EGYÜTT. EGYÜTT SOROKSÁRÉRT EGYESÜLET a nyilvánosságért

Főszerkesztő:

dr. Farkasfalvi József

EGYÜTT EGYÜTT SOROKSÁRÉRT EGYESÜLET a nyilvánosságért

EGYÜTT, KIVEL? Egyesületünk a közelmúltban ünnepelte megalakulásának tízedik évfordulóját. Ez alkalom arra, hogy áttekintésre, értékelésre kerüljön, hogy a kitűzött célokból mit valósítottunk meg. Tudvalevő, hogy egyesületünk tagsága világnézetileg is sokszínű, pártoktól független társadalmi szervezet. Mindvégig megőriztük önállóságunkat, a politikai szervezetekhez és az Önkormányzat működéséhez általában kritikusan viszonyultunk. Szerepünket részben kontrollnak tekintettük, ezért azt a pártok és a kerület irányítói többnyire ellenérzéssel fogadták. Megtapasztaltuk, milyen egy olyan közegben tevékenykedni, ahol a szervezetek létének, munkájuk támogatásának és elismerésének alapvető fokmérője, hogy miként viszonyul a polgármester által egy csapatba tömörített szervezetekhez, illetve a pártokhoz. A regnáló hatalommal szembe menni minimum nem népszerű, különösen akkor, ha a hatalom haszonélvezői és kegyeltjei ellenünk fordultak, többnyire hátunk mögött, és név nélkül. Az elmúlt évek során a velünk együtt dolgozók közül többen belefáradtak a sikertelenségbe, a szélmalomharcnak tűnő csatározásokba. Voltak olyanok is, akik azért csatlakoztak hozzánk, mert hatalomhoz jutásban és zsíros falatok megszerzésében reménykedtek. Szerencsére ezek a politikai kalandorok elhagyták közösségünket, és ma már más szervezetekben fejtik ki áldásos tevékenységüket, és jutnak vélhetően a Jumurdzsákok ismert sorsára. Az egyesület vezetősége, a köz-érdekében munkát vállaló tagsága és szimpatizánsaink továbbra is hisznek abban, hogy Soroksáron is gyökeres változásokra kerül sor. Hogy mitől és milyen módon, az még kialakulatlan, de biztosak vagyunk benne, hogy a változás szükségszerű és az új helyzet lényegi vonásaiban eltér majd az előzőtől és a jelenlegitől is. Az nem lesz pártelvű, nem lesz hatalmaskodó és fenyegető, sem kirekesztő, nem lesz a közösség javait elherdáló, azt lenyúló, nem a haverok, a cimborák és az időlegesen hozzájuk csapódók javát gyarapító. Bízunk abban, hogy a jövőben Soroksárt olyanok irányítják, akik a közjó érdekében együttműködők, még a bírálókkal is. Olyanok kapjanak felhatalmazást közös ügyeink intézésére, akik az emberekhez közellévők, őket meghallgatók, szavahihetők és szavatartók.

Boldogabb Új Évet Kívánunk! Bejegyzési szám:

2.9.1/1181-1/2005

BIZALOMVESZTÉS

A változást akaró és azért tenni is kész helyi szervezeteket ma elsősorban a régóta regnáló vezetőkkel szembeni ellenérzés és indulat köti össze. De jól tudjuk, hogy ez kevés. Program alapján történő együttműködésre, a változást akarók tevékenységének összehangolására, az önérdekű, közel két évtizede helyben járó hatalommal szemben elégedetlenek, a választási ígéretekkel becsapottak, a csalódottak összefogására van szükség. Ez nem vezethet sikerre a korábbi választásoktól magukat távoltartók, a politikában csalódottak és tőle megcsömörlöttek, a bizonytalanok megnyerése nélkül. A változás szükségességét felismerők egy része ma még valamely politikai oldal szimpatizánsa, de jelentős részük a változtatás ügyének megnyerhető. Bízzunk abban, hogy 2014-re Soroksáron is létrejön az összefogás annak érdekében, hogy a sokak által régóta óhajtott változás végre bekövetkezzen.

A közelmúltban Soroksáron is létrehozták az önkormányzatban lévő pártoktól és szervezetektől független EGYÜTT A VÁLTOZÁSOKÉRT 2014 nevű, a változást akarók közösségét. Céljuk, hogy összefogják mindazokat, akik Soroksár önállóvá válását követő elmúlt közel két évtizedben megtapasztalhatták, az ígéretekből csak kevés teljesült. Az ígéretek arra voltak jók, hogy a magukat civilnek nevezők és vezetőik hatalmuk megtartása, túlélésük érdekében az akkor éppen győztes párttal háttéralkut kössenek. Soroksárt az egymást követő önkormányzatok és vezetőik napjainkra a főváros azon kerületei közé „kormányozták”, akik nagymértékben eladósodtak. A fejlesztések egy része presztízs beruházás volt. Dokumentumok igazolják, hogy a köz pénzével és vagyonával pazarlóan bántak. A helyi viszonyokat jól ismerők nem csodálkoznak az itt élők passzivitásán. A Soroksáron élőket a kezdetektől leszoktatták arról, hogy véleményt formáljanak, beleszóljanak a helyi ügyekbe és szóvá tegyék a köz érdekét sértő jelenségeket. Az éveken keresztül tett ígéretek köddé váltak, az itt élők bizalmukat vesztették, a közmeghallgatások érdektelenségbe fulladnak. A bizalomvesztés, a fásultság és a tisztánlátás hiánya együttesen hozta létre azt a nagymértékű passzivitást, amely a Soroksáriak egy részét jellemzi. A becsapottak már nem bíznak azokban, akikre korábban szavazataikat adták. A Soroksáriak némasága valójában hangos kiáltás, a választókat kiskorúként kezelő, a kebelbelieket kistafirúngozó dölyfös helyi hatalom és politika, a magukat politikusnak tartók ellen. Az EGYÜTT A VÁLTOZÁSOKÉRT 2014 közössége, politikai hovatartozástól függetlenül várja mindazok jelentkezését, akik Soroksáron gyökeres változást tartanak szükségesnek. Akik olyan változást szeretnének, ami az itt élők közérzetének, helyzetének, közbiztonságának megváltoztatását nem csak ígérik, meg is valósítják. A változást akarók közössége az [email protected] elektronikus levelezési címen várja mindazok jelentkezését, akik készek tevékeny szerepet vállalni a soroksári viszonyok gyökeres megváltoztatásában. Az adatok biztonságos kezelésére a közösség kötelezettséget vállal.

dr. Farkasfalvi József

Együtt a változásokért 2014

Vissza kell állítani a közösségért dolgozók, a választott vezetők becsületét. A változást akaróknak Soroksáron sem csupán a választást kell megnyerniük, a hatalmukat minden áron és eszközzel megtartani akarókat, ahhoz foggal, körömmel ragaszkodókat, a köz bizalmával visszaélőket kell legyőzni. Soroksárt akkor éri el az igazi rendszerváltás, ha az évtizedek óta hatalmon és funkcióban lévők végleg kivonulnak a közéletből. Hogy változtatni kell, az ma már, különösen a nyilvánosságra került ügyek ismeretében, a Soroksáriak többsége számára sem lehet kétséges.

Gratulálunk a “Közösségért” elismerésben részesült 90 éves Czeitler Márton harsonamûvésznek!

2

EGYÜTT

www.egyuttsoroksarert.hu

„KÖZÖSSÉGÉRT” elismerõ plakettben részesült Czeitler Márton Az elmúlt évben hét soroksári civil szervezet javaslattal fordult Soroksár Önkormányzatához, hogy a közeljövőben 90. életévét betöltő Czeitler Márton kapja meg a Soroksár Díszpolgára címet. Javaslatukhoz csatolták azokat a támogatói íveket melyeken közel háromszázan ugyanezt kérték. A kezdeményezők ez év tavaszán javaslatuk megismétlésére kényszerültek. Indoklásukban megerősítették, hogy Czeitler Márton harsonaművész a Soroksárért végzett több évtizedes önzetlen szolgálataiért, művészi és emberi értékeiért, a soroksáriaknak közel két évtizeden át ajándékozott felejthetetlen élményekért méltó az elismerésre. Sajnálatos, hogy a döntést hozóknál ismét más szempontok érvényesültek. Az elismerést kezdeményezők „KÖZÖSSÉGÉRT” elismerő plakettet alapítottak és azt szeptember 14-én,a Marci bácsi által tizenkilencedszer szervezett Operett Gálán adták át, a résztvevők és fellépő művészek szűnni nem akaró tapsa közepette. Marci bácsit nagy tisztelője, Valentin István köszöntötte, megemlítve életútjából az alább írtakat is. „Czeitler Márton zenész-művész pályája már fiatalon elindult. Az egykori gépgyári munkás hatodik, legkisebb fia már gyerekként a hangszerek bűvöletébe került. Több bátyja is hangszeres muzsikus volt, a kis legénykét a zene világába magukkal vitték. A kis Márton egyre önállóbb lett, zenekarokat alapított. Siker-siker után jött, a soroksári sváb legény világhírű művészekkel dolgozott együtt és érte el legszebb álmát, a nagyzenekarok világát. Játszott a világhírű Ilmiczky Szalonzenekarban, az Angolparkban olyan híres-ségekkel, mint Karády Katalin, Szeleczky Zita, Jávor Pál… a kor nagyjaival.

Művészi pályáját megtörte a háború, a malenkij robot. Öt évet töltött az ukrán szénbányákban. Hazatérte után a megkezdett zeneakadémiai tanulmányait folytatta. Sikeresen diplomázott, zenetanárként Debrecenben tanított. Sorsa úgy hozta, hogy több pályázó közül felvették a Magyar Rádió Zenekarába. A Magyar Rádiónál 1952-től 1986-ig, nyugdíjazásáig a rádió zenekarának egyik har-

Czeitler Márton az emlékplakettel, az átadók, Zwick József és Ott Sebő

sonásaként szolgált. Munkásságát több elismeréssel, köztük a „Magyar Rádió Aranygyűrűjével” és a „Magyar Rádió Örökös Tagja” címmel becsülték meg. A rádió zenekarában olyan mesterekkel dolgozott együtt, mint Lehel György, Ferencsik János, Zsoldos Imre és hosszasan sorolhatnánk a világhírű mestereket, a nagy neveket. Czeitler Márton már nyugdíjasként, a világhírű Strauss zenekarral járta körbe a Földet, és ha hazajött, Zenész-Művész bálokat rendezett. Czeitler Marci bácsi 1988-ban a Zeneakadémián átvehette Magyarország egyik legnagyobb zeneművészeti díját, a Bartókdíjat.

Tagja lett a Bartók-díjasok nagy családjának: Solti György, Fischer Annie, Cziffra György, Marton Éva, Ferencsik János, Kocsis Zoltán mellett ott van egy soroksári zenész is, Czeitler Márton. Czeitler Marci bácsi soroksári ajándék gáláját immár tizenkilencedszer hallhatta hálás közönsége. A siker most is fergeteges volt. Olyan, amit évtizedeken át az operett és zenerajongók megszoktak. Czeitler Márton egy emberöltőn, több mint 60 éven át szolgálta Soroksárt, szolgálta közösségét és közönségét. A soroksári operett gálákat közel két évtizeden át, nagyobbrészt megtakarított pénzéből finanszírozta, de mindvégig azt tartotta legfontosabbnak, hogy a műfaj legnagyobb művészeivel együtt maradandó élményt nyújtson Soroksár operettet kedvelő lakosainak. Marci bácsi zenekarával együtt állandó részvevője volt az Úrnapi és a Feltámadási körmeneteknek, de otthonos volt, a bálok, az esküvők, a sramlik soroksári világában is. A „Közösségért” emlékplakettel a kezdeményezők a soroksáriak háláját és köszönetét fejezték ki Czeizler Mártonnak művészi teljesítményéért, önzetlenségéért, amiért elhozta közénk a zeneirodalom halhatatlanjainak műveit és legkiválóbb előadóit, nem utolsó sorban példaadó lokálpatriótizmusáért. Köszönjük, Marci bácsi! Köszönjük, Művész Úr!” A kezdeményezők nevében Ott Sebő indokolta az elismerés adományozását. A Soroksáron élő fiatal szobrászművész Majoros Áron harsonás angyalt ábrázoló alkotását Zwick József, a Soroksári Svábok Független Egyesületének elnöke adta át. Gallay István

A nyíltság és nyilvánosság elemi érdekünk Egyesületünkről az elmúlt évtizedben több olyan írás jelent meg, videofelvétel készült, melyek bemutatták Soroksár érdekében végzett munkánkat. Az országos napilapokban megjelent írások mellett a helyben megjelenő kiadványok közül az egyesület különböző kiadványai, ismertetők, szórólapok, EGYÜTT újságon túl csak a Helyi Téma és az ESTV híradásai tudósítottak, számoltak be közérdekű munkavégzésünkről. A közpénzből fenntartott Soroksári Hírlap a bennünket érő támadások kivételével nem adott hírt tevékenységünkről. Ebbéli kéréseink a Hírlappal kapcsolatban mindenkor elutasításra kerültek azért, mert tevékenységünket Soroksár városvezetése úgy ítélte meg, hogy a rólunk történő híradás esetén a Hírlap „politikai csatározások színterévé válik”. Mostani kiadványunk egyik cikkében a SZEM

szervezőit ért atrocitásokról adtunk hírt. A sorozatos bűncselekmények miatt azt kértük Soroksár polgármesterétől, hogy határolódjanak el a cselekményektől és ezzel kapcsolatban jelentessenek meg írást a Hírlapban. Soroksár polgármestere a szigeti történéseket a „szigeten élő közösség konfliktusának” tekintette és elzárkózott az üggyel kapcsolatos híradás megjelentetésétől. Megírva azt is, hogy a közpénzből finanszírozott „Hírlap tartalmát a lap szerkesztője, Julius Athina határozza meg, nekem polgármesterként a lap szerkesztésébe nincs beleszólásom”. Soroksár vezetésének a Hírlap küldetésével, funkciójával kapcsolatos megkövesedett álláspontja teljességgel érthetetlen és elfogathatatlan. Soroksárnak szüksége van a nagyobb nyilvánosságra. A helyi történésekről történő tájékoztatást a magunk részéről kötelezettségünknek tart-

juk, még akkor is, ha kiadványainkban, honlapunkon és a facebbokon lévő közösségi portálunkon megjelenő dokumentumokra épülő írásaink többsége az önkormányzat és annak vezetői tevékenységével kapcsolatos visszásságokról kényszerül beszámolni. Az általunk gondozott kiadványokban, valamint a munkánkról szóló írások a Helyi Témában és az ESTV által készített videók olvasottsága és megtekintése jelentős. A sorok olvasója maga is meggyőződhet erről, ha számítógépének keresőprogramjába a www.centrumtv.hu beütése után az ESTV Videókra kattint és ott a legjobb videók között az 1, 2, 4, 5, 7, 14, 16. sorszám alatt lévő műsorokat megtekinti. Nekünk fontos, hogy Önök tájékozottabbak legyen azokban az ügyekben is, amit a hivatalosságok Soroksáron rendre elhallgatnak. dr. Farkasfalvi József

EGYÜTT

www.facebook.com/egyuttsoroksarert

3

MI VÁLTOZOTT SOROKSÁRON? Elgondolkodott-e Tisztelt Soroksári Olvasónk, hogy mi változott Soroksáron az elmúlt két évben? Személyes sorsának alakulását, örömeit vagy gondjainak szaporodását közvetlenül átéli, viszont a település életében végbemenő folyamatokat, annak politikai vonatkozásait lehet, hogy nem is érzékeli vagy azok a figyelmét elkerülik. Számos soroksári családnál a „sárgacsekkek” száma és az azokon lévő összegek valószínűleg erőteljesebben hatnak a közérzetre, de vélhetően szerepe van ebben a lakóhelynek, szűkebb pátriájuk közállapotainak is. Ennek előrebocsátása mellett érdemes, már csak a helyi ügyek és a politika iránt érdeklődők miatt , két évvel az önkormányzati választásokat követően áttekinteni, hogy a helyi közhatalmi átrendeződés milyen hatással van a kerületre, illetve nem haszontalan egyfajta közéleti tükröt felmutatni. Közel egy éve félfordulatként jellemeztük a Soroksáron bekövetkezett változásokat. Ezen megállapításunkat arra alapoztuk, hogy Geiger Ferenc maradt a polgármester, de meggyengülve, a Képviselő-testületben létrejött patthelyzet miatt és a kerület működőképességének megőrzése érdekében a Fidesz és Geiger Ferenc megegyezésre kényszerült. Geiger Ferenccel együtt a „Civil” frakció is elveszítette ügydöntő képességét. Geiger Ferenc és a „Civil” frakció három képviselője, valamint az MSZP-s és a „Civil” frakciót elhagyó képviselő szavazatával szemben a politikai ellenlábas Fidesz hat voksa áll. A 6-6 arányú patthelyzet következménye, hogy döntés csak a politikai oldalak egyetértése vagy megegyezése esetén lehetséges, egyébként bármelyik oldal meg tudja akadályozni a Képviselőtestület döntését. Politikailag érzékeny, vagy személyi kérdésben többség csak kivételes esetekben, például az ülésről való távolmaradás esetén alakulhat ki. A „politikai vétóra”, a döntés megakadályozására láthattunk példát a SORTE üggyel kapcsolatos Fideszes javaslat esetében, amikor Geiger Ferenc és a hozzá lojális vagy őt támogatók szavazata akadályozta meg, hogy a Képviselő-testület a nyilvánvaló törvénytelenséggel kapcsolatban feljelentést tegyen. A félfordulat az előbbieken túl jelentheti azt is, hogy az a település életében, annak fejlődésében is érzékelhető változást eredményezett, még ha csak szerény mértékben is. A felszíni jelenségeken túl ennek nem sok nyomát lehet felfedezni. Például szembetűnő az a változás, ami az ünnepek szónokainak összetételében, a szereplők személyében bekövetkezett. A sorok ugyan átrendeződtek, a szereplők egy része kicserélődött, de jelenleg úgy látjuk, Soroksáron még félfordulat sem következett be. A Fidesz lényegében kiegyezett Geiger Ferenccel, többek véleménye szerint a

Közéleti kör(kór)kép Kubatov - Geiger paktum megköttetett, sutba dobva a Hiller - Geiger paktumot. A paktum lényegét abban látjuk, hogy a Fidesz már nem akarja megbuktatni Geiger Ferencet, bár a választások előtt beígért, de még csak el sem kezdett vizsgálatokkal ezt akár el is érhették volna. Az elmúlt években napvilágra került botrányos ügyek a szőnyeg alá lettek seperve,

Megállapodtak

illetve gyanúnk szerint azok, a helyzettől függően bármikor előhúzhatók. Szomorú tükre ez viszonyainknak, mert azt látjuk, hogy a feltárt törvénytelenségeknek, a közvagyon „elmutyizásának” nincsenek a jogállami normák szerint következményei, illetve a konzekvenciák levonása és az eljárások megindítása mintha csupán politikai akarat kérdése lenne. Világosan utal erre, hogy a Fidesz szerint egyértelműen bűncselekményekre utaló ügyekben (Sportcsarnok-beruházás; óvodai udvarok és játszóeszközök felújítása; bútorbeszerzések; 10%-os korrupció) a vizsgálatok elmaradtak, vagy mint legutoljára, ez történt a SORTE ügyben is. Úgy tűnik, hogy Geiger Ferencet a Fidesz lényegében békén hagyja, illetve hagyja majd a ciklus végén büntetlenül elmenni. Geiger Ferenc tehát számíthat arra, hogy nem bolygatják meggazdagodásának mikéntjét, közel két évtizedes működésének termése a kamrában marad. Nagy kérdés, hogy ezt mennyire garantálják a Geiger Ferenchez is köthető kapcsolatok, illetve kik azok, akik a „kilövési engedélyt” megadják, vagy azt éppen megakadályozzák. A látszat az, mintha Geiger Ferenc még mindég „védett személy” lenne. Geiger Ferenc pozíciója meggyengült, a Polgármesteri Hivatal apparátusában lévő és hozzá feltétlenül lojális vezetők többsége kicserélődött. Ugyanakkor – vélhetően a paktummal is összefüggően – a korábban elvett hatásköreinek nagy részét visszakapta, egyúttal súlytalanná téve helyettesét, a Fidesz 2010-es polgármester-jelöltjét Egresi Antalt, aki fogadkozásai ellenére elvállalta az alpolgármesteri posztot. A Fidesz sem távozott üres kézzel az asztaltól, a Geigerék által elvesztett vagy feladott teret a Fidesz gyorsan elfoglalta, érzékelhetően meghatározó befolyása lett a személyzeti ügyekben, a gazdasági kérdésekben és a helyi médiában. Jól szemlélteti ezt az is, ahogyan a Fidesz bizalmi embere átvette a SORTE-t, vele a sportcsarnokot, valamint

a sportpályát működtető Kft.-t. Az ügy felett úgy tűnik szemet hunytak, de a „holmit”, azt elvitték. Úgy látjuk, hogy Soroksáron tartós a politikai apátia, a közéleti közömbösség. A politikai pártok sem helyi, sem fővárosi, sem országos ügyekben a nyilvánosság számára is érzékelhető módon nem vagy csak alig nyilvánulnak meg, fórumaik szinte nincsenek. Mintha politikai szélcsend lenne Soroksáron, botrányok sem borzolják a kedélyeket, mint például a korábban nagy nyilvánosságot kapott, Geiger Ferencet 10 %-os korrupcióval vádoló hangfelvétel nyilvánosságra kerülésekor. Egyesületünk természetesen nem szeretné, ha a pártpolitika uralná a közéletet, ha azt a sárdobálás és acsarkodás jellemezné, de ugyanakkor hívei vagyunk a jobbító szándékú demokratikus vitának, az igazi civil kurázsit jellemző kritikai szellemnek és a közösség javát szolgáló társadalmi aktivitásnak. A gazdasági, a társadalmi és a politikai folyamatok természetesen érintik Soroksárt is. A 2010-es választások után a Fidesz Soroksáron is azt képviselte, hogy „az erő velünk van”. Annak ellenére vélték ezt, hogy Soroksáron sohasem volt erős, helyben meghatározó politikai tényező. Aktivista bázisát többnyire a polgári körösök adták. A helyi politikai teret mindvégig dominálta a Geiger Ferenc fő bázisát képező és közhatalmi szerepet is betöltő Civil Személyek és Szervezetek Egyesülete. Jellemző, hogy Soroksáron az országos tendenciáktól eltérően – még ha kevéssel is – a Fidesz polgármester jelöltje, Egresi Antal alulmaradt a botrányok miatt megtépázott tekintélyű Geiger Ferenccel szemben, valamint a Képviselő-testületben sem tudott többségbe kerülni. Megítélésünk szerint nem valószínű, hogy a következő választáson a Fidesz akár csak meg tudja közelíteni a 2010. évi eredményeit. A 2010-es önkormányzati választásoknak két nagy vesztese volt. A „Civileknek”, a polgármesteren kívül négy képviselője került be a Képviselő-testületbe, közülük egy később független lett. A „Civil frakció” korábbi erős emberének, Geiger Ferenc legfőbb támaszának számító Szrimácz Ferencnek is csak listás hely jutott és meg kellett válnia az alpolgármesterségtől. Úgy véljük, hogy a Civil Egyesület, mint a Geiger Ferencet legitimáló, kvázi helyi választási pártként működő szervezet a jövőt illetően szerényebb szerepet fog betölteni Soroksár életében, különösen akkor, ha létének legfőbb értelme, nevezetesen Geiger Ferenc hatalomban tartása okafogyottá válik. A másik nagy vesztes az MSZP. Csupán egy fő, a korábbi elnököt, Kivágó Ivánnét felváltó, sokak szerint őt „megpuccsoló” Kiss Jenő is, (folytatás a 4. oldalon)

4

EGYÜTT


Mi változott Soroksáron?

csak listáról lett a Képviselő-testület tagja. Az MSZP szinte szervilis szerepet vállalt a 2010-es önkormányzati választásokon azzal, hogy polgármester-jelöltet nem állított, döntő szerepet vállalva ez által Geiger Ferenc újbóli megválasztásában. Az MSZP, úgy tűnik továbbra is kitart Geiger Ferenc mellett, pedig - Geiger Ferenc állítólagos ígérete ellenére Kiss Jenő nem lett alpolgármester, sőt, még tanácsnok sem. Az MSZP lényegében marginális szerepet visz a soroksári közéletben, ami nyilvánvalóan következménye annak, hogy szekerüket hosszú ideje Geiger Ferenchez kötötték, a korábbiakhoz képest súlytalanná váltak és helyüket lényegében átvette a Fidesz. Nagy dilemmájuk lehet, hogy a pártjuk által vallott elveket, a megújulást ígérő szólamokat mikor tudják vagy akarják szembesíteni a Soroksáron folytatott gyakorlatukkal, mikor szakítanak az elvtelen összefonódásokkal, a „mutyi-politikával”. Ennek eldöntése nem egyszerű, hiszen a Geiger – Szrimácz tengely mellett az MSZP helyi vezetői is részesei voltak a törvénytelenségek sorának és a közvagyon lenyúlásának. A Jobbik nem lett Soroksáron befolyásos politikai tényező, a Képviselő-testületbe be se jutott. Tudomásunk szerint a 2006-os önkormányzati választáson még a Fidesz, majd 2010-ben a Jobbik polgármester-jelöltje, Balogh Barna a helyi közéletben már nem is vesz részt. Megítélésünk szerint a Jobbik térnyeré-

sével Soroksáron nem kell számolni. Úgy látjuk, hogy a Jobbik és a Fidesz szavazóbázisa összeér, köztük átjárás van. Az LMP Soroksáron nem tudott gyökeret ereszteni, és az a közeljövőben nem is várható. A politikai klímában bekövetkezett változások vélhetően nem hagyják érintetlenül a soroksári közéletet sem. Várakozással tekintünk elé, hogy az újonnan létrejött szervezeteknek van-e Soroksáron vonzása, részesei lesznek-e a helyi közéletnek, a fővárost általában jellemző politikai aktivitás érinti-e Soroksárt. Az előttünk álló időszakban – nem utolsósorban az elhúzódó válság hatásaként és az emberek nagy részét érintő terhek növekedése miatt – a feszültségek növekedésére, a társadalmi konfliktusok szaporodására lehet számítani. Ennek nyilvánvalóan hatása van a közéletre, a politikai viták hevességére, a pártok és a különböző, de a politikában szerepet vállaló szervezetek aktivitására is. Lehetséges persze az is, hogy Soroksáron továbbra is a közélettel kapcsolatos közömbösség lesz a jellemző. Meglátásunk szerint Soroksáron mintha erre lenne nagyobb esély, és úgy tűnik, ebben érdekeltek a helyi közélet jelenlegi szereplői. A következő választások közeledtével óhatatlanul is élénkül a pártok és a különböző szervezetek aktivitása. Fel kell építeni jelöltjeiket, azok közéleti szereplőként való ismertségét növelniük kell. A Kubatov - Geiger paktummal összefüggően azt vélelmezzük, hogy Geiger Ferenc már nem indul újra a polgármesteri

székért (bár ennek ellenkezőjét is hallottuk). A személyeket illetően már elindultak a találgatások és természetesen vannak hírek a tisztséggel kapcsolatos aspirációkról is. Említhetnénk neveket is, de nem szeretnénk, hogy a tisztségre teljességgel alkalmatlan személyeket idő előtt szóba hozzunk. Az Együtt Soroksárért Egyesület továbbra is független, valódi civil szervezetként kíván részt venni a soroksári közéletben. Elkötelezettek vagyunk a demokratikus közállapotok, a korrupciómentes, átlátható viszonyok, valamint a közjót szolgáló tevékenység mellett. Ezen elvek mentén készek vagyunk együttműködni a Soroksáron működő és az újonnan szerveződő demokratikus szervezetekkel, mindazokkal, akik érdemi változásokat akarnak. Egyesületünk szolidáris és együttműködő azokkal, akik a közhatalmat nem a javak megszerzésére, hanem a közösség gyarapodására kívánják felhasználni. Ezen erők soroksári térnyerésében, céljaik elérésében érdekeltek vagyunk, megszerveződésüknek pedig – szándékaink szerint – részesei leszünk. Az Együtt Soroksárért Egyesület vezetőségének álláspontját természetesen vitathatónak, sőt vitatandónak tartja, ezért szívesen vesszük, ha a leírtakkal kapcsolatos véleményüknek hangot adnak, és azt az Egyesület Facebook-oldalán (http://www.facebook.com/ egyuttsoroksarert) nyilvánosságra is hozzák. Együtt Soroksárért Egyesület vezetősége

MIT INTEGRÁLJUNK? Az Együtt Soroksárért Egyesület Vezetősége az egyesület tagjainak bevonásával tanulmányozta Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról (IVS) 2011-ben készült anyagot, valamint a három akcióterületre vonatkozó (Molnár-sziget és a központi Duna szakasz; Újtelep; Hősök tere és környéke) megvalósíthatósági tanulmány terveket. Az IVS és a három akcióterületre készült tanulmány összesen hatszázhúsz oldal terjedelmű. Vélhetően néhány szakemberen kívül csak kevesen tanulmányozták a terjedelmes anyagokat. Erre utal az érdektelenség is, amely a tervekkel kapcsolatos lakossági fórumokat jellemezte. Információnk szerint a kerületi önkormányzat huszonhatmillió Forintot fizettek ki a tanulmányokért. Megrendelésükkel kapcsolatos döntést azzal indokolták, hogy e nélkül uniós forrásra nem lehet pályázni. Tudomásunk szerint a fővárosban hat kerületnek van ilyen dokumentuma, de ennek hiánya általában nem okozott gondot a pályázatokon való részvételben. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a tervezők szándéka szerint középtávra, 7-8 év időtartamra vonatkozik, így az a korábban kialakított elgondolásokból és városfejlesztési tervekből kiindulva, azok folytatása. Az IVS készítésénél ez utóbbi volt a szempont, kifejezésre jut-

tatva a megrendelő önkormányzat szándékát. Az IVS fő erénye, hogy rendkívül informatív, Soroksár adottságait részleteiben is bemutatja, a városfejlesztéssel kapcsolatos döntéseknél háttéranyagként jól hasznosítható. A terjedelmes írásos anyagok tehát egyrészről bőségesen

merítenek a meglévő adatbázisokból és tervekből, másrészről viszont nem érezhető ki belőlük karakteresen, hogy Soroksár fejlődését milyen tendenciák, a Főváros és környezetének várható fejlődéséből adódóan milyen lehetőségek határozzák meg. Az IVS fő fogyatékossága, hogy olyan időszakban készült, amikor Soroksár fejlesztési lehetőségeit a lényegesen megváltozott, vagy változás előtt lévő feltételek fogják meghatározni. Ezért a közeli jövőben újratervezésre

lesz szükség, vagy az elkészült tervek helyébe, illetve ennek hiányában a spontaneitás léphet. Az IVS alapvető megállapítása, hogy „a kerület szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Nem cél egy új stratégia”. Az IVS így értelemszerűen a jelen, de inkább az idejétmúlt állapotokból indul ki, a feltételek jelentős változásával bevallottan nem számol. Ez azért is problémás, mert egy tervet az minősít, hogy az mennyire megvalósítható, másként fogalmazva reálisak-e azok a célok, melyeket Soroksár jövőéért, fejlődéséért felelősséget viselő önkormányzat és annak vezetése kitűz maga elé és ezt a közösséggel is megosztja. A Soroksár fejlődésére is ható gazdasági tényezők nagyobb részt ismertek. Nevezetesen, hogy a válságból lassú, elhúzódó a kilábalás; a befektetői, vállalkozói tőke jelentős aktivitásával nem lehet számítani, de ezért is fontos, hogy milyen Soroksár tőkefogadási képessége (infrastruktúra, rendezettség, politikai viszonyok, jogbiztonság stb.); Soroksár eladósodott, saját forrás szűkösen áll rendelkezésre; a Ráckeve- Soroksár- Dunaágon (RSD) kívül térségi együttműködésre épülő projekt nem ismert; az EU források, a kohéziós alapok 2014 utáni beszűkülése várható; a lakossági erőforrások

EGYÜTT


5

vétel, azok aktív befolyásolása, a terület felhasználásnak a fejlesztési célokhoz való igazítása jelenthet a vezetés számára kiemelt feladatokat. Soroksár fejlődésére, az alulhasznosított térségekre döntő hatással lehet a Kelet-Nyugati irányú közúti kapcsolatok megújítása és kiépítése, a Soroksár és Pestszentimre közti kapcsolatok szűk keresztmetszetének, valamint a vasútvonal szintbeli kereszteződésének megszüntetése, a sugár irányú főutak összekötése. A fejlesztési potenciál kihasználása azt igényli, hogy Soroksáron a rendezett állapotok legyenek jellemzőek. Ehhez szükséges az ingatlanok jogi rendezettsége, a fejlesztési területekre a szabályozási tervek megléte, szükség szerint aktualizálása. Nem elhanyagolható Soroksár lakosságának és társadalmi szervezeteinek a fejlesztési elképzelésekkel való azonosulása, valamint Soroksár vezetésének és a politika szereplőinek fogadó készsége sem. Megítélésünk szerint az önálló, magas presztízsű kisváros koncepcióját újra kell gondolni, azt sokkal inkább a fővárosban is az elkerülhetetlenül újrafogalmazásra kerülő tervekhez kell majd igazítani. Meggyőződésünk, hogy a térség szerves fejlődésével, a tágabb környezet adottságaival is számoló koncepcióra van szükség. A jövőben, véleményünk szerint, sokkal inkább térségi szemléletű koncepcióra lesz szükség, olyanra, amely illeszkedik a főváros és agglomerációja, Soroksár és környezetének adottságaihoz. Lehetséges, hogy fel kell adni a másik fő célkitűzést, a kerületrészek integrálódásának tervét és a jövőben nem elsősorban a kerületi települési hálózat integrálódásában kell gondolkodni. Vannak olyan kerületrészek, melyek lehetőségeit nem kerületi, nem soroksári integrálódásként lehet jellemezni. Ismert, hogy Újtelep illetve a Bolyai- Vágóhíd utcai kislakótelep jobban kötődik Pesterzsébethez, mint a soroksári városrészhez. De igaz ez a Péteri majorra is, amely Pestszentimréhez is kapcsolódhat. Dél-Soroksár, a Millennium telep is szinte egybe épült az agglomerációval, Dunaharasztival. A térségi szemlélet szintén tervezési követelmény a soroksári Duna-ág fejlesztési lehetőségeinek összehangolása esetében is, különösen Pesterzsébet és Csepel vonatkozásában. A térségi szemléletű koncepciót nem csak az önkormányzatokat érintő és várható változá-

sok, hanem a már kialakult és a jövőben kialakuló térségi kapcsolatokban rejlő lehetőségek is igénylik. Meggyőződésünk, hogy a térségi partneri együttműködés, az együttes fellépés és a közös kezdeményezés nélkülözhetetlen lesz az eredményes városfejlesztésben. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján egyre többen belátják, hogy a fővárosban a „kis köztársaságokként” működő kerületek a fejlődés gátjává váltak. Soroksár fejlődését az IVS szerint a zárványszerű fejlődés jellemzi (Auchan, BILK, Újtelep). Ez nem tekinthető negatív jelenségnek, amenynyiben ez része egy szerves fejlődésnek és serkenti a térség további fejlődését. Soroksár fejlesztésében alapvető szempont lehet, hogy szabad területein ne a lakásépítésre helyezze a hangsúlyt, hanem tőkevonzási képessége, a gazdasági potenciál kihasználása legyen a fő cél. Ismert, hogy a lakásépítéssel együtt jár a lakosság számának növekedése, ami jelentős infrastruktúrafejlesztést (egészségügy, oktatás, szociális intézmények, kulturális, sport és szabadidős szolgáltatás) igényel. A gazdasági célú beruházások viszont együtt kell járjanak az infrastruktúra (utak, közművek) fejlesztésével, szolgálva egyúttal a környezet gazdagodását, épülését. Az IVS mellett, három kiemelt akcióterületre megvalósíthatósági tanulmány is készült (Molnár-sziget és a központi Duna szakasz; Újtelep; Hősök tere és környéke). A három tanulmány az akció területeken megvalósítható fejlesztéseket veszi számba. Ezek nagyobb részt ismertek voltak és megvalósíthatóságuk a korábbiakban felsoroltak miatt kétséges is. Arra viszont sehol nem találunk választ, hogy az M0 új nyomvonalához kapcsolódó területek fejlesztési lehetőségeire miért nem készült az előző háromhoz hasonló megvalósíthatósági tanulmány. Elég az M0 ismert nyomvonalára tekinteni, hogy képet alkossunk, milyen lehetőségeket rejt és fejlődést eredményezhet a fővárost övező új autópálya szakasz. Véleményünket Soroksár fejlesztésével kapcsolatosan vitathatónak tartjuk. Hozzászólást, véleményt facebook (www.facebook.com/ egyuttsoroksarert) oldalunkon szívesen látunk.

TISZTÁBB LESZ A RÁCKEVEI DUNA-ÁG

építés megvalósításában szorosan együttmûködik az Önkormányzati Társulással. Az üdülôterületeken megépítendô csatorna építés kivitelezôjének pályázat útján történô kiválasztását követôen a munkálatok várhatóan a jövô év tavaszán elkezdôdhetnek és a program szerint 2014-ben befejezôdnek. A projekt megvalósításával a kommunális szennyvíz nem szenynyezi tovább a Duna vízét, javul a víz minôsége, a környezetben lévô növények, madarak, halak életfeltételei javulnak, a part menti területek üdülési-turisztikai jellegû hasznosíthatóságának lehetôségei is erôsödnek. Á. É.

bővülésével nem lehet számolni; a növekvő szociális feszültségek és a közellátással kapcsolatos nehézségek jellemezhetik a következő éveket, a nagy ellátó rendszerek (oktatás, egészségügy, szociálpolitika, önkormányzat) átalakítása napirenden van. Az IVS az előbb írtakkal, mint a Soroksár fejlődését is meghatározó tényezőkkel, a gazdasági erőforrások várható alakulásával mintha nem is foglalkozna. Az IVS rögzíti a korábban megfogalmazott stratégiai célt, miszerint Soroksár a főváros részeként, önálló kerületként magas presztízsű kisvárossá váljék. Ez szintén a jelenleg érvényes várospolitikai elgondolásokból indul ki és az önálló arculatú, nagy önállósággal bíró kisváros vízióját fogalmazza meg. Ez vélhetően nincs összhangban a várható változásokkal. Az önkormányzati és fővárosi törvény várható módosítása az előbb írt koncepciót felülírhatja, változni fognak a helyi önkormányzatok feladatai, megváltozik az állam, a főváros, valamint a kerületek közötti munkamegosztás, ami erőteljesen érintheti a közszolgáltatásokat is.. Az IVS elkészítésekor számolni kellett volna azzal, hogy túl sok a bizonytalansági tényező. Előrelátást jelentett volna, ha a stratégiai tervezés során a fő figyelmet a várható változásokból adódó feladatokra, az arra való felkészülésre irányítják. Szembe kellett volna nézni azzal, hogy nagy valószínűséggel a koncepciók újra fogalmazására van szükség, és esetleg szakítani kell a nagy önállóságra épülő kisvárosi koncepcióval. A fő irányok és feladatok számbavétele természetesen fontos lehet ahhoz, hogy az esetleges újratervezés során Soroksár érdekeinek képviseletére felkészült vezetés legyen. Hosszabb távon sokat lehet profitálni Soroksár földrajzi adottságaiból, fejlesztési potenciájából. Hangsúlyosabban kellene figyelembe venni a főközlekedési útvonalak (M5, M0, 5-ös, 51-es, 510-es, Duna, Budapest-Kelebia vasútvonal) által adott lehetőségeket, valamint a nagy kiterjedésű, leginkább mezőgazdasági művelésű és alulhasznosított térségeket. Soroksár fő törekvése lehet, hogy az elkövetkezendő években a meglévő fejlesztési potenciált jól hasznosítsa, tőkevonzási képességét erősítse. Ennek érdekében az országos, valamint a fővárosi koncepciók és tervek befolyásolása, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos döntésekben való rész-

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág régiója kiemelt jelentôségû üdülôterület jelentôs természeti értékekkel, országos természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. A Duna-ág mellett fekvô 14 önkormányzat évekkel ezelôtt társulást hozott létre annak érdekében, hogy a Duna-ágban hosszú ideje tapasztalható víz minôségének romlásán javítsanak. A part menti települések Önkormányzati Társulása ennek érdekében pályázatot nyújtott be az EU-hoz annak érdekében, hogy a parti sávban lévô ingatlanok szennyvize csatorna építésé-

vel elvezethetô legyen és az élôvíz minôsége ezáltal is javuljon. Az EU által befogadott, az Új Széchenyi Terv által is támogatott projekt beruházásának összköltsége meghaladja az öt milliárd forintot, az elnyert 3,7 milliárd uniós támogatás mellett a beruházáshoz szükséges több mint 1.3 milliárdos önerôt a Duna mentén ingatlannal rendelkezôk biztosítják. A Kvassay zsiliptôl Tassig a vízpart sávjában lévô közel 8500 csatornázatlan üdülô telek tulajdonosa által létrehozott Ráckevei-Soroksári Dunaág Víziközmû Társulat a csatorna-

Fenyvesi Dezső alelnök

6


SÁR VAGY MOCSÁR?

(a „geigerizmus” Soroksáron) Vajon mi tette lehetővé Geiger Ferenc kö- ember, soroksári labdarúgóként is igencsak zel két évtizedes regnálását Soroksáron, közepes képességű volt. Karrierjében minden melyek azok a viszonyok, amelyek felszínen bizonnyal meghatározó lehetett, hogy a rendtartották? A közpolitikát, a városrész életét szerváltást követően a XX. kerület Polgármesés fejlődését kritikusan szemlélők előtt nyil- teri Hivatalában a Vagyongazdálkodás vezevánvaló, hogy a fontos közfeladatokat ellátó tője lett. Olyan pozícióba került, amelyben vezetőkkel szembeni elvárásoknak Geiger Fe- befolyásos közreműködőként rálátása lett az renc aligha felel meg. A probléma összetett, államiból önkormányzati tulajdonba került vannak az ország közállapotaival és vannak vagyon nagyságára, a privatizáció folyamaa helybéli viszonyokkal összefüggő tényezői a tára, az azt övező módszerekre, a pártok és „geigerizmusnak”, amennyiben nevével jelle- vezetőik szerepére a közvagyon privatizálásámezhető ami működésével kapcsolatba hoz- ban. Ismerve az elmúlt közel két évtized történéseit, azt, hogy a Soroksári Önkormányzat ható. Lehetne közhelyesen is minősíteni a hely- tulajdonába került vagyon miként fogyott el, zetet. Például, hogy olyan vezetője van egy abból ki és hogyan részesedett, okkal feltéteközösségnek, mint amit megérdemel. De igaz lezhetjük, hogy Geiger Ferencnél erős motiváaz is, hogy azt lehet az étteremben kapni, ami ció lehetett az általa irányított önkormányzat az étlapon van. Geiger pedig azon volt, de a tulajdonába került közvagyon birtoklása és kérdés az, hogyan került oda és mitől maradt ott. Ebben meghatározónak tartjuk: Soroksár önállósági törekvése, a XX. kerülettől való leválása; megegyezés a pártokkal, szinte mindegyikükkel átmeneti szövetségkötés; a pártok soroksári gyenge beágyazottságát kihasználva, civilnek álcázott egyesület révén saját hatalmi bázis létrehozása; felső szintű kapcsolatok kiépítése, amely szükség esetén megvédi a „támadások” ellen; személyéhez kötődő függőségi viszonyok, a szövetségesek és a támogatók jóltartása; az ellenfelek ellehetetlenítése, esetenként megfélemlítése, és a felette való rendelkezés lehetősége. Ahhoz, nem utolsósorban a Soroksáron lévő és bir- hogy ezzel a lehetőséggel élni is lehessen, az tokba vehető közvagyon. Talán lehetne még előbb felsoroltaknak meghatározó szerep jusorolni a geigerizmust jellemző tényezőket, tott. Ezek közül kettőt külön is ki lehet emelde azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha ni. Az egyik, hogy meg tudta szervezni haa felsoroltaknak akár csak egy része ismert talmi bázisát. Ebben meghatározó szerepet volt Soroksáron, akkor miért választották vitt Szrimácz Ferenc. Sokak szerint ő volt az meg újra és újra Geiger Ferencet polgármes- „éceszgéber”. A Civil Személyek és Szervezeternek, társait pedig képviselőknek. Mi úgy tek Egyesülete a helyi érdekek elsődlegessévéljük, hogy a felsoroltakon túl ebben szere- gét hirdető, pártoktól független szervezetként pe van a közéleti közömbösségnek, a közva- igyekezett lefedni, maga alá gyűjteni szinte gyonnal kapcsolatos felelősségérzet csekély valamennyi Soroksáron működő társadalmi, voltának, a közvagyon hanyag és bűnös ke- kulturális, sport és szabadidős szerveződést. zelésével, azok elmutyizásával kapcsolatos Tevékenységükhöz jutott a közpénzből, „köelnéző magatartásnak, valamint a választási szönetüket” pedig kifejezhették a választások praktikáknak is. El lehet gondolkodni azon alkalmával. A Civilekhez kb. harminc társais, hogy a soroksáriak egy részének önérzetét, dalmi szervezet tartozott, egy kezünkön is erkölcsi érzékét miért nem sérti, hogy a kerü- meg tudjuk számolni azon szerveződéseket, let vezetője sajátos önfényezése során rendre amelyek nem tagoltak be a Civil Egyesületbe. hazudik. Hazudik magának labdarúgó válo- A képhez tartozik, hogy a pártok, esetenként gatottságot, bajnoki címet a Honvéd színei- egymást váltva, szavazatmaximalizálási érben, hazudik Közgazdaság Tudományegyete- dekből választási szövetséget kötöttek Geiger mi végzettséget, hazudik nemesi származást, Ferenccel. Emlékezhetünk rá, hogy például hazudik, amikor azt nyilatkozza, hogy a 2006-ban a szegfűtől vöröslött Soroksár. Nem Táncsics Mihály utcai, korábbi közterületből kevésbé volt fontos a másik tényező sem, nekiszakított telket a még meg sem fogant gyer- vezetesen a „nagyfőnökök” jóindulatát megmekének vette. Hazudik, amikor azt állítja, nyerni, a visszásságokat, a törvénytelenségehogy egyetlen pártnak sem volt tagja, feledve ket, az összefonódásokat, a közvagyonnak a bennfentesek részére történő átjátszását és Fidesz-tagkönyvét. Akik alaposabban ismerik, azok szerint potom áron való elkótyavetyélését szóvá teGeiger Ferenc nem kifejezetten „formátumos” vők semlegesítése, az eljárások blokkolása.

EGYÜTT Érdemes felidézni, hogy csupán az Együtt Soroksárért Egyesület milyen ügyeket hozott nyilvánosságra, illetve tett azokkal kapcsolatban bejelentést és feljelentést. Az eredmény, a jogállamiság legnagyobb dicsőségére, lesújtó. Bizonyára emlékeznek még, hogy közbülső vevőn keresztül hogyan került a korábban közparkként, játszótérként funkcionáló, 1120 m2-es Táncsics Mihály utcai telek potom áron Geiger Ferenc tulajdonába. Ebbe bármelyik polgármester belebukott volna. Nem úgy Geiger Ferenc. Élénken élhet emlékezetünkben annak a hangfelvételnek a tartalma, amelyben egy helybéli vállalkozó gátlástalanul beszélt arról, hogy Geiger Ferenc nemhogy elvárta a 10%-ot, de azt ki is követelte. Kriminalisztikai kuriózum, hogy még csak feltáró vizsgálat sem indult. A soroksáriak értesülhettek arról is, hogyan jutottak bennfentesek (Szrimáczék, Barabásék) a Dunaparton, a Vízisport utcában nagy értékű ingatlanokhoz, szinte ajándék áron. A Soroksári Önkormányzatnak a Vízisport utcában tíz nagy értékű vízparti ingatlana volt, régóta már egy sincs. Mindegyik elkelt, egy része kézen-közön. Nyilvánosságra került, hogyan jutott telek Kovácsnénak, a Vagyonkezelési iroda vezetőjének, illetve kettő is a rendőrség soroksári őrsparancsnokának, Molnár Istvánnak és családjának, hogyan és kik kaptak telket a Káposztásföld utcában, miként jutott potom áron, jogi trükközés után a szolgálati lakásból, eladhatóvá tett bérlakáshoz Soroksár korábbi jegyzője, dr. Homonnay Ildikó. A Jegyző Asszony ezt az ingatlant korábban soha nem lakta, de azt, mint bennlakó bérlő vette meg és tudomásunk szerint a 66 m2-es, 1 + 3 félszobás lakás felújítására sem kellett sokat költenie. Nincs következménye annak, hogy a Soroksári Hírlapot évekig „fantomnyomdában” készítették. Az biztos, hogy nem a lap impresszumában feltüntetett Hősök terén lévő papírboltban. Következmények nélkül maradt a soroksári kiürítetlen sváb temetők egyikének haszonbérbe adása, másiknak a privatizálási kísérlete, ugyan úgy, mint a szintén kiürítetlen régi temető sírjaira épített lakóházak ügye. Az Szent Lőrinci úti sváb temető botrányos, kegyelet- és jogszabálysértő kiürítése Schubert István, az ismert soroksári vállalkozó cége által, szintén konzekvenciák levonása nélkül maradt. Kevés lehet az a település, ahol a vezetők nem buknak bele abba, hogy a közpénzeket is felhasználó, álságosan közalapítványként aposztrofált Soroksár Közrendjéért és Közbiztonságáért Magánalapítvány luxusterepjárót (Chevrolet Captíva) vesz a mezőőröknek, amibe mezőőr a lábát sem tette be, de Geiger Ferenc bizonyítottan fogta annak volánját. A SORTE-ügy szintén elhalni látszik. Sokak ellenérzését váltja ki, ahogy a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetői bánnak a közpénzekkel. Valószínű, hogy nagyítóval sem lehet olyan települést találni, ahol a polgármester éveken keresz-

SZERKESSZE VELÜNK AZ EGYÜTT SOROKSÁRÉRT EGYESÜLET FACEBOOKON LÉVŐ KÖZÖSSÉGI OLDALÁT, IRJON, MONDJON VÉLEMÉNYT, JAVASOLJON TÉMÁKAT, KÜLDJÖN FÉNYKÉPEKET !

EGYÜTT

www.egyuttsoroksrert.hu > Soroksári közvagyon

7

csupán a jéghegy csúcsa, ahogy ezt többen is valószínűsítik. A bűnüldöző szervek és a különböző hatóságok szemet hunyó magatartása, az érdemi vizsgálatok hiánya nem lehet a véletlen műve. Úgy tűnik, mintha Geiger Ferenc valami különös védelmet élvezne, erősen erodálva a jogállamba vetett hitet. Bizonyára nem hiába fordított megkülönböztetett figyelmet, például a rendőrség felsőszintű vezetőivel való kapcsolatokra. Az sem lehet véletlen, hogy Egressy Pál nyugalmazott rendőrtábornok a Soroksári Önkormányzat közbiztonsági referense. Találgatásokra ad okot Geiger Ferencnek a KÖZGÉP-hez fűződő kapcsolata is. Ma már úgy is felvethető a kérdés, hogy az állam vezetőinek és vezető politikusainak mekkora politikai kockázatot ér meg Geiger Ferenc. Remélhetőleg erre a kérdésre előbbutóbb válaszolni kell. Hosszasan lehetne elemezni azokat a tényezőket, melyek jellemzik Geiger Ferenc reg-

nálását. Például azt, hogy a geigerizmusnak következménye-e a soroksári állapot, vagy a geigerizmus egyfajta tükre a soroksári viszonyoknak. Az írás címében lévő metaforikus kérdésre ki-ki nézete, helyzete alapján válaszolhat, sárnak vagy mocsárnak látja-e az előbbiekben jellemzett soroksári közállapotokat. A sár, mint tudjuk kellemetlen, nehezíti az előrehaladást, de a klíma jobbra fordulásával a sár eltűnik. Lehet, hogy poros lesz az út, de mégis haladósabban mehetünk céljaink felé. A mocsárba beleragadhatunk, abban akár el is süllyedhetünk. A geigerizmus szerintünk a mocsárba visz, de remélhetően Soroksár mielőbb kikerül a sárból. Az ezért való munkálkodásban aligha lehet számítani azokra, akiknek Soroksár maga a földi paradicsom. A cikkben említett ügyekről részletesebben olvashat az Együtt Soroksárért Egyesület honlapján (www.egyuttsoroksarert.hu).

Nincs benne tûz, lendület…

A KÖZSZEREPLÕNEK A NEGATÍV TARTALMÚ KRITIKÁT TÛRNIE KELL

tül és törvénytelenül a fizetésének 100%-át vehette fel természetbeni juttatásként. Következménye ennek sem lett. Az is tanulságos, ami ezekben közös. Nevezetesen, hogy egyetlen bejelentést és feljelentést, köztük a temetők ügyében a Kissebségi Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának feljelentését sem követte alapos, tényfeltáró vizsgálat. Érdemi és következtetéseket is megalapozó vizsgálatot sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem az Állami Számvevőszék, sem a kormányzati szervek nem folytattak. A bejelentésekkel kapcsolatos vissza-visszatérő megállapítások: a cselekmény elévült, bűncselekmény nem állapítható meg, nem tartozik hatáskörükbe, és így tovább. Nem járt jobban Egresi Antal sem, aki a 2010-es választásokat megelőzően tett feljelentést a sportcsarnok beruházásával, valamint az óvodai udvarok és játszóeszközök felújításával kapcsolatban. A bűnüldöző szervek ezeket sem találták megalapozottnak. Lehetséges, hogy az előbb említett tucatnyi ügy

Néhány éve olyan idők jártak Soroksáron, amikor aktív újság lehetett egy ellenzéki lap, a neve: Sor-köz. A sokak által kedvelt megmondó újság időnként még arra is vállalkozott, hogy Geiger Ferenc polgármestert bírálni merte. Azokban az években, mondjuk 2006-ban, az újságban több olyan írás, riport jelent meg, melyekben egyes nagytorkú ellenzékiek Geigert magabiztosan minősítették. Minden okuk megvolt rá, mert Geiger körül sok volt a kétes ügy és a közpénz. Az egyik lapszámban terjedelmes interjút olvastam. Az írás főszereplője Kubatov Gábor, aki azokban az években sokra vitte, országgyűlési képviselő, Polgárok Háza igazgatója, és nem utolsósorban Orbán Viktor megbízásából a Szövetség budapesti koordinátora is volt. Szóval a sárga újság 2006. tavaszán, Kubatovval készített interjút. Az írás „Soroksár, szívből” címen jelent meg. Érdemes néhány részletet felidézni belőle. Például amikor Soroksár polgármesteréről mond véleményt: „Minden személyeskedés nélkül kimondható, hogy nincs benne tűz, lendület, az a fajta térlátás, városrendezési és építési koncepció, több évre előremutató terv, ami néhány, szintén szocialista irányítású kerület vezetését jellemzi. Nem tud megújulni. A város napi üzemeltetéséhez szükséges munkát el tudja még látni, de a továbblépéshez már gyenge. Ráadásul «zavaros» gazdasági ügyekről, ügyészségi vizsgálatokról is olvashattunk az újságokban, ezért sokunk bizalma, talán nem is indokolatlanul, megingott benne. Amikor pedig jobbító szándékkal kritikát vagy ellenvéleményt fogalmazunk meg, azt Geiger Ferenc rögtön politikai támadásként éli meg. Ez a diktatórikus, kritikát nem tűrő hozzáállás, finoman szólva is egy «sajátos» demokrácia felfogásra utal.” Hogyan képzeli a jövendő Soroksárt kérdésre pedig

ezt a választ adta: „Melyik részéről beszéljek? A Hősök teréről, ahol a büdös autóforgalom a föld alatt fog futni, vagy a piacról, a templom mögött? Vagy álmaimról a Molnár-szigettel kapcsolatban, amiről jó néhány éve csak ígérgetnek a mostani vezetők? A függetlenné válás óta a legátfogóbb terveket készítjük el Soroksár fejlesztéséről, remélem, az önkormányzati választások kapcsán mind több alkalmam lesz ezeket a soroksáriakkal megismertetni.” A felidézett kritikus szólamok és az álomkép óta több mint hat év eltelt – sok idő. Geiger azóta a soroksári pusztába felépíttette emlékművét, a méregdrága sportcsarnokot, kivédte a beruházást érintő fideszes rohamokat, túlélte a 10%-os korrupciógyanús ügyeket is. Geiger lassan hatvan éves, s nyugodtan készül a nyugdíjas életre, talán még Erika néniékhez, a helyi nyugdíjas klubba is belép. Hogy a Kubatov által említett legátfogóbb soroksári tervekből mi lett, nem tudni, évek óta semmi hír. A cikkben szereplő Molnár-szigeti álomkép lassan, de biztosan köddé válik. Nem tudni, hogy a soroksáriaknak még hány évig kell a Hősök terénél a büdös autóforgalom illatát beszívni, vagy a megálmodott soroksári piacra várni. Arról már nem is érdemes elmélkedni, hogy hány választási ígéret lesz a Kisduna kotrása, a Molnár-sziget felvirágoztatása. Sok a kamu. Azt hiszem, nincs értelme reménykedni. Szóval, a Geigernek szánt Szív küldi szívnek szívesen interjú ugyanúgy elporladt, mint a Sor-köz. Hogy hová lett „a tűz, a lendület”, azt Kubatov Gábor országgyűlési képviselőtől, a Fidesz pártigazgatójától tessenek megkérdezni. Attól, aki az önkormányzati választások előtt a helyi aktivisták előtt jelentette ki, hogy „vágják le mindkét kezem, ha megegyezek Geigerrel”. Mint tudható Kubatov ma sem kar nélküli ember. K. D.

F. P.

A címben szereplô mondat a Fôvárosi Törvényszék állásfoglalása, aki a Budai Központi Kerületi Bíróságon hozott ítélettel kapcsolatos fellebbezési ügyben hozott határozatot. Az ügy elôzménye, hogy a 2010-es önkormányzati választások kampányában több olyan „névtelen” iromány, szórólap jelent meg Soroksáron, melyekben a választáson induló szervezetekrôl és személyekrôl a nevüket és arcukat nyíltan vállalni nem merô firkászok becsmérlô, rágalmazó mondatokat írtak. A civilek viselt dolgait tartalmazó képes, „anonim” kiadvány miatti felháborodásában a civilek elsô embere, Geiger Ferenc, még Kálmán Olga mûsorában is lehetôséget kapott, hogy ártatlanságát hangsúlyozza, miközben megnevezte azokat, akik személye ellen a „hadjáratot” irányítják. De az ellenlábas Egresi Antal is megkapta a magáét, róla és a sorok írójáról két röplapban is felsorolták azokat a valótlanságokat, melyekrôl a hatalmukat féltôk tájékoztatni akarták a lakosságot. Mivel a röplapokat szóró egyik civil aktivista lebukott, a választásokat követôen Bírósághoz fordultam. A tárgyaláson Geiger Ferenc a civileknek tulajdonítható röplapoktól elhatárolta magát. A Bíróság ítéletét a Törvényszék helybenhagyta, személyemet ért, a röplapokban írt mondatokat akként értékelte, hogy „..azok egyike sem alkalmas a becsület csorbítására, azok mint kijelentések negatív tartalmú kritikának minôsülnek”.!? A választások elôtt Dobi Lászlóné önkormányzati képviselô hozzászólásában Geiger Ferenc polgármesterrel kapcsolatban kifogásolta, többek között: „..a kerület eladósítását,..azt,hogy egyeseket megaláz, ..erkölcstelen üzleteket kötött,..számolatlanul szórta a pénzt”. Dobi képviselôasszony nem kért bocsánatot, ezért Geiger Ferenc feljelentette. Mindketten közszereplôk. A Fôvárosi Törvényszék fenti állásfoglalása alapján érdeklôdéssel várom a Csepeli Bíróság üggyel kapcsolatos döntését. dr. Farkasfalvi József

8

www.facebook.com/egyuttsorksarert

SPORT-E A SORTE? Az Együtt Soroksárért Egyesület a különböző hatóságokhoz fordult, mert véleményük szerint az alábbiakban részletezett cselekmények megvalósítják a Btk. 317. § (1) és (7) bek. szerinti jelentős értékre elkövetett sikkasztás, a Btk. 318. § (1) és (7) bek. szerinti különösen jelentős kárt okozó csalás, a Btk. 319. § (1) és (3) bek. szerinti különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, a Btk. 310 § (3) bek. szerinti jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint a Btk. 310/A szerinti költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának vétségét. A szövevényes ügyet ismerők véleménye szerint a felsorolt vétségeket az elkövetők bűnszövetségben valósították meg úgy, hogy az magában foglalja a vagyoni értékű megtévesztést is. Feltételezték, hogy az Önkormányzat jegyzője, feladatkörével összefüggően az üggyel kapcsolatos jogi lépéseket megteszi, annak ellenére, hogy a Képviselő-testület ezzel ellentétes határozatokat hozott. A Jegyző ezt nem tette meg. A Soroksári Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. december 6-án tárgyalta a „Tájékoztató a SORTE szerződések jogi felülvizsgálatáról” című előterjesztést. Ebből kitűnt, hogy a Soroksári Torna Egyesület (SORTE) és az Önkormányzat között létrejött szerződések jogilag nem létezőek, következésképpen az ezen alapuló jogügyletek érvénytelenek és így az elmúlt évek során a több százmillió forintot kitevő pénzmozgások jogalap nélküliek. Ezen szerződések és a velük kapcsolatos pénzmozgások nem tévedésből, véletlenül elkövetett hibák következményei, hanem az ügyben szerepet vivők közvetlen közreműködésével, vagy tudtával valósulhatott meg. A SORTE minden hivatalos és nyilvánosan elérhető dokumentumban, publikációkban megalakulásának dátumaként 1999. február 23-át jelölte meg. A tény ezzel szemben az, hogy az előbb írt dátummal létrejött szervezetet a Fővárosi Bíróságon nem jegyezték be. A SORTE éveken keresztül jogalap nélkül működött, érvényesen 2003. december 9-én alakult meg, bejegyzésére pedig ezt követően, 2004. év elején került sor. Következésképen az előbb említett Képviselő-testületi ülés jelzett napirendjéhez is csatolt megállapodás (SORTE-Önkormány-zat, 1999. február 25.) és bérleti szerződés (Önkormányzat-SORTE, 1999. április), továbbá a SORTE és a Soroksári Sport Kft. közötti megállapodás (2002. július 1.) olyan szervezetek között jött létre melyek közül az egyik nem létezett. Az utóbbi megállapodás egyik résztvevője vélhetően nem a Soroksári Sport Kft. hanem a megállapodás aláírása előtt közvetlenül alapított Soroksár Sport Club Kft. Az előbb írt néven bejegyzett cég nem létezik. A Soroksár Sport

Club Kft.-t 2001. szeptember 3-án alapították, és 2002. január 21-én jegyezte be a Cégbíróság. A SORTE-t 2003. december 9-én a következő személyek alapították: Geiger Ferenc (polgármester), Szrimácz Ferenc (alpolgármester), Kolosi Ferenc (képviselő, sporttanácsnok), Schubert István (soroksári vállalkozó), Szikora Attila, Klettner András (2002-ig képviselő, majd bizottsági tag), Mészner Józsefné (Polgármesteri Hivatal osztályvezető), Bodó János (Polgármesteri Hivatal munkatárs), Szabó János, Seres Béla (képviselő), Dr. Vilczek Balázs (ügyvéd). A bejegyzésre nem került egyesület alapítói és a megválasztott tisztségviselői kör néhány kivételtől eltekintve, megegyezik a 2003-ban érvényesen alapítottal. A SORTE lényegében Geiger Ferenc polgármesterhez szorosan kötődő, vagy tőle függelmi viszonyban lévő személyekből jött létre, olyanokból, akik döntési helyzetben voltak a SORTE finanszírozását illetően is. Nem véletlen, hogy a SORTE ügyeit a Polgármesteri Hivatalban intézték.

A SORTE és Soroksár sport ügyeiben a személyes és a családi kapcsolatoknak kitüntetett szerep jutott. Geiger Ferenc polgármester korábban egy labdarúgó csapatban volt Kolosi Ferenccel, akinek a kezében futottak össze a Soroksár sportirányításával kapcsolatos szálak. Kolosi Ferenc 1998-tól Önkormányzati képviselő, sporttanácsnok, a SORTE elnöke (a be nem jegyzetté és a bejegyzetté egyaránt), 1999. szeptember 21-től két-három évig a Soroksár Sportjáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Soroksár Sport Club Kft. 90 %-ának tulajdonosa (10 % SORTE tulajdon) és ügyvezetője, a SORTE révén a közelmúltban átadott sportcsarnok üzemeltetője volt, valamint élettársa Jeszenszky Rózsának, az Önkormányzat korábbi sportreferensének. Seres Béla képviselő 2002 - 2010 között, és Szrimácz Ferenc korábbi alpolgármester rokonságához tartozik. Schubert Istvánt szoros üzleti szálak kötik Soroksár Önkormányzatához, cége és neve elhíresült a soroksári sváb temetők botrányos ügyével kapcsolatban. Az alapítók közül többen - Geiger Ferenc polgármesterrel és Szrimácz Ferenc korábbi alpolgármesterrel együtt- képviselők vagy bizottsági tagok (Kolosi Ferenc, Seres Béla, Klettner András)

EGYÜTT lényegében döntést hozók a SORTE pénzügyi támogatásban, valamint felelősséget viselnek Soroksár sportéletének felügyeletében, az ezzel kapcsolatos közfeladatok ellátásában. A SORTE soraiban ott találjuk a Polgármesteri Hivatal vezető beosztású dolgozóját, Mészner Józsefnét, a pénzügyi osztály vezetőjét, Bodó Jánost és Rizmayer Istvánt a hivatal munkatársait is. Dr. Vilczek Balázs ügyvéd személyében szintén bennfentesről beszélhetünk, hiszen ügyvéd társa Dr. Mahács Barnának, aki éveken keresztül az Önkormányzat ügyvédje, vélhetően összeférhetetlenül, egyúttal az önkormányzat egyik bizottságának is tagja volt. A Soroksári Önkormányzat a jogilag érvénytelen megállapodás alapján, az elmúlt 12 év alatt több mint 560 millió forint támogatást adott a SORTE-nak. A támogatás nagy része a sportpálya fenntartását és a szakosztályok, döntően a labdarúgás finanszírozását szolgálta. Ezen belül is nagyobb részt jogilag vitathatóan, az adócsalás látszatát is keltő gépkocsi költségtérítések formájában. A SORTE pénzügyei között kirívó, hogy 2002ben 4,7 millió forintot juttatott jogtalanul (átadott támogatás címén) a magántulajdonban lévő Soroksár Sport Club Kft-nek. Erre a 2002. július 1-én kelt megállapodás alapján került sor. A megállapodást önmagával szerződve, két helyen Kolosi Ferenc írta alá, egyrészt a jogilag nem létező SORTE, másrészt az ilyen néven egyébként nem létező Soroksár Sport Kft. nevében. Az Önkormányzat részéről a megállapodást Geiger Ferenc polgármester, mint nem szerződő fél, ellátta kézjegyével. A megállapodás vélhetően egy jogi nonszensz. A pénzátadás módjáról és céljáról (labdarúgókat is megilleti) Képviselő-testületi döntés, felhatalmazás nem született. A 4,7 millió forint átadása bizonyára a 2001. év végén alapított Soroksár Sport Club Kft. részére történt. Soroksár Sport Club Kft. a labdarúgó bajnokságban egyébként Soroksár SC néven szerepel. Nem világos az sem, hogy a SORTE, labdarúgó szakosztálya lévén, milyen szerepet visz a labdarúgás finanszírozásában. Bizonyára jelentős lehet a pálya fenntartása, üzemeltetése is. Ugyanakkor a SORTE az Önkormányzat Képviselő-testületének adott tájékoztatókban (beszámolókban) rendszeresen említi, hogy gépkocsi költségtérítés címén lényegében a SORTE dotálta a labdarúgókat, akik vélhetően a Kft-vel voltak jogviszonyban. Vélelmezhetően a gépkocsi költségtérítések kifizetésével a közpénzek egy jelentős része a Kft. labdarúgással összefüggő kiadásainak egy részét fedezte. Az tájékoztató anyagok alapján ez az összeg például 2004-ben 19.765.000, 2006-ban 29.217.000, 2007-ben 30.928.000 és 2008-ban 33.295.000 forint volt. Kendőzetlen nyíltsággal beszélt erről Geiger Ferenc polgármester a Képviselő-testület ülésén 2008. július 8-án, a SORTE helyzetéről szóló vita során. Idézet a jegyzőkönyvből: „...a közel 31 millió Forint kétszeresét kellene kifizetni, amennyi-

EGYÜTT


ben munkabérként történne az elszámolás.” A jegyzőkönyvben olvasható továbbá, hogy ezt, a törvénysértés és adócsalás gyanúját keltő megoldást – Geiger Ferenc polgármester állítása szerint – a 2002-ben elfogadott sporttörvény teszi lehetővé úgy, hogy a kifizetés a játékos és a SORTE közötti jogviszony egy megbízásos szerződésen alapul. Geiger Ferenc polgármester szavaiból tehát az derül ki, hogy bér helyett gépkocsi költségtérítést kaptak a labdarugók és megbízási szerződés van a SORTE és a játékosok között. Dokumentumok alapján feltételezhető az is, hogy a SORTE és a Soroksár Sport Club Kft. finanszírozásában az Önkormányzaton kívül részt vett a Soroksár Sportjáért Közalapítvány azáltal, hogy az alapítvány számlájára nagyobb részt cégek és magánszemélyek által befizetett összegeket, céltámogatás címén tovább utalta a SORTE-nak. A SORTE támogatásának egy másik, szintén törvénytelen módjára utal az 1999. áprilisában kötött - egyébként jogilag érvénytelen- bérleti szerződés is. A 2009. december 6-i Képviselő-testületi ülés napirendjén lévő előterjesztésből kitűnik az is, hogy a SORTE határozatlan időre, bérleti díj fizetése nélkül lett bérlője a Haraszti út 26. szám alatti sportlétesítménynek. A bérleti szerződésben az is olvasható, hogy a SORTE rendelkezik a hasznok szedésének jogával. Kolosi Ferenc egyik nyilatkozatából kiderül, hogy csupán reklámból, az adott évben 25-26 millió forint bevétel származott. A hatóságok, olykor a jogi abszurditást is vállalva, eddig nem jutottak el a bevezetőben említett tényállások egyikének megállapításáig sem, de ismereteim szerint az SORTE ügy még nincs lezárva. A Fővárosi Főügyészség az üggyel kapcsolatos nyomozással a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályát bízta meg a keletkezett dokumentumok és az elsődleges nyomozati eredmény miatt, és fokozott ügyészi felügyeletet rendelt el. Ennek eredményéről bizonyára tudomást fognak szerezni a soroksáriak is. F.D.

A FRADI FIÓKCSAPATA LESZ A SOROKSÁR Különbözô hírportálok tájékoztattak arról, hogy Soroksár lesz a Ferencváros fiókcsapata. A Soroksár SC szakmai igazgatója, Szûcs Mihály elmondta, hogy jelenleg folyik a csapat megerôsítése. Egyelôre azon fiatal játékosokra számítanak, akik a Ferencváros NB II-es keretének peremén vannak, és Soroksáron fejlôdhetnek. Reményeik szerint sikerül elérni a feljebb jutást a bajnokságban is. A Soroksár SC stabil anyagi hátterû klub és a megállapodás révén vonzó jövôképet tudnak a fiatal labdarúgók számára biztosítani. Szerkesztôség

9

SOROKSÁR JOGSZABÁLYT SÉRTVE ADTA EL KÖZGÉP RÉSZVÉNYEIT A KÖZGÉP-NEK A hvg.hu hírportál 2012 október 13-án figyelmet érdemlő cikket közölt (olvasható az egyesület facebook oldalán is: www.facebook. com/egyuttsoroksarert) Geiger Ferenc és a KÖZGÉP kapcsolatáról, valamint hogy az önkormányzat 2003. év végén áron alul adta el 6% KÖZGÉP részvényét, a KÖZGÉP-nek. Az írásból kiderül, hogy az Állami Számvevőszék a Soroksári Önkormányzat átfogó ellenőrzéséről szóló jelentésében az olvasható, hogy az önkormányzat az értékhatár meghatározásának hiánya mellett a versenyeztetési eljárás elmulasztásával értékesítette a KÖZGÉP Rt.-ben lévő törzsrészvényeit, megsértve ez által az Államháztartásról szóló törvény (Áht.) 108 & (1.) bekezdésében foglalt előírást. Az is kiderül az írásból, hogy Geiger Ferenc a cég Felügyelő Bizottságának tagja volt, majd a részvények eladása után az is maradt, egészen 2010 végéig. Ekkor a KÖZGÉP azt kérte a Képviselő-testülettől, adja hozzájárulását Geiger további F.B. tagságához. Ezt a Fidesz 2010 év végén nem támogatta, és mint az írásból kiderült, 2011 májusában sem. A hvg.hu írásából az is kitűnik, hogy a 6% törzsrészvényt a névérték alatt, mindössze 13 millió forintért adták el, és még azt sem fizették meg a szerződés szerint. A hvg.hu tényfeltáró írását olvasva több, bizonyos következtetésekre is okot adó kérdés vetődik fel. Kezdjük az anyagiakkal. A cikk is említi, hogy Soroksárnak 3,2 milliárd forint az adósságállománya, ennek ez évi törlesztő részlete 500 millió, csupán a kamatteher 100 millió forint. Ebből nem csak az következik, hogy a kerület súlyosan eladósodott és forrásainak szűkössége már-már a működés biztonságát veszélyezteti, hanem az is, ha Soroksár nem szabadul meg, ráadásul ilyen gálánsan az ország egyik legprosperálóbb cégének részvényeitől, akkor azok ma olyan vagyoni értéket képviselnének, azoknak annyi hozadéka lenne, hogy az adósság bizonyára kevésbé terhelné Soroksárt. A hvg.hu szerint a KÖZGÉP az utóbbi három évben hat milliárd forint osztalékot fizetett ki. aminek 6%-a 360 millió forint. Tudjuk a kérdés költői, de a törvénysértő tranzakció rávilágít arra is, hogyan és milyen áron „szabadult meg” vagyonától Soroksár önkormányzata. Tévedés

ne essék, közvagyonról, a soroksáriak vagyonáról van szó. Nem kevésbé érdekesek az anyagiakon túli összefüggések is. A törzsrészvények eladása előtt a Soroksári Önkormányzatot, mint a cég egyik tulajdonosát, bizonyára megillették a cég gazdasági ügyeibe való betekintés, valamint súlyának megfelelően a döntésekben való részvétel joga is. Ezen jogokat Geiger Ferenc gyakorolta, majd a részvények eladását követően, egészen a közelmúltig azon kevesek közé tartozott, akiknek a KÖZGÉP gazdasági ügyeire betekintése, sőt ellenőrzési jogosítványa is volt. Ez bizonyára igencsak megbecsült és bizalmi viszonyt feltételez. Erre utal, hogy 2010 novemberében, az önkormányzati választásokat követően a KÖZGÉP azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy továbbra is adja hozzájárulását Geiger Ferenc Felügyelő Bizottsági tagságához. A kérést a Fidesz nem támogatta, így Geigernek az F. B. tagsága megszűnt. A KÖZGÉP kérelme azért elgondolkodtatóan meglepő, mert néhány hónappal korábban országos visszhangja volt a Geiger Ferencet 10%-os korrupcióval vádoló hangfelvétel nyilvánosságra kerülésének, valamint a választási kampányban és a korábbi években sem fedte jótékony homály a Geigerhez köthető botrányos ügyeket. Kérdés, hogy ezek ismeretében miért ragaszkodtak személyéhez, milyen és erősnek látszó szálak kötik össze a Közgépet Geiger Ferenccel, van-e ennek köze ahhoz, hogy a részvény eladás révén a KÖZGÉP gazdálkodásába és belső viszonyaiba a kívülállók részéről lényegében a betekintés megszűnt, és hogy ebben Geiger Ferenc múlhatatlan érdemeket szerzett. A Közgép a Fideszhez közelálló vállalkozásként ismert, így nem alaptalan annak a kérdésnek a felvetése sem, hogy van-e összefüggés a KÖZGÉP részvényeinek eladása, valamint Geiger Ferencnek a Közgépben viselt tisztsége között ahhoz, hogy a személyéhez és tevékenységéhez köthető, a bűncselekmények és törvénytelenségek gyanúját keltő ügyekben az eljáró hatóságok, a rendőrség és az ügyészség különböző szervei elnéző, lényegében még az érdemi vizsgálatot is elkerülő magatartást tanúsítottak. Szer Ferenc

10

EGYÜTT


„SZEM”-BEN, A MOLNÁR-SZIGET A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) olyan, önkéntes közösségi-társadalmi bűnmegelőzési program, amelynek célja a lakóközösségekben előforduló bűncselekmények megelőzése, korlátozása és a biztonságosabb életkörülmények kialakítása. A mozgalom lényege, hogy az egymás szomszédságában lakók az átlagosnál sokkal jobban ügyelnek-figyelnek, vigyáznak egymás értékeire, közvetlen környezetükre és felelősséget éreznek saját valamint mások személyi, tárgyi értékei iránt. Egyesületünk tíz évvel ezelőtti megalakulása óta szorgalmazza és szervezi a SZEM közösségek létrehozását, ennek eredményei a Vágóhíd-Bolyai János utcai kislakótelepen és a Molnár szigeten számottevőek. A Molnár szigeten működő SZEM közösséghez csatlakozók száma meghaladja a száz főt. A mozgalom láthatóvá tétele érdekében, közterületen tájékoztató táblákat, és a csatlakozók postaládájára ragasztható, a rendőrség hívószámát is tartalmazó figyelemfelkeltő matricákat mozgalomhoz csatlakozók jelzései alapján helyeztünk el. A szigeti ingatlantulajdonosok több, elsősorban a közterület rendjét érintő, a nagy része elégedett a SZEM működésével. A jogszabályokat is sértő jelenséget sikerült az

önkormányzat segítségével megszüntetnünk. Ennek során rendeződtek a közterület jogtalan használatával kapcsolatos ügyek, az ingatlanok és környezetük ápoltabbakká váltak, az ott lakók biztonságérzete javult. A mozgalom szervezői folyamatos kapcsolatot tartanak a helyi rendőr őrssel, ahol a bejelentéseket kiemelten kezelik. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a törvényi előírásokat, a közösségi normákat megsértők szűk „érdekcsoportja” a köz-érdekében önkéntesen dolgozók ellen hangulatot keltenek, és rendszeresen rágalmazó, becsületsértő feliratokat helyeznek el a szigeten. Attól sem riadtak vissza, hogy a szervezők egyikének gépkocsiját megrongálják. Az illetékes rendőri szerv az ismeretlen tettes felderítése érdekében nyomozást folytat. Egyesületünk a mozgalom kiszélesítésében érdekelt. Egyesületünk címén várjuk mindazok jelentkezését, akik érdekeltek az önkéntes közösségi mozgalom helyi csoportjainak létrehozásában, szervezésében. Együtt sokat tehetünk magunk és környezetünk biztonságáért. Bakos József

100.000.- FORINT A NYOMRAVEZETŐNEK! A Molnár-szige ingatlan tulajdonosok jelentős része az elmúlt év során csatlakozo a Szomszédok Egymásért Mozgalomhoz. A környeze rend és a közbiztonság javítása érdekében létrehozták a SZEM Molnár-szige ek közösségét. A közérdekű munkát vállalók több, a törvényi előírásokat semmibe vevő, azokat megszegő jelenségre hívták fel Soroksár jegyzőjének figyelmét, és kérték azok megszüntetését. A jogellenes állapotok megszüntetésére te önkormányza intézkedések után, a sziget több ingatlanára folyamatosan a SZEM szervezői becsületének csorbítására alkalmas feliratokat festenek és egy személy gépkocsit megrongálva félmillió forintot meghaladó kárt okoztak. Az elkövetők személyének felderítése érdekében az Együ Soroksárért Egyesület és a SZEM Molnár-szige ek közössége 100.000.- Ft. nyomravezetői díjat ajánlo fel. A nyomravezetői díj kitűzésére vonatkozó kezdeményezést az illetékes rendőri szervezethez elju a uk.

ADVENT VOLT, ADVENT LESZ Miközben sokan a régi hagyományok megőrzésén fáradoztak, többeknek fel sem tűnt, hogy a közelmúltban advent volt. Az adventben az a szép, hogy készülünk a karácsonyra. Az adventi hetekben a szeretetre, a család ünnepére, Jézus születésének megünneplésére készültünk. Volt, aki így, volt, aki úgy. Számomra Ady szavai az advent csendjét idézik: „az én kedves kis falumban magába száll minden lélek”. A mindennapokban persze nem kell nagy dolgokra gondolni, csak picit több figyelmességre, nagyobb türelemre, tiszteletre, kedvességre, egyszerűen jó szóra vágyunk, és nem csak szeretteink részéről. Menyire felemelő tud lenni, ha mosolyt kapunk a boltostól, az ügyeinket intézőtől, vagy ha a busz vezetője észreveszi, hogy szaladunk és a már becsukott ajtót kinyitja nekünk. Megfigyeltem, az év utolsó hónapjában mintha figyelmesebbek lennénk egymás iránt. De jó lenne, ha ezt az év többi napjára is örököltetnénk.

Persze ennél nagyobb a hiányosság társadalmi méretekben, sok az elesett, egyre többen szorulnak szociális segítségre, otthonok, családok, egzisztenciák kerültek veszélybe. Ha módomban állna, indítottam volna egy adventi nemzeti konzultációt, és csakis őket az életűk javát végigdolgozó, az országot felépítő „annyit is érő” kisembereket kerestem volna fel. Beszélgettem volna velük a politikusok keresztényi szeretetéről, a rájuk hivatkozókról, a kétharmad alázatáról, meg arról is, hogy miként tudnak kijönni és megélni nyugdíjukból. A tanulságos beszélgetés összegzéseként – dakota mondás helyett –, véleményüket Jézus szavainak idézésével zártam volna: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. A parlament padsoraiban ülők mintha nem érezték volna advent üzenetét. Pedig a magukat kereszténynek tartó politikusoknak (akik nagyon sokan lettek hirtelen) illene

elsőként, példát mutatva másoknak is magukba szállniuk a decemberi advent idején. Persze egyesek nem csak advent idején feledkeznek meg magukról, és tesznek országos felháborodásra okot adó kijelentést. Felfogásuk szerint a cél szentesíti az eszközt, mely szerint lehet egyszerre ütni is meg keresztet vetni is. Belerondítottak az adventbe. Ezek a magyar történelem legszégyenletesebb korszakát nem ismerők azt sem tudják, hogy az első gyertyát nem magunkért, hanem idősebb testvéreinkért, – ahogy II. János Pál pápa nevezte a zsidó testvéreinket – gyújtjuk meg advent első vasárnapján. Persze ezek a magukat kereszténynek vallók vélhetően azt sem tudják, hogy Jézusnak csak az anyja, apja, meg a tanítványai voltak zsidók. Ha ők nincsenek, kereszténység sincs, megváltás sincs, még a jobbikos képviselő(k) számára sem. T. Á.

EGYÜTT


11

BENN A BÁRÁNY, KINN A FARKAS

Sokaknak ismerős gyerekjáték, amiben a kör közepén állót, a bárányt, az ide-oda futkosó farkasnak meg kellene fognia. A játékban rohangál is a farkas, aztán vagy sikerrel jár, vagy nem. Nos, nézzük a futkározó, sikerre éhes farkas soroksári változatát. A kerületben sok Farkas van. Akad, akiről díjat is elneveztek, de látni olyat is, aki több lábon rohangál. Az utóbbiról írnék, csak azért is, mert ez a farkas lábait szaporítja, rang és álláshalmozó típus. Sokaknak neve is ismerősen cseng. A különös farkast, Farkas Kálmánnak hívják. Korábban az MSZP nagyhangú önkormányzati képviselője volt, aki jelenleg a Fidesz karjaiba fészkelődik. Egyesek még emlékeznek arra, amikor Farkas képviselő úr egy önkormányzati saroktelek miatt, - ami hogyhogy nem a polgármesterhez jutott - Geiger Ferenccel viaskodott. Mondanom sem kell a telek Geigeré lett, illetve, ahogy Geiger megmagyarázta, ezt a telket speciel hosszú távú befektetésként - persze potom áron - a fiának vette. Igaz azokban az években Geigernek se fia, sem lánya nem volt. De hát ez a magya-

rázat, a múlt. A telek a Táncsics utca sarkán azóta is úgy van, ahogy annó, legfeljebb az ára egyre magasabb. Mondják, Farkas futkározó nyugtalan típus. Ez év november 23-án a Táncsics kultúrház falai között látták rohangálni. A hírverések szerint akkor és ott, az általa kitalált „Civilek a Kerületért Egyesület” hacacáréját szervezte. Azt ne kérdezzék tőlem, hogy hol működik az egyesület, kik a tagjai, vagy mennyi a tagdíj, mert nem tudom, talán még Farkas sem. A felhajtás másról szól. A megjelenteknek Soroksár jövőjét kellett kitalálni. Farkas megadta a tippeket, sorolnám: Molnár-sziget, Sétáló utca, Hősök tere, Újtelep. Aki megmondta volna a jövőt, a helyes választ, az talpon marad, mint a játékban. Nos, ilyen nem volt. A megjelentek, cirka 40 polgár többségét az önkormányzat tisztségviselői, családtagjai alkották. Ők lassan húsz éve keresik Soroksár jövőjét, jelenleg a többség saját jövőjét sem tudja. No, de menjünk tovább. Farkas ennek a pezsgős, műsoros puccparádénak azt a címet adta, hogy „Milyen legyen?” Ne Farkas hajzse-

léjére, rágógumijára, vagy márkás autójának bőrülésére gondoljanak, hanem a fejlődésre beígért soroksári tájakra. Ugyanis a felsorolt helyszínek minden választási kampányban fő helyen szerepelnek. Akár lehetne őket az ígéretek földjéhez csatolni, mert e tájakra mindig voltak ígéretek. A gond, csak az, hogy semmi nem lett belőlük. Most éppen Farkas fedezte fel az ígéret földjét. Talán arra gondolt, ezekről a gumicsontokról van még mit lerágni Én, még ajánlanék néhány mohó falatot: Soroksári piac, aluljáró, uszoda, Kisduna kotrása, vízpart rendezése… lenne még, de nem untatom olvasóimat. Egy a lényeg, ezek az ígéretek mindegyike el sem kezdett, befejezetlen művek. Ami elkészült az a pusztába ácsolt Sportcsarnok. Szép nagy monstrum, de magányos. Farkas ezt a helyszint is körberohangálta. Ha jól emlékszem egy óriás plakáttal látták ott két éve, még a választások előtt. Akkor a táblát mutogatva ismét Geigerrel szállt szembe. Most jó barátok, de ez egy másik játék, amit nem gyerekek játszanak. K. I.

A BALESETET MEG KELL ELÕZNI! fokozottan igaz. Meggyőződésem, A Molnár sziget az év minden hogy a Polgármesteri Hivatalban szakában sokak által látogatott, a lépcső állapotáról tudomással valamint egyre többen laknak ott bírnak, hiszen azt közülük is töbéletvitelszerűen is. A szigetre jutni ben használhatják, nem beszélve Soroksár felől gépjárművel, illetarról, hogy esetenként egy-egy ve közúton a lassan és véglegesen olyan nagy rendezvényen, mint a eliszaposodó kisebbik Duna ágon majális, vagy a Soroksári Napok lévő hídon van lehetőség, míg a alkalmából az igénybevétel tömeCsepel felől érkezők komppal jutges. A szigeti lépcső javítása azonhatnak a szigetre. A gyalogosan nali intézkedést igényel, mielőtt közlekedők többsége az egészmég nagyobb baj keletkezik. Az ségház mellett lévő közelmúltban intézkedésre jogosultak a veszélyfelújított lépcsőt veszik igénybe, helyzetről maguk is meggyőződamit egyre többen választanak. hetnének, hiszen a Molnár-szigetAz időskorú ingatlantulajdonoson és a sé- lépcső állapota miatt már szinte balesetvere vezető lépcső a Polgármesteri Hivataltól tálókon kívül a szigeten élő kisgyerme- szélyesen. A képen is látható lépcsők valóban bal- csupán percekre van. kes családok egy része is a lépcsőn viszi a gyermekeit az óvodába, iskolába. Sajnos a esetveszélyesek, a téli csúszósság miatt ez B. B.

SPORTCSARNOK EZ IS, SPORTCSARNOK AZ IS… Forráshiányos időszakban kétszer is meg kell gondolni, hogy milyen fejlesztési döntéseket hoz egy képviselőtestület. A szükségesség alapos mérlegelésén túl, a költségek nagyságának és azok meglétének tudatában célszerű a döntést meghozni, továbbá, hogy milyen költségekkel jár annak fenntartása. Soroksár képviselőtestülete döntése meghozatalakor vélhetően híján volt az előzőeknek, amikor úgy döntött, hogy nettó 600 millió Forint bekerülési költséggel Sportcsarnokot építtet Újtelepen. A nem kellően végiggondolt döntést már az is igazolni látszik, hogy, az az eredetileg tervezettől elté-

rően kb. kétszeresébe került a Soroksáriaknak. Ha a tények iránt érdeklődő a Google keresőjébe a www.centrumtv.hu beírásával az ESTV Videók közül a „Sportcsarnokok” című videót megtekinti, akkor maga is meggyőződhet erről. A riportból kiderül, hogy a két szomszédos kerületben szinte azonos időben épült Sportcsarnok, és amíg a Pesterzsébeti sportcsarnok programokkal telített, és a soroksárihoz képest közel harmadába került, addig a Soroksári sportcsarnok toldozva, foldozva, többnyire kihasználatlanul áll a puszta szélén. F. I.

12

EGYÜTT


ÁLDASSÉK EMLÉKE „A kisebbségek közül Szent István király bölcsessége jelölte ki a mi utunkat, valamint ma is az a felemelő tudat él bennünk, hogy nemzetiségektől lakott országban csak szeretetnek, kölcsönös megértésnek és tiszteletnek lehet helye.” Az idézett sorokat Mindszenthy József bíboros 1945-ben fogalmazta meg, de a gondolatok örökérvényűek. Kaposvár Nyugati Temetőjében 2009. november 7-e óta áll az az Emléktábla, melyet Zwick József kezdeményezésével a Soroksári Svábok Független Egyesülete állíttatott. A márványtábla azoknak emlékét őrzi, akiknek hamvait a soroksári Szentlőrinci úti sváb temetőből titokba szállítottak el e helyre. A tábla azóta zarándokhely lett, melyet az egyesület tagjai minden évben felkeresnek, megkoszorúznak, ott imádkoznak. A zarándokbusz ebben az évben október 27-én a Nagyboldogasszony templomunk mellől indult. A kisebbségi német önkormányzattal közösen szervezett zarándokútra a Soroksári Svábok Független Egyesületének népes csapatát elkísérte Weinmann Antal a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is. Az utazás, az időjárás kedvező volt, a megemlékezés emlékezetes. A márványtáblánál Weinmann Antal beszédében, a szellemi hagyatékról, a svábokra jellemző pénzügyi fegyelemről, a becsületről, a megfontolt gondolkodásról beszélt. Ott Sebőnek, a Soroksári Svábok Független Egyesület elnökhelyettesének e helyen, e tábla előtt más gondolatok voltak fontosak. Ott Sebő a következőket mondta: „Dicsértessék a Jézus Krisztus” „Emlékszem, hogy gyerekkoromban, ha halotti menettel találkoztunk, lecsendesedtünk, megálltunk. A férfiak levették a kalapjukat, és mindenki keresztet vetett. De keresztvetés volt a szokás, ha csak elhaladtunk egy temető előtt. Ezek a tiszteletre méltó szép és hasznos szokások nem tudtak áthagyományozódni, mert annyira megváltozott az élet, de ebből nem következtethető a halottak mél-

tóságának semmibe vétele, avagy a kegyeleti szokások kijátszása. Soroksáron három éve összeültek azoknak az igazi civil szervezeteknek vezetői, akik már több éve figyelemmel kísérik, és szívügyüknek tekintik Soroksár három öregtemetőjének sorsát. Ők mondták ki, hogy el kell mennünk lelkünk parancsára Kaposvárra, elbúcsúzni őseink hamvaitól és ott röviden, de minden utunkon el kell mondani azt, ami fontos számunkra.

Ki hitte volna, hogy Kaposvárra sodródnak őseink hamvai? Üdítő jelenség, hogy ma és itt annyian eljöttek ide, őseink hamvainak újra szentelésének helyére. Eljöttek tiszteletüket tenni, a Szent-misét meghallgatni, virágokat hozni és imádkozni. Azért is vagyunk itt, hogy megengeszteljük elhunyt őseink lelkét, imádsággal, énekkel. Ők, míg éltek nem voltak részesei a XX. század borzalmainak. De mi, most élő idősek, bizony sokan. És tudniuk kell a ma hatalommal bíróknak, a „sérült lelkek nehezen felejtenek!”. Soroksár népe többszörösen is szenvedő alanya volt a XX. század lelket nyomorító eseményeinek. A minket ért lelki sérelmek ma is nyugtalanítják sváb népcsoportunkat, de nem minden svábot, hiszen Soroksáron többen jólétben, vidáman élik hétköznapjaikat. Ők egy kézlegyintéssel intézték el őseink nyughelyeit is. Akik a szégyenteljes döntéseket hozták, mind svábok voltak. Látjuk a Duna-dombi temetőnk helyszínén is. Ami van: sitt, szemét, gaz. A gazda Soroksár Önkormányzata. Tehetetlenek vagyunk. Elég nehéz volt tudomásul vennünk, hogy három volt keresztény temetőnkből mára egy

sem maradt. Öreg temetőink sorsát, megszüntetésük sorrendjében igenis figyelemmel kísérte Soroksár sváb népe. Had beszéljek néhány mondatot a harmadik öreg temetőnkről, a Lőrinci útiról, hiszen 2234 halottunkról van szó. Nem tudni mikor kezdtek oda temetni, viszont tudjuk, hogy 1952-ben még volt temetés a Lőrinci útiba. Évekig kérdés volt, hová lettek a Lőrinc úti temetőből kiásott őseink csontjai? Ma már tudjuk, rejtélyes úton Kaposvárra kerültek. A temető felszámolása, a kegyeletsértéseket feltáró vizsgálat eredménye megdöbbentő. A dokumentum 17 oldalon át tárgyalja a temetőkkel, köztük a Lőrinci úti temetőnkkel kapcsolatos lesújtó megállapításokat. Többek között kérte a kisebbségi ombudsman, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat kérjen nyilvánosan bocsánatot Soroksár svábjaitól, máig nem tették meg. Ezzel, Önmagukat minősítették vezetőink. Szívből köszönöm, hogy Önök ennyien eljöttek Kaposvárra. Köszönöm azoknak a nevében is, akik évek óta teszik dolgukat és küzdenek az igazságtalanság, a temetőinket ért gyalázat ellen. Köszönöm, hogy megértették: „a halottaknak is van méltósága”, nem csak a nemrég elhaltaknak, hanem az akár évszázaddal korábban eltemetetteknek is. A nemrég elhunytak utáni vesztesség fájdalma az idő múlásával feloldódik, és megértésre talál a környezetükben. A régen elhunytak, az ősök iránti tisztelet sem múlhat el közömbösen, pláne ha több ezer halott maradványairól van szó. Mert a mai ittlétünk értük történt. Végtelen hála, hogy Kaposvár befogadta őseink hamvait, mert itt őseink földi maradványai magas színtű kegyeleti szolgáltatásba részesültek, és a feldúlt nyughelyük e helyen tiszteletet kap. Reméljük, hogy őseink hamvai itt valóban végső nyughelyükre kerültek. Isten áldása 2234 honfitársunknak! Köszönjük Kaposvár. Köszönöm, hogy meghallgattak!” Soroksári Svábok Független Egyesülete

GONDOLKODJUNK, CSELEKEDJÜNK EGYÜTT! Tisztelt Soroksáriak! A Soroksáron a változásban érdekeltek felhívással fordulnak azokhoz, akik csalódo ak Soroksár vezetésében, akik elégedetlenek a soroksári közállapotokkal, és azokhoz is, akik nem akarnak belenyugodni az országban lévő állapotokkal, azzal hogy négymillió magyar a létminimum környékén él, akik elfogadhatatlannak tartják a választási ígéretek semmibe vételét, a sajtószabadság korlátozását, a visszamenőleges törvénykezést, az eltulajdoníto magán nyugdíjakat, a rokonok és barátok földhöz ju atását, a brutális tandíjat, a fiatalok elvándorlását, a nemzetközi elszigeteltséget és a sort még lehetne folytatni. A csatlakozókkal Közéle Vitaklubot hozunk létre, azért, hogy közösen keressük a választ, hogyan akarjuk megváltoztatni és befolyásolni a soroksári viszonyokat. Az EGYÜTT A VÁLTOZÁSOKÉRT 2014-hez csatlakozók közössége az

egyu [email protected] címen várja mindazok jelentkezését, akik tevőleges szerepet kívánnak vállalni a helyi viszonyok gyökeres megváltoztatásában. Az előbbi e-mail címen várjuk észrevételeiket és javaslataikat is. Együ a változásokért 2014

EGYÜTT. EGYÜTT SOROKSÁRÉRT EGYESÜLET a nyilvánosságért

Recommend Documents