Az EU költségvetése
Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések
Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés. Minden európai állampolgár hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez. Az Európai Unió költségvetése – a nemzeti költségvetésekhez hasonlóan – jogszabály, amely elfogadását követően jogosultságot teremt a közösségi politikák finanszírozására. A költségvetési keretterv 7 évre készül, a jelenlegi időszak 2007-2013
Általános jellemzők A forrásokat olyan módon határozzák meg, hogy azok tükrözzék a politikák aktuális prioritásait. Minden kiadási előirányzatnak konkrét cél, jogi megalapozottság az alapja. A közös költségvetést egységesen euróban számolják el. A költségvetés fejlődése tükrözi az Európai Unió felépítésében végbement változásokat. Nagyjából állandónak tekinthető (a bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 1%-a).
Költségvetés Az Agenda 2000 vitájának eredményeképpen a közös költségvetés szakított azzal a gyakorlattal, miszerint a közösségi költségvetést a közösségi politikák fejlődése determinálta: 2000-től kezdődően a közösségi költségvetés keretei határozzák meg a közösségi politikák alakulását.
Az EU tagállamok költségvetési egyenlege, a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének %-ában* 3,0% +2,68% +2,52%
2,4% +2,09%
1,8%
+1,63% +1,54% +1,40%
+1,35% +1,16%
1,2%
+0,76%
+0,73%
+0,71%
0,6%
+0,49% +0,40%
+0,36%
0,0% -0,11% -0,23%
-0,23%
-0,17%
-0,12%
-0,11%
-0,12% -0,14%
-0,27%
-0,28% -0,47%
-0,6% CZ EE
IE
EL ES CY LV LT HU MT PL PT
SI
SK BE LU DK DE FR
IT NL AT
FI
SE UK
Dr. Forgács Csaba habilitációs előadása 2009. március 11. * excluding EU administrative expenditures and traditional own resources. Source: Grybauskaité, D. (European Commission) (2007): 2006 budget in focus. p. 10. http://ec.europa.eu/lietuva/documents/financial_report_2006.ppt
Bevételi források A költségvetés bevételei három fő forrásból származnak: • saját források, illetve bevételek; • Hozzáadottérték-adó alapú befizetések; • a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) forrás.
Hagyományos saját források Vámokból származó bevételt jelentenek, tisztán uniós bevétel, melyet a beszedő ország utal át az Unió költségvetésébe. Azon országoknál, amelyek külső határain nagy mennyiségű áru áramlik be az Unióba, ez a befizetés az átlag felett alakul. A tagország a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja, a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, korábban 10 százalék volt). A hagyományos saját források súlya a közös költségvetés finanszírozásában a kezdeti (1970 és 1979 közötti) csaknem száz százalékról az 1990-es évek második felére húsz százalék alá csökkent, jelenleg kb. 10%.
Általános forgalmi adó alapú befizetés Minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi ÁFA-alapra kell vetíteni. 2004-től kezdődően a tagállamoknak ÁFA-alapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük, az ÁFA-alap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) ötven százalékát. Az ÁFA-forrás 1979-es bevezetése után hamar átvette a fő helyett a közös költségvetés finanszírozásában, ám 1988-tól − a GNP-forrás bevezetésétől − kezdve szerepe csökkent, s az 1990-es évek második felére már csak a második legjelentősebb forrás volt.
GNI-forrás A GNI-forrás 1988-tól szerepel a közös költségvetés bevételei között. Egy olyan befizetésről van szó, amelyet mindig olyan mértékben vesznek igénybe, amennyire szükség van rá (az előző két forráscsoporton felül), hogy a kiadásokat fedezze. A GNI-forrás lehívási kulcsa évenként változik, viszont adott évben minden tagország számára azonos. Megállapítható, hogy alig egy évtizeddel bevezetése után ez a forrás a közös költségvetés legfontosabb bevétele lett, s súlya tovább növekszik.
Az EU közösségi szintű bevételeinek főbb összetevői (1996-2005) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Hagyományos saját forrás
ÁFA-alapú
GNI
Forrás: COM (2004:3) http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/rpt/2004/act0505en01/1.pdf
A költségvetés kiadásai Az uniós költségvetés a tagállamok összesített nemzeti jövedelmének napjainkban is mindössze 1%-át teszi ki. Ez az összeg még mindig nem éri el azt a szintet, ami a növekedési mutatók, a regionális fejlődés vagy az átlagos jólét tekintetében érzékelhető makrogazdasági hatáshoz vezetne.
Költségvetés 2007-2013 EU globális partner 9% Európai állampolgárság 2% Természeti erőforrások 40%
Adminisztráció 3%
Fenntartható növekedés 46%
2007
Az EU 2009. évi költségvetése számokban Fenttartható növekedés 45% Új tagállamoknak nyújtott kompenzáció 0%
Természeti erőforrások 42%
Közigazgatás Az EU mint 6% globális szereplő 6%
Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1%
133,8 milliárd euró
Egyes országok részesedése 2006-ban (EUR million) 13 500
12 000
FR, ES, DE, IT & UK SUM = 59,4% (EUR 57,8 billion)
Compensation Pre-accession strategy
10 500
Administration
9 000
Internal policies
7 500
Structural actions
6 000
Agriculture (including rural development)
4 500
3 000 1 500
0 FR ES DE IT UK EL BE PL PT IE NL HU AT SE DK CZ FI LU LT SK SI LV EE CY MT 13,9% 13,2% 12,6%11,2%8,5% 7,0% 5,8% 5,4% 3,7% 2,5% 2,2% 1,9% 1,9% 1,6% 1,5% 1,4% 1,3% 1,2% 0,8% 0,7% 0,4% 0,4% 0,3% 0,2% 0,2%
Note: the UK correction amounted to EUR 5,2 billion in 2006.
http://ec.europa.eu/lietuva/documents/financial_report_2006.ppt
Fenntartható növekedés A kohézió, a jólét megteremtése az EU valamennyi régiójában, valamint a versenyképes, tudásalapú gazdaság. A strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból 35 milliárd euró támogatást kapnak az EU kevésbé fejlett régiói, hogy korszerűsítsék és fejlesszék infrastruktúrájukat, valamint új foglalkoztatási és termelési lehetőségeket teremtsenek. Mintegy 9 milliárd euró áll rendelkezésre a vállalkozói tevékenység és az innováció támogatására Európa régióiban, valamint ezzel egyidejűleg a közlekedési és információs hálózatok javítására. 11 milliárd eurót fordítanak az emberekre, képzésükre és munkahelyeikre. A versenyképes, tudásalapú gazdaság érdekében 9,4 milliárd euró jut többek között kutatásra, oktatásra, energiaügyet és közlekedést érintő területekre.
Természeti erőforrások Két nagyobb területet ölelnek fel. Az itt szereplő kiadásokból 36,9 milliárd euró jut a mezőgazdaság megreformálására, piacorientált és környezetbarát termelés megvalósítására. A másik nagy tételt, 12,4 milliárd eurót a vidékfejlesztés előmozdítására és a környezet védelmére fordítják. Ebbe a csoportba tartoznak még az Európai Halászati Alapból nyújtott támogatások.
EU mint globális partner A béke, a stabilitás és a jólét határainkon túli terjesztését tekinti céljának. 1,3 milliárd euró jut Horvátországnak, Macedóniának, Törökországnak és a Nyugat-Balkánnak. Ezek a források többek között intézményfejlesztésre, regionális és határon túli együttműködés kiépítésére és a helyi emberi erőforrás fejlesztésére szolgálnak. 1,4 milliárd euró a déli és a keleti szomszédos országokkal való együttműködés erősítését, elsősorban az emberi jogok tiszteletben tartását, a fenntartható fejlődés és a jogállamiság megvalósulását szolgálják.
Uniós polgárság Kiadásainak célja, a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének biztosítása, egy biztonságosabb otthon megteremtése Európában. Ide tartozik többek között a külső határaink védelme, a bevándorlás közös kezelése, közegészségügyi intézethálózat felállítása, valamint ifjúsági csereprogramok finanszírozása.
Igazgatás Az uniós költségvetésből elköltött minden euróból mintegy 5,5 cent szolgálja az uniós intézmények fenntartását, a közösségi politika kidolgozásához és végrehajtásához szükséges forrásokat.
ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Melyek az Unió költségvetésének általános jellemzői? • Milyen bevételi forrásai vannak az Unió költségvetésének? • Milyen kiadási tételei vannak az Unió költségvetésének?