össze Miskolcot, Debrecent, Nyíregyházát, Szegedet, Dunaújvárost, a Balaton teljes déli partját nem csupán a f várossal, de egyúttal Európával is.
3
Gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon
Gyurcsány-kormány által épített
El z kormány által el készített
2002. június
2006. december 31.
2003-2006. között közel 50 %-kal emelkedett a különbségek mérséklését szolgáló decentralizált területfejlesztési források együttes összege. Míg 1999-2002. között erre a célra négy év alatt együttesen 110 milliárd forint került felhasználásra, addig 2003-2006 között a támogatás összege 162 milliárd forintra emelkedett, méghozzá úgy, hogy e források egyre nagyobb hányadának felhasználásáról a korábbi megyei szint helyett a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntenek. 2003-2006. között jelent sen, több mint 50%-kal n tt az önkormányzatok beruházásaihoz megítélt nyújtott címzett és céltámogatások összege. Míg a Fidesz kormány az önkormányzati fejlesztésekhez e két címen négy év alatt összesen 189 milliárd Ft támogatást ítélt meg, addig az elmúlt négy évben 293 milliárd forintnyi támogatásról született döntés. Az önkormányzatok kisebb összeg és meghatározott célú beruházásaihoz nyújtott céltámogatások együttes értéke ugyan nem emelkedett, de kiugró ütemben n tt az önkormányzatok nagyobb, a lakosság életkörülményeit lényegesen javító beruházásaihoz adott címzett támogatások összege. Az 1999-2002. között megítélt mintegy 98 milliárd forint címzett támogatással szemben, 2003-2006. között ennek több mint kétszeresér l, 212 milliárd Ft támogatásról döntött (illetve éppen ezekben a hetekben dönt) a kormány javaslatára az Országgy lés. A magyar vidék az ország európai uniós csatlakozásának nyertese. Ma már nem csupán a magyar adófizet k forintjaira, de az uniós polgárok támogatására is számíthatnak a hátrányos helyzet régiók fejlesztési programjaik megvalósításához A hazai források mellett egyre nagyobb szerepet kap a területi különbségek kiegyenlítésében az Európai Unióból érkez támogatás. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjai mellett az agrártámogatások, a vidékfejlesztési program, a nagyberuházásokhoz a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások is minden korábbinál nagyobb forrásokat biztosítanak a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatásához, az ország modernizációjához. Míg 1999-2003. közötti 5 évben, az el csatlakozási alapokból hazánk összesen 260 milliárd forintnak megfelel uniós támogatást kapott, addig 2004-2006. között - már az unió tagjaként - csupán 3 év alatt az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapjaiból 800 milliárd forintos támogatásra vállalt kötelezettséget, ami az ehhez társuló mintegy 300 milliárd forintos költségvetési társfinanszírozással együtt 1 100 milliárd forintnyi beruházás, felzárkóztatási program megvalósítását, megindítását teszi lehet vé.
4
1. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése 1998-2006. A Fidesz kormányzásának els három évében leállt az autópályáknak a Horn kormány által megkezdett építése. Az el z kormányzati ciklusban mindössze 7 kilométer új autópálya-szakasz átadására került sor 1999-ben, illetve az M7-es felújítására és a már korábban is autóútnak számító Balatonaliga-Zamárdi közötti 21 kilométeres szakasz jobb pályájának megépítésére. Az ország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztése csupán 2001ben indult meg, de a két éves költségvetés irreális el irányzatai miatt nem csupán a Füzesabony-Polgár között megépített 64 kilométeres szakasz átadása, de a számlák kifizetése is az új kormányra maradt. 2002-2006. között Magyarország történetének eddigi legnagyobb autópálya fejlesztése valósul meg, s ezzel az ország korábban a befektetésekt l, a gazdasági vérkeringését l elzárt területein is megindulhat a gyors felzárkózás. 2006. végéig megduplázódik a gyorsforgalmi utak hossza. Ebben a kormányzati ciklusban 511 kilométer autópálya átadására kerül sor, a 2002-ben az MSZP-SZDSZ kormány által átadott, de még a Fidesz kormány által el készített autópálya szakasz nélkül is 450 kilométerrel b vül a gyorsforgalmi utak hossza. A már most folyó építkezések alapján 2007-ben újabb 200 kilométerrel b vül a gyorsforgalmi utak hossza és a megyeszékhelyek után eléri az országhatárokat. A kormány által elfogadott hosszú távú, de már el készítés alatt álló fejlesztési terv szerint 2015-re két és félszeresére, 1045 kilométerr l 2500 kilométerre n a gyorsforgalmi úthálózat hossza. Az átadásra kerül autópályák hossza
20 06 .
20 05 .
20 04 .
20 03 .
él év 20 02 .II .f
20 02 .I. fé lé v
20 01 .
20 00 .
19 99 .
El z kormány által el készített szakasz
5 Az 1999-2006. között megépül új gyorsforgalmi utak Új gyorsforgalmi útszakaszok
Hossza
Átadás id pontja
M0 autóút M3 – 2/A f út között M0 autóút 2/B – 2. f út között
4 km 3 km
1999. 06. 1999. 10.
M3 ap. Füzesabony-Polgár
64 km
2002. 12.
M9 autóút Szekszárdi Duna-híd M30 ap. Em d-Nyékládháza
20 km 9 km
2003. 07. 04 2003. 11. 10
M3 ap. Polgár-Görbeháza M7 ap. Becsehely-Letenye M70 Letenye-Tornyiszentmiklós M30 ap. Nyékládháza-Miskolc
12 km 9 km 20 km 16 km
2004. 09. 07 2004. 09. 18 2004. 09. 18 2004. 12. 02
M7 ap. Balatonszárszó-Ordacsehi M5 ap. Kiskunfélegyháza-Szeged M0 M5 ap-4.sz. f út között 4.sz. f út Vecsés-Üll elkerül
20 km 49 km 13 km 13 km
2005. 07. 15. 2005. 12. 10. 2005. 12. 17. 2005. 12. 17.
M5 Szeged - országhatár M3 Nyíregyháza elkerül M35 Debrecen elkerül M6 ap. M0-Érdi tet M6 ap. Érdi tet -Dunaújváros M7 ap. Ordacsehi-Balatonkeresztúr M7 ap. Zamárdi-Balatonszárszó M3 ap. Görbeháza-Nyíregyháza M35 ap. Görbeháza-Debrecen M7 ap. Nagykanizsa-Becsehely M8 ap. Dunaújvárosi Duna híd + 51.sz. f út Dunavecse – Apostag elkerül
14 km 24 km 13 km 8 km 59+3 km 26 km 14 km 39 km 35 km 17 km 5 km 9 km
2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006.
1999. 2002. 2003. 2004.
2005.
2006.
2006.
El készítés és építés alatt lév gyorsforgalmi utak Új gyorsforgalmi útszakaszok M0 autóút É-i szektor, Duna-híd M0 ap.keleti szektor és M31 M0 ap. b vítés, új szakasz M6 Dunaújváros-Szekszárd M6 Szekszárd-Bóly M6 Bóly-Pécs M6 Pécs-Szentl rinc M7 Letenye-országhatár, Mura-híd M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa
Hossza 3 km 38,9 km 29,5 km 67 km 48 km 30,5 km 25 km 1 km 36 km
Átadás id pontja 2007. 2007. 2007. 2007. után 2007. 2007. 2007. 2007. 2007.
6
2. Területfejlesztés 1998-2006. •
A területfejlesztés decentralizált forrásai A területfejlesztést szolgáló decentralizált források összege 2003-2006 közötti négy évben együttesen 162 milliárd forintot tett ki, ami 45%-kal magasabb, mint az el z kormányzati ciklus ilyen célú fejlesztési forrásainak összege. A növekedés üteme kifejezi azt a – egyébként az Európai Unió által is vallott – törekvést, hogy a különböz fejlesztési források felhasználásáról egyre inkább azok döntsenek, akik rendelkeznek a leghatékonyabb felhasználáshoz szükséges ismeretekkel. A területfejlesztés decentralizált forrásainak alakulása kormányzati ciklusonként (milliárd Ft-ban)
1999-2002.
2003-2006.
Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében Megyei Területfejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében
Az elmúlt négy évben lényegesen változott a területfejlesztést szolgáló források elosztása és a támogatás elve is. Míg az el z kormányzati ciklusban még nem játszottak lényeges szerepet a régiók, a Regionális Fejlesztési Tanácsok csupán a decentralizált források 10%-át osztották el, addig 2003-2006. között lényegesen megn tt szerepük. Ebben a ciklusban a Regionális Fejlesztési Tanácsok már a források 52%-a felett rendelkeztek. Kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzet kistérségek. 2002. végén kijelölésre került a fejlettségi szintje alapján leghátrányosabb helyzet 48 kistérség, amelyek önkormányzati fejlesztéseikhez akár a beruházás 90-100%-át is megkaphatják támogatásként. Felzárkóztatásukat – a más támogatásoknál is érvényesül preferencia mellett – 2006-ban külön, 9 milliárd forintos el irányzat segíti.
7 A területfejlesztés decentralizált forrásai 1999-2006. I. A Megyei Területfejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében Területfejlesztési célel irányzat Hátrányos helyzet megyéknek nyújtott kiegészít támogatás Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) Céljelleg decentralizált támogatás (CEDE) Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása (ebb l TEKI 17,5, CÉDE 10,2 md Ft) Leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása Összesen: II. Regionális Fejlesztési tanácsok döntési hatáskörében Területfejlesztési célel irányzat Térség és településfelzárkóztatási célel irányzat Terület- és régiófejlesztési célel irányzat Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása Céltámogatások Összesen:
Decentralizált források összesen: III. Központi fejlesztések
Decentralizált és központi források összesen:
1999-2002.
2003-2006.
25,8
2,3
6,5
4,4
42,1 25,1
21,1 12,6 27,7
99,5 11,6
9,0 77,1 2,4 9,6 44,9 2,2
11,6 111,1 5,2
20,4 5,0 84,5 161,6 4,2
116,3
165,8
Megjegyzés: 2005-2006-ban a TEKI és CÉDE támogatások új címen, a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatásaként jelennek meg.
•
Az önkormányzatok címzett és céltámogatása 1999-2002. között az önkormányzatok javára összesen 189 milliárd Ft címzett és céltámogatásról született döntés. Ennek összege 2003-2006. között 293 milliárd forintra emelkedett, vagyis 50%-kal n tt az önkormányzatok fejlesztéseihez megítélt támogatások összege. A céltámogatások összege – amelyet az önkormányzatok meghatározott célú és 1 milliárd Ft beruházási összköltség alatti fejlesztéseikhez igényelhetnek – ebben a kormányzati ciklusban lényegében megegyezett az 1999-2002. között ilyen célra megítélt támogatások összegével. ∗ A Fidesz kormány 471 darab 163 milliárd összérték beruházáshoz 91 milliárd forintnyi támogatásról hozott döntést. ∗ Az MSZP-SZDSZ kormány – a 2005-t l a Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz telepített ilyen címen rendelkezésre álló összegek figyelembevételével – 618 darab 160 milliárd forint összérték beruházáshoz 85 milliárd forint támogatást ítélt meg.
8
Több mint duplájára emelkedett – az önkormányzatok nagyobb fejlesztéseihez biztosított – címezett támogatások összege. ∗ 1999-2002. között a Fidesz kormány 142 önkormányzati beruházáshoz nyújtott összesen 98 milliárd forintnyi támogatást. (A beruházások összértéke 125 milliárd Ft volt) ∗ 2003-2006-ban az MSZP-SZDSZ kormány javaslatára a Parlament 280 önkormányzati beruházáshoz összesen 212 milliárd forintnyi új támogatásról döntött, illetve a 2006. évir l éppen ezekben a hetekben dönt. (A támogatással megvalósuló beruházások összértéke 269 milliárd Ft) A megítélt címzett támogatások összege ágazatok szerint (milliárd Ft-ban)
Egészségügyi ellátás
Kultúra
1999-2002.
Közoktatás
Szociális ellátás
Vízgazdálkodás
2003-2005.
9
3. Fejlesztés az Európai Unió támogatásával Magyarország 2004. óta az Európai Unió tagja. A tagságságból fakadóan a területi felzárkóztatás olyan új forrásai nyíltak meg hazánk számára, amelyek alapvet en felgyorsíthatják a ma még hátrányos helyzet térségek, régiók és ezzel együtt az ország felzárkózását. Míg 1998-2003. között az el csatlakozási alapokból (PHARE, ISPA) Magyarország 6 év alatt összesen mintegy 260 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást kapott az Európai Unióból, addig a tagsággal megnyíló alapok (Strukturális és Kohéziós Alap) alig három év alatt ennek a támogatásnak a 3-szorosát, közel 800 milliárd forintot biztosítanak fejlesztésre, dönt en a Nemzeti Fejlesztési Tervben elfogadott regionális programokra. A támogatás a költségvetési társfinanszírozással együtt eléri az 1 100 milliárd forintot, ami a pályázók saját forrásaival együtt közel 1 500 milliárd forintnyi új beruházás megvalósulását eredményezi. Fejlesztési források összege 2004-2006. (milliárd Ft-ban) Strukturális Alapok Kohéziós Alap
•
•
EU-támogatás 515 289 Összesen 804
Hazai forrás 170 136 306
Összesen 685 425 1 110
1998-2002. között – objektív okok miatt – az uniós források még sokkal kisebb szerepet játszottak a fejlesztésekben. Jelent s hátrányt okozott azonban az uniós felkészülésben, hogy késlekedtek – s nem csupán a mez gazdaságban – az uniós támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer kialakításával, a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával, és gyengén el készített projektek miatt még az ISPA források elvesztésének veszélye is fennállt egyes környezetvédelmi beruházásoknál. Az MSZP-SZDSZ kormány pótolva a lemaradást kidolgozta a Strukturális Alapokból jöv támogatásoknak keretet adó Nemzeti Fejlesztési Tervet, s annak operatív programjait, kialakította a támogatások fogadására alkalmas intézményrendszert, s így 2004-ben hazánk felkészülten csatlakozhatott az Európai Unióhoz. Az eltelt másfél év alapján biztonsággal kijelenthet : Magyarország teljes egészében ki fogja használni az unió által biztosított támogatási keretet. Az újonnan csatlakozó országokkal összehasonlítva Magyarországon a legmagasabb a már elbírált pályázatok, a megkötött szerz dések aránya, és 2005-ben számos kormányzati intézkedésnek köszönhet en jelent sen felgyorsult a megindult beruházásokhoz a támogatások kifizetése is. A Kohéziós Alapból a nagy infrastrukturális beruházásokhoz biztosított támogatási keret már 2005 elején teljes egészében lekötésre került, és közülük számos beruházás már meg is indult. Így többek között a csepeli, veszprémi, zalaegerszegi szennyvízkezelési program, az M0 autópálya keleti szakaszának építése és a Budapest-Szolnok-L kösháza vasútvonal korszer sítése. Éppen az el z kormánytól örökölt, rosszul el készített beruházások tapasztalata alapján a kormány 2005-2007-ben 18 milliárd forintot költ a 2007-2013. között megvalósításra kerül nagyberuházások megfelel színvonalú el készítésére.
10 A Nemzeti Fejlesztési Terv 685 milliárd forintos támogatási keretére benyújtott pályázatok elbírálása folyamatos, a támogatási keret 83%-áról már támogató döntés született, 71%-ára megkötötték a szerz dést, és az összeg 19%-a kifizetésre került. A Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak felhasználása 2005. december 31-éig (milliárd Ft-ban)
Rendelkezésre álló keret
Elbírált és támogatott
Szerz déssel lekötött
Kifizetett támogatás
A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak legfontosabb célja a hátrányos helyzet régiók felzárkóztatása. Az eddig megítélt támogatások megoszlása jól mutatják e cél érvényesülését. A hátrányos helyzet régiókban egy lakosra átlagosan másfélszer, kétszer akkora támogatás jutott, mint az ország fejlettebb körzeteibe. Az NFT eddig megítélt támogatásainak egy lakosra jutó összege (Ft/f )
KözépMagyarország
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl
Észak-Alföld
Dél-Alföld
ÉszakMagyarország
Dél-Dunántúl
11 2007-2013. között Magyarország történelmének legnagyobb fejlesztési programját hajthatja végre az Európai Unió támogatásával. A magyar kormány által 2005. decemberében elért megállapodás alapján Magyarország 7 év alatt összesen 33 milliárd euró támogatást kap, amib l 22,6 milliárd euró szolgálja a kohéziót, Magyarország valamennyi térségének gyors felzárkóztatását. Ez az összeg egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkez hét évben az egy f re jutó támogatást tekintve Magyarország a második helyen van a legtöbb fejlesztési forráshoz jutó országok rangsorában.
C se M ho ag rs y a zá ro g És rsz zt á g or Po szá rtu g G g ör ög ália or s Sz zág lo vé Sz nia lo vá k Li ia tv án ia M ál Le Le tto ta ng rs ye zág lo rs zá g Sp C ip an yo rus l O ors la z sz ág or sz Fi no ág Sv rsz éd ág Né ors z m et ág or sz A ág us zt r ia F r Be an lgi um ci N ao r ag s y- zág B rit an ia Ír Lu ors x e zá g m bo u H ol rg la nd ia Dá ni a
1 f re es támogatás ( /f /év)
A fejlesztésekre rendelkezésre álló, 7 év alatt összesen 6 500 milliárd forintos uniós támogatáshoz több mint 1 100 milliárdos hazai költségvetési társfinanszírozás is párosul. Hét év alatt 7 600 milliárd forintnyi, évi több mint 1 000 milliárd forint támogatás – a 2004-2006. közötti összeg háromszorosa szolgálja majd az infrastruktúra, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a környezetvédelem gyors fejl dését, és különböz modernizációs programok finanszírozását. A kohéziós támogatások keretösszege 2007-2013. között (milliárd forintban)
2007.
2008.
2009.
Uniós forrás
Budapest, 2006. február 3.
2010.
2011.
2012.
Hazai költségvetési forrás
2013.
