Együttműködési program dokumentum
2015 április
Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Területi Együttműködési Cél keretében
EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM (EP) DOKUMENTUM
Ezt a programot Románia és Magyarország Közös Munkacsoportja (KMCS) készítette és a MEGAKOM Development Consultants konzorcium támogatta
és
ICG
Ex
Ante
A jelen változat a Bizottságnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a „Beruházás a növekedésbe és munkahely-teremtésbe” célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról szóló 288/2014/EU ( 2014. február 25. ) végrehajtási rendelete alapján készült. A jelen dokumentum tartalma annak az Európai Bizottság (EB) általi végleges elfogadásáig változhat. Mint ilyen, a dokumentum változhat, ezért nem idézhető semmilyen utalásban, vagy használható bárki által bármilyen egyéb célból.
2
1
CCI
<0.1 típus=‘S’ maximális hossz=‘15’ betáplálás=‘S’>
Cím
Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program
Változat
2. tervezet, 6. változat
Első év
2014
Utolsó év
2020
Jogosultság kezdete
2014. január 1.
Jogosultság vége
2023. december 31.
EB döntésének száma
<0.8 típus=‘S’ betáplálás=‘G’>>
EB döntésének dátuma
<0.9 típus=‘D’ betáplálás=‘G’>>
TÁ módosító döntés száma
<0.10 típus=‘S’ maximális hossz=‘20’ betáplálás=‘M’>
TÁ módosító döntés dátuma
<0.11 típus=‘D’ betáplálás=‘M’>>
TÁ módosító döntés hatályba <0.12 típus=‘D’ betáplálás=‘M’>> lépésének dátuma az Európai Unió (EU) tagállamai az együttműködési program hatálya alá tartozó NUTS régiók Románia NUTS III régiói: Szatmár Megye Bihar Megye Arad Megye Temes Megye Magyarország NUTS III régiói: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Hajdú-Bihar Megye Békés Megye Csongrád Megye
1
Jelmagyarázat: típus: N=szám, D=dátum, S=lánc, C=jelölőnégyzet, P=százalék, B=Boolean döntés: N=Nem része a Bizottság együttműködési programot jóváhagyó döntésének betáplálás: M=Kézi, S=Válogatás, G=A rendszer által generált “maximális hossz”= A karakterek maximális száma beleértve a szóközöket.
3
TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések listája ............................................................................................................. 8 Bevezetés ....................................................................................................................... 11 1 1. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMNAK AZ UNIÓ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉNEK A STRATÉGIÁJA ........ 12 1.1 Az együttműködési programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez való hozzájárulásának a stratégiája ........................................................................................................................................................................... 13 1.1.1 Az együttműködési program stratégiájának leírása, amely az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiájához való hozzájárulására és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozik ..........................................................................................13 1.1.2 A tematikus célok és a megfelelő befektetési prioritások kiválasztásának indoklása ........34 1.2 A pénzügyi juttatások indoklása ............................................................................................................... 39
2
2. RÉSZ: PRIORITÁSI TENGELYEK .............................................................................. 46
2.A. A technikai segítségnyújtáshoz nem kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése ................... 46 2.A.1. 1. Prioritási tengely: Közös védekezés valamint a közös értékek és források hatékony felhasználása (Együttműködés a közös értékek és források mentén) ........................................................46 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása ......................................................................................................................................................................................................46 2.A.3. Alap és a számítás alapja ....................................................................................................................................46 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................47 Beruházási prioritás ...........................................................................................................................................................47 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................47 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................48 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................51 Beruházási prioritás ...........................................................................................................................................................51 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................51 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................52 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete ................................................................................................57 2.A.8. Beavatkozási kategóriák .....................................................................................................................................59 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) .........................60 2.A.1. 2. Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése (Együttműködés a hozzáférhetőséget illetően) ...............................61 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása ......................................................................................................................................................................................................61 2.A.3. Alap és a számítás alapja ....................................................................................................................................61 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................61 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................62 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................63 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................66 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................66 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................67 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete ................................................................................................71 2.A.8. Beavatkozási kategóriák .....................................................................................................................................73 4
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) .........................74 2.A.1. 3. Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása (Együttműködés a foglalkoztatás terén) .......................................................................................75 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása ......................................................................................................................................................................................................75 2.A.3. Alap és a számítás alapja ....................................................................................................................................75 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................75 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................76 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................76 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete ................................................................................................80 2.A.8. Beavatkozási kategóriák .....................................................................................................................................81 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) .........................82 2.A.1. 4. Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (Együttműködés az egészségügyi ellátás és a megelőzés tekintetében)..............................................................................................83 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása ......................................................................................................................................................................................................83 2.A.3. Alap és a számítás alapja ....................................................................................................................................83 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................84 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................84 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................85 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete ................................................................................................89 2.A.8. Beavatkozási kategóriák .....................................................................................................................................91 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) .........................92 2.A.1. 5. Prioritási tengely: A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés (Együttműködés a kockázat-megelőzés és a katasztrófakezelés tekintetében) ............................................................................93 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása ......................................................................................................................................................................................................93 2.A.3. Alap és a számítás alapja ....................................................................................................................................93 2.A.4. Beruházási prioritás ..............................................................................................................................................93 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ..................93 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ..........................................................94 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete ................................................................................................98 2.A.8. Beavatkozási kategóriák .................................................................................................................................. 100 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) ...................... 101 2.A.1. 6. Prioritási tengely: Határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között (Intézmények és közösségek együttműködése) ................................................... 102
5
2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása ................................................................................................................................................................................................... 102 2.A.3. Alap és a számítás alapja ................................................................................................................................. 102 2.A.4. Beruházási prioritás ........................................................................................................................................... 102 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények ............... 103 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések ....................................................... 103 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete ............................................................................................. 108 2.A.8. Beavatkozási kategóriák .................................................................................................................................. 108 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) ...................... 110 2.B A prioritási tengelyek leírása a technikai segítségnyújtáshoz ........................................................... 111 2.B.1. Prioritási tengely .................................................................................................................................................. 111 2.B.2. Alap és a számítás alapja az uniós támogatáshoz ............................................................................... 111 2.B.3. Egyedi célkitűzések és várt eredmények ................................................................................................... 111 2.B.4. Eredménymutatók ............................................................................................................................................... 111 2.B.5. A támogatandó intézkedések és ezek várakozások szerinti hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez .................................................................................................................................................................. 112 2.B.6. Beavatkozási kategóriák .................................................................................................................................. 115
3
3. RÉSZ: FINANSZÍROZÁSI TERV ...............................................................................115
3.1 Pénzügyi előirányzat az ERFA-tól (euróban) ................................................................................... 115 3.2. A Teljes pénzügyi előirányzat az ERFA-tól és a nemzeti társfinanszírozásból (euróban) .... 116 3.2.B Lebontás prioritási tengelyenként és tematikus célkitűzésenként ............................................. 118
4
4. RÉSZ: A TERÜLETFEJLESZTÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE ....................................119
4.1 Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés ..................................................................................... 119 4.2 Integrált intézkedések a fenntartható városfejlesztéshez .......................................................... 119 4.3 Integrált Területi Befektetés (ITI) ......................................................................................................... 119 4.4 A tervezett beavatkozások hozzájárulása a makro-regionális és tengeri medencei stratégiákhoz, a programterület igényei szerint, amelyeket az érintett Tagállamok azonosítottak és figyelembe véve, adott esetben, az ilyen stratégiákban meghatározott, stratéiailag fontos projekteket...................................................................................................................................................................... 120
5
5. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEI .............122
5.1 Illetékes hatóságok és szervek................................................................................................................ 122 5.2 Eljárás a közös titkárság létrehozására............................................................................................... 123 5.3 Az irányítási és ellenőrzési intézkedések összefoglaló leírása ................................................. 124 5.3.1 A Program irányító és ellenőrző testületeinek feladatai és felelősségi köre ........................ 124 5.3.2 Megállapodások és eljárások a Program irányításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez .................................................................................................................................................................... 132 5.4 A kötelezettségek viselése a résztvevő Tagállamok között az irányító hatóság, vagy a Bizottság által kiszabott pénzügyi korrekciók esetén .................................................................................. 137 5.5 Az euró használata ....................................................................................................................................... 139 5.6 Partnerek bevonása..................................................................................................................................... 140
6
6. RÉSZ: KOORDINÁCIÓ ...........................................................................................143
7
7. RÉSZ: ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSE A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZÁMÁRA 152
8
8. RÉSZ: HORIZONTÁLIS ELVEK ................................................................................155
8.1
Fenntartható fejlődés ................................................................................................................................. 155 6
8.2 8.3
9
Esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma ....................................................... 156 Férfiak és nők közötti egyenlőség ......................................................................................................... 157
9. RÉSZ: KÜLÖNÁLLÓ ELEMEK .................................................................................158
9.1 A programozási időszak során megvalósítandó főbb projektek .............................................. 158 9.2 Az együttműködési program teljesítmény kerete .......................................................................... 158 9.3 Az együttműködési program elkészítésében részt vevő érintett partnerek ....................... 160 9.4 Alkalmazandó program-végrehajtási feltételek, amelyek a harmadik országok transznacionális és inter-regionális programokban való részvételének pénzügyi irányítására, programozására, figyelemmel követésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkoznak, az ESZTE és ECSTE források hozzájárulása révén.............................................................................................................. 162
10
MELLÉKLETEK......................................................................................................163
I. MELLÉKLET STRATÉGIAI TERÜLETI ELEMZÉS ......................................................................................... 163 II. MELLÉKLET KÖZÖS TERÜLETI STRATÉGIA ............................................................................................... 163 III. MELLÉKLET AZ EX-ANTE ÉRTÉKELÉS JELENTÉSVÁZLATA, VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓVAL ............................................................................................................................................................................................. 163 IV. MELLÉKLET A MEGÁLLAPODÁS ÍRÁSBAN TÖRTÉNŐ MEGERŐSÍTÉSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TARTALMÁHOZ ..................................................................................................................................... 163 V. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET TÉRKÉPE ....... 164 VI. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA A POLGÁROK ÁLTAL .. 165 VII. MELLÉKLET HIVATKOZÁSOK ........................................................................................................................ 166 VIII. MELLÉKLET AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA PRIORITÁSI TENGELYEI ...................... 172 IX. MELLÉKLET A MUTATÓK MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERTANA ......................................................... 173 X. MELLÉKLET A TEN-T HÁLÓZATOK TÉRKÉPE ........................................................................................... 174 XI. MELLÉKLET HATÁRÁTKELŐHELYEK TÉRKÉPE ..................................................................................... 175
7
RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA EH KTE B2B HÁH BRECO
AF F EP MEOP KSK KTS IÉERL EMVA EB EFA GINOP KEHOP ETT EBB ETHA ESZTE ERFA ESZA ESBA ETE EU EU 2020 EUR EUDRS ESZER GDP KCS EEFOP MHVGOP HME
Ellenőrző Hatóság Közigazgatási Területi Egység a Román Köztársaság 351/2001 sz. törvénye alapján vállalatok közötti határátkelőhely Biroul Regional pentru Cooperare Transfrontaliera Oradea pentru Granita Romania-Ungaria (Nagyváradi Regionális Iroda a Határon Átnyúló Együttműködésért) Ajánlattételi Felhívás A 2014-es 126651 sz. Emlékeztetőben (2014) megfogalmazott követelményeknek megfelelő feladat Együttműködési Program Magyarországi Együttműködési Operatív Program Közös Stratégiai Keret Közös Területi Stratégia Irányítási és Ellenőrző Rendszer Leírása Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Bizottság Európai Fejlesztési Alap Magyarországi Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Magyarországi Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Európai Területi Társulás Európai Befektetési Bank Európai Tengerügyi és Halászati Alap Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Strukturális és Befektetési Alapok Európai Területi Együttműködés Európai Unió Az Európai Bizottság „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleménye euró Az EU Duna Régió Stratégiája Első Szintű Ellenőrző Rendszer bruttó hazai termék Ellenőr Csoport Magyarországi Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program Magyar Halászati és Vízgazdálkodási Operatív Program az INTERACT által az ETE programok számára kifejlesztett harmonizált megvalósítási eszközök
8
HU HUF 2007-2013 MARO Program/ MARO HÁE Program IKT BBA
ID IP BP ECSTE ITB IKOP KT KMCS IH MB MED program TÁ NH NPSZ NUTS P PT KÖFOP RNVFP RAKFOP REFOP RNIFOP RHOP RROP MVOP K&F K&FI RO Ro-La RON KMFI
Magyarország Magyar Forint 2007-2013 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program
Informatikai és kommunikációs technológia Belső Biztonsági Alap – amely elősegíti a Belső Biztonsági Stratégia megvalósítását , a jogérvényesítés területén való együttműködést és az Unió külső határainak kezelését, azonosító adatok Információs pont beruházási prioritás Előcsatlakozási Támogatási Eszköz Integrált Területi Beruházások Magyarországi Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program közös titkárság Közös Munkacsoport Irányító Hatóság (tanúsító funkció) Monitoring Bizottság az Európai Területi Együttműködés által lefedett mediterrán partmenti régiók transznacionális programja az EU tagállama Nemzeti Hatóság nonprofit szervezet Nomenclature des unites territoriales statistiques (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) A 2014-es Emlékeztetőben megfogalmazott követelményeknek megfelelő lehetőség Prioritási tengely Magyarországi Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program Romániai Nemzeti Vidékfejlesztési Program Romániai Adminisztratív Kapacitás Fejlesztési Operatív Program Romániai Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Romániai Nagyméretű Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program Romániai Halgazdálkodási Operatív Program Romániai Regionális Operatív Program Magyarországi Vidékfejlesztési Operatív Program kutatás és fejlesztés kutatás, fejlesztés és innováció Románia Rollende Landstraße (gördülő országút) vasúti szállítási mód román lej kutatás, műszaki fejlesztés és innováció 9
KKV SC STE EGYLV TS TEN-T TC MTTOP
kis- és középvállalkozás egyedi célkitűzés Stratégiai Területi Elemzés erős és gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek technikai segítségnyújtás Transzeurópai Közlekedési Hálózat tematikus cél Magyarországi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
10
BEVEZETÉS A jelen dokumentum az Európai Területi Együttműködési Cél keretében létező Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program dokumentuma. A dokumentumot a jogosult határmenti területen a közös program elkészítéséért felelős Közös Munkacsoport (KMCS) készítette, és az IH koordinálta. A Program dokumentum kidolgozásakor az Európai Bizottság (EB) által szolgáltatott sablon került felhasználásra. A program dokumentum egy 2013 elején kezdődött alapos tervező folyamat eredménye, amelyhez hozzájárult a külsős tanácsadók támogatása. Ennek a folyamatnak az első lépéseként a jogosult terület társadalmi-gazdasági elemzésére került sor, amelynek eredménye a Stratégiai Területi Elemzés (STE). Ez a dokumentum részletes áttekintést nyújt a jogosult határmenti területről, annak fő problémáiról, kihívásairól és lehetőségeiről. A következő lépés az azonosított fő feladatok megoldására meghatározott közös stratégia megtervezése és a jogosult határmenti terület közös lehetőségeinek kihasználása. A stratégiát a Közös Területi Stratégia (KTS) című dokumentum ismerteti részletesen. Mindkét dokumentum készítése egy széleskörű konzultációs folyamaton alapult, amely lehetővé tette minden fontos érdekelt számára, hogy aktívan részt vegyen és hozzájáruljon a közös stratégia megtervezéséhez. A KMCS részletesen megvitatta és azután hivatalosan jóváhagyta mind az STE-t, és ezt követően a KTS-t. Mivel a Programban utalások történtek, valamint tanulságokat és eredményeket tartalmaz, az STE és KTS kiegészítő információkat nyújtó teljes verziói a jelen dokumentum I. és II. mellékletében hozzáférhetőek.
11
1 1. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMNAK AZ UNIÓ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉNEK A STRATÉGIÁJA
12
1.1 Az együttműködési programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez való hozzájárulásának a stratégiája 1.1.1 Az együttműködési program stratégiájának leírása, amely az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiájához való hozzájárulására és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozik 1.1.1.1 A terület kijelölése A Program tervezésekor a tagállamok (TÁ) ugyanazt a jogosult területet jelölték meg, mint a 2007-2013 MARO Program/ MARO HÁE Program (V. melléklet). Az elemzésben szereplő jogosult terület Magyarország és Románia nyolc megyéjéből áll (NUTS III régiók): SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád az előbbiben; Satu Mare, Bihor, Arad és Timis az utóbbiban. Ezek a megyék az alábbi romániai NUTS II régiók részei: Észak-nyugat (RO11): Bihor megye, Satu Mare megye, Nyugat (RO42): Arad megye, Timis megye. Magyarországon: NUTS II Észak-Alföld (HU32): Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Dél-Alföld (HU33): Békés megye, Csongrád megye. Ezeknek a megyéknek az együttes területe több mint 50 ezer km2, ami a két ország területének 15.2% -t teszi ki (Magyarország 23.7% -t, illetve Románia 11.9%-t). A megyék területe 4.263 km2 (Csongrád) és 8.697 km2 (Timis – amely egyúttal Románia legnagyobb megyéje) között mozog. A legutóbbi 2011-es népszámlálás szerint Magyarország lakosságának a száma 9.773.7772, és Romániáé 20.121.6413 volt (az Európai Unió *EU+ – 28 tagország lakosainak a száma: 505,7 millió). A 2013-as év adatai szerint 4 a jogosult területek megyéiben összesen 3,911,505 ember él, ami a két ország lakosainak 13.1% -át jelenti. A jogosult terület legnagyobb lélekszámú megyéje Timis, 690 ezer lakossal (a jogosult terület lakosságának 17,6% -a), míg a 342 ezer lakosú Satu Mare megye a legkisebb (a jogosult terület lakosságának 8,7% -a). A határ másik oldalán a magyar megyék lakosainak száma a jogosult terület lakosságának 9 és 15%-a közé esik. A lakosság számának szempontjából a régió legnagyobb magyarországi megyéje Szabolcs-Szatmár-Bereg messze elmarad a román Timis megyétől , míg Békés, a legkisebb magyarországi megye ugyanolyan méretű, mint a romániai Satu Mare megye. Ebből következően, Timis és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a jogosult terület legnagyobb megyéi, ahol a régió lakosságának a többsége él.
2
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország Forrás: Institutul National de Statistica (INS – Nemzeti Statisztikai Intézet), Románia 4 Forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/data/database 3
13
1.1.1.2 A jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet elemzéséből eredő fő következtetések Demográfia A jogosult terület jelentős mértékben hozzájárul a Magyarország és Románia teljes lakosságához, ami a két ország összes lakosának a 13.1%-t jelenti. Ez a tény, amihez hozzájárul a régió populációjának az utóbbi években végbemenő csökkenése, többek között a negatív nettó migráció eredménye. A magyarországi és romániai rész között kis mértékű különbségek figyelhetők meg a nettó migráció területén: Csongrád megye kivételével minden magyarországi határmenti megye negatív nettó migrációtól szenved a romániai határmenti megyékkel összehasonlítva. Az adatok figyelemre méltóak a főként a román oldal javára írható eredmények miatt is. A jogosult terület vidékiként jellemezhető, ahol néhány jelentős nagyobb várost vesz körül egy sor kisebb város. A lakosság többsége a megyeszékhelyek és a nagyobb városok közelében összpontosul. A lakosság sűrűsége jóval a nemzeti átlag és az 28 EU tagország átlaga alatt van minden megye esetében, habár a magyarországi megyék sűrűbben lakottak mint romániai megfelelőik. A magyar kisebbség aránya a romániai megyékben 5% és 33%5 között mozog, miközben az egyes megyék között jelentős különbségeket mutat; másrészt a magyarországi megyékben a román kisebbség aránya 0% és 1%6 között van. A két ország közötti egyenlőtlenség ellenére ez jó lehetőségeket kínál az együttműködési kezdeményezésekhez. A roma lakosság aránya, bizonyos belső különbségekkel, jelentős az egész jogosult területen. Tekintve, hogy a roma családok többsége a szegénységi küszöb alatt él, ez egy jelentős szociális probléma és hosszú távú társadalmi kockázat. Gazdaság és munkaerőpiac A megyék és a régiók gazdaságának és munkaerőpiacának elemzése világosan mutatja, hogy a régió a lakosság arányához képest a két ország bruttó nemzeti termékének kisebb arányát termeli (GDP, 11.3%), ezért ennek a mutatónak az alapján a jogosult terület gazdasági teljesítménye viszonylag szerény a két ország más részeivel összehasonlítva. Nyolc megyéből hatnak a lakosságához képest kisebb a nemzeti GDP-ben való részaránya: csak Arad és Timis megyék produktívabbak ebben a tekintetben mint a nemzeti átlag. A magyarországi részen Szabolcs-Szatmár-Bereg az egyetlen megye, amelynek a lakosság-arányához képest sokkal (2,5%) alacsonyabb a GDP-részaránya. Timis megye helyzete stabil, mivel ez a megye termeli a jogosult terület teljes GDP-jének a legnagyobb hányadát (25,9%). A jogosult területeken fekvő megyék fejlődése jelentősen lemarad az EU szintjétől és a széles körben elfogadott 75%-os küszöbhatárhoz képest ez a régió az EU-n belül a „legfejletlenebbek“ közé tartozik.
5 6
Lásd a 3.sz lábjegyzetet Lásd a 2.sz lábjegyzetet
14
2001 és 2010 között az összes megyék egy főre eső GDP-je nőtt: főként a romániai megyékben volt tapasztalható jelentős növekedés; viszont az egy főre eső GDP növekedés Békés megyében mégis a 28 EU tagország átlagos növekedési szintje alatt maradt. Tízéves összehasonlításban a GDP megoszlása a három fő szektor között nem változott alapvetően. A romániai megyék GDP-je többnyire az ipari teljesítmény függvénye, míg a magyarországi megyék GDP-jének nagyobb részét a szolgáltatások, főleg a közigazgatás és a közösségi szolgáltatások/háztartásbeli tevékenységek teszik ki. Jellemző trend a mezőgazdaság részarányának a csökkenése a gazdaságban, amit az ipari szektor megfelelő növekedése kísér, míg a szolgáltatások továbbra is tartják vezető pozíciójukat ebben a tekintetben. Ami a vállalkozói infrastruktúrát illeti , az ipari parkok száma sokkal nagyobb a határ magyarországi oldalán, míg a vállalkozói inkubátorházak száma majdnem megegyező a romániai oldalon levő ilyen létesítmények számával. Pusztán a számadatokon kívül a foglalkoztatottsági ráta szintén fontos szempont: nyilvánvaló, hogy van egy sor használaton kívüli létesítmény, míg a nagyobb városok környezetében elhelyezkedő létesítmények teljesítménye jobb, ezek esetében nagyobb a foglalkoztatottsági ráta is A jelenleg működő inkubátorházak főként induló vállalkozásokat vonzanak; másrészt hiányoznak az olyan vállalkozói inkubátorházak, amelyek valóban képesek lennének támogatnia a technológia átadási folyamatokat és segíteni a kis- és középvállalkozások (KKV) technológiai fejlődését. A jogosult terület elmarad az informatikai és távközlés technológiai (IKT) infrastruktúra fejlettségének szintjében a 28+4 EU tagországgal összehasonlítva, bizonyos belső különbségek mellett, habár a mobil internet eszközök terjedése valószínűleg fokozatosan áthidalja ezt a szakadékot. A munkaerő-piaci adatok negatív képet mutatnak: a gazdaságilag aktív népesség teljes száma a jogosult területen 2001 óta csökkent és a teljes aktív népesség aránya a teljes lakosságon belül alacsonyabb az összes résztvevő megyében, mint az EU átlag. A foglalkoztatottsági ráta 2001 és 2009 közötti változását illetően Timis megyében volt tapasztalható a legnagyobb növekedés (8%), ellenkezőleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb mértékű csökkenés (9%) az adott időszakban. A különböző szektorok változó fontosságától függően a határmenti lakosság többsége az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik. Ez hasonlóságot mutat a nemzeti GDP szektorok közötti eloszlásával is. A magyarországi-romániai jogosult terület hosszú távú munkanélküliségi rátája valamivel magasabb, mint az EU 28+4 tagország, az egyéb HÁE- területek átlaga és romániai országos átlag, de alacsonyabb mint a magyarországi átlag. A munkaerőpiacon jelenlevő személyek számának 2005 és 2050 közötti változására vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzések a teljes jogosult területen jelentős munkaerőcsökkenéssel számolnak 7. A magyarországi megyékben a munkanélküli lakosság többsége a 25 és 29 év közötti 8, és a romániai megyékben pedig a 40 és 499 év közötti korosztályhoz
7
Forrás: ESPON Factsheet Hungary-Romania, ESPON Project TERREVI, 28 November 2012 Lásd a 2.sz lábjegyzetet 9 Forrás: Munkaügyi és Szociális Minisztérium, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Románia 8
15
tartozik. A munkanélküliek aránya a nyolc általánost, szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzettek között a legmagasabb. Oktatás, kutatás és fejlesztés (K&F) A legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező teljes népesség részaránya az EU28 átlaga fölött van Magyarországon és Romániában is. Viszont a várt iskolában töltött évek száma Romániában az EU28 átlaga alatt van (EU28: 17,3 év, Magyarország: 17,7 év, Románia: 16,6 év) és az iskolát idő előtt elhagyó emberek nagy száma szintén problémát jelent. A jogosult területen élénk a tudományos élet, több egyetem és főiskola is található itt, amely több mint 200,000 hallgatónak biztosítja a felsőfokú oktatási intézményekben való tanulást. A legnagyobb egyetemekkel rendelkező megyék - különösen Hajdú-Bihar, Csongrád és Timisnagyszámú K&F dolgozót alkalmaznak és kiváló K&FI erőforrást kínálnak, amelyből a jogosult terület gazdasága tőkét kovácsolhat. Ami a K&F kiadások szintjét illeti, a megyék többsége elmarad az EU28 átlagától. Viszont Hajdú-Bihar és Csongrád megyék Magyarországon meghaladják az EU27 átlagot, és a romániai megyék- főleg Timis és Arad- az utóbbi években folyamatosan növelték a K&F kiadásokat. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az elsődleges K&F központok a jogosult terület négy megyéjének egyetemei , amelyek a kiváló innovációs kínálnak. A romániai megyékben jelentős növekedés volt tapasztalható és az EU 2020 Stratégia célkitűzései között szereplő nemzeti cél fenntartani a ezt a tendenciát. Környezet, energetika, klímaváltozás; kockázat-megelőzés és kezelés A természeti környezet és annak védelme kulcsfontosságú kérdés mind Magyarország, mind Románia számára, részben a jelenlevő kiterjedt NATURA 2000 területeknek köszönhetően is. A szén-dioxid kibocsátást illetően a romániai adatok a 2010-ben elért legalacsonyabb értékhez képest növekedő tendenciát mutatnak. A magyarországi kibocsátási mutatók ellenben a múlt évben stagnáltak, és ez a trend változatlannak tűnik az elkövetkező évekre vonatkozóan is. 2005 és 2011 között mindkét országban jelentős csatornahálózati fejlesztések valósultak meg. Az ivóvízhálózat javulása tekintetében Románia felülmúlta Magyarországot. Ez főként annak köszönhető, hogy a magyar ivóvízhálózat már jelentős fejlődésen ment keresztül a romániai hálózathoz viszonyítva. A kútvizek arzéntartalma Magyarország egyes részein magas. Ezt a problémát egy komplex program keretében kezelik, amelynek célja az ivóvíz minőségének javítása az érintett településeken. Az energiafajták tekintetében Románia főként földgáz fogyasztó, de ugyanakkor a megújuló forrásokból származó energia aránya is figyelemre méltóan magas Magyarországhoz, sőt még az EU20 átlagához képest is. A vizsgált magyarországi megyékben, habár a földgáz aránya viszonylag magas (38%)- ez az részarány a 2014-2020 időszakban - a kőolajtermékek és az atomenergia részarányával együtt - várhatóan csökkenni fog.
16
A megújuló energiatermelés eloszlása tekintetében a biomassza és megújuló hulladékok részaránya mindkét országban meghaladja az EU 28 országok átlagát. A vízenergia felhasználása szintén magasabb Romániában, mint az EU28 átlag; viszont a megújuló energiaformák tekintetében mindkét ország elmarad az EU28 átlagától. Habár a jogosult terület gazdag termálvizekben, messziről sincsen kihasználva teljes potenciálja energiatermelési célokra. A napenergia hasznosításának a feltételei szintén átlagon felüliek a jogosult területen- ezen a téren jelentős előrelépés történt a romániai oldalon, míg a magyarországi oldal elmaradt. Összességében a napenergia jobb kihasználása szintén fontos lehetőséget kínál. A jogosult terület - bizonyos belső különbségek mellett- kis illetve közepes szintű, klímaváltozásból eredő negatív hatásokra számíthat10. Ez, a klímaváltozás hatásaihoz való szerény alkalmazkodó-képességgel együtt a klímaváltozás hatásaira való meglehetősen magas fogú érzékenységet eredményez. Konkrétabban az időjárás szélsőségei eredményezhetnek fokozott árvízkockázatot, míg az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése gyakoribb aszályokhoz vezethet; a klímaváltozás növelheti a növény-egészségügyi rizikófaktorokat is, és így negatív hatással lehet az élelmiszerbiztonságra. A jogosult terület gazdag vízforrásokban- mind felszíni, mind felszín alatti vizekben. A víz egyre növekvő jelentőségének köszönhetően - megfelelően kezelve - ez a terület fontos közös vagyona lehet. Infrastruktúra és mobilitás A legforgalmasabb határátkelő helyek - a Magyarországra vagy Romániába tartó gépkocsik napi számát tekintve Ártánd-Bors, Nagylak-Nadlac és Csengersima-Petea. A határátkelőhelyeken áthaladó járművek többnyire kis/személyautók (59% Magyarország felé, 60% Románia felé), teherautók (40% Magyarország felé, 38% Románia felé) míg az autóbuszok vagy biciklik részaránya nem jelentős (0-1%).11 A közlekedési infrastruktúra javítása folyamatban van a régióban, Romániában és Magyarországon egyaránt. Mindkét ország tervezi összekötő autópályák megépítését, habár a befejezés még sok évet vesz igénybe. Nincsen észak-déli irányú tervezett autópálya-építés, amely közvetlenül összeköthetné az egész régiót. Jelenleg öt vasútvonal szeli át a magyar-román határt. Az elemzés javaslatai szerint a vasúti hálózat további fejlesztése előnyös lenne. A fő probléma a vasútvonalak esetében a villamosítás hiánya (csupán a Békéscsaba és Salonta közötti vasútvonal villamosított). A hosszú menetidő miatt a vasúti forgalom a közúti forgalomhoz viszonyítva jelentéktelen. A jogosult területen öt reptér található (Debrecen, Arad, Oradea, Satu Mare, Timisoara) melyekről részben külföldi menetrend szerinti járatok közlekednek. A legjelentősebb timisoarai reptér, amelynek 2012-ben 1,035,929 utasa volt. 12
10
Forrás: ESPON Factsheet Hungary-Romania, ESPON Project TERREVI, 28 November 2012 Forrás: A magyar-román határ menti közúti és vasúti határátkelőhelyek megvalósíthatósági és hatástanulmánya. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Projektszám: KOZOP-3.5.0-09-11-2011-0009 12 Forrás: http://newsair.ro/declinul-carpatair-a-lovit-direct-in-traficul-aeroportului-timisoara.html 11
17
A határt átszelő folyókat nem használják közlekedési útvonalakként - sem Románia és Magyarország között, sem az egyes országokon belül. A határon át biciklivel közlekedő személyek száma a legkevésbé jelentős (kb. 1%). 13 Turizmus és szabadidő Habár a magyar megyék szálláshely-kapacitása nagyobb, a határ két oldalán elterülő megyék hasonló számú ott töltött vendégéjszakát könyvelhetnek el. A jogosult területen megforduló turisták elsősorban hazaiak: a külföldi látogatók száma meglehetősen alacsony a jogosult területen, sokkal kisebb, mint az EU28, de akár a magyarországi átlag is, és alig 1% magasabb, mint a romániai országos átlag. 14 Ez sajnálatos, mivel a jogosult terület gazdag (potenciális) turisztikai látnivalókban- főleg természeti látványosságokban és a kulturális örökség részét képező látnivalókban. Ahhoz azonban, hogy izgalmas látványossággá váljanak, a lepusztult létesítmények közül sok, valamint a kapcsolódó turisztikai létesítmények, szolgáltatás javítását fedező befektetést és megfelelő kommunikációt igényel. A jogosult területen a turizmus fő típusai közé tartoznak a fürdő és egészségturizmus, kulturális turizmus, aktív és sport turizmus valamint a vidéki turizmus. A jogosult területen a turistacsalogató események gazdag választéka kínálkozik, de ezek többnyire nem megfelelően koordináltak (még nemzeti szinten sem, nem még a határon átnyúló szinten), és nincsen megoldva a professzionális értékesítésük. A jogosult területen sok egyedülálló ajánlat található, de csak kisszámú jól megtervezett, nemzetközileg versenyképes határon átnyúló (HÁ) programcsomag és turisztikai célpont. Társadalom és egészségügy Hasonlóan Európa általános helyzetéhez, a jogosult terület lakossága is öregszik; viszont enyhén csökkenő trend figyelhető meg Arad és Timis megyékben. Nincsen nagyobb különbség a megyék közt a 65 év felettiek teljes népességhez viszonyított arányában. Viszont, ha a történelmi adatokra tekintünk, a megyék többségében – Bihor, Arad és Timis megyék kivételével – jelentős növekedés állt be. A legnagyobb változás Csongrád megyében tapasztalható (8.5%).15 Magyarországon és Romániában is a szegénység által veszélyeztetett , anyagilag súlyosan nélkülöző vagy a nagyon kis munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság aránya messze meghaladja az EU átlagot. Viszont a fejlődési trendek Romániában kedvezőbbek, mivel ez az arány 2007 óta csökkent, amíg Magyarország esetében ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ami az egészségügyi ellátást illeti, nagy különbség van a két ország feltételei (létesítmények és dolgozók) között, ami részben az egy főre eső összes kiadásokban fennálló különbségekből ered, részben pedig abból, hogy a jogosult terület romániai oldalán az 13
Lásd a 11.sz lábjegyzetet Forrás: Eurostat, EU28 Institutul National de Statistica (INS – Nemzeti Statisztikai Intézet ), Románia Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország 15 Forrás: Eurostat 14
18
infrastrukturális fejlesztésekbe történő befektetések szintje alacsony. Jelenleg az egészségügyi szolgáltatások minősége jobb Magyarországon, ami a két ország közötti egészségügyi ellátás célú migrációt eredményez - főként Romániából Magyarországra. Ez önmagában is probléma, amit súlyosbít az a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak a nemzeti egészségbiztosítási rendszerek általi finanszírozása megoldott, annak ellenére, hogy létezik erre vonatkozó EK irányelv. 1.1.1.3 A fő problémák és kiaknázatlan lehetőségek azonosítása A stratégiai programozás folyamán a fő problémák és a kiaknázatlan lehetőségek ( a továbbiakban: problémák - P, lehetőségek- L) az STE-ben megjelenő EGYLV (erős és gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek) elemzés állításai alapján kerülnek azonosításra - a 2014es 126651 sz. Emlékeztetőben (2014) megfogalmazott követelményeknek megfelelően. A fő problémákat és kiaknázatlan problémákat azonosították mind a 11 TC esetében és az alábbiak szerint további azonosítás megszámozták őket. Ezen kívül az EGYLV elemzés a KTSben, a II. mellékletben található. TC 1 A kutatás, műszaki fejlesztés és innováció (KMFI) megerősítése 1.sz. P. A KMFI kiadások alacsony szintje és a kutatási tevékenységek szektorokra való összpontosításának hiánya miatt a jogosult terület innovációs potenciálja nincs teljes mértékben kihasználva, 1.sz. L. A jogosult terület egyetemei erős tudományos háttérrel és KMFI kapacitással rendelkeznek, amelyek jó alapot nyújtanak a kutatási eredmények jobb hasznosításához. TC 2 Az IKT-hoz való hozzáférés megkönnyítése, illetve annak használata és minősége 2.sz. P. Az IKT mutatói az IKT fejlesztésének alacsony szintjét jelzik; ez korlátozza a jogosult terület versenyképességét. 2.sz. P. Az IKT fejlesztési szintjének társadalmi és területi egyenlőtlenségei a jogosult területen belül csökkentik a vállalkozói szektor, valamint a lakosságnak, mint munkaerőnek a versenyképességét a kevésbé fejlett régiókban. 2. sz L. A mobil internet eszközök (és a mobil internet) gyors elterjedése fokozatosan megszünteti az internethez való hozzáférésben és az IKT használatának hozadékában tapasztalható nagyobb területi különbségeket TC 3 A KKV-k versenyképességének növelése 4.sz. P. A tartós adminisztratív terhek akadályozzák a vállalkozások szélesebb körű együttműködését, ami hosszú távú negatív hatással van a jogosult terület gazdasági teljesítményére és vonzerejére. 5.sz.P. A technológiaátadási folyamatok és a KKV-k innovációs potenciálja nem megfelelőek. 6.sz.P. Habár a jogosult területen több iparág is jelen van, a szektorokra való összpontosítás hiánya megnehezíti az egész határon átnyúló régió komplex és koncentrált gazdasági fejlődését. 3. sz.L. A jogosult terület 4 milliós lakossága, amely 8 nagyvárost foglal magába, nemcsak egy potenciális közös piacot jelent, hanem egy versenyképes munkaerőkészletet is a KKV-k számára.
19
4. sz.L. A helyi KKV-k - hagyományos (részben mezőgazdasági) minőségi termékeire alapozvatöbbet adhatnának el termékeikből a szélesebb (határon átnyúló) régión belül, ami alapvető fontosságú a jogosult terület jobb gazdasági teljesítménye szempontjából. 5. sz.L. A létező vállalkozói infrastruktúra jobb kihasználása és, ha ez szükséges, új létesítmények építése a megfelelő helyszíneken a jogosult terület közös gazdaságának stabilitása és kölcsönös összekapcsolása érdekében. TC 4 Az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden szektorban 7.sz.P. A létező erőművek főként elavultak és csak ritkán hasznosítanak megújuló energiaforrásokat, ami növeli a jogosult terület energiafüggőségét. 8.sz.P. A közinfrastruktúra nem megfelelő energiahatékonysága növeli a jogosult területnek az energiaforrásoktól és energia-behozataltól való függőségét. 6. sz.L. A jogosult terület figyelemreméltó geotermikus, nap-, szél-, víz- és biomassza-energia kapacitással rendelkezik, ami jelentős potenciált kínál a megújuló energiaforrások jelenlegi szerény részarányának növelésére a teljes energiafogyasztáson belül (amely sokkal alacsonyabb a terület magyarországi oldalán). TC 5 A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése; kockázat-megelőzés és kezelés 9.sz.P. Természeti katasztrófák és civilizációs eredetű veszélyek fenyegetnek településeket (pld. az árvízveszély 376 települést fenyeget, beleértve ezek lakosságát, vállalkozásait és mezőgazdaságát, ami állandó bizonytalanságot és anyagi károkat okoz). 10.sz.P. A jogosult területen a nyári időszakban a középhőmérséklet jelentős növekedésére, a fagyos napokon pedig jelentős csökkenésére lehet számítani, ezen kívül a nyári hónapokban a csapadékmennyiség hirtelen változásaival is számolni kell, ami a mezőgazdaság és más ágazatok magasabb szintű alkalmazkodását teszi szükségessé. 7. sz.L. A lakosság növekvő érzékenységet mutat a környezeti problémákkal szemben, ami jelentős ösztönző tényező a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra és az azzal kapcsolatos kockázat-megelőzésre. 8. sz.L. A vészhelyzetre való reagálás, katasztrófa-megelőzés és kezelés mindkét országban jól működő szervezeteken nyugszik, amelyek hagyományokkal rendelkeznek az együttműködés terén; ez jó alap lehet a jövőbeni hatékony határon átnyúló, akár több területre kiterjedő együttműködéshez is. TC 6 A környezet megőrzése és védelme és forrásfelhasználás hatékonyságának növelése 10.sz.P. A mezőgazdaságban, erdészetben, szállításban, bizonyos iparágazatokban és a turizmusban megjelenő növekvő emberi tevékenység, valamint a háztartási szilárd hulladék mennyiségének növekedése veszélyeztetheti a természetet (légszennyezés, vízszennyezés, a biodiverzitás megszűnése stb.), ami az életminőség romlásához vezet. 12.sz.P. A látnivalók megközelítésére szolgáló tömegközlekedés elégtelensége, a turisztikai infrastruktúra, szolgáltatások és programcsomagok hiánya csökkenti a jogosult terület vonzerejét és megnehezíti a kiegészítő attrakciók közös kifejlesztését. 13.sz.P. A jogosult terület gazdag felszíni vizekben - ezek mennyiségének és minőségének a megőrzéséhez koordinációra és jelentős forrásokra van szükség. 9. sz.L. A közös természeti kincsek, elsősorban a víz- amennyiben megfelelően védik és kezelik- a jogosult terület fontos közös vagyonává válhatnak a felszíni és felszín alatti vizek
20
növekvő globális jelentősége miatt (öntözés, energiatermelés, ivóvíz, fürdő- és egészségturizmus. 10. sz.L. A közös hulladékgyűjtéssel és hulladékgazdálkodással csökkenthető a szemétlerakó telepeken tárolt szilárd háztartási hulladék aránya és tovább növelhető az újrahasznosított és komposztált hulladék aránya, ami a források hatékonyabb kihasználását eredményezi. 11. sz.L. A jogosult terület természeti, történelmi és kulturális örökségei (hévizek és fürdők, természetvédelmi területek, színházak, kulturális intézmények, várak, templomok, vízimalmok és egyéb történelmi és régészeti helyek) stabil alapot biztosítanak a határon átnyúló/nemzetközi turizmus magasabb szintjéhez és azoknak az intézményeknek, amelyek segítenek megőrizni a kulturális örökséget (a kultúra bölcsője). TC 7 A fenntartható közlekedés elősegítése és a fő hálózati infrastruktúrákban előforduló szűk keresztmetszetek eltávolítása 14.sz.P. A határon átnyúló tömegközlekedés (vasút és autóbusz) hiányosságai akadályozzák a gazdasági és munkaerőpiac integrációját és közvetetten nehezítik a szén-dioxid kibocsátások csökkentését. 15.sz.P. Az utak sűrűségében és minőségében jelentkező, határon átnyúló hatású problémák közvetlenül mobilitási kényelmetlenségeket (hosszú elérési idő, balesetveszély stb.), közvetetten gazdasági hátrányokat okoznak. 16.sz.P. A kerékpárút-infrastruktúra hiányosságai gyengítik a határmenti területen élő emberek mobilitását. 12. sz.L. Az új határátkelő helyek és más rekonstruált vagy javított (regionális vagy helyi) utak megsokszorozhatják a határmenti régióban élő emberek és az itt működő vállalkozások közötti kölcsönösen előnyös kölcsönhatásokat. 13. sz.L. A létező és potenciális új logisztikai központok hozzájárulnak a határon átnyúló közlekedési és üzleti kapcsolatok elősegítéséhez. 14. sz.L. A kerékpárút-hálózat kifejlesztése hozzájárulhat az emberek mobilitásának a növeléséhez és a határmenti terület turisztikai potenciáljának a jobb kihasználásához.
TC 8 A fenntartható és minőségi foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása 17.sz.P. A jogosult terület gyenge gazdasági potenciálja és a megfelelő munkalehetőségek részleges hiánya következtében nő a szelektív elvándorlás. Ezért és a lakosság számának természetek csökkenése miatt a jogosult terület munkaerő-potenciálja csökken. Hosszútávon ez az önmagát erősítő folyamat gyengíti a határmenti régió gazdasági teljesítményét. 18.sz.P. Az adminisztratív akadályok, nyelvi problémák, és a nem megfelelő információáramlás a határon átnyúló munkaerő-piaci mobilitást marginalizálják és egy közös munkaerőpiac megteremtését megnehezítik. 15. sz.L. Egy közös munkaerőpiac kifejlesztése- az intézményi és adminisztratív akadályok elhárításával- csökkentheti a régión belüli és a határon átnyúló különbségeket a foglalkoztatottság szintjén, és emelheti az aktivitási és foglalkoztatottsági rátát, valamint enyhítheti a munkaerőpiac strukturális problémáit az egész jogosult területen. 16. sz.L. A jogosult területeken működő vállalkozások infrastrukturális feltételeinek javítása növelheti azok versenyképességét, ami magasabb foglalkoztatottsági rátát eredményezhet. 21
TC 9 A társadalmi befogadás elősegítése, harc a szegénység és a diszkrimináció ellen 19.sz.P. Az egészségügyi és szociális ellátásban és szolgáltatásokban jelentkező egyenlőtlenségek (egyéb tényezőkkel együtt) hozzájárulnak a határ romániai oldalán meglevő rosszabb egészségügyi helyzethez, valamint a romániai pácienseknek a magyarországi kórházakba való migrációjához. 20.sz.P. A határon átnyúló egészségügyi ellátás finanszírozására vonatkozó megfelelő adminisztratív feltételek megteremtésének hiánya a féltörvényes vagy törvénytelen gyakorlat elterjedéséhez vezet és akadályozza a határon átnyúló egészségügyi ellátás kifejlődését. 21.sz.P. A szegénység által veszélyeztetett emberek (15-25%) és a szegény vidéken élők (17.4%) magas aránya a jogosult területen az érintett társadalmi csoportok és területek visszafordíthatatlan társadalmi-gazdasági marginalizációjának a fokozott veszélyéhez vezet (küszködő gazdaság, alacsonyan fejlett infrastruktúra és szolgáltatások, veszélyeztetett megközelíthetőség, az emberek alacsony jövedelme, szociális problémák, gyakran a szélsőséges mértékben szegény roma közösségek magas aránya, erős elvándorlás). 17. sz.L. A jogosult terület kórházai közötti létező határon átnyúló együttműködés alapján, amely különösen hatékony a „puha“ intézkedések alkalmazásakor, az egészségügyi ellátás infrastruktúrája és szolgáltatásai jobban harmonizálhatók annak érdekében, hogy ellássák a potenciális betegeket, biztosítsák a kapacitások hatékony kihasználását és javítsák az egészségügyi ellátás mutatóit: közvetlenül a életminőség tényezőit, és közvetetten foglalkoztatottság tényezőit. 18. sz.L. A nélkülöző vidéki szegény területeken és szegregált városi közösségekben élő emberek általános életfeltételeinek a javítása hozzájárul a jogosult terület társadalmi stabilitásához. TC 9 Befektetés az oktatásba, képzésbe és szakképzésbe, valamint az élethosszig tartó tanulásba az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése által 22.sz.P. Az iskolát idő előtt elhagyók magas száma és az oktatási rendszer és a vállalkozói szektor közötti nem megfelelő együttműködés potenciálisan növeli a jogosult terület munkaerőpiacán jelentkező kereslet és kínálat közötti szakadékot. 18. sz.L. A (részben) kiegészítő képzést nyújtó felsőbb oktatási intézmények erős készlete biztosítja a magasan képzett munkaerő folyamatos utánpótlását, ami a befektetők számára növeli a jogosult régió vonzerejét. TC 11 A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának növelése és hatékony közigazgatás 23.sz.P. Az adminisztratív és intézményi terhek, valamint a nyelvi akadályok csökkentik annak a lehetőségét, hogy rendszeres kapcsolat és fenntartható együttműködés alakuljon ki a jogosult terület intézményei (pld. a munkaerőpiac és vészhelyzet-kezelő intézmények) és közösségei között. 24.sz.P. Sok létező, intézmények közötti együttműködés csak egyszeri, projekt-alapú kezdeményezés, amely részben a partnerek korlátozott pénzügy lehetőségei miatt csak korlátozottan fenntartható. 22
20. sz.L. Az intézmények, önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek közötti kisléptékű együttműködések pozitív példái és régóta fennálló hagyományai alapot biztosítanak az intenzívebb, gyakoribb és szorosabb határon átnyúló kapcsolatokhoz, közvetlenül az együttműködés közös eredményeinek (pld. különböző területeken belüli közös protokollok és csoportok) és közvetetten a bizalom megerősítésének köszönhetően. 21. sz.L. A határon átnyúló együttműködés, a kapacitások szomszédos közösségek általi közös használata javíthatja ezek rugalmasságát és hozzájárulhat lakóik életminőségének a növeléséhez. 1.1.1.4 Az azonosított problémák és lehetőségek rangsorolásának kialakítása A legfontosabb problémák és lehetőségek meghatározását követően azokat megvizsgálták és kiértékelték, hogy azonosítsák azokat, amelyek az Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül potenciálisan megoldhatóak. A problémák és lehetőségek osztályozásánál és a lista ésszerű leszűkítése érdekében az alábbi kritériumokat vették figyelembe:
az EU 2020 stratégia céljainak és célkitűzéseinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés, a probléma határon átnyúló jellege (pld. határon átnyúló hatás, a jelenlegi együttműködés szintje), a problémák és lehetőségek fontossága és indoklása, a megvalósítás kérdései (pld. időhorizont, finanszírozási igények), kiegészítő jelleg és szinergizmus a mainstream programokkal és a makroregionális stratégiákkal (MRS)
A fent említett kritériumok alapján a problémákat és lehetőségeket három fő kategóriába csoportosították. Az első kategória azokat a problémákat és lehetőségeket tartalmazza i) amelyek erős határon átnyúló jelleggel bírnak; ii) amelyek megoldása jelentős hasznot hozhat a jogosult terület számára és hozzájárulhat a jövőbeni együttműködés megerősítéséhez és kiterjesztéséhez; iii) amelyek erősen kötődnek az EU-célkitűzésekhez:
a természeti és kulturális örökségek védelme, fejlesztése és fenntartható használata (12.sz.P., 10.sz.L), a fenntartható mobilitás feltételeinek javítása (14.sz.P., 15.sz.P., 16.sz.P., 12.sz.L, 13.sz.L, 14.sz.L), egy közös munkaerőpiac és gazdasági térség kialakítása (4.sz.P., 5.sz.P., 6.sz.P., 18.sz.P., 3.sz.L., 4.sz.L., 5.sz.L., 15.sz.L., 16.sz.L., 18.sz.L.).
A második kategóriába tartoznak azok a problémák és lehetőségek, amelyek fontosak a jogosult terület szempontjából, de kevésbé hangsúlyos a határon átnyúló jellegük, megoldásuk valamivel kevésbé jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket nyújt, vagy kevésbé kötődnek az EU-célkitűzésekhez:
alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz (9.sz.P., 10.sz.P., 7.sz.L., 8.sz.L.) – habár a klímaváltozás problémája rendkívül összetett, megoldása nagyon forrásigényes, egyes elemei megoldhatók határon átnyúló összefüggésben ; 23
határon átnyúló vízvédelem és vízgazdálkodás (13. sz. P. , 9. sz. L.), természetvédelem (11.sz.P), az egészségügyi ellátás infrastruktúrájának és szolgáltatásainak harmonizálása (19.sz.P, 20.sz.P, 17.sz.L), a strukturális szegénységtől fenyegetett és a szegény területeken élő emberek számának csökkentése (21.sz.P), az intézményi és civil együttműködés elősegítése (22.sz.P., 23.sz.P., 24.sz.P., 19.sz.L, 20.sz.L, 21.sz.L).
A harmadik kategória elemei jelentősek, de különböző alább részletezett okokból nem javasolták a jelen stratégia keretében történő megoldásukat:
a határon átnyúló KMFI-tevékenységek megerősítése (1.sz.P., 1.sz.L.) az IKT infrastruktúra és szolgáltatások javítása (2.sz.P., 3.sz.P., 2.sz.L.)- habár fontosak, ezeket a problémákat megfelelően kezelik a kereskedelmi szolgáltatók; ezenkívül szabályozási okokból ez a terület jobban kezelhető nemzeti szinten; a megújuló energiaforrások részarányának növelése a teljes energiafogyasztásban és az energiahatékonyság növelése (7.sz.P., 8.sz.P., 6.sz.L.)- egyrészt ezt a célkitűzést támogatják a mainstream programok mindkét országban, másrészt a határon átnyúló hatásai korlátozottak lennének. közös hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás (10.sz. L) - ennek a kérdésnek a jelentős finanszírozási igényei mellett, i) tiltakozást válthat ki a lakosság körében, akik ezt „szemétimportként“ foghatnák fel ii) a szilárd hulladék közös kezelésének jelentős szabályozási akadályai vannak.
1.1.1.5 A 2007-2013 időszakra vonatkozó program tanulságainak összefoglalása A 2007-2013 MARO Program/ MARO HÁE Program keretében különböző típusú beavatkozások kerültek támogatásra. Az ezekből a beavatkozásokból nyert tapasztalatok fontos kiinduló adatokat szolgáltathatnak a 2014-2020 programozási időszak megtervezéséhez. 2007 és 2013 között az alábbi 8 beavatkozási kulcsterület került napirendre összefüggésben az operatív programok vonatkozó lépéseivel: 1.1 A határon átnyúló közlekedési létesítmények javítása 1.2 A határon átnyúló kommunikáció javítása 1.3 A környezet védelme 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása (beleértve a 2.1.3 A turizmus fejlesztése: turisztika attrakciók és infrastruktúra 16 pontot) 2.2 A K&F és innováció területén folyó együttműködés támogatása 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és oktatás területén - a készségek és tudás közös fejlesztése 2.4 Egészségügyi ellátás és a közös veszélyek megelőzése 16
Habár a turizmus a KAI 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása pontba tartozó projekt kategória, fontossága miatt tematikus területként kezelik.
24
2.5 Közösségek közötti kommunikáció A MARO HÁE Program folyamatban levő kiértékelése a program megvalósításának több különböző tényezőjét tárta fel, amivel hasznos tapasztalatokat nyújtott a 2014-2020 időszakra vonatkozó program számára. A 8 beavatkozási kulcsterület és a projektek nagy száma sajnos azt eredményezte, hogy a Program kevésbe összpontosított lett, és ezért a beavatkozások bizonyos területeken nem érték el az előirányzott kritikus tömeget. A Program az infrastrukturális fejlesztésekre összpontosított, a teljes költségvetés 78%-át az ilyen típusú projektek kapták. Viszont a 2007-2013 programozási időszak korlátozott mértékben szentelt figyelmet azoknak a beavatkozásoknak, amelyek elősegítik és lehetővé teszik a létrehozott létesítmények tényleges használatát. A 2007-2013 MARO Program fő tanulságait az alábbiakban ismertetjük:
1.1 A határon átnyúló közlekedési létesítmények javítása A pénzeszközök csaknem egy harmada a HÁ Közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatására került. Viszont nem maradtak eszközök a hagyományos mobilitás elősegítésére (pl. tömegközlekedés, multimodális logisztikai megoldás); A projektek kiválogatása teljesen versenyszerűen történt, a jelentkezők tevékenysége alapján. Ezért az esetek többségében a projektekben szerény stratégiai célirányosság és integrált megközelítés van jelen; A Program célja az volt, hogy megkétszerezze a határátkelő helyek számát Magyarország és Románia között. Ezért a program olyan határon átnyúló utakat finanszírozott, amelyek működéséről már kétoldalú szerződést írtak alá, amely biztosította a keretet a határátkelőhelyek átmeneti működéséhez, az illetékes hatóságok előzetes beleegyezésével, amíg Románia belép a schengeni zónába. Nemcsak a közúti infrastruktúra, hanem a kerékpárút- infrastruktúra fejlesztése is a turisztikai potenciál, egészségügyi és életkörülmények valamint a terület munkaerőpiacának javítását célozta a megközelíthetőség javításán kívül. 1.2 A határon átnyúló kommunikáció javítása A potenciális kedvezményezettek korlátozott érdeklődése Több projektet meglevő helyi igények, mint valós határon átnyúló igények motiválnak; Minthogy ez a beavatkozás egy nyílt, alulról felfelé irányuló megközelítsen alapult, erős stratégiai koordináció nélkül, a projekteknek nagyon korlátozott hatása volt a jogosult területre. 1.3 A környezet védelme A kulcskérdések határon átnyúló jellege folytán nagy fontossága van; A határ közvetlen közelében megvalósított víz- és hulladékgazdálkodási projekteknek egyértelmű határon átnyúló jellege van, míg a határtól távolabb levő projektek inkább helyi szükségleteket szolgálnak; A projekteket támogató tanulmányok és tervek a határ mindkét oldalát érintő problémák megközelítésének közös módját támogatják. Több projekt számít forrásokra a következő programozási időszakból és további támogatás nélkül nem kerülnek megvalósításra a források hiánya miatt; 25
A romániai és magyarországi eltérő jogi környezet megnehezítette a közös hulladékgazdálkodási projektek kidolgozását és még inkább azok megvalósítását.
2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása Egyes esetekben a létrehozott üzleti létesítmények inkább helyi szükségleteket szolgálnak, miközben a határon átnyúló hatásuk korlátozott; A „puha“ tevékenységeknek (tréningek, konferenciák, kiállítások) komplex jellege van az erősebben határon átnyúló jellegű infrastrukturális elemek mellett; Egyes üzleti infrastrukturális létesítmények hosszú távú hasznosítása nehézségbe ütközhet; Az együttműködési projektek többsége nem volt képes mozgósítani a KKV-kat, mivel nem tudtak nekik elégséges közvetlen hasznot kínálni; A régió kulcsszektoraira irányuló összpontosítás hiánya korlátozott hatáshoz vezetett.
A turizmus fejlesztése: turisztikai attrakciók és infrastruktúra Sok projekt csupán az infrastruktúra fejlesztésére összpontosított anélkül, hogy egy közös tematikus koncepcióra alapozott közös stratégiára támaszkodott volna, aminek az eredménye korlátozott hatás és határon átnyúló jelleg lett. Általában a tematikus útvonalaknak erős HÁ jellegük van, mivel ezek a projektek jól megalapozott kapcsolatokat képeznek az attrakciók között a határ mindkét oldaláról; A promóciós tevékenységek esetében a közös márkát, témát bevezető és/vagy közös célcsoportokra összpontosító projektek nagyobb hatást fejthetnek ki; Több promóciós tevékenység nem érte el a kritikus tömeget; ezért kevésbé volt látható és csak korlátozott hatást gyakorolt. 2.2 A K&F és innováció területén folyó együttműködés támogatása A kedvezményezettek többsége egyetem; A kutatóközpontok fejlesztését célzó programok támogatása átfedéseket mutatott a mainstream programokkal; A szektorokra/témákra való összpontosítás hiánya a K&F projektek támogatásában korlátozott hatást eredményezett, miközben a kiértékelés folyamatát szakmai szempontból nehezebbé tette; Több K&F projekt inkább alkalmilag motivált és korlátozott valódi határon átnyúló jellegű volt; ezen kívül nem sikerült új munkahelyeket teremteniük. 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és oktatás területén A meghívás nyílt jellege miatt több kis, korlátozott szolgáltatást nyújtó non-profit szervezet (NPSZ) is jelentkezett; Az esetek többségében nem került sor a terület fő munkaadóinak bevonására vagy legalább a velük folytatott konzultációra; A viszonylag nagyszámú töredezett kis projekt nem volt képes jelentősebb hatást gyakorolni a munkaerő piacra;
26
Sok felsőoktatási projektnek, amely közös képzést, közös doktori programokat és közös tanterv bevezetését tartalmazza, megfelelő határon átnyúló jellege van; Az alapfokú és középfokú iskoláknak a diákok közös tevékenységét célzó együttműködése fontos, mivel fiatal korukban hozza össze az embereket és ezért erős határon átnyúló jellege van; Figyelembe véve az alap- és középfokú oktatási projektek kis számát a legtöbb esetben a jelentkezési és megvalósítási eljárások aránytalan adminisztratív terhet jelentettek; Összességében, ez a beavatkozás valóban erősítheti az oktatási intézmények valódi együttműködését.
2.4 Egészségügyi ellátás és a közös veszélyek megelőzése Szükség van a régióban az egészségügyi ellátás infrastruktúrájának a fejlesztésére; azonban ezek támogatása a mainstream programokból is lehetséges; A „puha “ tevékenységeknek (pld. tudásátadás, egy közös teammel végzett operáció) erős HÁ jellege van; A régióban nagy szükség van a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra. Azonban még mindig vannak a szabályozási környezetet, a nemzeti egészségügyi stratégiákkal való egyezést és a közös kezelések átláthatóságát érintő kérdések. 2.5 Közösségek közötti kommunikáció A határmenti térség közösségeinek együttműködése erős HÁ jelleggel bír. Ellenkezőleg, ezeknek a projekteknek a fenntarthatósága a többi beavatkozáshoz képest alacsony. Másrészt, hosszantartó kapcsolatot alakítanak ki és képesek fenntartani a határmenti térség közösségei között. Adminisztratív szempontból a jelentkezési és megvalósítási eljárások elég bonyolultak a kedvezményezettek számára, főleg a kis pályázati összegeket figyelembe véve; Összességében ez a típusú beavatkozás kis összeget igényel a program költségvetéséből és jelentősen megnövelő a program láthatóságát. 1.1.1.6 Jövőkép - a programokhoz az elvárás szerint hozzájáruló eredmények A jogosult terület hosszú távú jövőképe statisztikai elemzés, stratégia dokumentumok áttekintésének valamint különféle a tervezési folyamat során folyatott konzultációk (beleértve a személyes interjúkat és a megyei szintű szakmai műhelyeket, valamint a közös határon átnyúló tematikus műhelyek sorozatát) eredménye. A régiófejlesztés területén a jelentősebb változásokhoz hosszabb időre van szükség, mint az EU alapok tervezésében használt 7-éves pénzügyi programozási ciklus megközelítés. Ez azt jelenti, hogy 2014-2020 időszakban megvalósított beavatkozások hosszabb távú hatásait biztosan nem lehet érzékelni 2022-ig, amíg minden finanszírozott operációnak be kell fejeződnie. Ezért az előirányzott jövőkép választott céldátuma 2030. Ez a hosszú távú jövőkép alapot biztosít az Együttműködési Program mögötti stratégiához. Általános jövőkép 2030-ban a jogosult terület egy működőképes európai határon átnyúló régió, ahol a legfontosabb területek közül sokban erős integráció tapasztalható. Románia a schengeni 27
övezet tagja, ezért az együttműködésnek nem maradtak valós fizikai akadályai, a határon anélkül át lehet lépni, hogy az embert ellenőrzés céljából megállítsák. A határokon átnyúló együttműködés nemcsak lehetséges, de egyszerű is: az emberek számára nincsenek járulékos adminisztratív terhek, a vállalkozások és intézmények a határon át együttműködnek. Ténylegesen az együttműködés az itt élő emberek mindennapi életének szerves és természetes része. Alább az általános jövőkép a fő elemeire bontva olvasható. a) A megvalósított mobilitás feltételei, a közlekedés fenntartható formáinak növekvő szerepével A mobilitás a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú feltétele. Egy integrált és harmonizált multimodális közlekedési hálózatot jósolunk- mind a személy-, mind a teherforgalomban (pld. Ro-La, reptér-központú multimodális csomópontok) a jogosult határmenti területen. A megyeközpontokat nagysebességű közutak és megfelelően működő, gyors vasúti kapcsolatok kötik össze, amelyek lehetővé teszik az emberek és áruk gyors mozgását a területen belül. Ugyanakkor itt van a kölcsönösen összekötött nemzetközi és belföldi repterek hálózata is, amely könnyen megközelíthető a régióból, és amely összehangolt úticélokkal és menetrendekkel működik. A határ közvetlen közelségét a határon átnyúló kis szomszédos települések közötti útkapcsolatok megnövekedett sűrűsége jellemzi. A jól működő, határon át közlekedő, jó minőségű tömegközlekedési rendszerrel (autóbusz és vasúti), valamint a jó kerékpáros összeköttetések hálózatával ezek megkönnyítik a határ közelében élő közösségek napi kapcsolattartását. b) A környezet jó minőségű, a klímaváltozás negatív hatásai minimalizáltak Habár sok határon árhaladó folyó és folyam található itt, a folyók menti árvíz kockázata korlátozott, a közösen üzemeltetett korai riasztórendszer működik és a védelem szervezett és koordinált; a határon átnyúló vízgazdálkodás a klímaváltozás hatásaihoz és az ebből eredő időjárási szélsőségekhez igazodik . A közös felszíni és felszín alatti vízkészlet tiszta és jól védett a szennyezés ellen, szükséghelyzetek esetén koordinált beavatkozásokra kerül sor. A természeti értékek - beleértve a védett területeket, a NATURA 2000 területeket - jó állapotban vannak, és idevonzzák a látogatókat mind a jogosult területről, mind azon kívülről. A határmenti területen csökken a szemétlerakók száma, a hulladék egyre nagyobb részét hasznosítják újra energiatermelésre. A biomassza és a geotermikus lehetőségeket szintén közösen koordinált módon hasznosítják, az utóbbit energiatermelésre és turisztikai célokra is. c) Az együttműködő vállalkozások kihasználják a nagyobb piac nyújtotta lehetőségeket Az üzleti együttműködés fontos lehetőséget kínál a terület számára. A közös üzleti infrastrukturális létesítményei mindkét országból származó országok vállalkozásainak adnak otthont (üzleti inkubátorok, ipari parkok, iroda házak stb.) A megnövekedett mobilitásnak és csökkent adminisztratív korlátoknak köszönhetően egyre több a jól működő román-magyar vegyes vállalkozás, amely a közös lehetőségekből kovácsol tőkét. A vegyes vállalatokon kívül egy sor kulcsterületen szintén működnek határon átnyúló ellátási hálózatok és klaszterek. Közös vállalatok közötti (B2B) piacok működnek a határmenti terület helyi termékekkel (főleg mezőgazdasági termékek, élelmiszer) való jobb ellátása érdekében, ezek fizikai és
28
elektronikus piacteret is biztosítanak a gyártóknak- ezzel kiterjesztik a piacokat és a jogosult területen kívülről származó termékeket szorítanak ki. A területen működő vállalatok, amelyeket a vállalkozások valódi szükségletei motiválnak, szorosan együttműködnek a határon túli egyetemekkel és kutatóközpontokkal is a közös fejlesztésű termékeken. A vállalkozások közötti együttműködést és innovációs megoldásokat egy hatékonyan működő határon átnyúló vállalkozásokat támogató hálózat támogatja. d) Több munkahely és nagyobb határon átnyúló munkaerő mobilitás egy integrált határon átnyúló munkaerőpiacon Egy valóban integrált munkaerőpiac hatékonyabban képes megküzdeni a strukturális problémákkal és a munkaerő-piaci fluktuációkkal. Ezért a jövőkép a munkaerő szabad határon való áramlásával számol, amely rugalmasan reagál a vállalkozások szükségleteire. Ennek megkönnyítésére a munkaügyi hivatalok koordinált módon működnek annak érdekében, hogy harmonizálják a HÁ munkaerőpiacon jelentkező kínálatot és keresletet. A határon túlról történő alkalmazás könnyű, egyszerű és gyors, nem támaszt további adminisztratív igényeket, aktív segítség áll rendelkezésre az egész jogosult területen működő munkaügyi hivatalok részéről. Az integrált munkaerőpiac jobb kiszolgálása érdekében a felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák kiegészítő képzést nyújtanak és a helyi vállalkozások igényeire reagáló közös szakképzési programokat tartanak. Az egészségügyi és mentőszolgálati kapacitásokat - létesítményeket és szolgáltatásokat koordinált módon használják és fejlesztik A határon átnyúló együttműködés egyik fő lehetősége a különböző létesítmények és szolgáltatások koordinált használata és fejlesztése. Az egészségügyi ellátás és mentőszolgálat tipikusan ilyen szolgáltatások- ezek megfelelő koordinálása a szolgáltatások nagyobb hatékonyságát és jobb minőségét hozhatja magával. A megfelelő együttműködés biztosítása érdekében a két ország között a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó etalonok vannak érvényben. Az egész jogosult területen jó minőségű alap egészségügyi ellátás áll rendelkezésre, míg a kórházak speciális infrastruktúrájának (nagy kapacitású, drága orvosi berendezések) a fejlesztése és használata koordinált módon történik a határ másik oldalán élő páciensek igényeinek a figyelembevételével is. Az alapvető egészségügyi protokollok szabványosítottak és összehasonlíthatóak a határ mindkét oldalán, és a speciális esetek megoldásához határon átnyúló távorvoslási rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek segítik az információk és tapasztalatok gyors cseréjét. Ezen kívül a jogosult területen harmonizált mentőszolgálati rendszer működik - főleg a határ közvetlen közelében, a vészhelyzetek, balesetek gyors és hatékony megoldása érdekében. f) A jogosult terület egy közös, integrált turisztikai célpont A jogosult terület gazdag kulturális és turisztikai értékekben, történelmi épületekben és hagyományokban. Ezeket az értékeket/attrakciókat megfelelően karbantartják és kapcsolják össze egy közös célponttá, ahelyett hogy egyedülálló attrakciókként kezelnék őket. Ezeken az értékeken egy erős határon átnyúló turizmus épült ki és az egymás turisztikai
29
látványosságainak a látogatása hozzájárul a bizalom további erősítéséhez és a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A jogosult terület turisztikai kínálata egy olyan közös portfólióba került integrálásra, amely a koordinált promóciónak is köszönhetően, nemzetközi szinten is versenyképes. Ezért a jogosult terület a nemzetközi turizmus fontos közös célpontja - a Magyarországra érkező látogatók kiterjesztik látogatásukat a határ romániai oldalára is, és viszont. g) Az együttműködés a mindennapi élet szerves része, szomszédságában levő közösségekben
főleg a határ közvetlen
A jogosult területen élő közösségek a maximális hatékonyság biztosításának és a pazarló párhuzamos kapacitások elkerülésének érdekében koordinált módon osztják meg és használják létesítményeiket, infrastruktúrájukat és kapacitásaikat. Az együttműködés, közös kulturális, oktatási és sportprogramok már fiatal kortól a mindennapi élet természetes részét képezik- ez a hozzáállás erősíti az emberek közti bizalmat és a közösségek nyitottabbá válnak egymással szemben. 1.1.1.7 Az együttműködési program stratégiája A jogosult határmenti terület részletes elemzése, a legfontosabb közös problémák és lehetőségek azonosítása és kategorizálása, a terület hosszú távú jövőképe, valamint az érdekelt felekkel folytatott széleskörű egyeztetések eredményei alapján egy koherens stratégia került kidolgozásra. A kapcsolatok további erősítése és a határon átnyúló mobilitás javítása állnak ennek a stratégiának a középpontjában, mint a jogosult határmenti terület együttműködésen alapuló integrált fejlődésének a fő feltételei. A határon átnyúló könnyű és gyors megközelítés nélkül a fő problémák megoldását célzó közös intézkedések és a közös lehetőségek kihasználása csaknem lehetetlenek. Az együttműködésre és a fokozatosan javuló mobilitásra alapozva négy olyan (kölcsönösen összefüggő) fő probléma létezik (amelyek közül néhány, amennyiben megfelelően kezelik őket, hosszútávon értékes lehetőségekké válhat), amelyeket a jogosult terület közös megoldások útján kíván kezelni: a) A foglalkoztatottság növelése, a közös gazdasági növekedés biztosítása a terület munkaerőinek a jobb és koordináltabb kihasználásával, a jogosult terület lehetőségeire építve; b) A katasztrófákkal szembeni ellenállás növelése, a vészhelyzetekre való gyors és koordinált reagálás biztosítása a létező kapacitások összehangolt fejlesztése és koordinált használata révén c) A közös értékek és források védelme, ezek attrakcióként való kihasználása, ezek körül közös tematikus útvonalak kiépítése és kölcsönösen előnyös közös turizmus kifejlesztése; d) A szegénységgel sújtott vidéki és városi területek, valamint az egészségügyi ellátás problémáinak a kezelése azzal a céllal, hogy az egész területen javítsák a szolgáltatásokat, miközben hatékonyabban használják ki a létező forrásokat és kiküszöbölik a szolgáltatásnyújtásban jelentkező nagyobb egyenlőtlenségeket.
30
A javasolt stratégia 8 befektetési prioritást (BP) tartalmazó 6 tematikus célból (TC) álló készlet segítségével oldható meg. Ezek megegyezés alapján lettek kiválasztva, a KMCS közös álláspontját tükrözik és 8 megfelelő BP-t tartalmazó 6 prioritási tengely (PT) mentén kerülnek megvalósításra. A 6 kiválasztott TC-ból 4 a program központi területeit képviseli, és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök nagyobb része (80%) ezekre összpontosul. Ez olyan beavatkozásoknak az összessége, amelyek egy, a korlátozott források koncentrált felhasználását lehetővé tevő közös program stabil alapjául szolgálhatnak. 1.1.1.8 Kapcsolódási és szinergia hatások Egy jó stratégia egyik fő jellemzője a koherencia, amelyet egyrészt a TC-khoz és BP-khoz való következetes ragaszkodás biztosít a teljes stratégiafejlesztési időszak folyamán, a EGYLV elemzéstől a stratégiai célok azonosításán keresztül a javasolt tevékenységek meghatározásáig. Másrészt az elvárásoknak megfelelően a programnak támogatnia kell a javasolt új beavatkozások és a már befejezett (pld. az előző MARO HÁE Program keretében vagy egyéb eszközökből finanszírozott) projektek közötti szinergiákat. A TC-kel és BP-kel való koherencián kívül a prioritási tengelyeknek tükrözni kell a Bizottságnak az Európai Területi Együttműködés (ETE) adott országra vonatkozó ajánlásait is. A program belső és külső koherenciájának részletes elemzését a KTS 4.3. fejezete (II. melléklet) tartalmazza. Magyarország 2014-2020- as fejlesztési Időszakra szóló Partnerségi Megállapodásának kidolgozása során figyelembe vették az ETE-t is, amikor is egy komplex szinergia és koherencia tanulmányt végeztek. Összességében elmondható, hogy az ETE programoknak, amelyek hangsúlyozottan a határon átnyúló igényekre és lehetőségekre összpontosítanak, a szektoriális és regionális programokhoz képest mindig kiegészítő jellege van. Ami Románia 2014-2020- as fejlesztési Időszakra szóló Partnerségi Megállapodását illeti, az ETE programok különösen fontosak mind politikai, mind gazdasági szempontból, mivel ezek specifikus területeken belüli közös prioritásokkal foglalkoznak, ezért hozzáadott értéket biztosítanak egy EU-szintű kiegyensúlyozott regionális fejlődés eléréséhez. Az együttműködési programok (EP) jelentősen hozzájárulnak a határon átnyúló és transznacionális területeken megvalósuló területi integrációhoz, amely Románia egyik területi problémája. Az említett programok keretében finanszírozandó területekről szóló megállapodás az ETE cél-specifikus döntéshozói folyamatot követi, amelynek célja az Európai Strukturális és Befektetési Alapok (ESIF) közötti jobb koordináció, különösen a regionális programok és egyéb uniós finanszírozási eszközök esetében, annak érdekében, hogy az együttműködés minden szintjén létrehozzanak és kihasználjanak szinergizmusokat. 1.1.1.9 Hozzájárulás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiához A program egyike az EU kohéziós politikáját megvalósító eszközöknek. Ezzel a politikával az EU célja az unión belüli harmonikus fejlődés elérése a gazdasági, szociális és területi kohézió
31
megerősítésével, amelynek célja a növekedés serkentése az EU régiókban és a résztvevő országokban. A politika célja csökkenteni az EU régióin belül a gazdasági és szociális fejlettség és környezeti fenntarthatóság területén tapasztalható egyenlőtlenségeket, figyelembe véve azok speciális területi tulajdonságait és adottságait. A társadalmi-gazdasági fejlettség szempontjából a programoknak figyelembe kell venniük a gazdasági válság következményeit, amelyek megváltoztatták sok gazdasági szereplő, a lakosság és a helyi, valamint a regionális hatóságok helyzetét, miután szigorúbb költségvetési megvonásokkal szembesültek. Stratégiai szempontból az elkövetkező évek általános irányvonalai az EU 2020-ig tartó stratégiájában kerültek meghatározásra, amelynek célja, hogy az EU-t egy intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, ahol magas szintű a foglalkoztatottság, a termelékenység és a szociális összetartozás. Az Európa 2020 stratégia a Területi Agenda 2020-szal közösen, amely az intelligens fenntartható és inkluzív növekedést összeköti a területi kohézióval, általános stratégiai keretet biztosít az EU 2014-2020 közötti időszakra tervezett kohéziós politikája, valamint a MED program számára. A program szabályozási keretét a 2014-2020 időszak kohéziós politikájára vonatkozó szabályok határozzák meg. Ezeket egészíti ki a Közös Stratégiai Keret (KSK), amely meghatározza azokat a fő intézkedéseket, amelyek a EU prioritásait kezelik, és útmutatást nyújt az alapok közötti koordináció biztosításához. Az Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program célja, hogy érdemben hozzájáruljon az EU 20 stratégia mindhárom fő prioritásához az érdekelt felek által kiválasztott prioritások integrált készletének segítségével, amelyek közös területi problémákat oldanak meg. A prioritási tengely (PT) 2 (A fenntartható határon átnyúló mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása) és a PT 3 (A foglalkoztatottság javítása és a határon átnyúló munkaerőpiac támogatása) hozzájárulnak az intelligens növekedéshez. A PT 2 keretében felvázolt beavatkozások célja a fizikai akadályok felszámolása a megközelíthetőség javítása, tehát annak a fontos akadálynak az eltávolítása - vagy legalább mérséklése- amely gátolja a határon átnyúló vállalkozások közötti együttműködést is. Ezen kívül a PT 3 célja a jogosult terület integrált és foglalkoztatás-barát növekedésének biztosítása, olyan beavatkozások segítségével, amelyek a terület belső potenciáljára támaszkodnak. A PT 1 ( A közös értékek és források közös védelme és hatékony kihasználása) és a PT 5 (A kockázat megelőzés javítása és katasztrófa kezelés) - és bizonyos mértékben a PT 2 (A fenntartható határon átnyúló mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása) hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez. A PT 1 keretén belüli beavatkozások célja a jogosult terület fő természeti és kulturális forrásainak védelme, rehabilitációja és fenntartható kihasználása, tehát a forrás-hatékonyság biztosítása és a meglevő tőke jobb kihasználása. A PT 5 a jobb és hatékonyabb kockázat-megelőzéssel, valamint a jobb katasztrófa kezeléssel növeli a terület klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességét. A PT 2 a csökkentett szén-dioxid kibocsátást támogatja a határon átnyúló közlekedés kevésbé szennyező formáinak elősegítésével.
32
A PT 4 (Az egészségügyi szolgáltatások javítása) az inkluzív növekedést szolgálja . Az egészségügyi ellátórendszer létesítményeinek és szolgáltatásainak a fejlesztésére irányuló beavatkozások főként a kórházakban növelik a jobb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét mindenki számára. PT 6 (Az intézmények és polgárok közötti határon átnyúló együttműködés elősegítése) egy horizontális prioritás, amelynek célja a kapcsolatok erősítése és az intézmények közötti együttműködés hatékonyságának növelése, tehát az EU 2020 stratégia mindhárom prioritásához való hozzájárulás.
33
1.1.2 A tematikus célok és a megfelelő befektetési prioritások kiválasztásának indoklása (tekintettel a KSK-ra, a program területen mind egészen belüli szükségletek elemzésének, valamint ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére választott stratégia alapján, ahol az lehetséges, kezelve a határon átnyúló infrastruktúra hiányzó kapcsolatait, figyelembe véve az előzetes kiértékelés eredményeit) A stratégiai elemzés kidolgozása és a programra átlátható és konzultatív alapon való összpontosítás érdekében egy sor intézkedés történt. A KTS-ban mind a 11 tematikus cél mentén végzett EGYLV elemzést végeztek. Ezen kívül a KTS-ban a TC-k kiválasztásának alapjául szolgáló elemzés is összegzésre került mind a 11 TC esetében. A teljes és komplex elemzések a jelen dokumentum I. mellékletében- a Stratégia Területi Elemzés - és II. mellékletében - Közös Területi Stratégia- kerülnek csatolásra. Ebben a fejezetben - a maximális karakterszám korlátozása miatt- a jelentősebb következtetések rövid összefoglalásai találhatók utalásokkal az STE megfelelő fejezeteire, amelyek a KTS-ben részletesen megvitatott és jóváhagyott 6 TC-re vonatkoznak. Ezen felül az 1. sz. táblázat: A TC-k és befektetési prioritások választásának indoklása, a választás indoklása a KTS-ben minden PT-ben és BP-ben a „Szükségletek, problémák és indoklás “ cím alatt található. Az Európai Parlament és Tanács 1299/2013/EU rendeletének 6. cikkelye, 1. bekezdése szerint és a KCSM döntésével összhangban az ERFA eszközök 87,91% -a TC6, TC7, TC8 és TC9-re került kiutalásra, míg a 6,09%- a TC5 és TC11-re, és 6% jutott technikai segítségnyújtásra, lehetővé téve a választott tematikus célokra való erős összpontosítást.
34
1. Táblázat: A tematikus célok és befektetési prioritások választásának indoklása A választott tematikus cél TC 6 - A környezet megőrzése és védelme és forrásfelhasználás hatékonyságának növelése
TC 6 - A környezet megőrzése és védelme és forrásfelhasználás hatékonyságának növelése
TC 7- A fenntartható közlekedés elősegítése és a fő hálózati infrastruktúrákban előforduló szűk keresztmetszetek eltávolítása
A választott befektetési prioritás 6/b Befektetés a vízgazdálkodási szektorba az Unió környezetvédelmi jogi vívmányában (acquis) meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében és a tagországok által azonosított szükségletek kezelésére, azokkal a befektetésekkel kapcsolatban, amelyek meghaladják ezeket a követelményeket 6/c A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, ápolása és fejlesztése
7/b A regionális mobilitás elősegítése a másodrendű és harmadrendű csomópontoknak a TEN-T infrastruktúrához való csatlakoztatása, beleértve a multimodális csomópontokat
A választás indoklása
A jogosult terület gazdag folyókban, amelyek közül sok átszeli az országhatárt. Míg a folyók, folyamok vagy tavak 65%-a az utóbbi 10 évben minőségjavulást mutatott, 35%-uk minősége még mindig romlik. A legsebezhetőbb területek a Ér-völgy /Körös-folyó területe. A közös vízbázis hatékony védelme és kezelése csak közös és megfelelően koordinált beavatkozásokkal lehetséges. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításához állami finanszírozásra van szükség, de a mainstream operatív programok nem finanszíroznak közös beavatkozásokat. A jogosult határmenti területnek sok egyedülálló, közös öröksége természeti és kulturális értéke van. Ezek közé tartoznak a természetvédelmi területek, történelmi emlékek, a különleges építészeti értékű épületek , hévizek valamint, eszmei kulturális értékek. Ezek közül az értékek közül sok rossz állapotban van rehabilitációt, javítást igényel vagy egyébként javíthatatlanul elpusztul. Habár sokat közülük helyrehoztak, a tapasztalatok szerint az egyes attrakciók hosszútávú, fenntartható használata problematikus. Minthogy ezek az értékek a határon átnyúló terület közös örökségét képezik, ezek helyrehozását és fenntartható használatát a koordinált fejlesztés és támogatás közös stratégiáinak alapján kell biztosítani. Míg sok ezek közül az értékek közül önmagában nem vonz nagyszámú látogatót , ha fejlesztik, vagy esetleg tematikus útvonalakba rendezik és koordinált módon kezelik őket, a jogosult területen kívülről és belülről érkező látogatók számára egyaránt vonzóvá válhatnak. Ahogy a KTS-ben utalás történt rá, Magyarországnak és Romániának 450 km hosszú közös határa van, amelyen jelenleg 10 közúti és 5 vasúti határátkelőhely található. 10 kiegészítő határátkelő út építése befejeződött vagy 17 folyamatban van . Általánosságban azonban az elérési idők- különösen a határon át- még mindig túl hosszúak, ami korlátozza a határon átnyúló mobilitást: a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) elérése sok szomszédos periférikus településről bonyolult és időigényes.
A nagyobb városok (megyei és mikroregionális központok) közötti kapcsolatok és a TEN-T 17
Lásd a 2014. július 24-én Bukarestben aláírt „Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között a magyar–román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás“-t A meglevő és tervezett határátkelőhelyek térképe megtalálható a jelen dokumentum XI. mellékletében.
35
hálózatokhoz való hozzáférés szintén jelentős különbségeket mutat, és ennek következtében a határon átnyúló forgalom jelenlegi szintje meglehetősen korlátozott.
TC 7- A fenntartható közlekedés elősegítése és a fő hálózati infrastruktúrákban előforduló szűk keresztmetszetek eltávolítása
7/c Környezetbarát (beleértve az alacsony zajszintű) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és tökéletesítése, beleértve a belföldi víziutakat és tengeri közlekedést, kikötőket, multimodális kapcsolatokat és reptéri infrastruktúrát a fenntartható regionális és helyi mobilitás elősegítése érdekében
TC 8 - A fenntartható és minőségi foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása
8/b Foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a belső potenciál fejlesztése által, egy, a specifikus területekre vonatkozó területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari térségek átalakítását és a specifikus természeti és kulturális forrásokhoz való hozzáférés elősegítése és ezek fejlesztése
TC 9- A társadalmi befogadás
9/a Befektetés az egészségügyi és szociális
A határon átnyúló mobilitás ezen korlátai gátolják a terület speciális elhelyezkedéséből fakadó lehetőségek kihasználását is. Kis számú, alapvető fontosságú kapcsolat megteremtésével a megközelíthetőség jelentősen javítható lenne. A megfelelő mobilitás fontos előfeltétele a határon átnyúló együttműködésnek, míg a közlekedés fenntarthatóbb formái felé való elmozdulás az EU 2020ig elfogadott klímaváltozással kapcsolatos célkitűzésének eléréséhez szükséges. Jelenleg a határon átnyúló közlekedés többsége a legszennyezőbb közlekedései formákat , a személyautókat és teherautókat használja. A határon átnyúló tömegközlekedés korlátozott mértékben biztosított, főleg kis magánvállalkozások által. Míg a határon átnyúló kerékpárutak a szomszédos közösségeket kötik össze (és ezzel hozzájárulnak a turisztikai potenciál növeléséhez), 2011-ben a kerékpáros közlekedés csupán elhanyagolható részét alkotta a teljes forgalomnak. A határon átnyúló vasúti személy- és teherszállítás csupán kis szerepet játszik a területen: az utasok száma az 5 vasúti vonalon, amelyen 18 pár vonat közlekedik, alacsony, a nagyobb városok közötti menetidők hosszúk. Habár a területen több reptér is található, beleértve a nemzetközi forgalmú nagyobb reptereket (Timisoara, Debrecen), a határon átnyúló használat ritka, mivel nem részei egy határon átnyúló multimodális rendszernek. A jogosult terület főleg vidéki jellegű, néhány jelentős nagyvárossal és egy sor kisebb várossal. A lakosság többsége, a gazdasági teljesítmény és a szolgáltatások a nagyobb városokban összpontosulnak. Ennek a kettősségnek az ellenére az alacsony foglalkoztatottsági ráta általános probléma a jogosult terület majdnem minden részében: (mégha az adatok nagyobb régiók közötti különbségeket mutatnak is). A gazdaságilag aktív népesség száma 2001 óta csökkent. Az aktív népesség teljes népességen belüli aránya minden megyében kisebb, mint az EU átlag. A
munkanélküliség szintén jelentős részében.
magas
a
térség
A problémák közé tartozik a munkahelyek teremtésének alacsony szintje, a gazdasági lehetőségek alacsony szintű kihasználása, a nem megfelelő határon átnyúló mobilitás. Ezek a problémák a legjobban az inkluzív növekedést és foglalkoztatás célzó integrált intézkedésekkel kezelhetők, amelyek a konkrét területek belső potenciálján alapulnak. Az egészségügyi ellátás szolgáltatásainak elfogadható színvonala kulcsfontosságú előfeltétele a
36
elősegítése, harc a szegénység és mindennemű diszkrimináció ellen
ellátás infrastruktúrájába, ami hozzájárul az országos, regionális és helyi fejlődéshez, az egészségügyi státusban jelentkező egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi befogadás elősegítése a szociális, kulturális és üdülési szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés által és áttérés az intézmény alapú szolgáltatásokról a közösség-alapúakra
kiegyensúlyozott fejlődésnek. A jogosult területen több mint 70 kórház van, amelyek közül sok infrastruktúrahiányosságokkal és a berendezés elavultságával küzd. Az egészségügyi létesítmények berendezésének állapota és színvonala Magyarországon jobb, mint Romániában. A szolgáltatásbeli különbségek „egészségellátási migrációhoz “ vezetnek: Román állampolgárok utaznak Magyarországra, hogy ott egészségügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. A páciensek migrációja a szolgáltatások szabad áramlásának a jele, azonban ez pénzügyi és szolgáltatásnyújtásbeli feszültségeket okoz. Hosszútávon alapvető fontosságú az elfogadható szintű szolgáltatás biztosítása az egész területen és az egészségügyi ellátásba irányuló befektetések koordinálása. Szintén fontos a tudás kölcsönös átadása és az egymás tapasztalataira való építés. A speciális egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott a vidéki településeken élő hátrányos csoportok számára; a megelőzés és az egészségügyi szűrés aránya nem kielégítő.
TC 5- A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése; kockázat-megelőzés és kezelés
5/b A specifikus kockázatok megoldását célzó befektetések támogatása, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítása és katasztrófakezelő rendszerek kifejlesztése.
A jogosult területen különféle természeti veszélyforrások jelentős katasztrófakockázatot hordoznak, olyan hirtelen vészhelyzetek alakulhatnak ki, amelyek potenciálisan nagy hatással lehetnek a lakosságra, vagyonra és környezetre. A legjelentősebb kockázati tényezők az
TC 11- A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának növelése és hatékony közigazgatás
11/b A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának növelése és hatékony közigazgatás biztosítása az állampolgárok és intézmények közötti jogi és adminisztratív együttműködés támogatásával
árvizek, belvizek földcsuszamlások és földrengések. A jogosult terület megyéinek árvíz-érzékenysége nagyon magas, mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban. Az ember által létrehozott katasztrófa-kockázatok (ipari, környezeti, vízszennyezési közlekedési balesetek) szintén jelen vannak és hatékony közös intézkedéseket igényelnek. Az együttműködés és közös beavatkozások szükségessége ezen a területen helyi szinten ismételten kifejezésre került. Mivel a kockázatok és a vészhelyzetek nem állnak meg az országhatárokon, a legjobban koordinált módon kezelhetők a két ország közös vészhelyzet-elhárító kapacitásaira hagyatkozva. Következésképpen, szükség van a közös kapacitások növelésére a lakosság védelme és támogatása érdekében a határ mindkét oldalán. Vannak úgynevezett „soft“ akadályok (a szabályozási keret különbségei, túlzott adminisztratív teher, a határon átnyúló tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások hiánya, az intézmények protokolljainak eltérő volta, bizonyos esetekben az információ lassú áramlása a regionális és helyi közigazgatás között), amelyek csökkentik az együttműködés hatékonyságát. A társadalmi és kulturális kapcsolatok szintén erős alapot biztosítanak a közös társadalmi tőke építéséhez az érintett közösségekben. Az intézményeket és állampolgárokat érintő együttműködési kezdeményezések, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az intézményeket és a közösségeket
37
fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ezeknek a kezdeményezéseknek az értéke abban rejlik, hogy kölcsönös kommunikációra és közös tevékenységre készteti őket; és a mindennapi élet részévé teszi és növeli a program láthatóságát.
38
1.2 A pénzügyi juttatások indoklása A pénzügyi juttatások célja, hogy az egyes Prioritási Tengelyek számára szükséges pénzügyi források rendelkezésre bocsátásával hatékony módon biztosítsák a Program eredményességét. A Program társfinanszírozója az ERFA. A Program teljes ERFA juttatása 189 138 672 eurót tesz ki. A pénzügyi juttatások kiszámításakor a kiindulási pontot az elvárt, megvalósítandó eredmények és ezen eredmények elérése érdekében biztosítandó kimenetek jelentették. Az előkészítés során a kiemelt projektek, valamint az egyes prioritási tengelyeken belüli, Ajánlattételi Felhívás keretében indítandó projektek becsült száma és mérete volt figyelembe véve. A kiválasztott tematikus célhoz kapcsolódó pénzügyi juttatás az alábbiakat tükrözi: Az egyes prioritási tengelyeken belüli tevékenységek becsült pénzügyi súlya; A finanszírozási prioritásokkal való összhang, ahogy azt az EK Nemzeti Állásfoglalások rögzítik; A releváns partnerek által a konzultációk során biztosított bementek; A Közös Munkacsoport, mint a program előkészítéséért felelős szervezet által biztosított inputok; A 2007-2013-as program implementációja során szerzett tapasztalatok; A kiemelt projekt ötletek alapján készült becslés (az Európai Területi Együttműködési programokhoz kapcsolódó „Stratégiai, vezetési, pénzügyi/ellenőrzési intézkedések emlékeztető”-vel összhangban); Az előzetes értékelésből származó bemenetek. A pénzügyi juttatások a fent felsorolt különböző tényezőket figyelembe véve voltak kidolgozva úgy, hogy azok tükrözzék a terület legfontosabb kihívásait és potenciáljait és tegyék lehetővé az elvárt eredmények hatékony megvalósítását. Az 1. sz. PT (Együttműködés a természeti és kulturális erőforrások terén) célja a közös értékek és források védelme és fenntartható használata – e terület fontosságát egyértelműen mutatja az a tény, hogy az összes pénzügyi forrás 21.80%-át ez a prioritás kapta. A támogatásra jogosult terület gazdag felszíni vizekben és talajvízben, a területen sok folyó szeli át a határt. A víz egy valóban közös forrást képvisel – hatékony védelme és fenntartható használata kizárólag összehangolt, az érdekelt felek által folytatott szoros együttműködéssel implementált tevékenységekkel történhet a határ mindkét oldalán. A juttatások egészének 5.68%-a a vízminőség megőrzésére irányuló intézkedéseket (és a ezekhez kapcsolódó megelőző intézkedéseket) célozza, hozzájárulva a 6/b beruházási prioritáshoz. A jogosult terület természetes, művi és kulturális értékei szintén fontos potenciált jelentenek – ugyanakkor ezek védelme és fenntartható használata komoly kihívást is jelent. Mivel a terület közös örökségét képviselik, ezek fejlesztése és használata hatékonyabb lesz, ha közösen koordinált módon történik. A szükséges beavatkozásoknak vannak alapvető infrastruktúra fejlesztő elemei, melyek az értékek rehabilitációját és védelmét célozzák, ugyanakkor vannak „soft” elemei is, melyek a fenntartható használatot biztosítják – a juttatások összességének 16.12%-át ezekre a beavatkozásokra szánták, hozzájárulva a 6/c beruházási prioritáshoz.
39
A mobilitás minden határon átívelő együttműködési kezdeményezés legfontosabb előfeltételét jelenti, ezért az elérhetőség érdekében folytatott közreműködés a program további fontos elemét képzi, amely a fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztésére és a legjelentősebb szűk keresztmetszetek felszámolására irányul – ez a prioritás a források összességének 15.73%-át kapta (2. sz. PT). Ennek a összegnek valamivel kevesebb mint a fele (a teljes juttatás 7.36%-a) egy kisszámú, kulcsfontosságú útvonalat célzó fejlesztésre lett kiutalva, és a szűk keresztmetszetek felszámolására irányul, hozzájárulva a 7/b beruházási prioritáshoz; míg a nagyobb rész (a teljes juttatás 8.37%-a) a fenntarthatóbb (alacsony szénkibocsátású, alacsony zajszintű) közlekedési formák irányában történő elmozdulást célzó beavatkozásokra jutott, hozzájárulva a 7/c beruházási prioritáshoz. A 3. sz. PT (A foglalkoztatás terén folytatott együttműködés) a foglalkoztatás fejlesztésére és a határokon átnyúló munkaerőpiac támogatására irányul. A foglalkoztatás növekedése magas prioritást élvez a jogosult területen – a teljes keret 24.75%-a a jobb feltételek kialakítását, és a foglalkoztatás-orientált fejlődést célozza. Egy kisebb számú, a kiválasztott specifikus területek belső potenciálján alapuló terület alapú program is a tervek között szerepel. A beavatkozások a régió egyedi határ menti elhelyezkedésén alapuló gazdasági fejlődés infrastrukturális feltételeinek létrehozásához járulnak hozzá, ezek szintén tartalmaznak majd az infrastruktúrák használatával kapcsolatos „soft” elemeket is. A beavatkozások implementációjára a 8/b beruházási prioritás keretében kerül sor. A 4. sz. PT elsősorban az egészségügyre és a megelőzésre koncentrál a jogosult területen, mégpedig a területen lakók egészségi állapotának az egész régióban – még a hátrányos helyzetű csoportok számára is – elérhető megfelelő szintű szolgáltatások biztosításával történő javítása által. A forrásokat a legsúlyosabb gondokkal küszködő intézetek, osztályok és egységek támogatására használják majd, és az egészségügyi intézmények fejlesztésének harmonizációja a kapacitások hatékony kihasználása érdekében az egész jogosult területet érinti. Az infrastruktúra fejlesztése, az elavult berendezések korszerűsítése, valamint a tapasztalatcserét elősegítő „soft” elemek is mind a beavatkozások részét képzik majd. Ez a prioritási tengely a 9/a beruházási prioritás keretében a összes juttatás 25,63%-át kapja. Az 1, 2, 3 és 4-es prioritási tengelyek a program gerincét alkotják és a teljes hozzáférhető ERFA keret 87.91%-át használják fel. A fennmaradó részt két kiegészítő prioritási tengelyre és technikai segítségnyújtásra fordítják. A katasztrófakezelési és kockázatkezelési intézkedések még a klímaváltozás negatív hatásai nélkül is kulcsfontosságúak – ezek a határ menti területeken nem végezhetőek el hatékonyan a kapacitások, eljárások és tevékenységek harmonizálása nélkül. A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek várható negatív hatásai csak tovább növelik a katasztrófakezelési és kockázatkezelési szervek koordinált tevékenységeinek fontosságát. A katasztrófahelyzetek korszerű felszerelést, gyors kommunikációt és gyors (közös) reakciót igényelnek. Ezek szilárd alapjai ki vannak építve, de a tervek között további fontos lépések is szerepelnek – az 5. sz. PT keretében a juttatások összességének 4.29%-a a katasztrófakezelési és kockázatkezelési beavatkozásokra irányul, hozzájárulva az 5/b beruházási prioritáshoz. A 6. sz. PT egyéb kiegészítő beavatkozásokat foglal magában: az intézményi együttműködés megteremti a más területen belüli együttműködési kezdeményezések alapját, míg a közösségek együttműködése a határon átnyúló kapcsolatok elmélyüléséhez és 40
gazdagításához járul hozzá. E beavatkozások az összes juttatás 1.80%-át kitevő szerényebb összege ellenére is várhatóan hozzájárulnak egy termékenyebb együttműködési környezet létrehozásához. Végül a juttatások teljes összegének csaknem 6%-a a program problémamentes megvalósítását biztosító technikai segítségnyújtási költségeket fedezi.
41
2. táblázat: Az együttműködési program beruházási stratégiájának áttekintése
Prioritási tengely
ERFA támogatás (EUR)
Az együttműködési programot célzó támogatás százalékaránya az uniós (az Alap általi) támogatás teljes összegéhez viszonyítva ERFA 21 22 ESZTE ECSTE 20
Tematikus cél
18
1. sz. PT: A közös értékek és források közös védelme és hatékony használata (Együttműködés a közös értékek és források terén)
10 750 000
5,68
Nem releváns
Nem releváns
6. A környezet megőrzése és védelme, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése
1. sz. PT: A közös értékek és források közös védelme és hatékony használata (Együttműködés a közös értékek és források terén)
30 477 417
16,12
Nem releváns
Nem releváns
6. A környezet megőrzése és védelme, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése
2. sz. PT: A fenntartható, határon átnyúló mobilitás javítása és a szűk
13 925 083
7,36
Nem releváns
Nem releváns
7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a fő hálózati infrastruktúrákban előforduló szűk keresztmetszetek felszámolása
18
A tematikus cél megnevezése (nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra) A befektetési prioritás megnevezése (nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra) 20 Európai Regionális Fejlesztési Alap 21 Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 22 Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 19
42
Befektetési prioritások
19
6/b A vízgazdálkodási szektort célzó beruházások a környezeti vívmányokkal kapcsolatos uniós követelmények teljesítése, valamint a tagállamok által azonosított szükségletek kezelése, azokra a beruházásokra vonatkozóan, amelyek túlmutatnak ezeken a követelményeken 6/c A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítésére és fejlesztése
7/b A regionális mobilitás növelése a második és harmadik szintű csomópontok – multimodális csomópontokkal együtt – TEN-T infrastruktúrához való
A befektetési prioritásokhoz tartozó speciális célok (SC) A határt átszelő folyók és a talajvizek magasabb szintű minőségirányítá sa
A természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható használata a jogosult területen Jobb elérhetőség a határon átnyúló közlekedés terén a második
A speciális célokhoz tartozó eredményindikátor ok Kisebb mértékű javulás a határt átszelő folyók vízminősége (ökológiai körülményei) terén a jogosult területen található mérőpontokon Az egy vendégéjszakás szállást igénybe vevő turisták megnövekedett száma a jogosult területen A határmenti területeken élő lakosság TEN-T infrastruktúrához vezető modern
Prioritási tengely
ERFA támogatás (EUR)
Az együttműködési programot célzó támogatás százalékaránya az uniós (az Alap általi) támogatás teljes összegéhez viszonyítva ERFA 21 22 ESZTE ECSTE 20
Tematikus cél
18
keresztmetszetek felszámolása (Az elérhetőség érdekében folytatott együttműködés)
Befektetési prioritások
19
kapcsolásával
2. sz. PT: A fenntartható, határon átnyúló mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek felszámolása (Az elérhetőség érdekében folytatott együttműködés)
15 821 167
8,37
Nem releváns
Nem releváns
7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a fő hálózati infrastruktúrákban előforduló szűk keresztmetszetek felszámolása
7/c A környezetbarát és alacsony szénkibocsátású (ill. alacsony zajszintű) közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése, beleértve a belvízi hajózási útvonalakat, tengeri szállítást, kikötőket, multimodális kapcsolatokat és reptéri infrastruktúrát, egy fenntartható regionális és lokális mobilitás támogatása érdekében
3. sz. PT: A foglalkoztatás fejlesztése és a határokon átnyúló munkaerőpiac támogatására (A foglalkoztatás terén folytatott együttműködés)
46 810 155
24,75
Nem releváns
Nem releváns
8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása
8/b A foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a belső potenciál fejlesztésével, mint a speciális területeket érintő területi stratégia elemével, beleértve a visszaeső ipari régiók szerkezetváltását és a specifikus természeti és kulturális kincsek elérhetőségének javítását és fejlesztését
43
A befektetési prioritásokhoz tartozó speciális célok (SC) és harmadik szintű csomópontok TEN-T infrastruktúráh oz való kapcsolásával A határon átnyúló közlekedés során fenntartható – alacsony szénkibocsátású , alacsony zajszintű – közlekedési módokat használó utasok magasabb aránya A foglalkoztatás növekedése a jogosult területen
A speciális célokhoz tartozó eredményindikátor ok hálózattal történő kiszolgálása
A határon átkelők személyek és közúti gépjárművek megemelkedett aránya
Kisebb mértékű növekedés a munkaképes korú népesség foglalkoztatási aránya terén a jogosult területen
Prioritási tengely
4. sz. PT: Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése (Együttműködés az egészségügy és a megelőzés terén)
5. sz. PT: A kockázatmegelőzés és katasztrófakezelés fejlesztése (Együttműködés a kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés terén) 6. sz. PT: Az intézmények és állampolgárok határon átnyúló együttműködésének támogatása (Intézmények és közösségek együttműködése)
ERFA támogatás (EUR)
Az együttműködési programot célzó támogatás százalékaránya az uniós (az Alap általi) támogatás teljes összegéhez viszonyítva ERFA 21 22 ESZTE ECSTE 20
Tematikus cél
18
48 479 323
25,63
Nem releváns
Nem releváns
9. A társadalmi befogadás elősegítése, harc a szegénység és mindennemű diszkrimináció ellen
8 115 835
4,29
Nem releváns
Nem releváns
5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése; kockázat-megelőzés és kezelés
3 411 372
1,80
Nem releváns
Nem releváns
11. A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának növelése és hatékony közigazgatás
44
Befektetési prioritások
19
A befektetési prioritásokhoz tartozó speciális célok (SC)
A speciális célokhoz tartozó eredményindikátor ok
9/a Egészségügyi és szociális infrastruktúrát célzó beruházások, melyek az országos, regionális és helyi szintű fejlődéshez járulnak hozzá, visszaszorítva az egyenlőtlenségeket az egészségi állapot terén, támogatva a társadalmi befogadást a szociális, kulturális és szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint az intézmény alapú szolgáltatások közösség alapúvá történő alakítása által 5/b A specifikus kockázatok kezelését célzó beruházások támogatása, amelyek növelik a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet és fejlesztik a katasztrófakezelési rendszereket
Magasabb szintű megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatások a jogosult terület egészén
Átlagban magasabb szintű szolgáltatások az egészségügyi intézményekben a jogosult területen
Magasabb szintű határon átnyúló kockázat- és katasztrófakezel és
Magasabb szintű közös kockázatkezelés
11/b A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának növelése és hatékony közigazgatás biztosítása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a polgárok és intézmények együttműködésének támogatásával
Intézmények és közösségek fenntartható, határon átívelő együttműködés ének megerősítése
Megnövelt intenzitású határon átívelő együttműködés
Prioritási tengely
7. sz. PT: Technikai segítségnyújtás
ERFA támogatás (EUR) 11 348 320
Az együttműködési programot célzó támogatás százalékaránya az uniós (az Alap általi) támogatás teljes összegéhez viszonyítva ERFA 21 22 ESZTE ECSTE 20 6
Nem alkalmazand ó
Nem alkalmazand ó
Tematikus cél
Nem alkalmazandó
45
18
Befektetési prioritások
Nem alkalmazandó
19
A befektetési prioritásokhoz tartozó speciális célok (SC) Nem alkalmazandó
A speciális célokhoz tartozó eredményindikátor ok Nem alkalmazandó
2 2. RÉSZ: PRIORITÁSI TENGELYEK 2.A. A technikai segítségnyújtáshoz nem kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése 2.A.1. 1. Prioritási tengely: Közös védekezés valamint a közös értékek és források hatékony felhasználása (Együttműködés a közös értékek és források mentén) A prioritási tengely azonosítója
1.PT
A prioritási tengely címe
Közös védekezés valamint a közös értékek és források hatékony felhasználása (Együttműködés a közös értékek és források mentén)
A teljes prioritási tengely kizárólag pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely uniós szintű pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely közösség irányította helyi fejlesztésen keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
2.A.2. Egynél több tematikus kialakításának indoklása
célkitűzésre
Nem alkalmazható
2.A.3. Alap és a számítás alapja Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja támogatható kiadások összesen
46
vonatkozó
prioritási
tengely
2.A.4. Beruházási prioritás Beruházási prioritás 6/b Befektetés a vízügyi ágazatba, az Unió környezetvédelmi közösségi vívmányai által támasztott követelményeknek való megfelelés érdekében, és eme követelményeken túlmutató befektetésekhez szükséges, a tagállamok által azonosított szükségletek meghatározása érdekében
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok Egyedi célkitűzés
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
6/b A határmenti folyók és a felszín alatti víztestek továbbfejlesztett minőségvédelme23 A támogatható terület egyik legfontosabb közös kincse a víz; minőségkezelése, mennyiségének megőrzése a felszíni és felszín alatti vízforrások mennyiségét és minőségét érintő gyors változások negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében, illetve hosszú távú hatékony kihasználásuk közös kihívás és feladat. A javasolt beavatkozások eredményeképp a határon átnyúló folyók és patakok (felszíni vizek) valamint a felszín alatti víztestek minőségének javulását, a meglévő vízforrások fenntarthatóbb kihasználását és a velük való jobb gazdálkodást, hatékonyabb megelőzést - a szennyezéssel, elsősorban árvíz okozta szennyezéssel szembeni védekezést, hatékony kommunikációt és közös cselekvést várunk, a szennyezések negatív hatásainak csökkentése érdekében. A terület egyik legfontosabb természeti erőforrására gyakorolt pozitív hatással, az előre vetített beavatkozások közvetlenül hozzájárulnak a fenntartható fejlődés horizontális elvéhez és a természetes élőhelyek védelméhez is.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint)
2. RÉSZ 23
Lásd még a SEA jelentésben szereplő vonatkozó térképeket: a) 11. térkép - Felszíni vizek a támogatható romániai megyékben b) 12. térkép - Felszíni vizek a támogatható magyarországi megyékben c) 13. térkép - Potenciálisan jelentős árvízkockázatot hordozó területek a támogatható területen d) 14. térkép - Vízgyűjtő jelentőségű határokon átnyúló felszín alatti víztestek és ezek transznacionális monitoring hálózata (Duna vízgyűjtő terület)
47
azon osító adat ok
6/b
Mutató A határon átnyúló folyók vízminőségének enyhe javulása (ökológiai feltétel) a mérési pontokon a támogatható területen
Mértékegység Súlyozott átlagos ökológiai minőség (átlag, nem egység) a mérési pontokon a támogatható területen
Bázisért ék
2,4
Bázisév
Célérté k (2023)
Adatforrás
24
2013
2,2
Nemzeti környezetvédel mi hatóságok / Nemzeti környezetvédel mi ügynökségek / Román Nemzeti Vízügyi Hivatal
A jelentés gyakoriság a
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
6/b
A beavatkozások tárgya A határon átnyúló felszíni vizeket - folyók, patakok, mocsarak - érintő integrált vízgazdálkodási intézkedések, ideértve a vízminőség figyelemmel követését, információ- és adatcserét, a természetes vizek rehabilitációját, akár eredeti folyásirányuk visszaállítását, az árvízvédelmet, a felszíni vízforrások visszatartását, a víz mezőgazdasági és energiatermelési célú felhasználását és a közös vízgyűjtő terület védelmét. Indikatív intézkedések Beruházás vagy integrált beruházások és intézkedések (monitoring, gazdálkodás, szennyezésellenőrzés tervezése, stb.) a víz minőségének védelme és javítása valamint mennyiségének megőrzése érdekében, valamint a vízforrásoknak a Víz Keretirányelv előírásaival összhangban történő, fenntartható kihasználása biztosítása érdekében25. A vízgazdálkodás a román-magyar támogatható határmenti területeken megvalósuló határon átnyúló együttműködés hagyományosan fontos területe. A vízgazdálkodási szervezetek már a jelen program keretein belül is többféle projektet megvalósítottak közös erővel, és további intézkedéseket irányoznak elő (sőt terveznek) a közös vízforrások minőségének javítása és mennyiségének megőrzése érdekében. Az előirányzott beruházások között szerepel a határmenti terület vízellátási rendszerének fejlesztése, melynek célja a vízforrások minőségének javítása, valamint a víztöbblet összegyűjtése és 24
A célértékek minőségiek és mennyiségiek egyaránt lehetnek. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK *2000. október 23.+ irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról 25
48
felhasználása, ezzel ellensúlyozva a száraz és nedves időszakok vízminőségre gyakorolt hatását, valamint az árvizek és a szárazság kockázatát. A NATURA 2000 területeket érintő valamennyi beavatkozásnak összhangban kell állnia az Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikkely 2-4. bekezdésében foglaltakkal, amely a NATURA 2000 területekkel történő gazdálkodást és ezek védelmét szabályozza. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
A határon átnyúló vízgyűjtő területek védelme és kihasználása A vízminőség és mennyiség figyelemmel követésének fejlesztése, információs, előrejelző és gazdálkodási rendszerek A szennyezőforrások azonosítása, a vízszennyezés csökkentését célzó szükséges intézkedések A vízellátási rendszerek fejlesztése és modernizációja Az árvíz okozta jelentős vízszennyezések negatív hatásainak enyhítése, a víztöbbletösszegyűjtése és felhasználása,mérések az árvízkockázatok csökkentésére, Terület-specifikus információ-terjesztési intézkedések, műhelyek és szemináriumok szervezése, a helyi lakosság tudatosságának növelése26
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Vízgazdálkodási hatóságok Nemzeti / Természetvédelmi parkok hivatalai/szervei Környezetvédelmi intézmények Nem kormányzati szervezetek Mikroregionális egyesületek Regionális és megyei fejlesztési ügynökségek Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Célcsoportok: a támogatható területen élő emberek A támogatás lehetséges formái: vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket. 26
Ezek az intézkedések önálló tevékenységként nem támogathatók, csakis az egyedi célkitűzéshez hozzájáruló átfogó projektek részeként.
49
2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
6/b
Ajánlattételi felhívás A Program célja proaktív és átlátható projekt-létrehozási és kiválasztási eljárások kialakítása. Az Irányító hatóság a közös titkárság támogatásával hivatalos Ajánlattételi felhívást (AF) kezdeményez a megfelelő információs csatornákon keresztül. Az AF különféle jellemzőkkel bírhat: nyitva állhat valamennyi Program prioritás előtt, vagy tematikusan célzott lehet a megváltozott keretfeltételek vagy a program-megvalósítás előrehaladása szerint. A műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok megállapítása a monitorozó bizottság (MB) feladata. A projekt-kiválasztási folyamat részleteinek megtervezése során megfelelnek az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, a diszkrimináció mentesség, a nemzeti integritás és a fenntartható fejlődés elveinek. A program jogosult meghívásos AF-kat közzétenni, az egyes AF-ek sajátos rendszerének figyelembe vételével. A pályázati eljárásokat és sablonokat dolgoznak ki, és a pályázati csomag része lesz a projekt partnerségeket támogató szükséges útmutatás. A benyújtott pályázatokat az AF-ban közzétett, előre meghatározott kritériumkészlet szerint bírálják el. A műveletek kiválasztására vonatkozó végső döntés az MB feladata. Amennyiben a nemzeti jogszabályok CBC infrastruktúra esetében kétoldalú megállapodások aláírását követelik meg, a MB által jóváhagyott projektek esetében kétoldalú megállapodások megkötése szükséges. Eme kétoldalú megállapodásokat a támogatási szerződés aláírását megelőzően kell kezdeményezni, és a Pályázók számára készült útmutatóban meghatározott szabályok szerint kell aláírni. A műveletek kiválasztása során alkalmazott speciális és részletezett kritériumokat az AF tartalmazza; ugyanakkor számos fontos általános elv van, amelyeket a kiválasztási kritériumoknak tükröznie kell valamennyi IP-ben. Ezek között szerepel: a fenntarthatóság elvének szem előtt tartása, igazolt szükséglet az újonnan létrehozott kapacitásokra; a támogatott intézkedések költséghatékonysága; a prioritási tengely és a vonatkozó beruházási prioritás egyedi célkitűzéshez való hozzájárulásának világos igazolása; program szinten a műveletek kettős finanszírozásának megelőzése (a példák között szerepelhet intézményfejlesztés, útfejlesztés, vízgazdálkodás); hozzáadott érték teremtése; világos határon átnyúló hatások, a beavatkozások szinergiája. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében (minden olyan esetben, ahol ez releváns) figyelembe fogják venni a 8.1. fejezetben bemutatott kritériumokat a támogatandó műveletek kiválasztása során; illetve a műveletek kiválasztása során alkalmazzák a 8.2 fejezetben bemutatott kritériumokat a diszkrimináció mentesség és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében.
50
2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
6/b
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
6/b
Nem alkalmazható
2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato k 6/b 1
Mutató (a mutató neve)
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
A beavatkozások számos mérési pontot pozitívan érintettek (a projekt befejeződését követően) (programspecifikus kimeneti mutató)
szám
19
Projekt monitoring
évente
2.A.4. Beruházási prioritás Beruházási prioritás
6/c A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, támogatása és fejlesztése
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok Egyedi célkitűzés
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
6/c A természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható kihasználása a támogatható területen A terület gazdag természeti, építészeti, történelmi és kulturális értékekben, amelyek a támogatható terület közös örökségét képviselik. A tervezett beavatkozások javítani fogják a legfontosabb értékek - köztük a közös örökség fizikai létesítményei és immateriális elemei - állapotát. A fejlesztések - ezen belül a jobb hozzáférhetőség, ahol szükséges - a létesítményeket még vonzóbbá teszik a látogatók számára. Az említett értékek együttese és ezek közös támogatása - a megvalósított fizikai fejlesztésekkel együtt, hozzájárulhat egy közös
51
és integrált idegenforgalmi célpontkialakításához, amely belülről és a támogatható területen kívülről egyaránt vonzza a látogatókat. A látogatók megnövekedett száma a vendégéjszakák számának növekedését eredményezi, ezzel pedig közvetett módon hozzájárul a terület idegenforgalmi iparágának megerősödéséhez. A természeti és kulturális örökség védelme és rehabilitációja a fenntartható fejlődés szempontjából is jelentőséggel bír. 3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azon osító adat ok
Mutató
Mértékegység
6/c 1
A vendégéjszaká k megnövekede tt száma a támogatható programterüle ten
vendégéjszaká k
Bázisérték
Bázisév
4 885 294
2013
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
5 485 294
Nemzeti Statisztikai Hivatalok KSH, INS
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
6/c
A beavatkozások tárgya A támogatható terület turisztikai kínálata differenciált elemeinek számbavétele - természeti történelmi és kulturális örökség és értékek, valamint a hozzájuk tartozó beruházási prioritásnak és az idegenforgalom-fejlesztésnek a természeti, történelmi és kulturális értékek köré épített tematikus utak fejlesztésére, valamint a gasztronómiai és népi hagyományokra, illetve kiegészítő, egészséggel kapcsolatos és aktív turizmus elemekre kellene összpontosítania. A terület kínálta közös turisztikai potenciál jobb és fenntarthatóbb módon történő kihasználása érdekében összehangolt cselekvésre van szükség, a kulcsfontosságú természeti, történelmi és kulturális örökség megőrzése és rehabilitációja érdekében a határ mindkét oldalán, könnyebben hozzáférhetővé kell tenni őket, vonzó és nemzetközileg is versenyképes tematikus utak kialakítása, közös idegenforgalmi célpontok létrehozása, irányítása, kezelése és támogatása szükséges. Ezek a jelen program által támogatott hasonló kezdeményezések, melyek célja vonzó, határon átnyúló tematikus utak kialakítása; a beavatkozások eme kezdeményezésekre építhetnek.
52
Mindehhez ugyanakkor valóban egységes megközelítésre van szükség: különálló beruházások helyett egy szélesebb elképzelésbe illeszkedő komplex fejlesztések megvalósítására van szükség: épületek, természeti, történelmi és kulturális értékek rehabilitációja, amelyek együttesen látogatók tömegeit vonzzák és fenntartható módon működtethetők (a látogatók számának jelentős növekedése elvárás), emellett szorosan együttműködő intézményi szerkezetekre van szükség, amelyek biztosítják a célpontok irányítását és támogatását. Fontos megjegyezni, hogy a NATURA 2000 területeket érintő valamennyi beavatkozásnak összhangban kell állnia a NATURA 2000 területekkel történő gazdálkodást és ezek védelmét szabályozó27 Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikkely 2-4. bekezdésében foglaltakkal. Indikatív intézkedések A fejleszthető és fenntartható módon kiaknázható természeti, valamint kulturális és építészeti örökség rehabilitációja, megőrzése és támogatása. Támogatás adható komplex beavatkozások számára, köztük különféle természeti, kulturális és történelmi értékek, valamint a közös természeti, kulturális és történelmi örökség védelméhez hozzájáruló létesítmények rehabilitációja számára a határ mindkét oldalán. Támogatás adható ezenkívül versenyképes tematikus utak kialakításához a rehabilitált értékek és létesítmények számára, valamint eme utak fejlesztésére és hozzáférhetőségük javítására. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
Tanulmányok/kutatások, stratégiák, tervek, stb. készítése a kulturális/természeti örökség megőrzése, fejlesztése és kihasználása témájában. A természeti és kulturális örökség védelmét, támogatását és fejlesztését célzó képzések és a tudatosságot növelő kampányok. A terület természeti, történelmi vagy kulturális örökségének részét képező műemlékek, épületek és területek megőrzésének fejlesztése (pl. templomok, várak, múzeumok, színházak, nemzeti parkok, természetvédelmi területek28) Az immateriális kulturális örökség megőrzése, támogatása és fejlesztése A természeti értékek megőrzése A támogatható terület kulturális örökségét védő kulturális létesítmények fejlesztése, rekonstrukciója és támogatása A nemzeti és természeti parkok, rezervátumok és más védett területek megőrzése és karbantartása, a biodiverzitás védelme mellett A természeti és kulturális örökségen alapuló tematikus utak, turisztikai termékek és szolgáltatások létrehozása A rehabilitált természeti és kulturális örökség hozzáférhetőségének növelése (építés, fejlesztés / az utak modernizációja és a kerékpárral való elérhetőség biztosítása29
27
A részletekhez lásd a 46. ábrát - Natura 2000 területek - a Stratégiai területi elemzésben. Lásd a SEA jelentés 4. térképét - A támogatható megyék védett területei. 29 Útfejlesztési projektek különálló műveletekként nem támogathatók, csakis az egyedi célkitűzéshez hozzájáruló összetett projektek részeként. 28
53
A kulturális/természeti örökségben rejlő lehetőségek támogatása és kihasználása fenntartható turisztikai infrastruktúrába történő beruházásokon keresztül
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Minisztériumok és ezek szakosodott intézményei, regionális hivatalai Nemzeti / Természetvédelmi parkok hivatalai/szervei Környezetvédelmi intézmények Felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek Nem kormányzati szervezet Mikroregionális egyesületek Regionális és megyei fejlesztési ügynökségek Eurorégiós irányító szervezetek Múzeumok, könyvtárak, színházak Templomok Kulturális örökségi hivatalok Kereskedelmi kamarák Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős országos/nemzeti szervezetek Célcsoportok: a támogatható területen élő emberek és a kívülről ide látogató turisták A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Vissza nem térítendő támogatás kiemelt projekt(ek) számára, amelyek kiválasztása célzott, meghívásos pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket.
2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
6/c
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 Ip6/b fejezetet) 54
Meghívásos pályázati felhívások kiemelt projektek megvalósításához Az ETE programok “Aide Memoire on the strategy, management, financial & control arrangements” VIII. pontjában bemutatott javaslattal összhangban jelen prioritási tengely égisze alatt kiemelt projektek is megvalósulnak a nyílt eljárások kivitelezése mellett. A kiemelt projektek olyan kulcsfontosságú projektek, amelyek a támogatható terület legfontosabb szükségleteit célozzák meg. Céljuk a várt eredmények elérésének elősegítése, miközben kézzelfogható hatást gyakorolnak a programterület jelentős részére. A meghívásos pályázati felhívások számára készült pályázati eljárásrendet és sablonokat a felhíváshoz igazított pályázati csomagok tartalmazzák. A műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok megállapítása a monitorozó bizottság (MB) feladata. A pályázati eljárásrendet az AF részletezi. A kiemelt projektek kiválasztására és megvalósítására vonatkozóan az alábbi általános szabályok érvényesek:
A tematikus területeken (tematikus célok és beruházási prioritások) belüli beavatkozási területek a kiemelt projektek esetében már a tervezési szakaszban azonosításra kerülnek. Az összes támogatott kiemelt projekt ERFA költségvetési kerete nem haladhatja meg a teljes ERFA program költségvetési keretének 50%-át. A kiemelt projektek kiválasztását célzó, célzott meghívásos felhívást az alábbi fő eljárási lépésekkel együtt teszik közzé: o Hosszú távú minták és előzetes megállapodások előkészítse a résztvevő megyék/alanyok között o Az aláírt előzetes megállapodásokat előrevetítő célzott ajánlattételi felhívás közzététele o Pályázatleírások benyújtása o A pályázatleírások egyszerű, gyors ellenőrzése Összhang az együttműködési program prioritási tengelyeivel és beruházási prioritásaival A partnerek és tevékenységek támogathatósága Költségvetési szempontból realista Elkötelezettség a teljes projektdokumentáció kidolgozását és benyújtását illetően o Az értékelés eredményeinek benyújtása a MB-nek döntéshozatal céljából o Értesítés a MB-tól a finanszírozás odaítéléséről és a szerződéskötésről o Projekt-fejlesztési/kidolgozási eljárás, a KT vagy IP támogatásával, ha szükséges o A projektdokumentáció folyamatos benyújtása, a projekt ütemezésétől és érettségétől függően (Pályázati űrlap, a vonatkozó dokumentációval együtt: megvalósíthatósági tanulmányok, tervek, engedélyek, stb.) o A MB döntése a kiemelt projektek megvalósításának jóváhagyásáról o A teljes kiemelt projektre vonatkozó szerződéskötés Amennyiben a nemzeti jogszabályok CBC infrastruktúra esetében kétoldalú megállapodások aláírását követelik meg, a MB által jóváhagyott projektek esetében kétoldalú megállapodások megkötése szükséges.. Eme kétoldalú megállapodásokat a 55
támogatási szerződés aláírását megelőzően kell kezdeményezni, és a Pályázók számára készült útmutatóban meghatározott szabályok szerint kell aláírni. Az eljárásnak biztosítania kell, hogy a kiemelt projektek számára rendelkezésre álló alapokat kiegyensúlyozottan osszák meg a 8 támogatható megye között. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében (minden olyan esetben, ahol ez releváns) figyelembe fogják venni a 8.1. fejezetben bemutatott kritériumokat a támogatandó műveletek kiválasztása során; illetve a műveletek kiválasztása során alkalmazzák a 8.2 fejezetben bemutatott kritériumokat a diszkrimináció mentesség és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében.
2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
6/c
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
6/c
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato k 6/c 1
6/c 2
Mutató (a mutató neve) A támogatott kulturális és természeti örökségi területekre és látnivalókhoz történő látogatások várt számának növekedése A jobb védettségi állapot elérése érdekében támogatott élőhelyek területe (közös kimeneti mutató)
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
Látogatások/év
53 000
Projekt monitoring
évente
Hektár
4000
Projekt monitoring
évente
56
2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete 5. táblázat Prioritási tengely
Mutató típusa
azonosító adatok
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
Adatforrás
1.PT
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
1.PT 1
A támogatásra kiválasztott projektekből előnyhöz jutó mérési pontok száma
Szám
4
-
Projekt monitoring
1.PT
Kimeneti (output) mutató
1.PT 2
A beavatkozások pozitív hatását élvező mérési pontok száma (a projekt befejeződését követően)
szám
-
19
Projekt monitoring
1.PT
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
1.PT 3
A kulturális és természeti örökség részét képező területekre történő látogatások számának növelését célzó, támogatásra kiválasztott projektek száma.
szám
4
-
Projekt monitoring
57
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése a BP6/b szerint támogatásra kiválasztott projektekből előnyhöz jutó mérési pontok számát méri a mérföldkő éve szerint. A jelen BP-hez beállított kimeneti mutató alapján pozitív hatást tapasztaló mérési pontok száma megközelítőleg 19 a program végéig. A várakozások szerint a mérési pontok legalább 20%-a jut előnyhöz a támogatásra kiválasztott projektekből a mérföldövet jelentő év elkövetkeztéig. A jelen BP keretei között megvalósuló beavatkozások fő célja a határon átnyúló folyók és folyóvizek vízminőségének javítása. A víz ökológiai minőségét a mérési pontokon ellenőrzik. Ez a mutató a pozitív hatást élvező mérési pontok számát méri (a projekt befejeződését követően). Ugyanakkor, mivel a projekt megvalósításának megkezdését csak 2016 végén sőt, akár 2017-ben tervezik, a mérföldkövet jelentő évig nem lesz befejezett projekt, így csak a végső cél határozható meg. Ez a kimeneti mutató az elosztások (6/b BP) 75%-át lefedi. A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése a mérföldkövet jelentő évig kiválasztott és jóváhagyott projektek számát méri. A kulturális és természeti örökség részét képező területekre történő látogatások
Prioritási tengely
Mutató típusa
1.PT
Kimeneti (output) mutató
1.PT
Pénzügyi mutató
azonosító adatok
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
1.PT 4
A kulturális és természeti örökség részét képező, támogatott területekre és látnivalókhoz érkező látogatások elvárt számának növekedése
szám
-
53 000
1.PT 5
Az igazolt kiadások teljes összege
EUR
5 920 000
48 502 844
58
Adatforrás
Projekt monitoring
Az MB igazolást kiadó funkcióval
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható számának növelését célzó projektek száma megközelítőleg 15. A várakozások szerint a projektek legalább 25%-át (4) jóváhagyják a mérföldkövet jelentő évig. A 6/c BP egyedi célkitűzése a "Természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható kihasználása a támogatható területen" A fenntartható kihasználás egyik formája a fenntartható turizmus, és ez a kimeneti mutató a támogatott területekre érkező látogatók számának növekedését méri (a projekt befejeződését követő évben). Mivel a projekt megvalósításának megkezdését csak 2016 végén sőt, akár 2017-ben tervezik, a mérföldkövet jelentő évig nem lesz befejezett projekt, így csak a végső cél határozható meg. Ez a kimeneti mutató az elosztások (6/c BP) több mint 60%-át lefedi. A mérföldkövet jelentő időpontra vonatkozóan úgy számoltuk, hogy a teljes ERFA juttatás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás 12,2%-a igazolt lesz (a mérföldkő értékre vonatkozó számított értéket a következő 10000-sre kerekítettük fel). A végdátumra előreláthatóan a teljes juttatás 100%-a igazolt lesz.
2.A.8. Beavatkozási kategóriák30 6. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási Kód tengely 1.PT (BP 021 Vízgazdálkodás és ivóvízvédelem (ezzel együtt: folyómeder gazdálkodás, vízellátás, 6/b) klímaváltozáshoz alkalmazkodó speciális intézkedések, területi és fogyasztói mérés, töltőrendszerek és szivárgáscsökkentés) 1.PT (BP 085 A biodiverzitás védelme és növelése, természetvédelem és zöld infrastruktúra 6/c) 086 A Natura 2000 területek védelme, helyreállítása és fenntartható kihasználása 091 A természeti területek turisztikai potenciáljának fejlesztése és támogatása 094 A közös kulturális és örökségi kincsek védelme, fejlesztése és támogatása 095 A közös kulturális és örökségi szolgáltatások fejlesztése és támogatása
7. táblázat 2. dimenzió Finanszírozási forma
8. táblázat 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely 1.PT
Prioritási tengely 1.PT
Kód 01 - vissza nem térítendő támogatás
Összeg (EUR)
41 227 417
Kód
Összeg (EUR)
Összeg (EUR)
07 nem alkalmazható
30
41 227 417
10 750 000
6 095 483 6 095 483 4 571 613 10 971 870 2 742 968
9. táblázat 6. dimenzió Területi végrehajtási mechanizmusok Prioritási Kód Összeg (EUR) tengely 1.PT 07 nem alkalmazható 41 227 417
A beavatkozási mező kódok, a pénzügyi kódok formájának, a terület típus kódok és a területi támogatásnyújtási mechanizmusok kódjainak forrása a Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendeletének I. Melléklete (Az Alapok beavatkozási kategóriáira vonatkozó nómenklatúra a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás célkitűzés és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében).
59
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) Prioritási tengely
1.PT
Nem releváns
60
2.A.1. 2. Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése (Együttműködés a hozzáférhetőséget illetően) A prioritási tengely azonosítója
2.PT
A prioritási tengely címe
A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése (Együttműködés a hozzáférhetőséget illetően)
A teljes prioritási tengely kizárólag pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely uniós szintű pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely közösség irányította helyi fejlesztésen keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
2.A.2. Egynél több tematikus kialakításának indoklása
célkitűzésre
vonatkozó
prioritási
tengely
Nem alkalmazható
2.A.3. Alap és a számítás alapja Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja támogatható kiadások összesen
2.A.4. Beruházási prioritás Beruházási prioritás
7/b A regionális mobilitás elősegítése a másodlagos és harmadlagos csomópontok TEN-T infrastruktúrával történő összekapcsolásán keresztül, multimodális csomópontokkal együtt
61
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok
7/b
Egyedi célkitűzés
A másodlagos és harmadlagos csomópontok TEN-T infrastruktúrával történő összekapcsolásának eredményeképp a határon átnyúló területek könnyebben elérhetővé válnak31
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
A mobilitás a határon átnyúló együttműködés kulcsfeltétele, amely az együttműködés szinte minden területére hatással van. Ugyanakkor, az jövőre előirányzott integrált és összehangolt multimodális közlekedési hálózat (személy- és teherszállítás egyaránt) kiépítése komoly beruházásokat és jelentős mennyiségű időt igényel. A program egyfajta katalizátorként működhet: a közlekedési útvonalak kiválasztott kis szakaszainak megvalósításával nagyobb, kulcsfontosságú közlekedési beruházások előkészítését támogatja, amivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a TEN-T hálózatok a határmenti periférikus településekről is könnyebben elérhetőek legyenek, valamint ahhoz, hogy a kisebb falvak városokkal való összeköttetése jobb legyen.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azon osító adat ok
Mutató
7/b 1
A TEN-T eléréséhez vezető, modernizált infrastruktúráva l kiszolgált határmenti lakosság
Mértékegység
A lakosok száma
Bázisérték
356 076
31
Bázisév
2014
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakoriság a
446 424
Projekt monitoring, Nemzeti statisztikai hivatalok: KSH, INS
2019, 2021, 2023
A X. mellékletként csatolt térkép a TEN-T törzshálózatot és átfogó hálózatot mutatja, valamint bemutatja meghatározásukat. Amásodlagos csomópontok a törzshálózat és az átfogó hálózat elágazási vagy átkelési pontjai, ezek városok (legalább regionális jelentőségű) és/vagy multimodális csatlakozások. Forrás: EK levél: “Clarification on building infrastructure in programming logic for 2014-2020 CBC programmes” (COM Szlovákia, 2014 március) Aharmadlagos csomópontok városi területek (regionális városok, városok, nagyvárosok), amelyek munkát és köz- illetve magán szolgáltatásokat (iskolák, egészségügyi illetve szociális ellátás, foglalkoztatási szolgáltatások, bankok) biztosítanak saját adminisztratív határaikon túl, és/vagy multimodális csomópontok helyszínei. Forrás: EK levél: “Clarification on building infrastructure in programming logic for 2014-2020 CBC programmes” (COM Szlovákia, 2014 március)
62
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
7/b
A beavatkozások tárgya A határon átnyúló mobilitás előmozdítása érdekében az infrastruktúra további fejlesztése nem hagyható figyelmen kívül. Ugyanakkor, az útfejlesztésnek a területen illetékes hatóságok által megtervezett stratégiai megközelítéseken kell alapulnia. Tekintve, hogy az elérhető források viszonylag szerények, a program csak kevés olyan útkapcsolat fejlesztését tudja támogatni, amely valóban elősegíti a határon átnyúló mobilitást a másodlagos vagy harmadlagos csomópontok valamint a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat közötti kapcsolatok fejlesztésével. Indikatív intézkedések A TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat jobb elérésének biztosítása a határon átnyúló régiók lakosai számára 32 A határon átnyúló kapcsolatokat befolyásoló utak építésének, modernizációjának és fejlesztésének támogatása, ezzel javítva a határon átnyúló mobilitás lehetőségeit. A vonatkozó BP-vel összhangban, jelen tevékenységen belül csak a másodlagos és harmadlagos csomópontokból a TEN-T hálózatokba közvetlen kapcsolatot biztosító utak fejlesztése támogatható. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
Egy bizonyos beruházás előkészítése: tanulmányok, kutatás, elemzések, megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek kidolgozása, a szükséges jogosultságok / engedélyek / tanúsítványok / licencek megszerzése. Az ilyen kutatásokhoz kapcsolódó beruházások esetében legyen kellő valószínűsége annak, hogy a finanszírozás lehetséges forrásainak azonosításával valósulnak meg. Emellett képezzék a közlekedéssel kapcsolatos stratégiai tervezés részét a
32
Az új TEN-T irányelv a transzeurópai közlekedési hálózat egy kétrétegű megközelítését határozza meg. Az alap réteg, vagy az "átfogó hálózat" az Unió valamennyi régiójának elérhetőségét hivatott biztosítani. Köztük szerepelnek utak, vasutak, belvízi utak, tengeri és légi infrastruktúra hálózati elemek, valamint a különböző közlekedési módokat összekötő pontok. Az átfogó hálózat képviseli a TEN-T irányelvben foglalt minimális infrastruktúra szabványokat, amelyek célja az interoperabilitás biztosítása minden olyan esetben, amikor ezt a zökkenőmentes forgalomáramlás megkívánja a hálózaton keresztül. Így valamennyi európai állampolgár és gazdasági szereplő hozzáférhetne a törzshálózathoz, ezen az átfogó hálózaton keresztül, hasonló feltételek mellett. A második réteget, a "törzshálózatot" az átfogó hálózat stratégiailag legfontosabb részei alkotják, amelyeket speciális módszertan alapján azonosítanak, átláthatóan és következetesen alkalmaznak, és amelyeket illetően a projekt-fejlesztés és megvalósítás elsődleges támogatást élvez.
63
támogatható területen.
A határon átnyúló hatással bíró olyan utak építése, fejlesztése / modernizációja, amelyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a másodlagos és harmadlagos csomópontok valamint a TEN-T törzshálózat vagy átfogó hálózat és a kapcsolódó infrastruktúra között, illetve javítják ezt (eközben szem előtt tartva a kerékpározás feltételeinek és biztonságának javítását, ahol lehetséges).
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Út- és Vasútkezelő hatóságok Közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős országos/nemzeti szervezetek Regionális és megyei fejlesztési ügynökségek Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Célcsoportok: a támogatható területen élő emberek A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Vissza nem térítendő támogatás kiemelt projekt(ek) számára, amelyek kiválasztása célzott, meghívásos pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket.
2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
7/b
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 Ip6/b fejezetet) Meghívásos pályázati felhívások kiemelt projektek megvalósításához Jelen PT keretein belül, nyílt felhívások intézése mellett, kiemelt projektek is megvalósulnak. (A kiemelt projektek kiválasztására vonatkozó irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 BP 6/c fejezetet)
64
2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
7/b
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
2.A.6.4. A fő projektek tervezett használata (ahol alkalmazható) - lésd a táblázatos formátumot a sablonban Beruházási prioritás
7/b
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosít ó adat ok 7/b 1
7/b 2
Mutató (a mutató neve) Az újonnan épült út teljes hossza (közös kimeneti mutató) Az átépített vagy korszerűsített út teljes hossza (közös kimeneti mutató)
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
km
16
Projekt monitoring
évente
km
18
Projekt monitoring
évente
65
2.A.4. Beruházási prioritás 7/c Környezetbarát (ezzel együtt alacsony zajszintű) és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése, ideértve a belvízi utakat, a tengeri közlekedést, a kikötőket, multimodális összeköttetéseket és repülőtéri infrastruktúrát, a fenntartható regionális is helyi mobilitás támogatása érdekében
Beruházási prioritás
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok
7/c
Egyedi célkitűzés
A határon átnyúló közlekedés fenntartható - alacsony széndioxidkibocsátású, alacsony zajszintű - formáit használó utasok növekvő aránya
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
Az előirányzott beavatkozásoktól a feltételek javulását, ezzel együtt pedig a határon átnyúló tömegközlekedés szerepének fontosabbá válását várjuk Emellett, a kerékpárutak kibővítésével és korszerűsítésével valamint a kerékpáros közlekedés más fontos feltételeinek kialakításával a határon átnyúló kerékpáros forgalom megnövekedéséhez is hozzájárul - csökkentve ezzel a személyautós forgalmat. Összességében, az intézkedések a várakozások szerint a tömegközlekedést és a kerékpárt használó utasok arányának növekedését eredményezik majd, illetve egy fokozatos átállást segítenek elő a határon átnyúló közlekedés egy fenntarthatóbb (alacsony kibocsátású és alacsony zajszintű) formájára. Az intézkedések jelentős mértékben előmozdítják a fenntartható fejlődés horizontális elvének elérését a közlekedés okozta kibocsátások és más negatív környezeti hatások csökkentéséhez való hozzájáruláson keresztül.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azon osító adat ok
Mutató
Mértékegység
Bázisérté k
Bázisév
66
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
7/c 1
A személyek megnövekede tt aránya a határt átlépő közúti gépjárművekk el szemben
A személyek közúti gépjárművekh ez viszonyított aránya
2,5
2014
2,65
Nemzeti Statisztikai Hivatalok 33 KSH
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
7/c
A beavatkozások tárgya A tömegközlekedés fejlesztése (a menetrendek összehangolása, határon átnyúló tömegközlekedési kapcsolatok kialakítása a támogatható terület legfontosabb települései között), a multimodális közlekedés támogatása a különféle közlekedési módok közötti kapcsolatok kialakításával. Emellett, mivel a határon átnyúló utazás gyakran rövidebb távokat fed le (két határközeli település között), a kerékpárutak kiépítése és fejlesztése is javasolt. (Az erre irányuló projekteknek azonban igazolniuk kell, hogy vagy a mindennapos munkahelyi ingázást szolgálják vagy tematikus turistautak részei lesznek.) A program csak a határon átnyúló infrastruktúrához kapcsolódó előkészületi intézkedéseket támogatja. Indikatív intézkedések Határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztése A tömegközlekedés környezetbarát formáit illető kulcsfontosságú feltételek fejlesztésének támogatása. A tevékenységek a közúti tömegközlekedés (busz) fejlesztését célozzák meg, ezzel együtt környezetbarát járművek beszerzését, kiegészítő létesítmények (például töltőállomások) létrehozását, megújuló üzemanyag biztosítását a járművek számára, valamint a határon átnyúló utak kiépítését vagy korszerűsítését, a szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében. Támogatás csak a határon átnyúló tömegközlekedést közvetlenül kiszolgáló projektek számára adható. Fontos, hogy mindez összhangban álljon az Európai Parlament és Tanács 1370/2007/EK rendeletével a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. A határon átnyúló kerékpáros közlekedés alapvető feltételeinek megteremtése 33
Az adatokat a Magyar Statisztikai Hivatal szolgáltatta, amely a határátlépések mindkét irányát figyelemmel követi. (Belépés az országba és az ország elhagyása) Amennyiben ugyanezek az adatok a román statisztikai hivataltól is rendelkezésre állnak, a szakértők egyeztetik az adatokat a meglévő magyarországi adatokkal. Tegyük fel, hogy a magyar és román statisztikai hivatalok ugyanazokkal az adatokkal rendelkeznek.
67
A határon átnyúló új kerékpárutak fejlesztésébe, a meglévő határon átnyúló kerékpárutak kibővítésébe, a kiegészítő infrastruktúra kialakításába (pl. kerékpár parkolók és tárolók) történő beruházások, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a határon átnyúló kerékpáros közlekedéshez. Támogatás nyújtása a kerékpárutak és a kiegészítő infrastruktúra építéséhez, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, különös tekintettel a munkaerő mobilitás fejesztésére és az idegenforgalmi célpontok elérhetőségére. A támogatható terület főbb városait összekötő kulcsfontosságú vasútvonalak összehangolt fejlesztésének előmozdítása Támogatás csak a két ország közötti vasúti infrastruktúra projektekbe történő beruházások előkészületi szakaszaira (megvalósíthatósági tanulmányok, gépészeti/műszaki tervek) adható. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
Különálló beruházások előkészítése: tanulmányok, elemzések, tervek, műszaki / tervdokumentáció kidolgozása, a határon átnyúló mobilitást akadályozó jogi adminisztratív szűk keresztmetszetekre vonatkozó ajánlások kidolgozása Az ilyen kutatásokhoz kapcsolódó beruházások esetében legyen kellő valószínűsége annak, hogy a finanszírozás lehetséges forrásainak azonosításával valósulnak meg. Emellett képezzék a közlekedéssel kapcsolatos stratégiai tervezés részét a támogatható területen. A vasúti közlekedés fejlesztését illetően a program - meglehetősen korlátozott pénzügyi keretei miatt - csak a más forrásokból származó beruházások kezdeményezését és előmozdítását tudja magára vállalni (pl. a két ország fő OP-i), a két ország közötti vasúti infrastruktúra fejlesztések előkészületi szakaszának (megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki/gépészeti tervek) támogatásával.
Határon átnyúló intelligens közlekedési rendszer, utasinformációs rendszer, on-line menetrendek, e-jegyvásárlás, mobil alkalmazások, közös tarifarendszerek létrehozása/kialakítása34 Határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások kialakítása és integrálása35 Beruházás a tömegközlekedéshez kapcsolódó infrastruktúrába (alacsony kibocsátású járművek, busz) Innovatív megoldások a határon átnyúló tömegközlekedés fejlesztése és a közlekedés okozta kibocsátások csökkentése érdekében Utak, kerékpárutak, ösvények vagy út menti kerékpársávok építése, fejlesztése / korszerűsítése, lehetőség szerint akár a meglévő infrastrukturális elemek felhasználásával (pl. gátak, mezőgazdasági utak, stb.)
34
Fontos, hogy mindez összhangban álljon az Európai Parlament és Tanács 1370/2007/EK rendeletével a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. 35 u.a. 34.sz.
68
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős országos/nemzeti szervezetek Út- és Vasútkezelő hatóságok Állami tulajdonban lévő közlekedési társaságok Vízgazdálkodási hatóságok Nemzeti / Természetvédelmi parkok hivatalai/szervei Nem kormányzati szervezetek Mikroregionális egyesületek Regionális és megyei fejlesztési ügynökségek Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Célcsoportok: a támogatható területen élő emberek A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Vissza nem térítendő támogatás kiemelt projekt(ek) számára, amelyek kiválasztása célzott, meghívásos pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket. 2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
7/c
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 Ip6/b fejezetet) Meghívásos pályázati felhívások kiemelt projektek megvalósításához Jelen PT keretein belül, nyílt felhívások intézése mellett, kiemelt projektek is megvalósulnak. (A kiemelt projektek kiválasztására vonatkozó irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 BP 6/c fejezetet) 2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
7/c
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható 69
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
7/c
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato k
7/c 1
7/c 2
Mutató (a mutató neve) A kialakított / fejlesztett / korszerűsített határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások száma (programspecifikus kimeneti mutató) Az újonnan épült kerékpárutak teljes hossza (programspecifikus kimeneti mutató)
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
szám
20
Projekt monitoring
évente
km
19
Projekt monitoring
évente
70
2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete 5. táblázat Priorit ási tengely
Mutató típusa
azono sító adato k
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
2.PT
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
2.PT 1
Műszaki dokumentációval rendelkező újonnan épült utak hossza km-ben
km
2.PT
Kimeneti (output) mutató
2.PT 2
Az újonnan épült út teljes hossza
km
2.PT
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
2.PT 3
A támogatásra kiválasztott projektek előnyeit élvező tömegközlekedési szolgáltatások száma
szám
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
Adatforrás
3,5
Projekt monitoring
16
5
71
Projekt monitoring
Projekt monitoring
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése azon újonnan épült utak hosszát méri, amelyek műszaki dokumentációja a mérföldkövet jelentő évig elkészült. Az átadandó újonnan épült utak teljes hossza 16 km. A várakozások szerint a teljes, 16 km hossz valamivel több mint 20%-a (3,5 km) számára a műszaki dokumentáció elkészül a mérföldkövet jelentő évig. A 7/b BP célja a határon átnyúló hozzáférhetőség javítása, amit új utak építésével, a meglévő utak fejlesztésével / újjáépítésével, valamint a másodlagos és harmadlagos csomópontok TEN-T infrastruktúrához kapcsolásával érnek el. Mivel a projekt megvalósítása a tervek szerint csak 2016 végén vagy 2017-en kezdődik, a mérföldkövet jelentő évig nem lesz befejezett projekt, így csak egy végcél, azaz a jelen kimeneti mutató végső célértéke határozható meg. A kimeneti mutató jelen BP-hez tartozó elosztás 60%át lefedi. A beavatkozások figyelmének középpontjában a fenntartható közlekedési formákat használó utasok arányának növelése áll. A fő kimeneti mutató a “Korszerűsített határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások száma”.
Priorit ási tengely
Mutató típusa
2.PT
Kimeneti (output) mutató
2.PT
Pénzügyi mutató
azono sító adato k
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
2.PT 4
A kialakított/fejlesztett / korszerűsített határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások száma
szám
2.PT 5
Az igazolt kiadások teljes összege
EUR
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
20
4 270 000
72
34 995 589
Adatforrás
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható
Projekt monitoring
A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése a támogatásra már kiválasztott projektek előnyeit élvező tömegközlekedési szolgáltatások számát méri. A várakozások szerint a támogatásra kiválasztott projektek a mérföldkövet jelentő évig a program végéig fejlesztendő szolgáltatások legalább 25%-ára hatással lesznek. A 2.PT keretei között megvalósuló második BP célja a fenntartható közlekedési formákat használó utasok arányának növelése. Ez a kimeneti mutató a kialakított/fejlesztett/ korszerűsített határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások számát méri. Mivel a projekt megvalósításának kezdete csak 2016 végre vagy 2017-re várható, és eme kimeneti mutató értékét a projekt befejeződését követő évben mérik, csak egy végcél, azaz a jelen kimeneti mutató végső célértéke határozható meg. A kimeneti mutató jelen BP-hez tartozó elosztás 85%át lefedi. A mérföldkövet jelentő időpontra vonatkozóan úgy számoltuk, hogy a teljes ERFA juttatás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás 12,2%-a igazolt lesz (a mérföldkő értékre vonatkozó számított értéket a következő 10000-sre kerekítettük fel). A végdátumra előreláthatóan a teljes juttatás 100%-a igazolt lesz.
Az MB igazolást kiadó funkcióval
2.A.8. Beavatkozási kategóriák36 6. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási Kód tengely 2.PT (7/b) 030 Másodrendű útkapcsolat a TEN-T úthálózathoz és csomópontokhoz (új építésű) 2.PT 034 Egyéb felújított vagy javított út (autópálya, nemzeti, regionális vagy helyi) (7/b) 2.PT (7/c) 043 A tiszta városi közlekedési infrastruktúra és annak elősegítése (ideértve a felszerelést és a járműveket) 2.PT (7/c) 044 Intelligens szállítási rendszerek (ideértve a szükségletkezelés, az úthasználatidíj-rendszerek bevezetését, az IT-monitoring ellenőrzési és információs rendszereket) 2.PT (7/c) 090 Kerékpárutak és gyalogutak
7. táblázat 2. dimenzió Finanszírozási forma
8. táblázat 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely 2.PT
Prioritási tengely 2.PT
36
Kód 01 - vissza nem térítendő támogatás
Összeg (EUR)
29 746 250
Kód
Összeg (EUR)
Összeg (EUR)
07 nem alkalmazható
u.a. 30.sz.
73
29 746 250
8 355 050 5 570 033 9 492 700 3 955 292 2 373 175
9. táblázat 6. dimenzió Területi végrehajtási mechanizmusok Prioritási Kód Összeg (EUR) tengely 2.PT 07 nem alkalmazható 29 746 250
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) Prioritási tengely
2.PT
Nem releváns
74
2.A.1. 3. Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása (Együttműködés a foglalkoztatás terén) A prioritási tengely azonosítója
3.PT
A prioritási tengely címe
A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerőmobilitás támogatása (Együttműködés a foglalkoztatás terén)
A teljes prioritási tengely kizárólag pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely uniós szintű pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely közösség irányította helyi fejlesztésen keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
2.A.2. Egynél több tematikus kialakításának indoklása
célkitűzésre
vonatkozó
prioritási
tengely
Nem alkalmazható
2.A.3. Alap és a számítás alapja Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja támogatható kiadások összesen
2.A.4. Beruházási prioritás
Beruházási prioritás
8/b Foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a belső potenciál fejlesztésén keresztül - mint az egyes területek területi stratégiájának része, a hanyatló ipari régiók átalakításával, valamint az egyes természeti és kulturális forrásokhoz való hozzáférhetőség javításával és ezek fejlesztésével együtt
75
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok
8/b
Egyedi célkitűzés
A foglalkoztatás növekedése a támogatható területen
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
A foglalkoztatás növekedése és a növekedés a támogatható területen szintén a különböző résztvevők közös cselekvését kívánja meg. Az előirányzott beavatkozások eredményeként az egyes területek belső potenciálján alapuló integrált stratégiákat (elsősorban a mezőgazdasági- és élelmiszertermelés területein) vezetnek be és valósítanak meg, ez pedig a vállalkozások/üzletágak környezetének fejlődését, a közös előnyökből származó együttműködés támogatását, valamint az infrastruktúra (ahol szükséges, az utak) fejlesztését eredményezi, ezzel utat nyitva a helyi termékek határon átnyúló értékesítésének. A különböző előirányzott beavatkozások eredményeképp új munkahelyek teremthetők, több ember vonható be a munkaerőpiacra, ami a munkanélküliségi arány csökkenéséhez vezethet a legrosszabb foglalkoztatási körülmények jellemezte területeken. Az előirányzott beavatkozások olyan módon kerülnek megvalósításra, hogy erősítsék az egyenlő esélyeket, valamint hozzájáruljanak a megkülönböztetésmentességhez valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtéséhez.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azon osító adat ok
Mutató
8/b 1
A foglalkoztatási arány enyhe növekedése a támogatható területen mint a munkaképes korú lakosság százaléka
Mértékegység
%
Bázisért ék
56,31%
Bázisév
2012
Célérték 37 (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakoriság a
56,51%
Nemzeti Statisztikai Hivatalok KSH, INS
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
8/b
A beavatkozások tárgya 37
u.a. 24.sz.
76
A cél a prioritás foglalkoztatáshoz kapcsolódó megközelítésének megerősítése, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti egyensúly megteremtésének szem előtt tartásával a programterületen, valamint a munkaerő mobilitásának támogatása. A támogatható megyék foglalkoztatás-barát növekedéséhez az adott területek jellegzetességeire és belső potenciáljára építő komplex beavatkozások megvalósítására van szükség, melyek célja a foglalkoztatás növelése - szem előtt tartva a kereslet és kínálat közötti egyensúly megteremtését a munkaerő-piacon -, valamint a munkaerő mobilitásának támogatása. A támogatandó intézkedések területenként eltérőek lehetnek, az alábbi példákkal illusztrálva:
A vállalkozások/üzletágak környezetének fejlesztése, a közös előnyökön alapuló együttműködés és foglalkoztatás támogatása, a helyi termékek határon átnyúló értékesítését lehetővé tévő létesítmények fejlesztése/létrehozása A fontos létesítmények/szolgáltatások határon átnyúló elérhetőségének javítása a helyi gazdaság és foglalkoztatás megerősítése érdekében az utak korszerűsítésén és újjáépítésén keresztül. A helyi munkaerőpiaci szereplők együttműködésének támogatása a munkaerő iránti kereslet és a kínálat jobb összehangolása és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a támogatható területen.
Indikatív intézkedések Támogatás a foglalkoztatás-barát növekedést lehetővé tevő összehangolt beavatkozások számára Eme prioritás célja a különálló projektek támogatása helyett a határon átnyúló önkormányzati partnerségek és a foglalkoztatás-barát növekedés helyi feltételeinek közös fejlesztésén munkálkodó más érintett résztvevők (köztük munkaügyi központok, képző intézmények, szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek) összehangolt beavatkozásainak támogatása. Ezenfelül, a munkaerőpiaci szükségletek és ellátás összehangolását célzó intézkedéseket, a hátrányos helyzetben lévőkre összpontosító képzési és foglalkoztatási programok kidolgozását is magában foglalja, ezzel befogadóbb módon támogatva a munkavállalást. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
Integrált fejlesztési stratégiák és cselekvési tervek kidolgozása38 az egyes területeken (a belső potenciál és infrastrukturális szükségletek azonosítása a foglalkoztatottság növeléséhez), a tervezett intézkedések közötti egység megteremtése érdekében. A stratégiákra alapozva az alábbi intézkedések valósíthatók meg: Határom átnyúló képzési és foglalkoztatásügyi kezdeményezések megvalósítása, határon átnyúló együttműködés az érintett munkaerőpiaci résztvevők (pl. munkaügyi központok, képző intézmények, szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek) között. A helyi potenciálon alapuló helyi termékek/szolgáltatások és a kapcsolódó 38
Egy stratégia vagy cselekvési terv előkészítése egyedüli, különálló projektként nem támogatható.
77
infrastruktúrák megteremtését támogató célzott intézkedések A foglalkoztatottság növelése az üzleti környezet fejlesztésével integrált fejlesztő intézkedéseken keresztül A foglalkoztatáshoz kapcsolódó létesítményekhez/szolgáltatásokhoz való határon átnyúló hozzáférés javítása a támogatható megyékben - a határon átnyúló hatást generáló utak építésével, fejlesztésével / korszerűsítésével 39
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Üzleti és logisztikai központok irányító szervezetei Felsőoktatási intézmények Kereskedelmi kamarák Nem kormányzati szervezet Mikroregionális egyesületek Regionális és megyei fejlesztési ügynökségek Munkaügyi hivatalok / ügynökségek Közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős országos/nemzeti szervezetek Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Környezetvédelmi intézmények Célcsoportok: a mikrorégiókban élő emberek (HU) és KTE-k40 illetve KTE-k (RO) csoportjai az országhatár közvetlen közelében A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Vissza nem térítendő támogatás kiemelt projekt(ek) számára, amelyek kiválasztása célzott, meghívásos pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket.
39
Útfejlesztési projektek különálló műveletekként nem támogathatók, csakis az egyedi célkitűzéshez hozzájáruló összetett projektek részeként. 40 a Román Köztársaság 351/2001 sz. törvénye szerint meghatározott városok és önkormányzatok/közösségek
78
2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
8/b
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 Ip6/b fejezetet) Meghívásos pályázati felhívások kiemelt projektek megvalósításához Jelen PT keretein belül, nyílt felhívások intézése mellett, kiemelt projektek is megvalósulnak. (A kiemelt projektek kiválasztására vonatkozó irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 BP 6/c fejezetet)
2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
8/b
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
8/b
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato k
8/b 1
Mutató (a mutató neve) A közös helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben és közös képzésben résztvevők száma (közös kimeneti mutató)
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
személyek száma
15 000
Projekt monitoring
évente
79
2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete 5. táblázat Prioritási tengely
3.PT
3.PT
3.PT
Mutató típusa
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Kimeneti (output) mutató
Pénzügyi mutató
azonosító adatok
3. PT 1
3. PT 2
3. PT 3
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
A közös helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez és közös képzéshez kapcsolódó projektek száma
szám
A közös helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben és közös képzésben résztvevők száma (közös kimeneti mutató)
személyek száma
Az igazolt kiadások teljes összege
EUR
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
6
Projekt monitoring
15 000
6 720 000
80
Adatforrás
55 070 771
Projekt monitoring
Az MB igazolást kiadó funkcióval
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése a mérföldkövet jelentő évig kiválasztott és jóváhagyott projektek számát méri. A közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és közös képzést célzó, a várakozások szerint finanszírozott projektek száma 20-25. A várakozások szerint a projektek legalább 25%-át (6) jóváhagyják a mérföldkövet jelentő évig. Ez a kimeneti mutató a kimenetek többségét lefedi (a teljes elosztás 50%-ig) jelen BP keretei között. Ugyanakkor, mivel a projekt megvalósításának megkezdését csak 2016 végén sőt, akár 2017-ben tervezik, a mérföldkövet jelentő évig nem lesz befejezett projekt, így csak a végső cél határozható meg. A mérföldkövet jelentő időpontra vonatkozóan úgy számoltuk, hogy a teljes ERFA juttatás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás 12,2%-a igazolt lesz (a mérföldkő értékre vonatkozó számított értéket a következő 10000-sre kerekítettük fel). A végdátumra előreláthatóan a teljes juttatás 100%-a igazolt lesz.
2.A.8. Beavatkozási kategóriák41 6. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási Kód tengely 3.PT (BP 102 A munkakeresők és inaktívak foglalkoztatáshoz való hozzáférése, ideértve a tartósan munkanélküli és a 8/b) munkaerőpiactól távol eső személyeket, a helyi foglalkoztatást érintő kezdeményezések és a munkaerő mobilitásának támogatása révén 104 Önfoglalkoztatás, vállalkozás és vállalatalapítás, ideértve az innovatív mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat 108 A munkaerő-piaci intézmények, pl. az állami és magánszférabeli munkaügyi hivatalok modernizálása és a munkaerő-piaci szükségletek összehangolásának javítása, egyebek mellett olyan intézkedések révén, amelyek ösztönzik a munkaerő transznacionális mobilitását és mobilitási rendszerek révén, valamint az intézmények és a kapcsolódó érdekelt felek közötti eredményesebb együttműködés révén 7. táblázat 2. dimenzió Finanszírozási forma
8. táblázat 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely 3.PT
Prioritási tengely 3.PT
41
Kód 01 - vissza nem térítendő támogatás
Összeg (EUR)
46 810 155
Kód
Összeg (EUR)
07 nem alkalmazható
u.a. 30.sz.
81
46 810 155
Összeg (EUR)
16 383 554 25 745 585 4 681 016
9. táblázat 6. dimenzió Területi végrehajtási mechanizmusok Prioritási Kód Összeg (EUR) tengely 3.PT 07 nem alkalmazható 46 810 155
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) Prioritási tengely
3.PT
Nem releváns
82
2.A.1. 4. Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások (Együttműködés az egészségügyi ellátás és a megelőzés tekintetében)
fejlesztése
A prioritási tengely azonosítója
4.PT
A prioritási tengely címe
Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (Együttműködés az egészségügyi ellátás és a megelőzés tekintetében)
A teljes prioritási tengely kizárólag pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely uniós szintű pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely közösség irányította helyi fejlesztésen keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
2.A.2. Egynél több tematikus kialakításának indoklása
célkitűzésre
Nem alkalmazható
2.A.3. Alap és a számítás alapja Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja támogatható kiadások összesen
83
vonatkozó
prioritási
tengely
2.A.4. Beruházási prioritás 9/a A nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás
Beruházási prioritás
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok
9/a
Egyedi célkitűzés
Fejlettebb megelőző és a gyógyulást szolgáltatások a támogatható területen.
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
A beavatkozások eredményeképp a szolgáltatások összehangolt és közös megállapodás eredményeképp létrejött szakosodása érvényesül majd a terület valamennyi kórháza között. Az egészségügyi infrastruktúra feltételei javulnak Eme keretek között, és az összehangolt szolgáltatásnyújtási stratégia szerint új diagnosztikai, átvilágító és terápiás eszközök/berendezések telepítésére kerül sor, ezzel biztosítva a betegségek megelőzését, korai felismerését és hatékony kezelését a támogatható területen. A beavatkozások hozzájárulnak a főbb szolgáltatásbeli egyenlőtlenségek kiegyenlítéséhez, a támogatható terület egészén megfelelő szintű szolgáltatások válnak elérhetővé, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára. Egységes és összehangolt információs csatornák tájékoztatják majd a lakosokat az egészségi állapot felmérésének és a megelőző intézkedések fontosságáról a támogatható terület egészén belül. Közös rendszer áll majd rendelkezésre a betegekkel kapcsolatos információk és kórtörténetek cseréjéhez, ezzel hatékonyabbá téve a határon átnyúló térségekben élő betegek kezelését, miközben a szakosodott szolgáltatás-nyújtás összehangolása, a tudásátadás és a távgyógyászati infrastruktúra elérhetősége a specializált tudás hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé az egész területen. A határon átnyúló finanszírozás kulcsfontosságú feltételei megvalósulnak, az akadályok megszűnnek. A különböző előirányzott beavatkozások eredményeképpen a határmenti magasabb szintű egészségügyi szolgáltatások előnyeit élvezők száma növekszik majd, ez hozzájárul egy kiegyensúlyozottabb ellátási rendszerhez, ami összességében pozitív hatással lesz a megkülönböztetés84
célzó
egészségügyi
mentességre és a társadalmi befogadásra egyaránt.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azon osító adat ok
Mutató
Mértékegység
9/a 1
Az ellátás átlagos szintjének emelkedése az egészségügyi intézményekb en a támogatható területen
Az ellátás szintjének aránya az egészségügyi intézményekb en
Bázisérték
Bázisév
3,19
2015
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
3,40
Kórházak és járóbetegellátást nyújtó intézmények közötti felmérés
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
9/a
A beavatkozások tárgya A támogatandó intézkedések között szerepel az egészségügyi infrastruktúra, berendezések, eszközök és ellátás fejlesztése, a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós irányelvet megvalósító mechanizmusok tervezése és bevezetése, közös szakértői csoportok felállítása, közös egészségügyi ellátási rendszerek kialakítása, távgyógyászati rendszerek létrehozása, közös megelőző tevékenység. Emellett, az egészségügyi ellátás könnyebb és gyorsabb elérését támogató kiegészítő beavatkozások szintén támogathatók a területen. A beavatkozások célja legyen a létesítmények és szolgáltatások fejlesztése, a betegségek korai felismerésének, megelőzésének és minőségi kezelésének biztosítása érdekében. Indikatív intézkedések Az egészségügyi ellátás/szolgáltatások összehangolt formában fejlesztendők. Az egészségügyi infrastruktúra és eszközök/berendezések fejlesztését célzó beruházások Beruházási támogatás az infrastruktúra fejlesztéséhez, eszközök beszerzéséhez és telepítéséhez, minőségi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében a terület egészén, valamint a szakosodott ellátás fejlesztésének összehangolása érdekében. Know-how csere és közös kapacitásfejlesztés Támogatás a támogatott szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó közös képzések, műhelyek, konferenciák, szakmai gyakorlatok és a know-how csere más formái számára. Csak az 85
egészségügyi beruházásokat kiegészítő beavatkozások támogathatók. Több platformos központi távgyógyászati, e-egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Támogatás nyújtása közös távgyógyászati és e-egészségügyi infrastruktúra fejlesztéséhez, ami lehetővé teszi, hogy a határon átnyúló térségek betegeivel kapcsolatos információk és kórtörténetük kölcsönösen elérhető és átlátható legyen, ezzel hatékonyabbá téve a diagnosztikát és a kezelést. Az e-egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a távoli területeken élők számára is könnyebben elérhetővé teszi a speciális egészségügyi szolgáltatásokat/ellátást. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
Beruházások az egészségügybe és a megelőzéshez kapcsolódó infrastruktúrába Egészségügyi berendezések/eszközök beszerzése és telepítése, ezek használatát megkönnyítő képzés biztosítása a személyzet számára Az egészségi állapot felmérését és a gyakori betegségek megelőzéséhez és diagnosztizálásához hasznos információ nyújtását célzó promóciós akciók a támogatható területen A hátrányos helyzetű csoportok egészségügyi infrastruktúrához való jobb hozzáférését biztosító intézkedések, események A know-how cseréje és kapacitásépítő tevékenység (képzések, tanfolyamok, műhelyek, konferenciák, szakmai gyakorlat) A szakosodott ellátás/szolgáltatások összehangolt fejlesztése A diagnosztikát és a kezelést célzó távgyógyászati és e-egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, egy jobb beteginformációs rendszer kialakítása és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét illető egyenlőtlenségek csökkentése érdekében Az egészségügyi ellátás határon átnyúló hozzáférhetőségének javítása a határon átnyúló hatást generáló utak építésével, fejlesztésével / korszerűsítésével42
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Közegészségügyi intézmények - kórházak, klinikák, szociális intézmények Orvosi felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek 42
Útfejlesztési projektek különálló műveletekként nem támogathatók, csakis az egyedi célkitűzéshez hozzájáruló összetett projektek részeként.
86
Nem kormányzati, nonprofit szervezet Templomok Közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős országos/nemzeti szervezetek
Célcsoportok:a támogatható terület lakossága, A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Vissza nem térítendő támogatás kiemelt projekt(ek) számára, amelyek kiválasztása célzott, meghívásos pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket.
2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
9/a
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 Ip6/b fejezetet) Meghívásos pályázati felhívások kiemelt projektek megvalósításához Jelen PT keretein belül, nyílt felhívások intézése mellett, kiemelt projektek is megvalósulnak. (A kiemelt projektek kiválasztására vonatkozó irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 BP 6/c fejezetet) 2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
9/a
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
9/a
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato k 9/a 1
Mutató (a mutató neve) Korszerűsített/jobb egészségügyi ellátáshoz hozzáféréssel rendelkező lakosság (közös kimeneti
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
Személyek száma
3 911 505
Projekt monitoring
évente
87
9/a 2
mutató) A korszerűsített berendezés/eszközök által érintett egészségügyi osztályok száma (programspecifikus mutató)
Szám
88
38
Projekt monitoring
évente
2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete 5. táblázat Prioritási tengely
4.PT
4.PT
4.PT
Mutató típusa
azonosító adatok
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
4.PT
Kimeneti (output) mutató
4.PT
Pénzügyi mutató
1
2
4.PT 3
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
A támogatásra kiválasztott projektek miatt előnyt élvező egészségügyi osztályok száma
szám
A korszerűsített berendezés/eszközök által érintett egészségügyi osztályok száma
szám
Az igazolt kiadások teljes összege
EUR
Mérföldkő 2018ra
Végső cél (2023)
Adatforrás
10
Projekt monitoring
38
6 960 000
89
57 034 498
Projekt monitoring
IH tanúsító funkcióval
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható A beavatkozások elsődleges célja a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátás/szolgáltatások fejlesztése a különböző egészségügyi osztályok fejlesztésén keresztül. A beavatkozások kézzelfogható kimeneteit mérő mutató a “korszerűsített berendezés/eszközök által érintett egészségügyi osztályok száma”. A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése a támogatásra már kiválasztott projektek előnyeit élvező egészségügyi osztályok számát méri. A várakozások szerint a támogatásra kiválasztott projektek a mérföldkövet jelentő évig a program végéig fejlesztendő osztályok legalább 25%-ára (38) hatással lesznek. A jelen BP keretei között megvalósuló beavatkozások a megelőző és gyógyászati egészségügyi ellátás/szolgáltatások fejlesztésére összpontosítanak. Ez a kimeneti mutató - a korszerűsített berendezés/eszközök által érintett egészségügyi osztályok számát méri (a projekt befejezősdését követően). Ugyanakkor, mivel a projekt megvalósításának megkezdését csak 2016 végén sőt, akár 2017ben tervezik, a mérföldkövet jelentő évig nem lesz befejezett projekt, így csak a végső cél határozható meg. A kimeneti mutató jelen BP-hez tartozó elosztás 75%át lefedi. A mérföldkövet jelentő időpontra vonatkozóan úgy számoltuk, hogy a teljes ERFA juttatás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás 12,2%-a
Prioritási tengely
Mutató típusa
azonosító adatok
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
Mérföldkő 2018ra
Végső cél (2023)
Adatforrás
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható igazolt lesz (a mérföldkő értékre vonatkozó számított értéket a következő 10000-sre kerekítettük fel). A végdátumra előreláthatóan a teljes juttatás 100%-a igazolt lesz.
90
2.A.8. Beavatkozási kategóriák43 6. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási Kód tengely 4.PT (BP 053 Egészségügyi infrastruktúra 9/a) 112 A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat 7. táblázat 2. dimenzió Finanszírozási forma
8. táblázat 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely 4.PT
Prioritási tengely 4.PT
43
Kód 01 - vissza nem térítendő támogatás
Összeg (EUR)
48 479 323
Kód
Összeg (EUR)
Összeg (EUR)
07 nem alkalmazható
u.a. 30.sz.
91
48 479 323
41 207 425 7 271 898 9. táblázat 6. dimenzió Területi végrehajtási mechanizmusok Prioritási Kód Összeg (EUR) tengely 4.PT 07 nem alkalmazható 48 479 323
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) Prioritási tengely
4.PT
Nem releváns
92
2.A.1. 5. Prioritási tengely: A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés (Együttműködés a kockázat-megelőzés és a katasztrófakezelés tekintetében) A prioritási tengely azonosítója
5.PT
A prioritási tengely címe
A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés (Együttműködés a kockázat-megelőzés és a katasztrófakezelés tekintetében)
A teljes prioritási tengely kizárólag pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely uniós szintű pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely közösség irányította helyi fejlesztésen keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
2.A.2. Egynél több tematikus kialakításának indoklása
célkitűzésre
vonatkozó
prioritási
tengely
Nem alkalmazható
2.A.3. Alap és a számítás alapja Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja támogatható kiadások összesen
2.A.4. Beruházási prioritás 5/b Egyedi kockázatok kezelését, katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és katasztrófakezelő rendszerek fejlesztését célzó beruházások támogatása
Beruházási prioritás
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok
5/b
Egyedi célkitűzés
Fejlettebb határon átnyúló katasztrófa- és kockázatkezelés
93
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
Az e téren megvalósított intézkedéseknek köszönhetően a vészhelyzetre adott válaszokat közös (ezáltal nagyobb) kapacitással kezelik, a határ másik oldaláról azonnali segítség érkezhet. A közös intézkedések legfontosabb akadályai megszűnnek, közös eljárásrend lesz érvényben. A vészhelyzetre adott válaszidő csökken, ezzel előmozdítva a nagy kockázatot jelentő tényezők kiküszöbölését, vészhelyzetekben biztosított a gyors reakció. A különböző előirányzott beavatkozások eredményeképp a közös vészhelyzetelhárító rendszer előnyeit élvező személyek számának növekedése várható, ami hozzájárul a vészhelyzetek hatékonyabb kezeléséhez a határmenti területeken. Összességében, a beavatkozások a fenntartható fejlődést is előmozdítják a támogatható terület alkalmazkodását segítve a klímaváltozás negatív hatásaihoz.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azon osító adat ok
5/b 1
Mutató
A közös kockázatkezel és jobb minősége
Mérésiegység
Bázisérték
Készültségi arány/fok
Bázisév
3,02
2015
Célérték 44 (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakoriság a
3,19
Kvantitatív felmérés (5-ös skála) a katasztrófa- és kockázatkezelé sért felelős illetékes szervezetek között a támogatható területen
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
5/b
A beavatkozások tárgya A vészhelyzetre adott válaszok és katasztrófakezelő kapacitás közös fejlesztése a támogatható határmenti területen, ezzel előmozdítva a gyors közös intézkedéseket vészhelyzetben és csökkentve a reakcióidőt, különösen az országhatárok közvetlen szomszédságában. 44
u.a. 24.sz.
94
Közös kockázatmegelőző és vészhelyzet-elhárító rendszerek összehangolt fejlesztése beruházások a vészhelyzet-elhárító és kockázatmegelőző létesítményekbe és eszközökbe, a vészhelyzet-elhárítási kommunikáció javítása, a protokollok és eljárások összehangolása, a vészhelyzet-elhárításban és katasztrófakezelésben illetékes szervezetek közös képzése és gyakorlata a támogatható területen. Indikatív intézkedések A vészhelyzetekre adott hatékony és gyors válaszok valamint a katasztrófák és kockázatok megelőzése és kezelése érdekében a támogatható határmenti területen összehangolt beavatkozásokra, folyamatos kommunikációra, valamint megfelelő infrastruktúrára és eszközökre van szükség. A vészhelyzetek elkerülését célzó megelőző intézkedések Az antrópikus és klímaváltozással összefüggésben álló vészhelyzetek kockázatának csökkentését célzó beavatkozások. Beruházások a vészhelyzet-elhárító és kockázatkezelő infrastruktúra és eszközök fejlesztésébe Az összehangolt fejlesztést és a vészhelyzet-elhárító és kockázatkezelő létesítmények és eszközök korszerűsítését célzó beavatkozások a határ mindkét oldalán, amelyek gyors, hatékony és összehangolt intézkedéseket tesznek lehetővé különféle vészhelyzetek kezelése során a határmenti területen. A közös készültséget előmozdító beavatkozások vészhelyzetekben "Puha intézkedések" - például információ- és adatcsere, a tudás megosztása, a személyzet közös gyakorlata valamint a lakosság tudatosságának növelése a cél, hivatalos és önkéntes szervezetek segítségével egyaránt. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
Harmonizált szabványok és rendszerek kialakítása és alkalmazása a pontosabb előrejelzés és természeti/emberi kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében a határon átnyúló területeken Talajjavítás/a földterület fejlesztése a magas és közepes természeti kockázatot hordozó régiókban A kockázatmegelőzést és enyhítést célzó harmonizált és integrált eszközök kialakítása annak érdekében, hogy a vészhelyzetre közös választ adhassanak Regionális szintű határon átnyúló infrastruktúra kialakítása a vészhelyzeti készültség területén Tapasztalatcsere a hatékony kockázatmegelőzésről és kezelésről a határon átnyúló területeken A tudatosságot növelő tevékenység, bizonyos csoportokat megcélozva A természeti és technológiai kockázatokat jelző részletes térképek és adatbázisok kidolgozása Speciális járművek, eszközök és anyagok beszerzése a katasztrófaelhárítás számára
95
Környezeti paramétereket mérő/monitorozó eszközök/berendezések beszerzése Kockázatmegelőzéssel és katasztrófakezeléssel kapcsolatos közös szabályok/törvények és protokollok megalkotása
A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Katasztrófakezelő és vészhelyzet-elhárító szervezetek Tűzoltóság Mentők Rendőrség Nem kormányzati, nonprofit szervezet Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Környezetvédelmi ügynökségek (Romániában a Víz-, Erdő- és Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozó, vele együttműködő vagy hatáskörébe tartozó) A megyék önkormányzati hivatalai Magyarországon Vízgazdálkodási hatóságok Célcsoportok: a támogatható területen élő emberek A támogatás lehetséges formái: vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket.
2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
5/b
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 Ip6/b fejezetet) 2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
5/b
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
96
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
5/b
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato k 5/b 1
Mutató (a mutató neve)
Mértékegység
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
A fejlettebb vészhelyzetelhárító rendszernek köszönhetően védett lakosság (programspecifikus mutató)
Személyek száma
700 000
Projekt monitoring
évente
97
2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete 5. táblázat Prioritási tengely
5.PT
5.PT
5.PT
Mutató típusa
azonosító adatok
A végrehajtás kulcsfontosságú lépése
5.PT
Kimeneti (output) mutató
5.PT
Pénzügyi mutató
1
2
5.PT 3
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése
Mértékegység, ahol alkalmazható
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
Adatforrás
A kiválasztott projektek előnyeit élvező lakosság
Személyek száma
70 000
A fejlettebb vészhelyzetelhárító rendszernek köszönhetően védett lakosság
Személyek száma
-
700 000
Projekt monitoring
Az igazolt kiadások teljes összege
EUR
1 170 000
9 548 042
IH tanúsító funkcióval
98
Projekt monitoring
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható A végrehajtás eme kulcsfontosságú lépése azon emberek számát méri, akik a kiválasztott projektek előnyeit élvezhetik Eme BP keretei között megvalósuló beavatkozások kimeneteit mérő mutató a "A fejlettebb vészhelyzetelhárító rendszernek köszönhetően védett lakosság". A várakozások szerint támogatásra kiválasztott projektek előnyeit a mérföldkövet jelentő évig a kimenti mutató végcélját képviselő lakosság legalább 10%-a élvezheti Eme BP keretei között megvalósuló beavatkozások fő célja a határon átnyúló katasztrófa- és kockázatkezelés javítása Ez a kimeneti mutató a megvalósított projektek eredményeképpen fejlettebb vészhelyzet-elhárító rendszer által védett lakosok számát méri Ugyanakkor, mivel a projekt megvalósításának megkezdését csak 2016 végén sőt, akár 2017-ben tervezik, a mérföldkövet jelentő évig nem lesz befejezett projekt, így csak a végső cél határozható meg. A mutató az 5/b. BP-hez tartozó összes elosztást lefedi. A mérföldkövet jelentő időpontra vonatkozóan úgy számoltuk, hogy a teljes ERFA juttatás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás 12,2%-a igazolt lesz (a mérföldkő értékre vonatkozó számított értéket a következő 10000-sre kerekítettük fel). A végdátumra előreláthatóan a teljes juttatás 100%-a igazolt lesz.
99
2.A.8. Beavatkozási kategóriák45 6. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási Kód tengely 5.PT (BP 087 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések, az éghajlattal 5/b) kapcsolatos kockázatok (pl. erózió, tűz, árvíz, vihar és szárazság) megelőzése és kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság növelését, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat 088 Kockázat-megelőzés és a nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok (pl. földrengések), valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok (pl. technológiai balesetek) kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság fokozását, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat
7. táblázat 2. dimenzió Finanszírozási forma
8. táblázat 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely 5.PT
Prioritási tengely 5.PT
45
Kód 01 - vissza nem térítendő támogatás
Összeg (EUR)
8 115 835
Kód
Összeg (EUR)
Összeg (EUR)
07 nem alkalmazható
u.a. 30.sz.
100
8 115 835
5 275 293
2 840 542
9. táblázat 6. dimenzió Területi végrehajtási mechanizmusok Prioritási Kód Összeg (EUR) tengely 5.PT 07 nem alkalmazható 8 115 835
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) Prioritási tengely
5.PT
Nem releváns
101
2.A.1. 6. Prioritási tengely: Határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között (Intézmények és közösségek együttműködése) A prioritási tengely azonosítója
6.PT
A prioritási tengely címe
Határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között (Intézmények és közösségek együttműködése)
A teljes prioritási tengely kizárólag pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely uniós szintű pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
A teljes prioritási tengely közösség irányította helyi fejlesztésen keresztül kerül megvalósításra
Nem alkalmazható
2.A.2. Egynél több tematikus kialakításának indoklása
célkitűzésre
vonatkozó
prioritási
tengely
Nem alkalmazható
2.A.3. Alap és a számítás alapja Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja támogatható kiadások összesen
2.A.4. Beruházási prioritás Beruházási prioritás
11/b A hatóságok és résztvevők intézményi kapacitásának, valamint a hatékony közigazgatás előmozdítása a törvényi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok és az intézmények közötti együttműködés támogatásával
102
2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények azonosító adatok
11/b
Egyedi célkitűzés
Az intézmények és közösségek fenntartható határon átnyúló együttműködésének megerősítése
A tagállamok által uniós támogatással elérni kívánt eredmények
Ajó munkakapcsolat a határon átnyúló együttműködés alapvető feltétele, ahogyan a megfelelő adminisztratív feltételek és a megfelelő intézményi környezetis, amelyek lehetőség szerint megkönnyítik, és semmiképp sem akadályozzák az együttműködést. Az előirányzott beavatkozások hozzájárulnak a harmonizált protokollokat, szabályozásokat, információcserét és a jó gyakorlat cseréjét előmozdító különböző intézmények aktívabb határon átnyúló együttműködéséhez. A várakozások szerint a változások hatékonyabb szolgáltatást, csökkent adminisztratív terheket, az intézmények egyszerűbb és könnyebb határon átnyúló együttműködését eredményezik, és ezzel az együttműködést fokozatosan a mindennapi élet természetes részévé teszik. A hosszú távon gyakoribb és intenzívebb együttműködés elmélyíti a kapcsolatokat a támogatható területen. Az együttműködést célzó kezdeményezések az egyenlő esélyekhez és a megkülönböztetés-metességhez is hozzájárulhatnak a támogatható terület lakossága körében.
3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint) azonos ító adatok
Mutató
Mérési egység
11/b 1
A határon átnyúló együttműködé s megnövekede tt intenzitása
A határon átnyúló együttműködé s intenzitási aránya/foka
Bázisérték
3,46
Bázis év
2015
Célérték 46 (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakoriság a
3,57
Felmérés a támogatható területen működő közintézmény ek körében
2019, 2021, 2023
2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések 2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése, és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Beruházási prioritás
46
11/b
u.a. 24.sz.
103
a) Intézmények együttműködése A beavatkozások tárgya A vonatkozó tematikus céllal összhangban eme beavatkozás célja a közös intézményi kapacitás növelése jobb szolgáltatások nyújtása érdekében. Ez magával vonja az intézmények azon közös projektjeinek támogatását, amelyek célja közös megoldások, módszertan, protokoll kidolgozása, közös képzési programok biztosítása, a vonatkozó jogszabályok harmonizációjának előmozdítása, az intézményi fejlődés támogatása, a know-how és az információk cseréje, a nyelvi készségek fejlesztése a hatékonyabb kommunikáció megkönnyítése érdekében, szolgáltatások bevezetése, stb. Indikatív intézkedések Komplex beavatkozások a jobb szolgáltatásnyújtás lehetővé tétele érdekében Többségében "puha" intézkedések közös megtétele a szükségletek és a jobb, hatékonyabb szolgáltatásnyújtást akadályozó szűk keresztmetszetek azonosítása, illetve a felismert problémák orvoslását célzó intézkedések (kapacitásfejlesztés, információcsere, tudásátadás, stb.) megvalósítása érdekében Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek:
A szabályozási háttér elemzése a különböző területeken, megoldások és intézkedések javaslata a vonatkozó szabályozások harmonizálására Az egyének, vállalatok és más szervezetek határon átnyúló tevékenységeivel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését célzó kezdeményezések Megkívánja a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó jogi, társadalmi és gazdasági feltételek és akadályok azonosítását és értékelését Intézményi együttműködési modellek kidolgozása és bevezetése A regionális és helyi adminisztratív szervek kapacitásfejlesztése, a határon átnyúló együttműködésben való aktívabb részvétel előmozdítása érdekében Intézményi kapacitásépítés és az uniós jogszabályok népszerűsítése képzések, terjesztést célzó események során A határon átnyúló szolgáltatások fejlesztését, a szükséges kis léptékű munkák és eszközök fejlesztését célzó tevékenységek
Az egyszeri együttműködésre irányuló kezdeményezések helyett olyan projektek élveznek előnyt, amelyek hosszú távon képesek fenntartani az együttműködést A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. 104
A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok, hatóságok és ezek intézményei Minisztériumok és ezek szakosodott intézményei, regionális hivatalai Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Regionális és megyei fejlesztési ügynökségek Kereskedelmi kamarák Oktatási és felsőoktatási intézmények A megyékben található kormányhivatalok Célcsoportok: Közintézmények és hatóságok Felsőoktatási intézményekben tanulók, oktatási intézmények tanulói A támogatható határmenti térségben élő emberek A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül Az intézkedések nem céloznak meg egyes meghatározott területeket. b) Az állampolgárok együttműködése A beavatkozások tárgya A beavatkozás tárgya olyan együttműködési kezdeményezések támogatása, amelyek közelebb hozzák az intézményeket a közösségekhez és az emberekhez, együttműködést alakítanak ki és erősítik a kapcsolatokat. Indikatív intézkedések Támogatás a kulturális sokféleséget és a közös hagyományokat népszerűsítő és megőrző kezdeményezések és események számára - a helyi civil társadalom bevonásával. A példák között szerepelhetnek közösségek, civil szervezetek és intézmények kis léptékű együttműködési kezdeményezései a kultúra, a sport, az ifjúság és más szabadidős tevékenységek területein (pl. falunapok, közös sportesemények szervezése, közös kulturális hagyományok megőrzése) - mindez társadalmi és kulturális szempontból is rendkívül fontos. A fenntarthatóság javítása érdekében az egyszeri projektek helyett több éven keresztül zajló programok támogatása javasolt. Az intézkedések típusai között többek között az alábbiak szerepelnek: Kis léptékű közös kezdeményezések a sport, kultúra és szabadidő területein kulturális események, előadások, fesztiválok, sportversenyek, az iskolás gyerekek iskolán kívüli együttműködése – csereprogramok, képzések - melyek célja a kulturális sokszínűség és a közös hagyományok támogatása, fenntartható hálózatok és együttműködés kialakításának céljával. A potenciális kedvezményezettek típusai: A támogatható pályázók székhelyének vagy regionális/helyi kirendeltségének vagy
105
intézményeinek a támogatható programterületen belül kell lennie, azaz Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, illetve Romániában Satu Mare, Bihor, Arad és Timis megyékben. Kivételek lehetségesek - amennyiben a közjogi alany hivatalos székhelye nem a támogatható területen belül van, ugyanakkor jogi illetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a programterületen. A potenciális kedvezményezettek indikatív listáján szerepelhet: Helyi és megyei önkormányzatok / hivatalok és ezek intézményei Nem kormányzati, nonprofit szervezet Eurorégiós irányító szervezetek Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Mikroregionális egyesületek Templomok Oktatási és felsőoktatási intézmények Célcsoportok: a támogatható terület lakossága A támogatás lehetséges formái: Vissza nem térítendő támogatás nyílt pályázati felhívásokon keresztül 2.A.6.2. A műveletek kiválasztásának vezérelvei Beruházási prioritás
11/b
Ajánlattételi felhívás (Az ajánlattételi felhívások keretei között történő, a műveletek kiválasztását vezérlő irányelvekhez lásd a 2.A.6.2 BP6/b fejezetet)
2.A.6.3. A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
11/b
A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása Nem alkalmazható
2.A.6.4. A fő projektek tervezett felhasználása (ahol alkalmazható) Beruházási prioritás
11/b
Nem alkalmazható 2.A.6.5. Kimeneti (output) mutatók 4. táblázat Közös és programspecifikus kimeneti mutatók azonosító adato
Mutató (a mutató neve)
Mértékegység
106
Célérték (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakorisága
k
11/b 1
11/b 2
A határon átnyúló együttműködési kezdeményezésekben közvetlenül részt vevő intézmények száma (programspecifikus kimeneti mutató) A határon átnyúló együttműködési kezdeményezésekben részt vevő személyek száma (programspecifikus kimeneti mutató)
intézmények
36
Projekt monitoring
évente
személyek száma
2000
Projekt monitoring
évente
107
2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete 5. táblázat Prioritási tengely
Mutató típusa
6.PT
Kimeneti (output) mutató
6.PT
Pénzügyi mutató
azonosító adatok 6.PT 1
6.PT 2
Mutató vagy a végrehajtás kulcsfontosságú lépése A határon átnyúló együttműködési kezdeményezésekben közvetlenül részt vevő intézmények száma
Az igazolt kiadások teljes összege
Mértékegység, ahol alkalmazható
Mérföldkő 2018-ra
Intézmények
EUR
Végső cél (2023)
4
36
490 000
4 013 379
A mutató relevanciájának ismertetése, ahol alkalmazható
Adatforrás
Projekt monitoring
IH tanúsító funkcióval
Feltételeztük, hogy a mérföldkövet jelentő dátumig az előirányzott projektek legalább 10%-a befejeződik, tehát legalább 4 intézményt vonnak be közvetlenül az együttműködésbe. A mérföldkövet jelentő időpontra vonatkozóan úgy számoltuk, hogy a teljes ERFA juttatás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás 12,2%-a igazolt lesz (a mérföldkő értékre vonatkozó számított értéket a következő 10000-sre kerekítettük fel). A végdátumra előreláthatóan a teljes juttatás 100%-a igazolt lesz.
2.A.8. Beavatkozási kategóriák47 6. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási Kód tengely 6.PT (BP 119 Azon közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának 11/b) növelésébe történő beruházások nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a jó kormányzás megvalósítása 7. táblázat 2. dimenzió Finanszírozási forma Prioritási Kód Összeg (EUR) 47
8. táblázat 3. dimenzió Területtípus Prioritási Kód
u.a. 30.sz.
108
Összeg (EUR)
Összeg (EUR)
3 411 372
9. táblázat 6. mechanizmusok
dimenzió
Területi
végrehajtási
tengely 6.PT
01 - vissza nem térítendő támogatás
3 411 372
tengely 6.PT
07 nem alkalmazható
109
3 411 372
Prioritási tengely 6.PT
Kód 07 nem alkalmazható
Összeg (EUR) 3 411 372
2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) Prioritási tengely
6.PT
Nem releváns
110
2.B A prioritási tengelyek leírása a technikai segítségnyújtáshoz 2.B.1. Prioritási tengely azonosító adatok
TS
Cím
Technikai segítségnyújtás
2.B.2. Alap és a számítás alapja az uniós támogatáshoz Alap
ERFA (ERDF)
A számítások alapja
támogatható kiadások összesen
2.B.3. Egyedi célkitűzések és várt eredmények Egyedi célkitűzés és várt eredmények azonosító adatok
TS
Egyedi célkitűzés
Hatékony és megvalósítás
A tagállamok által támogatással elérni eredmények 48
eredményes
program
és
projekt
uniós Nem alkalmazható (Abban az esetben szükséges, ahol kívánt a technikai segítségnyújtáshoz adott uniós támogatás az együttműködési programban meghaladja a 15 millió eurót)
2.B.4. Eredménymutatók49 Nem alkalmazható (abban az esetben szükséges, ahol az intézkedések adott tartalmával objektív módon igazolt, és ahol a technikai segítségnyújtáshoz adott uniós támogatás az együttműködési programban meghaladja a 15 millió eurót.) 3. táblázat Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzések szerint)
48
Abban az esetben szükséges, ahol a technikai segítségnyújtáshoz adott uniós támogatás az együttműködési programban meghaladja a 15 millió eurót. 49 Abban az esetben szükséges, ahol az intézkedések adott tartalmával objektív módon igazolt, és ahol a technikai segítségnyújtáshoz adott uniós támogatás az együttműködési programban meghaladja a 15 millió eurót.
111
azonos ító adatok
Mutató
Mérési egység
Bázisérték
Bázis év
Célérték 50 (2023)
Adatforrás
A jelentés gyakoriság a
2.B.5. A támogatandó intézkedések és ezek várakozások szerinti hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez 2.B.5.1. A támogatandó intézkedések leírása és ezek várakozások szerinti hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez Prioritási tengely
Technikai segítségnyújtás
Az Európai Parlament és Tanács 1299/2013/EU rendeletének 17. cikke szerint a technikai segítségnyújtás esetében szabott felső határ a program számára kiosztott teljes ERFA összeg 6%-a. A TS célja a program megvalósításának támogatása, az érintett partnerek bevonása, emellett a programterület intézményeinek és kedvezményezettjeinek kapacitásnövelése a határon átnyúló tevékenységek esetében. A 7.TS PT mindenekelőtt két egyedi célkitűzést kíván elérni: a) a Program megvalósításához szükséges alap menedzsment biztosítása (előkészítés, szerződés, megvalósítás, monitoring, értékelés és ellenőrzés) és b) kísérő intézkedések megvalósítása, ezzel támogatva a magas minőségű, eredményorientált határon átnyúló projektek és partnerségek létrejöttét és megvalósítását, oly módon, hogy a TS hozzájárul a Program hatékony és zökkenőmentes irányításához/kezeléséhez és megvalósításához. A TS támogat minden olyan tevékenységet, amely növeli a pályázók és kedvezményezettek kapacitását a tekintetben, hogy a program alapjaira pályázzanak és azt felhasználják, illetve amely hatékonyabbá teszi az adminisztratív eljárásokat, miközben biztosítja a projekt kimeneteinek és eredményeinek megfelelő igazolását kvantitatív és kvalitatív szempontból egyaránt. Továbbá, a TS alapokat programfolyamatok és minták előkészítésére, a program adminisztrációjára, monitoringra, értékelésre, kommunikációra és ellenőrzésre, valamint az adminisztratív kapacitás és a programszervek és a résztvevők közös munkamódszereinek fejlesztésére használják fel. Ezáltal, a TS alapok fedezik a tanúsító funkcióval is rendelkező irányító hatóság (MA),51 a közös titkárság (JS), az információs pontok (IP) és az ellenőrző hatóság (AA) költségeit. Emellett, az országos/nemzeti tevékenységekkel összefüggő feladatokat (nemzeti hatóság *NA+, Első szintű ellenőrző 50 51
u.a. 24.sz. A tanúsító funkcióval rendelkező irányító hatóság a továbbiakban IH.
112
rendszer *FLC+) szintén a TS-ből fedezik. Eme PT keretein belül támogatott kezdeményezéseket az alábbiakban soroljuk fel, és tükrözik az 5.részben leírt elveket és feladatokat:
A program IH általi irányítása, a KT támogatásával és a MB-nek nyújtott támogatással, a program megvalósítása és mindennapos irányítása érdekében, hatékony és méltányos csalás ellenes intézkedésekkel, szükség szerint.
Az ajánlattételi felhívások megfogalmazása és kivitelezése, útmutató/tájékoztató dokumentumok kidolgozásával együtt.
Információs dokumentumok kidolgozása pályázók és kedvezményezettek számára, hogy segítsék őket a pályázatok előkészítésében és a jóváhagyott műveletek megvalósítása, értékelése, ellenőrzése és az őket illető kommunikáció során.
Megfelelő eljárások megvalósítása az együttműködési program keretei között megvalósított műveletek minőségének ellenőrzéséhez, monitorozásához és ellenőrzéséhez, külső szakértők bevonásával, ahol szükséges, és hozzájárulva a kedvezményezetteket érintő adminisztratív terhek csökkentéséhez.
A program megvalósulásának értékelése a program céljainak elérése felé tett lépéseire vonatkozó adatgyűjtéssel, illetve pénzügyi adatok és a mutatókra valamint a mérföldkövekre vonatkozó adatok segítségével, valamint jelentés az MB és az EB felé. E célból egy értékelési terv készítése szükséges.
Ellenőrző tevékenység megszervezése és kivitelezése, tekintettel a programirányítási és ellenőrző rendszerre.
Együttműködési és koordinációs hálózatok és más vonatkozó, részben uniós támogatást élvező programok képviselői közötti kapcsolat kialakítása (EU Duna Régió Stratégiája *EUSDR+, szomszédos európai területi együttműködési programok, nemzeti programok, stb.).
A programmal és a projekttel kapcsolatos széles körű információs tevékenység megvalósítása egy program-kommunikációs stratégia kidolgozásával és kivitelezésével.
Támogatás a (potenciális) projektgazdák számára az adott projektek kidolgozása és megvalósítása során. Nemzeti és határon átnyúló szinteken különböző szemináriumok, képzések és tájékoztató események szervezése (a részleteket a kommunikációs terv tartalmazza).
Tanulmányok, beszámolók és felmérések készítése a programmal kapcsolatos stratégiai ügyekről mindez hozzájárulhat a fenntarthatósághoz, valamint az eredmények és az elért célok beépítéséhez a politikákba, stratégiákba, beruházásokba, illetve közérdekű lehet amennyiben szükséges, szakértők segítségével.
Egy strukturált integrált adatbázis/rendszer kialakítása és fenntartása, amely 113
az
a program valamennyi illetékes végrehajtó szerve számára elérhető. Az adatbázis lehetővé teszi az adatok kezelését a megvalósítás különböző szintjein, integrált statisztikai eszközként, valamint a program- és projektszinten mindennapos kezelést lehetővé tevő módszerként működik. Innovatív front office eszközök kerülnek bevezetésre, mint például a pályázatok elektronikus benyújtása.
A Nemzeti Hatóság által végrehajtandó feladatokkal kapcsolatos költségek.
Az ellenőrök által végrehajtandó feladatokkal kapcsolatos költségek.
A TS körébe tartozó intézkedéseket valamennyi, a program irányításában résztvevő hatóság megvalósít (felsorolva az 5. részben). A TS tengely kedvezményezettjei:
Tanúsító funkcióval rendelkező irányító hatóság (MA)
Magyar Nemzeti Hatóság (HUNA)
Ellenőrző Hatóság (AA)
első szintű ellenőrzés Romániából és Magyarországról (FLC)
közös titkárság
információs pontok (IP)
2.B.5.2 Az eredményekhez várhatóan hozzájáruló kimeneti mutatók (prioritási tengely szerint) 11. táblázat Kimeneti (output) mutatók azo n o s í t ó
Mutató
Mértékegység
a d a t o k
Szám Szám
Monitoring rendszer
1.TS
Szám
2.TS
A közzétett ajánlattételi felhívások száma
Szám
4.TS
MB ülések száma Megvalósított és lezárult projektek száma
Adatforrás
A résztvevőknek/ potenciális pályázóknak címzett felhívások, A résztvevők listái Monitoring rendszer, MB döntése, Kiadott pályázati csomag Az MB ülések jegyzőkönyvei
Tájékoztató és a program támogatását célzó események száma
3.TS
Célérték (2023) (opcionális)
114
2.B.6. Beavatkozási kategóriák A Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, a prioritási tengely tartalmának megfelelő beavatkozási kategóriák és az uniós támogatások indikatív bontása. 12-14. táblázat: Beavatkozási kategóriák 12. táblázat 1. dimenzió Beavatkozási terület Prioritási tengely Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás
Kód 121 Előkészítés, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés 122 Értékelés és tanulmányok 123 Tájékoztatás és kommunikáció
Összeg (EUR) 8 348 320 1 000 000 2 000 000
13. táblázat 2. Dimenzió Finanszírozási forma Prioritási tengely Technikai segítségnyújtás
Kód 01
Összeg (EUR) 11 348 320
Kód
Összeg (EUR)
14. táblázat 3. dimenzió Területtípus Prioritási tengely Technikai segítségnyújtás
07
11 348 320
3 3. RÉSZ: FINANSZÍROZÁSI TERV 3.1 Pénzügyi előirányzat az ERFA-tól (euróban) 15. Táblázat Alap
2014
2015
2016
2017
ERFA
9,381,425
13,698,147
19,561,825
35,543,720
36,254,593
36,979,685
37,719,277
189,138,672
Összese n
9,381,425
13,698,147
19,561,825
35,543,720
36,254,593
36,979,685
37,719,277
189,138,672
115
2018
2019
2020
Összesen
3.2. A Teljes pénzügyi előirányzat az ERFA-tól és a nemzeti társfinanszírozásból (euróban) 16. Táblázat: Finanszírozási terv
2. Prioritási tengely
3. Prioritási tengely
4. Prioritási tengely
5. Prioritási tengely
A nemzeti megfelelő indikatív lebontása Uniós támogatás (a)
Nemzeti megfelelő (b) = (c) + (d))
41 227 417
ECSTE ENI
Prioritási tengely
1. Prioritási tengely
Az uniós támogatás kiszámításának alapja (Összes támogatható költség vagy támogatható közköltség)
Alap
Állami közfinanszírozás (c)
Nemzeti magánfinanszírozás (d) (1)
7 275 427
5 820 344
1 455 083
0
0
0
0
0
0
0
0
29 746 250
5 249 339
4 986 871
262 468
ECSTE
0
0
0
0
ENI
0
0
0
0
46 810 155
8 260 616
4 130 308
4 130 308
ECSTE
0
0
0
0
ENI
0
0
0
0
48 479 323
8 555 175
7 699 657
855 518
ECSTE
0
0
0
0
ENI
0
0
0
0
8 115 835
1 432 207
1 288 986
143 221
ERFA (esetlegesen az ECSTEből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
ERFA (esetlegesen az ECSTEből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
ERFA (esetlegesen az ECSTEből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
ERFA (esetlegesen az ECSTEből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
ERFA (esetlegesen az ECSTE-
Összes támogatható költség
Összes támogatható költség
Összes támogatható költség
Összes támogatható költség
Összes támogatható költség
116
lex.europa.eu/LexUriServ/L
Az uniós támogatás kiszámításának alapja (Összes támogatható költség vagy támogatható közköltség)
A nemzeti megfelelő indikatív lebontása Uniós támogatás (a)
Nemzeti megfelelő (b) = (c) + (d))
ECSTE
0
ENI
Prioritási tengely
Alap
Állami közfinanszírozás (c)
Nemzeti magánfinanszírozás (d) (1)
0
0
0
0
0
0
0
3 411 372
602 007
301 003
301 004
ECSTE
0
0
0
0
ENI
0
0
0
0
11 348 320
11 348 320
11 348 320
0
ECSTE
0
0
0
0
ENI
0
0
0
0
189 138 672
42 723 091
35 575 489
7 147 602
ECSTE
0
0
0
0
ENI
0
0
0
0
189 138 672
42 723 091
35 575 489
7 147 602
lex.europa.eu/LexUriServ/L
ből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
6. Prioritási tengely
TA Prioritási tengely
Összesen
Összesen
ERFA (esetlegesen az ECSTEből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
ERFA (esetlegesen az ECSTEből és ESZTE-ből átutalt összegeket is beleértve)
ERFA
Az összes pénztőke
Összes támogatható költség
Összes támogatható költség
(1) Kizárólag akkor töltendő ki, amikor a prioritási tengelyeket teljes költségben fejezik ki. (2) Ez a ráta kerekíthető a legközelebbi egész számra a táblázatban. A kifizetések visszatérítéséhez használt pontos arány az (f) arány.
117
3.2.B Lebontás prioritási tengelyenként és tematikus célkitűzésenként 17. Táblázat Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
1. Prioritási tengely
6. Tematikus célkitűzés
41 227 417
7 275 427
48 502 844
2. Prioritási tengely
7. Tematikus célkitűzés
29 746 250
5 249 339
34 995 589
3. Prioritási tengely
8. Tematikus célkitűzés
46 810 155
8 260 616
55 070 771
4. Prioritási tengely
9. Tematikus célkitűzés
48 479 323
8 555 175
57 034 498
5. Prioritási tengely
5. Tematikus célkitűzés
8 115 835
1 432 207
9 548 042
6. Prioritási tengely
11. célkitűzés
3 411 372
602 007
4 013 379
TA Prioritási tengely
SZ.
11 348 320
11 348 320
22 696 640
189 138 672
42 723 091
231 861 763
ÖSSZESEN
Tematikus
Uniós támogatás
Nemzeti megfelelő
Összes finanszírozás
18. Táblázat: Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez használatos támogatás indikatív összege
Prioritási tengely
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez használatos támogatás indikatív összege (euróban)
A programhoz biztosított teljes allokáció aránya (%ban)
1. Prioritási tengely
9 176 386
4.85
2. Prioritási tengely
7 752 372
4.10
5. Prioritási tengely
5 275 293
2,79
22 504 051
11.74
Összesen
118
4 4. RÉSZ: A TERÜLETFEJLESZTÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE Az integrált területfejlesztési megközelítés jelen van a programban - két prioritásban:
PT 1: A közös értékek és források közös védelme és hatékony használata - BP 6c (a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, támogatása és fejlesztése). Az SC a természeti, történeti és kulturális örökség fenntartható használata a támogatható területen belül. Egyszeri, egyedi projektek helyett a tervek szerint számos kulturális és természeti örökséget rehabilitálnak egy adott határokon átívelő területen, és tematikus útvonalak építhetők a rehabilitált örökségi területeken (a már meglévő létesítményeket is beleértve).
PT 3: A foglalkoztatás javítása és a határokon átívelő munkaerő-mobilitás elősegítése - IP 8b (a foglalkoztatás-barát növekedés támogatása az endogén potenciál fejlesztésén keresztül, a a meghatározott területek területi stratégiájának részeként, a hanyatló ipari térségek átalakítását is beleértve. Az SC célja a foglakoztatás növelése meghatározott területeken a támogatható területen. A szándék, hogy mindez harmonizált beavatkozások kidolgozásával és végrehajtásával történjen a támogatható területen, az endogén potenciálra és az adott területek sajátosságaira építve.
4.1 Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés Nem alkalmazható
4.2 Integrált intézkedések a fenntartható városfejlesztéshez Nem alkalmazható 19. Táblázat Integrált intézkedések a fenntartható városfejlesztéshez - az ERFA támogatás indikatív összegei Alap ERFA
Az ERFA támogatás indikatív összege (euróban) Nem alkalmazható
4.3 Integrált Területi Befektetés (ITI) Nem alkalmazható 20. Táblázat: A 4.2 pontban említettektől eltérő indikatív pénzügyi allokáció az ITB számára (összesített összeg) Prioritási tengely ÖSSZESEN
Indikatív pénzügyi allokáció (uniós támogatás) (euróban) Nem alkalmazható
119
4.4 A tervezett beavatkozások hozzájárulása a makro-regionális és tengeri medencei stratégiákhoz, a programterület igényei szerint, amelyeket az érintett Tagállamok azonosítottak és figyelembe véve, adott esetben, az ilyen stratégiákban meghatározott, stratégiailag fontos projekteket Az EUDRS egy makro-regionális stratégia, amelyet az EB fogadott el 2010. december 8án, és amelyet az Európai Tanács hagyott jóvá 2011. június 24-én. A Stratégiát a Bizottság dolgozta ki a Duna Régió országaival és érintett feleivel együtt, a közös kihívások kezelésére. A Stratégia célja, hogy szinergiákat és koordinációt hozzon létre a meglévő politikák és kezdeményezések között, amelyek a Duna Régióban zajlanak. A régió számos kihívással néz szembe: környezeti veszélyek (vízszennyezés, árvizek és éghajlatváltozás), kiaknázatlan hajózási potenciál és a közúti és vasúti közlekedési kapcsolatok hiánya, elégtelen energetikai kapcsolatok, egyenlőtlen társadalmi-gazdasági fejlődés, koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs rendszerek és hiányosságok a biztonság területén. Annak érdekében, hogy megcélozzuk a fent említett kihívásokat, erős koordinációra és együttműködésre van szükség, ami azt jelenti, hogy a Stratégia nem rendelkezik saját finanszírozási mechanizmussal, hanem arra törekszik, hogy elősegítse a finanszírozási lehetőségeket. Pénzügyi támogatás nyújtása érdekében a Stratégia számára, a Duna Transznacionális Együttműködési Program 2014-2020-at hozták létre a Délkelet-Európa Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 utódjaként, mivel 2012. december 18-án az EB egy új transznacionális EP létrehozását javasolta a 2014-2020-as időszakra. A Duna Program területe magában foglalja Ausztriát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, a Cseh Köztársaságot, Németországot (Baden-Württemberget és Bajorországot, nem a teljes területét); Magyarországot, a Moldovai Köztársaságot, Montenegrót, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajnát (nem a teljes területét). Az új Duna Program földrajzi kiterjedése pontosan megegyezik a 2011. június 24-én elfogadott EUDRS területével. A makro-regionális stratégia és a transznacionális Program két különböző eszköz, amelyeket hasonló célra dolgoztak ki, de amelyek különböző szinteken és alapelvek alapján működnek. Egyező területük és céljaik jó lehetőségeket kínálnak a kettő közötti együttműködésre: amellett, hogy hozzájárulnak a Stratégia tematikus céljaihoz az érintett együttműködési projektek megvalósításával, a Program a Duna Stratégia érintett felei és intézményei közötti intézményi együttműködést is támogathatja. A Régióközi V-A Románia-Magyarország terület az EUDRS által lefedett terület egy része. Figyelembe véve a releváns területet és a 2014-2020 Programhoz kiválasztandó TC-ket, azt mondhatjuk, hogy a fent említett kihívások Románia és Magyarország támogatható határterületéhez kapcsolódóként is azonosíthatóak, ezáltal erős koherenciát határozunk meg.
120
A Régióközi V-A Románia-Magyarország figyelembe vette az EB észrevételeit és megfelel az EB által kibocsátott Állásfoglalások ajánlásainak, valamint a Partnerségi Megállapodásoknak. A tevékenységek végrehajtása során a Program PT-je értelmében, amelyről a kiválasztott TC-k és BP-k szerint tárgyalnak, az EUDRS stratégiát figyelembe kell venni, adott esetben. Erős kapcsolatot határoztak meg a Régióközi V-A Románia-Magyarország prioritások és az EUDRS-éi között. A Program az EUDRS végrehajtását oly módon próbálja támogatni, hogy hozzájáruljon a 4 pillérjéhez és a Prioritási Területei legnagyobb részéhez. Előre látható, hogy a Program, valamint a finanszírozásra kiválasztandó és végrehajtott projektek a következő PT-hez kapcsolódnak: A Régióközi V-A Románia-Magyarország 1. és 6. PT-je hozzájárul az EUDRS „Térségek Összekötése” 1. pilléréhez a következők szerint: Az EUDRS 3. Prioritási Területe „A kultúra és turizmus, valamint az emberek közötti kapcsolatok elősegítése” A Régióközi V-A Románia-Magyarország 1. és 5. PT-je hozzájárul az EUDRS „Környezetvédelem” 2. pilléréhez a következők szerint: Az EUDSR 4. Prioritási Területe - „A vizek minőségének helyreállítása és fenntartása” Az EUDRS 5. Prioritási Területe „A környezeti kockázatok kezelése” A Régióközi V-A Románia-Magyarország 2. PT-je hozzájárul az EUDRS „Térségek Összekötése” 1. pilléréhez a következők szerint: Az EUDRS 1B Prioritási Területe „A mobilitás és intermodalitás javítása - vasúti, közúti és légi” A Régióközi V-A Románia-Magyarország 3. és 6. PT-je hozzájárul az EUDRS „Jólét-építés” 3. pilléréhez a következők szerint: Az EUDRS 9. Prioritási Területe „Befektetés az emberekbe és készségekbe” A Régióközi V-A Románia-Magyarország 6. PT-je hozzájárul az EUDRS „Régió-erősítés” 4. pilléréhez a következők szerint: 10. Prioritási Terület „Az intézményi kapacitás és együttműködés fokozása” A 1303/2013/EU Rendelet I. sz. Mellékletének 7.3. Pontja lehetőséget ad a Program számára a Makro-regionális Stratégiák támogatására. Az MB jogosult a döntéshozatalra a prioritások kiválasztási eljárása során. A HURO 2007-2013-as, HÁ Együttműködési Program végrehajtása során kiemelt szerepet kínáltak az MRS-hez (Duna) kapcsolódó projekteknek, további pontok adásával az értékelés során a jelentkezési űrlap szerint, amely több részt is tartalmazott az MRS-re (Duna). A jelen bevált gyakorlatot ebben a Programban is folytatni lehetne. A stratégia koordinációja mindkét országban nemzeti szinten történik.
121
5 5. RÉSZ: AZ PROGRAM RENDELKEZÉSEI
EGYÜTTMŰKÖDÉSI VÉGREHAJTÁSI
5.1 Illetékes hatóságok és szervek 21. Táblázat: Program hatóságok Hatóság/szerv Irányító hatóság (tanúsító funkcióval együtt) Ellenőrző hatóság
A hatóság/szerv és a részleg vagy egység neve Románia Regionális Fejlesztési és Közügyi Minisztériuma - Bukarest Ellenőrző hatóság a román Számvevőszéken belül
A szerv, amely részére a Bizottság a kifizetéseket teljesíti a következő: az irányító hatóság
Románia Regionális Fejlesztési és Közügyi Minisztériuma Adminisztráció
a tanúsító hatóság 22. Táblázat: Az ellenőrzést és audit feladatokat végző szerv vagy szervek Hatóság/szerv Az ellenőrzési feladatok elvégzésére kijelölt szerv vagy szervek
Az ellenőrzési feladatok elvégzéséért felelős kijelölt szerv vagy szervek
A hatóság/szerv és a részleg vagy egység neve Románia - Első Szintű Ellenőrző Egység a következőn belül: Nagyváradi Regionális Iroda a Határon Átnyúló Együttműködésért (BRECO) valamint Regionális Fejlesztési és Közügyi Minisztérium a Műszaki Segítségnyújtásért Magyarország - Széchenyi Programiroda a PT 1-6 vonatkozásában Miniszterelnöki Hivatal a Műszaki Segítségnyújtásért Ellenőrző hatóság a román Számvevőszéken belül (amelyet a Könyvvizsgálók Csoportja támogat)
122
A hatóság/szerv vezetője (pozíció, vagy beosztás) A BRECO Ügyvezető Igazgatója
Regionális Fejlesztési és Közügyi Miniszter
Magyarország Programiroda Igazgatója Miniszter
-
a
Széchenyi Ügyvezető
Az ellenőrző hatóság elnöke
5.2 Eljárás a közös titkárság létrehozására Az 1299/2013/EU Rendelet 23. Cikkének (2) Bekezdése szerint, a Programban résztvevő TÁ-kkal történő konzultációt követően az IH felállít egy Közös Titkárságot (KT). A KT szakmailag független a fogadó intézménytől és a munkáját az IH felügyeli. A KT-nak a BRECO, Románia lesz a házigazdája. A helyszín Nagyvárad (Oradea) lesz. A KT fő funkciói:
feladatait az IH felelőssége értelmében végzi (egyértelmű részletezésük a Program Kézikönyvében, valamint a delegált munkákról szóló megállapodásban található).
segítséget nyújt az MB-nek a funkciói ellátásában és a Programról szóló releváns információk szolgáltatásában a (potenciális) kedvezményezettek számára.
A KT támogatja az IH-t és a MB-ot minden folyamatban. A KT finanszírozása a MS-ból történik a MS adatlap alapján, amelyet az MB-nek kell jóváhagynia. A KT rendelkezni fog egy alkalmazottal, aki folyékonyan beszéli a Program hivatalos nyelvét és legalább egy továbbit a Tagállamok hivatalos nyelvei közül. Egy megállapodás kerül aláírásra, amely feladatokat delegál az IH-tól a KT-ra, valamint egy finanszírozási szerződés is aláírásra kerül a Program EB általi jóváhagyását követően. Az IH rendelkezik a delegált feladatokkal és figyelemmel követi azok megfelelő teljesítését. A feladatok nem ruházhatók át egy másik szervre. Az új alkalmazottat egy nyilvános és átlátható eljárás keretén belül kell kiválasztani, amely egyenlő esélyeket biztosít. A személyzet kiválasztási eljárását az IH szervezi egy nyilvános és átlátható eljárással, amely egyenlő esélyeket és nemek közötti egyenlőséget biztosít, 4 fázisban: (1) (2) (3) (4)
A benyújtott kérelem adminisztratív megfelelősége és a kérelmező jogosultsága, A benyújtott dokumentáció értékelése, Írásbeli vizsga, Strukturált interjú.
Az IH-nek konszenzusra kell törekednie az NH-val a döntéshozatal során a személyzet kiválasztásánál. A személyzetet kiválasztó bizottságban a két TÁ-t egyenlően kell képviselni. A részletes kiválasztási eljárásról közösen kell megállapodni.
123
5.3 Az irányítási és ellenőrzési intézkedések összefoglaló leírása 5.3.1 A Program irányító és ellenőrző testületeinek feladatai és felelősségi köre Az IH (tanúsító funkcióval) Az IH látja el az 1299/2013/EU Rendelet 125. Cikkében, valamint az 1299/2013/EU Rendelet 23. Cikkében meghatározott funkciókat, valamint felelős a kiadások tanúsításáért az EU felé az 1299/2013/EU Rendelet 23. és 24. Cikke szerint, valamint az 1303/2013/EU Rendelet 126. Cikkével összhangban. Az IH kompetenciákkal és felelősségi körrel rendelkezik az Együttműködési Program (EP) irányítása tekintetében, a műveletek kiválasztásával, a Program pénzügyi irányításával és ellenőrzésével, valamint a kiadások tanúsításával kapcsolatban. Az Együttműködési Program (EP) programirányítását illetően, az IH: a) támogatja az MB az 1303/2013/EU Rendelet 47. Cikkében hivatkozott munkáját és ellátja az információkkal, amelyre szüksége van a feladatai ellátásához, különösen az Együttműködési Program (EP) előrehaladásával kapcsolatos adatokkal a célkitűzései elérésében, pénzügyi adatokkal, valaint a mutatókkal és mérföldkövekkel kapcsolatos adatokkal; b) elkészíti és az MB jóváhagyását követően benyújtja a Bizottsághoz az éves és végső végrehajtási jelentéseket, amelyekre az 1303/2013/EU Rendelet 50. Cikke hivatkozik; c) a KT és a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátja az információkat, amelyek relevánsak a feladataik végrehajtásához és a műveletek végrehajtásához; d) egy számítógépes rendszer létrehozása minden egyes olyan műveletről szóló adat rögzítéséhez és tárolásához, amely figyelemmel követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, ellenőrzéshez és audithoz szükséges, az egyéni résztvevőkről szóló adatokat is beleérve a műveleteknél, adott esetben; e) gondoskodik róla, hogy a (d) pontban hivatkozott adatokat a (d) pontban hivatkozott rendszerben gyűjtik, abba viszik fel és abban tárolják. Ami a műveletek kiválasztását illeti, a KT és NH által támogatott IH adott esetben: a) elkészít és jóváhagyást követően megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat kérelmez, amelyek: (i) biztosítják a műveletek hozzájárulását a Speciális Célok (SO) és a releváns prioritás eredményeinek eléréséhez; (ii) nem diszkriminatívak és átláthatóak; (iii) figyelembe veszik az 1303/2013/EU Rendelet 7. és 8. Cikkében foglalt általános alapelveket (egyenlőség előmozdítása a férfiak és nők között, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma és fenntartható fejlődés) (i)biztosítja a műveletek hozzájárulását a fenntartható fejlődés alapelvéhez. 124
b) gondoskodik róla, hogy a kiválasztott művelet az érintett Alap vagy Alapok hatálya alá tartozzon, valamint, hogy egy beavatkozási kategóriának tulajdonítható legyen; c) gondoskodik róla, hogy a kedvezményezettet ellátták egy dokumentummal, amely meghatározza a támogatási feltételeket minden egyes műveletre, a művelet során kiszállítandó termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos konkrét követelményeket is beleértve, valamint a pénzügyi tervet és a végrehajtás időkeretét is; d) meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezik az adminisztratív, pénzügyi és működési kapacitással és kompetenciával a (c) pontban hivatkozott feltételek teljesítéséhez a művelet jóváhagyását megelőzően; e) meggyőződik arról, hogy ahol a művelet megkezdődött a finanszírozási kérelem IHhoz történő benyújtását megelőzően, a műveletre vonatkozó alkalmazandó jogszabályokat betartották; f) gondoskodik róla, hogy az Alapokból való támogatásra kiválasztott műveletek nem tartalmaznak olyan tevékenységeket, amelyek egy olyan művelet részét képezték, amelyre visszaigénylési eljárás vonatkozott, vagy kellett volna, hogy vonatkozzon az 1303/2013/EU Rendelet 71. Cikkével összhangban egy termelő tevékenység programterületen kívülre történő áthelyezését követően; g) meghatározza a beavatkozási kategóriákat, amelyeknek egy művelet kiadásai tulajdoníthatóak. Az Együttműködési Program pénzügyi irányítását és ellenőrzését illetően, az IH: a) gondoskodik róla, hogy a ténylegesen felmerült támogatható költségek alapján támogatott műveletek végrehajtásában érintett kedvezményezettek fenntartanak egy külön számviteli rendszert, vagy megfelelő számviteli kódot egy műveletekhez kapcsolódó valamennyi tranzakcióra; b) hatékony és arányos csalás elleni intézkedéseket vezet be, figyelembe véve az azonosított kockázatokat; c) eljárásokat dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához szükséges kiadásokkal és ellenőrzésekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumot az 1303/2013/EU Rendelet 72. Cikkének (g) pontjában foglalt követelményekkel összhangban tartják; d) elkészíti a Pénzügyi Rendelet 59. Cikkének (5) Bekezdésében foglalt (a) és (b) pontokban hivatkozott gazdálkodási nyilatkozatot és éves összegzést; e) saját audit struktúrájával az Irányítás ellenőrzés és kockázat-menedzsment értékelés állandó értékelését biztosítja, hogy javítsa a végrehajtási feltételeket és a kapcsolódó felelősségek megállapítását, amelyeket a pénzügyi irányítási szabályok hoznak létre, amelyeket a Pénzügyi Szabályok és az ERFA konkrét szabályai említenek; f) az IH belső ellenőrzési struktúrája részt vesz az IH előkészítésében (az IH rendszerét is beleértve) a külső ellenőrzésekre és kapcsolatot biztosít a külső ellenőrző 125
szervekkel, akik a program ellenőrzéséért felelősek (pl. Románia ellenőrző hatósága); g) saját audit struktúrájával követi a külső ellenőrző és audit szervek által benyújtott ajánlások végrehajtásának szakaszait, a kért jelentések kidolgozásával/frissítésével, teljesítésével és koordinációjával; h) auditálhatja, a saját ellenőrző struktúrájával az összes kiadásra létrehozott számviteli rendszert, a 966/2012/EU Pénzügyi Rendelet rendelkezéseivel összhangban. Ami a kiadások tanúsítását illeti, az IH a következőkért is felelős: a) az ERFA források transzferének biztosítása a vezető kedvezményezettekhez; b) transzfer biztosítása a Műszaki Segítségnyújtás PT-jének kedvezményezetteihez; c) fizetési kérelmek elkészítése és benyújtása a Bizottsághoz, valamint annak tanúsítása, hogy azok megbízható számviteli rendszerekből erednek, ellenőrizhető alátámasztó dokumentumokon alapulnak, valamint, hogy az IH ellenőrizte őket; d) elkészíti a Pénzügyi Rendelet 59. Cikkének (5) Bekezdésében foglalt (a) pontban hivatkozott éves beszámolót; e) az éves számlák teljességének, pontosságénak és hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a számlákon feltüntetett kiadások megfelelnek az alkalmazandó törvényeknek, valamint, hogy a támogatásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban merültek fel, az EP-re alkalmazandó kritériumokkal összhangban, valamint, hogy megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak; f) annak biztosítása, hogy van olyan rendszer, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja a számviteli adatokat minden egyes műveletet illetően, és amely támogat valamennyi adatot, amely a kifizetési kérelmek és számlák elkészítéséhez szükséges, beleértve a behajtandó összegek adatait, a behajtott összegeket, valamint egy művelettel, vagy operatív programmal kapcsolatos hozzájárulás részének vagy egészének törlését követően visszavont összegeket is; g) a kifizetési kérelmek elkészítésének és benyújtásának céljából annak biztosítása, hogy megkapta a megfelelő információt az ellenőröktől az eljárásokról és ellenőrzésekről, amelyeket a kiadással kapcsolatban végeztek el; h) figyelembe veszi - az eredmények kifizetési kérelmeinek elkészítése és benyújtása során - az Ellenőrző Hatóság (EH) által vagy felelőssége értelmében elvégzett valamennyi ellenőrzést; i) számítógépes formában fenntartja a Bizottság felé jelentett kiadások számviteli nyilvántartásait, valamint a megfelelő állami hozzájárulásokét, amelyeket kifizettek a kedvezményezettek számára; j) nyilvántartja a behajtandó összegeket és egy adott művelettel kapcsolatos hozzájárulás részének vagy egészének törlését követően visszavont összegeket. A visszaigényelt összegeket vissza kell fizetni az Unió költségvetésébe az együttműködési program lezárását megelőzően, a hatályos szabályozási kerettel összhangban. 126
A funkciók elkülönítését Románia ugyanazon minisztériumában biztosítják, az irányító hatóság műveleti egysége és az irányító hatóság tanúsító funkcióját vállaló egység között. A további részletek az Irányítási és Ellenőrző Rendszer Leírásában (IÉERL) találhatók. Az IH a következőkért is felelős: a) Az ERFA által finanszírozott kedvezményezettekkel;
projekt
szerződések
aláírása
a
fő
b) Információkhoz való hozzáférés biztosítása az NH és EH számára a megfelelő feladataik ellátása érdekében; c) A kiadások megfelelésének biztosítása a Program szabályaival, a Közösség szabályaival, valamint a Program eljárásaival egy megfelelő ellenőrző rendszer révén; d) Megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosítása az egész rendszerre a Program végrehajtását illetően; e) Tevékenységek koordinálása a Program végrehajtása tekintetében, amelyeket a KTra és az IP-ra delegáltak; f) A pénzügyi korrekciók elvégzése az 1303/2013/EU Rendelet 143. Cikkének rendelkezéseivel összhangban; g) Az információk elektronikus rendszerbe történő gyors felvitelének és frissítésének biztosítása, miközben felelős az irányított Programmal kapcsolatos adatok pontosságáért, integritásáért és teljességéért. Az IH-nak gondoskodnia kell arról, hogy az egyenlő bánásmód elvét betartsák, amikor a román és magyar partnereket ellenőrzik. Az IH és a tanúsító feladatokat ellátó személyzet finanszírozása az MS 2014-2020-ból történik az MS adatlap alapján, amelyet az MB hagy jóvá. A Nemzeti Hatóság A Nemzeti Hatóság (NH) a partner állam képviselője lesz a Programban. A Nemzeti Hatóság (NH) a következő feladatokat látja el: a) Információkhoz való hozzáférés biztosítása az IH és EH számára a megfelelő feladataik ellátása érdekében; b) Az EP egészére vonatkozó, kiadások támogathatóságára vonatkozó kiegészítő szabályok beillesztésének biztosítása a nemzeti szabályozási keretbe, amelyeket az MB keretrendszerében hoztak létre az 1299/2013/EU Rendelet 18. Cikkének (2) Bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban; c) A kiadások megfelelésének biztosítása a Program szabályaival, a Közösség szabályaival, a nemzeti szabályokkal, valamint a Program eljárásaival egy megfelelő ellenőrző rendszer révén; 127
d) Az adott országban található partnerek első szintű ellenőrzésének elvégzéséért felelős ellenőr(ök) kijelölése; e) Az NH képviselőinek jelölése a MB-ba; f) Megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosítása a rendszerre a Program végrehajtását illetően az adott országban; g) Az adott országban elkövetett szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása; h) Az IH értesítése 15 munkanapon belül bármely szabálytalanságról, amelyet felfedeztek, vagy amelyről feltételezik, hogy megtörtént az adott ország területén, a Programot illetően; i) A Program elektronikus rendszeréhez való hozzáférés; j) A szükséges források biztosítása források visszavonása esetén Program szinten, arányosan a jóváhagyott projektek költségvetésével és a nemzeti kedvezményezettek által végett tevékenységekkel; k) Annak biztosítása, hogy a műveletek végrehajtásában résztvevő kedvezményezettek, amelyeket a ténylegesen felmerült támogatható költségek alapján finanszíroznak, vagy egy külön számviteli rendszert, vagy egy megfelelő számviteli kódot tartanak fenn egy adott művelethez kapcsolódó valamennyi tranzakcióra; l) Hatékony és arányos csalás elleni intézkedések bevezetése, figyelembe véve az azonosított kockázatokat. Az irányító szervek feladatait és felelősségi körét nemzeti szinten, amelyek a Nemzeti Hatóságból és az Ellenőrökből állnak, akik a kiadások ellenőrzését végzik, részletesen meghatározzák az irányítási és ellenőrzési rendszer leírásában is. A Monitoring Bizottság Az 1303/2013/EU Rendelet 47. Cikkével összhangban, a Tagállamok létrehoznak egy MB-t az Együttműködési Program (EP) Bizottság általi jóváhagyásáról szóló értesítést követő 3 hónapon belül. Az MB végzi el az 1303/2013/EU Rendelet 110. Cikkében meghatározott funkciót. Az MB eljárását (a Magatartáskódexet is beleértve), a műveletek kiválasztásának módszertanát és kritériumait, valamint a Program támogathatósági szabályait legkésőbb a Program EB általi elfogadását követő 12 hónapon belül kell elfogadni. A Monitoring Bizottság (MB)
képviseli a résztvevő tagállamokat politikai és adminisztratív szinten, ezáltal átlátható megközelítést biztosít, tiszteletben tartva a partnerség és többszintű kormányzás alapelveit, képviseli a 8 megyét a Határokon Átívelő (HÁ) területről, hasonló nemzeti és regionális szintet képvisel mindkét TÁ-ban, 128
egyeztet a civil társadalom képviselőivel, profitálni fog az éghajlatváltozással kapcsolatos szakértelemből az MB tagjai között.
Az MB funkciói a következők: a) Az MB legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti a Program végrehajtását, valamint az elért előrehaladást a célkitűzései teljesítése irányában. Ennek során tekintettel kell legyen a pénzügyi adatokra, a közös és program-specifikus mutatókra, beleértve a változásokat is az eredmény mutatók értékében és az előrehaladást a számszerűsített célértékek felé, valamint az 1303/2013/EU Rendelet 21. Cikkének (1) Bekezdésében hivatkozott teljesítményi keretben meghatározott mérföldköveket, és, adott esetben, a kvalitatív elemzések eredményeit is. b) A MB megvizsgál minden olyan kérdést, amely befolyásolja a Program teljesítményét, a teljesítmény-értékelések következtetéseit is beleértve. c) A Monitoring Bizottsággal (MB) konzultálni kell és ha megfelelőnek ítéli meg, véleményt kell adni a Program IH által javasolt bármely módosításáról és jóvá kell hagyni azt. d) A MB észrevételeket tehet az IH felé a Program végrehajtása és értékelése tekintetében, a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatos tevékenységeket is beleértve. A MB figyelemmel kíséri az észrevételei eredményeképpen megtett intézkedéseket. e) A MB kiválasztja a műveleteket. A MB felállíthat egy Operatív Bizottságot, amely a műveletek kiválasztásáért való felelőssége értelmében jár el. f) Különösen a következők vizsgálandók:
bármely kérdés, amely befolyásolja az EP teljesítményét; előrelépés az értékelési terv és az értékelések megállapításaira vonatkozó nyomon követés végrehajtásában; a kommunikációs stratégia végrehajtása; tevékenységek a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítéséhez, az esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés tilalma érdekében, beleértve a fogyatékkal élő személyek hozzáférését is; tevékenységek a fenntartható fejlődés elősegítéséhez.
g) A következők vizsgálandók meg és hagyandók jóvá:
a műveletek kiválasztásának módszertana és kritériumai; az éves és záró végrehajtási jelentések; a Program értékelési terve és a terv bármely módosítása; a Program kommunikációs stratégiája és a stratégia bármely módosítása; az IH bármely javaslata a Program bármely módosításáról; Az 1299/2013/EU Rendelet 18. Cikkének (2) pontja szerint, az MB további, kiadásokra vonatkozó jogosultsági szabályokat hoz létre az EP egészére;
129
a Program végrehajtási struktúrájában felmerült jelentős változások, amelyek hatással voltak a Program végrehajtására.
Az ellenőrző hatóság Az 1299/2013/EU Rendelet 21. Cikkének (1) Bekezdése szerint, egyetlen ellenőrző hatóságot kell kijelölnie a TÁ-knak az 1303/2013/EU Rendelet 123. Cikke (4) Bekezdésének céljára. Az ellenőrző hatóság funkcióit Románia Számvevőszéke ellenőrző hatósága látja el. Az Ellenőrző Hatóság (EH) rendelkezik a szükséges funkcionális függetlenséggel az IH-tól, az MB tagjaitól, az ellenőröktől és kedvezményezettektől. Az EH végzi el az 1303/2013/EU Rendelet 127. Cikkében, valamint az 1299/2013/EU Rendelet 25. Cikkének (2) Bekezdésében meghatározott funkciókat. Az EH különösen felelős annak biztosításáért, hogy az ellenőrzéseket az irányítási és ellenőrzési rendszereken végzik el, a műveletek egy megfelelő mintáján és az éves beszámolókon. Az EH feladatait az 1303/2013/EU Rendelet 123. Cikkének (4) Bekezdésében és 127. Cikkében, valamint az 1299/2013/EU Rendelet 21. Cikkének (1) Bekezdésében és a 25. Cikkének (2) Bekezdésében meghatározott rendelkezésekkel összhangban végzi el. Az EH elkészít egy ellenőrzési stratégiát az Együttműködési Program (EP) elfogadásától számított nyolc hónapon belül, amely meghatározza az ellenőrzés módszertanát, a mintavételi módszert a műveletek ellenőrzéséhez, valamint az ellenőrzések tervezését az adott számviteli évben és az azt követő két számviteli évben. Az ellenőrzési stratégiát éves szinten kell frissíteni, 2016-tól 2024-gyel bezárólag. Az 1299/2013/EU Rendelet 25(2) Cikkével összhangban, az EH-ot auditorok csoportja (GoA) segíti, amely az együttműködési programban résztvevő egyes Partner Államok felelős szervezeteinek képviselőiből áll, amelyek az 1303/2013/EU Rendelet 127. Cikkében foglalt feladatokat látják el. A képviselőknek függetleneknek kell lenniük az MB tagjaitól, az 1299/2013/EU Rendelet 23(4) Cikke szerint kijelölt ellenőröktől és bármely egyéb művelet tevékenységétől és pénzügyeitől. Az ellenőrök csoportját (GoA) legkésőbb az EB Programot jóváhagyó határozatát követő három hónapon belül állítják fel. Kidolgozza saját Eljárási Szabályzatát, elnöke pedig az EH lesz. Az EH egy független ellenőrző szervezetként felelős lesz a kijelölés ellenőrzéséért is, amelyet az 1303/2013/EU Rendelet 124. Cikkének (2) Bekezdése vetít elő. Az EH és az Ellenőr Csoport munkáját az IH és a KT támogatja. Információs Pontok Az IP-k lesznek a fő kapcsolattartó és információs pont a programterületen a tájékoztatáshoz és támogatáshoz. Az IP szakmailag független a fogadó intézménytől, szakmailag a KT koordinálja és a munkáját az IH felügyeli. Az IH rendelkezik a delegált feladatokkal és figyelemmel követi azok megfelelő teljesítését.
130
Az IP-knek Magyarország lesz a házigazdája, a megyei tanácsok (4), külön struktúrában. Az IP általános célja és célkitűzése, hogy hozzájáruljon a KT delegált feladatainak teljesítéséhez a Régióközi V-A Románia-Magyarország végrehajtásához, kvalitatív módon, amelyet a 2007-2013-as időszak tapasztalatai szerint szükségesként azonosítanak. Az Információs Pont (IP) a következő feladatokat látja el: a) a projekt generálás és fejlesztés támogatása (tájékoztató szemináriumok szervezése, stb.), beleértve a támogatást is a nemzeti jogszabályokhoz kapcsolódó szempontokkal való foglalkozás során; b) információcsere biztosítása a különböző projekt javaslatokat illetően; c)
információs és kommunikációs tevékenységek a projekt partnerek és potenciális kedvezményezettek számára, beleértve a támogatást is a nemzeti jogszabályokhoz kapcsolódó szempontokkal való foglalkozást is;
d) a projektek támogatásának figyelemmel követése, összpontosítva a tevékenységekre és a várt kimenetekre és eredményekre, illetőleg, a cél mutatók elérésére és a célkitűzések elérésére a kedvezményezettek által, amikor csak szükséges; e) a releváns projektek végrehajtásának támogatása a költési kötelezettségek biztođítása érdekében, beleértve a támogatást is a nemzeti jogszabályokhoz kapcsolódó szempontokkal való foglalkozás során; f)
információk szolgáltatása a KT számára a költésekről és az egyes projektek eredményeiről, hogy teljesítsék az N+3 szabályt.
A személyzet kiválasztási eljárását az IH szervezi egy nyilvános és átlátható eljárással, amely egyenlő esélyeket és nemek közötti egyenlőséget biztosít, 4 fázisban: (1) (2) (3) (4)
A benyújtott kérelem adminisztratív megfelelősége és a kérelmező jogosultsága, A benyújtott dokumentáció értékelése, Írásbeli vizsga, Strukturált interjú.
Az IH-nek konszenzusra kell törekednie az NH-val a döntéshozatal során a személyzet kiválasztásánál. A részletes kiválasztási eljárásról közösen kell megállapodni. A személyzetet kiválasztó bizottságban a két TÁ-t egyenlően kell képviselni.
Az IP feladatainak és felelősségi körének egyértelmű részletezése, valamint a felülvizsgálati szabályok a Program Kézikönyvében, valamint a delegált munkákról szóló megállapodásban találhatóak. Pénzügyi megállapodás(oka)t írnak alá a Program EB általi jóváhagyását követően.
131
5.3.2 Megállapodások és eljárások a Program irányításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez Az Irányítási és Ellenőrző Rendszer Leírását az MB erősíti meg, miután az EP-t az EB jóváhagyja (miután az MB-t felállítják). Az eljárásokat a projektek kiválasztásához, jóváhagyásához, ellenőrzéséhez és irányításához röviden itt írták le. a. Műveletek értékelése és kiválasztása Valamennyi művelet a Program támogatható területén hajtandó végre. A Partnerek jogosultságának részleteit az Ajánlattételi Felhívás (AF) tartalmazza. Az MB megvizsgálja és jóváhagyja a műveletek kiválasztásának módszertanát és kritériumait. Ezeket a kérelmezők számára az Ajánlattételi Felhívásban bocsátják rendelkezésre, amelyet az IH készít el a KT és NH támogatásával, adott esetben. A műveletek értékelése és kiválasztására, valamint a támogatás feltételeit meghatározó dokumentum aláírásának eljárására a következők szerint kerül sor: Az értékelés felelősségét az IH viseli; az értékeléshez kapcsolódó feladatokat a KT-re kell delegálni, a delegált feladatokról szóló megállapodásban kikötött rendelkezésekkel összhangban. Az értékelési folyamat két fázisból áll: az adminisztratív és jogosultsági kritériumokból, amelyeket a KT végez, valamint a technikai értékelésből, amely külső szakértők segítségével végzendő el. A külső szakértőkkel történő szerződéskötés az IH attribútuma. Az IH biztosítja a teljes folyamat során, hogy hatékony és arányos csalás elleni intézkedések vannak érvényben. Panaszok esetén egy másik szakértői csoporttal kell szerződni, és az IH-nak választottbíróként kell eljárnia velük szemben, ha szükséges, egy másik külső szakértő útján. Az IH és a NH jogosult az értékelő folyamat megfigyelésére személyek kijelölésével, hogy járuljanak hozzá a folyamathoz, amelyet meg lehet tartani a KT telephelyén. Az IH ellenőrzéseket végezhet, például annak érdekében, hogy meggyőződjön a rendszer megfelelő működéséről. Miután a projekteket értékelték, a KT megkapja az értékelési táblázatokat és kidolgozza az értékelési jelentéseket és a projektek rangsorolását, benyújtja azokat az IH-hoz jóváhagyásra, majd benyújtja a listát az MB-hez, hogy döntést hozzon a kiválasztásról. A projekt javaslatok minősége, amint azt azok kiválasztási kritériumoknak való megfelelése is tükrözi, rendkívül fontos annak biztosítása érdekében, hogy a Program konkrét és látható kimeneteket és eredményeket hoz, amelyek határokon átívelő és integrált módon kezelni tudják a programterületet érintő kihívásokat és igényeket. A kizárólag a kutatásra összpontosító projekteket (amelyek nem rendelkeznek alkalmazható kimenettel), vagy amelyek kizárólag tapasztalatcserére összpontosítanak, 132
vagy az olyan projekteket, amelyek nem tüntetik fel a „lágy” tevékenységek konkrét és fenntartható nyomon követését (tanulmányok, felmérések, cselekvési tervek, stb.) a Program nem támogatja. Valamennyi projektnek meg kell felelnie az Ajánlattételi Felhívásba (AF) részletezett horizontális minőségi követelmények halmazának. A műveletek kiválasztásának részleteit az Ajánlattételi Felhívásban részletezik, meghatározott közös eljárási dokumentumon belül a műveletek értékeléséhez és kiválasztásához. b. A panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodások Az 1303/2013/EU Rendelet 74. Cikkének (3) Bekezdésével összhangban, „a Tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ESBA-val kapcsolatos panaszok kivizsgálására vonatkozó hatékony intézkedések érvényben legyenek”. A bevezetett eljárás kiterjed a Program Hatóságok által a projekt értékelés és a kiválasztási folyamt során hozott döntések elleni panaszokra, a panaszok hatékony megvizsgálásának céljával. Ezen eljárás részletes leírását a Program Kézikönyvében és az Ajánlattételi Felhívásban mutatják be. A projekt fő kedvezményezettje, mint a finanszírozási döntés által befolyásolt projekt partnerséget képviselő testület jogosult panasz benyújtására. A panasz csak a következő kritériumok ellenében nyújtható be:
A projekt kérelem technikai és/vagy minőségi értékelésének eredményei nem felelnek meg a fő kedvezményezett által szolgáltatott információknak; A projekt értékelése és a kiválasztási folyamat nem tartotta be az egyes meghatározott eljárásokat.
A panaszt az Irányító Hatóságnak (IH) kell benyújtani. A panaszt további vizsgálat nélkül utasítják el, ha a meghatározott határidő után nyújtják be, vagy ha a formai követelményeket nem tartották be. A fő kedvezményezettet a panasz kézhezvételét követő 10 napon belül tájékoztatják. Az IH, a KT segítségével kivizsgálja a panaszt és elkészíti a műszaki vizsgálatát a panasz érdemi részét illetően, majd a panaszt továbbítják a Panaszkezelő Testülethez. A Panaszkezelő Testület tagjait az MB/IH nevezi ki, a Panaszkezelő Testület tagjainak pártatlanságát biztosítva a vizsgált esetet illetően. A Panaszkezelő Testület üléseit az MB Elnöke hívja össze, és a testület a panaszt a következők alapján vizsgálja meg:
az IH általi technikai vizsgálattal kapcsolatos panasz; az eredeti pályázati űrlap és valamennyi alátámasztó dokumentum; a pályázat értékelésével kapcsolatos valamennyi dokumentum; bármely egyéb dokumentum, amelyet a Panaszkezelő Testület Tagjai kérnek a panaszt illetően.
Az IH-t és KT-t meghívják az ülésre, hogy mutassák be a műszaki vizsgálat helyzetét és a fő kedvezményezettet is meghívhatják egy tárgyalásra. A Panaszkezelő Testület dönthet úgy, hogy a panasz jogos, vagy úgy is, hogy azt el lehet utasítani. Abban az esetben, ha 133
az indokolt, az ügyet visszaküldik az MB-hez, hogy áttekintse a projekt kérelmet és annak értékelését. Az IH a Panaszkezelő Testület döntését a fő kedvezményezett felé 10 napon belül kommunikálja. A panasztételi eljárást - a panasz kézhezvételétől a Panaszkezelő Testület határozatának fő kedvezményezett felé történő kommunikációjáig - maximum 90 naptári napon belül rendezendő. c. Szerződéskötés Egy projektjavaslat jóváhagyását követően az MB által, a KT elkészíti a finanszírozási szerződés tervezetét az ERFA számára, egy sablon segítségével, amelyet az IH biztosít, majd megküldi az IH részére aláírásra. A finanszírozási szerződés tartalmaz minden szükséges információt: a jogi keretet, a finanszírozás tárgyát: tevékenységek, munkaterv/végrehajtási naptár, a finanszírozás maximum ERFA összege; a költségek jogosultságának feltételei; változás-korlátozások a költségvetés rugalmasságában; jelentéstételi követelmények és határidők az előrehaladási jelentések benyújtására; a kifizetési kérelmek eljárása; a Fő Kedvezményezett jogai és kötelezettségei; a szükséges számviteli dokumentáció és az időkeret a projekthez kapcsolódó alátámasztó dokumentumok archiválásához; a visszatérítési eljárás; publicitás, tulajdonlás (a terjesztési jogokat is beleértve) és bevétel-generálás; engedményezés, jogutódlás és pereskedés; felelősségi záradékok, stb. A végleges jóváhagyott pályázati dokumentáció, valamint a projekt hivatalos jóváhagyása az MB által a finanszírozási szerződés részét képezi, elektronikus formában. d. Monitoring A Program figyelemmel követése egy projekt-specifikus technikai és pénzügyi információt nyújtó, új elektronikus irányítási rendszerben történik. A jelentéstételt a Fő Kedvezményezett végzi a teljes partnerség nevében, időszaki és zárójelentések formájában, amelyeket bemutat a KT részére, amely azokat benyújtja az IH-nak. A KT ellenőrzi a jelentések megfelelését a projekt Kérelemnek. A jelentések adatait az irányítási rendszerben tárolják, amely ez alapján generálja az EB részére benyújtandó jelentéseket. A monitoringot az IP támogatja, amely információkat is nyújt a kedvezményezettek számára. Ennek ellenére, a KT-nak helyszíni látogatásokat is kell tennie a projekt helyszínére, hogy figyelemmel kövesse a projektek alakulását és az eddig elért eredményeket, az IP támogatásával, ahol szükséges. e. Menedzsment ellenőrzések Megfelelés biztosítása a nemzeti jogszabályokkal és az EU közbeszerzési szabályaival, különösen pedig (i) a 2004/18/EK és 2004/17/EK Irányelvvel, (ii) a 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU Irányelvvel, miután átültették őket a nemzeti 134
jogszabályokba; (iii) a 89/665/EGK és 92/13/EGK Irányelvekkel, valamint (iv) az EU Működéséről Szóló Egyezményből levezetett általános közbeszerzési alapelvekkel. Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program úgy határozott, hogy létrehozza az első szintű ellenőrzési rendszert Romániában és Magyarországon. Romániában az első szintű ellenőrzés elhelyezése a Határokon Átívelő Együttműködésért Felelős Nagyváradi Regionális Iroda szintjén történik (egy külön struktúrában a KT-tól), a PT 1-6-ra, Magyarországon pedig a Széchenyi Programirodában, ugyanazon PT-kre. A Műszaki Segítségnyújtás PT-t illetően, az Első Szintű Ellenőrző Rendszert egy külön struktúrában kell elhelyezni a román Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumban, illetőleg, Magyarország Miniszterelnöki Hivatalán belül. Az Első Szintű Ellenőrző Rendszer finanszírozása a Műszaki Segítségnyújtásból történik, külön struktúrákban az IH/KT/NH-tól. Az IH elkészíti a Közös Első Szintű Ellenőrző Irányelvek vázlatát. A dokumentum kötelező minden ellenőrre. Ezenfelül, az IH ellenőrzéseket végezhet mintánként, az első szintű ellenőrzés által már ellenőrzött műveletekről annak érdekében, hogy meggyőződjön a rendszer megfelelő működéséről. Az első szintű ellenőrök (az NH-n keresztül) benyújtanak az IH részére háromhavonta egy előrehaladási jelentést a tevékenységükről, a kapcsolódó költségekről és a felmerült problémákról. Az Első Szintű Ellenőrző Rendszer költségeit a Program költségvetése fedezi a „Műszaki Segítségnyújtás” PT alatt. f. Visszatérítés a Fő Kedvezményezettek számára Az 1299/2013/EU Rendelet 27. Cikkének (1) Bekezdése szerint, az Európai Bizottság az ERFA támogatást az Együttműködési Programok (EP) részére egyetlen bankszámlára fizeti, nemzeti alszámlák nélkül. Ugyanazon Rendelet 21. Cikkének (2) Bekezdése szerint, a Fizetési Egység a kifizetéseket a Fő Kedvezményezett számára fizeti ki, az 1303/2013/EU Rendelet 132. Cikkével összhangban (a Fő Kedvezményezett ekkor felelőssé válik az ERFA finanszírozás átutalásáért késedelem nélkül a projekt partnerei részére). Ebből a célból, az IH megteszi a szükséges intézkedéseket egy Program bankszámla létrehozására, az EP EB általi jóváhagyását követő 12 hónapos határidővel. A számlát az EB-től érkező kifizetések fogadására kell használni. g. Program Értékelés A Programot illetően egy ex-ante, folyamatban levő és hatás értékelést végeznek független értékelők, azzal a céllal, hogy javítsák a Program minőségét és optimalizálják a pénzügyi források allokációját. Az ex-ante értékelések javaslatait figyelembe veszik a Program kidolgozási folyamata során. Az MB a Program értékelési tervét a Program EB általi jóváhagyását követő egy éven belül fogadja el.
135
A Értékelés az IH felelősségi körébe tartozik, az Értékelés költségeit pedig a Program költségvetése fedezi az IH „Műszaki Segítségnyújtás” PT-je alatt.
136
5.4 A kötelezettségek viselése a résztvevő Tagállamok között az irányító hatóság, vagy a Bizottság által kiszabott pénzügyi korrekciók esetén A Tagállamok azon felelősségének sérelme nélkül, amely a rendellenességek észlelésére és kijavítására, valamint az 1303/2013/EU Rendelet 122(2) Cikke szerint a jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítésére vonatkozik, az irányító hatóság gondoskodik róla, hogy bármely, rendellenesség eredményeként kifizetett összeget behajtsanak a Fő Kedvezményezettől. Az 1299/2013/EU Rendelet 27. Cikkével összhangban, a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a fő kedvezményezett részére minden, jogtalanul kifizetett összeget. Amennyiben a fő kedvezményezettnek nem sikerül biztosítania a visszafizetést a projekt partnertől, vagy ha az irányító hatóságnak nem sikerül visszaszereznie a visszafizetést a fő kedvezményezettől, a tagállam, amely területén az érintett fő kedvezményezett található, visszatéríti az irányító hatóság részére az ilyen projekt partner részére jogtalanul kifizetett összeget, az 1299/2013/EU Rendelet 27(3) Cikke szerint, az alábbiak szerint a TÁ-k között felosztott felelősségekkel összhangban. Az IH azután téríti meg a forrásokat az Unió részére, miután a Fő Kedvezményezettől/kedvezéynezettektől/IH-tól behajtották az összegeket. Amennyiben az IH visel bármely jogi kiadást a beszedési jogorvoslati eljáráshoz amelyet az adott Tagállammal történt konzultációt és kölcsönös megállapodást követően kezdeményeznek - még akkor is, ha az eljárás sikertelennek bizonyul, az adott eljárásért felelős fő kedvezményezettnek, vagy kedvezményezettnek otthont adó Tagállamnak kell megtérítenie. A behajthatatlan összeg TÁ-k által az IH részére történő megtérítésével párhuzamosan, vagy közvetlenül azt követően, az TÁ-k fenntartják a jogot a visszafizetés biztosítására a fő kedvezményezettől vagy egyedüli kedvezményezettől, aki a területén található, akár jogi úton is szükség esetén. Erre a célra az IH és a Fő Kedvezményezett engedményezi a támogatási szerződésből és a releváns kedvezményezettek között aláírt partnerségi megállapodásból eredő jogait. Mivel a Tagállamok teljes felelősséget viselnek a területükön található Fő Kedvezményezettek vagy kedvezményezettek részére biztosított ERFA támogatásért, gondoskodniuk kel róla, hogy - a kiadások tanúsítása előtt - bármely szükséges pénzügyi korrekciót biztosítsanak, és törekedniük kell arra, hogy visszaszerezzenek bármely elvesztett összeget, amelyet a területükön található valamely kedvezményezett által okozott rendellenesség, vagy gondatlanság miatt veszítettek el. Adott esetben, a Tagállam késedelmi kamatot is felszámolhat a késedelmes kifizetésekre. Például a Számvevőszék vagy az EB által feltárt szabálytalanságok esetén, amelyek azt eredményezik, hogy bizonyos kiadások nem támogathatónak tekintettek, valamint amelyek pénzügyi korrekciót eredményeznek az EB döntése alapján az 1303/2013/EU Rendelet 136-139. Cikkei alapján, a TÁ-kra vonatkozó pénzügyi következményeket alábbiakban határozták meg.
137
Az EB és a TÁ-k közötti bármely kapcsolódó levélváltást másolatban meg kell küldeni az IH/KT részére. Az utóbbi tájékoztatja az IH-t és az EH-t, adott esetben. Amennyiben az IH/KT, vagy bármely TÁ tudomást szerez szabálytalanságokról, késedelem nélkül tájékoztatja a felelős Tagállamot vagy IH/KT-t. Az utóbbi gondoskodik az információ átadásáról az IH és EH részére, adott esetben. Az 1303/2013/EU Rendelet 122. Cikkével összhangban, minden Tagállam felelős a területén található kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságok bejelentéséért az EB felé és egyúttal az IH felé is. Valamennyi tagállam tájékoztatja az EB-t és az IH-t bármely előrehaladásról a kapcsolódó közigazgatási és jogi eljárásokat illetően. Az IH gondoskodik az információ átadásáról az EH részére. A Tagállamok viselik a program ERFA finanszírozásának használatával kapcsolatos felelősséget, a következők szerint:
Mindegyik Tagállam viseli a felelősséget a területén található Fő Kedvezményezett által okozott szabálytalanságok lehetséges pénzügyi következményeiért, az ERFA követelésének arányában az EB felé arra az időszakra, amely a pénzügyi korrekció alapját képezi.
Egy rendszerszintű szabálytalanság vagy pénzügyi korrekció esetén program szinten, amely nem köthető egy adott Tagállamhoz, a felelősséget közösen és egyformán viselik a Tagállamok.
Az irányító hatóság/KT/IP részére felmerült technikai segítségnyújtás költségei esetében, az adminisztratív szabálytalanságokkal kapcsolatos felelősséget az irányító hatóság/KT/IP viseli, adott esetben.
A tanúsító funkció vállalása során felmerült műszaki segítségnyújtás költségeiért a felelősséget az IH viseli, a tanúsító funkcióért felelős szervként.
Az EH részére felmerült műszaki segítségnyújtás költségeiért a felelősséget az EH viseli.
A TÁ-k (az Első Szintű Ellenőrző Rendszert is beleértve) részére felmerült műszaki segítségnyújtás költségeiért a felelősséget az érintett TÁ (az Első Szintű Ellenőrző Rendszert is beleértve) viseli.
138
5.5 Az euró használata Általában, a kiadások Magyarországon magyar forintban (HUF), Romániában pedig román lejben (RON) merülnek fel. Az eurótól eltérő pénznemben felmerült kiadásokat át kell alakítani euróra a kedvezményezetteknek, a Bizottság havi elszámolási árfolyamán (http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.c fm) abban a hónapban, amely során a kiadást benyújtották ellenőrzésre az Első Szintű Ellenőrző Rendszerbe, az 1299/2013/EU Rendelet 28(b) Cikkével összhangban.
139
5.6 Partnerek bevonása A többszintű kormányzás elvével összhangban, a partnerek bevonása központi elem volt a teljes Program kidolgozása során. Amint azt a 9.3. Fejezetben is részletezzük („Az együttműködési program elkészítésében résztvevő érintett partnerek”), a tervezési és programozási eljárás során biztosított volt valamennyi releváns nemzeti, regionális és helyi érdekelt fél bevonása. Még egy „Konzultáció az érdekelt felekkel és bevonásuk a programozási folyamatba” című dokumentumot is kidolgoztak a programozási folyamat részeként, amely egy módszertant mutat be a releváns érdekelt felek aktív bevonásának biztosításához. Az érdekelt felekkel rendszeresen konzultáltak és lehetőségük volt véleményük kifejezésére számos alkalommal a folyamat során. A STE és a KTS tervezete kidolgozásának szerves részeként a következő konzultációs lépéseket tették meg:
21 egyéni, félig strukturált interjút készítettek a releváns nemzeti minisztériumok, megyei tanácsok képviselőivel, valamint a megyeszékhely városok képviselőivel a támogatható országokból.
8 interaktív megyei szintű workshopra került sor - minden támogatható országban egyre, azzal a céllal, hogy tájékoztassák az érdekelt feleket az adott országban a tervezési folyamatról, hogy megvitassák az elemzést, közösen azonosítsák az igényeket, kihívásokat és potenciálokat és a projektötleteket is a jövőbeli együttműködési programokhoz. E workshopok résztvevőinek listáját a releváns megyei tanácsok javasolták, és minden esetben biztosították az önkormányzatok, az üzleti szektor és a civil szektor megfelelő képviseletét. Az interaktív workshopok részletei megtalálhatóak az STE 6.5 Mellékletében.
4 párhuzamos interaktív tematikus workshopot tartottak meg Békéscsabán, összesen több mint 100 résztvevővel. A résztvevőket a támogatható országokból és a KMCS tag nemzeti minisztériumokból, Romániából és Magyarországról választották ki és delegálták52. E workshopokon a fő fejlesztési igényeket azonosították és a támogatható terület közös jövőképének legfontosabb összetevőire is javaslatokat tettek.
További konzultációkra került sor az EP előkészítő szakaszában a programozás során biztosítva, hogy az érdekelt feleket rendszeresen tájékoztatják és hozzájárulhatnak a program előkészítéséhez. A következő lépéseket tették meg:
52
KMCS tagok, Románia: Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium, Európai Programok Főigazgatósága, Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium, Regionális Fejlesztés és Infrastruktúra Főigazgatósága, Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium/Nemzeti Környezetvédelmi Hatóság; KMCS tagok, Magyarország: Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Külügyi és Kereskedelmi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium
140
További egyéni interjúkat készítettek nemzeti és megyei szinten, a releváns tematikus területek szervezeteinek képviselőivel, hogy megvitassák a javasolt stratégiát és beavatkozásokat;
8 interaktív megyei workshopra került sor - minden támogatható országban egyre - (i) az érdekelt felek tájékoztatására az előrehaladásról és a program előkészítésének tartalmáról, valamint, (ii) hogy lehetőséget biztosítsanak számukra véleményük kifejezésére és az együttműködési program tartalmának alakítására. A Bizottság 2014.01.07-iki Delegált 240. sz. Rendeletével összhangban az Európai magatartáskódexről és partnerségekről az Európai Strukturális és Befektetési Alapok keretén belül, a következő érdekelt feleket hívták meg e megyei workshopokra: o az adott megyei tanács képviselői (a KMCS-ben is részt vesznek); o a városok és városi területek képviselői; o a felsőoktatási intézmények képviselői az adott országból; o kereskedelmi kamarák és egyéb üzleti szövetségek képviselői; o a civil társadalom képviselői, civil szervezetek, valamint az ETT-k. A megyei workshopok mindegyikén, a következő fő témákat vették át kellő részletességgel: o o o o o o
a programozási folyamat folyamata és állapota, prioritások és a kapcsolódó SC-k kiválasztása, a javasolt beavatkozások, a mutatók fogalommeghatározása, horizontális alapelvek végrehajtása, finanszírozás-allokáció.
Egy rövid tájékoztató fázist követően, valamennyi workshopot interaktív müdon tartottak meg. Valamennyi résztvevő részére biztosították a lehetőséget, hogy észrevételeket tegyenek, hangot adjanak a javaslataiknak és tisztázzák a kérdéseiket. Valamennyi megjegyzést nyilvántartásba vettek, majd figyelembe vettek a későbbi EP verzió tervezetébe történő befoglalásra.
Nyilvános konzultáció az együttműködési program tervezetéről - az EB részére történő benyújtását megelőzően, az EP tervezetet konzultáció céljából a nyilvánosság rendelkezésre bocsátották. Abban a folyamatban, bármely szervezet vagy akár egyén valamennyi véleményét összegyűjtötték, regisztrálták és foglalkoztak vele.
A fent említett konzultációk és workshopok mellett, a zászlóshajó projektötletek elkészítése és megvitatása során az erős együttműködés és koordináció a jogosult országok között biztosított a Románia és Magyarország közötti megállapodás mellett. Az elfogulatlan folyamat garantálhatja a megfelelő egyensúlyt és hozzájárul a stratégiai fontosságú zászlóshajó projektek megfelelő előkészítéséhez. Ezenfelül, annak érdekében, hogy garantáljuk a zökkenőmentes átmenetet a 20072013-as Program és a 2014-2020-as időszak tervezése között, főként a 2007-2013-as
141
Program közös MB-jének tagjai, valamint a KMCS tagjainak többsége jelölhető a jövőbeli MB-be, tagként, vagy megfigyelőként. Az IH felveszi a kapcsolatot valamennyi releváns érdekelt féllel, hivatalosan, írásban, a jelöléshez mindkét TÁ-ban, a Románia és Magyarország által nemzetileg adott input alapján. A hivatalos jelölés elfogadását követően, az MB-t fel kell állítani és jóvá kell hagyni az Eljárási Szabályzatát.
142
6 6. RÉSZ: KOORDINÁCIÓ Mivel az ETE program támogatható területe több mint egy TÁ-ra terjed ki, egészként kell figyelembe venni annak biztosítását, hogy a finanszírozásra kiválasztott projektek kiegészítő jellegűek legyenek, illetve, hogy ne mutassanak semmilyen átfedést egyéb támogatási és finanszírozási eszközökkel a TÁ-kban. A koordináció biztosítása és az átfedések elkerülése nemzeti felelősség, ami azt jelenti, hogy a TÁ-k létrehozzák a szükséges mechanizmust és az MB összetétele garantálja a megfelelést is, tiszteletben tartva a többszintű kormányzási megközelítést nemzeti és területi szinten. Románia Partnerségi Megállapodása, amelyet a Bizottság 2014. augusztus 6-án hagyott jóvá, a következő kihívásokra és megfelelő prioritásokra összpontosít: A versenyképesség és helyi fejlesztés elősegítése, a gazdasági szereplők fenntarthatóságának megerősítésével és a regionális vonzerő javításával; Humántőke fejlesztése a foglalkoztatottság és a felsőfokú végzettségűek arányának növelésével, egyúttal kezelve a súlyos társadalmi kihívásokat és szegénységi szinteket, különösen a hátrányos helyzetű vagy marginalizált közösségek esetében, valamint a vidéki területeken; Fizikai infrastruktúra fejlesztése, az ICT és közlekedési ágazatban egyaránt, a romániai régiók hozzáférhetőségének és azok vonzerejének növeléséhez a befektetések számára; A természeti erőforrások fenntartható és hatékony használatának ösztönzése az energiahatékonyság és az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság elősegítésével, környezetvédelemmel, valamint alkalmazkodással az éghajlatváltozáshoz; Egy modern és professzionális közigazgatás kiépítése szisztemizált reform segítségével, amelynek célja, hogy leküzdje a strukturális kormányzás hiányosságait. A Románia-Magyarország Együttműködési Program valamennyi prioritási tengelye kapcsolódik az ilyen prioritásokhoz. Összefüggésben Magyarország Partnerségi Megállapodásával, amelyet a Bizottság 2014. augusztus 29-én hagyott jóvá, a Románia-Magyarország Együttműködési Program (EP) minden egyes fő nemzeti fejlesztési prioritáshoz hozzájárul, a következők szerint: 1. Az üzleti szektor versenyképességének és globális teljesítményének javítása 2. A foglalkoztatás elősegítése a gazdasági fejlődési, foglalkoztatási, oktatási és társadalmi befogadási politikákon keresztül, figyelembe véve a területi egyenlőtlenségeket 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi befogadással kapcsolatos és demográfiai kihívások kezelése 5. Helyi és területi fejlesztés végrehajtása a gazdasági növekedés elősegítéséhez
143
A következő táblázatok megmutatják a koherencia és koordinációs igényeket az Interreg V-A Románia-Magyarország és a nemzeti főáramú Operatív Programok között az SC-k, valamint a prioritási tengelyek szintjén.
Romániai Operatív 53 Programok
RNIFOP: Nagy Infrastrukturális Operatív Program
POR: Regionális Operatív Program
53
A finanszírozás forrása
ERFA, Kohéziós Alap
ERFA
Prioritási tengelyek 1. A közlekedés és a TEN-T hálózat fejlesztése Romániában 2. Közlekedés - A regionális elérhetőség növelése a TEN-T hálózathoz való csatlakozás által. 3. Közlekedés – Biztonságos és környezetbarát közlekedés fejlesztése. 4. Környezet és Éghajlatváltozás - A környezet védelme és eroforráshatékonyság elősegítése. 5. Környezet és Éghajlatváltozás - A biodiverzitás védelme és megőrzése, méregtelenítés a történelmileg szennyezett területeken, a levegő minőségének figyelemmel követése 6. Környezet és Éghajlatváltozás - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, kockázatok megelőzése és kezelése 7. Tiszta Energia és Energiahatékonyság Biztonságos, tiszta energia gazdálkodás alacsony szén-dioxid kibocsátás mellett. 8. Tiszta Energia és Energiahatékonyság Intelligens és fenntartható villamosenergia-átvitel és földgáz 9. Városi infrastruktúra fejlesztése Bukarest - Ilfov között 1. Technológia transzfer 2. A KKV-k versenyképessége 3. Energiahatékonyság a középületekben. 4. Városfejlesztés 5. Kulturális Örökség 6. Közúti közlekedési infrastruktúra 7. Turizmus 8. Egészség és társadalmi infrastruktúra 9. Marginalizált közösségek (közösségi irányítású helyi fejlesztés) 10. Oktatási infrastruktúra
A kapcsolódó SC az Interreg V-A RomániaMagyarországban
SO2, SO4 SO2 SO1
SO1, SO5
SO1, SO5
SO1
SO1 - nem alkalmazható SO3
SO4 SO1 SO2 SO2, SO3 SO4, SO5 SO3, SO4 SO4
A dokumentumok vázlatai elérhetőek 2015. február 9-étól a következő linken: http://www.fonduriue.ro/po-2014-2020.
144
Romániai Operatív 53 Programok
REFOP: HumántőkeFejlesztési Operatív Program
RAKFOP: Adminisztratív Kapacitás Operatív Program
Kapcsolattartó Pont: Operatív Program Versenyképesség
RNVFP: Nemzeti Vidékfejlesztési Program
A finanszírozás forrása
ESZA
ESZA
ERFA
EMVA
Prioritási tengelyek 11. Kataszter. 12. Technikai segítségnyújtás. 1. Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés. 2. A Neets kategóriába tartozó fiatalok helyzetének javítása. 3. Munkahely mindenki számára. 4. Társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem. 5. KÖZÖSSÉGI IRÁNYÍTÁSÚ HELYI FEJLESZTÉS 6. Oktatás és készségek/kompetenciák. 1. Hatékony struktúrák valamennyi közigazgatási és igazságügyi szinten. 2. Hatékony és átlátható közigazgatás és igazságügyi rendszer. 3. Technikai segítségnyújtás. 1. A kutatás, technológiai fejlődés és innováció erősítése a gazdasági versenyképesség és üzletfejlesztés támogatásához. 2. Információtechnológia és Kommunikációs Technológiák (ICT) a digitális versenyképesség érdekében. 1. A tudástranszfer és innováció ösztönzése a mezőgazdaságban, erdészetben és a vidéki térségekben. 2. A farm életképességének és versenyképességének növelése minden típusú mezőgazdaság esetében, minden régióban és innovatív mezőgazdasági technológiák és fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése. 3. Az élelmiszerlánc szervezésének elősegítése, beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és marketingjét, az állatjólétet és kockázatmenedzsmentet a mezőgazdaságban. 4. A mezőgazdasághoz és erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és javítása. 5. Az erőforrás-hatékonyság elősegítése, alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó gazdaságokra való áttérés támogatása a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és erdészetben. 6. A társadalmi befogadás, a szegénység-
145
A kapcsolódó SC az Interreg V-A RomániaMagyarországban
SO3 SO3, SO4 SO3, SO4 SO3, SO4, SO6 SO4
SO6
SO3, SO4
SO3
SO3
SO1
SO1, SO5
SO3, SO4, SO6
Romániai Operatív 53 Programok
A finanszírozás forrása
Prioritási tengelyek
A kapcsolódó SC az Interreg V-A RomániaMagyarországban
csökkentés és gazdasági fejlődés elősegítése a vidéki területeken. RHOP: Halászati és Tengerészeti Ügyek Operatív Programja
ETHA
Az RHOP vázlat programja nem elérhető a mai napig.
146
Magyarországi Operatív 54 Programok GINOP, Magyarországi Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
MTTOP, Magyarországi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
EEFOP, Magyarországi Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program
IKOP, Magyarország Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja
KEHOP, Magyarországi Környezeti és 54
A
A finanszírozás forrása
ERFA, ESZA
ERFA, ESZA
ERFA, ESZA
Kohéziós Alap, ERFA
Kohéziós Alap, ERFA
A kapcsolódó SC az Interreg V-A RomániaMagyarországban SO3 -
Prioritási tengelyek 1. Kis- és középvállalkozások 2. Kutatás és innováció 3. Információs és kommunikációs fejlesztés 4. Energia 5. Foglalkoztatás és képzés 6. Turizmus 1. Területi gazdasági fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Elmozdulás az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaság felé, különösen a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Közösségi irányítású helyi fejlesztés városi területeken 6. HR-fejlesztés, foglalkoztatási ösztönzők és társadalmi együttműködés megyei és helyi szinten 1. A társadalmi együttműködés erősítése 2. Infrastrukturális befektetések a társadalmi együttműködés erősítése érdekében 3. A tudástőke bővítése 4. Infrastrukturális befektetések a tudástőke bővítése érdekében 5. Pénzügyi eszközök a társadalmi együttműködés erősítéséhez, valamint a társadalmi innovációhoz és transznacionális együttműködéshez 1. A nemzetközi (TEN-T hálózat) közúti elérhetőségének javítása 2. A nemzetközi vasúti és vízi szállítás (TEN-T hálózat) fejlesztése 3. A városi közlekedési rendszer és elővárosi vasúti hálózatok fejlesztése 4. A közlekedési rendszerek energiahatékonyságának fejlesztése 1. Alkalmazkodás az éghajlati változáshoz 2. Az önkormányzati vízellátás,
dokumentumok vázlatai elérhetőek http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29.
2015.
147
február
6-ától
SO3 SO1 SO2, SO3 SO1, SO4 SO2
SO4 SO4 SO3, SO4, SO6 SO3, SO4, SO6 SO4 -
SO4, SO6
SO2 SO2 SO2, SO4 SO1, SO5 a
következő
linken:
Magyarországi Operatív 54 Programok
A finanszírozás forrása
Energiahatékonysági Operatív Program
KÖFOP, Magyarországi Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Operatív Program
MVOP, Magyarországi Vidékfejlesztési Operatív Program
MHVGOP, Magyar Halászati és Vízgazdálkodási Operatív Program
MEOP, Koordinációs
ESZA, ERFA
EMVA
ETHA
Kohéziós
A kapcsolódó SC az Interreg V-A RomániaMagyarországban
Prioritási tengelyek szennyvíz-gyűjtés és -kezelés és szennyvíztisztítás fejlesztése 3. A hulladékgazdálkodás és kármentesítés fejlesztése 4. Tájvédelmi és fajvédelmi intézkedések 5. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások használata 1. A szolgáltatás jellegű közigazgatás szervezeti feltételeinek fejlesztése 2. A szolgáltatás jellegű közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése 3. Az innováció erősítése a közigazgatásban 4. Az innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése a közigazgatásban 1. A tudástranszfer és innováció ösztönzése a mezőgazdaságban, erdészetben és a vidéki területeken 2. A farmok életképességének és versenyképességének javítása, innovatív mezőgazdasági technológiák és fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 3. Élelmiszerlánc szervezése, állategészségügy és állatjólét fejlesztése és kockázatkezelés a mezőgazdaságban 4. A mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák helyreállítása, védelme és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság elősegítése, alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságok létrehozása a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és erdészetben 6. A társadalmi befogadás, a szegénységcsökkentés és gazdasági fejlődés elősegítése a vidéki területeken 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra elősegítése 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra elősegítése 3. A KHP végrehajtásához való hozzájárulás 4. A foglalkoztatás és területi kohézió erősítése Technikai segítségnyújtás
148
SO1 SO11 SO11 -
-
-
SO3
SO1
SO5
SO3, SO4 SO1 SO3 SO3 Eredményes és
Magyarországi Operatív 54 Programok Operatív Program
A finanszírozás forrása
Prioritási tengelyek
Alap, ERFA
149
A kapcsolódó SC az Interreg V-A RomániaMagyarországban hatékony program- és projekt-végrehajtás
A koordináció célja, hogy elősegítse a szinergiákat, hogy hozzájárulhassunk az EU 2020 stratégiához és a Duna-stratégiához. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Program olyan dokumentumainak kidolgozására, mint például az MB Eljárási Szabályzata, a Program Értékelési Terve, amelyet az MB-nek kell jóváhagynia, valamint a Program Kézikönyve. Pályázatokat nyújtanak be bármely kapcsolat leírásával a projektekhez, amelyeket kiválasztottak a finanszírozásra, amelyek végrehajtás alatt vannak, vagy már lezárták őket, valamint egyéb programokhoz. Be kell vezetni a kapcsolódó tevékenységeket és be kell mutatni a hozzáadott értéket. Arról is nyilatkozni kell, hogy semmilyen más forrást nem kaptak meg. Technikai szinten, az együttműködést az ETE programok között, valamint a főáramú operatív programok között tervezik, rendszeresen. A tervek szerint Magyarországon az IT rendszert a főáramú operatív programhoz a kettős finanszírozás ellenőrzésére is használják majd, amint azt Magyarország Partnerségi Megállapodásában is kifejtették. Romániában az Európai Alapok Minisztériumának (MEF) biztosítania kell az általános koordinációt, Románia Partnerségi Megállapodásával összhangban, amelyet a Bizottság 2014. augusztus 6-án hagyott jóvá. A Gazdasági- és Pénzügyminisztériumot, amely részt vett a tervezési és programozási fázisban, az MB tagjának is jelölni szándékoznak. A mechanizmusok, amelyek biztosítják a hatékony koordinációt az ERFA, az Európai Társadalmi Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Alap a Vidékfejlesztésért és az Európai Tengerészeti és Halászati Alap (ETHA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) Határ- és Vízumeszközei és egyéb uniós és nemzeti finanszírozási eszközök között, beleértve a koordinációt és lehetséges kombinációt is az Európa Csatlakoztatása Létesítménnyel, az ENI-vel, az Európai Fejlesztési Alappal (EFA) és az ECSTE-vel és az EBB-vel, figyelembe véve a Közös Stratégiai Keret rendelkezéseit, az 1303/2013/EU Rendelet I. Mellékletében foglaltak szerint. Az IH, a releváns román és magyar nemzeti hatóságokkal együtt felelős lesz a kommunikáció és koordináció biztosításáért a nemzeti megfelelőivel, akik egyéb finanszírozási eszközökért felelősek, miközben az átfedések/szinergiák értékelését főként a projekt értékelési fázisa során végzi a KT. Az Interreg V-A Románia-Magyarország keretén belül a következő mechanizmusok állíthatók fel az átfedések elkerüléséhez és a szinergiák elősegítéséhez:
A jelentkezési űrlap tartalmaz egy külön részt, amelyben a pályázó: o információkat szolgáltat a múltbéli, jelenlegi és a jövőben várt EU-s segítségnyújtásról, o részletezi, hogyan egészíti ki a projekt a nemzeti és regionális programokat, amelyeket az ESBA támogat, egyéb uniós támogatással, vagy vagy nemzeti politikákkal és finanszírozási eszközökkel o leírja, melyek a konkrét, határokon átívelő hozzáadott értékek, amelyeket a projekt nyújt
150
A pályázók, akik befektetés-előkészítésre összpontosító projekteket javasolnak, megmagyarázzák, hogyan várnák el a projektjeik végrehajtásának/megvalósításának finanszírozását más forrásokon keresztül.
Együttműködési mechanizmusokat hoznak létre a releváns nemzeti vagy regionális ügynökségek között, akik részt vesznek az ESB által finanszírozott programokban a határokon átívelő területen, és az IH és a KT között.
Az Interreg V-A Románia-Magyarország kimeneteinek és eredményeinek terjesztése európai, nemzeti és határokon átívelő szinten a program kommunikációs stratégiáján keresztül valósul meg.
Ahol lehetséges, együttműködést kell biztosítani más ETE programokkal, mint például a transznacionális programok vagy egyéb, határokon átívelő együttműködési programok, amelyek szorosan kapcsolódnak a jogosult területhez (például a 2014-2020-as Duna Program). Egy koordinációs mechanizmust lehetne felállítani annak érdekében, hogy a lehetséges mértékben észleljék és elkerüljék a lehetséges átfedéseket és párhuzamosságokat, valamint, hogy aktiválják a szinergiákat az egymást kiegészítő projektek között, amelyeket a szomszédos együttműködési területeken hajtanak végre. Ez a koordináció mechanizmus főként a következőkből tevődik össze:
Információcsere a projektjavaslatok értékelése során
Információcsere a jóváhagyott projektek végrehajtásának ellenőrzése során
A földrajzi rugalmasság használatának támogatása, amint azt az 1299/2013/EU Rendelet 20. Cikkének (2) bekezdése is említi, olyan projektek támogatása érdekében, amelyek erősebb eredményeket mutatnak, ha tevékenységeik egy részét a programterületen túl hajtják végre, különösen a Duna térsége mentén.
Az INTERACT Program továbbra is egy fontos koordinációs eszköz marad az ETE Programok között. Támogatni fogja a cserét a program szervei között és információt gyűjt a finanszírozott projektekről egész Európában, ami lehetővé teszi a pályázók és döntéshozók számára, hogy megvizsgálják a korábbi és a folyamatban levő együttműködéseket hasonló témákban.
151
7 7. RÉSZ: ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSE A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZÁMÁRA A 2007-2013-as HURO Program folyamatos értékelését végezték el, amely a kiválasztott külső szakértők által tett ajánlások egész sorát eredményezte. Az első értékelő jelentésben, hosszú- és rövid távú ajánlásokat fogalmaztak meg a relevanciát, teljesítményt, végrehajtást és kommunikációt illetően. A Végső Értékelő Jelentés részeként az értékelők célja annak figyelemmel követése volt, hogy a rövid távú ajánlásokat az intézményi rendszer végrehajtotta-e, ezáltal a fő megállapításokat és következtetéseket továbbadták-e. A végső jelentésben végzett monitoring tevékenység szerint, a rövid távú ajánlások szerinti tevékenységeit már megtették a 2007-2013-as HURO Program végrehajtása során, ezáltal alapot teremthetnek a további használatra bevált gyakorlatként a 2014-2020-es Program során. A hosszútávú ajánlásokat tiszteletben fogják tartani és belefoglalják a Programba és a projekt irányításba a Program Kézikönyvének és a további program dokumentumok összeállítása során, ha szükséges. A kedvezményezettek alábbiakban bemutatott adminisztratív terheinek összefoglaló értékelése a folyamatos értékelések következtetésein és a megyei workshopok résztvevőitől kapott visszajelzéseken alapul. A főbb következtetések a következők:
A két lépésből álló projekt-kiválasztást a 2007-2013-as Programban vezeték be (1. Lépés: a projekt koncepció benyújtása és értékelése; 2. lépés: az olyan projektek esetében, amelyeket kiválasztottak az 1. lépésben, a részletes projektdokumentáció benyújtása és értékelése), minden típusú projekt esetén, amelynek célja a pályázók adminisztratív terheinek csökkentése. Azonban, csak egy részletes projekt koncepció igénylése helyett, amelyet az 1. lépésben kell benyújtani, a pályázókat arra kérték, hogy szinte minden dokumentumot nyújtsanak be, amelyek az 1-lépéses eljárásban szükségesek a döntéshozatal támogatása céljából. Ennek eredményeképpen: o A dokumentációs követelmények ténylegesen megnőttek - számos dokumentumot kétszer kell benyújtani egy alkalom helyett; o A hivatalos dokumentumok némelyike (például engedélyek) elvesztették az érvényességüket a két lépés között, ezért a pályázóknak ténylegesen ismételten be kellett szerezni az adott dokumentumot; o A kiválasztási eljárás valójába hosszabbá vált, értékes időt elvéve a végrehajtástól. Összességében, valójában az eredeti szándékkal ellentétes helyzetet eredményezett: a dokumentációs követelmények csökkentése helyett növelte azokat. Összességében, a két lépésből álló megközelítés nem érte el az 152
eredetileg várt adminisztratív terhek csökkentését, ráadásul még növelte is az átfutási időt. Miközben nem lehetetlen e módszer hatékonyan történő használata, egy más megközelítést igényel. Az alkalmazott bonyolult mutatórendszer - túl nagy számú mutatóval adminisztratív tehernek bizonyult a JTS és a kedvezményezettek számára egyaránt. A nemzeti adminisztratív követelményekben tartalmazott főbb különbségek (műszaki szabványok, közbeszerzés) szintén megnövelték a pályázók adminisztratív terheit. A túlzottan komplikált adminisztratív/jelentéstételi követelmények a kifizetésekkel kapcsolatban túlzott adminisztratív terhet okoztak a kedvezményezettek számára és hosszú fizetési határidőkhöz vezettek. A projektek méretével nem arányos adminisztratív követelmények és folyamatok helyezték a legnagyobb adminisztratív terhet a kisebb projektek kedvezményezetteire, ami aránytalan adminisztratív költségekhez is vezetett; A túlzott papírmunka követelmények projekt szinten, papír alapú jelentéstétel a nagyon hasznos e-dokumentáción felül szintén további adminisztratív feladatot rótt a kedvezményezettekre.
A következő intézkedések várhatók az adminisztratív terhek csökkentése érdekében:
2015 végéig, egy elektronikus adatcsere rendszer kerül bevezetésre valamennyi kommunikációhoz az IH, NH, KT és EH között, valamint a kedvezményezettek között, amelyet a Program irányítására, figyelemmel követésére és értékelésére is használnak majd. A rendszer lehetővé teszi (a „csak egyszer bevitt információ” elve alapján): az interaktív vagy előre kitöltött űrlapokat a korábban bevitt adatok alapján, az automatikus számításokat és a kedvezményezettek lehetőségét a projektjavaslatuk állapotának online követésére, vagy a visszafizetési igényeik követésére a projekt végrehajtása során. Ezenfelül, elektronikus benyújtást vezetnek be a zökkenőmentes és rövidebb benyújtás, értékelés és szerződéskötési eljárás lehetőségének biztosítása érdekében. Az első Ajánlattételi Felhívás (AF) benyújtásával - az egyszerűsített költség opciók használatával kapcsolatos döntéseket jóváhagyásra nyújtják be az MB-hoz. Egy rugalmasabb projekt-végrehajtás és költségvetés-módosítás/csökkentés keretének létrehozása, hogy csökkentsük a főként technikai jellegű projekt változásokat - a Program végrehajtása során. Az átfutási idő rövidítése a szerződéskötési eljárást illetően a 2007-2013-as HURO Programban alkalmazott gyakorlathoz képest - 2016 első félévének végéig. Az átfutási idő rövidítése a a kiadások érvényesítésére az első szintű ellenőrzés által mindkét TÁ-ban, a 2007-2013-as HURO Programban alkalmazott gyakorlathoz képest - 2016 első félévének végéig.
153
Az átfutási idő rövidítése a KT által végzett előrehaladási jelentés-ellenőrzést és jóváhagyást illetően a 2007-2013-as HURO Programban alkalmazott gyakorlathoz képest - 2016 első félévének végéig. Az átfutási idő rövidítése a visszatérítési eljárást illetően egyszerűsített pénzügyi eljárás által a 2007-2013-as HURO Programban alkalmazott gyakorlathoz képest - 2016 első félévének végéig. 2015 végére - egy új kifizetési mechanizmust bevezetve, közvetlen átutalás alkalmazásával a Kifizetési Egységtől a Fő Kedvezményezettek felé. A Program élettartama során a KT és IP képzéseket nyújt a kedvezményezettek vagy lehetséges kedvezményezettek számára a projekt pályázatairól, végrehajtásáról, a jelentéstételről, ellenőrzésről és a CBC-által finanszírozott projektekről. A végrehajtási fázisban, minden projekt valós idejű figyelemmel követését és a szűk keresztmetszetekkel rendelkező projektek esetében projekt-támogató mechanizmusokat kell bevezetni.
A fent említett tevékenységek részletes leírását a Program Kézikönyvében és a hasonló program dokumentumokban mutatják be.
154
8 8. RÉSZ: HORIZONTÁLIS ELVEK 8.1 Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődést horizontális alapelvként veszik figyelembe a program és a projekt végrehajtása során. Az értékelés és bírálat követelményeivel és módszereivel kapcsolatos iránymutatást az Ajánlattételi Felhívásban (AF) biztosítják. A környezetre és fenntartható fejlődésre közvetlen negatív hatással bíró projekteket nem választják ki a finanszírozásra. A Program olyan Prioritási Tengelyeket alkalmaz, amelyeknél a fő hangsúly a környezetvédelemre tevődik, vagy legalább pozitív közvetlen, vagy közvetett hatással vannak a környezetre:
PT 1: A közös értékek és források közös védelme és hatékony használata - BP 6b és BP 6/c, PT 2: A fenntartható, határokon átívelő mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése - BP 7/c, PT 5: A kockázat-megelőzés és katasztrófavédelem javítása - BP 5/b
A program különböző intézkedésekkel járul hozzá a környezetvédelmi fenntarthatósághoz, a környezetvédelemhez és a népszerűsítő tevékenységekhez. Kiemelt fontosságú lesz a program szempontjából, hogy támogassa a környezetvédelmi értékelést, hatástanulmányokat és egyéb kapcsolódó tevékenységeket a környezet fenntartható védelme érdekében. A határokon átívelő program keretén belül finanszírozott projekteknek hozzá kell járulniuk a programterület környezetvédelmi fenntarthatóságához, és környezetvédelmi megfontolásokat is integrálniuk kell a fenntartható fejlődés elősegítése céljából. Az olyan projektek, amelyek bizonyíthatóan negatív hatással vannak a környezetre, nem kapnak pénzügyi támogatást. A kiválasztási és értékelési folyamatok keretén belül, ellenőrzik, hogy a nemzeti és EB által meghatározott környezetvédelmi jogszabályokat helyesen alkalmazzák-e. Azt is biztosítani kell, hogy a NATURA 2000-es területeket érintő projektek összhangban legyenek az élőhelyvédelmi irányelv 6. Cikkének 2-4. bekezdéseivel, amelyek meghatározzák a NATURA 2000-es területek kezelését és védelmét. A pályázók számára az információkhoz való hozzáférést a releváns iránymutatási szabályokat illetően az Ajánlattételi Felhívás (AF) tartalmazza, és a program weboldalán is elérhető lesz. A kiválasztási és értékelő folyamatban egy külön értkelő sor értékeli a horizontális alapelveket. Az Első Szintű Ellenőrző Rendszer szerveinek ellenőrizniük kell az esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés-tilalom horizontális alapelveinek való megfelelést is, csakúgy, mint az egyenlőséget a férfiak és nők között, amikor a projekt kiadásait érvényesítik.
155
A fenntartható fejlődés biztosításához, a következő kritériumokat kell használni általános irányadó elvekként a műveletek kiválasztásához:
A projekt értékelés és kiválasztás szintjén, megfelelő figyelmet fognak fordítani a környezetvédelmi követelményeknek, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, de a politika gazdasági szempontjainak is: a projektek hatékonyságának és ésszerű megközelítésének az alapokhoz és forrásokhoz;
Közlekedésfejlesztés esetén, az intelligens regionális mobilitás szempontját kell támogatni.
Útépítéseknél, csendes útfelület igényelhető a sűrűn lakott területeken történő útépítésekhez.
Járművek vásárlása esetén a közlekedési viszonyok javításához, a csendes üzemmódúakat kell figyelembe venni a kiválasztás során.
Amennyiben a befektetések negatívan befolyásolják a természetet, az állat- és növényvilágot, valamint a biológiai sokféleséget, csak az olyan projektek választhatók ki, amelyeknél a befektetéseket kiegyenlítő intézkedések és kárenyhítés kíséri.
További szabályokat kell betartani és tiszteletben tartaniuk a pályázóknak, csakúgy, mint az utasításokat és iránymutatásokat e szabályok alkalmazásáról, amelyeket részletesen tartalmaz az Ajánlattételi Felhívás (AF). A fent említett követelményeknek való megfelelést a kijelölt ellenőrző szervek ellenőrzik.
8.2 Esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma Az egyenlő esélyek biztosítása, ami hozzájárul a hátrányos megkülönböztetés elkerülésének garantálásához, kiemelt fontosságú alapelvek. Ezen alapelveket tiszteletben kell tartani a Program végrehajtása során, valamint a finanszírozásra kiválasztandó minden egyes projekt kiválasztása és végrehajtása során is. Az ilyen projektek a következőkben várhatóak:
PT 3: A foglalkoztatottság javítása és a határokon átívelő munkaerő-mobilitás elősegítése - BP 8/b, PT 4: Egészségügyi szolgáltatások javítása - BP 9/a PT 6: A határokon átívelő együttműködés elősegítése az intézmények és a polgárok között - BP 11/b
ahol közvetlenül főleg esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma várható. Az értékelés és bírálat követelményeivel és módszereivel kapcsolatos iránymutatást az Ajánlattételi Felhívásban (AF) biztosítják. Az egyenlő esélyekre és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára közvetlen negatív hatással bíró projekteket nem választják ki a finanszírozásra.
156
A Program elkötelezett a hátrányos megkülönböztetés elleni harc, a nemek közötti egyenlőség, valamint a fogyatékkal élő személyek társadalomba történő integrációja iránt. A program hangsúlyozza a figyelemfelkeltést és információáramlást a hátrányos megkülönböztetéssel, valamint a nők és férfiak közötti, nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatban. Különös figyelmet szentelnek majd a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációjának erősítése, valamint a kisebbségek, pl. a roma népesség befogadásának a programterületen. A projekteknek alkalmazniuk kell a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését és elő kell segíteniük az alapvető jogokat, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az egyenlő esélyeket a tevékenységeikben. A projektek elősegítik az esélyegyenlőséget mindenki számára, hogy kezelhetőek legyenek az akadályok, amelyekkel a kisebbségek, a fogyatékkal élők és egyéb veszélyeztetett csoportok kénytelenek szembenézni. Igény van a programterületen a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a hátrányos helyzetű emberek integrálására a munkaerőpiacra. Ezt az igényt a programterület demográfiai kihívásai támasztják, valamint a munkaképes korú lakosság egyre csökkenő száma. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma, legalább az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni a műveletek kiválasztásánál:
Kizárólag olyan projektek választhatók ki, amelyek hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és átláthatóak, és figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elveit.
Az olyan projekteknél, ahol az megvalósítható, előnyt lehet adni a mélyszegénységben élő emberek társadalmi integrációjának.
8.3 Férfiak és nők közötti egyenlőség A 8.2. Fejezetben meghatározott, biztosítandó átfogó alapelv mellett a Program figyelmet fordít a férfiak és nők közötti egyenlőségre is. Különösen a PT 3 értelmében: A foglalkoztatottság javítása és a határokon átívelő munkaerő-mobilitás és a PT 6 elősegítése: A határokon átívelő együttműködés elősegítéséhez az intézmények és a polgárok között, ilyen benyújtandó és finanszírozásra kiválasztandó projektek várhatóak. Az értékelés és bírálat követelményeivel és módszereivel kapcsolatos iránymutatást az Ajánlattételi Felhívásban (AF) biztosítják. A nők és férfiak közötti egyenlőségre közvetlen negatív hatással bíró projekteket nem választják ki a finanszírozásra.
157
9 9. RÉSZ: KÜLÖNÁLLÓ ELEMEK 9.1 A programozási időszak során megvalósítandó főbb projektek 23. Táblázat: A főbb projektek jegyzéke Projekt
A tervezett értesítési/benyújtási dátum
A végrehajtás tervezett kezdete
Tervezett teljesítési dátum
Prioritási tengelyek/befektetési prioritások
Nem alkalmazható
9.2 Az együttműködési program teljesítmény kerete 24. Táblázat: Teljesítmény keret (összefoglaló táblázat) Prioritási tengely PT1
PT1
PT1
PT1
PT1 PT2 PT2 PT2
PT2 PT2 PT 3:
PT3 PT3 PT4
Mutató, vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépés A támogatásra kiválasztott projektek előnyeiből részesülő mérési pontok száma A beavatkozások által pozitívan befolyásolt mérési pontok száma (a projekt teljesítését követően) A támogatásra kiválasztott kulturális és természeti örökségi helyekre történő látogatások növelését célzó projektek száma. Növekedés a támogatott kulturális és természeti örökségi területekre és látványosságokhoz történő látogatások várt számának növekedése (közös output mutató) Az igazolt kiadások teljes összege Az újonnan épített utak km-inek száma, amelyeket illetően a műszaki dokumentációt kidolgozzák Az újonnan épített utak teljes hossza A támogatásra kiválasztott projektek előnyeiből részesülő tömegközlekedési szolgáltatások száma A kifejlesztett/tökéletesített, határokon átívelő tömegközlekedési szolgáltatások száma Az igazolt kiadások teljes összege A közös helyi foglalkoztatási kezdeményezésekkel és a jóváhagyott közös képzéssel kapcsolatos projektek száma A közös helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben és a közös képzésben résztvevők száma Az igazolt kiadások teljes összege A támogatásra kiválasztott projektek
Mértékegység
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
szám
4
-
szám
-
19
szám
4
-
unit
-
53 000
euró
5 920 000
48 502 844
km
3.5
-
km
-
16
Szám
5
-
szám
-
20
euró
4 270 000
34 995 589
szám
6
-
emberek száma
-
15 000
6 720 000 10
55 070 771 -
euró szám
158
Prioritási tengely
PT4 PT4 PT5 PT5 PT5 PT6 PT6
Mutató, vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépés előnyeiből részesülő egészségügyi részlegek száma A modernizált berendezések által érintett egészségügyi részlegek száma Az igazolt kiadások teljes összege A kiválasztott projektek előnyeiben részesülő népesség A tökéletesített katasztrófa-elhárítási szolgáltatások által védett népesség Az igazolt kiadások teljes összege A határokon átívelő együttműködési kezdeményezésekben közvetlenül résztvevő intézmények száma Az igazolt kiadások teljes összege
Mértékegység
Mérföldkő 2018-ra
Végső cél (2023)
szám
-
38
euró
6 960 000
57 034 498
emberek száma
70 000
-
emberek száma
-
700 000
1 170 000
9 548 042
4
36
490 000
4 013 379
euró intézmények euró
159
9.3 Az együttműködési program elkészítésében részt vevő érintett partnerek Magyarország és Románia világosan megfogalmazta a 2011. október 4-én tartott indító ülésen a szándékát a Program megtervezésére a 2014-2020-as időszakra. A résztvevő TÁ-k hivatalosan is kinevezték a KMCS tagjait és elfogadták az Eljárási Szabályzatot. Ezért a minisztériumok tagjai, akik különböző érintett portfóliókért felelősek, valamint akik a támogatható területek megyéiből érkezte, részt vettek a KMCS üléseken. Az állandó delegációk mellett, az Eljárási Szabályzat lehetőséget adott további szakértők meghívására is meghatározott területekről, szükség esetén. A TÁ-k által kinevezett KMCS tagjai a következők: Románia Románia Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériuma, Európai Programok Főigazgatósága Románia Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériuma, Regionális Fejlesztési és Infrastruktúra Főigazgatóság Közlekedési Minisztérium Erdészeti, Vízügyi és Környezeti Minisztérium/Nemzeti Környezetvédelmi Hatóság Szatmár Megye Bihar Megye Temes Megye Arad Megye Magyarország Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium/Külügyi és Kereskedelmi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Hajdú-Bihar Megye Békés Megye Csongrád Megye Szavazati joggal nem rendelkező tagok: Románia A határrégió szempontjából releváns Regionális Fejlesztési Ügynökségek, Európai Alapok Minisztériuma Külügyminisztérium Román Nemzeti Vasúttársaság Román Nemzeti Vállalat az Autópályákért és Utakért BRECO Magyarország Budapest Duna Kontakt Pont, EUDRS
160
Összesen 11 KMCS ülést szervezett a JTS és a 2007-2013-as HURO Program Műszaki Segítségnyújtásából finanszírozták őket, a MS adatlap szerint, amint azt a közös MB jóváhagyta. Továbbá, a workshopok, konzultációk, online kérdőívek során vagy a Program tervezési és tervezet-készítési fázisában, vagy az ex-ante és SEA fázisban, a résztvevőket oly módon választották ki, hogy az érdekelt felek lehető legszélesebb körét bevonhassák. Ezen felül, az interjúk során az interjúalanyok elkötelezettek voltak a teljes mértékben átfogó megközelítés tiszteletben tartása iránt, amint azt az 5.6 Fejezetben is részletezzük. Partnerek bevonása. A polgárok hangját és véleményét szintén tiszteletben tartották a Program tervezése során, nyilvános konzultációkra került sor és az ajánlásokat megfelelően beépítették. Habár a programozási fázis során a széleskörű bevonás biztosított volt, a Program végrehajtása során a tagok és az MB megfigyelőit oly módon nevezik ki, hogy ezt az alapelvet észben tartják, annak érdekében, hogy tovább erősítsék ezt az átfogó megközelítést, így az összes releváns érdekelt felet meghívják a részvételre. A bővebb részletekért kérjük, tekintse meg az 5.6. Fejezetet. Partnerek bevonása.
161
9.4 Alkalmazandó program-végrehajtási feltételek, amelyek a harmadik országok transznacionális és inter-regionális programokban való részvételének pénzügyi irányítására, programozására, figyelemmel követésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkoznak, az ESZTE és ECSTE források hozzájárulása révén Nem alkalmazható
162
10 MELLÉKLETEK Az elektronikus adatcsere-rendszerekbe külön fájlként kerültek feltöltésre: I., II., III., IV., VI. és X. Melléklet.
I. MELLÉKLET STRATÉGIAI TERÜLETI ELEMZÉS II. MELLÉKLET KÖZÖS TERÜLETI STRATÉGIA III. MELLÉKLET AZ EX-ANTE ÉRTÉKELÉS JELENTÉSVÁZLATA, VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓVAL (Hivatkozás: A 1303/2013/EU Rendelet 55. cikkének 2. bekezdése)
IV. MELLÉKLET A MEGÁLLAPODÁS ÍRÁSBAN TÖRTÉNŐ MEGERŐSÍTÉSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TARTALMÁHOZ (Hivatkozás: Az 1299/2013/EU Rendelet 8. cikkének (9) bekezdése)
163
V. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET TÉRKÉPE
164
VI. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA A POLGÁROK ÁLTAL
165
VII. MELLÉKLET HIVATKOZÁSOK A Program kidolgozása során összetett környezetet kell figyelembe venni, így a jelen szakaszban röviden ismertetjük a hivatkozási keretet.
Európa 2020 Stratégia - országspecifikus ajánlások: Mivel ez a stratégia alapként fog szolgálni a Program számára, amelyre az EU a támogatás legnagyobb részét biztosítja, az ő elvárásait szintén figyelembe kell vennie: ezért a stratégiának összhangban kell lennie az EU stratégiájával, amelynek célja az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedése. Ezenfelül a Bizottság ajánlásokat tesz a két ország partnerségi megállapodásai és programjainak kidolgozására - ezeket szintén tiszteletben kell tartani.
Európai szabályozási keret: ahhoz, hogy az európai finanszírozás elérhető legyen, a programnak - a teljes programozási és végrehajtási folyamatot is beleértve összhangban kell lennie a releváns EU-szintű szabályozásokkal is, a következők szerint: o Az Európai Parlament és Tanács 2013. december 17-én kelt, 1303/2013/EU Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról. Az ilyen rendelkezések ott érvényesek, ahol a rendelkezésekre nem terjednek ki az egyéb alap-specifikus jogszabályok (pl. ERFA, ETE), továbbá meghatározzák a TC-ket. o Az Európai Parlament és Tanács 2013. december 17-én kelt, 1301/2013/EU Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről (ERFA Rendelet), amely meghatározza az ERFA programok közös szabályait, o Az Európai Parlament és Tanács 2013. december 17-én kelt, 1299/2013/EU Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek (ETC rendelet) nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről, amely meghatározza az ETC programok részletes rendelkezéseit. A rendeletek a 11 TC-t és a kapcsolódó BC-ket mutatják be: bármely azonosított beavatkozásnak összhangban kell lennie e TC-k és BC-k valamelyikével (pontosabban, maximum 4 TC választható ki a program allokációjának 80 százalékára). A jogszabályok 2013. december 17-én léptek hatályba.
Végrehajtás és delegált cselekmények: a KTS jóváhagyását megelőzően elfogadott tevékenységeket a KTS 5.2. Melléklete tartalmazza. A KTS jóváhagyását követően elfogadott intézkedések55:
55
A KTS jóváhagyott verziójának dátuma: 2014. június 18.
166
o A Bizottság 2015. január 20-án kelt 2015/207/EU Végrehajtási Rendelete az előrehaladási jelentések mintája, a nagyprojektekre vonatkozó információk benyújtásának formátuma, a közös cselekvési terv mintája, a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája, a vezetői nyilatkozat, az auditstratégia, az auditvélemény és az éves kontrolljelentés mintája, a költség-haszon elemzés módszertana, valamint az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája tekintetében az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról http://eur-lex.europa.eu/legaltartalmáról/(e)/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2015.038.01.0001.01.ENG o A Bizottság 2014. szeptember 22-én kelt, 1011/2014/EU Végrehajtási Rendelete az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek meghatározott információk Bizottsághoz való benyújtására használt minták tekintetében való végrehajtására, valamint a kedvezményezettek és az irányító hatóságok, az igazoló hatóságok, az audithatóságok és a közreműködő szervezetek közötti információcserére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2014.286.01.0001.01.ENG o A Bizottság 2014. július 28-án kelt, 821/2014/EU Végrehajtási Rendelete az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a program-hozzájárulások utalására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok, a pénzügyi eszközökről szóló jelentéstétel, a műveletekkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs intézkedések technikai jellemzői, valamint az adatok rögzítésére és tárolására szolgáló rendszer tekintetében történő megállapításáról http://eurlex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2014.223.01.0007.01.ENG o A Bizottság 2014. november 18-án kelt, 1232/2014/EU Végrehajtási Rendelete a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre történő hivatkozások kiigazítása érdekében történő módosításáról, valamint a 215/2014/EU végrehajtási rendelet helyesbítéséről
A jelenlegi program fontos tanulságai: a jelenlegi program végrehajtása számos fontos tanulságot nyújt, amelyeket figyelembe kell venni a Program tervezése során. Ezért, a folyamatos értékelésből származó releváns kulcsfontosságú tanulságok összegzését tiszteletben tartották és befoglalták az EP-be.
Az Európai Bizottság által biztosított módszertani irányelvek: o Az EB az informális munkadokumentumát - „Emlékeztető a Stratégiai és Irányítási, Pénzügyi és Ellenőrző Intézkedésekről” a 2014-2020-as együttműködési programokhoz 2014. január 21-én tette közzé. Ez a dokumentum világos irányelveket és módszereket javasol az együttműködési 167
stratégiák létrehozására, valamint inputok biztosítására a Programok kidolgozásához. o A BIZOTTSÁG BELSŐ MUNKADOKUMENTUMA Bevált gyakorlatok a partnerségi alapelv végrehajtásának tekintetében az Európai Strukturális és Befektetési Alapok programjában, amely kiegészíti a Bizottság Delegált Rendeletét az Európai magatartáskódexről és partnerségekről az Európai Strukturális és Befektetési Alapok keretén belül (SWD)2013 540 végső http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/what/future/pdf/preparation/2 _staff_working_document.pdf Az EB felsorolja az ESBA-val kapcsolatos módszertani dokumentumokat: Iránymutatás a 2014-2020-as Európai Strukturális és Befektetési Alapokról http://ec.europa.eu/regional_policy/index.cfm/en/information/legislation/g uidance/, a relevánsak a következők: o Az Együttműködési Program 5. Verziójának - 2014.05.08-iki tartalmára vonatkozó iránymutatás-vázlat: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_etc_140314.pdf o Iránymutatási adatlap-vázlat a területfejlesztési intézkedések referensei számára, 2. változat - 2014.01.22.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_arrangements_territorial_developement_en.pdf o Iránymutatási adatlap-vázlat referensek számára, műszaki segítségnyújtás programozása a Tagállamok kezdeményezésére, 2. változat - 2014.06.25.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_technical%20assist.pdf o Iránymutatás az Egyszerűsített Költségelszámolási Módokról (SCO-k), az Átalánydíjas finanszírozásról, a Standard egységköltség-skálákról, Átalányösszegekről (az 1299/2013/EU Rendelet 67. és 68. Cikkei, a 1304/2013/EU Rendelet 14(2)-(4) Cikkei, valamint az 1299/2013/EU Rendelet 19. Cikke értelmében) - 2014. szeptemberi verzió: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/simp l_cost_en.pdf o Iránymutatás a Bizottság és a Tagállamok számára egy közös módszertanról az irányítási és ellenőrző rendszerek értékeléséhez a Tagállamokban - 2014/12/18: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_common_mcs_assessment_en.pdf o Csalás kockázatbecslése és hatékony és arányos csalás elleni intézkedések, 2014. június: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_fraud_risk_assessment.pdf – és mellékletei: - 1. Melléklet: A meghatározott csalási kockázatoknak való kitettség értékelése - pályázók kiválasztása az Irányító Hatóságok által:
168
o
o
o
o
o
o
o
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/20 14/guidance_fraud_risk_assessment_annex1.pdf - 2. Melléklet: Ajánlott enyhítő ellenőrzések: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/20 14/guidance_fraud_risk_assessment_annex2.pdf - 3. Melléklet: Csalás elleni politika sablonja: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/20 14/guidance_fraud_risk_assessment_annex3.pdf - 4. Melléklet: Az Irányító hatóság megfelelésének ellenőrzése a 125.4 c) cikkel a Csalás kockázatbecslésének és hatékony és arányos csalás elleni intézkedések tekintetében 2014-2020-ra: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/20 14/guidance_fraud_risk_assessment_annex4.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat-megelőzés és kezelés referensei számára, 2. változat - 2014.02.20.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_fiche_climat_change.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat referensek számára, biológiai sokféleség, zöld infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások és Natura 2000 területek, 2. változat - 2014.02.20.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_fiche_biodiversity_n2000.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat a vízgazdálkodási referensek számára, 2. változat - 2014.02.20.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_2_thematic_objective_6_water_management.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat a közlekedési referensek számára, 3. változat - 2014.05.14.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_fiche_transport.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat a 8. Tematikus célkitűzés (foglalkoztatás és munkaerő-mobilitás) referensei számára, 2. változat 2014.01.27.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_employment_labour_mobility.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat az egészségügyi referensek számára, 2. változat - 2014.03.10.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/t hematic_guidance_fiche_health_investments.pdf Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat az intézményi kapacitás-építés referensei számára (11. Tematikus célkitűzés), 2. változat - 2014.01.22.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_fiche_thematic_objective_11_en.pdf
169
o (a továbbiakban: „ meghatározott befektetés prioritások számára európai Területi együttműködés (ETE) under tematikus Célkitűzés (1) intézményi kapacitás Building: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_fiche_thematic_objective11_etc.pdf o Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat a turizmusi referensek számára, 2. változat - 2014.03.19.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_tourism.pdf o Tematikus iránymutatási adatlap-vázlat a kultúrával és sporttal kapcsolatos befektetések támogatásainak referensei számára, 2. változat - 2014.03.10.: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/g uidance_culture_sport.pdf o Szinergiák lehetővé tétele az Európai Strukturális alkalmazás és a Befektetési Alapok, A Horizon 2020 és egyéb kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok között Iránymutatás a politikai döntéshozók és végrehajtó szervek számára - 2014: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/guides/synergy/s ynergies_en.pdf o Egyéb irányelvek: Iránymutatási adatlap a teljesítmény keret áttekintéséről és tartalékokról 2014-2020-ban, 3. változat - 2013. július 19 http://ec.europa.eu/fisheries/reform/emff/guidance-performanceframework-review_en.pdf
A támogatható terület jelenlegi helyzete: kihívások, szűk keresztmetszetek és potenciál az együttműködésre, amelyeket részletesen megvizsgálnak az STE-ben és amelyeket a SWOT elemzésben szűrnek le.
Megyei/helyi szintű igények és prioritások: A stratégián alapuló Programot 8 megyéből álló támogatható területen kell végrehajtani - e megyék mindegyike rendelkezik a kifejezett prioritásaikkal és igényeikkel (amelyek bizonyos területeken érthetően eltérőek). Ezek a prioritások egy stratégiai választást tükröznek: melyek az igények és beavatkozások, amelyekre a megyék összpontosítani akarnak és melyek azok, amelyekre kisebb hangsúlyt fektetnek a többszintű kormányzási megközelítés útján. Valójában a prioritási tengelyek javasolt halmaza és a beavatkozási területek az érdekelt felek által biztosított feldolgozott és struktúrált információkra épít.
Románia és Magyarország nemzeti szintű prioritásainak illeszkedniük kell mindkét TÁ szélesebb nemzeti szintű stratégiájába, és összhangban kell állniuk (harmonizálni kell őket, nem pedig megkettőzni) a két ország egyéb nemzeti szintű operatív programjainak tartalmával.
170
A Stratégiai Területi Elemzés Áttekintést nyújt a támogatható területről és a keretről - a kulcsfontosságú feltételekről és korlátokról - a stratégiai tervezési folyamatot illetően.
A Közös Területi Stratégia meghatározza a 2014-2020-as Program alapját, megfelelő lendületet adva a döntéshozók számára a Program kidolgozása során. A stratégiai tervezési folyamat egy egyensúlyt követett a szigorúan tényeken alapuló tervezés és a stratégiai döntések iteráló folyamata között, amelyet a releváns érdekelt felek végeztek.
A kiválasztott külső szakértők által elvégzett ex-ante értékelés.
A kiválasztott külső szakértők által elvégzett Stratégiai Környezeti Vizsgálat.
171
VIII. MELLÉKLET AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA PRIORITÁSI TENGELYEI
172
IX. MELLÉKLET A MUTATÓK MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERTANA
173
X. MELLÉKLET A TEN-T HÁLÓZATOK TÉRKÉPE
174
XI. MELLÉKLET HATÁRÁTKELŐHELYEK TÉRKÉPE56 (2015. áprilisi állapot szerinti térkép)
56
Két HÁH épül és készül el 2015 folyamán: Pocsaj-Rosiori, Zajta-Lazuri. Lásd még a „Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között létrejött megállapodást a magyar-román államhatárt keresztező körúti kapcsolatokról”, amelyet Bukarestben írtak alá, 2014. július 24-én.
175
176