ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS - VÍZIÓ ÉS VALÓSÁG CSÁKI GYULA BALÁZS*

Sectio

Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp. 191-198

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS - VÍZIÓ ÉS VALÓSÁG CSÁKI GYULA BALÁZS* A tanulmány célja, hogy párhuzamba állítsa, és kritikusan bemutassa azt a képet, amely ma a magyar közigazgatásban az elektronikus közigazgatás valóságát tükrözi, és azt a jogi hátteret, mely az információs társadalom víziójának megvalósítása érdekében Magyarországon megalkotásra, kidolgozásra került, de a m e l y b ő l hiányzik a valós tartalom. Bizonyára megdöbbentő ilyen súlyos szavakat olvasni közvetlenül egy tanulmány első soraiban, a tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy az elektronikus közigazgatással kapcsolatos kommunikáció olyan mederbe került, melyben a pozitív jelzők folyama azt az érzetet kelti az állampolgárokban és az üzleti szféra szereplőiben, mintha az információs társadalom kiépítésének útján olyan állomáshoz érkeztünk volna, melyről jó ideig nem szükséges továbblépnünk. A szomorú realitás ezzel szemben - a jogi háttér kellőnek tűnő kidolgozottsága mellett - az, hogy az interaktív közigazgatás megvalósítása még várat magára, hiszen sem a magyar állampolgárok többsége, sem a magyar közigazgatási kar, sem a rendelkezésre álló infrastruktúra nem kellőképpen felkészült erre.1 Ennek alátámasztására több okot is találhatunk, mely témák részletes kidolgozása álláspontunk szerint önálló tanulmányokat érdemel, így csupán utalni szeretnénk például a számítástechnikai infrastruktúra hiányosságaira, a lakossági személyi számítógép- és internethasználat európai viszonylatban csekély mértékére, valamint az ezekből levonható következtetések jelentőségére. 2 Életünk azonban egyre inkább gyorsul, egyre nehezebb az átlag-felhasználónak is lépést tartania az infokommunikációs fejlődéssel. De hol tartunk most ebben a gyorsuló világban? Hogy rendhagyó módon válaszoljunk erre a kérdésre, nézzük meg, mi volt a véleménye erről a kérdésről Blaha Sándornak, a Közigazgatási kislexikon szerkesztőbizottsága elnökének 1928 novemberében: „A szédületes iramban

' DR. CSÁKI GYULA BALÁZS egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 VII. Infokommunikációs Szakmai Nap - E-govemment, e-közigazgatás konferencián elhangzott előadások tapasztalatai, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2006. április 28. " A közigazgatásban 2004-ben dolgozó 230.810 köztisztviselőre 214.978 számítástechnikai eszköz jutott, ami azt jelenti, hogy több mint 15.000 közigazgatás dolgozó nem használ napi rendszerességgel számítógépet a munkahelyén. Ha mindehhez hozzáadjuk azt a tényt, hogy ezen eszközök 49,2%-a három évnél idősebb volt a vizsgált időszakban, egészen riasztó képet kaphatunk a magyar közigazgatás info-kommunikációs felkészültségéről.

192

Csáki Gyula Balázs

vágtató élet egyre több súlyos terhet ró a közigazgatásra. A régebben is sokoldalú közigazgatási feladatkör kibővülése rengeteg új szabály alkotásával járt. Szinte ijesztő mennyiségű jogszabályt kell tehát ismernie annak, akinek a közigazgatás az élethivatása. Az emberi agy felvevőképességének megvannak a határai. Mindenki el tud emlékezetében raktározni több-kevesebb anyagot, de amikor az irányt szabó intézkedéseknek - úgyszólván végtelen - sorozatával állunk szemben, akkor számolnunk kell az emberi adatmegőrző képességek korlátaival. Ez a megfontolás indította arra világszerte a közigazgatás számottevő tényezőit, hogy az adatok összegyűjtésének, megrögzítésének és célszerű elrendezésének kérdéseit igyekezzenek megoldani és ezzel segédkezet nyújtsanak azoknak, akiknek a kérdéses ismeretekre munkájukban nap-nap után szükségük van."1 Érdemes elgondolkodni azon, hogy majd' nyolcvan évvel ezelőtt, a számítógép felfedezését megelőzően, akkor, amikor a személyszállító gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége 2 belterületen nem volt több mint 25 km/h, miért is merülhetett fel az valakiben, hogy az élet „szédületes iramban vágtat". Ma, az internet, a mobil kommunikációs eszközök és a digitalizáció világában szinte nevetségesnek tűnhet ez a felvetés. Valószínű ugyanakkor, hogy majd nyolcvan évvel később, 2080 körül, a jövő kutatói, jogászai, szintén furcsán olvasnának hasonló sorokat a mai korról. A technikai, technológiai fejlődés gyakorlatilag exponenciálisan tör előre. Ezt az iramot pedig egyre nehezebben követi immáron a gazdaság és társadalom, a jogi szabályozásról már nem is beszélve. Új problémák jelennek meg, melyek újszerű megoldást, az eddigiekhez képest más szemléletmódot igényelnek. Sok esetben a gazdaságban és a társadalomban természettől fogva benne rejlő önszabályozási mechanizmus megoldást nyújthat bizonyos konfliktusokra, mégis egyre több olyan kihívással állunk szemben, melyekre megnyugtató megoldást csak a jogi szabályozástól, a jogalkotótól várhatunk. Gondoljunk csak a szoftveróriások elhíresült gazdasági manővereire, a kiadók és a közönség állandó csatájára az elektronikusan, hálózati eszközök segítségével elérhető zeneművek ellenértéke (sok esetben törvényessége) tekintetében, nem is beszélve a személyes adatok védelméről, vagy éppen az információszabadságról. A jogi szabályozás igyekszik követni a változó technikai teret, persze több-kevesebb sikerrel. Ugyanazon kérdés szabályozása ráadásul más társadalmi környezetben teljesen más eredményekre vezethet, mint azt az elektronikus aláírás jogi szabályozásának magyar megoldásánál is megfigyelhettük.3 A világ tehát változik, és vele együtt változunk mi is, akik benne élünk.

1

Blaha Sándor: Előszó. In: Közigazgatási kislexikon hatóságok, ügyvédek és a jogkereső közönség számár. Pallas, Budapest, 1928, 1. o. 2 57.000/1910. B. M. rendelet. 3 Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szövege (2001. szeptember 1-i hatálybalépését követően) három hónapot sem élt meg módosítás nélkül.

Elektronikus közigazgatás - vízió és valóság

193

Ezzel egy időben pedig megváltoznak elvárásaink, megváltoznak bizonyos fotartalmi elemei is. A demokrácia már nem ugyanazt jelenti mint az ókori poliszokban, és az államtól is sokkal többet vár el a polgár annál, hogy megvédje például vagyonát, vagy éppen biztosítsa a vallásszabadságot. Éppen a fokozódó és f o l y a m a t o s a n változásban lévő, bővülő elvárások késztették arra a végrehajtó hatalmat, hogy másként kezdje kezelni a mindezidáig „alattvalóknak" tekintett polgárait. A parancsoló közigazgatás képe már a X X . század első felében megkopottá vált, a hierarchikus viszonyok primátusa körül megjelentek az első szarkalábak. A Max Weber által definiált közigazgatást hierarchikus szervezeti felépítés, igazgatási szakértelem, professzionalizmus és politikai neutralizmus jellemezte, melynek elsődleges célja az állam által kitűzött célok megvalósítása.' Ezen európai gyökerű közigazgatás-felfogással szemben az angolszász modellben más talajon formálódtak a végrehajtó hatalom szerepvállalásának körvonalai. A közérdek feltétlen primátusával szemben itt az érdekek közötti harmonizáció, az egyensúlyi rendszer elsődlegessége került kidomborításra. Utalnunk kell emellett azon törekvésekre is, melyek során először jelent meg a gazdasági tapasztalatok beemelésének lehetősége a közigazgatásba. Gondoljunk csak a racionalizálási, hatékonyság-javítási vizsgálódásokra és törekvésekre Fayol és Taylor munkáiban, melyek olyan hatással voltak, hogy az Egyesült Államokban Hoover elnök is alkalmazta azokat.2 E fejlődési ívnek olyan komoly hatása volt az adminisztrációra, hogy a nyolcvanas évekre már konkrétan megfogalmazásra kerültek azok a - tudományosan is megalapozott - nézetek, melyek szerint az igazgatási feladatokat érdemes volna a versenyszférának átadni, a hatékonyabb működés érdekében. így jelent meg, és teljesedett ki például később a New Public Managementnek (NPM), illetve New Governance-nak nevezett mozgalom.3 Az NPM lényegét a valós folyamatok eszközeinek, céljainak, és tapasztalatainak tudományos igényű rendszerezésében, a tapasztalatok új elgondolásokkal és elméletekkel való kiegészítésében lehet meghatározni. Gyakorlatilag „a közintézmények modernizációjával, és a vezetés új formáival foglalkozik", célja pedig „az állam és a közigazgatás gazdasági modernizációja". 4 galmak

Miért is kell ilyen távolról bevezetni témánkat? Azért, mert a mai magyar közigazgatásra, valamint az azon belül jelenleg is folyamatban lévő reformokra alapvetően két „erő" fejt ki komoly hatást. Az egyik a fent részletezett, a ' Lőrincz Lajos: Új irányzatok a közigazgatás fejlődésében. Magyar Közigazgatás, (2003) 12, "05. o. Ivancsics Imre - Fábián Adrián: Bevezetés a közigazgatástanba, (egyetemi jegyzet) Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2004, 50. o. Lásd erről bővebben: Lőrincz Lajos: Új irányzatok a közigazgatás fejlődésében... 706-709. o. Lásd erről bővebben: Ivancsics Imre - Fábián Adrián: Bevezetés a közigazgatástanba... 57-70. o.

194


fejlett államok nemzeti adminisztrációjában korábban indult, és ezért nyilvánvalóan előbbre tartó folyamat, melynek jótékony hatása sok tekintetben igazolható. A másik az Európai Unióhoz történő csatlakozás ténye. Ezzel kapcsolatban a közigazgatás tekintetében sokkal több kihívással kell számolnunk, mint azt a csatlakozás előtt gondolhattuk. Sokáig azzal hitegettük magunkat, hogy a közigazgatási rendszerünk nem igényel átfogó átalakítást csupán amiatt, mert az Európai Közösségek részévé válunk, hiszen tudtuk, hogy az Európai Unió nem fogalmaz meg részletes és konkrét elvárásokat a tagállami közigazgatással szemben, csupán annyit, hogy az legyen átlátható, megbízható, és működjön demokratikusan. A helyzet azonban sokat változott azóta, hogy ez az elv rögzítésre került. Megváltoztak ugyanis - és folyamatos változásban vannak - az Unió korábbi prioritásai e tekintetben. Különösen a bővítés járt nem várt hatásokkal, legalábbis ami az Unió, mint szupranacionális közösség működését illeti. Az már a bővítés pillanatát megelőzően is egyértelmű volt, hogy a működési mechanizmus reformokat igényel. A hosszú és alapos előkészítő munka mégsem járt a várt eredményekkel: az Alkotmány elfogadása zátonyra futott. E fiaskót követően pedig a következő költségvetési ciklus sarokszámainak elfogadása során alakult ki éles politikai helyzet. Mindezeken túlmenően az információs társadalom kiépítése irányába vezető útról is kiderült, hogy nem zökkenőmentes. Mára sajnos be kell látnunk, hogy a Lisszabonban, 2000 márciusában meghirdetett kezdeményezés, mely szerint az Európai Uniónak 2010-re a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalomnak kell lennie, a kitűzött határidőre nem teljesíthető.1 Az Uniónak emellett az új tagállamok kezét is fogni kell (persze nem kivétel nélkül), mert sok esetben a csatlakozás olyan szemléletváltozást igényelt volna, melyen már korábban át kellett volna esniük, ez mégsem történt meg. Sajnos a magunk részéről azt kell mondanunk, hogy Magyarország is azon államok közé tartozik, amelyek látszólag ugyan megfelelnek a kritériumoknak, gondolkodásuk azonban még nem tekinthető felkészültnek ahhoz, hogy a tagság minden előnyét kellőképpen kiaknázhassák. Példaként nyugodtan említhető az uniós költségvetési források kérdése. E tekintetben az állampolgárok felé irányuló kommunikáció sokszor alkalmas arra, hogy olyan sejtelmeket ébresszen, melyek azt sugallják, hogy azok a sarokszámok, melyeket az EU rendelkezésünkre bocsát, „alanyi jogon" illetnek meg bennünket, és a meghatározott célra korlátozás nélkül fordíthatók. 2 Ez azonban nem így van, hanem a virtuálisan rendelkezésre álló összegekért komoly „csatákat" kell vívnunk, elsősorban saját 1 eEurope - An information society for all, Communication on a Commission Initiative for the Special European Council of Lisbon, March, 2000. 2 Vö.: EU-csatlakozás 2004., Külügyminisztérium, Budapest, 2003.


195

magunkkal- Egyrészről ugyanis jó, uniós szinten is elfogadható projektekkel kell melyekre pályázatok építhetők, és a pénzeszközök csak ezután hívhatók le t é n y l e g e s e n . Másrészt a projektekhez a legtöbb esetben komoly önrésszel kell rendelkezni, amely ha nem áll rendelkezésre, úgy a támogatás sem vehető igénybe. Arról már nem is beszélve, hogy a fő elszámolási mód az utófinanszírozás, mely komoly nehézségeket okozhat olyan projektek esetében, melyek h o s s z ú kifútásúak. Fentiek „nehézségek" csupán a jéghegy csúcsát jelentik ebben a kérdéskörben, témánk a részletes kifejtését e problémakörnek nem engedi. M i n d e n k é p p e n érzékeltetni szerettük volna azonban azt a szemléletbeli különbséget, mely az Európai Unió és a magyar gondolkodás között feszül, és amely a jövőben komoly, kézzel fogható financiális problémák gyújtópontjává is válhat. A csatlakozással összefüggő, a tagállamok közeledésével kapcsolatos p r o b l é m á k kezelésében, orvoslásában az ezzel kapcsolatos uniós szintű együttműködésben ugyanakkor egyre komolyabb szerepet kap a tagállami közigazgatás, illetve a közigazgatási rendszerek együttműködése. S mint ahogyan a közigazgatás működése közvetlen hatással van az állampolgárok mindennapi életére, az Európai Unió sem tekinthet el attól a - bár jelenleg még távoli - célkitűzéstől, hogy a tagállamok közigazgatását összehangolja. Az alkotmányozási folyamat zsákutcája azonban azt sejteti, hogy ez a folyamat - bár központi, szupranacionális koordináció mellett - mégis lényegileg „alulról" szerveződve fog megvalósulni. Mindezek mellett az is igazolható, hogy a bővítés, és a társadalmi célok közösségi szintű megvalósítása folyamatában a szupranacionális szervek egyre inkább „szétfeszítik" a tagállami közigazgatásba való beavatkozás tilalmát. Példa lehet erre a NUTS rendszer szerinti területi egységeknek való megfelelés követelménye, illetve olyan szervek létrehozásának kötelezettsége, melyeket tagállami szinten kell életre hívni annak érdekében, hogy részt vegyenek a Strukturális Alapokból származó források felhasználásának koordinációjában, megkönnyítve ezzel a közösségi elosztás és ellenőrzés feladatait. 1 Témánk szempontjából pedig ilyennek tekinthető az elektronikus közigazgatás megvalósítása tekintetében a tagállamok számára az eEurope kezdeményezés részeként kötelezően előírt 20 (12+8) szolgáltatás elérhetővé tétele elektronikus eszközök útján, melyből 12 szolgáltatás a természetes személyek, 8 pedig a szervezetek számára érhető el.2 Az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások: - Jövedelemadó bevallás, értesítés a kivetett adóról; előállni,

' ü s d erről részletesen Torma András: Az egységes területi statisztikai osztályozási rendszer: a NUTS. In: Közigazgatási jog 4. Európai Közigazgatás, (szerk.: Torma András), Virtuóz Kiadó, Budapest, 2005, 83-84. o., valamint Torma András: Az EU regionális politikájának tagállami közigazgatási intézményrendszere: Magyarország példáján keresztül. In uo. 94-97. o. Budai Balázs Benjámin - Sükösd Miklós (szerk.): M-kormányzat M-demokrácia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005,136-137. o.

196


-

Álláskeresés, állásbejelentés interneten keresztül; Társadalombiztosítási kifizetések (legalább 3 az alábbi 4-ből): munkanélküli járadék igénylése, munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése, kötelező egészségbiztosítás ellátásai, tanulói ösztöndíj megállapításai. - Személyi iratok (útlevél és vezetői engedély); - Járműigazgatási ügyek; - Építési engedély iránti kérelem; - Rendőrségi online bejelentések, feljelentések; - Közkönyvtári katalógusok hozzáférhetősége; - Anyakönyvi kivonatok ügyintézése; - Felvételi jelentkezések; - Lakcímváltozás bejelentése; - Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások. Szervezetek részére nyújtott szolgáltatások: - Munkavállalói szolgáltatások; - Társasági adó bevallása; - Forgalmi adó bevallása; - Cégbejegyzés, változásbejegyzés; - Statisztikai adatközlés; - Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése; - Környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatos eljárások; - Közbeszerzési eljárás. Mint látható, az Európai Unió részéről sokkal inkább a szolgáltatási jelleg erősítésének elvárását tapasztalhatjuk, semmint olyan követelmények meghatározását, melyek a közigazgatás minden szegmensében lehetővé teszik az elektronikus út igénybevételének lehetőségét. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy maga az Európai Unió is a fokozatosság talaján maradt a különböző szolgáltatások elektronikus úton történő elérésének meghatározásakor. Ennek megfelelően 4 elektronikus szolgáltatási szint került meghatározásra, az alábbiak szerint:1 - Az információk online elérhetővé tétele. - Egyoldalú interakció biztosítása elektronikus úton (pl. dokumentumok, nyomtatványok letöltése). - Kétirányú interakció biztosítása (pl. adatlapok elektronikus letöltése, és megküldése a közigazgatási szerveknek).

1

eEurope 2002 Impact and Priorities. A communication to the Spring European Council in Stockholm, 23-24 March 2001. COM (2001) 140 final, Brussels, 13. 3. 2001, Annex, 19. p.


197

Teljes mértékben elektronikus ügyintézés, beleértve a hatóság döntésének e l e k t r o n i k u s közlését, valamint az esetleges illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak elektronikus úton történő megfizetését is. £ folyamatban komoly szerepet kap az elektronikus közigazgatás kérdése. A jogi s z a b á l y o z á s tekintetében formálisan eleget t e t t ü n k a meghatározott követelmén y e k n e k . A Kormány a 20 alapszolgáltatás tekintetében 5 prioritás-csoporton belül, 27 konkrét közszolgáltatásban határozta meg az elektronikusan ellátandó s z o l g á l t a t á s o k körét, melyek teljes mértékben megfelelnek a 12+8-as felosztásnak, csupán az „eredeti" csoportosítás bizonyos pontokon szétbontásra k e r ü l t . A prioritás-csoportok a következők: 1 - Már működő elektronikus közszolgáltatás, melynek Kormányzati Portálba való illesztését még meg kell oldani. - A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvényhez2 kapcsolódó szolgáltatás, melynél 2005. december 31. napjáig a kormányhatározatban megfogalmazottak szerint - megvalósítható az elvárt elektronikus szolgáltatási szint. - Szintén az eljárási törvényhez kapcsolódó szolgáltatások csoportja, melyek esetében azonban 2005. december 31-ig nem (volt) megvalósítható a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása. - Olyan csoport, mely nem kapcsolódik a Ket.-hez, de a szolgáltatások elvárt minősége megvalósult 2005 decemberéig. - Speciális közszolgáltatások, melyek 2006-ban történő megvalósítása még kérdéses, illetve csak részlegesen biztosítható. A 2005 májusában megjelent kormányhatározat 2005. december 31. napját jelölte meg határidőként a 27-re „bővített" 12+8-as szolgáltatási lista 13 eleme esetében.3 Sajnos átfogó, szignifikáns mintán alapuló vizsgálati eredmények jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre, sajnos azonban úgy látszik, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítése nem sikerült maradéktalanul. Lakcímigazolvány cseréje esetében ugyanis például az elektronikus űrlap kitöltésének lehetősége ugyanis jelentéktelen, mert személyesen minden eljárási cselekményt meg kell ismételni, amelyet az online ügymenet pótolt volna. így az ügyfél részére valós könnyebbséget csupán az elektronikus időpontfoglalás jelent. 4 Az objekti1 1044/2005. Korm. határozat a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 2 Rövidítve: Ket. Hatálybalépés: 2005. november 1. 3 Lásd a 1044/2005. Korm. határozatot. Itt kell megjegyeznünk, hogy e tanulmány alapját képező kutatás érdekében indított ügyben az elektronikus úton foglalt időpont valódiságát az illetékes okmányirodában nem ellenőrizték, elfogadták a bejelentkezés tényét puszta „bemondásra". Ez az ügyintézés menetét természetesen nem akadályozta, mégis a módszer felvet némi problémát. Egyfelől arra következtetünk, hogy az okmányiroda nem volt képes ellenőrizni az időpontfoglalás valódiságát. Másrészt elképzelhető, hogy

198


vitás megköveteli persze, hogy e kritikai megjegyzés mellett olyan eredményekről is beszámoljunk, melyek a minden szempontból online úton intézhető ügyek számát szaporítják. Ilyen a magánszemélyek adóbevallásának benyújtása az Ügyfélkapun keresztül (természetesen elektronikus úton le- és kitölthető űrlap segítségével). Persze a valóság árnyalt bemutatásához az is szükséges, hogy ezt a lehetőséget 2005. december 31-ig kellett volna biztosítani. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adóbevallási határidő majd' féléves eltérését, az online bevallás csak május elejétől volt elérhető.1 Mint arra már utaltunk, a 4. szolgáltatási szint csak akkor tekinthető megvalósítottnak, ha biztosításra kerül a különböző illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak elektronikus úton történő megfizetése. Ezzel kapcsolatban fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy immáron évek óta (egyre szélesebb körben) van lehetőség különböző elektronikus fizetési eszközök alkalmazására a hétköznapi életben. Ne csupán az interneten lebonyolítható rendelésekre, az online áruházakra és a bankok internetes portáljára gondoljunk, hanem a bankkártyával elvégezhető megannyi műveletre is. Ezek segítségével adott esetben alkalmanként (tranzakciónként) akár több százezer forint kerül átutalásra nap mint nap, így érthetetlen, hogy az egyes eljárási cselekmények elvégzésével egy időben miért nem lehetett megteremteni a lehetőségét ennek a közigazgatásban is. Gazdaságosságát tekintve az elektronikus fizetési eszközök használatához szükséges infrastruktúra kiépítésének gazdaságosságához sem férhet kétség, ellentétben például okmányirodai postahivatalok felállításával. Kíváncsian várjuk tehát, hogy a várva-várt átfogó közigazgatási reform megvalósítása érdekében milyen lépéseket tesz majd a megalakulás előtt álló kormány. Remélhetőleg néhány év múlva egy hasonló, a közigazgatás információs társadalmi szolgáltatások nyújtására való felkészültségét vizsgáló tanulmányban már nem fogunk tudni ilyen éles kritikát megfogalmazni a magyar közigazgatás állapotával szemben.

éppen azért került a központi rendszeren keresztül olyan időpont megadása az ügyfél részére, amikor egyébként nincs ügyfélfogadás, mert így szükségtelennek látszik a bejelentkezések valódiságának ellenőrzése. Mindaddig, amíg a hagyományos ügymenetet több ügyfél választja, nem fog gondot okozni ez a metódus, amint viszont számottevően megnövekszik az online ügyindítás igénye, szembe kell majd nézni e módszer felülvizsgálatának szükségességével. 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapjáról kellett letölteni azt a programot, amely alkalmas volt ana, hogy a bevallás elektronikusan beküldhető legyen. Ennek a szoftvernek a verziószámából kiderül, hogy az csak 2006. április 30. napján készült el véglegesen.

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS - VÍZIÓ ÉS VALÓSÁG CSÁKI GYULA BALÁZS*

Recommend Documents